Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszer Aktív hallgatók elemzése
Készítette: Séd Levente a ZMNE Karrier Iroda megbízásából 2011. augusztus
1. Az alapsokaság A felmérés alapsokasága a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem összes, a felmérés idejében hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatója, 3068 fő volt. Ebből az alapsokaságból 618 fő töltötte ki kérdőívünket. Ebben az elemzésben először ejtünk néhány szót a teljes hallgatói bázisról, utána pedig a kutatás eredményeit ismertetjük a nyelvtudás, a tanulmányok, a mobilitás és a munkavállalás szempontjából, főként a kérdőív első öt blokkjára, a központi egységes kérdőívre kapott válaszok adataira építve. A hallgatók döntő többsége (95,1 százaléka) a kétszintű bolognai képzési rendszer alap- vagy mesterképzésében folytatja tanulmányait, a fennmaradó hányadot a hagyományos főiskolai és egyetemi képzés, a doktori program, valamint a szakirányú továbbképzés teszi ki. 1. ábra: A hallgatói létszám megoszlása képzési szintek szerint
A nemek szerinti megoszlásról elmondható, hogy a korábbi éveknek megfelelően a Nemzetvédelmi Egyetemen 2011-ben is jelentős többségben vannak a férfiak, körülbelül minden negyedik hallgató (27,7 százalék) tartozik a szebbik nemhez, míg négyből három (72,3 százalék) tanuló férfi. Képzési szintekre bontva a nemek megoszlása elég változatos képet mutat. Míg alap- és mesterképzésben valamint a doktori programban a nők aránya 25 2
százalék körül alakul, a kifutó egyetemi képzésben 50 százalék ez az arány, a szakirányú továbbképzésben jelentős a hölgyek többsége, 26 hallgatóból 22 hölgy. 2. ábra: Nemek szerinti megoszlás a különböző képzési szinteken
Noha az imént még könnyelműen átsiklottunk fölötte, most rávilágítunk, hogy a doktori programban a nők aránya magasabb az intézményi átlagnál. Végezetül kiemelnénk néhány szakot, ahol a fő tendenciával ellentétesen az átlagosnál lényegesen magasabb a nők aránya: pénzügy és számvitel alapképzés (75,9 százalék), nemzetközi tanulmányok alapképzés (44,4 százalék), büntetés-végrehajtási nevelő alapképzés (58,8 százalék) valamint a már korábban is kiemelt írásanalitikus szaktanácsadó továbbképzési szak (84,6 százalék). A tanulmány ezen fejezete ebben a pontban a teljes alapsokaságra vonatkozó adatokat közölt, a továbbiakban már a mintán alapuló felmérés eredményeiből levont következtetéseinket közöljük.
2. Nyelvtudás A legtöbbek által ismert nyelv az angol, a megkérdezettek 93,5 százaléka válaszolta, hogy valamilyen szinten ismeri a nyelvet. Második helyen áll a német nyelv, melyről 69,1 százaléknyilatkozott úgy, hogy ismeri, harmadik helyen pedig az orosz nyelv áll, erről 23,6 százalék mondta, hogy ismeri. Ennél szemléletesebb, ha ezeknek az önértékelő válaszoknak az átlagát nézzük. A megkérdezettek egytől ötig terjedő skálán határozták meg, hogy 3
mennyire ismerik a hat felsorolt nyelvet (angol, német, olasz, francia, spanyol, orosz). Ezen pontszámok átlaga alapján is az angol nyelvet kell első helyre tennünk, 3,3-as értékkel, ezt követi a német 2,25-tel. Az átlagokat vizsgálva a harmadik helyre a francia nyelv kerül, melyet egy századdal követ az orosz (rendben 1,3 és 1,29 pontos átlag). Emögött az eltérés mögött azt az okot tételezzük fel meghúzódni, hogy azok közül, akik a rendszerválás előtt már jártak iskolába, még rendelkeznek valamilyen alapszintű orosz nyelvtudással, náluk kevesebben viszont magasabb szinten beszélnek franciául.1 Az idősebbek között elterjedtebb az orosz nyelv ismerete, ám azt nem mondhatjuk, hogy a fiatalok között pedig a francia lenne elterjedtebb. A francia nyelv ismerete nem áll összefüggésben az életkorral.2 3. ábra: A tételesen kérdezett idegen nyelvek ismerete (önértékelés)
1
Ezt a megállapítást támasztják alá a szórások is, az orosz nyelvtudás pontértékeihez 0,6-os, míg a franciához 0,8-as szórás tartozik. 2 Az orosz nyelv ismeretének szintjét magyaráztuk az életkorral. Az összefüggés nagyon erősen (***) szignifikáns, P<0,001 és közepes erősségű: Cramer’s V=0,221
4
4. ábra: A nyelvismeret szintjének alakulása a tételesen kérdezett nyelvek között (önértékelés)3
Meg kell jegyeznünk, hogy az adatok nem tartalmazzák az anyanyelvi használókat, ám ezek csoportja nem jelentős, csupán az orosz nyelvnél van jelen, ott is csak 0,4 százalékot tesz ki. Vizsgáljuk ezután azokat, akik legalább közepesen beszélnek egy nyelvet (3, vagy annál több pontot adtak saját nyelvtudásukra egy adott nyelvből). 1. táblázat: Legalább közepes szinten beszélt idegen nyelvek száma
arány egyet idegen nyelvet sem
16,9 százalék
egy idegen nyelvet
53,1 százalék
két idegen nyelvet
28 százalék
három idegen nyelvet
2 százalék
Megállapítható, hogy a családi háttér erősen befolyásolja azt, hogy a hallgató hány idegen nyelven beszél. Az érettségivel nem rendelkező apák gyermekeinek közel negyede nem beszél egy idegen nyelven sem legalább közepes szinten, míg három idegen nyelven csupán a 0,5 százalékuk. A diplomás apák gyermekeinek körében csupán 11 százalék nem beszél megbízható szinten egy idegen nyelven sem, míg három idegen nyelven 4,6 százalék. 3
Ez az ábra nem mutatja azokat, akik nem ismerik az adott nyelvet, hogy jobban megvilágítsa az adott idegen nyelvek ismeretén belüli eltéréseket annak szintjei szerint.
5
Továbbá az érettségi nélküli apával rendelkező hallgatók átlagosan egy idegen nyelvet sem beszélnek, míg a diplomás apák gyermekei átlagosan közel 1,4 nyelvet.4 Gyakorlatilag ugyanilyen hatást gyakorol a nyelvtudásra az anya iskolai végzettsége is, a magasabb végzettségű anyák gyermekei átlagosan több idegen nyelvet beszélnek közepesen, vagy annál jobban.5 Természetesen az apa és az anya iskolai végzettségének hatása nem független egymástól, ennek tipikus okai között felsorolható például a hasonló társadalmi helyzetűek közötti házasodás általános jelensége, a közösen kialakított és fenntartott életszínvonal.6 A hallgatók 8 százaléka beszél egyéb idegen nyelven, ennek körülbelül háromnegyede takar élő nyelvet. A leggyakrabban előforduló további nyelvtudás a román, a szlovák és a horvát, ami az elő nyelveket illeti. Többen tanultak emellett latinul, illetve az eszperantó nyelvet.
3. Tanulmányok A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatóinak 2,9 százaléka folytat jelenleg tanulmányokat más szakon is. A hallgatók 25,3 százalékának van már felsőfokú végzettsége, ennek a csoportnak a 72,9 százaléka tanul olyan szakon, amelynek bemeneti feltétele egy felsőfokú végzettség (mesterképzés, szakirányú továbbképzés, doktori program). Saját bevallásuk szerint a hallhatók 58 százaléka folytatja tanulmányait jó, vagy annál jobb (jeles, kiváló) eredménnyel. A legtöbben jó eredménnyel szerepelnek a képzésben, ez a csoport a hallgatóság több mint felét teszi ki, szám szerint 51,5 százalékot. 5. ábra: átlagos tanulmányi eredmények a képzésben
4
Az összefüggés nagyon erősen szignifikáns (***), P<0,001, R2 = 0,047 Az összefüggés nagyon erősen szignifikáns (***), P<0,001, R2 = 0,048 6 Az anya és az apa iskolai végzettségének együttes hatását vizsgálva az összefüggés nagyon erősen szignifikáns (***) P<0,001, azonban az anya iskolai végzettségének hatása után az apa iskolai végzettségének hatása már csak erősen szignifikáns (**), P=0,04. A két szülő iskolai végzettsége által együttesen megmagyarázott hányad: R2 = 0,06 5
6
Az egyetem hallgatói meglehetősen pontosan el tudják magukat helyezni a hallgatók tanulmányi eredmény szerinti rangsorában. Arra a kérdésre, hogyan ítélik meg saját eredményeiket a szakon a többiekhez képest (sokkal rosszabbnak, rosszabbnak, körülbelül ugyanolyannak, jobbnak, vagy sokkal jobbnak), a medián válasz a körülbelül ugyanolyan volt. Igaz, egy kis felfelé tolódás megfigyelhető, az ötfokú skálán a válaszok átlaga 3,38. Akik rosszul teljesítenek, azok tisztában is vannak azzal, hogy az eredményeik elmaradnak a többségétől.7 Az elégségesre teljesítők 47,1 százaléka tartja rosszabbnak az eredményeit a többiekénél, a közepesre teljesítők 77,2 százaléka szerint körülbelül ugyanúgy teljesítenek, mint a többiek. Azok közül, akik átlagosan jó eredménnyel szerepelnek az egyetemen 56,6 százalék tartja jobbnak az eredményeit az átlagosnál, míg a jelesre és kiválóra teljesítők körében ez az arány 85 százalék. 6. ábra: a relatív tanulmányi eredmények megítélésének megoszlása a saját eredmények szerint
Ezen belül is a nők tanulmányi eredményei jobbak saját bevallásuk szerint, és ezzel tisztában is vannak. A férfiak 55,1 százaléka, míg a nők 66,1 százaléka végzi jó, jeles vagy kiváló eredménnyel a tanulmányait, a férfiak 36,9 százaléka, a nők 44,2 százaléka tartja jobbnak saját eredményeit az átlagosnál.8 Az eredmények tehát egy irányba mutatnak nemek szerinti bontásban is, és a jobb teljesítményhez ehhez kapcsolódóan a saját teljesítmény magasabbra 7
Az összefüggés nagyon erősen szignifikáns (***), P<0,001 és közepes erősségű: Cramer’s V=0,42 A tanulmányi eredmények közötti eltérés erősen szignifikáns (**), P=0,001, ám a kapcsolat gyenge, Cramer’s V=0,16. A saját teljesítmény relatív megítélése esetében a kapcsolat szignifikáns (*), P=0,039, a kapcsolat ebben az esetben még gyengébb, Cramer’s V=0,102. 8
7
értékelése kapcsolódik a nők körében, csupán ezzel kicsit túlzásba esnek, valójában annyival nem jobbak az eredményeik, mint amennyivel gondolják, de az eltérés valóban nem jelentős. 9 Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy itt két szubjektív véleményt vetettünk össze, a megkérdezettek által megadott tanulmányi eredményt a saját megítélésükkel a tanulmányi eredményükre vonatkozóan. Lehetséges, hogy a valós tanulmányi eredményekkel kontrollálva ezek az összefüggések megváltoznának, felborulnának. Ezt azonban a kérdezés anonimitása miatt legfeljebb csoportonként (szakonként, nemeként, stb.) lehetne megtenni, mindazonáltal véleményünk szerint nem is valószínű, hogy a tényszerű adatok nagyban eltérnének a hallgatók által a válaszokban közöltektől. Kiemelendő, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen nem örökítődnek azok a rossz anyagi helyzetből fakadó hátrányok, amelyek általában rányomják a bélyegüket a rosszabb helyzetűek tanulmányi eredményeire. A hallgatók családjának anyagi helyzete a megkérdezettek 14 éves korában nincs szignifikáns hatással a tanulmányi eredményekre, sőt, az átlagosnál rosszabb anyagi helyzetű családokból érkezettek körében a legjobbak a tanulmányi eredmények – továbbra is a megkérdezettek saját bevallása szerint. Igaz, az eltérések nagyon aprók, így a legpontosabb azt mondani, hogy a hallgatók gyermekkori családi
anyagi
helyzete
nincs
hatással
az
Egyetemen
folytatott
tanulmányaik
eredményességére.10
4. Mobilitás Ami a külföldi tanulást illeti, a Nemzetvédelmi Egyetem tanulói közül igen kevesen jutottak el külföldre tanulni, mindössze 2,5 százalék. Azok közül, akik felsőoktatási tanulmányaik során eljutottak külföldre, minden harmadik hallgató a Bolyai János Hadmérnöki Kar tanulója, 60 százalékuk tanul a Kossuth Lajos Hadtudományi Karon, 6,7 százalék pedig a Doktori Iskola hallgatója.11 A nyelvtudás értelemszerűen hatással van arra, hogy valaki eljutott-e külföldre tanulni. Azok közül, akik egy idegen nyelvet beszélnek legalább közepes szinten 1,8 százalék tanult külföldön, a két vagy három nyelvet beszélők közül viszont 4,9
9
Amikor a tanulmányi eredményt magyaráztuk a relatív megítéléssel, és ezt kontrolláltuk a nem változóval, mindkét parciálisban reprodukáltuk a nagyon erősen szignifikáns (***) összefüggést, mindkét esetben P<0,001, Cramer’s V a férfiaknál 0,421, a nőknél 0,414. 10 A feltételezett összefüggést családi anyagi helyzet és tanulmányi eredmények között varianciaanalízissel vizsgáltuk, P=0,555 11 Mivel eleve kevesen tanultak külföldön, itt egy olyan halmazt bontottunk tovább, amiben kevés érvényes válaszunk volt, az eredményt ne tekintsük szignifikánsnak.
8
százalék.12 (Az idegen nyelvet nem beszélők természetesen nem tanultak külföldön, itt a bemeneti feltételek nem teljesítéséről van szó.) A mobilitás másik fő aspektusa a külföldi munkavállalás. Mobilnak tekintjük azt, aki legalább néhány hónapra hajlandó lenne külföldön munkát vállalni. A hallgatók 38,3 százaléka egyáltalán nem mobil, még egy néhány hónapos külföldi munkavállalást sem tervez (ez a csoport egyébként a rendszeres, néhány napos esetleg néhány hetes külföldre utazást is elutasította).
21,3
százalék
mobil
fenntartások
nélkül,
néhány
hónapos
külföldi
munkavállalásra ugyanúgy nyitottak, mint néhány évesre, illetve végleges külföldre költözésre. Az egyébként mobilak közül 52,8 százalék zárkózik el teljes mértékben a végleges külföldi letelepedéstől. 7. ábra: A mobilitási hajlandóság különböző típusai
Ezután azt vizsgáltuk, hogy a hallgatók közül kik lennének hajlandók véglegesen külföldre költözni, legfeljebb néhány évig kint dolgozni, és kik teljesen immobilak. A karok szerint nincsen szignifikáns eltérés a mobilitási hajlandóságban. A fiatalok inkább vállalnának munkát külföldön, valamint a férfiak költözési hajlandósága nagyobb. Érdekes azonban, hogy a legnagyobb arányban a 19-24 év közötti nők lennének hajlandóak véglegesen kiköltözni, majdnem minden harmadik a csoportból (32,2 százalék). A leginkább immobilak a 25-34 közötti nők, közülük 60 százalék semmiképp nem dolgozna külföldön. Ebben a korcsoportban
12
Az összefüggés szignifikáns (*) P=0,022, ereje gyenge, Cramer’s V=0,112
9
az immobil férfiak aránya 42,1 százalék. A 34 évnél idősebb nők közül minden ötödik, a férfiak közül minden negyedik költözne véglegesen külföldre.13 Az is igaz azonban, hogy a 34 évnél idősebb korcsoport 40,5 százaléka dolgozott már hosszabb-rövidebb ideig külföldön. itt is igen erős a nemi hatás, a 34 évnél idősebb férfiak 48,5 százaléka, míg a nőknek csupán a 11,1 százaléka dolgozott már külföldön. Rendszeresen, munkához kapcsolódóan néhány napig, esetleg hétig külföldön tartózkodni a hallgatók 15,9 százaléka lenne hajlandó. Azok körében, akik szívesen dolgoznának külföldön a magasabb fizetés a legvonzóbb tényező, tízből kilenc válaszadóra jellemző, hogy emiatt vállalna munkát külföldön. Sokakra hatással levő tényező még az idegen nyelvi tudás fejlesztése, 60,8 százalék pedig a szakmai fejlődést is kiemelte.14 8. ábra: A külföldi munkavállalásra ösztönző tényezők az azokkal egyetértők aránya szerint
5. Munkavállalás Ami a Nemzetvédelmi Egyetem hallgatóinak munkavállalását illeti, a hallgatók 62,8 százaléka dolgozik jelenleg. Ezen munkák jellegükben eltérőek, a legelterjedtebb a klasszikus, 13
A nem változóval kontrollálva az életkori csoportokkal magyaráztuk a mobilitásról egyfajta tipológiát alkotó változót. A férfiak és a nők körében is szignifikánsak (*) az összefüggések, a P értékek rendben 0,027 és 0,015. A kapcsolat mindkét esetben gyengének mondható, a férfiak esetében Cramer’s V= 0,112, a nők esetében 0,192. 14 Itt azokat vettük számba, akik a Likert skálán 4-esre vagy 5-ösre értékelték azt, hogy mennyire jellemző rájuk egy bizonyos állítás a külföldi munkával kapcsolatban.
10
állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszony, ez az egyetem mellett munkát végzők 77,2 százalék-ára jellemző. A második legelterjedtebb a diákmunka és a gyakornoki munka, együttesen a munkát is végző egyetemisták 10,6 százaléka dolgozik ilyen keretek között. A fennmaradó 12,2 százalékon közel egyforma mértékben osztoznak határozott idejű, állandó jellegű munkát végzők, a megbízási jellegű munkaviszonyban állók és az alkalmi, időszakosan megbízottak. 9. ábra: A hallgatók munkaviszonyának megoszlása annak jellege szerint
Az egyetemi tanulmányok melletti munkavégzés határozottan jellemzőbb a levelező tagozatosokra, mint a nappali tagozaton tanulókra. Tíz levelezős hallgatóból kilenc dolgozik, míg a nappalisok között tízből csupán három.15 Nemenként külön vizsgálódva a kép tovább árnyalható. A férfiak levelező tagozaton dolgoznak nagyobb arányban, 93,4 százalék, míg itt a dolgozó nők aránya 83 százalék, nappali tagozat mellett pedig a nők, 33,8 százalék, szemben a férfiak közötti 26,5 százalékos aránnyal.16 Korcsoport szerinti bontást ezek után elvégezni nem érdemes, hiszen a képzési forma erős összefüggésben áll az életkorral, a 34 év feletti korcsoportban már nincs nappali tagozatos hallgató. A hallgatók által végzett munka jelentős része specifikus és valamilyen szakértelmet igényel. Négy emberből három végez olyan munkát, amelyhez szükség van a szakértelmére, de más szakterület szakemberei is el tudnák végezni, 14,5 százalék pedig olyan munkát végez, 15 16
A kapcsolat nagyon erősen szignifikáns (***), P<0,001 és nagyon erős, Cramer’s V=0,638 Az összefüggés mindkét parciálisban nagyon erősen szignifikáns (***), P<0,001
11
amihez speciálisan az ő szakértelmére van szükség. Másképp fogalmazva, a hallgatók háromnegyede dolgozik a szakterületén, közülük 19 százalék munkája más szakterületről nem lenne helyettesíthető. 10. ábra: A hallgatók által végzett munkához szükséges szakterületek megoszlása
Összefoglalás A fenti elemzésben tett megállapításainkat összefoglalva kiemelhetjük, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatói között többségben vannak a férfiak, ám bizonyos szakok kifejezetten a nőket vonzzák. Az idegen nyelvek közül az angol és a német a legelterjedtebb, a francia nyelvet kevesebben beszélik magasabb szinten, míg az orosz nyelv ismerete inkább az idősebbekre jellemző. A magasabb iskolai végzettségű szülők gyermekei átlagosan több idegen nyelven beszélnek. A hallgatók kis hányada tanul párhuzamosan más szakon is, ám negyedük rendelkezik már felsőfokú végzettséggel, jelentős részük olyan képzésen tanul, amelynek bemeneti feltételei között szerepel egy felsőfokú végzettség. A hallgatók a saját eredményeiket jól ítélik meg a többiekhez viszonyítva. A rossz családi anyagi helyzet nem nyomja rá a bélyegét a hallgatók tanulmányi eredményeire. A külföldi munkavégzésre való hajlandóság megosztja a hallgatóságot és sokféle alternatíva létezik körükben. Közel 40 százalék azonban egyáltalán nem tervez külföldön dolgozni, közel 60 százalék pedig semmiképp nem települne véglegesen ki. A Nemzetvédelmi Egyetem hallgatóinak több mint kétharmada dolgozik, azonban a munkavégzés sokkal nagyobb arányban jellemző a levelező, mint a nappali tagozatosokra.
12
