Zrínyi Ilona Általános Iskola
Dorog
Házirend
Benyújtja:
Kovács Lajos igazgató
A házirend szerkezete 1. Preambulum 1.1 az intézmény neve, címe 1.2 a házirend célja 1.3 a házirend hatálya 1.4 a házirend nyilvánossága 2. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos rendelkezések 3. A tanulók jogai 3.1 Gyermekvédelmi és szociális jogok 4. A tanulók kötelességei 5. Az iskola munkarendje 6. A tanórán kívüli foglalkozások 7. Óvó, védő intézkedések szabályozása 8. A tanulók közösségei 9. A tanulók, a szülők tájékoztatása, véleménynyilvánítása 10. A diákélet mindennapi kérdései 11. Térítési díj befizetése, visszafizetése 12. Késés, mulasztás 13. Napközi otthon 14. Jutalmazás, büntetés 15.
Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába
16. A tanulók nagyobb csoportja, nagyobb közössége
2
1. PREAMBULUM 1.1 Az intézmény neve, címe A Zrínyi Ilona Általános Iskola (2510, Bécsi út 45.) házirendje, az iskolai élet általános szabályozója. Iskolánk az Értékközvetítő és képességfejlesztő program szerint működő intézmény.
1.2 A házirend célja, feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.
1.3 A házirend hatálya 1.
A házirend előírásait be kell tartani az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak, más alkalmazottainak és kirendelt dolgozóinak.
2.
A házirend előírásai az iskolai, az iskolán kívüli szervezett programokra vonatkoznak, melyeket az iskola szervez a pedagógia program alapján, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
3. E házirend felülvizsgálatára kétévenként, illetve szükség esetén, vagy az érintettek javaslatára kerül sor. 4. A házirend a fenntartó jóváhagyásának időpontjában lép hatályba.
1.4 A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek meg kell ismernie (tanulónak, szülőnek, alkalmazottnak). 2. A házirend elérhető: • az iskola nevelői szobájában, • az iskola igazgatójánál, • az iskola igazgatóhelyetteseinél, • az osztályfőnököknél, • az iskolai könyvtárban, • az iskola irattárában, • a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, • az iskolaszék elnökénél, • a szülői munkaközösség elnökénél. 3. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 3
4. Az új házirendről vagy annak módosításáról minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: • a tanulókat osztályfőnöki órán, • a szülőket szülői értekezleten. 5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: • tanulókkal osztályfőnöki órán, • a szülőkkel szülői értekezleten. 6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadóóráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.
2. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos rendelkezések 1. Az intézményben a körzethatáron belül a felvétel kötelező. Ennek feltétele: • a pedagógiai program megismerését és elfogadását igazoló szülői írásos nyilatkozat. 2. Az átvétel feltételei más intézményből: • a létszám törvényileg előírt határán belül, • a pedagógiai program ismeretét és elfogadását igazoló írásos szülői nyilatkozat, • a pedagógiai program feltételeinek való megfelelés vállalása (nyelvtanulás, speciális tevékenységek). 3. Elutasíthatja a tanulót az iskola, ha: • súlyos magatartási zavar szakértői megállapítása, • az iskolatípusnak nem megfelelő minősítés (kis létszámú osztályba történő elhelyezési javaslat, sajátos nevelési igényű tanulói státusz) áll fenn. 4. A jogszabályi kereteken túl megszűnik a tanuló iskolai jogviszonya • fegyelmi határozat alapján, amennyiben a tanuló más intézményben létesít tanulói jogviszonyt, és ezt dokumentálja. 5. Magántanulói státusz létesítésének feltételei: • szülő írásos kérelme, • a szakszolgálat egyetértő írásos véleménye, • szükség esetén a jegyző engedélye. 6. Tantárgyak alóli részleges vagy teljes felmentésre (mentesítésre) • a szülő írásos kérelme és • a szakértői vélemény alapján az igazgató döntésével kerülhet sor. 7. A pedagógiai programot vállaló, de egyes elemeit pótolni köteles tanulók egyéni továbbhaladását az igazgató szabályozza (lásd még: részleges mentesítés) 8. Külföldre távozó (külföldön tartózkodó) tanuló esetén az igazgató – mérlegelés és a szülővel történő egyeztetés alapján - az alábbi lehetőségekről dönt: • szünetelteti a tanulói jogviszonyt, • vagy mentesíti a tanulót a mindennapi iskolába járás kötelezettsége alól, • vagy magántanulói státuszba helyezi a tanulót. Minden döntés kiegészül félévente (de legalább évente egyszer) a vizsgakötelezettség meghatározásával.
4
3. A tanulók jogai A tanuló joga, hogy: •
igénybe vegye a tanuláshoz nyújtott segítséget: - a szaktanár munkáját - a szaktantermek, szertárak eszközeit – szaktanári felügyelettel, - a könyvtárat az iskola tanulójaként alanyi jogon – nyitvatartási időben, • önműveléssel gyarapítsa ismereteit, • szabadon választhasson a fakultációs tantárgyak közül, • az iskola pedagógiai programja végrehajtásához kapcsolódóan tájékozódjon és sokoldalú ismereteket szerezzen, • az iskolai könyvtárból tankönyveket is kölcsönözzön, • az iskolán kívül más szervezet vagy intézmény foglalkozásain részt vegyen, de ezek nem akadályozhatják iskolai munkáját, • részt vegyen a diákönkormányzat programjainak szervezésében, • javaslataival, véleményével segítse a DÖK munkáját, • választó és választható lehessen a diákképviseletbe, • szabadon véleményt nyilvánítson és kérdezzen minden - az iskola életét érintő – kérdésről, • kirándulásokat szervezzen és kérje a pedagógusok segítségét a lebonyolításban • tiszteletben tartsák személyiségi jogait, vallását, világnézetét • tiszteletben tartsák nemzetiségi és etnikai önazonosságát • személyesen vagy képviselőkön keresztül részt vegyen az érdekeit érintő kérdések meghozatalában (osztálytitkáron, osztályfőnökön, szaktanáron, igazgatón, szükség esetén iskolaszéki vagy szülői képviseleten keresztül). • A tanulói érdekvédelem rendszere: - érintett felnőtt, pedagógus, - osztályfőnök, - igazgató (távollétében vagy megbízás alapján igazgatóhelyettes), - bármely fórumon – kérésre -: iskolaszék vagy szülői szerv képviselője. A vitás esetek rendezése során alapvető követelmény a másik fél tiszteletben tartása.
3.1 Gyermekvédelmi és szociális jogok 1. A gyermekvédelmi és szociális problémák koordinátora az intézmény gyermekvédelmi felelős tanára. Munkáját minden tanuló és családja igénybe veheti az iskola területén kifüggesztett fogadási időben. 2. Rendkívüli esetben az intézmény vezetői és pedagógusai (elsősorban osztályfőnökök) állnak a rászorultak rendelkezésére. 3. Átmeneti problémák kezelésére juttatásokhoz, segélyekhez segítjük jutni a rászorulókat. Egyedi elbírálással, ügyintézéssel igénybe vesszük a polgármesteri hivatal és intézményeinek (családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, pedagógiai szakszolgálat), a helyi (Vöröskereszt, Magyar Máltai Szeretetszolgálat) és a regionális szociális intézményeknek, a helyi és országos alapítványok támogatásait. 4. A pedagógiai programban szereplő, költségtérítéses szolgáltatások (nyelvtanfolyam, idegen nyelvi tanfolyam, sítábor, nyári tábor, kórus vendégszereplése, levelezős versenyek nevezési díja, tanulmányi kirándulás, szakköri tehetséggondozás) szervezését ingyenesen biztosítjuk. A részvételi költségekhez a rászorulókat alapítványi támogatások javaslatával segítjük hozzájutni.
5
5. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatásról és annak elosztásáról a jogszabályoknak megfelelően a nevelőtestület dönt. Az állami támogatáson túl a nem alanyi jogon járó segítségnyújtás lehetséges módjai az iskolában a következők: • rászoruló, de a rendelet teljesítéséből (családi helyzet változása, új beiratkozás stb. okból) kimaradt tanuló az iskolai könyvtár állományából, • ha ez már nem lehetséges, az iskolai alapítvány segítségével részesül tankönyvtámogatásban.
4. A tanulók kötelességei A tanuló kötelessége, hogy: tettekben és szavakban - az iskola házirendje, - pedagógiai programja, - a kommunikációs kultúra szabályai szerint viselkedve •
• •
• • •
• • •
•
részt vegyen a kötelező és a szabadon választott foglalkozásokon, fakultáción, szakkörön, rendszeresen és fegyelmezetten – képességeinek megfelelően – tanuljon, a tantermek, szaktantermek, szertárak, a könyvtár eszközeit rendeltetésszerűen használja és rendben tartsa, megőrizze és óvja az iskola létesítményeit, felszerelését, felszerelési tárgyait, taneszközeit, ellenőrző könyvét hozza magával az iskolába, az iskola minden tanulójának, azok szüleinek, az iskola alkalmazottainak, tanárainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, az iskolai ünnepélyekre ünnepi ruhát öltsön (fehér felső, sötét alj vagy nadrág), a hiányzást orvosi vagy szülői igazolással (ez utóbbi legfeljebb 3 nap évente) igazolja a hiányzást követő osztályfőnöki óráig, az óra elején jelentse, ha hiányzás vagy egyéb ok miatt nem tudott készülni, gondoskodjon az ellenőrző könyv aláíratásáról hetente.
5. Az iskola munkarendje 1. A tanév rendjét általában a miniszteri rendelet alapján tervezi az intézmény. Eltérésre • jegyzői engedély, • vagy rendkívüli esemény (pl. bombariadó miatt elmaradt tanítási idő pótlása stb.) miatt kerülhet sor. 2. Az iskola tanítás nélküli munkanapjait az éves munkatervben rögzíti az iskolavezetés. Egy nap ebből a Diákönkormányzat programjaként valósul meg. A döntésekről a rendszeresített és minden tanuló számára elkészített „Naptár” tájékoztatja az iskola klienseit. 3. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől csütörtökig reggel 7.30-tól délután16.30 óráig, pénteken 15 óráig vannak nyitva az iskola tanulói számára. 4. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.30–tól a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére, legkésőbb 17 óráig tudja biztosítani. 5. A felügyeleti és nyitva tartási időn túl, továbbá hét végén, illetve szünidőben (az intézmény helyiségeinek folyamatos bérbeadása miatt) az intézmény területének, épületének, helyiségeinek, berendezéseinek használata előzetes, az iskolavezetéssel kötött (szükség esetén írásos) megállapodás keretében lehetséges. 6. Az iskolába a tanulók reggel 7.30 és 7.45 között érkezzenek.
6
7.
A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra
8 00 – 8 45
2. óra
9 00 – 9 45
3. óra
10 00– 10 45
4. óra
10 55 – 11 40
5. óra
11 50 – 12 35
6. óra
12 40 – 13 25
7. óra
13 30 – 14 15
8. óra
14 25 – 15 10
8. A tanulók az iskola helyiségeit – a tantermeket, a szertárakat, a tornatermet, a könyvtárat csak nevelői felügyelettel használhatják. Ez alól felmentést csak az igazgató adhat. A tanulók a tanítás befejezése után az iskolai sportpályákat csak felnőtt felügyeletével használhatják. 9. A tanulóknak az óraközi szünetekben az udvaron kell tartózkodniuk. (Alsó tagozatosok a felső udvaron, felső tagozatosok a középső udvaron.) Rossz idő esetén, a folyosón maradhatnak. 10.
Az óra kezdete előtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk.
11.
Délutáni foglalkozások előtt is az udvaron kell a tanulóknak várakozniuk, és csak a szaktanárok vezetésével használhatják az iskola helyiségeit.
12. A tanuló tanítási idő alatt az iskola területét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy igazgatóhelyettes) vagy a szaktanár engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 13.
Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik.
14. Tanítási szünetekben az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt az érintettek tudomására hozza. 15. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 16.
A tanuló által készített alkotások a tanuló tulajdonjogát képezik (pl. TDK-k, hagyományőrző dolgozatok, képzőművészeti, kézműves, barkács jellegű tárgyak stb.) A kiállításra kerülő alkotások, publikációk esetén a tanulók írásbeli beleegyezését kikérjük.
7
6. Tanórán kívüli foglalkozások 1.
• •
•
•
•
• •
• •
•
Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Napközi otthon Ha a szülők igénylik, az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban napközi otthon működik. Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók étkezésben részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet biztosít. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat minden hónapban előre kell befizetni. A fizetési napokról a szülőt írásban értesítjük. A hiányzó tanuló étkezési díját az iskola a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő az étkezést a megelőző nap délelőtt 10 óráig lemondja. Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban, az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Diákkörök, szakkörök, énekkar A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A művészi, technikai, szaktárgyi szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Speciális szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója (pl. néptánc, sakkoktatás, stb.). Versenyek, vetélkedők, TDK A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik. Kirándulások Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente – legalább egy alkalommal – kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. (A kiránduláson részt nem vevő tanuló felügyeletét az iskola látja el.) Múzeum-, könyvtár-, színházlátogatások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtárból az iskola tanulói és dolgozói kölcsönözhetnek. A tankönyveken kívül egyszerre maximum 6 könyv kölcsönözhető 30 napos időtartamra. A tanév végén május 31-ig el kell számolni a könyvtartozásokkal. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (sportlétesítmények, sporteszközök stb.) a tanulók – felnőtt felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használhatják.
8
•
Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A részvétel a tanulók számára önkéntes. A résztvevők számára – az egész tanévre megállapított hittanórák idejére – iskolai elfoglaltság nem szervezhető.
2.
A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 14 óra és 16 óra között szervezik meg. Kivételes esetekben – egyedi döntés alapján – ettől el lehet térni az igazgató engedélyével.
3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. Ezekre az adott tanév elején kell jelentkezni, és a jelentkezés egy tanévre szól. 4. A felzárkóztató és egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki; a részvétel kötelező. 5. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell.
7. Óvó, védő intézkedések szabályozása 1. A tanuló kötelessége, hogy • óvja saját és társai testi épségét, egészségét; • elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket; • betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; • azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl. tüzet) vagy balesetet észlel; • azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt az állapota lehetővé teszi - , ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült; • megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában • azonnal jelentse, ha kárt okozott. 2.
3.
A gyakorlati foglalkozásokon tilos a tanulónak gyűrűt, karórát, nyakláncot, lógó fülbevalót, egyéb testékszert viselnie. A testnevelési órákra, edzésekre vonatkozó külön jogszabályok: a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; • a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai ruházat helyett – sportfelszerelést (pl. tornacipő, tornadressz, melegítő) kell viselniük; • tilos a tanulónak gyűrűt, karórát, nyakláncot, lógó fülbevalót, egyéb testékszert viselnie; • a délutáni sportfoglalkozások előtt legfeljebb 15 perccel gyülekezhetnek a tanulók az iskolaudvaron. •
4.
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben az iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja. Az ő írásos dokumentumaik alapján igazolható a tanulók betegsége, illetve gyógyulttá (iskolába járásra alkalmassá) nyilvánítása.
9
5. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését: • Fogászat, • belgyógyászati vizsgálat, • szemészet, • a tanulók fizikai állapotának mérése, • a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata. 6. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát 7.
Az iskola épületében dohányozni csak felnőtt, nagykorú személyeknek lehet, nekik is csak a kijelölt helyen. A dohányzóhelyeket az iskola igazgatója jelöli ki.
8.
A tanulóknak a legszigorúbban tilos a dohányzás, a szeszesital vagy más egészségkárosító anyag fogyasztása, illetve az iskola területére való bejuttatása! A tilalom érvényes az iskola által szervezett minden rendezvényre, legyenek azok akár az iskola épületén kívül is.
8. A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. 2.
Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére • osztálytitkárt és • két fő képviselőt (küldöttet) választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: • szakkör, • érdeklődési kör, • önképzőkör, • énekkar. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet a megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, a DÖK, a szülői munkaközösség, iskola vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – a lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3.
A diákkörök saját tagjaik közül diákönkormányzat vezetőségébe.
egy-egy
képviselőt
választanak
az
iskolai
10
Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) 1. A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában DÖK működik. 2. Az iskolai DOK tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló DÖK-i vezetőség irányítja. 3. A DÖK tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai DÖK képviseletét az iskolai DÖK-ot segítő nevelő látja el. A DÖK-ot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a DÖK-ot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai DÖK vezetőségének véleményét. 5. A Diákönkormányzat éves terve, illetve az intézményvezetővel egyeztetett egyéb programja alapján veheti igénybe az intézmény épületeit, helyiségeit, eszközeit stb., felnőtt, felelős személy felügyeletével. A rend fenntartása az igénybe vevők kötelessége. 6. A diákönkormányzat létesítményhasználati bevételeivel saját hatáskörében rendelkezik. 7. A fentiek, illetve a gazdálkodás lehetőségei alapján a DÖK támogatási elvei a következők: • • • •
az intézmény területének, épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek stb. ingyenes használati joga (egyeztetett program alapján) – a működési költségeket az intézmény mint támogatást biztosítja; utazási, részvételi igények kiadásainak támogatása DÖK-rendezvények esetén; a rendezvények bevételeinek szabad felhasználása; szükség esetén iskolai alapítványi támogatás javaslata (kuratóriumi hatáskör).
Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai közgyűlést kell összehívni. 2. Összehívásáért az iskola igazgatója a felelős. 3. A diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a DÖK-ot segítő nevelő, valamint a DÖK gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról; az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről.
9. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról • az iskola igazgatója - diákközgyűlés, - hirdetőtábla, - iskolarádió, - körözvény, - „Naptár” segítségével; • az osztályfőnökök - az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.
11
2. A tanulót, a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogaik érvényesítése érdekében kérdéseikkel, véleményükkel, javaslataikkal – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján – az iskola igazgatójához fordulhatnak, aki 10 napon belül köteles érdemi választ adni. Magasabb jogorvoslati fórum az Iskolaszék, mely 30 napon belül köteles érdemben válaszolni. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről • az iskola igazgatója - a szülői munkaközösség választmányi ülésén, • az osztályfőnökök - a szülői értekezleten tájékoztatják. 5. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról tájékoztatják: • szóban - családlátogatásokon, - szülői értekezleteken, - fogadóórákon, nyílt tanítási napokon, •
írásban - a tájékoztató füzetben, - ellenőrző könyvben, - félévi és tanév végi értékelő lapokon.
6. A szülők és tanulók a saját jogaik érvényesítése érdekében, kérdéseikkel, véleményükkel, javaslataikkal szóban és írásban az iskola igazgatójához, a gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a DÖK-hoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 7.
A pedagógus köteles dolgozatíratási szándékát előre jelezni.
8. A diák joga, hogy dolgozatát a beszedéstől számított két héten belül kijavítva és értékelve megtekinthesse, a témazárók kivételével dolgozatait hazavihesse. 9. A szülő joga, hogy a témazáró dolgozatot a fogadóórákon megtekinthesse. 10. A pedagógiai program szerint naponta legfeljebb 2 dolgozat íratható egy osztályban. 11. A dolgozatírást legalább egy nappal korábban be kell jelenteni. 12. A diákönkormányzat diákképviselője jogosult észrevételt tenni a 10., 11. pont megsértésének ügyében. 13.
Szünidőre házi feladat nem adható (kivétel a mindennapi olvasásra ösztönző, vagy önművelési feladat, melynek számonkérése vagy elmarasztaló osztályozása a szünetet követően tilos).
12
14.
Osztályozó, javító vagy különbözeti vizsgára utalt tanulót felkészüléséhez a minimálias és az általános követelményekről írásban tájékoztatni kell • •
a felmentő, magántanulói státuszt vagy az egyéni továbbhaladást szabályozó határozat kiadásakor , illetve egy hónappal a vizsga időpontja előtt a vizsga pontos idejéről.
10. A diákélet mindennapi kérdései 1.
Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, • az iskolai SZMSZ-ben és a házirendben foglaltak betartásáért, • a szándékosan okozott kár megtérítéséért.
2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet tartson. 3. Tanulói felelősök: • osztályonként két-két hetes, • folyosói, udvari ügyeletesek, • tantárgyi felelősök, • ügyeletes osztályok, • étkezést segítők. 4.
A hetesek feladatai: • gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről (reggel tanterem nyitása, tiszta tábla, kréta stb.), • a szünetben szellőztetnek, • az első óra kezdetén felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, • jelentik a hiányzókat, • ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot, • az óra végén a táblát letörlik, ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát, • hetente kétszer meglocsolják a virágokat, • jelentik az ellenőrző könyv hiányát.
5.
A tanulói ügyeletesek feladatai: • a nevelők munkáját segítik, • felügyelnek az udvar, a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, • figyelmeztetik a fegyelmezetlen tanulókat, • szükség esetén a rendbontókat jelentik az ügyeletes nevelőnek.
6.
Az osztályügyelet az osztályfőnökkel egy napon látják el az osztályok. Ilyenkor az udvar és a folyosók tisztaságára, rendjére kiemelten felügyelnek.
13
7.
A tantárgyi felelősök – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók iskolai felszerelésének és házi feladatainak ellenőrzését.
8. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza. 9.
Az osztálytermek faliújságáról az osztályközösség dönt.
11. Késés, mulasztás 1. A tanuló késését és mulasztását a tanórákról valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. 3. A tanuló a szülő előzetes írásos engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A mulasztó tanuló iskolába jövetele első napján, de legkésőbb a következő osztályfőnöki órán igazolja mulasztását az osztályfőnöknek. 5. Amennyiben a fentieknek nem tesz eleget, órái igazolatlannak minősülnek. 6. Az igazolást lehetőség szerint az ellenőrző könyvben, tájékoztató füzetben kell dokumentálni. Az orvos általi „Vizsgálaton megjelent” bejegyzés nem jogosít egész napos hiányzásra. 7. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül, az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. 8. A rendszeresen késő tanuló késését a havi magatartás értékelésekor beszámítják.
11. Napközi otthon 1. A napközi otthonba történő felvétel vagy a napközis státusz megszüntetése a szülő írásos kérésére történik. 2. A szülő kérésére tanév közben is felvehető a tanuló a napközi otthonba. Létszámhiány esetén egyéni mérlegelés alapján az igazgató dönt a felvételről. 3. Az iskola a napközi otthonba minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. 4. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével kezdődnek és délután 16 óráig tartanak. Szülői igény esetén az iskola 17 óráig biztosít felügyeletet.
14
5. A napközis foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. 6. A tanuló a napközis foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. 7. A napközis csoportokban felelősök segíthetik a napközis nevelő(k) és a konyha dolgozók munkáját.
12. Térítési díj befizetése és visszafizetése 1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. 2. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, a kijelölt napokon kell befizetni. 3. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy a szülő részére visszajuttatja, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló a megelőző napon délelőtt 10 óráig lemondja.
13. A tanulók jutalmazása A tanulók jutalmazásának elvei és formái Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás egyéni formái Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: - szaktanári, - napközivezetői, - osztályfőnöki, - igazgatói, - nevelőtestületi. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után - az osztályfőnök dönt.
15
Jutalmazási forma az iskolai alapítvány ösztöndíja, melyre az iskola javaslatot tesz az alapítvány kuratóriuma számára. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett munka részesei), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. A jutalmazásokat az intézmény faliújságján és az iskolarádióban ki kell hirdetni. Csoportos jutalmazási formák Jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház vagy kiállítás látogatásához). Tábori részvételi díj részbeni vagy teljes átvállalása.
14. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára tekintettel - el lehet térni. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható: - szóbeli figyelmeztetés, - osztályfőnöki vagy igazgatói írásbeli intés. A szóbeli figyelmeztetés lehet -
-
szaktanári: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, felszereléshiány, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt; ügyeletes tanári: a tanítás előtt vagy az óraközi szünetben történt fegyelmezetlenség miatt; osztályfőnöki: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése és a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt.
Az osztályfőnöki írásbeli intés az osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali intés alkalmazását teszi szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést - a körülmények mérlegelésével - az osztályfőnök kezdeményezi. Károkozásért, súlyos fegyelmi vétségért fegyelmi eljárás indítható, ha • a korábbi intézkedések eredménytelenek, • ha szándékosság feltételezhető, • ha a fegyelmi vétség, illetve a nagy kárt okozó cselekedet mérlegelést, alapos vizsgálatot igényel. A fegyelmi eljárás résztvevői: • a kárt okozó tanuló, • a tanuló képviselője • az intézmény vezetője (megbízással vezetőhelyettese), • az osztályfőnök, • kérésre a szülői szervezet vagy Iskolaszék képviselője. 16
15. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1.
A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat, nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát, kerékpárt, rollert, görkorcsolyát stb.) lehetőleg ne hozzanak magukkal. Ezekért az intézmény felelősséget nem vállal.
2.
Nagyobb összegű pénzt a tanulók csak a szülő engedélyével – rendkívüli esetben – hozhatnak. Ilyen esetben kötelesek a pénzt leadni megőrzésre az osztályfőnöknek, az iskolatitkárnak.
3.
A tantermekben a tanítási órákon tilos a mobiltelefonok használata.
4. A zeneiskolás tanulók a hangszerüket a nevelői szobában helyezhetik el a tanítási idő alatt. 5.
Az öltözőben a bejárati ajtó zárásával kell biztosítani a tanszerek, a ruházat védelmét. A kulcs használata az órát tartó pedagógus felelőssége.
6.
Az étkező előterében tárolt ruházat, tanszer őrzését ügyeletesi rendszerrel biztosítjuk. Az ügyeletesek felkészítése, feladatuk szakszerű ellátása az étkeztető csoportvezető tanár feladata. Kedvező időjárás esetén lehetőleg a tanterembe zárva gondoskodunk az értékek megőrzéséről.
16. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1.
A szülői szervezetnek a közoktatásról szóló törvény 59.§ (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti.
2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek. Függelék Az ingyenes tankönyvekkel kapcsolatos eljárásrend 1. Az ingyenes tankönyv értékét az alábbiakban határozzuk meg: Új tankönyv: 100 % 1 éves használat után: 50 % 2 éves használat után 25 %. A három éves használat után – indokolt esetben - a tankönyv selejtezhető. 2. Az elveszett vagy megrongált tankönyvek kártérítése Az iskola által, az iskolai könyvtár állományából biztosított ingyenes tankönyvet, egyéb segédletet a tanuló köteles használható állapotban megőrizni és a tanév végén (osztályozó vizsga esetén a sikeres vizsgát követően) a könyvtárnak visszaszolgáltatni. A tanuló hibájából elveszett tankönyvet, segédletet a tényleges tankönyvi áron kell megtéríteni.
17
A tanuló hibájából használhatatlanul súlyosan megrongált (gyűrt, tépett, összefirkált) tankönyv, segédlet értékét meg kell téríteni az 1. pontnak megfelelő mértékben. Rendeltetésszerű használatból (lényegkiemelő szövegkiemelés, aláhúzás, jegyzet a tanár utasítására) eredő értékcsökkenés esetén a tanulót nem terheli kártérítési kötelezettség.
4. Kártérítési mentesség, illetve mérséklése A kártérítési kötelezettség eltörlését, illetve mérséklését a szülő az iskola igazgatójának benyújtott írásbeli kérelemmel, indoklással kérheti. A kérelemről az igazgató dönt az osztályfőnök (szaktanár), illetve az iskolakönyvtáros (szükség esetén gyermekvédelmi felelős) véleménye, javaslata alapján. 5. Eljárásrend Az ingyenes tankönyvet a tanuló az iskolakönyvtárosnak (szükség esetén az osztályfőnöknek) legkésőbb a tanév utolsó tanítási napjáig adja le. Ha több évre szól a tankönyv, a fenti kötelezettség alól a tankönyv használatáig mentesül a tanuló. Javító- vagy osztályvizsga esetén a tankönyveket a sikeres vizsga napján kell leadni. Évismétlés esetén újabb tankönyvre a tanuló nem jogosult, csak abban az esetben, ha tankönyvváltás következik be. Térítési költség megállapítása esetén a meghatározott költséget nyugta ellenében a titkárságon kell befizetni. Ennek elmulasztása esetén az iskola igazgatója írásban szólítja fel a szülőt a mulasztás pótlására, ennek eredménytelensége esetén tájékoztatja Dorog Város Jegyzőjét. 6. Hatályosulás A Házirend fenti kiegészítésében foglaltakat első ízben a 2007/2008. tanévben kell alkalmazni. Dorog, 2007. augusztus 28. Kovács Lajos ig. sk.
18
