ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Műszaki és katonaföldrajzi tanszék
Doktori (PhD) értekezés
Siku László mérnök alezredes 2002
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Műszaki és katonaföldrajzi tanszék
Doktori (PhD) értekezés A katonai válságkezelés újszerű műszaki támogatási feladatrendszere Siku László mérnök alezredes
TÉMAVEZETŐ: Dr. Bodrogi László mérnök ezredes egyetemi tanár a hadtudomány kandidátusa
Budapest, 2002
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ...................................................................................................................5 A témaválasztás indoklása, aktualitása ................................................................................. 5 A kutatás főbb célkitűzései ................................................................................................... 7 Kutatási módszerek .............................................................................................................. 7 1. A katonai válságkezelés műszaki támogatásának elméleti alapjai ................. 11 1.1. A műszaki támogatás feladatait érintő lehetséges katonai válságok ............................ 13 1.2. A válságkezelés műszaki támogatásának helye a katonai műveletek rendszerében .... 15 1.3. A katonai válságkezelés műszaki támogatásának fogalma, célja................................. 20 1.4. A katonai válságkezelés műszaki támogatásának fő feladatai és végrehajtásukat befolyásoló hatástényezők ................................................................. 24 1.5. Részkövetkeztetések..................................................................................................... 27 2. A Magyar Honvédség műszaki támogató erői rendeltetése, alkalmazásuk elvei és lehetséges feladatai a katonai válságkezelés során . 29 2.1. A műszaki támogató erők szerepe rendeltetése, a velük szemben támasztható követelmények ............................................................................................................ 29 2.2. A műszaki támogató erők alkalmazásának elvei, jellemzői ......................................... 31 2.3. A katonai válságkezelés lehetséges újszerű műszaki támogatási feladatai és azok végrehajtás szakterületű tartalma ....................................................................... 33 2.3.1. A Magyar Honvédség lehetséges feladatai a katonai válságkezelés során ....... 34 2.3.2. A békeidőszak során végrehajtható műszaki támogatási feladatok ................... 38 2.3.3. A válság intenzitása fokozódása során végrehajtható műszaki támogatási feladatok .......................................................................................... 41 2.3.4. A fegyveres erőszak alkalmazása, konfliktus kirobbanása és lefolyása időszakának műszaki támogatási feladatai ........................................................ 61 2.3.5. A válság intenzitásának csökkenése és az „új stabilitás” időszakának műszaki támogatási feladatai ............................................................................. 63 2.4. Részkövetkeztetések..................................................................................................... 70 3. A katonai válságkezelés műszaki támogatási feladatai végrehajtására rendelkezésre álló erők vizsgálata, valamint a szervezésre (felállításra) javasolt Gyorsreagálású válságkezelő műszaki zászlóalj szervezeti felépítése ........................................................................................... 73 3.1 A katonai válságkezelés műszaki támogatási feladatai végrehajtására rendelkezésre álló műszaki erő(k) szervezeti struktúra és feladat, lehetőség orientált vizsgálata...... 73
3.2. A gyorsreagálású válságkezelő műszaki zászlóalj rendeltetése, a vele szemben támasztható követelmények ........................................................................................ 80 3.3. A gyorsreagálású válságkezelő műszaki zászlóalj szervezeti felépítése, főbb műszaki-technikai eszközei és lehetőségei.......................................................... 82 3.4. Részkövetkeztetések .......................................................................................... 94 4. Összegzett következtetések, elért eredmények, javaslatok, ajánlások, további kutatást igénylő területek ..................................................................... 97 4.1. Összegzett következtetések .......................................................................................... 97 4.2. A kidolgozás során elért eredmények........................................................................... 98 4.3. Javaslatok, ajánlások .................................................................................................... 98 4.4. További kutatást igénylő területek ............................................................................... 99 Felhasznált irodalom .............................................................................................................. 101 A szerző publikációs tevékenységének jegyzéke................................................................... 107
BEVEZETÉS Az emberiség eddigi történelme során megszámlálhatatlan esetben alakultak ki különböző eredetű és jellegű válságok, amelyek minden időben komolyan veszélyeztették az érintett egyének, közösségek és társadalmak normális életvitelét, biztonságát és fejlődésének lehetőségeit. Tehát a válságok nem a legújabb kori társadalmak termékei, melyek kapcsán Henry A. Kissinger is azon véleményének ad hangot, „hogy válságok mindig is voltak, mindig is lesznek, és lám a világ még mindig megvan.”1 Napjainkban is tapasztalhatjuk, hogy a világ az e téren kifejtett jelentős erőfeszítései ellenére sem mentes a különféle válságoktól. A legutóbbi évtizedet is súlyos válságok egész sora jellemezte. Ennek igazolására néhány tény: már a centrumhoz közeli földrajzi régiókban is zajlanak válságok (pl. Balkán válság, Csecsen válság, Közel-keleti válság); tapasztalhatjuk, hogy a szemben álló felek közötti problémákat okozó tényezők már nem ideológiai alapúak, hanem nemzeti, nemzetiségi-etnikai, vallási, törzsi érdekek ütköznek és fejeződnek ki válság formájában; bár a válságok egy-egy régióra korlátozódnak, azonban a különféle fegyverfajták és eszközök, valamint a modern technológiai ismeretek (tömegpusztító eszközök) megszerzésének lehetőségei azok eszkalációját okozhatják; a válságokban tehát nem a korábban szembenálló hatalmak és rendszerek külső érdekei fejeződnek ki, hanem egy-egy régió belső érdekellentétei és megoldatlan problémái, amelyek megelőzésére-kezelésére hivatott mechanizmusok még nem, vagy nem kellő hatékonysággal működtek/működnek. A témaválasztás indoklása, aktualitása Az előbbiekben részletesen kifejtett tények és történelmi fejlődésünk bizonyítékai alapján a jövőben is számolnunk kell a különféle válságokkal. Mindezek parancsolóan vetik fel annak szükségességét, hogy a témában eddig szerzett ismereteinket, tapasztalatainkat kutatások révén folyamatosan gyarapítsuk. Elemezzük a közelmúlt, a ma eseményeit és keressük, valamint dolgozzuk ki a jelen és a jövő válságai hatékonyabb kezelését segítő műszaki támogatási feladatokat. Ugyanakkor a téma aktualitását az is bizonyítja, hogy a kutatómunka során úgy kell megfelelnünk a mindennapok kihívásainak és kockázatainak, valamint leraknunk a válságkezelés műszaki támogatásának új elméleti alapjait, hogy megőrizzük nemzeti sajátosságainkat és képesek legyünk együttműködni a Szövetséggel.2 1 2
Henry A. KISSINGER: A világgazdaság megmentése. Magyar Tudományos Akadémia Szociológia Kutatóintézet, Bp. 1987. p. 13. Szerzői megjegyzés: Viszont ez nem jelentheti részünkről a kutatási feltételek hiányosságaira, a gazdasági okokra, a rendelkezésre álló idő rövidségére való hivatkozással a NATO-ban jól bevált elmélet és az arra épített eljárások egy az egyben történő átvételét. Ez szerintem azért sem lehetséges, mert a haderők közötti feladatspecifikumokban, a rendelkezésre álló struktúrákban és azok anyagi eszközeiben, a csapatok kiképzettségében, a nemzeti hagyományokban, a hadtudomány fejlettségi szintjében, az emberi-morális tényezőkben olyan jelentős különbségek vannak, amelyek mindenképpen szükségessé teszik részünkről a válságkezelés műszaki támogatása új elméletének kimunkálását, illetve lehetőség szerinti adaptálását.
Az értekezésben feldolgozott téma időszerűségét a NATO tagsággal összefüggő válságkezelés műszaki támogatására is vonatkozó elvárások és követelmények is bizonyítják. Ugyanis a Magyar Honvédség műszaki erői a rendszerváltás előtti időszakban a katonai tömbök (szövetségek) közötti „nagy háború” megvívásának műszaki biztosítására, nem pedig válságkezelés műszaki támogatására készültek. Tapasztalhattuk ezt, az elméleti kutatások, az oktatás-képzés, a kiképzés, a szervezet és a felszerelés vonatkozásában egyaránt. Ez a helyzet a rendszerváltást követően az Európai Unióhoz, az Észak-atlanti Szervezethez való csatlakozási folyamat, valamint a NATO tagság kapcsán változott. Ugyanis az új helyzetre való reagálásként meghozott (csak a legfontosabbakat kiemelve): 11/1993. (III. 12.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának alapelveiben, a 27/1993. (IV. 23.) OGY határozat a Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiben3, valamint a 94/1998. (XII. 29.) OGY-határozat a Magyar Köztársaság biztonság-és védelempolitikájának alapelveiben rögzített és a bekövetkezett válságok (pl. Öböl-háború, balkáni válság(ok), Csecsen válság) biztonsági kihívásai és kockázatai4 megmutatták, hogy a világrendszerek közötti szembenállás helyébe a civilizációs szembenállás, a nemzeti, nemzetiségi-etnikai, vallási alapú regionális konfliktusok, illetve új kockázatok (migráció, környezetszennyezés, terrorizmus, szervezett bűnözés stb.) léptek. Mindezek hatásaképpen a politika5 a válságkezelés feladataiban való közreműködést vár a Magyar Honvédségtől és annak műszaki csapataitól. Ugyanakkor a koszovói válságkezelés hazai tapasztalatai rádöbbentettek bennünket arra, hogy a múlt sorozatos átszervezései nem hozták meg a kívánt eredményt. A Magyar Honvédség műszaki csapatai részben, vagy csak jelentős átszervezések révén felelnek meg számos olyan kihívás és kockázat kezelésében való közreműködésnek, amelyekkel hazánknak a jelenben és a jövőben számolnia kell. Így az elvárásoknak való megfelelés érdekében fel kell számolnunk hiányosságainkat, hogy a hazánkat, vagy a Szövetséget érintő kihívásokra és kockázatokra adandó válaszokat hatékonyan tudjuk támogatni. Ezzel a hatékony reagálási képességgel azért is szükséges rendelkeznie a Magyar Honvédségnek és műszaki erőinek, mivel a NATO deklarálta,6 hogy a jövőben is elsősorban a tagállamok biztonságának garantálását szolgálja, de stabilizáló tényezőként felelősségi területén kívül is hozzájárul a biztonság szavatolásához. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a NATO-tag hazánkat is érzékenyen érinthetik azok a válságok, amelyek a világ azon részein következnek be: ahol nagy számú állampolgára, vagy határon túli magyar nemzetiségű él; ahol gazdasági érdekeltségei vannak hazánknak, vagy a Szövetségnek; ahol diplomáciai tevékenység támogat békefolyamatokat, vagy jogállamba való átmenetet, nemzetközi szervezet, hazánk, vagy a Szövetség részéről; ahol nagy természeti, vagy civilizációs katasztrófák dúlnak, pl. földrengés, árvíz, éhínség, járványok stb. Mindezek mellett az inspirált az értekezés kidolgozására, hogy számos még érvényben lévő szakutasításunk, szabályzatunk gyakorlatilag nem foglalkozik a válságkezelés műszaki támogatási problémáival annak ellenére, hogy több kutató számos munkájában rámutat a nem háborús katonai műveletek műszaki támogatásának jelentőségére. 3
Az Országgyűlés 94/1998. (XII. 29.) OGY határozata a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelvei elfogadásával a 11/1993. (III. 12.) a Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának alapelveiről, valamint a 27/1993. (IV. 23.) a Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről hozott OGY határozatok hatályukat vesztették. 4 Uo.: p. 2. 5 Uo.: p. 14. 6 A Szövetség Stratégiai Koncepciója. 1999. Washington D. C. NATO-tükör dokumentáció, Bp. 1999/7. szám. p. 1011.
Természetesen a válságkezelés műszaki támogatásának teljes keresztmetszetű vizsgálatát sokrétűsége és nagy kiterjedése miatt az értekezésemben nem vállalhatom. Ezért annak egyik területét a katonai válságkezelés újszerű műszaki támogatási feladatrendszere egy lehetséges változata feltárását-kidolgozását vállalom fel annak érdekében, hogy a műszaki támogatás hozzájáruljon a katonai válságok kezelésében résztvevő erők képességeinek megsokszorozásához és a számukra elrendelt feladatok sikeres végrehajtásához. A kutatás főbb célkitűzései Úgy érzem a felsorolt indokok kellően alátámasztják, hogy miért választottam doktori értekezésem témájának a katonai válságkezelés műszaki támogatásának feladatrendszerét és határoztam meg az alábbi kutatási célokat: elemezni a NATO elveknek megfelelő válság, válságkezelés, műszaki biztosítás és műszaki támogatás elméleti alapkérdéseit; behatárolni a válságkezelés műszaki támogatásának helyét a katonai műveletek rendszerében, feltárni és kidolgozni a NATO elveknek megfelelően a katonai válságkezelés újszerű műszaki támogatásának elvi alapjait, feladatrendszerét, amely a kutatási eredmények, az összefüggések, kapcsolódások vizsgálódása alapján megfelel a Magyar Köztársaság biztonság-és védelempolitikai alapelveinek, az Alkotmánynak, a Honvédelmi Törvénynek és a NATO Stratégiai Koncepciójának; olyan hiánypótló javaslatok kidolgozása, amely a katonai válságkezelés során végrehajtandó műszaki támogatási feladatok sikeres végrehajtását jelentős mértékben elősegíthetik, s mindezzel hozzájárulni a válság eredményes kezeléséhez szükséges műszaki háttér megteremtéséhez; a műszaki támogató erőkkel kapcsolatos kutatási eredmények alapján kidolgozni a hazai illetve nemzetközi válságkezelésben egyaránt alkalmazható gyorsreagálású önálló műszaki támogató erő és annak eszközei újszerű csoportosítását, lehetőségeit valamint javaslatot tenni felállítására. Kutatási módszerek A kitűzött célok megvalósítása érdekében főbb kutatási módszerként alkalmaztam az alábbiakat: a témát érintően tanulmányoztam a hazai és külföldi szakirodalmak vonatkozó részeit, a megjelent kiadványokat és tanulmányokat, a legújabb ez irányú kutatások eredményeit, kimunkált következtetéseit; rendszereztem az SFOR-ban teljesített külszolgálatom, valamint az eddigi katonai pályám során szerzett ez irányú ismereteimet, gyakorlati tapasztalataimat;
az Magyar Honvédség kutatóhelyein következtetések levonását, általánosítását;
folytatott
dokumentumelemzést,
majd
dokumentumok alapján ismeretek gyűjtését más államok haderőinek katonai jellegű válságkezelés során végrehajtott műszaki támogatási feladatrendszeréről, tevékenységéről; olyan hazai és nemzetközi konferenciákon, előadásokon vettem részt, amelyek témája kapcsolódott kutatási területemhez és az ott elhangzottak sok értékes információt adtak az értekezés elkészítéséhez; jogszabályokat tanulmányoztam; konzultációkat folytattam a témában jártas, illetve érintett szakemberekkel, akiktől fontos információkat kaptam az események és az összefüggések jobb megismeréséhez; célzott keresést folytattam az Internet számítógépes világhálózaton a témával kapcsolatos anyagok vonatkozásában; a hadtudomány specifikus vizsgálati módszerei közül a NATO-ban és a Magyar Honvédségnél levezetett válságkezelési gyakorlatok megtervezését, megszervezését és a levezetést követő tapasztalatok feldolgozását, következtetések levonását. A kutatás során alapvető szempont volt számomra a tárgyilagosság, a tudományos nyíltság, az analízisekre, szintézisekre épülő következtetések, valamint a szükséges mértékű adaptáció. Részeredményeim lényegét különböző szintű tudományos konferenciákon7 tartott előadásaim alkalmával ismertettem. A Magyar Honvédség Tudományszervező Tanács által kiírt: 1999. évi tudományos pályázatán: „A Magyar Honvédség szerepe és lehetséges feladatai, foganatosítandó rendszabályai a válságkezelés során” című tanulmányom különdíjban részesült. A 2000. évi tudományos pályázatain: „A válság-megelőzés és válságkezelés túlélési feladatai” című tanulmányommal harmadik helyezést értem el; „A katonai válságkezelés műszaki támogatásának újszerű műszaki feladatrendszere” című tanulmányom tudományos tiszteletdíjban részesült; „Az alegységek NATO metodikájú vezetése parancsnoki munkájuk és okmányaik” című tanulmányom tudományos tiszteletdíjban részesült. A Magyar Hadtudományi Társaság által kiírt: 2000. évi tudományos pályázatán: „A műszaki zárak-akadályok alkalmazásának lehetőségei a válságkezelés során” című tanulmányommal első helyezést értem el. 7
Magyar Tudomány Napja hadtudományi rendezvényei keretében megrendezett doktoranduszi konferencia. ZMNE Doktori Iskola, 1999. november 4-én. Tudományos konferencia az 1999-ben pályadíjat nyert tanulmányok megismertetésére. Honvéd Vezérkar Tudományszervező Osztály, Bp. 2000. április 26-án. A XXI. század vegyivédelme című tudományos konferencia. (Fővédnök: Fodor Lajos vezérezredes a MH parancsnoka vezérkari főnök), Bp. 2000. május 24-én. Magyar Hadtudományi Társaság Műszaki Szakosztály tudományos konferencia. ZMNE Bp. 2001. február 28-án.
A Honvédelmi Minisztérium által kiírt: 2000. évi „Haderő-átalakítás Magyarországon” sajtópályázatán: „A Magyar Honvédség szerepe és lehetséges feladatai válságkezelés során” című cikkem az írásművek kategóriában különdíjban részesült. A pályázataimmal az volt a célom, hogy a már feldolgozott részeredményeimet előzetesen megmérettessem, a szakmával megismertessem, illetve képet kapjak a vizsgálati tartomány esetleges kiterjesztéséről, valamint a szükséges pontosítások elvégzésének mértékéről. Ugyanakkor szükségesnek tartom, hogy szóljak azon problémákról is, amelyekbe a témám kutatása során ütköztem. Nem rendelkezünk olyan fontos vezető-iránymutató dokumentumokkal mint a Nemzeti Biztonsági Stratégia, valamint az erre alapozott Nemzeti Katonai Stratégia.8 Elfogadásra került ugyan időközben (1998-ban) az új biztonsági környezetnek megfelelő „Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikai alapelve”9 de ez véleményem szerint nem helyettesítheti a Nemzeti Biztonsági Stratégiát, mivel az lényegében a változó nemzetközi körülményekhez és a belső biztonsági feltételekhez igazodó Országgyűlési határozat-dokumentum. Így éppen a dokumentum jellegéből adódóan csak általános utalásokat ad a szakemberek részére. Ezen dokumentumok hiánya jelentősen megnehezíti a különböző doktrínák kidolgozását és jellemző a szabályzatok, utasítások hiánya is a kutatási területemet érintően. Dr. Szabó Sándor a következőképpen ír erről: „A műszaki csapatok doktrínájának kidolgozását tovább nehezíti az a tény is, hogy a szakmai főnökségek megszűntek és nincs aki koordinálja, összefogja a végrehajtandó feladatokat, iránymutatást adjon a kidolgozást illetően, illetve az esetlegesen vitatott szakmai kérdéseket eldöntse.”10 Természetesen ezek a körülmények befolyásolták értekezésem kimunkálását, elkészítését, azonban a dokumentumok hiányát törekedtem a hazai és NATO-szakirodalmakban talált elméleti összefüggések megismerésével és feldolgozásával, valamint az SFOR-ban teljesített külszolgálatom gyakorlati tapasztalataival ellensúlyozni. A kitűzött célokban rögzítetteknek megfelelően doktori értekezésem négy fejezetre tagozódik: Az első fejezetben a NATO-tagsággal összefüggő új gondolkodásmód, szemlélet elsajátítása, formálása érdekében elemzem a válság, válságkezelés, a műszaki biztosítás, valamint a műszaki támogatás fogalmi alapkérdéseit. Behatárolom, hol foglal helyet a válságkezelés műszaki támogatása a katonai műveletek rendszerében, valamint kidolgozom a katonai válságkezelés újszerű műszaki támogatásának elvi alapjait. A második fejezetben az előző fejezetre alapozottan feltárom és kidolgozom a NATO elveknek megfelelően a műszaki támogató erők rendeltetését, alkalmazásuk elveit, lehetséges feladatait és azok végrehajtás szakterületű tartalmát, amely a kutatási eredmények, az összefüggések, kapcsolódások vizsgálódása alapján megfelel a Magyar Köztársaság biztonság-és védelempolitikai alapelveinek, az Alkotmánynak, a Honvédelmi Törvénynek, a NATO Stratégiai Koncepciójának. 8
Szerzői megjegyzés: Pedig a NATO- tagságunk megköveteli a szövetségi elvárásoknak való megfelelés, valamint a modern hadviselés alapelvei alkalmazása érdekében a NATO-ban már kiforrott és minden korábbi tagországa által alkalmazott doktrínarendszer működését. 9 Az Országgyűlés 94/1998. (XII. 29.) OGY határozata a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről. In. Magyar Közlöny, Bp. 1998/120. szám. 10 SZABÓ Sándor: A műszaki támogatás cél- és feladatrendszerének változása. Nemzetvédelmi Egyetemi közlemények, 2001/5. évfolyam 2. szám. p. 39.
Javaslatot teszek olyan tevékenységek megvalósítására, amelyek a katonai válságkezelés során végrehajtandó műszaki támogatási feladatok sikeres végrehajtását jelentős mértékben elősegíthetik, s mindezzel hozzájárulunk a válság eredményes kezeléséhez szükséges műszaki háttér megteremtéséhez. A harmadik fejezetben az előző fejezetekre, valamint a katonai válságkezelés műszaki támogatási feladatai végrehajtására rendelkezésre álló műszaki erő(k) szervezeti struktúra, feladat és lehetőség orientált vizsgálatára alapozottan kidolgozom a katonai válságkezelés újszerű műszaki támogatási feladatai végrehajtására alkalmas, hazai illetve nemzetközi válságkezelésben egyaránt alkalmazható gyorsreagálású önálló műszaki támogató erő és annak eszközei újszerű csoportosítását, lehetőségeit valamint javaslatot teszek a felállítására. A negyedik fejezetben összegeztem következtetéseimet, valamint a kidolgozás során elért eredményeket. Javaslatokat, ajánlásokat teszek a hasznosításra, valamint a további kutatást igénylő területekre. Az értekezésem alapvetően rendszerszemléletű megközelítéssel, döntően objektív tények és megközelítések felhasználásával készült, ugyanakkor a szerzői szabadságból kiindulva természetesen tartalmaz egyéni megállapításokat, megközelítéseket és megoldási javaslatokat is.
1. A KATONAI VÁLSÁGKEZELÉS MŰSZAKI TÁMOGATÁSÁNAK ELMÉLETI ALAPJAI Az elmúlt évtized és napjaink biztonsági környezetében folyamatosan jelen van a változás, átalakulás, amelyek átformálják a világ, különösen Európa arculatát. A folyamat kézzel fogható tényei és kilátásai jelentős pozitív változásokat eredményeztek a közép- és kelet- európai országok, valamint a nemzetközi közösség viszonyában. Ugyanakkor az átalakulás és a gazdasági gondok miatt újraéledtek és felerősödtek a válságok kialakulását magukba hordozó nemzetiségi-etnikai, vallási ellentétek és nacionalista indulatok, területi követelések, valamint az újjáéledő nagyhatalmi igények. Mindezekből láthatjuk változó világunkban a válságok végleges kiküszöbölése lehetetlen, így azokat megelőzni vagy bekövetkezésük esetén kezelni kell. Megoldási módjaikról, formáikról sokan és sokoldalúan gondolkodnak, ebből adódóan a válság fogalmát a szakirodalmak sokféleképpen határozzák meg, arra számos definíciót találunk: „A válság: súlyos helyzet, döntő fordulat, amelynek a kimenetele jó is rossz is lehet.”11 „A válság: a társadalom egészében, vagy különböző területein kialakult, a társadalomra, az állam biztonságára veszélyes sokrétű események láncolata, melyek a szokványos jogi eszközökkel már nem kezelhetők.”12 „A válság: egy olyan helyzet, amely fenyegeti az elsődleges célokat, korlátozza a rendelkezésre álló időt, valamint váratlanul éri a döntéshozókat.”13 Hasonlóan mint a válság fogalmára, a válságkezelés fogalmára sincs nemzetközileg elfogadott egységes definíció, azt a szakirodalmak a következőképp fogalmazzák meg: „A válságkezelés: a politikai reagálások modulálása ingatag helyzetben; a saját érdek érték képviselete érdekében. Ne kényszerítse az ellenfelet akció- reakció végrehajtására. Számos tekintetben jó politikai és diplomáciai lépések sorozata.”14 „A válságkezelés: döntéshozatal olyan rendkívüli körülmények között, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a nemzeti biztonság, a gazdasági jólét, a lakosság biztonsága, vagy a megfelelő rend fenntartása szempontjából.”15 Vizsgálódásom során a szakirodalmakban található definíciók nem mutattak különösebb eltérést. Az elemzésük eredményeképp véleményem szerint a válság: egy olyan állapot-helyzet, amikor nemzeti vagy nemzetközi szinten veszélyeztetettek az érdekek és a szokásos kormányzati eljárásmódok elégtelenek a helyzet hatékony kezeléséhez. A válságkezelés pedig: döntéshozatal, amely arra irányul, hogy a problémát kezeljük, megoldjuk s annak eszkalálódását-kiterjedését meggátoljuk. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy válság nemcsak veszélyeket, hanem lehetőségeket is magába foglal. Lehetőség például a válság korai felismerése, mely elősegíti a hatékony kezelés feladatainak megvalósítását, vagy 11
Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémia Kiadó, Bp. 1992. p. 1462. LACZKÓ Mihály: A válság, válságkezelés fogalma, tartalma és katonai feladatai. ZMKA tanulmánykötet, Bp. 1996. p. 1. 13 Charles, HERMAN: Válságkezelés, konfliktusmegoldás- és megelőzés (Szeminárium), Bp. ECFSS. 1999. p. 4. 14 KŐSZEGVÁRI Tibor: A válságkezelés aktuális problémái. ZMKA Közlemények, 1994. 202. szám. p. 217. 15 George, C. MARSHALL Biztonsági Tanulmányok Európai Központja. Válságkezelés, konfliktusmegoldás- és megelőzés (Szeminárium), Bp. ECFSS. 1999. p. 3. 12
lehetőség van a válságkezeléshez szükséges személyek kiválasztására, szervezetek kialakítására, valamint a korábban kialakított szervezetek működési hibáinak kijavítására. Az is nagyon jól érzékelhető, hogy a fogalom nemcsak állapotot, hanem folyamatot is jelöl, melyben a válság események sorozata, melyek szakaszokra bonthatók, ahol minden beérkező eseménynek - információnak jelentősége van a válság korai felismerése, kezelése szempontjából. A folyamat részletes kifejtését az 1. sz. ábra tartalmazza. V Á L S Á G I N T E N Z I T Á S A
F eg y v e res k o n f li k t u s
A g r e ss z iv itá s
K o n fr o n tá c ió
F e le k k ö z ö t t i m e g á l la p o d á s , e r ő k csö k k en té se
szin tje (e rő s z a k s zin t)
Ú j s t a b i li t á s N é z e t e lt é r é s
B éke
Id ő E s z k a lá c i ó
D e - e s z k a lá c i ó V
Á L S Á G
S Ú L Y O S S Á G A
1. sz. ábra. Válságállapotok16
A válságkezelés is mint tevékenység szintén egy ismétlődő folyamat, amely magába foglalja a tervezés és végrehajtás időszakait. Ez a folyamat mindaddig ismétlődik, amíg a válságkezelés, valamint azok következményeinek felszámolása sikerrel be nem fejeződik. A folyamatot a 2. sz. ábrán szemléltetem.
ELŐKÉSZÍTÉS MEGELŐZÉS
TERVEZÉS VÉGREHAJTÁS
HELYREÁLLÍTÁS
VÁLASZLÉPÉS
MEGOLDÁS
KEZELÉS ISMÉTLŐDŐ FOLYAMAT, CÉL A MEGELŐZÉS
2. sz. ábra. A válságkezelés folyamata17
16 17
Forrás: NATO Általános Válságkezelési Kézikönyv. HVKEA IMCS. Bp. 1997. p. 10. Forrás: George, C. MARSHALL Biztonsági Tanulmányok Európai Központja: konfliktusmegoldás- és megelőzés (Szeminárium), Bp. ECFSS. 1999.
Válságkezelés,
A válságkezelési folyamat intézkedéseket, döntéseket követel, amelyekben benne kell legyen a nemzet érdekeinek értékeinek a védelme, valamint a fegyveres konfliktus elkerülésének szándéka. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján kijelenthetem, hogy a válságok kevés kivétellel nemzetközi szintéren alakulhatnak ki. Azok megelőzésérekezelésére való törekvés a nemzetközi politika fő vonalába lépett elő politikai céllá vált mind a regionális- és nagyhatalmak, mind a nemzetközi szervezetek részéről. 1.1. A műszaki támogatás feladatait érintő lehetséges katonai válságok A Magyar Köztársaság biztonságával kapcsolatos kutatások18 alapján kijelenthető, hogy jelenleg hazánkat közvetlenül katonai jellegű válság nem fenyegeti, de teljes bizonyossággal azok bekövetkezése sem zárható ki. Hiszen az alakuló új világrendben a keleti blokk perifériájára kerültünk annak áteresztő zónáját képezve a fejlett nyugat és a szegény kelet között. Így egy esetleges keletnyugati konfrontáció esetén mint köztes állam könnyen válhatunk ütköző állammá vagy a fokozatos nemzetközi szerepvállalásunkból adódóan, távolabbi országok célpontjaivá. Ezen tényekkel, valamint a változás, átalakulás folyamatában jelentkező kihívásokkal és kockázatokkal szemben a NATO tag hazánknak is meg kell találnia kezelésük módszereit, mivel azok esetleges eszkalálódása súlyos veszélyeket rejt magában. Ugyanis azt is látnunk kell, hogy ezen kihívások és kockázatok komplex módon jelentkezhetnek és az államhatárokon is átnyúló hatásaikkal rendszerint nem katonai jellegű vagy katonai jellegű válság(ok) kialakulását eredményezhetik. Természetesen a szakirodalom a válságok különböző fajtáit ismeri. Az értekezésemben én viszont a kutatási témámból eredően csak a katonai válságokat vizsgálom, amelyek „a politikai közösségek között megnyilvánuló minden olyan hatalmi ellentét kifejezői, melyeket a fegyveres erők alkalmazása, vagy erőszakos eszközök bevetése jellemez.”19 Azokat rendszerint a katonai kockázati tényezők váltják ki, s kezelésük során megnő, domináns szerepet tölt be a fegyveres erők javaslattevő, válságkezelő szerepe mind nemzeti mind pedig nemzetközi szinten. Ilyenek lehetnek például20: az instabil térségekben kialakuló harci cselekmények átcsapása Magyarország területére, központi elhatározás és szándék nélkül; a határ menti fegyveres konfliktusok során idegen csapatok szándékos behatolása magyar területre stb. Térségünkben a kutatások-elemzések alapján a műszaki támogatás feladatait is érintő katonai válságok az alábbiak lehetnek21: közvetlen környezetünkben kirobbanó és zajló polgárháborúk; az áttevődő veszélyeztetés (szárazföldi, vízi és légi határ megsértése); 18
BÁLINT Lajos: A szomszédos országok biztonságpolitikájának elemzése, levonható következtetések ZMNE Tanulmány, Bp. 2000. p. 428. KŐSZEGVÁRI Tibor: Magyarország és a közép-európai régió helyzete biztonságát fenyegető veszélyek az USA és a NATO biztonsági filozófiája tükrében MTA Politikai Tudományok Intézete. Résztanulmány, Bp. 1998. p. 1819. SZTERNÁK György: A katonai veszélyeztetettségről. Hadtudomány, Bp. 1995/4. szám. p. 4750. 19 VASVÁRI Vilmos: A támogatás hadtudományi alapjai. ZMNE Egyetemi jegyzet, Bp. 2000. p. 122. 20 A csoportosítás alapja. DEÁK János: A nemzeti katonai stratégia néhány aktuális kérdéséről. Hadtudomány, 2000/3. szám. p. 12. 21 A csoportosítás alapja SIPOSNÉ KECSKEMÉTHY KláraSZTERNÁK GyörgyZIMÁN Ferenc: A válságok kialakulása, lehetséges formái és a válságkezelés elméleti alapjai. ZMNE Egyetemi jegyzet, Bp. 1996. p. 60.
korlátozott célú (provokatív jellegű) agresszió; korlátozott célú (területszerző) agresszió; nukleáris fegyverekhez szükséges hasadó anyagokkal és hagyományos fegyverekkel történő kereskedelem. (a tevékenység hazánkban a büntetőjog hatálya alá esik, de mint közvetett katonai jellegű veszéllyel számolnunk kell). Véleményem szerint ha a kiváltó okok nem is tartoznak egyértelműen a katonai válságok közé napjainkban célszerű idesorolni azokat a kockázatokat is melyek következményeiket tekintve a fegyveres így a katonai cselekmények közé sorolhatók. Ezek például az alábbiak: a humán biztonság érdekében végrehajtandó műveletek;22 a kábítószer ellenes műveletek;23 a tömeges migráció kezelése;24 a fertőzés és járványellenes műveletek.25 Ugyanis napjaikban ezek kezelésében sor kerül a fegyveres erő alkalmazására és szerepe dominánssá vált. Mindezek kapcsán nézzünk néhány válságkezelési helyzetből adódó olyan műszaki támogatási feladatot, amelyekkel a katonai jellegű válságok kezelése során számolhatunk: Az országhatár közelében folyó fegyveres cselekmény miatt a veszélyeztetett határszakasz megerősítésére tervezett vagy kirendelt válságkezelő kötelékek és vezetési szervek mozgásának, számukra kijelölt terepszakaszok, állások, támpontok, körletek, vezetési pontok elfoglalásának, fontosabb objektumok őrzésvédelmének, műszaki berendezésének támogatásával; A környezetünkben kirobbanó polgárháborúk kísérőjelenségeként jelentkező tömeges migráció (menekült áradat) kezelésének műszaki támogatásával (Pl. ilyen lehet a menekülttáborok berendezésében, vízzel történő ellátásukban való részvétel, stb.); A veszélyeztetett körzet, határszakasz fontos objektumai, létesítményei védelmének műszaki támogatási feladataival stb. A felvázolt néhány feladat is jól tükrözi, hogy milyen bonyolult, sokrétű munkát foglal magába a katonai válságkezelés műszaki támogatása. Arra komoly hangsúlyt kell helyeznünk, mivel a katonai válság(ok) megszűnése napjainkban és a közeljövőben nem várható, ezért azok bekövetkezése lehetőségeivel, következményeivel számolnunk kell.
22
A NATO koszovói művelete 1999-ben, a humán biztonság érdekébeni fellépés jogos és határozott válasza volt az elnyomás és brutalitás semmivel sem igazolható politikájára, valamint arra vonatkozóan, hogy megvédi az atlanti közösség alapértékeit, a szabadságot, a demokráciát, az emberi jogok tiszteletben tartását és a jogállamiságot. 23 A 90-es évek elejétől kezdve a mexikói szárazföldi erők 30%-át a marihuána-ültetvények felkutatására és megsemmisítésére, az USA Atlanti-óceáni parancsnokság rendelkezésére álló erők 40%-át szintén a kábítószer ellenes műveletekben használták. 24 Ausztria az északkeleti és keleti határai mentén a tömeges migráció kezelése érdekében alkalmazza a Bundeswehr alegységeit. 25 1998-ban a brazíliai kormány egy 2000 főből álló katonai kötelékkel zárt le egy ismeretlen lázfertőzéssel sújtott környéket.
1.2. A válságkezelés műszaki támogatásának helye a katonai műveletek rendszerében Témám kapcsán a továbbiakban szükségesnek tartom a célkitűzéseimmel összhangban behatárolni, hol foglal helyet a válságkezelés műszaki támogatása a katonai műveletek rendszerében. A válságok megelőzésére és kezelésére való törekvés a második világháború befejezését követően erősödött fel. Ugyanis az 1945. október 24-én megalakult Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerepvállalása és tevékenysége révén nagyban előresegítette a válságok rendezését, s így a világ legfelső nemzetközi válságkezelő szervezetévé vált. A szervezet keretein belül a világ országai együttműködhetnek az egyetemes kihívásokkal és kockázatokkal szemben. Annak ellenére, hogy a hagyományos értelemben vett nemzeti kormányokhoz hasonló világkormány nem létezik, szerepvállalásuk, tevékenységük jogalapjául a válságkezelésben az ENSZ Alapokmány szolgál. A dokumentum bevezetőjében már érzékelhető a világ népei sorsa alakulása iránti fokozottabb felelősségvállalás kinyilvánítása. Azok azt a szilárd elhatározást tartalmazzák, hogy: 26 mi, az Egyesült Nemzetek népei megmentjük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre; újból hitet teszünk az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők, valamint a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága mellett; megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek mellett az igazságosság és a nemzetközi szerződésekből, valamint a nemzetközi jog egyéb forrásaiból eredő kötelezettségek iránti tisztelet fenntartható; előremozdítjuk a szociális haladást és a szabadság mellett az életfeltételek javítását. Mindezekkel összhangban az Alapokmány VI. fejezete a viszályok békés rendezésével foglalkozik. A 33. cikk. 1 pontja a következőket rögzíti: „Minden olyan viszály esetében, amelynek elhúzódása a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának veszélyeztetésére vezethet, a felek mindenekelőtt közvetlen tárgyalás, kivizsgálás, közvetítés, békéltetés, választott bírósági vagy bírósági eljárás, regionális szervek vagy megállapodások igénybevétele vagy általuk választott egyéb békés eszközök útján tartoznak megoldást keresni”27 A VII. fejezete a béke veszélyeztetése, a béke megszegése és támadó cselekmények esetében követendő eljárásokkal foglalkozik. A 41. cikk alapján: „A Biztonsági Tanács határozza meg, hogy milyen fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályokat kíván foganatosítani abból a célból, hogy határozatainak érvényt szerezzen, és felhívhatja az Egyesült Nemzetek tagjait arra, hogy milyen rendszabályokat alkalmazzanak. Ilyeneknek tekintendők a gazdasági kapcsolatok, a vasúti, tengeri, légi, postai, távírói, rádió és egyéb forgalom teljes vagy részleges felfüggesztése, valamint a diplomáciai kapcsolatok megszakítása.” 28 A 42. cikkben kerül kimondásra: „Ha a Biztonsági Tanács úgy találja, hogy a 41. cikkben említett rendszabályok elégtelenek vagy elégteleneknek bizonyulnak, úgy légi, tengeri és szárazföldi fegyveres erők felhasználásával olyan műveleteket foganatosíthat, amelyeket a nemzetközi béke és a biztonság fenntartásához vagy helyreállításához szükségesnek ítél. Ezek a műveletek az Egyesült Nemzetek tagjainak légi, tengeri és szárazföldi hadereje által 26
Nemzetközi jogi szerződések és dokumentumok. Tankönyvkiadó, Bp. 1991. p. 436. Uo.: p. 445. 28 Uo.: p. 447 27
foganatosított tüntető felvonulásból, zárlatból (blokád) vagy egyéb műveletekből is állhatnak.” 29 Az Alapokmány VIII. fejezete pedig az előző két fejezettel összefüggő regionális megállapodásokkal foglalkozik. Az 52. cikk 1. pontja kimondja: „A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem zárja ki olyan regionális megállapodások vagy szervezetek fennállását, amelyek a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának regionális jellegű tevékenységre alkalmas kérdéseivel foglalkoznak, feltéve, hogy az ilyen megállapodások vagy szervezetek, valamint tevékenységük az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel összhangban állnak.”30 Mindezekkel kapcsolatos kérdésekben az ENSZ legmagasabb fóruma, a Biztonsági Tanács illetékes, amely önállóan vagy bármely tagállam kérésére dönt a rendezés és eljárás módjáról. Jól érzékelhető tehát, hogy az ENSZ szerepvállalása és tevékenysége révén a biztonságpolitikai kihívások, kockázatok által okozott válságokat befolyásolni és kezelni lehet. Ez viszont kiváltotta a nem háborús műveletek előtérbe kerülését, körük folyamatos bővülését és tartalmuk – mindenkori – új biztonsági környezetnek megfelelő módosulását. Nem háborús katonai műveletek fogalma és fajtái A folyamatosan változó, átalakuló biztonsági környezetünkben kialakuló kihívások és kockázatok: a politikai, gazdasági és szociális instabilitás; a határviták; az etnikai-vallási és nemzeti feszültségek; környezeti problémák stb. szükségessé tehetik a katonai erő igénybevételét, felhasználását, valamint alkalmazását. Ez viszont megköveteli, hogy minden demokratikus ország rendelkezzen olyan katonai erővel, amely azonnal képes a megfelelő reagálásra. Tehát a kihívásokra és kockázatokra adandó katonai válaszok alapján a katonai műveletek két alapvető fajtáját különböztethetjük meg, éspedig a nem háborús, valamint a háborús katonai műveletek csoportját.31 Részletes kifejtésüket a 3. sz. ábra tartalmazza. A nem háborús katonai műveletek: „olyan összetett tevékenységek, amelyekben a katonai képességeket a háborús tevékenységtől eltérő célok elérése érdekében alkalmazzák”32
29
Nemzetközi jogi szerződések és dokumentumok. Tankönyvkiadó, Bp. 1991. p. 447 Uo.: p. 450 31 FM 1005 Hadműveletek (Tábori kézikönyv) HVK., Bp. 1997. p. 23-24. 32 Szövetséges Összhaderőnemi Doktrína AJP01 (A). HVK Védelmi Tervezési Főcsoportfőnökség, Bp. 1999. p. 2202. 30
KÖRNYEZET ÁLLAPOT
HÁBORÚ
VÁLSÁG KONFLIKTUS
ELÉRENDŐ CÉL
GYŐZELEM
ELRETTENTÉS A HÁBORÚTÓL; A VÁLSÁG MEGOLDÁSA
KATONAI
PÉLDÁK
MŰVELETEK
HÁBORÚ
NEM HÁBORÚS MŰVELETEK
H A R C C A L
támadás; védelem
H A R C N É L K Ü L
BÉKE
A BÉKE, BIZTONSÁG MEGŐRZÉSE
NEM HÁBORÚS MŰVELETEK
áttevődő veszélyeztetés; határozott célú agresszió; béke kikényszerítése; gazdasági válságok; pénzügyi válságok; környezeti problémák; humanitárius műveletek. felderítés; légtérellenőrzés; Kábítószer elleni küzdelem; katasztrófák következményeinek felszámolása; humanitárius műveletek; fegyverzet ellenőrzés.
3. sz. ábra. A katonai műveletek fajtái a hadszíntér hadászati környezetében33
A nem háborús katonai műveletek során folytatott eljárások célja: elősegíteni a válsághelyzetek de-eszkalációját; hozzájárulni a politikai rendezés feltételeinek megteremtéséhez; biztosítani a speciális mentést-evakuálást, az ipari katasztrófa illetve elemi csapások következményeinek felszámolását végző műveleti elemek tevékenységét; biztosítani az alkotmányos rendet és a fontosabb állami objektumokat, illetve szerveket, valamint a polgári lakosság biztonságát, anyagi javait; segíteni a polgárügyi helyzet (ezen belül kiemelten a menekültügyi helyzet) kezelésében; megerősíteni a Határőrséget az államhatár rendvédelmi célú biztosításában; a válság rendezését követően részt venni a sérült infrastruktúra, a rend helyreállításában, a csapatok kivonásának biztosításában, elősegítésében. Mindezekből következően napjainkban az összhaderőnemi, illetve a szövetséges összhaderőnemi katonai műveletekre sor kerülhet az államok fegyveres összeütközésén (háborún) kívül is.
33
Szövetséges Összhaderőnemi Doktrína AJP01 (A). HVK Védelmi Tervezési Főcsoportfőnökség, Bp. 1999. p. 2425.
A szakirodalom alapján ilyen műveletek lehetnek:34 konfliktus-megelőzés és válságkezelés; befogadó nemzeti támogatás; béketámogató műveletek; elemi csapások, katasztrófák megelőzése, azok bekövetkezése esetén segítségnyújtás. Nézzünk egy másik megközelítést, amely alapján ezek a műveletek az alábbiak lehetnek:35 ¾ NATO erők kötelékében végrehajtható feladatok Béketámogató műveletek, amelyek magukban foglalják a béke fenntartást, a béke kikényszerítést ugyanúgy a béke kikényszerítést ugyanúgy, mint a konfliktus megelőzést, a béketeremtést, a békeépítést és az ahhoz kapcsolódó humanitárius műveleteket. Humanitárius műveletek; Kutató-mentő műveletek. ¾ Nemzeti, kétoldalú vagy többnemzetiségű alapokon végrehajtható feladatok; Válságkezelés katonai feladatai; Nem harcolókat kitelepítő műveletek; Humanitárius műveletek; Terrorizmus elleni küzdelem; Kábítószer elleni küzdelem; Polgári joghatóságok katonai segítése/támogatása; Fegyverzet ellenőrzés; Szankciók érvényesítése. Az általam eszközölt csoportosítás alapvetően azzal a céllal történt, hogy meghatározzam a nem háborús katonai műveletek lehetséges „általános” feladatait, majd azokhoz rendelhessem a műszaki támogatást mint tevékenységet. Így a nem háborús katonai műveletek műszaki támogatása magába foglalja:36 konfliktus-megelőzés és válságkezelés műszak támogatását; a nemzeti befogadó műveletek műszaki támogatását; béketámogató műveletek műszaki támogatását; az elemi csapások, katasztrófák megelőzése, azok bekövetkezése esetén a következmények felszámolásának műszaki támogatását. A fent kifejtettek alapján megállapíthatom, hogy a nem háborús katonai műveletek műszaki támogatásának egyik részterülete a válságkezelés műszaki támogatása, amely felosztható nem katonai jellegű, valamint katonai jellegű válságok kezelésének műszaki támogatására. Részletes kifejtésüket a 4. számú ábra tartalmazza.
34
A csoportosítás alapja Magyar Honvédség Összhaderőnemi Doktrína (tervezet). HVK. Bp. 1999. p. 07050714. 35 A csoportosítás alapja A Szárazföldi Összfegyvernemi Kötelék Alkalmazási Elvei (Doktrína tervezet) MH Szárazföldi Vezérkar, Bp. 2000. p. 76. 36 A csoportosítás alapja Magyar Honvédség Összhaderőnemi Doktrína (tervezet). HVK. Bp. 1999. p. 1909.
ÖSS ZHADERŐNEMI, ILLETVE TÖBBN EMZETIS ÉGŰ ÖSS ZAHADERŐNEMI KATONAI MŰVELETEK OS ZTÁLYOZÁS A
HÁBORÚS
NEM HÁBORÚS MŰVELETEK
MŰVELETEK
VÁLSÁGKEZELÉS
NEMZETI BEFOGADÓ
BÉKETÁMOGAT Ó
MŰVELETEK
MŰVELETEK
ELEMI CSAPÁSOK MEGELŐZÉSE KAT ASZT RÓFÁK
NEM HÁBORÚS MŰVELETEK MŰS ZAKI TÁMOGATÁS A
VÁLSÁGKEZELÉS
NEMZETI BEFOGADÓ
BÉKETÁMOGAT Ó
ELEMI CSAP.
MŰSZAKI
MŰVELETEK
MŰVELETEK
MEGELŐZÉSE KATASZT .
TÁMOGATÁSA
MŰ. TÁM.
MŰ. TÁM.
KEZ. MŰ. TÁM.
NEM KATONAI JELLEGŰ VÁLSÁGOK KEZELÉSÉNEK MŰSZAKI TÁMOGAT ÁSA
KATO NAI JELLEGŰ VÁLSÁGOK KEZELÉSÉNEK MŰSZAKI TÁMO GATÁSA
4. sz. ábra. A válságkezelés műszaki támogatásának helye a katonai műveletek rendszerében37
Mindezeket azonban nem szabad az összes és megváltoztathatatlan nem háborús katonai műveletek, illetve műszaki támogatásuk felsorolásaként tekinteni. Ugyanis azok köre az „új világrend” kihívásaira és kockázataira adandó reagálások során bővülhet, tartalmuk módosulhat, illetve az adott ország nemzeti sajátosságaiból eredően csoportosításuk merőben más lehet.
37
Forrás: Magyar Honvédség Összhaderőnemi Doktrína (Tervezet). HVK. Bp. 1999. VII és XIX. fejezetek
Az előbbiekben felsorolt tényekből eredően láthatjuk, hogy a válságkezelés műszaki támogatása lényeges eltérésekkel, sajátosságokkal bír a nem háborús katonai műveletek műszaki támogatásának rendszerében. Mindezek alapján elmélete és gyakorlata saját meghatározást és részletes doktrínális útmutatásokat követel meg. Ezen munkához való hozzájárulás, valamint segítése érdekében fejtem ki a továbbiakban a katonai válságkezelés műszaki támogatásának elvi alapjait. 1.3. A katonai válságkezelés műszaki támogatásának fogalma, célja A hadtörténelmi kutatásokra alapozottan megállapítható, hogy a mai értelmezésű műszaki támogatás egyes részterületei kezdetleges elemeinek a kialakulása, valamint a műszaki csapatok eredete és fejlődése a régmúlt korok konfliktusaira, válságaira és háborúira vezethetők vissza.38 Ennek a ténynek az alapvető oka abban keresendő, hogy a különböző érdekellentétek miatt egymással szemben álló felek sikeres tevékenységét a természetes és mesterséges akadályok gátolták, megnehezítették, amelyeket saját erőikkel és eszközeikkel nem tudtak leküzdeni. Ezért vált szükségessé szakképzett munkaerő, szakképzett osztagok, valamint szakcsapatok szervezése ezen feladatok megoldására. Ugyanis az egymással szemben álló felek a történeti korok minden időszakában törekedtek arra, hogy a különféle lehetőségeik kihasználásával megsokszorozzák saját csapataik tevékenységét mind a háborús mind a nem háborús katonai műveleteik során, melyet a műszaki erők funkcionális feladataik végrehajtásával, például utak, hidak, különféle akadályok, építmények stb., építésével és fenntartásával tudnak befolyásolni. E kis történeti visszatekintés után nézzük a jelent, amikor is az elmúlt évek hatásai eredményeképp, komoly változáson mentek – mennek át azok a tényezők, amelyek leginkább hatnak a még „keleti szemléletű műszaki biztosítási” elvről váltó, de már a NATO-elveknek megfelelő „nyugati szemléletű műszaki támogatási” irányultságú elmélet és gyakorlat kialakítására. Ezen tényezők közül kiemelkednek az alábbiak: a hadtudomány elméletének változásai; a NATO-tagságunk; az Országgyűlés 61/2000. (VI. 21.) a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól és a 62/2000. (VI. 21.) a fegyveres erők részletes bontású létszámáról szóló határozatainak hatásai a Magyar Honvédségre, valamint annak műszaki csapataira; a haderő funkcióinak változásai; a műszaki felszerelések mennyiségének-minőségének változásai, stb. Ha csak az előbbi tényezőket veszem alapul, akkor azok mindegyike külön-külön is okot adott volna arra, hogy újra vizsgáljuk, és számos vonatkozásban korrigáljuk elméletünket s annak gyakorlatát. Viszont a bekövetkezett változások egyenesen megkövetelik, hogy a katonai válságkezelés műszaki támogatásának problémáival foglalkozni kell, a 21. század katonai válságai műszaki támogatási elméletének és gyakorlatának kimunkálása érdekében. Az ezirányú munkám során tapasztaltam, hogy a jelenlegi változó-átalakuló, átmeneti helyzetünkből adódóan számos tisztázatlan fogalom, pontatlan meghatározás és eltérő értelmezés tapasztalható. Ezek nehezítik a NATO-elveknek megfelelő szemlélet és gondolkodásmód elsajátítását. Így szükségesnek látom a műszaki biztosítás, valamint a műszaki támogatás NATO-elveknek megfelelő elemzését, majd az előbbiekben kifejtettekre, valamint a feldolgozott szakirodalmakra alapozottan fejtem ki a katonai válságkezelés műszaki támogatásának elvi alapjait. Teszem ezt azért is, mert a NATO-tisztekkel, tiszthelyettesekkel 38
Lásd ezzel összefüggésben: VASVÁRI Vilmos: A támogatás hadtudományi alapjai. ZMNE Egyetemi jegyzet, Bp. 2000. p. 1336. BÉRES Endre: A műszaki biztosítás megnövekedett szerepe az első világháborúban. ZMKA Egyetemi doktori értekezés, Bp. 1993. p. 632.
csak akkor tud a magyar műszaki szakember eredményesen együttműködni-együttdolgozni, akkor képes megérteni a szakmai differenciákat, ha ismeri az eltérő megközelítés gyökereit. A műszaki biztosítás fogalma Szakutasításunk az „Összfegyvernemi harc műszaki biztosítása (Mű/91)” a következőképp definiálja a műszaki biztosítást: „a hadműveleti, illetve a harcbiztosítás egyik fajtája. Azon feladatok és rendszabályok végrehajtásának összessége, amelyek célja: megteremteni a csapatok számára a szükséges műszaki feltételeket az időben történő és rejtett előrevonás, a szétbontakozás, a manőverek és a harcfeladatok sikeres megoldásához; fokozni a csapatok és objektumok valamennyi fegyverrel szembeni védettségét… ”39 Az USA FM 1005 Tábori Kézikönyv alapján a „biztosítás: azon rendszabályok eredménye, melyeket a parancsnok az erők megóvása érdekében hoz.”40 A NATO Szárazföldi Csapatok Harcászati Doktrínája ATP35(B) szerint a „biztosításra: A parancsnok az intézkedéseket azért hozza meg, (például a terep felhasználása; a rejtés-álcázás; a megtévesztés; az áttelepülés stb. vonatkozásában), hogy korlátozza az ellenséges felderítést, elkerülje a meglepést és megőrizze erőinek harci hatékonyságát.” 41 Ezen néhány, valamint a szakirodalmakban fellelhető műszaki biztosítás fogalmakat elemezve, véleményem szerint a NATO-elvrendszerű műszaki biztosítás: az összfegyvernemi, fegyvernemi és szakalegységek által önállóan megoldható műszaki jellegű tevékenységek, a feladat sikere érdekében bevezetett rendszabályok, valamint az alegység által, saját érdekében végrehajtott műszaki feladatok összessége, amelyek végrehajtását együttműködve a műszaki alegységekkel, vagy szakmai irányításuk-tanácsaik mellett valósítják meg. Tehát a NATO elvek alapján a biztosítást így a műszaki biztosítást is , nemcsak a csapatok egy meghatározott köre alaprendeltetéseként, hanem minden kötelék folyamatosan kell hogy végezze. A műszaki támogatás fogalma Az USA FM 1005 Tábori Kézikönyv a támogatást és a műszaki támogatást az alábbiak szerint fogalmazza meg: „A támogatás: valamely erőnek olyan tevékenysége, mellyel segít, véd, kiegészít és fenntart egy másik erőt.”42 „A műszaki támogatás: a műszakiak az összfegyvernemi csoportosítás részeként, a műszaki feladatok egész sorát végzik el: a mozgás elősegítésével, akadályozásával összefüggő, valamint a túléléssel kapcsolatos feladatokat hajtanak végre…”43 „A támogatás: az a folyamat (tevékenység és eseménysorozat a támogatási képességekkel rendelkező csoportosításnál) amely ráhatásaival védi, kiegészíti, segíti és fenntartja a másik (harci, logisztikai, békeműveleti) csoportosítást.”44 A NATO Szárazföldi Erők Műszaki Támogatásának Elvei (ATP52) alapján a „műszaki támogatás: …mivel a manőver lényeges a hadműveletek sikeres vezetése szempontjából, erőfeszítéseket kell tenni a saját erők mobilitásának fenntartására, miközben csökkenteni kell az ellenség mozgékonyságát. A műszaki csapatok segítenek a mozgékonyság fenntartásában, végrehajtják a zárak létesítését, a rombolásokat és fokozzák a saját csapatok túlélőképességét…”45
39
Szakutasítás az összfegyvernemi harc műszaki biztosítására Mű/91. MH. Bp. 1994. p. I./1 USA Szárazföldi Haderő Minisztériuma FM 1005 Tábori Kézikönyv. HVK. Bp. 1997. p. 32. 41 NATO Szárazföldi Csapatok Harcászati Doktrínája ATP35 (B), HVK EA IMCS, Bp. 1997. p. 121. 42 USA Szárazföldi Haderő Minisztériuma FM 1005 Tábori Kézikönyv, HVK. Bp. 1997. p. 86. 43 Uo.: p. 63. 44 Vasvári Vilmos: A támogatás hadtudományi alapjai. ZMNE Egyetemi jegyzet, Bp. 2000. p. 52. 45 NATO Szárazföldi Erők Műszaki Támogatásának Elvei (ATP52). HVK EA IMCS, Bp. 1992. p. 21. 40
Ezen néhány, valamint a szakirodalmakban fellelhető műszaki támogatás fogalmakat elemezve, véleményem szerint a NATO-elvrendszerű műszaki támogatás: a műszaki csapatok (erők) által az összfegyvernemi, fegyvernemi és nem műszaki szakalegységek érdekében végzett-végrehajtott műszaki szaktevékenységek összessége, mellyel kedvező feltételeket teremtenek feladataik sikeres végrehajtásához a nem háborús katonai műveletek során. Vagyis a NATO elvek alapján a támogatás így a műszaki támogatás tevékenység és eseménysorozat a támogatási képességekkel rendelkező csapatok részéről, amelyek eredményeként a támogató szervezet a katonai műveletekben ráhatásával védi, erősíti, kiegészíti, segíti, fenntartja és megóvja a másik csoportosítást. A műveletek támogatásának fajtáit az 5. sz. ábra tartalmazza.
AZ ÁLTALÁNOS TÁMOGATÁS 1.
Az támogatásra kijelölt erők összessége számára nyújtandó tervezett támogatást foglalja magába, azok részletezése nélkül. A KÖZVETLEN TÁMOGATÁS
2.
A támogatás azon fajtája, amelyben a támogatott és támogató erőnek a tevékenysége részletes egyeztetés igényel, a támogatotthoz közeli objektumok és célok ellen végrehajtandó tevékenységek miatt. A KÖLCSÖNÖS TÁMOGATÁS
3.
A támogatás azon fajtája, amikor valamelyik kötelék amelynek helyzete jobb mint a másiké , a meglévő képességéből adódóan nyújt támogatást a másik köteléknek. A DIREKT TÁMOGATÁS
4.
Egy meghatározott erő részére nyújtandó tervezett támogatást foglalja magába, amely felhatalmazza a támogatottat, a támogatás direkt módon való elérésére. A támogató a támogatott részére prioritási alapon biztosít támogatást. 5. sz. ábra. A műveletek támogatásának fajtái46
Mindezek alapján a nem háborús katonai műveleteket végrehajtó erők előtt álló feladatok műszaki szempontból szerintem két kategóriába sorolhatók, melyből az egyik kategória a biztosítást és védelmet célzó intézkedések lényeges részeként: a műszaki biztosítás az összfegyvernemi, fegyvernemi és szakalegységek által önállóan megoldható műszaki jellegű tevékenységek, a feladat sikere érdekében bevezetett rendszabályok, valamint az alegység által, saját érdekében végrehajtott műszaki feladatok összessége. A másik kategória pedig a nem háborús katonai műveletek egyik támogatási fajtájaként : a műszaki támogatás: a műszaki csapatok (erők) által az összfegyvernemi, fegyvernemi és nem műszaki szakalegységek érdekében végzett-végrehajtott műszaki szaktevékenységek összessége, mellyel kedvező feltételeket teremtenek feladataik sikeres végrehajtásához a nem háborús katonai műveletek során. 46
Forrás: Magyar Honvédség Összhaderőnemi Doktrína (Tervezet). HVK. Bp. 1999. p. 26
A katonai válságkezelés műszaki támogatásának fogalma A katonai válságok bekövetkezését kiváltó tényezők, a válságok intenzitása és környezete, alapvetően előrevetítik a kezelésük műszaki támogatásának igényeit és szükségességét. Az előbbiekben kifejtettek, valamint a szakirodalmak vonatkozó területei elemzésének eredményeképp véleményem szerint: a katonai válságkezelés műszaki támogatása a műszaki csapatok (erők) által a válságkezelő kötelékek érdekében végzett-végrehajtott azon műszaki szaktevékenységek összessége, amelyekkel hatékonyan járulnak hozzá a kialakult válsághelyzet eszkalálódásának csökkentéséhez, kiterjedésének meggátolásához, valamint az új stabilitás megteremtéséhez, megőrzéséhez. A katonai válságkezelés műszaki támogatásának célja A műszaki támogatás megszervezésének és végrehajtásának célja a rendszeresített vagy a feladatok végrehajtásához biztosított műszaki technikai felszerelések, eszközök és anyagok célirányos alkalmazásával, kedvező feltételek teremtésével hozzájárulni a válságkezelő erők feladatainak sikeres végrehajtásához: a feszültség csökkentése, a válság kezelése érdekében tett politikai, diplomáciai, katonadiplomáciai lépéseknek megfelelő műszaki háttér biztosításával; a válság hatékony kezelése és a fegyveres konfliktus elkerülése céljából, a válságkezelésbe bevont erők tevékenységének határozott, mértéktartó és a kialakult helyzetnek megfelelő műszaki támogatásával; a válságkezelésbe bevont műszaki támogató erők időben biztosított készenlétével; váratlan fegyveres összecsapások, diverzió esetén a válságkezelő erők és eszközeik katonai erőkifejtése fokozásának műszaki támogatásával; az ellenségeskedések megszűnése és az eszkaláció megfékezése után a műszaki támogatás sajátos lehetőségeivel hozzájárulni az új stabilitás megteremtéséhez, megőrzéséhez. A műszaki támogatás céljai elérhetők: a válságkezelő erők egyszerűbb műszaki feladatok végrehajtására való felkészítésével, valamint a műszaki támogatást végrehajtó műszaki erők kiképzettségének magas fokával; a válságkezelő erők műszaki támogatását végrehajtó műszaki erők erőkifejtésének összpontosításával, valamint szilárd és folyamatos vezetésükkel; a válságkezelő erőkkel, a civil-katonai és a feladat végrehajtásban résztvevő más szervekkel való szoros együttműködéssel, valamint a műszaki támogatási feladatokba bevonható nem katonai (helyi, nemzetközi, stb.) erőforrások felhasználásával; a hadszíntér előkészítés során végrehajtott feladatok eredményeinek kihasználásával; a műszaki felszerelések, a terep és a helyi anyagok hozzáértő ki- és felhasználásával; a válságkezelő erők műszaki támogatását végrehajtó műszaki erők felszerelési, technikai eszközökkel és anyagokkal időben történő ellátásával.
1.4. A katonai válságkezelés műszaki támogatásának fő feladatai és végrehajtásukat befolyásoló hatástényezők A válságkezelés műszaki támogatásának (biztosításának) feladataival-részfeladataival, néhány kutató már foglalkozott/foglalkozik (csak néhány név közülük: dr. Bodrogi László, dr. Jákó Gyula). A korábbi műszaki biztosítási elveinknek megfelelően dr. Jákó Gyula a válságkezelés műszaki biztosítási feladataira az alábbiakat fejtette ki:47 a prognosztizálható vagy már korábbi válsághelyzet műszaki tartalmának, feladatainak, sajátosságainak meghatározása a konfliktust kiváltó okokkal és következményekkel összhangban; a potenciális ellenség műszaki erejének, várható tevékenységének és már alkalmazott rendszabályainak felderítése, a terep fontosabb objektumok, a természeti tényezők jellemzőinek tisztázása, a válságkezelésre korábban kialakított műszaki tervek pontosítása; az államhatár, a kijelölt fontosabb objektumok őrzésének és a csapatok tevékenységének műszaki zárakkal történő védelme, megerősítése, biztosítása; a válságkezelésben tervezett, vagy résztvevő csapatok felvonulásának, manővereinek mozgásának, szétbontakozásának biztosítása; a gyorsreagálású, légi szállítású erők be- és kirakókörleteinek a helikopter le- és felszállóhelyek műszaki berendezése; a várható, vagy kialakult harctevékenységi körzetek, állások erődítési berendezése, a személyi állomány és a technikai eszközök védelme érdekében, az ellenség ráhatása és az időjárási viszonyok ellen. felkészülés műszaki rendszabályok foganatosítására a fegyverek csapásai, vagy természeti és az ipari katasztrófák következményeinek felszámolására, a csapatok harcképességének helyreállítására, illetve az eredeti helyzet visszaállítására; készenlét a konfliktus kiéleződése és az eszkalációja esetén a háborús helyzet kialakulása következtében szükséges műszaki feladatok és rendszabályok végrehajtására, a műszaki erőkifejtés szükséges szerinti fokozása; az álcázás műszaki rendszabályainak végrehajtása; a válságkezelés résztvevő szervezetek műszaki anyagokkal, eszközökkel, harcanyagokkal való ellátása, azok szakszerű és hatékony alkalmazásának biztosítása; felkészülés vízkitermelési és tisztítási feladatokra. Dr. Bodrogi László a válságkezelés során lehetséges műszaki zárási feladatokkal kapcsolatosan fejtette ki álláspontját, amikor még nem voltunk NATO tagok s egyedül magunknak kellett a válságokat megoldani48 Mindezek alapján megállapítható, hogy a válságkezelés során lehetséges műszaki támogatási feladatokkal kapcsolatosan megjelent publikációk alapvetően ismeretterjesztő jellegűek, azokkal a további kutatómunka alapjai lerakásra kerültek. Én ezen alapokra épített kutatómunkám alapján tapasztaltam meg, hogy nagyon sok a tennivalónk ezen a téren is, a katonai válságkezelés műszaki támogatásának sajátosságaiból adódóan. Ezért annak területét
47
JÁKÓ Gyula: A válságkezelés műszaki biztosítási feladatai. ZMKA. Tanulmánykötet (Nyt. szám: 841/107) Bp. 1995. p. 81. 48 Lásd ezzel összefüggésben BODROGI László: A válságkezelés és a műszaki zárak. Műszaki Katonai Közlöny Bp. 1994/2. szám.
folyamatosan kutatni szükséges, és ki kell munkálni a kor katonai válságai NATO elveknek megfelelő műszaki támogatási feladatait, melyek véleményem szerint az alábbiak lehetnek: ¾ A válságkezelő erők mozgékonyságának megteremtésével, fenntartásával kapcsolatos feladatok A válságkezelő kötelékek mozgás- és manőverszabadságának megteremtésére és fenntartására irányuló tevékenységek összessége. Ugyanis a válságkezelő kötelékek feladataik végrehajtása során igénylik a gyors és korlátlan manőverező-képességet, mely az akadályok elhárításával, illetve átjárók, átkelőhelyek, létesítésével, utak javításával és berendezésével, valósul meg. A válságkezelő kötelékek mozgásának támogatása során jelentkező feladatok az alábbiak lehetnek: az akadályok és útvonalak műszaki felderítése; segítségnyújtás az akadályokon áthaladó erők számára; utak és hidak építése, javítása, fenntartása; az állandó és ideiglenes hidak terhelhetőségének ellenőrzése; a válságkezelő érők képességeit meghaladó akadályokon átkelőhelyek berendezése és fenntartása, átjárók nyitása, útvonalak mentesítése; a nem robbanó műszaki akadályok felszámolásával kapcsolatos feladatok, valamint a robbanószerkezetekkel kapcsolatos mentesítési műveletek végrehajtása; vízi- és légi kikötők katonai infrastruktúrájának kialakításában, fenntartásában való részvétel; helikopter fel- és leszállóhelyek berendezése és fenntartása. ¾ A válságot kiváltó fél, illetve az egymással szemben álló felek mozgékonyságát akadályozó feladatok A válságot kiváltó fél (felek) mozgásának- és manőverének, illetve tervezett tevékenységének akadályozására irányuló tevékenységek összessége. Hiszen a mozgás akadályozására vonatkozó műszaki támogató tevékenységek a válságkezelő műveletek döntő fontosságú elemét képezik, amelyek jelentik az akadályok létrehozását, a válságot kiváltó fél (felek) késleltetése, terelése, megosztása, vagy megállítása érdekében. A mozgás akadályozására irányuló tevékenységek zavarják a válságot kiváltó fél (felek) manővertervét és akadályozzák a terep felhasználásában, valamint számunkra olyan kedvező irányokba terelhetik, ahol könnyen sebezhető. A mozgás akadályozására vonatkozó feladatok az alábbiak lehetnek: a válságkezelő erők képességeit meghaladó nem robbanó akadályok létesítése (drótakadályok, erődítési akadályok, vízzárak stb.) és tökéletesítése; utakon, hidakon forgalom lassítást, irányba terelést kikényszerítő akadályok telepítése és fenntartása; fontosabb állami és katonai objektumok, létesítmények műszaki zárakkal, akadályokkal való védelme; a válság „fegyveres konfliktus” időszakában robbanó műszaki zárak létesítésének, fenntartásának, valamint rombolások végrehajtásának feladatai. ¾ Az életfeltételeket teremtő és a védettség (túlélés) válságintenzitás arányos fokozását (csökkentését) biztosító feladatok A válságkezelő kötelék személyi állománya, technikai eszközei, valamint anyagi készletei megóvására irányuló tevékenységek összessége. A válságkezelő kötelékek valamennyi fegyverneme szakcsapata felelős a saját életfeltételeket teremtő és a védettség (túlélés) válságintenzitás arányos fokozását (csökkentését) biztosító feladatok megvalósításáért. Az ezirányú műszaki támogató tevékenységnél a különleges képzettséget, vagy műszaki
technikát igénylő feladatokra kell összpontosítani. Az életfeltételeket teremtő és a védettség (túlélés) válságintenzitás arányos fokozását (csökkentését) biztosító feladatok az alábbiak lehetnek: katonai objektumok, vezetési pontok, táborok, körletek, terepszakaszok, támpontok, állások műszaki berendezése a válságkezelő személyi állomány időjárás viszontagságai elleni védelmére, valamint védettsége fokozására és az anyagi készletei, technikai eszközei megóvására; az álcázás (rejtés, színlelés és megtévesztés) speciális műszaki rendszabályainak végrehajtása. ¾ Egyéb (más vagy általános) műszaki feladatok A három nagy feladatcsoporton, a mozgékonyságot támogató, a mozgékonyságot akadályozó és a válságkezelő erők életfeltételeket teremtő, valamint a védettség (túlélés) válságintenzitás arányos fokozását (csökkentését) biztosító feladatokon való hozzájáruláson túl, a műszaki erők olyan feladatok végrehajtását is feladatul kaphatják, amelyek speciális szervezetet, felszerelést, vagy képzettséget igényelnek, valamint jelentős eszköz és időigénnyel járnak. Ezen feladatok az alábbiak lehetnek: speciális műszaki szakfelderítés végrehajtása; a válságkezelő kötelékek ellátását biztosító fő ellátási útvonalak javítása, fenntartása; részvétel a civil-katonai kapcsolatok területén jelentkező szakmai feladatokban; részvétel a pusztító fegyverek csapásai következményeinek felszámolásában a válságkezelő erők harcképessége helyreállításának érdekében; részvétel a katasztrófák következményeinek felszámolásában; katonai létesítmények építése-berendezése; víz kitermelése és tisztítása; a műszaki szakfeladatokhoz szükséges építményelemek, szerkezetek előkészítése, gyártása; megfelelő, időszerű információk biztosítása a terepről. Mindezeket a szakképzettséget igénylő bonyolult műszaki támogatási feladatokat a válságkezelő kötelékek műveleteinek előkészítése és végrehajtása során a terep védő és álcázó tulajdonságainak maximális kihasználásával, a technikai eszközök széleskörű alkalmazásával, a rendszeresített műszaki anyagok-harcanyagok, előre gyártott elemek és a helyszínen található anyagok felhasználásával a műszaki támogató erők folyamatosan végzik, valamint irányítják az egyszerűbb műszaki munkák végzését a válságkezelő kötelékek sikeres tevékenységének érdekében. A katonai válságkezelés műszaki támogatási feladatai végrehajtását befolyásoló hatástényezők Hatástényezők alatt azokat a tényezőket értjük, amelyek befolyásolják a feladat tervezését, szervezését és végrehajtását. Vagyis ahhoz, hogy a katonai válságkezelés műszaki támogatásának feladatait meg tudjuk tervezni, szervezni, valamint a válságkezelő kötelékparancsnok által meghatározottaknak megfelelően végre tudjuk hajtani, figyelembe kell vennünk egy sor hatástényezőt, melyek közül a legfontosabbak véleményem szerint a következők lehetnek: a kialakult politikai helyzet; a válságot kiváltó fél (felek); a környezet (beleértve a terepet és az időjárást); a rendelkezésre álló, valamint a Szövetséges (baráti) erők és eszközök;
a rendelkezésre álló idő. A politikai helyzetet folyamatosan értékelve válnak világossá a válságot kiváltó és gerjesztő tényezők a felek között, valamint azok intenzitása, súlyossága és lehetséges területi kiterjedése. Mindezek kellő alapot adnak a katonai válságkezelés műszaki támogatási feladatainak a tervezéséhez, szervezéséhez és végrehajtásához. A válságot kiváltó félt (feleket) folyamatosan értékelve kapunk képet annak szándékairól, képességeiről. Ezek ismeretében tudunk döntést hozni saját erőink és eszközeink alkalmazására. A környezeti tényezőket folyamatosan értékelve kiemelten fontos adatokhoz, információkhoz jutunk, a földrajzi és demográfiai jellemzőket, a terepet, az időjárást, a helyi lakosságot (beleértve a vallást és kultúrát), a média érdekét és hatását illetően. Mindezek a katonai válságkezelés műszaki támogatásának sikerét jelentős mértékben befolyásolják. Természetesen az előbb felvázolt néhány befolyásoló hatástényezőn túl még számos más tényezőt is figyelembe kell venni, melyek a következők lehetnek: a válságkezelés időszaka; a műszaki támogatási feladat végrehajtásának időszaka; a kiképzés és szakképzés időszaka; az évszak; a hónap és napszak. Végkövetkeztetéskor, egyes hatástényezőket a műszaki támogatási feladatokra gyakorolt hatásuk miatt kiemelten kell kezelni, míg másokat, amelyek nem létfontosságúak a feladat szempontjából el lehet hanyagolni. 1.5. Részkövetkeztetések Az első fejezetet összegezve megállapítottam, hogy: 1) A változó átalakuló világunkban a válságok végleges kiküszöbölése lehetetlen, ezért azok bekövetkezésének lehetőségeivel, következményeivel számolnunk kell. 2) A nem háborús katonai műveletek: olyan összetett tevékenységek, amelyekben a katonai képességeket a háborús tevékenységtől eltérő célok elérése érdekében alkalmazzák. A katonai válságok a politikai közösségek között megnyilvánuló minden olyan hatalmi ellentét kifejezői, melyeket a fegyveres erők alkalmazása, vagy erőszakos eszközök bevetése jellemez. Azokat rendszerint a katonai kockázati tényezők váltják ki, s kezelésük során megnő, domináns szerepet tölt be a fegyveres erők javaslattevő, válságkezelő szerepe mind nemzeti, mind pedig nemzetközi szinten. 3) A katonai válság(ok) kezelése intézkedéseket, döntéseket követel meg, amelyekben benne kell legyen a nemzet érdekeinek-értékeinek védelme, valamint a fegyveres konfliktus elkerülésének szándéka. 4) A nem háborús katonai műveletek műszaki támogatásának egyik részterülete a válságkezelés műszaki támogatása, amely felosztható nem katonai jellegű, valamint katonai jellegű válságok kezelésének műszaki támogatására.
5) A NATO elvrendszerű műszaki támogatás: a műszaki csapatok (erők) által az összfegyvernemi, fegyvernemi és nem műszaki szakalegységek érdekében végzett-végrehajtott műszaki szaktevékenységek összessége, mellyel kedvező feltételeket teremtenek feladataik sikeres végrehajtásához a nem háborús katonai műveletek során. 6) A NATO elvrendszerű katonai válságkezelés műszaki támogatása: a műszaki csapatok (erők) által a válságkezelő kötelékek érdekében végzett-végrehajtott azon műszaki szaktevékenységek összessége, amelyekkel hatékonyan járulnak hozzá a kialakult válsághelyzet eszkalálódásának csökkentéséhez, kiterjedésének meggátolásához, valamint az új stabilitás megteremtéséhez, megőrzéséhez. 7) A NATO elveknek megfelelő katonai válságkezelés műszaki támogatásának fő feladatai az alábbiak lehetnek: a válságkezelő erők mozgékonyságának megteremtésével, fenntartásával kapcsolatos feladatok; a válságot kiváltó fél, illetve az egymással szemben álló felek mozgékonyságát akadályozó feladatok; az életfeltételeket teremtő és a védettség (túlélés) válságintenzitás arányos fokozását (csökkentését) biztosító feladatok; egyéb (más vagy általános) műszaki feladatok. A további elemző munka során arra a meggyőződésre jutottam, hogy: 1) Újra kell vizsgálnunk és számos vonatkozásban korrigálnunk, kidolgoznunk a műszaki támogatás elméletét és gyakorlatát. A jövőnkre való tekintettel elengedhetetlenül fontos, hogy a NATO- elveknek megfelelő, valamint a 21. század katonai válságai eredményes kezeléséhez hozzájáruló műszaki támogatás elmélete és gyakorlata kimunkálásra kerüljön. 2) Főképp az ENSZ, de más nemzetközi, valamint kormányzati és nem kormányzati szervezetek szerepvállalása és tevékenysége révén a biztonságpolitikai kihívások, kockázatok által okozott válságokat befolyásolni és kezelni lehetett/lehet, amely viszont kiváltotta a nem háborús műveletek előtérbe kerülését, körük folyamatos bővülését és tartalmuk új biztonsági környezetnek megfelelő módosulását. 3) A nem háborús katonai műveletek, illetve műszaki támogatásuk csoportosítását nem szabad az összes és megváltoztathatatlannak tekinteni, ugyanis azok köre az „új világrend” kihívásaira és kockázataira adandó reagálások során bővülhet, tartalmuk módosulhat, illetve az adott ország nemzeti sajátosságaiból eredően csoportosításuk merőben más lehet. 4) A katonai válságkezelés műszaki támogatása lényeges eltérésekkel, sajátosságokkal bír a nem háborús katonai műveletek műszaki támogatásának rendszerében. Így feladatai meghatározásához ismernünk kell a lehetséges „általános” nem műszaki jellegű válságkezelési feladatokat is. Mindezek alapján elmélete és gyakorlata saját meghatározást és részletes doktrínális útmutatásokat követel meg.
2. A MAGYAR HONVÉDSÉG MŰSZAKI TÁMOGATÓ ERŐI RENDELTETÉSE, ALKALMAZÁSUK ELVEI ÉS LEHETSÉGES FELADATAI A KATONAI VÁLSÁGKEZELÉS SORÁN 2.1. A műszaki támogató erők szerepe rendeltetése, a velük szemben támasztható követelmények A rendszerváltozás óta megalkotott törvények egyértelművé tették, hogy az ország védelme nemcsak a fegyveres erők ügye. Mindezt fémjelzik „A Honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 1 § (1-bek),”49 valamint a legutóbbi a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelvei, mely szerint: „A Magyar Köztársaság a honvédelmet az állampolgárok közös felelősségvállalásán alapuló nemzeti ügynek tekinti…”50 A dokumentumban az is kifejtésre kerül, hogy a Magyar Köztársaságnak biztonságpolitikája eszközeként továbbra is szüksége van hiteles fegyveres erőre, mely egyben képes kell legyen a Szövetség biztonságához is hozzájárulni. Ezekből következően a Magyar Köztársaság fegyveres erejével és annak műszaki csapataival szemben: 51 alapkövetelmény: legyen képes az országot veszélyeztető fegyveres konfliktusok megelőzésében, a kialakuló válságok kezelésében való részvételre;
fő feladata: Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme és az Észak-atlanti Szerződés alapján hozzájárulás a Szövetség kollektív védelméhez;
további feladata: hozzájáruljon más, közösen vállalt szövetségesi küldetésekhez, részt vegyen a nemzetközi szervezetek égisze alatt zajló nemzetközi béketámogató és humanitárius akciókban, valamint súlyos ipari, civilizációs, illetve természeti katasztrófák elhárításában. A NATO Stratégiai Koncepciójában az alábbiakat rögzíti: „a Szövetség haderejének képesnek kell lenni:”52 hatékony elrettentésre és védelemre;
a szövetséges államok területi integritásának fenntartására és helyreállítására; konfliktus esetén a háború gyors befejezésére oly módon, hogy az agresszort döntésének felülvizsgálatára a támadás beszüntetésére és visszavonulásra késztessék; 49
A Honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény Honvédelmi Közlöny, CXXI. évf. 1. szám. p. 4. Az Országgyűlés 94/1998. (XII. 29.) OGY határozata a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről. Magyar Közlöny 1998. évi 120. szám. p. 13. 51 Uo. p. 14. 52 Lásd ezzel összefüggésben A Szövetség Stratégiai Koncepciója. 1999. Washington D. C. In. NATO-tükör dokumentáció, Bp. 1999/2. szám. p. 4164. Klaus NAUMANN: A megújuló NATO. Új Honvédségi Szemle, Bp. 1999/8. szám. p. 28-38. CSABAI György: A NATO fegyveres erői fejlesztésének irányai. Hadtudomány, Bp. 2000/3. szám. p. 5867. Jeffrey SIMON: A közép és kelet európai fegyveres erők átalakítása. Új Honvédségi Szemle, Bp. 2000/12. szám. p. 13-20. Robertson GEY: Szükségünk van a XXI. század hadseregére. Europäische Sicherheit, 2000/3. szám. p. 33-34. 50
valamint fenn kell tartani képességét a közös védelemre miközben hatékony, nem az 5. cikk szerinti válságkezelési hadműveleteket hajt végre. Az új biztonsági környezet kihívásaihoz és kockázataihoz való alkalmazkodás folyamatában ez részleteiben azt jelenti, hogy: a Szövetség katonai erőinek nagyságát, készenléti fokát, alkalmazásának lehetőségeit és elhelyezkedését úgy kell kialakítani, hogy az tükrözze a kollektív védelem és a válságkezelő műveletek iránti elkötelezettséget, amelyek megkövetelik a közös védelmi képesség és a válságkezelésre képes struktúra egyidejű kiépítését;
az erők legyenek interoperábilisak, rendelkezzenek a szükséges doktrínával és technológiával; valamint az erők legyenek képesek összetett, többnemzetiségű partnerek és egyéb nem NATO tagállamok részvételével folyó összhaderőnemi műveletek széles skálájának sikeres végrehajtására. Ezen elvárások a biztonsági környezet, a politikai, gazdasági-társadalmi változások a technika fejlődése, változása miatt érzékelhető, hogy módosult a katonai erő és a műszaki csapatok küldetése, feladata. A hadviselési-védelmi funkció fontossága mellett, előtérbe került a válságkezelő műveletekben való aktív részvétel. A műszaki csapatok (erők) ezen válságkezelő műveletekben a haderőnemek válságkezelő erői katonai műveleteinek támogatását végzik a szervezetükből adódó feladataiknak és specialitásuknak megfelelően. Rendeltetésük a műszaki támogatás legbonyolultabb, a személyi állomány speciális kiképzettségét, a műszaki eszközök és anyagok széles körű alkalmazását igénylő feladatok végrehajtása. Az előbbiekben felvázoltaknak való megfelelés különösen NATO-tagként új követelményeket támasztanak a válságkezelő műszaki támogató erőkkel szemben. Véleményem szerint ezek a követelmények semmiben sem maradnak el az alaprendeltetésből adódó, hasonlóan bonyolult bár más körülmények között érvényesülő elvárásoktól, melyek közül szerintem a legfontosabbak az alábbiak:53 a műszaki reagáló erő(k) szervezete, személyi állományának összetétele feleljen meg a NATO struktúrának, valamint a várható feladatoknak, amely tegye lehetővé mind az önálló, mind a hazai, illetve többnemzetiségű válságkezelő kötelékek tevékenységeinek műszaki támogatása érdekébeni alkalmazását; a műszaki reagáló erő(k) olyan több alternatívás tervekkel rendelkezzenek, amelyek összekapcsolják a politikai és katonai, műszaki támogatási lépések jól összehangolt együttes tevékenységeit; a műszaki reagáló erő(k) hatékony és leszabályozott irányítási és vezetési rendszerrel, valamint azok technikai hátterével rendelkezzenek (a politikai felső vezetéstől a végrehajtó kötelékekig); 53
Lásd ezzel összefüggésben: TOMPA János: Az IFOR magyar kontingense felállításának tapasztalatai. Hadtudomány, Bp. 1996/3. szám. p. 84. RONKOVICS JózsefCSÁK MártonLÉTAI AttilaBenedek József: A magyar műszaki kontingens részvétele a „Közös Erőfeszítés” hadműveletben. Új Honvédségi Szemle, Bp. 1996/8. szám. p. 1. A műszaki csapatok vezetése. HVK EA IMCS., Bp. 1997. p. 1112. KOVÁCS Tibor: A magyar műszaki kontingens, ahogy én látom (I. kötet) HVK tanulmány, Bp. 2000. p. 11.
a műszaki technikai eszközökkel-anyagokkal való ellátottsága feleljen meg a kor színvonalának, valamint ezen eszközök-anyagok legyenek NATO kompatibilisek; a válságkezelés műszaki támogatásának sajátos feladataira való felkészítése, kiképzése alapján a teljesítőképessége bizonyítsa a műszaki reagáló erő(k) mind a hazai, mind az ENSZ, EBESZ, EU, NATO, vagy más nemzetközi szervezet vezetése alatt álló válságkezelő műveletek műszaki támogatásában való alkalmazhatósági képességét, amely természetesen magába kell foglalja a műszaki reagáló erő önálló telepítésére, fenntartására és rotációjára vonatkozó képességeket54 is. Összegzésképp megállapítható, hogy a műszaki csapatok módosult küldetése, feladata új követelményeket támaszt a műszaki támogató erőkkel szemben. Ezek a követelmények semmiben sem maradnak el az alaprendeltetésből adódó, hasonlóan bonyolult – bár más körülmények között érvényesülő – elvárásoktól. Feladat tehát az új követelményeknek is megfelelő és azok megvalósítására képes reagáló műszaki erő kialakítása, amely képessége révén sikerrel járulhat hozzá a katonai válságkezelés eredményes végrehajtásához. 2.2. A műszaki támogató erők alkalmazásának elvei, jellemzői A katonai válságkezelő kötelékek műszaki támogatását végrehajtó műszaki erőket feladataik eredményes végrehajtása érdekében a válságkezelő kötelékparancsnok döntésének megfelelően kell alkalmazni az alábbi elvek figyelembevételével: a műveletek átláthatósága, a parancsok egységes értelmezése és eredményes végrehajtásuk érdekében biztosítani kell a műszaki alegységek folyamatos együttműködését a támogatott válságkezelő kötelékekkel, valamint a műszaki alegységek között; a katonai válságkezelés során a pártatlanság elvének érvényesítése a műszaki csapatok (erők) részéről megköveteli a válságot kiváltó fél (felek) irányában a méltányos bánásmód alkalmazását, egyes részterületek iránt tanúsított kritikus érzékenységet, hatékony kapcsolatok kialakítását, valamint a részkérdésekre megfontolt döntések hozását; a kölcsönös megbecsülés-tisztelet érdekében a katonai válságkezelésben résztvevő műszaki erők törekedjenek a válságot kiváltó fél (felek), a lakosság bizalmának megnyerésére és tartsák tiszteletben a helyi törvényeket, szokásokat; a katonai válságkezelés során a tevékenység hitelessége érdekében a műszaki erőket a műszaki támogatás feladatainak végrehajtására – rendeltetésszerűen és célirányosan – kell alkalmazni, figyelembe véve szakképzettségüket, lehetőségeiket; a műszaki támogatás feladataihoz szükséges erő-eszköz és időszükséglet meghatározásához, valamint az erők-eszközök célszerű csoportosítása kialakításához folyamatosan kell a műszaki felderítési adatokat biztosítani; 54
Szerzői megjegyzés: Megfelelve az Országgyűlés 94/1998. (XII. 29.) OGY határozata a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiben (p. 14), valamint a Honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (p. 4) rögzítetteknek.
a műszaki erők részére – figyelembe véve feladatuk jellegét, terjedelmét – időben kell a feladatokat meghatározni, betartva azt az elvet, hogy a legtöbb időt a végrehajtásra kell biztosítani; a katonai válságkezelésben résztvevő műszaki erőknek megfelelő rugalmasságot kell tanúsítaniuk gondolkodásukban és cselekvésükben egyaránt, hogy a helyzet változásainak megfelelően át lehessen csoportosítani a műszaki erőket, növelni (csökkenteni) lehessen a műszaki alegységek erőkifejtését, valamint a váratlanul felmerülő feladatokra elegendő erő és eszköz álljon rendelkezésre. A műszaki erők alkalmazásának jellemzői műszaki támogató erők szoros együttműködése a válságkezelő kötelék fegyvernemi és szakcsapataival; több kötelék egyidejű támogatása a támogatott válságkezelő erők alkalmazási körletében; különböző műszaki feladatok egyidejű teljesítésének szükségessége. A műszaki erők alkalmazásának súlypontja rendszerint egybeesik az adott „feladat” súlypontjával. A súlypont: a műszaki erők és eszközök összpontosításával; további műszaki megerősítéssel; képezhető anyagi eszközök összpontosításával, pl. kiegészítő műszaki anyagok kiutalásával, vagy kiszállításával A műszaki erők teljesítménye akkor a legnagyobb, ha egységes irányítás alatt, zárt kötelékben (szakosított, szakfeladatokra kiképzett és szaktechnikával ellátott műszaki alegységként) alkalmazzák őket és alárendeltségük lehetőleg hosszú ideig változatlan. Ezek után, mivel az eddig végzett munkám eredményeképp: elemeztem a válság, válságkezelés, a műszaki biztosítás, valamint a műszaki támogatás fogalmi alapkérdéseit; behatároltam hol foglal helyet a válságkezelés műszaki támogatása a katonai műveletek rendszerében; kidolgoztam a katonai válságkezelés újszerű műszaki támogatásának elvi alapjait, valamint a műszaki támogató erők rendeltetését, alkalmazásuk elveit; meghatároztam, pontosítottam a téma megalapozását elősegítő fogalmakat, feladatokat.
Mindezen feladatok elvégzésével megteremtettem a feltételeket a további munkámhoz, a katonai válságkezelés műszaki támogatásának újszerű műszaki feladatrendszere kimunkálásához. 2.3. A katonai válságkezelés lehetséges újszerű műszaki támogatási feladatai és azok végrehajtás szakterületű tartalma A válságkezelés során mind a fegyveres, mind a nem fegyveres tevékenységekkel kapcsolatos műszaki támogatási feladatok végrehajtása rendkívüli figyelmet és körültekintést igényel, mivel egyrészt meg kell felelniük az ország biztonsága szavatolásából fakadó reális elvárásoknak, másrészt nem lehetnek kiváltói, gerjesztői a válság intenzitása, súlyossága és területi kiterjedése növekedésének. A műszaki támogatási feladatok bevezetése során el kell kerülni a helyzet túlértékelését, a radikális megoldásra való törekvést, valamint a válságkezelés folyamatában állandóan biztosítani kell az alkalmazásra kerülő műszaki válságkezelő erőknek a veszélyeztetettség intenzitásával arányos növelését/csökkentését, mivel egy esetleges eszkalációs folyamatban képesnek kell lenniük a megfelelő ellenlépések kiváltására, illetve a helyzet rendeződése kapcsán a szükséges csökkentések végrehajtására. A katonai válságkezelés különböző időszakaiban teendő katonai lépések műszaki támogatásának végrehajtásához jól felkészített, kiképzett, a feladatok, célok érdekében önállóságra is képes, megfelelő anyagi-technikai eszközökkel ellátott műszaki erőket kell alkalmazni, hogy képesek legyenek a katonai válságkezelés műszaki támogatásának célkitűzései, valamint az alkalmazási alapelvekben rögzítettek szerint tevékenykedni. Természetesen az előbbiekben felsorolt követelmények nemcsak a műszaki alegységekre vonatkoznak, hanem a válságkezelésben résztvevő fegyvernemek és más szakcsapatok alegységeire is, melyek a műszaki támogatás szempontjából azt jelentik, hogy képesnek kell lenniük a saját erőik-eszközeik megóvása érdekében elrendelt, vagy szükséges műszaki biztosítási feladatokat önállóan elvégezni, a terepen meglévő lehetőségeket a célnak megfelelően átalakítani, továbbfejleszteni. Vagyis a katonai válságkezelésben résztvevő erőknek képességet és minőséget is kell tükrözniük. Ugyanakkor a katonai válságkezelés időszakaiban végrehajtandó műszaki támogatási feladatok megvalósítása során napjainkban és a jövőben már nagy hangsúlyt kell helyezni a környezetvédelemre, valamint az ingatlanhasználati tevékenységre. A végrehajtandó feladatokat úgy kell tervezni és végrehajtani, hogy azok környezeti hatásai a megfelelő törvényeknek, egyezményeknek, szabályozásoknak és nemzetközi egyezmények előírásainak megfeleljenek. Ezek magukban foglalják a megfelelő környezetvédelmi dokumentációk előkészítését, valamint koordinálását a természeti erőforrások és a történelmi helyek megvédése vonatkozásában. Az ingatlanhasználat kapcsán az alábbi tevékenységet kell végezni: a követelmények meghatározása; az ingatlanok kiválasztása; az ingatlanok megszerzése; pontos felmérés végrehajtása; az ingatlanok fenntartása (kiszolgálása); az ingatlanok visszaadása; követelések rendezése.
Amikor már az adott terület vagy létesítmény alkalmazása a továbbiakban nem szükséges (például a válsághelyzet rendeződése miatt, stb.), azok visszaadásra kerülnek a tulajdonosaik részére az ingatlanhasználati tevékenység során rögzítettek, valamint az érvényben lévő szerződéseknek, szabályzóknak vagy rendeleteknek megfelelően. Ugyanilyen fontossággal bíró, a katonai válságkezelés minden időszakában megvalósítandó civil és katonai szervezetek (CIMIC) együttműködésével kapcsolatos feladatok.55 Azok megvalósításának elsődleges célja, hogy a megelőzésre helyezve a hangsúlyt elkerülhető legyen a nyílt fegyveres konfliktus, illetve a már kialakult válságok kezelhetők legyenek. Ugyanis olyan képességek kialakítását teszik lehetővé, mint: a válságkörzet (terület) civil helyzetének pontos-hiteles ismeretét; a helyi lakossággal és szervezeteivel, a nemzeti hatóságokkal, a nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel történő kiegyensúlyozott kapcsolatok kiépítését és továbbfejlesztését. A katonai válságkezelés során mindezek jelentősen hozzájárulnak a műszaki támogatás feladatainak a végrehajtásához, a küldetés sikeres teljesítéséhez. Az előbbiekben kifejtett különös fontossággal bíró tények után, hogy megalapozottan határozhassam meg a katonai válságkezelés lehetséges újszerű műszaki támogatási feladatait és azok végrehajtás szakterületű tartalmát, először vizsgálnom kell a Magyar Honvédség lehetséges általános feladatait a válságkezelés során,56 hogy azokhoz rendelhessem a műszaki támogatási feladatokat, tevékenységeket. 2.3.1. A Magyar Honvédség lehetséges feladatai a katonai válságkezelés során Számos politikus és szakértő véleménye alapján a válságkezelés napjainkban elsősorban politikai, diplomáciai, gazdasági-szociális feladat, valamint humanitárius tevékenység, de végső esetben szükség lehet a katonai erő alkalmazására is, hogy de-eszkalálják a válságokat. Jelenleg a politikai és diplomáciai eszközökkel kapcsolatban kétféle irányzat ismert. Az első irányzat álláspontja, hogy a válságkezelést teljes egészében a jelenleg meglévő és a jövőben kialakítandó nemzetközi szervezetek fogják megoldani. A másik irányzat viszont a válságok kezelésének felelősségét elsősorban a nagyhatalmakra hárítja miközben a nemzetközi szervezeteknek, pl. az ENSZ-nek, az EBESZ-nek, az EU-nak stb. csak irányító szerepük lenne a válságkezelésben. Általánosan elfogadott nézet viszont az, hogy a katonai erővel alátámasztott válságkezelés hatékonyabban képes megoldani egy térség, régió vagy, egy ország biztonságával összefüggő feladatokat. Ez viszont megköveteli a politikai és katonai lépések jól összehangolt együttes tevékenységét, mivel a katonai erővel alátámasztott válságkezelés merőben más „különleges
55
Lásd ezzel összefüggésben Szövetséges Összhaderőnemi Doktrína AJP01(A). HVK Védelmi Tervezési Főcsoportfőnökség, Bp. 1999. p. 325335. BALI ZoltánSZABÓ Zsolt: A Magyar Honvédség civil-katonai együttműködési képességeinek kiépítése. Új Honvédségi Szemle, Bp. 2000/10. szám. p. 1731. 56 SIKU László: A MH szerepe és lehetséges feladatai a válságkezelés során. Új Honvédségi Szemle (Különdíjas tanulmány), Bp. 2000/6. szám. p. 16-24.
eljárást”57 igényel, szemben a háborúval. Ugyanis a háború megvívása „decentralizált” eljárás, ahol a politikai vezetés átruházza a katonákra a művelet irányítását (fenntartva magának a jogot egyrészt a stratégiai cél meghatározására, másrészt az annak megvalósítását célzó politikai, diplomáciai, gazdasági eszközök összességének kezelésére). Míg a katonai válságkezelés „különleges eljárása” módfelett „centralizált” eljárás, mivel a politikai vezetés (válságkezelést irányító szervezet) végzi a művelet irányítását olymértékben, hogy minden körülmény között biztosítani kell a katonai tevékenység politikai kontrollját. Így a katonai válságkezelő műveletek elengedhetetlen eleme a „civil” komponens. Sajátosságait, eltérő érdekeit nem lehet figyelmen kívül hagyni a válságkezelés során, mivel az a küldetés sikerét veszélyeztetné. Az is tény viszont, mint azt számos kutató tanulmányában ki is fejti, hogy a fegyveres erők szerepe jelentősen megváltozott, illetve változik a jövőben, a válságmegelőző és válságkezelő feladatok várhatóan az első helyen szerepelnek majd. Ezek alátámasztására felvázolom néhány külföldi szakember véleményét: Däniker Gustav: egyik tanulmányában58 kifejti az Öböl-háború elemzése kapcsán a jövő hadseregei szerepére vonatkoztatottan, hogy a haderők szerepe az új stratégiai környezethez és a politikai célokhoz fog igazodni. A jövő katonai konfliktusaiban az aggressziót az államközösségek összefogása fogja megakadályozni s ez Däniker szerint, súlyos emberi jogsértés esetén sem kizárt, mint ahogy a világméretű segítő- és mentőakciók közös erővel történő megvalósítása sem. Így a jövőben: a hadseregek alapvetően a békét támogatják; az összeütközés célja többé nem a hadszíntéren aratott teljes győzelem, hanem a hosszú távú stratégiai értelemben elért siker; az erőszak alkalmazásának alapja mindig egy meggyőző jogi és erkölcsi legitimáció; az erőszak alkalmazása adagoltan következik be, viszonylagosan és tekintettel a hosszú távú célkitűzésre. 57
58
Nyilvánvaló, hogy a válságmegelőzés és válságkezelés nem elsősorban katonai feladat, de a fegyveres erők olyan jelentős előnyökkel rendelkeznek, mint: szervezettség, felszereltség, gyors mozgósíthatóság, rövid idő alatti áttelepíthetőség, haladéktalan alkalmazhatóság. Ugyanis a válságkezelés napjainkban elsősorban politikai, diplomáciai, gazdasági, szociális, humanitárius feladat, de végső esetben nem lehet lemondani a katonai erő alkalmazásáról sem, ha a diplomáciai erőfeszítések nem járnak sikerrel. Fontos elv, hogy a kialakult válság kezeléséhez a megfelelő döntést hozó szerv (Operatív csoport, Válságkezelő Központ, Műveleti Központ) integrálja a katonai- politikai- diplomáciai- belügyi- gazdasági- hírszerzési és egyéb szakembereket, akik Alexander George hét alapelve alapján dolgozzák ki a megfelelő lépéseket. In: MATUS János: Válságkezelés és a konfliktusok megelőzése Új Honvédségi Szemle Bp. 1995/10. szám. p. 51. 1) A politikai vezetők mindkét oldalon ellenőrzés alatt tartják a katonai egységek mozgósítását, telepítését, akcióit a legalsóbb egységek szintjéig, valamint a katonai mozgások időzítését. 2) A katonai akciókat és mozgásokat szándékosan lelassítják, szüneteltetik annak érdekében, hogy megfelelő időt biztosítsanak diplomáciai jelzésekre és lehetőségeket adjanak a feleknek a helyzet értékelésére, döntések meghozatalára és a javaslatok megválaszolására. 3) A katonai erők mozgatását gondosan össze kell hangolni a diplomáciai akciókkal integrált stratégia keretében, amelynek az a célja, hogy rendezze a válságot és elkerülje a háborút. 4) A katonai erők mozgatásának és az erő alkalmazásával való fenyegetésnek összhangban kell lennie a korlátozott diplomáciai célokkal. 5) El kell kerülni az olyan katonai mozgásokat és fenyegetéseket, amelyek azt a benyomást keltik az ellenfélben, hogy tömeges támadás készül, ami arra késztetheti, hogy megelőző csapást hajtson végre. 6) Olyan diplomáciai – katonai lépéseket kell tenni, amelyek jelzik a készséget a válság tárgyalásos úton történő rendezésére. 7) Olyan diplomáciai és katonai lépéseket kell tenni, amelyek kiutat mutatnak a válságból az ellenfél számára anélkül, hogy alapvető érdekei veszélybe kerülnek. DÄNIKER, Gustav: Wende Golfkrieg. Vom Wesen und Gebrauch zukünftiger Streitkräfte. Report-verbag, Frankfurt am Main, 1992. p. 18.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a fegyveres erők az új évezred küszöbén minden korábbinál bonyolultabb helyzetbe kerültek a biztonsági környezet, a politikai-gazdasági, társadalmi változások miatt azonban módosult a katonai erő küldetése, feladata. Ezekből következően a Magyar Honvédség feladatai és azok megvalósításának rendszabályai a válságkezelés során a következők lehetnek: 59 Magyar Köztársaság szuverenitásának és állampolgárai biztonságának garantálása, (visszatartás-védelem). a veszélyeztetett határszakasz megerősítése, fegyveres csoportok visszaszorítása, lefegyverzése, valamint a légvédelem erőkifejtésének az adott irányba történő áthelyezése; a veszélyeztetett, – valamint súlyos ipari-civilizációs, illetve természeti katasztrófák – körzetében az állampolgárok élet- és vagyonvédelme, a nemzetgazdaság működését biztosító objektumok őrzése és védelme; a tömeges méretű migráció kezelése, együttműködés a határrendészeti és rendvédelmi kijelölt erőkkel. Regionális konfliktus és válság kezelésében történő részvétel a NATO tagállamok területén belül és kívül. A NATO tagállamok elleni stratégia szintű támadás elhárításában való részvétel. A foganatosítandó lehetséges rendszabályok a válságkezelés során: A válságkezelés lehetséges katonai rendszabályai a szakirodalmakra és azok tapasztalataira alapozottan, véleményem szerint egy ismétlődő folyamatként két időben elkülönülő tevékenységi sor köré csoportosíthatók a tervezés, valamint a végrehajtás soráni tevékenységek időszakára (lásd 2. sz. ábra) A válságkezelés tervezési időszakában, folyik az előkészítés-megelőzés, amikor az alábbi rendszabályok bevezetése lehetséges: a diplomácia, valamint a katona diplomácia által megvalósuló bizalomerősítő párbeszéd, a feszültséget stabilizáló vagy csökkentő tevékenységek, lépések megtétele; veszélyhelyzeti tájékoztató csoport létrehozása, a beérkező információk, adatok folyamatos elemzésére-értékelésére; intézkedések tervek készítésére-pontosítására, s a szükséges adatok beszerzésére, a feltételezett, vagy kialakuló válsághelyzet alapján; hatásköri keretek, kapcsolatok kiépítése a döntéshozó központok között, valamint szabályok alkotása az együttműködésre és a döntéshozatalra; kapcsolatfelvétel a rendvédelmi és katasztrófavédelmi szervekkel, a válságkezelési tervek egyeztetése az abban foglaltak együttes gyakorlása; az azonnali reagáló erők, készültségi szolgálatok és vezető szerveik kijelölése, azok szolgálati rendjének tervezése és ha távol vannak a veszélyeztetett területtől, akkor közelebbi laktanyákba, bázisokba történő diszlokálásuk; felkészítő foglalkozások levezetése az alkalmazásra kijelölt kötelékeknél; veszélyeztetett irány szemrevételezése, javaslattétel a hadszíntér előkészítési munkálatok végzésére; fokozottabban megismertetni a veszélyt kiváltó ország fegyveres erőit eszközeit;
59
Lásd ezzel összefüggésben MAGYAR István: A honvédség lehetséges feladatai válságok kezelésében. Hadtudomány, Bp. 1999/34. szám. p. 5460.
felkészülés ENSZ vagy NATO erőkkel való együttműködésre, illetve azok alárendeltségében való tevékenységre. A válságkezelés végrehajtás időszakában folyik a döntés előkészítése, valamint a döntés végrehajtása, amikor az alábbi rendszabályok bevezetése lehetséges: Előkészítés során: veszélyhelyzeti tájékoztató csoport aktiválása; döntéshozó központok aktiválása (tanácsadó szakértők alkalmazása); készültségi szolgálatok szükségszerű szigorítása (megerősítése a válsághelyzet eszkalálódása függvényében); további szemrevételezések végrehajtása a veszélyeztetett területen; fokozottabb hadszíntér előkészítési munkálatok a veszélyeztetett irányba; a válságkezelő erők alkalmazására elgondolás előkészítése, tekintettel a prioritásokra és a súlypontképzésre; terv kidolgozását, pontosítását; a válságkezelésre kijelölt erők anyagi készleteinek feltöltése; kapcsolatfelvétel az együttműködő szervekkel, kötelékekkel; álcázási rendszabályok szigorítása; az általános felkészítés mellett meg kell kezdeni az állomány célirányos gyakorlati kiképzését; növelni kell az éleslövészetek, vegyes kötelékekkel végrehajtott gyakorlatok számát, nagy hangsúlyt helyezni a kis kötelékek összekovácsoltságának biztosítására; biztosítani az állomány számára a veszélyt kiváltó ország eszközeire – állományára vonatkozó minden információt, különös figyelemmel a kiképzettségükre; felkészülni az ENSZNATO erőkkel való együttműködésre, illetve azok alárendeltségébe történő feladat végrehajtásra. A feladat végrehajtás során: a döntéshozó és vezetési szervek települése a vezetési pontokra (tanácsadó szakértők alkalmazása); a válságkezelésben résztvevő (tervezett) erők riasztása, bázislaktanyák, körletek, kijelölt terepszakaszok elfoglalása, berendezése; a közvélemény hangulatának alakítása; együttműködő szervek kiértesítése; ellátási kiszolgálási feladatok folyamatos végrehajtása; ENSZNATO kötelékekkel való együttműködés, alárendeltségükbeni tevékenység a feladat végrehajtás során. Valamint a „teljes készenlét” rendszabályai mellett fel kell készülni az esetleges időben elnyúló tevékenységre is a válságkezelés során. Ez viszont maga után vonja, hogy egyre nagyobb szükség van (lesz) a gyorsreagálásra a beavatkozások határozott és hatékony végrehajtására. A továbbiakban az elvégzett elemzéseimre, vizsgálataimra alapozottan a katonai válságkezelés lehetséges újszerű műszaki támogatási feladatait és azok végrehajtás szakterületű tartalmát az értekezés első és második fejezetében eddig kidolgozottakra alapozottan, s a NATO elvekkel
megegyezően60 négy időszakra munkálom ki, mely időszakok akár nemzeti, akár nemzetközi válsághelyzetről van szó az alábbiak: a békeidőszak során végrehajtható műszaki támogatási feladatok; a válság intenzitása fokozódása során végrehajtható műszaki támogatási feladatok; a fegyveres erőszak alkalmazása, konfliktus kirobbanása és lefolyása időszakának műszaki támogatási feladatai; a válság intenzitásának csökkenése, „új stabilitás” időszakának műszaki támogatási feladatai. 2.3.2. A békeidőszak során végrehajtható műszaki támogatási feladatok A válság eszkalációs fázisa (lásd 1. sz. ábra) tulajdonképpen a békeállapotnál kezdődik. Ugyan még nincs szó válságról, de léteznek annak bekövetkezését kiváltó tényezői, tehát megvannak a „nézeteltérés-feszültség” csírái. Napjainkban bizonytalan világban élünk, amely dinamikus és bővelkedik a kihívásokban. Így például a területi követelések; az etnikai konfliktusok; a migráció; a tömegpusztító fegyverek elterjedése; a terrorizmus; a szervezett bűnözés és a környezeti veszélyek átjárják a nemzeti határokat és a világ számos régiójában fenyegetik a stabilitást. A válságok megelőzése és kezelése a műszaki támogatás terén is csak akkor lehet igazán hatékony, járulhat hozzá a stabilitás megőrzéséhez-mélyítéséhez, ha békeidőszakban kellő előkészítő tevékenység folyik NATO elveknek megfelelő elméleti, koncepcionális alapok61 kidolgozása, valamint a NATO-ban alkalmazott metodikának megfelelő vezetési-összeköttetési, tervezési és okmányrendszer kimunkálása és gyakorlatbani alkalmazásuk terén. Szorosan az előbbiekhez kapcsolódóan további fontos feladat ez időszakban az oktatás, a felkészítés és kiképzés területén, a hivatásos-hallgatói, szerződéses, sor és tartalékos állomány válságkezelés műszaki támogatására való felkészítéséhez szükséges irányelvek, tervek, tárgykörök, utasítások, szabályzatok, oktatási segédletek kidolgozása és kiadásuk, valamint a műszaki technikai eszközök-anyagok/harcanyagok beszerzése, biztosítása, készletezése.62 Természetesen mindezek birtokában a legjelentősebb feladat, a kiképzés felkészítés és átképzések folyamatos tervszerű végrehajtása, hogy a személyi állomány az azokban foglaltakat maradéktalanul elsajátítsa, valamint a műszaki technikai eszközöket-anyagokat/harcanyagokat mesterien tudja kezelni, alkalmazni. Az érdemi felkészítés, kiképzés és gyakorlások végrehajtása, valamint az erők alkalmazása érdekében el kell készíteni feltételezett válsághelyzetekre, több változatban a műszaki 60
Lásd ezzel összefüggésben: NATO Általános Válságkezelési Kézikönyv. HVK EA IMCS., Bp. 1997. p. 1013. SZTERNÁK György: A válságkezelés (Az Észak-atlanti Szövetségben alkalmazott elmélet és gyakorlat) ZMNE Egyetemi tansegédlet p. 1998. A NATO válságkezelési rendszere és ennek hatása a magyar válságkezelési rendszer kialakítására. HVK Tanulmánykötet (Szerkesztette: Demeter György), Bp. 1998. p. 1517. 61 Szerzői megjegyzés: Ezen alapok a NATO-ban már jól bevált doktrína rendszer keretein belül kell hogy kidolgozásra kerüljenek, éspedig a „Nem háborús katonai műveletek műszaki támogatásának” különböző szintű doktrínái egyik részterületeként. 62 Szerzői megjegyzés: célszerű lenne a válságkezelés során jól alkalmazható korszerű többrendeltetésű, mozgékony műszaki gépeket beszerezni tartozékaikkal együtt, valamint korszerű műszaki eszközöket-anyagokat (például drótakadályelemek, HESCO elemek, Mabey & Johnson hídkészletek, fém nyompályaelemek stb.) beszerezni, gyártásukat megrendelésekkel finanszírozni és azokkal ellátni mind a válságkezelő, mind azok műszaki támogatását végző erőket műszaki biztosítási/támogatási feladataik eredményes végrehajtása érdekében.
támogatás terveit. Ezen terveket az elmúlt időszak válságai tapasztalatait alapul véve feltételezett helyzetekre el lehet készíteni például: veszélyeztetett határszakasz zárásának műszaki támogatási feladatai; rendkívüli időjárási viszonyok hatásai felszámolásának műszaki támogatási feladatai; vízkárelhárítás műszaki támogatási feladatai; ipari katasztrófák következményei felszámolásának műszaki támogatási feladatai stb. Természetesen mindezen tervekhez ki kell dolgozni az azokhoz kapcsolódó szakintézkedéseket, biztosítási terveket, például a veszélyeztetett határszakasz zárásának műszaki támogatási feladatai válságkezelési tervhez el kell készíteni, csak a legfontosabbakat kiemelve: veszélyeztetett határszakasz zárásának műszaki támogatási feladatai humán biztosítási terve; veszélyeztetett határszakasz zárásának műszaki támogatási feladatai pénzügyi terve; veszélyeztetett határszakasz zárásának műszaki támogatási feladatai PR-támogatási terve, stb. Mindezek elősegítik a válságkezelésben érintett szervekkel-erőkkel való kapcsolatfelvételtkapcsolattartást, irányelvek-tervek egyeztetését és az abban foglaltak együttes gyakorlását, valamint azok esetleges bekövetkezése esetén a konkrét műszaki válaszlehetőségek gyors kidolgozását. Fontos feladat ezen időszakban a műszaki adatok, információk folyamatos gyűjtése, elemzése és értékelése, s a Műszaki adattár”63 folyamatos vezetése-feltöltése és az ahhoz való hozzáférés biztosítása, melyben nyilván kellene tartani az alábbiakat: az ország katonaföldrajzi értékelésére támaszkodó konkrét terepértékeléseket, a tereputak és műtárgyaik járhatóságának megállapításait, a természetes akadályok helyét és tulajdonságait; a hidrometeorológiai viszonyok jellegét és hatásait; a domborzat, a növénytakaró tulajdonságait, a természetes és mesterséges tereptárgyak védő és álcázó képességét; a válsághelyzet kezelésére kijelölt műszaki erők szervezeteit, eszközeik mennyiségét, a lehetséges alkalmazási területeit és hatásadatait, képességeit. Mindezeken túl nyilván kellene tartani a polgári erőforrásokat is, így: az építőanyagokat, építőanyag-telepeket; az építőipari vállalatokat, cégeket; az építőanyagokat-szerkezeteket, az építőgépgyártó, kölcsönző és javítóüzemeket, telepeket; az átkelő és úszóeszközöket, stb. Ezek alapján számunkra kedvező megalapozott műszaki támogatási szempontú javaslatokat lehet tenni: a hadszíntér előkészítési munkálatokra; a gyakorlatok, gyakorlások során a válságkezelő kötelék parancsnoka részére a válságkezelésre hozandó elgondolása-döntése érdekében; a gyakorlatok, gyakorlások során a válságkezelő kötelék parancsnoka részére a helyzet változásaiból adódó feladatok végrehajtása érdekében. Természetesen mindezekre alapozottan tervezhető a válságkezelési tervvel összhangban a válságkezelő műszaki erők alkalmazása. Feladatként számolhatunk ezen időszakban azon fontos objektumok és létesítmények helyének kiválasztásában, tervezésében (kivitelezésében, fenntartásában) való részvétellel, 63
A műszaki csapatok vezetése: HVK EA IMCS, Bp. 1997. p. 338.
valamint felmérésével és értékelésével is, amelyek a mozgások szempontjából (pl. úthálózat; fontosabb csomópontok; fontosabb műtárgyak; fontosabb átkelőhelyek; dublőr átkelőhelyek, stb.) a megóvásuk és védelmük szempontjából különösen nagy jelentőséggel bírnak az ország számára, ezért védelmük a műszaki támogatás eszközei, anyagai/harcanyagai révén is szükséges. A különösen fontos objektumok főleg az alábbiak lehetnek: állami-kormányzati-katonai létesítmények, vezetési pontok; katonai-, határőr-, rendőrlaktanyák és őrsök; repülőterek; telekommunikációs központok, rádió és televízió állomások; közúti-, vasúti hidak, alagutak, felüljárók; vasúti csomópontok, jelentősebb be- és kirakóhelyek; hadiipari létesítmények, üzemek; erőművek, elektromos elosztók és központok; vegyi üzemek, kőolaj és földgázfeldolgozók, raktárak, tárolók, szivattyú-állomások, gázgyárak; hidrotechnikai létesítmények; élelmiszer raktárak, egészségügyi létesítmények stb. Az objektumok védelmére tervezett és számvetett műszaki anyagokat/harcanyagokat célszerű az objektum területén, vagy annak közelében készletezni és tárolni (amennyiben természetesen erre lehetőség van). Amennyiben robbanó zárak is részét képezik a védelmi zárrendszernek, úgy a zárrendszer kialakításához szükséges akna és robbanóanyag tárolását célszerű valamely közeli katonai szervezetnél megoldani, annak raktáraiban tárolni. Napjaink aktualitása az átszervezések eredményeképpen de a jövő (béke) feladata is egyben, hogy a műszaki támogatás, a műszaki csapatok alkalmazási lehetőségeit, feladatait és az azokra való felkészítésük-kiképzésük, valamint azok jogi hátterét és feltételrendszerét mindenkor a megváltozott viszonyokhoz kell igazítani (hivatásos-hallgatói-szerződéses-sor és tartalékos állományra vetítetten). Ezt tennünk kell azért is, mert a katonai válságkezelő műveletek műszaki támogatása speciális szemléletet, felkészítést-képzést követel meg, valamint új műszaki szervezeti elemeket (pl. reagáló út-, híd-, vasút-, le- és felszállópálya építő, vízkárelhárítási, stb.) igényel. Ezekből következően a katonai válságkezelés műszaki támogatásának sikeres teljesítése érdekében a műszaki kötelékek felkészítése-kiképzése során azok szak-orientált felkészítésén túl, véleményem szerint kiemelt hangsúlyt kell helyezni az általános kiképzésre az alábbiak szerint: a legkisebb erő alkalmazására a siker érdekében; az aknák, fel nem robbant lőszerek, házilagos kivitelezésű robbanóeszközök kezelésére; a katonák és a polgári személyek jogaira való felkészítésre; a feltételezett kultúrával, jogrendszerrel kapcsolatos ismeretek oktatására; azon katonai szakismeretek oktatására, amelyek a különleges körülmények közötti túléléshez szükségesek; a térképészeti, tereptani ismeretek oktatására és technikai eszközeik kezelésére; a híradó eszközök mesteri használatára (gondosan begyakorlott jelentéstételi módszer, mely magába foglal minden lényeges tevékenységet) annak érdekében, hogy a válságkezelő kötelék parancsnoka képes legyen megfelelően reagálni a helyzetekre; az elsősegélynyújtásra; az elhelyezési körlet-tábori higiéniára; a gépjárművezetésre különleges viszonyok között; a fegyverkarbantartásra.
A professzionális felkészítésen túl általános követelmény kell legyen a katonai válságkezelésben résztvevő minden műszaki katonával szemben: a kiváló fizikai és egészségügyi állapot; a pszichikai tűrőképesség, kiváló idegállapot; a jó alkalmazkodóképesség; a rugalmasság; a kiváló szak- és általános katonai képzettség. Összességében alkalmasság arra, hogy adott esetekben rendkívül nehéz körülmények között képes legyen feladatát végrehajtani, akár ha a válsághelyzet úgy alakul harci feladat végrehajtására is. 2.3.3. A válság intenzitása fokozódása során végrehajtható műszaki támogatási feladatok A válság eszkalációs fázisának „nézeteltérés-feszültség” időszaka Ezen időszakban már felismerhetővé válik az államok, vagy a társadalom csoportjai között az eltérő érdekek alapján kialakult véleménykülönbség, nézeteltérés, ami a probléma, a válság okozója. Ugyanakkor a válságkezelés e szakaszában még nagy az esélye a politikai akarat függvényében a válsághelyzet politikai tárgyalások útján történő rendezésének. Az ezen való munkálkodásban a fő szerep a politikusokra és a civil-katona diplomatákra hárul. Elsődleges feladat az időszak kapcsán, hogy a kialakult válság vonatkozásában eddig elemzett, értékelt adatok-információk, valamint a válságot kiváltó fél(felek) műszaki erejének várható tevékenységének műszaki értékelése birtokában meg kell határozni a katonai válsághelyzet műszaki tartalmát, sajátosságait összhangban az azt kiváltó okokkal és azok következményeivel, amelyek alapján: aktivizálni kell a válságkezelés műszaki szervezeteit és vezető szerveiket; fokozni kell a műszaki adatok-információk megszerzését értékelését; el kell végezni a válságkezelő művelet körletének/területének műszaki felderítését; javaslatot kell tenni a fokozottabb hadszíntér előkészítési munkálatok végzésére a veszélyeztetett irányban; javaslatot kell tenni a műszaki erők alkalmazására (tekintettel a prioritások és súlypont képzésére), s el kell készíteni annak műszaki támogatási terveit; meg kell szervezni a műszaki kötelékek tevékenységének biztosítását. A katonai válságkezelés műszaki támogatási tervei elkészítése során nagy hangsúlyt kell helyezni arra, hogy úgy kell kialakítani a műszaki erők szervezeteit, tevékenységét a válságkezelés művelet típusaira, hogy azok részére biztosított legyen (a válságok elhúzódása esetén) a hosszabb távú működéshez szükséges rotálás lehetősége. Ugyanakkor úgy szervezni mindezt, hogy a maximális erőkifejtés képességének eléréséhez is meg legyen rövid időn belül a műszaki alegységek képessége. A tervben meghatározott feladatok végrehajtására kijelölt műszaki alegységek ekkor még tovább folytathatják a célirányos, általános és szak-orientált felkészülési-kiképzési feladataikat béke helyőrségeiben az elrendelt készültségi szolgálati rendben. Azonban ha a díszlokációs helyzetet vizsgálva megállapítható, hogy a veszélyeztetett térségtől-régiótól, alkalmazási területtől messze vannak a műszaki reagáló erők, akkor célszerű a kötelékek
veszélyeztetett térségbe-régióba történő beérkezési ideje csökkentése érdekében átcsoportosítani a megfelelő erőket és vezetési elemeket a tevékenységi területhez közelebbi bázislaktanyákba, (bázisokba). A felkészítés-kiképzés során célirányosan fel kell dolgozni a válságot kiváltó-okozó fél(felek): várható műszaki támogató tevékenységét, műszaki erejét- azok lehetséges feladatait, valamint műszaki technikai eszközeik-anyagaik/harcanyagaik alkalmazási lehetőségeit, s azok főbb hatásjellemzőit, hatástalanításuk lehetőségeit; kultúrájával kapcsolatos ismereteket; jogrendszerével kapcsolatos ismereteket; ország/térség katonaföldrajzi értékelésére támaszkodó konkrét terepértékeléseket, a terep-utak és műtárgyaik járhatóságának megállapításait, a természetes akadályok helyét és tulajdonságait; hidrometeorológiai viszonyai jellegét és hatásait; domborzatát, a növénytakaró tulajdonságait, a természetes és mesterséges tereptárgyak védő és álcázó képességét; földrajzi környezete, domborzati viszonyai között a híradó eszközök használatát, az elsősegélynyújtást, az elhelyezési körlet-tábori higiéniát, a járművezetést, a fegyverkarbantartást. Már ebben az időszakban szükség esetén sor kerülhet a Szövetség, valamint hazai területen a Magyar Honvédség kijelölt válságkezelő erőinek, vagy a rendvédelmi szervek, a BM Határőrség tevékenységének a műszaki támogatására. A válságkezelő erők mozgékonyságának megteremtésével, fenntartásával kapcsolatos feladatok érdekében az út- és hídépítő műszaki támogató erők utakat, átkelőhelyeket rendezhetnek be és tarthatnak fenn (lásd 5. és 6. sz. ábrák). Műtárgyak megerősítését végezhetik el a speciális technikai eszközök mozgása érdekében.
5. sz. ábra: Útépítés
6. sz. ábra: Hídátkelőhely berendezése és működtetése
A mérnökök (technikusok) periodikusan végezhetik az állandó és ideiglenes hidak, műtárgyak terhelhetőségének ellenőrzését. Meghatározzák a létező struktúra szilárdságát, maximális teherbíró képességét, valamint a megerősítésük, javításuk-karbantartásuk szükségességét és módját. A zártelepítő műszaki támogató erők gyorstelepítésű drótakadályokat, drótakadály elemeket fény és hangjelző eszközöket, valamint jelzőaknákat, különféle akasztókat, spanyolbakokat stb. telepíthetnek (lásd 7. és 8. sz. ábrák) a veszélyeztetett területen, a táborok, fontosabb létesítmények védelme, a menekültek elterelése, meghatározott irányba kényszerítése, vagy fegyveres csoportok tevékenységének akadályozása, lassítása céljából.
7. sz. ábra: Gyorstelepítésű drótakadály alkalmazása
8. sz. ábra: Hangjelző eszközök alkalmazása
A műszaki erők a diplomácia, valamint a katonadiplomácia által megvalósuló párbeszéd, a feszültséget stabilizáló, vagy csökkentő műszaki tevékenységek, lépések megtétele érdekében esetleges nagyobb tömegű menekültek kezelése esetén (lásd 9. és 10. sz. ábrák) Ellenőrző Áteresztő Pontok és menekülttáborok, válságkezelő erők bázisa-tábora berendezésében vehetnek részt a veszélyeztetett területen.
9. sz. ábra: Ellenőrző Áteresztő Pont műszaki berendezése
10. sz. ábra: Válságkezelő erők bázisának műszaki berendezése
A válsághelyzet ezen időszakában, mivel a válság politikai-tárgyalások útján történő rendezésnek még komolyak az esélyei, ezért a műszaki építmények-létesítmények még nem a föld-felszín alatt, hanem a föld felszínére való építéssel kerülhetnek létrehozásra. Ezeket a munkálatokat úgy kell végrehajtani, hogy a lehető legjobban ki kell használni a természeti környezetet és a lakott zónák infrastruktúráját. Követelmény azonban minden műszaki létesítménnyel szemben a viszonylagos tartósság mivel a válságkezelés folyamata időben elhúzódhat és megnő a műszaki fenntartásuk jelentősége. A személyi állomány és a haditechnikai eszközök védettségének fokozása, feladatai végrehajtása, az objektumok védelmének előkészítése érdekében az alábbi létesítmények kiépítésére kerülhet sor, melyek néhány változatát (lásd 10. és 12. sz. ábrák) szemléltetem:
táborok-bázisok műszaki berendezése; tüzelőállások (személyek-harci technika részére); a személyi állomány túlélését biztosító építmények (fedezékek, óvóhelyek); technikai fedezékek; vezetési építmények (lehetőség szerint lakott településeken kell berendezni); logisztikai építmények.
11. sz. ábra: Tüzelőállás
12. sz. ábra: HESCO technikai fedezék (homokzsák védőtöltéssel magasítva) Kiépítésük rendszerint a föld felszínén a terep adta lehetőségek maximális kihasználása mellett (homokzsák, faanyag, műszál erősítésű elemek, sátor készletek, konténer elemek, helyszíni anyagok stb. felhasználásával), vagy a már kiépített létesítmények, lakott települések építményei felhasználása útján valósul meg. A veszélyeztetett terepszakasz-határszakasz, vagy irányok megerősítésére lehetőség van (hazai vonatkozásban, vagy hasonló adottságú környezetben) csak a katonai szaktudást adva,
ún. „puhasáv”64 akadályok szinte észrevétlen létrehozására, különösen az őszi vagy tavaszi mezőgazdasági munkák, mélyszántások időszakában, vagy a gabonafélék betakarítása után. Hasonlóan a puhasáv akadályokhoz jól alkalmazható „talajakadály”65 is, melynek elkészítése a szintúgy lehet nem katonai feladat. Így nagy előnyük ezen műszaki záraknak, hogy készítésük során nem irritáljuk a másik felet, mivel a végzett munkák mezőgazdasági, vagy ipari munkának tűnnek, melyeket mezőgazdasági, vagy ipari-polgári szervezetek végeznek el. Összehangoltan ezen tevékenységekkel az erdőgazdálkodási szervek szakembereik bevonásával az erdei utakra, valamint a veszélyeztetett irányokban a következő nem robbanó műszaki zárakat, akadályokat telepíthetik pl. döntött fatorlasz; épített torlasz; harckocsi csapda; kőlavina, stb. (lásd 13. sz. ábra).
13. sz. ábra: Épített torlasz
64
A puhasáv nem más, mint a válságot kiváltó fél tevékenységének legalkalmasabb irányaiban, a nyílt terepszakaszokon vagy az államhatár mentén a talaj mély felszántása. In. BODROGI László: A válságkezelés és a műszaki zárak. Műszaki Katonai Közlöny, Bp. 1995/3. szám. p. 5. Célszerű, ha ez a védelemre alkalmas és kijelölt terepszakasz előtt helyezkedik el, a mélységbe legalább 200-300 m és az államhatárra merőleges vagy azzal kis szöget zár be. Ez az egyenetlen talajfelület önmagában is jelentősen képes akadályozni az „áttévedt” kötelékek, vagy a majdani támadó csoportosítás mozgását és manővereit. Ha a kedvezőtlen időjárási feltételek közepette esőt kap, vagy öntözésre berendezett területen lett létrehozva, akkor a legjobb terepjáró képességű harceszközt is képes megállásra kényszeríteni. A konkrét harccselekmények kirobbanása előtt robbanó műszaki zárakkal (harckocsi elleni aknamezőkkel) kombinálva az akadályjellege tovább növelhető. Nagy előnye ezen kívül még, hogy nem irritálja a másik felet, gyakorlatilag mezőgazdasági munkának tűnnek, hisz a létesítésüket polgári, mezőgazdasági szervezetek végzik. 65 A talajakadály több, meghatározott távközre egymással párhuzamosan futóárokból áll, az árkok tengelyvonala meghatározott távolság után éles szögben megváltozik, „fűrészfog” jelleget ölt. In. ERDŐS JózsefWANCZEL Gábor: Talajakadályok alkalmazása a védelem szilárdságának növelése érdekében. Műszaki Katonai Közlöny, Bp. 1996/3. szám. p. 9. Az árkokat árokásó géppel és kézzel is létre lehet hozni, a kitermelt földet az árkok közti területre kell elhelyezni. .Minél mélyebbek az árkok, annál magasabb lesz a térközökbe kitermelt földből képzett laza talajdepónia, azaz az árkok mélyítésével növekszik az akadályok hatásfoka, nehezebbé válik leküzdése. .Az akadály lendületet megtörő hatása abban áll, hogy a rendszerben álló eszközökkel leküzdése csak nagy erőfeszítések árán oldható meg, roham- és kísérőhidakkal való áthidalása körülményes és időigényes, robbantással átjárót létesíteni rajta pedig gyakorlatilag lehetetlen. .A talajakadály leküzdését a KLKF csobánkai gyakorlóterén kísérelték meg, ahol a vizsgálathoz T55 harckocsikat alkalmaztak, a harckocsivezetők pedig tetszőleges szögben és sebességgel hajthattak rá a kiépített árokrendszerre. A legképzettebb vezető is csak kb. 10 méter mélységben volt képes az akadályba behatolni, a rendszer teljes mélységét (40-50 méter a célszerű) egyetlen harckocsi sem tudta leküzdeni.
A vízügyi szervek polgári szakembereik bevonásával „mederszabályozás” címén a várható fegyveres csoport betörése irányaiba eső vízfolyásokon meglévő átkelésre alkalmas partszakaszokat átalakíthatják. A potenciális be- és kihajtóhelyeken a partokat földmunkagépekkel olyan meredekségűre kell alakítani, melyet már a kétéltű eszközök sem képesek leküzdeni, valamint „vízzárakat”66 lehet kialakítani. A kisebb vízfolyásokat elsősorban azokat, ahol tározott víz is rendelkezésre áll fel lehet duzzasztani. Létrehozhatók elárasztások is, az esetleges átkelésre alkalmas partszakaszok átáztathatók, elmocsarasíthatók, ezáltal azok járhatatlanná tehetők. A vízzárak és más zártípusok egymással jól kombinálhatók, különösen hatékony lehet az elárasztások kombinálása a különböző fa, fém vagy vasbeton harckocsi akasztókkal. Az erdőkben, valamint a vízfolyások partjain ahol fák (erdő) van telepítve, ott célszerű a döntött fatorlaszok alkalmazása (lásd 14. sz. ábra).
14. sz. ábra: Döntött fatorlasz
66
Vízzárak egy nagyon hatékony zárfajtát képeznek, melyek viszonylag nagy erő és eszköz felhasználással, valamint jelentős időráfordítással küzdhetők le. In: Dr. BODROGI László: A vízzárak létrehozása, fenntartása és értékelése a Dunántúlon megvívandó védelmi hadműveletben. ZMKA Kandidátusi értekezés, Bp. 1990. p. 109112. A vízzárak létrehozásának első lépéseként célszerű végrehajtani a minden szempontra kiterjedő hidrotechnikai értelemben vett felderítést, mely során meg kell határozni a számbajöhető vízfolyások jellemzőit (vízrajzi felderítés), az azokon lévő hidrotechnikai létesítmények paramétereit és azok hatását a vízfolyásra. Meg kel állapítani a felszínhez közeli talaj jellemzőit, végre kell hajtani a topográfiai felderítést, illetve fel kell mérni az adott területen rendelkezésre álló tározott vizeket. A fentiek ismeretében, az adatokat értékelve ki lehet jelölni a tervezett műszakizár-rendszerbe illeszkedő vízzárak helyeit, meg lehet határozni a szükséges paramétereit és el lehet végezni a kialakításukhoz szükséges számvetéseket. (Ezeket a tevékenységeket már célszerű a békeidőszakban elvégezni, így a válság idején csak pontosítani kell a számvetéseket és ellenőrizni a szükséges anyagok, eszközök meglétét, a végrehajtó erők felkészültségét, majd szükség esetén meg kell kezdeni a vízzárak kialakítását.)
A föld feletti erődítési építmények kialakítására nálunk is jól használható lenne a NATOban már jól bevált és alkalmazott az elemekből összerakható HESCO (lásd 15. sz. ábrát) bástya típusú erődítési elemek. Hazai kifejlesztése és gyártása megrendelés esetén minden bizonnyal megoldható lenne.
15. sz. ábra: HESCO elemekből épített bázis védőfal
A válságkezelési időszak fontos feladatát képezi a veszélyeztetett határszakaszterepszakasz, válságkörzet, valamint a nemzetgazdaság működőképessége szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró objektumok és létesítmények, energiaellátó központok védelmére kirendelt válságkezelő erők részére további figyelőket, őrzés-védelmi létesítményeket, tüzelőállásokat, védelmi támpontokat, csomópontokat kell berendezni (lásd a 16. sz. ábrát) hangsúlyt helyezve az álcázási rendszabályok végrehajtására.
16. sz. ábra: Tüzelőállás-figyelő műszaki berendezése
Ezen objektumok a jellegüknél fogva fokozott diverziós veszélynek vannak kitéve, esetleges rombolásával, elfoglalásával a másik fél egyes agresszív csoportjai nyíltan fenyegetőzhetnek, zsarolásra használhatják fel, feltételeket szabhatnak. Nem igényel különösebb magyarázatot, hogy a paksi atomerőmű, vagy valamely kőolaj-finomító, erőmű kikapcsolása milyen veszélyekkel és következményekkel járhatna. A légierő tevékenységének támogatása érdekében (lásd 17. és 18. sz. ábrák) légvédelmi rakétaindító álláskörletek, műszerdombok és fedezékek, le és felszállóhelyek, ki- és berakó körletek, települési körletek, őrzésvédelmi-harcbiztosító és védelmi építményeket kell berendezni.
17. sz. ábra: Repülő válságkezelő kötelék körlete műszaki berendezése és fenntartása
18. sz. ábra: Helikopter válságkezelő kötelék körlete, le- és felszállóhely műszaki berendezése és fenntartása
A le- és felszállóhelyek, valamint a hozzávezető utak építésénél kiválóan alkalmazhatók a vasbeton nyompályaelemek, valamint a NATO-ban széleskörűen alkalmazott fém nyompályaelemek (lásd 18. sz. ábra). Az utóbbi előnyére válik könnyű kezelhetősége, és beépítése nem igényel komolyabb szaktudást. Hazai kifejlesztése és gyártása megrendelés esetén minden bizonnyal megoldható lenne. A válságkezelés ezen időszakára jellemző kell legyen az óvatos, megfontolt és mértéktartó katonai tevékenység, bár néhány esetben már elkerülhetetlen a nyílt előkészületek végrehajtása. A műszaki támogató tevékenység során már különös tekintettel kell legyünk a jogi normák (nemzetközi, hadijog, hazai vagy az adott állam stb.) betartására, valamint arra, hogy ne irritáljuk a másik felet. Ezért számos munkálatot, főleg hazai területen el tudunk végeztetni a polgári szféra szakembereivel, amelyek mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vízgazdálkodási, útépítési stb. munkálatokként tüntethetők fel. Az ez irányú hatékonyabb műszaki támogatási munka végzése érdekében célszerű lenne olyan kellő jogkörrel rendelkező műszaki szervezet létrehozása (lásd 19. sz. ábra), amely lehetőség szerint már békében de a válság mélyülése esetén mindenképpen a mindennapi tevékenységgel összefüggő létfontosságú utánpótlási utak, hidak, vasútvonalak, le- és felszállópályák építése, helyreállítása – fenntartása, a terep és objektumok aknamentesítése, valamint a polgári és katonai együttműködés érdekébeni műszaki munkálatokkal foglalkozna. Ez a szervezet a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Parancsnokság szervezetében kerülhetne megszervezésre „Műszaki Osztály” névvel és a műszaki referens (műszaki parancsnok, műszaki főnök) szakmai irányítása alatt működne és megvalósítja:67 a logisztikával kapcsolatos műszaki erőkifejtések koordinációját; a NATO és hazai finanszírozású infrastruktúrális projektek számára felkínált polgári műszaki szerződések kialakítását és ellenőrzését; a projekt terjedelmének a beszerzések finanszírozását és az infrastruktúra fenntartásának, valamint a műszaki igényeknek a meghatározását és koordinálását; feladatszabást a műszaki erők számára és azok teljesítményének ellenőrzését.
Műszaki referens
MH Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Parancsnokság
Műszaki Osztály
Hadművelet Tervező rlg.
Projektirányítási rlg.
Környezetvédelemi rlg.
Aknamentesítési rlg.
19. sz. ábra. A műszaki osztály lehetséges struktúrája 67
SIKU László: A katonai válságkezelés műszaki támogatásának újszerű műszaki feladatrendszere. Honvédelmi Minisztérium Tudományos Könyvtár, MH Tudományszervező Tanács által tudományos tiszteletdíjban részesített tanulmány., Bp. 2000. p. 34.
A válság eszkalációs fázisának tovább mélyülő „konfrontáció” időszaka Miután a tárgyalások, különféle közvetítések továbbra is eredménytelenül zajlanak a problémát nem sikerül megoldani-kezelni eredményeképp a helyzet tovább mélyül „konfrontálódik” és a felek tevékenysége egyre erőszakosabb, agresszívabb formát ölt. Hatásaképp a leginkább veszélyeztetett terepszakaszokon-határszakaszokon elfoglalják a kijelölt válságkezelő erők az állásaikat, támpontjaikat, körleteiket. Feladatuk az átsodródó vagy provokációs céllal az országhatárt átlépő fegyveres csoportok szándékaikról történő lemondatása, valamint a lakott települések védelmével a polgári lakosság biztonságának garantálása. Mindez természetesen maga után vonja a műszaki támogató válságkezelő erők nagyobb arányú kirendelését is, mivel számukra fő feladat a válságkezelésben résztvevő kötelékek felvonulásának, manővereinek, mozgásának, szétbontakozásának műszaki támogatása, melynek érdekében újabb utakat, átkelőhelyeket, le- és felszállópályákat kell berendezni és fenntartani (lásd 20. sz. ábrákat).
20. sz. ábra: Utak, le- és felszállópályák berendezése és fenntartása
Amennyiben a téli időjárási viszonyok megkövetelik (de ez természetesen a válságkezelés minden időszakára vonatkozhat) a katonai válságkezelő erők mozgás- és manőverszabadságának érdekében hó- és jégmentesítő csoportokat kell szervezni és működtetni. Ezen csoportok a havas, jeges utak tisztításával és járhatóvá tételével, valamint a rendkívüli időjárás következményei felszámolásának munkálataiban való részvételükkel valósítják meg a támogató tevékenységüket, amelyekkel eredményesen járulnak hozzá a válságkezelő erők feladatainak a végrehajtásához (lásd 21 sz. ábrák).
21. sz. ábra. Utak, le- és felszállópályák hó- és jégmentesítése
A mérnökök (technikusok) periodikusan fokozottabban végezhetik az állandó és ideiglenes hidak, műtárgyak terhelhetőségének ellenőrzését. Meghatározzák a létező struktúra szilárdságát, maximális teherbíró képességét, valamint a megerősítésük, javításukkarbantartásuk szükségességét és módját (lásd 22. sz. ábra).
22. sz. ábra. Állandó és ideiglenes hidak, műtárgyak terhelhetőségének ellenőrzése
A válságkezelés ezen időszakában a másik fél tevékenységének megnehezítését eredményező tevékenységeink során kiemelt hangsúlyt kell helyezni a korábban épített műszaki zárak akadály jellegének a továbbfejlesztésére. A tömeges migráció megállítása, visszaszorítása, irányba terelése, annak ellenőrzése, kezelése érdekében főleg az előbbiekben már általam ismertetett műszaki zárakat, akadályokat, valamint az egy-kettő, vagy háromsoros drótakadályokat (lásd 23. és 25. sz. ábrák), mint mozgást gátló építményeket alkalmazhatjuk, nagy hangsúlyt helyezve azok akadályozó jellegének folyamatos továbbfejlesztésére.
23. sz. ábra Egysoros drótakadály
24. sz. ábra Bakos drótakadály
25. sz. ábra Háromsoros drótakadály
A válság ezen időszakában már előfordulhat felderítőcsoportok átsodródása, vagy átdobása a veszélyeztetett körzetbe, vagy az államhatáron. A fegyveres csoportok –esetlegestevékenységének akadályozása céljából hatékony és hatásos műszaki zárként, akadályként alkalmazhatók az előbbiekkel kombináltan a különböző típusú és kialakítású rézsűk, buktatók, árkok és lejtők, valamint azok akadályozó képességei téli időszakban eljegesítésük révén még tovább fokozhatók (lásd 26. és 28. sz. ábrák). A rézsűk, buktatók, árkok elkészítése lehet nem katonai feladat elvégezhető az útépítő, vagy vízügyi szervek munkálataiként , s így elkészítésük során nem irritáljuk a másik felet.
26. sz. ábra: Harckocsibuktató
27. sz. ábra: Harckocsiárok
28. sz. ábra Harckocsifal
A békeidőszakban elvégzettekre alapozottan ezen időszakban tovább fejleszthetők egyes nem robbanó műszaki zárak-akadályok tervdokumentációi, a gyártási technológia fontosabb elemei. Mivel viszont a válság eszkalálódása fokozódik, a fenti elemek nagyobb volumenű gyártása meg is kezdhető, azok a megfelelő helyekre csoportosíthatók, lépcsőzhetők, valamint ekkor már a műszaki zárak nyílt telepítésére is sor kerülhet. A kiépített támpontok elé, a köztük lévő hézagokban elsősorban gyalogság elleni nem robbanó műszaki zárakat, de ha a helyzet szükségessé teszi, akkor harckocsi elleni aknacsoportokat, valamint harckocsi elleni aknamezőket is lehet telepíteni. A saját válságkezelő kötelékeik védettsége fokozását, életfeltételei biztosítását eredményező létesítmények biztonságának növelése érdekében, azok köré védőfalak építhetők különféle anyagok felhasználásával. Így például vasbeton, HESCO elemek, valamint fém konténer elemek felhasználásával (lásd 29. és 30. sz. ábrák).
29. sz. ábra: Védőfalak vasbeton elemekből
30. sz. ábra: Védőfal HESCO elemekből
A korábban földfelszínre telepített-épített épített figyelőpontok, őrzés-védelmi létesítmények, tüzelőállások és védelmi építmények továbbfejlesztése mellett, azokat ki kell egészíteni földbe ágyazott, nagyobb védőképességű építményekkel, melyek néhány változatát (lásd 31. és 32 sz. ábrák) szemléltetek.
31. sz. ábra: Tüzelőállás
32. sz. ábra: Hk és BMP tüzelőállás
Az előbbiekből eredően feladat a válságkezelő erők részére további terepszakaszok, állások, támpontok, védelmi csomópontok, valamint a vezető szervek részére vezetési építmények műszaki berendezése, de már földbe ágyazott nagyobb védőképességű építményekkel (lásd 33. sz. ábrák).
33. sz. ábra: Válságkezelő erők parancsnokának vezetési pontja
A cél még ebben az időszakban is a konfliktus békés úton történő rendezésének elősegítése és a válságot kiváltó fél szándékairól történő lemondatása. Amennyiben viszont a feszültség tovább fokozódik és bekövetkezik a nyílt agresszió közvetlen veszélye, megtörténik a reguláris katonai szervezetek mozgósítása, vagy a Szövetséges erők növelése, amelyek elfoglalják a számukra meghatározott terepszakaszokat (állásokat, támpontokat, körleteket), melyben a műszaki támogatási tevékenységek még fontosabb szerepet kapnak. Ennek során a teljes készenlét rendszabályai mellett fel kell készülni a fegyveres konfliktus kialakulása, a fegyverek csapása és következményei felszámolása során végrehajtandó műszaki támogatási feladatok végrehajtására, a műszaki erőkifejtés szükség szerinti fokozására, valamint az esetleges időben elnyúló tevékenységre is. Ez azonban minőségileg már egy másfajta tevékenység a válságkezelés fegyveres erőszak alkalmazása, konfliktus kirobbanása és lefolyása, fázisa. 2.3.4. A fegyveres erőszak alkalmazása, konfliktus kirobbanása és lefolyása időszakának műszaki támogatási feladatai A válságra való reagálás legmagasabb pontján helyezkedik el „a fegyveres erőszak alkalmazása, konfliktus kirobbanása és lefolyása”, mely „egy vagy több állam közötti kiéleződött verseny elmérgesedett végső formája, a nyomásgyakorlás, érdekek fegyveres eszközökkel történő érvényesítése céljából.” 68 A fegyveres erőszak alkalmazása, konfliktus kirobbanása és lefolyása során a végrehajtható műszaki támogatási feladatok általában ugyanazok lehetnek mint a háborús műveleteknél. Azonban különös figyelemmel kell legyünk arra a tényre, hogy a válságkezelés fegyveres erőszak alkalmazása, konfliktus fázisának célja nem az ellenség/agresszor legyőzése, elpusztítása-megsemmisítése, hanem annak bizonyos cselekvési irányban való beleegyezésre kényszerítése, valamint „a különleges eljárás” miatt komolyabb politikai korlátozásokkal kell számolni az alábbi területeken: a harcérintkezés szabályai (ROE) terén; az erő minimális használata és a minimális másodlagos károk szabályai terén; az erő fenyegetéssel arányos alkalmazása terén. A fegyveres erőszak alkalmazása, konfliktus kirobbanása és lefolyása során a válságkezelő erőknek képesnek kell lenniük választ adni a lehetséges előre nem látható helyzetek széles skálájára. Ez magasfokú mobilitást igényel, de ugyanannyira szükséges az ellenség/agresszor csapatai manőverének akadályozása, valamint a válságkezelő erők túléléssel és egyéb más műszaki feladatokkal kapcsolatos tevékenysége. A válságkezelő műszaki támogató erők a rendszeresített, vagy a részükre biztosított haditechnikai felszerelések, eszközök és anyagok célirányos alkalmazásával a válságkezelő összfegyvernemi, a fegyvernemi és szakalegységek feladatainak sikeres megvalósítása érdekében az alábbi fő feladatokat hajtják végre:69 68
A fegyveres konfliktusfajtákban a szakirodalmak többfélét különböztetnek meg, lásd ezzel összefüggésben KOVÁCS J.: Állami szuverenitás, nemzeti érdek, hadászat Bp. 1996. p. 11. FÜLÖP Imre: A biztonságot fenyegető tényezők. Biztonságpolitika, SVKI., Bp., 1997. p. 78. 69 Lásd ezzel összefüggésben: A Szárazföldi Erők Műszaki támogatásának Elvei ATP52. HVK EA IMCS., Bp. 1992. p. 23. Magyar Honvédség Összhaderőnemi Doktrína (Tervezet). HVK., Bp. 1999. p. 1902.Műszaki Támogatás (Doktrína tervezet). MH Szárazföldi Vezérkar Műszaki Főnökség, Bp. 2000. p. 6. SIKU László: A szárazföldi erők tevékenységének műszaki támogatása. Műszaki Katonai Közlöny, Bp. 2000/23. szám. p. 5567.
Mozgékonyságot támogató feladatok A különböző válságkezelő kötelékek feladataik végrehajtása során igénylik a gyors és korlátlan manőverező-képességet, mely az akadályok elhárításával, illetve megsemmisítésével, átjárók, átkelőhelyek, létesítésével, utak javításával és berendezésével, valósul meg. Valamennyi válságkezelő kötelék mozgásának támogatása során jelentkező feladatok az alábbiak: az akadályok és útvonalak műszaki felderítése; útvonalak (kerülő út-, tartalék út-, vasút, stb.) és azok műtárgyai, hidak, le- és felszállópályák építése; útvonalak (kerülő út-, tartalék út-, vasút, stb.) és azok műtárgyai, hidak le- és felszállópályák fenntartása, javítása-karbantartása; átkelőhelyek berendezése és fenntartása; segítségnyújtás az akadályokon áthaladó erők számára; a támogatott válságkezelő erők képességeit meghaladó aknamentesítési műveletek végrehajtása. Az ellenség mozgékonyságát akadályozó feladatok A műszaki támogató erők által végzendő mozgás akadályozására vonatkozó feladatok a válságkezelő kötelék műveletének döntő fontosságú elemét képezi, mely jelenti az akadályok létrehozását az ellenség/agresszor késleltetése, terelése, megosztása, vagy pusztítása és megállítása érdekében. A mozgás akadályozására irányuló műveletek zavarják az ellenség/agresszor manővertervét és akadályozzák a terep felhasználásában, valamint olyan kedvező irányokba terelhetik, ahol könnyen sebezhető. A mozgás akadályozására vonatkozó feladatok az alábbiak: a támogatott válságkezelő erők képességeit meghaladó akadályok létesítése-fenntartása és tökéletesítése; aknamezők kialakítása70; rombolások végrehajtása.
70
a) A tereppel összehangolt műszaki zárrendszerek: ezen rendszerek megtervezése részletes terepértékelésen alapul és hosszútávra szól, valamint kapcsolódik az összfegyvernemi parancsnok tevékenységre vonatkozó kiinduló elgondoláshoz. Ezeket a zárakat már békeidőszakban meg lehet tervezni, melyek lehetnek aknamezők, romboláshoz előkészített objektumok, megfigyelt töltetek és nem robbanó műszaki zárak-mesterségesen létrehozott akadályok. Ezek alkotják a műszaki zárrendszerek magvát, így előkészítettségük miatt gyorsan létrehozhatók. Ezen zárrendszerek az alábbiak szerint akadályozzák az ellenség térnyerését: veszteséget okoznak; idő előtti szétbontakozásra késztetik az ellenséget; oly módon módosítják az ellenség tevékenységét, hogy az más fegyverrendszerek sebezhető célpontjává válik; elzárják a mozgás útvonalát, a csapatokat irányokba terelik; korlátozzák az ellenség rugalmas cselekvőképességét; b) A kialakult helyzettől függő műszaki zárrendszerek: az ellenség támadásának megindítása után a felderítési adatok értékelése alapján megerősíthető, vagy módosítható az ellenség szándékának értékelése. Azonosítani lehet támadásának fő irányát és módosulhat az erő-eszköz arány is. Ezt értékelve további műszaki zárak telepíthetők azzal a céllal, hogy erősítsék a kiépített védelmi rendszert. A szükséges gyors végrehajtás miatt gyakran szórással telepíthető aknamezőket és rövid idő alatt létrehozható zárakat alkalmazhatunk. Ezen műszaki zárakkal az alábbi célokat érhetjük el: a már kiépített támpontok erősítése; a veszteségek okozásával csökkenteni az ellenség lendületét; korlátozni az ellenséget, hogy máshol vethesse be erőit; olyan korlátozott időtartamú záró terepszakaszok kialakítása, melyeket gyors ütemben mentesíteni lehet, így biztosítva a saját csapatok ezt követő tevékenységét; a saját csapatok szárnyainak oltalmazása; a betörések gyors felszámolása; c) A felfedett célokra telepített műszaki zárrendszerek: e zárakat a repülőgépekkel, helikopterekkel, rakétákkal képezik kijuttatott szórt aknamezők. Ezen eszközök lehetővé teszik a célpontok közvetlen támadását, így a manőverező, vagy körletben lévő alakulatokat is. A célpontokhoz igazodó műszaki zárak alkalmazásának az a célja, hogy veszteség okozásával megtörjék az ellenség lendületét és megakadályozzák a követő lépcsők gyors és akadálytalan bevetését. A főbb célpontok lehetnek – a páncéloscsapatok, valamint a vezetési pontok és tűztámogató harcrendi elemek.
Túlélést biztosító feladatok Valamennyi válságkezelő fegyvernem szakcsapat felelős a saját túlélőképességének biztosításáért. Az ez irányú műszaki támogató tevékenységnél a különleges képzettséget, vagy harci technikát igénylő feladatokra kell összpontosítani, melyek vonatkoznak a személyi- és harcjármű tüzelőállások, a védettséget fokozó nyílt, fedett és zárt erődítési létesítmények létrehozására az ellenség/agresszor fegyverei hatékonyságának csökkentése érdekében. A túlélőképességgel kapcsolatos feladatok az alábbiak: tábori erődítési építmények létesítése, vagy segítség azok létesítésében; állások, támpontok, körletek, bázisok (előretolt, közbeeső összevonási bázisok) vezetési pontok műszaki berendezése, illetve azok előkészítésében-berendezésében való részvétel; az álcázás műszaki feladatainak- rendszabályainak a végrehajtása. Egyéb-más műszaki feladatok A három nagy feladatcsoporton, a mozgékonyságot támogató, az ellenség mozgékonyságát akadályozó és a csapatok túlélését biztosító feladatokhoz való hozzájáruláson túl, a műszaki válságkezelő erők olyan feladatok végrehajtását is feladatul kaphatják, amelyek speciális szervezetet, felszerelést, vagy képzettséget igényelnek, valamint azok végrehajtása jelentős eszköz és időigénnyel járnak. Ezen feladatok az alábbiak: speciális műszaki felderítés; pusztító fegyverek csapásai következményeinek felszámolásában való részvétel; természeti és civilizációs katasztrófák következményeinek felszámolásában való részvétel; katonai létesítmények építése-berendezése; segítség víznyerőhelyek létesítésében; a műszaki szakfeladatokhoz szükséges építményelemek, szerkezetek előkészítése, gyártása; megfelelő, időszerű információk biztosítása a terepről stb. Ezen időszakban a válságkezelő műszaki erők – gyalogosként harcolhatnak is – azonban az ilyen kategóriaként való alkalmazásukkor azt alaposan mérlegelni kell, hogy a műszaki támogatás ezzel mennyit veszít hatékonyságából. A fegyveres konfliktus során is folynak a nemzeti és nemzetközi szervezetek közvetítői – kísérletei, figyelmeztetései, nyomásgyakorlásai, szankciók kivetése az ellenségeskedés szintjének csökkentése céljából. Mindezek hatására, vagy a beavatkozás (szembenálló felek szétválasztása, agresszor visszavonulásra kényszerítése) hatására a szemben álló felek megállapodnak egymással és kezdetét veszi a válság de-eszkalációs fázisa, melyben a műszaki támogatás továbbra is fontos szerepet tölt be. 2.3.5. A válság intenzitásának csökkenése és az „új stabilitás” időszakának műszaki támogatási feladatai A szemben álló felek megállapodása eredményeként, mely lehet az eredeti állapot visszaállítása, vagy egy új helyzetre épülő „új stabilitás”, kezdetét veszi a válság de – eszkalációs fázisa, amelyben az érintett felek közötti konfliktus átmenetileg vagy véglegesen
megszűnik. Ebben az időszakban az alábbi műszaki támogatási feladatok végrehajtására kerülhet sor: műszaki felderítési feladatok, aknaellenőrzési aknamentesítési feladatok végzése a mozgásszabadság, valamint a műszaki bontási építési munkálatok végzése érdekében (lásd 34. és 35. sz. ábrák);
34. sz. ábra: Aknaellenőrzési feladatok végzése
35. sz. ábra: Aknamentesítési feladatok végzése
a szemben álló felek közötti biztonsági zónába, demarkációs vonalakra telepítendő csapatok felvonulásának, telepítésének és tevékenységének műszaki támogatási feladatainak végzése (lásd 36. sz. ábra);
36. sz. ábra: A biztonsági zónába telepítendő erők műszaki támogatása a szankciók betartását ellenőrző megfigyelők-járőrök mozgási útvonalaik kiépítése, állásaik műszaki berendezése (lásd 37. sz. ábra);
37. sz. ábra: Figyelő műszaki berendezése
a csapatok konfliktus körzetéből való visszavonása-csökkentése, valamint a segélyszállítmányok válságkezelési területre juttatása érdekében utak - manőverutak, hidak átkelőhelyek, vasútvonalak, építése, berendezése és fenntartása (lásd 38. sz. ábra);
38. sz. ábra: Híd karbantartási munkáinak végzése
részvétel bázisok, helikopter-repülőgép fel- és leszállóhelyek építésében, berendezésében, fenntartásában, valamint a károk kijavításában, működőképességük megteremtésében (lásd 39. sz. ábra );
39. sz. ábra: Le- és felszállóhelyek építése, fenntartása
a mozgásszabadságot biztosító utak, vasútvonalak, komp és hídátkelőhelyek, folyamatos építése, javítása-karbantartása (lásd 40. sz. ábra);
40. sz. ábra: Útépítés
a mozgásszabadságot biztosító utak, vasútvonalak, komp és hídátkelőhelyek, helikopter-repülőgép fel- és leszállóhelyek folyamatos ellenőrzése (lásd 41. sz. ábra);
41. sz. ábra: Hídátkelőhelyek folyamatos ellenőrzése
kerülő utak megerősítése vagy építése, a rombolt hidak bontása, vasútvonalak szakaszainak újjáépítése (lásd 42. sz. ábra);
42. sz. ábra: Rombolt híd bontása
a civil katonai kapcsolatok területén jelentkező szakmai feladatok folyamatos végzése, műszaki munkák végrehajtása a polgári-katonai együttműködés, a stratégiai jelentőségű infrastruktúra helyreállítása érdekében, pl.: a víz-, szennyvízhálózat, elektromos energia- és gázszolgáltatás, a közlekedési szolgáltatások biztosítása, helyreállítása (lásd 43. sz. ábra:);
43. sz. ábra: Rombolt lakóépület bontása
a menekültek helyzetének segítése, visszatelepülések végrehajtásának műszaki támogatása (lásd a 43. és 44. sz. ábrák);
44. sz. ábra: A menekültek részére utak, építmények berendezése és fenntartása
Mindezen feladatok végrehajtásával, vagy azok végrehajtásában való részvétellel a műszaki támogatás eredményesen járulhat hozzá az új stabilitás, valamint a békés életfeltételek megteremtéséhez és megőrzéséhez.
2.4. Részkövetkeztetések A második fejezetet összegezve megállapítottam, hogy: 1) A Magyar Köztársaság fegyveres erejével és annak műszaki csapataival szemben alapkövetelmény: legyen képes az országot veszélyeztető fegyveres konfliktusok megelőzésében, a kialakuló válságok kezelésében való részvételre, valamint hozzájárulni más, közösen vállalt szövetségesi küldetésekhez. 2) Módosult a katonai erő és a műszaki csapatok küldetése, feladata. A hadviselési-védelmi funkció fontossága mellett, a politika a válságkezelő műveletekben való aktív közreműködést vár a műszaki támogató erőktől. A műszaki csapatok (erők) ezen válságkezelő műveletekben a haderőnemek válságkezelő erői katonai műveleteinek támogatását végzik a szervezetükből adódó feladataiknak és specialitásuknak megfelelően. 3) A műszaki csapatok módosult küldetése, feladata új követelményeket támaszt a műszaki támogató erőkkel szemben. Ezek a követelmények semmiben sem maradnak el az alaprendeltetésből adódó, hasonlóan bonyolult – bár más körülmények között érvényesülő elvárásoktól. Feladat tehát az új követelményeknek is megfelelő és azok megvalósítására képes reagáló műszaki erő kialakítása. 4) A katonai válságkezelés műszaki támogatása egy bonyolult-összetett folyamat, melyet az általam kimunkált válság eszkalálódásával arányos lehetséges újszerű műszaki támogatási feladatrendszer és válaszreagálási lehetőség is jól tükröz. Annak időszakai akár nemzeti, akár nemzetközi válsághelyzetről van szó az alábbiak: a békeidőszak során végrehajtható műszaki támogatási feladatok; a válság intenzitása fokozódása során végrehajtható műszaki támogatási feladatok; a fegyveres erőszak alkalmazása, konfliktus kirobbanása és lefolyása időszakának műszaki támogatási feladatai; a válság intenzitásának csökkenése, „új stabilitás” időszakának műszaki támogatási feladatai. 5) A katonai válságkezelés műszaki támogatási feladatainak a bevezetése során el kell kerülni a helyzet túlértékelését, a radikális megoldásra való törekvést, valamint a válságkezelés folyamatában állandóan biztosítani kell az alkalmazásra kerülő műszaki válságkezelő erőknek a veszélyeztetettség intenzitásával arányos növelését/csökkentését, mivel egy esetleges eszkalációs folyamatban képesnek kell lenniük a megfelelő ellenlépések kiváltására, illetve a helyzet rendeződése kapcsán a szükséges csökkentések végrehajtására. 6) A katonai válságkezelés különböző időszakaiban teendő katonai lépések műszaki támogatásának végrehajtásához jól felkészített, kiképzett, a feladatok, célok, alkalmazási alapelvek érdekében önállóságra is képes, megfelelő anyagi-technikai eszközökkel ellátott műszaki erőket kell alkalmazni. Vagyis a katonai válságkezelésben résztvevő műszaki támogató erőknek képességet és minőséget is kell tükrözniük.
7) A műszaki támogatás, a műszaki erők alkalmazási lehetőségeit, feladatait és az azokra való felkészítésük-kiképzésük, valamint azok jogi hátterét és feltételrendszerét mindenkor a megváltozott viszonyokhoz kell igazítani (hivatásos-, hallgatói-, szerződéses-, sor- és tartalékos állományra vetítetten). Ezt tennünk kell azért is, mert a katonai válságkezelő műveletek műszaki támogatása speciális szemléletet, felkészítéstképzést követel meg, valamint új műszaki szervezeti elemeket igényel. 8) Az érdemi felkészítés, kiképzés és gyakorlások végrehajtása, valamint az erők alkalmazása érdekében el kell készíteni feltételezett válsághelyzetekre, több változatban a műszaki támogatás terveit. Természetesen mindezen tervekhez ki kell dolgozni az azokhoz kapcsolódó szakintézkedéseket, biztosítási terveket, mivel mindezek elősegítik a válságkezelésben érintett szervekkel-erőkkel való kapcsolatfelvételt-kapcsolattartást, irányelvek-tervek egyeztetését és az abban foglaltak együttes gyakorlását, valamint azok esetleges bekövetkezése esetén a konkrét műszaki válaszlehetőségek gyors kidolgozását. A további elemző munka során arra a meggyőződésre jutottam, hogy: 1) A műszaki erők teljesítménye akkor a legnagyobb, ha egységes irányítás alatt, zárt kötelékben (szakosított, szakfeladatokra kiképzett és szaktechnikával ellátott műszaki alegységként) alkalmazzák őket és alárendeltségük lehetőleg hosszú ideig változatlan. 2) A katonai válságkezelés során számos munkálatot, főleg hazai területen el tudunk végeztetni a polgári szféra szakembereivel, amelyek mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vízgazdálkodási, útépítési stb. munkálatokként tüntethetők fel. Így nagy előnyük ezen munkálatoknak, hogy végzésük során nem irritáljuk a másik felet. 3) Létre kell hozni olyan kellő jogkörrel rendelkező műszaki szervezetet, amely lehetőség szerint már békében, de a válság mélyülése esetén mindenképpen a mindennapi tevékenységgel összefüggő létfontosságú utánpótlási utak, hidak, vasútvonalak, le- és felszállópályák építése, helyreállítása-fenntartása, a terep és objektumok aknamentesítése, valamint a polgári és katonai együttműködés érdekébeni műszaki munkálatokkal foglalkozna. 4) Célszerű lenne a katonai válságkezelés során jól alkalmazható korszerű többrendeltetésű, mozgékony műszaki gépeket tartozékaikkal együtt, valamint korszerű műszaki eszközöket-anyagokat (például drótakadályelemek, HESCO elemek, Mabey & Johnson hídkészletek, fém nyompályaelemek stb.) beszerezni. Gyártásukat megrendelésekkel finanszírozni és azokkal ellátni mind a válságkezelő, mind azok műszaki támogatását végző erőket műszaki biztosítási/támogatási feladataik eredményes végrehajtása érdekében. 5) A katonai válságkezelés időszakaiban a műszaki építmények-létesítmények zöme a föld felszínére való építéssel kerülnek létrehozásra. Ezeket a munkálatokat úgy kell végrehajtani, hogy a lehető legjobban ki kell használni a természeti környezetet és a lakott zónák infrastruktúráját. Követelmény azonban minden műszaki létesítménnyel szemben a viszonylagos tartósság mivel a válságkezelés folyamata időben elhúzódhat és megnő a műszaki fenntartásuk jelentősége.
6) Meg kell teremteni a vezetési-irányítási rendszer személyi feltételein túl, azok tárgyi feltételeit technikai, híradó, informatikai hátterét és létre kell hozni a rendszer alkalmazásához szükséges adatbázisokat, s biztosítani kell a parancsnokok, törzsek, a végrehajtók részéről a hozzáférhetőség feltételeit. 7) A katonai válságkezelés újszerű műszaki támogatási feladatainak a végrehajtásával, vagy azok végrehajtásában való részvétellel a műszaki támogatás eredményesen járulhat hozzá a válságkezelés sikeréhez, az új stabilitás, valamint a békés életfeltételek megteremtéséhez és megőrzéséhez.
3. A KATONAI VÁLSÁGKEZELÉS MŰSZAKI TÁMOGATÁSI FELADATAI VÉGREHAJTÁSÁRA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ERŐK VIZSGÁLATA, VALAMINT A SZERVEZÉSRE (FELÁLLÍTÁSRA) JAVASOLT GYORSREAGÁLÁSÚ VÁLSÁGKEZELŐ MŰSZAKI ZÁSZLÓALJ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 3.1 A katonai válságkezelés műszaki támogatási feladatai végrehajtására, rendelkezésre álló műszaki erő(k) szervezeti struktúra és feladat, lehetőség orientált vizsgálata A témám kutatása időszakában a Magyar Honvédséget az állandó változás jellemezte, melynek hatásai természetesen a műszaki támogató szervezeteket is érintették.71 Ezen hatások jelentős arányú létszámcsökkentésben, valamint műszaki szervezetek megszüntetésébencsökkentésében nyilvánultak meg. Mára a békefenntartó műveletek műszaki támogatására szervezett – NATO által is folyamatosan elismert – kiváló szakmai és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező Magyar Műszaki Kontingens is felszámolásra72 került. Ugyanakkor az új műszaki szervezeti struktúrák továbbra is csak a háborús műveletek soráni alkalmazásra vannak kialakítva73 azaz nem került szervezésre válságkezelés érdekébeni reagáló műszaki kötelék figyelmen kívül hagyva a haderő funkcióinak és feladatainak módosulását, a válságkezelés előtérbe kerülését. Mindezek alátámasztásául a továbbiakban ennek megfelelően, csak az 1997. december 30. utáni, valamint 2000. október 1. utáni időszakokat vizsgálom, a lehetséges válságkezelő kötelékek műszaki támogatására kirendelhető műszaki erők vonatkozásában. Az 1997. december 30-án elért készenlét (a mintegy 40%-os csökkentés végrehajtása) után a Magyar Honvédség műszaki szakirányítását a haderőnemi vezérkarok „Műszaki Főnökei (MŰF)” végezték. A vizsgálat kapcsán számba jöhető fontosabb alárendelt szervezeteik az alábbiak: egy műszaki dandár; egy műszaki ezred; egy Honvéd Tűzszerész és Aknakutató Zászlóalj (HTAZ); egy Honvéd Folyami Flottilla (HFF); a három gépesített lövészdandár műszaki zászlóaljai. A műszaki dandár állományában: egy műszaki zártelepítő zászlóalj; kettő pontonos hidász zászlóalj; 71
Lásd a témával összefüggő korábbi időszakok néhány szakirodalmát. LÉKA Gyula: A műszaki csapatok rövid története a II. világháborútól a rendszerváltásig. Műszaki Katonai Közlöny, Bp. 1994/ Különszám. p. 5473. MÓCSAI József: A műszaki csapatok és a műszaki biztosítás jelene és jövője. Műszaki Katonai Közlöny, Bp. 1994/ Különszám. p. 7481. 72 Szerzői megjegyzés: A Kormány 2040/2002., valamint a honvédelmi miniszter 24/2002. sz. határozata alapján 2002. május 31-i hatállyal megszüntette a Magyar Műszaki Kontingenst. 73 Szerzői megjegyzés: Időközben szervezésre került ugyan „Árvízvédelmi Műszaki Század”, de ennek a műszaki erőnek alaprendeltetéséből eredően a közös UkránMagyarRománSzlovák Műszaki Zászlóalj szervezeti elemeként az árvízvédelemben van kiemelt feladata.
egy műszaki utász zászlóalj; egy út-és hídépítő zászlóalj; egy állásépítő zászlóalj; egy műszaki technikai század. A műszaki ezred állományában: egy műszaki zártelepítő zászlóalj; egy állásépítő zászlóalj; egy mozgásbiztosító zászlóalj. A gépesített lövészdandár műszaki zászlóaljak állományában: egy zártelepítő század; egy műszaki század; egy állásépítő század; egy mozgásbiztosító századdal végezték funkcionális feladataikat. A műszaki csapatok strukturális változásai alapján elfoglalt helyüket a műszaki támogatás rendszerében a 45. sz. ábra tartalmazza. %
70
64%
60 50 40 36%
34%
30 20 7% 0%
10 0
0% megszünt
megszünt
mű. dd.
mű. e.
19%
17% 12% 11%
HTAZ.
HFF.
három gl. dd. mű. z. ill. mű. szd. 2000. X. 1től
1997. december 30-án elért készenlét (a mintegy 40%-os csökkentés végrehajtása utáni helyzet) 2000. október 1-e a további mintegy 50%-os csökkentés végrehajtása utáni helyzet
45. sz. ábra: A MH műszaki csapatainak strukturális változásai alapján elfoglalt helyük a műszaki támogatás rendszerében
2000. október 1-e után a végbement változások következtében a Magyar Honvédség műszaki szakirányítását „Műszaki Referens” végzi. A megmaradt műszaki szervezetek a vizsgálat szempontjából az alábbiak: egy műszaki dandár; egy Honvéd Tűzszerész és Aknakutató Zászlóalj; a három gépesített lövészdandár műszaki százada. A műszaki dandár állományában: egy hídépítő zászlóalj; kettő műszaki zászlóalj; egy műszaki század. A gépesített lövészdandár műszaki századok állományában: egy páncélos műszaki utász szakasz; egy állásépítő szakasz; egy mozgásbiztosító szakasz; egy hídépítő szakasszal végzik funkcionális feladataikat. Az eddig elvégzett vizsgálataimra alapozottan megállapítottam, hogy az 1997. december 30án elért készenléti helyzethez viszonyítottan mintegy 50%-os csökkentés került végrehajtásra74 a műszaki támogató szervezeteknél. A strukturális változás vizsgálati eredményeit a 46. sz. ábra tartalmazza.
120 120
100
100
100
100
100
100
100 80 60
36
40 20
0
0
0 mű. dd.
mű. e.
HTAZ.
HFF.
három gl. dd. mű. z. ill. mű. szd. 2000. X. 1től
1997. december 30-án elért készenlét (100%) 2000. október 1 utáni helyzet
46. sz. ábra: A műszaki csapatok strukturális változásai az 1997. december 30-án elért készenléti helyzethez viszonyítottan 74
Szerzői megjegyzés: Célszerű lett volna kisebb arányú szervezeti leépítést megvalósítani. Ugyanis megállapítható, hogy minél korszerűtlenebbek a műszaki technikai eszközök-anyagok, vonzatukként annál nagyobb a műszaki csapatokon belül kiépítendő műszaki infrastrukturális (szervezet, felszerelés, létszám, szakértelem, stb.) háttérigény.
Ez a vizsgálati eredmény egyben annak is kifejezője, hogy a műszaki támogató erők lehetőségei is így módosulnak, azaz a feladataikat is így képesek megoldani. A csökkentés azonban arányaiban is átrendezte egyes kötelékek helyét a műszaki támogatás rendszerében, valamint megfelelő irányban módosultak a műszaki támogatás feladatait végrehajtó szakalegységek arányai. A vizsgálat eredményei ismertetését a 47. sz. ábra tartalmazza.
46 50
41
45 40 35 30 25
34 25 17
18
20 15
8
11
10 5 0 m ozgékonyságot m ozgékonyságot túlélési feladatok egyéb feladatok segítő akadályozó
1997. december 30-án elért készenlét (a mintegy 40%-os csökkentés végrehajtása utáni helyzet) 2000. október 1-e a további mintegy 50%-os csökkentés végrehajtása utáni helyzet
47. sz. ábra: A műszaki szakalegységek feladatok szerinti csoportosítása
Figyelemre méltó viszont, hogy a gépesített lövészdandároknál amelyek alapkötelékei a válságkezelő erőknek jelentős a visszaesés a műszaki támogató képességekben, amely 8%ra csökkent. A vizsgálat eredményei részletes ismertetését a 48., 49., 50. sz. ábrák tartalmazzák. Ebből következően nem célszerű több, más irányultságú feladatra felajánlani, kijelölni a gépesített lövészdandár műszaki erőit, valamint a műszaki dandár erőit, mivel az alaprendeltetési védelmi (háborús) feladatok végrehajtását veszélyeztetné.75 Ezen állításomat a legutóbbi (1999. március 23-tól június 3-ig tartó) koszovói válság hazánkat is érintő tapasztalataimra alapozom, amikor a korábbi erők csökkentéséből eredően (a feladatok viszont nem csökkentek) a készültségi szolgálatba kijelölt erők nagy része 1998. novembere óta az árvízvédelmi, hó mentési munkálatokban vett részt, majd minden átmenet nélkül bevonásra került a hazánkat is érintő koszovói válság kezelési feladataiba.
75
Szerzői megjegyzés: A műszaki csapatok helyzetébe mélyebben nem kívántam belemenni, mert az a kor egy kritikáját adta volna, s én a témámban nem erre kívántam helyezni a fő hangsúlyt, hanem a szakmai teendőnk kifejtésére a jelenünk és jövőnk érdekében.
Ez azt eredményezte, hogy a válságkezelésben résztvevő műszaki (egyéb) állomány folyamatos igénybevételnek volt kitéve, s nem volt kivel leváltani az erőket, amely természetesen kihatott a válságkezelő állomány tevékenységére.
13,4% 18,6%
3,0%
65,0%
logisztikai alegységek támogató harcbiztosító alegységek vezető szervek harcoló alegységek
85%
15% gl. dd. mű. tám. végrehajtó mű. z. gl. dd. harcoló
48. sz. ábra: A gl. dd. alegységeinek feladatok szerinti csoportosítása (1997. december 30-án elért készlet utáni helyzet)
14% 17%
4%
65% logisztikai alegységek támogató harcbiztosító alegységek vezető szervek harcoló alegységek
92%
8% gl. dd. mű. tám. végrehajtó mű. szd.
gl. dd. harcoló
49. sz. ábra: A gl. dd. alegységeinek feladatok szerinti csoportosítása (2000. október 1. utáni helyzet)
55%
60 50 40
36%
32% 25%
30 17%
20
21% 7%
10 0
m ozgékonyságot segítő
m ozgékonyságot akadályozó
túlélési feladatok
egyéb feladatok
1997. december 30-án elért készenlét 2000. október 1-e utáni helyzet
50. sz. ábra: A gl. dd. műszaki alegységeinek feladatok szerinti csoportosítása
Mint arra már az előbbiekben is utaltam, ezek a műszaki szervezetek a háborús műveletek soráni alkalmazásra vannak kialakítva és felkészítésük-kiképzésük is ennek megfelelően történik. Ebből eredően rá szeretnék mutatni két olyan szélsőséges hibára is, amelyet mindenképp el kell kerüljünk egyik, hogy azt feltételezzük a háborús műveletekre felkészített műszaki erők egyúttal alkalmasak a katonai válságkezelés műszaki támogatására is. A másik ilyen hiba lehetőség pedig az, ha a többféle feladatra, így a katonai válságkezelés műszaki támogatására kijelölt műszaki erő(k) a feladat végrehajtása közben ismerné meg, vagy szerezné meg a szükséges tudást, tapasztalatot. Megítélésem szerint mindkét hibáért egy „éles” helyzetben súlyos árat fizetnénk, aminek nem szabad bekövetkeznie. Tehát ezek a műszaki erők a katonai válságkezelés műszaki támogatási feladatai végrehajtására különösen nemzetközi válság megoldásában résztvevő kötelékek műszaki támogatására részben, vagy csak jelentős átszervezésük és speciális felkészítésük után lennének alkalmasak, amely egy hosszú időtartamot, folyamatot és tevékenységeket foglal magába. Ez viszont nem felel meg a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájában kinyilvánított76 politikai elvárásoknak, valamint a közösen vállalt szövetségesi küldetésekhez való hozzájárulás elvének sem.
76
Az Országgyűlés 94/1998. (XII. 29.) OGY határozata a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről. In. Magyar Közlöny, Bp. 1998/120. szám. p. 14.
Mindezek, valamint vizsgálati eredményeim alapján megállapítottam mely eredményt pályadíjas tanulmányaimban publikáltam is77 , hogy ki kell alakítani a válságkezelés különböző időszakaiban igénybevehető, felhasználható, alkalmazható válságkezelő műszaki reagáló erők szervezeteit. Ugyanis a válságkezelő műveletek műszaki támogatása speciális szemléletet, felkészítést-képzést, valamint új műszaki szervezeti elemeket-struktúrát (pl.: reagáló út-, híd-, le- és felszállópálya építő; különféle műszaki zárakat-akadályokat telepítő; tábor-körlet berendező; infrastrukturális létesítményeket építő, fenntartó és karbantartó, stb.) követel meg. A válságkezelésben egyre nagyobb szükség van (lesz) a gyorsreagálásra a beavatkozások határozott és hatékony végrehajtására, ugyanakkor azok megoldása egyre hosszabb időtartamot vesz majd igénybe, melyhez felkészült állományra lesz szükség. Ez egyben azt jelenti, hogy a válságkezelő műszaki csapatoknak, egyaránt rendelkezniük kell gyors cselekvésre kész reagáló erőkkel, illetve hosszabb jelenlétre, a válságkezelés műszaki támogatási feladataira speciálisan felkészített-kiképzett felszerelt műszaki kötelékekkel. 3.2. A gyorsreagálású válságkezelő műszaki zászlóalj rendeltetése, a vele szemben támasztható követelmények A műszaki támogató erők szempontjából a gyorsreagálás olyan katonai intézkedések összessége, amelynek során rövid idő alatt (2436 óra) a helyzetnek megfelelő műszaki támogató erő összpontosításra és alkalmazásra kerül. Tehát a gyorsreagálású erők azok a kijelölt műszaki támogató alegységek, egységek amelyek a katonai intézkedéseket végrehajtják. Képesek önálló, hatásos műszaki támogató tevékenység végrehajtására az esemény bekövetkezését követő legrövidebb időn belül. Szükségességét az általam legfontosabbnak ítélt alábbi tényezők indokolják: módosult a műszaki erők küldetése, feladata; a politika a válságkezelő műveletekben való aktív közreműködést vár el a műszaki csapatoktól, ezért alapkövetelményként szabja, hogy legyen képes a válságok kezelésében való részvételre; a válságkezelő műveletekben való részvétel viszont megköveteli a válságkezelés műszaki támogatására képes struktúra kiépítését; a válságkezelés műszaki támogatásában résztvevő erőknek képesnek kell lenniük összetett, többnemzetiségű válságkezelő műveletek műszaki támogatására; a háborús műveletek műszaki támogatására felkészített műszaki erők a katonai válságkezelés műszaki támogatási feladatai végrehajtására – különösen nemzetközi válság megoldásában résztvevő kötelékek műszaki támogatására – részben, vagy csak
77
Siku László: A katonai válságkezelés műszaki támogatásának újszerű műszaki feladatrendszere. Honvédelmi Minisztérium Tudományos Könyvtár Bp. 2000. p. 40. A válság-megelőzés és válságkezelés műszaki támogatásának túlélési feladatai. Honvédelmi Minisztérium Tudományos Könyvtár Bp. 2000. p. 51. A műszaki zárak–akadályok alkalmazásának lehetőségei a válságkezelés során. Magyar Hadtudományi Társaság által I. helyezésben részesített tanulmány., Bp. 2000. p. 38. A műszaki zárak–akadályok alkalmazásának lehetőségei a válságkezelés során. Magyar Hadtudományi Társaság által I. helyezésben részesített tanulmány., Bp. 2000. p. 38.
jelentős átszervezésük és speciális felkészítésük után lennének alkalmasak, amely egy hosszú időtartamot, folyamatot és tevékenységeket foglal magába; a válságkezelő műveletek műszaki támogatása speciális szemléletet, felkészítéstképzést, valamint új műszaki szervezeti elemeket-struktúrát (pl.: reagáló út-, híd-, le- és felszállópálya építő; különféle műszaki zárakat-akadályokat telepítő; tábor-körlet berendező; infrastrukturális létesítményeket építő, fenntartó és karbantartó, stb.) követel meg. Mindezekből következően a Gyorsreagálású Válságkezelő Műszaki Zászlóalj felállításának, alkalmazásának célja: a katonai válságkezelés műszaki támogatási feladatai végrehajtására speciálisan felkészített műszaki támogató reagáló erővel résztvenni az esetleges hazai vagy nemzetközi válsághelyzet kezelésében. Ezzel is bizonyítva mind a hazai, mind az ENSZ, EBESZ, EU, NATO, vagy más nemzetközi szervezet vezetése alatt álló válságkezelő műveletek műszaki támogatásában való alkalmazhatósági képességét, amely természetesen magába foglalja az önálló telepítésére, fenntartására és rotációjára vonatkozó képességeket is. Ezek alapján a műszaki támogatás eredményesen járulhat hozzá a válságkezelés sikeréhez, valamint az új stabilitás megteremtéséhez. A Gyorsreagálású Válságkezelő Műszaki Zászlóalj rendeltetése: a katonai válságkezelés során az állományuk és speciális felszerelésük, valamint kiképzettségük szerinti műszaki támogatási feladatok végrehajtása. Ezen feladatokat az értekezés 1.4. és 2.3.-as fejezeteiben részletesen kifejtettem. Követelmények a Gyorsreagálású Válságkezelő Műszaki Zászlóaljjal szemben: a szervezete, személyi állományának összetétele feleljen meg a NATO struktúrának, valamint a várható feladatoknak, amely tegye lehetővé mind az önálló, mind a hazai, illetve többnemzetiségű válságkezelő kötelékek tevékenységeinek műszaki támogatása érdekébeni alkalmazását; olyan több alternatívás tervekkel rendelkezzen, amelyek összekapcsolják a politikai és katonai, műszaki támogatási lépések jól összehangolt együttes tevékenységeit; rendelkezzen hatékony és leszabályozott irányítási és vezetési rendszerrel, valamint azok technikai hátterével (a politikai-katonai vezetéstől a végrehajtó kötelékekig); a műszaki technikai eszközökkel-anyagokkal való ellátottsága feleljen meg a kor színvonalának, valamint ezen eszközök-anyagok legyenek NATO kompatibilisek; Mindezeken túl a Gyorsreagálású Válságkezelő Műszaki Zászlóalj legyen képes: akadályok, útvonalak, hidak, műtárgyak, a terep és különféle objektumok műszaki felderítésére, valamint speciális műszaki szakfelderítés végrehajtására; különféle nem robbanó műszaki akadályok felszámolásával és robbanószerkezetekkel kapcsolatos mentesítési feladatok végrehajtására;
utak, hidak, átkelőhelyek, fel- és leszállópályák, infrastruktúrális létesítmények építésére, ellenőrzésére és karbantartására, valamint tereprendezési feladatok végrehajtására; különféle nem robbanó műszaki zárak-akadályok, valamint robbanó műszaki zárak telepítésére és fenntartására; életfeltételeket teremtő és a védettség válságintenzitás arányos fokozását-csökkentését eredményező műszaki létesítmények berendezésére és fenntartására; egyéb műszaki támogatási feladatok végrehajtására. 3.3. A gyorsreagálású válságkezelő műszaki zászlóalj szervezeti felépítése, főbb műszaki-technikai eszközei és lehetőségei Az értekezés előbbi fejezeteiben megállapítottak megvalósítása érdekében kidolgoztam „A” és „B” változatban a Gyorsreagálású Válságkezelő Műszaki Zászlóalj és alegységeinek szervezeteit, valamint személyi állományának összetételét, amely megfelel az előbbiekben rögzített elvárásoknak és követelményeknek. A Gyorsreagálású Válságkezelő Műszaki Zászlóalj szervezetébe a nemzetközi együttműködés, a politikai és katonai vezetéssel való kapcsolattartásra, valamint az egység tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére annak vezető szerveként „parancsnokságot”. A szervezett tevékenység, az összeköttetés megteremtésére és fenntartására „támogató századot”. A műszaki szaktevékenységek tervezésére, szervezésére és végrehajtására valamint a műszaki létesítmények működtetésére: •
műszaki utász századot;
•
út és hídépítő századot;
•
pontonos hídépítő és deszant átkelő századot
•
állásépítő századot;
•
műszaki építő és karbantartó századot.
A személyi állomány minden oldalú valamint az anyagi-technikai ellátásra „logisztikai századot” szerveztem. Munkám során messzemenően arra törekedtem, hogy az elvárásoknak, követelményeknek megfelelő a katonai válságkezelés műszaki támogatási feladatai végrehajtására alkalmas és képes gyorsreagálású erőt alakítsak ki. A továbbiakban részletesen kifejtem az „A” változatra kidolgozott műszaki reagáló erő szervezeti felépítését. A Gyorsreagálású Válságkezelő Műszaki Zászlóalj vezető szerveként parancsnokságot és törzset szerveztem a már előbbiekben kifejtett feladatok végrehajtására. Szervezeti felépítését az 51. sz. ábra tartalmazza.
A GYVMZ vezető szervének szervezeti felépłtése Ti.
Tts.
Szerz.
Össz.
38
12
3
53
PARANCSNOKSÁG Ti.
Tts.
12
-
TÖRZS
Szerz.
Össz.
Ti.
Tts.
Szerz.
Össz.
-
12
26
12
3
41
51. sz. ábra: A vezetőszerv felépítése
A parancsnokság és törzs szervezeti struktúrája után rátérek a támogató alegységek bemutatására.
A GYVMZ támogató alegységének szervezeti felépítése
1. Támogató szakasz Támogató raj
Ti.
Tts.
Szerz.
4
31
64
42
Össz. 99
50
2. Támogató szakasz
Műszaki feld. raj
Ko mendáns raj Forgalo mszab. raj Világító raj
Híradó raj
Biztosító raj
Tábori klub raj Őr raj Szállító raj
52. sz. ábra: A támogató alegységek felépítése
A továbbiakban nézzük a végrehajtó alegységek szervezeti felépítését. Az általam felállított sorrendjük azonban nem fontossági sorrendet takarnak, ugyanis azt mindenkor a kapott és végrehajtásra kerülő feladatok határozzák meg. Hisz minden alegységnek rendeltetéséből eredően a kapott és végrehajtásra kerülő feladat vonatkozásában megvan a sajátos feladata. Így lesz olyan alegység, amely a feladat végrehajtása érdekében felértékelődik, míg más alegységek a feladat jellegéből adódóan abban csak részeikkel vesznek részt. A végrehajtó alegységek részletes szervezeti felépítését az 53. sz. ábra tartalmazza. Végrehajtó alegységek szervezeti felépítése
82
Támogató sz.
Tts.
Szerz.
Össz.
30
149
295
474
Po. hídép. és desz.átk. szd.
Út és hídépítő szd.
Mű. utász szd. 6 26 50
Ti.
6 28 66 100
18
Támogató sz.
Állásépítő szd.
6 35 65 106
18
Támogató sz.
Mű. építő és karb. szd.
6 32 67 105
18
Támogató sz.
6 24 51
18
81
Támogató sz.
hír és tám. raj
hír és tám. raj
hír és tám. raj
hír és tám. raj
hír és tám. raj
javitó raj
javitó raj
javitó raj
javitó raj
javitó raj
ello. és száll. raj
1. Mű. utász sz.
ello. és száll. raj
30
Útépítő sz.
ello. és száll. raj
45
PMP hídép. sz.
ello. és száll. raj
65
1. Állás ép. sz.
18
ello. és száll. raj
34
1. Műszaki sz.
26
Mű. feld. raj
Mű. feld. raj
Folyó feld. raj
Mű. feld. raj
Mű. feld. raj
Mű. utász raj
Útép. raj
Hídépitő. raj
1. Állás építő. raj
Ép. raj
Tűzszerész raj
Le-és felszáll p. építő raj
BMK raj
2. Mű. utász sz.
.Mű. utász raj 1. Zártelepítő raj
25
TMM hídépítő sz.
Vízszürő. raj 2. Állás építő. raj
28
Deszant átkelő sz.
14
1. Hídépitő raj
1. Deszant átkelő raj
2. Hídépitő raj
2. Deszant átkelő raj
2. Állás ép. sz.
44
2. Műszaki sz.
Szerk. ép. raj
1. Ép. raj
Állé. gépraj
2. Ép. raj
Álcázó raj
3. Ép. raj
2. Zártelepítő raj
53. sz. ábra: A végrehajtó alegységek szervezeti felépítése
28
A végrehajtó alegységek után rátérek a személyi állomány minden oldalú valamint az anyagi-technikai ellátásra általam szervezett logisztikai alegységek bemutatására. Logisztikai alegységek szervezeti felépítése
Logisztikai század 5 28 52
Javitó sz.
29
Ello. szállitó sz.
85
39
Zászlóalj segélyhely
10
1. Szállitó. raj 1. Javitó raj 2. Szállitó. raj 2. Javitó raj 3. Szállitó. raj
4. Szállitó. raj
1. Ello. raj
2. Ello. raj
3. Ello. raj 4. Ello. raj
54. sz. ábra: A logisztikai alegységek szervezeti felépítése
A továbbiakban még néhány vizsgálattal kívánom alátámasztani az „A” változatra kidolgozott GYVMZ előnyös sajátosságait. Ezek alapján napjainkban ha még nem is a legkorszerűbb műszaki technikai ezközökkel-anyagokkal lenne ellátva akkor is mivel a műszaki szakembergárda szellemi kompatibilitása révén ellensúlyozni tudja ezen hiányosságot maradéktalanul képes mind a hazai, mind az ENSZ, EBESZ, EU, NATO, vagy más nemzetközi szervezet vezetése alatt álló válságkezelő műveletek műszaki támogatásában való alkalmazásra. A zászlóalj a válsághelyzet fejleményeiből adódóan akár zászlóalj kötelékben, akár századszakasz-raj erejű szakalegységei kötelékében képes önálló műszaki támogató tevékenységet folytatni. Ez azért is lényeges, mivel a katonai válságkezelés műszaki támogatási feladatai számos esetben speciális felkészültséggel-gyakorlattal rendelkező, korszerű műszaki felszerelésekkel ellátott kis kötelékeket igényelnek. Mindezek alátámasztásául itt állnak a GYVMZ alegységei
7%
13%
14%
66%
vezető szervek logisztikai támogató, harcbiztosító végrehajtó
és szakalegységei feladatok szerinti csoportosításának vizsgálati eredményei, amelyeket az 55., 56., 57. sz. ábrák tartalmazzák. 7%
13%
14%
66%
vezető szervek logisztikai támogató, harcbiztosító végrehajtó
55. sz. ábra: A GYVMZ szervezeteinek feladatok szerinti csoportosítása 56. sz. ábra: A GYVMZ végrehajtó szervezeteinek feladatok szerinti csoportosítása 57. sz. ábra: A GYVMZ szakalegységeinek feladatok szerinti csoportosítása
40
36%
30
24% 20%
20%
20 10 0
mozg. segítő
mozg. akadályozó
túlélési egyéb feladatok feladatok
50
49%
40 30
24%
20
13%
14%
10 0
mű. dd.
GYVMZ
HTAZ
három gl. mű szd.
58. sz. ábra: GYVMZ helye a műszaki támogatás rendszerében
A Gyorsreagálású Válságkezelő Műszaki Zászlóalj felállításával növelnénk a NATO kompatíbilis erőinket, mivel egy jelentős, hatékony, képességorientált-professzionális és gyorsan alkalmazható műszaki erő állna rendelkezésre mind a hazai mind a nemzetközi válságkezelésben egyaránt és egyben megvalósítható lenne a katasztrófa elhárításba tervezett műszaki erők elkülönítése az esetleges hazai, vagy nemzetközi válságkezelés műszaki támogatásába bevonható erőktől is. Helyét a műszaki támogatás rendszerében az 58. sz. ábrán szemléltetem. A Gyorsreagálású Válságkezelő Műszaki Zászlóalj főbb műszaki-technikai eszközei és lehetőségei A GYVMZ főbb műszaki technikai eszközeit-anyagait a jelenleg még rendszerben lévőkre alapoztam, de egyben értekezésem második fejezetében javaslatot tettem korszerű műszaki technikai eszközök-anyagok beszerzésére és a zászlóalj ezekkel történő ellátására. Ugyanis azt látnunk kell, hogy a korszerűsítés csakis az ország teherbíró képességével a gazdaság termelőképességével arányosan valósítható meg. A szakterületünkön jelenleg még a műszaki szakembergárda szellemi kompatibilitása révén rövid távon ellensúlyozni tudja az e téren meglévő hiányosságainkat. Így ennek hatásai főképp személyi feltétel terén érzékelhetők, a javasolt zászlóalj lehetőségeiben nem. Természetesen a zászlóalj felállítása esetén az elkövetkező években feltétlenül meg kell kezdeni a válságkezelés során jól alkalmazható NATO kompatíbilis műszaki technikai eszközökkel-felszerelésekkel, anyagokkal való ellátását a zászlóaljnak feladatai eredményes végrehajtása érdekében. Ennek vonzataként viszont a személyi háttér is csökkenthető. A GYVMZ főbb műszaki technikai eszközei az alábbiak: Műszaki felderítő és akadály elhárító harcjármű Aknakereső harcjármű Buldózer Önjáró útprofilozó Rakodó földmunkagép
4 db 2 db 3 db 2 db 4 db
Önjáró ládás földgyalu Önjáró gumikerekes úthenger Önjáró (vas) úthenger TMM-3 hídépítő klt. Szalag hídanyag (PMP) BMK-130 motorcsónak Közepes lánctalpas úszógép (PTSZ-M) Rocsó klt. Gumikerekes kotró Univerzális földmunkagép Darus gépkocsi Vontatható légsűrítő gépcsoport Gépkocsira szerelt talajfúró Gyorsjáratú lánctalpas árokásó gép Gyorsjáratú lánctalpas buldózer Víztisztító rendszer (ZENON) Gépi fúró és kútberendezés 8t. önkiürítő gépjármű Benzinmotoros láncfűrész
4 db 2 db 2 db 2 klt ½ klt 6 db 4 db 2 klt 7 db 4 db 4 db 2 klt 1 klt 2 db 2 db 1 klt 1 klt 10 db 10 db
A Gyorsreagálású Válságkezelő Műszaki Zászlóalj lehetőségei Műszaki utász század - menetvonal felderítés 80-100 km; - 3 km2 területű körlet felderítése 3-4 db; - 10 km2 területű körlet felderítése 1-2 db; - aknamező felderítés 2-3 db; - MŰFIÖ működtetése 1-2 db; - MŰFI működtetése 1-2 db; - hidak előkészítése romboláshoz 1-2 db; - útrombolás 200-300 m; - műszaki zárak, zárcsomópontok berendezése és működtetése 1-2 db; átjárók nyitása 40-60 m. mélységű harckocsi elleni aknamezőn robbantással 6-12 db; - fadöntés 220-660 db; - fadarabolás 240-720 db.
Út és hídépítő század - 60-80 km meglévő út felderítése; - 80-100 km oszlopút felderítése; - 5 m széles út egyengetése (8,5-10,5 km); - terepegyengetés (le- és felszállópálya) 25000 30000 m2 (guker buld.); - 30-50 km meglévő út berendezése fenntartása; - 1,2-1,5 km földút építés sík terepen; - 20-25 km oszlopút kitűzése és berendezése sík terepen; - 100-220 db. fadöntés; - 100-240 db. fadarabolás;
80 m-es híd telepítése (3 m-es vízmélységig, 60 t. lánctalpas 11 t. kerekes jármű tengelynyomásra). Pontonos hídépítő és deszant átkelő század - 119 m 60 t. vagy 193 m 20 t. híd telepítése PMP szalaghíd-anyagból; - 40 t. áthajózási komp 8 db. - 60 t. áthajózási komp 5 db. - 80 t. áthajózási komp 4 db. PMP szalaghíd-anyagból. szárazon 5 t., vízen 10 t. teherbírású vagy 70 fő szállítására felkészített közepes lánctalpas úszó gépkocsi (PTSZ-M) 4 db. - mentő és felderítési feladatok végrehajtása ROCSO 2 klt. Állásépítő század - meglévő építmények létesítmények átalakítása a válságkezelő kötelékek életfeltételeinek megteremtéséhez, tábor berendezése sátrak konténerek felhasználásával 1-2 db.; - HESCO elemekből (egyéb anyagok felhasználásával) különféle fedezékek építése 7-10 db.; - homokzsákok és egyéb anyagok felhasználásával különféle védettséget fokozó létesítmények építése 6-12 db.; - talajkiemelés 5100 m3; - árokásás 3300 fm; - OH beépítés 2-4 db; - Hullámlemezes MAF beépítés 4 db; - FN MAF beépítés 2 db; - jelentősebb műszaki építmények álcázása 3 db; - fadöntés 220-660 db; - fadarabolás 220-720 db. Műszaki építő és karbantartó század
különféle infrastrukturális építmények, létesítmények építése és szakipari munkáinak végzése 1-2 db.; - építmények, létesítmények karbantartási, egyszerűbb átalakítási munkálatai végzése 3-4 db.; - naponta a küldetés céljának megfelelő víz kitermelése tisztítása (ZENON típ. víz-és szennyvízkezelő rendszerrel: 22500 liter/nap; 45000 liter/nap; 90000 liter/nap); - folyamatos üzemeltetési, fenntartási munkálatok végzése a bázis, tábor egész területén. -
A továbbiakban mivel az „A” változatra kidolgozott GYVMZ szervezeti struktúráját valamint a hozzá kapcsolódó vizsgálati eredményeimet részletesen kifejtettem rátérek az alacsonyabb színtű képességekkel rendelkező „B” változatra kidolgozott GYVMZ kifejtésére. Természetesen e változatnál is vezérelv volt számomra a képességeknek és követelményeknek való megfeleltetése a zászlóaljnak. Szervezeti felépítését 59-62. sz. ábrák tartalmazzák.
A GYVMZ vezető szervének szervezeti felépłtése Ti.
Tts.
Szerz.
Össz.
21
14
11
46
PARANCSNOKSÁG Ti.
Tts.
12
-
Szerz.
TÖRZS
Össz.
Ti.
Tts.
Szerz.
12
9
14
11
-
Össz. 34
59. sz. ábra: A vezetőszerv felépítése
A parancsnokság és törzs szervezeti struktúrája után rátérek a támogató alegységek bemutatására.
A GYVMZ támogató alegységének szervezeti felépítése
1. Támogató szakasz
Támogató raj
Ti.
Tts.
Szerz.
4
25
50
42
Össz. 79
30
2. Támogató szakasz
Műszaki feld. raj
Komendáns raj Híradó raj Forgalomszab. raj Világító raj
Biztosító raj
Tábori klub raj Szállíó raj
60. sz. ábra: A támogató alegységek felépítése
A támogató szervezetek után nézzük a végrehajtó alegységeket.
Végrehajtó alegységek szervezeti felépítése Tts.
Szerz.
Össz.
19
87
190
296
Állásépítő szd.
Út és hídépítő szd.
Mű. utász szd. 5 18 34
Ti.
57
4 31 58
25
1. Mű. utász sz.
Útépítő sz.
93
5 21 57
40
Mű. építő és karb. szd.
82
1. Állás ép. sz.
5 17 41
29
63
1. Műszaki sz.
26
Mű. feld. raj
Mű. feld. raj
Mű. feld. raj
Mű. feld. raj
Mű. utász raj
Útép. raj
1. Állás építő. raj
Ép. raj
Tűzszerész raj
Le-és felszáll p. építő raj
2. Mű. utász sz.
.Mű. utász raj 1. Zártelepítő raj
25
Hídépítő sz.
TMM raj
Vízszürő. raj 2. Állás építő. raj
44
2. Állás ép. sz.
44
2. Műszaki sz.
Szerk. ép. raj
1. Ép. raj
Állé. gépraj
2. Ép. raj
Álcázó raj
3. Ép. raj
PMP raj
2. Zártelepítő raj
61. sz. ábra: A végrehajtó alegységek szervezeti felépítése
28
A továbbiakban nézzük a logisztikai alegységek szervezeti felépítését. Logisztikai alegységek szervezeti felépítése
Logiszt ikai század 5 28
Javitó sz.
52
85
Ello. szállitó sz.
29
39
Zászlóalj segélyhely
10
1. Javitó raj 1-4 . Szállitó raj 2. Javitó raj
1-4 . Ello. raj
62. sz. ábra: A logisztikai alegységek felépítése
A szervezeti struktúra kifejtése után néhány vizsgálattal kívánom alátámasztani az „A” és „B” változatra kidolgozott zászlóaljak lényeges különbségeit, amelyek természetesen képességeikre jelentős hatással vannak. Először vizsgálom a „B” változatra kidolgozott zászlóalj alegységeinek feladatok szerinti csoportosítását melynek eredményeit a 63. sz. ábra tartalmazza. 9%
17%
vezető szervek
16%
58%
logisztikai támogató, harcbiztosító végrehajtó
63. sz. ábra: A GYVMZ szervezeteinek feladatok szerinti csoportosítása
A továbbiakban nézzük az „A” és „B” változatra kidolgozott zászlóaljak szakalegységeinek vizsgálatát melynek összehasonlító vizsgálati eredményeit a 64. sz. ábra tartalmazza.
14 12
14%
13%
13%
12%
12%
10 8
8%
8%
9%
6
5%
4%
4 2 0
mű. utász
út és hídép. po. hídép. és desz.átk.
"A"
állép.
mű. ép. karb.
"B"
64. sz. ábra: A zászlóaljak szakalegységeinek összehasonlító vizsgálati eredményei
Az előbbiekben kifejtettekhez szervesen kapcsolódnak és azokból következnek a zászlóaljak műszaki támogatási feladatokat végrehajtható lehetőségei melynek összehasonlító vizsgálati eredményeit a 65. sz. ábra tartalmazza. 25 20
23% 15%
15 10
13%
12%
13%
9% 7%
8%
5 0
mozg. segitő mozg. akad.
túlélés
"A"
egyéb fea.
"B"
65. sz. ábra: A zászlóaljak szakalegységeinek feladatok szerinti összehasonlító vizsgálata
Az előbbiekben kifejtett szervezeti struktúrák és vizsgálati eredmények alapján összegzésképp megállapíthatom, hogy az általam „A” és „B” változatra kidolgozott zászlóaljak: a szervezeti felépítésükből; műszaki-technikai eszközökkel, felszerelésekkel, anyagokkal való ellátottságukból; speciális kiképzésük felkészítésükből adódóan, a válsághelyzet intenzitásának és súlyosságának a függvényében akár zászlóalj, akár század, szakasz, raj erejű alegységeinek kötelékében képesek önálló műszaki támogató tevékenységet folytatni. Ugyanakkor az is jól érzékelhető, melyeket vizsgálati eredményeim alátámasztanak, hogy az „A” változatra kidolgozott zászlóalj szervezete, a műszakitechnikai eszközök, felszerelések, anyagok, a speciális felkészítés kiképzés alapján jelentősen jobb képességekkel rendelkezik a „B” változatra kidolgozottnál. Mindezek alapján értekezésem célkitűzéseinek megfelelően javaslom az „A” változatra általam kidolgozott Gyorsreagálású Válságkezelő Műszaki Zászlóalj felállítását. Ugyanis vallom, hogy a katonai válságkezelés műszaki támogatásának feladatait csak szakmailag professzionálisan felkészült hivatásos és szerződéses állományra épített műszaki támogató erővel és annak vezető szerveivel lehet eredményesen végrehajtani.
3.4. Részkövetkeztetések A harmadik fejezetet összegezve megállapítottam, hogy: 1) A témám kutatása időszakában az állandó változás jellemezte a műszaki csapatokat mely a műszaki szervezetek megszüntetésében, csökkentésében illetve új szervezeti struktúrák kialakításában nyilvánult meg. 2) Nem került szervezésre a katonai válságkezelés érdekébeni reagáló műszaki kötelék figyelmen kívül hagyva a haderő funkcióinak és feladatainak módosulását , a válságkezelés előtérbe kerülését. 3) A háborús műveletekre felkészített műszaki erők a katonai válságkezelés műszaki támogatási feladatai végrehajtására különösen nemzetközi válság megoldásában résztvevő kötelékek műszaki támogatására részben, vagy csak jelentős átszervezésük és hosszabb ideig tartó speciális felkészítésük után lennének alkalmasak, amely egy hosszú időtartamot, folyamatot és tevékenységeket foglal magába. Ez viszont nem felel meg a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájában kinyilvánított78 politikai elvárásoknak, valamint a közösen vállalt szövetségesi küldetésekhez való hozzájárulás elvének sem. 4) Ki kell alakítani a válságkezelés különböző időszakaiban igénybe vehető, felhasználható, alkalmazható válságkezelő műszaki reagáló erők szervezeteit. Ugyanis a válságkezelő műveletek műszaki támogatása speciális szemléletet, felkészítést-képzést, valamint új műszaki szervezeti elemeket-struktúrát (pl.: reagáló út-, 78
Az Országgyűlés 94/1998. (XII. 29.) OGY határozata a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről. In. Magyar Közlöny, Bp. 1998/120. szám. p. 14.
híd-, le- és felszállópálya építő; különféle műszaki zárakat-akadályokat telepítő; táborkörlet berendező; infrastrukturális létesítményeket építő, fenntartó és karbantartó, stb.) követel meg. 5) Az általam „A” változatra kidolgozott és javasolt „Gyorsreagálású Válságkezelő Műszaki Zászlóalj” felállításával ez irányú hiányosságunk felszámolásán túl, növelnénk a NATO kompatíbilis erőinket, s egy jelentős, hatékony, képességorientált-professzionális és gyorsan alkalmazható műszaki erő állna rendelkezésre. Ugyanakkor megvalósítható lenne a katasztrófa elhárításba tervezett műszaki erők elkülönítése az esetleges hazai, vagy nemzetközi válságkezelés műszaki támogatásába bevonható erőktől is. A további elemző munka során arra a meggyőződésre jutottam, hogy: 1) A műszaki csapatoknál végrehajtott csökkentések egyben annak kifejezői, hogy lehetőségeik is így módosulnak azaz a feladataikat is így képesek megoldani. 2) Nem célszerű több, más irányultságú feladatra felajánlani, kijelölni a meglévő műszaki erőket mivel az veszélyeztetné az alaprendeltetési feladatok végrehajtását. 3) A válságkezelés során egyre nagyobb szükség van lesz a gyorsreagálásra a beavatkozások határozott és hatékony végrehajtására, ugyanakkor azok megoldása egyre hosszabb időtartamot vesz majd igénybe, melyhez felkészült állományra lesz szükség. Ez egyben azt jelenti, hogy a válságkezelő műszaki csapatoknak, egyaránt rendelkezniük kell gyors cselekvésre kész reagáló erőkkel, illetve hosszabb jelenlétre, a válságkezelés műszaki támogatási feladataira speciálisan felkészített-kiképzett felszerelt műszaki kötelékekkel. 4) A katonai válságkezelés műszaki támogatásának feladatait csak szakmailag professzionálisan felkészült hivatásos és szerződéses állományra épített műszaki támogató erővel és annak vezető szerveivel lehet eredményesen végrehajtani.
4. ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK, ELÉRT EREDMÉNYEK, JAVASLATOK, AJÁNLÁSOK, TOVÁBBI KUTATÁST IGÉNYLŐ TERÜLETEK 4.1. Összegzett következtetések A kutatási időszakban már ismert, vagy körvonalazódó elveket figyelembe vevő kutatómunka során a választott kutatási módszerek lehetővé tették számomra a biztonság, a válság és válságkezelés, a háborús és nem háborús katonai műveletek műszaki támogatásának, s ezen belül a katonai válságkezelés műszaki támogatásának területei megismerését, valamint a közöttük lévő összefüggések feltárását és a kitűzött kutatási céljaim elérését. Mindezek együttes eredményeként megállapítottam: Az 1980-as és 90-es évtizedek fordulóján végbement mélyreható politikai és társadalmi változások, a hidegháború és a kelet-nyugati szembenállás megszűnése eredményeként egy dinamikus új korszak vette kezdetét. Az új korszak biztonsági kihívásai és kockázatai azonban megmutatták, hogy a korábbi világrendszerek közötti szembenállás helyébe a civilizációs szembenállás, a nemzeti, nemzetiségi-etnikai, vallási alapú regionális konfliktusok, illetve új kockázatok a migráció, környezetszennyezés, a szervezett bűnözés és terrorizmus léptek. Ezek egymástól nem elkülönülten, hanem egymással kölcsönhatásban jelentkezhetnek és az államhatárokon is átnyúló hatásaikkal rendszerint nem katonai, vagy katonai jellegű válságok kialakulását eredményezhetik. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek szerepvállalása és tevékenysége révén azonban a válságokat befolyásolni és kezelni lehet. Ez viszont kiváltotta a nem háborús műveletek s annak egyik részterületeként a válságkezelés előtérbe kerülését és tartalmuk új biztonsági környezetnek megfelelő módosulását. Mindezek hatásaképp módosult a fegyveres erők küldetése, s a politika a válságkezelés feladataiban való aktív közreműködést vár a Magyar Honvédségtől és annak műszaki csapataitól. Ezen elvárásnak való megfelelés megköveteli, hogy keresnünk és ki kell munkálnunk a katonai válságkezelés műszaki támogatásának újszerű, a kornak és a NATO elveknek megfelelő hatékonyabb megoldást jelentő válaszait, valamint az azok végrehajtására képes műszaki struktúrát. Ezt tennünk kell azonban azért is, mert újra kell vizsgálnunk és számos vonatkozásban korrigálnunk a műszaki támogatás elméletét és gyakorlatát. Ugyanis az érvényben lévő szabályzataink, szakutasításaink gyakorlatilag nem is foglalkoznak a nem háborús katonai műveletek s így a katonai válságkezelés műszaki támogatásának problémáival. Pedig annak elmélete és gyakorlata saját meghatározást és részletes doktrínális útmutatásokat követel meg bonyolultsága, összetettsége és sajátosságai miatt. Az általam kimunkált újszerű műszaki támogatási feladatrendszer mely annak fokozatos a válság eszkalálódásával arányos műszaki támogatási válaszreagálási lehetőségeket is felvázolja jól tükrözi a katonai válságkezelés műszaki támogatási bonyolultságát, összetettségét és annak sajátosságait. Végrehajtásuk során különös tekintettel kell lenni egyrészt azon tényre, hogy meg kell felelniük az ország, a Szövetség válságkezeléssel kapcsolatos elvárásainak. Másrészt nem lehetnek kiváltói, gerjesztői a válság intenzitása, súlyossága és területi kiterjedése növekedésének.
Mindezek jól tükrözik, hogy a katonai válságkezelés műszaki támogatása speciális szemléletet, felkészítést-kiképzést követel meg. Ez viszont igényli a katonai válságkezelés műszaki támogatási feladatai végrehajtására alkalmas új műszaki szervezet kialakítását. Ugyanis a háborús műveletek műszaki támogatására felkészített műszaki kötelékek a katonai válságkezelés műszaki támogatási feladatai végrehajtására különösen nemzetközi válság megoldásában résztvevő kötelékek műszaki támogatására részben vagy csak jelentős átszervezésük és hosszabb ideig tartó felkészítésük után lennének alkalmasak. Az általam „A” változatban kidolgozott és javasolt Gyorsreagálású Válságkezelő Műszaki Zászlóalj felállításával ez irányú hiányosságunk felszámolásán túl növelnénk a NATO kompatíbilis erőinket, s egy jelentős, hatékony, képességorientált-professzionális és gyorsan alkalmazható műszaki erő állna rendelkezésre. Ugyanis a katonai válságkezelés műszaki támogatásának feladatait csak szakmailag professzionálisan felkészült hivatásos és szerződéses állományra épített műszaki támogató erővel és annak vezető szerveivel lehet eredményesen végrehajtani. Egyben megvalósítható lenne a katasztrófa elhárításba tervezett műszaki erők elkülönítése az esetleges hazai, vagy nemzetközi válságkezelés műszaki támogatásába bevonható erőktől is. 4.2. A kidolgozás során elért eredmények Az értekezés elkészítésének érdekében végzett kutatómunkám eredményeit összegezve új tudományos eredménynek értékelem: Elemzéseimre alapozva meghatároztam a válság, a válságkezelés, műszaki biztosítás és műszaki támogatás elméleti alapkérdéseit Bizonyítottam, hogy a katonai válságkezelés műszaki támogatása olyan sajátosságokkal bír, melyek alapján elmélete és gyakorlata sajátos meghatározásokat követel meg. Megfogalmaztam a katonai válságkezelés műszaki támogatásának fogalmát, célját, meghatároztam a támogató műszaki erők rendeltetését, alkalmazási elveit és újszerű feladataikat. Megfogalmaztam a Gyorsreagálású Válságkezelő Műszaki Zászlóalj rendeltetését, a vele szemben támasztható követelményeket. Kidolgoztam két változatban a Gyorsreagálású Válságkezelő Műszaki Zászlóalj szervezeteit, lehetőségeit. 4.3. Javaslatok, ajánlások Az értekezés kidolgozása eredményeképpen a Magyar Honvédségben történő hasznosításra irányuló ajánlások az alábbi fontosabb területekre vonatkoznak: 1. A Honvédelmi Minisztérium és Honvéd Vezérkar által szervezett válságkezeléssel kapcsolatos konferenciákon, továbbképzéseken, gyakorlatokon és gyakorlásokon, a válságkezelő küldetésekre való, valamint a műszaki csapatok felkészítésekor kapjanak helyet az általam javasolt műszaki támogatási feladatokkal kapcsolatos kérdések.
2. A NATO elveknek megfelelő elvi koncepcionális alapok kidolgozása, s a kellő előkészítő tevékenység érdekében javaslom: a műszaki doktrínák, az új szakutasítások kiadásánál és a meglévők módosításánál vegyék figyelembe az értekezésemben kidolgozottakat; a műszaki támogatás, a műszaki erők alkalmazási lehetőségeit, feladatait és az azokra való felkészítésük-kiképzésük, valamint azok jogi hátterét és feltételrendszerét mindenkor a megváltozott viszonyokhoz igazítani; a 2.3.2. fejezetben meghatározottak figyelembevételével elkészíteni feltételezett válsághelyzetekre a műszaki támogatás terveit, s az azok kidolgozásához elengedhetetlenül szükséges „Műszaki adattár” folyamatos vezetését-feltöltését és az ahhoz való hozzáférést biztosítani; a 2.3.3. fejezetben kidolgozottak figyelembevételével „Műszaki Osztály” szervezet kialakítását; a 2. és 3. fejezetekben kidolgozottak figyelembevételével „Gyorsreagálású Válságkezelő Műszaki Zászlóalj” szervezet felállítását; a második fejezetben kidolgozottak figyelembevételével a katonai válságkezelés során jól alkalmazható korszerű, többrendeltetésű, mozgékony műszaki gépek és tartozékaik, valamint korszerű műszaki eszközök-anyagok (pl. drótakadályelemek, HESCO elemek, ZENON víz- és szennyvízkezelő rendszer, stb.) beszerzését és mind a válságkezelő erők, mind azok műszaki támogatását végző erők azokkal történő ellátását, valamint alkalmazásukra történő felkészítését. 3. Felhasználható oktatási segédanyagként a műszaki tiszti, a katonai egyetem főiskolai, valamint az altiszti állományképzésben, hogy a műszaki parancsnoki állomány képes legyen a katonai válságkezelés műszaki támogatásával kapcsolatos tevékenységek végrehajtásának tervezésére-szervezésére és irányítására. 4.4. További kutatást igénylő területek Értekezésemben a műszaki erők előtt álló új biztonsági környezet kihívásainak és kockázatainak, s az ezzel kapcsolatos politikai elvárásoknak, valamint a NATO válságkezelési elveknek megfelelően dolgoztam ki a katonai válságkezelés újszerű műszaki támogatási feladatrendszerét és annak végrehajtására alkalmas „Gyorsreagálású Válságkezelő Műszaki Zászlóalj” szervezetét. Természetesen a téma nagy terjedelme és bonyolultsága nem tette lehetővé annak teljes feldolgozását, így az általam kimunkáltak alapként szolgálhatnak a további kutatói-kidolgozói munkához. Az előbbiekből következően úgy gondolom, további kutatásokra lenne szükség az alábbi területeken: 1) Fontosnak tartom tovább kutatni a katonai válságkezelés műszaki támogatásának elméleti alapjait, lehetséges feladatait és azok végrehajtás szakterületű tartalmát, mivel a jövőben NATO tagként sor kerülhet „éles” válságkezelő műveletben való részvételünkre.
2) Célszerű lenne részletes elemzést, kutatást végezni az értekezésben javasolt polgári szervek bevonásának lehetőségeivel kapcsolatosan a katonai válságkezelés műszaki támogatása során. További kutatási területnek javaslom: a válságkezelő kötelékek, valamint a műszaki támogató erők együttműködésének vizsgálatát; a zászlóaljparancsnok és törzse parancsnoki munkájának, valamint terveinek, okmányainak a vizsgálatát; a katonai válságkezelés műszaki támogatásának megvalósulását más államok hadseregeiben. A tudományos kutatást végző elődeim munkáját és példáját folytatva célom, hogy a fenti területekkel összefüggésben további vizsgálatokat és elemzéseket végezzek a katonai válságkezelés műszaki támogatási feladatai gyakorlati megvalósításának segítése érdekében. Ezúton mondok köszönetet témavezetőmnek, konzultációs partnereimnek, kollégáimnak, és mindazoknak, akik munkájukkal, javaslataikkal segítették értekezésem elkészítését.
Budapest, 2002. július
-n
(Siku László mérnök alezredes) MH Műszaki-Technikai Szolgálatfőnökség kiemelt mérnök főtiszt
FELHASZNÁLT IRODALOM KÖNYVEK ÁGH Attila: Konfliktusok háborúk Zrínyi Kiadó Bp. 1989. Biztonságpolitika SVKI-ELTE-MTT Bp. 1997. CSIZMADIA Sándor MOLNÁR GusztávPATAKI Gábor Zsolt: Geopolitikai szöveggyűjtemény. SVKI Bp. 1999. KENNEDY, Paul: A XXI. század küszöbén Napvilág Kiadó Bp. 1997. KISSINGER, Henry: Diplomácia. PANEMMcGRAWHILLGRAFO Bp. 1996. Hadtudományi Lexikon (III. kötet) MHTT Bp. 1995. JUHÁSZ JózsefMAGYAR IstvánTÁLAS PéterVALKI László: Koszovó (Egy válság anatómiája) Osiris Kiadó Bp. 2000. LÁSZLÓ Ervin: Harmadik évezred veszélyek és esélyek Új Paradigma Kiadó Bp. 1998. Dr. KENDER AntalMIKÓ Lajos: Műszaki zárak telepítése és leküzdése. Zrínyi Katonai Kiadó Bp. 1983. KOZMA TÓTH István: Háború után (Magyar béketeremtők Okučaniban) Bp. 1996. Magyar Értelmező Kéziszótár Akadémiai Kiadó Bp. 1975. Magyar Nyelv Értelmező Szótára Akadémiai Kiadó Bp. 1960. NATO Kézikönyv 50. évforduló jubileumi kiadás SVKI Bp. 1999. N. RÓZSA ErzsébetPÓTI László: Európa régi-új régiója: a Mediterráneum. SVKI Bp. 1999. P. HUNTINGTON, SAMUEL: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Könyvkiadó Bp. 1998. VÁRKONYI TIBOR: A kubai válság háttere Kossuth Kiadó Bp. 1963. DISSZERTÁCIÓK, SZAKDOLGOZATOK BÉRES Endre: A műszaki biztosítás megnövekedett szerepe az első világháborúban. ZMKA Egyetemi doktori értekezés Bp. 1993. Dr. BODROGI László: A vízzárak létrehozása, fenntartása és értékelése a Dunántúlon megvívandó védelmi hadműveletbe.n ZMKA Kandidátusi értekezés Bp. 1990. DSUPIN Ottó: A Határőrség Viszonylati Parancsnokság és az alárendeltségében alkalmazásra kerülő erők feladatai a konfliktushelyzet kezelésében. ZMNE Egyetemi doktori értekezés Bp. 1996. KOSITZKY Attila: Válságkezelés rendszabályai a Magyar Honvédség repülőcsapatainál. ZMNE Vezérkari tanfolyam szakdolgozat Bp. 1995. KOVÁCS Tibor: A gépesített lövészdandár harctevékenységi körzet erődítési berendezése földmunkái összehasonlító vizsgálata a Magyar Köztársaság jellegzetes tájegységein. ZMNE Egyetemi doktori értekezés Bp. 1996. MAGYAR Tibor: A szárazföldi összfegyvernemi alkalmi harci kötelékek harceljárásai az államhatár mentén kialakult válság- és konfliktushelyzet legveszélyesebb változata kezelésében. ZMNE Doktori (PhD) értekezés Bp. 1999. SZLÁVIK Ferenc: A kialakult konfliktushelyzetben a válságkezelés rendszabályainak bevezetése az országhatár biztosításának megtervezése. ZMNE Vezérkari tanfolyam szakdolgozat Bp. 1995.
VARGA Péter: A polgári védelem és a katonai szervezetek együttműködésének kérdései, jogi alapjai, Civil-katonai együttműködés a NATO értelmezésben. ZMNE Doktori (PhD) értekezés Bp. 1999. VÉGH Ferenc: A Magyar Honvédség feladatai és stratégiája az ezredforduló után a biztonság alakulásának függvényében. ZMNE Doktori (PhD) értekezés Bp. 1999. TANULMÁNYOK BÁLINT Lajos: A szomszédos országok biztonságpolitikájának elemzése, levonható következtetések. ZMNE Tanulmány Bp. 2000. FEKETE László: A NATO békekikényszerítése Koszovóban, mint a válságkezelés, konfliktus–megelőzés új fejezete HVK Tanulmány Bp. 2000. HVK Tanulmánykötet: A NATO válságkezelési rendszere és ennek hatása a magyar válságkezelési rendszer kialakítására. Bp. 1998. Dr. JAKUS János: Biztonság, veszélyeztetettség, válságkezelés. HVK Tanulmány Bp. 1999. Dr. KOVÁCS Tibor: A magyar műszaki kontingens, ahogy én látom (tények, adatok, események az MMK életéből). III. kötet HVK Tanulmány Bp. 2000. Dr. KŐSZEGVÁRI Tibor: Magyarország és a közép- európai régió helyzete, biztonságát fenyegető veszélyek, az USA és a NATO biztonsági filozófiája tükrében. Résztanulmány a MTA Politikai Tudományok Intézete „Stratégiai kutatások 1998” c. munkaterve 7. pontjához Bp. 1998. RESPERGER István: Konfliktus-megelőzés, válságkezelés HVK Tanulmány Bp. 1999. RESPERGER István: Öböl-háború HVK Tanulmány Bp. 1999. SIKU László: A Magyar Honvédség szerepe és lehetséges feladatai, foganatosítandó rendszabályai a válságkezelés során. HVK Tanulmány Bp. 1999. SIKU László: A válság – megelőzés és válságkezelés műszaki támogatásának túlélési feladatai. HVK Tanulmány Bp. 2000. SIKU László: A katonai válságkezelés műszaki támogatásának újszerű műszaki feladatrendszere. HVK Tanulmány Bp. 2000. SIKU László: A műszaki zárak, akadályok alkalmazásának lehetőségei a válságkezelés során. MHTT Tanulmány Bp. 2001. ZELEI István: A válságkezelés, konfliktus-megelőzés elméletében bekövetkezett változások lényege a koszovói békekikényszerítés után HVK Tanulmány Bp. 2000. ZMKA Tanulmánykötet: A válságkezelési katonai feladatainak témaköréből Bp. 1995. JEGYZETEK, TANSEGÉDLETEK, SZAKMAI KIADVÁNYOK BÉRES Endre: A légvédelmi hadtest műszaki biztosítása. ZMKA Jegyzet Bp. 1988. Dr. HORVÁTH Csaba: Az 1945 utáni legjelentősebb helyi háborúk és azok tapasztalatai. ZMNE Egyetemi tankönyv Bp. 1999. KASZALA László: A műszaki biztosítás alapjai. ZMNE Egyetemi jegyzet Bp. 1997. Dr. KŐSZEGVÁRI Tibor: Hadviselés a 21. században. ZMNE Doktori Iskola jegyzet. Bp. 1998. Dr. MATUS János: Az európai biztonság problémái, az Európai Unió és a válságkezelés. ZMNE Doktori Iskola jegyzet Bp. 1998. Dr. PADÁNYI József: Katasztrófa elhárítás. ZMNE Egyetemi jegyzet Bp. 1998. SIKU László: A rádiótechnikai csapatok műszaki biztosítása. BJKMF Jegyzet Bp. 1994.
SIKU László: A légvédelmi rakéta- és tüzércsapatok műszaki biztosítása. BJKMF Jegyzet Bp. 1995. SIPOSNÉ Dr. Kecskeméthy Kláradr. SZTERNÁK GyörgyZIMÁN Ferenc: A válságok kialakulása, lehetséges formái és a válságkezelés alapjai, valamint a fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek feladatai a válságkezelés során. ZMNE Egyetemi jegyzet Bp. 1996. Dr. SZABÓ Sándor: A hadszíntér előkészítés műszaki jellegű feladatai. ZMNE Egyetemi jegyzet Bp. 1999. Dr. SZABÓ Sándor dr. habil. PADÁNYI József: Angol nyelvű műszaki szakkifejezések gyűjteménye. ZMNE Egyetemi tansegédlet Bp. 2000. Dr. SZTERNÁK György: A veszély, fenyegetés, válság – kihívás, kockázat. ZMNE Egyetemi tansegédlet Bp. 1998. Dr. SZTERNÁK György: A válságkezelés (Az Észak-atlanti Szövetségben alkalmazott elmélet és gyakorlat) ZMNE Egyetemi tansegédlet Bp. 1998. Dr. SZTERNÁK György: A Nemzeti Biztonsági- és Katonai Stratégia elmélete és gyakorlata. ZMNE Egyetemi jegyzet Bp. 1999. Dr. TELLER Tamás: A kialakuló európai biztonsági rendszer és a lehetséges integrációk ZMNE Egyetemi jegyzet Bp. 1998. Dr. VASVÁRI NAGY Vilmos: A támogatás hadtudományi alapjai ZMNE Egyetemi jegyzet Bp. 2000. NATO Általános Válságkezelési Kézikönyv HVK E–A IMCS, Bp. 1997. C. MARSHALL, George: European Center for Security Studies: Crisis Management, Conflict Resolution and Prevention Seminar Bp. ECFSS. 1999. C. Marshall, George: European Center for Security Studies: Crisis Management „Athena 2000” Seminar Athen, 2000. C. Marshall, George: European Center for Security Studies: Danube Crisis and Conflict Management Seminar Bp. 2001. Szakutasítás az összfegyvernemi harc műszaki biztosítására (Mű/91) HM. Bp. 1993. Műszaki szakutasítás a nem műszaki alegységek számára (Mű/243) HM. Bp. 1978. Szárazföldi erők műszaki támogatásának elvei (ATP-52) HVK E–A IMCS. Bp. 1992. USA Szárazföldi Haderő Minisztériuma: FM 100-5 Tábori Kézikönyv Hadműveletek HVK Hadműveleti Főcsoportfőnökség Bp. 1997. Szövetséges Összhaderőnemi Doktrína (AJP-01 A) HVK Védelmi Tervezési Főcsoportfőnökség Bp. 1999. Szárazföldi Csapatok Harcászati Doktrínája (ATP-35 B) HVK Hadműveleti Főcsoportfőnökség Bp. 1999. Szövetséges Összhaderőnemi Logisztikaii Doktrína (AJP-4) HVK Logisztikai Főcsoportfőnökség Bp. 1999. MH Összhaderőnemi Doktrína ( tervezet) HVK Hadműveleti Főcsoportfőnökség Bp. 1999. A Szárazföldi Összfegyvernemi Kötelékek alkalmazásának elvei (Doktrína tervezet) MH Szárazföldi Vezérkar Székesfehérvár, 2000. Műszaki Támogatás (Doktrína tervezet) MH Szárazföldi Vezérkar Műszaki Főnökség Székesfehérvár, 2000. Hadműveleti Utasítás (Ált./62) HM. Bp. 1994.) Szakutasítás a műszaki zárak létesítésére és leküzdésére (Mű/116) HM. 1981. Erődítési utasítás (Mű/20) HM. Bp. 1963. Műszaki csapatok alkalmazása (Francia szárazföldi csapatok) HVK E–A IMCS, Bp. 1997. Műszaki csapatok vezetése HVK E–A IMCS, Bp. 1997.
Műszaki zászlóalj vezetése és alkalmazása HVK E–A IMCS, Bp. 1997. NATO műszaki biztosítási szakkifejezés gyűjtemény HVK E–A IMCS, Bp. 1997. FOLYÓIRATOK BALI ZoltánSZABÓ Zsolt: A Magyar Honvédség civil-katonai együttműködési képességeinek kiépítése Új Honvédségi Szemle Bp. 2000/10. szám. Dr. BEREK Lajos: A hadtudományi kutatómunka alapjai. ZMKA Szemelvények Bp. 1994/2. szám. Dr. BODROGI László: A válságkezelés és a műszaki zárak. Műszaki Katonai Közlöny Bp. 1994/2. szám. Dr. BODROGI László: A műszaki zárás jelene és jövője. Műszaki Katonai Közlöny Bp. 1997/2. szám. Dr. BOGNÁR Károly: A veszélyek, fenyegetések újszerű értelmezése. Hadtudomány Bp. 1998/2. szám. BUDAI István: A műszaki technikai biztosítás helyzete és a NATO – csatlakozás. Új Honvédségi Szemle Bp. 2000/3. szám. Dr. CSABAI György: A biztonság alapvető problémái. Hadtudomány Bp. 1998/3. szám. ERDŐS JózsefWanczel Gábor: Talajakadályok alkalmazása a védelem szilárdságának növelése érdekében. Műszaki Katonai Közlöny Bp. 1996/3. szám. Dr. FÜLÖP Imre: A Magyar Köztársaság Biztonságpolitikája ZMKA Szemelvények Bp. 1994/1. szám. Gerald Karner: Die Streitkrafte Truppendienst 1992/1. szám. Dr. JÁKÓ Gyula: A válságkezelés műszaki biztosítási feladatai ZMKA Tanulmánykötet Bp. 1995. JEFFREY Simon: A közép- és kelet-európai fegyveres erők átalakítása. Új Honvédségi Szemle Bp. 2000/12. szám. Dr. KŐSZEGVÁRI Tibor: A válságkezelés aktuális problémái. ZMKA Közlemények Bp. 1994/202. szám. Dr. KŐSZEGVÁRI Tibor: A biztonságot fenyegető kihívások és veszélyek. Hadtudomány Bp. 1996/3. szám. Lennart, SOUCHON: Biztonságpolitika és stratégia a XXI. század kezdetén. Hadtudomány Bp. 1995/2. szám. Dr. LÉKA Gyula: A műszaki csapatok rövid története a II. világháborútól a rendszerváltásig. Műszaki Katonai Közlöny Bp. 1994/Különszám. Dr. LÉKA Gyula: A műszaki csapatok helye, szerepe katasztrófa helyzetekben Hadtudomány Bp. 1997/2. szám. Dr. LÉKA Gyula: Atomerőművi balesetek elhárítása Hadtudomány Bp. 1998/3. szám. Dr. LUKÁCS László: Fontos objektumok védelme műszaki zárakkal MH Műszaki Főnökség Bp. 1995. évi Műszaki Évkönyv. MAGYAR István: A fegyveres erők, a szárazföldi csapatok válságkezelési feladatainak elvi kérdései Bolyai Szemle Bp. 2000/Különszám. Dr. MATUS János: Válságkezelés és a konfliktusok megelőzése, új problémák a nemzetközi biztonságban Új Honvédségi Szemle Bp. 1995/10. szám. MÓCSAI József: A műszaki csapatok és a műszaki biztosítás jelene és jövője Műszaki Katonai Közlöny Bp. 1994/Különszám.
Dr. PADÁNYI József: A menekültek és hontalanok visszatelepítése Bosznia-Hercegovinába Hadtudomány Bp. 2000/2. szám. A békefenntartó műveletek műszaki támogatásának feladatai Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények. Bp. 2001/ 5. évf. 2. szám. Dr. RONKOVICS JózsefCSÁK MártonLÉTAI AttilaBENEDEK József: A magyar műszaki kontingens részvétele a „Közös Erőfeszítés” hadműveletben Új Honvédségi Szemle Bp. 1996/8. szám. SIKU László: Kihívások, kockázatok, veszélyforrások Új Honvédségi Szemle Bp. 2000/5. szám. SIKU László: A Magyar Honvédség szerepe és lehetséges feladatai a válságkezelés során Új Honvédségi Szemle Bp. 2000/6. szám. Dr. SOMORÁCZ AndrásFODOR József: A katonai tevékenységek felosztása. Bolyai Szemle Bp. 2000/ Különszám. Dr. SZABÓ Sándor: A műszaki zárás néhány problémája Műszaki Katonai Közlöny Bp. 1997/3. szám. A műszaki támogatás cél- és feladatrendszerének változása Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények. Bp. 2001/ 5. évf. 2. szám. Dr. SZTERNÁK György: A katonai veszélyeztetettségről. Hadtudomány Bp. 1995/4. szám. Dr. TOMPA János: Az IFOR magyar kontingense felállításának tapasztalatai Hadtudomány Bp. 1996/3. szám. Dr. VASVÁRI NAGY Vilmos: A katonai műveletek támogatásának helye és szerepe a haderő lehetséges modelljében. Új Honvédségi Szemle Bp. 2000/12. szám. TÖRVÉNYEK, JOGSZABÁLYOK 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya Magyar Közlöny Bp. 1990. 84. szám. 2000. évi XCL. törvény, mely az 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya módosítása Bp. 2000. Internet: http://www.mkogy. hu. 1993. évi CX. törvény A honvédelemről Honvédelmi Közlöny Bp. 1994. CXXI. évf. 1. szám. 1998. évi LXXXIX. törvény, mely az 1993. évi CX. törvény a honvédelemről módosítása Magyar Közlöny Bp. 1998. 118. szám 2000. évi XCII. törvény, mely az 1993. évi CX. törvény a honvédelemről módosítása Bp. 2000. Internet: http://www.mkogy. hu. Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmánya (Nemzetközi jogi szerződések és dokumentumok) Tankönyvkiadó Bp. 1991 ENSZ Közgyűlés 47/135. számú határozata a nemzeti, vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól Bp. 2000. Internet: http://www.htmh. hu. Észak-atlanti Szövetség Hadászati Koncepciója 1991. nov. 7-8. Róma NATO Kézikönyv SVKI Bp. 1997. A Szövetség Stratégiai Koncepciója 1999. Washington D. C. NATO- tükör dokumentáció Bp. 1999/2. szám. A Magyar Köztársaság biztonság – és védelempolitikájának alapelvei Az Országgyűlés 94/1998.(XII.29.) OGY-határozata Magyar Közlöny Bp. 1998/120. szám. A Kormány 2322/1999. (XII.7.) határozata a Magyar Köztársaság Honvédelmének egészét érintő stratégiai felülvizsgálat koncepciójáról Magyar Honvéd Bp. 1999/ Különszám.
61/2000. (VI.21.) OGY határozat a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításáról Bp. 2000. Internet http://www.kerszov.hu/HM/ 62/2000. (VI.21.) OGY határozat a fegyveres erők részletes bontásáról Bp. 2000. Internet http://www.kerszov.hu/HM/.
A SZERZŐ PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉNEK JEGYZÉKE Publikációs tevékenység/cikkek FSZ. 1. 2.
MEGJELENÉS
TÉMA
HELYE ÉS IDEJE
A vízi akadályra támaszkodó védelmi harc sajátosságai. A parancsnok és a törzs szerepe, feladatai a csapatok vezetésében.
BJKMF 1993 BJKMF 1993
3.
Aknamentesítő berendezések.
BJKMF 1996
4.
Bundeswehr hídépítő eszközei
BJKMF 1996
5.
Japán Typ-90 harckocsi.
BJKMF 1996
6. 7.
8.
9.
10. 11. 12.
A válságok kialakulása és a válságkezelés alapjai. A Magyar Honvédség szerepe és lehetséges feladatai, foganatosítandó rendszabályai a válságkezelés során Kihívások, kockázatok, veszélyforrások A válságok kialakulása válságkezelés alapjai
és
a
A Magyar Honvédség szerepe és lehetséges feladatai a válságkezelés során A válság-megelőzés és válságkezelés túlélési feladatai A szárazföldi erők tevékenységének műszaki támogatása
ZMNE 1999 HVK Tudományszervező Osztály 2000. Új Honvédségi Szemle 2000. ZMNE Tudományos Lapja 2000.
FELTALÁLÁSI HELY Bolyai Hírek 1993. II/3. szám Bolyai Hírek 1993. II/8. szám Bolyai Szemle 1996. V/4. szám Bolyai Szemle 1996. V/4. szám Bolyai Szemle 1996. V/4. szám ZMNE Közlemények 2000/2. szám Hadtudományi Tájékoztató 2000/2. szám Új Honvédségi Szemle, 2000/5. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 2000/2. szám
Új Honvédségi Szemle 2000.
Új Honvédségi Szemle, 2000/6.
Új Honvédségi Szemle 2000. Műszaki Katonai Közlöny 2000.
Új Honvédségi Szemle, 2000 Különszám Műszaki Katonai Közlöny, 2000/2.
TERJEDELEM
4 old. 8 old. 2 old. 5 old. 3 old. 10 old.
10 old.
11 old.
10 old.
10 old.
10 old. 7 old.
Publikációs tevékenység/tanulmányok FSZ.
TÉMA
1.
A válságkezelés lehetséges katonai rendszabályai előkészítésének és gyakorlati végrehajtásának főbb kérdései
MEGJELENÉS HELYE ÉS IDEJE
ZMNE Tudományos Könyvtár 1999
FELTALÁLÁSI HELY ZMNE Tudományos Könyvtár Nyt. sz: 939/1999
TERJEDELEM
38 old.
FSZ.
MEGJELENÉS
TÉMA
HELYE ÉS IDEJE
FELTALÁLÁSI HELY
TERJEDELEM
HM-HVK HVK Tudományszerv. Tudományszervező Osztály Osztály 1999. 11.11. HM-HVK Tudományos HVK Különdíj Könyvtár Nyt. sz: 255/1999 HM-HVK Tudományszerv. HVK Osztály Tudományszervező HM-HVK Tudományos Osztály és HVK MIK Könyvtár igazgató Nyt. sz: 334/2000 2000. 03.21. MH Vegyivéd. Info. HVK- MIK III. díj Könyvtár ZMNE Vegyi és Körny. Tansz. Könyvt HM-HVK HM Tudományszervező Tudományszerv. Tanács Osztály 2000. 11.17. HM-HVK Tudományos Tudományos tiszteletdíj Könyvtár Nyt. sz: 382/2000
53 old.
2.
Jelige: KRÍZIS. A Magyar Honvédség szerepe és lehetséges feladatai, foganatosítandó rendszabályai a válságkezelés során.
3.
Jelige: HESCO. A válság-megelőzés és válságkezelés túlélési feladatai
4.
Jelige: MISSION. A válságkezelés támogatásának újszerű feladatrendszere
5.
HM Tudományszervező Jelige: COMMAND. Az alegységek Tanács NATO metodikájú vezetése 2000. 11.17. parancsnoki munkájuk és okmányaik Tudományos tiszteletdíj
HM-HVK Tudományszerv. Osztály HM-HVK Tudományos Könyvtár Nyt. sz: 387/200
24 old.
6.
Jelige: OBSTACLE. A műszaki zárak, akadályok alkalmazásának lehetőségei a válságkezelés során
Magyar Hadtudományi Társaság
40 old.
Honvédelmi Minisztérium Sajtóosztály
10 old.
7.
katonai műszaki műszaki
Magyar Hadtudományi Társaság 2001. 04.02. MHTT. I. díj Honvédelmi Minisztérium 2000. évi A Magyar Honvédség szerepe és „Haderő átalakítás lehetséges feladatai a válságkezelés Magyarországon” során sajtópályázatán írásművek kategóriában HM. Különdíj
43 old.
44 old.
Publikációs tevékenység/jegyzetek FSZ. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
TÉMA A gépesített lövészdandár vízi akadályra támaszkodó védelmi harcának előkészítése. Parancsnoki és törzsmunka rendje, általános feladatai. A rádiótechnikai csapatok műszaki biztosítása. A légvédelmi rakéta és tüzércsapatok műszaki biztosítása. Az alegységek vezetése, a parancsnoki munka alapjai. A válságkezelés elméleti alapjai.
MEGJELENÉS HELYE ÉS IDEJE
ZMKA 1992 BJKMF 1993 BJKMF 1994 BJKMF 1995 BJKMF 1998 BJKMF 1999
FELTALÁLÁSI HELY ZMNE.(szakdolgozat) részei tananyagként felhasználva BJKMF (főiskolai jegyzet) BJKMF (főiskolai jegyzet) BJKMF (főiskolai jegyzet) BJKMF (főiskolai jegyzet) BJKMF (főiskolai jegyzet)
TERJEDELEM
155 old. 144 old. 250 old. 276 old. 64 old. 66 old.
Publikációs tevékenység/előadások FSZ.
ELŐADÁS CÍME
1.
A katonai válságkezelés műszaki támogatásának újszerű feladatai
2.
A Magyar Honvédség szerepe és lehetséges feladatai, foganatosítandó rendszabályai a válságkezelés során
3.
A válság-megelőzés válságkezelés túlélési feladatai
4.
A katonai válságkezelés műszaki támogatásának újszerű feladatai
és
ELŐADÁS,
ELŐADÁS, KONFERENCIA
KONFERENCIA HELYE
IDŐPONTJA
Magyar Tudomány Napja hadtudományi rendezvényei keretében megrendezett doktoranduszi konferencia. ZMNE Doktori Iskola Tudományos konferencia az 1999ben pályadíjat nyert tanulmányok megismertetésére. Honvéd Vezérkar Tudományszervező Osztály ZMNE. A XXI. Század vegyivédelme című tudományos konferencia. (Fővédnök: Fodor Lajos vezérezredes a MH parancsnoka vezérkari főnök) ZMNE. Magyar Hadtudományi Társaság Műszaki Szakosztály tudományos konferencia. ZMNE
1999. november 4-én 13.3016.00
2000. április 26-án 13.3016.00
2000. május 24-én 09.0016.00 2001. február 28.-án 09.0012.00
