KÉZIRATOS IRODALMI DIAKÚJSAG A DEBRECENI KOLLÉGIUMBAN - Heti Közlöny 1857-1896 Lenkey István
A világosi fegyverletétel után a debreceni Kollégium ifjúságának is nehezebb lett az élete. Nem volt az országnak még egy városa, és még egy iskolája, amely Debrecenhez és a Kollégiumhoz hasonló mértékben elkö telezte volna magát a szabadságharc mellett . Ez a magatartás a Habsburgokat olyan ellenszenvvel töltötte el, hogy szinte kettőzött erővel próbálták a Kollégiumban folyó oktató-nevelő munkát akadályozni, ső t kísérletek történtek az elhallgattatásra is, amikor a középfokú tagozattól és a jogi fakultástól megvonták a nyilvánossági jogot, és a Kollégium diákjainak Nagyváradra kellett érettségizni menni, jogot pedig a katolikus pozsonyi egyetemen vagy Bécsben tanulhattak a református ifjak is. A szabadságharc bukása után nyolc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az ifjúság önképző mozgalma újra meginduljon, kiteljesedjen és hagy az abban résztvevő diákok a tananyagon túli ismeretekkel gyarapíthassák tudásukat. 1854-ben az Önképző Társulat megalakult és három év múlva útjára indítatta a Kollégium ifjúsági irodalmi lapját Heti Közlöny címmel. Az Önképző Társulat Szeremlei (Császár) Péter (1837-1924) szenior javaslatára határozta el a lap alapítását. Ezzel akart nyilvánosságot biztosítani az önképzőkör tagjainak és egyben bizonyságát akarta adni az ifjúság életre valóságának is.1 Az indítvány realitásának megvizsgálására három tagból álló bizottságot küldött ki az önképzőkör tagsága. Balogh Ferenc (1836-1913), Bihari Péter (1840-1888) és Miklovic Bálint a következő gyűlésre már kidolgo zott tervezetet mutattak be. fgy indulhatott meg az Önképző Társulat lapja 1857 . november 30-án, és élt 1896 nyaráig .z 1 TREL . II . 24 . a. 12-31. Heti Közlöny (továbbiakban HK) 1869/76 :6 2 Az 1973-bon megjelent Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiája 1843-1970" (Szerk . : Korompainé) Db, 1973 . című kötet a 398. tétel alatt mindössze két évfolyam meglétérő l tud . Az első és a 10 . évfolyam lelőhelyeként a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárát tünteti fel, Az Olvasó Társaság és az irodalmi önképző kör jegyzőkönyveinek levéltári kutatása közben, a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárában bukkantam rá a következ ő évfolyamokra : 1858/59, 1860/ 61, 1861/62, 1862/63, 1863/64, 1864/65, 1865/66, 1867/68, 1868/69, 1869/70, 1871/72, 1872/ 73, 1873/74, 1874/75, 1878/79, 1879/80, 1880/81, 1882/83, 1883,84, 1884/85, 1886/37, 1887/88, 1888/89, 1889/90. - Köszönetet mondok dr, Kormos László igazgatónak, dr. Kormos Lászlóné és dr. Tenke Sándor leltárosoknak, hogy munkámat támogatták .
35
A lap mindvégig kézírással jelent meg, nyomtatott fejléccel . Alcímében benne foglaltatik a tartalmi megjelölés is : az önképezde köréből". Ez azonban ténylegesen változott az évek során, mert a Kal~égiurn ifjcísága nyitott volt a diákság életének minden mozzanatára, sőt más várasok diákjainak az életéből is közölt híreketa E nyitottságnak a mélysége természetesen a szerkesztők képzettségétől, érdeklődésétől sokban függött. A Heti Közlöny hetilapként indult : Megj elenik a lap minden kedden estére kivévén a szünnapokat", 4 de később már vasárnaponként olvasható s Megjelenése azonban rendszertelennek mondható, mert minden évben kü lönböző számban j elem meg s Ez a rendszertelenség-látszat azonban következhet abból is, amit Kósa Ede negyedéves teológus az 1872/73 . iskolai évben megjelent számokról 1874. november 25-én feljegyzett az 1872/3 : március 16. számának a végére : Több szám nem találtatott midőn kötés alá adtam." A Heti Közlöny számai elveszhettek vagy szétolvasták azokat. A lap szerkesztőit' az Önképző Társulat tagjai közül a közgyűlés évenként választatta. Egy-egy szerkeszt ő újraválasztása esetén több évig is szerkeszthette a lapot. A szerkesztőnek a 12. (1868/69) évfolyamtól volt mun katársa, aki a szerkesztésben segítette. A szerkesztő azután kapott munkatársat az Önképző Társulattól, miután a Történelmi és Szépirodalmi mellékletek bealvadtak a főlapba. Beczner Frigyes a szerkesztő munkatársválasztását így indokolta meg : A lapunk egyesített két része - szépirodalmi és történeti - önként és célszerűen két egyén figyelmét és működését veszi igénybe."$ Az első számban (1857. november 30.) Szilády Áron (1837-1922)9 szerkesztő az Előszó"-bon konl~ét célról nem beszélt. A megindulás tényét állapítja meg és lehetőséget ad az olvasóknak a lap jobbítására : Azon lap ból, amelynek szerkesztésével bennünket az önképezde megbízott, van sze~ rencsénk az első számat bemutatni, mint olyat, amely mind külalakjára, mind bel-szerkezetére nézve véleményünk szerint jelenlegi körülményeink közt fönállhat. - De ha valakinek, akár a kül kiállítására nézve, akár a bel szervezetre jó tanácsa van, köszönettel fogadja a Szerkesztőség." Az első évfolyamot berekesztő cikkében Szilády Áron a lap jövőbeni célját így fogalmazta meg: hajtandó, hogy jövőre a H. Közlöny . . . hívebb 3 4 5 6 7
TREL. II. 24. a. 12-31. HK 1872. január 21 . Uo. 1857,/58 :1. Uo. 1868/69-től. Pl. 1857/58-bon 22, 1858/59-ben 24, 1859/60-bon 20 stb . (Az átmenő évek kezdetét jelző évszámmal jelöljük a szerkesztői év kezdetét.) 1857- Szilády Aron, 1858- Kovács Gyula (1-2. szám), Géresi Kálmán (3~1. szám), Kovács Gyula (5-6. szám), Zathreczky Károly (7-24, szám), 1860- Varga József, 1861- Balogh Ferenc, 1862- Cserna Geyza, 1863- Szana Tamás, 1864Szana Tamás, 1865- Nagy Gusztáv, 1867- Beczner Frigyes, 1868- Beczner Frigyes, 1869- Szatmáry Károly a 2. számtól, majd Beczner Frigyes, 1871- Szathmáry Károly, 1872- Erd ős Károly, 1873- Szombathy János, 1874- Kósa Ede, 1878Bácsi Lajos, 1879- Dicsőfi József, 1880- Bakó István, 1882- Benedek János, 1883D. Kovács János, 1884- Erdélyi Imre, 1886- Csapó Péter, 1887- Tóth József, 1888- Csánky Benjámin, 1889- Bartók Jen ő. 8 TREL. II. 24. a. 12-31. H K 1868/69 :1. 9 Hazai és külföldi tanulmányok után több helyen káptalankodott, majd Kiskunhalason lett lelkész. Több egyházi tisztséget is betöltött. Állandó tagja volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak és a Magyar Történelmi Társulatnak. A Kisfáludy Társaság tagjává választotta, az Akadémiának is tagja volt. Nagyszabású irodalmi, keleti nyelvészeti és irodalomtörténeti munkásságot fejtett ki.
36
tükre legyen az önképezde működési mozzanatainak . . ." (1857/58 :július 13.). A szerkesztők évenként újabb és újabb rovatokat nyitottak. Varga József vezércikkében ezt írta : Lapunk célja ez évben is - mint a lefolyt három év alatt - ugyan az leend, ti. az ifjúság közt már az olvasó egylet által is eléretni célzott, az önképezde által már némileg elért és megked-. vehetett munkásságot mintegy tiilu'özni."1° Úgy akarta megvalósítani a fenti célt, hogy általános közóhajtás fejeztetett ki az iránt, mi szerint ez [ti. a lap] ezután az iskolai életet nagyobb mérvben tükrözze vissza" . Ezért ve~ zenek be új rovatokat, adtak helyet a napi eseményeknek, diákanekdotáknak stb. Nagy Gusztáv szerkesztő az ifjúság életéről és munkájáról tudósító lapot időnként gyönyörködtető és oktató lappá akarta változtatni . Az 1865 :5. szám mellékletén olvasható Egy pár szó a szerkesztőtől" című cikkében így ír erről az elképzeléséről: Nekem . . . Izélom volt egy lapot kiállítani időnként, hagy az aestheticailag kidolgozott költeményeknek úgy mint prózának minden, vagy lehetőleg legtöbb idomai megjelenjenek ; hogy így elkerülhetnék egy részről az egyoldalúság és formaság, más részről működésünlmek egy olyan muíatványát bocsájtanánk közzé, mely gyönyörködtet, de egyszersmind oktat is." Szathmáry Károly a lap programját már nagyon konkrétan határozta meg és hármas tagolásban fogta át benne az iskolai életet : 1. szépirodalmi és tudományos rész : . . . helye van minden e szakbavágó munkának, köl temény, cikk a tudomány minden ágából, fordítás, átdolgozás, novella, tollrajz, leírások stb.". 2. történelmi rész : iránycikk, egyleti tudósítás, oratóriumi szemle. 3. mellékleten : székfoglaló beszédek, pályanyertes művek, ünnepi felolvasások stb.'1 A több év alatt kialakult szerkesztői elvek szerint szerkesztett lap tartalma a szerkesztő ktől függően volt évenként színes avagy szürke. A tartalmi színvonal ingadozásának meghatározója volt a munkatársi gárda rá termettsége, hozzáértése stb. Abban a tudatban és reményben dolgoztak és munkálkodtak az Önképző Társulatban és a lap körül a Kollégium diákjai, amit Gergely Károly (1837-1899) Az önképezdéhez" című versében így fogalmazott meg : Virágos fája egyletünknek / Majd csak gyümölcsöt is terem" .'z A Heti Közlöny verset közölt a legtöbbet . Indulásakor és még hosszú ideig olyanok voltak főiskolások a Kollégiumban, akik a vers-csinálást" kötelező módon tanulták az aktatál középfokán. Nem az ihlet, nem a mon danivaló feszítő ereje vetette fel velük a fallat, hanem a szokás hatalma. Minden számban két-három verset találunk. A lap munkatársai szinte kivétel nélkül jelentkeztek saját, átdolgozott, fordított versekkel. A saját versekkel jelentkezők közül a legeredetibb egyéniség Miskolci] Kovács Gyula (1839-1861), Szabolcska Mihály (1862-1930) és Zsufai János (18401871) volt. Mfiskolci] Kovács Gyula (1839-1861) iskoláit szülőhelyén, Gelejen 10 11 12 13
TREL. II . 24. a. 12-31. HK 1860/61 :1. Uo. 1869/70 :2. Uo. 1865/66:1. Balogh Ferenc, Bihari Péter, Géresi Kálmán, Békési Gábor és mások saját versekkel .
37
(B.-A.-Z. megye) kezdte meg. 1847. szeptember 1-től kilenc iskolai éven át a miskolci ev. református iskola tanulója volt, ahol a költészettel Lévay József (1825-1918) ismertette meg. A gimnázium 8 . osztályát már a debreceni KollégYUmban fejezte be. Itt iratkozott be teológiára is. Az önképző társulatban aktívan dolgozott . Kb. 50 dolgozatot bírált, a Heti Közlönyben számos verset közölt . Életében két műve jelent meg nyomtatásban. 1859ben Emléksarok Kazinczy Ferenc százados ünnepén Debreczenben" című versével a debreceni polgári kaszinó Kazinczy alapítványából 8 aranyat nyert . A debreceni polgári kaszinó a nemzeti felébredés központjává vált, ahonnan egyben a váras közművelődésének irányítása is kiindult" - írja Boldizsár Kálmán. l4 Kazinczy Ferenc születésének százados évfordulója alkalmából . . . a Casinó tagja egy . . . Kazinczy alapítvány megtételére nagy buzgalommal gyűjtöttek, amely hamarasan létre is jött és amelynek kamataiból évente irodalmi pályadíjat tűztek ki a Kollégium tanuló ifjúsága számára."~ Ebből az alapítványból az évtizedek során sok diákot jutalmaztak. A másik írása a Kinini Nagy Benő szerkesztette Csako~nai Album-bon, 1861-ben jelent meg : Csokonai kara előzményei és kölcsönhatása, iskolájának költészetünkben jellemzése és karunkig lehozása" címmel. A Heti Közlönyben megjelent verseit három csoportba oszthatjuk, éppúgy, mint bármely verselő kartársáét. Helyzet versek : A Sajónál, Ernődnél, Költő sírján stb. ; a magyar történelem eseményeit felidéző versek : Árpád síri álma, Lehel stb. ; és a harmadik csoportba az évfordulós versek tartoznak : Csokonai emlékezete, Tököli Sebők emlékezete stb. Kovács Gyula költészetében is megtalálhatjuk a reformkar költőinek hatását. Merengés" című versén Vörösmarty költészetének hatása érezhető : A föld az ember egyetlen hazája / Búban örömben élni itt tanul / Itt van a bölcső, itt a síri vánkos / A földobott kő újra visszahull".16 A Hazámban" című Vörösmarty jeligével beküldött versét annak bírálatával együtt olvashatjuk a Heti Közlönyben.l' A vers névtelen bírálója így ír Kovács Gyula verséről : habár ismeretes gondolatot, és kitételt látunk is benne, melyet Petőfi vagy Arany műveiben találunk, s habár az Arany annyira kedves egyszerű és érzemény teljes műveinek utánzása tűnik is ki belőle, mindazáltal eredetiségéb ő l semmit sem veszít". A kortárs is látta, hagy kiknek a költészete hatott rá és határozta meg írásait. Korai halála miatt nem bontakozhatott ki egyéni hangú költészete . Halála után verseit Bihari Péter rendezte sajtó alá, és látta el bevezetéssel. Zsutai János (1840-1871) is a Heti Közlöny korszakának költ őegyénisége. Gimnáziumi tanulmányait Miskolcon végezte. 6 is abból a körből indult, amelyből Miskolci] Kovács Gyula. A debreceni Kollégiumban teológiát tanult. 1865-ben köztanító volt. Összegyűjtött versei halála után j elentek meg a Kollégium ifjúságának áldozatkészségéből.'s Versei fájdalmas hangvételű Balak és bölcselkedő gondolati költemények . Mondanivalóját a népies-nemzeti irányzat határozta meg. Egyike volt azoknak, akik verseikkel legjobban támogatták a Heti Közlönyt . Az 1863/64 . 14 15 16 17 18 19
38
A debreczeni casinó százéves története 1833-1933 . Debrecen 1933. 13-14. p. Uo. TREL. II. 24. a. 12-31. HK 1858J59 :14 . Uo. 1858/59 :8. Kovács Gyula költeményei . Debrecen, 1862. 65. p. Zsutai János költeményei, Debrecen, 1872.
első számban megjelent Jerünk!" című versével munkára hív és serkent, mert tudja, hogy Fut az idő . . ." de menni kell, mert csak a munka, az igazságért élés ad értelmet és tartalmat az ember életének: Az élet int, hiv élni, tenni, / Van ki veled jár, van ki elhágy, / Mert utunk j elzi sokféle vágy . . . / Tudomány-szomj hányat gyötört meg? / Kincs van itt, - ott magosra törnek, / És igazért élni merészelünk! . . . / Fut az idő, jerünk!" (3. v.). Verseiben a hétköznapi események is megszólalnak : Hívogató, Vigadókhoz, Hulló levelek, Betegség után stb. Betegség után"~° című versében a múlt fájdalmait feledve a jövőre irányítja a figyelmet: . . . Hervadjon a múlt s ne fájon az, / Kárpótlást jövőbe keresd! . . ." (7. v.) A Heti Közlöny harmadik egyéni hangú költő munkatársa a századforduló közelében Szabolcska Mihály (1862-1930) volt. Tanulmányait Kecskeméten és Szarvasan kezdte. Teológiát a debreceni Kollégiumban tanult. Bekapcsolódott az önképző társulat munkájába és verseivel és egyéb írásaival rendszeresen jelentkezett a Heti Közlönyben. Verseiben a népinemzeti költészet késői képviselőjeként mutatkozik be. Korai verseitől késői verseiig megmaradt konzervatív, vidékies lirikusnak. A falu ál" csendjének, hamis igénytelenségének és hamis gondtalanságának a megéneklője volt. Ezekkel a verseivel a maradibb gondolkozású olvasóközönség körében országos népszerűségre tett szert. Tudatosan egyszerű és verseinek rendkívül dallamos volta sikerének egyik magyarázata. Verseiben az őt körülvevő világot énekelte meg : szüleit, feleségét, gyermekeit, a természetet. Nem tudott, és nem is akart túllépni ezen a körön. Művei 1890-től kezdve jelentek meg kötetben. Több nyelvre is lefordítatták azokat. Életéről és munkásságáról gazdag irodalom áll a kutatók rendelkezésére. A Heti Közlönyben verselők legtöbbjén Arany János, Kisfaludy Sándor, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és a magyar népdalköltészet hatása érződik. Nagyon sok esetben az eredetivel való rokonság is kimutat ható. Ma már nem lehet megállapítani, hogy tudatos másolásról van e szó, vagy csak egyszerűen áthallásról. Kétségtelen, hogy a Kollégium diákjai az Olvasó Társaság működése révén a korabeli magyar irodalom megjelent műveit ismerték. Ha az Olvasó Társaság évenkénti könyv-forgalmát figyelembe vesszük, akkor megállapíthatjuk, hogy minden főiskolás évente legalább öt új megjelenés ű könyvet olvashatott el . Bihari Péter (1840-1888) Úton"21 című versében Petőfi hatását fedezhetjük fel. A versben 1859. április 20-i gyaloglására emlékszik vissza . Bihari ekkor Békéstől [Mező]Ladányig gyalogolt . Versében Petőfihez hasonlóan biztatja magát : Nos édes lábaim! / Ti csak haladjatok / Akáki hogy maraszt / Reá ne hajtsatok." Vörösmarty Szép Ilonka című verse ihlette Biki Károly (1844-1912) A völgy lakó]a" című versét.22 A magyar szerelmi dal szókészletét, fordulatait, sahlomit fedezhetjük fel Zsigmond Sándor (1846-1922) négy versszakos Három piros . . ."~ című versében : Rózsa piros a szerelem virága / De pirosabb az én babám orcája" (2. v.). Csillag szalad le az égen sebesen / 6h ne hagyj el kicsinyke 20 21 22 23
TREL . II . 24, a. 12-31. HK 1865j66 :20. Uo . 1861/62 tavasz elő 23 . Uo . 1869/70 :5 . Uo . 1868(69. december 13 .
39
szerelmesem . (3. v.) A vers nagyon egyéni hangú, a szerző közvetlenül nyilatkozik érzelmeiről. Megnyilatkozása tartózkodó és jelképes, nem alkalomhoz kötött, hanem az ún. lírai alaphelyzetek vagy alapvető érzelmek valamelyike jut benne szóhoz. Itt a szerelmi vallomás lírai alaphelyzetét találjuk, mert annak fő motívuma a virág, a harmat, a csillag, a verőfényes reggel . Az eredeti versek mellett jelentős hely jut a műfordításoknak és az idegenből vett versek átdolgozásának . Szava Tamás (1844-1908) nagy előszeretettel tolmácsolta Heinrich Heine verseit saját fordításában. Bihari Péter Goethe verseit dolgozta át, Bartók Jenő az Artur király mondakör részletét Guinevere királyn ő története címmel adta közre. íVlások görögből vagy latinból fordítattak : Anakreon, Horatius, Tibullus Albius írásaiból olvashatunk részleteket. Több vers bírálatával együtt olvasható a lapban . Jelent ősek a magyar történelemből vett részleteket feldolgozó versek bírálatai, mert ezekben hangsúlyt kap a történelmi személy, esemény adta anyagkezelés és anyagfelhasználás is. Bíró Antal Szádvár ostroma című versben a bíráló Gergely Károly szerint a történelmi anyagot szabadon használja a szerző, sőt Bebek György betegségével meg is hamisította. Elbeszélést, beszélyt is közöl a lap. Ezeknek a száma a versekétől meszsze elmarad. Tóth Kálmán Deslys, Charles (1821-1885) elbeszélését fordította magyarra. Szathmáry Károly a magyar szabadságharc elbukása utáni történelmi helyzetet villantotta fel Kossuth világ után" című írásában. Balogh Ferenc és Szabolcska Mihály tollából olvashatunk egy-egy vígjátékot . Mindkettőben a környező világ ítéletér ől van szó. Balogh Ferenc : Az apák ítélete című művében a családi élet kereteit tölti ki, Szabolcska : Mit mond a világ című művében kiszélesíti a kört. Mondanivalójukat a vígjáték keretei között fogalmazzák meg. Mulattatva szándékoznak tanítani. A versekhez hasonlóan a tanulmányok száma is kiemelkedő. A tanulmányokon belül a legnagyabb csoportot az irodalomtörténeti és történeti tanulmányok képviselik. Az irodalomtörténeti tanulmányok sorából György Endre Csokonai provincializmusa~s és Kovács Gyula Árpád jellemzése Vörösmarty Zalán futásában2' hazai vonatkozásai miatt említhető meg. György Endre (1848-1928) szerint Csokonait sem külföldi neves írókkal, sem előzőivel, sem utódaival, sőt még kortársaival sem lehet ös~ szehasonlítani" . A tanulmány végig kíséri a költő életútját és megálla pítja, hogy a mivé lett, azt Debrecen Kollégiumának köszönheté" . Végül szól a címben felvetett kérdésről és úgy látja, hagy Csokonai provincializmusa legnagyabb részt comicus hangú költeményeiben nyilvánul meg" . Ezt pedig összefüggésbe hozza azzal, amit Csokonai neveltetésével kapcsolatosan állapított meg, nem tudta levetkőzni soha sem a durvaságot, mit be24 Esztéta, művészettörténész, kritikus volta Munkáit a polgári haladás igénye jellemzi. Képzőművészeti írásai am aguk idejében úttörő jelleg űek voltak . 25 TREL. II. 24. a. 12-31 . HK 1862/63 :17. 26 Uo. 1867/68 :3. 4. 5. 2? Uo. 1857/58:9. 10. 11. 12. 28 Jogi tanulmányokat folytatott . Közgazdasági, nemzetgazdasági írásainak egész sora jelent meg .
40
szítt, s mit az iskolai törvények bár szigorú, de igazságos eljárása értő daccá, idétlen tréfálkozássá változtatott nála". Csokonai széles körű műveltségével, nagyhatású verseivel a hazai irodalom egyik kiemelked ő egyéniségévé lett vidékies voltában is. Kovács Gyula Vörösmarty művét elemezve Árpádról azt állapítja meg, hogy már tökélyes egyéniséget lelünk" benne. Emellett elmondja, hogy nem egészen életszerű Vörösmarty Árpádja : simább, finomabb, mintsem az élethűség engedné" . A Zalán futásának ezt az egyetlen dolgot lehetne némi hibául róni fel" - írja. Az irodalmi tanulmányok nagy számban foglalkoznak a külföldi iro~ dalom megismertetésével . Bihari Péter Ovidius életét és m űveit írásai alapján igyekszik bemutatni . Miután részletesen foglalkozik Ovidius-szol, azután a befejező részletben összehasonlítja Ovidiust Csokonaival, Utal mindkettőnél a j ó, illetve a rossz tulajdonságakra és így vonja meg a hasonlóságokat : Nekem valahányszor Ovid könyveiben lapozgatok, mindannyiszor eszembe jut a nagy hasonlatosság közte és a mi Csokonaink közt. Mindkettőnél kellő képzettség, koruk színvonalán álló tudományosság, mely . . , megjelenik műveikben . . . Ovidnál erősebb talán a szenvedély, Csokonainál bővebb az eszme; Ovid .többet érez, Csokonai többet gondolkozik. . . . Hibáikban még inkább találkoznak . . . mivel sokat írnak s könnyen, mondhatni . . . kevés gond látszik munkáikon." Vajon csupán csak enynyiben hasonlítanak, vagy különböznek egymástól? Aláírás nélküli cikkben mutatják be Beranger-t~° A szerző Beranger nyomtatásban megjelent önéletrajza alkalmából közölt kritikákat alapul véve írta meg tanulmányát, szerinte a legnagyabb francia, s elsőrangú európai költő"-ről. Elmondja azt is, hagy egyik forrása a Revue des Deux Mande cikkírója Montegut azt állapította meg, hogy Beranger önéletírása semmit sem mond, ami jellemző erővel bírna. Berangerrel és munkásságával később is foglalkoztak. Szara Tamás Heine élete és jellemrajza3l című írásában rövid élet- és jellemrajzát akarom bemutatni" - írja. A tanulmány forrásául Steinmann, Friedrich : H. Heine Denkwürdigkeiten und Erlebnisse című műve szolgált . A mű Prágában 1857-ben jelent meg. Szara Heine munkásságának értékelését nem adja, igaz a tanulmány négy folytatás ellenére még befejezetlen maradt . György Endre és Weidenfeld István mű faj-történeti tanulmányt írtak. György Endre. A költészet három kora32 címmel Victor Hugó munkáját alapul véve szól a líra, az epika és a dráma egymásutániságáról. Megálla pítja, hagy a társadalom énekben nyilvánítja, amit álmodik, elbeszélésben, amit tett, s csak végre kezdi azt színezni ki, a mit gondol" . Weidenfeld Isíván Katona Bánk bánját elemezve mutatja be a tragikum fejlődési folyamatát.~ Ugyancsak ő ír elemzést Schiller Fieskójáról.~` A tanulmány befejezetlen maradt és csak Schiller pályájának elemzéséig jutott el. 29 30 31 32 33 34
TREL . II . 24 . a. 12-31. HK 1862 ;63 :2 . 3. 4. 6. Uo . 1857/58 :11, 12. Uo . 1860/61 :17. 18 . 19, 20. Uo. 1866/67 :1 . A tragikumról. Uo . 1865/66 :1 6. Uo. 1865/66:20.
41
A Heti Közlöny irodalmi tanulmányai azt bizo~nyitják, hogy a viszonylag zárt körben élő Kollégiumi diákok figyelemmel kísérték a hazai irodalmi élet mellett az európait is. Szava Tamása megjelenés után alig három ével már forrásműként tudta használni Steimann : Heine könyvét. Ebben jelentős része volt annak, hagy a Kollégium Könyvtára akkor alig egy-két év késéssel rendelkezett a legjobb és legmaderneb~b bölcsészettudományi művekkel is. A történelmi tanulmányok között Géresi Kálmán (1841-1921) A magyar nemzet harctörténelme . Legrégibb időktől a legújabb korig Európában"3~ és II. Rákóczi Ferenc élete és halála" s' említendő meg. Részletesen és tényszerűen ismerteti az eseményeket, értékelést csak elszórva találunk írásaiban . A magyar nemzet harcai közül Hegyesi Márton: A debrczeni csata című írását közli a Heti Közlöny. Ez az írás részlete A világosi fegyverletétel" című értekezésnek . A forrás megjelölés nélkül készült írás az 1849. augusztus 2-i debreceni csata elvesztéséért Nagy-Sándor József tábornokot vádalja, aki a szerző szerint legkevésbé sem alkalmazta magát a vett parancshoz". Görgeit pedig megvédi azokkal szemben, akik elmarasztalják azért, hagy nem sietett Nagy-Sándor segítségére : Görgeinek . . . nem lehetett Nagy-Sándornak segélyére menni, mert nekie az volt a feladata, hogy a muszkákat a Tisza s Berettyó vonal közti térségen kerülni igyekezzék." Nemes Ferenc : Töredékek Bajom történelméb ő1,39 Sz. K. (valószínűleg Szathmáry Károly) Régi kézirat gyűjteményből közli A szerzetesek Debrecenben"`'° című írást. Ugyanő közöl két diáksággal kapcsolatos írást: A debrczeni diáksák 200 év előtt", 4i és A gyorsírászat történelméb ő l" 4a Ez utóbbi akkor íródott, amikor a Kollégium diáksága létrehozta a gyorsíró kört. 1870-ben alakult e kör, melyről Szathmári Károly is így nyilatkozik : Olyan jelenségnek találom én e l~ör létrejöttét iskolai életünkben, melynél nagyszerűbbet és kor méltó kívánalmainak megfelelőbbet alig le~ hetett volna elő idézni ." Cikkében Egyiptomtól, görög, római, majd a 16 . századi angliai közvetítéssel Franciaországon és Németországon át a 19. század elejére hazánkba is elérkező gyorsírás útját vázolta fel. Elmondja, hogy Poroszországban már a 18. században kötelező iskolai tantárgy volt, és nálunk csak az 1861. évi országgyűlés foglalkozott a kérdéssel, de a bevezetés elmaradt, mert nem volt megfelelő számú szakképzett aktató. A bajor gyorsírásról szólva Gabelsberg rendszerét - mint a legmodernebbet emelte ki. Joó István (1836-1898) tanulmányában Ciceró száműzetésének előzményeit, a szám űzetés körülményeit, valamint a visszahívásának történetét 35 Debreceni és pesti tanulmányok után Oroszországban végzett történelmi kutatásokat . 1874-ben a Kollégium Könyvtárának igazgatója és a magyar irodalom tanára lett. Számtalan tanügyi és történelmi dolgozat szerzője. 36 TREL. II. 24. a. 12-31 . HK 1858/59:3. 4. 24. 37 Uo. 1857/58 :7. 8 . 38 Uo. 1865/66 :18. 39 Uo. 1869/70:11 . 12. 40 Uo. 1869/70 :6. 41 Uo. Történelmi Melléklet (továbbiakban HKTM) 1867/68 :9. 10. 42 Uo. 1869/70 :10.
42
ismertette vázlatosan kiegészítve - saját fordításában - Ciceró rómaiakhoz intézett beszédével. Meglepő, hogy sok teológus írt a Heti Közlönyben és a lap mégis viszonylag kevés teológiai kérdéssel foglalkozott 1857/58-1870/71 között . Később - a HÖT Közlöny létrejötte után ~a - már természetesnek tekinthet jük . Gulyás Lajos (1843-1904) A keresztyének újévi ünnepe"~-ről, Tóth Sámuel (1838-1899) az újabbkori teológia képviselőit mutatja be írásában, amely befejezetlen maradt és így Tóth Sámuel értékelését nem ismerhetjük meg. A teológiai tárgyú tanulmányokkal szemben az első négy évfolyamban nagyon sok helyet foglal el az Oratóriumi szemle című rovat. Ezt azzal indokolják, hogy ha már szinte egyéb haszon nem hárulna is ebből mint az, hogy az elmondott munkák alapigéi, felosztás és rövid eszmemenet, hagyományként az utódokra átmarad, melyekből átláthatják a különböző évekbeni gondolkozás módot, és eszméket melyek leginkább foglalkoztatták az ifjúság lelkét . . ."tea A végzős teológusoknak társaik előtt prédikálni kellett, amelyet két vagy három előre kijelölt bíráló nyilvános megjegyzéseivel, észrevételeivel hagyott jóvá, vagy marasztalt el. Az Oratóriumi szemle című rovat 1871 után megszűnt. A Kollégium ifjúsága vezetőit választatta. A megválasztott vezetőknek a törvénnyé emelt szakás szerint minden hivatalnoknak körünkben székfoglaló beszéddel kelletvén hivatali pályáját megnyitni" írja Tabajdi Lajos 4s A székfoglaló beszéd kezdetben latinul hangzott el, később magyar nyelvűek lettek ezek a székfoglalók és felölelték a tanulmányok minden területét. 1868-bon valaki, - nevét nem jegyezte fel a Mónikás - A halhatatlanság", 4' Beczner Frigyes : A költészet élektani hatása", Balogh Ambrus : Mi befolyása van a szépművészetnek a nevelésben és a társadalmi életben?" címmel értekezett. Szathmáry Károly a Heti Közlöny szerkesztője székfoglalójában határozott programot mutat fel: Úgy akarom vezetni a lapot, hagy az utódainknak, ha a jelen ifjúsági élet történelmét meg akarják írni, hiteles és kimerítő forrásul szolgálhasson" ~$ Űtilevél, útiképek, útinapló részletek is helyet kaptak a lapban. Ezek a 18. századtól kezdve divatossá vált műfajok reformkori hatások alatt a debreceni diákújságokban szinte a 19. század végéig megmaradtak . Miklovic Bálint Kirándulás Ágtelekre (sic!) s a Lomniczi csúcsra", ys Tabajdi Lajos Egy töredék úti naplómból",s° Biki Károly Úti képek"5i címmel mindegyikük több folytatásban mondja el élményeit, a látottakat, a tapasztalta43 Cicerónak száműzetéséből haza jötte után a' rómaiakhoz intézett beszéde. TREL. II . 24 . a. 12-31. HK . 1858/59 :5. 6. 8. 10 . 43a L. Lenkey István : Diákújságok Debrecenben, DMÉ, 1977. 509. s köv. old. 44 TREL . II . 24, a. 12-31 . HK 1869/70 :1. 2 . 45 Rövid ismertetése az újabbkori theológia képvisel őinek TREL, II . 24. a. 12-31. HK 1863/64 : 4. 5. 6. 7. 8. 9. 45a Uo . 1861/62 :1 . 46 Uo . 1865/66 :3 . 47 Uo . 1868/69:5 . 6. 48 Uo . 1871/72. október 29 . 49 Kirándulás Ágtelekre (sic!) s a Lomniczi csúcsra. TREL . II . 24 . a. 12-31. HK 1858/ 59 :17. 18 . 19 . 20 . 21 . 22 . 50 Egy töredék úti naplómból. Uo . 1865/66:3. 4. 51 Úti képek. Uo . 1868/69 :2. 3. 4. 5. 6. 7.
43
kat. Biki Károly 8 hetes utazásának talán legnagyobb élménye a vashámor, a papírgyár, a fűrészmalom és a dohánygyár megtekintése. Leírja, hogy nőket is alkalmaznak a munkaadók. Miután részletesen beszámol a papírkészítés folyamatáról, szól a dolgozókról és a bérezésről is : A munkások nagy része nőkből áll, kik nem nap hanem mázsa számra dolgoznak, p. o. egy mázsa rongy tisztításáért 20 krt kap egy asszony s egy nap 5-6 mázsát megtisztíthat." A kassai dohánygyár leírásakor is szól az alkalmazottakról : négy szögű épület, három és négy emeletes szárnyaival. Itt ezer meg ezer munkás keresi napi kenyerét . . . vagy 2000 nő dolgozik itten szakadatlan gyorsasággal . . ." Az úti beszámolók részletesek és alaposak. íróik jó megfigyelőnek bizonyultak. Történelmünkre, irodalmunkra, művészeti és gazdasági életünkre vonatkozó ismereteik reálisak, tárgyilagosak. Hazánk tájainak szépségét fedezeték fel. Figyelmüket nem kerülte el népünk élete, munkája, megélhetése sem. A bemutatott gyárak a gyár-nélküli városban élő diákoknak - még az olvasóknak is - különös élményt jelenthettek. A Kollégium ifjúsága nagy pontossággal számantartotta a jól tevők, a patrónusok, az egyházi és városi vezetők születésnapját, névnapját, hivatalba lépésük napját és egyéb évfordulóikat . Megemlékeztek a nemzetet és az egyházat érintő öröm és gyász alkalmakról is. A hatvanas évektől kezdve rendszeresen megünnepelték március 15-ét és mindig megemlékeztek a szabadságharcról. Ilyenkor a honvédtemetőben elhelyezték a kegyelet virágait. A Heti Közlöny olykor-olykor kínos pontossággal közli ezeknek a megemlékezéseknek a részletes műsarát. - Csokonairól évente kétszer is megemlékeztek. Vörösmarty halálának 3. évfordulóját már emlékező ünnepséggel kötik egybe. Kálvin János halálának 300. évfordulóján M. Tóth Mihály (1807-1879) a gyakorlati teológia tanára mondott emlékbeszédet.5z A Heti Közlöny 1861/62. évfolyamának 16 . számából arról értesülünk, hagy a helybeli gymnaziumi növendékek V. és VL" osztálya Nyíló virágok" címmel lapot állítanak ki zsenge dolgozataikból. Adám és Rácz szerkesztősége mellett ." A Nyíló virágok" című lapról más utalást nem találtam kutatásaim során. Az 1872, január 21-i számból azt tudjuk meg, hogy Kassán Remény" és Pesten Szünórák" címmel indítattak a diákok újságot. Az előfizetési felhívásból csak a lap elindításáról értesülünk, az nem derül ki, hagy a Debreceniek támogatták e valamelyik lapot. A lap megjelenésétől fogva figyelemmel kísérte a hazai sajtó termékeit. Tartalmi ismertetéseket közöl már az első évfolyam 3. számától kezdve a Pesti Naplóból, a Magyar Sajtóból, a Napkeletből stb. K. Gy. (valószí nűleg Kovács Gyula) részletesen ismerteti a Budapesti Szemlében megj e~ lent Goethe fordítást, amelyet Arany János készített.53 Erdélyi János A hazai bölcsészet jelene'4 és Beniczky Lajos Kálmán király és József császárs' című könyve mellett több frissen megjelent könyv ismertetését is olvashatjuk. A fő városi lapok ismertetése és a könyvek ismertetése a figyelem felkeltést szolgálták . Nem kritikát akartak írni, hanem csak azt akarták elérni, hogy ismertek és keresettek legyenek a legújabb nyomdatermékek. 52 53 54 55
44
Uo. Uo. Uo. Uo.
1863(64. május 2~J. 1857/58 :14. 15 . 1857(58 :13. 15 . 1857/58 :5. 6.
TÖRTÉNELMI MELL~KLET (1861/62-1865/66) A Heti Közlönyt tervek szerint kéthetenként egészítette volna ki a Történelmi Melléklet. A melléklet megjelentetését a tanulósági élet tett szükségessé . Balogh Ferenc szerkesztő így határozta meg a lap irányvonalát : Ebben rakjuk le a diákság jelenének történelmét az utókor számára." 5s A Történelmi Melléklet öt évfolyamat élt. Évfolyamonként hol több, hol kevesebb szám látott napvilágot. Legkevesebb szám a második évben jelent meg (8), a legtöbb (24) a negyedikben. A szerkesztők évenként vá1 taztak. Az első , második és harmadik évfolyam szerkeszt ői azonosak voltak a főlap azon évbeli szerkesztőivel. A negyedik és ötödik évfolyamot másak szerkesztették . A mellékletek szerkesztői a Balogh Ferenc által meghatározott irányvonalat követték . A lap célját Gergely Károly 1865/66 :1. számban így fogalmazta meg : Czélja ugyanis e lapnak az ifjúságot önmagával megösmertetni . Egy tükör ez, melyben szellemi életünket a maga valóságában láthatjuk, . . ." Rácz Károly szerkesztő i szavában így egészítette ki: a történeti rész az egész ifjúságot öleli fel, ösmerteti egész életét, figyelemmel kíséri haladását s hanyatlását, tevékenységét bírálva előbbrevitelén fáradozik, így az ifjúság bírája s ha lehet, vezetője lesz".~ A Balogh Ferenc adta irányvonal Gergely és Rácz célkitűzéseivel együtt teszi érthetővé, hogy e kisterjedelm ű lap miért sokrétű. Mindanivalójában felöleli a Kollégium valamennyi tagozatának életét. Szól az egyesületekről, önképzőköröl~ől, társulatakró159 Vizsgálat tárgyává teszi az ifjúság kapcsolatát a körülöttük levő világgal. Beszámolnak arról, hagy mit olvasnak a napi, heti illetve havi lapok közül : Pesti Napló, Hon, Kolozsvári Közlöny, Politikai Újdonságok, Fővárosi Lapok, Vasárnapi Újság, Üstökös, Bolond Miska, Házi Kincstár, Egyházi és Iskolai Lapok stb.s° Sajnos arról nem vallanak, hogy ezekből a lapokból milyen természetű írások érdekelték legjobban az ifjúságot. Viszont e felsorolásból nyilvánvaló lesz, hagy a Kollégium ifjúsága sokoldalú tájékoztatásban részesült és nyitott volt a világ dolgai felé . Kétszer is foglalkozott a lap az ifjúság új egyletének a megszervezésével. 1865. márciusában Gazdálkodó Egylet szervezését határozták el. Az egylet iránt nagy volt az érdeklődés, az alakító gyűlésen 200-an vettek részt. A Gazdasági Egylet további sorsáról azonban a későbbiekben nem tájékoztat a lap, működésére vonatkozó adatokat kutatásaim sarán egyáltalán nem találtam. A Kollégium ifjúsága az ország különböző iskoláiban működő önképzőkörökkel kapcsolatot tartott. Hogy ez a kapcsolat milyen mély volt, ma már dokumentumok hiányában nem állapítható meg. Annyi azonban bi56 TREL. II . 24. a. 12-31. HKT M 1861/62 őszutó 24. 57 1861- Balogh Ferenc, 1862- Cserna Geyza, 1863- Szana Tamás, 1864- György Aladár, 1865- Gergely Károly - Rácz Károly. 58 TREL. II. 24. a. 12-31. HKTM 1865/66 2. félév 1, szám. 59 Néhány szó a főiskolai t űzoltó egylet jelenéről. Uo. 1863. november 5. és 19. : A főiskolai énekkar állapota. Uo. 1861. felelő hó 8. 60 Uo. 1865/66 :1.
45
zonyos, hogy számon-tartották egymást. 1865. január 15-i számból megtudjuk, hogy a Kecskeméti főiskola önképzőköre elküldte emlékkönyvét, áprilisban hírül adták, hogy a Koszorú" című albumot levél kíséretében megküldték az ország néhány főiskolájában működő önképzőkörnek .sl Az albumot Szarra Tamás szerkesztette . Az írásokat a Heti Közlöny régebbi számaiból válogatták és kiegészítették eddig még meg nem jelent újabbakkal is. Szász Károly elismer ően nyilatkozott állitá, hogy minden iskolai ifjúság által kiadott albumok közt legelső helyen áll"~z a Koszorú . A Kollégiumi ifjúság önképzőkörének jó híre eljutott a város határain túlra is. Alapszabályainak precízsége, jól szervezett volta és nem utolsósorban eredményes munkálkodása, amit a lapokon túl az egyéb kiadványaik is bizonyítottak, hozzájárultak ehet. A melléklet két levélről számol he, mind a két levél az alapszabályok megküldését kéri tanulmányozás céljára: az egyiket a nagyváradi akadémiai önképzőkör, a másikat a szegedi római katolikus gimnázium tanulói írták. Ebben a karban érdekes jelenség a katolikus közeledés, mert a felekezeti elkülönülés mély határai nem engedték meg. Figyelemmel kísérték a külföld érdeklődését az intézmény munkája iránt. Balogh Ferenc a skót szabadegyház nagygyűlésén beszámolt a Kollégiumról. Beszédét a The Daily Review teljes terjedelmében leközölte. Ezt a beszédet Dapsy László (1843-1890) fordításában a Kollégium diákjai is olvashatták a Történelmi Mellékletben. A Történelmi Mellékletnek feladata volt a jelen eseményei mellett a Kollégium életének, egyletei múltjának megismertetése is. A főiskolai önképző társulat története, az ifjúsági könyvtár története, mellett írtak cikket a Kollégiumi könyvtárban' található kéziratos énekekrőls' stb. A Történelmi melléklet öt évfolyama múltat, jelent, hazai és külföldi eseményeket fogott át és így nyitogatta a kollégiumi diák szemét a világ dolgai felé . Szépirodalmi melléklet (1861/62)
A Heti Közlöny irodalmi melléklete együtt indult a Történelmi Melléklettel az 1861/62 . iskolai évben. Kezdetben az volt az elképzelés, hagy a páratlan számok Történelmi Melléklet, a páros számok pedig Szépirodalmi Melléklet címen jeleznek volna meg. Ez utóbbiból mindössze két szám jelent meg. Balogh Ferenc szerkesztő célkitűzései szerint Tárgyai lesznek e mellékletnek kizárólag szépészeti értekezések. Közlemények és bírálatok. Indoka ez új melléklet megindításának az, hogy a szépirodalom és bírálatának nagyobb tér jusson . . ." 61 62 63 64 65 66 67 68
46
Uo. 1865, április 30 . Uo. 1867 . január 7. (?) Uo . 1862, télutó 6 : 1865/66 :7 . Uo. 1865 . júni 25 . ; júli 2. Uo. 1865 . Tebruár 12 . Uo. 1866 . júni 11 ., 18 . stb. Uo, 1865/66 :3 . 4. 5. 6. 7. TREL II . 24 . a. í2-31. ~3K Szépirodalmi Melléklet 1861, télelő hó 1.
Négy vers jelent meg e két számban : Cserura Geyza, Szél Farkas, Bíró Antal és Balogh Ferenc tollából. Szana Tamás írt tanulmányt a dalról két folytatásban. Csiky Kálmán, Bíró Károly és Bihari Péter vers bírálatait olvashatjuk, majd Szana Tamás néhány vers fordítása található, melyet Heine költeményei közül ültetett át magyarra . E két szám tartalmából nem tudjuk megállapítani hogyan tölthette volxia be a szerkesztő célkitűzéseit a Szépirodalmi Melléklet, de indulásában valóban nagy teret biztosított a szépirodalomnak .
A Heti Közlöny 39 éven át teret biztosított az Önképző Társaság tagjainak arra, hogy munkásságukkal a Kollégium főiskolai tagozatú ifjúsága elé lépjenek. A kézírásos, egy példányos lap nem kaphatott elég publicitást, viszont arra elégséges volt, hogy az Önképző Társaságon kívül levők is értesüljenek az ott folyó munkáról és arra is, hogy az ifjúság tenniakarásának bizonyítéka legyen. A Heti Közlöny és mellékleteinek munkatársai között igazán kiemelkedő tehetség kevés volt . Szorgalmas, egyházat és hazát szerető, mindenki javát munkáló diák több is. A lapban megszólaló költők, tanulmányírók a munkás hétköznapokra készizltek és önművelésük hozzásegítette őket ahhoz, hogy az életben is megállják a helyüket. Nemcsak azoknak volt segítségükre, akik egyházi szolgálatában maradtak (tanítók, tanárok, lelkészek lettek), hanem azoknak is, akik valamilyen világi pályán keresték kenyerüket : jogászok, orvasak, esetleg mérnökök lettek. Az önképzőköri munkálkodás - beleértve a Heti Közlönyben és mellékleteiben kapott publikálási lehetőséget is - arra nevelte a Kollégium diákjait, amit a főiskolai ifjúságtól a kortársak vártak : önzetlen, bátarszívű, hű hazafiak, kik készek . . . áldaz~attal is híven munkálkodnia haza biztosításában"~ legyenek. Pyxonucxan numepamypuax cmydeukecxan zasema e ,I~eópezfexcxo ű xonnezuu Eazcexedenaxbze cooózgeuun 1857-1896 Íluzmeax Jlexxeu LIepes Boce~ ner nocne pasrpoMa oczsoóoAnxenrxox óopbóri peopra~sosanca CaMOO6pasosaTenaz~ xpyxcox . ilo n~uxa~rz3se IIIaMysna CepeMnex (LIacap) (1837-1924) xpy~ox cosAan s 1857-58-oM yKeóxoNt roRy excexe,gensanx nou xassanxeM «ExcexeRenaxaie cooóu~ez~z», xoropr~z cynxecrsoBan 39 ner . L[enb xsRazn3a - nxcpopMnposaxne, uoxa Kzo a ysxoM xpyry, s pai`ucax Konnerxn, o ueaTenr xocv3 x xcnsxecnocoóxocTn Mono,uéxx. Excexegenbnsze cooón~exxx n nx Jlxrepazypxoe n I~Icropz3uecxoe npxno~xexxa Ao xoxga pacnpoczpanaiuzcr> s pyxonncxoz~ cpopMe n, zs coozseTCrsnx c nepzsr rnni cooópaxcexxsurn~, coAepxcanx 6rz B ceóe paóozy ~znexos caMOOópasosaTenrHoro xpyxcxa . C xeuexgeM neT sxor nouxo,u nsMeHnnca, noTONry ~xo excexeuenbxnx cne,~ü3n sa xa3sxexxbuvn3 MoMeaTamx y~auu3xca Konnerxx, xo x oópa~an B~nzMaHne xa xcxsxb eTyRenTOS Apyrxx ropoRos. PeAaxzopbi excexeRenrxnxa xaxcRru3 roA Menanxer,. 1~Le sbzóxpanx ns Knexos CaMOOópasosaTenbxoro Kpyxcxa . 69 Beczner Frigyes : Visszapillantás. Uo . 1869/7 0 2, félév 3 . szám .
47
