ZÖLDENERGIA ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS GERGELY SÁNDOR dr. Kulcsszavak: energiahatékonyság, megújuló energia, foglalkoztatás, vidékfejlesztés, zöldenergia forgatókönyvek. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Hazánk mutatószámai a GDP-re, vásárlóerő paritásra vetített energiahatékonyság tekintetében elmaradnak az Európai Unió régebbi tagállamaitól. A 2004 óta csatlakozott 12 állam közül a mezőny első felében foglalunk helyet. Hasonló a helyzet a CO2 terhelés mutatószámaiban is. A megújuló energiaforrásból származó végső energiafogyasztásban az utóbbi években következett be áttörés, amelyet a törvényi és közgazdasági szabályozás által létrehozott érdekeltség következtében megvalósult villamos erőművi zöldenergia hordozó – tűzifa – tömeges használata tett lehetővé. Hazánk a múlt évben elérte a 2010-re vállalt megújuló energiafelhasználási arányt, ugyanakkor ez még a hazai lehetőség töredékét jelenti. A termőföld hasznosítás átalakításában meghatározó, hogy a mezőgazdaságban termelt élelmiszer alapanyagok olajban kifejezett cserearánya drasztikusan romlott. Ez 30 év alatt a búza esetében hatszoros, kukoricánál nyolcszoros, marhahúsnál tizenegyszeres. A zöldenergia-termelés és hasznosítás kedvező vidékfejlesztési hatásai akkor érvényesülhetnek, ha a termelők termelői csoportba tömörülnek, és azok pedig a szolgáltatókkal, valamint a hasznosító cégekkel klasztereket hoznak létre. Ezt a rendszert támogatják a tudományos és önkormányzati hátteret adó intézmények. A hosszú távon egyensúlyos integrációs partneri viszony alapvető elemei az erősebb partnerek önkorlátozása, a munka-, tőke- és kockázatarányos profitmegosztás és a mindenkire kötelező szerződési fegyelem. A zöldenergia hordozó termelés és hasznosítás a regionális versenyképesség növelésével hat leginkább a vidékfejlesztésre, ami a társadalmi szerkezet, a döntési központok, a környezetminőség, a régió társadalmi kohéziója, a gazdasági szerkezet, az innovációs kultúra, a regionális elérhetőség, az intézményi és társadalmi tőke, a kis- és középvállalkozások működése, a külföldi befektetések, az infrastruktúra és a humán tőke, a kutatás-fejlesztés, a foglalkoztatottság, a munkatermelékenység, a regionális térségi és városi jövedelem feltételeinek és hatékonyságának javulásában, végső soron a vidéken élők életminőségének és életszínvonalának emelkedésében nyilvánul meg. A zöldenergia helyi és központosított hasznosítása eltérő hatással van a vidékfejlesztésre. A helyi hasznosítás több előnnyel jár a népességmegtartó képességre és a foglalkoztatásra, mint a központosított. Három zöldenergia program forgatókönyvét mutatjuk be, amelyek közül az első termőterület lekötése 440 ezer hektár, a másodiké 880 ezer hektár, a harma-
Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás
25
diké 1370 ezer hektár. A létrejövő új és megőrzött munkahelyek száma 22 842től 68 226-ig változik abban az esetben, ha adómentes gázolajárhoz viszonyítottan számoljuk a fa zöldenergia hordozó energia arányos árát. Abban az esetben pedig ha 2006. áprilisában érvényes tűzifaárral számolunk, akkor az új, illetve megőrzött munkahelyek száma 10 469-től 31 270-ig változik. 1. ENERGIAHATÉKONYSÁG MAGYARORSZÁGON ÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN
Az egyre növekvő energiaigény egyik legjobb ellenszere az energiahaté-
konyság növelése. Az 1. táblázatban mutatjuk be az Európai Unió 27 tagországának 2004-ben jellemző fontosabb energia hatékonysági, valamint a CO2 terhelési viszonyszámait. 1. táblázat
Az EU-27 energiahatékonysági és CO2 terhelési mutatószámai, 2004 Országok
ÖPEF/GDP (t e/ 000 2000$)
ÖPEF/GDP (t e/ 000 2000$ VEP)
CO2/GDP (kg CO2/ 2000$)
CO2/GDP (PPP) (kg CO2/ 2000$ VEP)
Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Nagy Britannia Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia EU-27 átlag
0,16 0,23 1,25 0,25 0,73 0,12 0,72 0,29 0,19 0,23 0,21 0,13 0,49 0,45 0,61 0,22 0,48 0,24 0,15 0,18 0,17 0,24 0,82 0,22 0,20 0,75 0,33 0,37
0,14 0,20 0,33 0,15 0,27 0,13 0,29 0,26 0,16 0,14 0,18 0,11 0,21 0,19 0,22 0,20 0,18 0,13 0,14 0,16 0,12 0,15 0,23 0,15 0,21 0,26 0,19 0,19
0,37 0,47 2,99 0,68 1,89 0,31 2,31 0,52 0,27 0,70 0,47 0,35 1,59 0,70 0,84 0,51 1,03 0,66 0,34 0,43 0,41 0,56 1,95 0,50 0,20
0,31 0,40 0,79 0,40 0,71 0,32 0,92 0,47 0,23 0,44 0,40 0,31 0,66 0,29 0,31 0,47 0,39 0,36 0,32 0,39 0,31 0,33 0,54 0,34 0,20 0,54 0,41 0,43
0,72 0,86
ÖPEF: összes primer energia felhasználás, VEP: vásárlóerő paritás t e/000 2000$: tonnaegyenérték osztva 1000$-ral 2000-es USD árfolyamon számolva.
Forrás: International Energy Agency, 2006
26
GERGELY: Zöldenergia és vidékfejlesztés
Az egységnyi GDP előállításához Dánia használta fel a legkevesebb energiát (0,12 t e/000 2000$), míg – a dániainak több mint tízszeresét – Bulgária: 1,25 t e/000 2000$. Tanulságos az is, hogy míg a régi EU tagok (a 15-ök) átlaga 0,2 t e/000 2000$, addig az új 12 tagé 0,59 t e/000 2000$. Magyarországon a régi tagokhoz képest az egységnyi GDP előállításához felhasznált energiában az elmaradás – a hazai nehézipar összeomlása és kiesése ellenére – még jelentős. Az energiahatékonyság vásárlóerő paritáshoz viszonyított helyzetében az első helyen Írország áll (0,11 t e/000 2000$VEP), az utolsó pedig itt is Bulgária (0,33 t e/000 2000 $VEP), noha itt a különbség a leghatékonyabb és a legkevésbé hatékony között „mindössze” háromszoros. A GDP-re vetített CO2 fajlagos kibocsátásában az első helyen a legkisebb értékkel Svédország áll (0,20 kg CO2/2000$); a „legkevésbé hatékonyan” szennyezi a légkört a 27 tagország közül Bulgária, az előbbinek ez csaknem a tizenötszörösét jelenti (2,99 kg CO2/2000$), őt követi Észtország, majd Románia. Ma-
gyarországot az új 12 tag közül csak Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta és Szlovénia előzi meg. A CO2 kibocsátás vásárlóerő paritáshoz viszonyított helyzetének vizsgálatakor megállapítható: a legkisebb együtthatót Franciaország érte el 0,23 kg CO2/2000$ VEP-el, az utolsó helyen pedig Észtország áll négyszeres értékkel: 0,92 kg CO2/2000$ VEP. Magyarország helyzetére jellemző, hogy a régi 15 közül rosszabb az eredménye Belgiumnak, Finnországnak, Görögországnak, Hollandiának, Luxemburgnak is. Az új 12 tag közül megelőz minket Lettország, Litvánia és Málta. 2. A MEGÚJULÓ ENERGIÁK SZEREPE AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
Viszonylag kedvező a magyarországi helyzet a megújuló energiaforrásból származó végső energiafogyasztásban, hiszen mindkét évben jobb a hazai arányszám, mint az Európai Unióé, noha ismert, hogy a hazai lehetőségekhez képest a lemaradás igen nagy. (Lásd: 2. táblázat.) 2. táblázat
Megújuló energiaforrásból származó végső energiafogyasztás (1000 t e) az Európai Unióban és Magyarországon Megnevezés EU Magyarország Forrás: EUROSTAT, KSH
2002 45 576 790
2003 46 948 770
% (2003/2002) 103,01 97,47
3. táblázat A megújuló energiák szerepe Magyarországon Energiafajta Tűzifa Geotermikus energia Biomassza hulladékból Vízenergia Háztartási szemét Biogáz Napenergia Összesen Forrás: Vajda Gy., 2004
Hasznosítás, PJ/év 29,7 3,0 2,1 1,8 0,8 0,2 0,2 37,8
% 78,7 7,9 5,5 4,8 2,1 0,5 0,5 100,0
Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás Amint a 3. táblázat adatai mutatják, a megújuló energia közel 80%-a tűzifa, ezt követi a geotermikus, amely a tűzifa részarányának 1/10-ét éri el. A gondokat jelzi, hogy a közismerten nagy hazai zöldenergia hordozó (biomassza) bőség ellenére mindössze 2,1 PJ/év a felhasználás, és ez a háztartási szeméttel és a biogázzal együtt is mindössze 3,1 PJ/év. Rendkívül csekély a vízenergia hasznosítás, noha az ország jellemzően medencefenéki fekvése miatt ezen a téren nincs nagy tartalékunk, de ami van, azt sem aknázzák ki, sem a két nagy folyón, sem pedig a kisebb folyókon. A háztartási szemét energetikai hasznosítása is igen elmaradott, annak ellenére, hogy környezetkímélő módon való elégetése, illetve a szerves háztartási hulladékok oxigénszegény körülmények közötti rothasztása a keletkező biogáz miatt sokkal nagyobb figyelmet és több beruházást igényelne. Semmilyen tekintetben nincsen hazánk kedvező adottságaival összhangban a napenergia 0,2 PJ/év hasznosítása. Hiszen köztudott, hogy a napsütéses órák éves száma tekintetében csak a tőlünk
27 délre lévő mediterrán országok rendelkeznek több energetikai lehetőséggel, mint Magyarország. Külön gondot jelent, hogy jelenleg nincs említésre méltó zöldenergia hordozóból készült bioüzemanyag hasznosítás, holott Magyarország éghajlati és talajadottságai alkalmasak a faalapú, a lágyszárú energiahordozó növények, valamint a gabona és olajos magvak termelésére. 3. A HAZAI ÁRELTÉRÍTÉS ÉS CSEREARÁNY ROMLÁS
Az energiahordozó árak és előállítási költségeik döntő jelentőségűek abban, hogy milyen mértékben éri meg kiaknázni a hazai megújuló energiahordozó tartalékokat. Az utóbbi 50 év energiaárai folyamatos és drámai emelkedésének fő oka a kitermelhető készletek apadása, az egyre nagyobb önköltségű készletek kitermelése, az atlanti civilizáció növekvő felhasználása és a két felemelkedő ázsiai óriás, Kína és India csillapíthatatlannak tűnő olaj- és földgázéhsége. 4. táblázat
Főbb mezőgazdasági termékek olajban kifejezett cserearánya nominális árakon (M.e.: t/t ár, USD)
Megnevezés 1970 Búza 0,30 Kukorica 0,29 Marhahús 0,01 Forrás: KSH adatok alapján saját számítás
A világpiaci árnövekedéssel párhuzamosan, az elmúlt évtizedekben egyre rosszabb a főbb mezőgazdasági termékek olajban kifejezett cserearánya. Ezt bizonyítja, hogy míg 1970-ben 0,3 tonna búzát, addig 2000-ben annak 6-szorosát, vagyis 1,8 tonnát kellett adni a világpiacon 1 tonna nyersolajért. A kukoricánál még nagyobb a romlás, hiszen 0,29 tonnáról több mint nyolcszorosára, 2,4 tonnára
1980 1,65 2,27 0,10
1990 1,03 1,63 0,07
2000 1,86 2,40 0,11
emelkedett az 1 tonna nyersolajért „fizetendő” kukorica. Azt gondolhatnánk, hogy a több befektetést kívánó állati termékek képesek voltak ellenállni ennek a cserearány romlásnak, de sajnos nem így van, mert példának okáért a marhahús cserearánya 30 év alatt 11-szeres romlást szenvedett el a nyersolajhoz képest. Ha ezekhez a tényekhez hozzátesszük, hogy az utóbbi években a cserearány romlás
28
GERGELY: Zöldenergia és vidékfejlesztés
felgyorsult, akkor még eggyel több okunk van arra, hogy az eddiginél sokkal komolyabban vegyük a hazai energiaforrásokat, illetve azt, hogy milyen mértékben állítható át gazdaságosan a mezőgazdaság energiahordozó termelésre. 4. A TERMŐFÖLD HASZNOSÍTÁS ÁTALAKÍTÁSA ÉS A ZÖLDENERGIA KLASZTER
Vizsgáljuk meg, hogy az előzőekben jellemzett mezőgazdasági termelési szerkezeti változások fényében milyen termőföld-használati alternatívái lehetnek Magyarországnak. Az 1. ábrában megjelenített hat alapvető használati változat közül teljesen újnak minősül az energetikai alapanyag-termelés. Ez meg-
valósulhat szántóföldön és erdőben, lehet tüzelési célú, amelyen belül a legfontosabbak a szántóföldi melléktermékek (pl. szalmafélék), az erdei és faipari hulladékok, a szőlészeti-borászati melléktermékek, a gyümölcstermesztés során keletkező gyümölcsfanyesedékek, a szőlővenyige, valamint a mezőgazdasági termékek élelmiszeripari feldolgozása során keletkező melléktermékek (napraforgóhéj, maghéj, törköly). Ezek évente kihasználatlan mennyisége együttesen 610 millió tonna, olajegyenértékben 1-2 millió tonna, miközben az ország összesen 16,7 millió tonna olajegyenértéket használt fel 2004-ben. Tehát ez a kihasználatlan tartalék az egész energiafogyasztás 6-12%-a. 1. ábra
A termőföld hasznosítás változatai
Élelmiszer termelés (étel, ital)
Környezetfenntartás (közhasznú tevékenység)
Termőföld
Gyógynövény termelés (gyökér, szár, levél, termés)
Természetvédelem (nemzeti parkok)
Ipari alapanyag termelése (len, kender)
Zöldenergia alapanyag termelés (tüzelési célú, biogáz, bio-hajtóanyagok)
A tüzeléses hasznosítású energiahordozók előállítására létrehozható célültetvények közül legismertebbek az energiafüvek, a kender, a kínai nád, az akác, a nyárak, a füzek.
Rekreációs szolgáltatás (erdők, parkok)
Ma Magyarországon 1,1 millió hektár mezőgazdasági terület hasznosításra vár. Ebből 0,5 millió hektár műveletlen parlagterület, amely nemhogy hasznot nem hoz, de évi több milliárd Ft-os kárt okoz azzal, hogy szinte korlátlanul termeli az
Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás allergén polleneket. A jelenlegi szerkezetben nincsen hasznosítási lehetőség a gyepterületek 50%-ára, vagyis 0,6 millió hektárra, ugyanis ezekről elfogyott az állat az utóbbi 15 évben. Évente 2-3 millió tonna gabona, illetve olajnövény hasznosítható etanol, illetve dízelolaj előállítási célra, ami szintén összefügg az állatlétszám drámai visszaesésével. Ha az összes zöldenergia termelési, hasznosítási lehetőségünket kiaknáznánk, akkor a hazai energiaigény 20-30%-át fedezhetnénk ebből a forrásból. Elmondható tehát, hogy itt az ideje az alapvető szemléletváltásnak az ország mezőgazdasági területeinek hasznosításában. Némi megelégedésre adhat okot, hogy a növekvő világpiaci olaj és gázárak, valamint a hazai törvényi- és közgazdasági szabályozás hatására két év alatt elértük azt, hogy az Európai Uniónak 2010-re vállalt 3,6%-os megújuló energiatermelési aránya már a múlt évben teljesült. Ennek túlnyomó része a villamos erőművek és a távfűtő művek által felhasznált fa tüzelőanyagnak köszönhető, ami 2005-ben 1,3 millió tonnát
29 tett ki. Ez a legkisebb mértékben sem veszélyezteti a fenntartható erdőgazdálkodást, hiszen az évente kitermelhető, de lábon hagyott erdő több ennél. Csak az a fa kerül eltüzelésre ily módon, ami ipari célra nem alkalmas. Az energetikai alapanyag-termelés másik nagy területe a biogáz, amelyet a 2. ábra által bemutatott alapanyagokból lehet előállítani. A mezőgazdasági eredetű energetikai alapanyag-teremlés harmadik nagy csoportját a biohajtóanyagok, vagyis a bioalkohol és a biodízel alkotja. A biohajtóanyagok potenciális alapanyagait a 3. ábra szemlélteti. A nemzeti zöldenergia stratégia négy fő aktorának hosszú távú, belső egyensúlyokon alapuló együttműködése nélkül nincs esély az eredményes megvalósításra (4. ábra). Az aktorok közötti korrekt viszony feltételeit és jellemzőit mutatjuk be az 5. ábrán. El kell kerülni azt a gyakori hazai hibát, amely a pillanatnyi előnyök kihasználásával tönkreteszi a hosszútávú érdekek érvényesülését (6. ábra). 2. ábra
Biogáztermelés potenciális alapanyagai
Biogáztermelés potenciális alapanyagai
Ételmaradék
Kommunális szennyvíz Állati trágyák
Kommunális szeméttelepek
Vágóhídi melléktermékek, állati tetemek
30
GERGELY: Zöldenergia és vidékfejlesztés 3. ábra Biohajtóanyagok alapanyagai Kukorica
Biohajtóanyagok alapanyagai Búza
Fa- és erdei hulladék
Napraforgó
Cirok
Cukorrépa Csicsóka
Cukornád (nem Magyarországon)
Repce
4. ábra A zöldenergia (biomassza) A KLASZTER klaszter aktoraiFöld- és erdőtulajdoSzolgáltatók a centrum cégek és a biomasszatermelők számára
• • • •
CENTRUMA Villamos-, szén- és fa erőművek Városi fűtőművek Létesítendő vegyeshasznú kiserőművek
nosok, földbérlők ↓ társulásaik
TUDOMÁNYOS ÉS ÖNKORMÁNYZATI HÁTTÉR Régó/megyei önkormányzatok Kistérségek testületei Érintett települések polgármesterei Tudományos-kutatási háttér – egyetemek, főiskolák, K+F vállalkozások
5. ábra Aktorok hosszútávú korrekt viszonyának feltételei és jellemzői A k t o r o k h o s s z ú tá v ú k o r re k t v is z o n y a
K la s z te r c e n tr u m • A t ü z e lé s s e l h a s z n o s ít o tt b io m a s s z a r e g io n á lis v é g f e lh a s z n á ló j a • H o s s z ú tá v ú e lk ö t e le z e t ts é g • K o o p e r á c ió s k é s z s é g é s f e g y e le m • P ia c i v á lt o z á s o k a t ( in f lá c ió , a la p a n y a g á r , e n e r g ia h o r d o z ó á r ) k ö v e tő á t v é t e li á r k é p z é s • S z e r z ő d é s e s k ö t e lm e k • E g y e z t e t e tt m ű s z a k i f e jle s z t é s
F ö ld é s e rd ő tu la jd o n o s o k , fö ld b é r lő k • H o s s z ú tá v ú e lk ö t e le z e t ts é g • K o o p e r á c ió a t ö b b i f ö ld é s e r d ő t u la j d o n o s s a l • T e r m e lő i C s o p o r t o k lé t r e h o z á s a , e r e d m é n y e s m ű k ö d te té s e • K o o p e r á c ió s f e g y e le m a k la s z t e r t ö b b i s z e r e p lő jé v e l • S z e r z ő d é s e s k ö t e lm e k • H a t á r o z o t t k la s z t e r m ű k ö d é s e lle n ő r z é s d e le g á lt a k ú t já n
S z o lg á lta tó k
Tud om án yos és ö n k o r m á n y z a ti h á tté r
• H o s s z ú tá v ú e lk ö t e le z e t t s é g • K o o p e r á c ió s f e g y e le m • S z e r z ő d é s e s k ö t e lm e k • R u g a lm a s e g y e z t e t e tt m ű s z a k i f e jle s z t é s • I n n o v a t iv it á s
• S z e rv e z ő te v é k e n y s é g a T e r m e lő i C s o p o r t o k é s a k la s z t e r lé t r e h o z á s á h o z • A k la s z t e r m ű k ö d é s tá m o g a tá s a • A m e n t a lit á s é s a t t it ű d k ia la k ít á s á n a k e lő s e g ít é s e • K é p z é s , to v á b b k é p z é s • K u ta tá s • I n n o v a t iv it á s • T a n á c s a d á s ( ö k o n ó m ia i, s z e r v e z e t i, m ű s z a k i)
Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás
31 6. ábra
Hosszú távon egyensúlyos integrációs partneri viszony jellemzői a zöldenergia-termelésben és hasznosításban • • • • •
• •
Erősebb partnerek önkorlátozása Munka-, tőke-, kockázatarányos osztozás árbevételben, nyereségben Szerződéses fegyelemben 0 tolerancia szerződésszegés kemény és előre rögzített követelmények Magas be- és kilépési küszöb (csak Termelői Csoportok képesek teljesíteni a termelőknél) Érdemi irányítás és ellenőrzés tagok a menedzsmentet menedzsment a tagok kötelezettségvállalásait Tulajdonosi primátus a menedzsmenttel szemben Kooperációs attitűd és mentalitás
5. ZÖLDENERGIA HORDOZÓ TERMELÉS, HASZNOSÍTÁS ÉS A VIDÉK VERSENYKÉPESSÉGE
A nemzeti zöldenergia stratégia alapvető módon járulhat hozzá a kedvezőtlen adottságú területek felzárkózásához, hiszen amely területen nem lehet gazdaságosan búzát termelni, ott a zöldenergia faültetvény megfelelő hozamot képes adni, noha kevesebbet, mint a jó adottságú helyeken. Ha szétnézünk az országban, a legtöbb elhanyagolt terület olyan községek határában van, ahol a legnagyobb a szegénység. Erre az áldatlan helyzetre is panacea lehet a zöldenergia-termelés és hasznosítás. Vizsgáljuk meg a zöldenergia hordozó termelés és hasznosítás a régiók, térségek és városok versenyképességének piramismodelljében szereplő tényezőkre gyakorolt hatását. Társadalmi szerkezet. A változások hosszú távon következnek be, növekszik a képzés, képzettség iránti igény, az új szemléletű energiatermelés és használat követelményei növekvő szerepet kapnak, növekszik a foglalkoztatás, ennek következtében javul a leszakadó rétegek esélye. Kockázatok: a helyi társadalom kihagyásával kizárólag, vagy túlnyomórészt régión kívüli befektetők érdekeit szem előtt tartó stratégia érvényesül. Ke-
zelése: a régión belüli tőke és vállalkozási kapacitásra alapozott magvető és hiteltőkével megtámogatott stratégia kidolgozása és megvalósítása, amely kedvező hatással lesz a kevésbé képzett rétegek munkalehetőségeire is, miközben képzésüket, továbbképzésüket ösztönzi. Döntési központok. Az energiahordozó-termelés és használat decentralizációja következtében a jelenleginél közelebb kerülnek a lakossághoz a döntési központok, hiszen a jelenlegi 100-1000 km-es ellátó- és elosztó rendszerek helyett néhány 10 km-re, esetenként néhány km-re csökken az ellátási lánc mérete. Ehhez járul hozzá az internethasználat köznapivá válása által lehetővé tett e-közigazgatás demokratikus, többletlehetőségeket hordozó hatása. Kockázatok: tovább él az a több száz éves dzsentroidbizáncoid hagyomány, amely mindent a budapesti központból akar irányítani és eldönteni. Kezelése: a közérdek és a helyi érdek harmonizálását szem előtt tartó, elkötelezetten demokratikus jogalkotás, amely fölébe kerekedik az öncélú hatalmi érdekeknek és ésszerűtlen, teljesítményképtelen túlbürokratizálásnak. A környezet minősége. A zöldenergia hordozó termelés és hasznosítás, miközben kiaknázza a helyi adottságokat, alapvető mértékben csökkenti a káros kibocsátásokat. Az pedig, hogy az egész
32
GERGELY: Zöldenergia és vidékfejlesztés
zöldenergia hordozó termelő-hasznosító rendszer személyközeli megvalósítást feltételez, alapvetően fogja megváltoztatni, javítani a lakosság igényét a környezet minőségével kapcsolatban. Kockázatok: a túlbonyolított környezeti, jogi szabályozás akadályozza az ésszerű, helyszínre adaptált rendszerek kiépítését. Nem tartjuk kockázatnak a felületes szabályozást, mert a hazai bürokratikus ha-
gyományban a hatósági felelősség hárítás miatt állandó és diszfunkcionális túlszabályozás a jellemző. Kezelése: a zöldenergia hordozó termelésre és hasznosításra vonatkozó szakhatósági előírások egyszerűen, ám szakszerűen történő megfogalmazása a kevés, de lényegre törő szabály konzekvens megvalósítása és ellenőrzése az egész működés során. 7. ábra
A régiók, térségek és városok versenyképességének piramismodellje
Életminőség Életszínvona l
Regionális , térs égi és város i jövedelem
Munkaterm elékenys ég
Kutatásfejlesztés
Ga zdas ági szerkeze t Társ adalm i s zerkeze t
Infrastruktúra és hum án tőke
Foglalkoztatotts ág
Külföldi befektetés ek
Innovációs kultúra Döntési központok
Kis-és középvállalkozás ok
Regionális elérhetőség A körn ye zet m inősége
Inté zm ényi és társ adalm i tőke
Inté zm ényi és társ adalm i tőke A régió társ adalm i kohéziója
Forrás: Lengyel, 2003
A régió társadalmi kohéziója. Az energiahordozó-termelésben, annak hasznosításában, szétosztásában és „elfogyasztásában” legalább olyan szintű felelősség és kooperáció kívántatik meg, mint amilyen az élelmiszertermelésben, kereskedelemben és felhasználásban. Az energia terméklánc szereplői legalább olyan kölcsönös felelősségi rendszerben működnek, mint az élelmiszerlánc esetén. Ez a társadalmi kohézió gazdasági
vetülete, amelynek számos erkölcsi és mentalitásbeli vonatkozása van. A másik vetület a munkamegosztás új szintjeinek kialakulásában nyilvánul meg, hiszen a termelés szereplői függenek a termelési tényezők szállítóitól, a zöldenergia hordozó hasznosítói függenek a zöldenergia hordozó termelőitől, és a végfelhasználó fogyasztók pedig a hasznosítóktól. Persze az egész rendszer végső célja az energiafogyasztók minél jobb és minél
Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás gazdaságosabb kiszolgálása. Növeli a társadalmi kohéziót az, hogy a helyi jövedelemszerzés lehetőségei jelentősen bővülnek, megnövekszik az elosztható jövedelem, ezzel együtt növekszik az önsorsukon saját eszközeikkel, képességeikkel javítani képtelenek számára nyújtható segítségre rendelkezésre álló források összege. Kockázatok: megmarad a jelenlegi túlzott mértékű országos jövedelem központosítás, nem növekszik az egyén felelősségére alapozó szabályozás szerepe. Kezelése: a zöldenergia hordozó termelés és felhasználás nemzeti stratégiai programmá való emelése, kevés, de alapvető fontosságú nemzeti stratégiai cél kitűzése. Az egyéni teljesítményt és a közösségi kooperációt előnyben részesítő, nem túlbonyolított szabályozási rendszer; törvényi és közgazdasági háttér. Gazdasági szerkezet. Hosszú távon jelentősen fogja befolyásolni a zöldenergia hordozó termelés és használat az ország és a régiók gazdasági szerkezetét. Külön jelentőséget ad a zöldenergia hordozó termelés és használat elterjedésének az, hogy olyan területeket is képes lesz bekapcsolni a gazdasági fejlődés rendszerébe, amelyek 1990 után csaknem teljesen erőforráskészlet nélkül maradtak, vagyis új, gazdaságos, nyereséges területhasznosítási módok jönnek létre. Ez vonatkozik a rosszabb termelőképességű alföldi homoktalajokra, amelyek különösen a szélenergia, napenergia, termálvíz, valamint egyes energetikai célú faültetvények által adott lehetőségek kiaknázásával érhetnek el új, jobb fejlődési pozíciókat, hiszen ezek a területek általában napsütéses órák számában a hazai átlag fölött vannak, és a termálvíz előfordulásának gyakorisága is nagyobb az átlagnál, de a szélenergia nyerési lehetőség is. Ehhez hasonló kitörési lehetőséget jelent az észak-magyarországi és dunántúli dombvidéken a lágy- és fás szárú energetikai ültetvények tömeges
33 létesítése. Ugyanis ezeken a területeken jelenleg túlnyomórészt allergén gyomok teremnek és nem hogy munkahelyet, jövedelmet „teremnének”, ehelyett betegséget és nyomort hoznak a helyieknek. Kockázatok: nem a kistérségekre, régiókra adaptált komplex stratégia alapján történik a zöldenergia hordozó program megvalósítása, hanem ötletszerűen és átgondolatlanul. Nem jönnek létre az eredményes működés alapfeltételét jelentő kooperációk és erőegyesítések, a törvényi szabályozás nem garantálja a termelésihasznosítási lánc szereplői között az erőforrás, kockázat, illetve tevékenység arányos bevétel/jövedelem megosztást. Kezelése: a kistérségekből, régiókból induló, országosan összehangolt, tudományosan megalapozott fejlesztési stratégia körültekintő, tömör és lényegre törő törvényi és közgazdasági szabályozás. Innovációs kultúra. Egyre közelebb kerülünk a fosszilis energiahordozók által okozott környezeti károk elviselhetetlenné válásához, miközben a fosszilis energiahordozók készletei vészesen fogynak. Sajnos az innovációk története azt bizonyítja, hogy csak a vészhelyzetek voltak képesek előidézni az áttörés értékű újításokat. A kényszerek hazánkban is egyre nagyobb erővel hatnak. A zöldenergia hordozó előállításában, azok energetikai átalakításában meglévő hazai lehetőségek jobb hatásfokú kiaknázása érdekében, az országos kutatási-fejlesztési célok mellett, meg kell fogalmazni az egyes régiók ezzel kapcsolatos céljait is. Ezeknek a céloknak a természet-, talaj-, éghajlati adottságokból, valamint az emberi erőforrásokból és a közművek állapotából kell kiindulnia. Alapvetően más innovációs célokat kell kitűznie egy dombos-hegyes régiónak, mint egy síkvidékinek, más a lehetőség a bőven termő öntözött talajokon és más az eróziótól sújtott dombokon, vagy a szél hordta futóhomokon. Más a lehetőség az innovációra a nagy, koncent-
34 rált szeméttelepekkel rendelkező sűrűn lakott régiókban, mint az aprófalvas, alacsony népsűrűségű vidékeken. Nem lehet hatékony az innovációs tevékenység, ha nem tárja fel a zöldenergia hordozó előállításához és hasznosításához bevonható régióbeli műszaki-, tervezési-, gyártási-, forgalmazási erőforrásokat. Az ezen a téren kialakult hagyománynak, termelési kultúrának döntő szerepe van a régióban maradó jövedelem és a foglalkoztatás növelésében. A biológiai, műszaki innovációs feladatok mellett döntő jelentőségűek a szervezeti-szervezési kutatások és innovációk, ugyanis, ha nem alakulnak ki a hosszú távú érdekviszonyok alapján az együttműködések, akkor sem a tömeges zöldenergia hordozó előállítása, sem a tömeges hasznosítás nem valósulhat meg. A létrehozandó innovációs láncból nem maradhat ki az EU, a Kormányzat és persze a régió, de a városok, a kistérségek, a felsőoktatás szellemi kapacitása és szervezeti ereje sem. Kockázatok: Nem alakul ki tudományosan gondozott, a közvélekedést figyelembe vevő és befolyásoló innovációs stratégia a zöldenergia hordozó előállítására és hasznosítására. Nem következik be a tudományos kutatásban a szemléletváltás, a fosszilis energiahordozókat túlságosan előtérbe helyező eddigi gyakorlattal szemben a megújítható erőforrások javára. Az innovációs műhelyek nem működnek hálózatszerű formában, nem jön létre az eredményes munka alapfeltételét jelentő eleven kapcsolat a gyakorlat és a kutatás között. Az innovációs eredmények hasznosítása késedelmet szenved. Kezelése: zöldenergia hordozó termelő, hasznosító klaszterek és a felsőoktatás, valamint a régió legfontosabb hatótényezői hálózatelvű működésben összekapcsolódva végzik az innovációs tevékenységet és gondoskodnak az eredmények gyakorlati hasznosításáról.
GERGELY: Zöldenergia és vidékfejlesztés Regionális elérhetőség. A zöldenergia hordozó termelés és hasznosítás nem befolyásolja a regionális elérhetőséget, viszont hozzájárulhat a régión belüli közlekedési feltételek javításához az által, hogy növeli az elsősorban a helyi érdekű vasúti pályák áteresztő képessége iránti igényt, többletkeresletet támasztva azok felújításával, illetve megerősítésével szemben. Ugyanakkor a nagyobb zöldenergia hordozó és termelő területekhez gazdaságos lehet új szilárd burkolatú utak kiépítése, amelyek elkészültük után hozzájárulhatnak az addig viszonylag elzártabb mikrotérségek könnyebb megközelítéséhez. A vasút és útjavításokhoz, az új utak létesítéséhez forrásul a régióban képződő és ott maradó többletjövedelem, mint saját erő, valamint EU és Kormányzati támogatások jönnek szóba. Kockázatok: nem országos, régió, kistérség stratégián alakulva kezdődik meg a zöldenergia hordozó termelés és hasznosítás programja, emiatt nem éri el valójában sehol sem a kritikus tömeget, ezért nem lesz képes hatást gyakorolni a közművek, a helyi érdekű vasutak, utak korszerűsítésére, létesítésére. Ugyancsak kockázatot jelent az, ha a jogi szabályozás nem alakítja ki a zöldenergia hordozó termelők közötti szoros együttműködést, amelynek révén létre kell jönniük az egybefüggő nagyobb területeken folytatott termelő tevékenységeknek. Sajnos az összehangolatlanságra és a szervezetlenségre több példát tudunk felhozni, mint az ellenkezőjére. Kezelése: olyan jogi, közgazdasági, szervezeti, szervezési feltételek kialakítása és hatékony működtetése, amelyek lehetővé teszik a gazdaságos, tömeges zöldenergia hordozó termelését és felhasználását. Intézményi és társadalmi tőke. Itt az ideje, hogy átlépjük az árnyékunkat, ugyanis az eddigiek folyamán nagyon kevés alkalommal bizonyítottuk, hogy az intézmények és a társadalmi tényezők
Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás egymást kiegészítve hatékonyan képesek együttműködni. Ennek számos oka van, itt megemlítjük az intézményi uralmi törekvéseket, a szolgáltatói magatartás helyett az intézményi elkülönültségből eredő rendszerszemlélet hiányát, az átfogó programalkotásra való képtelenséget és a programok megvalósítása során tapasztalható szervezetlenséget. Az intézmények említett működési hiányosságai még demokratikus körülmények között is számos területen okoznak bizalomhiányt az őket megválasztó társadalom részéről, miközben a társadalom és az általa megválasztott képviselők ritkán veszik a fáradtságot arra, hogy valódi ellenőrzést gyakoroljon az intézmények fölött. Kockázatok: nem alakul ki az intézmények szolgáltatói magatartása, működése, egyrészt mert az intézmények vezetői ezt nem szorgalmazzák, másrészt mert a társadalom részéről az igény nem fogalmazódik meg elég határozottan. Ennek következtében nem jön létre a zöldenergia hordozó termelő, hasznosító program átfogó minden fontos részletre kiterjedő, azt összehangoló rendszere, kezelése. Kezelése: Mielőbb áttörést kell elérni az intézményi működés alapvető magatartási jellemzőiben, az intézményi vezetők kiválasztásánál alapvető szemponttá kell tenni a szolgáltatói hozzáállást, a szolgálatot, az így kinevezett vezetők a társadalmi nyomásban rejlő erőtöbbletet kiaknázva átalakítják az intézmények szellemiségét. Kis- és középvállalkozások. A kisés középvállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepe pótolhatatlan jelentőségű, hiszen Magyarországon a munkaerő kétharmadát alkalmazzák. A zöldenergia hordozó termelés és hasznosítás tipikusan olyan terület, amely kiváló lehetőségeket biztosít a kis- és középvállalkozói szektornak. Ezek a lehetőségek a rendszer működésének szinte valamennyi fázisában megvalósíthatóak. Ilyenek a
35 termőhely feltárás, a kiviteli tervezés, a facsemete termesztés, a talajmunkák, az ültetés, az ápolás, a tápanyagpótlás, a kitermelés, a felhasználóhoz való beszállítás, a tuskósarj leverés. Mindezekből kiveheti részét a kis- és középvállalkozás, vagy úgy, mint földtulajdonos, vagy úgy, mint hosszú távú földhaszonbérlő, zöldenergia hordozó termelő, illetve olyan szolgáltató, aki szellemi tevékenységet, gépi munkákat, kézi munkákat végez. A beszállítás, aprítékolás, rakodás megrendelője a zöldenergia hordozó hasznosítója lehet. A kis- és középvállalkozóknak is alapvető érdeke, hogy a zöldenergia hordozó termelés és hasznosítás jól szervezett, tartós működésű, a benne részt vevők érdekeit figyelembe vevő rendszer legyen. Hiszen csak ezen a módon valósulhat meg hosszú távú együttműködés a kis- és középvállalkozók, a zöldenergia hordozó termelők és hasznosítók között. Kockázatok: pillanatnyi előnyökért a kisés középvállalkozók feláldozzák a hoszszú távú együttműködésben rejlő, ám szolidabb, noha biztos bevétellel és haszonnal kecsegtető együttműködést a zöldenergia hordozó termelőkkel és hasznosítókkal. Nem alakulnak ki a szereplők tartós együttműködését lehetővé tevő jogi és közgazdasági feltételek. Többletértéket elő nem állító, a rendszer működési feltételeit nem javító közvetítők, nepperek ékelődnek a zöldenergia hordozó termelők, a hasznosítók, valamint a kis- és középvállalkozók közé. Kezelése: a szilárd hosszú távú együttműködés szervezeti formáinak kialakítása, azok hatékony működésének fenntartása. Képzéssel, továbbképzéssel, tanácsadással, a legjobb gyakorlat példáinak megismertetésével alapvető módon javítani kell az egész rendszer szereplőinek hozzáállását, egyenrangú együttműködésre való készségét és késztetését. Külföldi befektetések. Az ország, a régiók és a kistérségek, valamint a települé-
36 sek hosszú távon fenntartható fejlődése szempontjából alapvető fontosságú, hogy a zöldenergia hordozó termelés során képződött bevétel, de főként a nyereség a településen, a kistérségben, a régióban, az országban maradjon. A rendszer e részének működéséhez a tőkeszükségletet hazai saját erőből, EU támogatásból, nemzeti támogatásból és bankhitelből célszerű biztosítani. A zöldenergia hordozó hasznosításához is elsősorban arra kell törekedni, hogy a nyereség Magyarországon maradjon. Vonatkozik ez a kisebb erőművek, az üzemi hőellátó rendszerek, a vegyeshasznú kiserőművek és a városi fűtőművek létesítése és/vagy zöldenergia hordozóra való átállítására is. A külföldi tőkebefektetések lehetőségét a nagyobb erőműveknél valószínűsítjük elsősorban. A hasznosítást szolgáló zöldmezős beruházásoknál is törekedni kell a zöldenergia hordozó termelők és a rendszert működtető szolgáltatók többségi tulajdonosi pozíciójának elérésére. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor van helye többségi külföldi tulajdonnak. Kockázatok: nem születik meg az átfogó nemzeti, regionális, kistérségi zöldenergia programok rendszere, a külföldi befektetések ötletszerűsége nem védhető ki, a hazai tőke tulajdoni aránya jelentéktelenné válik. Kezelése: záros határidőn belül létrejön a gazdasági stratégia részeként nemzeti zöldenergia stratégia, vele párhuzamosan és karöltve a régiók és a kistérségek zöldenergia stratégiája is elkészül, és a modern piacgazdasági feltételeknek megfelelő módon működik együtt az intézményi rendszer azokkal a szereplőkkel, akik a zöldenergia hordozó termelésben és hasznosításban érdekeltek. Infrastruktúra és humán tőke. A zöldenergia hordozó termelés és hasznosítás hatását a közművekre a regionális elérhetőségnél tárgyaltuk. Itt a humán tőke és a zöldenergia hordozó termelés és hasznosítás összefüggéseire térünk ki. Milyen területeken kell a humán tőkét
GERGELY: Zöldenergia és vidékfejlesztés gyarapítani ahhoz, hogy a regionális versenyképességet növelje a tárgyalt program? Szükség van a biológiai, műszaki, technológiai, szervezeti és szervezési, közgazdasági, üzemgazdasági és jogi ismeretek jelentős bővítésére, amit a nemzetközi, nemzetgazdasági és regionális ismeretek bővítésével kell kiegészíteni. Nyilvánvaló, hogy a különböző képzési szintek más-más összetételben fogják oktatni és átadni a felsorolt tudáshalmazokat. A betanított munkásnak elsősorban műszaki és technológiai ismeretekre, a szakmunkásnak biológiai, műszaki, technológiai, szervezeti ismeretekre van szüksége. A felsőfokú képzés pedig a részismeretek mellett az átfogó rendszerszerű tudást közvetíti, miközben a legfontosabb gyakorlati fogásokat is elsajátíttatja. Minden oktatási, képzési szintre jellemző követelmény, hogy alapvető módon kell erősítenie a résztvevők munkakultúráját, együttműködési készségét, teljesítményközpontú szemléletét, környezettudatát és igényességét környezetével szemben. Kockázatok: Az egyes képzési szintek nem épülnek egymásra, nem jön létre közöttük eleven kapcsolat, nem aknázzák ki a korszerű tudásközvetítés lehetőségeit, tovább él a gyakorlathiányos képzési stílus. Kezelése: a zöldenergia hordozó termelők és felhasználók az oktatás, képzés szakembereivel együtt fogalmazzák meg azokat a követelményeket, amelyeket az oktatás, képzés során meg kell valósítani. Az oktatás, képzés hatékonyságát rendszeresen mérik, és azok eredményét visszacsatolják a képző helyekhez. Kutatás-fejlesztés. A 8. ábrán mutatjuk be azt a legfontosabb öt kutatási területet, amelyekben a legtöbb feladat keletkezik annak érdekében, hogy a zöldenergia hordozó termelés és hasznosítás teljes rendszere egyre hatékonyabb legyen. Foglalkoztatottság. Tekintettel arra, hogy a regionális versenyképesség egyik
Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás legfontosabb mérőszáma, célrendszerének kitüntetett eleme a foglalkoztatottság növelése, ezért különös gonddal kell megvizsgálni, hogy egy zöldenergia hordozó termelési és hasznosítási program megvalósítása milyen hatással van erre a tényezőre. A 9. ábra részletesen bemutatja a klaszter irányítás, a kutatás-fejlesztés, a tudás közvetítés, a zöldenergia hordozó fás- és lágyszárú növénytermelés, a szolgáltatói tevékenység, a logisztika, a felhasználás és a marketing foglalkoztatási vetületeit. Munkatermelékenység. A zöldenergia hordozó termelés és hasznosítás program hatása a munkatermelékenységre összetett képet fog mutatni. Azokon a területeken, ahol a gazdasági szerkezetváltás következtében tömeges munkanélküliségtől szenved a lakosság, vagy azon települések környezetében, ahol nagy számú képzetlen munkaerő él, nem célszerű arra törekedni, hogy a legkisebb élő munkaerő felhasználással valósítsák meg a programot. Természetes, hogy itt is gépekkel kell elvégezni a legnehezebb munkákat, azonban nem célszerű ragaszkodni például ahhoz, hogy az ültetés nagy teljesítményű gépekkel történjen. Ezeken a terüle-
37 teken a programnak kifejezetten szociális vonásai is lesznek, azzal a kifejezett előnnyel, hogy a viszonylag magas élőmunka hányaddal előállított zöldenergia hordozó termék számára hosszú távon biztosított a piac. További előny, hogy a jelenleg parlagon hagyott, semmi hasznot nem hozó, allergén növényeket „termő” elvadult területek a zöldenergia hordozó termelési és hasznosítási program révén újra kultúrállapotba helyezhetők, és ez távlatosan fenntarthatóvá válik. Azokban a mikro- és kistérségekben, ahol a jól képzett munkaerő koncentrálódik, feltétlenül a minél magasabb fokú munkatermelékenység elérésére kell és lehet törekedni. Ehhez minden feltétel megvan ezeken a helyeken, hiszen általában a termőföldek minősége is jobb, ami lehetővé teszi a legkorszerűbb technika, technológia alkalmazását. Regionális, térségi és városi jövedelem. A zöldenergia hordozó termelési és hasznosítási program megvalósítása az előzőekben jellemzett feltételek teljesülése esetén növeli a regionális, térségi és városi jövedelmet. Az erre vonatkozó számításokat a következő részben mutatjuk be. 8. ábra
A zöldenergia hordozó termelés és hasznosítás kutatás-fejlesztési területei Nemzetközi, nemzetgazdasági, regionális
Közgazdasági, üzemgazdasági, jogi
A zöldenergiahordozó termelési és hasznosítás kutatás-fejlesztési területei
Humán és szervezeti, szervezési
Biológiai Műszaki, technológiai
Forrás: Saját szerkesztés
38
GERGELY: Zöldenergia és vidékfejlesztés 9. ábra A tüzeléses zöldenergia termelés és hasznosítás hatása a foglalkoztatásra Klaszter-irányítás értékláncrendszer, érdekközösség bemutatása regionális biomassza klaszter megszervezése traded klaszter klaszter működés irányítása
Marketing piackutatás márka kialakítása Public Relation (PR) marketingkommunikáció
Zöldenergia (biomassza) foglalkoztatás növelő hatásának színterei
Tudás közvetítés ültetvénytervez szaktanácsadás, képzés, továbbképzés információs adatbázis létrehozása és kezelése
Felhasználás lakossági, üzemi, közületi hőhasznosítás fűtőmű, villamos erőmű
•
Kutatás+Fejlesztés energetikai növény nemesítés termesztés technológia betakarítás technológia logisztika égetés szervezés makro és mikroökonómia
• •
Zöldenergiahordozó fás- és lágy szárú növény termelés • létesítés, • ápolás, • betakarítás
Szolgáltatók tevékenysége: csemete nevelés, • mezőgazdasági munkák, • betakarítás, beszállítás
Zöldenergia technika helyi gyártása, felújítása, javítása
Életminőség, életszínvonal. Elérkeztünk a Lengyel (2003) területi egységek versenyképességének piramismodellje csúcsához, amely az alaptényezők és alapkategóriák alapján jutott el a célhoz, vagyis az életminőség, életszínvonal javításához. Az eddig ebben a tárgyban kifejtett bizonyítékaink teljes mértékben alátámasztják azt, hogy a zöldenergia hordozó termelési és hasznosítási program alapvető mértékben – noha régiónként, kistérségenként és településenként eltérő arányban és mértékben – járul hozzá az adott térségben élők
•
• • • • • •
Logisztika output, input, mozgatás tárolás adagolás szilárd hulladék kezelés
Jelmagyarázat: szellemi folyamatok • anyagi folyamatok
életminőségének, életszínvonalának javításához. Természetesen csak abban az esetben, ha a kifejtett feltételek rendszerszerűen teljesülnek. 6. A HELYI ÉS A KÖZPONTOSÍTOTT HASZNOSÍTÁS JELLEMZŐI
A 10. és 11. ábra a nem központosított (helyi) hasznosítás, illetve a központosított (nagy erőművi) hasznosítás jellemzőit mutatja be. 10. ábra
Nem központosított (helyi) hasznosítás
Előnyei: • A kisebb szállítási távolságok miatt csökken a környezetszennyezés és az önköltség. • Helyi erőforrások felhasználása és a helyben történő energiatermelés új munkahelyeket teremt. A kisebb települések népességmegtartó ereje is növekszik. • Növekszik a helyi energiahordozókkal való önellátás szintje. • Növekszik az energia-ellátás biztonsága.
Hátrányai: • A kogenerációs kiserő-művek létesítése nagy tőkeigényű. • Kevés a gyakorlati előz-mény, ami a megvalósítást nehezíti. • A létrehozáshoz és a hatékony működtetéshez le kell küzdeni az alacsony kooperációs hajlandóságot.
Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás
39 11. ábra
Központosított (nagy erőművi) hasznosítás
Előnyei: • A működő energetikai rendszerhez kapcsolódik. • Kis fajlagos beruházási igény. • A felhasználás útjai bejáratottak.
7. MAGYARORSZÁGI ZÖLDENERGIA PROGRAM
A biogáz termelésénél abból indultunk ki, hogy a különböző források a 2003. évi termelést 10-12 ezer t e-re teszik. A bioalkoholnál átlagos, vagy annál jobb hazai termőterületet vettük alapul és kukoricából 7 t/ha közepes átlagterméshez tartozó 2,1 t e/ha-ral számoltunk. A biodízelnél azt feltételezzük, hogy az átlagos termőhelyekre kerül a repce, amelynek hozama 2,6 t/ha, ami megfelel 1,17 t e/ha-nak. A napraforgó hozamát szintén 2,6 t/ha-ral kalkuláltuk, ami megfelel 1,17 t e/ha-nak. Az égetéses hasznosítású zöldenergia fahozamánál mindhárom szcenárió esetén azt vettük számításba, hogy a terület fele kedvezőtlen adottságú – homok vagy dombos, kissé erodált talajú –, fele pedig legalább közepes vagy jobb adottságú. A kedvezőtlen adottságú területeken 2 t e/év-vel kalkuláltunk, az eddigi kísérleti eredményeink alapján. A jobb termőhelyeken pedig 3 t e/év-vel. Így az átlagos hozam 2,5 t e/év. Természetesen, ha valamilyen ma nem ismert oknál fogva más lesz a fatermő terület minősége, akkor az átlagos hozam is változik.
Hátrányai: • A szállítási távolságot növeli (mind a zöld energiahordozóét, mind a villamos energiáét), ezáltal növeli a fajlagos költséget és a környezetterhelést. • A koncentrált hasznosítás miatt kisebb a hátrányos helyzetű települések foglalkoztatási potenciálját növelő hatás. • Csak kis mértékben növeli a kisebb települések népességmegtartó erejét.
Az évelő szántóföldi zöldenergia növények 2/3 részben a jobb termőhelyekre kerülnek, 1/3 részben pedig a kedvezőtlen adottságúakra. Itt a hozamot átlagosan 3,3 t e/ha-ral kalkuláltuk, ami azt jelenti, hogy a jó termőhelyeken 4 t e/ha-ral, a kedvezőtlen adottságú területeken pedig 2 t e/ha-ral vettük számításba a hozamot. Az egyéves szántóföldi zöldenergia növényeknél azt feltételeztük, hogy csak jobb adottságú területeken termelik, és itt 4 t e/ha hozammal kalkuláltunk. Az éves termelési értéket az első megközelítésben (I.) a 2006. április 26án érvényben volt 120,00 Ft/l adómentes gázolajárral számoltuk. Az éves termelési értéket a második megközelítésben (II.) a 2006. áprilisában érvényes 11 ezer Ft/t tűzifa tüzépi áron számoltuk ki. Az adatsorból kitűnik, hogy ha a zöldenergia ára az adómentes gázolaj kiskereskedelmi árához igazodna, akkor a mai tüzépi átlagár 2,18-szorosát lehetne elérni. Ez pedig azt jelentené, hogy a jelentősebb támogatások nélkül is versenyképes lehetne a hazai zöldenergia termelése. Utóbbi megállapítás az égetéses hasznosítású zöldenergiára vonatko-
40
GERGELY: Zöldenergia és vidékfejlesztés
zik, mert a biogáz, bioalkohol és biodízel előállítása sokkal költségesebb, mint az égetéses hasznosítás. A zöldenergia program által létrehozott munkahelyek számításánál évi 6 millió Ft árbevételi átlagot vettünk alapul. Ez az alapanyag előállításban ennél kisebb lesz, míg a nagy teljesítményű villamos erőművekben történő hasznosításnál pedig ennél több.
Ami pedig az ország energiaellátásában a felvázolt zöldenergia program szerepét illeti: az 1. forgatókönyv szerinti éves termelés esetén az import 6,48%át, a 2. szerint 12,91%-át, a 3. forgatókönyv szerint pedig 19,89%-át lehet kiváltani hazai zöldenergia forrásból, a 2004. évi adatsorból kiinduló számítások alapján végzett kalkulációval. 5. táblázat
Magyar zöldenergia program forgatókönyvek (2007-2013) Ssz.
Megnevezés
Változat 1. Biogáz 2. Bioalkohol 3. Biodízel 4. Égetéses hasznosítás: Fa 5. Évelő szántóföldi 6. Egyéves szántóföldi Összesen Ssz. Megnevezés Változat 1. Biogáz 2. Bioalkohol 3. Biodízel 4. Égetéses hasznosítás: Fa 5. Évelő szántóföldi 6. Egyéves szántóföldi Összesen Ssz. Megnevezés Változat 1. Biogáz 2. Bioalkohol 3. Biodízel 4. Égetéses hasznosítás: Fa 5. Évelő szántóföldi 6. Egyéves szántóföldi Összesen
Termőterület igény, lekötés (ezer ha) 1 2 3 10 200 400 600 30 60 90 150 300 500 40 80 120 20 40 50 440 880 1370 Termelési érték/év I. (mrd Ft) 1 2 3 12,0 18,0 24,0 50,4 100,8 151,2 4,2 8,4 12,6 45,0 90,0 150,0 15,8 31,7 47,5 9,6 19,2 24,0 137,1 268,1 409,4 Termelési érték/év II. (mrd Ft) 1 2 3 5,5 8,3 11,0 23,1 46,2 69,3 1,9 3,9 5,8 20,6 41,3 68,8 7,3 14,5 21,8 4,4 8,8 11,0 62,8 122,9 187,6
Termelt zöldenergia (et e) 1 2 3 100 150 200 420 840 1260 35 70 105 375 750 1250 132 264 396 80 160 200 1142 2234 3411 Munkahelyek I. (db) 1 2 3 2000 3000 4000 8400 16800 25200 702 1404 2106 7500 15000 25000 2640 5280 7920 1600 3200 4000 22842 44684 68226 Munkahelyek II. (db) 1 2 3 917 1375 1833 3850 7700 11550 322 644 965 3438 6875 11458 1210 2420 3630 733 1467 1833 10469 20480 31270
Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás
41
FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) Gergely S. (1989): Energiaerdő. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest – (2) Gergely S. – MTA-Károly Róbert Észak-magyarországi Regionális Kutatócsoport (2005): Heves megye zöldenergia tartalékai és a hasznosítás feltételei. Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös – (3) Gergely S. – MTA-Károly Róbert Észak-magyarországi Regionális Kutatócsoport (2005): Heves megye zöldenergia tartalékai és biomassza klasztere. Magyar Mezőgazdaság, 2005. október 5. – (4) Gergely S. – MTA-Károly Róbert Észak-magyarországi Regionális Kutatócsoport (2005): Tüzeléses biomassza termelés és hasznosítás Észak-kelet Magyarországon. Fenntartható energiaellátás. Sárospatak, 2005. október 13. – (5) Gergely S. – MTA-Károly Róbert Északmagyarországi Regionális Kutatócsoport (2005): A biomassza hőhasznosítási célú előállításának perspektívái. Intézményi Tudományos Nap, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, 2005. november 11. – (6) Gergely S. – MTA-Károly Róbert Északmagyarországi Regionális Kutatócsoport (2005): A biomassza energetikai klaszter hatása a regionális fejlődésre. Magyar Regionális Tudományi Társaság, Sopron, 2005. november 24-26. – (7) Gergely S. – MTA-Károly Róbert Észak-magyarországi Regionális Kutatócsoport (2006): Energetikai biomassza stratégia tényezői. Ajka, 2006. március 16. – (8) Magda S. – Gergely S. (2006): A magyarországi termőföld hasznosítás átalakítási lehetőségei. Gazdálkodás, 3. sz. – (9) Vajda Gy. (2004): Energiaellátás ma és holnap. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest – (10) International Energy Agency: Key World Energy Statistics, 2006 – (11) Lengyel I. – Rechnitzer J. (2003): A városok versenyképességéről. – (12) Horváth Gy. – Rechnitzer J. (szerk.) (2000): Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja, 139. p.
