Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Aktív hallgatók motivációja, elégedettsége és jövőképe
Készítette: Molnár Balázs, Séd Levente, Vásárhelyi Orsolya ZMNE Karrier Iroda 2011.
I.
Motiváció, elégedettség és jövőkép
I/1.
Bevezető
A fejezet címében szereplő három fogalomra akár tekinthetünk úgy is, mint a múlt (motiváció, miért ide jelentkezett), a jelen (elégedettség, hogyan ítéli meg az egyetemet hallgatóként) és a jövő (jövőkép, hogyan látja magát pár év múlva). Lényegében e három kérdésre kívánunk valamelyest választ adni.
I/2.
A jelentkezés motivációja, avagy miért éppen a ZMNE?
Arra a kérdésre keresve a választ, hogy miért az egyetemünket választotta a jelentkező, nézzük meg a következő ábrát: 1. ábra: Szerepet játszott-e az adott ok a választás során? (az ábrán az „igen” válaszok százalékát szerepeltetjük)
2
Három olyan okot láthatunk, amely 50 százalék feletti, ezek közül kettő erősen összefügg, mégpedig az hogy csak a mi egyetemünkön oktatják az adott szakot és az, hogy mindenképpen ide akart jönni. Emellett igen kedvező, hogy a hallgatók körülbelül 60 százaléka úgy véli, könnyebben el tud majd helyezkedni az itt szerzett tudással. A képzés minőségével kapcsolatban kicsit tovább kutattunk, gondolván, hogy egy mesterképzésre (vagy magasabbra) járó hallgató már körültekintőbben dönt az egyeteme megválasztásakor, és így itt inkább vártunk magasabb igenleges válaszarányt, mint az alapképzéseseknél, viszont azt kellett tapasztalnunk, hogy nincs szignifikáns különbség az igenek és nemek között a képzési forma szempontjából. A továbbiakban azt néztük meg, hogy ki hány indokot jelölt meg, mert úgy véltük, hogy ez meghatározó lehet abból a szempontból, hogy ki mennyire motivált a jelentkezés szempontjából. A válaszolók átlagosan 3-at jelöltek meg, amelynek standard szórása 1,6. Ezek után létrehoztunk ebből egy kétkategóriás változót: 1) nem motivált (maximum kettőt jelölt meg), 2) motivált (2-nél többet jelölt meg). Az indokok mellett a jelentkezés motiváltságának másik fogódzkodója az lehet, hogy ki hányadik helyen jelölte meg a szakot. 2. ábra: Hányadik helyen jelölte meg a ZMNE-t? (N=596)
Amint azt láthatjuk, a válaszolók majd 90 százaléka első helyen jelölte meg egyetemünket. Amennyiben összevetjük a motiváltságot mérő változónkkal, azt az eredményt kapjuk, hogy 3
míg a nem motiváltak 15 százaléka nem az első helyen jelölte meg a ZMNE-t, addig ez az arány a motiváltaknál csupán 7,5 százalék (bővebben: mellékletek, 1. táblázat).
I/3.
Elégedettség, avagy mi a véleménye a hallgatóknak a Zrínyiről?
Elsőként a ZMNE általános megítélésével kapcsolatban vizsgálódtunk. A kérdőív motivációval és elégedettséggel foglalkozó blokkjának utolsó kérdésében lehetősége volt a megkérdezettnek 0-tól 10-ig osztályoznia a ZMNE-t, ahol a magasabb pontszámok jelölték a pozitívabb megítélését. A 618 válaszoló 6,8-ra értékelte egyetemünket (standard szórása 1,8). Azt feltételeztük, hogy bizonyos változók mentén eltéréseket tapasztalhatunk a megítéléssel kapcsolatban, ezért varianciaanalízist alkalmazva megnéztük, hogyan módosulnak az átlagok a kérdezett neme, tagozata, motiváltsága (kétkategóriás), képzési formája és karja alapján.1 Azt tapasztaltuk, hogy csak a főhatások szignifikánsak, és azok közül is csak a tagozat, a képzési forma és a motiváltság. Ezek alapján a következő táblázatot kapjuk: 1. táblázat: A ZMNE átlagos megítélésének átlagai tagozat, motiváltság és képzési forma szempontjából2
Átlag Standard szórás Nappali 6,14 1,971 Tagozat Levelező 7,34 1,541 Igen 7,18 1,166 Motivált-e Nem 6,16 1,952 Alapszakos vagy főiskolai 6,84 1,822 Képzési forma Mesterszakos vagy egyetemi 6,64 1,924 Doktori képzés 7,6 1,654
Amint láthatjuk, a levelező tagozaton tanulók, a motiváltabbak és doktori hallgatók a főátlaghoz képest pozitívabban vélekednek az egyetemről, míg a kevésbé motiváltak és nappali tagozatosok főátlagnál valamelyest negatívabban vélekednek. Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a szórások elég magasak, tehát a kapott eredményeket érdemes némi fenntartással kezelni. 1
Felmerülhet az olvasóban (jogosan), hogy miért nem szerepeltetjük a finanszírozási formát és a kort. Úgy találtuk, hogy míg a finanszírozási forma erősen együtt jár a tagozattal, addig a kor a képzési formával. Tehát például, ha azt mondjuk, hogy a magasabb képzési formában elégedettebbek a hallgatók, akkor abban magában foglaltatik, hogy az idősebbek elégedettebbek. A tagozat és finanszírozás együtt járásánál pedig a levelező tagozatosok elégedettsége a költségtérítésesek elégedettségét is tükrözi. 2 F-próbák szignifikanciák < 0,05, Korrigált R2=0,173; Megjegyezzük, hogy a varianciaanalízis itt nem teljesen korrektül lett alkalmazva, mert a független változó nem normális eloszlású, ezért közöljük a Wilcoxon rangpróba eredményeit is: míg tagozat és motiváltság szempontjából szignifikánsan eltérnek a mediánok, addig képzési forma tekintetében nem.
4
Tekintve, hogy ez idáig egy változót vizsgáltunk, illenék ezt bővíteni, hiszen nemcsak ezzel az osztályozással mértük az egyetem általános megítélését, hanem egy kérdés csokorral is, amely hat kérdésből állt (lásd: kérdőív QM02-es kódú kérdések). Bízva abban, hogy ezek a változók egy dimenziót képeznek, főkomponens elemzéssel létrehoztunk egy újabb mutatót, amelyet végül a következő változók alkották: osztályzat,3 ZMNE nehézsége, kapcsolatépítési lehetőségek és gyakorlatias oktatás. Két változót a magas nem válaszolási arány4 miatt nem építettünk be a mutatóba (nem növelte a megmagyarázott hányadot annyival, mint ahány megfigyelést veszítettünk volna vele), egy pedig túl kis súllyal vett részt az új változó képzésében.
Az
így
kapott
általános
megítélést
mérő
változónk
megőrzött
információmennyisége körülbelül 53 százalék volt, ami több mint elégséges. (bővebben: mellékletek, 2. táblázat) Ugyanazt a modellt futtattuk, mint amit az előbb és azt tapasztaltuk, hogy a képzési forma is csatlakozott a szignifikánsan nem magyarázó változók közé, így a végső modellünk két független változóra (tagozat és motiváltság) redukálódott. Eredmények tekintetében ugyanazt mondhatjuk el, mint az előbb, amely arra enged következtetni bennünket, hogy nagyjából tudatosan és következetesen osztályoztak a válaszolók. A továbbiakban a ZMNE szolgáltatásaival kapcsolatos véleményeket elemezzük, amelyeket tizennégy kérdéssel mértünk fel (lásd: kérdőív QM04-es kérdések). Az eddigiektől eltérően, nem főkomponenst képeztünk, hanem átlagoltuk a válaszokat annak függvényében, hogy ki hány érvényes választ adott. Erre azért volt szükség, mert sok helyen magas volt az adathiány. A kapott eredményeink 1 és 5 közé estek (hiszen minden kérdést 1-től 5-ig osztályozhattak, ahol az 5 jelentette a legjobbat). Alapvetően azt mondhatjuk el, hogy átlagosan 3,2-es értéket adtak a válaszolók, amelynek standard szórása körülbelül 0,7. Tehát a hallgatók körülbelül az elméleti átlagnak (3) megfelelően értékelték az egyetemet. Mielőtt tovább haladnánk azon az úton, hogy megvizsgáljuk van-e szignifikáns eltérés például tagozat vagy képzési forma szempontjából, nézzük meg, hogy az egyes kérdésekre adott válaszok hogyan viszonyulnak a főátlaghoz (3,2):5
3
Értsd: 0-tól 10-ig értékelés. Több mint 10 százaléknál szabtuk meg a küszöböt. 5 Csak azokat a kérdéseket szerepeltetjük, ahol az adott kérdés átlaga legalább 10 százalékban eltért a főátlagtól (3,2) 4
5
3. ábra: A ZMNE-vel kapcsolatos elégedettség adott szempontok átlagai alapján (a főátlagtól való eltérés)
Az ábra alapján is azt olvashatjuk le, hogy inkább elégedettebbek a válaszadók a ZMNE-vel, viszont a tanulmányi ügyintézés és tájékoztatás, továbbá a nyelvképzés és az elméleti és gyakorlati tárgyak aránya az átlag alatt van. Ez utóbbit úgy kell értelmezni, hogy inkább tartják elméleti alapúnak az egyetemi képzést, mint gyakorlatiasnak. Ezek alapján már sejthető, hogy a nyelvképzés miért kapott negatívabb megítélést, hiszen pont hogy a nyelvi képzés gyakorlatias oktatást követel meg.6 A negatívumok mellett érdemes kiemelni az oktatókat, akikről nagyon jó véleménnyel vannak a válaszadók, és ettől a pozitív megítéléstől nem sokkal tér el a hallgatók és oktatók viszonya, és a sportolási lehetőségek sem. Mint már feljebb említettük, az előbb képzett összesített mutatónkkal (amelynek átlaga 3,2 volt) is készítettünk egy olyan modellt, amelybe magyarázó változónak ugyanazokat hívtuk be, mint az általános megítélésnél (emlékeztetőül: kérdezett neme, kara, tagozata, képzési formája és előzetes motiváltsága). A kapott eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy egyedül a tagozat főhatása volt szignifikáns, és azt mondhatjuk, hogy a levelezős hallgatók 6
Ezt erősíti, hogy szignifikánsan korrelál a nyelvi képzés megítélése az elméleti és gyakorlati tárgyak arányával. Korreláció: 0,369 (közepesen erős korreláció)
6
3,5-ös átlagot adtak, ami a 3,2-nél magasabb, addig a nappali hallgatók valamelyest negatívabban vélekedtek a 2,9-es átlagukkal.7 Nemcsak az egyetemre, hanem az azzal kapcsolatos intézményekre és szervezetekre is rákérdeztünk, viszont az értékelés mellett lehetősége volt a hallgatónak, hogy jelezze ismeri-e az adott intézményt/szervezetet. Ennek a megoszlását mutatja a következő tábla: 4. ábra: Az egyes intézmények/szervezetek ismertsége százalékos formában (616 >= N >= 604)
A válaszadók nagy többsége használja a könyvtárat és a büfét, továbbá volt már dolga az Oktatási Igazgatóságon, ellenben azt láthatjuk, hogy a tudományos élettel kapcsolatos szervezetek (szakkollégium, kutatóintézetek) igénybe vétele igen alacsony, viszont ismertségük 50 százalék körül mozog. A következőkben azt nézzük meg, hogy akik ismerik és igénybe vették az adott intézmény/szervezet szolgáltatásait hogyan vélekednek arról. Ezt egy 1-től 5-ig tartó skálán mértük minden egyes intézmény/szervezet esetében, és ez alapján a már fentebb is ismertettet egyszerű összesítő átlagolással hoztunk létre egy mutatót, amely eredménye 3,4 lett (standard
7
A modell együttes magyarázó ereje (korrigált R2): 0,186. A független változó normális eloszlású, Shapiro-Wilk próba, p=0,566
7
szórása 0,8).8 Tehát, hasonlóan a vélekedéshez, ezen a területen az elméleti átlag (3) környékén értékelték az egyetemet a hallgatók. 5. ábra: Intézményekkel és szervezettek kapcsolatos elégedettség (a főátlagtól való eltérés alapján)
A könyvtár bőven a főátlagnál jobb értékeléssel bír, míg a szakkollégium, a kutatóintézetek és a büfé megítélése lényegében megegyezik a főátlaggal. A válaszolók a HÖK-kel a legelégedetlenebbek, de az Oktatási igazgatóság megítélése is jóval a főátlag alatt van. Emlékezzünk vissza, hogy a tanulmányi ügyintézésekkel szintúgy nem voltak elégedettek az aktív hallgatók, tehát egyáltalán nem meglepő, az Oktatási igazgatóságra kapott eredmény. Eddig azt tapasztalhattuk, hogy főként tagozat mentén lelhetünk szignifikáns eltérésekre, és az igazság az, hogy az intézményekkel és szervezetekkel kapcsolatban is csak ezt tudjuk elmondani. Az egyetemmel kapcsolatos elégedettséget nemcsak az mutathatja meg, hogy szolgáltatások, intézmények szempontjából hogyan ítélik meg, hanem az is, hogy hányan tervezik, hogy 8
A változó normális eloszlású, Shapiro-Wilk próba, p=0,05353
8
továbbtanuljanak az egyetemen. Igaz, 2012 januárjáról már nem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem lesz az intézmény neve, viszont ezzel a hallgatók is tisztában voltak, ezért úgy tekintettünk az igenleges választ adókra, mint akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) kívánnák tanulmányaikat folytatni.
I/4.
Merre tovább, avagy marad-e a Zrínyin?
6. ábra: Továbbtanulási szándék a ZMNE-n, azaz NKE-n (N=610)
A válaszolók majd 60 százaléka tervezi, hogy továbbtanuljon az egyetemünkön. Amennyiben tagozat szempontjából nézzük meg a továbbtanulni szándékozók arányát, azt tapasztaljuk, hogy nincsen szignifikáns eltérés a nappali, illetve levelező tagozatosok között. Ezzel szemben képzési forma szempontjából már egy gyenge összefüggést találunk. 7. ábra: Továbbtanulási szándék a ZMNE-n (azaz NKE-n) képzési szint szerint9
9
Khi-négyzet próba szignifikanciája: 0,000. Cramer’s V:0,168 (gyenge kapcsolat)
9
Az adatok magukért beszélnek, hiszen egyáltalán nem okoz meglepetést az, hogy az alapszakosok kívánnak leginkább továbbtanulni, viszont még a mesterszakosoknak a fele is tervezi azt, hogy az egyetemünkön marad. 8. ábra: Milyen képzési formában folytatná tanulmányait? (N=356)
Azok között, akik folytatnák tanulmányaikat a ZMNE-n (azaz az NKE-n), legtöbben egy mesterszakot szeretnének elvégezni (70 százalék). A második legnagyobb „szeletet” a doktori képzésben továbbtanulni kívánók teszik ki (12 százalék), és tőlük nem sokkal maradnak el a bizonytalanok (8 százalék). 9. ábra: Milyen finanszírozási formában folytatná tanulmányait? (N=359)
10
Legtöbben államilag finanszírozott formában folytatnák a tanulmányaikat, viszont a továbbtanulni kívánók majd egynegyede fizetne is érte, és amennyiben figyelembe vesszük azok számát, akiknek mindegy, hogy milyen képzési formában folytatnák tanulmányaikat, máris egyharmad környékére emelkedik a lehetséges fizetők száma. Természetesen, sokkal könnyebb egy kérdőívben megjelölni, hogy fizetnének egy jövőbeli szolgáltatásért, mint azt ténylegesen meg is tenni, ezért az itt látott eredményeket érdemes fenntartásokkal kezelni. Azok a válaszolók, akik fizetnének a továbbtanulásért, átlagosan 134,000 forintot adnának ki arra, hogy képezzék magukat (standard szórása 38,000 forint), továbbá a két leggyakoribb érték a 150,000 és a 100,000 forint voltak. Fizetési kategóriákba sorolva a következőket láthatjuk: 10. ábra: A továbbtanulásra fordítandó összeg négy kategóriában (N=132)
Amint látjuk, legtöbben 100,000 és 200,000 forint közötti összeget (83 százalék) fizetnének a továbbtanulásért. Megjegyezzük, hogy akik 0 és 99,000 forint közötti összeget jelöltek meg, mind mesterképzésre tanulnának tovább. Idáig láthattuk, hogy mennyire elégedettek az egyetemmel kapcsolatban általános szempontból, a szolgáltatások szempontjából és az egyetemhez köthető intézmények és szervezetek szempontjából. Továbbá megtudtuk, hogy nagy arányban terveznek továbbtanulni az egyetemen.
11
I/5.
Szakmai gyakorlat
A fejezet zárásaként azt nézzük meg, hogy kik vettek már részt szakmai gyakorlaton, és az mennyire segítette elő tanulmányaikat, elhelyezkedésüket és a ZMNE-vel kapcsolatos megítélésüket. A válaszolók körülbelül 40 százaléka már vett részt egybefüggő, legalább 2-3 hetes szakmai gyakorlaton, és ennek hasznosságát átlagosan 3,5-re értékelték egy ötfokú skálán (standard szórása: 0,9).10 Emellett elmondhatjuk, hogy míg a nappali tagozatosoknak 33,3 százaléka, addig a levelező tagozaton tanulók 47 százaléka vett részt szakmai gyakorlaton.11 Egyéb felosztás mentén (például nem, kar) nem találtunk szignifikáns eltérést. 11. ábra: Szakmai gyakorlattal kapcsolatos átlagos vélekedések (a főátlagtól való eltérések alapján)
A fenti ábrán látható, hogy egy kivételével mindegyik szempont átlagos megítélése a főátlag felett van. A kakukktojás nem más, mint az oktatók segítségnyújtásának megítélése. Ésszerű feltételezés lehetne az, hogy emögött inkább a levelező tagozatos hallgatók magasabb szakmai gyakorlaton való részvételi aránya áll, és ők kevesebbet találkoznak oktatóikkal, emiatt nem is értenek egyet azzal, hogy sok segítséget kaptak az oktatójuktól. A helyzet 10
A képzés formája hasonlóan történt a fenti főátlagképzésekéhez, vagyis az érvényes válaszok függvényében átlagoltunk. 11 Khi-négyzet próba szignifikanciája: 0,001. Cramer’s V: 0,139 (gyenge kapcsolat)
12
azonban nem ez, hanem épp az ellenkezője. A levelező tagozatosok átlagosan 2,6-ra,12 míg a nappalisok 2,2-re13 értékelték ezt az állítást, tehát éppen a levelezős hallgatók az elégedettebbek.14 Természetesen, az előbb feltett hipotézis helyet megfogalmazhatjuk azt is – ami nagyobb eséllyel igaz –, hogy a levelezőre járó hallgatók jobban értékelik, ha segítséget kapnak egy tanáruktól, ezért pozitívabb az ő vélekedésük.
I/6.
Jövőkép, avagy a munkahellyel kapcsolatos elvárások
A II. fejezet utolsó nagyobb tartalmi részéhez érkeztünk. Jellemeztük a hallgatókat a tanulmányaik és ismereteik alapján (például: nyelvismeret), továbbá vázoltuk, hogy a hallgatók hogyan vélekednek a Zrínyiről, és mi motiválta őket arra, hogy egyetemünkön tanuljanak. Részlegesen már ejtettünk szót a munka világával kapcsolatos résznél arról, hogyan látják a jövőt a válaszolók migráció szempontjából, most viszont részletesebben tárgyalni fogjuk, hogy a hallgatóknak milyen elképzeléseik és elvárásaik vannak a munkahelyekkel kapcsolatban. 12. ábra: Egyes munkahellyel kapcsolatos állítások fontossága (csak a nagyon fontos és fontos kategóriák százalékával) (N=kb. 600 mindenhol, kivéve az utolsó állatásnál: 531)
12
Standard szórása: 1,5 Standard szórása: 1,36 14 Az eltérés szignifikáns. F-próba szignifikanciája < 0,05. Eta2: 0,017. A változó nem volt normális eloszlású: Shapiro-Wilk próba, p=0,00579, ezért Wilcoxon rangsor próbával a mediánokat néztük meg. A kapcsolat szignifikáns: p=0,0436<0,05 13
13
A kérdőív jövőkép blokkjában tizenegy jellemzőt fogalmaztunk meg a munkahellyel kapcsolatban, és a 25. ábrán azt láthatjuk, hogy az egyes szempontokat mennyire ítélték fontosnak a válaszadók. A három legfontosabbnak ítélt jellemző, a jövedelem, szakmai fejlődés lehetősége és a munkahelyi légkör. Természetesen, több egyéb jellemzők is megközelítik ezek fontossági szintjét, viszont ha jobban megnézzük az előbb felsorolt tulajdonságok mögöttes jelentés tartalmát, bátorkodhatunk feltételezni három a háttérben meghúzódó dimenziót: 1) anyagi jellemzők, 2) szakmai jellemzők és 3) munkahelyi környezet dimenziója. Úgy véltük, hogy a kapott válaszok alapján fel tudjuk tárni ennek a három dimenziónak a meglétét az adatstruktúrából, és ehhez faktoranalízist alkalmaztunk. Eredményképpen azt tapasztaltuk, hogy az anyagi és szakmai jellemzők látens dimenziója ténylegesen jelen van, ám a munkahelyi környezetet nincsen. Ennek az is betudható, hogyha visszatekintünk a fenti ábrára, láthatjuk, hogy a munkahelyi légkörön kívül a többi olyan jellemző, amely a munkahely környezetét (például: rugalmas munkaidő) alkotná nem kapott kiemeltebb szerepet.15 A továbbiakban azt néztük meg, hogy nem, tagozat, képzési forma és kar mentén tapasztalunk-e eltéréseket az egyes dimenziók megítélésének szempontjából. Először az anyagi helyzetet tárgyaljuk. Egyedül tagozat szempontjából tapasztaltunk szignifikáns eltérést, és azt tapasztaltuk, hogy a levelezős hallgatóknak fontosabb az anyagi dimenzió, mint nappali tagozatos diákoknak, amely egyáltalán nem meglepő, mind a korukból, mind pedig abból adódóan, hogy nagyobb arányban dolgoznak már.16 A szakmai dimenzió mentén vizsgálódva, azt láttuk, hogy tagozat szempontjából az anyagi dimenzióhoz hasonló eredmények jöttek ki,17 de a tagozat mellett, a kérdezett neme is szignifikáns eltérést mutatott, és azt mondhatjuk el, hogy a nőknek fontosabbak a szakmai jellemzők, mint a férfiaknak.18 Nemcsak arra kérdeztünk rá, hogy milyen jellemzők fontosak a munkahely szempontjából, hanem arra is, hogy a hallgatók bizonyos tulajdonságokat, illetve képességeket mennyire tartanak fontosnak azon a szakterületen, ahol el kívánnak helyezkedni. 15
Maximum Likelihood faktoranalízis; Rotáció: varimax; A két faktor együttesen 61,8 százaléknyi információt őrzött meg (a faktorsúlyokról, kommunalitásokról bővebben: Mellékletek, 3. melléklet) 16 F-próba szignifikanciája < 0,05; eta2=0,011; N=589, Wilcoxon-próba: p=0.0436<0,05 17 F-próba szignifikanciája < 0,05; eta2=0,01; N=589, Wilcoxon-próba nem szignifikáns: p=0,1344 18 F-próba szignifikanciája < 0,05; eta2=0,029; N=589, Wilcoxon-próba:p=0,000<0,05
14
13. ábra: 15 tulajdonság/képesség átlaga a főátlagtól (4,22) való eltérés alapján
Első körben érdemes említést tenni arról, hogy a főátlagtól, amelyet a már fentiekben is ismertetett módon képeztünk,19 legjobban az idegen nyelv ismerete, a nyitottság és a számítógép ismerete tér el negatív irányba. Ezek közül is, a nyelvismeret kiemelkedően eltér, amely igen meglepő annak türkében, hogy a válaszolók több mint fele legfeljebb közepesre értékelte az angol nyelvtudását (emlékezzünk vissza, hogy a többi nyelvnél ennél csak rosszabb arányok voltak). Ennek a hátterében lényegében két dolog húzódik meg. Az egyik a kor, vagyis az idősebbek inkább nem tartják fontosnak a nyelvismeretet20 (a kor és a levelező tagozat erősen együtt jár, így nem meglepő, hogy a levelezősök szerinti felosztás mentén is szignifikáns eltérést tapasztalunk),21 a másik pedig a kar, miszerint a Bólyai János Hadmérnöki Karon hallgató diákok kevéssé tartják fontosnak az idegen nyelvismeretet azon a szakterületen, ahol el fognak helyezkedni. Tekintve, hogy az állományban levők jelentős hányada a Bólyai Karon tanul, így mondhatjuk, hogy többek közt a katonák számára nem annyira fontos a nyelvismeret. Pozitív irány szempontjából a problémamegoldás, logikus gondolkodás, kitartás és felelősségvállalás tér el látványosan, és ha megnézzük, ezen képességek egy része egy 19
Emlékeztetőül: mindenkinél kiszámoltuk az érvényes válaszai átlagát, és annak vettük az átlagát. A kor és az idegen nyelvismeret korrelációja: -0,188, szignifikáns 99%-os megbízhatósági szint mellett; N=612 21 F-próba szignifikanciája < 0,05; eta2=0,056; N=592, Wilcoxon-próba: p=0,000<0,05 20
15
csokorba sorolható. Ezidáig nem beszéltünk róla, de a kérdőív készítésekor mi három látens dimenzió mentén döntöttünk a 15 tulajdonság mellett: 1) veleszületett, illetve tanulható belső képességek, 2) gyakorlatias, tárgyi képességek és 3) szociális, kommunikációs képességek.22 Az adataink nem igazolták ennek a három dimenziónak a meglétét, de ettől függetlenül megvizsgáltuk, hogyha a dimenziók mentén képezünk átlagokat, akkor tapasztalunk-e különbséget. Ha nem is nagyon jelentős (de szignifikáns),23 de azért felfedezhető egy rangsor a három dimenzió átlagai alapján, és azt mondhatjuk el, hogy legfontosabbnak a veleszületett, illetve tanulható belső tulajdonságokat tartják legfontosabbnak a hallgatók a másik két dimenzióval szemben. A jövőkép zárásaként ejtünk még néhány szót a jövedelmekkel kapcsolatban. Megkérdeztük a hallgatóktól, hogy mekkora havi nettó jövedelemmel lennének elégedettek, és azt is, hogy mekkora havi nettó jövedelemre számítanak. Amennyiben nem vesszük figyelembe azt, hogy ki az, aki már dolgozik, akkor azt mondhatjuk, hogy a válaszolók átlagosan 200,000 forint nettófizetést24 szeretnének, de ehelyett átlagosan csak 149,500 forintra25 számítanak.26 Amennyiben csak azokat a válaszolókat nézzük, akik nem dolgoznak (nem dolgozásba belevettük az alkalmi, nyári munkát is), azt tapasztaljuk, hogy mindkét átlag csökken. Az, amit szeretnének 188,600 forintra,27 és amire számítanak 137,650 forintra.28
I/7.
Motiváció, elégedettség és jövőkép összegzése
Ebben a fejezetben leírtuk, hogy alapvetően elégedettek a hallgatók a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel, mind általános értelemben, mind pedig a szolgáltatások és a kapcsolódó intézmények, szervezetek szempontjából. De ne feledjük, hogy a tanulmányi tájékoztatás és ügyintézés terén láthattuk, hogy van min fejleszteni. Emellett a hallgatói képviseletet
(HÖK)
kell
még
kiemelni,
hiszen
a
válaszolók
azzal
voltak
a
legelégedetlenebbek. Természetesen, annak feltárása érdekében, hogy milyen hiányosságok, 22
1 dimenzió: kreativitás, kitartás, felelősségvállalás, rugalmasság, logikus gondolkodás 2 dimenzió: önálló munkavégzés, idegen nyelvismeret, szakmai tapasztalat, számítógép ismeret, problémamegoldó készség 3 dimenzió: kommunikációs készség, csapatjátékosság, alkalmazkodó készség, nyitottság, szervezőkészség 23 Páros t-próba szignifikanciák < 0,05 (párok: 1.dim-2.dim; 2.dim-3.dim; 1.dim-3.dim), nem normális eloszlásúak, Wilcoxon páros rangpróba: p=0,000<0,05 24 Standard szórás: 88,700 forint 25 Standard szórás: 73,500 forint 26 Páros t-próba szignifikanciája < 0,05, nem normális eloszlásúak, Wilcoxon páros rangpróba: p=0,000<0,05 27 Standard szórás: 91,100 forint 28 Standard szórás: 53,000 forint
16
javítandó dolgok vannak, érdemes lenne mélyebb, kifejezetten ezeket a területeket célzó kutatásokat végezni. A véleményekkel kapcsolatban megvizsgáltuk, hogy kar, nem, tagozat képzési forma és előzetes motiváltság szerint felfedezhetünk-e eltéréseket. Alapvetően a tagozat volt az a magyarázó változó, amely végigkísérte tanulmányunk ezen részét, és láthattuk, hogy többnyire szignifikánsan elégedettebbek a levelezős hallgatók nappali tagozatos társaiknál. Végezetül pedig a hallgatók jövőképével kapcsolatban tettünk megállapításokat, miszerint a levelező tagozatos hallgatók a munkahellyel kapcsolatban inkább tartják fontosnak az anyagiakat, mint nappali tagozatos társaik, továbbá láttuk, hogy a szebbik nem esetében jobban számít a szakmai fejlődés és előremenetel egy adott munkahelyen, mint férfi társaiknál.
I/8.
Módszertani kiegészítés
Fontosnak érezzük, hogy néhány mondatban szót ejtsünk a használt elemzési technikákról, és arról, hogy miért úgy dolgoztunk, ahogy. Alapvetően átlagokkal vizsgálódtunk, és ehhez varianciaanalízist alkalmaztunk, főként azon célból, hogy ha vannak együttes hatások, akkor azokat fel tudjuk tárni. Mint láthattuk, nem voltak, de ez nem baj, legalább tudjuk, hogy a válaszolók szerint az egyetem megítélése szempontjából például nincs különbség Bólyai János Hadmérnöki Karra járó vagy Kossuth Lajos Hadtudományi Karon tanuló hallgató között (számos egyéb példát is felhozhatnánk, egyedüli erős kivétel a tagozat lenne). Továbbá szintúgy fontos, hogy több helyen jeleztük lábjegyzetben, hogy a vizsgált változó nem volt normális eloszlású (a varianciaanalízis feltétele), ez esetben közöltük a MannWhitney-Wilcoxon rangpróba eredményét, amely a mediánok eltérését hivatott tesztelni. A normalitást minden esetben Shapiro-Wilk próbával teszteltük.
17
II. Mellékletek 1. mellékelt táblázat: Hányadik helyen jelölés és a motiváltság kapcsolata
Első helyen
Nem első helyen
Nem motivált
Total
178
31
209
85,2%
14,8%
100,0%
356
29
385
92,5%
7,5%
100,0%
534
60
594
89,9%
10,1%
100,0%
Motivált Total
Khi-négyzet próba szignifikanciája: 0,005 – Cramer’s V: 0,116 (gyenge kapcsolat)
2. mellékelt táblázat: általános megítélést mérő főkomponens (nagy értékek: pozitív megítélés)
Változók A ZMNE nehéz.
Kommunalitások Faktorsúlyok 0,353 0,595
A ZMNE-n gyakorlatias az oktatás. A ZMNE-n szakmai kapcsolatokat lehet építeni. ZMNE értékelése 0-tól 10-ig
0,527
0,726
0,532
0,729
0,692
0,832
Megőrzött információmennyiség:
52,62%
3. mellékelt táblázat: faktorképzés a munkahely látens dimenzióira (nagy értékek: fontosabb megítélés)
Munka, szakmai tartalmi része
Végső kommunalitások 0,430
Faktorsúlyok rotáció után29 Szakmai Anyagi dimenzió dimenzió 0,654 (0,043)
Jövedelem
0,579
(0,219)
0,729
Szakmai fejlődés lehetősége
0,515
0,698
(0,166)
Juttatások
0,999
(0,123)
0,992
Szakmai előremenetel
0,566
0,700
(0,275)
32,394%
29,378%
Változók
Megőrzött információmennyiség: Illeszkedés:
Khi-négyzet=2,684; df=1; Sign.=0,101
KMO-test
Khi-négyzet=981,81; df=10; Sign.=0,000
29
A zárójelben a 0,25 alatti faktorsúlyok szerepelnek, kivéve a szakmai előremenetelnél, de ott az első faktorsúly több mint kétszerese a másodiknak, így megtartottuk a változót.
18
