VI. évfolyam.
Budapest, 1896. évi november hó 28 én.
96. (537.) szám.
KÖZ- É S MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t (Köztelek). Ü l l ő i - ú t 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
Az Országos TörzskönyvelőBizottság ülése.
AZ OMGE. K Ö Z L E M É N Y E I .
(1896. november 20-án.)
Meghívó a szölőtermelési és borászati szakosztály deczember hó 2-án, azaz: szerdán délután 4 órakor megtartandó ülésére. Tárgyai: 1. A mesterséges borok gyártásának tilalmazásáról szóló törvény revíziója. Előadó: Baross Károly. 2. A fillokszera által elpusztított szőlők felújításáról szóló 1896. évi V. t. cz. végrehajtása. 3. A peronoszpóra ellen való kötelező védekezés. Gróf Zselénski Róbert, szakosztályi elnök.
Meghívó a közgazdasági szakosztály deczember hó 3-án, azaz: csütörtökön d. u. 4 órakor tartandó ülésére. Tárgyak: 1. A sárosmegyei gazdasági egyesületnek a mezőgazdasági szeszipar érdekében szerkesztett memoranduma. 2. Modoralpári Kotzó Istvánnak a földmivelési miniszterhez beterjesztett memoranduma a mezőgazdasági válság s érdekképviselet ügyében. 3. A nyitramegyei gazdasági egyesület átirata egy a felvidéken létesitendő huskonzervgyár ügyében. 4. A nyitramegyei gazdasági egyesület átirata a czukorrépatermelők országos értekezlete ügyében. Budapest, 1896. november 25. Gróf Bethlen András,
Ezen ülésen felvétetett: A magyar fajta szarvasmarháié könyvébe: A leleszi prépostság saját nevelésű 1 bikája és 8 tehene. A borzderesek könyvébe: Boda Sándor 9 importált tehene: a szászbereki uradalom 3 bikája és 13 tehene (import); gróf Keglevich Gyuláné 3 bikája és 2 teh., Vladár Émil 1 b. és 4 teh.; Szent-Ivány Farkas 1 b. és 36 teh., mind saját nevelésüek. A simmenthaliak könyvébe : Zichy Nándor gróf adonyi uradalmának 5 bika és 13 tehénből álló uj importált, részben törzskönyvezett tenyészetekből vásárolt tenyészete; néhai dr. báró Jeszenszky Béla 1 saj. nev. bikája; Perczel Lajos 1 saj. nev. bikája; gróf Apponyi Sándor 1 Dőry Vilmostól vett b i k á j a ; továbbá Dőry Vilmos (1 b., 3 t.), a rimaszombati földmivesiskola (4 t.), lovag Freystádtler Jenő (8 t.), gróf Dessewffy Miklós (2 t ) , gróf Nádasdy Ferencz (1 b., 24 t.), Reiszig Alajos (12 t.) saját nevelésű, tenyésztésre beosztott állatai. A berniek könyvébe: Královanszky Kálmán 1 teny. beoszt, bikája és gróf Hunyady Imre 7 saj. nev. tehene. A pinzgauiak könyvébe: báró Popper Ármin 1 b. és 5. teh. (import), a kolozsmonostori gazd. tanintézet saj. nev. 1 b. és 6 teh. A kiihlandiak könyvébe: A kassai gazd. tanintézet régi kuhlandi törzséből származó 2 bikája és 24 tehene. Az ügetölovak törzskönyvébe: gróf Dessewffy Miklós 1 kanczája. Végül a berhshirei sertések könyvébe: A kassai m. k. gazdasági tanintézet 2 kan- és 8 koczából álló tenyészete.
., szakosztályi elnök.
MAGYAR
MEZŐGAZDÁK
A szövetkezet czélja: 1. Olcsó közvetítés gazdas. felszerelési és fogyasztási czikkek beszerzésénél. II. Mezei gazd. termények legelőnyösebb értékesitése. III. Hitelnyújtás a tagok részére. Tüz és jég elleni biztositások közvetítése. Sürgönyczim: Mezőgazdák, Budapest. Hivatalos óra '/sO—l-ig és 2—5-ig. Árúraktár czime: M. Á. V. ny. pályaudvar XX. sz. raktár. MT
A bizottság ezenkívül az uj bejelentések közül 12 esetben rendelt el helyszíni szemlét; ez alkalomból elhatározta a bizottság azt is, hogy a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez fog folyamodni aziránt, hogy a szemlék megejtésére szükség esetén az állattenyésztési felügyelőket kérhesse fel a bizottság. Titkár ezután felolvassa a földmivelésügyi m. kir. miniszternek a bizottság mult évi november 16-án 124. sz. a, tett felter-
SZÖVETKEZETE
Biaoxaá»jr o s z t á l y . Hadseregellátás. - Gabonaeladás. Erőtakarmányok vétele. Fedezeti tőzsdei kötések. •üríí-osatály. Összes gazdasági czikkek a legkiválóbb minőségben. Műtrágyák. Építkezési anyagok. Gazdasági vasnemüek.
jesztésére küldött válaszait, melyek elsejében az állami ménesbirtokok és a gödöllői koronauradalom különböző tenyészeteinek az Orsz. Törzskönyvbe való bejelentését, tekintettel a nagy költségekre és a gyakorlati kivitel nehézségeire, megtagadja; — a másodikban pedig arról értesiti a bizottságot, hogy az álJami gazdasági szakiskolák arra való tenyészeteinek bejelentését elrendelte. Az első leiratra nézve a bizottság elismeri, hogy az oly nagyszámú állatállomány törzskönyveltetése, minő az állami uradalmaké, tényleg nagy anyagi áldozatokat kivánna, de másrészt hangsúlyozván azt, hogy ezen állatállomány orsz. törzskönyvelése nagy fontossággal bir azon oknál fogva, mivel számos törzskönyvezett tenyészet az állami tenyészetekből szerez be tenyészállatokat, elhatározza, hogy e tárgyban újra felir a miniszterhez. A második leiratot a bizottság örvendetes tudomásul veszi. Titkár jelenti, hogy az elmúlt nyáron, midőn a Magyar Lovaregyletben az önálló magyar méneskönyv létesitésének kérdése tüzetett napirendre, ő az elnökség távollétében átirt a Lovaregylethez, ajánlván az Orsz. Törzskönyvet, mint a hazai telivér anyag nyilvántartására leghivatottabb intézményünket. Bár ezen átiratra a Lovaregylettől válasz még ma sem érkezett, a hírlapokból értesült arról, hogy a Magyar Lovaregylet lemondott a magyar telivér törzskönyv önállósításáról, és a bécsi Jockey-Clubbal közös méneskönyv-bizottságot alakított, mely az osztrák-magyar méneskönyvet magyar nyelven is kifogja adni. A bizottság sajnálattal veszi tudomásul e jelentést, egyúttal azonban elhatározza, hogy átír az OMGE. lótenyésztési szakosztályához, kérve, hogy a szakosztály az önálló magyar ménes könyv kérdését szintén vegye tárgyalás alá s a mennyiben czélirányosnak látja, tegye meg saját hatáskörében a terv ü — *
Budapest, Y., ARotmány-utcza 31. szám.
Gyapjú, hizott marha és sertés bizományi értékesitése. Vetőneiag-osatáljr. Mindennemű vetőmagvak megvétele és eladása. Eredeti külföldi magvak. Heremagvak bérrostolása. G a s d a s á e f i gép-oas'fcáljr. M. kir. áilamvas. gépgyára mezőgazdasági gépeinek szövetkezeti képviselősége. A „bergerdofi Eisenwerk" tejgazdasági gépgyár kizárólagos képviselete.
Adrience Platt & Oo. new-yorki kaszáló, marokrakó és kévekötő gépeinek kizárólagos képviselete. V. Vermorel-féle Éclair-permetezö kizárólagos- képviselete. Csonka Bánki-féle petroleummotorok mezőgazdasági képviselete. Mindennemű kipróbált solid kivitelű gazdasági gép jutányos beszerzése. Gazdasági géptel karmányos és tejes kamarák berendezése.
A szövetkezet alapszabályait és havonkint kétszer megjelenő „Üzleti Értesitő'-jét bárkinek ingyen és bérmentve megküldi.
Mai számunk 3 1 oldal.
"TPÜ
KÖZTELEK, 1896. NOVEMBER HO 28.
1710
A czukortermelés reformja.*) A jelenben uralkodó közgazdasági irányzat hátrányait sehol sem észlelhetjük közvetlenebbül mint éppen.a czukortermelés terén. Az állami kedvezményekkel tulhalmozott czukoripar oly fejlődési fokot ért el, a mely mellett a túltengés kétségtelen jeleivel találkozunk nemcsak monarchiánkban, de külföldszerte is. E tultengésnek visszahatása immár nagyon is érezhető és ezen visszahatás hátrányai a czukoriparban érdekelt összes tényezőket egyaránt érintik. Az államok belátják, hogy aczukorprémiumok végletekig való fokozásával egy hajszálnyival sem segitetíék elő saját czukoriparuk prosperálását, h a n e m igenis annak czéltalan fokozásával tetemesen megterhelték az államkincstárt, megdrágították a belfogyasztást s igy a külföldi fogyasztókat a belföldi fogyasztóknak kárára kedvezményezték, a mi egyenlő a belföldi erőknek a külföldiek rovására való gyöngitésével. E helytelen iparpártolási politikának a következménye az lett, hogy ma már bevégzett ténynek tekinthetjük a czukorprémiumok nemzetközi eltörlését. Legalább a czukorprémiumok megtakarításával kárpótolhatja magát az állam m a j d a túltengett czukoripar üzemredukcziójával beálló adóveszteségért.. A czukorgyárosok a szabad verseny nyomása alatt a külföldön szenvedett veszteségeket, a belföldi árak emelésével igyekeztek b e h o z n i ; illetve a szabad verseny hátrányait legalább a belföldön egymás között szüntették meg, a ter*) A közgazdasági, szákosztály deczember 3-án résztveendők figyelmébe. Szerk.
TÁRCZA. Jiihásztemetés. Irta: Móra István.
Még abból a régi, lopos, fahitü juhásznemzetből való volt az öreg Járom András. Nagy, erős kötésű koponyája szinte gerezdes volt az emlékezetes verekedéseken kapott sebek forradásaitól, egyéb tetemén pedig a vármegye hagyja ott a holtig való kezenyomát és Ráday. S a hogy ütés elől soha meg nem szaladt, törvény előtt ugy nem vallott soha. Még a Rádaytól való kiszabadulást is kiheverte, ahonnét pedig olyan obsittal eresztették el az embert, hogy akár mindjárt testamentomot írhatott a hátára, hogy el ne késsen vele. Mondom, testimivoltára nézve még az idő se tudta megtörni. Mert hogy a haja, bajsza megfehérszett is, az ábrázata azon barnapiros, a dereka azon egyenes, a kezejárása olyan sebes, olyan birós maradt, mint annak előtte volt. Csak a lelki mivolta változott meg. Szelidedett, csendesült nap-nap után; mint a hogyan az indzsellér azzal a fogpiszkálni való czirkalommal összébb-összébb szorította a pusztát, szegény embernek, szeéríy, baromnak nagy szomorúságára: ugy
melésnek a fogyasztáshoz mért kontingentálásával, az az egy termelési kartel létesítésével. Ilymódon a belföldi fogyasztó károsodott meg, a külföldi fogyasztó előnyére. De a gyárak ezen védekezése csakhamar csekélynek bizonyult a külföldön szenvedett veszteségek fedezésére és igy beállott a természetes szüksége annak, hogy a czukorgyárak a nyers termény beszerzési költségeit csökkentsék. És erre az egyetlen kínálkozó eszköz ugyancsak a kartel volt s a termelési kartel után csakhamar létrejött az úgynevezett rayonírozó kartel. A czukoriparral szemben eddig folytatott iparpolitika tehát aligha Válik előnyére az államnak s a kartelek daczára, veszélyezteti a czukoripar fennállását, amellett, hogy erősen megtámadja a fogyasztók és a termelők 'étdekeit. A dolgok felületes és egyoldalú szemlélői megoldottnak vélik a termelök és fogyasztók szempontjából a czukórkrizis hátrányait, ha a termelési és rayonirozó kartelek alakulását megakadályozzuk. Tapasztalati tény a jogszolgáltatás terén, hogy a kartelek ellen hozott legszigorúbb intézkedések is illuzőriusak. Az Egyesült-Államokban a legszigombbak a kartel-ellenes törvények és mégis ott van a legtöbb kartel. Törvényhozási vagy adminisztratív uton tehát a kartelek ellen küzdeni igen bajos, mert hisz ezek a megegyezések rendesen titkosak s közös anyagi érdekek fűződvén azok betartásához, sokkalta nagyobb szankczióval bírnak, mintha azok törvényes alapon nyugodnának. De feltéve, högy a karteleket törvényhozási intézkedések utján sikerül megdönteni, a helyzet csak rosszabbodnék. Pillanatra ugyan ugy a fogyasztóra, zsugorodott össze a Járom András természete is. Már a mi a legénykedést, pazarlást, már a mi a másik ember megkárosítását illeti, tudniillik. Jó negyvenes volt az öregbik fia, a nevére keresztelt András, mikor a multkorában egy gyékény fagyos hust küldött a szárnyékhoz; — az öreg szamárra ült, hogy megelőzze a bojtárjait, akik az egész készséget Kólán hozzák vissza és azt mondta a fiának: — Hallod-e, ne bolondozzatok; ha a magadébul küldted azt a hust, akkor bolondot cselekedtél magaddal! ha pedig a másébul küldted, szegényebbtül lopattad, mint te magad. Ne bántsátok szegényeket: maguk se tudnak mit enni. És evvel az adai juhászokra gondolt, akiknek egy csepp pusztájuk sincs már szegényeknek, csak ugy tarlón, ugaron, uj vetésen, min kolduskodnak, keszeg egy-két birgóvel. A fiatalabbik András föllátott: — Azt hiszen az ízin megérezhette ked, hogy nem a mi a husunk az a hus, — de élni csak köll, lopni meg csak nem lophatunk kendtektől, akár kendtől, akár a két öcsémtül. A vén tolvaj, akinek a magabíró teljes élete teli volt vargabetűvel, megfenyegette a fiát: — Nem az az idő van most, aki néhánykor volt. Fogjatok kukoriczaföldet, menjen
96. SZÁM. 6-ÍK ÉVFOLYAM. mint a termelőre is előny származnék, de végre is bekövetkeznék az, hogy a szabad versenyben egyetlen egy kézbe tömörülne az egész czukoripar, a mikor á régi bajok fokozattabb mértékben térnének vissza és tényleg egy valóságos czukormonopoliummal állanánk szemben. A czukorgyárak kartelljeinekaz ellensúlyozására, illetve a czukortermelés terén egészséges helyzet teremtésére a legalkalmasabb eszköz egy társadalmi akcziő volna. A termelök kartelje a czukorgyárosok karteljével szemben, amely a czükörgyárosökat arra késztetné, hogy a nyers termények beszerzési árát s a czukorrépa árát ne egyoldalulag állapítsák meg, hanem figyelembe vegyék itt a mezőgazdák kívánalmait is. Az eddigi ilynemű kísérletek meghiúsultak. Mind nyomasztóbb azonban a czukorrépatermelökre nézve a helyzet és nem lehetetlen, hogy ami a ! múltban nem sikerült, a jövöben sikerülni fog,. A magyar czukortermelést azonban az európai czUkorkrízis befolyása alól mentesítenünk még m a ís ígett könnyű volna. Megjelölte az Ö. M. tí. É. a czéh hoz Vezető eszközt, a külön fogyasztási adóterület felállításában. Mert a magyar czukoripar feleslegé igen csekély és helyes fogyasztási adó politikával ez is csakhamar a belföldön találna elhelyezést. A mi czukoriparunk tehát, ha az osztráktól elválasztatnék,, nem szenvedné a czukórkrizis okozta hátrányokat. Sajnos azonban a kiegyezés eddig ismeretes eredményei nem engedik reménylenl. hogy fogyasztási területünk Ausztriától külön el választassák, azért tehát a dolgok ilyetén állása mellett a közös fogyasztási adóterületen belül kell az orvoslás módaz asszonytok, gyerekek kapálni, javítsatok disznót, de ne lopjatok . . . mondom. A húsod meg visszaküldöm még ma • . . Mikor az öreg elkoczogtatott hamarost utánna megérkezett a kisebb két fia: Döme meg János. Avval ugrattak le a szamárral: — Köszönjük bátya az asztalt almát. (Holmi szegődött gyerek ne értsen belőle, azért keresztelték el a nekik juttatott hust.) — No hiszen, van is mit. — De bizony van a mai szegénységben. Jól esett hé, nagyon. — De Krisztus uccse a faggyaján pirítottuk a tarhonyát. Szegények vagyunk bátya, mint a gallér suba nélkül, — mondta a másik. Fiatalabbik Járom András letette a pipáját, jobb kezibe fektette a fekete tüskös állát, ingatta a fejét, ugy mondta el az öcscseinek a lelkén fekvő keserűséget: — No nézzétek. Édes apámrul se felejtkeztem meg, aztán mikor megkapta az esedéket, szamárra ült, ide kullogtatott, megfenyegetett, azt mondta: ültessetek krumplit, ha az asszonyotok kapálja is; javítsatok disznót, ha veszitek is. Juhhust meg egyetek a magatokéból. A kisebbik fiu János szólt bele elsőbb a hallgatásba: — No bátya, ha ugy van, nem soká él az öreg. Kár volt kendnek elereszteni.. — Eredj te . . . — No majd meglálja kendtek.
96. SZAM. 6-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1896. NOVEMBER HO 28.
1709
fait kutatnunk. S azt hiszem, hogy kor- nincs meg az alapfeltétele. Mert a már mányunk egy kis jóakaratára van csak fennálló czukorgyárak nemcsak a Monszükség s a czukorárdepressió okozta archia fogyasztását fedezik, de a fogyaszválságból Magyarország győzelmesen ke- tás fedezésén felül még a külföld részére rülhet ki. A monarchia czukarfogyasztása is termelnek ugyanannyit. Ezen versenyjelenben kontigentálva van maguk a nyel szemben tehát egy szövetkezeti czukorgyárosok által. czukorgyár a biztos bukásnak nézne Tényleg tehát a czukortermelés te- elébe. rén is ugyanazon jelenségekkel találkoElég világos példát nyújt erre a zunk,, mint a szesztermelés terén. Csak- marosvásárhelyi szövetkezeti czukorgyár, hogy mig a szeszkontingenst az állam a mely pedig az állam legmesszebb menő állapítja meg és az állam osztja ki; ad- támogatásának örvend. dig a czukorkontingenst a czukorgyároHa azonban az 1886-iki szeszadósok állapítják meg és osztják fel egymás törvény módjára alkottatik meg a czukorközött. Magasabb állami szempontok kö- adó törvény a jelen kiegyezésből folyóvetelik azt, hogy ezen kontingentálást lag, akkor m ó d j á b a n lesz az államnak, maga az állam vegye kezébe és épp mint az ú j o n n a n alakuló mezőgazdasági szöa szesztermelésnél, a czukortermelésnél vetkezeti czukorgyáraknak a nagyipari is a kontingenst az állam állapítsa meg czukorgyárak kontingenséből fokozatosan és, oszsza ki. Ma már a czukorgyárosok egy bizonyos mennyiséget átengedni; is kívánják ezt s ez a termelök érdeke illetőleg lehetővé válnék a gazdáknak az, is. Csakhogy a mint a kontingentálás az hogy esetleg a fennálló czukorgyárakat állam kezébe ment át, ugy a kontingens szövetkezetté alakulva megvásárolják és miként való kiosztása is az állam hatás- igy azok czukorkontingensét saját maguk körébe tartoznék. S épp ezáltal czukor- termeljék ki. iparunk egészséges fejlesztésének hatalA külföld részére való czukortermemas eszköze jutna az állam kezébe. lés, mint exkontingens, továbbra is a A czukoripar tényleg a mezőgazda- nagyipari vállalkozás keretébe .volna utalsággal szoros összefüggésben lévő ipar ható, mint a mely nagyipari vállalatok és csakis a nagytöke nyerészkedése volt üzleti jellegüknél és külföldi összekötteaz, a mely ezen ipart is mezőgazdasági téseiknél fogva arra alkalmasak. A beljellegéből tökéletesen kivetkőztette és an- földi fogyasztás fedezésére szolgáló konnak nagyipari jelleget adott. Ha az állam tingens termelése azonban ugy a szesz-, a kontingenst kezébe veszi, ugy módjá- mint a czukortermelésnél a mezőgazdaban áll, mint a szesziparnál is, a czu- ság keretébe volna utalandó. koripart nagyipari jellegéből kivetközA mezőgazdasági körök megnyilatt.etni és fokozatosan mezőgazdasági iparrá kozása még nem késő, mert a kiegyezési átalakítani. tárgyalások még be nem fejeződtek. A mezőgazdasági körökben meg Kívánatos, hogy az itt jelzett irányvolna a hajlandóság arra, hogy szövet- ban keressük a megoldást, illetve a korkezeti czukorgyárakat f a k í t s a n a k . Igen, m á n y figyelmét erre reá irányítsuk. Mert csakhogy a czukorgyárak fejlődésének ez az egyetlen mód a n a , hogy a gazda-
közönség emanczipálhassa magát a nagy töke karteljeitől s ez ma az egyetlen eszköz arra, hogy a czukortermelés oda tereitessék, ahova tényleg való, a mezőgazdaság keretébe. • • R. Gy.
Aztán megtelepedtek a szárnyék szél alá felin, szél ellen meg a rácz gyereket fektették : Birczlin Rádót, akinek kész zsebóra a füle, ha a földre lapítja, mert a dübögésről megmondja, melyik vasútra melyik, s melyik gőzös mén. Ők meg aztán még ott szürenkeznek, egyszer csak ihol, gyalog sorral odalappan a mostoha öcscsük, akinek a neve_is olyan vékony, az Elek. — Adjon a Jézus. — Adjon, adjon. Van-e keteknek pálinkájuk? Az édes testvérek összenéznek. -í- Nincs, hé, hogy fenébe volna, magunk is meginnánk. — No, ha nincs, akkor bekoczogok Martonosra, mert édes apámnak az köll, paprikával. Erre felczihelődik a három édes fiu és mind egy akarattal, egy szóval: — Baja van, ugy-e? — Biz a nem a legjobban van. — Mije fáj ? — Semmije se, csak el van esve mindene. Se pipa nem kell neki, se étel. Azonmód lefeküdt, a hogy innen hazaért. , János hivatkozik az* előbb volt mon- ' dására: — Megmondtam, ugy-e, megmondtam, hogy ha annyira erőt vett rajta a jótét-lélek, mint a hogy ked beszélte András bácsi, — akkor, akkor hiba van. Hanem csak gyerünk, mind . . .
— Csak egy kis borsos-paprikás pálinkát ihattam volna. Csak egy-két nyeletet. A mostoha gyerek hazudott kegyetlenül: — Mondom nem adott András bácsi. Azt mondta: a mi kicsi van, nekik is köll. Arra elhallgatott az öreg. Csak a pattogás hallattszott, a hogy a kocsikas vesszőit tördöste kínjában . . . Mikor pedig az első asszonytól való három fiu odaért az apai szárnyókhoz, avval fogadták a gyerekek" őket: — Elkésett ketek. Elek bácsi bevitette András bácsit Martonosra. — Martonosra. — Oda. — Mért oda? — Azt bizony nem kötte az orrunkra... A három juhász neki fordult a martonosi határnak. A mostoha gyerek pedig vitte a beteget be Horgosra. Ott is, mikor a kocsiról levették, a kocsit egyenest a jegyzőhöz küldte. — Gyüjjön testamentumot csinálni.
A mostoha gyerek elkövetkezett: — Már én n^m mék vissza, hanem beszaladok Martonosra pálinkáért. Fia Járom András int neki; — Hiszen, ha igy van, mi körülöttünk is csak találkozik annyi, hogy elég legyen orvosságra. A mostoha gyerek (az is házas ember bizony már) fölboszankodik : — Nohát, akkor meg én köszönöm a kendtek atyafiságát, ha az elébb nem volt, most meg egyszerre van pálinkájuk. Isten kendteket megáldja. Ezt az utóiját már a szamárrul vetette oda. A három éves gyerek is felczihelődött hamarost. — Igyekezzünk, halljátok, fogjuk el az atyafit, még a lelkire nem beszél az öregnek. Hanem a mostohagyerek czingár, vézna legény volt, könnyen koczogott a szamár vele, hamarább hazaért, meg okos ember is volt, előre kocsit rendeltetett a szárnyék mögé. Ugy, hogy mire a három éves gyerek odaért, akkor már vitték az édes apjukat haza, be Horgosra. A , mostoha fiu a saraglyához kötötte a szamarát, maga odaült a kocsis mellé, ugy hátrafordulva duczolgatta a beteget. — Jó ut van, hallja ked, otthon leszünk egy pár óra alatt. Ha ágyba fekhet, jobban lesz ked mindjárt. Edes szülém főz kennek valami fehérmályva-herbatét, jobban lesz ked mindjárt, mondom. Az öreg a fogát csikorgatta, aközben szűrte ki a szót:
GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Mezey Gyula.
Hamisított vörös heremag, í. # Fenti czim alatt azt olvasom a Köztelek 93. számában, hogy a lóheremagot új ból megkísértették festett kövekkel hamisítani. A czikk irója e hamisítási esetről a Mecklenburgisehe Landwirtsehaftliche Annalenból vesz tudomást. A dolog érdemére és történetére vonatkozólag a következőket mondhatom el: Az idézett német szaklap czikkének irója, egy hamburgi magkereskedőnek Francziaországból származó árujáról állította azt, hogy festett kövekkel van hamisítva. Ez esetről tudomásom van, s igy mondhatom, hogy a dolog nem egészen igy áll. A kérdéses franczia áruban nagyon kevés ibolyaszínű mag lehetett, amidőn is az áru vílágosszinü s csekélyebb kereskedelmi értékkel bir. Hogy tehát az sötétebb legyen, megfestette az egész árut kékes-ibolyaszínű festékkel, ezzel együtt természetesen a heremag között lévő kövecskék is megfestődtek. Ezeket látván a czikk irója, menten kisütötte, hogy az áru festett kövekkel van hamisítva. Pedig a heremag között lévő köveeskék egész természetes uton jutottak bele, azt legfényesebben bizonyítja az a körülmény, hogy az áru egészben véve csalt 1.54°lo kövecskét tartalmazott. Ha. már valaki hamisítani akar, akkor a hamisító anyagból legalább 8—10%-ot használ fel. Máskülönben pedig ez a hamisítási mód olyan durva, hogy a laikus ember is rájön s végül ki sem fizeti magát. Ennek költséges voltára már az rájött, a ki e hami-
Mikor a megtévesztett három édes fiu másnap délelőtt hazaért, az öreg már ki volt terítve. Elek nagy alázattal fogadta őket: — Lássa kendtek. Mér nem igyekszett kendtek utánam. Mind a végóráján is emlegette kendteket. Azok csak összenéztek, ugy a szemeikkel értekeztek. A mostoha még folytatta:
1710 sitási módszert ezelőtt husz évvel kitalálta, mert azóta nem hamisít igy (hanem másképpen). Szóval vannak más ügyesebb hamisítási módok, a melyeket a „hamisított vörös heremag" czikk irója is megemlít, t. i. mézkerep (Melilotus) fajok s a komlóhere (Medicago lupulina) magot keverik nemcsak a lóhere, hanem a luezerna közé is és pedig ritkábban a fehér mézkerepet (Melilotus albus) gyakrabban az orvosi mézkerepet (Melilotus offieinalis) de leggyakbrabban a komlóherét. Az orvosi mézkerep, de különösen a komlóhere a vetések között némely évben tömegesen nőnek s magvaikat, mint gazdasági mellékterményt nyerik a gabonafélék rostaaljaiból. így pl. gondolom négy év előtt csak Moson és Sopron vármegyében oly nagy mennyiségben fordult elő a gabonafélék között, hogy körülbelül 80 vaggon ment M e czikJcböl külföldre, különösen Németországba. A német gazdák ugy megijedtek e rendkívüli bőségtől, hogy az export után nemsokára ilyen ezimü czikket olvastam valamelyik német szaklapban : „ Warnung vor Ungarischen SleinMee". Erről többet nem is szólok, a czim is eleget mond. Tehát nincs mit félni a magyar gazdának s a külföldinek sem a festett kővel való hamisítástól, annál inkább a kőherétől (Steinklee = Melilotus fajok és Medicago lupulina). De ha már benne vagyunk az óvásban, én meg arra figyelmeztetem a gazdákat, hogy az idei árviszonyok mellett az amerikai lóhere és luezerna valószínűleg ismét be fog jönni az országba. Ettől a veszedelemtől azonban könnyen óvakodhatik a gazda, ha államilag plombozott magot vásárol, mert az arankamentességet kitüntető bárczákon, ha az áru amerikai származású, feltűnő betűkkel fel van az jegyezve s igy a gazdának módjában áll az árut még idejekorán a kereskedő rendelkezésére bocsátani s megindítani ellene a szükséges eljárást, ha talán az amerikai származást eltitkolta volna. Thaisz Lajos. II. A múltkori kis czikk megnevezte ugy a közvetlen, mint a közvetett forrást, amelyből merített. Már most az, vájjon a rostocki mezőgazdasági kísérleti állomásnak van-e — Most aztán András bácsi, kendet illetné hogy a dologban eljárjon. Ugy legyen, a hogy kend akarja, minden. Van-e kendnek pénze ? — Járom András elmordult: — Van. Amaz kedveskedni a k a r t : — Azért mondom, hogy akkor adok én, ha nincs. — Nem köll. Jó lesz az neked. Es azt az utósó szót olyan kutya keménységgel mondta, hogy a két igazi öcscse is megborzadt. Azután eljárt a dologban. Elsőbb az asztalossal egyezett meg, aztán a papot fizette ki, utójára ment a kántorhoz. Mikor a búcsúztatóra kerültek, a kántor maga mondott elő mindent: — Elsőbb is a feleségitől, ugy-e ? — Attól. — Aztán kendtektől, hármójuktól fejenkint ? — Ugy. — Meg a kendtek feleségeiktől együttesen? — Azt is ugy. — Meg a kendtek gyerekeiktől? — Azoktól is. — Azután a mostoha fiától? Az öles ember még magasabbra ágaskodott : — Attól n e ! A kántor letette a kalamussát, pápazemét.
KÖZTELEK, 1896. NOVEMBER HO 28. igaza, amely azt állította, hogy azért festették meg magát a heremagot is ibolyaszínű festékkel, hogy az áru közé kevert ibolyaszínű kövecsek fel ne tűnjenek, vagy azoknak-e, akik azt állítják, hogy a sárgaszínű magot akarta csak sötétebbé tenni a kereskedő, s igy festődtek meg az áruban az ebbe természetes uton került kövecsek is ? azt hiszem, nem változtat azon a tényen, hogy az emiitett esetben csúnya visszaélés követtetett el, amelyet lapunk olvasói előtt ismertetni s őket az ilyenféle hamisításra figyelmeztetni semmi esetre sem volt felesleges dolog. , Nem volt pedig hiábavaló dolog két okból. Először azért, mert daczára annak, hogy a festettherekövecsekkel való visszaélés még tudtommal hazánkban nem konstatáltatok : ez még nem bizonyítéka annak, hogy ilyen visszaélések már elő nem fordultak volna mert jól tudjuk, hogy hazánkban a gazdák az ellenőrző vizsgálatokkal, ingyenes voltuk mellett is, még vajmi kevés dolgot adtak eddig a magvizsgáló állomásoknak. Másodszor nem volt az óvás azért sem fölösleges, mert éppen Nobbe, a vetőmagvizsgáló állomások megteremtője, a ki egyszersmind a festett kövekkel való hamisítások nyomára jött s azokat leleplezte, „Handbuch d. Samenkunde" czimü munkájában (lásd a 421. lapon) mikor elmondja, hogy Hamburgban volt egy czég, a mely a fehér here (Trifolium repens L.) hamisítására kénsárga és a vöröshere hamisítására ibolyaszínű kövecseket liferált a magkereskedőknek, a következőleg szól: „In den seltensten Fállen waren Samenhenner im Standé, die ihnen von uns vorgelegten Glaser, deren eins reinen Roth — resp. Weisklee, das andere dieselben Samenarten mit 10 Gewichtsprocenten der Steine vermengt erhielten, ohne Lupe zu unterscheiden, obgleich hier der angeregte Verdacht die Aufmerksamkiet schárfte." Azaz szószerinti fordításban: „Magismerők a kik elé egyrészt egy-egy olyan üveget adtunk, a melyben tiszta vörös here illetve fehér heremag volt, másrészt olyat, a melyben ugyané magvak közé 10 súlyszázalék kövecset kevertünk, csak a legritkább esetben voltak képesek kézi nagyító — No már csak mégis, nézze kend, ugy dukál . . . — Ugy dukál, a hogy én mondom. Ezt megint olyan hangon mondta, hogy a kántor újra feltette a pápaszemét. — Iszen jól van, nekem mindegy. Ideveszem még az alsó-fölső szomszédokat azzal megvan. Kevesebbe is kerül . . . A juhász közbevágott: — Azaz hogy még más is van, a szomszédoknál közelebb való. — Kicsoda? —- A nyáj . . . — A birgék? — Azok. A kántor elgondolkodott. Utoljára beleegyesült. — Az is lehet. Most aztán számoljunk — Még ne. Még a pulit is akarom, meg a botját az édesapámnak. A kántor kiesett a sodrából, fölugrott. — Hát a szamarát? Mi ? Eredjen kend pokolba, majd az itthon való öcscsivel értekezek kendnek, annak több esze van. Eredjen kend, mondom . . . A juhász fogta a kalapját, föl is tette még odabent. Avval köszönt el: — Hát hiszen elmehetek. Azt a bizonyos öcsémet meg majd elküldöm hát a búcsúztató végett. Tudom könnyű lesz vele egyesülni...
96. SZÁM. 6-ÍK ÉVFOLYAM. nélkül az üvegeket megkülönböztetni, daczára annak, hogy e próbáknál a felkeltett gyanú megfigyelésüket élesítette." Rovatvezető.
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. RovatTSzitó: Dr. Hutjr* Ferenci.
A lovak mirigykórja. X Mielőtt e betegség lényegének ismertetésébe bocsátkoznám, a fogalom szabatos megjelölése végett hangsúlyoznom kell, hogy a lovak mirigykórja alatt az egypatások (equidák) megbetegedését értjük, melyet köznyelven : „ kehhányásnak, mirigyzésnek, csikókehnek, jónemü mirigynek" szokás nevezni és semmi esetre sem tévesztendő össze, a köznyelven még ma is rosszul úgynevezett „kétes mirigy gyei, vagy gyanús mirigygyel", mely elnevezés alatt éppen a lótenyésztő közönség a takonykórt szokta érteni. Alig mult tiz éve, hogy a takonykórnak ki nem fejezett alakját, midőn e betegség még nem fejlődött ki annyira, hogy annak határozott jelenléte minden kétséget kizárólag meg lett volna állapitható, egyes jelenségek után, mint: egyik-másik oldali állalatti nyirokmirigynek kisebb-nagyobb mérvű duzzanata, egy oldali orrkifolyással kisérve, gyanússá tette az állatot takonykórra, Jcétes mirigy, vagy gyanús mirigy elnevezés alatt ismertették. Ma az ilyen fogalomzavaró elnevezések már nincsenek helyükön, mert vagy takonykóros valamely ló, midőn is azonnali kiirtása iránt a törvény intézkedik, vagy ha takonykórra gyanús, akkor a tulajdonos beleegyezésével az állami állatorvos a mallein-próbának veti alá. Ha ezen beojtásra a gyanús ló reagál, t. i. testhőfoka feltűnő emelkedést mutat s az állaton észlelt többi jelenségek is a takonykór jelenlétét látszanak igazolni, kiirtása ez esetben szintén végre lesz h a j t v a ; de ha a bonczolásnál a takonykór meg nem állapitható, a tulajdonos az állam részéről kártérítésben részesül, (? Szeri.) Ellenben ha a beojtásra typikus reakezió be nem következett, a 2—3-dik hét múlva A kántor soká elgondolkozott a ködös mondáson. A tor iránt is Elek intézkedett. Meghámoztatok három ürüt, megeresztett két akó bort. Neki is volt egy rácz bojtárja, azt berendölte a dudával együtt, hogy legyen a tor igazán hangos. Meg valahány atyjafia volt az igazi apjáról való, az is hivatalos volt mind. Járom János meg is súgta a két bátyjának: — Sokan vannak . . . Most visszasugták: — Nem tesz semmit csak csinyján bányj az itallal. Danoljatok, tánczoljatok, bolondozzatok, de ne igyatok, csak nagyin módjával. Es a három Járom csakugyan majd kibujt a bőribül. Danoltak, hun egyik, hun másik vette el a dudát a ráczgyerektől ós nyagatta: — Hallgassa ketek, ez is az édes apám nótája volt, ez is az volt . . . A másik kettő meg dúdolta, danolta, még mind el nem tanulta az egész gazdaság. Hajnal felé, mikor az Elek résziről való atyafiak megritkultak (ki elment, ki elázott), egyszer csak elveszett a fia Járom András. A két öcscse azt mondta: ne keressétek, megártott neki az ital, nyilván lefeküdt. Hanem ugy egy félóra múlva megkerült. Fene hideg, goromba, józan ábrázattal
ím. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. szükséges még egyszeri ojtásig a gazdaságon belüli használatra, a másodszori ojtás után pedig, feltéve, hogy reakcztió ez esetben sem közetkezett be és ha a törvényes 60 napi megfigyelési idő eltelt, az állatnak szabad forgalomba bocsájtása is engedélyeztetik. Mint ebből is kitetszik, manapság a malleinban a szaktudomány oly megbecsülhetetlen diagnosztikai szernek van birtokában, hogy határozottan ki van zárva, hogy a lótenyésztő lóállományában nagyobb veszteséget szenvedjen, feltéve, hogy az első gyanús esetet a hatóságnak bejelenti, vagyis nem vár addig, mig a betegség az állomány nagyobb részét infícziálta. Még csak alig pár évvel ezelőtt is, egy inficziált lóállomány csak sok hónapok multán volt a takonykórtól megtisztítható; ma azonban a mailéin segítségével ez néhány hét alatt lehetséges. Minden lótenyésztőnek eme réme, a takonykór, tehát össze nem tévesztendő a mirigykórral, melyet a következő sorokban kívánok ismertetni. A mirigykór a lófaj sajátos betegsége, épp ugy, mint a sertésnél az orbáncz és a sertésvész. Más állatfajra a mirigykor nem ragad át. A lovat kora nem teszi a mirigykór ellen immúnissá ; négy hetes korától élete végéig befertőződhetik, de a mirigykórnak egyszeri Mállása a lovat egész életére biztosítja hasonló megbetegedés ellen. A mirigykórnak fertőző természetét egyes szakértők már e század elején hirdették és ojtási kísérletek utján be is bizonyították; de a betegséget feltételező tényezőt a mult évtizedig nem birták kimutatni, ugy hogy még hírneves szakemberek is kétségbe vonják amaz állítás igazságát. Különben akací még ma is elég szakember, de különösen lótenyésztő, ki a ló fejlődésében a mirigykórt, mint természeti szükséget tekinti és az állat fejlődését befejezettnek, egészségét tökéletesnek csak akkor hiszi, midőn a kehhányáson az már átesett, illetve minden rossz nedvtől megtisztult. 1888-ban Schütz, valamint Sand és Jensen bakteriologikus vizsgálatok alapján beigazolták, hogy a mirigykórt az ily betegek orrváladékában és a számos gennytályogok gennyében feltalálható streptococcusok okozzák. A streptococcus equinek elnevelépett be ós bottal. Egyszerre odafordult a gajdenás mostoha öcscséhez. — Hallod-e te 1 nem találom a szamaramat. Elvágta valaki a kötőfókjét: nem tudnád, hogy ki? Elek, a bortól veresen fölpattant: — Mért kérdi ked éppen én tiilem? Mért keresi én rajtam ? — Azért, mert itt ugy látom, te vagy a gazda. A mostoha gyerek szétnézett, még most is többen voltak ők. Még a hüvelykujjával a bicskája élit tapogatta, kevélyen vissza felelt: — Hát ha tudni akarja ked : én vagyok a gazda igenis. Oszt ha kötözködhetnékje van kednek, azt mondom, otthon kötözködjön kend, ne az én házamban. Abban a pillanatban leütődött az asztalról a lámpa. A sötétségben ökölcsapás, botzuhanás, káromkodás hallatszott csak. És sivalkodás, hörgés. Meg a ráczduda bordája bőgött, a hogy rányomkodott valaki a dudára. Odakint a kutyák vonitottak. Mikor a zsandárok körülállták a házat, s egyenkint tuszkolták ki a vérbefagyott siratókat, Bócsa Ádám a felvégi bakter azt mondta az alvégi hivataltársának Kettős Mártonnak: — No látja ked, ez osztán teszi, ez osztán halottor. Igy osztán emlékezetes . . .
KŐZTELEK, 1896. NOVEMBER HO 28. zett ezen baktériumok olvasószerfíen egymásmellé helyezett 50—60 tagból (egyes coccusokból) álló lánczolatot képeznek. Vérsavón, husievesben, gelaünán és agar-agaron tisztán tenyészhetők. Ha ezen tenyészet higitott oldatát nem immunizált, tehát mirigykóron még át nem esett lóba ojtjuk, nála a mirigykór 8—4 nap múlva kifejlődik. A betegről egészségesre történő átültetése, azaz természetes uton való terjedése a betegségnek, ott, hol a lovak csoportosan szabadon (ménesben) vannak együtt, még egyszer annyi időt venne igénybe, mint a mesterséges ojtás utján. Igy sokszor észleltem, hogy ha egy egészséges (addig a mirigykórban még meg nem betegedett) ménesbe, akár mirigykórban beteg vagy azon nemrég átesett lóval való érintkezés, akár közvetve az ápoló-személyzet, istálló-berendezések szerszámok vagy a mirigykór váladéka által megelőzőleg bepiszkított legelőkön, térségeken való tartózkodás utján vitetett be a fertőző anyag, a mirigykór a 8-ik napon ütött ki. Megbetegszik pedig átlag a 8-ik napon az állománynak 10, a 9-ik napon 30, a 10-ik napon 40, a 11-ik napon pedig 18%-ka, ugy bogy a betegség fellépésétől számított 4—5 nap alatt csaknem az egész állomány beteg. Az állománynak átlag 2%-ka éppen nem kapja meg a mirigykórt; de ezekre meg kell jegyeznem, hogy az ilyenek mindég jól tápláltak és nagyon élénk természetűek ; tehát oly egészséggel birnak, mely képessé teszi őket az esetleg fel is vett ragályanyagnak tönkretevésére. Valamely állománynak befertőzése e szerint mindenkor a ragályaDyagnak gondatlanság vagy helyszűke miatt kényszerűségből történt behurczolása utján jön létre. Magától a mirigykór soha ki nem fejlődik ; időszak : tavasz, nyár, ősz, tél és ezektől feltételezett időjárási viszonyok kifejlődésére befolyással nincsenek, épp ugy mint a meghűlés és az ebből eredő hurutos állapotok sem. A légutak hurutos betegségeit meghűlés következtében megkaphatja a ló, de a mirigykórt nem. Életrendi viszonyok szintén semmi befolyással nincsenek a mirigykór fellépésére. A kitűnő tisztaságú jól szellőzött istállóban tartózkodó csikó, ha a ragály anyag ily helyiségbe behurczoltatott, épp ugy megkapja a mirigykórt, mint egy másik, mely oly helyen tartatik, hol mindent inkább, csak tisztaságot nem találni. A mirigykórnak fertőző anyaga (a virus) tehát a betegek orrkifolyásában, a kifakadt mirigyek gennyében íevő Streptococcus equi, helyhez kötött; azaz: a körlég utján való terjedése, legalább nagyobb távolságra ki van zárva. Számtalan esetben tapasztaltam, hogy két egymástól nem messze (10—20 méternyire) fekvő istállóban tartott egykorú csikóknál, ha sem közvetlenül, sem közvetve, utóbbi esetben különösen etetés, itatás, az istállószerszámok és ápolószemélyzet utján, nem érintkeztek, egyik állománynak megbetegedése a másiknak hasonló baját nem vonta maga után. A fertőzött állománynak ápolószemélyzete, ruhájával, bepiszkított kezével, különösen abrakos tarisznyával, itatóvederrel, egyszóval mindazon tárgyakkal, melyek mirigykóros váladékkal bepiszkítva voltak, — különösen, ha e váladék friss — a betegséget az egészséges állományba nagyon könygyen átszármaztathatja. A ragályanyagnak a levegő utján való tovaterjedése ellenben csak az istállóra szorítkozik, hol a beszáradt orr- és gennyváladék finom por alakjában a légáram által tovasodortatva, az állatok belégzése utján érintkezésbe jön az orrnyákhártyákkal, mint a betegségnek első kiindulási pontjával, a porban foglalt betegitő
ífii mikroorganizmus szaporodására igy a kedvező talajt megtalálva, az állatban csakhamar a betegséget előidézi. De még csak nem is valószínű, hogy az ilyen beszáradt váladéknak pora a szabad körlégbe jutva, azutan is megtartsa fertőző képességét. Mogoszlik az ott parányokká, esetleg kiszárad, nedves időben pedig csakhamar kiindulási helyén már lecsapódik a nélkül, hogy betegitő hatást többé kifejteni tudna. A mirigykórnak ismertető jelenségei — tünetei — a következők: Az előzőleg egészséges állományban — minden látható külső ok nélkül — egyszerre az etetésnél csak azt veszszük észre, hogy több csikó, vagy ha a miiúgykóron még át nem esett, ló is, takarmányadagját lassan fogyasztja el, felében vagy egészben ott is hagyja. Ezeket ha közelebbről megvizsgáljuk, látni fogjuk, hogy nyakukat előre nyújtva, kissé meredten tartják. A fejüknél való megfogást nagyon ellenzik, minek magyarázatát abban találjuk, hogy a toroktáj két oldalt többé-kevésbbé meg van duzzadva. Az állkapocs közötti táj hol az áll alatti mirigyek is feküsznek, ez idő szerint még tiszta; csupán a mirigyekre gyakorolt nyomásra mutatnak az állatok fájdalmat, mig a torok táj két oldalára gyakorolt nyomást éppen nem tűrik. Az orrnyilások most meg tiszták, ellenben az orrüreg nyálkahártyái élénk vörös szinüek, hasonlóan a szemek kőtőhártyái is. Maguk a szemtekék mintha megnagyobbodottak volnának, majd szokatlan fényesek, majd szaporább könyelválasztás jelentkezik. Ez a betegség kezdeti vagyis lázas időszaka, mit a testhőfok emelkedett volta is bizonyít, mert a beteg állaton 40-0 C fokot meghaladó lázas állapotot mutatnak. Vizet ilyenkor szívesen és sokat isznak a betegek; de ez valamint a megrágott takarmánynak egy része, az inyvitorlának egyuttali hüdése miatt, visszajön az orrnyilásokon. Feltűnő a betegség kezdődő időszakában a nagymérvű köhögés, mely már nyugalomban is, különösen pedig ha a betegek mozgásra kényszeríttetnek, fokozódó mérvben nyilvánul. A köhögés röviden, szakgatottan mintegy elnyomottan, fájdalmat eláruló minőségben hallható. A leirt állapot 2—8 napig mit sem változik ; változtat azonban a csikók kinézésén, mert az étvágytalanság és lázas állapot következtében hasuk mindinkább felhúzódik és horpaszuk beesik. A betegségnek 3—4-ik napján az állalatti mirigyek, leginkább csak az egyik oldalon, kezdetben gesztenye mekkoraságban kupszerüleg kiemelkednek, tapintásra kő keménységüek, igen fájdalmasak, mignem napok múlva terjedelemben mindinkább növekednek oly annyira, hogy az egész állalatti részt egészen kitöltik, azt túlhaladják, egyszóval : az áll alatt egy nagy, feszes, a központ felé mindinkább púposodó, kemény daganatot képeznek. Ezen állalatti mirigydaganatok a 7—9-dik napon központjukban puhulni kezdenek, fél, vagy egy nap múlva pedig hullámzatos, tehát folyadékot (genyet) tartalmazó érzést elárulok. Ha az ilyen érett daganatok fel nem metszetnek, ott a hol a hullámzás legerősebb, az az központjukban a bőr kicsúcsosodik, megvékonyodik, a szőr kihull és sárgás, nyúlós, tapadós folyadék szivárog át mindaddig, mig a bőr egészen át nem lyukad, hogy a nagy mennyiségű geny utat törjön magának. A daganatoknak ilyen módon való feltörése és a genynek kiürülése a rendes körülményék között gyorsan történik, ugy hogy ott, hol felnyitásuk mesterségesen nem történt, a betegség 14-ik napján már gyógyulásnak is indulnak. Helyes állatorvosi beavatkozás mellett a mirigyek gyógyulása, az elmondottaktól eltéritőleg 2—3 nappal gyorsabban történik.
1712 Egyidejűleg az állalatti mirigyek gyuladásával és genyedezésbe való átmenetével a légzrő utak is átmennek a gyuladásos folyamaton. Igy a kezdetben száraz orrnyilásokból a 4—5-ik napon kevésbé sűrű, inkább áttetsző nyúlós fehér nyálka távolodik öl. Ezen elválasztás napról-napra fokozódik és lépést tartva az állalatti mirigydaganat nagyobbodásával, sárgás fehér, genyszerü nagy csomókban csaknem állandóan ürittetik ki az orrnyilásokon. Itt részben az orrczimpákra tapadva beszárad és esetleg nehéz légvételnél ezt még inkább fokozza. A mindkét orrnyilásból történő genyes elválasztás tetőfokát éri el a betegség 8—9-dik napján, innen tul aztán kevesbedik és amily mérvben az állalatti mirigydaganat gyógyulásához közeledik, oly mérvben szűnik az orrnyilásokból való elválasztás is. Kisebb-nagyobb mérvben hasonlóan genyes elválasztás történik ezen időszakban szemkötőhártyákból is. Az állalatti mirigyek felfakadása után a lázas állapot rohamosan alább száll, az étvágy fokozódik, a köhögés, ha néhány napig még fenn is áll, ritkábban és erőteljesebben jelentkezik. A betegek mozgékonyabbak, élénkebbek lesznek, ugy hogy a betegség tartamának 4-ik hetében az állománynak 60—70%-a ismét egészségesnek nevezhető. Sok baj van azonban a többi 30—40°/o-al, mig róluk is ugyanazt mondhatni ; de csoportos megbetegedések alkalmával az állománynak 2, sőt kedvezőtlen befolyás esetén egész 15°/o-a is elpusztulhat. Az elmondottak után a mirigykórnak rendes enyhe lefolyását ismerjük; nézzük tehát a rendellenes, azaz: a szövődményekkel összekötött betegségi tüneteket: Ilyen szövődményes mirigy kór sokszor a betegség fellépésének 2—3-ik napján már mutatkozni szokott olyformán, hogy a gégetáj két oldalának a fülek tövéig terjedő mérsékelt megdagadása mellett a betegek légvétele hangos, mi kezdetben horkoláshoz hasonlóan nyujtottan, meredt nyaktartással történik. Addig, mig e horkoló hangot halljuk, Veszélytől nincs mit tartanunk : de számtalan esetben e hang megélesedik, fütyülő, majd sipoló hanggá illetve légzéssé változik át és mennél élesebb és mennél rövidebb időszakban történik a légvétel, annál inkább veszélyeztetve van az állat élete. A veszély azonban nem közvetlen a megfuladás lehetőségében áll, mint ez, addig mig gennyképződés nincsen, mely esetleges nyomásánál fogva elzárja a légzőutat, be nem következik, hanem a hiányos légzés következtében kisebb-nagyobb mértékben fennálló önkívületi állapotában az állatnak, illetve egyes szerveknek, mint: a garat, nyelv és gége izmainak hüdésében, melynél fogva a szájüregben ilyenkor nagy mennyiségben felhalmozódni szokott nyál, keverve takarmány* részletekkel, a nyitott gégén át a tüdőkbe jut és itt csakhamar üszkösödést okoz. Segíteni ezen aztán már nem lehet. A tüdők üszkösödését a kilehelt levegőnek nagymérvű büzössége árulja el. Ilyen beteget, észre véve ezt, szigorúan ei kell külöuiteni a többi betegtől, mert tudvalévő, hogy ily üszkösödéssel járó tüdőgyuladás szintén fertőző természetű és Hagy pusztítást vihet véghez az állományban. A sipoló, fütyülő nehéz légzésnél, ha a beteghez állatorvos hivatik, a légcsőmetszés alkalmazása szokott igénybevétetni, természetesen csak a legritkább esetben sikerrel azért, mert a levegőnek a légcsövön át a , tüdőkbe való bebocsájtása legtöbbször későn eszközöltetik. Későn mondom, mert az esetek túlnyomó számánál a gégefő bénulása már bekövetkezett és a tüdők idegen testek által már be vannak fertőzve; a tüdők légUtai elvesztették ruganyosságukat, az idegen
FFÖZMEK,
1896, NOVEMBER HO 28
96. SZÁM. 5-FLT ÉVFOLFÁM.
anyagokat kiküszöbölni többé nem tudják életre nem veszélyesek és maguktól vafó és a légesőmetszés által csak még inkább felfakadásuk bevárható annál is inkább, mert ilyen visszaeső betegeknél lázas állafokozzuk azok befertőzését. A légesőmetszés végrehajtásakor irány- pot már nem igen van jelen, étvágyuk jő, eröadónak veendő, hogy a nehezített légzés beli állapotuk fokozódik, egyszóval: reá hirtelen vagy csak fokozatosan, napok lefo- érünk bevárni, mig a daganatok magoktól lyása alatt következett-e be. Első esetben, felfakadnak, ami ha bekövetkezett, a gyóhol a hirtelen bekövetkezett nehéz légzést a gyulás annál rohamosabban történik. gége nyákhártyájának hevenygyuladása téA végbél felett fellépő daganatnál az telezte fel, a légcsőmetszés mindenkor jó üritós nehézsége miatt a daganat természesikerrel alkalmazható. A toroktájra alkal- tes kiürülését nem igen szabad bevárni, mazott Priessnitz-borogatások mellett a gyu- hanem utat kell nyitni a genynek, hogy a ladás gyorsan visszafejlődik és a légcsőbe bélsár rendesen távolodhassék el. mesterséges légzésre bevezetett csővel 48 A mellüregben a tüdő gyökén az úgyóra múlva minden nagyobb veszély nélkül nevezett hörg körötti nyirokmirigyek gyulael lehet távolítani. dása, ha fekvésüknél fogva egyik vagy Nem hirtelen bekövetkezett nehéz lég- másik hörg ágra nyomást gyakorolnak, e zésnél ellenben, tehát, a hol a gyuladásnak nyomás fokától feltételezetten kisebb-nagyobb székhelye inkább a gégét is körülfogó garat- fokú légzési nehézségeket okoznak. Felban, az itteni izmokban és a légzacskót ki- ismerhető ez, ha fülünket a szügytájra hebélelő nyákhártyákban van, a légcsőmetszés lyezzük : midőn is a levegőnek az akadályon a lobosodás hosszabb lefolyása mellett nem való nehezített áthaladásakor éles súrlódás vezet czélhoz, sőt nehezíti a gyuladást, eset- hallható; de hallható ez pár lépésnyi távolleg a légcsőmetszés helyén a légcsőben fel- ságra is olyformán, mintha ezen hangos lépni szokott szövetelhalás nagyon könnyen légzés valamely mély, zárt helyről jönne, üszkös tüdőgyuladás fellépését vonja maga ami tényleg ugy is van. után. Ily esetben a betegek igen félénkek, A toroktájon előforduló ezen mindenkor rossz indulatu szövődmények majd egészen könnyen izzadnak, helyükből nehezen mozis hiányozhatnak, a mikor elmondhatjuk, díthatók el, hol szétterpesztett első lábakkal hogy jóindulata mirigykórral van dolgunk, órák hosszant mozdulatlanul állnak. Ilyen esetben a természetnek gyógyító majd kevesebb, majd pedig nagyobb számban lépnek fel, mely utóbbi esetben az el- törekvésében az ember annyiban lehet sehullások is fokozódott arányban következ- gítségére, hogy megadja a betegnek a kellő nyugalmat és gondoskodik jó táplálkozásánek be. A toroktájnak ilyen természetű meg- ról és ápolásáról. Javulás, illetve gyógyulás betegedésén kivül az első két hétben lénye- ilyen esetekben a nyirokmirigy geny tart alges mellékkörülmény nem szokott mutatkozni. mának besűrűsödése, idővel elmeszesedése, Ezen időszak eltelte után azonban, midőn a egyszóval: a daganat kisebbedése utján rebetegek nagy százalékánál az állalatti mélhető. Megtudhatni pedig ezt a légzési nyirokmirigyek felfakadásával a betegség nehézség abbanhagyásából illetve elmúlásámegszűntnek tekinthető, egyszer több, más- ból és az állat jobb táplálkozásából. Legszor kevesebb betegnél, hasonlóan a már többször azonban megfulladás következtémeggyógyult állalatti mirigy daganathoz, uj ben a halál hirtelen bekövetkezik. daganatok mutatkoznak a szervezeten ott, A hasüregben fellépő genyedezések, ha hol a nyirokmirigyek természetes elhelye- nagy terjedelmet érnek el, kisebb-nagyobb ződésüket lelik. mértékben szűkítik a bélcsatornát, minélTalálhatók pedig e mirigyek a garat fogva, részben a bélsár kiürítése akadályozés gége körül, különösen két oldalt a nyak tatik, részben pedig, mert a nyirokmirigyeközépső és alsó harmadában, a légcsőtől ken átmenő nyirokedények, mint a tápanyagkét oldalt, a mellkas bejáratánál, elül a nak a vérbe való vitelét közvetítő edények szügyön, lent a mellkasban a légcső szét- hiányosan, vagy éppen nem működnek, az ágazódásánál, tehát a tüdőgyökén, a bélfodor állatnak fokozódó lesoványodását okozza. lemezei között közel a belek falaihoz, a vég- Ezen szövődménye a mirigykórnak úgyszólbél körül, különösen ennek felső táján, hí- ván jellegzetesen abban nyilvánul, hogy az meknél a vaszora és hasfal között, kanczá- állat kólikaszerü tünetekkel és kutyamódra nál a tőgy és hasfal között; továbbá a vál- üléssel váltakozva nagyon sokat fekszik és lak előtt a nyak tövén, a lapoczkák alatt ha áll, ez is rendetlenül történik, a mennyiós a hónalji tájon; a hátsó végtagoknál pe- ben az első lábakat előre, a hátsókat erősen hátra nyújtja, hátát meghorpasztva iparkodig a lágyéktájon, a czomb belfelületén. Nagyon természetes, hogy egy és ugyan- dik a hasfalakat tágítani, ez uton szerezve azon betegnél a mirigyek valamennyien és magának fájdalmában némi enyhülést. A egyszerre nem szoktak megdagadni, illetve nyirokmirigydaganato k zsugorodása utján javulás ugyan bekövetkezhetik, de rossz elgenyedezni. Jogosan visszaesőknek nevezhetnők táplálkozásuak maradnak az ily egyedek azon betegeket, melyeknél az állalatti nyirok- mindig és sokszor szenvednek kólikában. mirigyeknek gyógyulása után a többi nyi- Nem ritkán halálos kimenetelűek is az ily rokmirigyek dagadnak meg ; egyiknél a ga- esetek, midőn a bélfodormirigyeket egymásrat egyik vagy mindkét oldalán, a másiknál sal és a belekkel rostos álihártyák utján a nyak középső részén vagy a szügyön elül, összeforrva találjuk, ugy hogy az egész egy a harmadik a hónalji tájon, a lágyéktájon tömkelegnek felei meg, mely 10—15 kg. és igy tovább. A szemmel látható dagana- súlyos lehet és felvágva rendesen nagy tok között az állat életére veszélyesek, a mennyiségű genyet tartalmaz. garat egy vagy két oldalán és a nyakon A ritkább esetek közé tartozik, hogy elül, illetve a szügy elején fellépő dagana- a mirigykórból csaknem egészen felgyógyult tok. Ezeknek fellépését követőleg, ha a gé- állat egyszerre nagymérvű butaságot árul el, gére, illetve a légcsőre gyakorolt nyomá- rendetlenül eszik, iszik vagy teszi ezt csak suknál fogva csak a legkisebb nehéz légzés akkor s ha a takarmányt szájába adjuk, neki is, vagy a beteg félelmes tekintete követ- megy mindennek, fülébe enged nyúlni, egykeznék be, azokat felnyitni és belőlük a szóval, agybántalomra utaló tüneteket mutat. genyet kibocsájtani a legrövidebb idő alatt Csakhamar, 1—2 nap múlva össze esik, többé el ne mulasszuk, különben az állatnak ki- fel kelni nem bir és az elhullás rövidebbsebb mérvű mozgását is már hirtelen bekö- hosszabb idő alatt mindenkor bekövetkezik. vetkező megfuladás követheti. Bonczoláskor az agyburkon vagy magában A hónalji, lágyéki, a vállizület feletti, az agyban nagy mennyiségű tiszta genyet Tátray János. a vaszora, illetve tőgytáji daganatok az találunk.
ím. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
GAZDASÁGI V E G Y T A N . Rovatvezető: Dr. Lieberwann Lco.
A műtrágyák eltartása. (Egyúttal felelet a 350. számú kérdésre,) A mezőgazdaságban elég gyakori az az eset, hogy a jutányosabb szállítási díj miatt nagyobb mennyiségben beszerzett egyikmásik mütrágyaféleségnek jelontékeny része a következő évre marad. A leggyakrabban használatos műtrágyák közül — ide nem értve az istállótrágyát, a különféle guanókat ós a szárított trágyákat — csupán csak a szuperfoszfátok konzerválásáról, helyesebben mondva; czélszerü eltartásáról lehet szó. A Thomassalaknak, kainitnak, chilisalétromnak eltartása különösebb gondot nem igényel, mivel ezek állásközben értékükből nem veszítenek. A kainít és a chilisalétrom nedves helyen állva megnyirkosodnak ugyan és ily állapotban szétszórásuk meglehetősen nehéz; de a megnyírkosodás elkerülhető, ha e trágyákat száraz, szellős helyen tartjuk. Másképp áll azonban a dolog a szuperfoszfátokkal, minthogy ezek állás közben kémiailag Is megváltozhatnak és ennek folytán értékük is csökkenhet. A szüperfoszfátoknak a mezőgazdaságban való alkalmazása tudvalevőleg azóta vált olyan nagy jelentőségűvé, mióta Liebig (1840) korszakot alkotó vizsgálataival kimutatta, hogy a trágyaként használt csontlisztiiek hatása nagy iliértékben fokozódik, ha a csoíitlisztet előbb kénsavval elbontjuk. Ezen időtől fogvá a szüperfoszfátoknak készítése rendszerint ugy történik, hogy a foszforsavtartalmu nyers anyagokban (spódium, csontlisztet, csonthamu, coprolithok, ásványi foszfátok stb) meghatározzák a szénsavaskálcium, a foszforsavaskálczium, esetleg a vas és alumíniumoxid mennyiségét és azíttáti annyi l'ö fajsúlyú kénsavat elegyítenek az emiitett tíyőrí ailj-agokhöz. hogy az összes kálciutíl ké.isavaskalcziummá (gipSz) még savanyu (más néven: égy bázisú foszforsavas kálciummá, a vásöiíd tjedig kénsáváST.asoxiddá (ferrisulfat) alakuljon át s végül a tömegét lehetőleg kiszárítják. Ezt a müveletet röviden az említett nyers anyagok feltárásának vagy felnyitásának nevezik, a melynek czélja az, hogy a nyers anyagokban lévő oldhatlan és így a növények által igen nehezen feltehető normális (más néven ; hároill bázísü) foszforsavaskálczium, vízben könnyen oldható és így a gyökerek által könnyen felvehető savanyu foszforsavas kálczíummá változzék át. A szuperfoszfátoknak trágya értéke tehát főleg az emiitett vizben oldható foszforsavsó mennyiségétől függ. Megjegyzendő azonban, hogy ha a feltáíás nem volt tökéletes, más szóval, ha a szupei'föszfátban a savanyu fOszfoi'saváskálcziümön kiviil még el nem bontott (fel nem nyitott) normális foszforsavaskálczium is van, akkor a szuperfoszfátban állás közben lassanként az a kémiai átalakulás megy végbe, hogy a savanyu és a normális foszforsavaskálcziumnak egymásl'a hatása folytán vizben szintén nem oldható és így a növények által szintén igen nehezen felvehető kétbázisú foszforsavaskálczium képződik, vagyis az ilyen szuperfoszfát értéke állásközben lassanként, de fokozatosan csökken. Vagy pedig ha a készítéshez használt nyers anyagokban (különösen az ásványi foszfátokban) jelentékenyebb mennyiségű vasoxid is volt; de a felnyitáskor a nyers anyaghoz nem elegyítettek annyi: kénsavat, hogy a kénsavas és a foszforsavaskáleziumon kívül a vasoxidra is elegendő legyen; akkor ennek behatására az oldható foszforsavsó egy részéből állás közben még könnyebben képződhetnek vízben oldhatlan foszforsavve-
KŐZTELEK, 1896. NOVEMBER HO 28.
ífii
gyületek. A szuperfoszfátekban végbemenő termelésért. Német-czernyai gazdasági egyeezt a kémiai változást nevezik a „a foszfor- sület. Közhasznú tevékenységért és a helyi sav visszalakulásának" („Zurückgehen der háziipar fejlesztésért. Nógrádmegye gazdasági Phosphorsaure"). egyesülete, Balassa-Gyarmat. Közhasznú teIlyen szuperfoszfátok azonban manap- vékenységért. Nyitramegye gazdasági egyeság már alig fordulnak elő a kereskedésben, sülete. Közhasznú tevékenységért. Nyitraegyfelől, mert a gyártáshoz rendszerint fö- völgyi gazdasági egylet, Ó-Széplak. Közlösmennyiségü kénsavat használnak, minek- hasznú tevékenységért. Papkeszi gazdakör. folytán a felnyitás annyira tökéletes, hogy Közhasznú működésért. Papp Kálmán, földa szuperfoszfátban az összes foszforsav old- birtokos, Somosgyó. Jó termelésért. Perényi ható alakban, főleg mint savanyu foszfor- Antal, földbirtokos, Körmend. Jó termeléssavas kálezium és csekély mennyiségben ért. Pongrác& Jenő gr., földbirtokos, Vashamint szabad foszforsav van jelen, másfelől lom. Jó termelésért. Pozsonyvármegyei gazd. pedig, mert a gyártáshoz lehetőleg tiszta egyesület. Közhasznú tevékenységért. Pucher vagy legfeljebb igen csekély mennyiségű Ede, földbirtokos, Belincz. Jeles minőségű vasoxidot tartalmazó ásványi foszfátot töre- termeivényért. Purgly Lajos, földbirtokos, kednek beszerezni, minek felytán a foszfor- Tompa. Jó termelésért. Purgly László, földsav visszaalakulásának ós így a szuperfosz- birtokos, Kunágota. Jó termelésért. Putnoky fát értékének csökkenése a minimumra van Domokos, földbirtokos. Szász-Erked. Jó terleszállítva. melésért. Easztinai Rédl Béla br., földbirtoEzek előre bocsátása után világos, hogy kos, Kelebia. Sokoldalú, jó termelésért. a rosszul készített szuperfoszfátokat nem áll Rettegi Sándor, Tőtös. Jeles minőségű termódunkban ugy konzerválni, hogy azok ményekért. Rpsa József, birtokos, Törökértékükben ne csökkenjenek; a jól készített Szákos. Mezőgazdasági termeivényért. Semsey szuperfoszfátoknál pedig — és ilyen manap- László dr., földbirtokos, Semse. Jó minőségű ság már a túlnyomó rész, mert a gyárosok- szemes terményekért. Sigray Antal gr., földnak jól felfogott érdeke is azt kívánja, hogy birtokos, Ivánéz. Jó termelésért. Sül Mária, a gazdaközönségnek ilyent szállítsanak — földbirtokos, . N.-Ekemező. Jó termelésért. csak is a helyes eltartásról kell gondoskodni. Simonyi Dénes, birtokos, Szügy. Sokoldalú Ezért legczélszerübb a megmaradt szuper- termesztésért. Singer. Zweig és társa, Temesfoszfátot száraz helyen halomra rakni, vagy vár. U j iparág meghonosításáért. Sípos P é ládába kiönteni, mert a benne lévő szabad ter, földbirtokos, Csik-Szt.-Mihály. Jó terkénsav a zsákokat igen rövid idő alatt szét- melésért. Sólymos Gusztáv, földbirtokos, Töm a r j a ; de semmi esetre sem tanácsos földdel rök-Becse. Sokoldalú, jó termelésért. Somssich betakarni, mert a talajban lévő vasoxid a Adolf gr., földbirtokos, Babócsa. Jó termefoszforsavnak fennebb említett visszaalakulá- lésért. Somssich Imre gr., nagybirtokos, Hetes. sát elősegítené. Igaz ugyan, hogy a szuper- Szép gabona- és takarmánymagvakért. Özv. foszfát a benne lévő és nedvességet szívó gr. Somssich Imréné, nagybirtokosnő, Mike. kénsav miatt, még száraz helyen is lassan- Szép gabonanemüekért. Sopronmegye gazdaként meg fog nyirkosodni, de ugy vélem sági egyesülete. Közhasznú tevékenységért. csak a felületén, és itt is íövid idő múlva Spitzer Jakab, birtokos, Temesvár. Jeles miösszeálló kéreg fog képződni, a mely meg- nőségű, többféle termeivényért. Spitzer testfogja védeni az alatta lévő tömeget a levegő vérek, bérlők, Heves. Jó termelésért és a háziipar fejlesztéseért. Steiger Albert br., nedvességétől. . Dr. Nuricsán József. nagybirtokos, Szeptencz-Ujfalu. Jeles minőségű terményért. Stróbl Géza, földbirtokos, Szili-puszta. Jó termelésért. Surány-patyi uraE Z R E D É V E S K I Á L L Í T Á S . dalom (Vasmegye). Jó termelésért. Szalkay Vilmos, földbirtokos, Darlácz. Jó termelésért. Szatmári püspökség, Hidvég. Mezőgazdasági Kitüntetett mezőgazdasági kihaladásért. Szatmárvármegyei gazdasági egylet. Változatos gyűjteményért és a háziipar előállítók, mozdításáért. Szegedi gazdasági egyesület. Közhasznú tevékenységért. Szepesbélai gazdalí. kör, Közhasznú tevékenységért. Szepesmegyei I. Mezőgazdaság. Gyűjtemények. gazdasági egyesület, Lőcse. Közhasznu tevéfi) Elismerő oklevél. Kovács Gyula, birtokos, kenységért. Szibenliszt Géza, birtokos, NagyApa. Jő termelésért . Kölesei Kende Zsigmond, szombat, Jó termelésért. Szirmay György gr., nagybirtokos, Istfáfidi. Változatos terme- földbirtokos, Szt.-Péter. Jó termelésért. Talléséit Mözsétji elöljáróság, KrzSébeflak. Gazda- lián Andor, földbirtokos, Osztopán. Jó tersági érdeket öiunkálásáért. Kmstsó^zöfény melésért. Temesváty Géza, Vasas-Szt.-Péter. megye' gazdasági egyesülete, Lúgos, Köz- Jeles termelésért. Tiszafüredi gyümölcsészeti hasznú tevékenységért. Lánasjj Béla, föld- egyesület. Közhasznu működéséért. F. Tiszabirtokos, F.-Láncz. Igefl jó minőségű termé- vidéki gazdasági egyesület, Nyíregyháza. Köznyekért, Lázár László, földbirtokos, Lapos- hasznu működésért. . Tolnamegye gazdasági nyak. Sokoldalú jó termelésért. Márffy Emil, egyesülete, Szegzárd. Közhasznu tevékenyföldbirtokos, Bárdibükk, Sokoldalú magter- ségért. Torda-Aranyosmegye gazdasági egyesümelésért. Mafös4ofda-meygei gazdasági egye- lete. Közhasznu tevékenységért. Torma Imre, sület, Maros-Vásárhely. Közhasznú tevékeny- Kondor. Jó minőségű terményekért. Trencsénségért. Márton Lajos, földbirtokos, Gy.-Szt.- megye gazdasági egyesülete. Közhasznu tevéMiklós. Jó termelésért. Melczer Márton, kenységért. Tschida Artúr földbirtokos, Paks. földbirtokos, N.-Ekemező. Jó termelésért. Sokoldalú igen jó termelésért. Ifj. Tüzes Mező Gyula, földbirtokos, Hegyhát-Hodász. Karácsony, Gsáky-Gorbó. Jeles gazdasági Jó termelésért. Molnár József, Szegzárd.' terményekért. Vajda János, Alparet. Jeles (Tolnamegyei gazdasági egyesület.) Sikeres minőségű terményekért. Vajda Lajos földtevékenységért. Mosánszky Győző dr., föld- birtokos, Kunágota. Jó termelésért, Id. Vájna birtokos, Balpataka. Jó termelésért. Moson- Lajos földbirtokos, Adámos. Jó termelésért, megyei gazdasági egyesület, Mosony. Köz- Varjas község elöljárósága. Jeles minőségű hasznú tevékenységért. Muraszombati gazda- gazdasági termeivényekért. Vass Béla gr., sági egyesület. Közhasznú működésért. Nagel Szt.-Gotthard. Sok irányú termelésért. Vass Vilmos, földbirtokos, Kunágota. Jó terme- Jenő gr., Gzege. Sokoldalú jeles termelésért. lésért, Nagy János Sándor, kisbirtokos, Szék. Vass Albert gr., földbirtokos, Mező-Zah. Jó Jeles minőségű terményekért. Nagybányai termelésért. Vasmegye gazdasági egyesülete, Közhasznu tevékenységért, gazdakör. Közhasznú működésért. Návay Szombathely. Tamás, földbirtokos. Földeák. Jó termelésért. Vécsey József br., nagybirtokos, Csegőld. Jó Negro Adolf, Surány. Sokoldalú termelésért, termelésért. Veress József földbirtokos, Cs,Neurohr Mihály, földmiy,el,ő, Grahácz, Jó
1710 Szt.-Simon. Jó termelésért. Verseczi földmivelők. Jeles minőségű termeivényért. Vinga rendezeti tanácsú város. Jeles minőségű termeivényekórt. Voith Simon, Kapjon. Igen jó minőségű termeivényekért. Vojnits István, földbirtokos, Bács-Topolya. Jó termelésért. Özv. Vojnich Jakabné, földbirtokos, AlsóRoglicza. Jó termelésért. Walla Géza földbirtokos, Noráp. Sokoldalú jó termelésért. Weincz Mihály, kisbirtokos, Károlyfalva. Jeles minőségű termeivényekért. Wengerszky Hugó gr., földbirtokos, A.-Sebes. Jó termelésért. Wenkheim Ferencz gr., földbirtokos, Bened. Jó termelésért. Wimpfen Siegfrid gr., nagybirtokos, Máslak-Hódos. Jeles minőségű termeivényekért.•'Wimpfen Simon gr., nagybirtokos, Bécs. Jeles termelésért. Wolfinger Viktor birtokos, Nagy-Becskerek. Gazdasági haladásért. Ypsilanti herczeg örökösei nagybirtokos, Simongát. Szép gabonamagvakért. Zalamegye gazdasági egyesülete, Zala-Egerr szeg. Közhasznú tevékenységért. Zágrábi érsekség billédi uradalma. Sokoldalú jó termelésért. Zemplénmegye gazdasági egyesülete, S.-A.-Ujhely. Közhasznú tevékenységért. Zentai gazdakör. Közhasznú működésért. Id. Zeky József br., nagybirtokos, B.-Bocsárd. Jó termelésért. Zichy Ferencz gr., nagybirtokos, Vedrőd. Jó termelésért. d) Közreműködők érme. Anderko Aurél, csoportbiztos, Budapest. Asbóth Béla, g. intéző, Fogaras. Baranyay István, földbirtokos, Budapest. Bezuk Lajos, urad. igazgató, Zsombolya. Sikeres működésért. Bartók Géza, gazdasági egyesületi titkár, Temesvár. Sikeres működésért. Blaskovits Ferencz, Temesvár. Sikeres működésért. Bemhardt Géza tiszttartó, Bánlak (gr. Karácsonyi Jenőnél.) Mezőgazdasági sikeres működésért. Bertalan Alajos, jószágkormányzó, Mernye (Somogy vármegye.) Eredményes tevékenységért. Bukaresti B. János, gazdasági tanintézeti tanár. Kassa. Bábolnai ménesbirtoK igazgatója és tisztviselő kara Bábolna. Borovszky Károly, statisztikai irodatiszt, Budapest. Bubics József, urad. igazgató, országgy. képviselő,Zsombolya. Cselkó István, akad. tanár. M.-Óvár. Gzakó Béla, gazd. tanár, Keszthely. Dukai Takács Zoltán, urad. segéd, Szarva. Fogarasi ménes parancsnoka ós tisztikarra, Szombatfalva. Ferenczy Ferencz, gazcl. tanár, Debreczen. Fogarasi ménesbirtok igazgatója és tisztviselő kara, Fogaras. Gáspár József, földmiv. iskolai igazgató Algyógy. Oerlóczy Géza, gazd. tanár, Kassa. Gaal Dénes, földbirtokos, Baté. Gödöllői korona urad. igazgatója és tisztviselő kara, Gödöllő. Hazslinszky Gy., gazd. tanár, Kassa. Halavács Gyula, osztálygeolog, Budapest. Hegedűs József, urad. igazgató, Budapest. Inkey Béla, főgeolög, Budapest. Jaezkó Antal, intézeti mechanikus Budapest. Jeszenszky Béla, gazdasági előadó, Temesvár. Kisbéri ménes parancsnoka és tiszti kara, Kisbér. Kraushaar Károly, Temesvár. Sikeres működésért. Kertész György, gazd. tanár, Kolozsvár. Karvázy Zsigmond. Kazy József, min. osztálytanácsos, Budapest. Koncz Zsigmond, kultúrmérnöki irodatiszt, Budapest. Kokas József, főherczegi urad. intéző, Martonvásár. Kovács Lajos, főherczegi urad. intéző, Alcsut. Kisbéri ménesbirtok igazgatója és tisztviselő kara, Kisbér, Kriszt Frigyes, urad. igazgató, Emilia-major. Kraushaar Károly, g. e. titkár, Temesvár. Krick Aladár, urad. felügyelő, Mezőhegyes. Lammer Vilmos, földmiv. isk. igazgató, Csákóvár. Libits Adolf, urad. igazgató, Alcsuth. Lovassy Sándor dr., gazd. tanár, Keszthely. Mezőhegyest ménesbirtok igazgatója és tisztviselő kara, Mezőhegyes. Müller Ottó dr., gazd. tanár, Debreczen. Makfalvay Géza, órsz. képviselő (Somogy vármegye.) Eredményes tevékenységért. Nagy Iván, Veszprém (veszprémmegyei gazdasági egyesületnél.,)- Sikeres működésért. Poor Titus, urad. kasznár. Szarva. Pietsch Lajos, megyei főszámvevő, Déva. Sikeres tevékeny-
KÖZTELEK, 1896. NOVEMBER HO 28. ségért. Rázsó Imre, -tanársegéd, M.-Óvár. Rottler József, föidmiv. isk. tanár, NagySzent-Miklós. Róna Zsigmond. Szűcs Mihály, gazdasági tanintézeti igazgató, Debreczen. Suschka Richárd, gazd. intéző, M.-Óvár. Szekér Gyula, uradalmi kasznár, Gyulavári. Szemmáry József, gazd. egy. titkár Deés. Székács Elemér, uradalmi ispán Budapest. Szilassy Zoltán, orsz. magy. gazd. egyl. titkár, Budapest. Serfőző Géza, gazd. egyl. titkár, Budapest. Szabó Arnold, tiszttartó, Szent-Ivány (Szentiványi Zoltánnál). Sikeres működésért. Somssich Béla, tanársegéd, M.Óvár. Töttösy Sándor, urad. felügyelő, Debrő (gr. Károlyi Mihálynál). Buzgó tevékenységért. Treitz Péter, segédgeolog, Budapest. Thaisz Lajos, áll. vezető, Budapest. Wittenberger József, Temesvár. Sikeres működésért. Zalka Zsigmond gazd. tanár, Kassa. II. (iyümölcsészet, kertészet, kereskedelmi és gyógynövények. Versenyen kivül. Baranyay Géza, jurytag. Blazek Adolf, késmiives, Budapest. Budapest székes főváros kertészete. Coburg Fülöp herczeg. Dohány ki vitt li részvénytársaság. Emich Gusztávné, Budapest. Gaál Mariska, magánzó, Budapest. Gerstinger György, konzervgyáros, Budapest. József főherczeg Ő cs. és kir. Fenségének kertészete, Alcsuth, Margitsziget. Krausz Károly József, kosárfonógyár, Budapest. Kertészeti egyesület, Budapesten. Magy. kir. kertészeti tanintézet. Molnár István, min. biztos, Budapest. Pestvármegye, gazd. egylet halasi faiskolája. Rakovszky István, jury-tag. Szabó Mariska, Budapest. Szelnár József Adolf, Budapest. Mauthner Ödön, magkereskedő, Budapest. Wekerle Sándor dr., jury-elnök. Zsolnay, majolikagyár, Pécs. (XlII-nál díszoklevél). a) Milllenniumi nagyérem. Bátya község. Magybani termelés- és versenyképességért. Dréher Ignácz ós fia késmüves, Budapest. Versenyképességért, jó munka- és uj kertészeti eszközök meghonosítása- és gyártásáért. Gröber Lajos, kosárkötő-gyáros, Budapest. Jó ízlés ós jő munkáért. Helsinger Gedeon. Martfű. Nagybani termelés-, versenyképesség* és kivitelképességért. Mártis Albert tanitó, Lugosfalva. Kitűnő termelésért és versenyképességért. Mühle Vilmos udvari mükertész, Temesvár. Nagybani és kitűnő termelés-, verseny- és kivitelképességért. P.-Példái mintagazdaság és deszpot-szt-iváni rizstelep. P.-Pékla. Verseny- és kivitelképességért. Pecz Ármin, mükertész, Budapest. Kitűnő és nagybani termelés-, verseny- és kivitelképességórt, a hazai kertészet fejlesztése körül kifejtett tevékenységének elismeréseül. Reichsthaler János, mükertész, Pozsony. Versenyképesség s gazdag és változatos kiállításért. Reinboth Béla, mükertész, Budapest. Jó ízlés kitűnő termelésért. Seyderhelm Ernő, Budapest. Jó izlés és nagybani termelésért. Széchenyi Imre gr., Horpács. Kitűnő termelés és versenyképességért. Weitzenfeld és fia nagykereskedő, Budapest. Versenyképesség és kivitelképesség.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 350. kérdés. Már a mult évben, valamint ez évben is buzavetésem alá szuperfoszfátmütrágyát alkalmaztam, mivel azonban a műtrágya szállítása csak egész kocsirakományban előnyös, ugy a mult évben, valamint ez évben is maradt ki szuperfoszfátmütrágyám, melyet jövő őszi buzavetésem alá szeretnék alkalmazni. Mivel azonban a szuperfoszfát soká állva a levegő behatása által értékét veszíti, a mennyiben sok vízben oldható foszfor oldhatatlanná válik, óhajtanám megmaradott szuperfoszfátomat
96. SZÁM. 6-ÍK ÉVFOLYAM.
jövő évi használatig valami módon konzerválni. Nem tudom, helyesen járnék-e el, ha a zsákokban és rakásban levő szuperfoszfátot egy tömegben vastagon beszalmáznám és ezt földdel beborítanám, hogy a levegő a szuperfoszfáttól elzárassék, vagy talán előnyösebb volna a szuperfoszfátot a zsákokból rakásba kiönteni, hogy tömören legyen és az igy összetömöritettet zsákjaival letakarva, beszalmázva leföldelni? S mennyi ideig tartja meg igy kezelve hatását ? Dobrihát. N. 351. kérdés. 1. xí sertésvész pusztítása után még maradt 45 db malaczom, bár mind 11 hónaposak, a betegség miatt csak 65 kiló súlyúak páronként. Szándékom, miután elég takarmány áll rendelkezésemre, ezeket a téli hónapok alatt feljavítani, ugy hogy máreziusig 130—140 kilósak legyenek páronként. Rendelkezésemre áll körülbelül 100 q burgonya, ezenkívül árpa és tengeri. Kérdem, helyesen takarmányozom-e malaczaimat ha ez első időszakra (14 napra) adok reggel 50 kg. burg. és 15 kg. árpadarát, este 10 kg. árpadarát moslékban. Táparány 1:6'2 kapnak, sőt naponkint 25 dekát és hetenként egyszer keserűsót 40 dekát. Napközben tarlón járnak. Ha nem volna helyes takarmányozásom, ugy kérem szíves útbaigazításukat. Megjegyzem, hogy 14 nap múlva a jelen adag másfélszeresét egy hónap múlva kétszeresét szándékom nyújtani. 2. Milyen takarmányozásban részesítsem vemhes koczáimat és mennyi a maximális adag naponként és fejenként burgonyából ? Arad. Zs. 352. sz. kérdés. Takarmányliszt, mely áll 57% konkolyból ós 43% buza, rozs és bükkönyből (ez utóbbi alig egy pár szem) veszély nélkül etethető-e vemhes állatokkal, vagy göbölyökkel ? Mennyi a maximális adag 1000 kl. élő súlyra, mi a konkolynak a fehérnye, zsir és nitrogénmentes vonatanyagtartalma? Mi az ily takarmányliszt ára Budapesten, mert^tudom, hogy ott áru tárgyát képezi. Belicza. M. N. .
Feleletek. Sertéshizlalás burgonyával s árpával. (Félelet a 351. számú kérdésre.) A Ha a jelzett takarmányok közepes minőségűek, akkor a kérdésttevő a tervezett takarmányozással következő módon tartja állatait: Rendesebben ad: 50 kg burgonyát és 25 kg árpát. Ebben foglaltatik: 33 92 kg szárazanyag 3*00 „ emészthető fehérje. 0-52 „ „ zsir. 2562 „ „ szénhydrát. Táplálóanyagok aránya 1 : 8'9. A második hét végén ezen táplálóanyagnak másfélszeresét, egy hónap múlva kétszeresét akarja adni. Ad ugyan még a kérdésttevő moslékot is, minthogy azonban arról nem tesz közvetlen említést, hogy mifélét, számításon kivül kellett hagyni. Nem tudom kitalálni, hogy hogyan jutott a kérdésttevő számításánál azon eredményre, hogy ha a kérdésben jelzett módon eteti állatait, akkor a,zok a nitrogéntartalmú anyagokat oly arányban kapják a szénhydrátokhoz és zsirhoz viszonyítva, mint ahogy 1 : 6'2-hez. Ezen arány t. i. csak ugy hozható ki a jelzett takarmányokkal, ha a moslék valamely szeszgyári hulladék. Mert a burgonyában is (1 : 10'20) árpában is (1 ; 7'4) az emészthető táplálóanyagok aránya, vagyis sokkal tágabb az 1 : 6'2-nél és ugy ezen arányú takarmánykeverék egyáltalában ki nem hozható velők. Éppen ugy nem hozható ki ezen arány, ha friss szeszgyári moslékot veszünk számításba, még akkor
ím. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. sem, ha ebből 100 kg-ot számítunk. Ekkor is az arány tágabb, mert 1 fehérjére 7-en felüli mennyiség jut a szénhydrátokból. Nem mondja azt sem a kérdésttevő, hogy a jelzett takarmányt mennyi állatnak akarja adni, esetleg mily élősúlyra vonatkoztatja. Ha feltételezzük, hogy az összes 45 db kap annyit, akkor kevés, mert így 1000 kg élősúlyra jut: A hizlalás kezdetén : 13 82 kg száraz anyag, 1-18 „fehérnye, 0*20 „ zsír, 10-15 „szénhydrát; 2015 „ száraz anyag, két hét múlva: 1-78 „ fehérnye, 0-30 „zsír, 15-22 „szénhydrát; 27"64 „ száraz anyag, egy hó múlva: 2-36 „fehérje, 0-40 „ zsir és 20-30 „ szénhydrát. Ez pedig kevés, mert a hízó sertéseknek is, mint más hizó állatoknak kezdetben többet, terimésebb anyagot kell adni, mint később, azért, hogy gyomruk kitáguljon. A kérdésttevő pedig éppen ellenkezőleg jár el, mi kitűnik az alábbi táblázatból, mely azt mutatja, hogy mennyi száraz és táplálóanyagot kell adni 1 napra 1000 kg élősúlyra a hizlalás különböző szakaiban. Adagolandó ugyanis kezdetben: 30—35 kg száraz anyag, 4'5 fehérje, 25 „ zsir és szénhydrát 1 : 5'5 arány mellett; a hizlalás végén: 25'0 kg száraz anyag, 3-0 „ fehérnye, 20'0 „ zsir és szénhydrát 1 : 6*5 arány mellett. A kérdésben jelzett takarmányokban ezen mennyisége a táplálóanyagoknak és oly arány mellett mint amilyen legalkalmasabb, mint már fennebb is emlitém, meg nem adható. Még leghelyesebben a következőképpen takarmányozhatja állatait: Adjon 1000 kg élősúlyra kezdetben 40 kg burgonyát és 30 kg árpát; később pedig 30 kg. burgonyát és 25 kg árpát. Ez esetben ad 36'71 kg száraz anyagban : 3-20 kg fehérjét, 0'59 kg zsírt és 26-06 szénhydrátot, 1: 8"0-hoz arány mellett, illetőleg 28-92 kg szárazanyagban 2"60 kg fehérnyét, 0'48 kg zsirt és 2P02 szénhydrátot 1 : 8*5 arány mellett, A burgonyát legezélszerübb lesz — ha friss moslékkal rendelkezik — ebben megfőzni, mert igy szivesebben eszik az állatok. Az árpát megdarálva kevés moslékkal keverhető össze, de csak annyival, amennyi ennek megnedvesítésére elégséges. Ez a keverék naponta frissen készítendő. Etethet ugy is, hogy a főzött burgonyábólés a megdarált árpából egy keveréket készit s ezt nyújtja az állatoknak. A sót is ráhintheti ezen keverékre, 1000 kgra 40—100 grmmot számítva. Feleslegesnek tartom azonban a keserüsó adagolását, étrendi szempontból, mert erre azért nincs szükség, minthogy a sertések elég sok vizenyős takarmányt kapnak, melyek a purgálást enélkül is elvégzik. A kérdés második részére t. i. a tenyész, illetőleg a vemhes koczák takarmányozására nézve a következők lehetnek irányadók : A tenyész állatokat természetszerűleg kell tartani és kerülni kell minden oly anyag takarmányozását, mely a szervezetet petyhiti, vagy vemhes állatoknál élvetélésre adhat okot. Éppen ezért a burgonyából sókkal kevesebb vehető itt számításba, mert a burgonya a szervezetre lazitólaghat. 1000 kgra 15—20 kgnál több nem etethető hátrány nélkül. Tenyészállatainak adhat tehát pl. 1000 kg élősúlyra: 15 kg burgonyát és 18 kg
KŐZTELEK, 1896. NOVEMBER HO 28. árpát, Ez esetben 1 : 8'3 arány mellett 19'50 kg szárazanyagban l - 74 kg. fehérjét, 0'28 kg zsitt és 13'75 kg szénhydrátot etet velük. Igy aztán a szabványok szerint is takarmányozná tenyészállatait, mert a szabványok 20 kg. száraz anyagban 1'8 kg fehérnyének és 14'5 kg szénhydrátnak adagolását irják elő. Sztankovics János.
VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal Meghivó. — Meghívó. — Az Országos Törzskönyvelő-Bizottság ülése. ... 1707 A czukortermelés reformja. 1708 Tárcza. Juhásztemetés. Móra István.- 1703 Gazdasági növénytan. Hamisított vörös heremag. .. ... Thaisz Lajos. ... 1709 Állategészségügy. A lovak mirijykórja 1710 Gazdasági vegytan. A műtrágyák eltartása. Dr. Nuricsán József ... 1713 Ezredéves kiálitás. Kitűntetett mezőgazdasági kiállítók ... 1713
ífii res rendezésével s a gazdasági alkalmazottak és a munkások jogviszonyai szabályozásának kérdésével is hivatva lesznek foglalkozni." A mezőgazdaság szempontjából csak örvendetes, hogy a trónbeszéd ily részletes programmot tüz ki az országgyűlés munkálatának. Mindezek megvalósítása szükséges és kétségkívül áldásthozó volna, csakhogy ismerve viszonyainkat félnünk kell, hogy a megvalósítás még a messze jövő zenéjét képezi, a mikor pedig, a segítség már későn fog j ö n n i ; azért a trónbeszéd kedvező nyilatkozatát mezőgazdasági helyzetünk javításának sürgetésében u j fegyverként, kétszeres „buzgalommal kell majd felhaszuálnunk.
A magyar gazdaszövetség választmánya november hó 26-án gróf Károlyi Sándor elnöklete alatt ülést tartott, a melyen jelen voltak gróf Dessewffy Aurél, gróf ZselénsM Róbert, gróf Zay Miklós, Somssich Andor, Benner Gusztáv, Reusz Henrik, Baross Károly, Meslcő Páf, Löcherer Andor, Pillér Miklós, Makfalvay Géza, Kodolányi Antal, Forster Géza, Jeszenszky Pál, Bubinek Gyula, Szilassy Zoltán, Bernát Levélszekrény 1714 István ügyvezető. Az elnök nagyszabású beVegyesek .' 1715 széddel nyitotta meg az ülést, melynek folyamán reámutatott az agrár eszméknek térKereskedelem, tőzsde. 1716 hódítására, a melyek immár a legszélesebb Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. — Műrétegekben gyökeret vertek s még ellenetrágyák. — Heremagvak plombozása. — Szeszseinket az agrárérdekek érvényesítésének üzlet. — Élelmiczikkek a budapesti hetivásájogos voltának elismerésére reábirták. Kiron. — Budapesti takarmányvásár. — Állatemelte az elnöki megnyitó, hogy az agrár vásárok : Gazdasági és tenyészmarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti törekvéseknek leghathatósabb szankezióját a lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Budapesti f. évben megtartott nemzetközi gazdakongreszszurómarhavásár.— Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül) 1717 szus adta meg, egyúttal utmutatást és buzdítást nyújtott a mezőgazdaság érdekeit hátSzerkesztői üzenetek. ... 1717 térbe szorító ellenséges elemek elleni küzdeEljegyzés. Riedl Ferencz, Fesztetits Tasziló gróf lemre. A megoldandó kérdések azonban még uradalmi bérlője jegyet váltott Pesti Béla kapuvári' igen nagy számban vannak, a melyek iránt még a közvélemény nincs eléggé tájékoztatva, ügyvéd leányával Etelkával. Házasság' Lipcsei Árpád földmivelési miniszteri ezért szükséges, hogy a gazdaszövetség az mérnök, f. hó 29-én esküszik örök hűséget Berzsenyi eddiginél erélyesebb működés terére lépjen Blankának, Berzsenyi Dezső ügyvéd ős földbirtokos és az agrár eszmék terjesztésére alkalmas leányának Kis-Ozelben. eszközöket: a szóbeli előadásokat a megtartandó gyűléseken és a sajtót felhasználja. A trónbeszéd. Az uj országgyűlést Ezután a megindult a diskusszió folyamán Ö Felsége a király budavári palotájában határozatba ment, hogy a fővárosban és a a főrendek és képviselők nagyszámú tag- vidék nagyobb központjaiban a tél folyamán felolvasások tartassanak az agrárkérdésekről jainak jelenlétében november hó 26-án a közvélemény tájékoztatására, ezenkívül az nyitotta meg. Az ezen alkalommal el- agráreszmék népszerűsítése érdekében a sajtó hangzott trónbeszéd mindenekelőtt szo- utján is erélyesebb akcziót indítanak az katlan hosszúságával tűnik fel, melyben eddigi tudományos szakfolyóirat fentartásáprogrammszerüleg az összes miniszteri val, heti közgazdasági értesítések szerkesztésével és agrárpolitikai irányú néplap tertárczák körében megvalósításra váró jesztésével. Végül elhatározta a választmány, politikai, közgazdasági és szocziális teen- hogy az érdeklődés ébrentartása, tagok gyűjdők részletesen fel vannak sorolva. A tése és a vidéki tagok összetartása végett mezőgazdaságról a trónbeszéd különö- vidéki választmányokat is fog alakítani. sebben a következőket m o n d j a : „A mezőA sopronmegyei gazdasági egyesület gazdasági helyzet javítása és a földbir- ünnepe. F. hó 23-án tartotta meg a soprontokos osztály, különösen a kisbirtokosok megyei gazdasági egyesület díszközgyűléssel ellenálló erejének fokozása kormányunk ós cseléddijazással egybekötött millenniumi folytonos gondoskodásának tárgyát ké- ünnepélyét. Az ünnepélyt Otocska Béla egyesületi elnök nyitotta meg ünnepi beszéddel, pezi. E czélra fognak szolgálni a gazda- kiemelvén, hogy a gazdasági egyesület mai sági erők szövetkezése, a hitelügy fejlesz- ünnepének sarkpontját a szorgalmas, kitartó, tése, az állattenyésztés emelése, az állat- ragaszkodással párosult, állandó, hü cselédek egészségügy államosítása, az állatforgalom kitüntetése és megjutalmazása képezi. Ezen biztosítása és az állatbiztosítás iránt ter- erényeket óhajtja a gazdasági egyület a jövőben is szem előtt tartani és a hü cselédeket vezett intézkedések. A folyamszabályozási ezután is minden öt évben kitüntetni szánmunkálatok eredményének állandó bizto- dékozik. Ezután a vármegye alispánja tartotta meg diszszónoklatát. Beszédében kisitásá végett szükséges lesz fokozott erővel a kopár területek befásitásáról gon- emeli a földbirtokos és gazdaosztályt, mint hazánk hü odaadó ós áldozatra kész állami doskodni, mig a már mentesített terüle- fentartó elemét, mely kútforrása hazánk teket a belvizek elvezetése és különösen vagyoni existentiájának ós szellemi, valamint öntöző müvekkel ellátása jövedelmezőbbé anyagi függetlenségének. Méltatja a gazd. fogja tenni. A telepítések ügyének gyöke- egyesület eddig kifejtett működését, kivált a
1710 cseléddijazás intézményét, s sz üdvözölvén a díjazásra kiszemelt cselédeket, egyúttal további szorgalomra, hűségre buzdítván őket. Az alispán beszéde után Otocska Béla elnök megköszönve a közönség szives megjelenését, köszönetet mondott a rendezőés bíráló-bizottságnak, a nemes adakozóknak, kik a díjazást lehetővé tették. Egyúttal bemutatta az egylet uj titkárát Zechmeister Jenőt. Gyulassy. Gyula ismertette ezután a bírálóbizottság jelentését, mely szerint díjazásban csak oly cselédek részesülnek, kik legalább 80 évig szolgáltak egy gazdánál. A dijjazásért 167 folyamodvány érkezett be, 25 birtokos cselédjei részéről. A folyamodók nagy számához képest azonban az egyesületnek csekély összeg állt rendelkezésére, azért csak 30 cseléd részesült 20—20 frt jutalomban és érem kitüntetésben, ezenkívül 15 oly cseléd, ki negyven éven és azonfelül szolgált de jutalomban nem részesült, díszoklevelet nyert. Az ezüst érmeket Freissperger Vilmos, a pénzjutalmakat Gyulassy Gyula, a diszokleveléket Rupprecht Olivér osztották szét a kitüntettek közt. A dijjazást bankett követte, melyen a kitüntetett cselédek is résztvettek. Országos szölötelepitő szövetkezet. E hó 23-ikán tartották meg az Országos szőlőtelepitő szövetkezet alapitói alakuló értekezletüket Budapesten az Országos kertészeti Egyesület helyiségeiben. Az értekezleten kimondották, hogy az elpusztult szőlők rekonstruálására, uj szőlők telepítésére országos mozgalmat indítanak meg. Ebből folyólag a szövetkezet czélja a következő : európai és amerikai szőlővesszők és ojtványok tömeges termelése, eladása s tagok részéről való közvetítése ; immúnis homokterületek és. kötött szőlőtalajok nagyban való vásárlása, szőlővel betelepítése s esetleg parcellálása s eladása, mintaszőlőtelepek létesítése; gyümölcsfaiskola létesítése; karónyerés czéljából ákáczösok telepitése és kosárfiiz termelése; cognac és meliéktermények feldolgozása; bor- és csemegeszőlő termelése, bevásárlása, okszerű kezelése és eladása, ugy a tagok szőlő- és bortermése eladásának közvetítése ; a telepeken állandó szőlőmunkások alkalmazása és kiképzése. Magánbirtokosok részére vállalkozás utján szőlő telepitése. Az alapítók az alapszabályokat is megszövegezték, melyet rövid idő múlva közzé fognak tenni. A magyar-óvári gazdasági akadémiai hallgatók gazdasági egylete f. hó 19-én szakgyűlést tartott. Benczúr Elek akadémiai hallgató „A lélegzés élettanából" czimü felolvasást tartott, melyért Újhelyi Imre tanár hozzászólása után a gyűlés a szerzőnek jegyzőkönyvi dicséret szavaztatott. Ezután a „Gazdatiszti qualifikáczió" czimü vitakérdés folytatása következett, melynél megállapodásra jutva, egy szükebbkörü bizottság bízatott meg, hogy a szakgyülés határozatait egy emlékirat alakjában összeállítja és a minisztériumnak beterjessze. E bizottság tagjaivá: Hensch tb. elnök, dr. Eosutány és Cserháti akad. tanárok, Schulpe, Seyfried, Gaszner és gróf Széchenyi akad. hallgatók választattak meg. A fllloxera által elpusztított szőlők felújítása. A Zemplén vármegyei gazdasági egyesület az elpusztított szőlők rekonstrukcziójat illetőleg feliratban kérdést tett a földmivelésügyi miniszternél, vájjon a szénkénegezés utján felújítandó szőlőkre is kapható-e a kölcsön az agrár banknál. A miniszter a kérdésre adott válaszában tudomására hozta az egyesületnek, hogy elpusztult szőlők szénkénegezés utján való felújítására a bank kölcsönök adására kötelezve van, mig a fllloxera által megtámadott, de el nem pusztult, tehát nem újonnan ültetett szőlők szénkénegezés utján való felújítására kölcsön a törvény értelmében nem adható. A miniszternek e tárgyra vonatkozó leiratát egész terjedelmében a következőkben adjuk;
KÖZTELEK, 1896. NOVEMBER HO 28. A folyó évi november 2-án kolt felterjesztésére értesítem a gazdasági egyesületet, hogy a fllloxera által elpusztított szőlők felujitásánák előmozdításáról szóló 1896. V. t. cz. egyáltalán nem rendeli azt, hogy a szőlők felújításának kizárólag az egyik, vagy a másik rendszer alapján kell történnie, ellenkezőleg a törvény szalad tért enged a helyes felújítási módok bármelyikének alkalmazására. A helyes felújítási módok tudvalevőleg, a fílloxérának ellenálló amerikai fajtájú alanyokon készült oltványok ültetése, továbbá hazai fajtájú szőlővesszők ültetése a gyéritési eljárással való fentartásra, s végül a szőlőnek elárasztásra való berendezése. Minthogy a törvény 5. §-a az eddigi hegyi szőlők felújításnak előmozdítását rendeli; el, az utóbbi mód, t. i. a szőlőknek elárasztásra való berendezése vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritka esetekben lesz alkalmazható, ellenben a másik két felújítási mód, t. i. az oltványok ültetése, vagy a honi fajtáknak a gyéritési eljárásra alapított alkalmazása közül minden szőlőbirtokos azt választhatja, a mely az adott viszonyok közt az ő czéljainak inkább megfelel, illetőleg a melyre elpusztult szőlőjének talaja alkalmasabb. A törvény végrehajtása iránt kiadott rendelet sem tiltja a gyéritési eljárásra alapított felújítást, sőt erre a „gyéritési eljárás" vagy „szénkénezés" kifejezések említése nélkül ugyan, de határozottan reá utal a 6. §. utolsó bekezdésében. (Hogy a terület, a melyen annak birtokosa elpusztult szőlőjét kölcsön segélyével felújítani kívánja, a felújításra alkalmas-e vagy sem, valamint, hogy a felújítási rendszer szerint, fenti—t. i. szőlőoltványok alkalmazására vonatkozó— alapelvétől való eltérésnek, illetőleg más felújítási mód alkalmazásának, mikor, hol és minő körülmények közt lehet helye stb. Hogy a végrehajtási rendelet 6. §-ának utolsó előtti bekezdésében az mondatik, hogy „Az elpusztult szőlők felújításának rendszere a fílloxérának ellenálló amerikai alany-fajták vesszőin készült szőlőoltványok ültetésére van alapítva", illetőleg, hogy az oltványokkal való felújítás módja van előtérbe helyezve, ennek Beváltási állomás
Budapest . Érsekújvár . Barcs . . Fadd . . . Szulok . . Arad . . . Battonya. . Békés-Csaba Temesvár . Zsombolya . Maros-Vásárhely Debreezen . . Hajdu-Dorogh . Nagy-Léta . . Érmihályfalva Nagy- Károly . Miskolcz . . Csetnek . . . Kápolna. . . Rakamaz . . Kisvárda Nyírbátor . . Vásáros-Namény Nagy-Tárkány Csongrád . . Csany . . . Csóka. . . . Nagy-Becskerek Szolnok . Tiszaroff Jászkisér
FelüíTTelSspeií eiugyeloseg
Budapest „ „
várme
96. SZÁM. 6-ÍK ÉVFOLYAM.
csak az az oka, hogy közönségünk előszeretete túlnyomóan nagyobb részben, az oltványokkal való felújítás felé hajlik. Az egyedüli felújítási mód, a melyre kölcsön nem vehető igénybe, a végrehajtási rendelet 6. §-ának utolsó előtti bekezdése szerint az eddig ismert amerikai direckt termő szőlőfajták ültetése. Ezekhez képest nincs kizárva, hogy az a szőlőbirtokos, a ki elpusztult szőlőjét gyéritési eljárással való fentartásra honi szőlőfajtákkal kívánja felújítani, ha a szükséges' feltételek egyébként jelen vannak, kölcsönben részesülhessen. Ha azonban a gazdasági egyesület felterjesztésében, a melynek erre vonatkozó pontja nincs egészen világosan szövegezve, a kérdést akként értené, hogy a fllloxera által ugyan megtámadott, de el nem pusztult, (tehát nem ujan ültetett) hanem régi ültetésekben szénkéneggel fentartott szőlők birtokosai is részesittessenek kölcsönben, ugy ki kell jelentenem, hogy erre a czélra a törvény értelmében kölcsön nem adható, mert a törvény rendelkezései kizárólag a fillloxera által elpusztított szőlők felújítására vonatkoznak s a törvénynek nem az a czélja, hogy a szőlőbirtokot hitel alapjává, hanem az, hogy az elpusztult szőlőfelujitás annak a birtokosnak, a ki ennek önerejéből nem képes, Szölőtelepitési tanfolyam. A nyitramegyei gazdasági egyesület a vármegyei szőlőmüvelőket Nyitrára. a téli gazdasági tanfolyam helyiségeibe deczember hó 7-én délelőtt 10 órára összehívta, hogy a magyar agrár bank által szőlőtelepitési czélokra nyújtandó kölcsönök módozatait az érdekeltekkel megismertesse s hogy az 1896. V. törvényczikk kedvezményeiről és czéljáról ezen ügyben még tájékozatlan kis termelőket is felvilágosítsa. Az idei dohánytermés beváltása. Az 1896. évben az egyedáruság részére engedély mellett termelt dohány beváltására kiküldött bizottságok a következő sorrendben és időben fognak működni:
g y e > melyben a beváltási állomás fekszik
Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun Nyitra . . . , . . Somogy Tolna Somogy Arad Arad Csanád Békés „ Temes . . . . . . Torontál . . . . . . „ Fogaras . . . . . . „ Maros-Torda . . . . Debreezen Hajdú . „ Hajdú Bihar . . . . . . . „ . Bihar „ Szatmár . . . . . . Miskolcz Borsod . . . . . . Gömör „ Heves „ Szabolcs Nyíregyháza Szabolcs . . . . . . Szabolcs „ Szabolcs „ B e r e g . . . . . . . „ Zemplén. . . . . . Szeged Csongrád. . . . . . „ Csongrád „ Csongrád „ Torontál Torontál . . . . . . Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun Szolnok Jász-Nagy-Kun-Szolnok „ Jász-Nagy-Kun-Szolnok „ Jász-Nagy-Kun-Szolnok „ J ász-Nagy-Kun- Szoln ok
A beváltá: tartama kezdete
január deczember január deczember január január január január január január deczember deczember január deczember január január január január deczember deczember január deczember január január anuár anuár anuár anuár anuár anuár január január január január január január
február 27. 2. január 30. 14. február 17. 2. február 10, 14. január 25, 2. február 18. 4. február 23. 4. február 27. 2. január 8. 4. február 18. 4. 14. deczember 17. 22. deczember 23. február 27. 2. február 24. 14. február 27. 2. február 18. 2. február 15. 2. február 19. 2. deczember 18. 14. február 27. 14. február 27. 2. február 24. 14. február 27. 2. február 25. 2. február 16. 2. február 4. 2. február 25. 2. február 4. 4. január 26. 4. január 25. 4, január 30. 4. február 17. 4. február 27. 4. február 18. 4. február 27. 4. január 30. 4,
ím. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
KŐZTELEK, 1 8 9 6 . N O V E M B E R HO
V e r s e n y magyar jucker f o g a t és tandembicykli között. M i n t n é m e t l a p o k b a n olv a s s u k , B e r l i n és P o t t s d a m k ö z ö t t 27 kilom é t e r n y i u t o n 1000 m á r k a f o g a d á s s a l v e r seny volt egy m a g y a r kettős jucker fogat és e g y t a n d e m b i c y k l i között, m e l y e t k é t k e rékpáros hajtott. Á bicyklisták — tekintett e l az u t h e g y - v ö l g y e s v o l t á r a — 3 p e r c z n y i előnyt adtak a fogatnak. A tandemtulajd o n o s o k a t e g y é b i r á n t az a k e l l e m e t l e n s é g érte, h o g y ú t k ö z b e n e g y z s a n d á r p e r c z e k i g feltartóztatta s talán ennek tulaj donitható, hogy a versenyt a jueker fogat nyerte meg, a m o n d o t t u t a t 49 p e r e z és 43 m á s o d p e r c z a l a t t f u t v á n be. A k e r é k p á r o s o k 1 perczezel k é s ő b b é r t e k czélhoz s h a t á r o z a t b a m e n t a v e r s e n y z ő k között, h o g y a f o g a d á s t és v e r s e n y t 30 k i l o m e t e r u t o n m i h a m a r a b b m e g ismétlik. M i n t a s z á m o k b ó l l á t j u k , a m a g y a r fogat r e k o r d j a elég i m p o z á n s , a m e n n y i b e n 1 k i l o m e t e r r e 1 perez és 50 m á s o d p e r e z esik az a n g o l m é r t f ö l d r e t e h á t (1609 m e t e r ) 2 p e r e z és 57 m á s o d perez, n e m f e l e d v é n , h o g y n e m k e v e s e b b , m i n t 27 k i l o m é t e r r ő l v a n szó. A z a m e r i k a i ü g e t ő k l e g m a g a s a b b u. n. v i l á g r e k o r d j a az a n g o l m é r t f ö l d ö n 2 03V4 perez, e g y e s b e n , és 2'19 p e r e z k e t t e s ben, a 27 k i l o m é t e r n e k k ö r ü l b e l ü l m e g f e l e l ő 17 a n g o l m é r t f ö l d eszerint a 2'19 p e r e z e s p á r amerikai ügető által legkedvézőbb esetben 39'35 perez a l a t t e x e q u á l t a t o t t v o l n a , b á r ez n e m valószínű, m e r t t u d j u k , h o g y e g y e s b e n a 18 a n g o l m é r t f ö l d e t a B i l i n e v ü a m e r i k a i ü g e t ő k a n c z a 58"10 p e r e z alatt, n é g y k e r e k ű kocsiban pedig a Júlia Aldrieh nevü kancza a 10 m é r t f ö l d e t 29.0472 p e r e z alatt e x e q u á l t a ; e s z e r i n t t a l á n a k k o r se h i b á z n á n k , h a n e m csak elég i m p o z á n s n a k , h á r i e m n a g y o n f i g y e l e m r e m é l t ó n a k jeleznők azon n é m e t o r s z á g i magyar jucker fogat téteményképességét. A szóba h o z o t t p r ó b á b ó l is i s m é t v i l á g o s a n kitűnik a magyar juckeraek győzőssége, m e r t a n g o l m é r t f ö l d e n k i n t 2 perez és 57 m á sodpercz s e b e s s é g g e l h a l a d n i 27 k i l o m e t e r e n á t a l , azt h i s z s z ü k , r e s p e k t a b i l i s győzősség, de i g e n szép g y o r s a s á g is. A m i t t e h á t a „2 m i n u t á s ló" c z i m ü közleményünkben m o n d o t t u n k , a z t az ellenkező v é l e m é n y d a c z á r a is f e n t a r t j u k s n e m l á t j u k s z ü k s é g é t annák, hogy amerikai ügető anyaghoz nyulj u n k , de igenis s z ü k s é g é t l á t j u k , m i n t azt emiitett c z i k k ü n k b e n j e l e z t ü k . is, j u e k e r e i n k c z é l s z e r ü b b i d o m i t á s á t és v e r s e n y e k e n való o k s z e r ű és k i t e r j e d t k i p r ó b á l á s á t . Megjelent az „Első Magyi Gépgyár Részvény-Társulat" k i b ő v í t e t t legú j a b b á r j e g y z é k e , m e l y az összes g a z d a s á g i g é p e k és t a l a j m i v e l ő e s z k ö z ö k s z a k s z e r ű leírásával, m i n d e n g a z d á l k o d ó r é s z é r e t a n u l ságos k é z i k ö n y v e t k é p e z . E z e n á r j e g y z é k m a g a is l e g f é n y e s e b b tanúságot tesz a hazai gazdasági gépipar n a g y s z e r ű f e j l e t t s é g é r ő l és a j á n l a t o s , h o g y minden magyar gazda, mielőtt gépszükségletét k ü l f ö l d i g y á r t m á n y o k b ó l b e s z e r e z n é , ezen á r j e g y z é k e t m a g á n a k m e g h o z a t n á . F r e u n d A. és fia czég h i r d e t é s é t o l v a s ó i n k szivos figyelmébe a j á n l j u k . V • „Lrittle
g i a n t " .
K i s
ó r i á s ! I*
lí daráló mindennemű szemes magvat valamint a tengerit , , c s ö v e s t ü l " tetszes szerinti finomságra darálja. A darálóhoz külön járgány nem kell. Lsgolcsóbb és legegyszerűbb darálási mód meglepő eredménynyel. Ára t e l j e s f e l s z e r e l é s s e l 52 f o r i n t .
SZtíOS
ZSIGMOND
Budapest, Váczl-üorut 7S. 1897. február hó elsejétől Nagymező-utcza 68. szám.
Szakértő
szőlőmüvelésre
28.
ífii
Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 52-75—63- frt, élesztőszesz 52.75—53.— frt, nyersszesz adózva 51.75—52.25 frt, nyersszesz adózatlan 12.25—12.50 frt, denaturált szesz 17.75—18.— frt. Kontingens nyersszesz —• '—. (Szerkeszti: BAROSS KÁROLY) Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül 28 év óta fenálló szaklap, megjelen minden Vasárnap. Legalább félévés budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés uj előfizetők MT Ingyen SK kapják, mellett értendők. o l v a s m á n y u l az ü n n e p e k r e Szárazmoslék. Teljesen üzlettelen. Névleg 5. a „Magyarország szőlőtermelésének múltja és jelene" czimü 5.25 frton jegyeztetik 100 kilónkint zsák nélkül, •Mai 3 diszmelléklettel. Ezeo kívül tartalmazza SO kiváló magán szőlőtelep tanulságos leirását. — A „BORASZATI LAPOK" kiadóhivatala Élelmiczikkek budapesti hetivásáron. 1896. év Budapest (Kőztelek), ÜUői-út 25. sz. Előfizetési ára egy évre 5 frt; november 27-én. A a székesfővárosi vásárigazgatósás félévre 2 frt 50 kr. jelentése. Halvásár a haltéren. A fővámtéri, Ferencz Józsefrakparti és haltéri piaezra 9 helybeli halász és K E R E S K E D E L E M , T Ő Z S D E . halkereskedő által 60 q és vidéki kocsikon 16 q, összesen 76 q kevert hal hozatott. A vásár élénk. Az árak métermázsánkint 3—15 írttal csökkentek. Budapesti gabonatőzsde. Viszontelárusitók fizették a hal q-át nagy élő (Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi 90—140,, nem élő 60—70, közép n»gy élő 50—65, nem élő 28-40, apró élő 18—32, nem élő 8—12 frtig. czég jelentése. Vad. Hozatott a fővámtérre vaspályán 500 db hajón 50 db, kocsin 200 db, gyalogosok által 200 Napi jelentés 1896. november 27. db, összesen 850 db; a forgalom élénk volt. Nyul Készbuza ma ugyan gyengén volt kínálva, a 80—140, Vadlúd 80—100, Vadrécze g40—60, Fáczány malmok azonban igen kevés vételkedvet mutattak, 140—160, Szalonka erdei , Fogoly 80 120, bágyadt iránynll néhány ezer mázsa kelt el, árak Fürj , Fenyőmadár 15—20 kr. gyengén tartottak. A forgalom csekélysége folytán liaromfl. Hozatott a fővámtérre vaspályán kb. jegyzésre nem került semmi. 7000 db, hajón kb, 200O db, — kocsin kb. 4000 db, Készrozs csekély forgalom mellett tartott 6'65 helybeli árusoktól kb. 2000 darab, összesen kb. 1500 frt Pest paritással néhány tétel kelt el. db. A vásár élénk volt. Nagybani árak páronkint: tyúk Tengeri csekély forgalmú, uj tengeriben üzlet 110—130, csirke 65—125, (idei kiv. ), kappak még nem fejlődött, eladók sokat kérnek. hizott 140—170, kappan sovány 110-130. récze hizott . Árpa csak jobb fajtákban keresettebb és vala, (idei —) lud öreg h lud (liba) uj mivel szilárdabb. hiz. 450—750, uj lud sovány 300—350, öreg ), Zab tartja magát, világosabb fajták 6'10—15 frt pulyka hizott idei 350—380, sovány. 300—350, gyöngyab itt kelnek el. tyúk 100—130, galamb pecsenyének 35—60 krig. Határidők lanyha külföldre, lanyhány indultak. Az István-téri élelmi piaezra élő baromfi helyKövetkező kötések történtek .beli és vidéki árusok által kb. 1000 pár hozatott fel, árak a következők: páronkint tyúk 120—130, csirke Köttetett. Déli zárlat idei 70—120,kappan hizott 150—160, sovány 120—140 Tavaszi buza . . . 8'26—8'19 • 8'19—20 récze hizott 180—200, sovány 120—140, hizott lud Őszi buza . . . ' • • • 400—600, sovány 300—350, pulyka hizott , Tavaszi rozs . . 6'92—6'87——• 6-87-88 sovány 200—300 krig.-A forgalom élénk. Az ujvásártéri piaezra felhozatott a szokott kö « Tavaszi zab. . . 6'04—6-02 • &-02—03 ségekből vasp. kb. 1400 db, kocsin 2560 db, gyalogŐszi zab . . . . ' • -•> : • árusok 400 db, helybeli árusok 1200 db, összesen Uj tengeri . . . 4-10-4-07• 4-07—08 5 560 db baromfi. A forgalom élénk. Az árak páronUj repeze . . . ' ' 11-40—50 kint következők: tyúk 130—180, csirke 70—130, idei , hizott kappan 180-250, soványl20—150, Műtrágyák. (Sátori Miksa és Mór czég het hizott récze 200-300, sovány récze 120—150, hizott jelentése a „Köztelek" részére.) lud (liba) 500—750, sovány lud 300—320, hizott pulyka Áraink: 350—500, sovány pulyka 250—280, gyöngytyúk , Thomassalak teljeskocsirakományokban 18—20% galamb pecsenyének krig. 80% czitrátold. foszforsavtartalomma) mmkőnt 2"80— Hideghusvásár az István-téri élelmi piaezon, 1896. 3'40 forintig. novemb. hó 27-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság I-a. szuperfoszfát 16—18% vizben oldható fosz- jelentése a ,Köztelek" részére.) forsavtartalommal métermázsánként 3'70—4'10 frt. Felhoztak Budapestre a szokott községekből : Chilisalétrom 16% légenysavtartalommal a szállí- 95 árus 55 drb sertést, — árus 80 drb süldőt, 3000 tási idő szerint mmként 12" 12-25 frt. kg. friss hust, 600 kg. füstölt hust, 800 kg. szalonKénsavas káli 95% kénsavas kálitartalommal mé- nát és 400 kg. hájat. termázsánkint 11-50—12 forint. Vidékről és pedig: A szokott helyekről: 23 Trágyafősz az állomások szerint mmként zsák- árus 242 drb sertést, 4 drb süldőt, kg. friss kal együtt 0-50—1-10 forint. hust, - — kg. füstölt hust, — kg. hust ős drb. malaczot. A forgalom élénk. Szeszüzlet. Arak a következők: Friss sertéshús 1 kg. Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselő 52-70, 1 q 5100-5600, süldőhus 1 kg. 56—66, 1 q 5300 — 5400, füstölt sertéshusi kg. 68—72, 1 q 6200— tudósítása. szalonna zsirnak 1 kg. 56—58, 1 q 5500—5600, A szeszüzletben a héten a szilárd irányzat fen- 6500, füstölt szalonna 1 kg. 64—70, 1 q. 6000—6500, háj 1 t,-irtotta magát és a szeszárak 25 krral drágábban zá, rulnak azonnali szállításra.. Zárlatok deczember— kg. 60—64, disznózsír 1 kg. 62—61, 1 q januári szállításra 50 krral drágábban lettek eszkö- kocsonyahús lkg. 46—52, füstölt sonka 1 kg. 90—100, 1 q — krajezárig, malacz 1 drb frt. zölve. Tojás. Hozatott a fővámtérre vasp. kb, 40,000 Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz e héten is gyéren volt kínálva és igen db, hajón kb. 20000, darab, 5 kocsin kb. 25,000 db erős vételkedv mellet a gyér készletek folytán csak helybeli árusoktól 30000, db, összesen kb 115,000, db. A vásár élénk. Nagybani árak : 1 láda friss (1440 néhány tétel került forgalomba 14--50 frton. Galicziából több tétel kontingens szesz 15'25— db) 4000—4100 kr., 100 db 280—320 kr., tojás me15.50 frton lettek zárulva azonnali szállításra. Későbbi szes 1 láda (1440 db) 3300-3350 k., 210 db kr, 1 db krig. hónapokra az irányzat változatlan szilárd. Ai ujvásártéri piaezra felhozatott a szokolt Csehországból Prágából adózott burgonyaszeszt községekból vasp. kb. 0000 drb, kocsin drfct, 50.10—50 30 frton, adózatlan szeszt 14.30—14.40 frton gyalogárusok 7000 drb, helyb. árusok 16800 darab, kínáltak. összesen 22800 darab friss tojás. A forgalom A budapesti piaezon több tétel finomított szesz 52.75 frtig, nyersszesz adózva 52.75 frt, adózatlan élénk. A következő árak jegyeztettek: friss tojás (exkontingens) 13 frt, élesátőszesz 52.75 frt, denatu- 1 drb 2Va—4, 100 darab 250—300 40 krért 13—16 drb, 1 láda 1440 drb 3400-1400, meszes tojás 1 db rált szesz 12.50 frton kelt el. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 14-75— 2Va-3 100 240—250, 40 krért 16—17 db, 1 láda 1440 drb 3300-3500 krig 15.— frt. Bécsi jegyzés 15.30—15.40 frt kontingens Zöldség. Hozatott a Ferencz József-rakpartra vasp. nyersszeszért. 2000 q, hajón 1500 q, kocsin 800 q, helyb. árusok Prágai jegyzés 50.7C—60.90 adózott burgonya- kb. 800 q, össz. kb. 4100 q vegyes zöldség. A vásár és Nagy. árak sárgarépa 100 k. 120 - 460,1 q 400—500, szeszért. Brünni jegyzés 1211*10 frt exkontigens petrezselyem 100 cs. 150-450, 1 q , zeller finomított szeszért. 100 db 50- 180, karalábé 100 db 60-140, vöröshagyma Trieszti jegyzés 8.25—30 frt magyar kiviteli 100 db 60—240, 1 q 300—350, fokhagyma 100 f. 400—1500, 1 q 700—1200, fehérrépa 100 darablOO—240 szeszért. Lembergi jegyzés 15" 15"25 frt kont. finom. fejeskáposzta 1 q 60 - 120 krajezárig, vörösrépa 100 darab 70—120 krajezárig, fejeskáposzta 100 darab A kivitel e héten szünetelt. Csak néháDy 200-850, kelkáposzta 100 db 70—150, vöröskáposzta 100 db 350—800, fejes saláta 100 db 100—120, kötöttkisebb tétel lett Fiúmén át tovább szállítva. —, burg. belföldi 1 q 180—220, Vidéki szeszgyárak közül: Temesvár, Losoncz, saláta 100 db , fekete retek 100 db 70—120, Győr, Lúgos, Arad, változatlan ós többiok 25 krral külföldi hónapos retek 100 csomó , Ugorka s, való drágábban jegyeznek.
g ^ p ^ ^ A T r r i p o K
1710
KÖZTELEK, 1896. NOVEMBER HO 28.
100 db , ugorka savanyu 100 db , zöldpaprika 100 db 10—50, tök 100 db 500—800, paradicsom 1 kg. 40—250, zöldbab 1 1. 8—12, zöldborsó 1 kg. — zöldborsó fejtettl 1, — krig. Zöldtengeri 100 csS 80-100krig. Felhozatott az ujvásártéri piaczra a szokott községekből szek. kb. 2760 q, gyalog és helyb. árusok által 160 q vasp. — q, összesen mintegy 2880 q vegyes zöldség. A forgalom élénk. Arak a következők: Burgonya 1 zsák 50—120, uj 1 q 150—180, fejeskáposzta 100Jdb 200—600, vöröskáposzta 100 db .kelkáposzta 100 db 60—80, paradicsom 100 db , 1 puttony 50—55, fejes saláta 100 db 70—80, 100 db saláta 100 db , ugorka savanyítani való kötött , ugorka savanyu 100 db zöld paprika 10U db 10—50, zöldbab hüvelyes 1 kg. , 1 zsák 10—50, zöldborsó héjas 1 kg. , zöldborsó fejtett 1 liter krajczárig. A Hwnyady-téri piaczra felhozatott kocsin 300 q, gyalogárusoktól — kb. q, helybeli árusoktól kb. 150 q, össz. 450 q; élénk forgalom mellett a kővetkező árak jegyeztettek: burgonya 1 zsák 60—80, 1 q 180—220 fejes káposzta 100 db 160—450, vörös káposzta 100 db , kelkáposzta 100 db 60—100 paradicsom 100 db 160—020,1 puttony 70—50, fejessaláta 100 db 80— —100, kötöttsaláta 100 db , ugorka sav. valólOO db savanyitott 100 db 110—120, zöld paprika 100 db 8 - 3 0 , zöldbb hüvelyes 1 kg. 6 - , 6 zöldbab hüvelyes zsák 60—70, zöldborsó héjas 1 kg. —, zöldborsó fejtett 1 liter krig. Gyümölcs. Hozatott a Ferencz-József-rakparti piaczra vaspályán kb. 1000 q, hajón kb, 100 q. kocsin — q, helybeli árusok által kb. 700 q, összesen kb. 1800 q vegyes gyümölcs. A vásár élénk volt. Nagybani árak : Fajalma 1 q 1500—3000, köz. alma 1 q 700—1400, fajkörte 1 q 1600—3000, közönséges körte 1 q 600—1400, köz. dió 1 q 1500—2600, szilva magvaváló 1 q , szilva vörös 1 q , szilva aszalt 1 q füge 1 kg. 19—17, mogyoró 1 q 2200—3200, gesztenye belföldi q 800—900, gesztenye olasz 1 q 1100—2000, czitrom 1 láda 280—350, őszi baraczk 100 db , szőlő közönséges 1 q 2600—3400,szőlő csemege 1 kg. 350—4500 krig, dinnye görög nagy 100 db , dnnye görög kicsiny 100 db , sárga faj 100 dbi , dinnye sárga közönséges 100 db frt. Az ujvásártéri piaczra felhozatott a szokott községekből vaspályán kb. — q kocsin kb. — q, gya log és helybeli árusok 40 q, összesen §0 q vegyes gyümölcs. A forgalom* élénk. Árak a következők: Fajalma 100 db ,— 1 kg. 25—30, 1 db 2—5, közönséges alma 100 db' , 1 kg. 8—16, 1 db l /2—2, köz. alma 1 put. " , körte, fajt 100 db , körte faj 1 kg. 25—30, körte faj 1 db 3—5, szőlő csemege 1 kg. 50-60, szőlő köz. 1 kg. 30-40 kr, dinnye görög, nagy 100 db , dinnye görög nagy 1 db , dinnye görög kicsiny 100 db —, dinnye görög kicsiny 1 db 4—10, dinnye sárga faj 100 db , dinnye sárga faj 1 db , dinnye sárga köz. 100 db , dinnye sárga köz 1 db szőlő csemege 1 kg. 50—60, szőlő közönséges kg. 35—4q krajczárig. A Hunyady-téri piaczra felhozatott a szokott községekből vasp. 5 q, kocsin 5 q, helybeli és gyalogárusoktól kb. 20 q, összesen kb. 30 q vegyes gyümölcs, közép forgalom mellett árak a következők : fajalma 100 db , 1 kg. 25 - 4 0 , 1 db 4—7, köz. alma 100 db , 1 kg. 10—16, 1 db 1—2i/a kr, körte faj 100 db , körte faj 1 kg. , 40—60, körte faj 3—6, őszi baraczk 100 db dinnye, görög nagy 100 db , dinnye gör., 1 db —, dinnye, görög, kicsiny 1 db , diunye görög, 100 db , dinnye görög kicsiny, 1 db , dinnye sárga —,— dinnye sárgafaj 100 db faj 1 db , dinnye, sárga köz. 100 db , dinnye, sárga, köz. 1 db , szőlő csemege 1 kg. 50—60, szőlő közönséges 1 kg. 30—35 kr. Budapesti takarinányvásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1896. november 27. A székesfőv. vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére). Felhozatott a szokott községekből 152 szekér réti széna 172 szekér muhar, 40 szekér zsupszalma, 12 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár 30 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb.), 1200 zsák szecska. A forgalom élénk. Arak q-ként a következők: réti széna 220—280, muhar uj 200—260, zsupszalma 1600—18, alomszalma 130—150, egyéb takarmány , lóhere , takarmányszalma — , tengeriszár luczerna — sarjú 190—230, szalmaszecska 200— 220 széna 215, uj— , zabosbükköny 250—260. összes kocsiszám 418 suly 334.400 kg.
Állatvásárok. Budapesti gazdasági és íenyéssanarhavásár. 1896 nov. hó 26-án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 219 drb, úgymint: jármos ökör elsőminőségü — db, közép 60 db, alárendelt — drb. Fejőstehén : fehér — drb, tarka 96 drb, bonyhádi 43 drb, tarka ökör — drb, tenyészbika — drb, fehér hizlalni való — db, üsző — db, jármosbivaly — db, hizlalni való tinó 20 db. A fejőstehénvásár meglehetősen keresett volt s gyorsan bonyolódott le. A bonyhádi fajú tehenek
10—15 frttal drágábban keltek. A gazdasági marhavásárra felhajtott egy csapat jármosökör és kevés tinót gyorsan eladták. Az egyes vevők közül említhetők : Vég Béla Tass 10, Scheiber Ignáoz Mályi 9, Bleier K. Nagy-Káta 20 fejőstehén. Kalocsai uradalom 24 db jármosökör. Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos ökör — —, középminőségü jármos ökör 290, alárendelt minőségű jármos ökör , hizlalni való forintig páronkint. Jármos bivaly —'— —, jobb minőségű jármos ökör , tarka bekötni való ökör frtig páronkint. Fejőstehenekért és pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka, kevert származású tehén 64—130, bonyhádi tehén 110—180 frti£, bika frtig páronkint. Budapesti vágómarhavásár. 1896. november h ó 26-án. (.á budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére) Felhajtatott: 30&8 drb nagy vágómarha, nevezetesen: 706 drb magyar és tarka ökör, 599 drb magyar ős tarka tehén, 1806 drb szerbiai ökör, 40 drb boszniai ökör, 199 drb szerbiai tehén, 51 drb bika és 13? dib bivaly. Minőség szerint: 199 drb elsőrendű hizott bika, 2419 drb középminőségü bika és 42 drb alárendelt minőségű bika. — db elsőrendű hizott ökör, -— db középminőségü ökör és — db alárendelt min. A mai vágómarhavásárra 504 dbbal többet hajtottak fel, mint mult héten. A vásáron ugy a bécsi, mint vidéki kereskedők nagyobb, bevásárlásokat tettek, a mi azonban a forgalmat nem élénkítette meg és a mult heti árak csakis a prima minőségnél voltak elérhetők, a silányabb minőségnél 1 frttal csökkentek. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar és tarka ökör jobb minőségű 2833'—, kivételesen —, hizott magyar és tarka ökör középmin. 26' 27'—, alárendelt minőségű magyar és tarka ökör 19' 25'—, jobb minőségű magyar tehén 27"—31'50 frtig, kivételesen tarka tehén —, magyar tehén középm. 19-50— 26'—, tarka tehén , szerbiai ökör jobb minőségű 26—28-50, kivételesen —, szerbiai ökör középminőségü 17—25'—, szerbiai ökör alárendelt minőségű 17—25, szerbiai bika 21" 27-50, szerbiai bivaly 16" 19 — kivételesen frtig métermázsánkint élősúlyban. Budapesti lóvásár. Budapest, 189&. növ. 26. A budapesti vásárigazgatóság jelentőse a „Köztelek" részére.) A vásár középnagy felhajtés mellett élénk forgalmú volt. Felhajtatott össz. 737 drb. Eladatott 285 drb Jobb minőségű lovakból hátas 16 db, eladatott 3 db 125-165 frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 60 db, eladatott 18 db 110—190 frtért, nehezebb kocsiló (hintós) 20 db, eladatott 6 db 100—180 frtért, igás kocsiló (nehéz nyugoti faj) 30 drb, eladatott 8 drb 72—100 frtért, ponny 4 db, eladatott — db, frtért; közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 80 db, eladatott 42 db 60—125 frtért, könnyebb félék (parasztló stb.) 160 db, eladatott 65 db, 45—60 frtért; alárendelt minőségű lovakból 373 db, eladatott 153 db, 6—25 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 94 db, frt, az állatkert és kutyák részére vásároltatott 10 db, frt, tulajdonjogra gyanüs ló lefoglaltatott — darab, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt a gyepmesterhez küldetett — db. Kíbányai sertésvásár 1896. nov. 27. (Első magy. sertéshizlaló-részv.-társaság telefon-jelentése a „Köztélek' részőre.) Az üzlet lanyha. Heti átlagárak: Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz 56Vs— kr, 280—300 kg. nehéz kr, öreg 300 kgontuli kr, vidéki sertés könnyű — krajczár. Szerből—54.50 kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4% engedmény szokásos. — Eleség-árak: Tengeri uj 450—•— frt,- árpa 5— frt Kőbányán átvéve. Helyi állomány, nov. hó 20. maradt 6061 drb. Felhajtás: belföldről — drb, Szerbiából 2709 drb, Romániából darab, egyéb államokból db. Összesen 8234 db. F ő ö s s z e g db. Állomány és felhajtás együtt darab. Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I—X. kerület) 889 darab, belföldre Bpest környékőre 273 db, Bécsbe 170 db. Csehországba, Morvaország és Szilőziába db, Ausztriába 584 db. Német birodalomba — drb, egyéb országokba — drb. A szappangyárakban feldolgoztatott 64 drb, összesen 1983 drb. Maradt állomány 6787 drb. A részv.-szállásokban 5260 db van elhelyezve. Az egészségi és transitószállásotban maradt 4682 db. Felhajtás: Szerbiából 2709 darab, romániából — drb, összesen 7391 drb. Elhaitás: 2426 db, maradt állomány 4965 drb és pedig drb szerb és - — drb román. Az egészségi szemlénél jan. l-től máig 172 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. Budapesti sznrómarhavásár. Nov. hó 26-án A székes fővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése. Felhajtatott: 278 drb belföldi, drb galicziai, — drb tiroli, 31 drb növendék élő borjú, — drb élő bárány; 59 drb belföldi, 66 db galicziai, — drb tiroli, 26 drb bécsi, drb növendék borjú, 81 drb ölött bárány, — db élő kecske. A borjuvásár vontatott lefolyású volt. Arak a következők. Élő borjuk : belföldi frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 36—46 frtig, kivételesen l frtig súlyra, növendék borjú 14—36 frtig, kivételesen — — frtig drbonkint, —— frtig súlyra,
96. SZÁM. 6-ÍK ÉVFOLYAM. Ölött borjú:4"belföldi 48-58, tiroli frtig, galicziai 4 2 - 6 4 frtig, növendék borjú 38-40 frtig dbonkint, bárány —frtig, bécsi 66—62 frtig salyra Élő bárány —• •—!'forintig páronkint. Élő kecske —' frtig páronkint, kivételesen — frtig.
Ingatlanok árverései (20000 forint becsértében felül.) (Kivonat a hivatalos lapból.) Nov. -28
K.-szt-mártoni kir. jbiróság Nov. 30 N.-tapolcsányi kir. jbiróság Decz. 10 Temesvári kir. tvszék Decz. 10 Temesvári kir. tvszék Deez. 15 Verseczi kir. járásbíróság Decz. 16 Kecskeméti kir. tvszék Decz. 21 Batbleni kir. járásbíróság Decz. 22 Eperjesi kir. kir. tvszék Decz. 29 Bpesti kir. törvényszék 97. Jan. 15 Bpesti kir. Jan. 28 Kecskeméti kir. tvszék Febr. 26 Tordai kir. törvényszék Febr. 27 Budapesti kir. tvszék
a tkvi hatóság a tkvi hatóság a tkvi hatóság a tkvi hatóság a tkvi ha-
Jalsoviczky Dániel Prónay Ferencz Jonács Szvetislov Janaty S.
11456 24000 28200 20703
Lazarovits 438810 Mihály telekkvi Kovács 21900 helyiség Antal a tkvi ha-Fischer 37981 tóság Márton a tkvi ha- Lukasievits 23291 tóság Valérián] a tkvi ha- Huber 83003 tóság Pál a tkvi ha- Deutsch 327887 tóság Izidor és neje a tkvi ha- Nagy 24000 tóság Balázs a tkvi ha- özv Szent- 35371-79 tóság péteri Jánosné a tkvi ha- Kiss 261695 tóság, Andor
Szerkesztői üzenetek. K. H. Juliamajor. Bocses közleményét köszönettol kézhezvettük, nemsokára sorát ejtjük. O. Cry. „Dohánytermelés" cz. czikkét nem használhatjuk. Érthetetlen összevisszaságban van abban felsorolva minden. Ilyen közlemény a papírkosárnál egyéb sorsra nem tarthat számot. Dl-. M. Ö. N.-Becskerek. Tessék a hirdetést a „Köztelek"-ben közzétenni, legczélszerübben kishirdetés alakjában; esetleg valamely olvasott napilapban is ajánlatos volna hirdetni. Az Orsz. magyar gazd. egyesület tulajdona Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Bernát István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy Károly, dr. Hagara Yiktor. — Főszerkesztő és kiadásáért felelős: Forster Géza az O. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltáu az O. M. G. E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Jeszenszky Fái.
Első magyar
m M í v
gépgyár részvény-társulat.
a tökéletesség legmagasabb fokán állanak. Magyarország legnagyobb és egyedüli
gazdasági gépgyára mely a gazdálkodáshoz szükséges
M T összes " M
gazdasági gépeket gyártja. Kérjük minden kérdéssel bizalommal h o z z á n k fordulni, készséggel adunk kimerítő és felvilágositó választ. Czim s
Első magyar gazdasági-gépgyár részvény-társulat BUDAPESTEN. Í B B W
UIIIII L ügyelni tessék P ^ B ' ^ M
9 6 . SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1719
1896. NOVEMBER HO 28.
Eredeti Angol kosok.
Kölcsönös Biztosító Szövetkezet,
BUDAPESTEN, VIII., József-körut 8.
Alakult 1884. évban. Elnök: T E L E K I Géza gróf. Alelnök: C S Á Y O S S Y Béla. Igazgatósági tagok: ANDRÁSST GÉZA gróf, BÜJANOVICS SÍND03, DESSEWFFY ARIST1D, KOMJÁTHY BÉLA, PÉCHY TAMÁS, PBSPÖKY EMIL, BUBINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILASSY ZOLTÁN, SZŐNYI ZSIGMOND, SZTÁBAY ISTVÁN gróf, TELEKI SÁNDOB gróf. Vezérigazgató: iSZŐIfYI Zsigmond. A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ő s Biztosító S z ö v e t kezet a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az
Hampshire-, Oxfordshire-, Shropshire-, Sonth-down, Cotswold és Lincoln kosokat szállít megrendelés, atán 14 nap alatt bármely állomásra
PICK
0
8WALD,
épület és átalány (pauschal) biztositásnál
lenyészállat-importeur
rendkivül mérsékelt diaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával.
Budapest, Kiilső-Kerepesi-ut 1. szám.
A takarmány és termények (szalmás eleség) biztosítása szintén a legkedvezőbb feltételek mellett eszközölhető. A dijak itt is a lehető legmérsékeltebbek. m r Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5 % díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-kiilön ajánlattal terményeiket biztositiák, 10% engedményben részesülnek.
Iliid etm ény. A magy. klr. államvasutak igazgatóságától ztrák-magyai'-német-aiigol forgalomban Hock nloran át uj szeüiélydijszabás (II. " *"--
S
S
A balaton-almádi-i első amerikai szőlőtelepen nagymennyiségű gyökeres fásojtvány, továbbá feltétlenül fajtiszta Rupestris Monticola, Solonis, Riparia Portalis és Selecta sima és gyökeres vessző kerül eladásra. Ugyanott talajok mésztartalmának megvizsgálása pontosan eszközöltetik. Árjegyzékkel ingyen és bérmentve szolgál a tulajdonos :
ámet-angol^ személyfo rgalomba: rdam-Harwich és Vlis S £
S u l y
irodAiábaíi (Budapesi
L á s z l ó ,
•fceJsaiíélspéaastári péastámok V e s z p r é m b e «>
'pesti* 189&' november117-én.
\$Warácsonyi ünnepefi\ alkalmából lapunkból
mint minden
évben, ugy ez évben i s
26,000 példány mutatványszámot küldünk szét, igen kedvező alkalom nyilík tehát, hogy a gazdaközönség szükségletét és eladő tárgyait lapunk utján gazdatársai tudomására juttassa.
A hirdetés okvetlen eredményes: kerti termények, tenyészállatok, szőlővessző, lovak, ökrök és egyéb haszonállatok, bármiféle czikk vagy eszköz eladása és használt gépek és eszközök, hordók, vételénél. takarmány-készletek, vetőmagvak, F ö l d b i r t o k
e l - é
sb é r b e a d á s a ,
v é t e l e
""ÜM1
fiWr minden közvetiiési dfj nélkül eszközölhető a
„
K
Ö
Z
T
E
L
K
E
"
h i r d e t é s e i v e l .
Felhívjuk tehát a t. gazdaközönséget, hogy az üzleti előnyt, amelyet lapunk karácsonyi számának olcsó hirdetési rovata nyújt, használja fel saját előnyére s a hol lehet, kimélje meg a mindig méregdrága közvetítést. I 0 T TanuSjunk e t é r e n i s a külföldi gazdáktól. A hirdetési árakra vonatkozó felvilág-ositással szívesen szolgál a kiadóhivatal. Hazafias tisztelettel a „KÖZTELEK" kiadóhivatala.
1772
KÖZTELEK
1720
1896. NOVEMBER
HŰ
9 6 . SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
28.
KOSZEN
Tokodi, Dorogi és Ebszönyannavölgyi szén, Osztraui gyári, dió-, koczka és darabos, 2-szer mosott ostraui Henrikaknai kovácsszén, porosz, szalonszén, coaks, szobafütésre és épületek szárítására,
n i n ^ l l • m r m i r i l í t l
K " 1 D A I V H í U I I I J L m
összes gazdasági ipari és házi czelokra leg-lsitüiiő'b'b isaisiőség-ben, legfju-báriyösa'b'ban.
kapható
kőszén-nagykereskedőnél,
Budapest, Arany János-utcza 34. sz.
A cs. és kit*, szab. Hitelintézet kőszén-osztályának vezérképviselete.
Vincenz Oblack cs. és kir. udvari szállító
ÍmV&ce
(Stájerország).
Első és legnagyob eredeti stájer vadász-, hölgy és t o u r i s t a szövet különlegesség és kiviteli üzlet,
B |
l
a
l
p
Minták Ingyen és bérmentve. 5
t
a
e
i
i
r
a
[
g
2050
R
Á
N
Y
Á
T
I . ,
árnyéfcszét-íerendezési ÓS
felszerelési tárgyak vállalata
Budapest,
| Kőbánya, Maglódi-ut VS. j
B U D A P E S T , II., Líánczhtd-utczil S.
J
Magyar királyi államvasutak. Hirdetmény. 1-én II. rész 3. füzet-czim Watt uj dijszab&s lép hatályba, ineiy Ügyes Aruoiikkekre ós visíoo^latokra közvétleil díjtételeket fogC. SCHLICKEYSEN, BERLIN. TÉGLA, AGYAGCSŐ, FEDÉLCSERÉP, TŐZEG, HABARCS, BETON, CHAMOTTE, AGYAGÁRU ÉS ÉRCZBRIKETT GYÁRTÁSÁHOZ VALÓ GÉPEK.
éfVétiyós hasonló díjszabás I. pótlékával együtt hatályát veszti, Budapesten, 1896. november 10-én. A m. kir. államvasutak igazgatósága, egyúttal a részes vasutak nevében is.
ÜMEPEL HUGÓ szabada'm
lóhere - tokáazolö
SzabaÚ'áMMott s Bécsken és Parisban stb. a; aranyéremmel kitüntetett
késíüiéke
EXCELSIOR SZŰRŐINK
Gőzcséplö-készletek. •aját gyártmány legkitűnőbb kivitelben 4 lóerőig, a makizárólagos képviselí&ég Magyarország"rósz/re*?' Lanz Henrik c z é g t f i ] M a n h e i m b ó l . Németország elismert legnagyobb és legjelentékenyebb
kezelés és tisztaság szűröket felülmúlják, a melyeket a 68. és kir. hadsereg:, államvasutak i s e g é s z s é g ü g y i hatóságok a legjobbnak ismerték el és ennélfogva nevezettek kizárólag csakis ezt használjak. Teljesen piszkos vizet, zavaros bort stb; ha 90%, bacteriummal van is tele-, néhány peíCZ alatt kristály tisztára filtrál s készülékünk nagyság szerint óránkint 30—3000 liter szüredéket ad. Prospectusok és képes árjeg/iékek kfránatfia ingyen.
ködo etetővel és anélkül határozottan előnybe részesülő Fölvilágositással, fizetési fi . .
DROSSLER KÁROLY
CS. k kir. ssá gad gépgyára,ra-is raiiiSdéjj Budapest, TI., Yáczi-körut 59.
TRENKLER & Co.
Legkitűnőbb szerkezet legolcsóbb árban Szolid képviselőségek mindenhol felállíttatnak.
Á
turfatermények és szabadalmazott önműködő tiírfahitttő='eiösetek,
g Kőbányai Polgári Serfőző j; p részvénytársaságnál É
m m S s é g ' , v&UusB-fe&ls, seiri-a-alédiság és elesééig' teJícintstáben érlie-fclott..
f
á
ISgjutányosobban kapható a
WELS, Ob. Ö s t e r . 1801 csász. és kir. hadsereg és vasúti szállítók.
GRAEPEL HUGÓ gépgyárosnál Budapesten, V., KOlsó v á c z U u t 4 0 .
gz.
I C w i s d a - f é l e
Restitutionsfluid p j L cs. és k. tíz. szál. masóTix lovainalt. E g y palaczfcfcal f r t I . I O o. é. több mint 30 ev óta udvari istállókban valamint katonai és polgári nagyobb istállókban is. használatban; nagyobb erőfeszítések előtt es utan erősítésül; továbbá ficzamodások, rándulások, az inak merevsége s más ily alkalmaknál; képesiti a lovat kr/alo teljesítményekre idomitásnál. ,-Valódi csakis akkor,ha a fenti védjegygyei van ellátva. Kapható minden gyógyszertárban és drogueriában. I-Sraktáx-1
Kwizda Ferencz János
Cs. és k. oszt.-magy. és román kir. udv. szállító kerületi gyógyszertárában, Korneuburg, Bécs mellett.
H
I
R
D
E
T
E
S
E
K
felvétetnek a kiadóhvatalban BUDAPEST, Üllől-nt 3 5 - d i k szám.
ORENSTEIN és KOPPEL mezei vasutak gyára,
Budapest. fc
I r o d a : A n d r á s s y - u t 77. s z á m . G y á r : Szt.-Lörincz nyaraló.
Mozdonyjavitási osztálya elvállal
2017
gőzmozgony javításokat.
KÖZTÉLEK, 1896. NOVEMBER HO 28.
ÍM. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
1721
a a t a i & j •' > . k t t m i m u u a j j m m f f l i n a a n i »
W
B
I
S
E
R
J
.O . f
g a z d a s á g i gépgyára N a g y - K a n i z s á n .
E A K T A R Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület.
„istvántelki
immúnis"
Madeleine Ang 700 db Muscat Ottonel... „ Alexand. blanc 120 „ 70 „ „ Saumur ... 50 „ „ Rozca Kanadai ... ... 130 „ 120 „ Nemes-Kadarka .50 „ Piros bakar Veltelini piros ... 150 , 150 „ Delambre ... ... 50 „ Damaskusi Furmint ... „. ... 70 I Luisiano 60 „
Gyökeres Riparia sauvage alanyra készilett ojtvanyok. 3150 400 „ blanc Cróqu1.650 300 Nemes Kadarka Olasz Rizling ... 550 300 Nagy-Burgundi Mézes-fehér 225 Tramini piros Chasselas blanc
db száza 12 frt. 12 „ „ „ 12 , , ,, 12 , „ „
„
„
12 „ 12 „ 12
Gyökeres vesszük.
ezríB 16 20 „ •20 „ 20 „ 20 16 „ 16 „ 20 „ 16 IC 16 „ ;„
16 16
Amerikai vesszők.
Olasz Rizling ... 18000 db ezre 16 frt. Nagy Burgundi„_ 5000 „ „ 16 » Trarfiini piros ... 3250 „ „ 16 „
MIKLÓS
hoinoktalaju
szőlőjéből
100 » » 300 „ „
Othelló ... Jaquez *
CZÉGNÉL,
ÜLLÖMJT
47002/96. 01. SZ.
'
Magyar Gazdasági Egyesölet igazgatójához Bndape&t, köztelek intézendők. — Az elszállítás őszszel vagy tavaszszal történik a megrendelés sorrendjében. — A megrendelésnél a vesszők fele ára előre beküldendő, a hátralevő rész utánvétellel szedetik be. — Csomagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. IGAZGATÓ.
SZ,
Zágrábi iizletvezetöség.
Pályázati Hirdetés.
Magy. Hfr. államvasutak. ,
HIRDETMENY.
i x f ^ v a s u t megnyltás'aía^töí'li'x^és' lMB^^de'ozanber^l-töl "Sietve' a ztlágysági h. é. vasúttal illetőleg deezember hő 23-tól a XIII. pótlék lép életbe. A XI. pótlék az általános rész kiegészítését és a kecskemét-tiszauglii h. é. vasút árudljsznlását a XII. pótlék az általános rész kiegészítését és a temesvár-buziási h. é. vasút árudijszabását, XIII. pótlék pedig a szilágysági h. é. vasút szállítási adóval felemelt árudíjszabását a budapestsztergomi h. é. vasút állomási díjszabásának kiegészítését, a debreczen-dorecske-nagylétaí h. é. asut élö állat díjszabásának módosítását, továbbá állomás név változások és egyéb módosításokat JSztályában példányonrt kaphati Az igazgatóság.
A magy. kir. államvasutak zágrábi tlzletvezetősége a vonalai mentén levő szolgálati órák a vonatkísérő és mozdonyszemélyzet zsebóráinak kivételével) jókurban tartását, javítás: t és szabályoz* at, 11 n ut án átengedőit deózember hó 15-ének déli 12 óráig I. szakosztályunkhoz (Zágráb, T
23.
Ajánlja elismert hirü: 1148 szabadalm. „ P E f f t F E C T A " meritö korongos sorvetögépeit. Sik és hegyes talajhoz egyaránt alkalmas legújabb és legjobbnak bizonyult „ Z A L A D R I L L " (szabad. Simplex) sorvetőgépeit. Vetőgépeim a felette czélszerünek bizonyult szabad, kiváltható kapacsuklyókkal vannak ellátva. — Feltilmulhatlan egyetemes egyes és kétvasu — — — • — • — — — — — — aczélekéit és az egyetemes ekékhez való felszerelvényeit, valamint összes talajmivelő eszközeit- s egyéb gazdasági gépeit. ( C A gépek bármikor megtekintketők az ezredéves kiállításon (9. csoport gépcsarnok) és helybeli raktár-helyiségemben. "3H
16 16
Megrendelések az
Magyar királyi államvasutak.
É S K É P V I S E L E T : BUDAPEST,
" — «• -- T
izéM^Somo^gy^zobb^ üszög-vilUn^vi^Hfdeg-Enl ;on-Szt-György ^yBudapebst—KelInföld/éízögf'Áto VokAny°1TOÍány,°BfaI' ._.._. íei, Sziszek, bró Sunyá-doberUni^ Kőrös-belová esetén, a vonat hosszának arány ban számítandó fel "ősé"? pályafentartás\ °és é'pHési^osztáJyában, továt
K i t ű n ő
szecskaYágó-ís répavágó-gépeimet, | biztonsági j á r g á n y a i m a t és legjobb rendszerű
, „REFORM" takarmány-pároló készülékeim Gabona-rosták, Konkolyozók (trieurök) kézi kezelésre való Széna- és szalmasajtók fekvően vagy kocsira szerelve, Takarmávy-fttllesztők, Szállítható takarék-főzőüstök takarmány stb. részére zománcz bevonattal vagy anélkül, szállítókészülékkel vagy anélkül. Szecskavágók, Répa és burgonyavágók, darálók, 1906
valamint e r e d e t i
és más egyéb talajmivelési eszközöket és gépeket | van szerencsém a t. gazda-közönsé""01" Ábrás árjegyzékek kívánatra ir mentve.
AGRICOLA" sor-vetögépek
PROPPER SAMU |
tolókerék szerkezettel) mindennemű vetemény számára, váltókerekek nélkül, y-, két-, és több vasú ekék jótállás mclletl elismert legjobb szerkezettel készülnek
MAYFARTH PH. ÉSingyen. TÁRSA Árjegyzékek — Képviselők Thost O t t ó - f é l e rostély-öntőde P a r i s , Z w i c k a u ' / s tat-Pctcrvár. |t
Budapest, Váczi-körut 53. - •
-
• ' ^
• ••• • •• -
Beocsini Cseraaentgyári
felvétetnek.
Ve '.crképviselö Budapesten:
K Ü 1 3 N E LA D O L F mírnSk
Wessc l é n y i - u t e z a 36.
minőségű,
H Z Sack ekéket ZZI
Rildszinl.
TT - II rf.BJTjHL-} I reltflársitást és kBltséevetést ingyen ad, lenti. Füstemésztő tüzelés, nagy szénmegtakarit is, a legnagyobb tartósság.
H
l
TJnio
REDLICH, OHRENSTEIN ÉS SPITZER az 1885. budapesti
országos és számos más kiállításon az első díjjal, a Nagy Díszoklevéllel kitüntetve. 706 A gyárak évenkénti szállitc kipessége 1,000.000 métermázsa portland és román-czement. — Gyárak: Beocsinban, (Szerémm.) Pétervárad ir,ellett. — Központi iroda: Budapest, V, kerület, Akadémia-utcza 9. sz. Ajánlja Magyarországban, Ausztriában és a keleti dunatartományokban a legnagyobb és legkényesebb építkezésekben kitűnő sikerrel kipróbált gyártmányait, bármely vasúti vagy hajóállomásra szállítva : gyorsan vagy lassan kötő román-czementet és mesterséges portland-czementet, valamint vakolatnak nagyon alkalmas románczementet szép és egyenletes színben. Jótállás! A normáliáknál 25°/.-kai nagyobb huzási és nyomási szilárdságért. E g y o n l ő súlyú, ssáltolc á s Hordók.
1722
96. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
K HÓ M .
Cs. és Hr. szaft, t r i e n r is u e r f o r r io z o ím
JNICOLAUS
KEID
Stockerau-Wien.
Tpienroks szortírozó gépek minden gabonanem tisztításához.
Különleges t r i e u r t k ,
Ö ;
g Magyar kenderből készült, \
g
és legjobb minőségű
0
í
ajánl a
H
BLEIER és WEISZ,
§
5 kötélgyárl ezég Budapest. h Sj Raktár és iroda: Károly-körut 9. szám, a gróf Hadik-Barkóezy féle házban Ű H Gyártelep: H a j t s á r - u t 7 3 0 7 . s z . rt n Ajánlásra méltó tárgyak: torna-eszközök, Cocos fntószőnyegek, ü fl lábtörlők, ruhaszárító kö- 5 ö telek, H
bab, refcze, lenmag, köles stb.-hez szab.
halhálók, § kézitáskák stb. továbbá eaz- d dasági czikkek u. m.: Istráng, / kötőfék, rndaló gabona- H zsákok, vízhatlan ponyvák, p Itató és tiizi vedrek, kender- H tömlők, hevederek, kender, h kócz stb. a legjutányosabb eredeti Q gyári árakon. fi Vidéki megrendelte roiitosan eszközöltetnelc. Képes árjegyzék kivá
lyukasztott lemezekkel. 25%-al nagyobb munkaképesség, kifogástalan tisztítás, egészséges (magvak) szemek vesztesége nélkül.
Excelsior daráló-malmok,
HEID szabadalma, rozs, árpa, zab, tengeri, bab stb. zúzása és őrléséhez, kési és erőhajtással. Nagryon könnyű kezelés, nagy munkaképesség. olcsó ár és csekíly kopás.
60 első díj! Prospectusok ingyen és bérmentve. 1640
5
g gazdasági k ö t é l n e m ü e k e í , $
YXáTij
.Ty^Vr^TAT^TxTjlTA^^ Megjelent a
,KÖZTELEK ZSEBNAPTÁR' wmm
1397-dilc
évre
•
•
•
Szerkesztik: "
R U B I N E K GYULA és S Z I L A S S Y
ZOLTÁN.
az Orsz. Magy. Gazd. Egyes, titkárjai. 148484/0. I. szám.
M a g y a r k i r á l y i állam, Txa.ou.tal*.
A „ZSEBNAPTÁR"
Hirdetmény. Kaposfö rakodóhelynek a kocsirakományi teheráruforgalomra való megnyitása. A dombovár-zágrábi vonalon Kaposvír és Kls-Korj >k között, az előbbitől 10, a utóbbitól 6 kilométernyi távolságra fekvB Kaposfö kocsira Ezen rakodóhelyre vagy rakodőbelyrSl gyors és da melyetek be vagy kirakásához külön berendezések vagy k igényeltetnek, nem szál ltthstók ; a fentik értelmében szállítható kocsirakományi te s kirakására nézve pedii a magy. kir. államvasutak vonalain érvényes helyi árudijszí 0 pontjában (40 oldal) foglalt határozmányr *— A Kaposfö rakadóhelyen kezelendő szükséges kocsik 24 órával előbb irásbelileg rendelendők, moly megrendelés val áruk szabályszerű feladása és kiváltása a KaposKorpád, Í as-Korpád irányában történő szállítás esetében a szállitásfdyTmary.™^^ átu" díjszabásban (II. rész) a dijszámitás tekintetében megállapított általános határozmányok mérvadása szerint ezen rakodóhely közvetlen kilométertávoiságainak alapulvételével számíttatik. A dijszámitás alapjául veendő kilométertávolságok akként állapíttatnak meg, hogy a kaposvári irányban történő szállításnál a magy. kir. államvasutak kilométeímutatójál™" iii„_ másra megszabott kilométertávolságokhoz 10 kilométer, a kis-korpádi iránybt pedig a Kis-Korpád állomásra kitüntetett távolságokhoz 6 kilométer hozzí— Az ekként nyert közvetlen távolságok után az emiitett helyi dísze láüi táblázatok megfelelő dijlételei alkalmaztatnak. Egyrészt Kaposfö rakodóhely, másrészt az összfis bud£ t-balpartíé rok valamint Rákos rendoző p. u. között a távolság egységest kgkint ó krral le' Budagyártelep, Budapest déli v. (helyben) és (Ó-Bud mában pedig a kaposfö-budapost-kelenföldi 201 kilomÉ 5 krral felemelve nyernek alkalmazást. Egyrészt Kaposfö, • -' • bon) közötti forgalomban a
„Glória"
B o l t i
ára 1forint
S O
&r.
Ára előfizetőknek és az Orsz. Magy. Gazd, Egyes, tagjainak 1 frt 20 kr. Postadíj ÍO kr.
Megrendelhető a „KÖZTELEK" kiadóhivatalánál, B u d a p e s t , ÜllSUút 2 5 . (Köztelek).
Regula József törvényszékileg bejegyzett gazdasági irodája
Gráoz, Annenstrasse 58. Ajánlkozik mindennemű gazdasági termékeknek előnyös feltételekkel való értékesítésére beszerez közvetlenül a tenyésztőktől fajállatokat, igásökröket, szántóföldeket stb. közvetíti, különös kedvezményekkel, a legkiválóbb szállítóktól a gazdasági szükségleti czikkeket. Az irodatulajdonos mindennemű gazdasági üzemre vonatkozó kérdésben mint megbízható tanácsadó ajánlkozik. — Közelebbi felvilágosítással tószségeAnnenstrasse 58. Í
vihar-lámpa
petróleum égetésre 5"' szabadégővel, üvegcylinder nélkül, felülmúl minden eddigi találmányt, mely eddig piaozra került. >n igen izlézes lámpa,^kemény színezett bádogból van készítve, Ü hogy egyedüli s a legszolidabb, elismerve, miért is az érdeklődők _assága a fogó nélkül 32 cm. • átríoaozattal |gyütt 18 cm. KörUlbelUye «Srlligr ez hr. Csomagolással és bérmentes küldéssel 2 frt 95 kr. 7.V poataszállitmány, csomagolással és bérmentes kül'rt30kr. Szétküldés rövidség kedvéért UTANYET mellett. Á r j e g y z é k ingyen es b é r m e n t v e .
Megrendelési
ALEXANDER
praktikus uj beosztással, gazdag tartalommal s t e r j e d e l m e s k ö n y v v i t e l i r é s z s z e l é s j e g y z é k n a p l ó v a l jelent meg.
idejekorán
kérek.
BÁLINTH,
Wien, m/S, Salesianergasse 8/1.
va"Gl°m.\ir.TáUam™ur^ Kis-Szállás (14 drb.), Jálios Géza gazdasága Gyál (1 drb ), Czukorgyár, Petöhiza-
A legelterjedtebb néppárti heti élezlap, változatos szöveggel, mulattató eredeti képekkel, a politikai romlott korszellemnek szatyra és gúny által ostorozott heti eseményeivel, versekkel, adomatárral, kép-, szám-, sakk- és szórejtvényekkel és sok más mulattató dologgal. EISfise-feési á r a : e g é s s é v r e 4 fr-b, f é l é v r e 3 fr-b, n e g y e d , áu-ra i fr-fe A szegényebb, de olvasni szerető közönség számára a „HERKÓ PÁTER* népies kiadását egész évre 2 frtért, negyed évre 50 krért küldjük. A „HERKÓ PÁTER" tót nyelven is megjelenő heti élezlap egész évre 2 frt, fél évre 1 frt, negyedévre 50 kr. Márczius hó óta német nyelven is megjelenik a „HERKÓ PÁTER" heti élezlap. Naptárak, magyar, német és tót nyélven, az idő előrehaladottságánál fogva már csak 20 kr. darabonkint. Szerkesztőség: és kiadóhivatal:
BUDAPEST, IV. kerület, Zsibárus-utcza 7-dik szám.
96. SZÁM. 6-IR ÉVFOLYAM-
KÖZTELEK, 1896. NOVEMBER HO 28.
Knuth Károly
1723
GYOR 8Z. KIR. VAROS TANACSATOL.
m é r n ö k és gyáros. QTÁE É S IEODA:
Árverési hirdetmény.
BUDAPEST,
m
fcer.,
Oaray-ntcza 6—8. szánt.
Elvállal: Központi-, viz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, closettek, szivattyúk, vizerőmiívi emelőgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és róleum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárak számára. Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok | gyorsan készíttetnek. Legjobb minőségű köagyag-osövek raktáron.
^Magyar királyi államvasutak.
Győr szab. kir. város Tanácsa közhírré teszi, hogy a kezelése alatt levő és Bezi (Győrmegye) községben fekvő a bezi 9. sz. tjkvben felvett házhely 2 kat. hold és 1186 • öl nádas, továbbá 133 kat. hold és 60 • ölet tevő majorsági épületekkel, lakóházzal ellátott önálló tagbirtok Győrött (Belvárosi városház tanácstermében) 1896. évi deczember hó 22-dik napján d. e. 9 órakor önkéntes magán árverés utján 27,000 forint kikiáltási ár mellett a legtöbbet ígérőnek eladatni fog. A részletes árverési feltételek Vermes Jenő' tanácsosnál kaphatók. Győr szab. kir. város Tanácsa, 1896. november 7-én.
Üzletvezetőség Aradon.
Pályázati hirdetmény.
(Pályafentartási fák szállítása iránt.) A magy. kir. államvasutak aradi üzletvezetősége a vonalai szükségletéi ítositására és esetleg a következő és 1899. években szükséees pályafentartásl fái" —""" ezennel nyilvános pályázatot hirde _ még felemelhető, vagy •endelés'al Az 1897. évi szükséglet, m( 58 m3, tölgyfa deszka lejebbithetö a következő: jegenye fenyő deszka 160 n icz fenyő deszka 3 S m3, vörösfenyő deszjta 11 m3, szélmctszetlen jegenye eszka 25 m 3 , vágott (fürészelt) luczfenyő 3 3 371 — m ,, kerítés s fa 207 m , puha faragott (bárdolt) fa 808 m , faragott tölgyfa — „ fából 7300 drb, vágott puhafa lécz 88500 m., kerítésoszlop tölgyfából 2330 drb, jegenyefenyő palló 210 m33, luczfenyő palló 9 m3, tölgyfenyő palló 110 ni3, veresfenyő palló 7 m3, különféle puhafa rud 15 m . keritési rud 50 mm. átm. keményfából 8000 m., kerítés! rud puhafából 5000 m„ kerítés! rud keményfából 80 mm. átm. 9600 m. tölgyszália 62 m3, puhaszálfa 81 m3, veresfenyő szálfa 11 m3, puha széldeszka 5000 drb, fedő zsindely 263000 drb. Ezen biztosított mennyiségnél kevesebb megrende'*" • ™ w. ellen semmi néven nevezendő igényt nem " a részletes méretjegyzékben v. jegyzék ajánlati minta és pályázati általános és különleges szállítási feltételek csakis készpénz fizetés elle krnyl áron szerezvasutak nyomtatványtárától (Budapest, Andrássy-ut 73/75. sz. alatt) 25, ajánlatok a külön e czélra szerkesztett ajánl ányagok száUltására^ TOnatkozó .. jzállitás a magy. kir. államvasutaknál érvényben levő s any 11/96. sz. általános, valamint az épőlet és vágott fák szállítására ' „3S - feltételek érteimébei " m eszközlendő, mely feltételek a pályáz osztályánál, valamint a tt megtekinthetők. naponként a hivat"'" ságinál fs^irdín ülletvezetőségénél naponkéi Iczimmel: ikmánybélyeggel e ibér hó 15 „Ajánlat épületfák szállítása írd jáig a magyar kir. államvasnta] « dók, vagy posta utján bekülder ajánlott* mennyiségek^ él ie£ikeel déu'" 12 éóráj?álgbeaz aradi gngy|jt5pénztái » beküldendő.
Zechmeister Károly, 2053
mwm
mm
kir. tanácsos, polgármester.
Az üzletvezetőség.
ELADÓ SZŐLŐVESSZŐK.
Teljesen ép, jól Ö»S 40.000 Olasz rii rIP zmd Knnnl 6000 j Bálin Síé"? ' 2.000 Budai zc akator " EUXX) Passatut fÚXXÍ Rip. selt3cta gyöke 10.000 Selecta 20!000 Olasz rt.Szllng ...*". A vesszők mindén
BURGYÁN LAJOS Köves-Kálla, (Zala-meg,
Ménes eladás.
Lovag hetei Bakó Károly buzai gazd gában tenyésztett félvér ménes végleges feloszlatás folytán deczemlber 6>án d. u. 3 órakor tartandó [
nyilt árverésen eladatik. Megjelenni szándékozók érkezésök idejét f ] tudassák, mivel a szamosujvári és Budatelki ] vasúti állomásoknál kocsikkal szolgál a j—j tisztartóságEj BUZA, u t o l s ó p o s t a K É K E S . 1
I Iirdelracny. ermes gőzhajó közleki zett „Villám" nevü gőzsztálylyal is birnak, melyek külön ' ' ' inokkal, dohányzó teremmel, 4 hálóhelylyel ellátott családi zius_hó végéig:^ ' este, Fiúméból, ind. Anconába (a Budapestre in 7 óra 30^perczkor reggeL Anconából ind. Fiúméba (a Róma, Náj
ugy oda, mint vissza — Pirano érintkezése m hajó közlekedik.8110011^ ** ^ " ^^ Ezen gőzhajók az I. helyen kivül m, elegáns teremmel, sétafedélzettel, k: villamos világítással és gőzfűtéssel va A „Villám" nevü gőzhajó a termen kivül még egy
A tengeren való hajéátkeTés 10 órát vesz igénybe. svonatdk használatáért a termes gjzhajók menetdijaival együtt fize gőzhajón a luxusosztályért ágygyal gőzhajón az I. helyért együtt 8 frt és az I. osztályért netjegy irodájában, valamint A m. kir. államvasutak igazgatósága.
1710
KÖZTELEK,
Egyesület" hirdetései.
A z Az
O.
M.
Gr. E .
Budapest, u j
96. SZÁM. 6-ÍK ÉVFOLYAM.
1 8 9 6 . N O V E M B E R HO 2 8 .
könyvkiadó
Köztelek,
vállalatánál
megrendelhető:
g a z d a s á g i
s z a k m u n k á k :
>. 327 oldal. ...
ÍSS&5&
. .
—
1
írfflkSE
A
Z
D
A
S
Á
KAINIT
G
H
E
L
Ő
A
D
Á
S
O
K
3 forint. 1
Viteldíjvisszatérités az 0. M. G. E. utján.
A z 0 . M . Gr. E. I
&
Ára
NAGYBAN
ÉS
KICSINYBEN.
ORSZÁGOS TENYÉSZÁLLAT-TÖRZSKÖNYV, ,
ára í „ 1 , 5
és vezetési "fet^at ST'baramfltk
valő
Takarmányozó - kamrák
Ü i. I
teljes berendezését, vagy
ják
gőzhajtásra,
és legolcsóbbb
járgány elvállalköltség-
vetéssel valamint tervrajzzal
KUhneE.
l. Jllll,, Főraktár:
Budapest,
VI., VáczI-körut 57a. sz. gazdasági gépgyára ajánlja a t. gazdaközönségnek a bekövetkező öszi. idényre .
takarmány-kamra berendezéseit T e r r e z e t e k
Takarmány fiillesztők,
II a A r i s e r - f é l e leg-joblb a c z é l kazalvágó kések!
szolgálnak:
UMRATH és TÁRSA mezőgazdasági
=
gépgyárosok
BUDAPEST,
a legjutányosabb árban. k í v á n a t r a , k é s z í t t e t n e k . (Ventzky szabadalma) melyek kitűnősége, gyors működése és könnyű kezelhetősége felől számos magyar gazda bizonyítványa rendelkezésre áll; tOTábíi: szecskavágók, répavágók, morzsolok, darálók, czirokcséplök, arankarosták, Sack-rendszerit egyes, kettős és hármas ekék, rosták, (szelelő magtárrosta 33 frt), konkolyválasztók slb.
díjmentesen
=
Váczi-körnt, 60. szám. Nagy
választékú
á r j e g y z é k s z e c s k a - és répavágó-
gépek, darálók, egyes- és kettös-malomjáratok, t a k a r m á n y füllesztök, olajpogácsatörök, kukoriczamorzsolók és a z
összes gazdasági gépekről kívánatra
ingyen
és
bérmentve.
K ü l ö n l e g e s s é g : oséplőgarniturák mozgonyok kedvezményes
Í00
Teljes
gőz-
é s Compound-gőzlóerőig
árak
és
mint jótállási feltételek
rendkívül
fizetési-, mellett.-
vala-
ÍM. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. Hirdetési ár 15 szóig 30 kr., ezen fa szó 2 kr., feltűnő hetükkel 4 kr. Czim minden beiktatásnál 30 kr. bélyegilleték.
KÖZTÉLEK,
1 8 9 6 . N O V E M B E RHO28.1721
KIS H 1 R D E T M K ,
C s a l t oly l e v e l - k r e vitlas/oliiiilt, m e l y e k k e l v á l a s z r a s z ü k s é g e s levélfoély e g e t y a g y l e v e l e z ő l a p o t ltülaerielt.
Betöltendő állás. éíáihVeVáj Aiőtlén, ki a gazdasági számVitelbeü teljes jártassággal bif és ' ' • delkezil . fegV nagyobb felvétetik. Ajánlatők „Számvevő" jelige alatt e lap kiadóhivatalába intézendőli bizonyitvány másolatokkal, melyek vissza nem adatnak. 2055
felvétetik, Míiyben fésZe; sül, kí külföldi gazdaságban mái működött. Bizonyítvány másolatokkal ellátott ajánlatok jK6zwetit.lt i i Q y n á k s é g j " , Károly körút 9.. küldendők. 2074. Gazdasági irriok kellő bráxissal és jő referenciákkal felvétette . kei-estetik, feizbhyitványmásblatokkal eliíitóit ajánlatok é láp kiadóhivatalába t. M: alatt Á Rakitjei gazdaság részéra kerestetik 1897. évi január 1-én történendő belépésre egy ügyes tehenészgazda, ki a magyar és német nyelven kivi tenyésztés tefén teljes já^ tasággal bír. Továbbá egy ügyes konyha kertész, ki jártassággal bír, amennyiben az illető iiűnt-két szakinában tüökődfli fog. Aján» latok fizetési igényekkel, Kárpáti Káfoly uradalmi lisZtartóhoz Rakitje u,
Állást keris egy 23 éves ág. eV. Vallású a gazdaságban kellő jáftasSág'gal bíró szölid és iiiegbízható OkleVeles gaZdász, ki a gazdásági tanintézetet Debreczenben végezte. Czim a kiadóhivatalban megtudhutó. 2067. A keszthelyi gazdasági tanintézetetjeles eredménynyél végtett fiatalember, Szerény fizetés, esetleg díjtalanul, ésupán teljes ellátásért nagyobb uradalomban, Írnoki, illetőleg gyakornoki állást kefes. Czim a kiadóhivatalban. Állását azoilnal betöltheti. 2066 Nőtlen gaZdász, 20 éVeS, ref. vallásü, ki a mezőgaz" ' tfminden ágában több óla gyakorlattal bir, földmives iskolát tanült, jó Írással bif, könyvvitelben jártasj beszél magyarul, slémetül, szerbül és romá nül, Szörény feltételek mellett állást keres: Czim -a kiadóhivataibári: i 207Ö FőldmiVes iskolát jó sikerfel végzett fiátal intelligens ember, ki á gazdaság minden ágában és könyvezetésben jártas, a gazdasági téren már több évig működik, segédtiszti vagy ispáni állást keres. Czim „B. M." alatt a kiadóhivatalban. '2071 Egy 40 éves, nőtlen, izr. gazda, ki huzamosabb ide* ig folt elsőrendű gazdaságba alkalmazva,miről kitűnő - . kezife, kulcsári állást keres szerény feltételek mellett.
fett
Állást keresők. GepéSz kovács, ki féléves /patkolást végzett és bármiféle gépjavítást elvégez, éves állást keres: Levelek „Kovács" " jelige alatt a kiadóba. 2043 Kertész, ki a kertészet minden ágában teljesen jártas, virágágy-, melegágy*, szőnyeg-, rózsa-, faiskola-, zöldség-kertészet s szőlőszetet jól érti, s jóbizonyitványokkal bír, állást keres. Czim a kiadóhivatalban. Földmives iskolát kitűnő sikerrel végzett, másfél évi gyakorlattal és szép írással bíró fiatal ember szerény feltételek''mellett állást keres. Czim a kiadóhivatalban. .2044 ' Gyakornoknakajánlkozik gazdaságba, esetleg fizetés nélkül is, 19 éves fiatal, ember. .Czim a kiadóhivaFöldmives iskolát végzett, : reális nőtlen egyén, alkalmazást keres. Czim a kiadóhivatalban. 2057 Főgépész, ki legutóbb - ezredéves kiállításnál volt , alkalmazásban, nagyobb uradalomban állandó állást • keres. Czim a kiadóhiva' kaiban, . 2054
Egy felsőbb gazdasági tanintézetet jó sikerrel végzett iZr. gazdatiszt, ki 14 évi gyakorlat után (9 év óta egy intensiven kezelt uradalomnál) ugy a mezőgazdaság, mint az állattenyésztés terén, valamint a könyvvitelben kellő jártassággal bír, nagyobb gazdaságban vagy rokonvállalatnál oly állást keres, hol tehetsége és szorgalma által jövőjét megállapíthatná. Szíves megkeresések a kiadóhivatalba kéretnek. 2056 : Ügyes mükertész 38 éves kiscsaládú, helyet keres uj, évre, konyhakert faiskola, ujdivatu, szőnyeg, rózsa, üvegházi, edényes, növényszaporitását, melegágyi kofainövény, előállítását, borászati szőlőültetést méhészetet D i e r s o n s z e r ü kaptár kezelését, kereskedő kertészetet kelő növények értékesítését, ujkertet, rajzát s alakítását, kertészetben élőforduló kosárfonás ugyszinte kötészetet is érti; Mint 120 holdas kertnek több éven át önálló vezetője mindenfői jó bizonyítványai Vannak, igényei nem nagyok. Szíves megkeresések „ B . J . " főkertészi czimenFűr(Komárommegye) kéretnek. 2074 Négy éves magyar tinót megvételre keres Bérgaz' ' Polgárdi (Belmajor)
Gazdasági intézetet végzett, egy évi gyakorlattal biró fiatal embef, szerény feltételek mellett írnoki állást keresd Czim a kiadóhivatalban. 2069' Állást kere$ egy középkorú ember, ki mái Í6 év óta mint uradalmi hajdú, magtáros működik gazdaságban s méhészetben s dohánytermelésben teljes jártassággal s jó bizonyítványokkal bír, beszél magyarul, németül, kisebb gyobba magtárosnak ajánlkozik. A heti vagy havi bevétel és kiadás pontos vezetéséért 100 fft kaucziót tesz le, 2082
Állatok. Igen szép, válogatott vöröstarka simmenthali jellegű 1—2,. (3) .éves növendék ökör és üsző borjakat megvételre ajánlanak, Klein és Spitzer Kis-Czelli kereskedők. Megrendelések _ egyezség szerint bármikorra is elfogadtatnak.
Eladó tehenészet.
Azonnali megvételre kerestetik egy 2—21/2 éves szép könnyel) faj törzskönyvezett Simmenthali tenyészbika. Szikes ajánlatok kéretnek őreflhi gazdaság czimére ,p. Tápió-Szelfe Pestmegye, 2065 SÖIacfiS" jutányosán 4 darab orsz.1 törzskönyvezett telivér símmenthali tenyészbika Geisz László tulajdonosnál Hencsén, posta, vasút, NagyDorógh. 2030
Vegyesek. Cziroktermelés felhagyása folytán egy Kühne-féle magfejtő, 3 drb egyes szakáivágó, egy drb kévés szakáivágó jutányos árQn eladó Zsótér Andornál Ó-Becsén. 2040 Eladó, Czapáry Dénesnél, Szölős-Vég-Ardóban (Ugocsa megye) Zittaui fajtiszta vöröshagymából — mely magtermelésre is igen alkalmas — 30—40 mmázsa. A nagy-szőlősi vasúti állomáshoz szállítva mmázsánként zsák nélkül 5 írt. 2041
A gödöllői i . Mr, loroiauradalom telitér tenyésztéséből
21 OH. innttiali
folyó évi deczember hó 10-én, délelőtt 9 órakpr a gödöllői alsó majorban szóbeli árverés utján fog eladatni. ., Az árverési feltételeket és a bikák leírását az uradalmi igazgatóság kívánatra megküldi
A m. kir, Icoronauradalora
praeparatoriuma
tanszerkészitőB U D A P E S T , II. Donáti-u. 7. Legmagasabb és maaas elis* mérésék; aranyérmek, díszoklevél stb. stb. miniszteri ajánlások. 2036 emlősök és madarak [vészi és tartós k i t ö m é s é r e .
Bftnybádi tájfajta; minden darabja legelső rendű és legszebb példány. 21 darab fejős tehén és 22 darab növendék jószág, ez is mind kiválasztott példány. Bővebb felvilágosítással alulírott szolgál. Szigeth Gábor 2077 Szegzárdon. Három darab tenyész mén, Kéttő tizenhetedfél markos eredeti idős fekete orosz és egy telivér lipiczai idős kis szürke olGsón eladó. Mindegyik lovagolva és kocsiban egyesben is- behajtva, Igen szelídek. . Hertelendy
szállítója
Dr. Lendl Adolf, rt, Váoil-kSrat 39. n. Legnagyobbtegsttan<• Jak -Mog-Fargalmi-tatézct a narchlábu (gyedin, saoSj ..._.£»*(•& <> a ieet.kl*. ,4í,«r«eebb fíHMrtoküíoMíl tíiBiía ?*».
P O K R O C Z n e m e z á r u gyári raktár. A n. t. közönséget i szerencsém értesíteni li \ kényelme szempontjából fenti árukból Budapest, Károly-körut 5.
( t a n felszerelt raktárt tarlót. P o k r ó c s o k
Az állatok friss állapotban előleges preaparatio nélkül küldendők be.
a legolcsóbb áraktól a legfinomabb minőségig. Meg nem felelő árukért, bérmentes visszaküldés ellenében, .ez- összeg visszatérittetk.
Pontos sleliiisieretestiszolglás
kutyabetegséget, baromfikolerát, sertésvészt, ugyszinte az állatok mindennemű hasesetekben gyógyítják a
Wallmann Erfurti kerületi állatorvos ur tudományos értekezése, ugyszinte a használati utasítást ingyen és bérmentve küldi meg az egyedüli gyáros CL. LAGEMANN vegyészeti gyára Erfurt. Megrendelhető minden gyógyszerész és állatorvos által dobozonként 1 frt 50 krért. Főraktár: T ö r ö k József gyógyszertára VI.,: Király-u. 12.
Tátrai
különlegességek. Vörös áfonya czukorban főtt, 5 kilós gomba 5 kilósbödöny 3.50. Málnaszörp 5 kilós edény 3.80. Kárpáti gyomorerősítő, 'kitűnő likőr, 3 üveg 3.90. Borókaszesz leg tisztáb boróka-párlat, 3 üveg. 2.65, utánvét' mellett bérmentv szállít Cornides K. gyógyszerész,- Felka, Szepesm.
nonflja minden ház, gyár, iialoin és földbirtok_ tulajáé" Btettoxint paüámyok -s egerek kiirtására használta, dintadoboz 60 kr., Va kg. ki,ebb vállalatnak elegendő, 3 vállalatok számára Frt. Valódi kapható jEIN S., o. gyógyél, LÚGOSON, 60 sz. Príma birtokbérBet ! 1800 holdas kitűnő minőségű talaj, lakház és gazd. épületekkel, közel vasúthoz és városhoz: Somogymegyében, róna fekvésű, családi viszonyok miatt átadó; Továbbá 1500 haldás Vasmegye felső, vagy Sopronmegye alsó részén közel vasúthoz, egyenes fekvésű, jutányos direct tulajdonostól bérbe adatik. Nagyobb és kisebb birtok vétele végett is közelebbit Österreicher Bernátnál Nagykanizsán. Akácz és bálvány (Ailautus) csemete ültetésre alkalmas, jutányos árban eladó tavaszi vagy őszi szállításra, Bashalom, posta Királytelek Liptay Jenőnél. Kerestetik megvételre egy használt, de kifogástalan állapotban levő Kühneféle czirok megfejtőgép. Czim a kiadóhivatalban. , 2062
Sonnenschein B,
Budapest, Károly-körut
5.
Eladó Nógrádvármegyében egy 400 és egy 1000 holdas birtok (á 1200 • öl). Czim a kiadóhivatalban. 1972 Szabadalmazott tiz évig is e l t a r t ó
portiókötelek 6 m/m vastag, 200 c/m. hosszú, egy posta csomag 100 drb I frt 60 kr. 1000 drb 15 frt. ügyanily
kéveköteiek 41/2 m/m Vastag, 150 c/m hosszú egy próba postacsomag 200 drb-al I frt 60 kr 1000 darabot 7 frtért szállít utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötélnemüeket ajánl legjútányosabb árakon
Bellán Mátyás, Bács-Cséb.
A kinek megbízható üzleti vagy gazdászati személyzetre szüksége van, birtokot, házat vagy -üzletet venni vagy eladni szándékozik, bizalommal forduljon a Hatós. enged, és bejegyzett budapesti keresked. és gazdasági közvetítő ügynökségVII., Károly-körut 9.
1710
KÖZTELEK,
1 8 9 6 . N O V E M B E R HO 2 8 .
Gőzekéket, Gőz-utihengereket Gőz-nttmozdonyokat és
9 6 . SZÁM. 6-ÍK ÉVFOLYAM.
Állami részről történt kísérletezések alapján szike* talajok javításira es - termőképessé tételére — kitűnőnek bizonyult az 4631
EGERES!
TRÁGYAGIPSZ,
melyet, valamint mindennemű műtrágyát legjutányosabban szállít az
^ S ^ T T E S r EGERESI MŰTRÁGYAGYÁR ingyen és bérmentve.
KRAMERJ., BUDAPEST, V. ker., Dorottya-uteza 9. sz.
a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít
John Fowler & Co.
Szecskavágók Répavágók,
Telefon 9 2 - 5 0 .
járgány- és kézihajtásra,
hol i s épített uj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt é s javítóműhelyt tartanak fenn. i déli vasúton
legújabb szabadalmazott
Buda-
„ H A F I D " darálógépek W e n t z k i - r í l e szabad.
ALAPITTATOTT 1848-ban.
gyorstakarmány-füllesztők nagy készletben
kir. szab. nyereg-, szij- é s bőröndáruk gyára
Budapest, IV., Koronaherczegf-utcza 3. Nagy választék lószerszámok, nyergek, ostorok, zabiák, lépokróezok, lónjiró ollók s utazó czlkkekben, legjobb kivitelben jutányos árakon. Előirásos nyeregszerelések tényleges s tartalékos tiszt urak részére legolcsóbb árakon.
Friedlaender József gépgyára, B u d a p e s t , V I I I . , k e r e p e s i - u t 17. s z .
m - Az összes gazdasági gépek gyártása, - m ifzéíei ingyen és bérmeatve.
Képes árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve.
A Zalathnai kénkovand ipar r. t.
A zsombolyai uradalomban
240 hl. 1896. és 80 hl, 1895, évi termésű
Brassói kénsav műtrágyagyára
kendermag van eladó,
a j á n l : mindennemű száraz é s k ö n n y e n szórható s u p e r f o s z f á t o t , r é p a - , s z ő l ő - és á r p a t r á g y á t T h o m a s salaklisztet, chilisalétromot, kénsavas a m m o n i á k o t é s m i n d e n e g y é b m ű t r á g y á t szavatolt béltartalommal. Fölvilágositásokkal é s részletes árjegyzékkel szívesen
ára előbbinek 12 frt, utóbbinak 10 frt mm.-ként a zsombolyai vasútállomásra állítva.
a
olasz mag után termelt (55 kilogramm minőségi sulyu)
Uradalmi Igazgatóság.
G É P O L A J A T ,
u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott r e p e z e o l a j a t stb.
Szalonnái,
Fertőtlenítő
szereket,
g y á r v e z e t ő s é g
v a l a m i n t
BUDAPEST. IV., Bécsi-utcza 5. sz. Luczernát, lóherét, fiimagvakat,
Kocsikenőcsöt, Petroleumot, zsákokat, takaró- és szekrényponyvákat, kátrányrestékeket, f e d é l l a k o t ,
MŰTRÁGYÁT.
Olasz szaponáriát, tisztán vastag gyökerekből örülve.
K R A M E R
B r a s s ó n ,
a központi i r o d a
LIPÓT,
minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket ós
vetőmagot a legjutányosabb áron és garantált jó minőségben BUDAPESTEN,
A k a d é m i a - u t c z a ÍO. s z . T e l e f o n . S ü r g ö n y c z i m : „ C E R E S " Budapest, Á r j e g y z é k k e l és részletes kiilön a j á n l a t o k k a l kívánatra szolgrálok. .Pátria"
V.
k e r , ,
irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
