A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tervezet

A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NFGM/3731 /2010.

Tervezet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról és az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet módosításáról

Budapest, 2010. április

készítette: Dr. Babus Júlia [email protected] 441-7786 Dr. Hegedűs Annamária [email protected] 441-7837 Dr. Papp Ferenc [email protected] 374-2944

látta: Magyar Mária [email protected] 441-7784 Dr. Bódis Mihály [email protected] 374-2789

jóváhagyta Dr. Szaló Péter Dr. Bozzay Erika :


EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai munkaterv szerint

ténylegesen

szakmapolitikai értekezlet időpontja: honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja: 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje alapján észrevételezésre jogosultak, jogszabály alapján egyetértési joggal rendelkezők intézmény MeH IRM PM

egyetért

nem ért egyet

nem adott észrevételt

észrevétele maradt fenn

2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak intézmény EÜM FVM HM KHEM KVVM KÜM OKM ÖM SzMM TPF TNM PTF TNM

egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt

2.3. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv ÁJOB AVB JNOB LÜ LB KSH

egyetért

nem ért egyet



2.4. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet

egyetért

nem ért egyet



MÉK MMK készítette: Dr. Babus Júlia [email protected] 441-7786 Dr. Hegedűs Annamária [email protected] 441-7837 Dr. Papp Ferenc [email protected] 374-2944




VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja 1.1.A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél Az előterjesztés célja az engedélyezési eljárások közül a bejelentés jogintézményére – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel összhangban – vonatkozó részletszabályok megalkotása. 1.2.A kormány-előterjesztés szükségességének okai 1. A hatálybalépést követő jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai alapján szükségessé vált a bejelentés jogintézményére vonatkozó részletszabályok megalkotása. 2. Módosítani kell az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet, mert időközben 6 elsőfokú építésügyi hatóság visszaadta az elsőfokú építésügyi hatáskört. 3. Elkészült az építésügyi hatósági és felügyeleti bírságok elektronikus nyilvántartási programja. Az üzembe helyezés érdekében szükséges az érintett kormányrendeletek kiegészítése is, amelyet jelen előterjesztés keretében teszünk meg. 1.3.Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása A tervezet elfogadása közfeladat változásával nem jár. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. jogalkotás Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosítása, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet módosítása. 2.2. egyéb intézkedés Nem szükséges. 2.3. alternatívák 3. Kormányprogramhoz való viszony A hatályban lévő rendelkezések módosítása minél inkább segítse elő és a lehetséges mértékig biztosítsa az építésügyi hatósági eljárások során a kiszámíthatóságot, a tervezhetőséget, a szakmai, kivitelezői biztonságot, a jogkövető magatartás biztosítását, a jogos magánérdek és a közérdek egyensúlyának megtartása mellett. készítette: Dr. Babus Júlia [email protected] 441-7786 Dr. Hegedűs Annamária [email protected] 441-7837 Dr. Papp Ferenc [email protected] 374-2944




4. Előzmények, kapcsolódások A Kormány a tartozási lánc visszaszorítása érdekében meghozott intézkedések hatékony végrehajtása érdekében elfogadta az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LVII. törvényben és az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben meghatározott intézkedéseket. 5. Európai uniós kapcsolódások A tervezet az EU jogalkotásához nem kapcsolódik. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk A tervezetet az OGY nem tárgyalja. 7. Társadalmi egyeztetés Nem szükséges. 8. Vitás kérdések 9. Az előterjesztés kommunikációja Igen / nem? Javasolt-e az előterjesztés kommunikációja? Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás A kormányzati kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Az előterjesztő részéről nyilatkozni fog:

Következik-e kommunikációs kényszer a döntésből? Részletes kommunikációs terv:





HATÁSVIZSGÁLATI LAP I. A végrehajtás feltételei A közpolitikai cél megvalósulásához további kormányintézkedések nem szükségesek. A döntés végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi, költségvetési feltételek rendelkezésre állnak, annak elfogadása esetén az NFGM részéről többlet költségvetési igény nem merül fel. II. A társadalmi, gazdasági hatások összefoglalása A hatályban lévő rendelkezések módosítása elősegíti és a lehetséges mértékig biztosítja az építésügyi hatósági eljárások során a kiszámíthatóságot, a tervezhetőséget, a szakmai, kivitelezői biztonságot, a jogkövető magatartás biztosítását, a jogos magánérdek és a közérdek egyensúlyának megtartása mellett. A 2009 októberében bevezetett új szabályozás tényleges érvényesülése érdekében felmerült módosítási igényeket igyekszik kielégíteni a több kormányrendelet módosítását magába foglaló előterjesztés. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei A tervezet elfogadása nem növeli a vállalkozások pénzügyi terheit. b) A háztartások pénzügyi terhei A tervezet nem terheli meg vagy javítja a háztartások helyzetét. c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei A tervezet elfogadása nem tesz többlet terhet valamely társadalmi csoportra. d) Hatékonysági és versenyképességi költségek A tervezet elfogadása nincs hatással a hatékonysági és versenyképességi költségekre. e) Az előterjesztés adminisztratív terhei A tervezet elfogadása többlet adminisztratív teherrel nem jár. IV. Költségvetési hatások A tervezet elfogadása többlet költségvetési kiadással nem jár. V. Egészségügyi hatások A tervezet elfogadásának egészségügyi hatásai nincsenek. VI. Környezeti hatások A tervezet elfogadása közvetlen környezeti hatással nem jár.




A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 6

HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról és az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet módosításáról szóló előterjesztést és elrendeli az előterjesztés 1. mellékletét képező kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.





1. melléklet az előterjesztéshez

A Kormány …/… (….) Korm. rendelete az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormány az 1. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontjában, a 2. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés w) pontjában, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (2) bekezdésében, a 3. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés a) pontjában, a 4. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés a) pontjában, az 5. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés i) pontjában, a 6. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés d) pontjában a 7. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés o) pontjában a 8. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása 1. § (1) Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Elj.R.) a következő új 30/A-30/B. §-sal egészül ki: „30/A. § (1) Az Engr. 1. melléklet IV. oszlopában meghatározott építési tevékenységek végzését az építtető az e rendeletben előírtak szerint az építésügyi hatóságnak bejelenti. Az építési tevékenység a bejelentést követő 15. munkanaptól a bejelentést követő 60. munkanapig kezdhető meg, és a kezdéstől számított 6 hónapon belül folytatható. (2) Az építésügyi hatóság a bejelentés megérkezését követő öt munkanapon belül ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a 17. § (3) bekezdésben és a 27. § (6) bekezdésben meghatározott követelményeknek. készítette: Dr. Babus Júlia [email protected] 441-7786 Dr. Hegedűs Annamária [email protected] 441-7837 Dr. Papp Ferenc [email protected] 374-2944




(3) Az építésügyi hatóság a bejelentés megérkezésétől számított öt munkanapon belül a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja és egyidejűleg figyelmezteti a bejelentőt a bejelentés nélküli építési tevékenység végzésének jogkövetkezményeire, ha a) a bejelentés nem felel meg az (2) bekezdésben előírtaknak, és a bejelentő nem részesült költségmentességben, vagy b) a Ket. 30. § a)-c) és g) pontjaiban foglalt feltételek fennállnak. 30/B. § (1) Ha a bejelentés és annak mellékletei megfelelnek a 30/A. §. (2) bekezdésben előírtaknak, akkor az építésügyi hatóság a bejelentéstől számított tíz munkanapon belül megvizsgálja a 28. § (3)-(4) bekezdésben foglaltak teljesülését. (4) Ha a tényállás tisztázásának eredményeként az építésügyi hatóság megállapítja, hogy a bejelentés és annak mellékletei megfelelnek az (1) bekezdésben foglaltaknak, az építésügyi hatóság a bejelentést hivatalból az építmény-nyilvántartásba veszi. Az építménynyilvántartásba vételről szóló egyszerűsített határozat rendelkező részének tartalmaznia kell értelemszerűen a 29. § (2) bekezdés c)-f) pontjában előírtakat. (5) Ha a bejelentés és annak mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdésben foglaltaknak az építésügyi hatóság a bejelentés nyilvántartásba vételét megtagadja. (6) Ha a 30/A. § (1) bekezdésében meghatározott időn belül a bejelentett építési tevékenységet nem kezdték el, akkor az építésügyi hatóság az építmény-nyilvántartásba bejegyzett tényeket hivatalból törli és erről az építtetőt értesíti.” (2) Az Elj.R. a következő új 34/A. §-sal egészül ki: „34/A. § (1) Az Engr. 1. melléklet VII. oszlopában meghatározott bontási tevékenységek végzését az építtető az e rendeletben előírtak szerint az építésügyi hatóságnak bejelenti. A bontási tevékenység bejelentést követő 15. munkanaptól a bejelentést követő 60. munkanapig kezdhető meg, és a kezdéstől számított 6 hónapon belül folytatható. (2) Az építésügyi hatóság a bejelentés megérkezését követő öt munkanapon belül ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a 17. § (3) bekezdésben és a 33. § (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek. (3) Az építésügyi hatóság a bejelentés megérkezésétől számított öt munkanapon belül a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, és egyidejűleg figyelmezteti a bejelentőt a bejelentés nélküli bontási tevékenység végzésének jogkövetkezményeire, ha a) a bejelentés nem felel meg az (2) bekezdésben előírtaknak, és a bejelentő nem részesült költségmentességben, vagy b) a Ket. 30. § a)-c) és g) pontjaiban foglalt feltételek fennállnak. (4) Ha a bejelentés és annak mellékletei megfelelnek a (2) bekezdésben előírtaknak, akkor az építésügyi hatóság a bejelentéstől számított tíz munkanapon belül megvizsgálja a 34. § (2) bekezdésben foglaltak teljesülését. (5) Ha a tényállás tisztázásának eredményeként az építésügyi hatóság megállapítja, hogy a bejelentés és annak mellékletei megfelelnek az (4) bekezdésben foglaltaknak, az építésügyi hatóság a bejelentést hivatalból az építmény-nyilvántartásba veszi. Az építménynyilvántartásba vételről szóló egyszerűsített határozat rendelkező részének tartalmaznia kell értelemszerűen a 34. § (4) bekezdés b)-d) pontjában előírtakat. (6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével a bontási bejelentésre az építési bejelentésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” (3) Az Elj.R. a következő új 37/A. §-sal egészül ki: készítette: Dr. Babus Júlia [email protected] 441-7786 Dr. Hegedűs Annamária [email protected] 441-7837 Dr. Papp Ferenc [email protected] 374-2944




„37/A. § (1) Az Engr. 1. melléklet X. oszlopában meghatározott építési tevékenységek esetében az építmény használatbavételét az építtető az e rendeletben előírtak szerint az építésügyi hatóságnak bejelenti. Az építményt a bejelentést követő 15. munkanaptól lehet használatba venni. (2) Az építésügyi hatóság a bejelentés megérkezését követő öt munkanapon belül ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a 17. § (3) bekezdésben és a 36. §-ban meghatározott követelményeknek. (3) Az építésügyi hatóság a bejelentés megérkezésétől számított öt munkanapon belül a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, és egyidejűleg figyelmezteti a bejelentőt az építmény bejelentés nélküli használatba vételének jogkövetkezményeire ha a) a bejelentés nem felel meg az (2) bekezdésben előírtaknak, és a bejelentő nem részesült költségmentességben, vagy b) a Ket. 30. § a)-c) és g) pontjaiban foglalt feltételek fennállnak. (4) Ha a bejelentés és annak mellékletei megfelelnek a (2) bekezdésben előírtaknak, akkor az építésügyi hatóság a bejelentéstől számított tíz munkanapon belül megvizsgálja a 37. § (2) bekezdésben foglaltak teljesülését. (5) Ha a tényállás tisztázásának eredményeként az építésügyi hatóság megállapítja, hogy a bejelentés és annak mellékletei megfelelnek az (4) bekezdésben foglaltaknak, az építésügyi hatóság a bejelentést hivatalból az építmény-nyilvántartásba veszi. Az építménynyilvántartásba vételről szóló egyszerűsített határozat rendelkező részének tartalmaznia kell értelemszerűen a 37. § (5) bekezdés a) és e) pontjában előírtakat. (6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével a használatbavételi bejelentésre az építési bejelentésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ha az építésügyi hatóság a használatbavételi bejelentésig a bejelentett építési tevékenységet a helyszínen nem ellenőrizte úgy, a helyszíni szemlét a használatbavételi bejelentés nyilvántartásba vételéig le kell folytatnia.” (4) Az Elj.R. 43. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése, valamint a bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül megkezdett építési, bontási tevékenység végzése esetén a szabálytalanul végzett építési tevékenység jogkövetkezményeit kell alkalmazni.” 2. § Az Elj.R. 5. melléklet 3.2. sor „Bevonás és közreműködés feltétele” oszlopában a „biogáz és komposztáló telep, élelmiszert előállító hely” szövegrész helyébe az „élelmiszert előállító hely” szöveg lép. 3. § Hatályát veszti az Elj.R. 30. § (3)-(4) bekezdése, a 34. § (5) bekezdése, és a 37. § (6) bekezdése.





2. Az ingatlan adataiban bekövetkezett változások igazolásáért, egyes hatósági bizonyítványok kiállításáért, az összevont eljárásért és az integrált eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 197/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása 4. § Az ingatlan adataiban bekövetkezett változások igazolásáért, egyes hatósági bizonyítványok kiállításáért, az összevont eljárásért és az integrált eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 197/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. § helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § (1) E rendelet hatálya – a katonai építésügyi hatóság, és eljárásai kivételével – a) az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez, vagy tény, állapot, egyéb adat helyszíni szemle alapján történő igazolásához az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó hatósági bizonyítvány kiadására, b) az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó összevont eljárásra, c) a külön jogszabályban meghatározott integrált eljárásra, továbbá d) az eljárásokba bevont hatóságokra és szakhatóságokra terjed ki.” 3. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása 5. § A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 11/A. § (3) bekezdés af) pontjában „az ipari,” szövegrész helyébe „a biogáz és komposztáló telep technológiáinak elhelyezését, vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, az ipari,” szöveg lép. 6. § A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 4. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása 7. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Éhk.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek az építésügyi vizsgát jogszabályban meghatározott módon és tartalommal a köztisztviselői kinevezést megelőzően vagy a kinevezést követő 1 éven belül kell teljesítenie. (2) Az építésügyi vizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a) a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, b) a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama, továbbá c) a keresőképtelenség. (3) Mentesül a köztisztviselő az építésügyi vizsga letétele alól, ha a) olyan közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, amelynek választható vizsgatárgya az építésügyi igazgatás, b) építési jogi szakokleveles mérnöki képzést végzett el, vagy készítette: Dr. Babus Júlia [email protected] 441-7786 Dr. Hegedűs Annamária [email protected] 441-7837 Dr. Papp Ferenc [email protected] 374-2944




c) építésügyi igazgatási területen legalább 10 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik. (4) Részben mentesül a köztisztviselő az építésügyi vizsga letétele alól, ha olyan posztgraduális képzésen vett részt, amelynek képzési célja, illetve követelményrendszere az építésügyi vizsga követelményrendszerével részben megegyezik. (5) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságnál vezetői megbízást, vezetői kinevezést - a 4. § (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - csak az kaphat, aki eredményes építésügyi vizsgát tett.” (2) Az Éhk. 9. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságoknál foglalkoztatott a 6. § szerint építésügyi vizsgára kötelezett köztisztviselő 2011. december 31-jéig diplomájával igazolja, hogy elvégezte az építési jogi szakokleveles mérnöki képzést, akkor az építésügyi

vizsga letétele alól mentesül.” 8. § (1) Az Éhk. 1/A. mellékletében a) az „Eger ellátási illetékességi területe Eger, Andornaktálya, Balaton, Bátor, Bekölce, Demjén, Egerbakta, Egerbocs, Egercsehi, Egerszalók, Egerszólát, Feldebrő, Felsőtárkány, Hevesaranyos, Maklár, Mikófalva, Nagytálya, Nagyvisnyó, Noszvaj, Szarvaskő, Szilvásvárad, Tarnaszentmária, Verpelét készenléti illetékességi területe Kerecsend, Novaj, Ostoros” szövegrész helyébe az „Eger ellátási illetékességi területe Eger, Andornaktálya, Balaton, Bátor, Bekölce, Demjén, Egerbakta, Egerbocs, Egercsehi, Egerszalók, Egerszólát, Feldebrő, Felsőtárkány, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Ostoros, Szarvaskő, Tarnaszentmária, Verpelét készenléti illetékességi területe Kerecsend, Novaj” szöveg, b) a „Hatvan ellátási illetékességi területe Hatvan, Boldog, Csány, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Nagykökényes készenléti illetékességi területe Rózsaszentmárton” szövegrész helyébe a „Hatvan ellátási illetékességi területe Hatvan, Boldog, Csány, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Nagykökényes, Rózsaszentmárton” szöveg c) a „Bélapátfalva ellátási illetékességi területe Bélapátfalva, Bükkszentmárton, Mónosbél” szövegrész helyébe a „Bélapátfalva ellátási illetékességi területe Bélapátfalva, Bükkszentmárton, Hevesaranyos,Mikófalva, Mónosbél, Nagyvisnyó, Szilvásvárad” szöveg, d) a „Monor ellátási illetékességi területe Monor, Káva, Monorierdő, Péteri készenléti illetékességi területe Bénye, Csévharaszt, Gomba, Maglód, Nyáregyháza, Pilis, Üllő, Vasad” szövegrész helyébe a „Monor ellátási illetékességi területe Monor, Csévharaszt, Káva, Monorierdő, Péteri készenléti illetékességi területe Bénye, Gomba, Maglód, Nyáregyháza, Pilis, Üllő, Vasad” szöveg, e) a „Ráckeve ellátási illetékességi területe Ráckeve, Áporka, Délegyháza, Lórév, Majosháza, Szigetbecse, Szigetújfalu készenléti illetékességi területe Apaj, Dömsöd, Dunavarsány, Halásztelek, Kiskunlacháza, Makád, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentmárton, Taksony” szövegrész helyébe a „Ráckeve ellátási illetékességi területe Ráckeve, Áporka, Délegyháza, Lórév, Majosháza, Makád, Szigetbecse, Szigetújfalu készenléti illetékességi területe Apaj, Dömsöd, Dunavarsány, Halásztelek, Kiskunlacháza, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentmárton, Taksony” szöveg, f) a „Szentendre ellátási illetékességi területe Szentendre, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló készenléti illetékességi területe Budakalász, Csobánka, Leányfalu, Pócsmegyer, Szigetmonostor, Tahitótfalu” szövegrész helyébe a „Szentendre ellátási illetékességi területe készítette: Dr. Babus Júlia [email protected] 441-7786 Dr. Hegedűs Annamária [email protected] 441-7837 Dr. Papp Ferenc [email protected] 374-2944




Szentendre, Csobánka, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló készenléti illetékességi területe Budakalász, Leányfalu, Pócsmegyer, Szigetmonostor, Tahitótfalu” szöveg, g) a „Mátészalka ellátási illetékességi területe Mátészalka, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Hodász, Jármi, Kántorjánosi, Kocsord, Nagydobos, Nyírcsaholy, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Ópályi, Ököritófülpös, Őr, Papos, Rohod, Szamoskér, Szamosszeg, Vaja készenléti illetékességi területe Mérk, Tiborszállás” szövegrész helyébe a „Mátészalka ellátási illetékességi területe Mátészalka, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Hodász, Jármi, Kántorjánosi, Kocsord, Mérk, Nagydobos, Nyírcsaholy, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Ópályi, Ököritófülpös, Őr, Papos, Rohod, Szamoskér, Szamosszeg, Vaja készenléti illetékességi területe Tiborszállás” szöveg, h) a „Sümeg ellátási illetékességi területe Sümeg, Bazsi, Bodorfa, Dabronc, Gógánfa, Gyepükaján, Hetyefő, Káptalanfa, Megyer, Nemeshany, Rigács, Sümegprága, Ukk, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes készenléti illetékességi területe Csabrendek, Hosztót, Szentimrefalva, Veszprémgalsa, Zalaszegvár” szövegrész helyébe a „Sümeg ellátási illetékességi területe Sümeg, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Dabronc, Gógánfa, Gyepükaján, Hetyefő, Káptalanfa, Megyer, Nemeshany, Rigács, Sümegprága, Ukk, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes készenléti illetékességi területe Hosztót, Szentimrefalva, Veszprémgalsa, Zalaszegvár” szöveg lép. (2) Az Éhk. 1/B. mellékletében „Halmajugra ellátási illetékességi területe Halmajugra, Karácsond, Ludas, Rózsaszentmárton” szövegrész helyébe „Halmajugra ellátási illetékességi területe Halmajugra, Karácsond, Ludas” szöveg lép. 9. § Hatályát veszti az Éhk. 1/B. melléklet a) „HEVES MEGYE” alcímet követő 6. pontja, b) „PEST MEGYE” alcímet követő 7., 56., 62. pontja, c) „SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE” alcímet követő 5. pontja, d) VESZPRÉM MEGYE alcímet követő 4. pontja. 5. Az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról szóló 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosítása 9. § Az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról szóló 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Nyilv. R.) 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az elektronikus bírság-nyilvántartó program az építésügyi és az építésfelügyeleti bírságot megállapító határozat meghozatalához egyedi bírság-azonosító kódot generál, melyet a hatóság a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntésén, illetve az illetékes állami adóhatósághoz intézett megkeresésén is feltüntet.” 10. § A Nyilv. R. 5. melléklet 4. pontjában az „elsőfokú határozat száma, kelte” szövegrész helyébe az „elsőfokú határozat száma, egyedi bírság-azonosító kódja, kelte,” szöveg, a 7. melléklet 5. pontjában az „elsőfokú határozat száma, kelte” szövegrész helyébe az „elsőfokú határozat száma, egyedi bírság-azonosító kódja, kelte,” szöveg lép.





11. § A Nyilv. R. 7. § (4) bekezdésében a „- a bírság kiszabásáról szóló határozat, valamint a befizetési határidő-hosszabbításról szóló végzés alapján –” szöveg, valamint a 8. § (2) bekezdésében a „- a bírság kiszabásáról szóló határozat, valamint a befizetési határidőhosszabbításról szóló végzés alapján –” szöveg hatályát veszti. 6. Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása 12. § (1) Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épbir.) 4. § (2) bekezdés ac)-ad) alpontokkal egészül ki: ((2) Az építésügyi hatóság bírságot megállapító határozata - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túlmenően - tartalmazza a) a rendelkező részben) „ac) az elektronikus bírság-nyilvántartó program által generált egyedi bírság-azonosító kódot, ad) az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott csekken vagy a banki átutalási megbízáson az egyedi bírság-azonosító kód feltüntetésére vonatkozó figyelmeztetést,” (2) Az Épbír. a) 6. § (3) bekezdésének a) pontjában a „számát,” szövegrész helyébe a „számát, egyedi bírság-azonosító kódját,” szöveg, b) 7. § (3) bekezdésében a „hatóság az adóhatóság megkereséséről tájékoztatja” szövegrész helyébe a „hatóság a befizetési határidő lejártától számított 8 munkanapon belül a végrehajtást végzésben elrendeli az illetékes állami adóhatóság felé és erről a (4) bekezdés szerint tájékoztatja” szöveg, c) a 7. § (4) bekezdésében a „hatóság a (2) bekezdés szerinti döntéséről” szöveg helyébe a „hatóság a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntéséről és intézkedéséről” szöveg lép. 7. Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet módosítása 13. § (1) Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épfelügy. R.) 1. §-a az alábbi cc) ponttal egészül ki: [Az építésfelügyeleti bírság (a továbbiakban: bírság) alapja c) az építési tevékenység végzésére vonatkozó fővállalkozói, vállalkozói, illetve alvállalkozói építési szerződésben megállapított általános forgalmi adó nélkül számított kivitelezési érték (a továbbiakban: szerződéses érték)] „cc) a honvédelmi és katonai célú építmények” (2) Az Épfelügy. R. a következő új 3/A. §-sal egészül ki: „3/A. § Az építésfelügyeleti hatóság bírságot megállapító határozata tartalmazza a) az elektronikus építésügyi bírság-nyilvántartó program által generált egyedi bírságazonosító kódot és készítette: Dr. Babus Júlia [email protected] 441-7786 Dr. Hegedűs Annamária [email protected] 441-7837 Dr. Papp Ferenc [email protected] 374-2944




b) figyelmeztetést arra, hogy az egyedi bírság-azonosító kódot az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott csekken vagy a banki átutalási megbízáson fel kell tüntetni.” (3) Az Épfelügy. R. a) 3. § aa) (4) bekezdésében a „hatóság az adóhatóság megkereséséről tájékoztatja” szövegrész helyébe a „hatóság a befizetési határidő lejártától számított 8 munkanapon belül a végrehajtást végzésben elrendeli az illetékes állami adóhatóság felé és erről a (6) bekezdés szerint tájékoztatja” szöveg, ab) (6) bekezdésében a „a (2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntéséről és intézkedéséről” szöveg b) 1. melléklet I. részben „A jogsértő cselekmény” című oszlop ba) 1. pontjában az „alkalmazásának” szövegrész helyébe az „alkalmazásának és igénybevételének” szöveg bb) 2. pontjában az „megbízása,” szövegrész helyébe a „megbízása, igénybevétele,” szöveg, az „elfogadása,” szöveg helyébe az „elfogadása, alkalmazottként utasítás végrehajtása” szöveg bc) 4. pontjában a „”megbízása, megbízás elfogadása,” szövegrész helyébe az „igénybevétele, megbízás elfogadása, alkalmazottként utasítás végrehajtása,” szöveg bd) 10. pontjában a „megbízása, megbízás elfogadása,” szövegrész helyébe „igénybevétele, megbízás elfogadása a alkalmazottként utasítás végrehajtása” szöveg lép. 8. Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet módosítása 14. § Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az építésügyi vizsgától a vizsgaszervező indokolt esetben részben eltekint, ha a vizsgázó olyan posztgraduális képzésen vett részt, amelynek képzési célja, illetve követelményrendszere az építésügyi vizsga követelményrendszerével részben megegyezik.” 9. Záró rendelkezések 15. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. Bajnai Gordon




A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 15 1. melléklet a ……/2010. ( . ) Korm. rendelethez

1. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. melléklete a következő 10. ponttal egészül ki: [A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak a 11/A. § (3) bekezdés a) pontja szerinti sajátos építményfajtákkal kapcsolatos hatósági eljárásában kijelölt szakhatóságok] „10.

A biogáz és komposztáló telep technológiáinak elhelyezését, vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény


A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az állat-egészségügyi szabályoknak és a mezőgazdasági haszonállatok tartása követelményeinek való megfelelés.

Mezőgazdasági Mezőgazdasági Szakigazgatási Szakigazgatási Hivatal területi Hivatal Központja” szerve




2. melléklet az előterjesztéshez

A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter …/2010. (…) NFGM rendelete az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet módosításáról Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (továbbiakban Eng. R.) 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 2. § (1) Az Eng. R. 1. melléklet 7. sor IV. oszlopában az „építmény esetében” szövegrész helyébe az „építmény – az 5. sorban meghatározottak kivételével – esetében” szöveg lép. (2) Az Eng. R. 1. melléklet 7. sor V. oszlopában a „létesítése – a IV. oszlop 7. sorban meghatározottak” szövegrész helyébe a „létesítése – az 5. sor I., II., III., IV. és V. oszlopában és a 7.sor IV. oszlopában meghatározottak” szöveg lép. (3) Az Eng. R. 1. melléklet 12. sor II. oszlopában a „6,0 m-nél nagyobb” szövegrész helyébe a „6,0 m vagy annál nagyobb” szöveg lép. (4) Az Eng. R. 1. melléklet 17. sor III. oszlopában a „Telken belül” szövegrész helyébe a „Közforgalom elől elzárt telken belül szöveg lép. (5) Az Eng. R. 1. melléklet 18. sor IV. oszlopában a „síktól 4,0 m-nél nagyobb kiállású vagy 30,0 m2-nél nagyobb” szövegrész helyébe a „síktól 4,0 m vagy annál nagyobb kiállású vagy 30,0 m2 vagy annál nagyobb” szöveg lép. (6) Az Eng. R. 1. melléklet 19. sor IV. oszlopában a „40,0 m2-nél nagyobb” szövegrész helyébe a „25,0 m2 vagy annál nagyobb” szöveg lép. (7) Az Eng. R. 1. melléklet 21. sor IV. oszlopában a „térfogatú 1,0 m-nél mélyebb” szövegrész helyébe a „térfogatú vagy 1,0 m vagy annál mélyebb” szöveg lép. (8) Az Eng. R. 1. melléklet 21. sor IV. oszlopában a „térfogatú 1,0 m-nél nem” szövegrész helyébe a „térfogatú vagy 1,0 m-nél nem” szöveg lép.





2. § (1) Az Eng. R. 1. melléklet IV. és VII. oszlopában „(a tevékenység egyidejű megkezdése mellett)” szöveg, és a X. oszlopában „(a bejelentéssel egyidejű használatbavétel mellett)” szöveg hatályát veszti. (2) Az Eng. R. 1. melléklet 7. sor III. oszlopának c) pontja hatályát veszti. (3) Az Eng. R. 1. melléklet 26. sor V. oszlopában a „ ,10 m3 vagy annál kisebb űrtartalmú tartály” szöveg hatályát veszti. (4) Az Eng. R. 1. melléklet 3. sor VII. oszlopának b) pontja hatályát veszti. 3. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

Varga István




A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 18 1. melléklet a ……/2010. ( . ) NFGM rendelethez

1. Az Eng. R. 1. melléklet Építési engedélyezés, bejelentés táblázat, 24. sor I., II., III., IV. és V. oszlopa helyébe a következő mező lép: „24.

Az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározottak szerint személygépkocsi elhelyezési kötelezettséggel járó és 1000,0 m2 vagy annál nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi, vendéglátó célú építmény építése

Az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározottak szerint személygépkocsi elhelyezési kötelezettséggel járó és 30,0 m2 vagy annál nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi, vendéglátó célú építmény építése

Az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározottak szerint személygépkocsi elhelyezési kötelezettséggel járó és 10,0 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű kereskedelmi, vendéglátó célú építmény építése”

2. Az Eng. R. 1. melléklet Bontási engedélyezés, bejelentés táblázat, 1. sor VI., VII. és VIII. oszlopa helyébe a következő mező lép: „1.

a) Az 500,0 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontása. b) Műemlék telkén álló építmény, építményrész bontása. c) Műemléki területen 100,0 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 2,0 m-nél nagyobb építménymagasságú építmény bontása

a) Az 500,0 m3-nél és annál kisebb térfogatú vagy a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontása, ideértve a lakóépületet is. b) Műemléki területen 100,0 m3-nél vagy annál kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 2,0 m-es vagy annál kisebb építménymagasságú építmény bontása

Lakóépület kivételével a 300,0 m3-es és az annál kisebb térfogatú vagy a rendezett terepcsatlakozástól mérten 4,0 m-es, vagy annál kisebb építménymagasságú egyszintes építmény bontása.”

3. Az Eng. R. 1. melléklet Bontási engedélyezés, bejelentés táblázat, 7. sor VI., VII. és VIII. oszlopa helyébe a következő mező lép:




A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 19 „7.

Többszintes építmény esetén ha egy teles építményszint kerül elbontásra.


Égéstermék-elvezető bontása az 1. sor VI., VII. és VIII. oszlopában és a 7. sor VI. oszlopában foglaltak figyelmebevételével.”




RÉSZLETES ELŐTERJESZTÉS 1. Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosításához A hatályban lévő rendelkezések módosítása elősegíti és a lehetséges mértékig biztosítja az építésügyi hatósági eljárások során a kiszámíthatóságot, a tervezhetőséget, a szakmai, kivitelezői biztonságot, a jogkövető magatartás biztosítását, a jogos magánérdek és a közérdek egyensúlyának megtartása mellett. Az októberben bevezetett új szabályozás tényleges érvényesülése érdekében felmerült módosítási igényeket igyekszik kielégíteni a módosítás, melynek keretében pontosításra kerül, hogy az építésügyi hatósághoz történő bejelentés tulajdonképpen az építmény nyilvántartásba vételt jelenti. Meghatározásra kerül a bejelentéshez kapcsolódó építési tevékenység végzésének időtartama. Az építésügyi hatóság a nyilvántartásba vételt megelőzően köteles alaki és tartalmi vizsgálatot végezni a bejelentés és mellékletei tekintetében. Felmerült jogalkalmazási problémák: • A bejelentésnek van e hatálya, ha van meddig hatályos a bejelentés. • Nyilvántartásba vétellel kapcsolatosan több kérdés is felmerült: • Ha hiányos (formai hiba) a bejelentés vagy a bejelentés melléklete mi a teendő, akkor is nyilvántartásba kell e venni, vagy meg kell tagadni a nyilvántartásba vételt. • Ha formailag megfelelő, de tartalmilag hibás a bejelentés vagy a melléklete mi a teendő, akkor is nyilvántartásba kell e venni, vagy meg kell tagadni a nyilvántartásba vételt. • Ha a bejelentés formailag vagy tartalmilag hibás, és az építtető elkezdi az építési tevékenységet, mit tehet az építésügyi hatóság. • A nyilvántartásba vételt mennyi időn belül kell az építésügyi hatóságnak megtenni. • A bejelentést tévő (építtető) kérhet e bármilyen dokumentumot az építésügyi hatóságtól a nyilvántartásba vételről. Javasolt módosítási elemek: A javasolt módosítások a jogalkalmazása során felmerült problémák rendezése céljából a bejelentés hatályát pontosítja, és a nyilvántartásba vétellel kapcsolatban felmerült kérdésekre ad egyfajta választ a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel (továbbiakban Ket.) összhangban. A módosítást követően a bejelentés az alábbiak szerint kerül szabályozásra: Építési bejelentés: • Az építési bejelentéshez kötött építési tevékenységek végzését az építtető az e rendeletben előírtak szerint az építésügyi hatóságnak bejelenti.





• •

• •

• • •

Az építésügyi hatóság a bejelentés megérkezését követő öt munkanapon belül ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a meghatározott formai követelményeknek. (Alaki hiányok ellenőrzése). Az építésügyi hatóság a bejelentés megérkezésétől számított öt munkanapon belül a nyilvántartásba vételre irányuló bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja és egyidejűleg figyelmezteti a bejelentőt a bejelentés nélküli építési tevékenység végzésének jogkövetkezményeire, ha o a bejelentés alakilag hiányos és a bejelentő nem részesült költségmentességben, vagy o a Ket. 30. § a)-c) és g) pontjaiban (kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának egyes esetei pl. lehetetlen célra irányul) foglalt feltételek fennállnak. Ha a bejelentés és annak mellékletei megfelelnek az alaki előírásoknak, akkor az építésügyi hatóság a bejelentéstől számított tíz munkanapon belül megvizsgálja a tartalmi követelmények teljesülését. Ha a tényállás tisztázásának eredményeként az építésügyi hatóság megállapítja, hogy a bejelentés és annak mellékletei megfelelnek a tartalmi követelményeknek, akkor az építésügyi hatóság a bejelentést hivatalból az építmény-nyilvántartásba veszi, és a bejegyzésről szóló határozatot az építtetőnek megküldi. Ha a bejelentés és annak mellékletei nem felelnek meg a tartalmi követelményeknek, akkor az építésügyi hatóság a bejelentés nyilvántartásba vételét megtagadja. Az építési tevékenység a bejelentéstől számított 15. munkanaptól a 60. munkanapig kezdhető meg, és a kezdéstől számított 6 hónapon belül folytatható. Ha a fent meghatározott időn belül a bejelentett és nyilvántartásba vett építési tevékenységet nem kezdték el, akkor az építésügyi hatóság az építménynyilvántartásba bejegyzett tényeket hivatalból törli és erről a bejelentést tévőt értesíti.

Bontási bejelentés: • A bontási bejelentéshez kötött bontási tevékenységek végzését az építtető az e rendeletben előírtak szerint az építésügyi hatóságnak bejelenti. • Az építésügyi hatóság a bejelentés megérkezését követő öt munkanapon belül ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a meghatározott alaki követelményeknek. • Az építésügyi hatóság a bejelentés megérkezésétől számított öt munkanapon belül a nyilvántartásba vételre irányuló bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, és egyidejűleg figyelmezteti a bejelentőt a bejelentés nélküli bontási tevékenység végzésének jogkövetkezményeire, ha • a bejelentés alakilag hiányos és a bejelentő nem részesült költségmentességben, vagy • a Ket. 30. § a)-c) és g) pontjaiban (kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának egyes esetei pl. lehetetlen célra irányul) foglalt feltételek fennállnak. • Ha a bejelentés és annak mellékletei megfelelnek az alaki előírásoknak, akkor az építésügyi hatóság a bejelentéstől számított tíz munkanapon belül megvizsgálja a tartalmi követelmények teljesülését, akkor az építésügyi hatóság a bejelentést hivatalból az építmény-nyilvántartásba veszi, és a bejegyzésről szóló határozatot az építtetőnek megküldi. • A bontási tevékenység a bejelentéstől számított 15. munkanaptól a 60. munkanapig kezdhető meg, és a kezdéstől számított 6 hónapon belül folytatható. készítette: Dr. Babus Júlia [email protected] 441-7786 Dr. Hegedűs Annamária [email protected] 441-7837 Dr. Papp Ferenc [email protected] 374-2944




•

A fent leírtak kivételével a bontási bejelentésre az építési bejelentésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Használatbavételi bejelentés: • Az építtető az építmény használatbavétele előtt használatbavételi bejelentést tesz az építésügyi hatóságnak. • Az építésügyi hatóság a bejelentés megérkezését követő öt munkanapon belül ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a meghatározott alaki követelményeknek. • Az építésügyi hatóság a bejelentés megérkezésétől számított öt munkanapon belül a nyilvántartásba vételre irányuló bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, és egyidejűleg figyelmezteti a bejelentőt az építmény bejelentés nélküli használatba vételének jogkövetkezményeire ha • a bejelentés alakilag hiányos és a bejelentő nem részesült költségmentességben, vagy • a Ket. 30. § a)-c) és g) pontjaiban (kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának egyes esetei pl. lehetetlen célra irányul) foglalt feltételek fennállnak. • Ha a bejelentés és annak mellékletei megfelelnek az alaki előírásoknak, akkor az építésügyi hatóság a bejelentéstől számított tíz munkanapon belül megvizsgálja a tartalmi követelmények teljesülését, akkor az építésügyi hatóság a bejelentést hivatalból az építmény-nyilvántartásba veszi, és a bejegyzésről szóló határozatot az építtetőnek megküldi. • Az építményt a bejelentést követő tizenötödik munkanaptól lehet használatba venni. • A fent leírtak kivételével a használatbavételi bejelentésre az építési bejelentésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ha az építésügyi hatóság a használatbavételi bejelentésig a bejelentett építési tevékenységet a helyszínen nem ellenőrizte úgy, a helyszíni szemlét a használatbavételi bejelentés nyilvántartásba vételéig le kell folytatnia. 2. Az ingatlan adataiban bekövetkezett változások igazolásáért, egyes hatósági bizonyítványok kiállításáért, az összevont eljárásért és az integrált eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 197/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása A módosítás kiveszi a rendelet hatálya alól a katonai építésügyi hatóság eljárásait, annak érdekében, hogy az államnak ne kelljen saját magának fizetnie az eljárásaiért, hiszen a katonai építésügyi hatósági eljárásokban minden esetben a kérelmező maga az állam. 3. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása Az előterjesztés értelmében a biogáz és komposztáló telep rendeltetésű helyiséget tartalmazó építmény építését az általános építésügyi hatóság helyett a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal fogja engedélyezni. A biogáz és komposztáló telep rendeltetésű helyiséget tartalmazó építmény építésének engedélyezése esetében ugyanis a technológiák elhelyezéséhez van szükség sajátos építmény építésére. Ezáltal a biogáz és komposztáló telep rendeltetésű helyiséget tartalmazó építmény építésének engedélyezése és az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, készítette: Dr. Babus Júlia [email protected] 441-7786 Dr. Hegedűs Annamária [email protected] 441-7837 Dr. Papp Ferenc [email protected] 374-2944




bioetanolt előállító és tároló építmény építésének engedélyezése egyaránt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz kerül. 4. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása A tervezet értelmében mentesül a köztisztviselő az építésügyi vizsga letétele alól, ha építési jogi szakokleveles mérnöki képzést végzett el. Részben mentesül a köztisztviselő az építésügyi vizsga letétele alól, ha olyan posztgraduális képzésen vett részt, amelynek képzési célja, illetve követelményrendszere az építésügyi vizsga követelményrendszerével részben megegyezik. Az építésügyi vizsga alóli részleges mentesség kérdésében a vizsgaszervező dönt. E változtatáshoz kapcsolódóan módosítani kell a 8. alcímben szereplő az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendeletet. Hatályon kívül helyezésre kerül továbbá 6 darab elsőfokú építésügyi hatóság, amely települések a rendelet legutóbbi módosítása óta visszaadták az elsőfokú építésügyi hatáskört. 5. Az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról szóló 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet, az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet, valamint az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet módosításához Az építésügyi hatósági és felügyeleti bírságok elektronikus nyilvántartási programjának üzembe helyezése érdekében szükséges a kormányrendeletek kiegészítése. 6. Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészetiműszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet módosításához Az előterjesztés az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet úgy módosítja, hogy az építési tevékenység nem kezdhető meg a bejelentéssel egyidejűleg, hanem a megkezdés előtt az építési tevékenységet be kell jelenteni az építésügyi hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából. Az ÖTM rendelet módosítására e koncepcióval összhangban kerül sor. Kérem a Tisztelt Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, 2010. április „ ” Varga István




A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tervezet

Recommend Documents