Üzleti terv készítés 4. előadás Tantárgyfelelős: Jáki Erika Vállalkozások Pénzügyei tanszék
Tantárgy felépítése 1.
Üzleti és Pénzügyi terv definíciója, üzleti terv tartalma
2.
Stratégiai elemzés és stratégia kialakítása
3.
Pénzügyi kimutatások, mint adatforrás a helyzetértékeléshez Pénzügyi tervezés
6.
4.
Hosszú távú pénzügyi tervezés
5.
Rövid távú pénzügyi tervezés Üzleti terv bank szempontjából (dr. Walter György)
Pénzügyi tervezés - bevezetés
Pénzügyi tervezés
A pénzügyi tervezés folyamán valósul meg a stratégiai döntések pénzügyi vizsgálata.
Stratégiai tervezés lépése Külső környezet elemzése
1.
legfontosabb kockázati faktorok azonosítása és előrejelzése
Iparági és versenyelemzés Üzleti modell megértése
2.
legfontosabb kockázati faktorok azonosítása és előrejelzése
Belső folyamatok elemzése, és a kimutatások elemzése
3.
legfontosabb kockázati faktorok azonosítása és előrejelzése
Kimutatások elemzése Mérleg Eszközök Befektetett eszközök Forgóeszközök követelések készeltetk pénzeszközök ÁV
Források Saját tőke MSZE Idegen tőke hosszú lejáratú rövid lejáratú szállítók Összes forrás
Összes eszköz
Cash Flow EBITDA Működési CF Beruházási CF Finanszírizási CF Pénzeszköz ÁV
Eredménykimutatás Üzemi eredmény Pénzügyi eredmény Szokásos vállalkozás eredménye Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény MSZE
Stratégia alkotás Belső környezet elemzése
Külső környezet elemzése
Küldetés megfogalmazása
Pénzügyi kimutatások vizsgálata és elemzése
Stratégiai célok kialakítása
Stratégiai akciók meghatározása
Akciók megvalósítása
Ellenőrzés, visszacsatolás
Antal-Mokos, Balaton K., Drótos E., Tari E.: Stratégia és szervezet, KJK, 1997, 55. o.
Hosszú távú tervezés
Pénzügyi tervezés időtávjai
Rövid, avagy éves tervezés Közép távú, avagy stratégiai terv, 3-4 éves időszakra Hosszú távú tervezés, 5 éven túl, csak jól tervezhető, stabil környezeti feltételek esetén (ingatlan-beruházás)
Pénzügyi tervezés részei
a mérlegtervet, az eredménytervet, a cash-flow tervet, a likviditási tervet, Más számszaki kimutatások (költségterv, fedezetszámítás, stb.)
Tervezés folyamata
Lentről felfele
Fentről lefele
Iteratív folyamatként
Pénzügyi tervezés - Definíció „A pénzügyi tervezés a vállalat eszköz és forrásoldali döntéseinek kölcsönhatásban történő vizsgálata, a pénzügyi döntések következményeinek elemzése.” [1]
[1] Modern Üzleti Tudományok Főiskolája: Gyakorlati Vállalati Pénzügyek, Pénzügyi Tervezés fejezet (CD)
Közép (stratégiai) és hosszú távú tervezés -Beruházási Mérleg döntések ESZKÖZOLDAL Befektetett eszközök IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRGYI ESZKÖZÖK BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Forgóeszközök KÉSZLETEK KÖVETELÉSEK PÉNZESZKÖZÖK Aktív időbeni elhatárolások
Eszközök összesen
Finanszírozási döntések: • Hitelpolitika • Osztalékpolitika
FORRÁSOLDAL Saját tőke JEGYZETT TŐKE JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) TŐKETARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY Céltartalékok Kötelezettségek HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK szállítók rövid lejáratú hitelállomány Passzív időbeni elhatárolások
Források összesen
Közép (stratégiai) és hosszú távú tervezés - Eredmény-kimutatás EREDMÉNYKIMUTATÁS Árbevétel
Értékesítési politika: •Marketingstratégia
Költségek Üzemi eredmény Pénzügyi eredmény
Beszerzési, termelési stratégia
Szokásos vállalkozás eredménye Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Osztalék MSZE
Hitelpolitika, forrásbevonási stratégia
Közép és hosszú távú tervezés
Célja a vállalat értékének növelése hosszútávon, hogyan tudjuk megállapítani, hogy mennyit ér a vállalat?
Eszközök beárazása
Befektetett eszköz
Mennyiért lehetne eladni? Forgóeszköz Mennyiért lehetne pótolni, beszerezni?
Saját tőke Idegen tőke
DCF alapú értékelés,
Mérleg
…
az eszközök pénztermelő képessége CF, a megfelelő tőkeköltséggel (WACC) visszadiszkontálva
Pénzügyi tervezés Értékesítés
Növekedés Hitelpolitika és osztalékpolitika
Finanszírozás
Beruházásértékelés
Beruházás
Közép és hosszú távú tervezés
Értékesítési és beszerzési politika (Porter)
Befektetési / beruházási politika
Hitelpolitika
Osztalékpolitika
Étékesítési, beszerzési politika
Az elemzések alapján milyen piaci részesedésre, értékesítési volumenre számíthat a vállalat…. Milyen legyen az értékesítési politikája, ki a célcsoport, stb…. Kiktől vásárol?
Marketing: Bauer A. – Berács J.: Marketing, Aula kiadó, 1998
Hosszú, avagy stratégiai tervezés
Értékesítési és beszerzési politika (Porter)
Befektetési / beruházási politika
Hitelpolitika
Osztalékpolitika
Finanszírozási politika
Finanszírozás:
Külső
bankhitel, vagy értékpapír (pl.: kötvény) egyéb …
Saját tőke
eredménytartalék részvény kibocsátás,
Hitelfelvételi politika jelentősége BM 14. fejezet
Forrásszerzés során arról döntünk, hogy jövőbeli jövedelmet hogyan osztjuk meg: „A pénzáramlást ketté kell osztani egy biztonságos részre, ami a hitelezőké, és egy kockázatosabbra, amely a részvényeseket illeti meg.” (353.old.)
Hitelfelvételi politika jelentősége Mérleg
rA = E/V *rE + D/V * rD
rE= rA + D/E *(rA-rD),
Befektetett eszköz
Saját tőke
Forgóeszköz
Idegen tőke
rA= rA1*A1/A+ …+rAn*An/A
Üzleti kockázat
Hozam rE rA rD D/E
Brealey – Myers: Modern Vállalati Pénzügyek, 14. - 15. fejezet
rE rD
Pénzügyi kockázat
Hitelfelvételi politika jelentősége
MM I. tétel:
TÖKÉLETES PIACON „a vállalat értékét a mérleg bal oldala határozza meg, tehát a reáleszközei – nem pedig a vállalat saját tőke és idegen tőke aránya” (357.old.)
MM II. tétel: rE= rA + D/E *(rA-rD), azaz
„tőke áttételes vállalat részvényeinek várható hozama arányosan nő a piaci értéken számított idegen tőke / saját tőke hányadossal”
rA = E/V *rE + D/V * rD
Brealey – Myers: Modern Vállalati Pénzügyek, 14. fejezet
Mennyi hitelt vegyen fel a vállalat? BM: MVP: 15. fejezet
MM. tovább …: vállalat értékére gyakorolt hatás vizsgálatával WACC
Mennyi hitelt vegyen fel a vállalat? Tőkeszerkezet választásos elmélete:
Hitelezői szempont, fedezet vizsgálat alapján
Hierarchia elmélet: Aszimmetrikus információk magyarázatával
Mennyi hitelt vegyen fel a vállalat? A PIAC tökéletlenségei:
Adó (vállalati, és személyi)
Csőd
Pénzügyi nehézségek
Érdekkonfliktusok
Információs asszimetria
Tőkeáttétel a vezetést motiválja
•
•
Finanszírozási politikának van hatása Finanszírozási és a beruházási döntések kölcsönhatásban vannak
Piaci tökéletlenségek: ADÓ
Adó hatása: a hitel után fizetett kamat, mint pénzügyi eredmény, csökkenti az adóalapot, ezáltal növeli a vállalat értékét a kamatfizetés miatti adómegtakarítással Folyamatos hitelfelvétel esetén: PV (adómegtakarítás) = Tc (rD*D) / rD = Tc* D
Piaci tökéletlenségek: CSŐD
Csődköltségek: a csőd jogi eljárásának a költsége
Közvetlen: jogi és adminisztrációs költségek (Bírósági és
ügyvédi díjak), a hitelezők átveszik a cég tulajdonjogát
Közvetett: működési nehézségek, elmaradt bevételek
(késlekedések, bonyodalmak)
Piaci tökéletlenségek: Pü-i nehézségek Érdekkonfliktus
Vezetőség célja a vállalat értékének növelése
Hitelező alacsony kockázatú eszközökben és pénztartásban érdekelt.
nem akarja a vállalat értékét növelni,
Piaci tökéletlenségek: Pü-i nehézségek Beruházási döntések
Negatív NPV projektek megvalósítása, „hátha sikerül”
Értéknövelő projektek elvetése, mert a csődtől már nem menti meg a vállalatot
Eszközök értékesítés, pénz kimenekítése
finanszírozási döntések
Konzervatív hitelpolitika után új hitelfelvétellel nagy tőkeáttét létrehozása „Fogd a pénzt és fuss” Osztalék fizetés
működéssel döntések
Kreatív számvitel, a csődeljárás késleltetésére
Piaci tökéletlenségek: Pü-i nehézségek
Pénzügyi nehézségek
Adómegtakarítás miatti értéknövekedés
Piaci érték
PV (adómegtakarítás) PV (pénzügyi nehézségek) Tisztán ST-ből való finanszírozás mellett Hitelarány D/V Optimális hitelarány
Mennyi hitelt vegyen fel a vállalat? A PIAC tökéletlenségei:
Adó (vállalati, és személyi)
Csőd
•
Pénzügyi nehézségek
•
Érdekkonfliktusok
Információs asszimetria
Tőkeáttétel a vezetést motiválja
Finanszírozási politikának van hatása Finanszírozási és a beruházási döntések kölcsönhatásban vannak
Mennyi hitel vegyen fel a vállalat? Tőkeszerkezet választásos elmélete D/E magas
Stabil, materiális eszközökkel rendelkező nyereséges vállalatoknál
D/E alacsony
Kockázatos, nagy %-ban immateriális eszközökkel rendelkező vállalatok
Hierarchia elmélet (aszimmetrikus inf.) 1. Visszatartott nyereség 2. Hitelfelvétel 3. Részvénykibocsátás
Jövedelem
Szavazati jog
Kielégítési sorrend
Bizonytalan
Igen
Maradványelv
Szavazatelsőbbségi
Bizonytalan
Igen
Maradványelv
Osztalékelsőbbségi
Fix, de halasztható
Nem
Maradványelv
Átváltható kötvények
Fix
Átváltható
Alárendelt
Mezzanine
Fix
Opciós utalvány
Alárendelt
High yield
Fix
Nem
Alárendelt
Fix
Nem
Senior
Részvények (voting shares)
Elsőbbségi részvények
Hibrid
Hitel (debt)
Tőke (equity)
Finanszírozási formák
Alárendelt hitel
Senior hitel
Hosszú, avagy stratégiai tervezés
Értékesítési és beszerzési politika (Porter)
Befektetési / beruházási politika
Hitelpolitika
Osztalékpolitika
Beruházás definíció „ A beruházás pénzeszköz befektetést jelent. A beruházás a vállalaton belüli tőkefelhasználás formája.” * „..[a beruházás folyamán]..a jelenbeli befektető elcseréli a pénzét jövőbeni pénzre,…a reáleszközök piacain reáleszköz megvásárlása és azok működtetése történik.” ** * Csikós Istvánné, Juhász Tibor, Papp Ottó: Optimális Controlling II.; Alcím: Beruházás és projekt controlling, Novorg REFA Hungária, 1995, 64.old. ** Farkas Á.: Doktori disszertáció, 1995
Beruházás
Befektetett eszköz
Saját tőke
Forgóeszköz
Idegen tőke
Bővítő beruházás:
Mérleg
Piacra belépés Kapacitás növelés K+F : Új termék vagy szolgáltatás
Pótló
Korszerűsítés Felújítás ….
Beruházás lépései
1. 2.
3. 4. 5.
Alternatívák keresése, Értékelési módszer kijelölése Cash Flow előrejelzés Kockázat felmérés és tőkeköltség becslése Beruházás értékelése
Beruházás – alternatívák keresése
A felső vezetők stratégiai elképzeléseit tükrözik Sokszor az üzemvezetők javaslatai alapján Stratégiai jelentőségű:
Termékekre / szolgáltatásra Üzletágakra koncentrál
Beruházás - értékelési módszerek Statikus Megtérülési idő Összehasonlító számítások:
Költség összehasonlítás
Kiadás Megtakarítás
Nyereség összehasonlítás
ROI = NOPLAT/ Befektetett tőke
Dinamikus (idő és kockázat figyelembevétele: WACC)
NPV IRR MIRR PI
1. Jáki Erika: Beruházás Controlling, Vezetéstudomány, XXXV. évf., 48. – 57. old.
Beruházás NPV értékelés problematikája
NPV számítás Feltétel:
n
CFt t ( 1 r ) t 0 t
NPV
Nincs kölcsönhatás a projektek között „ez vagy az”,
Optimális időzítés Egymást kizáró beruházás (eltérő élettartam) Meglévő eszközök cseréje Kihasználatlan kapacitások
Beruházás NPV értékelés problematikája
NPV számítás Feltétel:
n
CFt t ( 1 r ) t 0 t
NPV
Korlátlan erőforrás (nyersanyag, tőke, munkaerő)
Jó kiegészítése az NPV-nak a PI, egységnyi befektetésre jutó NPV Ha már az egyes projektekre fordítható tőke nagysága is változtatható, vagy más korlátok is vannak, optimális projekt portfóliót kell kialakítani.
Beruházás NPV értékelés problematikája n
CFt t ( 1 r ) t 0 t
NPV
NPV értékelés 1. VÁRHATÓ CF meghatározása
Közvetlen CF Közvetett CF (kölcsönhatás elemzés)
Pótlólagos (opcionális) lehetőségek
2.
Növekedése Leállítási (maradványérték) Rugalmassági Időzítési
NPV – Döntéselméleti szempontból Formálisan racionális választás 1.
2.
3.
4.
Mik a cselekvési alternatívák ?
Mik a cselekvési alternatívák következményei és azok milyen valószínűséggel következnek be? A következmények, vagy a cselekvés eredményei mennyire felelnek meg a döntéshozó preferenciáinak? És a legfontosabb, milyen döntéshozatali szabály szerint választunk az egyes alternatívák között?
NPV – Döntéselméleti szempontból Döntéshozó preferenciái
Bónusz Prémium Szakmai előmenetel Egyéb elismerések Preferált alkalmazottak javaslatai Haveri kapcsolatok
Beruházás értékelés - IRR NPV
IRR
n
CFt t t 0 (1 IRR )
0
IRR
„Fogadjuk el azokat a döntéseket, amelyek magasabb hozamot ígérnek, mint a tőke alternatívköltsége!„ NPV
NPV
IRR
NPV
NPV
IRR
IRR
IRR
Beruházás értékelés
MIRR
n
n
COFt t t 0 (1 rt )
MIRR
CIF (1 r ) t 0
t
PI – jövedelmezőségi index
n t
t
(1 MIRR ) n
n
CIFt t t 0 (1 rt ) PI n COFt t t 0 (1 rt )
Beruházási és finanszírozási döntések kölcsönhatása - 16. fejezet
A beruházásokat úgy értékeljük, mintha saját tőkéből finanszíroztuk volna szabad CF Hogyan tudjuk számszerűsíteni a finanszírozási hatást?
APV = NPV + PV (finanszírozási döntés)
WACC módosítása
Beruházási és finanszírozási döntések kölcsönhatása - APV APV = NPV +/- PV (finanszírozás) Példák:
Hitel finanszírozás
PV (kamatfizetés adómegtakarítása)
Részvény kibocsátás
PV (részvénykibocsátás költsége)
Beruházási és finanszírozási döntések kölcsönhatása - WACC WACC = rA = E/V *rE + D/V * rD WACC = rA = E/V *rE + D/V * rD * (1-Tc) Jó, ha a beruházás a vállalat pontos mása és azonos a tőkeáttétele Rossz, ha 1.
2.
a projekt nem pontos mása a vállalatnak (üzleti és pénzügyi kockázat a projekt megváltoztatja a vállalati hitelfelvevő képességét, tőkeszerkezetét,
tőkeszerkezet változása D/V-vel változik az rE értékét is
Hosszú, avagy stratégiai tervezés
Értékesítési és beszerzési politika (Porter)
Befektetési / beruházási politika
Hitelpolitika
Osztalékpolitika
Osztalék fizetés formái
Készpénz kifizetés
Részvény visszavásárlás
Osztalékpolitikai elméletek 13. fejezet
Mennyi osztalékot fizessen a vállalat?
Azonos %-ot a nyereségből…? Azonos nagyságú kifizetést, függetlenül a nyereség nagyságától…?
*Brealey – Myers: Modern Vállalati Pénzügyek, 13. fejezet
Osztalék nagysága - Lintner modell* DIV1 – DIV0 = Módosító tényező* (megcélzott oszt. hányad* EPV1 – DIV0)
Tehát az osztalék nagysága a jelenlegi és a múltbeli nyereségek súlyozott átlagával fejezhetők ki.
*Brealey – Myers: Modern Vállalati Pénzügyek, 13. fejezet, 329. old.
Osztalék nagysága - Lintner modell* 4 megállapítás:
Az osztalék fizetésnél a vállalat vezetői hosszú távú célokat követnek Osztalék nagyságának változása információt közvetít a befektetőknek, ezért a stabil osztalék fizetésre törekednek a vállalat vezetők
Kisimítják az osztalékot Az osztalékszint változástól vonakodnak a vezetők, főleg az osztalék kifizetés csökkentésétől
*Brealey – Myers: Modern Vállalati Pénzügyek, 13. fejezet, 329. old.
Osztalék nagysága - Osztalék információ tartalma* A befektetők az osztalék változásából próbálnak következtetni a vezetők vállalat jövőjével kapcsolatos elképzeléseire:
„Az osztalékfizetés indirekt módon jövőbeli nyereséget helyez kilátásba, … … az osztalék csökkenésnek bejelentését a piac általában rossz hírnek tartja” *Brealey – Myers: Modern Vállalati Pénzügyek, 13. fejezet, 330. - 331. old.
Pénzügyi tervezés folyamata
A beruházási és finanszírozási döntések kölcsönhatásban vannak, s ezt a kölcsönhatást elemzik a pénzügyi tervezés keretei között. A tervezési folyamat során több szcenárió készül, amelynek révén pontosabban fel lehet készülni a kedvezőtlen helyzetekre
Versenytársak megerősödése, új termék, vagy új piaci szereplő megjelenése. A folyamatos gazdálkodás során a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának megőrzése, és folyamatos fenntartása. (likviditás)
Az elvárások meghatározásával, és az irányok kijelölésével világossá válnak a vezetők számára az elvárások, melyek motiválják a vezetőséget a célok elérésében. A megvalósulás során a tervértékektől való eltérés monitoringja, és elemzése.
STRATÉGIAI TERVEZÉS Finanszírozási politika
ÜZLETI TERV Értékesítési terv
Beruházási politika
Beszerzési terv
Termelési terv
Osztalék-politika
MÉRLEG TERV Befektetett eszközök Saját Tőke Forgóeszközök Szállítók Készletek Hosszú lejáratú hitelek Vevők Rövid lejáratú hitelek Pénzeszközök
Likviditási terv Cash Flow terv
RÖVID ÉS KÖZÉPTÁVÚ PÉNZÜGYI TERV
EREDMÉNY TERV Üzleti Eredmény Pénzügyi Eredmény Rendkívüli Eredmény Társasági Adó Osztalékfizetés MSZE
Irodalom
Beruházás értékelés:
Brealey – Myers: Modern Vállalati Pénzügyek, 16. fejezet A beruházási és finanszírozási döntések kölcsönhatásai Brealey – Myers: Modern Vállalati Pénzügyek, 18. fejezet Pénzügyi tervezés módszerei Jáki Erika (2004): Beruházás Controlling, Vezetéstudomány, XXXV. évf., 48. – 57. old.
Finanszírozási politika:
Brealey – Myers: Modern Vállalati Pénzügyek, 15. fejezet Mennyi hitelt vegyen fel a vállalat? Brealey – Myers: Modern Vállalati Pénzügyek, 14. fejezet A vállalat hitelfelvételi politika jelentősége 373. old. Összefoglalás Brealey – Myers: Modern Vállalati Pénzügyek, 13. fejezet Vita az osztalékról 347.old. összefoglalás
Ismételni: Értékesítési politika:
Bauer A. – Berács J.: Marketing, Aula kiadó, 1998