Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszer Végzett hallgatók elemzése
Készítette: Vásárhelyi Orsolya a ZMNE Karrier Iroda megbízásából 2011. augusztus
1. Alapsokaság 2008-ban 700-an, 2010-ben 745-en abszolváltak a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. A honvédelmi szakokról híressé vált intézmény még mindig az erősebbik nemet vonzza, de a nemek egyenlőségének irányába tolódik a mérleg. Míg 2008-ban a végzettek 77 százaléka volt férfi és 23 százaléka nő, 2010-re ez az arány 10 százalékponttal a hölgyek javára nőtt (66 és 33 százalék).
Ennek hátterében nyilvánvalóan a civil szakon végzettek arányának
növekedése áll. 2008-ban a végzettek 32 százaléka tanult katonai szakon, de 2010-re ez az arány lecsökkent 14,5 százalékra.1 Amennyiben külön vizsgáljuk a nők és a férfiak esetében a katonai és nem katonai szakok népszerűségét a két évben, az látszik, hogy mindkét nem esetén visszaesett a hadászati tanulmányok mértéke, de a nők körében erősebben. 2008-ban a férfiak 34 százaléka, 2010-ben pedig 18 százaléka készült katonai pályára, ugyanezek az arányok a nők esetén 26 és 7 százalék.2 A képzési szintek megoszlása egyértelműen mutatja a bolognai folyamat beérését (1. ábra). Míg 2008-ban épphogy csak végeztek az első osztott képzésben résztvevők, 2010-ben már ők teszik ki az összes végzett több mint felét. Ezzel párhuzamosan a hagyományos ötéves képzések hallgatói is szép lassan elfogynak. A szakirányú továbbképzések népszerűsége duplájára nőtt két év alatt, ám a doktori iskola hallgatóinak száma igencsak visszaesett. 1.
ábra: Képzési szintek megoszlása 2008-ban és 2010-ben
1
Végzés éve és katonai, illetve civil szak között gyenge erősségű, szignifikáns összefüggés P=0,00<0,05, Cramer’s V=0,207 2 Végzés éve és katonai, illetve civil szak, neme kontroll változóval; gyenge, szignifikáns összefüggés P=0,00<0,05, Cramer’s V(férfi)=0,175 Cramer’s V(nők)=0,262
2
Alapvetően jellemző az egyetem rendszerére, hogy jóval több a levelező tagozaton tanuló hallgató, mint a nappalin. A levelezősök arány 70 százalék körül mozgott mindkét évben. A civil szakokon gyakoribb a levelező tagozatú oktatás, mint a katonaiakon. A civil szakos hallgatók 20, a katonai szakosok 50 százaléka nappali tagozatos. Nemek alapján gyakorlatilag nincs különbség a tagozati formák között, a nők és a férfiak hasonló arányban képviseltetik magukat. 2008-ban a kérdőívet a végzettek 21 százaléka (150 fő), 2010-ben 13 százalék (95 fő) töltötte ki.
2. Nyelvtudás Legismertebb idegen nyelv az angol, a megkérdezettek 43,7 százaléka állította, hogy jól vagy nagyon jól ismeri a nyelvet, második helyen áll a német 12,7 százalékkal és harmadik helyen az orosz nyelv 3,2 százalékkal. A nyelvtudás szintje szignifikánsan összefügg a korábbi iskolai teljesítménnyel és a családi hátérrel. A jobb tanulók és a magasabban képzett szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel tanulnak meg jobban idegen nyelven.3
2.
ábra: Angol nyelv ismerete 2008-ban és 2010-ben
A 2008-ban végzettek átlagosan magasabb szinten beszélik az angol nyelvet, ám ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a diákok egyre kevésbé ismernék a legfontosabb idegen nyelvet. A 3
Nyelvtudás szintje és egyetemi teljesítmény P=0,000 (**) R=0,277 Nyelvtudás szintje és apa iskolai végzettsége P=0,017 (*) R=0,19 Nyelvtudás szintje és anya iskolai végzettsége P=0,039(*) R=0,165
3
kérdőívet idén töltötték ki a 3 évvel ezelőtt végzett hallgatók is, akik nyelvtudásukat használhatták, fejleszthették az elmúlt években. Ezt támasztja alá az is, hogy a 2008-ban végzettek 10,7, a 2010-ben végzettek 5,3 százaléka dolgozott hosszabb-rövidebb ideig külföldön a diploma megszerzését követően. 3.
ábra: A három legjobban ismert idegen nyelv ismertségének megoszlása költségtérítés szerint
Angol
Német
Orosz
Legmagasabb szinten az államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatók beszélik a három legnépszerűbb nyelvet, majd a mindkét finanszírozási formában megfordult hallgatók következnek, és végül a költségtérítésesek.4 Tagozat szerint a nappalisok egyértelműen előnyben vannak angol és német tudásukat tekintve a levelezősökkel szemben, ám oroszul – életkorukból adódóan – a levelezősök beszélnek a legjobban.5
4
P(angol)=0,00 Eta négyzet=0,07 N=229 ; Német, orosz nem szignifikáns (N=195 és N=179) P(angol)=0,00 Eta négyzet=0,08 N=230; P(német)=0,02 Eta négyzet=0,024 N=195; P(orosz)=0,01 Eta négyzet=0,057 N=179
5
4
4.
ábra: A három legjobban ismert idegen nyelv ismertségének megoszlása tagozat szerint
Angol
Német
Orosz
3. Belépés a munka világába 3.1.
Az egyetem befejezése
A diákok átlagosan 33 évesen fejezik be az egyetemet, ez a magas életkor elsősorban a nagyarányú levelező tagozatos hallgató miatt van. A nappali tagozatos diákok átlagosan 25 évesen végeznek, a levelezősök 35-36 évesen (arányuk 70 százalék). Mindkét évben a diákok körülbelül 80 százaléka volt költségtérítéses és mindössze 20 százaléka államilag támogatott, ezen belül a nappali tagozatosak aránya 30 százalék. (A levelező tagozatosoknál ez a szám elenyésző, körülbelül 7 százalék.) A 2008-ban végzettek 24, a 2010-ben végzettek 44 százaléka rendelkezett már diplomával egyetemi tanulmányaik megkezdésekor. Elsősorban hagyományos, öt éves képzésben vettek részt a hallgatók. 2010-re közel duplájára nőtt a másoddiplomások aránya, de nem az alapképzésről mesterképzésre vándorlók túlsúlya miatt alakult így (arányuk mindössze 5,3 százalék), hanem hasonló képzési szintet érő diplomájuk mellé választottak ezen hallgatók az intézmény kínálatából új szakot. 2008-ban a válaszolók 34, 2010-ben 40 százaléka nem szerzett diplomát az abszolutórium megszerzését követően azonnal, ennek leggyakoribb oka a nyelvvizsga hiánya. Annak
5
ellenére, hogy ez a probléma köztudott volt már korábban is, 2008-hoz képest 2010-re 35-ről 40 százalékra nőtt azok aránya, akik nem kapták meg diplomájukat ezen ok miatt. 2008-ban átlagosan 4,7 szemeszterbe, (azaz közel két és fél évbe), 2010-ben 5,1 szemeszterbe telt megszerezni a diplomát jelentő nyelvvizsgát, az egyetem befejezése után. Mindkét évben elsősorban (93 és 90 százalékban) a levelezős diákoknak volt nehezebb nyelvvizsgát szerezniük egyetemi éveik alatt. 5.
ábra: Okozott-e problémát a diploma hiány az elhelyezkedésben?
Annak ellenére, hogy a diplomát nem szerző, de abszolváló hallgatók 38 és 27 százaléka mondta azt, hogy nagyon nagy problémát okozott a diploma hiánya (5. ábra), 2008-ban 90, 2010-ben 84 százalékuk azonnal vagy már korábban jelen volt a munkaerőpiacon (6. ábra). A munkaerőpiacra való kilépés egyszerűségét természetesen erősen befolyásolja az, hogy valaki nappali tagozatosként az első diplomáját szerzi és még sosem dolgozott korábban, vagy levelezős, és az abszolválás időpontjában is aktívan dolgozott (3. ábra).6 Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy mind a levelezősök, mind a nappalisok között csökkent az abszolutórium megszerzését követően azonnal munkát kapók aránya. 3.2.
6
Szakmai tapasztalat
2008; P=0,000; Cramer’s V=0,558
2010; P=0,005; Cramer’s V=0,524
6
A szakmai gyakorlatnak jelentős szerepe van a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben, a gyakorlaton résztvevő hallgatók 46 százalékát alkalmazta a gyakorlat idő lejárta után a munkahelye. 2008-ban a nappali tagozatosok 93,8, a levelezősök 56 százaléka vett részt a képzés alatt szakmai gyakorlaton.7 2010-re, a bolognai folyamat beérésével és a kötelező szakmai gyakorlat bevezetésével eltűnik a képzési formák közötti nagyarányú különbség; a nappalisok 94 a levelezősök 80 százaléka vesz részt gyakorlaton egyetemi évei alatt. Emellett a korábbi szakirányú, de nem gyakornoki, munkatapasztalatok is sokat számítanak a későbbiekben. Ebben a kategóriában természetesen a levelezős hallgatók járnak élen, 80 százalékuk már dolgozott korábban szakmailag kapcsolódó munkahelyen. (A nappalisok között ez az arány 17 százalék 2010-ben). Az életkor és a munkatapasztalat között természetesen erős, szignifikáns kapcsolat van,8 azonban ha bevonjuk az elemzésbe a tagozati formát – ugyan még mindig megmarad az életkor adta erős összefüggés, hiszen a kor és a tagozati forma is kapcsolatban áll egymással –, de egyértelműen elválasztódik minden korcsoportban, hogy a levelezősök nagyobb arányban rendelkeznek szakmai jellegű munkatapasztalattal.
6.
7 8
ábra: Kilépett-e a munkaerőpiacra csak abszolutóriummal?
2008, P=0,000 Cramer’s V=0,375; P=0,000 Cramer’s V=0,547
2010: nem szignifikáns az összefüggés
7
A szakmai gyakorlati helyen való maradásnál sokkal nagyobb esélyük volt 2008-ban és 2010ben is az idősebbeknek (főleg 35 éven felülieknek),9 ám ez az összefüggés eltűnik, ha kontroll változóként bevonjuk a korábbi szakmai tapasztalatot. A szakmai tapasztalattal rendelkezők közül leginkább a fiatalok 22-26 éveseket alkalmazták a későbbiekben gyakorlati helyükön (70%-ot) majd a legidősebbeket (67%) és végül a „középkorúakat” (60%). Tehát a korábbi szakmai tapasztalatnak nagyon fontos hatása van a gyakornoki pozíciók valódi munkakörre cserélésében.
3.3.
Munkakeresés
Az egyetem képzési struktúrájából (sok levelezős és másoddiplomás) adódóan a munkakeresés máshogy történik az abszolutórium megszerzése után, mint más felsőfokú intézményekben. A nappali tagozatosok 4,6 a levelezősök 94 százalékát várta biztos munkahely az egyetem befejezését követően azonnal. A már dolgozó diákok mindössze 4 százaléka tekintette magát elsősorban diáknak, a többség főfoglalkozású dolgozóként definiálta magát, aki munka mellett tanul. Az iskola mellett dolgozók 90 százalékának állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonya volt. A munkakeresők 30 százalékát egyértelműen az elsődiplomás, 22-26 év közötti pályakezdők tették ki mindkét évben.10 7.
ábra: Keresett-e munkát az abszolutórium megszerzése után?
9
P=0,00 Cramer’s V= 0, 325, a kontroll-változó bevonása után az összefüggés nem szignifikáns, tehát nem az életkor okozza a kapcsolat erősségét. 10
2008-ban 0, 2010-ben 1 nappali tagozatos, 22-26 év közötti az abszolutórium megszerzésekor foglalkoztatott diák volt.
8
Mint láttuk, munkavállalás és munkakeresés szempontjából erősen eltérnek a nappali tagozatos huszonévesek a már tapasztaltabb, idősebb levelezős hallgatóktól. A munkakeresők 2-15 munkáltatónál próbálnak szerencsét, mire álláshoz jutnak, és átlagosan két interjúra hívják be őket. A gazdasági válság elmélyülésével azon végzett hallgatók, akiknek nincs biztos helyük az abszolutórium megszerzése után, egyre nehezebben tudnak elhelyezkedni. (8. ábra) 8.
ábra: Milyen hamar talált munkát az abszolutórium megszerzését követően?
A munkakeresés módszerei közül egyértelműen a személyes kapcsolatok mozgósítása a legcélravezetőbb. Érdekes, hogy 2008-ban még sikeres taktika volt az álláshirdetésekre való jelentkezés, ám 2010-ben már egyetlen végzős sem talált így munkát. 2010-ben a személyes kapcsolatok és a rámenősség (korábbi munkakapcsolatok, cégek személyes megkeresése) vezethet sikerhez, ám nem elhanyagolható a gyakorlati helyek súlya sem. (8. ábra)
9
9.
ábra: Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához?
4. A munka világa 4.1.
Munkaerőpiaci helyzet
A 2008-ban nappali tagozaton végzett hallgatók 21 százaléka még sosem dolgozott (2011ben), 67 százalékának a végzés óta egy, 12 százalékának két munkahelye volt. A 2010-ben végzetteknél az arányok hasonlóak; 22 százalék még nem lépett be a munkaerőpiacra, 61 százalék egy, 17 százalék két munkahelyen próbált már szerencsét (beleértve a jelenlegit is). A 2008-ban a végzett levelezős hallgatók 78 százaléka a végzés óta ugyanazon a helyen dolgozik, 14 százaléka már két helyen, 5 százaléka pedig már három helyen dolgozott az elmúlt három évben. A 2008-as évfolyam nappali tagozatosainak 31 százaléka volt munkanélküli az egyetem befejezése óta, a 2010-es évfolyamnál ugyanez az arány 39 százalék, ami elsősorban a nehezebb munkábaállásnak tulajdonítható. A levelezős hallgatóknál a munkanélküliségi ráta mindkét évben 10 százalék körüli. Mindkét évben átlagosan a nappali tagozaton végzettek voltak többször munkanélküliek (10. ábra) 10
10. ábra: Munkanélküli időszakok száma átlagosan, végzés éve szerint
A Nemzetvédelmi Egyetem végzőseinek 9 százaléka dolgozott külfölfön az egyetem befejezését követően, jellemzően a hadászati pályákon. Leggyakoribb országok, illetve földrajzi területek Afganisztán és a Balkán. 4.2.
Jelenlegi munakerőpiaci státusz és helyzet
A válaszadók 87 százaléka aktív, 3 százalékuk munkanélküli és 6 százalék egyéb okból inaktív (11. ábra) 11. ábra: Munkanélküli időszakok száma átlagosan, végzés éve szerint
11
12. ábra: Végzettek pozíció szerinti megoszlása
Természetesen a 2008-ban végzettek előnyben vannak a 2010-ben végzettekhez képest, hisz több idejük volt feljebb kerülni a ranglétrán. A nappali és levelező tagozat közötti különbség (tapasztalat, életkor) itt különösen meglátszik; egy fiatal sincs a felsővezetők között, illetve több nappalis van a beosztott nem diplomás foglalkozásúak között. Az alsó vezetők között azonban egyfajta előretörés látszik, a legfrisebben végzett nappali tagozatosok vannak a legtöbben. Ehhez hasonló tendencia figyelhető meg a középvezetők szintjén is, a fiatalság elkezdi átvenni a helyeket az idősebb generációktól. 12
A munkával való elégedettséget 6 dimenzió11 mentén vizsgálta a kérdőív, illetve volt egy kérdés, amely „úgy általában” kérdezett rá a munkához kapcsolódó attitűdre. A megkérdezettek 25 százaléka volt összességében elégedetlen, 59 százalék elégedett és 16 százalék teljesen elégedett munkájával.
5. Összefoglalás Az egyetemen jóval több levelező szakos hallgató végez, akik általában idősebbek, mint nappali tagozatos hallgatótársaik. A nyelvvizsgahiány főleg körükben okoz problémát; ezen okból 2008-ban a válaszolók 34, 2010-ben 40 százaléka nem szerzett diplomát az abszolutórium megszerzését követően azonnal. A legjobb nyelvismerettel a nappali tagozatos, államilag támogatott hallgatók rendelkeznek, akik főleg angolul beszélnek. A munkaerőpiacra való kilépésnél sokat számít a korábbi szakmai tapasztalat, gyakorlat. Leginkább azok a volt hallgatók tudtak elhelyezkedni, akik korábban már szakmán belül dolgoztak. A gazdasági válság hatása érződik a 2010-ben végzettek munkábaállási statisztikáin; átlagosan hosszabb idő alatt, kevesebben találtak munkát, mint két évvel korábban diplomázó társaik, sőt szinte másfélszer többször voltak munkanélküliek is. Az elmúlt két évben végzettek 87 százaléka aktívan dolgozott a megkérdezés időpontjában, és mindössze 3 százalékuk vallotta magát munkanélkülinek. A nagyobb munkatapasztalattal rendelkező levelezősök hamarabb kerültek vezető pozíciókba az elmúlt évek során és elégedettebbek is helyzetükkel, mint fiatalabb társaik.
11
A munka szakmai/tartalmi része, előremeneteli lehetőség, szakmai presztízs, jövedelmek/juttatások, személyi és tárgyi környezet.
13
