LIII. Georgikon Napok
53rd Georgikon Scientific Conference
Kivonat-kötet Programfüzet, valamint az elhangzó és poszter elıadások rövid kivonatainak győjteménye
(A teljes anyagok hozzáférhetıek a http://napok.georgikon.hu oldalon).
ISBN 978-963-9639-43-0
1
Az itt szereplı 117 elıadást a Tudományos Bizottság tagjai választották ki: Dr. Alföldi Zoltán, egyetemi docens Dr. Anda Angéla, egyetemi tanár Dr. Bercsényi Miklós, egyetemi tanár Dr. Hoffman Borbála, egyetemi docens Dr. Husvéth Ferenc, egyetemi tanár Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Dr. Kocsondi József, egyetemi tanár Dr. Pál László, egyetemi docens Dr. Pályi Béla, egyetemi docens Dr. Pupos Tibor, egyetemi tanár Dr. Sárdi Katalin, egyetemi tanár Dr. Szabó Ferenc, egyetemi tanár Dr. Szabó István, egyetemi tanár Dr. Tóth Gergely, egyetemi docens (a szervezı bizottság elnöke) Az elıadások gondozásában, s általában a konferencia megszervezésében nagy erıfeszítéseket tettek a szervezıbizottság tagjai: Támogatók: Kondorosyné Varga Erika Dr. Lukács Gábor Pintér Gábor Dr. Tóth Gergely A kiadványt gondozták: Dr. Lukács Gábor szerkesztı Sőrő Béla grafikus (B-Lime) Dr. Tóth Gergely
Készült a Ziegler Nyomdában, Keszthelyen, 180 példányban. A belív 144 lapja klórszármazék és optikai fehérítık felhasználása nélkül, újrahasznosított papírhulladékból készült Cyclus Ofszet típusú papír. © PE, Georgikon Kar, 2011.
2
TARTALOMJEGYZÉK Fenntarthatóság és versenyképesség? .......................................................................................................... 10 A plenáris ülés programja .............................................................................................................................. 14 I. Szekció: Alternatív közgazdaságtan .......................................................................................................... 16 II. Szekció: Fenntarthatóság a vidékfejlesztésben ....................................................................................... 17 III. Szekció: Talajtan és tápanyag-gazdálkodás ........................................................................................... 19 IV. Szekció: Állattenyésztés Szekció, Állattenyésztés és takarmányozás alszekció ............................... 20 V. Szekció: Növénynemesítés és növényteremesztés ................................................................................. 21 VI. Szekció: Agrárökonómia .......................................................................................................................... 22 VII. Szekció: Szılıtermesztés és kertészet ................................................................................................... 23 VIII. Szekció: Állattenyésztés Szekció halászat alszekció .......................................................................... 25 IX. Szekció: Fenntarthatóság és alternatív energia ...................................................................................... 26 Az elıadások rövid kivonatai ........................................................................................................................ 27 (8) Ádám Dénes - Vági Zsolt - Lelovics Zsuzsanna Ph.D: Ki tartja fenn a fenntarthatóságot? Bioélelmiszert rendszeresen fogyasztók ökológiai lábnyomának mérete .......................................... 28 (107) Alföldi Zoltán: A fenntarthatóság komplex értelmezése bioetika szempontokból.................. 29 (61) Aranyi Nikolett Réka - Lángné Molnár Márta - Hoffmann Borbála: A búza genomba beépített árpa kromoszóma szegmentumok hatása az ıszi búza agronómiai tulajdonságaira ....................... 30 (108) Bai Attila: Környezetbarát lehetıségek a városi közlekedésben ................................................ 31 (32) Balázsy Ágnes – Sárdi Katalin: A kálium ellátás és a növényi produktum összefüggésének jellemzıi két talajtípuson........................................................................................................................... 32 (74) Bajmócy Zoltán: Részvétel és deliberáció a versenyképességi diskurzus szemszögébıl.......... 33 (34) Balázs Réka - Makó András - Németh Tibor - Kovács Kis Viktória: Talajok mechanikai és ásványos összetételének vizsgálata MSZ és FAO szabvány szerinti elıkészítéssel .......................... 34 (17) Baranyai Zsolt - Naárné Tóth Zsuzsanna - Farkasné Fekete Mária: Bizalom és együttmőködési hajlandóság – Egy felmérés tapasztalatai a magyar mezıgazdaságban ............................................. 35 (75) Beke Jenı: Why does the international accounting standardization have to play an important role in sustainable economics and competitive environment?............................................................. 36 (58) Bellus Zoltán - Orosz Szilvia - Csatár Attila: Új mőszaki megoldások a takarmányozásban .. 37
3
(47) Bene Szabolcs - Szabó Ferenc - Polgár J. Péter: Magyar hidegvérő tenyészkancák élısúlya és testméretei ................................................................................................................................................... 38 (16) Bertók Botond - Heckl István - Heriberto Cabezas - Friedler Ferenc - L. T. Fan: Ellátási láncok fenntarthatósági és profit célú optimalizálása a P-gráf módszertannal .................... 39 (9) Besenyei Mónika: Országok társadalmi, gazdasági állapotának hatása a felelıs vállalati magatartás kialakulására ........................................................................................................................... 40 (106) Biró Janka - Fébel Hedvig - Hancz Csaba: Afrikai harcsán és tilápián végzett takarmányozási vizsgálatok funkcionális élelmiszer elıállítása céljából ............................................ 41 (10) Bognár Károly: Mi jöhet a gazdasági növekedés után?..................................................................42 (72) Boksai Daniella - Erdélyi Éva: A napraforgótermesztés bizonytalan jövıje az éghajlatváltozás tükrében Magyarországon ........................................................................................................................ 43 (99) Hafiz Borkhanuddin, Györgyi Ostoros, Kálmán Molnár, Csaba Székely: Új adatok a halparazita nyálkaspórások oligochaetákban fejlıdı alternatív aktinspora stádiumairól a Balatonban (2011)........................................................................................................................................44 (62) Burucs Zoltán: Virágzásdinamikai vizsgálatok kukoricán ............................................................45 (63) Cernák István - Decsi Éva Kincsı - Ahmad Mosapour Gorji Rahim Ahmadvand -Wolf István Taller János - Polgár Zsolt: Molekuláris markerek alkalmazása a burgonya biotikus stresszekkel szembeni ellenállóságának javításában....................................................................................................46 (46) Hana Civišová, Miroslav Maršálek, Zita Buňatová: Sustainability and the Prospect of Horse Breeding in the Czech Republic……………………………………………………………………………47 (89) Czinege Anikó: Szilva alany - nemes kombinációk növekedési erélyének vizsgálata............... 48 (41) Csatári Tünde - Makó András: A kationos tenziddel különbözı mértékben kezelt ásványi ırlemények olajvisszatartásának változása............................................................................................. 49 (48) Csiba Anita - Gergátz Elemér - Gyökér Erzsébet - Németh Attila - Mihályfi Sándor: Tavaszi és ıszi kossperma mennyiségének, minıségének, mélyhőthetıségének összehasonlítása.............. 50 (96) Csikászné Krizsics Anna - Werner János - Teszlák Péter - Kozma Pál - Árvay Gyula: A mikorrhiza oltás hatása a szılıtıkék kezdeti fejlıdésére......................................................................51 (36) Csitári Gábor - Hernádi Hilda - Széplábi Gábor - Makó András: Vörös iszappal szennyezett talajminták mikrobiológiai aktivitásának vizsgálata FDA és kloroform fumigációs módszerrel ....52 (90) Cser János - Szıke Lajos: Az ECOWIN projekt bemutatása, a növényvédelmi elırejelzés tapasztalatai................................................................................................................................................. 53 (64) Demo Milan, Fazekas András, Dušan Húska: Salix nemzetségbe tartozó svéd energiafőzek termıképessége és energia értéke a termesztés elsı három éves ciklusában dél-szlovákia szárazabb éghajlati viszonyai között........................................................................................................54
4
(76) Dúl Udó Endre: Agrárfinanszírozási lehetıségek - húsbavágó kérdések ................................... 55 (42) Dunai Attila - Makó András: Elszivárgás elleni szigetelés hatása talajok hidraulikus-, olaj-, és légvezetı képességére................................................................................................................................ 56 (12) Egerszegi Zita - Molnár Gábor: Fenntartható városfejlesztés - integrált környezetirányítási rendszeren keresztül .................................................................................................................................. 57 (13) Erdeiné Késmárki - Gally Szilvia: A mezıgazdasági versenyképesség fenntarthatósága, a fenntarthatóság versenyképessége .......................................................................................................... 58 (18) Fehér Helga: Nem várt érdeklıdés? – avagy milyen szerepet tölt be az afrikai kontinens az újonnan körvonalazódó globális politikai aréna kialakításában .......................................................... 59 (100) Felföldi Zoltán: Csapó sügér (Perca fluviatilis) intenzív nevelése különbözı fehérje tartalmú tápon ............................................................................................................................................................ 60 (83) Fertı Imre - Bakucs Lajos Zoltán - Elek Sándor - Forgács Csaba: A szerzıdések teljesülése a magyar élelmiszerláncban......................................................................................................................... 61 (29) Fodor Lóránt Ph.D - Szabó Imre László Ph.D: A BÉT mőködése a válság után(?) .................... 62 (65) Gaál Violetta, Bálint Jeannette, Szıke Antal, Veres Anikó, Kiss Erzsébet: Magyarországi védett héricsfajok genetikai vizsgálata .................................................................................................... 63 (102) Gál Dénes - Gyalog Gergı - Kerepaczki Éva: Fenntarthatóság és akvakultúra – kihívások és lehetséges megoldások .............................................................................................................................. 64 (109) Gébert Judit: Mit is kell fenntartani? - Fenntarthatóság a képességszemlélet perspektívájából ...................................................................................................................................................................... 65 (110) Gergely Sándor: Megújuló energia helyi termelése, hasznosítása és a vidékfejlesztés ........... 66 (100) Gyalog Gergı - Gál Dénes Ph.D - Váradi László Ph.D: Az intenzív tavi haltermelés fenntarthatóságának gazdasági kérdései ................................................................................................ 67 (19) Gyıriné Kiss Erika - Remete János: „A hagyomány élménye”címő szlovén-magyar határon átnyúló projekt eredményeinek bemutatása .......................................................................................... 68 (91) Györffyné Jahnke Gizella Ph.D - Májer János Ph.D - Németh Csaba - Knolmajerné Szigeti Gyöngyi - Remete János: Kitıl van a gyerek? Szılıfajták származása és genetikai kutatások........ 69 (57) Gyurcsó G. - Tóth T. - Fábián J. - Tossenberger J.: Az L-valin kiegészítés hatása a brojlercsirkék fontosabb naturális mutatóira .................................................................................................................. 70 Hajagos Anikó - Andreas Spornberger - Peter Modl - Tóth Magdolna - Végvári György: Alanyválasztás és piacképesség kapcsolata a cseresznyetermesztésben ............................................ 71 (86) Hajnal Veronika - Vécsei Béla - Németh Szilvia - Tóth Magdolna - Szalay László: Külföldi kajszifajták virágrügyeinek fagyállósága ................................................................................................ 72 (43) Harmat Adrienn - Fórizs István - Makó András: A zalakarosi termálvíz izotópanalitikai vizsgálata Isotopanalitic survey of the thermal water of Zalakaros .................................................... 73
5
(103) Havasi Máté - Németh Sándor - Lévai Péter: Különbözı adalékok alkalmazása lesıharcsa növényi tápon való nevelése során .......................................................................................................... 74 (77) Hegyi Judit – Teschner Gergely: Helyzetfelmérés a mezıgazdasági vállalkozások állattenyésztı tevékenységének informatikai hátterérıl ....................................................................... 75 (36) Hernádi Hilda - Makó András: Ásványi keveréksorok olajvisszatartó-képességének meghatározása magasabb nyomástartományban ..................................................................................76 (66) Hoffmann S. - Tóth Z. –Nagyné Kutni R. –Falusi J.: İszi káposztarepce és napraforgó genotípusok, agronómiai vizsgálata bioüzemanyag termelés céljára ..................................................77 (67) 1Hoffmann S.- Tóth Z. –Imre K. –Gelencsér A.: Gépjármő emissziós terhelési vizsgálatok tenyészedényes és szabadföldi kísérletekben .........................................................................................78 (20) Horváth Péter: Az Európai Uniós források felhasználásnak vizsgálata egy hátrányos helyzető kistérségben ................................................................................................................................................. 79 (70) Jakusch Pál - Tokai Richárd - Anda Angéla - Földes Tamás - Hatvani István Gábor - Kovács József: Kadmium vízháztartásra gyakorolt hatásának vizsgálata mágneses rezonancia (MRI) felhasználásával .......................................................................................................................................... 80 (78) Jámbor Attila: A hazai agrárkereskedelem specializációjának változása Magyarország és az Európai Unió között a csatlakozás után .................................................................................................. 81 (111) Jobbágy Péter: Alternatív hajtású személygépjármővek megtérülésének vizsgálata .............. 82 (5) Kiss Tibor: A Kék Gazdaság innovációi - egy fenntartható és versenyképes gazdaság alapelemei .................................................................................................................................................... 83 (44) Kocsis Mihály - Makó András: Kreybig-féle átnézetes, üzemi genetikus talajtérképezéseken és mért terméshozamokon alapuló földminıség becslések ....................................................................... 84 (49) Kodrik László Sándor: A nyers tehéntej mikroelem tartalmának alakulása az ipari tevékenység és a jármőforgalom hatására...............................................................................................85 (14) Köves Alexandra: A zöldgazdaság munkahelyteremtı ereje .......................................................86 (59) A. Kułakowska, K. Burlikowska, R. Szymeczko, M. Bogusławska-Tryk, D. Pietruszyńska, A. Brudnicki, A. Piotrowska, M. Trojan: Ileal and Total Digestibility of Protein and Amino Acids in Polar Foxes (Alopex lagopus L.) Fed Diets with Different Levels of Inulin ....................................... 87 (15) Lelovics Zsuzsanna - Seregi János - Ph.D Balogh László: Az égig érı tanterem élménye. Az erdei iskolák a környezettudatos nevelés szolgálatában, közjóléti szerepük a fenntarthatóság szempontjából .............................................................................................................................................88 (21) Lenkovics Beatrix - Töttösi Adrienn - Ph.D Lelovics Zsuzsanna - Farkas Tibor: A mőködı falusi turizmus hagyományokra épülı formájának lehetıségei és fenntarthatósága Nógrád megyében .....................................................................................................................................................89 (7) Vincent Liegey: Degrowth ................................................................................................................... 90
6
(97) Lönhárd Miklós - Pályi Béla - Takács Zsolt - Vígh Elemér: Permetezés veszteségeinek vizsgálata a növényállomány fejlıdési állapotának függvényében szılıültetvényben ................... 91 (92) Májer János - Györffyné Jahnke Gizella - Knollmajerné Szigeti Gyöngyi - Szıke Barna: A Kéknyelő fajta múltja, jelene és jövıje ................................................................................................. 92 (85) Maráczi Kata: Roncsolásmentes ökofiziológiai vizsgálatok díszcserjéken ................................. 93 (38) Márton László PhD: Mőtrágyázás és kadmium terhelés hatása a kadminum transzlokációjára kukorica (Zae mays L.) jelzınövénnyel................................................................................................... 94 (60) Matuz János, DSc: Növénynemesítéssel kultúrnövényeink sokféleségéért ................................ 95 (37) Mikó-Baráth Máté: Baktériumtrágyázás és mőtrágyázás hatása napraforgóban ...................... 96 (45) Miókovics Eszter - Széplábi Gábor - Makó András: Felületaktív anyagok hatása a talajok fizikai tulajdonságaira ............................................................................................................................... 97 (50) Molnár Andor: A Campylobacter visszaszorításának lehetıségei brojlerállományokban ....... 98 (105) Molnár Tibor: Az Európai angolna (Anguilla anguilla L.) múltja, jelene és jövıje az 1991-es balatoni angolnapusztulás tükrében, különös tekintettel biológiai, környezeti és emberi tényezıkre ................................................................................................................................................... 99 (22) Mosonyiné Ádám Gizella: Zárt láncú ellátási lánc kialakulása, avagy a fenntarthatóbb szemlélet megjelenése az ellátási láncokban......................................................................................... 100 (113) Nagy Pál, Ph.D - Pályi Béla - Cherono Kipchumba: Napkollektoros szárító mőködési paramétereinek mérése mikrovezérlıvel .............................................................................................. 101 (112) Nagy Sándor: A rétegvizek túltermelésének hatása a potenciometrikus szintek változásaira és az ökoszisztémára Debrecenben és környékén................................................................................ 102 (51) Nagy Szilvia - Tossenberger János - Kovács Réka Katalin: A foszfor-ellátás hatása a tojáshéj minıségére és a tojotyúkok teljesítményére ......................................................................................... 103 (114) Dr. Németh Kornél - Sándor Tamás: Energetikai tömörítvények jellemzıi és hasznosításuk .................................................................................................................................................................... 104 (52) Pál László, Ph.D - Farkas Róbert - Dublecz Károly Ph.D: A takarmány repcepogácsa és kukorica DDGS kiegészítésének vizsgálata brojler hizlalási kísérletben .......................................... 105 (115) Pintér Gábor: Erımővek borvidékeinken? Szılıvenyige, mint mezıgazdasági melléktermék, tüzelésének gazdasági vonatkozásai ..................................................................................................... 106 (23) Péter Erzsébet - Molnár Tamás: Prevenció vagy gyógyítás?- Az egészségtudatosság fogyasztói felmérése Nagykanizsán ......................................................................................................................... 107 (53) Posta János – Mezei Anita – Mihók Sándor: Nehézségek a díjugratási sporteredmények számtan-statisztikai értékelésekor (Elıtanulmány) ............................................................................. 108 (54) Rádli András - Polgár J. Péter - Bene Szabolcs: Különbözı genotípusú legeltetett bárányok vágási eredménye..................................................................................................................................... 109
7
(31) Sáringer-Kenyeres Dóra - Ph.D Paprika Anikó - Benke Szabolcs: A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízállásának függvényében ...............................110 (88) Sipos Péter - Kocsisné Molnár Gitta - Óbert Nóra - Markó Viktor: A kaolin részecske film technológia elsı magyarországi alkalmazása körte-levélbolhák elleni védekezésben ................... 111 (55) Seregi János - Szabó Ferenc- Zöldág László: Fenntarthatóság és élelmiszerbiztonság az állattenyésztésben .....................................................................................................................................112 (24) Seregi János - Lelovics Zsuzsanna Ph.D - Balogh László Ph.D: A hazai erdıgazdaságok tulajdonában lévı kereskedelmi szálláshelyek közjóléti szolgáltatásainak bıvítési hatása a gazdaságosság és a versenyképesség növelésére ................................................................................. 113 (6) Marcus Stoerkel Trends in supply chain management within the mobile telecommunications industry after the global crisis................................................................................................................. 114 (39) Surányi Szilvia, Izsáki Zoltán: Az ıszi árpa (hordeum vulgare l.) N-ellátottságának ellenırzése a levél klorofill-tartalma alapján ........................................................................................ 115 (30) Szabó Imre László, Ph.D - Ph.D Fodor Lóránt: Innováció a turizmusban..................................... 116 (104) Szathmári László, Ph.D - prof Varga László - Ph.D Zsédely Eszter - Molnár Eszter - Káldy Jenı - Németh Ádám - Szilágyi Gábor - prof Hancz Csaba: Zsírsav struktúra alakulása a fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix) alapú feldolgozott termékeken .............................................. 117 (87) Szeglet Péter - Bencze Beatrix - Szabó István: Vitalizáló mikorrhizálás hatása a gazdanövényekre egy gombatermı ültetvényben ............................................................................... 118 (84) Székely Klára - Hollósy Zsolt PhD: A tudásmenedzsment és a vállalkozások új kapcsolata a versenyképesség mindenek felettiségének tükrében ...........................................................................119 (95) Szenteleki Károly, Ph.D - Ph.D Ladányi Márta - Ph.D Gaál Márta - Ph.D Bisztray György : A klímaváltozás egyes kockázatai a Közép-Magyarországi szılıtermesztésben ................................ 120 (94) Szıke Antal, Ph.D - Katuláné Debreceni Diána - Kiss Erzsébet: Kárpát-medencei ıshonos szılı bogyószín variánsok genetikai elkülönítése ............................................................................... 121 (98) Szıke Barna - Májer János - Györffyné Jahnke Gizella - Varga Péter: Az erjesztési hımérséklet és a fajélesztık hatása a borok minıségére a Balatoni Borrégióban .................................................. 122 (25) Takács István, habil - Baranyai Zsolt: Mezıgazdaság a fogolydilemma csapdájában – a társadalmi fenntarthatóság tükrében ..................................................................................................... 123 (26) Takácsné György Katalin - Sinka Anett - Lencsés Enikı: A sávpermetezés gazdasági összefüggései – üzemi tapasztalatok alapján ........................................................................................ 124 (56) Ifj. Tenke János - Tolnai László - Tossenberger János: A takarmányok lizin-kiegészítésének hatása a fehérje és az aminosavak ileális emészthetıségére hízó sertésekben .................................125 (11) Tóth Gergely: A nem alternatív közgazdaságtan eredete és mibenléte – mitológia, vallásos hit vagy racionális tudomány? .....................................................................................................................126
8
(32) Tóth Éva – Lukács Gábor – Kocsondi József: Örökség és turizmus a Georgikon Karon......... 127 (79) Tóth József, habil: Tudáshasználat és versenyképesség a hazai borszektorban ....................... 128 (68) Tóth Z. - Dallos A. - Tollár Á. - Hoffmann S.: Nagy keményítı tartalmú kukoricák termıképességének és bioetanol kihozatalának vizsgálata ................................................................ 129 (27) Török Áron: Földrajzi árujelzıs gyümölcspárlatok versenyképessége az EU-12 piacain ....... 130 (71) Turcsán Arion: A rizs fejlıdési szakaszainak alakulása a melegedı éghajlat hatására Magyarországon ....................................................................................................................................... 131 (73) Túróczi Imre: A vezetıi számvitel, kontrolling és ellenırzés az agrárgazdaságban ............... 132 (81) Vámos Imre: Egyensúlyi árfolyambecslések és a válság ............................................................. 133 (69) Varga Péter: Szemes betakarítás hatása a hibridkukorica vetımag csírázóképességére és genetikai tisztaságára............................................................................................................................... 134 (93) Varga Péter, Ph.D - Májer János Ph.D - Györffyné Jahnke Gizella Ph.D - Németh Csaba Remete János - Knollmajerné Sz. Gyöngyi - Imre Kornélia Ph.D: Dízel tüzelıanyag emmissziójából származó anyagok esetleges káros hatásának vizsgálata szılı kultúrában ......... 135 (82) Vásáry Miklós Ph.D - Baranyai Zsolt Ph. D - Baksa Adrienn: Közösségi transzferek hatása és jelentısége egyes új tagállamok mezıgazdaságában .......................................................................... 136 (80) Varga Tibor, Ph.D: A Natural Hedge befolyása a terménybiztosítások elterjedésére ............. 137 (116) Verdó György: A megújuló energiafelhasználás szerepének növelése a szakosított önkormányzati szociális ellátórendszer intézményeinek főtéskorszerősítésével Hajdú-Bihar megyében .................................................................................................................................................. 138 (28) Weber Erika: Egy állami gazdaság átalakulása a rendszerváltás után ...................................... 139 (40) Christina Yancheva, Atanas Sevov, Nanko Popov: Effects Of Seeding Rate And Row Spacing On Multifoliolate Alfalfa Forage Yield .................................................................................................. 140
SZEKCIÓBEOSZTÁS ........................................................................................................... 143 ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT ............................................................................................. 144
9
FENNTARTHATÓSÁG ÉS VERSENYKÉPESSÉG? Csak tiszta forrásból! Bartók Béla
A fenntarthatatlanság eredetileg az erıforrások kifogyását, fıleg a régóta vizionált olajkrachot jelentette. A környezeti orientáció megmaradt, de ma már az ökológiai mellett az általános társadalmi és gazdasági csıd valós vagy vélt jeleit is ide értik a témát komolyan vevık. Furcsa módon, erıs eufemizmussal mégis fenntartható fejlıdést, s nem fenntarthatatlant szoktunk emlegetni. Egyszerően fogalmazva ez azt jelenti, hogy a környezetet nem túlhasználva, az emberi társadalmat fejlesztve élünk. Mindehhez szükséges a gazdaság életképessége. Fontos a sorrend is, a gazdaság szükséges eszköz, feltétel, s nem – akár implicit – cél. 1972-ben került be a fogalom a köztudatba, amikor napvilágot látott a Római Klub jelentése A növekedés határai címmel (Meadows et al). A sors iróniája, hogy alig egy évvel korábban kapott közgazdasági Nobel-díjat Simon Kuznets a gazdasági növekedés empirikus magyarázatáért. Kuznets – Harry S. Truman amerikai elnök 1949. január 20-án elmondott, s elhíresült beiktatási beszédére alapozva – többször és kiemelten buzdította a fejlıdı országokat, hogy szálljanak be a növekedés nagy játékába, a nyugati demokráciák láthatólag nyertes útját követve. Ehhez intézményi és ideológiai alapot kellett teremteni, hogy a technológia, tudomány és nem utolsó sorban a gazdaság növekedhessen. Kuznets a növekedésnek nem látta határát, Nobeldíjas beszédében így fogalmazott (1971): Hacsak nem támad nem várt akadály, [a gazdasági növekedés] olyan mechanizmus, amely biztosítja az önmagát fenntartó technológiai fejlıdést, aminek, tekintve az univerzum nagy kiterjedését (viszonyítva az emberiség nagyságához ezen a bolygón), nincs nyilvánvaló és közeli korlátja.
Valóban, a távlatok korlátlannak tőntek, különösen Amerikából. Jurij Gagarin az elsı ember, aki eljutott, s szerencsésen haza is tért az őrbıl (1961), Neil Armstrong személyében pedig elsıként lépett ember a holdra (1969). A sci-fi irodalom és filmek még évtizedekig eufóriában égtek, idegen lények lakta bolygókat, fényéveket könnyedén faló őrhajókat, értelmes társadalmak által „belakott” univerzumot vizionáltak. Az optimizmus azóta alább hagyott. A Hold jelenleg is az egyetlen földönkívüli égitest, melyen járt ember. Kilátásban sincs a Földhöz hasonló természeti erıforrásokkal ellátott bolygó, nemhogy élet, de még víz egyértelmő nyomára sem bukkantak az őrszondák, egyetlen kósza rádióadást sem sikerült elfogni, amit nem mi küldtünk volna, a hibernálásban való fénysebességő utazás sem megoldott. Úgy néz ki, hogy mégis ezzel az egy bolygóval kell beosztással gazdálkodnunk. De térjünk vissza a Földre!
10
A Római Klub jelentése azonnal hatalmas indulatokat kavart, a kritikusok támadták módszertanát, a számítógépet, a következtetéseket, a stílust és a szerzık személyét. Késıbb két táborra oszlott a szellemi elit és a közvélemény. Daniel Quinn szóhasználatával élve a hagyományos növekedést támogató elvevıkre, és a jövıért aggódó meghagyókra. Romantikus, de reménytelen harcnak látszott a bolygó, unokáink lehetıségeinek, sıt puszta életének megmentése. Mára a helyzet skizofrénná vált. Egyfelıl nyerni látszik a meghagyó álláspont, az ökológiai válság jelenségei oly nyilvánvalóak. Elég csak a Georgikon Napok tavalyi témájára, a biodiverzitás félelmetes mértékő csökkenésére gondolnunk. Nem látszik csökkenni a fejlıdıket és fejletteket elválasztó szakadék, harmadik éve pedig a gazdasági világválság a hívószó. Az élvonalbeli nagyvállalatok körében közhellyé vált, hogy környezeti politika, társadalmi felelısségvállalás, sıt fenntartható gazdálkodás nélkül nem boldogulhatnak már rövidtávon sem. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a „multikat utálni” divattá vált, eleinte zöld körökben, késıbb az összeesküvés-elméletek hívei között. (Ez egyfajta morális skizofrénia, hiszen a „multi” absztrakció, valójában csak alkalmazottak, fogyasztók, tulajdonosok vannak. Ezek pedig legalább egyik minıségünkben mi vagyunk, de nyugdíjtakarékoskodásunkon keresztül akár tulajdonosként is utálhatjuk magunkat.) A hatvanas évektıl tehát igen heves támadások érik a nagyvállalatokat eleinte a környezetvédelem, majd a fenntartható fejlıdés nevében. Sokan egyenesen a zérus növekedést kezdték hangoztatni, mint a fenntartható fejlıdés gyakorlati megvalósítását (lásd például Herman Daly 1991, újabban pedig Serge Latouche, 2011). A racionális, didaktikus gondolkodású vállalatvezetık logikája a következı: „A fenntartható fejlıdés megkerülhetetlen probléma. Ha így haladunk, a végén még kötelezı lesz. Menjünk hát elébe a dolognak, kezeljük proaktívan.” A zérus növekedés nyilvánvalóan ellentmond a mikro- és makroszintő gazdasági döntéshozók vérébe ivódott növekedési mítosznak, ezért a nagyvállalatok megalkották saját, jól operacionalizált fenntartható fejlıdés fogalmukat 1 . Ebben, bár sokan fanyalognak, konszenzus van kialakulóban. Jobb híján. A „vállalati fenntarthatóság” hármas
1 A „Triple bottom line” (magyarul kb. hármas optimalizálás) kifejezést, amit emlegetnek TBL, 3BL, People, Planet, Profit néven is, John Elkingtontól, a SustainAbility alapítójától származik, 1994-bıl.
11
optimalizálás, avagy háromlábú megközelítésének (angolul: triple bottom line) lényege, hogy a fenntarthatóság három oszlopa a környezeti, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóság. Ha a fenntartható fejlıdés nemes, de kissé ködös célját tehát három részre bontjuk, majd eszközöket alkalmazunk külön-külön a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság elérésére, akkor látszólag elindultunk a probléma megoldása felé vezetı úton. S mire jutunk valahová, az eszközöket fokozatosan integráljuk, addigra talán a szakértık is elıállnak végre egy igazán integrált „fenntarthatósági menedzsment” rendszerrel (ld. ISO 26000). Ha ezt bevezetjük, megfeleltünk a kihívásnak. Nagyjából ez a fenntarthatóság = versenyképesség logika. Véleményem szerint alapvetı tévedés. Olyan ez, mintha viszketne a fejbırünk, s a lábkörmünkkel akarnánk megvakarni. Pedig lenne benne logika: 1. 2. 3.
Így tesznek a kutyák is, s a természet jó tanítómester. (De mi nem vagyunk kutyák.) Mőködik a dolog. (Csakhogy túl bonyolult, nem vagyunk elég hajlékonyak, a civilizációban cipıt hordunk, s egyáltalán, hogy nézne ki.) Viszketésre vakarás a gyógymód, ezt mindenki tudja.
S itt, a harmadik pontnál tévedjük a legnagyobbat. Ha csak egyszer viszket, nem kell vele foglalkozni. De ha többször és nagyon, az valamilyen rendellenességnek, pl. bırbetegségnek a jele. Tudja ezt még a samponreklám készítı is. Ha betegség, meg kell gyógyítani. A fenntarthatatlanság betegség, méghozzá elsısorban nem technikai (fosszilis energia), nem népességi (akikbıl sok van, azok olyan nyomorban élnek, hogy az ı életszínvonalukon 10 milliárd felett is eltartana a bolygó), hanem erkölcsi. Kulcsszavai a növekedésverseny(képesség)-hatékonyság „szentháromsága”. Richard Dawkins brit etológus és evolúciós biológus – habár azóta is parázs viták tüzében álló, de érdekes – elméletet közölt az Önzı gén c. könyvének utolsó fejezetében (1976). A Julian Huxley által már körülbelül leírt, de a Dawkinselkeresztelte memetika elmélete szerint a génekhez hasonlóan ún. mémek is léteznek, bár nem biológiai, hanem kultúrális értelemben. Egy mém lehet egy hit, dallam, meggyızıdés, szokás, alapvetıen információ, mint legkisebb gondolati-kulturális egység. A mémek elterjedtségüket nem igazságtartalmuknak, hanem sikerességüknek (hihetıségüknek) köszönhetik, s „agyakat megfertızve” válnak uralkodóvá egy-egy korban. (A kép teljességéhez tartozik, hogy Dawkins és a memetikusok harcos ateisták, és pont ellenkezıleg használják fel a mémeket, mint én. Szerintük ugyanis a vallások a legsikeresebb mémek, szerintem viszont a mai kor kvázi-vallásos hite a gazdasági logika primátusában. A gazdaságossági logika mindenhatóságába vetett hit ugyanis – legalábbis társadalmi megnyilvánulásában – kevéssé különbözik a vallásos hittıl. Csak ott katolicizmusról vagy iszlámról beszélünk, itt pedig ökonomizmusról. Ott Jézustól vagy Mohmmedtıl származtatjuk nézeteinket, itt pedig (bár az elıbbitıl eltérıen többnyire tudatlanul) Adam Smithtıl és John Maynard Keynestıl. Ott a közös, túlvilági mennyországban hiszünk, itt az evilági, individualista, kizárólag matériában mérhetı boldogságban.
12
A legfıbb különbség persze emberképünkben rejlik. A kereszténység szerint Isten saját képmására alkotta az embert, tehát jónak alkotta. Bár az eredendı bőn ezt beszennyezte, lényegét tekintve az ember esendıként is jó maradt, s Jézus Krisztus keresztáldozata lemosta az ısbőn mocskát. A gazdaságkor embere ugyanilyen buzgón hiszi, hogy az ember eredendıen rossz vagy megromlott, bár ennek „bizonyításaként” legfeljebb a tévében látott minapi korrupciós botrány vagy lövöldözıs film szolgál. Elméleti alapjai ingatagok, talán Helvetiusra és Macchiavellire, két rég elporladt, formabontó filozófusra vezethetı vissza. De a tétel legfıképpen nem bizonyítható (bár nem is cáfolható). Hogy milyen az ember, azt nincs joga megmondani egy embernek vagy sszellemi iskolának sem. Az ember alapvetı adottsága ugyanis a szabad akarat, ez jogosítja fel, hogy lehet Al Capone vagy Maximilam Colbe. Az önzı, hedonista emberre építeni tehát egy egész rendszert súlyos hiba (gazdaságkor). Pedig a versenyképesség iránti buzgóságunk ennek egyenesági következménye. Jézus többször és határozottan eltanácsolta a tanítványokat a versengéstıl, amikor azok aspirált mennybéli helyeiken vitatkoztak, vagy itt a földön méregették magukat egymáshoz. Az Izreal-Róma hatalmi versenyben neki szánt – igencsak megtisztelı – pozíciót is Bernd Senf gyorsuló futószalagja, rajta a gazdaság rövid úton utasította el. A média ellen- versenyképességük csökkenésétıl rettegı szereplıi ben minden polgárt a Nagy Versenyben való még aktívabb részvételre szólít, a háború óta nagyon, késıbb még jobban, a gazdasági válság óta pedig sürgetıen-fokozottan. A versenyképesség mantráját mormolva persze áldozatokat kell hoznunk, a gazdasággép sajnos megeszi a tájainkat, emberi kapcsolatainkat, s mára már a munka iránti lelkesedésünket, idınket is. Bartók Béla Cantana Profanajának zárógondolata után szabadon: Gondoljuk meg jobban, milyen szellemi forrásból iszunk!
Dr. Tóth Gergely a GN szervezıbizottságának elnöke
Keszthely, 2011. szeptember 21.
13
A PLENÁRIS ÜLÉS PROGRAMJA
A rendezvény helyszíne: Pannon Egyetem, Georgikon Kar, D. épület. Keszthely, Festetics György u. 7.
14
Regisztráció: szeptember 29. (csütörtök) 9.00 – 10.00 óra
PLENÁRIS ÜLÉS Helyszín: „D” épület, Konferenciaterem, 2011. szeptember 29. 10.00-12.30
10.00-10.20 1. Dr. Dublecz Károly, egyetemi tanár, a PE Georgikon Kar dékánja Köszöntı 10.20-10.50 2. Dr. Gergely Sándor, tudományos fımunkatárs, a Károly Róbert Fıiskola Kutató Fejlesztı Központjának igazgatója Nemzeti stratégia, globalitás, lokalitás, állam 10.50-11.20 3. Lantos Tamás, az Ormánság Alapítvány elnöke, Markóc polgármestere Helyi és „helytelen” fejlesztési stratégiák 11.20-11.50 4. Dr. Tóth Gergely, egyetemi docens, PE, Georgikon Kar Fenntarthatóság és versenyképesség? 11.50-12.30 Kérdések, válaszok, vita
12.30-13.30 Ebédszünet (ebéd a Pethe Ferenc Kollégium éttermében) 13.30-14.00 A poszterek megtekintése (szekciónként)
15
I. SZEKCIÓ: ALTERNATÍV
KÖZGAZDASÁGTAN
Helyszín: „D” épület, Konferenciaterem, 2011. szeptember 29. (csütörtök) 14.00-17.00
Elnök: Dr. Kiss Tibor, egyetemi docens, PTE Közgazdaságtudományi Kar Társelnök: Dr. Tóth Gergely, egyetemi docens, PE Georgikon Kar Titkár: Kis-Simon Tünde, PhD hallgató, PE Georgikon Kar 14.00-14.15 5. Kiss Tibor: A Kék Gazdaság innovációi – egy fenntartható és versenyképes gazdaság alapelemei 14.15-14.30 6. Marcus Stoerkel: Trends in supply chain management within the mobile telecommunications industry after the global crisis 14.30-14.45 7. Vincent Liegey: Degrowth 14.45-15.00 8. Ádám Dénes - Vági Zsolt - Lelovics Zsuzsanna: Ki tartja fenn a fenntarthatóságot? Bioélelmiszert rendszeresen fogyasztók ökológiai lábnyomának mérete 15.00-15.15 9. Besenyei Mónika: Országok társadalmi, gazdasági állapotának hatása a felelıs vállalati magatartás kialakulására 15.15-15.30 10. Bognár Károly: Mi jöhet a gazdasági növekedés után? 15.30-16.00 Kávészünet 16.00-16.15 11. Tóth Gergely: A nem alternatív közgazdaságtan eredete és mibenléte – mitológia, vallásos hit vagy racionális tudomány? 16.15-16.30 12. Egerszegi Zita - Molnár Gábor: Fenntartható városfejlesztés - integrált környezetirányítási rendszeren keresztül 16.30-16.45 13. Erdeiné Késmárki-Gally Szilvia: A mezıgazdasági versenyképesség fenntarthatósága, a fenntarthatóság versenyképessége 16.45-17.00 14. Köves Alexandra: A zöldgazdaság munkahelyteremtı ereje? 17.00-17.15 15. Lelovics Zsuzsanna - Seregi János - Balogh László: Az égig érı tanterem élménye. Az erdei iskolák a környezettudatos nevelés szolgálatában, közjóléti szerepük a fenntarthatóság szempontjából
16
II. SZEKCIÓ: FENNTARTHATÓSÁG
A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN
Helyszín: „D” épület, Kistanácsterem, 2011. szeptember 29. (csütörtök) 14.00-18.00
Elnök: Dr. Rieger László, kutató, AKI Társelnök: Dr. Kocsondi József, egyetemi tanár, PE Georgikon Kar Titkár: Tóth Éva, tanársegéd, PE Georgikon Kar 14.00-14.15 16. Bertók Botond - Heckl István - Heriberto Cabezas - Friedler Ferenc - L. T. Fan: Ellátási láncok fenntarthatósági és profit célú optimalizálása a P-gráf módszertannal 14.15-14.30 17. Baranyai Zsolt - Naárné Tóth Zsuzsanna - Farkasné Fekete Mária: Bizalom és együttmőködési hajlandóság - Egy felmérés tapasztalatai a magyar mezıgazdaságban 14.30-14.45 18. Fehér Helga: Nem várt érdeklıdés? – avagy milyen szerepet tölt be az afrikai kontinens az újonnan körvonalazódó globális politikai aréna kialakításában 14.45-15.00 19. Gyıriné Kiss Erika - Remete János: „A hagyomány élménye”címő szlovén-magyar határon átnyúló projekt eredményeinek bemutatása 15.00-15.15 20. Horváth Péter: Az európai uniós források felhasználásának vizsgálata egy hátrányos helyzető kistérségben 15.15-15.30 21. Lenkovics Beatrix - Töttösi Adrienn - Lelovics Zsuzsanna - Farkas Tibor: A mőködı falusi turizmus hagyományokra épülı formájának lehetıségei és fenntarthatósága Nógrád megyében 15.30-16.00 Kávészünet 16.00-16.15 22. Mosonyiné Ádám Gizella: Zárt ellátási lánc kialakulása avagy a fenntarthatóbb szemlélet megjelenése az ellátási láncokban 16.15-16.30 23. Péter Erzsébet - Molnár Tamás: Prevenció vagy gyógyítás?- Az egészségtudatosság fogyasztói felmérése Nagykanizsán 16.30-16.45 24. Seregi János - Lelovics Zsuzsanna - Balogh László: A hazai erdıgazdaságok tulajdonában lévı kereskedelmi szálláshelyek közjóléti szolgáltatásainak bıvítési hatása a gazdaságosság és a versenyképesség növelésére
17
16.45-17.00 25. Takács István - Baranyai Zsolt: Mezıgazdaság a fogolydilemma csapdájában – a társadalmi fenntarthatóság tükrében 17.00-17.15 26. Takácsné György Katalin - Sinka Anett - Lencsés Enikı: A sávpermetezés gazdasági összefüggései - üzemi tapasztalatok alapján 17.15 – 17.30 27. Török Áron: Földrajzi árujelzıs gyümölcspárlatok versenyképessége az EU-12 piacain 17.30-17.45 28. Weber Erika: Egy állami gazdaság átalakulása a rendszerváltás után
Poszterek
29. Fodor Lóránt - Szabó Imre László: A BÉT mőködése a válság után (?) 30. Szabó Imre László - Fodor Lóránt: Innováció a turizmusban 31. Sáringer-Kenyeres Dóra - Paprika Anikó - Benke Szabolcs: A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízállásának függvényében 32. Tóth Éva - Lukács Gábor - Kocsondi József: Örökség és turizmus a Georgikon Karon
18
III. SZEKCIÓ: TALAJTAN
ÉS TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁS
Helyszín: „D” épület, I. elıadó, 2011. szeptember 29. (csütörtök) 14.00-16.00
Elnök: Dr. Gyıri Zoltán, fıigazgató, KÉKI Társelnök: Dr. Sárdi Katalin, egyetemi tanár, PE Georgikon Kar Titkár: Hernádi Hilda Ágnes, PhD hallgató, PE Georgikon Kar 14.00-14.15 33. Balázsy Ágnes - Sárdi Katalin: A kálium ellátás és a növényi produktum összefüggésének jellemzıi két talajtípuson 14.15-14.30 34. Balázs Réka - Makó András - Németh Tibor - Kovács Kis Viktória: Talajok mechanikai és ásványos összetételének vizsgálata MSZ és FAO szabvány szerinti elıkészítéssel 14.30-14.45 35. Csitári Gábor - Hernádi Hilda Ágnes - Széplábi Gábor - Makó András: Vörös iszappal szennyezett talajminták mikrobiológiai aktivitásának vizsgálata 14.45-15.00 36. Hernádi Hilda Ágnes - Makó András: Ásványi keveréksorok olajvisszatartó-képességének meghatározása magasabb nyomástartományban 15.00-15.15 37. Mikó-Baráth Máté: Baktériumtrágyázás és mőtrágyázás hatása napraforgóban 15.15-15.30 38. Márton László: Mőtrágyázás és kadmium terhelés hatása a kadminum transzlokációjára 15.30-15.45 39. Surányi Szilvia – Izsáki Zoltán: Az ıszi árpa N-ellátottságának ellenırzése a levél klorofilltartalma alapján Poszterek 40. Christina Yancheva - Atanas Sevov – Nanko Popov: Effects of seeding rate and row spacing on multifolioliolate forage yield 41. Csatári Tünde: A kationos tenziddel különbözı mértékben kezelt ásványi ırlemények olajvisszatartásának változása 42. Dunai Attila - Makó András: Elszivárgás elleni szigetelés hatása talajok hidraulikus-, olaj,- és légvezetı képességére 43. Harmat Adrienn - Fórizs István - Makó András: A zalakarosi termálvíz izotópanalitikai vizsgálata 44. Kocsis Mihály - Makó András: Kreybig-féle átnézetes, üzemi genetikus talajtérképezéseken és mért terméshozamokon alapuló földminıség becslések 45. Miókovics Eszter - Széplábi Gábor - Makó András: Felületaktív anyagok hatása a talajok fizikai tulajdonságaira
19
IV. SZEKCIÓ: ÁLLATTENYÉSZTÉS SZEKCIÓ, ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS ALSZEKCIÓ Helyszín: „D” épület, II. elıadó, 2011. szeptember 29. (csütörtök) 14.00-17.30
Elnök: Husvéth Ferenc, egyetemi tanár, PE Georgikon Kar Társelnök: Seregi János, egyetemi tanár, Kaposvári Egyetem Titkár: Bene Szabolcs, adjunktus, PE Georgikon Kar 14.00-14.15 46. Hana Civišová - Miroslav Maršálek - Zita Buňatová: Sustainability and the prospect of horse breeding in the Czech Republic 14.15-14.30 47. Bene Szabolcs -Szabó Ferenc - Polgár J. Péter: Magyar tenyészkancák élısúlya és testméretei 14.30-14.45 48. Csiba Anita - Gergátz Elemér - Gyökér Erzsébet - Németh Attila - Mihályfi S.: Tavaszi és ıszi kossperma mennyiségének, minıségének, valamint mélyhőthetıségének összehasonlítása 14.45-15.00 49. Kodrik László Sándor: A nyers tehéntej mikroelem tartalmának alakulása 15.00-15.15 50. Molnár Andor: A Campylobacter visszaszorításának lehetıségei brojlerállományokban 15.15-15.30 51. Nagy Szilvia - Tossenberger János - Kovács Réka Katalin: A foszfor-ellátás hatása a tojáshéj minıségére és a tojotyúkok teljesítményére 15.30-16.00 Kávészünet 16.00-16.15 52. Pál László - Farkas Róbert - Dublecz Károly: A takarmány repcepogácsa és kukorica DDGS kiegészítésének vizsgálata hízlalási kísérletben 16.15-16.30 53. Posta J. - Mezei A. - Mihók S.: A díjugratási sporteredmények számtan-statisztikai értékelése 16.30-16.45 54. Rádli A. - Polgár J. P. - Bene Sz.: Különbözı genotípusú legeltetett bárányok vágási eredménye 16.45-17.00 55. Seregi J. - Szabó F. - Zöldág L.: Fenntarthatóság és élelmiszerbiztonság az állattenyésztésben 56. Ifj. Tenke János - Tolnai László - Tossenberger János: A takarmányok lizinkiegészítésének hatása a fehérje és az aminosavak ileális emészthetıségére növendék sertésekben 17.00-17.15 57. Gyurcsó G. - Tóth T. - Fábián J. - Tossenberger J.: Az L-valin kiegészítés hatása a brojlercsirkék fontosabb naturális mutatóira Poszterek 58. Bellus Zoltán - Orosz Szilvia - Csatár Attila: Új mőszaki megoldások a takarmányozásban 59. A. Kułakowska (et. al.): Ileal and total digestibility of protein and amino acids in polar foxes (Alopex lagopus L. ) fed diets with different levels of inulin
20
V. SZEKCIÓ: NÖVÉNYNEMESÍTÉS
ÉS NÖVÉNYTEREMESZTÉS
Helyszín: „D” épület, III. elıadó, 2011. szeptember 29. (csütörtök) 14.00-18.00
Elnök: Hoffmann Borbála, egyetemi docens, PE Georgikon Kar Társelnök: Matuz János, Gabonakutató Kht., Szeged Titkár: Jakusch Pál, PhD hallgató, PE Georgikon Kar 14.00-14.15 60. Matuz János: Növénynemesítéssel kulturnövényeink sokféleségéért 14.15-14.30 61. Aranyi Nikolett Réka - Lángné Molnár Márta - Hoffmann Borbála: A búza genomba beépített árpa kromoszóma szegmentumok hatása az ıszi búza agronómiai tulajdonságaira 14.30-14.45 62. Burucs Zoltán: Virágzásdinamikai vizsgálatok kukoricán 14.45-15.00 63. Cernák I. - Decsi É.K. – A.M. Gorji – R. Ahmadvand - Wolf I. - Taller J. - Polgár Zs.: Molekuláris markerek alkalmazása a burgonya biotikus stresszekkel szembeni ellenállóságának javításában 15.00-15.15 64. D. Milan - Fazekas A., D. Húska: Salix nemzetségbe tartozó svéd energiafőzek termıképessége és energia értéke a termesztés elsı három éves ciklusában Dél-Szlovákia éghajlati viszonyai között 15.15-15.30 65. Gaál V. - Bálint J. - Szıke A. - Veres A. - Kiss E.: Magyarországi védett héricsfajok vizsgálata 15.30-16.00 Kávészünet 16.00-16.15 66. Hoffmann S.- Tóth Z. - Nagyné Kutni R. - Falusi J.: İszi káposztarepce és napraforgó genotípusok, agronómiai vizsgálata bioüzemanyag termelés céljára. 16.15-16.30 67. Hoffmann S. - Tóth Z. - Imre K. - Gelencsér A.: Gépjármő emissziós terhelési vizsgálatok tenyészedényes és szabadföldi kísérletekben 16.30-16.45 68. Tóth Z. - Dallos A. - Tollár Á. - Hoffmann S. Nagy keményítı tartalmú kukoricák termıképességének és bioetanol kihozatalának vizsgálata 16.45-17.00 69. Varga Péter: Szemes betakarítás hatása a hibridkukorica vetımagra 17.15-17.30 70. Jakusch Pál - Tokai R. - Anda Angéla - Földes Tamás - Hatvani Gábor - Kovács J.: Kadmium vízháztartásra gyakorolt hatásának vizsgálata mágneses rezonancia (MRI) felhasználásával Poszterek 71. Turcsán Arion: A rizs fejlıdési szakaszainak alakulása a melegedı éghajlat hatására hazánkban 72. Boksai Daniella - Erdélyi Éva: A napraforgótermesztés jövıje az éghajlatváltozás tükrében
21
VI. SZEKCIÓ: AGRÁRÖKONÓMIA Helyszín: „D” épület, konferenciaterem, 2011. szeptember 30. (péntek) 9.00-12.00
Elnök: Pupos Tibor, egyetemi tanár, PE Georgikon Kar Társelnök: Túróczi Imre, rektor, fıiskolai tanár, Szolnoki Fıiskola Titkár: Lukács Gábor, adjunktus, PE Georgikon Kar 9.00-9.15 73. Túróczi Imre: A vezetıi számvitel, kontrolling és ellenırzés összefüggései az agrárgazdaságban. 9.15-9.30 74. Bajmócy Zoltán: Részvétel és deliberáció a versenyképességi diskurzus szemszögébıl 9.30-9.45 75. Beke Jenı: Why does the international accounting standardization have to play an important role in sustainable economics and competitive environment? 9.45-10.00 76. Dúl Udó Endre: Agrárfinanszírozási lehetıségek - húsbavágó kérdések 10.00-10.15 77. Hegyi Judit - Teschner Gergely: Helyzetfelmérés a mezıgazdasági vállalkozások állattenyésztı tevékenységének informatikai hátterérıl 10.15-10.30 78. Jámbor Attila: A hazai agrárkereskedelem specializációjának változása Magyarország és az Európai Unió között a csatlakozás után 10.30-11.00 Kávészünet 11.00-11.15 79. Tóth József: Tudáshasználat és versenyképesség a hazai borszektorban 11.15-11.30 80. Varga Tibor: A Natural Hedge befolyása a terménybiztosítások elterjedésére 11.30-11.45 81. Vámos Imre: Egyensúlyi árfolyambecslések és a válság 11.45-12.00 82. Vásáry Miklós - Baranyai Zsolt - Baksa Adrienn: Közösségi transzferek hatása és jelentısége egyes új tagállamok mezıgazdaságában 12.00-12.15 83. Fertı Imre - Bakucs Lajos Zoltán - Elek Sándor - Forgács Csaba A szerzıdések teljesülése a magyar élelmiszerláncban Poszter 84. Székely Klára - Hollósy Zsolt: A tudásmenedzsment és a vállalkozások új kapcsolata a versenyképesség mindenek felettiségének tükrében
22
VII. SZEKCIÓ: SZİLİTERMESZTÉS
ÉS KERTÉSZET
Helyszín: „D” épület, I. elıadó, 2011. szeptember 30. (péntek) 9.00-12.15
Elnök: Kocsis László, egyetemi tanár, PE Georgikon Kar Társelnök: Májer János, PE Agrártudományi Centrum, igazgató Titkár: Sipos Péter, PhD hallgató, PE Georgikon Kar
KERTÉSZET ALSZEKCIÓ 9.00-9.15 85. Maráczi Kata: Roncsolásmentes ökofiziológiai vizsgálatok díszcserjéken 9.15-9.30 86. Hajnal Veronika - Vécsei Béla - Németh Szilvia - Tóth Magdolna - Szalay László: Külföldi kajszifajták virágrügyeinek fagyállósága 9.30-9.45 87. Szeglet Péter - Bencze Beatrix - Szabó István: Vitalizáló mikorrhizálás hatása a gazdanövényekre egy gombatermı ültetvényben 9.45-10.00 88. Sipos Péter - Kocsisné Molnár Gitta - Óbert Nóra - Markó Viktor: A kaolin részecske film technológia elsı magyarországi alkalmazása körte-levélbolhák (Cacopsylla sp.) elleni védekezésben Poszter 89. Czinege Anikó: Szilva alany - nemes kombinációk növekedési erélyének vizsgálata
SZİLİTERMESZTÉS ALSZEKCIÓ 10.00-10.15 90. Cser János - Szıke Lajos: Az ECOWIN projekt bemutatása, a növényvédelmi elırejelzés tapasztalatai 10.15-10.30 91. Györffyné Jahnke Gizella - Májer János - Németh Csaba - Knollmajerné Szigeti Gyöngyi - Remete János: Kitıl van a gyerek? Szılıfajták származása a genetikai kutatások tükrében 10.30-11.00 Kávészünet
23
11.00-11.15 92. Májer János - Györffyné Jahnke Gizella - Knollmajerné Szigeti Gyöngyi - Szıke Barna: A Kéknyelő fajta múltja, jelene és jövıje 11.15-11.30 93. Varga Péter - Májer János - Györffyné Jahnke Gizella -Németh Csaba - Remete János - Knollmajerné Szigeti Gyöngyi - Imre Kornélia: Dízel tüzelıanyag emmissziójából származó anyagok esetleges káros hatásának vizsgálata szılı kúltúrában. 11.30-11.45 94. Szıke Antal - Katuláné Debreceni Diána - Kiss Erzsébet: Kárpát-medencei ıshonos szılı bogyószín variánsok genetikai elkülönítése 11.45-12.00 95. Szenteleki Károly - Ladányi Márta - Gaál Márta - Bisztray György: A klímaváltozás egyes kockázatai a Közép-Magyarországi szılıtermesztésben 12.00-12.15 96. Csikászné Krizsics Anna - Werner János - Teszlák Péter - Kozma Pál - Árvay Gyula: A mikorrhiza oltás hatása a szılıtıkék kezdeti fejlıdésére 12.15-12.30 97. Lönhárd Miklós - Pályi Béla - Takács Zsolt - Vígh Elemér: Permetezés veszteségeinek vizsgálata a növényállomány fejlıdési állapotának függvényében szılıültetvényben Poszterek 98. Szıke Barna - Májer János - Györffyné Jahnke Gizella - Varga Péter: Az erjesztési hımérséklet és a fajélesztık hatása a borok minıségére a Balatoni Borrégióban Hajagos Anikó - Andreas Spornberger - Peter Modl - Tóth Magdolna - Végvári György: Alanyválasztás és piacképesség kapcsolata a cseresznyetermesztésben
24
VIII. SZEKCIÓ: ÁLLATTENYÉSZTÉS SZEKCIÓ, HALÁSZAT ALSZEKCIÓ Helyszín: „D” épület, II. elıadó, 2011. szeptember 30. (péntek) 9.00-11.00
Elnök: Dr. Székely Csaba, tud. tanácsadó, MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézete Társelnök: Dr. Bercsényi Miklós, egyetemi tanár, PE Georgikon Kar Titkár: Felföldi Zoltán, PhD hallgató, PE Georgikon Kar 9.00-9.15 99. Hafiz Borkhanuddin - Györgyi Ostoros - Kálmán Molnár - Csaba Székely: New data on the actinosporean stages of fish-parasitic myxosporeans in oligochaete alternative hosts in lake Balaton 9.15-9.30 100. Felföldi Zoltán: Csapó sügée (Perca fluviatilis) intenzív nevelése különbözı fehérje tartalmú tápon 9.30-9.45 101. Gál Dénes - Gyalog Gergı - Kerepaczki Éva: Fenntarthatóság és akvakultúra - kihívások és lehetséges megoldások 9.45-10.00 102. Gyalog Gergı - Gál Dénes - Váradi László: Az intenzív tavi haltermelés fenntarthatóságának gazdasági kérdései 10.00-10.15 103. Havasi Máté - Németh Sándor - Lévai Péter: Különbözı adalékok alkalmazása lesıharcsa növényi tápon való nevelése során 10.15-10.30 104. Szathmári László - Varga László - Zsédely Eszter - Molnár Eszter - Káldy Jenı Németh Ádám - Szilágyi Gábor - Hancz Csaba: Zsírsav struktúra alakulása a fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix) alapú feldolgozott termékeken 10.30-10.45 105. Molnár Tibor: Az Európai angolna (Anguilla anguilla L.) múltja, jelene és jövıje az 1991-es balatoni angolnapusztulás tükrében, különös tekintettel biológiai, környezeti és emberi tényezıkre Poszterek 106. Biró Janka - Fébel Hedvig - Hancz Csaba: Afrikai harcsán és tilápián végzett takarmányozási vizsgálatok funkcionális élelmiszer elıállítása céljából
25
IX. SZEKCIÓ: FENNTARTHATÓSÁG
ÉS ALTERNATÍV ENERGIA
Helyszín: „D” épület, III. elıadó, 2011. szeptember 30. (péntek) 9.00-12.00
Elnök: Dr. Anda Angéla, egyetemi tanár, PE Georgikon Kar Társelnök: Dr. Bai Attila, egyetemi docens, Debreceni Egyetem, AGTC Titkár: Pintér Gábor, egyetemi tanársegéd, PE Georgikon Kar 9.00-9.15 107. Alföldi Zoltán: A fenntarthatóság komplex értelmezése bioetika szempontokból 9.15-9.30 108. Bai Attila: Környezetbarát lehetıségek a városi közlekedésben 9.30-9.45 109. Gébert Judit: Mit is kell fenntartani? - Fenntarthatóság a képességszemlélet perspektívájából 9.45-10.00 110. Gergely Sándor: Megújuló energia helyi termelése, hasznosítása és a vidékfejlesztés 10.00-10.15 111. Jobbágy Péter: Alternatív hajtású személygépjármővek megtérülésének vizsgálata 10.15-10.30 112. Nagy Sándor: A rétegvizek túltermelésének hatása a potenciometrikus szintek változásaira és az ökoszisztémára Debrecenben és környékén 10.30-11.00 Kávészünet 11.00-11.15 113. Nagy Pál - Pályi Béla - Cherono Kipchumba: Napkollektoros száritó mőködési paramétereinek mérése mikrovezérlıvel 11.15-11.30 114. Németh Kornél - Sándor Tamás: Energetikai tömörítvények jellemzıi és hasznosításuk 11.30-11.45 115. Pintér Gábor: Erımővek borvidékeinken? Szılıvenyige, mint mezıgazdasági melléktermék, tüzelésének gazdasági vonatkozásai 11.45-12.00 116. Verdó György: A megújuló energiafelhasználás szerepének növelése a szakosított önkormányzati szociális ellátórendszer intézményeinek főtéskorszerősítésével Hajdú-Bihar megyében
26
AZ ELİADÁSOK RÖVID KIVONATAI
A teljes anyagok hozzáférhetıek a Georgikon Napok weboldalán: http://napok.georgikon.hu Az elıadások három évre visszamenıleg (2009-2011) kereshetıek és teljes terjedelemben letölthetıek szabadon hozzáférhetı cikk-adatbázisunkból.
27
(8) Ádám Dénes1 - Vági Zsolt2 - Lelovics Zsuzsanna Ph.D 3
Ki tartja fenn a fenntarthatóságot? Bioélelmiszert rendszeresen fogyasztók ökológiai lábnyomának mérete Who Maintain Sustainability? The Size of Ecological Footprint of Regular Organic Food Consumers
[email protected] Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, fıerdıtervezı 2 Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet, egyetemi hallgató 3 Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet, szakmai igazgató
1 Vas
Elızmények: Új racionalitás vezérli a fogyasztót a fenntarthatóságra is figyelı világban: választását egyre több esetben az általa fontosnak tartott értékek határozzák meg. Ennek köszönhetıen mind erıteljesebben jelenik meg a kereskedelemben az értékmegırzés, a fenntarthatóság, a szolidaritás e területen eddig ismeretlen fogalma. Az értékvezérelt kereskedelemben a prevenciós gondolkodásmód terjedésének köszönhetı a bioélelmiszerek (és -kozmetikumok) piacának a válság ellenére is tartó növekedése. A szerzık célul tőzték ki a különbözı gyakorisággal bioélelmiszert fogyasztók ökológiai lábnyomméretének összehasonlítását Magyarországon. Vizsgáltak és módszer: A szerzık Eric Krause számítási módszerével, név nélküli, önkéntes és önkitöltıs ökológiai lábnyom kérdıívével végeztek felmérés (n=247, 44% férfi, átlagos életkor 27+/-8 év). Bioélelmiszer-fogyasztás: soha 44%, ritkán 35%, hetente egyszer 8%, hetente többször 7%, naponta egyszer 2% és többször 4%. Minden fogyasztási gyakoriságú csoport áltagos ökológiai lábnyomméretét összehasonlítottunk annak a csoportnak átlagos ökológiai lábnyomméretével, mely a konkrét csoportnál gyakrabban fogyasztott bioélelmiszert. Eredmények: az ökológiai lábnyom számítása során az átlagosan elért pontszám (370+/-72 pont) 6,0–7,8 hektárnak felel meg. A bioélelmiszert soha nem fogyasztók vs. annál gyakrabban fogyasztók, a bioélelmiszert soha és ritkán fogyasztók vs. legalább hetente egyszer fogyasztók, valamint a bioélelmiszert legalább hetente egyszer fogyasztók vs. hetente 2-4 alkalommal fogyasztók átlagos ökológiai lábnyommérete között nincs szignifikáns különbség (p < 0,05), minden esetben a gyakrabban bioélelmiszert fogyasztók áltagos ökológiai lábnyommérete kisebb az azt ritkábban fogyasztókéhoz képest. Szignifikáns különbséget találtunk a hetente többször vagy annál ritkábban és a naponta legalább egyszer bioélelmiszert fogyasztók átlagos ökológiai lábnyommérete között (371+/-72 vs 344+/-64 pont). Következtetések: A fenntartható fogyasztás kívánatos magatartásmintái közül csak egy a táplálkozással és ételkészítéssel kapcsolatos tevékenységek köre. A szerzık eredményei – a szakirodalommal egybehangzóan – azt mutatják, hogy a bioélelmiszert fogyasztók többet tettek az átlagnál a fenntartható fejlıdésért.
28
(107) Alföldi Zoltán Ph.D
A fenntarthatóság komplex értelmezése bioetika szempontokból Holistic interpretation of sustainability based on bioethical aspects
[email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens
Az elmúlt évszázadban az emberiség óriási eredményeket ért el az ipari termelés és a fogyasztás különbözı területein. A jelentıs változások azonban számos kedvezıtlen hatású, rendszer-szintő, globális és lokális környezeti és társadalmi változást is eredményeztek. A szélsıségek riasztó mértékét mutatja, hogy az emberiség közel fele éhezik, vagy éppen túlsúlyos, míg a biodiverzitás minden ismert mértéket meghaladóan, drámai mértékben csökken. A fenntarthatóság fogalma és mérése ezért pontosításra és kiegészítésre szorul. A jelenlegi folyamatok, a növekvı termelés és fogyasztás, a növekvı létszámú emberiség és városi lakosság körében egyre terjedı fizikai és lelki leromlás, valamint mindezek környezeti hatásai az eddigi és újabb káros (kölcsön)hatásokat fokozhatják. Az etikai elvek és problémák mindig megjelennek egyéni és közösségi értékek és érdekek ütközéseiben. A bioetikai elméletek gyakorlati alkalmazása egyre sürgetıbb. Ennek egyik módja olyan mutatószámok kidolgozása és alkalmazása, amelyek helyi szinten és széles körben is szolgálhatják a mértékletes és egészséges fogyasztást és életmódot, valós egyéni és közösségi értékeink megırzését. Az elıadásban egy új mutató, a Társadalmi Hasznossági Index kidolgozására és bevezetésére teszünk javaslatot, amely a fenntarthatóság komplex, holisztikus és transz-diszciplináris értelmezését is segítheti. Ez a mutatószám a szabályozási folyamatokon keresztül az egyes termékek és szolgáltatások helyes és reális árképzésében is felhasználható lehet a jöbıben.
29
(61) Aranyi Nikolett Réka1 - Lángné Molnár Márta2 - Hoffmann Borbála Ph.D3
A búza genomba beépített árpa kromoszóma szegmentumok hatása az ıszi búza agronómiai tulajdonságaira The Effect of Introgressed Barley Chromosome Segments on Agronomic Traits in Wheat
[email protected] Egyetem, Georgikon Kar, PhD-hallgató 2MTA Mezıgazdasági Kutatóintézete, Tudományos osztályvezetı, Génmegırzési és Organikus Nemesítési Osztály 1Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens 1Pannon
A faj-, illetve nemzetség-keresztezésekbıl származó hibridek az elméleti kutatás mellett a hosszú távú nemesítési programokban (prebreeding) is fontos szerepet játszanak, mert lehetıvé teszik a genetikai variabilitás, így az alkalmazkodó képesség növelését is. A búza rokonsági körébe tartozó termesztett- és vad fajoknak rendkívül széles a genetikai bázisa számos agronómiai tulajdonság tekintetében. Az árpáról ismert a jó szárazság- és sótőrı képessége, így potenciális forrást jelent a búza stressztőrı-képességének javításában. Triticum aestivum L. x Hordeum vulgare L. hibridek utódai közül válogatott transzlokációs vonalakon (3BL.3HS, 6B-4HL, 7D-5HS) vizsgáltuk az árpa kromoszóma szegmentumok hatását az ıszi búza agronómiai tulajdonságaira. Szabadföldi kísérleteinket a Pannon Egyetem Georgikon Karán, Keszthelyen végeztük, a 2007/08-as és a 2008/09-es vegetációs évben. A vízhiány indukálására nyitott végő esıvédı fóliát állítottunk fel – az elsı vegetációs évben ápr. 21.-én (EC: 30-31), a második vizsgálati évben ápr. 2.-án (EC:20-29) – ami 180mm, illetve 163mm csapadékkülönbséget eredményezett. Felvételeztük a virágzás és az érés idejét, a termés elemek alakulását. A virágzás idıpontjában a kezelések között átlagosan egy nap különbséget tapasztaltunk mindkét évben. Ez a különbség az érés idejére két-három, illetve négy-hat napra nıtt. A búza/árpa transzlokációk és a szülıpartnerek termése átlagosan 16 illetve 17%-kal csökkent. A korai vízhiány hatására a termés csökkenése elsısorban a szemszám csökkenésébıl következett.
30
(108) Bai Attila Ph.D
Környezetbarát lehetıségek a városi közlekedésben Environmental friendly ways for urban transport
[email protected] Debreceni Egyetem, AMTC, GVK, egyetemi docens
Az önkormányzatok fontos szerepet játszanak az energia-felhasználásban és ezen keresztül a károsanyag-kibocsátásban, hiszen nemcsak közvetlenül (az önkormányzati intézmények, a közvilágítás és jármőpark energiafogyasztásán keresztül), hanem az ott lakók és a településen mőködı vállalkozások, sıt a turisták befolyásolásával közvetve is sokat tehetnek a fenntartható energia-gazdálkodás megvalósítása érdekében. A közlekedés a vizsgált település (Hajdúszoboszló) energiafogyasztásából mintegy 18 %-kal részesedik, a károsanyag-kibocsátásban valamivel kisebb a szerepe. A magánjármővek részaránya mindkét esetben meghaladja a 90 %-ot. Javasolt intézkedések a közlekedésben az energia-takarékosság és emisszió-csökkentés érdekében: • • • • •
Kerékpár-kölcsönzı rendszer kiépítése Városszéli parkolórendszer kialakítása és helyi buszjáratok átszervezése Áttérés CNG-buszokra Elektromos kerékpárok beszerzésének támogatása Iskolai, lakossági, vállalkozói energetikai ismeretterjesztési lehetıség
A javaslatok megvalósítás várhatóan 16,4 TJ energia-megtakarítást és 1.147 t CO2 emissziócsökkentést eredményez. A javasolt intézkedések finanszírozása – a környezetvédelmi projektek sajátosságaként – nem olcsó (519 MFt beruházási és 41 MFt/év mőködési költség), hosszabb távon és csak makrogazdasági szempontokat is figyelembe véve hatékony. A forrásigény így nem terhelheti kizárólag a megvalósító önkormányzatot, szükség van jelentıs külsı forrásokra is.
31
(32) Balázsy Ágnes1 – Sárdi Katalin Ph.D2
A kálium ellátás és a növényi produktum összefüggésének jellemzıi két talajtípuson
1,2 PE
[email protected] Georgikon Kar, Keszthely, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék
A tavaszi árpa hazánkban jelentıs gabonakultúra, gazdaságilag és vetésterületét tekintve egyaránt. A tápanyag- és vízellátás a növények számára egyaránt létfontosságú. A vízhiány még jó tápanyag-ellátottságnál is termést korlátozó tényezıvé válhat, mert a növény nem tudja a tápanyagokat hasznosítani és fordítva, a tápanyag-ellátottság mértéke befolyásolja a növények vízfelhasználását. Régóta ismert tény, hogy a megfelelı K ellátás a növények gazdaságosabb vízfelhasználását eredményezi. Dolgozatunk célja a kijuttatott K kezelések és a tavaszi árpa száraztömeg produktuma közti kapcsolat bemutatása. Tenyészedényes kísérletünket üvegházi körülmények között állítottuk be, tavaszi árpa (Hordeum vulgare L.) Scarlett fajtával két talajtípussal, egy agyagbemosódásos barna erdıtalajon, valamint egy karbonátos kötött réti talajon. A trágyázatlan kontrollon kívül nyolc NPK kezelést alkalmaztunk két NP szinten növekvı K-adagokkal, 3 ismétlésben. Különbözı fejlettségi stádiumokban az egyes növényi részekbıl vett mintákkal folytattunk vizsgálatainkat. A növény által felvett K mennyisége, a K-koncentráció és a száraztömeg produkció eredményei alapján végeztünk összefüggés-vizsgálatokat, melyekbıl a vízfelhasználás hatékonyságára is következtetni tudtunk. Rendkívül szoros pozitív kapcsolatot figyeltünk meg az I. lebontásból származó eredményekben a növény által felvett K illetve K-koncentráció és a növény friss- és száraztömeg-gyarapodása, valamint víztartalma között. Eredményeink összhangban állnak más szerzık által is leírt megállapítással, miszerint a víztartalom és a K-koncentráció közötti összefüggés pozitív. A II. lebontás adatait nézve megállapítható, hogy a legszorosabb összefüggés a növény levelének K koncentrációja és víztartalma között áll fenn, ugyanakkor nem mutat kapcsolatot a szár K koncentrációja és víztartalma. Szár esetében a K koncentráció és a frisstömeg közötti kapcsolat szignifikáns. A III. lebontásból származó eredményeket nézve, statisztikailag igazolt szoros kapcsolat mutatkozik az egész növény által felvett K és friss- és száraztömege között. Az egyes növényi részeket külön vizsgálva megállapíthatjuk, hogy csupán a virágzó kalász által felvett K és annak víztartalma között nincs összefüggés, az összes többi esetben fennáll a statisztikailag igazolható kapcsolat. Kísérleti eredményeink hozzájárulhatnak a megfelelı tápanyag-ellátás eredményességének növeléséhez, valamint egy céltudatosabb, költséghatékony és környezetkímélı mőtrágyázási gyakorlat kiépítéséhez.
32
(74) Bajmócy Zoltán Ph.D
Részvétel és deliberáció a versenyképességi diskurzus szemszögébıl Public participation and deliberation from the aspect of the competitiveness discourse
[email protected] SZTE Gazdaságtudományi Kar
A regionális és helyi fejlesztés politikatudományi és szociológiai gyökerő irodalmában hangsúlyos szerepet kap a döntéshozatal módjának, intézményeinek, az egyes szereplık narratíváinak és az ebbıl adódó „feszültségeknek” a vizsgálata. E keretben élénken vitatott témát képez a részvétel és nyílt megvitatás (deliberáció) elınyeinek és hátrányainak vizsgálata. A fejlesztés közgazdaságtani gyökerő irodalma ugyanakkor a fejlesztési célok tartalmának vizsgálatát helyezi középpontba. E megközelítés, amely napjainkban a versenyképesség fogalmi kerete köré épül, látszólag megkerüli a részvétel és deliberáció kérdéskörét. Jelen tanulmány a döntéshozatali mód fontosságát megkísérli közvetlenül a regionális és helyi gazdaságfejlesztést megalapozó közgazdaságtani gondolatokhoz kötni. Ehhez ezen irányzatok jóléti közgazdaságtani gyökerő elemzése szolgál keretül. Megmutatjuk, hogy a részvétel és megvitatás látszólagos megkerülése az elemzett közgazdaságtani gondolatok utilitarista jólétértelmezésében nyugszik, amely számos ponton kritizálható. A fejlesztési célok kijelölése valójában olyan normatív elıfeltevéseken nyugszik, amely nem képzi nyílt társadalmi viták tárgyát. Mindebbıl az is következik, hogy a versenyképesség egy olyan „szakértıi” narratívává válik, amely jelentıs hatással van a meghozott gyakorlati döntésekre. Mindez anélkül történik, hogy a fejlesztés érintettjei mindezt hatalomgyakorlási kérdésként élnék meg. A versenyképesség diskurzusként történı értelmezésének lényege tehát, hogy keretén belül nehezen tehetık fel a döntéshozatal módjával kapcsolatos kérdések, a figyelem elterelıdik a normatív elıfeltevésekrıl.
33
(34) Balázs Réka1 - Makó András2 - Németh Tibor1 -
Kovács Kis Viktória3
Talajok mechanikai és ásványos összetételének vizsgálata MSZ és FAO szabvány szerinti elıkészítéssel Investigation of soil particle size distribution and mineralogical composition by FAO and Hungarian pre-treatment procedure
[email protected] 1MTA GKKI 2PE Georgikon Kar 3MTA MFA
A talaj mechanikai összetételének meghatározása különféle elıkészítési eljárásokkal történik. Ide tartoznak a talajt részben vagy teljesen diszpergáló módszerek, melyek eltérı részecskeméret eloszlás eredményeket szolgáltatnak. A cementáló anyagok eltávolításával az ásványos, valamint az agyagásványos összetétel is változik. Ezen átalakulásokat különbözı talajtípusba tartozó talajmintákon (23 szelvény, 110 minta) és agyagokon vizsgáltuk. A FAO szabvány szerinti elıkészítések elıtt és után is röntgen-pordiffrakciós eljárással határoztuk meg a félmennyiségi ásványos összetételt, az agyagfrakciót részletes vizsgálatokkal jellemeztük. A kezelt és kezeletlen talajokat termikus és transzmissziós elektronmikroszkópos módszerekkel is összehasonlítottuk. A vizsgált talajminták ásványos összetételét leginkább kvarc, plagioklász- és káli-földpát, kalcit, dolomit és goethit jellemzi. Az agyagos rész fı alkotói a klorit, kaolinit és illit agyagásványok, valamint a duzzadó szmektit, közberétegezett illit/szmektit és klorit/vermikulit. Egyértelmő a karbonát- és vas-oxid(-hidroxid) ásványok eltőnése, valamint a szervesanyag-tartalom jelentıs csökkenése a kezelések hatására. Mindemellett lényeges változás az agyagásványokhoz kapcsolódóan figyelhetı meg. A teljes minták röntgen-pordiffrakciós felvételein a 14 Å-ös agyagásványokhoz tartozó csúcsok csökkenését és ezzel egyidejőleg 10 és 7 Å-ös reflexiók növekedését tapasztaltuk a diszpergáló kezeléseket követıen. Ennek megfelelıen az összes agyagásvány-tartalom nıtt, átlagosan kétszeresére változott az elıkészítések eredményeképp. Ugyanakkor az összes agyagásvány/kvarc arány nem változott jelentısen, ami a kolloid részecskék diszperziója mellett agyagásvány átalakulást jelez. Továbbá a diszpergált és a kezeletlen 2 µm alatti frakció röntgen-diffraktogramján a 14 és a 10 Å-ös csúcsok növekedését tapasztaltuk. Az utóbbi jelentısebb, mely a duzzadó agyagok illit típusúvá alakulását jelenti. A teljes talajminták és az agyagfrakciók termikus vizsgálata alapján a duzzadó agyagásványok rétegközi vízmennyiségének csökkenése szintén a nem duzzadóvá alakulást bizonyítja. Vizsgálataink alapján elmondható, hogy az elıkészítések okoznak olyan változásokat az ásványos összetételben, melyek jelentısen befolyásolhatják a mechanikai összetételre kapott eredményeket.
34
(17) Baranyai Zsolt Ph.D1 - Naárné Tóth Zsuzsanna Ph.D2 Farkasné Fekete Mária Ph.D3
Bizalom és együttmőködési hajlandóság – Egy felmérés tapasztalatai a magyar mezıgazdaságban Trust and willingness to cooperate – Experiences of a survey in Hungarian agriculture
[email protected] István Egyetem GTK, egyetemi adjunktus 2Szent István Egyetem GTK, egyetemi docens 3 Szent István Egyetem, egyetemi docens
1Szent
A rendszerváltás eredményeként kialakult, strukturális problémákkal jellemezhetı magyarországi üzemszerkezet napjainkban megmerevedni látszik. Az elmúlt két évtizedben lezajlott csekély mértékő koncentráció ellenére is világossá vált, hogy a mezıgazdasági termıterület közel felét kisebb üzemmérető gazdaságok mővelik meg, amelyekben nem, vagy nem olyan mértékben használhatók ki a méretgazdasági elınyök. Az alapvetıen nyugat-európai országok mezıgazdaságában tapasztalhatókat alapul véve olyan virtuális (nagy)üzem modellek (például: gép- és gazdaságsegítı kör, géptársulás, gépszövetkezet stb.) kialakítása tőnik adekvát megoldásnak, amelyekben biztosítható az önállóság lélektani motiváló szerepe és a méretgazdaságosság termelékenységi és tıkehatékonysági kritériumoknak való egyidejő megfelelés. Az 1990-es években ugyan történtek kísérletek e modellek hazai adaptálására, ugyanakkor ezek a kezdeményezések rendre kudarcba fulladtak. A témában korábban végzett kutatások a sikertelenség okát a gazdálkodók alacsony kooperációs hajlandóságában jelölték meg. E tapasztalatokat alapul véve, jelen dolgozat a sikertelenség lehetséges okait vizsgálja. Egy, a bizalom kérdéseivel foglalkozó szakirodalmakban jól ismert elméleti modellt a középpontba állítva, arra a kérdésre keressük a választ, hogy az alacsony együttmőködési hajlandóság mennyiben vezethetı vissza a gazdálkodók közötti kapcsolatokban megjelenı bizalom szintjére. Vizsgálataink kitérnek magának a bizalomnak a determinánsaira is. A téma elméleti aspektusai mellett egy termelıi körben elvégzett kérdıíves felmérés és mélyinterjúk vonatkozó tapasztalatai kerülnek bemutatásra.
35
(75) Beke Jenı Ph.D.
Why does the international accounting standardization have to play an important role in sustainable economics and competitive environment? University of Pecs, Faculty of Business and Economics, Institute of Business and Management, Department of Accounting, Corporate Economics and Finance, Associate Professor Nowadays, especially under the global financial crisis companies in Hungary intend to remain competitive and realize sustainable economic development. This competitive environment requires that our companies have to create a clear business strategy. Accounting has to be part of this business strategy, because it helps for businesses to achieve their strategic objectives. International accounting standards are new globalization methods for business information system and they are exported from the west countries to harmonize financial system over the world and in Hungary too. Purpose of my research is to analyse of the international accounting standards adoption effects on business environment in Hungary. The examination period is between 2004 and 2007, because the employment date of international accounting standards compulsory from listed firms in Hungary from 2005. My samples consist of 254 firms including the 69 listed on the Budapest Stock Exchange. Financial data sources come from Stock Exchange financial system and the national business database. The manufacturing firms – inside in agriculture businesses too - have the largest representation in my sample. In order to identify my results of this research I have elaborated the following hypothesis: 1) 2) 3)
National businesses are accepted or not the international accounting standards adoption decisions. Whether the international accounting standards adopted firms attempt to report small positive profit rather than large losses? New accounting methods are higher quality and value relevance for business financial information systems.
The hypothesis is tested by binary regression models because it is very useful in analysing categorical date where the dependent variable takes only two values: 0 and 1. Parameters in the logistic regression model are estimated with maximum likelihood method. To measuring of correlations between variables are using of autocorrelation and multicollinearity. The results of this practical business research show that international standards firms achieved higher and statistically significant positive coefficients that the local accounting rules users. In the examination of the first hypothesis the finding is that larger firms those with higher leverage, with more market capitalization and substantial foreign sales are more likely to adopt new methods. To the second hypothesis: under standard adopting firms display small positive profit less frequently possibly indicating less earnings management. In the last hypothesis practice I found that standards adopting firms provide higher quality and value relevant accounting information system. I can advise these international globalized methods to employ them in business researches because they are able to achieve more profit and less costs in the practice.
36
(58) Bellus Zoltán, 1 - Orosz Szilvia Ph.D 2
- Csatár Attila Ph.D 3 Új mőszaki megoldások a takarmányozásban New technical solutions in the feedstuff’s processing and conservation technologies e-mail:
[email protected] Mezıgazdasági Gépesítési Intézet 2SZIE MKK ÁAI, Takarmányozástan 3VM MGI, Mezıgazdasági anyagok mechnanikája 1VM
Szálas- és tömegtakarmányaink, valamint szemes terményeink betakarításkori állapota a késıbbi felhasználáshoz és a hosszú idıtartamú tároláshoz nem megfelelı. Ahhoz, hogy minıségük a legkevésbé sérüljön különbözı erjesztési és szárítási eljárásokat alkalmazunk. A következıkben a tartósítás és tárolás nedves anyagokra vonatkoztatott legújabb módszereivel foglalkozunk. Szálas- és tömegtakarmányaink esetén a szecskázva betakarított anyagot a hagyományos technika különbözı falközi silókban a közismert gyakorlati eljárásokkal erjeszti. Nagymértékő silózási veszteségeit olyan korszerő eljárásokkal küszöböljük ki, melyek tökéletes anaerob környezetükkel és tömörítési viszonyaikkal nem csak azokat minimalizálják, hanem jelentısen csökkentik a környezetterhelés és a környezetszennyezés mértékét is. Az ún. silófólia-töltési mővelet folyamán a szükség szerint folyékony halmazállapotú biológia tartósítószerekkel kezelt anyagok különbözı konstrukciójú speciális présberendezésekkel, mőanyagtömlıkbe kerülnek betöltésre. A szálasan betakarított anyagok tartósítását bálázott formában végezzük, de további tárolásukhoz az anaerob feltételeket szintén garantálnunk kell. Ehhez viszont nem csak megfelelı tömörségre alapozott bálázási eljárásra van szükség, hanem az erjedést és a tárolást a továbbiakban bálacsomagolással kell biztosítanunk. A feladatokat speciális bálázókkal és csomagolókkal hajtjuk végre. A betakarítási nedvességtartalmú szemes takarmányok alacsony veszteséghányadú tartósításához és tárolásához szintén a silófólia-töltı gépeket célszerő alkalmazni. Az optimális folyamat megvalósulását most a termények elızetes aprításával és szükség szerint a már említett fermentációs adalékanyagok bevitelével segíthetjük elı. A mővelethez speciális konstrukciójú darálók és hengerszékek állnak rendelkezésre. A mőszaki fejlesztés legújabb eredménye, hogy bálázással és csomagolással megoldhatóvá vált a szecskázott szálas- és tömeg-, valamint aprított szemes takarmányok tartósítása és tárolása is. Az egyedülállóan nagy tömörséget elıállító bálázót és a tökéletes anaerob feltételeket biztosító csomagolót magába foglaló berendezés minden vállakozási forma kiszolgálására alkalmas.
37
(47) Bene Szabolcs Ph.D1 - Szabó Ferenc Ph.D2 - Polgár J. Péter Ph.D3
Magyar hidegvérő tenyészkancák élısúlya és testméretei Live weight and body measurements of brood mares from Hungarian Cold Blooded Horse breed 1PE
Georgikon Kar, egyetemi adjunktus Georgikon Kar, egyetemi tanár 3PE Georgikon Kar, egyetemi docens 2PE
A szerzık nyolc hazai magyar hidegvérő tenyészetben - Törzsökhegy, Hobol, Gölle, Tiszaföldvár, Kaposvár, Agostyán, „Vas megye” és „Zala megye” - 172 kifejlett tenyészkanca élısúlyát és 21 testméretét vették fel, majd értékelték. Meghatározták a relatív testméreteket, valamint néhány testarány indexet is. A tenyészetek összehasonlítását egytényezıs varianciaanalízissel végezték. Az élısúly és a testméretek között korrelációs értékeket határoztak meg. Regressziós egyenleteket dolgoztak ki az élısúly testméretekbıl történı becslésére. Az élısúly és a testméretek néhány populációgenetikai paraméterét apamodellel becsülték meg. A testméretek fıátlaga a következı volt: élısúly 741,2 kg, bottal mért marmagasság 159,8 cm, szalaggal mért marmagasság 170,1 cm, hátközép-magasság 151,2 cm, farbúb-magasság 160,0 cm, mellkasmélység 79,8 cm, bielerpont-magasság 79,1 cm, törzshosszúság 173,4 cm, ferde törzshosszúság 177,4 cm, nyakhosszúság 89,0 cm, háthosszúság 89,8 cm, farhosszúság 61,4 cm, vállszélesség 54,3 cm, mellkasszélesség 57,6 cm, far I.- II.- III. szélesség 66,2- 63,7- 25,1 cm, övméret 212,2 cm, szárkörméret bal mellsı- hátsó 24,8- 28,3 cm, fejhosszúság 68,1 cm, homlokszélesség 26,5 cm. A törzshosszúság kivételével valamennyi vizsgált tulajdonság esetén statisztikailag igazolható különbségeket találtak a tenyészetek között. A testméretek szórás értékei 1,03 - 9,16 cm között, cv% értékei pedig 2,26 - 8,84% között változtak. Az élısúllyal a legszorosabb korrelációt az övméret (r = 0,84; P Az élısúly becslésére a gyakorlatban is könnyedén használható regressziós modellhez az övméret, a törzshosszúság és a far II. szélesség ismerete szükséges. Az illeszkedési érték ez esetben 0,80 (P Az élısúly (h2 = 0,45), a magassági méretek (h2 = 0,33 - 0,71), a hosszúsági méretek (h2 = 0,41 - 0,77), a szélességi méretek (h2 = 0,33 - 0,40), valamint az övméret (h2 = 0,43) közepes örökölhetıségi értéket mutattak. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a hazánkban tenyészetett, kifejlett magyar hidegvérő tenyészkanca állomány testméreteiben számottevı különbségek mutatkoztak, az állomány a küllem tekintetében heterogén.
38
(16) Bertók Botond, Ph.D1 - Heckl István Ph.D2 - Heriberto Cabezas Ph.D3 -
Friedler Ferenc DSc4 - L. T. Fan5
Ellátási láncok fenntarthatósági és profit célú optimalizálása a P-gráf módszertannal Supply Chain Optimization for Sustainability and Profitability by the P-Graph Framework
[email protected] Mőszaki Informatikai Kar egyetemi docens 2PE Mőszaki Informatikai Kar, egyetemi docens 3U.S. Environmental Protection Agency, Senior Science Advisor 4PE Mőszaki Informatikai Kar, egyetemi tanár 5Kansas State University, University Distinguished Professor 1PE
The proposed methodology is an outcome of the collaboration between the Office of Research and Development (ORD) of the U.S. EPA and the research group led by the founders of the P graph framework. U.S. EPA/ORD has substantial creditable experience with the development of indicators and metrics for sustainability, while the P-graph framework is deemed to be highly effective for algorithmic design of process networks including supply chains. The integration of supply chain design and sustainability is the main focus of the collaboration. The P-graph framework provides a mathematically rigorous procedure for synthesizing optimal and alternative suboptimal networks subject to multiple objectives and constraints, which include profitability and sustainability in the proposed methodology. Specifically, to evaluate the sustainability of a given process under construction including its supply chain, sustainability metrics are incorporated into the design procedure. The proposed methodology is demonstrated with the optimal design of a supply chain for the infrastructure providing heat and electric power to an agricultural region with relatively limited area where agricultural wastes can potentially be recovered as renewable resources. The objective functions for optimization comprise the profit, ecological footprint, exergy dissipation, green net regional product, and ratio between renewable and total emergies.
39
(9) Besenyei Mónika
Országok társadalmi, gazdasági állapotának hatása a felelıs vállalati magatartás kialakulására
[email protected] KÖVET Egyesület, Programvezetı
A felelısségvállalásnak éltetı eleme a szubjektivitás! Ezen túlmenıen a rendszerszemlélet és a rendszerfüggés megértése teszik teljessé a képet. Számos olyan fogalom, amelyek ma szinte eggyé váltak a vállalati felelısségvállalással értelmezhetetlenné válik olyan esetben, ahol egy vállalat/vállalkozás szerves részét képezi a helyi közösség szövetének. Ezért is olyan nehéz a felelıs vállalatok elemzése és a hüvelykujj szabályok fölállítása. A felelıs vállalati magatartás kialakításának ösztönzése nem csupán állami vagy regionális szintő feladat, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy bizonyos társadalmi-gazdasági körülmények kedvezıbben hatnak az etikus vállalati mőködésre, míg mások kevésbé. A helyi adottságok döntıen befolyásolják, hogy mennyire lesz életképes egy vállalat az adott ország adott régiójában. A tanulmányban 98 ország Ökológiai lábnyom (EF:= Ecological Footprint) adatait hasonlítom össze a Bruttó Hazai Termelés (GDP) egy fıre jutó értékével és a Human Development Index-szel (HDI). Ezeket hasonlítom össze a gazdasági aktivitással, a kisvállalkozások arányával valamint a Fenntarthatósági jelentések számával és arányával a GRI adatbázis alapján. Megvizsgáltam az összefüggést a különbözı lábnyomösszetevık aránya és mérete, valamint a fejlettségi index és a vállalkozói hajlandóság között. Azt kívánom megmutatni, hogy a fejlettebb (HDI>0,8) országokban a karbon és a beépített lábnyomkomponens a jellemzı, és kisebb a vállalkozói arány, kevesebb az KKV. Azonban jellemzıen több a GRI jelentések nagysága. Izgalmas és fontos kérdés, hogy milyen körülmények kedveznek a fenntartható, lokálisak erıs és felelıs gazdasági szövet kialakulásáért. A nemzeti gazdaságok fennmaradása szempontjából létkérdés, hogy globális jólét érdekében a helyi gazdaságág virágzását segítsék elı.
40
(106) Biró Janka1 - Fébel Hedvig2 - Hancz Csaba3
Afrikai harcsán és tilápián végzett takarmányozási vizsgálatok funkcionális élelmiszer elıállítása céljából Feeding experiments aiming functional food production from African catfish and Nile tilapia
[email protected] és Öntözési Kutatóintézet, tudományos segédmunkatárs 2KE Állattudományi Kar, tudományos fımunkatárs 3KE Állattudományi Kar, egyetemi tanár
1Halászati
Közismert, hogy a halhús egészséges, könnyen emészthetı és telítetlen zsírsavakban gazdag. A hal és haltermékek fogyasztása ajánlott módja a szív- és érrendszeri, valamint más betegségek (bizonyos rákbetegségek) megelızésének. A halgazdaságokban termelt hal zsírsav összetétele állandóbb, mint a tengeri halaké, és kevésbé függ a szezonális változásoktól, mivel a halfilé zsírsav összetétele közvetlenül tükrözi a tápban használt olaj zsírsav összetételét. A halhús humán egészségügyi szempontok alapján kedvezı átalakításával magasabb hozzáadott értékő funkcionális (szelénben és telítetlen zsírsavakban dúsított) élelmiszer alakítható ki. A Kaposvári Egyetem Hallaboratóriumában vizsgáltuk a szelén és növényi olaj kiegészítés együttes hatását az afrikai harcsa és tilápia testösszetételére funkcionális élelmiszer elıállítása céljából. A halakat recirkulációs rendszerben helyeztük el. Fajonként 6-6 fél köbméteres kádat állítottunk be, a kádakba afrikai harcsánál 40 kg, míg tilápiánál 15 kg halat telepítettünk. Az 56 napos kísérlet során a halakat étvágy szerint, naponta háromszor etettük. A kísérleti tápok 2 mg/kg (tilápia) ill. 4 mg/kg (afrikai harcsa) szelén kiegészítést (szelénnel dúsított élesztı formájában), valamint 5% szója olaj kiegészítést tartalmaztak. Kontroll tápként 45% nyersfehérjét és 6,4% nyerszsírt tartalmazó, kereskedelmi forgalomban kapható harcsatápot etettünk. A filé zsírsav összetétele a takarmány zsírsav profiljának megfelelıen változott mindkét faj esetében. A telítetlen zsírsavak aránya az afrikai harcsa esetében csökkent, míg a tilápiánál nem változott. A MUFA mindkét faj esetében csökkent PUFA, az n3 és n6 zsírsavak aránya nıtt, míg az n3/n6 arány a tilápia esetében nem változott, az afrikai harcsánál, pedig szignifikánsan megnıtt.. A szelén kiegészítés esetében bár tendenciájában mindkét fajnál növekedést mutatott a filé szeléntartalma, szignifikáns különbségeket csak az afrikai harcsa esetében kaptunk (tilápia: 76,5 µg/kg; afrikai harcsa:106,0 µg/kg). Eredményeink alapján afrikai harcsával sikeresen lehet több szempontból is funkcionális élelmiszert elıállítani. A vizsgálatot a BO/462/08/4 számú Bólyai János ösztöndíj támogatásával végeztük.
41
(10) Bognár Károly
Mi jöhet a gazdasági növekedés után? What can be the next after economic growth?
[email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, PhD hallgató
Napjainkban egyre többen döbbennek rá, hogy a gazdasági növekedés féktelen hajszolása bolygónk erıforrásainak – történelmi léptékkel mérve -- rövid idın belül történı feléléséhez, a földi létfeltételek drasztikus megváltozásához vezet. Az anyagi jólétre való mérhetetlen vágyakozás közben az ember elfeledkezett arról, hogy ezért a jólétért súlyos árat kell majd fizetnie, amelynek elıjelei már napjainkban is jelentkeznek: gondoljunk csak a klímaváltozásra, a fajkihalásra, a növekvı egyenlıtlenségekre a világ különbözı régiói között. Számos intı jel figyelmeztet tehát bennünket már ma is arra, hogy változtatni kellene megszokott gondolkodási és mőködési sémáinkon. Úgy tőnik azonban, hogy ezek az intı jelek egyelıre nem elégségesek ahhoz, hogy a változás valóban elinduljon. Jól mutatja ezt a 2008-ban kezdıdött globális pénzügyi és gazdasági válságra adott kormányzati válaszok sora: sehol sem ragadták meg az állami szervek ezt az alkalmat arra, hogy valamilyen új, a mostaninál fenntarthatóbb gazdasági-mőködési modellt dolgozzanak ki. A világ újra attól hangos, hogy kinek milyen mértékben sikerült növekednie, s ezzel kilábalnia a válságból; az újraindult növekedésnek pedig egyik egyértelmő mutatója, hogy 2010-ben (2009-hez viszonyítva) 5%-kal, 30,6 gigatonnára, emelkedett a globális szintő széndioxidkibocsátás. A gazdasági növekedésre épülı kapitalizmus modell tehát túlélte a válságot, kérdés viszont, hogy mi túléljük-e ezt a kapitalizmus modellt. Elıadásomban a következı kérdésekre keresem a választ: Milyen mélyen gyökerezik az emberben a növekedés eszméje, ha még akkor sem tud lemondani róla, amikor az nyilvánvaló módon a pusztulásba vezet? Milyen (fenntartható) alternatívája lehet a gazdasági növekedésnek? Milyen gondolkodásmódbeli, kulturális változásra lenne szükség ahhoz, hogy az emberek a gazdaságinövekedés-centrikus modell helyett elfogadjanak egy másik, például a békés egyensúlyra épülı modellt? Mikor találjuk meg végre az igazi isteneinket? („Még legalább további száz évig el kell hitetnünk magunkkal és mindenkivel, hogy ami jó, az gonosz, és ami gonosz, az jó, mert a gonosz hasznos, és a jó nem az. A kapzsiság, az uzsora és a gyanakvás legyenek még egy kis ideig az isteneink.” Keynes)
42
(72) Boksai Daniella1 - Erdélyi Éva2
A napraforgótermesztés bizonytalan jövıje az éghajlatváltozás tükrében Magyarországon Climate change and uncertainties of sunflower production in Hungary
[email protected] Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, PhD hallgató 2Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, adjunktus
1Budapesti
The increasingly uncertain climatic conditions, to which people and their environment are exposed nowadays, are raising many questions in agriculture, as well. Research on the effects of climate change on agricultural cultivars is supported by crop growth models. In this work we were interested in the possible changes of phenological timing of sunflower, and its biomass production and harvest index. For describing the future climate characteristics we have used the RegCM3.1 (regional) climate model referring to 2021-2050 and 2071-2100 with reference period 1961-1990, supposed the SRES scenario A1B for different locations, mostly in the central Hungarian region, for different soil types. In regions where temperatures are near the optimum, under current climatic conditions, increasing temperature and less precipitation would probably lead to decreased yields and phenological phases shifted to earlier dates. Sunflower is a summer crop, thus increasing temperature could affect this crops positively. We show that this is not the case. Our case studies arise lots of question about sunflowers future production. We got very variable results for shifting of the phenological phases. For the present study we have used the 4Mx crop growth model which is based on Ceres and adapted to regional circumstances. Using this crop model we have examined the effects of climate change on sunflower by tracing its change in phenology and expected yield and biomass production. In our case studies the simulations were performed for the daily average temperature and precipitation amount based on climate scenarios as weather inputs. Considering the possible changes and the very variable weather conditions, we have to answer many questions in order to prepare for the future. Simulations might be the basis of action plans of the response, prevention and adaptation strategies of given regions. Applying crop models we can do many virtual experiments on very low cost and in very short time.
43
(99) Hafiz Borkhanuddin, Györgyi Ostoros, Kálmán Molnár, Csaba Székely
Új adatok a halparazita nyálkaspórások oligochaetákban fejlıdı alternatív aktinspora stádiumairól a Balatonban (2011) New data on the actionosporean stages of fish-parasitic myxosporeans in oligochaete alternative hosts in Lake Balaton in 2011 Veterinary Medical Research Institute of the Hungarian Academy of Sciences
Previous research on the actinospores of fishes in Lake Balaton recorded a total of 23 morphologically distinct actinospore types (El-Mansy et al, 1998, Kelemen et. al., 2009). In a recent study in 2011, seven types of actinospores (2 triactinomyxons, 2 aurantiactinomyxons, 1 echinactinomyxons, 1 raabeia, and 1 unidentified form) of parasitic myxozoans from the Lake Balaton have been collected and distinguished exclusively by morphological features. These records shows that, diversity of the actinospores infecting oligochae population of Lake Balaton is very high and it indicates that after molecular studies some of them might be identified as with alternative stages of pathogenic myxosporeans infecting Lake Balaton fishes. Actinospores were collected from the infected oligochaetes that were sampled in five sampling points around the Lake Balaton. A total of 2065 individuals of oligochaetes were isolated and studied in a “cell-well plate” by routine examination during the study time (April 2011- June 2011). The main so-called “large sized” oligochaete species collected was Isochaetides michaelseni, while the “small sized” oligochaetes belonged to Nais and Dero spp. Of the large sized oligochaetes only I. michaelseni was infected and released actinospores. An intensive monitoring was also conducted onto the less studied “small oligochaetes” to determine the feasibility of these worms for actinospore infection. Triactinomyxon (TAM) type of actinospores were most frequently released by the worms, and of them Myxobolus pseudodispar seems to be the most dominant actinospore. The work by collecting and storing actinospore stages is only a first phase of myxosporean research on infection of fishes and oligochaetes, the two alternative hosts of myxosporeans. Morphological characterisation of actinospore stages from oligochaetes and myxospore stages from fishes is continued by molecular examinations in which 18S rDNA sequences of the morphologically defined myxosporean stages are compared. Completed sequences of both the actinospore- and myxospore stages in the future might help us to select identical spores of the same species, thus completing new life cycles of myxozoans from Lake Balaton. Financial support: OTKA K 71837 project
44
(62) Burucs Zoltán Ph.D
Virágzásdinamikai vizsgálatok kukoricán Flowering dinamics studies on Maize
[email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens
A kukorica hím és nıvirágzatai eltérı idıben érik el érettségüket, aminek biológiailag az önbeporzás lehetıség szerinti elkerülése adja meg az értelmét. A virágzatok közti idıeltolódást a proterandria (a címer korábbi virágzása) fejezi ki. A gyakorlatban általában kevés idı jut a virágzás felvételezésére, így a proterandria is csak hozzávetıleges pontossággal becsülhetı. Kísérletünkben kisparcellákon az összes, azaz több ezer növény virágzását rögzítettük, három tıszám és két hibrid vonatkozásában. A nagyszámú minta alapján már nagy biztonsággal állapítható meg a proterandria mértéke az adott kezelésekben. Vizsgálatainkat két évig folytattuk, így az évjáratok hatását is megfigyelhettük. Kontrollként a normál 70000-es tıszámú kukoricaállományt vettük alapul, amelyhez képest a sőrítés hatása a silókukorica viselkedését modellezi, a ritkítás, pedig a hiányos állományban várható virágzásra enged következtetni. A kísérletek a legrövidebb proterandriát a ritka állományokban jelezték, ahol az 2,21 illetve 1,65 nap volt a két hibridnél. A sőrítés hatására a virágzás eltolódás egyre nıtt. A kontroll állományokban 2,86 és 2,16 napot regisztráltunk, míg a sőrő vetésben már három nap feletti értékeket mértünk mindkét hibridnél (3,77 és 3,19). Megállapítottuk, hogy a hibridek között alapvetı genetikailag determinált különbség lehetséges a proterandria vonatkozásában, amit azonban a növényállomány virágzáskori térállása jelentısen befolyásol.
45
(63) Cernák István, Ph.D1 - Decsi Éva Kincsı Ph.D2 - Ahmad Mosapour Gorji Rahim
Ahmadvand3 -Wolf István4 - Taller János Ph.D5 - Polgár Zsolt Ph.D6
Molekuláris markerek alkalmazása a burgonya biotikus stresszekkel szembeni ellenállóságának javításában Application of molecular markers to improve the biotic stress resistance of potato
[email protected] Agrártudományi Centrum, intézeti mérnök 2PE Georgikon Kar, tudományos munkatárs 3PE Georgikon Kar, PhD hallgató 4PE Agrártudományi Centrum, Intézeti mérnök 5PE Georgikon Kar, tudományos fımunkatárs 6PE Agrártudományi Centrum, intézet igazgató 1PE
A Keszthelyen folyó több évtizedes burgonya nemesítési munka eredményeként számos kiváló beltartalmi értékekkel és nemzetközi szinten is kiemelkedı rezisztencia tulajdonságokkal rendelkezı fajtát állítottak elı. A minıségi és rezisztenciális tulajdonságok együttes kialakítása azonban nagyléptékő, idı- és költségigényes nemesítési programot igényel. Ennek a programnak hatékonyabbá tételében nagy szerepe lehet a molekuláris markerek gyakorlati alkalmazásának. A genotípusok szelekciójának ideje, a rendszer markerekkel megnövelt áteresztıképességének következtében, ugyanis jelentısen lerövidíthetı, és költségtakarékosabbá is tehetı. Világviszonylatban a burgonyatermesztésben a legnagyobb károkat a vírusok (pl. a PVY, PVX), és a burgonyavész (Phytophthora infestans) okozzák. Ennek érdekében az elmúlt években, laboratóriumunkban több olyan kutatási programot is indítottunk, amelynek célja a keszthelyi fajtákra jellemzı, a fent említett kórokozókkal szemben rezisztenciát biztosító gének markerezése, térképezése valamint egy markerekre alapozott szelekciós rendszer kidolgozása. 1) A keszthelyi fajtákra jellemzı PVY extrém rezisztencia gént (Rysto) a burgonya XII. kromoszómáján térképeztük, valamint az azonosított markerek alkalmazásával egy szelekciós rendszert is kidolgoztunk. 2) Kutatásaink során meghatároztuk a keszthelyi fajtákra jellemzı a burgonyavésszel szemben rezisztenciát biztosító gént (R5), amely a S. demissum vad fajból származik. Jelenleg a gén helyzetének meghatározása és a génnel szorosan kapcsolt markerek azonosítása folyamik. 3) Molekuláris markerek alkalmazásával meghatároztuk a keszthelyi nemesítési alapanyagban jelen lévı PVX extrém rezisztenciát biztosító gén típusát és eredetét. A génnel szorosan kapcsol markerek azonosítása folyamatban van. Mindezekkel párhuzamosan a burgonya S vírussal (PVS) szemben rezisztenciát biztosító gén markerezését is végezzük. A kutatások során kapott eredményeinkkel reményeink szerint új alapokra helyezhetjük a Keszthelyen hat évtizede folyó nemesítıi munkát.
46
(46) Hana Civišová1, Miroslav Maršálek1, Zita Buňatová1
Sustainability and the Prospect of Horse Breeding in the Czech Republic
1University
[email protected] of South Bohemia, Faculty of agriculture
Over the past twenty years there have been significant changes in the number of heads of farm animals. During the years 1989 - 1995 the number of cows and the number of horses decreased to one-third. However, since 1995, horses are one of the farm animals at which the greatest numerical increase has occured. The current number of horses in the Czech Republic exceeds 74 thousand pieces. In the Czech Republic are led stud books for twenty breeds of horses, of which the decisive role play Czech warmblood, English thoroughbred, coldblooded breeds - Noriker, Silesian noriker, Czech-Moravian belgian horse, Hucul and OldKladruby horse. In the Czech Republic the last four named breeds are ranked among animal genetic resources and state donations encourages their breeding. Over the last four years in the Czech republic the number of horse farms has nearly doubled. The remaining problem is the increasing number of crossbreed and breeding horses without pedigree, which currently make up 27% of the number of horses bred. Breeding of the different breeds is provided by breeding associations, most of which are members of the Association of horse breeders unions. This organization is a partner for negotiations with the Ministry of Agriculture and provides all-round development of the horse breeding sector. To maintain long-term development of horse breeding strategic vision for development and use of horse breeding in the Czech Republic until 2013 was elaborated. This vision includes not only breeding, but it is also associated with the use of horses, whether sports or work and development of other sectors related to horse breeding, regional development, rural development, human resources, business sector, sport and tourism. In addition to increasing number of horses and the application of links to other economic sectors the quality of horses bred is decisive for achieving competitiveness. Therefore, breeding associations apply breeding measures such as assessing exterior, performance test of stallions and mares, evaluation of sports results and organizing breeding competitions, exhibitions and shows. In recent years horse breeding industry has become a branch, which begins to substantially implement modern breeding practices using the latest findings in genetics, statistics, and breeding populations.
47
(89) Czinege Anikó
Szilva alany - nemes kombinációk növekedési erélyének vizsgálata Analysis of vigorous of plum variety and rootstocks combinations
[email protected] KF Kertészeti Fıiskolai Kar, mőszaki tanár
Különbözı szilva alany-nemes kombinációk növekedési erélyét vizsgáljuk azonos termesztési körülmények között. Hat fajta és hat alany kombinációit vizsgáljuk. A szilvafajták közül a Cacanska lepoticát, Jojót, Katinkát, Topfivot, Toptaste és Toppert alkalmaztuk St Julien A, St Julien 655/2, Myrobalan, Fereley, Wawit és Wangenheim alanyokon. A kísérletben mérjük a törzsátmérıt, törzskörméretet, fa magasságot, korona magasságot, korona szélességet, és egy termıgallyon lévı hajtások számát és hosszát , majd megbecsüljük a fa teljes hajtás hosszát.
48
(41) Csatári Tünde1 - Makó András2
A kationos tenziddel különbözı mértékben kezelt ásványi ırlemények olajvisszatartásának változása The effect of soil properties on NAPL retention of soils treated with a cationic surfactant
[email protected] Georgikon Kar, PhD hallgató 2PE Georgikon Kar, egyetemi tanár 1PE
A tenzidek napjaink egyre nagyobb volumenben használt szerei (háztartások, mezıgazdasági kemikáliák és ipar), széleskörő felhasználásának köszönhetıen egyre nagyobb érdeklıdésre tesznek szert. A környezetbe való kikerülésekor - felületaktív hatásuk miatt megváltozathatják a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait, és különbözı hatást gyakorolnak a talajba kerülı szennyezı anyagok mozgékonyságára. A szakirodalmakban azonban kevés kutatási eredmény található a tenzidek talajon való adszorbeálódásának mértékérıl, ennek függvényében módosulnak ugyanis a talajok különbözı tulajdonságai. A legtöbb kutatási eredmény a talaj kémiai sajátságainak változásával foglalkozik, azonban kevés információ található arra vonatkozóan, hogy a tenzidekkel kezelt talajokban miként alakul a szerves folyadékvisszatartó- vagy vezetıképesség. Pedig a felületaktív anyagok - amfifil tulajdonságuk miatt – a szerves folyadékok által elszennyezett talajok remediációs eljárásaiban jelentıs szerepet kaphatnak, ugyanakkor „társszennyezıként” a szerves folyadékok környezeti veszélyességét is fokozhatják. A témakörben megtalálható kutatási eredmények alapján az általános következtetések levonásában nehézséget az okozhat, hogy az eddigi vizsgálatokat speciálisan csak egy-egy talajtípuson végezték el. Közleményünkben két különbözı összetételő ásványi anyagokból készült keveréksoron elvégzett kationos tenzid-adszorpciós elıvizsgálataink eredményeit mutatjuk be, majd a tenzidekkel különbözı mértékben kezelt keveréksorokból készített mesterséges talajoszlopok olajvisszatartó képességének változásait hasonlítjuk össze.
49
(48) Csiba Anita1,2,4 - Gergátz Elemér1 - Gyökér Erzsébet1 - Németh Attila1,3 -
Mihályfi Sándor1,3
Tavaszi és ıszi kossperma mennyiségének, minıségének, valamint mélyhőthetıségének összehasonlítása Quantity, quality and freezing efficiency of ram semen in spring and autumn
[email protected] Egyetem Mezıgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Biotechnikai Állomás – PharmaGene-Farm Kft. 2Nyugat-magyarországi Egyetem Mezıgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Állattudományi Intézet 3Debreceni Egyetem Agrár- és Mőszaki Tudományok Centruma Mezıgazdaságtudományi Kar, 4Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Gépesítési Intézet 1Nyugat-magyarországi
A Pharmagene-Farm Kft-nél végzett vizsgálatok során a tavaszi és ıszi kossperma mennyiségét, minıségét, illetve mélyhőtésre való alkalmasságát vizsgáltuk hét lacaune kos bevonásával. A kosok frissen vett spermájának mennyiségét, élısejtszámát, illetve a mélyhőtött és visszamelegített sperma élısejtszámát, valamint a kapacitációszerő membránváltozáson és akroszóma-reakción átesett spermiumsejtek arányát határoztuk meg a mélyhőtés egyes fázisaiban. Az eredményekbıl kiderül, hogy az ıszi fı tenyészszezonban vett kossperma mennyisége, élısejtszáma és mélyhőthetısége jobb, mint a tavaszié. Az egyes kosok spermájának minısége, mélyhőtésre való alkalmassága között különbségek vannak. Ugyancsak eltéréseket látunk azon tulajdonságuk közt is, hogy az egyes dekapacitáló faktorokat tartalmazó oldatok, hogyan hatnak a membránok eredeti állapotának visszaállítására. A membrán és akroszóma elváltozásainak festésénél Gillian és munkatársai (1997) által leírt CTC fluoreszcens festési eljárást alkalmaztuk. Az elváltozásokat az a poszteren látható grafikonok mutatják a pelletben történı mélyhőtés egyes fázisaiban és a különbözı összetételő oldatokban végrehajtott visszamelegítés után. A technológia során 39◦C-on történik a friss sperma hígítása. Az ezt követı 1 órában a 20◦C-ra hőtünk, aztán 1,5 óra alatt az 5 ◦C-ra, majd a fagyásvédı (krioprotektív) anyagot tartalmazó hígító szakaszos hozzáadása következik. A pelletizálás -79◦C-on történik, végül folyékony nitrogénbe helyezzük a pelleteket. A háromféle visszamelegítı oldat PBS oldatot és hozzáadott spermaplazmát, illetve vérsavót tartalmaz. A dekapacitáló faktorokat a mélyhőtés során bekövetkezett, de még reverzibilis kapacitációszerő elváltozások visszafordítására alkalmaztuk.
50
(96) Csikászné Krizsics Anna Ph.D1 - Werner János Ph.D2 - Teszlák Péter3 -
Kozma Pál Ph.D4 - Árvay Gyula5
A mikorrhiza oltás hatása a szılıtıkék kezdeti fejlıdésére Effect of mycorrhizal inoculation on the initial development of vines
[email protected] Tudományegyetem TTK Szılészeti és Borászati Intézet, adjunktus 2Pécsi Tudományegyetem TTK SzBI, tanársegéd 3PTE TTK SzBI, adjunktus 4PTE TTK SzBI, igazgató-helyettes 5MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet- védelmi Igazgatóság Pécsi Talajbiológiai Laboratórium, laborvezetı 1Pécsi
Kutatások sora bizonyítja, hogy a mikorrhiza gombák képesek mobilizálni a talaj nehezen oldható foszforvegyületeit, kedvezıen hatnak a növények víz- és tápanyagfelvételére, továbbá mérséklik a növények számára káros stressz-hatásokat. Kísérletünk célja a szılıgyökér - mikorrhiza gomba kapcsolat biológiai hatékonyságának tanulmányozása in vivo körülmények között. Az 1,0 hektáros kísérleti ültetvényt 2010. tavaszán a Pécsi Borvidéken, Szentmiklós-hegyen, 180 m tengerszint feletti magasságban, déldélkeleti kitettségő, 3-5 %-os lejtéső területen létesítettük. A terület talaja permi vörös homokkı alapkızeten kialakult regradált Ramann-féle barna erdıtalaj. A talaj kötöttsége homokos vályog-vályog, kémhatása gyengén lúgos. A talajvizsgálatok (AL-módszer) alapján a terület tápanyagokkal - különösen foszforral – igen jól ellátott, a korábbi évek levélvizsgálati eredményei alapján azonban ez a tápanyagkészlet csak részben hasznosul. Az eróziónak kitett területen a talaj vízgazdálkodása kedvezıtlen. A területen a telepítést megelızıen mőtrágya kijuttatására nem került sor, ellenben nagyadagú szervestrágya (érett szarvasmarha trágya) került bedolgozásra. A vizsgálatban Cirfandli szılıfajta klónjai szerepelnek, T. 5C alanyon. Az ültetvény tıkéinek térállása: 2,4 x 1,0 m. A mikorrhiza oltáshoz felhasznált készítmény a Symbivit, melyet mészlepedékes csernozjom talajba keverve vitalizáló oltással vittünk fel az oltványok gyökerére, közvetlenül a gödörbe ültetés elıtt. A kezelt parcellák öt különbözı Cirfandli klónon, klónonként három ismétléssel, ismétlésenként 10 tıkével kerültek beállításra. A kontrollparcellákat - ahol az oltványok gyökerét a gombával nem kezeltük - a területen átlós irányban helyeztük el. A kísérlet keretében a vegetációs idıszakban meghatározzuk a kontroll és kezelt gyökerek arbuszkulum gazdagságát, a mikorrhiza borítottságot. A tenyészidıszak folyamán két alkalommal (virágzáskor és az intenzív hajtásnövekedés végén) mérjük a hajtások fejlettségét, bonitáljuk a növény-egészségügyi állapotot. Vizsgáljuk a szılınövény tápanyagtartalmát a virágzás és érés fenológiai stádiumában. A mikorrhiza gombának a tıkék anyagcsere folyamataira gyakorolt hatását a tenyészidıszakban ökofiziológiai mérésekkel (vízháztartás, fotoszintézis) követjük nyomon.
51
(36) Csitári Gábor1 - Hernádi Hilda2 - Széplábi Gábor3 - Makó András4
Vörös iszappal szennyezett talajminták mikrobiológiai aktivitásának vizsgálata FDA és kloroform fumigációs módszerrel Investigation the microbial activity of red mud polluted soil samples with FDA and chloroform fumigation extraction methods
[email protected] Georgikon Kar, egyetemi docens 2,3PE Georgikon Kar, PhD hallgató 4PE Georgikon Kar, PhD egyetemi docens 1PE
A talaj minıség változása, a különbözı degradációs folyamatok jól jellemezhetık talajbiológiai paraméterekkel (mikrobiális biomassza mennyisége, aktivitása, stb.). Az enzimaktivitási vizsgálatok napjainkban egyre elterjedtebbek, azonban kevés még a hazai tapasztalat a mikrobiológiai változók és a különbözı talajfizikai és kémiai paraméterek közötti összefüggésekre szennyezett talajok esetében. Az ajkai vörös iszap tározó sérülésekor a környezı területeket szennyezı erısen lúgos kémhatású iszap környezeti hatásait Egyetemünk az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetével közös kísérletsorozatban vizsgálja. Munkánk során mértük a helyszínrıl vett szennyezetlen és szennyezett talajminták fizikai és kémiai tulajdonságait, illetve a kontroll mintákból az eredeti szelvény rétegrendnek megfelelıen készített mesterséges talajoszlopok alapvizsgálati tulajdonságait, aggregátum összetételét, aggregátum stabilitását, kationcsere kapacitását. A talajbiológiai paraméterek közül a mikrobiális biomassza tömegét határoztuk meg kloroform fumigációs-extrakciós eljárással, a biológiai aktivitást fluoreszcein-diacetát hidrolízissel jellemeztük. A méréseket a talajoszlopok vörös iszappal való szennyezést követıen illetve 30, 60 és 120 nap elteltével végeztük 3 párhuzamos ismétlésben. Jellemeztük és értékeltük a vörösiszap szennyezés hatására bekövetkezı változásokat a különbözı talajrétegekben. Vizsgáltuk a talajminták alapvizsgálati tulajdonságainak, kationcserélı kapacitásának és a mikrobiológiai jellemzık összefüggéseit.
52
(90) Cser János1 - Szıke Lajos2
Az ECOWIN projekt bemutatása, a növényvédelmi elırejelzés tapasztalatai 1
Nyugat Magyarországi Egyetem Mezıgazdaság és Éelelmiszetudományi Kar Továbbképzési és Szaktanácsadási Intézet Mosonmagyaróvár, intézet igazgató 2Kecskeméti Fıiskola Kertészeti Fıiskolai Kar Kecskemét, fıiskolai tanár
Az osztrák-magyar határon átnyúló együttmőködési program keretében 2010-2013 között a természetvédelmi területeken lévı szılıültetvények termesztéstechnológiai átalakításával szeretnénk biztosítani a biológiai sokszínőség (biodiverzitás) megırzését-helyreállítását. A környezetkímélı szılıtermesztési technológia kidolgozásával már 1998 óta foglalkozunk a Soproni borvidéken. Az elmúlt években 3 különbözı pályázatot valósítottunk meg ebben a témában. Az új program a Soproni, a Pannonhalmi és a Zalai borvidéken 6 partner gazdaságban lett indítva 10-10 ha területen. A projekt céljai: •
Optimális biológiai mővelési módszerek tesztelése a szılıtermesztésben,
•
Természetes szılımővelési módszerek bevezetése,
•
Biodiverzitás helyreállítása,
•
Ökológiai szılıtermesztés oktatása,
•
Kisérleti üzemi területek bemutatása,
•
Ismeretterjesztés.
A célok megvalósítása érdekében többek között a helyi meteorológiai mérésekre alapozott növényvédelmi elırejelzı programot (GALATI_VITIS) alkalmazzuk. Az elıadásban az elsı év tapasztalatait foglaljuk össze. A 2010. év idıjárása rendkívüli volt a szılıtermesztésben. A partner gazdaságokban nagyon eltérı idıjárási viszonyok voltak, így a növényvédelemben is különbözı technológiát kellett végezni. A szélsıségesen rossz idıjárás ellenére a programban alkalmazott új növényvédıszerek (K-vizüveg, Mico-Sin VIN, HF.Mycol, VitiSan, stb.) jó hatással védték meg a szılıt.
53
(64) Demo Milan, Fazekas András, Dušan Húska
Salix nemzetségbe tartozó svéd energiafőzek termıképessége és energia értéke a termesztés elsı három éves ciklusában dél-szlovákia szárazabb éghajlati viszonyai között Salix Energy Woody Crops Energetic Value and Production Capability on the First Three Years in Drier Climatic Conditions of Southern Slovakia
[email protected] Nyitrai Szlovák Agrártudományi Egyetem Katedra udržateľného rozvoja
A nyitrai Szlovák Agrártudományi Egyetem egy svéd a Lantmännen Agroenergi AB kutatótermelı intézettel együttmőködésben 2006-tól vizsgálja a Salix nemzetségbe tartozó Svédországban nemesített gyorsannövı energiafőzek produkciós képességét és energia értékét Dél-Szlovákia szárazabb éghajlati viszonyai között. Szántóföldi tartamkísérletben a következı fajtákat vizsgáltuk: Tora, Gudrun, Tordis, Inger, Sven. Az elıbb említett fajtáknál három éves vágás fordulójú ciklusban a következı produkciós mutatókat vizsgáltuk és értékeltük ki: hajtásszám, hajtás magasság és vastagság, föld feletti biomassza tömeg évenkénti növekedése és a termés mennyiség. Az energetikai és kémiai mutatók közül a hamu tartalmat, kén, szilícium és klór tartalmat valamint az égési hıt és a főtıértéket vizsgáltuk a biomasszában. Az 53. „Georgikon napok“ nemzetközi tudományos konferencia alkalmából, a 10. szekció témájában megírt cikk a svéd energiafőzek produkciós, kémiai és energetikai mutatóit foglalja magába.
54
(76) Dúl Udó Endre
Agrárfinanszírozási lehetıségek - húsbavágó kérdések Current financing opportunities in the hungarian agriculture - pros and cons
[email protected] Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet Terméktanács/Húsvertikum Kft, ügyvezetı
Jelentıs forrásokra számíthatnak idén az állattenyésztéssel és élelmiszerelıállítással foglalkozó vállalkozások. Uniós támogatásokon túl nemzeti támogatások és több hitelprogram hivatott csökkenteni az ágazat finanszírozási problémáit. A lehetıségek mérlegelésénél és felhasználásánál azonban döntı lehet, mennyibe kerülnek ezek a lehetıségek a kedvezményezetteknek, valóban fel tudják-e használni ezeket a forrásokat és idıben tudják-e majd igénybe venni.
55
(42) Dunai Attila1 - Makó András2
Elszivárgás elleni szigetelés hatása talajok hidraulikus-, olaj-, és légvezetı képességére The effect of the coating against percolation to the NAPL-, water- and air permeability of soils
[email protected] Georgikon Kar, PhD-hallgató 2PE Georgikon Kar, egyetemi docens 1PE
A különbözı környezeti kármentesítési eljárások kivitelezésében és tervezésében fontos szerepet játszanak a szennyezés-terjedési modellek. Ezen modelleknek fontos bemeneti paramétere a különbözı folyadékokra (víz, szerves vegyületek) és levegıre meghatározott vezetıképesség-érték. Korábbi kísérleteink során többek között eredeti szerkezető mintákon is végeztünk vezetıképesség-méréseket. Ezen mérések során bebizonyosodott, hogy a minták száradása közben jelentkezı ún. „falhatás” (fal melletti elszivárgás) befolyásolhatja a vezetıképesség-értékeket. Ezen hatás kiküszöbölésére kísérletsorozatot végeztünk, melynek során a minták falát speciális szigetelıanyaggal vontuk be. A kísérletsorozathoz egy Ramannféle barna erdıtalaj-szelvény két rétegébıl vettünk eredeti szerkezető mintákat. A vizsgálatok során mértük a különbözı vezetıképességek (víz-, olaj-, levegı) értékeit, és értékeltük a szigetelés hatását ezen vezetıképesség értékekre.
56
(12) Egerszegi Zita1 - Molnár Gábor2
Fenntartható városfejlesztés - integrált környezetirányítási rendszeren keresztül
[email protected] Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. környezetvédelmi programigazgató 2Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft., ügyvezetı igazgató
1Balatoni
Az éghajlatváltozásra történı felkészülés, illetve az éghajlatváltozás megelızése a települések fenntartható fejlıdésének megkerülhetetlen teendıje. Mindez azzal magyarázható, hogy a lakossági és közületi energiafogyasztásból és közlekedésbıl származó CO2 kibocsátások az összes CO2 emisszió hozzávetıleg felét teszik ki, melyeknek érdemi befolyásolása és kedvezıtlen környezeti és társadalmi-gazdasági következményei egyaránt a települések szintjén csapódik le. Az éghajlatváltozás nem egy távoli kockázat, hanem az egyik legnagyobb környezeti fenyegetés, mely életmódunkat, környezetünket nagy mértékben befolyásolja. Az Európai Unió Városi Környezet Tematikus Stratégiája rámutat arra, hogy az Integrált Környezeti Irányítási Rendszer (Integrated Environmental Management System) megadja a szükséges válaszokat a helyi és regionális szervezetek, hatóságok részére, aminek megvalósítása egy intenzív képzést és képesség fejlesztést igényel. A Champ projekt – Válasz az Éghajlatváltozásra az Európai Városok - 27 Fenntartható Fejlesztése projekt eredményein keresztül (Climate Change response through Managing Urban Europe-27 Platform) azon a feltételezésen alapul, hogy az éghajlatváltozással szembeni küzdelemben a helyi és kistérségi szervezetek vannak a legjobb helyzetben, mivel az ı feladatuk az integrált éghajlatváltozási stratégiák kidolgozása és megvalósítása. A Champ projekt célja a közigazgatásban dolgozó szakemberek képességfejlesztése célirányos, naprakész módszerekkel. Egyedülálló megoldásként, Finnország, Németország, Olaszország és Magyarország területén a helyi és regionális önkormányzatok fejlesztését nemzeti képzési hálózatok szolgálják az Integrált Környezeti Irányítási Rendszer alkalmazását bemutató képességfejlesztı tananyag kialakítása révén. A folyamatos képesség fejlesztés megalapozásának céljából a projekt keretében egy stabil, Európa-szerte támogatott irányítási rendszer kerül kialakításra, amely a fenntarthatóság és az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülés szempontjaira épül. Magyarországon a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. felelıs a Kelet-Közép-Európai hálózat kiépítéséért.
57
(13) Erdeiné Késmárki - Gally Szilvia Ph.D
A mezıgazdasági versenyképesség fenntarthatósága, a fenntarthatóság versenyképessége Agricultural Sustainability of Competitiveness and Competitiveness of Sustainability
[email protected] Budapesti Kommunikációs és Üzleti Fıiskola, fıiskolai docens
Hogyan lehet egyszerre versenyképes és fenntartható az európai, ezen belül a hazai mezıgazdaság? A versenyképes Európának egy erıs közös agrárpolitikára kell épülni. Az Európai Unió támogatásinak 40%-a mezıgazdasági támogatás, így hazánk is nagyban érdekelt abban, hogy a következı idıszakban, a KAP 2014-2020 közötti támogatási rendszerében az uniós (és a nemzeti) támogatások a mezıgazdaság versenyképességét, a vidék fenntartható fejlıdését, és a mezıgazdaságból élıket szolgálja. Továbbra is fontos szerepet kell kapnia a közvetlen támogatások megırzésének és a fiatal gazdák támogatásának, ugyanakkor figyelmet kell fordítani a támogatási rendszer egyszerősítésére, a kis hatékonyságú támogatások eltörlésére, az ellenırzési és adminisztrációs terhek csökkentésére. Felmerültek olyan vélemények, mely szerint Európának választani kell a versenyképesség és a fenntarthatóság között. Jelenleg az Európai Bizottság elıtt három kulcsfontosságú cél van napirenden: a fenntartható élelmiszer-termelés, a klíma és természetes erıforrások együttes kezelése, valamint a kiegyensúlyozott területfejlesztés. Ezek alapján a fenntarthatóságnak a reform középpontjában kell állnia, így a fenntarthatóság nincs ellentmondásban a versenyképességgel, ha az újabb KAP reform célkitőzése a KAP kiszélesítése, az élelmiszer-termelésre, valamint a természeti erıforrásokkal való gazdálkodásra való jobb összpontosítás. A társadalom elvárja az egészséges, minıségi élelmiszereket, a fenntartható fejlıdés biztosítását, a kis- és nagygazdálkodókkal szembeni tisztességet.
58
(18) Fehér Helga
Nem várt érdeklıdés? – avagy milyen szerepet tölt be az afrikai kontinens az újonnan körvonalazódó globális politikai aréna kialakításában
[email protected] Pannon Egyetem
Kína napjainkban egyre nagyobb szerepet játszik az afrikai kontinens országainak infrastrukturális fejlıdésében és gazdaságuk felélénkítésében, de a fokozott, és feltétlenül több dimenzióban értelmezhetı kínai jelenlét mára meglehetısen sok vita tárgyát képezi nem csak Afrika-szerte, hanem immár Nyugaton is. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a kínai befolyás elsısorban az érintett afrikai országok gazdaságának olyan szektoraiban nyilvánul meg leginkább, amelyek közvetlen hozzáférést biztosítanak a helyi – részben kiaknázatlan természeti erıforrásokhoz. A kitermelı szektor érintettsége mellett, a sokak által ma már csak „Kína rizseskosaraként” aposztrofált afrikai térségekben mind intenzívebb a külföldi jelenlét. Köztudott, hogy Kína manapság minden eszközt felhasznál annak érdekében, hogy minél inkább csökkentse az erıforrások felhasználásának intenzitását a saját permanens gazdasági növekedésének biztosítása mellett, ennek ellenére a külföldi energia-és nyersanyagforrások iránti függıség mértéke folyamatosan növekszik. A tanulmány elsıdleges célja e folyamatok intenzitásának felmérése, ugyanakkor megkíséreljük a sokat vitatott viszonyrendszer feltérképezését, valamint számba vesszük azokat az okokat, amelyek miatt az elmúlt évtizedben megnövekedett a távol-keleti óriás érdeklıdése az afrikai kontinens iránt.
59
(100) Felföldi Zoltán
Csapó sügér (Perca fluviatilis) intenzív nevelése különbözı fehérje tartalmú tápon Intensive Rearing of Eurasian Perch (Perca Fluviatilis) Feeding with Different Protein Level Feeds
[email protected] PE Georgikon Kar, Ph.D. hallgató
Jelenleg a gazdasági halfajaink takarmányainak legfontosabb fehérjehordozó alapanyaga a halliszt. A tengerek túlhalászottsága miatt a jövıben bizonytalanná és drágává válhat ennek elıállítása. A jövıben csökkenteni, illetve helyettesíteni kell ezt az alapanyagot a haltápokban. Recirkulációs rendszerben három ismétléses takarmányozási kísérletet végeztünk egyéves sügérállománnyal. A kísérlet során három különbözı kezelést alkalmaztunk az etetett takarmányt tekintve: pisztrángtáp (P), malactáp és pisztrángtáp keveréke (M), harcsatáp és pisztrángtáp (H) keveréke. A „P” és „H” kezelés növekedésre gyakorolt hatása között nem találtunk különbséget, az „M” (malactápos) csoportok növekedése viszont gyengébb volt.
60
(83) Fertı Imre1 - Bakucs Lajos Zoltán2 - Elek Sándor3 - Forgács Csaba3
A szerzıdések teljesülése a magyar élelmiszerláncban Contractfulfilments in Hungarian food chains
[email protected],
[email protected] Corvinus Egyetem, MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem. 3Budapesti Corvinus Egyetem 1Budapesti
The paper analyses small and medium firms’ contractual relations along food chain in central region of Hungary using survey data. We focus on contract fulfilment. Our estimations also reveal that contract fulfilment is significantly affected by the design of the contract. Our results confirm that firm and managerial attributes and transactional characteristics has important role in contract fulfilment. Interestingly the impact of branch specific characteristics has only limited role explaining contract fulfilment. A tanulmány célja, hogy azonosítsa azokat a tényezıket, amelyek befolyásolják az élelmiszergazdasági kis-és közepes vállalkozások szerzıdéseinek teljesülését a középmagyarországi régióban. Számításaink megerısítik Guo és Jolly (2008) eredményeit, miszerint a szerzıdések tartalmi elemeinek kulcsszerepe van a szerzıdések teljesülésében. Továbbá a menedzseri képességek, a vállalati és tranzakciós jellemzık szintén jelentıs hatást gyakorolnak a szerzıdések teljesülésére. Érdekes módon az ágazat specifikus jellemzıknek csak korlátozott szerepe van a szerzıdések teljesülésének magyarázatában.
61
(29) Fodor Lóránt Ph.D1 - Szabó Imre László Ph.D2
A BÉT mőködése a válság után(?) The BSE’s Operation int he Post-Crisis area (?) 1 Pannon
Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely, egyetemi adjunktus Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely egyetemi docens
2 Pannon
Az Amerikai Egyesült Államok másodlagos jelzáloghitel-piacáról kiinduló pénzügyi válság a tıkepiacok alakulását globális szinten határozta meg. A piacokat a likviditás elapadása, valamint rég nem látott mértékő árfolyamesések jellemezték. A BUX index a piaci események hatására 2008 októberében érte el mélypontját 10’751 ponttal, ami az év elejéhez képest 58%os visszaesést jelentett. Az elmúlt idıszakban a hazai tıkepiac és a BÉT gyors ütemben fejlıdött, azonban voltak olyan területek, amelyeken a kiszámítható és jól mőködı piaci környezet megerısítésére volt szükség. A BÉT folyamatosan törekedett arra, hogy a likviditást minden lehetséges eszközzel növelje, és ehhez fontos, hogy minél több tızsdeérett cég jelenjen meg a parketten, vonzóbbá téve a hazai termékpalettát. A likvid piaci környezet másik fontos eleme, hogy a befektetık széles köre érje el a piacot, akik friss tıkét biztosítanak a vállalatok forrásbevonásához, valamint elısegítik a másodlagos piac gördülékeny mőködését. Több új hazai vállalat lépett a tızsde szentélyébe, ami azt jelzi, hogy a magyar cégek egyre jobban kezdik felismerni a tıkepiaci forrásbevonás elınyeit. A kötvénykibocsátások is egyértelmően a bizalom jelének tekinthetık. A 2008-ban bevezetésre került certifikátok népszerősége is töretlen, elsısorban a hazai magánbefektetık között. A havi átlagos forgalma folyamatosan nı. A BÉT törekszik arra, hogy új alaptermékek, illetve kibocsátók is megjelenjenek a strukturált termékek skálájának bıvítése érdekében. A származékos piacon a 2010-ben bevezetett CIG részvényekre határidıs kontraktus is köthetı. A tızsde nagy hangsúlyt fektetett a folyamatos piacfejlesztésre, amelynek egyaránt részét képezte az új termékek kidolgozása, a szabályok rendszeres felülvizsgálata, valamint az, hogy a jelenlegi kereskedési szabályokat az európai szabványokhoz igazítsa. A piacfejlesztés a piaci szereplıkkel való folyamatos konzultációra épült. Mindezek eredményeként a hazai tıkepiac a BÉT meghatározó közremőködésével újjáéledt, és az ország iránt ismét növekvı külföldi befektetıi érdeklıdés mutatkozott. Ennek a „küzdelemnek” a részleteit kívánjuk elemezni, és bemutatni ábrákkal, táblázatokkal publikációnkban.
62
(65) Gaál Violetta, Bálint Jeannette, Szıke Antal, Veres Anikó, Kiss Erzsébet
Magyarországi védett héricsfajok genetikai vizsgálata Genetic Analysis of Adonis Species Protected in Hungary
[email protected] Szent István Egyetem, Genetika és Biotechnológiai Intézet
A morfológiailag nagyon hasonló tavaszi (Adonis vernalis) és erdélyi hérics (Adonis hybrida) a magyar flóra két védett növényfaja. Feltételezik, hogy az erdélyi hérics a tavaszi és a volgamenti hérics (Adonis volgensis) állandósult fajhibridje. A két faj genetikai elkülönítésére többféle markert teszteltünk, amelyek közül a kloroplasztiszban kódolt rps16 gént találtuk alkalmasnak. Az rps16 szekvencia alapján kifejlesztettünk egy ún. CAPS markert. A PCR mindkét fajban azonos mérető DNS szakaszt eredményez, azonban a DraI restrikciós enzim csak a tavaszi héricsbıl származó rps16 fragmentumot emészti. Az általunk kifejlesztett marker alkalmasnak bizonyult a különbözı populációkból származó hérics fajok elkülönítésére és azonosítására is.
63
(102) Gál Dénes Ph.D - Gyalog Gergı - Kerepaczki Éva Ph.D
Fenntarthatóság és akvakultúra – kihívások és lehetséges megoldások Sustainability and aquaculture – questions and feasible answers
[email protected] A Halászati és Öntözési Kutatóintézet kutatói
A világ akvakultúrás termelése az utóbbi évtizedekben nagymértékben növekedett, miközben annak szerkezete is megváltozott. Azonban míg a múltban, a haltermelésben elsısorban az extenzív takarmányozás nélküli, illetve a fél-intenzív kiegészítı jellegő, a vízi szervezetek táplálóanyag-igényét takarmánnyal csak részben fedezı tavi technológiák domináltak, az utóbbi évtizedben jelentısen megnıtt az intenzív, már teljes értékő haltápokat felhasználó termelési rendszerek szerepe. A hagyományos helyi erıforrásokra, alacsony környezeti terheléső és energiaigényő, melléktermékek hasznosításán alapuló polikultúrás haltermelı rendszerek jelentısége csökkent, az akvakultúra erıforrás felhasználása pedig lényegesen megnıtt (víz, élıhely, energia, tápanyag kibocsátás, halliszt és halolaj felhasználás). A magyarországi termelés bázisát a tavi haltermelés adja, a mintegy 24.000 ha halastóból származik az étkezési haltermelésünk megközelítıen 80 %-a. A halastavakban rejlı jelentıs termelési lehetıségekbıl kifolyólag a haltermelés-fejlesztés egyik legkézenfekvıbb területe a halastavakban rejlı termelésbiológiai potenciál jobb kihasználása. Ugyanakkor a hagyományos tavi haltermelésnek számos problémával kell szembenéznie, ilyenek az emelkedı gabonaárak, a madárkártétel, valamint a fogyasztói igények megváltozása, a ponty iránti kereslet csökkenése. Mindezek mellett az sem elhanyagolható, hogy a halastavi termelés ökológiailag az egyik legfenntarthatóbb akvakultúrás tevékenység. A környezeti fenntarthatóság, a fogyasztói igények és az egységnyi területen elıállatható jövedelem közötti ellentét egyik lehetséges megoldása a kombinált tavi haltermelı rendszerek kifejlesztése és alkalmazása. Az elıadásunkban áttekintjük az akvakultúra fejlıdésének hatását annak fenntarthatóságára, vizsgáljuk a hagyományos halastavi, az intenzív medencés, valamint különbözı kombinált haltermelı rendszerek erıforrásigényét. Áttekintést adunk a kombinált haltermelı rendszerek fejlesztése során elért eredményekrıl, a kialakított rendszerek fıbb típusairól és azok alkalmazhatóságairól.
64
(109) Gébert Judit
Mit is kell fenntartani? - Fenntarthatóság a képességszemlélet perspektívájából Sustaining what? - Sustainability from perspective of the capability approach
[email protected] SZTE Gazdaságtudományi Kar, PhD hallgató
A fenntarthatóság koncepciója és az emberi fejlıdés kérdései élénk vita tárgyát képezik ma a közgazdaságtudományban. A Brundtland Jelentés megfogalmazta azt az igényt, hogy az emberi fejlıdésnek fenntarthatónak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy sem a jelen, sem a jövı generációi szükségleteinek kielégítését nem szabad veszélyeztetni, fenn kell tartani a szükségletek kielégítésének lehetıségét. Ez a koncepció feltételezi az emberi fejlıdésnek valamilyen értelmezését: melyek az emberiség szükségletei, hogyan lehet azokat kielégíteni, tehát mit is kell fenntartani? Több elmélet született már errıl a kérdésrıl, hogyan lehet a fenntarthatóságot például életszínvonalban, nem-csökkenı hasznosságban, vagy nem csökkenı tıkeállományban, vagy különbözı tıketípusok bizonyos szintjében meghatározni. Azonban kevés szakirodalom szól arról, hogy egy napjainkban sokat interpretált fejlıdéselmélet, Amartya Sen képességszemlélete hogyan építhetı be a fenntarthatóság koncepciójába. Tanulmányomban amellett szeretnék érvelni, hogy a fenntarthatóságot nem szükségletekben, vagy hasznosságban, vagy tıkeállományban kell megfogalmazni, hanem képességekben. Vagyis az emberek tényleges lehetıségeiben, hogy olyan életet válasszanak, amelyet jó okkal értékesnek tartanak. Elıször röviden ismertetem, milyen korlátai vannak a fenntarthatóság eddigi fontosabb megfogalmazásainak. Ezek után bemutatom, hogy miért az emberek képességeit kell megırizni; és hogyan szintetizálható egymással a fenntarthatóság kritériuma, és a képességszemlélet?
65
(110) Gergely Sándor Ph.D
Megújuló energia helyi termelése, hasznosítása és a vidékfejlesztés Local renewable energy production, and utilization of rural development
[email protected] Károly Róbert Fıiskola Kutató Fejlesztı Központ, tudományos fımunkatárs, igazgató
A magyar vidék felzárkózásához, felemelkedéséhez vezetı vidékstratégia alapjai: a nemzeti stratégia által vezérelt állami mőködés hatásfokának javítása, a vidéki térségek sokoldalú adottságainak stratégia vezérelt feltárása, kiaknázása, stratégia vezérelt újraiparosítás, hálózatosodás, összefogás, érdekhálók, integrációk mentén, fejlesztési pólusok és a foglalkoztatási potenciállal rendelkezı városok érdemi vidékfejlesztı tevékenysége, mentalitás és attitőd váltás, tudáshozzáférés esélyével megvalósuló humántıke fejlesztés, élethosszig való tanulás, hatékony helyi élelmiszer és megújuló energia termelés, hasznosítás. A zöldenergia (energetikai biomassza) termelés és hasznosítás fontos szerepet kaphat azokban a hátrányos helyzető kistérségekben ahol kedvezıtlenek a termıhelyi viszonyok, hiszen a fás szárú energia növények ezeken a területeken is eredményesen termeszthetık. Ezek a területek sokrétő társadalmi hátránnyal is küszködnek. A zöldenergia termelés és hasznosítás fenntarthatóan növeli a foglalkoztatási lehetıséget, támogatja a helyi jövedelemtermelést és a jövedelmek nagy részének helyben való felhasználását is. Ennek elısegítésére dolgoztuk ki a Liget-Magyarország Zöldség Programot és a Szociális Zöldenergia Programot. A helyi zöldenergia források közül a jelenlegi piaci árak mellett a leggazdaságosabb a szalma, amelynek MJ ára mindössze 0,42 Ft, ezt követi a faapríték 0,86 Ft-tal, majd a lignit következik 1,08 Ft-tal. A negyedik helyen lévı feketeszén már 5,2-szer drágább, mint a szalma és 2,5-szer kerül többe MJ-onként, mint a faapríték. Főtési célra hazánkban legnagyobb mennyiségben földgázt használunk, amelynek egységnyi energiára jutó kiskereskedelmi ára 5,7-szerese a szalmáénak és 2,8-szerese a faaprítéknak. A fapellett, fabrikett energia egységre jutó ára 3,7szerese a faaprítéknak, miközben nettó energia hozama is 15-30%-kal rosszabb a faaprítékhoz képest. Kutatási tevékenységünket az a meggyızıdés vezeti, hogy sok-sok indokolatlan késedelem után be kell következnie végre a megújuló energiák és az ezek között is kiemelt helyen lévı energetikai biomassza hazai hasznosításának. Nos, ezt a várakozásunkat a bemutatott ár összefüggések is alátámasztják.
66
(100) Gyalog Gergı1 - Gál Dénes Ph.D2 - Váradi László Ph.D3 Az intenzív tavi haltermelés fenntarthatóságának gazdasági kérdései Economic aspects of intensive pond culture
[email protected] és Öntözési Kutatóintézet tudományos munkatárs 2 Halászati és Öntözési Kutatóintézet, tudományos fımunkatárs 3 Halászati és Öntözési Kutatóintézet, fıigazgató 1 Halászati
Az akvakultúra a legdinamikusabban növekvı élelmiszertermelı szektor volt a világon az elmúlt 40 évet tekintve, évi 8,2 százalékos termelésbıvüléssel. Ezt a Kék forradalomnak nevezett termelésnövekedést az intenzív technológiák térnyerésre jellemezte a tradicionális (integrált, polikultúrás) fél-extenzív/fél-intenzív tavi technológiák kárára. A megsokszorozott tavi hozamok elérésének legfontosabb agrotechnikai eleme a teljes értékő táppal való etetés elterjedése volt. Bár gazdaságossági szempontból elsı gondolatra megkérdıjelezhetı a tavi természetes táplálékra és az integrált farmok melléktermékeire is jelentısen építı fél-extenzív technológiák felváltása a teljes értékő táppal való etetésre alapozó intenzív technológiákkal egy olyan idıszakban, amikor a halliszt és egyéb tápösszetevık piacát hatalmas árrobbanás jellemzi, mégis nagyon is racionális lépés volt ez a technológiaváltás a világ olyan országaiban, ahol a haltermelést az állandó költségek (pl. földbérlet) magas aránya jellemezi. A drága tápokkal való etetés magasabb fajlagos (1 kg termelt halra jutó) termelési költségek mellett is nagyobb profitot eredményezhet egységnyi területre vetítve a jelentısen magasabb hektáronkénti hozamoknak köszönhetıen. Míg a korábbi relatív tıkehiánnyal jellemezhetı évtizedekben a költség-arányos árbevétel szempontja lehetett a döntı a technológia megválasztásánál (vagyis 1 kg halhúsra jutó profit), addig napjaik erıforrás-szőkössége mellett egyre inkább a hektáronkénti profit tőnik meghatározónak még a fejlıdı ázsiai országokban is. A halastavak extenzív mővelésének fenntartását megcélzó agrár-környezetvédelmi támogatás (amely területalapú juttatásként tulajdonképpen az állandó költségek csökkentésében játszott szerepet) megszüntetése és egyéb a választott termelési technológiától függetlenül állandónak tekinthetı költségelemek (pl. vízszolgáltatás, igazgatás költsége) növekedésével Magyarországon is döntés elé kényszerülhetnek a döntıen tradicionális, fél-extenzív technológián alapuló tógazdaságok. Elıadásunkban a haltermelés intenzitásának növekedésének üzemgazdasági hátterét szeretnénk bemutatni.
67
(19) Gyıriné Kiss Erika1 - Remete János2 „A hagyomány élménye” – címő szlovén-magyar határon átnyúló projekt eredményeinek bemutatása 1PE
GK, 2PE AC - Szılészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsony
A maribori és a muraszombati Mezıgazdasági Kutatóintézet (Szlovénia), a Pannon Egyetem Georgikon Kar és a badacsonyi Szılészeti és Borászati Kutatóintézet együttmőködésével kerül megvalósításra a „A hagyomány élménye”, vagyis új élmények a Dráva-Mura-Zala által határolt nagy hagyományú területen címő projekt. A pályázatot az Európai Regionális Fejlesztési Alapon belül a Szlovén – Magyar Határon Átnyúló Együttmőködési Program 2007-2013 keretében írták ki. A projekt idıtartama 36 hónap, 2009 szeptemberétıl 2012 augusztusáig tart, melynek most érkeztünk a kétharmadához. A dolgozatban az eltelt idı alatt elvégzett kutatások és egyéb tevékenységek kerülnek bemutatásra, értékelésre a vállalt feladatok tükrében. A Dráva, a Mura és a Zala folyók által határolt projektterület természetileg igen gazdag területnek számít. Határmentisége miatt szinte még érintetlennek mondható, melyre napjainkban a felaprózott, hagyományos értékeken nyugvó turisztikai kínálat jellemzı. A turisták számára mindez azonban még felfedezésre vár. A projekt legfıbb célkitőzése a helyi vállalkozók felkészítéséhez való hozzájárulás ezen értékek és az azokra épülı kínálat népszerősítésében, mely a gazdag kulturális örökség megırzése mellett biztosíthatja az összefogáson alapuló, hatékonyabb közös piacra lépést, a helyi hagyományos termékek és szolgáltatások értékének növelését, végeredményben pedig a projektterület gazdasági hatásainak, valamint versenyképességének fokozását. A piaci megjelenés hatékonyságának növelése érdekében készülı térségi marketingstratégia alapjául egy átfogó, mikro- és makro környezeti elemekre kiterjedı helyzetelemzés és egy közel 1.400 db-os kérdıíves megkérdezésbıl álló kutatás szolgál. A párhuzamosan kidolgozásra kerülı promóciós terv a térséget, annak értékeit és termékeit, szolgáltatásait népszerősíti, melynek részét képezi az a két, három nyelven (szlovén, magyar, angol) készülı monográfia, melybıl az egyik a térség hagyományos szılıfajtáiról és borairól, a másik a gasztronómia örökségeirıl szól. Ezek kiegészítéseként megszervezésre kerülı oktatási programok a hagyományos termékeket és szolgáltatásokat kínáló helyi termelık és vállalkozók szakismereteinek bıvítését célozták meg. A projekt legfontosabb végeredményének tekinthetı marketingstratégia fı elveinek kidolgozásához a kérdıívek feldolgozása mellett fontos támpontot jelentettek a helyi szakemberek véleményei. A dolgozatban összegzésre kerülnek azok a fontos kutatási eredmények, melyek megalapozták a marketingstratégia vízióját és alapot nyújtanak a stratégia céljainak kiválasztásához, a megvalósításhoz szükséges módszerek és eszközök meghatározásához.
68
(91) Györffyné Jahnke Gizella Ph.D1 - Májer János Ph.D2 - Németh Csaba3 Knolmajerné Szigeti Gyöngyi4 - Remete János5
Kitıl van a gyerek? Szılıfajták származása a genetikai kutatások tükrében Who is the child from? Parentage of grapevine varieties in the mirror of genetical researches
[email protected] Agrártudományi Centrum, tudományos munkatárs 2PE Agrártudományi Centrum, igazgató 3PE Agrártudományi Centrum, termesztési csoportvezetı 4PE Agrártudományi Centrum, technikus 5PE Agrártudományi Centrum, ügyvivı szakértı 1PE
A morfológiai bélyegeket a környezeti hatások kisebb-nagyobb mértékben módosítják, ezért a fajok, illetve fajták közti genetikai távolság meghatározásához kevésbé használhatók. Az elmúlt mintegy harminc évben alkalmazott molekuláris markerek különbözı típusai ugyanakkor nem, vagy csak minimális mértékben függenek a környezeti hatásoktól, ezért a genetikai távolságok meghatározásának megbízhatóbb módszerét adják. Irodalmi adatok alapján, mikroszatellit (SSR) analízissel több fontos fajta szüleit meghatározták már, így fény derült a Chardonnay (Heunisch weiss x Pinot) és a Cabernet sauvignon (Babernet franc x Sauvignon blanc) származására. Érdekes tény, hogy a termesztett szılıfajták közül nagyon sok (eddig 74 fajtánál bizonyították) származik egy ısi fajtától a Heunisch weiss (Gouais blanc, Vinum hunicum) fajtától. Ez a fajta a pontuszi földrajziökológiai fajtacsoportba tartozik, és a neve alapján feltételezhetı, hogy honfoglaló ıseink hozták be Európába. A Zefír fajta származása saját és más kutatók ( Halász Gábor, Kiss Erzsébet) eredményei alapján is vitatható. Teljes biztonsággal megállapítható, hogy a Hárslevelő x Leányka szülıpár tagjai közül egyik sem lehetett a Zefír fajta szülıje. Mikroszatellit markerek és morfológiai bélyegek alapján ugyanakkor feltételezhetı, hogy az egyik szülı a Bouvier lehetett. Ezt a feltételezést az is erısíti, hogy a Zefír fajtát elıállító Király Ferenc keresztezéseiben gyakran használta a Bouvier fajtát. Saját vizsgálataink (SSR analízis) alapján szülı-utód kapcsolat lehetséges pl. a Tokaj-hegyalján termesztett fajták közül a Furmint-Hárslevelő-Sárga muskotály, a nyugati fajtacsoportba tartozó fajták közül a Bouvier – Cirfandli és a Bouvier – Pinot fajták között, valamint a régi magyar fajták közül a Pintes és a nyugati fajtacsoportba tartozó Piros tramini között.
69
(57) Gyurcsó G.1 - Tóth T.2 - Fábián J.1 - Tossenberger J.3
Az L-valin kiegészítés hatása a brojlercsirkék fontosabb naturális mutatóira 1Bonafarm-Bábolna
Takarmány Kft. Egyetem, Mezıgazdasági és Élelmiszertudományi Kar 3Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar
2Nyugat-magyarországi
A gazdaságos brojlercsirke hízlalás elıfeltétele az ideális aminosav összetételre optimalizált takarmánykeverékek etetése. A takarmányiparban erre ma már öt kristályos aminosav: L-lizinHCL, DL-metionin, L-treonin, L-triptofán és legújabban az L-valin áll rendelkezésre. A szakirodalmi adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a valin tekinthetı a negyedik limitáló aminosavnak. Indokolt tehát olyan vizsgálatok beállítása, amely a brojlercsirkék valin szükségletének pontosítását tőzi ki célul. Kísérletünkben arra kerestük a választ, hogy a takarmányok eltérı valin kiegészítése milyen hatással van a brojler kakasok átlagsúlyára, súlygyarapodásra, takarmányfelvételére és takarmányértékesítésére. A vizsgálatokat 1-35 napos intervallumban összesen 1600, Cobb-500-as brojlercsirkével állítottuk be, 5 ismétlésben (320 kakas/kezelés). A madarak az 1-14 életnap között indító, a 15-28 életnap között nevelı, 29-35 napos kor között pedig befejezı takarmányt fogyasztottak. A kontroll és kísérleti takarmánykeverékek kukorica-szójadara alapon kerültek összeállításra. Az indító takarmányokat 0-0.91-1.82-2.73-3.63 g/kg mennyiségben, a nevelı takarmányokat 0-0.82-1.632.44-3.26 g/kg mennyiségben, valamint a befejezı takarmányokat pedig 0-0.74-1.49-2.28-2.98 g/kg kristályos L-valinnal egészítettük ki. Az állatokat az 1.-, a 14. a 28. és a 35. életnapon egyedileg mérlegeltük. A madarak takarmányfelvételét fülkénként (40 madár/fülke) mértük. A kísérleti adatokat variancia analízissel elemeztük. Szignifikáns kezeléshatás esetén az egyes kezelések közötti eltérések statisztikai megbízhatóságát Tukey teszttel ellenıriztük (SAS, 2004). Eredményeink alapján megállapítható hogy a kristályos L-valin kiegészítésnek a brojler kakasok súlygyarapodására a nevelés idıszakában nincs szignifikáns hatása (P≥0,05). A hízlalási idıszak végén a takarmányok 1.49 g/kg-os valin kiegészítése (8.3 g/kg összes valin) szignifikánsan javította a madarak élısúlyát kontroll kezeléshez (valin kiegészítést nem tartalmaz) képest (P≤0,05), míg a további kezeléseknek nem volt statisztikailag igazolható hatása. A kontroll kezeléshez (valin kiegészítés nélküli) viszonyítva a madarak takarmányfelvételét a kezelések nem befolyásolták, azonban a takarmány 2.98 g/kg-os valin kiegészítése (9.7 g/kg összes valin) szignifikánsan rontotta a brojler kakasok takarmányfelvételét az 1.49 g/kg valin kiegészítést fogyasztó (8.3 g/kg összes valin) egyedekhez képest (P≤0,05). A brojlerek takarmányértékesítésre a kezeléseknek nem volt statisztikailag igazolt hatása (P≥0,05). Adataink arra hívják fel a figyelmet, hogy a pecsenyecsirkék teljesítményét a takarmányok valin tartalma befolyásolhatja, ezt azonban további vizsgálatok beállításával célszerő lenne tovább pontosítani.
70
HAJAGOS Anikó1 - Andreas SPORNBERGER2 - Peter MODL2 TÓTH Magdolna1 - VÉGVÁRI György1
Alanyválasztás és piacképesség kapcsolata a cseresznyetermesztésben Relationship of marketability and choice of rootstock in cherry cultivation
[email protected] Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermı növények Tanszék Budapest, Villányi út 29-43. 2Universität für Bodenkultur Wien, Institut für Garten-, Obst- und Weinbau Wien, Österreich, Gregor Mendel Straße 33
1Budapesti
A cseresznye (Prunus avium L.) piacképessége manapság több tényezı függvénye. A friss fogyasztásra szánt gyümölcsöt elsısorban a tetszetıs külsı (méret, héjszín) valamint a kellemes íz- és aromakomponensek teszik népszerővé. Ipari feldolgozás szempontjából viszont fontosabbak az olyan paraméterek, mint a gyümölcs keménysége, a mag tömege, a kocsány leszakításához szükséges erı, stb. Irodalmi adatok szerint a fenti paraméterek nemcsak a nemes fajtájától, hanem a választott alanytól is függnek. Kísérletünkben öt különbözı alany (’GiSelA 5’, ’GiSelA 6’, ’PiKu 1’, ’PHL-C’ és ’Weiroot 158’) hatását vizsgáltuk két nemes cseresznyefajta (’Kordia’ és ’Regina’) gyümölcsminıségére. A vizsgálatba vont jellemzık a következık voltak: gyümölcsméret, gyümölcs keménysége, titrálható savtartalom, összes oldható szárazanyagtartalom, vezetıképesség. Kísérleteink igazolják, hogy az alany hatással van a fajták gyümölcseinek fizikai és beltartalmi értékeire, tehát az alanyválasztás nem közömbös a gyümölcs minısége, s ezen keresztül piacképessége szempontjából.
71
(86) Hajnal Veronika1 - Vécsei Béla2 - Németh Szilvia3 - Tóth Magdolna4 - Szalay
László5
Külföldi kajszifajták virágrügyeinek fagyállósága Foreign apricot varieties flower buds's frost tolerance
[email protected] Kertészettudományi Kar, PhD hallgató 2VITAMÓR Kertészeti Kft., igazgató 3BCE Kertészettudományi Kar, tanszéki mérnök 4 BCE Kertészettudományi Kar, tanszékvezetı, egyetemi tanár, DSc, habil. 5BCE Kertészettudományi Kar, egyetemi docens, PhD 1BCE
A kajszi hazánk egyik perspektivikus gyümölcsfaja, fagyérzékenysége miatt azonban nem tudjuk mindenütt eredményesen termeszteni az országban. A fajták kiválasztásánál, termıhelyi alkalmasságuk meghatározásánál ezért a fagy- és télállóság a legfontosabb szempontok közé tartozik. A kajszitermesztés versenyképességének növelése érdekében elengedhetetlen, hogy olyan új, külföldön nemesített fajtákkal bıvítsük a hazai fajtaválasztékot, amelyek a mi éghajlati körülményeink között jól termeszthetık. Több éves részletes vizsgálatokkal kell meggyızıdnünk az új fajták termıhelyi alkalmasságáról, mielıtt bevezetésre kerülnek. 2010/2011 telén, a Budapesti Corvinus Egyetem Gyümölcstermı Növények Tanszékén, a VITAMÓR Kertészeti Kft. közremőködésével, hat külföldi kajszifajta fagyállóságának tesztelését kezdtük meg, amelyek a hazai fajtaválaszték bıvítésére gyümölcsminıségük alapján nagyon ígéretesek. A téli nyugalmi idıszakban a fák legfagyérzékenyebb részei a virágrügyek. A fagyállóságot mesterséges fagyasztással határoztuk meg, a kísérletek Rumed 3301 típusú klímakamrában történtek. A vizsgálatunk célja annak a hımérsékleti értéknek a meghatározása volt, amely 50%-os károsodást okoz az adott idıpontban az adott fajtánál. Ezt az értéket LT50 értéknek nevezzük. A vizsgált fajták a következık voltak: ’Laycot’, ’Pinkcot’, ’Pisana’, ’Sungiant’, ’Sylred’, ’Sylvercot’, kontrolként a közepes fagyállóságú ’Gönci magyar kajszi’ fajtát használtuk. A klímakamrás kísérletek eredményei alapján a vizsgált fajták teljes fagytőrési profilját meg tudtuk határozni 2010/11 telén. A téli nyugalmi idıszak kezdetén, az edzıdési folyamat során, az áttelelı szervek fagyállósága fokozatosan alakult ki, majd a tél második felében fokozatosan csökkent. A virágrügyek december közepén voltak a legfagytőrıbbek, ekkor a ’Gönci magyar kajszi’ fajta fagytőrési középértéke -20,5 °C volt.A vizsgált külföldi fajták fagytőrési középértékei egymáshoz nagyon hasonlóan, -18,5 °C körüli alakultak. Az elsı éves vizsgálatok eredményei alapján ezeknek a fajtáknak a virágrügyei fagyérzékenyebbek a kontrolként használt magyar fajtáétól. A kutatásokat a GOP-2009-1.1.1. pályázat támogatta.
72
(43) Harmat Adrienn - Fórizs István Ph.D - Makó András
A zalakarosi termálvíz izotópanalitikai vizsgálata Isotopanalitic survey of the thermal water of Zalakaros
[email protected] PE Georgikon Kar MTA Geokémiai Kutatóintézet, tudományos fımunkatárs PE Georgikon Kar, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék Agrokémiai és Talajtani Csoport, egyetemi docens
Hazánkban a termálvizek hasznosítása során keletkezı „hulladék” vizek két legjelentısebb közvetlen és közvetett befogadó közege a talaj és a felszíni vizek. A felhasználás során keletkezett használt víz magas összessó-, nátrium- tartalma a talajvíz és a felszíni vizek károsodását okozhatja. Vizsgálataink a zalakarosi gyógyfürdı használt termálvizének természetes befogadóba történı juttatásának hatásaira terjedtek ki felszínvíztani-kémiai szempontok alapján. A 6 mintavételi helyrıl havonta győjtött mintákból összes sótartalmat, a nátrium ion, valamint a klór ion mennyiségét határoztuk meg az ivóvíz-vizsgálati szempontok alapján. A vizsgálat során a a térbeli és idıbeli változásokat figyeltük. A térbeli változás értékelése során folyamatos hígulás tapasztalható a termálvíz-leeresztéstıl a Kis-Balaton felé az összes sótartalomban, nátrium-, és klorid-ion koncentrációban. Az idıbeni változás során a minták értékelésénél tapasztaltak néhol ellentmondásosak a termálvízkutak összetételére vonatkozó leírások és a begyőjtött mintákon végzett vizsgálatok között. Feltétételezésünk szerint ugyanis a leeresztett víz többféle rétegvíz keveredésével jön létre. Ennek megoldására izotópanalitikai vizsgálatokat végeztünk, amely a rétegvizek eredetének és keveredésének meghatározásával történik környezeti izotópok és a kémiai összetétel segítségével. Poszterünkön ennek eredményeit szeretnénk bemutatni, amely egy elıkísérlet a további kutatásainkhoz.
73
(103) Havasi Máté1 - Németh Sándor1 - Lévai Péter2
Különbözı adalékok alkalmazása lesıharcsa növényi tápon való nevelése során Examination of Different Admixtures in the Plant Protein Based Feeding of Wels
[email protected] Georgikon Kar, PhD hallgató 2 PE Georgikon Kar, hallgató
1 PE
Jelenleg a tenyésztett ragadozó halfajainkat túlnyomórészt halliszt alapú tápokkal etetjük. A halliszt fı nyersanyagát adó tengeri halak fogása a 90-es évek elejétıl stagnál, ill. csökken. A tengerek túlhalászottsága miatt a jövıben bizonytalanná és drágává válhat ennek elıállítása. Ugyanakkor a népesség növekedése a termelés fokozását igényli. Mára az állattenyésztésben általános törekvéssé vált az állati eredető takarmányok helyettesítése növényi alapanyagokkal. Korábbi kísérletünk igazolta, hogy a harcsa növényi fehérje alapú tápon is sikerrel nevelhetı, ugyanakkor szükséges a tápok optimalizálása a megfelelı növekedési erély elérésének érdekében. Jelen kísérletünkben a korábban alkalmazott növényi táp teljesítményét különbözı adalékokkal kívántuk javítani. Négy különbözı kezelést alkalmaztunk az etetett takarmányt tekintve: malactáp, malactáp és vérliszt keveréke, malactáp és fermentált gabona keveréke, harcsatáp és fermentált gabona keveréke. A takarmányértékesítés (FCR) a harcsatápos kezelés esetében 0,95±0,04 volt, míg a malactápos csoport esetében 1,53±0,06. Ugyanez az érték a vérlisztes csoportnál 1,53±0,18, a fermentumos csoportnál pedig 1,98±0,23. Ennek megfelelıen a növekedés üteme a harcsatápos csoport esetében volt a leggyorsabb. A malactápos csoportok közül a legjobb gyarapodási mutatókkal a vérlisztes kiegészítés rendelkezett. A leggyengébb eredményeket a fermentumos csoport esetén kaptuk. A harcsa növényi alapú tápokon is sikerrel nevelhetı. További vizsgálatokra van azonban szükség, hogy olyan tápot találjunk, mellyel a termelés gazdaságosabbá tehetı.
74
(77) Hegyi Judit1 – Teschner Gergely2
Helyzetfelmérés a mezıgazdasági vállalkozások állattenyésztı tevékenységének informatikai hátterérıl Condition survey in agricultural enterprises on the background informatics of animal breeding
[email protected] MÉK adjunktus 2 NYME MÉK, Ph.D hallgató 1 NYME
Napjainkban a mezıgazdasági vállalkozások széles köre alkalmaz különbözı informatikai megoldásokat, speciálisan mezıgazdasági tevékenységet támogató szoftvereket, a nagyobb gazdasági egységek pedig komplex vállalatirányítási rendszereket is használnak. A versenyképesség megteremtése, fenntartása, növelése szempontjából egyre nagyobb felelısség nehezedik a vállalati vezetıkre, akik az informatika által nyújtott szolgáltatásokkal próbálják még hatékonyabbá tenni költséggazdálkodásukat, biztosítani a költségek pontosabb elszámolhatóságát, megalapozni gazdálkodásuk stratégiai jellegő döntéseit. Tanulmányunkban helyzetfelmérést végeztük olyan mezıgazdasági vállalkozásoknál (Kft.-ék, ZRt.-ék), amelyek sokrétő tevékenységüknél és nagyságrendjüknél fogva valószínősíthetıen fejlett informatikai hátteret használnak. A felmérés az ÚMFT keretében meghirdetett GOP1.1.1-09/1-2009-0007-es K+F pályázat keretében történt. Az elemzés alapadatainak létrehozásához 20 mezıgazdasági vállalkozás információs rendszere került felmérésre, az ország különbözı régióiból. A helyzetfelmérés során megvizsgáltuk az alaptevékenységekhez kapcsolódó nyilvántartások módszereit, informatikai hátterét, különösen az állat-törzsadatokkal, állattenyésztési és állatorvosi folyamatokkal, földnyilvántartással, növénytermesztéssel, készletgazdálkodással, munkaerı-gazdálkodással, termelési eszközökkel összefüggésben. Jelen tanulmányunkban az állat-törzsadatok, az állattenyésztési folyamatok nyilvántartása és a mindezekhez közvetlenül kapcsolódó informatikai területek sajátosságait szeretnénk bemutatni. A felmérésben részt vevı vállalkozásoknál jellemzıen nem mőködik komplex vállalatirányítási rendszer, szigetszerő mőködéső számítógépes struktúra támogatja a termeléshez kapcsolódó információk feldolgozását, segíti az üzemgazdásági/vezetıi döntéseket. A vizsgált gazdaságokban az állattenyésztés informatikai támogatottságának magas szinten történı megvalósítását a szakemberek elengedhetetlennek, sıt versenyképességük egyik fontos feltételének tartják, az eredmények tekintetében mégis rendkívül vegyes képet mutat a feltárt helyzet.
75
(36) Hernádi Hilda - Makó András
Ásványi keveréksorok olajvisszatartó-képességének meghatározása magasabb nyomástartományban Organic Liquid Retention Measurement of Mineral Mixture Series In Higher Pressure Range
[email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar
A talajok olajvisszatartó-képessége sokféle módszerrel mérhetı (higany injektálás, porózus membránok, porózus kerámia lapos extraktorok, tempe cellák, stb). A környezetvédelmi és talajfizikai gyakorlatban vizes rendszerekre alkalmazott porózus kerámialapos extraktorok olajos rendszerek folyadék-visszatartó képességének meghatározására gyors és gazdaságos sorozatmérést tesznek lehetıvé. A magasabb nyomásértéken mérhetı szerves folyadékvisszatartó képesség meghatározható a minták adott gıztenziójú páratérben történı telítését követıen a víztartó képesség méréseknél alkalmazott vízgız adszorpciós módszerhez hasonlóan is. A szakirodalomban azonban még nincs arra vonatkozóan kutatási eredmény, hogy az így mért olajvisszatartó-képeség értékek a nyomás telítettség görbék (P-S görbe) melyik pontjának feleltethetık meg. Kutatásunk jelenlegi szakaszában gravimetriásan mértük ásványi keveréksorok szerves gız adszorpcióját (DUNASOL 180/220), majd olajvisszatartó képességét porózus kerámialapos extraktorokkal. Meghatároztuk, hogy a gız adszorpciós módszerrel mért olajvisszatartóképesség értékekhez milyen nyomásérték tartoznak az extraktorokkal mért olajvisszatartóképesség értékekre illesztett P-S görbék alapján. Mértük az ásványi keveréksor elemeinek alapvizsgálati tulajdonságait és fajlagos felületét (BET). Vizsgáltuk, a különbözı talajtulajdonságok összefüggéseit a minták olajvisszatartó képességével különbözı nyomásértékeken.
76
(66) Hoffmann S. 1- Tóth Z. 1 –Nagyné Kutni R. 2 –Falusi J. 2
İszi káposztarepce és napraforgó genotípusok, agronómiai vizsgálata bioüzemanyag termelés céljára Investigation the Agronomic Traits of Winterrape and Sunflover Genotypes for Fuel Production
1Pannon Egyetem,
Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék Kutató Nonprofit Kft.
2Gabona
A vizsgálatokhoz olyan perspektivikus, kedvezı agronómiai tulajdonságokkal rendelkezı, nagy termıképességő, magas olajtartalmú, kedvezı zsírsav összetételő hazai új ıszi káposztarepce és napraforgó fajták kerültek kiválasztásra, melyek megfelelınek látszanak új típusú biohajtóanyagok elıállításához. Ezen növényfajok klimatikus igényeinek a hazai adottságok is megfelelıek. A hagyományos, magas linol- és linolénsav tartalmú olajok hıstabilítása gyenge, ezért a sütésre és biodízel célú felhasználásra szánt olajokat hidrogénezni kellett. Ez az eljárás az alapanyag elıállítás költségeit jelentısen megnövelte. Az új magas olajsavtartalmú repce és napraforgó fajták olajának minısége jó, magas hıstabilítással bír, ezért nem, vagy csak jelentısen kisebb mértékben igényel hidrogénezést. Az eredményes és gazdaságos alapanyag elıállításhoz a jó mennyiségi és minıségi tulajdonságokon túl fontos a fajták megfelelı biotikus és abiotikus stressz tőrıképessége is. A vizsgálatok elsı évében kizárólag hazai, a Gabona Kutató Nonprofit Kft. Szeged, által újonnan elıállított genotípusok vizsgálatára került sor. A napraforgó esetében a vizsgált öt új nemesítéső, nagy olajhozamú és magas olajsav tartalmú fajtajelölt hibrid közül kettı különösen jó eredményeket mutatott. Kaszattermésük azonos volt a HO kontrollal, olajtartalmuk a tavalyi kedvezıtlen évben is 51 %, olajsavtartalmuk pedig 8791 % volt. A repce esetében elıvizsgálatokat végeztünk, melynek keretében szintén új magas olajsavtartalmú (73%) elismerés elıtt álló fajta vizsgálatára került sor a kísérletek elsı évében. A következı évben a vizsgálatok a több hazai genotípus és a napraforgó esetében külföldi fajtákra is kiterjednek. Jelen munka a TAMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003 a projekt keretében készült. A projekt a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
77
(67) 1Hoffmann S.- 1Tóth Z. – 2Imre K. – 2Gelencsér A.
Gépjármő emissziós terhelési vizsgálatok tenyészedényes és szabadföldi kísérletekben Investigation the impact of motor-vehichle emission in pot and field experiments 1Pannon Egyetem,
Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék Föld és Környezettudományi Intézet
2Pannon Egyetem,
2011 évben Rába 45 típusú, diesel üzemő erıgép kipufogó rendszerébıl elvezetett gáz felhasználásával végeztük a részecske-emissziós terhelési vizsgálatokat bab (Phaseolus vulgaris) tesztnövények felhasználásával. A terhelés egyenletes és ellenırzött megvalósításához 2,5 m3 – es fóliával borított modellsátrakat készítettünk, melyeket az emissziós terhelés idejére a növényekre helyeztünk. A kísérletben három kezelést (kezeletlen kontroll, egyszeres és kétszeres idejő terhelés) alkalmaztunk melyeket a tenyészidıben összesen négy idıpontra felosztva juttattuk a növényállomány lombozatára. A tenyészedények 30 literes mőanyag edények voltak, melyekbe három babnövényt vetettünk. A szabadföldi kísérlet parcelláinak mérete 2 x 1m volt. A kísérlet eredményeinek kiértékelése során mértük a teljes föld feletti biomassza produkciót, a hüvelytermést, valamint a szabadföldi kísérlet növényeinek levélfelületén megtapadt policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) mennyiségét. A tenyészedényes kísérlet estében a bab növények lombozatán a részecske-emissziós terhelést 4 alkalommal, végeztük el. A féladagú terhelésnél ez összesen 100 perc, a teljes adagú terhelésnél összesen 200 perc kezelési idıt jelentett. A féladagú terhelés hatására a kontrollhoz képest a föld feletti biomassza 36 %-al, a teljes adagú terhelés hatására további 8 %-al csökkent. Ugyanezek a hatások a hüvelytermés esetében 26,7 ill. további 5,5 %-os csökkenést eredményeztek. A szántóföldi kísérletben a bab növények lombozatán a részecske-emissziós terhelést 3 alkalommal, végeztük el. A féladagú terhelésnél ez összesen 75 perc, a teljes adagú terhelésnél összesen 150 perc kezelési idıt jelentett. A féladagú terhelés hatására a kontrollhoz képest a föld feletti biomassza gyakorlatilag még nem károsodott (1 %) a teljes adagú terhelés hatására viszont már 31%-os csökkenés volt megfigyelhetı. A hüvelytermés esetében viszont már a féladagú terhelés esetén is fokozottabb terméscsökkenés jelentkezett (6,6 %) ill. a teljes adag hatására további jelentıs 22,5 %-os csökkenés volt tapasztalható. A PAH vegyületek mennyiségét a tenyészedényes babnövényeken vizsgáltuk. A kezeletlen kontrollhoz képest a féladagú terhelés hatására a vegyületek mennyisége 116 %-al növekedett. Ezzel szemben a teljes terhelés növényeinek levelén a PAH relatív mennyisége lecsökkent. Ez az utóbbi eredmény a levelek nagymértékő károsodásából következı elhalásával és az elhalt részeknek az élı levelektıl eltérı adszorpciós tulajdonságival magyarázható. Jelen munka a TAMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003 projekt keretében készült. A projekt a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
78
(20) Horváth Péter, PhD hallgató
Az Európai Uniós források felhasználásnak vizsgálata egy hátrányos helyzető kistérségben Utilization of European Union Payment Subsidies in a Disadvantageous Sub-Region
Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma
A kiegyenlített területi politikára törekvı európai területi politika az EU tagságunkkal megteremti annak esélyét, hogy a hátrányos helyzető kistérségek felzárkóztatása meginduljon. Fontos alapelv a hazai régiók uniós szinthez történı felzárkóztatása, illetve a hazai régiók közötti különbségek csökkentése. Mivel érzékelhetı tény, hogy beruházások a 7 hazai régió közül sokkal nagyobb volumenben és koncentrációban tendálnak a központi, illetve a két dunántúli régióba, mint amennyire keletre és délre. A fejlesztési források elsısorban a nagyobb települések számára hozzáférhetık és mőködési források ugyancsak a koncentrációt erısítik. Mindezek halmozottan jelentkeznek a leghátrányosabb helyzető kistérségekben és településeken, amelyek jellemzıen egyrészt az ország keleti, északkeleti és déli határai közelében találhatók, vagy alapvetıen vidéki térségek. 2007. év ıszén a kormány gazdasági, társadalmi, infrastrukturális ellátottsági mutatók alapján meghatározta a 33 leghátrányosabb helyzető kistérséget és döntött ezek komplex programmal történı fejlesztésének szükségességérıl. A tanulmányban vizsgált hátrányos helyzető kistérség vonatkozásában az Európai Uniós források érdemi hajtóerıt jelenthetnek a fejlıdésben.
79
(70) Jakusch Pál1 - Tokai Richárd2 - Anda Angéla1, Földes Tamás2, Hatvani István Gábor3 - Kovács József3
Kadmium vízháztartásra gyakorolt hatásának vizsgálata mágneses rezonancia (MRI) felhasználásával Effects of Cadmium on the Water Balance Detected by MRI Measurement
[email protected] Egyetem Georgikon Kar Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék 2Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet 3Eötvös Lóránd Tudományegyetem TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 1Pannon
A vizsgálatunk a humándiagnosztikában alkalmazott MRI felhasználásának kiterjesztése a növény-víz kapcsolatra, valamint ebben a kapcsolatban kadmium hatására keletkezı zavar nyomon követését célozta meg. Tesztnövénynek 6 hetes tápoldaton nevelt kukorica (Zea mays cv Norma) növényt választottunk. A méréseket a Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetében, egy GE típusú MRI készülék felhasználásával végeztük. A vizsgálatok során beigazolódott, hogy a nem destruktív „in-vivo” MRI mérés segítségével a kadmium vízháztartásra gyakorolt hatását, a klasszikus mérésekkel szemben jóval pontosabban lehet nyomon követni.
80
(78) Jámbor Attila
A hazai agrárkereskedelem specializációjának változása Magyarország és az Európai Unió között a csatlakozás után Specialisation change of national agri-food trade between Hungary and the European Union after accession
[email protected] Budapesti Corvinus Egyetem, egyetemi adjunktus
2004-ben Magyarország kilenc közép-kelet európai országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz, amely számos változást idézett elı az agrárkereskedelem terén. A téma fontosságának ellenére az EU csatlakozás agrárkereskedelmi hatásainak vizsgálatával az új tagországokban eddig viszonylag kevés munka foglalkozott. A cikk célja ezért a téma hiányos szakirodalmának bıvítése egy specializációs elemzés elkészítésével, amely a csatlakozás hazai mezıgazdasági alapanyagok és feldolgozott termékek kereskedelmére gyakorolt hatását vizsgálja. A cél elérése érdekében a cikk elıször ismerteti a kutatás empirikus hátterét, valamint az alkalmazott módszertant, nevezetesen a megnyilvánuló komparatív elınyök elméletén alapuló különbözı módszereket. A második részben a számítások eredményeit elemezzük, amelynek elvégzéséhez a cikk az Eurostat adatbázisát használja HS6-os rendszerben az adatok forrásaként, 1999-2010 évekre. A munka harmadik része az adatok mögé tekint és agrárpolitikai következtetéseket és javaslatokat fogalmaz meg, kombinálva a mikro- és makroszintő elemzést. A hazai agrárkereskedelem specializációjának vizsgálatát a megnyilvánuló komparatív elınyök módszerével elvégezve bebizonyosodott, hogy csak a mezıgazdasági alapanyagok egy része rendelkezett megnyilvánuló komparatív elınnyel 1999-2010 között, míg a mezıgazdasági feldolgozott termékek egyértelmően komparatív hátrányban voltak, noha a csatlakozás elıbbiek gyengülését, míg utóbbiak erısödését hozta. Agrárpolitikai szempontból az eredmények relevanciája vitathatatlan, hiszen a bemutatott változások alapvetıen a magyar mezıgazdaság és élelmiszeripar régóta meglévı belsı problémáinak és a megváltozott piaci feltételeknek az együttes eredıi. Ezek közül kiemelendı a megváltozott piaci körülményekhez történı hatékony alkalmazkodás képességének hiánya, a hazai mezıgazdaság rossz termelési struktúrája, az új piaci körülmények és a kedvezıtlen világpiaci folyamatok következményei és a hazai feldolgozóipar rendszerváltás óta meglévı problémái. A jövıben világosan kell látni, hogy a magyar mezıgazdaság, élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskedelem nem fejlıdhet egymás kárára, ehhez azonban hosszú távú, strukturális változásokra van szükség a magyar mezıgazdaságban és élelmiszeriparban is.
81
(111) Jobbágy Péter
Alternatív hajtású személygépjármővek megtérülésének vizsgálata Payback analysis of alternative fuelled passenger car
[email protected] DE AGTC GVK Gazdálkodástudományi Intézet, Ph.D. hallgató
Az alternatív hajtású gépjármővek elterjedését komoly eszközökkel igyekeznek elısegíteni a fejlett országok. Ennek egyik fı oka a légszennyezés csökkentése, illetve áthelyezése az amúgy is túlzsúfolt nagyvárosokból, melyekben a forgalom jelentıs hányadát személygépjármővek teszik ki. Az EU-ban számos lehetıség kínálkozik a nem konvencionális üzemanyaggal autózni kívánók számára (pl. E85, biodízel, növényolaj, elektromos autó, bioCNG), és az utóbbi években hazánkban is kezdenek megjelenni a különbözı, eleve ilyennek tervezett, vagy házilag/szervizben átépített alternatív üzemanyaggal közlekedı gépkocsik. A legjellemzıbb példa talán erre az E85 forgalmának tavalyi drasztikus emelkedése. Jelen dolgozatban a fentebb említett folyamatok apropóján a potenciális fogyasztók szemszögébıl vizsgáltam az E85-tel, (megújuló) villamos árammal, bioCNG-vel, illetve a közeljövıben piacra dobni kívánt hidrogénnel üzemelı személygépjármővek megtérülését. Munkám során csak érintılegesen tértem ki a gépkocsik használhatóságát, ezáltal elterjedését befolyásoló egyéb tényezıkre (pl. hatótáv, tankolási/töltési idı, töltıállomások elérhetısége, biztonság). Mivel néhány megújuló üzemanyag esetében nem csak újonnan vásárolt, hanem utólag átalakított személyautókkal is lehetséges a közlekedés, elvégeztem a vizsgálatokat erre a szcenárióra is. A megtérülési mutatók meghatározásakor egy átlag magyar személygépkocsi éves futásteljesítményével számoltam, figyelembe vettem az inflációt, a hagyományos üzemanyagok várható áremelkedését, valamint az E85-re kivetni szándékozott jövedéki adó hatását is.
82
(5) Kiss Tibor, PhD. habil
A Kék Gazdaság innovációi - egy fenntartható és versenyképes gazdaság alapelemei Blue Economy innovations – the basis of a sustainable and competitive economy
[email protected] PTE Közgazdaságtudományi Kar, egyetemi docens
A Kék Gazdaság innovációi szervesen illeszkednek a természeti rendszerek körforgásába. A természeti rendszerek a helyben elérhetı erıforrásokból, decentralizáltan oldják meg a tápanyag- és az energiaellátásukat. Amennyiben az emberi technológiák a tápanyagot és az energiát – a Kék Gazdaság elveinek megfelelıen - a természet közel 100%-os hatékonyságával áramoltatnák, és a felhasznált erıforrásokat visszaadnák a természet öt birodalmának, akkor azok - visszakerülve a körforgásba - ismét a természeti környezet szerves részévé válhatnának. A Kék Gazdaság elvei alapján felépülı lokális gazdálkodási egységek olyan komplex egységek, amelyek alapvetı jellemzıi éles ellentétben állnak a mai kor versenyképességi mutatóival, hiszen a monokultúra, a gazdaságos sorozatnagyság elveivel ellentétben, az ökoszisztémákhoz hasonlóan a sokféleséget, a részek összehangolt együttmőködését tőzi ki célul. Ebbıl következıen a versenyképességük sem a már megszokott elveken, hanem a lokalitáson és a komplexitás adta természeti lehetıségek, az élı rendszerek által kínált megoldások kiaknázásán alapul. Egy ilyen gazdasági rendszer többféle elınnyel is rendelkezik a hagyományos rendszerekkel szemben. Elıször is – a természeti ökoszisztémákhoz hasonlóan – életképes hosszú távon, amennyiben nem érik erıszakos külsı hatások. Másodszor: fejleszti és gazdagítja az életet, a különbözı életformákat, és azok hozadékát használja fel az emberi szükségletek kielégítésére. Harmadszor: a komplexitás, és a rendszerek együttmőködése következtében olyan költséghatékony megoldásokat valósít meg, amelyek gazdaságilag is versenyképessé tehetik az ilyen elvek alapján mőködtetett komplex gazdasági vállalkozásokat.
83
(44) Kocsis Mihály1 - Makó András2
Kreybig-féle átnézetes, üzemi genetikus talajtérképezéseken és mért terméshozamokon alapuló földminıség becslések Specifying of the land quality estimation based on the data of large-scale soil mapping
[email protected] Georgikon Kar, Ph.D. hallgató 2 PE Georgikon Kar, egyetemi docens 1 PE
Kutatási célunk az volt, megvizsgáljuk azt, hogy milyen pontossággal lehet eltérı léptékeken és módszereken alapuló talajtérképezési adatokból becsülni talajváltozati-szintő termékenységet. Az üzemi genetikus- és a Kreybig-féle átnézetes talajismereti térképezés információin alapuló termékenység becslés pontosítási lehetıségeinek vizsgálatához az Agrokémiai Információs és Irányítási Rendszer (AIIR) adatbázisát is felhasználtuk. Termékenység számításnál az AIIR adatbázisában szereplı átlagos talajváltozati termésátlagokból indultunk ki. Magyarországon a 1960-as, 1970-es évektıl meginduló üzemi genetikus talajtérképezés helyszíni- és laboratóriumi méréseken alapszanak. E mérések körébe tartozik a fontosabb talajtulajdonságok (fizikai féleség, humusz-, só- és mésztartalom, pH (H2O) stb.) vizsgálata, amelyekhez a szántóföldi növénytermesztésbe vont területekrıl átlagban 10-12 hektáronként talajmintákat győjtöttek be. A termékenységi becslést Dél-Alföldön, két egymással szomszédos, Pitvarosi és Mezıhegyesi mintaterületekre végeztük el, amelyeken szántóföldi növénykultúrák termesztése folyik. Vizsgált mintaterületek nem minden mővelt tábláira, üzemi talajtérképezésbıl származó talajadatok álltak rendelkezésünkre. Emiatt az 1930-as években (1:25.000) készített, Kreybig talajtérképek szelvényadatait használtuk fel, amelyet a Magyarországi Részletes Talajfizikai és Hidrológiai Adatbázis (MARTHA) pontadataival egészítettük ki. A termékenységi becslések javításához felhasználtuk növénytermesztési adatokat, amelyek a szántók Agrár Környezetgazdálkodási (AKG) naplóiból és elektronikus táblatörzskönyveibıl származnak. A talajváltozati termékenység becslések pontosítására egy iterációs módszert dolgoztunk ki, amelyet különbözı léptékekben szántóterületekre alkalmaztunk. A becslési módszerünk lehetıvé teszi, hogy termıhely- és növénykultúra-specifikusan mintaterületi szinten a talajváltozati termékenységi adatok pontosítását. Az iteráció során az AIIR-ból származó talajváltozati termésátlagok a mintaterületeken mért sokéves tábla-színtő terméshozamokkal talajváltozati-folt arányosan korrigáltuk. Megvizsgáltuk azt, hogy a talajváltozatokra számított termékenységi értékek mennyire tükrözik a mintaterületeken mért, tényleges terméshozamokat.
84
(49) Kodrik László Sándor
A nyers tehéntej mikroelem tartalmának alakulása az ipari tevékenység és a jármőforgalom hatására Conformation of the micro element content of raw cow milk on the effect of industrial activity and vehicular traffic
[email protected] PE Georgikon Kar, PhD hallgató
A tej az egyik alapvetı élelmiszereink közé tartozik, melyben nélkülözhetetlen fehérjék, esszenciális aminosavak, zsírok, szénhidrátok, vitaminok valamint ásványi anyagok találhatók. A mikroelemek közül azonban több, az emberi szervezetre káros elem is elıfordulhat. A toxikus, esszenciális és egyéb elemek mennyiségét befolyásolja a környezet, ahonnan az állati termék származik. Két, a környezet szempontjából is kiemelkedı szektor hatásait vizsgáltuk a nyers tehéntej mikroelem tartalmára. Az ipari és a forgalmas autópálya környezetében mőködı tehenészeti telepeken győjtött tejben elıforduló mikroelemeket vizsgáltuk, hasonlítottuk össze. A minták elıkészítése mikrohullámú roncsolóval történt, majd a napjainkban egyre szélesebb körben alkalmazott elemanalitikai vizsgálati módszert, az ICP-MS technikát alkalmaztunk a mikroelemek kimutatására. A toxikus mikroelemeknél, mint az As és Cd, a különbség a két szektor között elhanyagolható volt, a Pb esetében az ipari területrıl származó mintákban mutattunk ki nagyobb mennyiséget. A Ni és V a közúti közlekedésnek kitett területekrıl származó mintákban volt szignifikánsan nagyobb. Az ipari tevékenység és a forgalomban részt vevı jármővek hatásai a nyers tehéntejben kimutathatók, a mikroelemek mennyiségét befolyásolják.
85
(14) Köves Alexandra A zöldgazdaság munkahelyteremtı ereje
[email protected] TriDev Projektmenedzsment Kft., Ügyvezetı
Napjainkban egyre több szó esik a zöldgazdaság munkahelyteremtı képességérıl. Azonban amilyen megfoghatatlan még napjainkban a zöldgazdaság fogalma, annyira nehezen áttekinthetı, hogy valójában mekkora hatása is van a munkaerı-piacra. A fenntartható gazdaság és a munkanélküliség csökkentése között valóban lehet komoly összefüggés, azonban a jelenlegi paradigmák mellett a „zöldgazdaság” aligha érhet el átütı eredményeket. Jelen cikk arra keresi a választ, hogy hogyan függ össze a zöldgazdaság és a foglalkoztatás; és milyen értékrendbeli változásokkal lehet valóban elérni magasabb foglalkoztatottságot. A munkanélküliség, a legnagyobb erıfeszítések ellenére is csak mélyülni látszó, gazdasági és társadalmi problémája egyik tünete a jelenlegi gazdasági rendszer egyre érezhetıbb korlátainak. A munkanélküliség jelensége mostanra már egyértelmően átlépte a piacgazdaság által természetesnek tekinthetı határokat, és egyre inkább úgy tőnik, hogy sem a jóléti államok kialakult eszközrendszereivel, sem a további – klasszikus értelemben vett - piacok létrehozásával nem lehet megfelelıképpen kezelni. Ha végignézzük a növekvı munkanélküliség indokait, sok – az ökológiai közgazdászok, és zöld aktivisták által már régóta hangoztatott – általános gazdasági és társadalmi problémát találunk. A gazdasági aktivitás városi koncentrációja, és a vidék háttérbeszorulása egész régiókra süti rá a magas inaktivitás bélyegét. A növekedési kényszer miatt, a mennyiség térhódítása a minıség rovására a tömegtermelés felé tolja el a rendszert, amelyet az automatizáltság sokkal inkább jellemez, mint a komoly szakmunka. A munkáltató oldaláról a hatékonyság vég nélküli hajhászása; a munkavállaló oldaláról pedig a minél több fogyasztás igénye mind a képzett, mind az alacsonyabb képzettséggel – de még munkával rendelkezı – alkalmazottak egy nagy részét az egyre több munka, és egyre kevesebb szabadidı felé mozgatja; ezzel csökkentve az egyébként létezı álláshelyek számát is. Míg a fenti néhány kiragadott érv nyilván egy komplex problémakör sommás megjelenítése, olyan indokokra vezeti vissza a munkanélküliség jelenségét, amely egyértelmően összefüggésben áll a környezeti fenntarthatatlansággal is: regionális diszfunkciók; növekedési kényszer; hatékonyság mindenhatósága, és fogyasztási kényszer. Ebbıl egyértelmően kiderül, hogy egészen addig, amíg zöldgazdaság alatt csak a környezetvédelem területén megjelenı cégek, mint potenciális munkáltatók jelennek meg, csak tüneti kezelés történik. Komolyabb paradigmaváltások azonban valóban elırelépést jelenthetnek a foglalkoztatás területén is.
86
(59) A. Kułakowska, K. Burlikowska, R. Szymeczko, M. Bogusławska-Tryk, D. Pietruszyńska, A. Brudnicki, A. Piotrowska, M. Trojan
Ileal and Total Digestibility of Protein and Amino Acids in Polar Foxes (Alopex lagopus L.) Fed Diets with Different Levels of Inulin
[email protected] Department of Animal Physiology , University of Technology and Life Sciences, Bydgoszcz, Poland
Introduction: Inulin plays an important role i.a. in the absorption of minerals and vitamins, in the stimulation of the immune system as well as in bioavailability of nutrients. The results obtained by other authors from the studies on the effects of prebiotics on the nutrients digestibility are characterized by a diversity. Thus, the objective of the present study was to determine whether dietary supplementation with inulin affects the ileal and total digestibility of protein and amino acids in polar foxes. Materials and Methods: 24 foxes (6 animals in each group) were fed diets with 0 (control group), 0.25, 0.5 and 1% inulin additive (experimental groups). In the digestibility experiment, testing each diet was divided into two 4-day periods: preliminary (adaptation to the diets) and appropriate (feces collection). Chromic oxide was used as a digestible marker. In the final day of the experiment, foxes were euthanized to collect the contents of the distal segment of the small intestine. After freeze-drying, diets, feces and ileal digesta samples were analyzed for nitrogen (Kjeldalh method) and amino acids (amino acid analyzer AAA 400). The results were verified statistically. The level of significance was set at P<0.01 and P<0.05. Results and Discussion: Higher ileal digestibility (P<0.01) of protein and amino acids (LEU, LYS, PHE, ASP, and PRO) were found in 0,5% inulin group in comparison to the control group without inulin. There were no statistically significant differences in the total protein digestibility. However, there was a significant increase in the total digestibility of methionine in foxes from 0,25% inulin group (P<0.05) and 0,5% inulin group (P<0.01) compared to the control group without inulin. Conclusions: Supplementation of the diet of polar foxes with 0.5% inulin significantly influenced the ileal digestibility of protein and both indispensable (LEU, LYS, PHE) and dispensable amino acids (ASP, PRO). Moreover, it caused a significant improvement in the total digestibility of methionine which is a first limiting amino acid for polar foxes.
87
(15) Lelovics Zsuzsanna, Ph.D1 - Seregi János2 - Ph.D Balogh László3 Az égig érı tanterem élménye. Az erdei iskolák a környezettudatos nevelés szolgálatában, közjóléti szerepük a fenntarthatóság szempontjából The Experience of the Sky-high Classroom. Open-air Schools in the Service of Environmental Education, their Social Welfare Role in the Terms of Sustainability
[email protected] 1 Kaposvári Egyetem, tudományos munkatárs 2 MFB Magyar Fejlesztési Bank, Budapest, igazgató 3 Kaposvári Egyetem GTK, docens
Nemzetközi és hazai szinten egyaránt egyre jelentısebb szerepet kap a gazdasági, a védelmi– természetvédelmi, oktatási és kutatási funkciója mellett az erdık közjóléti funkciója. Az erdı (és az azt kezelı erdészek) közjóléti szolgáltatásai közé tartozik az erdészeti iskolák, a hozzájuk tartozó erdei tanösvények fenntartása valamint üzemeltetése is. A hazai 22 állami erdıgazdaság 29 erdei iskolát mőködtet (15 szállással rendelkezik, 14 nem). Az erdei iskola az iskolai tanítás hagyományostól eltérı formája; a környezetvédelmi lexikon szerint sajátos, a környezet adottságaira építı nevelés- és tanulás-szervezeti egysége. Az utóbbi idıben egyre több helyen létesül erdei iskola, egyre több erdész, erdıtulajdonos vállal közvetlen szerepet ebben a munkában. Kiemelkedı nevelési feladat a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötıdı szocializáció. Alapvetı követelmény, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsünk a gyermekek és a természet között. Az erdıben ez kiválóan megvalósulhat, az erdei iskoláknak is köszönhetıen megismerhetik többek között az erdı állat- és növényvilágának változatosságát és ezek védelmét. A fenntartható fejlıdés fontosságát már évtizedekkel ezelıtt felismerték, ennek ellenére, a fenntarthatóságra való oktatás csak napjainkban kezd el egyre aktívabb szerepet játszani az oktatáson belül. A fenntarthatóság az egyik legnagyobb kihívás, és egyben a legnagyobb fenyegetés is, amivel napjainkban szembesülnünk kell. Az erdei iskolák (és óvodák) a szőkebben értelmezett környezeti nevelés természetismeret-központúságát feloldva, a fenntarthatóság-pedagógia komplex szemléletét közvetítik. Szerzık kutatása az említett erdei iskolákat (n = 29) vizsgálta a környezettudatos nevelés és a fenntarthatóság szempontjából. Elemezték a jelenlegi helyzetet, a közjólétben betöltött szerepét és az oktatási gyakorlatokat hazai összehasonlításban.
88
(21) Lenkovics Beatrix1 - Töttösi Adrienn2 - Ph.D Lelovics Zsuzsanna3 - Farkas Tibor4
A mőködı falusi turizmus hagyományokra épülı formájának lehetıségei és fenntarthatósága Nógrád megyében Possibilities and sustainability of the live, tradition-based rural tourism in County Nógrád
1
[email protected] BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fıiskolai Kar, tanársegéd 2 Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet, Pécs, dietetikus, projektvezetı 3 Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet, Pécs, dietetikus, táplálkozáskutató 4 Szent István Egyetem, egyetemi docens
Elızmények: A rendszerváltás követıen az emberek lehetıségei a szabadidı eltöltésére megváltoztak, nagyobb igény mutatkozott az utazásra, ezt befolyásolták az aktuális trendek is, a szabadidı és a diszkrecionális jövedelem növekedése, a demográfiai jellemzık változása, és az autentikusság keresése. A közelmúltban kibontakozó válság a turizmusban is éreztette hatását. Jelenleg egy elhúzódó kilábalási folyamatot figyelhetünk meg. Fontos, hogy egyre többen beismerjék, országunk gazdasági fejlıdésének kulcsa a minıségi turizmus kiépítése. A falusi turizmus részesedése az idegenforgalomból ma még Európa-szerte jelentéktelen, de fokozódik iránta az érdeklıdés, egyre többen ismerik fel pozitív hatásait, elınyeit. 2,5 millió külföldi turista látogatott hazánkba szabadidıs turizmus céljából 2010-ben, ennek az értéknek kis hányadát teszik ki azok, akik az Észak-Magyarországi régiót célozták meg. Az ország e része az egyik legalkalmasabb terület a falusi turizmus hagyományokon alapuló formájának kiépítésére. Nógrád, habár a második legkisebb alapterülető megyénk, mégis tele van egyedi természeti képzıdményekkel, történelmi emlékekkel, csalogató rendezvényekkel. A megye gazdaságának fellendítését hozhatja az idegenforgalom erısítése, ahogy tette ezt az ország más régiói, kistérségei, megyéi esetében. Célkitőzés: Célunk, bemutatni a lehetıségeket, melyek a Nógrád megyei falusi turizmus kiépítésében rejlenek és ezek gazdaságra gyakorolt hatásait. Módszer: Feltérképeztük az elmúlt évek falusi turizmushoz kötıdı szakirodalmát. Majd kérdıív segítségével a következı kérdésekre kerestük a választ: Mik a lehetıségek egy környezetkímélı, hagyományos üdülési forma kialakítására? Milyenek az itt élı emberek lehetıségei a turizmus e formájában? Hogyan látják a nógrádi lakosok a falusi turizmus fejleszthetıségét, jövıjét? Eredmények: Általánosságban elmondható, a gazdasági válság az emberek turizmushoz, utazáshoz való hozzáállásán is érezteti a hatását. A kutatás jelenleg is folyik, a konferencián új statisztikai adatokat közlünk. Következtetés: A nógrádi térségben még nem kiforrottak a turizmus lehetıségei, viszont minden adottsága megvan egy folklórral telített, hagyományırzı üdülési lehetıség kiépítéséhez. A támogatás az önkormányzatok és vállalkozók részérıl elengedhetetlen.
89
(7) Vincent Liegey, PhD Student Degrowth Degrowth is both a provocative slogan reminding us that an infinite economic growth in a finite world is not possible and a complex set of theories about a new paradigm where human progress without economic growth would be possible. In the last decade Degrowth theory, first initiated in France around intellectuals like Prof. Serge Latouche and Paul Ariès, states that overconsumption in western societies would rather decrease happiness and that exponential GDP growth in a world facing limited resources will necessarily drives humankind decline. This debate has been internationalized, first in Spain and Italy and is now debated in, Scandinavia, anglo-saxon countries in particular around the New Economics Foundation and the Post Carbon Institute and recently in Hungary with the translation of Prof. Latouche's book, Small Treaty of Peaceful Degrowth (in Hungarian: A nemnövekedés diszkrét bája). Moreover, the economic and ecological crises led to open a deep debate on development alternatives. We could observe it, in particular in UK around Tim Jackson's report published in the frame of the sustainable development commission, Prosperity without growth, which has an international impact and even touched policy-making circles. Considering all this discussions and approaches, this abstract would be to present Degrowth and to discuss on the economic, ecological and political perspectives on such a new paradigmatic proposition.
90
(97) Lönhárd Miklós1 - Pályi Béla2 - Takács Zsolt3 - Vígh Elemér4
Permetezés veszteségeinek vizsgálata a növényállomány fejlıdési állapotának függvényében szılıültetvényben Analysis of spray losses at vineyard
[email protected] Georgikon Kar, adjunktus 2 PE Georgikon Kar, egyetemi docens 3 PE Georgikon Kar, tanszéki mérnök 4 Vígh Bt., ügyvezetı 1 PE
A növényvédelmi mőveletek hatékonyságát és minıségét nagyon sok tényezı befolyásolja: az ember, a gép, a kijuttatandó anyag, a kártevık és kórokozók, a növényállomány jellemzıi és a klimatikus viszonyok. Az alkalmazástechnika, a különbözı konstrukciók, az üzemeltetési paraméterek, vagy a klimatikus tényezık hatásainak feltárására számos tanulmány született már, azonban a növényállomány jellemzıinek, azon belül is a fejlettségi állapotnak és a permetezés munkaminıségének összefüggéseit eddig kevesebben kutatták. Vizsgálataink során a szılıültetvény fejlıdési állapotának és a permetezés hatékonyságának összefüggéseit kerestük. Az eredmények alapján nem elegendı a megfelelı kijuttatás-technika alkalmazása, a helyes cseppméret és dózis megválasztása, a jó mőszaki állapot és helyes gépbeállítás, a veszteségek csökkentéséhez figyelembe kell venni az állomány állapotát is. A szılı permetezése során fellépı veszteségek legnagyobb része korai fejlıdési stádiumában tapasztalható. A csekély tömegő, kevésbé zárt lombozat a szállítólevegıs gép légáramát nem fékezi számottevıen, és alacsony ventilátor-teljesítmény ellenére is nagyon magas (90% körüli) az elsodródás mértéke. Ez a veszteség ráadásul nagyon messzire kerül a permetezés helyétıl, vizsgálataink során a kezelt területtıl 7 m-nél távolabb rakódott le, növelve ezzel a környezet vegyszerterhelését. A szılı lombozata csak június elejére éri csak el azt a tömeget, ami mellett egy hagyományos felépítéső axiálventilátoros géppel elfogadható munkaminıséget lehet biztosítani. Ettıl az idıponttól a permetezési veszteség legnagyobb része már ellenırizhetı, a hasznosulás mértéke elérheti a 60-65%-ot, ami nagyon kedvezı érték. A dózis helyes megválasztása szintén nagyon fontos tényezı. A nyári hónapokban, amikor a lombozat teljesen zárul, és tömege is megnı, a megfelelı fedettségi viszonyok kialakulása miatt célszerő emelni a szórásnormát. A túl korai emelés azonban az elsodródó részarányt jelentısen növeli, ezért a változtatást a növény fejlettségéhez kell igazítani.
91
(92) Májer János, Ph.D1 - Györffyné Jahnke Gizella Ph.D2 - Knollmajerné Szigeti Gyöngyi3 - Szıke Barna4
A Kéknyelő fajta múltja, jelene és jövıje The Past, Peresent and Future of the ’Kéknyelő’ Grape Variety
[email protected] Agrártudományi Centrum, igazgató 2 PE Agrártudományi Centrum, tudományos munkatárs 3 PE Agrártudományi Centrum, technikus 4 PE Agrártudományi Centrum, ügyvivı szakértı 1 PE
A Kéknyelő fajta neve összeforrott a Badacsonyi borvidék nevével, híre határainkon túl is jól ismert. Különleges igényeket kielégítı, karakteres borát a megújuló borvidék szakemberei annak ellenére a borvidék arculatát alapvetıen meghatározó, zászlós boruknak tekintették, hogy termıterülete a 90-es évek elejére már a kritikus szintre csökkent. Az elmúlt 1,5 évtizedben azonban, a tájfajtákban rejlı marketing értékek felismerésével újra elıtérbe került a fajta. Mivel funkcionálisan nıvirágú fajta, termékenyülési hiányosságai miatt, termesztési problémái lehetnek, ami az újra termesztésbe vonását hátráltatta. Elıadásunkban bemutatjuk mindazokat a kutatás-fejlesztési eredményeket, amit a Badacsonyi Szılészeti és Borászati Kutatóintézetben értünk el a „Kéknyelő program” keretében. A Kéknyelő fajtával kapcsolatos kísérletek a badacsonyi kutatóhely rendszerváltást követı újraszervezésével párhuzamosan indultak el. A program keretében szılıtermesztés, borászat és késıbb a marketing területén is igyekeztünk segíteni a fajta terjedését a termesztési gyakorlatban. Szılıtermesztési kísérleteinkben az optimális mővelésmódot, a kedvezı hatású porzófajtát, illetve annak arányát tisztáztuk, valamint a fajta szelektálásával kedvezıbb termékenyüléső klónjelölteket is kiemeltünk. Ezek közül az eredményeink közül, fajta termékenyülési problémáinak mérséklése szempontjából meghatározó az új porzófajtánk, a Rózsakı elterjedése. Az optimális borászati technológiát kutatva, feldolgozási-, erjesztési- és érlelési kísérleteket végeztünk a BCE Borászati Tanszékével együttmőködve. A fajta marketingje szempontjából meghatározó jelentıségő eredményként értékeljük a Kéknyelő Virágzás Ünnepének sikerét. A fajtát ma már 40 ha-on termesztik a borvidéken és újra betölti a zászlós bor szerepét. Úgy érezzük, hogy mindehhez szerény mértékben az intézet Kéknyelővel kapcsolatos kutatási eredményei is hozzájárultak.
92
(85) Maráczi Kata
Roncsolásmentes ökofiziológiai vizsgálatok díszcserjéken Nondestructive ecophysiological examination of ornamental shrubs
[email protected] PE Georgikon Kar, PhD-hallgató
Keszthelyen, a Pannon Egyetem Georgikon Karán folytatódik a melegigényes örökzöld lomblevelő díszcserjéket tesztelése, amely során képet szeretnénk kapni hazánk klímájához való alkalmazkodóképességükrıl. A környezeti tényezık befolyásolják a növények fiziológiai állapotát, aminek jó indikátora a levél klorofill-tartalma. Manapság ennek meghatározására elınybe részesítik a kutatók a roncsolásmentes mőszeres vizsgálatot, amelyet a szántóföldön gyorsan el lehet végezni. Vizsgálataink során a könnyen kezelhetı SPAD-502-es (Konica Minolta, Osaka, Japán) hordozható klorofill-métert használtuk. Két különbözı élıhelyen folynak a kísérletek. Az egyik a Pannon Egyetem kísérleti területe, amely sík felszínő középkötött barna erdıtalaj, míg a másik a cserszegtomaji szılészeti kísérleti területen található déli lejtı, amelynek a talaja barna erdıtalaj dolomitos alapkızeten, ahol a talajréteg változó vastagságú és köves. A 2010-es év során a tenyészidıszakban 6-szor végeztünk SPAD mérést a következı fajokon, fajtákon: Aucuba japonica ’Rozzanie’, Cotoneaster franchettii, Elaeagnus pungens ’Maculata Aurea’, Ilex cornuta, Ligustrum sinense, Nandina domestica, Osmanthus heterophyllus, Phillyrea angustifolia, Photinia fraseri ’Red Robin’, Prunus lusitanica, Sarcococca hoockeriana, Viburnum cinnamonifolium. A mérések alapján meghatározhatjuk, hogy az egyes taxonok számára melyik élıhely a kedvezıbb. A vizsgálatok során megállapítottuk, hogy a C. franchettii számára a két élıhely között nem mutatkozik szignifikáns különbség, míg a Ph. fraseri ’Red Robin’ számára az egész vegetáción át szignifikánsan kedvezıbb a szántóföldi terület.
93
(38) Márton László PhD
Mőtrágyázás és kadmium terhelés hatása a kadminum transzlokációjára kukorica (Zae mays L.) jelzınövénnyel Effect of Mineral Phosphorous Fertilization and Cd Loading on Cd Translocation from Soil to Corn (Zae mays L.)
[email protected] MTA TAKI, tudományos kutató
During the last fifty years phenomenal progress has been made in several areas of ecology of different toxic elements in soils. Concerns regarding heavy metals contamination in the environment affecting all ecosystem componets, including “soil-plant-animal-human” chain (SPAHC), have been identified with increasing efforts on limiting their bioavailability. Many sites have been identified as hazardous (H) waste (W) sites (S)(HWS) because of the presence of elevated concentrations of these elements. In 2000, the main cadmium actual transfer index (“ATI” by Márton 2004) maximum and minimum values in the case of maize 4-6 foliaged phenophase ranged between +22.0- -89.2%. compared with control soils. The grain “ATI” maximum and minimum values changed between +14.4- -89.2% as opposed to unterated plants. The highest yields reached around 10 t* ha-1. These study shows maize has ability to a different degree to cadmium bioaccumulation from soil to corn and by these way for “FOOD CHAIN”.
94
(60) Matuz János, DSc
Növénynemesítéssel kultúrnövényeink sokféleségéért Plant breeding and diversity of cultivated plants
[email protected] Gabonakutató Kht., Szeged
A mezı és erdıgazdaság fejlıdésével, annak minden növénytermeléssel kapcsolatos ágazatának (szántóföldi növények, zöldségek, gyümölcsök, szılı, gyógy- és főszernövények, dísznövények, erdészet) gazdasági érdeke a biológiai alap folyamatos fenntartása és bıvítése a piaci igények és termelési technológiák érdekében. Ez elsısorban hazai nemesítéssel és külföldi fajták behozatalával oldható meg. A hazai nemesítésnek és a külföldi fajták behozatalának köszönhetı, hogy Magyarországon egyre nagyobb lett a termesztett fajok és fajták száma, míg 1960-ban a regisztrált fajták száma 541 volt, 2010-ben ez 3417-re növekedett. A Nemzet Fajtalistán regisztrált fajták száma azonban nem jelenti azt, hogy 2010-ben hazánkban csak a listán levı 289 növényfaj fajtáit termelték a szántóföldeken, kertészetekben, erdészetekben, stb. A köztermesztésben a listán nem lévı, visszavont fajták, és a nem regisztrált fajok és fajták (tájfajták, változatok, külföldrıl behozottak, stb.) is ott vannak, s ezek száma legalább annyi mint a listán levıké. A globalizáció, az EU-hoz való csatlakozás, a külföldiek bevándorlása, a túrizmus a termesztett növényfajok, fajták számának folyamatos növekedésével jár. Azonban kultúrnövényeink biológiai alapjának fenntartása és fejlesztése legbiztosabban és hatékonyabban a hazai növénynemesítés fenntartásával és fejlesztésével oldható meg. Elsısorban a hazai nemesítés tud az itteni tájnak, éghajlatnak és a hazai termelık, felhasználók, fogyasztók igényeinek megfelelı fajtákat nemesíteni. Erre számos példa van az elmúlt évtizedekbıl. Mivel a nemesítés még az egyéves növényfajok esetén is legalább 8-10 éves folyamat az évelık, a fák esetén ez több évtizedes, ezenkívül tıkeigényes, különleges infrastruktúrát és szaktudást igényel; ezért hazánkban a legtöbb növény esetében az állami kutatóhelyeken folyó nemesítés a jellemzı. Az elıadás részletesen ismerteti a szántóföldi növények, a gyümölcs, a szılı, a zöldségfélék, a dísznövény, a gyógy és főszernövények és az erdészeti növények nemesítésének eredményeit, amelyeket az állami kutatóhelyeken értek el. Szól a nemesítı helyek fı problémáiról is és ezek megoldási lehetıségeirıl is.
95
(37) Mikó-Baráth Máté
Baktériumtrágyázás és mőtrágyázás hatása napraforgóban The Effect of Bacterial and Chemical Fertilization on Sunflower
[email protected] PE Georgikon Kar, hallgató
Napjainkban rengeteg különbözı összetételő mikrobiológiai hozamfokozó kapható a piacon. Ezek összetétele, gyártási eljárása lényegesen különbözik egymástól. Hatásuk steril körülmények között, tenyészedényben elég megbízható módon igazolható, azonban a szántóföldi alkalmazásukban még vannak tisztázásra váró kérdések. Zalaháshágyon beállított kísérletünkben 8 kezelésben 4 ismétléssel, összesen 32 darab 50 m2es parcellán vizsgáltuk az Azoter SC, EM-1, és Natur-Terra baktériumtrágyák hatását önmagukban kijuttatva, valamint 200 kg/ha dózisú 27%-os nitrogénmőtrágyával kombinálva. A fenti kezeléseken kívül még beállításra került csak mőtrágyázásban részesült és tápanyagutánpótlásban nem részesült parcella is. A nyár folyamán mértük a növények aktuális víztelítettségi hiányát, a leveleik víztartalmát és a leveleikben található fotoszintetikus pigmentek mennyiségét. A vízháztartásban nem, azonban a pigmentek mennyiségében tapasztaltunk eltérést a parcellák növényei között. A növényállomány növénykórtani felvételezésekor a tápanyag-utánpótlás nélküli kontroll területen találtuk a legnagyobb fertızöttséget. A mőtrágyás és/vagy baktériumtrágyás kezelésben részesült területek növényei ennél lényegesen egészségesebbek voltak. Az Azoter SC Sclerotinia ellenes hatása igazolódott, ugyanis a vele kezelt parcellákon a virágzásig nem találtunk fertızött növényt. Mivel a kis parcellaméret nem tette lehetıvé a gépi betakarítást ezért kézzel parcellánként 5-5 tányér került betakarításra és ezeknek kaszattömegébıl és a tıszámból lett a termés megállapítva. A növények tápanyag-ellátottságát jól jellemzi a termés ezermagtömege. Sem a termés mennyiségében, sem az ezermagtömeg esetében nem tapasztalható szignifikáns különbség a kezelések között. A baktériumtrágyák alkalmazásának egyik elınyeként a forgalmazók a gyökértömegnövekedést említik, ezért betakarítás után megvizsgáltuk a növények földalatti szárazanyag mennyiségét és gyökérnyak átmérıjét. A kezelések között e paraméterek tekintetében sem tapasztaltunk matematikailag megbízható módon igazolható különbséget. Összességében elmondható, hogy a különbözı kezelések a vizsgált paraméterek nagyobb részében nem okoztak jelentıs változásokat, azonban néhány paraméter esetében szignifikáns különbségeket tapasztaltunk.
96
(45) Miókovics Eszter1 - Széplábi Gábor2 - Makó András3
Felületaktív anyagok hatása a talajok fizikai tulajdonságaira Surfactant effect on the physical properties of soils
[email protected] Georgikon Kar, hallgató 2 PE Georgikon Kar, hallgató 3 PE Georgikon Kar Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék, egyetemi docens 1 PE
A talajtani kutatások elengedhetetlenek a korszerő agrár-környezetgazdálkodás gyakorlatában, az eredményes környezetvédelemben, kiemelten a kármentesítési programok során. A talajok mechanikai összetétele, szerkezete, illetve ezekkel összefüggésben a vízgazdálkodási vagy az adszorpciós jellemzık meghatározzák adott talaj termékenységét, környezeti állapotát és a talajszennyezések során a szennyezıanyagok terjedési jellemzıit. A felületaktív anyagok kutatása, gyártása és alkalmazása régóta egyre növekvı tendenciát mutat, mivel a határfelületi jelenségek fontosságát egyre több területen ismerik fel. A felületaktív anyagok a talajokba jutva megváltoztatják azok fizikai, kémiai és mikrobiológiai jellemzıit, így közvetve hatással vannak a talajok termıképességére is. A talajokra gyakorolt hatások tekintetében kevés ismerettel rendelkezünk, annak ellenére, hogy a szennyvízelhelyezés vagy a peszticidek kijuttatása során gyakran szennyezıdhetnek a felületaktív anyagok által. A felületaktív anyagok a talajok fizikai tulajdonságai közül az aggregátumok stabilitásán keresztül módosíthatják a talajszerekzetet. Kutatásunk során a N-Hexadecylpyridinium klorid kationos tenziddel dolgoztunk, melynél a hidrofil vég pozitív töltéső és piridint tartalmaz. A mérésekhez felhasznált 8 minta 6 különbözı talajtípusból és mintavételi helyrıl került ki az A és B genetikai szintekbıl. A szerkezetstabilitás-vizsgálatokat nedves szitálásos eljárással végeztük, különféle elıkészítési eljárásokat (vízben és különbözı koncentrációjú tenzidoldatokban történı áztatások) követıen. A tenzides kezelések hatékonyságát az alapján értékeltük, hogy a desztillált vizes áztatás eredményeihez képest milyen stabilitásváltozás volt tapasztalható. Az eredmények alapján általánosan elmondható, hogy a legstabilabbnak az alkalmazott közepes tenzidkoncentráció során mutatkoztak a talajok. Ez a koncentráció feleltethetı meg a legjobban annak a tenzidmennyiségnek, mely - az agyagtartalom és a kationcserélı képesség alapján becsülve – monomolekuláris tenzidmolekula-fedettséget biztosít a talajrészecskék felületén. A töményebb, illetve a hígabb tenzidoldatokkal történı elıkezelések után az aggregátumok stabilitásának csökkenését tapasztaltuk az aggregátumok részleges hidrofilizálódása következtében.
97
(50) Molnár Andor
A Campylobacter visszaszorításának lehetıségei brojlerállományokban Campylobacter control in broiler chickens
[email protected] PE Georgikon Kar tudományos munkatárs
Az utóbbi években a legtöbb étel közvetítette emberi megbetegedést az Európai Unió országaiban a Campylobacteriózis okozta. A Campylobacteriózis humán megbetegedéseinek visszaszorítása egyre inkább aktuális téma az Európai Unió élelmiszer-higiéniai stratégiájában. A megbetegedések jelentıs részét kontaminált csirkehús fogyasztása idézte elı. Az emberi fertızıdések három fı kockázati tényezıje: a Campylobacterek prevalenciája a brojlerállományokban, a vágott testek fertızıdése a vágóhídon és a konyhai higiénia. Az élelmiszer-higiéniai törekvések részeként a baktérium állatállománybeli elıfordulásának csökkentése nagy szerepet kaphat a jövıben. Ennek lehetséges módjai a következık: a telepi járványvédelmi szigorítások, az alom-, takarmány- és ivóvízkezelés, valamint vakcinák, probiotikumok, illetve antibiotikumok és alternatíváinak használata. Amellett, hogy kutatások igazolják ezen módszerek jótékony hatásait, egy elsöprı sikert nyújtó stratégia mindezidáig nem született. Elıadásomban a Campylobacter brojlerállományokból történı eliminációjának lehetıségeivel foglalkozom, valamint bemutatom a Pannon Egyetem Georgikon Karán ebben a témában tervezett kutatásokat.
98
(105) Molnár Tibor
Az Európai angolna (Anguilla anguilla L.) múltja, jelene és jövıje az 1991-es balatoni angolnapusztulás tükrében, különös tekintettel biológiai, környezeti és emberi tényezıkre Past, present and future of European eel (Anguilla anguilla L.) in the light of its mortality in Lake Balaton in 1991, with special emphasize on biological, environmental and human factors
Even some experts considered European eel (Anguilla anguilla L.) a non-native fish species in Lake Balaton, though early appearance of the species in the litarature centuries ago proves the opposite. Regular stocking juvenile eels into the Lake since 1961 gave financial impulse to profitable and sustainable fisheries, providing work places and significant export income, and competitiveness for the traditional fishing company. The eel mortality in 1991 (20th anniversary in 2011!) was a „wicked problem” and caused serious debates. To understand it better one should consider the special circumstances, the appearance of an aggressive inner parasite (Anguillicola crassus Kuwahara, Niimi & Itagaki 1974), the weather conditions and especially the catadromous characteristic of the species. Even humans contributed to it indirectly but significantly, through the low intensity of industrial fisheries and improper manipulation of the water level. Eels just tried to follow their biological rules and did their function to make fisheries sustainable on a 60,000 ha lake. Stopping their restocking into Lake Balaton seemed a convenient „solution”, but now the question is not just sustainable fisheries but much more: the survival of the species, given that it is on the IUCN Red List as critically endangered species. It is almost 100 years now when the last Passenger pigeon (Ectopistes migratorius) died in captivity, despite its previous abundance, and no money can revitalise it now. We must do something before the collapse of the population of European eel! The reputation of eel larvae shifted from abundant pig food and chips raw material in the past to a very valuable and expensive stocking material now. We must consider them as precious gene pool and use a much wiser way to avoid the extinction of the species in the future. Areas mentioned: • • • • •
Early appearance of the species in the literature in Central Europe Brief view on „Good old days” of fisheries in Lake Balaton and human impacts on it Biological cycle of European eel, parasitological investigation and other factors that drove to the situation at Lake Balaton in 1991 How to save the species for the future and how can Hungary contribute to it Some global aspects of sustainability and competitiveness on fisheries
99
(22) Mosonyiné Ádám Gizella
Zárt láncú ellátási lánc kialakulása, avagy a fenntarthatóbb szemlélet megjelenése az ellátási láncokban Emergence of closed-loop supply chain or presence of more sustainable approach in supply chains
[email protected] BGF Külkereskedelmi Kar, fıiskolai adjunktus
A fenntarthatóság fogalmának megjelenése - majd az ökopolitikák szabályozó aktivitása - nagy hatást gyakorolt a piacgazdaságok szereplıire. Napjainkra a mindenki által ismert szó rendkívül változatos értelmezésben megtalálható a gazdaság, a társadalom és a környezetvédelem számos területén. A tudományos világ szintén nagy figyelemmel követi a gazdasági folyamatok és jelenségek alakulását, hatását a környezetünkre, s új elméleti irányvonalak megfogalmazásával segíti elı a gazdaság alkalmazkodóképességét. Az ellátási láncok minden szereplıje kibocsát olyan erıforrásokat, amelyek kezelése elengedhetetlen a környezetvédelem és az erıforrás hiány enyhítése érdekében. A visszutas (inverz) logisztika megjelenésével és integrálásával lehetıség nyílik a körforgás gazdálkodás kialakítására. Kezdetekben a visszutas logisztika alkalmazása és vizsgálata elsısorban technikai, folyamati szinten jelentkezett, azonban napjainkra egyre inkább menedzsmenti tényezıként jelenik meg közvetlenül az ellátási láncok szereplıinél. A szemlélet változás elıségítése szempontjából nagyon fontos tényezı az érték visszanyerés jelentıségének növekedése, másrészrıl az új, visszutas termék áramok optimalizálási igénye, amelyek hozzájárulnak a zárt láncú ellátási lánc fogalmának és vizsgálati területének kialakulásához. Tanulmányomban a logisztika egyik fontos vizsgálati rendszerszintjén, azaz az ellátási láncokban, bekövetkezı szemléletbeli változások kialakulását és nyomonkövetését, vagyis a zárt láncú ellátási lánc fogalmának kialakulásához vezetı utat igyekszem bemutatni, amelynek megfelelı mőködése hozzájárulhat a gazdasági folyamatok fenntarthatóbbá tételéhez.
100
(113) Nagy Pál, Ph.D - Pályi Béla - Cherono Kipchumba
Napkollektoros szárító mőködési paramétereinek mérése mikrovezérlıvel Measuring of operational paraméters of solar dryer by microcontrollers
[email protected] PE Georgikon Kar Agrármőszaki Tanszék Agrármőszak Tanszék
Az Agrármőszaki Tanszék saját fejlesztéső, napenergiával mőködı szárítóját fejlesztettük tovább, abból a célból, hogy a szárító különbözı pontjain tudjuk mérni a szárítási mővelet szempontjából fontos paramétereket, a hımérsékletet és a páratartalmat. A szárító számára a hıt egy levegıs napkollektor biztosítja, a meleg levegı keringetését pedig egy fényelemmel hajtott ventilátor végzi. A továbbfejlesztett szárítóban 12 helyen mérhetünk hımérsékletet, és három helyen relatív páratartalmat. A hımérséklet és páratartalom adatok kiegészíthetık sugárzásintenzitás adatokkal. A páratartalom mérése pszichrométer elven történik, s ennek megfelelıen ez további három hımérséklet adatot is jelent. A hımérséklet érzékelık adatait egy 16 I/O porttal rendelkezı mikrovezérlı olvassa A/D konverteren kerseztül, s a mérési adatokat PC-be továbbítja. A mérési eredmények a PC-n Excel táblázatban állnak rendelkezésre, s ezzel a további adatfeldolgozás elvégezhetı.
101
(112) Nagy Sándor
A rétegvizek túltermelésének hatása a potenciometrikus szintek változásaira és az ökoszisztémára Debrecenben és környékén The effect of the overproduction of artesian waters on the changes of potentiometric levels and the ecosystem in Debrecen and its surroundings
[email protected] Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata önkormányzati képviselı, a Debreceni Vízmő Zrt. Felügyelı Bizottságának elnöke
A tanulmány abból a globálisan érvényesülı jelenségbıl indul ki, hogy a rétegvíz-termelés nemzetközi és hazai szinten is egyre több probléma kezelését teszi szükségessé, amelyek közül a túltermelés az egyik legjelentısebb. A túltermelés következményeinek vizsgálatai és a negatív hatások csökkentésének kérdései rendkívüli aktualitással bírnak. Erre is tekintettel kiemelt figyelmet érdemelnek a rétegvizek túltermelése nyomán tapasztalható potenciometrikus szintváltozások és az ökoszisztémára gyakorolt káros hatások is. A témaspecifikus elemzések mintateréül választott térségben zajló változások vizsgálatát elsısorban az indokolja, hogy Debrecen és régiójának rétegvíz-gazdálkodása több szempontból is különös jelentıségő és általános érvényő tanulságot hordoz. Az eddigiekben itt volt tapasztalható ugyanis az egyik legnagyobb mértékő potenciometrikus szintcsökkenés és ennek hatásaként itt alakult ki a legintenzívebb térszint-süllyedés is Magyarországon. Debrecenben jelentıs ökológiai károk mutatkoztak meg továbbá a vízkészlet apadásának következtében is. Ilyen volt például a lakosság köreiben és a médiákban egyaránt nagy visszhangot kiváltott debreceni nagyerdei kocsányos tölgyek tömeges pusztulása. A részben elméleti, döntıen azonban empirikus vizsgálatokon alapuló debreceni tapasztalatok és kutatási eredmények hozzájárulhatnak a vízkészletek máshol is tapasztalható apadásának csökkentéséhez és az ökológiai károk megelızéséhez, a lehetı legmegfelelıbb megoldás megválasztásához, valamint az ökoszisztémában keletkezı káros hatások következményeinek enyhítéséhez.
102
(51) Nagy Szilvia - Tossenberger János - Kovács Réka Katalin
A foszfor-ellátás hatása a tojáshéj minıségére és a tojotyúkok teljesítményére The influence of phosphorus supply on the eggshell quality and performance of layers
[email protected] Takarmányozástani Tanszék, Agrármérnök 2Kaposvári Egyetem Takarmányozástani Tanszék, egyetemi docens 3Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság, takarmánybiztonsági felügyelı 1KE
Tetra SL tojó hibridekkel egy teljes (12 hónap) termelési ciklus alatt végzett kísérletünkben arra kerestük a választ, hogy az eltérı foszfor-ellátás minkét befolyásolja a tojáshéj minıségét. Vizsgálataink során 7 kezelés hatását vizsgáltuk. A kísérleti takarmányokat kukorica-szója alapon állítottuk össze. A kalcium és foszfor tartalmat az elsı kezelésben (A) a magyar gyakorlatnak megfelelıen (3,5 g/kg nem fitin-foszfor (NPP)) a második kezelésben (B) az NRC (1994) ajánlásai alapján, a harmadik kezelésben (C) pedig Tossenberger és Babinszky (2008) vizsgálatai alapján ajánlható értékek kerültek beállításra (38 g/kg Ca, 2 g/kg NPP). A negyedik kezelésben (D) a diéta foszfor-tartalmát az NRC ajánlásához képest 40%-kal csökkentettük (1,5 g/kg NPP). Ezekben a kezelésekben (A-B-C-D) a tojótápok fitázkiegészítést nem tartalmaztak. Az ötödik, hatodik és hetedik kezelés (E, F, G) alapdiétája megegyezett a negyedik kezelés (D) alapdiétájával, azzal a különbséggel, hogy a gyártók által ajánlott dózisban fitáz enzimmel (E: 450 U/kg Termék-1, F: 450 U/kg Termék-2, G: 450 U/kg Termék-3) egészítettük ki. A kísérleti adatokat variancia-analízissel elemeztük (SAS, 2004). Adataink szerint a tojáshéj vastagságát a takarmánykeverékek 40%-kal csökkentett foszfortartalma (D-kezelés) nem rontja, a fitáz-kiegészítésnek (E-, F-, G-kezelések) arra nincs hatása. A takarmánykeverékek eltérı foszfor-tartalma (A-, B-, C-, D-kezelések) a tojáshéj szilárdságára szignifikáns hatással van (P≤0,05). Eredményeinkbıl megállapítható az is, hogy a takarmánykeverékek foszfor-tartalmának 40%-os csökkentése (fitáz-kiegészítés nélkül) nem rontja a tojástermelést, és a takarmányfelvételt. A fitáz-kiegészítést tartalmazó kezelésekben (E-, F-, G-kezelések) és a pozitív kontroll (A-, B-, C-kezelés) kezelésekben termelt tojások átlagos súlyával megegyezik (P≥0,05). Az 1 kg tojásmassza elıállításához felhasznált takarmány mennyiséget a takarmányok eltérı foszfor-tartalma nem befolyásolja, a fitázkiegészítések (E-, F-, G-kezelések) javítják a madarak takarmányértékesítését (P≤0,05) a pozitív kontroll csoportokhoz képest. Tehát a tojótápok foszfortartalma fitáz-kiegészítés mellett nagymértékben csökkenthetı az állatok teljesítményének csökkenése és a tojáshéj minıségének romlása nélkül.
103
(114) Németh Kornél, Ph.D - Sándor Tamás
Energetikai tömörítvények jellemzıi és hasznosításuk
[email protected] Georgikon Kar, projektmenedzser 2PE Georgikon Kar, tanszéki mérnök
1PE
A pellet- és a brikett tüzelés Nyugat-Európában egyre népszerőbb és dinamikus növekedést mutat. Az energetikai tömörítvényekkel üzemelı rendszerek elsısorban a kisebb fogyasztóknak, háztartásoknak kínálnak alternatívát. A tüzelıanyagok minısége kritikus a fatüzeléső főtési rendszerek megbízható mőködésének szempontjából és jelentısen befolyásolja a gazdaságos felhasználásukat is. A nem megfelelı minıségő tüzelıanyag a hatékonyság csökkenésébıl eredı költségnövekedést, és a berendezések károsodását okozhatja. Jelenleg Európában a tömörítvényekre vonatkozóan több nemzeti szabvány létezik. Az elmúlt években számos európai és hazai fórumon foglalkoztak az egységes európai minısítési módszerek és eljárások bevezetésével. A változás különösen a pelleteket érintı kérdésekben lehet sürgetı. Kutatásunk során a pellet- és brikett-tüzelı rendszerek jellemzı tulajdonságait, az energetikai tömörítvényekre vonatkozó hazai és nemzetközi szabványosítás folyamatait vizsgáljuk. Összehasonlítjuk az egyes főtési megoldások költségeit, elıtérbe helyezve a vásárlói döntéseket befolyásoló tényezıket.
104
(52) Pál László, Ph.D - Farkas Róbert - Dublecz Károly Ph.D
A takarmány repcepogácsa és kukorica DDGS kiegészítésének vizsgálata brojler hizlalási kísérletben Investigations on Dietary Supplementation of Rapessed Cake and Corn DDGS in a Broiler Fattening Trial
[email protected] PE Georgikon Kar, egyetemi docens PE Georgikon Kar, PhD hallgató PE Georgikon Kar, egyetemi tanár
Kísérletünkben hat hétig tartó hizlalás során a takarmány repcepogácsa és kukorica DDGS kiegészítéseinek hatását vizsgáltuk Ross 308 típusú brojlercsirke hibridek termelési paramétereire. Az egységes indító takarmányozási szakasz után a kísérleti állatok a nevelı és a befejezı szakaszban 10, 20 és 30%-ban repcepogácsát illetve kukorica DDGS-t tartalmazó takarmánykeverékeket fogyasztottak. A kísérleti szakaszonként meghatározott egyedi testtömeg mellett a kezelésenkénti takarmányfogyasztás mérését, a takarmányértékesítés számítását is elvégeztük. A kísérlet végén kezelésenként hat állat levágását követıen értékeltük a kísérleti takarmányoknak a brojlerek vágási tulajdonságaira kifejtett hatását. Kísérletünk a TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003 projekt támogatásával valósult meg.
105
(115) Pintér Gábor
Erımővek borvidékeinken? Szılıvenyige, mint mezıgazdasági melléktermék, tüzelésének gazdasági vonatkozásai Green power production in our wine regions? PE-Georgikon Kar, Keszthely, tanársegéd
[email protected]
Magyarország zöldenergia termelésének több mint 2/3-át adja a tőzifa. A fıtermékként elıállított biomassza nem képes kielégíteni a növekvı energetikai igényeket, anélkül, hogy ne csökkentené a más iparágak számára fontos növények termıhelyét. Megoldást a melléktermékek intenzívebb hasznosítása jelentheti, ugyanis ezen anyagok a fıtermék elıállításának mennyiségét nem befolyásolják, sıt értékesítésük újabb bevételi forrást jelenthet a termelı számára. A szılıvenyige hasznosítása csak azon térségekben képzelhetı el, ahol az értékesítéshez kapcsolódó (elsısorban logisztikai) költségeket felülmúlja az értékesítés árbevétele. A szılıvenyigének, mint mezıgazdasági mellékterméknek, nagy elınye, hogy tüzeléstechnikai tulajdonságai hasonlítanak a tőzifához, így a már meglevı energetikai létesítményeink többségében is tüzelhetı. Fontos tulajdonsága, hogy borvidékeinken koncentráltan keletkezik, így számításaim alapján törpefőtımővek tüzelıanyag-igényének kielégítésére már önállóan is alkalmas. A szılıvenyigét az energetikán kívül más iparág sem hasznosítja, a kártevık elszaporodása miatt komposztálása sem ajánlott, a gazdák jelenleg is hulladékként elégetik, vagy vízmosásokban depózzák. Magyarország területének nagy része a bortermeléshez kiváló természeti adottságú. Hazánk 22 borvidékének, 82,8 ezer ha szılıterületén (KSH, 2010) világhírő borok készülnek. Újonnan nemesített szılıfajtáink és boraink is megállják a helyüket a nemzetközi porondon. A hazai borászat nem maradt le a kapitalizmus nagy versenyfutásában. Az elmúlt néhány évben egyre többször merült fel a kérdés: beleillik-e az energiatermelés hazai borvidékeink életébe. A médiában lehetett hallani törpe és gigantikus erımővekrıl egyaránt, melyek majd eltüzelik több hazai borvidék venyigéjét. A fenti hírek hallatán felmerül a kérdés: Valóban van-e létjogosultsága egy erımőnek borvidéken? Ezt a problémakört több oldalról kell megközelíteni: a neoliberális közgazdaságtan szerint az elsı a pénz, vagyis a gazdasági oldal. Ha gazdaságilag megvalósítható a beruházás, akkor jöhet a környezetvédelmi és társadalmi szempontok vizsgálata.Kutatásaim alapján egyértelmően kimutatható, hogy kizárólag szılıvenyigére alapozott energiatermelés csakis kisteljesítményő, lokális főtımővekben képzelhetı el Magyarországon.
106
(23) Péter Erzsébet - Molnár Tamás
Prevenció vagy gyógyítás?- Az egészségtudatosság fogyasztói felmérése Nagykanizsán Prevention or healing? - Assessing the health consciousness of consumers in Nagykanizsa
[email protected] Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz, egyetemi docens PE Gazdasátudományi Kar, egyetemi docens
Az egészségtudatosság vizsgálatával Nagykanizsán egy keresleti és kínálati oldal elemzésen keresztül szerettünk volna rávilágítani arra, hogy az egészségügyi ellátó rendszerrel mennyire elégedettek a fogyasztók és a szakemberek. A minta korcsoport és nemek alapján volt reprezentatív. A kérdéskör kiterjedt az egészségmegırzésre, az egészségügyi ellátórendszerre, az étkezési szokásokra valamint a megfelelı tájékoztatásra. Az elkészített speciális egészségtudatossági szegmentációval életmód tekintetében jól elkülöníthetı csoportokat azonosítottunk, azonban közös jellemzı, hogy a valós prevenciós szemlélet és gyakorlat hiányos vagy egyáltalán nem létezik, és csak a lakosság egy igen szők részében jelenik meg a mindennapokban. A kutatási eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a hazai lakosság túlnyomó többsége számára az egészség értéke elsısorban akkor tudatosul, amikor azt már veszélyben érzik. A bioélelmiszerek és egyéb, funkcionális élelmiszer-kategóriák fogyasztása még nem része az életmódnak, az a lakosság csupán egy igen szők részére jellemzı.
107
(53) Posta János1 – Mezei Anita2 – Mihók Sándor3
Nehézségek a díjugratási sporteredmények számtan-statisztikai értékelésekor (Elıtanulmány) Difficulties of the statistical analysis of show-jumping competition results (Preliminary study)
[email protected] AGTC, Állattenyésztés- és Biodiverzitásvédelmi Intézet, egyetemi tanársegéd 2 DE AGTC, Állattenyésztés- és Biodiverzitásvédelmi Intézet, PhD hallgató 3 DE AGTC, Állattenyésztés- és Biodiverzitásvédelmi Intézet, intézetvezetı, egyetemi tanár 1 DE
Az elıtanulmány a díjugrató sportban teljesített hazai sportlóállomány tenyészértékbecslésének vizsgálatához szükséges. A rendelkezésünkre álló adatbázis az 1996 és 2009 közötti idıintervallumból több mint 11000 ló, csaknem 300000 sporteredményét tartalmazza. Az elıtanulmány célja, hogy felhívja a figyelmet az adatrögzítésben elkövetett hibákra, és áttekintést adjon az egy-egy probléma megoldásakor felmerülı újabb kérdésekre, nehézségekre. A lovak egyértelmő azonosításában a legfıbb gondot a hiányzó, vagy hibás azonosítók jelentették. A hibásan rögzített adatok számát az a tény is növeli, hogy a sportlovak esetében kétféle azonosítót használnak. A sportló-azonosítók (ha helyesek is) nem kapcsolhatók össze (sajnos nem azonosak) a tenyésztési adatbázisokban megszokott és nemzetközi gyakorlatnak megfelelı azonosítókkal. Emiatt a származások azonosítókhoz rendelése szinte megoldatlan. Ez az értékelést lehetetlenné teszi, vagy szakmaiságát kétségbe vonja. A következı fontos lépés a lovak nemének egyértelmő közlése. A hiányzó ivar, vagy ugyanazon lónál sportkarrierje során különbözı ivar feltüntetése több esetben elıfordult. A mén és herélt esete megokolható, azonban ha ugyanaz a ló egyszerre kanca és mén, illetve kanca és herélt az már adatfelvételezési problémát jelent. A lovasok neveit illetıen is sok a helytelenül rögzített adat, kisebb nagyobb elírások miatt ugyanaz a lovas többféle néven is elıfordul. A számítógépes elemzés így ugyanazt a személyt több különbözı lovasként kezeli. A tenyészértékbecslési modellben a verseny hatása is figyelembe vehetı tényezı, ehhez szükséges a verseny helyének és nehézségének pontos ismerete. Az adatbázisban a hiányzó adatok mellett több esetben is különbözıképpen nevezik meg ugyanazt a helyszínt, ami torzítja a késıbbi értékeléseket. A verseny nehézségeként elıforduló több száz kategória közül fontos a szakmailag azonosak együttes kezelése. A díjugrató sportban teljesített hazai sportlóállomány tenyészértékbecsléséhez elengedhetetlenül fontos az adatbázis olyan formába való átalakítása, amellyel megkezdhetı az adatok megfelelı vizsgálati módszerek szerinti feldolgozása, a tenyészérték számítása. A pontos, precíz adatrögzítés az alapja a jövıbeni feldolgozásnak, elıfeltétele a helyes szakmai következtetések meghozatalának.
108
(54) Rádli András, Polgár J. Péter, Bene Szabolcs
Különbözı genotípusú legeltetett bárányok vágási eredménye Some Slaughtering Performances of Different Lamb Genotypes Fatened in Pasture
[email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, H-8360 Keszthely, Deák F. u. 16.
Vizsgálatainkat 2010 áprilisa és szeptembere között végeztük el a Dörögdi Mezı Kft. Halastói, Kapolcsi és Taliándörögdi Állattenyésztı telepein. Genotípusonként 10-10 egyedet választottunk ki, a vizsgált genotípusok a következık voltak: fajtatiszta német húsmerinó populáció, német húsmerinó x charollais keresztezett populáció, magyar merinó x charollais keresztezett populáció, fajtatiszta magyar merinó populáció. A kísérletünk során négyszer mértük meg a bárányok súlyait százados pontossággal születéskor, legelıre kihajtáskor, választáskor, valamint a vágás elıtt közvetlenül. A bárányok születési súlya átlagosan 4,59 kg, a választás 70 naposan történt, ekkor 17,38 kgot mértünk, a vágás idıpontjában 123 naposak voltak, amikor 27,65 kg-ot mértünk. Külön értékeltük a melléktermékek, mint gerezna, fej és lábvégek, valamint a carcass és az I. és II. osztályú pecsenyerészek súlybéli és százalékos megoszlását az élısúlyhoz képest. A vágott test átlagosan 46,81 %, ami teljesen a magyarországi átlagot adja. A vágás Hetesen történt, a Kapos-Ternero Kft. vágóhídján, ahol megállapították a faggyúborítottság mértékét, valamint elvégezték a SEUROP féle húsminısítést.
109
(31) Sáringer-Kenyeres Dóra1 - Ph.D Paprika Anikó2 - Benke Szabolcs3
A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízállásának függvényében Examination of the reed songbird communities of Fenékpuszta as a function of water level in Lake Balaton
[email protected] 1NymE-EMK, tanuló 2PE Georgikon Kar, egyetemi tanársegéd 3MME, Zala megyei helyi csoportvezetı
A Fenékpusztai Madárgyőrőzı és Madármentı Állomás a 8 nagy hazai győrőzı állomás egyike, a Balaton-parton az egyedüli. Két nagy projekt fut: az Actio Hungarica (AH), valamint a CES (Állandó Ráfordítású győrőzés). A hálóállás merılegesen lefedi a teljes parti nádast, így a vízszintváltozások is nyomon követhetık. Munkánk során a CES programra helyeztük a hangsúlyt. Az adatfeldolgozás idıtartama a program indulásától számítva, 2004-tıl 2010 évig végeztük. A nádi énekesmadár közösségek vizsgálata során 10 fajjal foglalkoztunk: cserregı nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus), foltos nádiposzáta (A. schoenobaenus), nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides), nádirigó (A. arundinaceus), nádisármány (Emberiza schoeniclus), kékbegy (Luscinia svecica), fülemülesitke (A. melanopogon), énekes nádiposzáta (A. palustris), barkós cinege (Panurus biarmicus), függıcinege (Remiz pendulinus). A vízállást vizsgálva megállapítható, hogy az adatok, a mintavételezési 7 év alatt három csoportba oszthatók. 1 csoport: egy alacsony vízállást jelez üzemi vízszint alatt (2004, 2005), 2. csoport: üzemi vízszint körüli (2007, 2008, 2009), 3. csoport: magas, üzemi vízszint feletti vízállások (2006, 2010). Eddigi eredményeink alapján a leggyakoribb fajok: cserregı és foltos nádiposzáta, nádirigó, nádi tücsökmadár. A kékbegy több éven át teljesen hiányzik, így olyan kevés adatot szolgáltat, hogy a vízszintváltozás terén nem értékelhetı. Domináns faj a teljes hálófelületet figyelembe véve a cserregı nádiposzáta, mely a vízszintváltozásokra kismértékben reagál. A foltos nádiposzátánál egyedszám csökkenés figyelhetı meg a vízszintemelkedésre. A nádirigó egyértelmően a nyílt víz melletti nádas szegélyek madara – a barkós cinegékkel együtt, ha jelen vannak értékelhetı számban – a vízszintemelkedéssel járó nyílt víz felöli nádas pusztulások miatt érezhetıen kismértékő eltolódás történt a parthoz közelebbi hálóállások irányába. A nádi tücsökmadár fészkelési helyét leginkább a vízszinthez közel esı sás zsombékokban találjuk így a vízszintemelkedés leginkább e faj költési sikerét veszélyezteti. Az énekes nádiposzáta a nádast a szárazföld felöl kísérı bokorfüzesek madara, vízszintváltozások kimutathatóan nem befolyásolják állományát.
110
(88) Sipos Péter1 - Kocsisné Molnár Gitta2 - Óbert Nóra3 - Markó Viktor4
A kaolin részecske film technológia elsı magyarországi alkalmazása körtelevélbolhák (Cacopsylla sp.) elleni védekezésben First application of kaolin particle film technology in Hungary against pear suckers (Cacopsylla sp.)
[email protected] Georgikon Kar, PhD hallgató 2PE Georgikon Kar, egyetemi docens) 3PE Georgikon Kar, hallgató 4BCE Kertészettudományi Kar, egyetemi docens 1PE
A körte legjelentısebb vegetatív kártevıi hazánkban a körte-levélbolha (Cacopsylla) fajok. Mivel a körte-levélbolha fajok számos inszekticidre ellenállóak lettek, elıtérbe kerülnek az ökológiai ültetvényekben is használható vegyszermentes védekezési lehetıségek. Ennek egyik lehetısége az ún. kaolin részecske film technológia. A kaolin, más néven porcelánföld, tiszta agyag, túlnyomórészt a kaolinit nevő agyagásványokból áll. A finomított, apró szemcsemérető kaolin a növények felületén filmszerő védıréteget alkot. Ez a védıréteg repellens hatást fejt ki számos kártevı ellen, így a körtelevélbolhák ellen is. A kaolin elsı növényvédelmi célú alkalmazására 1996-ban került sor az Egyesült Államok területén. A kaolin hatóanyag 2000-tıl már önálló márkanévvel rendelkezı, ökológiai ültetvényekben is használható készítmény, Surround WP elnevezéssel. Hazai eredmények a szer hatékonyságáról eddig még nincsenek. Vizsgálatainkat 2010-ben kisparcellás körülmények között, Keszthelyen (Zala megye), valamint nagyobb parcellaméretek alkalmazásával 2011-ben Liszón (Zala megye) végeztük. Emellett kiegészítı laboratóriumi vizsgálatokat is végeztünk. A kezeléseket 4%-os töménységő kaolinnal, rügyfakadás elıtt az áttelelı nemzedék megjelenésekor célzottan a tojásrakás ellen végeztük el, két alkalommal március közepén és végén. A szer hatását a lombkorona ízeltlábú együtteseire kopogtatással vizsgáltuk, a körte-levélbolha tojásokra és lárvákra kifejtett hatást pedig hajtásvizsgálattal végeztük el. A kaolin mindkét helyszínen jelentısen csökkentette a levélbolha tojások és lárvák számát a kontrollhoz képest. A kezelések hatása a vegetáció elırehaladtával egyre kevésbé volt kimutatható. A kopogtatásos minták alapján megállapíthatjuk, hogy a rügyfakadás elıtt elvégzett kaolinos permetezések nem befolyásolják jelentısen a lombkorona faunáját. Laboratóriumi kísérleteinkben a kaolinnal kezelt vesszık felületére az áttelelt levélbolha imágók szignifikánsan kevesebb tojást raktak. Megállapítottuk, hogy a rügypattanás elıtti kaolinos kezelésekkel szabadföldi körülmények között biztató eredményeket értünk el a körte levélbolhák szabályozásában a vegetációs idıszak elsı felében. Hasonlóan jó hatékonyságot mértünk laboratóriumi körülmények között is.
111
(55) Seregi János1 - Szabó Ferenc2- Zöldág László3
Fenntarthatóság és élelmiszerbiztonság az állattenyésztésben Sustainability and food safety in animal production Kaposvári Egyetem1, Pannon Egyetem2, Szent István Egyetem3
Az emberi táplálkozásban az állati eredető élelmiszerek nélkülözhetetlenek. A táplálkozástudomány a hús, a tej- és tejtermékek egészségre gyakorolt kedvezı hatását mindinkább bizonyítja, és a korábban gyakran hangoztatott kedvezıtlen megítélést egyre inkább megcáfolja. Az említettek különösen érvényesek az öko eredető állati termékekre, amelyek az állatok természetszerő tartása, takarmányozása következtében kedvezıbb összetételőek, mint a szokásos állati eredető élelmiszerek. Ugyanakkor e táplálékok az öko gazdálkodásból eredıen nem tartalmaznak a szervezetre káros anyagokat, növényvédı szer, gyógyszer stb. maradványokat. Azonban az öko (bio) eredető termékekkel szemben gyakran hangoztatott ellenérv, hogy elıállításuk kevésbé gazdaságos, mint a szokásos tömegtermékként termelt élelmiszereké. Vagyis az egészségre kedvezı hatást gyakorló öko élemiszerek termelését, fogyasztását pénzügyi, ökonómiai tényezık nagymértékben hátráltatják. E téren tehát a társadalom rövid és hosszú távú érdekei egymással ellentétesek. Úgy véljük azonban, hogy ezek az ellentétek nem feloldhatatlanok. Ha hosszabb távon gondolkodunk, akkor a gazdaságossági szempontok mellett egyéb tényezıket is figyelembe kell vennünk. Abból kell kiindulnunk, hogy az ember a legfıbb érték, és mindet e szempontnak kell alárendelnünk. Olyan agrár- és állattenyésztési politikát kell szorgalmaznunk, amely a vidék munkahely teremtését, a természetszerő gazdálkodást, a legelıre alapozott állattartást, ezáltal az egészségesebb, öko élelmiszer termelés fejlesztését és annak kiszélesítését szolgálja.
112
(24) Seregi János1 - Lelovics Zsuzsanna Ph.D2 - Balogh László Ph.D3
A hazai erdıgazdaságok tulajdonában lévı kereskedelmi szálláshelyek közjóléti szolgáltatásainak bıvítési hatása a gazdaságosság és a versenyképesség növelésére Effects of the Expansion of the Social Welfare Services of Commercial Accommodations of the National Forest Holding to the Increase of the Thrift and Competitiveness
[email protected] MFB Magyar Fejlesztési Bank, igazgató 2 Kaposvári Egyetem GTK, tudományos munkatárs 3 Kaposvári Egyetem GTK, docens 1
Elızmények: A természetjárás és túrázás során a legnagyobb arányban igényelt szolgáltatások az étkezés, az egyszerő, olcsó vagy legfeljebb középkategóriájú szálláshely és a túravezetés. Mind határozottabb igény mutatkozik a komplett szolgáltatásokra: az utazást, a szállást, az étkezést és a szervezett programot tartalmazó csomagokra. Célkitőzés: A hazai erdıgazdaságok tulajdonában lévı kereskedelmi szálláshelyek kapacitásának és különbözı szempontú felmérése a közjóléti szolgáltatások versenyképességének, továbbá kihasználtságának javítása céljából. Vizsgálat és módszer: Húsz hazai erdıgazdaság 87 kereskedelmi szálláshelyének felmérése 2010-ben adatlap segítségével történt. Az összesen 563 szoba (401 szoba kétágyas), 1394 férıhelyet biztosít. Eredmények: A vizsgált 87 kereskedelmi szálláshely 60,9%-a vadászház; 8,0-8,0%-a panzió ill. vendégház. A vizsgált szálláshelyek többsége minısített, II. kategóriájú 36,5%; I. kategóriájú 21,1%; 4 napraforgós 13,5%. A vizsgált legkorábbi épület az 1800-as évek elején épült. Négy szálláshely közül három (72,9%) egész évben fogad vendégeket. Mindegyik (100%) főthetı, ugyanakkor 88,1%-uk nem légkondicionált (részben az további 7,9%) és 82,7%-uk nem akadálymentesített (részben az további 16,0%) volt. Az erdıgazdaságok tulajdonában lévı kereskedelmi szálláshelyek átlagos kihasználtsága nagy szezonális ingadozást mutat (júliusban 14,1% vs decemberben 2,9%). A szolgáltatások közül csak néhány biztosított, pl. saját parkoló 84,5%, tévé van 44%, saját fürdı 57%, saját WC 83%. Következtetések: Elmondható, hogy a szálláshelyek többsége jó minıségő, színvonalas; a szobák egyszerőek, de igényesek. Az éves átlagos kihasználtság 7,1%, amely a kereskedelmi szálláshelyekhez képest alacsony. A vadászházak és a hasonló szálláshelyek egyaránt nagymértékő kihasználatlan kapacitással rendelkeznek. Egy kis szegmens nem feltétlenül minıségi szálláshelyként hasznosítható, sokkal inkább turistaszálló vagy ifjúsági szállásként növelhetı a kihasználtságuk. A versenyképesség programlehetıségekkel, konkrét programajánlatokkal, valamint összeállított – idegen nyelvő – csomagajánlattal növelhetı. A szálláshelyek többsége erdei környezetben helyezkedik el, ezért a programokban az erdık közjóléti szolgáltatásainak kiemelt szerepe van.
113
(6) Marcus Stoerkel
Trends in supply chain management within the mobile telecommunications industry after the global crisis Szent Istvan University, PhD Student 2100 Gödöllö, Pater Karoly u. 1.
[email protected]
The OECD roundtable was publishing a conference paper on impacts of the economic crisis on globalization and global value chains (Escaith, 2009). Besides macro economical results of the 2008 global crisis the microeconomics of supply chains and trade in tasks were in focus. In order to increase the efficiency of the supply chain operations in a particular supply chain in spite of the current difficulties, a good structured collaboration should be established between the parties. This will bring closer the participating companies to each other in the different levels of the supply chain, and foster a co-operation of an effective material and information flow between the parties. Our paper is looking into theoretical basics and definitions of logistics and supply chain management. Based on these the special needs within the telecommunications industry will be highlighted and strategic long term as well as tactical short term co-operations, which foster the openness and trust, will be worked out.
114
(39) Surányi Szilvia, Izsáki Zoltán
Az ıszi árpa (hordeum vulgare l.) N-ellátottságának ellenırzése a levél klorofill-tartalma alapján Evaluation of Nitrogen Supply of Winter Barley (Hordeum Vulgare L.) on the Bases of the Chlorophill Content of Laves
[email protected] Szent István Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Kar,
Az ıszi árpa ásványi N-tartalom vizsgálatra alapozott N-trágyázásának fejlesztéséhez mőtrágyázási tartamkísérletben vizsgáltuk a talaj ásványi N-készlete és a N-trágyázás hatását az ıszi árpa N-tápláltságára, a levél bokrosodáskori klorofill-tartalmára és szemterméshozamára. A mőtrágyázási tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be Szarvason, mélyben karbonátos csernozjom réti talajon, 4-4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezelés kombinációban, 64 kezeléssel. Jelen dolgozatban csak a N-trágyázás (0, 80, 160, 240 kg·ha-1) eredményeit ismertetjük a 2010/11. évi alapján. A 2,8% humusztartalmú csernozjom réti talajon N-trágyázás nélkül, tavasszal, az ıszi árpa bokrosodásának fázisában a 0-60 cm-es talajréteg Nmin-tartalom 102 kg·ha-1 volt. A talaj Nminkészletét jelentısebben a 120 kg·N·ha-1 növelte. Az ıszi árpa N-tápláltságát jellemzı klorofilltartalom (SPAD-érték) fokozatosan növekedett a N-alaptrágyázás emelkedı adagjával. İsszel a bokrosodás kezdetén a SPAD-érték 37,4-41,6 és tavasszal a bokrosodás végén 40,6-43,4 között változott a N-ellátottság szintjétıl függıen. N-trágyázás nélkül az ıszi árpa szemtermése 2,49 t·ha-1 volt. A terméshozam N80+80 kg·ha-1 dózisig szignifikánsan növekedett, a magasabb N-ellátottság további terméstöbbletet nem eredményezett. Az ıszi árpa N-tápláltságát jellemzı bokrosodáskori SPAD-érték közepes összefüggést (r=0,63) mutattak a szemterméshozammal. A bokrosodás végén a kielégítı Ntápláltságot jellemzı SPAD-érték tartomány 41-46, amelyhez 4,0-4,5 t·ha-1 szemtermés tartozott.
115
(30) Szabó Imre László, Ph.D1 - Ph.D Fodor Lóránt2
Innováció a turizmusban Innovation in a Tourism 1PE 2PE
Georgikon Kar, egyetemi docens Georgikon Kar, egyetemi adjunktus
[email protected]
A turizmus jelentıs gazdasági ágazat, amely Európában jelentıs hatással van a gazdaság növekedésére és a foglalkoztatásra. Fontos szerepet tölt be az európai polgárok életében, akik növekvı számban indulnak útnak, legyen szó magáncélú vagy szakmai utazásról. A turizmus hat az Európai Unió kulturális és természeti örökségére, a hagyományos és a kortárs kultúrákra, és bemutatja, hogy mennyire fontos a gazdasági növekedést a fenntartható fejlıdés kívánalmai szerint, és az etikai szempontok figyelembevételével megteremteni. A turizmus fontos eszköz lehet a meglátogatott országról alkotott kép megszilárdításához, valamint a kultúrális értékek közvetítéséhez. Az Európai Unió és hazánk is hozzájárulhat a kínálat diverzifikációjához úgy, hogy a tematikus idegenforgalmi termékek felértékelésével ösztönzi az Európán belüli idegenforgalmat. A megjelenı új turisztikai kínálat kiterjedhet a sokszínő európai örökség teljes egészére, a kulturális alkotásokra, a természetvédelmi területekre, a wellness- és az egészségügyi turizmusra (ideértve a termálfürdıket), a borászati és a gasztronómiai turizmusra, a falusi turizmusra, valamint egy régió jellegzetességeire alapozott turizmusra. Az országhatárokon átnyúló más kezdeményezések is indultak az utóbbi években, például az európai kerékpárutak vagy több ország területét is érintı természeti értékek. Hasonlóan sikeresek lehetnek például a „Natura 2000” hálózatban részt vevı, és speciális turisztikai vonzerıvel bíró régiók is, amennyiben nem sérülnek az érintett természeti környezet megırzésére vonatkozó elvek. A helyi látványosságok és az innovatív szolgáltatások adják egy adott helyszín jellegzetességét. A turisztikai tevékenységek modernizálása mellett fokozni kellene a szektorban dolgozók szakismereteinek javítására irányuló erıfeszítéseket is, elsısorban annak érdekében, hogy az említett munkavállalók könnyebben tudjanak alkalmazkodni az új technológiákhoz és az új piaci elvárásokhoz. Az idegenforgalom versenyképessége nagymértékben kötıdik annak fenntartható jellegéhez, mivel a turisztikai célpontok minısége erısen függ a természeti és kulturális környezetüktıl, valamint a helyi társadalmi beágyazottságuktól
116
(104) Szathmári László, Ph.D1 - prof Varga László2 - Ph.D Zsédely Eszter3 - Molnár Eszter4 - Káldy Jenı4 - Németh Ádám4 - Szilágyi Gábor5 - prof Hancz Csaba6
Zsírsav struktúra alakulása a fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix) alapú feldolgozott termékeken Variation of Fatty Acid Composition in Processed Products of Silver Carp (Hypophthalmichthys molitrix)
1NymE
[email protected] Mezıgazdaság és Élelmiszertudományi Kar, egyetemi docens 2NymE-MÉK, egyetemi tanár 3NymE-MÉK, tanszéki mérnök 4NymE-MÉK, PhD hallgató 5Gyıri "Elıre" HTSZ, ügyvezetı elnök 6KE-ATK, egyetemi tanár
A fehér busa az egyik meghatározó faj a hazai akvakultúra étkezési haltermelésében (12%) Fogyasztói elfogadása kissé mérsékelt de értékesítése folyamatosan nı. Semleges íze miatt a halat célszerő feldolgozott formában kínálni. Jelen munka a fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix) feldolgozott formáiban végzett zsírsav vizsgálatokat részletezi. A kísérleti minták tógazdaságból lettek begyőjtve. A feldolgozott formák a következıek voltak: füstölt busa filé, természetes-és füstölt ízesítéső halpástétom, halkolbász és panírozott halfasírt. A zsírsavszerkezet vizsgálata gázkromatográfiás módszerrel történt. A kísérleti adatokból levont következtetések azt igazolták, hogy a natur és a füstölt halpástétomok tartalmaztak legtöbb n-6 zsírsavat. Az n6/n/3 arány esetükben elınytelen volt.(5,30 ; 9,20). A legszükebb arányt (0,43) a füstölt filé mutatta bizonyítva, hogy ez a termék tartalmazza a legelınyösebb n-3 kompozíciót (1,737g/100g filé) EPA és DHA tartalom tekintetében szintén a füstölt busa filé mutatta a legelınyösebb értéket, míg a halpástétomok ellenkezı eredményt produkáltak. A vizsgálatok eredményei alapján a napi javasolt fogyasztási mennyiség s fenti termékekból 60180 g (mely függ a fogyasztó korától és nemétıl). Ez biztosítja a szükséges 0,22 g EPA és DHA bevitelt az emberi szervezetbe. Az összes paraméter vizsgálata alapján a szerzık véleménye szerint a vizsgált kísérleti termékek közül a füstölt busa filé fogyasztása a legelınyösebb táplálkozás élettani szempontból.
117
(87) Szeglet Péter1 - Bencze Beatrix2 - Szabó István3
Vitalizáló mikorrhizálás hatása a gazdanövényekre egy gombatermı ültetvényben The effect of mycorrhisation on the host plant in a truffle orchard
[email protected] 1 PE
Georgikon Kar, egyetemi oktató 2 Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, növényvédelmi felügyelı 3 PE Georgikon Kar, egyetemi tanár
Kutatási céllal, 2006-ban a veszprémi HM VERGA Zrt. Közremőködésével Szentgálon egy hektár-, 2007-ben pedig Gyulafirátóton negyed hektár nyári szarvasgombával mikorrhizált gombatermesztı ültetvényt telepítettünk. Céljaink közé tartozott a két bakonyi ültetvény éghajlati- és talajadottságainak megismerése, a talaj néhány tulajdonságának módosítása a nyári szarvasgomba igényeihez igazodva, valamint a termesztés során fellépı problémák orvoslása. Mielıtt szarvasgomba ültetvényt telepítenénk, a legfontosabb az adott terület talaj-, valamint éghajlati tényezıinek felderítése, továbbá a környezı erdıkben a szarvasgomba jelenlétének felkutatása. A termesztés során biztosítani kell a szarvasgomba micélium-növekedéséhez szükséges feltételeket, valamint nagyon fontos a rendszeres ültetvényápolás. A mikorrhíza kapcsolat kialakítása a szimbiózis révén egyben a gazdanövények vitalizálását is jelenti. Az ültetvény telepítése után, minden évben a vegetáció végén, mértük a mikorrhizált, és kontrollként a köztes sorokba telepített nem mikorrhizált csemeték gyökérnyaki átmérıjét és a hajtások magasságát, valamint felmértük a mikorrhizált élı- és elhalt csemeték számát. A telepítés eredményességének megállapítására évente mikorrhiza vizsgálatokat végeztünk. A vizsgálatok igazolták a nyári szarvasgomba jelenlétét az ültetvényekben. A Szentgáli ültetvényünk esetében ez nagy áttörés, hiszen a helyben történı mikorrhizálás még az adott talajviszonyok mellett is eredményesnek mondható. Lényeges különbség van a mikorrhizált és nem mikorrhizált csemeték fejlıdésében, egyedszámában és túlélésében, a mikorrhizált csemeték javára. Az alkalmazott technológiánk eddig sikeresnek bizonyult, igazolva a mikorrhiza kapcsolat gazdanövény fejlıdésére gyakorolt elınyös hatásait.
118
(84) Székely Klára1 - Hollósy Zsolt PhD2
A tudásmenedzsment és a vállalkozások új kapcsolata a versenyképesség mindenek felettiségének tükrében
[email protected] Egyetem Savaria Egyetemi Központ Természettudományi Kar Mőszaki, Informatikai- és Gazdaságtudományi Intézet Gazdaságtudományi Tanszék
1 Nyugat-magyarországi
A tudásmenedzsment határterületként kezelhetı, noha jól meghatározható feladatrendszere van, eszközeiben és részben céljaiban számtalan átfedést mutat olyan területekkel, mint az informatika, magatartástudományok, emberi erıforrás menedzsment, vezetéstudományok, filozófia, szociológia. Bármely területen ténykedjen is az ember, elıbb-utóbb versenyhelyzetbe kerül. A versenyhelyzetben való megfelelés pedig elsıdleges céllá lépett elı a gazdasági élet szereplıi számára. A multinacionális cégek, a nagyvállalatok képesek megfinanszírozni azokat a szervezeti rendszereket, amelyek lehetıvé teszik az ilyenfajta mőködést. Ezek a nagyvállalatok általában a hagyományos, felülrıl irányított vagy kezdeményezett modellt alkalmazzák. Mégis fontos megjegyezni, hogy a kis és középvállalkozások azok, amelyek erıteljesebben kell, hogy figyelembe vegyék a tudásmenedzsment alkalmazásának szükségességét ahhoz, hogy a piacon maradást vagy a nagyobb piaci részesedés elérését biztosítani tudják. A tudásmenedzsment határterületként kezelhetı, noha jól meghatározható feladatrendszere van, eszközeiben és részben céljaiban számtalan átfedést mutat olyan területekkel, mint az informatika, magatartástudományok, emberi erıforrás menedzsment, vezetéstudományok, filozófia, szociológia. A vállalatok tulajdonosai, vezetıi teljességgel jogosan akkor vágnak bele változtatásokba, új nézetek elfogadásában, ha azoktól elınyöket remélhetnek. Megfigyelhetı, hogy míg a tudás fejlesztésének kérdésében pozitív általában a megítélés (továbbképzések, egyéni szaktudás fejlesztése, stb.), addig a meglévı tudás felmérését gyakorta szükségtelennek tartják. A tudás megosztását pedig kifejezetten veszélyesnek, elkerülendınek ítélik meg a cégek tulajdonosai, mőködtetıi. A vállalati menedzsment munkavégzésében megjelenı kompetencia alapú gondolkodás a vállalati gyakorlatban lehetıvé teszi a már birtokban lévı tudás felhasználásának hatékonyabb, eredményorientáltabb módját. A tudásmenedzsment alkalmazásának kérdésében nem a technikai, anyagi eszközök elérése jelenti az igazán nagy kihívást, hanem az emberi tényezı. A megfelelıen felkészült és folyamatosan gyarapodni, megújulni, ezáltal sikeresebbé válni akaró vállalkozók számára a piaci versenyben, a modern technológiákért folytatott küzdelemben a legolcsóbb alternatíva a tudásmenedzsment alkalmazása. Ez a gondolkodás nem igényel feltétlenül új rendszert, új világképet, ám szükségszerő a meglévı módosítása. A módosítás, és nem a váltás kihangsúlyozása azt jelenti, hogy a gazdálkodó szervezetek jelentıs részénél megfigyelhetı az, hogy ha a tudásmenedzsment teljes körő alkalmazása nem is, de az értelmezése már jelen van, és ezen szervezetek mőködtetésének részterületein már alkalmazás is létezik.
119
(95) Szenteleki Károly, Ph.D1 - Ph.D Ladányi Márta2 - Ph.D Gaál Márta2 - Ph.D Bisztray György3
A klímaváltozás egyes kockázatai a Közép-Magyarországi szılıtermesztésben Climate change effects on grape-vine production risk in Central Hungarian region
1 BCE
[email protected] Kertészettudományi Kar MIT, egyetemi docens, tanszékvezetı 2 BCE, docens 3 BCE, egyetemi tanár, tanszékvezetı
A globális klímaváltozás alatt egyrészt az éves átlaghımérséklet megtapasztalt emelkedı tendenciáját értik, de ugyanide sorolják az egyre gyakoribbá váló extrém idıjárási jelenségeket (hirtelen lezúduló nagy mennyiségő csapadék – aszály, illetve fagykárok – hıhullámok) is. A szılımővelı területek határvonalát, a termesztési régiók kialakulását elsısorban az éghajlat, a klimatikus viszonyok határozzák meg. A tartósan jó minıségő szılıtermést a 10-16oC-os hımérsékleti izotermák közt várhatunk. Hazánk várhatóan a legpesszimistább szcenáriók alapján is a minıségi szılıtermesztés izotermain belül marad, de az idıjárási anomáliák mind mennyiségben, mind minıségben meglehetısen szélsıséges évjáratokat produkálnak. Míg a mediterrán térségben a közismert kiegyenlítı hatások következtében viszonylag nagy biztonsággal lehet szılıt termeszteni, addig a Kárpát-medencében uralkodó kontinentális légköri viszonyok olyan stresszhatásokat idéznek elı, melyek a minıségen és mennyiségen keresztül negatív gazdasági következményekkel járnak. Ma már ismertek és elérhetık azok a klímaszcenáriók, amelyek a globális klímamodellek hazai leskálázását is megvalósítják. Segítségükkel vizsgálhatók azok a meteorológiai jelenségek, amelyek a szılıtermesztés területén középtávú, illetve hosszútávú kockázatot valószínősítenek. A tervezett cikk a RagCm3 klímamodell Közép-Magyarországra leskálázott adatai alapján elemez néhány, a szılımővelés területén fontos klimatikus feltételt.
120
(94) Szıke Antal, Ph.D1 - Katuláné Debreceni Diána2 - Kiss Erzsébet3
Kárpát-medencei ıshonos szılı bogyószín variánsok genetikai elkülönítése Genetic discrimination of berry colour variants of grape varieties autochthonous in the Carpathian basin
[email protected] Genetika és Biotechnológiai Intézet, tudományos munkatárs 2SZIE Genetika és Biotechnológiai Intézet, tanszéki mérnök 3SZIE Genetika és Biotechnológiai Intézet, Intézetigatgató
1SZIE
A több évezredes szılıkultúra a mutációk, természetes hibridizáció és a tudatos keresztezési munkák eredményeként több ezer szılıfajtával gazdagította az emberiséget. A ma emberének egyik feladata ennek a páratlan fajtagazdagságnak a megırzése a késıbbi generációk számára. A szılı génforrások megırzése és termesztésben való felhasználása megköveteli az egyes fajták pontos azonosítását és jellemzését. Jelenleg a fajták leírása morfológiai bélyegek és mikroszatellit (SSR) ujjlenyomatuk alapján történik. Mind az európai, mind a magyarországi termesztett és győjteményekben ırzött fajták közül találhatunk olyanokat, amelyek azonos SSR ujjlenyomattal rendelkeznek és csak a bogyók színében különböznek. Németh Márton ezeket a fajtacsoportokat concultának nevezte el. Egy-egy ilyen conculta különbözı bogyószínő fajtákból áll. Mikroszatellit genotipizálásunk során a régi kárpát-medencei fajták között hat concultát sikerült elkülönítenünk: „Bakator” (piros és tüdıszínő), „Lisztes” (piros és fehér), „Gohér” (piros, fehér és változó), „Furmint” (piros, fehér és változó), „Muskotály” (piros, fekete, sárga és csíkos), „Barátcsuha” (kék és szürke). Nyilvánvalóan ezek a fajták egy közös ısbıl alakultak ki rügymutációval és ezért genetikailag nagyon hasonlóak. A bogyók színét a héjban felhalmozódó antociánok mennyisége és minısége határozza meg. A növényekben az antociánok bioszintézisét különbözı gének és transzkripciós faktorok, ún. Myb-gének együttesen határozzák meg. A fehér szılıfajták bogyóhéja nem tartalmaz antociánokat, mivel a Gret-1 retrontranszpozon inszertálódott az antocián bioszintézisét szabályozó VvmybA1 transzkripciós faktor promoterébe. A VvmybA1 lokusz genetikai variabilitásának vizsgálatával a „Lisztes”, a „Furmint” és a „Muskotály” concultán belül a színes bogyójúakat sikerült elkülönítenünk a fehér fajtáktól. Megállapítottuk továbbá, hogy „Lisztes piros”, a „Piros furmint” és a „Piros muskotály” fajták a fehér bogyójúakból alakultak ki. A „Bakator”, a „Gohér” és a „Barátcsuha” conculták esetében feltételezzük, hogy az eltérı bogyószín más genetikai különbség eredménye.
121
(98) Szıke Barna - Májer János - Györffyné Jahnke Gizella - Varga Péter
Az erjesztési hımérséklet és a fajélesztık hatása a borok minıségére a Balatoni Borrégióban The influence of the temperature of fermentation and the yeasts to wine quality in the Balaton Wine Region
[email protected] PE Agrártudományi Centrum, borászati és fenntartási csoportvezetı PE Agrártudományi Centrum SzBKI Badacsony, igazgató PE Agrártudományi Centrum SzBKI Badacsony, Tudományos munkatárs PE Agrártudományi Centrum SzBKI Badacsony, Kutatási csoportvezetö, tudományos munkatárs PEAC Szılészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsony
A Balaton térsége számos tájfajtával büszkélkedhet. Ezek közül vizsgáltuk a Szürkebarát és a Juhfark fajták borainak paramétereit és érzékszervi értékét a fajélesztık és az erjesztési hımérséklet tükrében. A badacsonyi Szılészeti és Borászati Kutatóintézetben, a Budapesti Corvinus Egyetem Borászati Tanszékével és több kisebb-nagyobb borászattal együttmőködve 2008 elkezdtük a Szürkebarát, 2009-ben pedig a Juhfark ez irányú vizsgálatait, borászati technológiájának fejlesztését, amelyet napjainkban is folytatunk. Vizsgálataink kterjedtek fajélesztıhasználatra: elsıdleges aromafelszabadító másodlagos aromafelszabadító neutrális élesztıket használtunk. Vizsgáltuk továbbá, hogy 13-16-19 0C-os erjesztési hımérsékletek borászati hatása miben nyilvánulhat meg, más külsı hatások kizárása mellett. Az eredmények tükrében elmondható, hogy ezen tapasztalatok segítségével következetesen készíthetı a mai fogyasztók által oly keresett friss, könnyő és a gourmet borkedvelıknek kedves karakteres, tüzes badacsonyi tipusú bor is.
122
(25) Takács István, habil - Baranyai Zsolt
Mezıgazdaság a fogolydilemma csapdájában – a társadalmi fenntarthatóság tükrében Agriculture in the trap of prisoner dilemma – from point of view of social sustainability
[email protected] KRF Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, egyetemi docens, tanszékvezetı SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, egyetemi adjunktus
A magyar mezıgazdaság válságjegyei összefüggést mutatnak az elmúlt két évtizedben megmerevedett gazdasági és társadalmi modellel is. A kialakult üzemszerkezet megnövelte a mezıgazdasági üzemek ökológiai lábnyomát, ugyanakkor a társadalmi kapcsolatok, a gazdálkodók közötti kapcsolati hálók átalakultak, fellazultak. A bizalom foka lecsökkent. A modern közgazdasági irányzataként számon tartott új intézményi közgazdaságtan és a játékelmélet princípiumait alapul véve a tanulmány – egy kérdıíves kutatás adataira támaszkodva – azt vizsgálja, hogy a gazdálkodók között meglévı bizalmi fok, valamint a különbözı formákban rejlı függıségek milyen mértékben befolyásolják a formák közötti gazdálkodói választás preferenciáit, valamint az egyéni hasznossági függvényeknek milyen hatótényezıi vannak: kiemelten vizsgálva a társadalmi tranzakciós költségek között a támogatások szerepét. A gazdálkodók közötti információs aszimmetria, az abból származó bizalom hiánya miatt az optimum helyett az egyéni és a társadalmi ráfordítás egyaránt meghaladja a gazdaságilag indokolt mértéket.
123
(26) Takácsné György Katalin, habil - Sinka Anett - Lencsés Enikı
A sávpermetezés gazdasági összefüggései – üzemi tapasztalatok alapján Economic relationships of band spraying – according to farm experiences
[email protected] Károly Róbert Fıiskola, egyetemi docens Agárdi Farm Állattenyésztı és Növénytermelı Kft. SZIE GSZDI, PhD hallgató, SZIE GTK VGSZI, tanszéki mérnök
A növénytermesztés hozambiztonsága szempontjából meghatározó technológiai elem a tápanyag-utánpótlás és a növényvédelem. A kemikália felhasználás racionalizálás egyik módja a sávpermetezés. A tanulmányban üzemi szintő termelési adatok alapján vizsgáljuk a sávpermetezı gyomszabályozás költségekre és hozamra gyakorolt hatását, összehasonlítva – a gazdaságban a tápanyagellátásban már alkalmazott – precíziós gazdálkodással. Üzemi szintő kísérletek alapján megállapítható, hogy a sávpermetezı gyomszabályozás jól illeszthetı a vizsgált gazdaság növényvédelmi gyakorlatába, akár 50-60%-os megtakarítást is eredményezhet a növényvédı szerek felhasználásában, ami pozitív externáliaként jelenik meg a környezetben. Minden gazdaság számára, amely részt vesz az agrár-környezetvédelmi programban meg kell találni a közgazdasági és környezeti fenntarthatóság közötti összhangot.
124
(56) Ifj. Tenke János - Tolnai László - Tossenberger János
A takarmányok lizin-kiegészítésének hatása a fehérje és az aminosavak ileális emészthetıségére hízó sertésekben Effect of Lysine Supplementation of the Diets on the Ileal Digestibility of Protein and Amino Acids in Fattening Pigs
[email protected] Takarmányozástani Tanszék, PhD hallgató 2KE-ÁTK, hallgató 3KE-ÁTK Takarmányozástani Tanszék, egyetemi docens, tanszékvezetı 1KE-ÁTK
A gazdaságos és környezetkímélı sertéshús elıállítás alapja az állatok optimális fehérje és aminosav-ellátása, ezen belül pedig kiemelt jelentıség tulajdonítható az optimális lizinellátásnak. Szakirodalmi adatok szerint az iparszerő termelésre alkalmas sertések teljesítménye akár 30%-os eltérést is mutathat azonos tartási körülmények között, ami pedig aminosav szükségletükre is hatással van. További probléma, hogy az egyes ajánlások több mint egy évtizede kerültek összeállításra és az ezekben feltüntetett aminosav szükségleti értékek nem minden esetben képesek fedezni az állatok igényeit. Indokolt ezért azon vizsgálatok elvégzése, melyek a hízó sertések aminosav szükségletének további pontosítására irányulnak. Vizsgálatainkban arra kerestünk választ, hogy a takarmányok eltérı lizin-kiegészítése miként befolyásolja a fehérje és az aminosavak ileális emészthetıségét, kifejezetten nagy teljesítményre képes hibrid hízósertésekben. A kísérleteket 60-110 kg közötti élısúly intervallumban, kezelésenként 4, PVTC-kanüllel ellátott Hungahib-39 ártánnyal állítottuk be 2 ismétlésben (8 állat/kezelés). Az állatok élısúlya a kísérlet kezdetén 72,5±6,1 kg volt. A kísérleti takarmányokat kukorica-árpa-szója alapon, az ideális fehérje elv figyelembe vételével állítottuk össze. A kísérlet során 5 eltérı lizin-tartalmú takarmány hatását vizsgáltuk (7,5-, 8,2-, 9,1-, 9,9és 10,8 g lizin/kg takarmány). A kísérleti adatokat variancia analízissel elemeztük (SAS, 2004). Eredményeink alapján megállapítható, hogy a lizin-kiegészítés nem javította a nyersfehérje emészthetıségét (P≥0,05), ezzel szemben az össz lizin és össz M+C ileális emészthetısége már 9,1 g/kg-os lizin-tartalom esetén szignifikánsan javult (P≤0,05), a legkisebb lizin-tartalmú (7,5 g/kg) takarmány esetében mért értékhez képest. A lizin-tartalom további növelése (9,9- és 10,8 g/kg) azonban nem járt együtt ezen aminosavak emészthetıségének további javulásával (P≥0,05). Az össz treonin emészthetısége ugyancsak 9,1 g/kg-os lizin kiegészítés mellett nıtt meg szignifikánsan (P≤0,05), a további lizin-dózisok (9,9- és 10,8 g/kg) azonban azt tovább növelték (P≤0,05). Vizsgálataink eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy a lizin-kiegészítés az aminosavak ileális emészthetıségét differenciált módon befolyásolja ezt pedig a receptúrák összeállítása során is célszerő figyelembe venni.
125
(11) Tóth Gergely
A nem alternatív közgazdaságtan eredete és mibenléte – mitológia, vallásos hit vagy racionális tudomány? The Origin and Nature of Non-Alternative Economics – Mythology, Religious Belief or Rational Science?
[email protected],
[email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens, KÖVET Egyesület, fıtitkár
Közgazdaságtan órákon megkérdeztünk egyetemi hallgatókat (3 év alatt összesen 157-et), milyennek gondolják az embert. A tisztán önzetlent (könnyítésképpen Teréz anyát, vagy Gandhit raktuk a skála ezen végére) 0-val jelöltük, a „tökéletesen” gonoszt, egoistát, aki ráadásul hatalommal is rendelkezik aljas ösztöneinek kiélésére (itt Adolf Hitler vagy Néró császár volt az illusztráció) 10-essel. A hallgatók „az embert általában” 5,82-re, míg magukat 4,5-re értékelték. Inkább rossznak, egoistának gondolják tehát az embert általában, míg magukat, akirıl a legtöbb személyes tapasztalatuk van, inkább jónak. A különbség szignifikáns. Kétségtelenül ez a fıáram, a fıáramú médiában például a fiktív történetek szereplıinek fele erıszakos cselekedet áldozata vagy elkövetıje lesz, míg a valóságban ez csak ezrelékekben mérhetı. De vajon bizonyítható-e ez az emberkép? A legtöbben azt gondolják, igen, korunk gondolkodása a felvilágosodásból, az ész mindenhatóságából ered. Pedig a homo-oeconomicus (a közgazdaágtan szakkifejezése az önérdek-követı emberre) kifejezés Adam Smith munkájában nem is szerepel, csakúgy mint a ma legelterjedtebb közgazdasági tankönyvben, Samuelson és Nordhaus egyszerően elfelejt megemlékezni arról az axiómáról, amire utána közel 1500 oldalas levezetéseket épít. John Stuart Mill használta elıször a kifejezést, de inkább használatának korlátai miatt aggódott, mintsem bizonyította volna. Az önzı ember „szellemi atyjaként” talán néhány régen élt filozófus említhetı, leginkább Helvetius és Machiavelli. Elég ingatag alap egy olyan tudománynak, amely ma egzaktságában egyre inkább a matematika egyik alágaként szeret feltőnni. A legtöbb alternatív gondolkodó a homo oeconomicus kategóriáját próbálja felváltani valamilyen más emberképpel – eddig vajmi kevés sikerrel. A személy teljességét nem képes leírni a tudomány, sem önzı, sem altruista vonásokkal. Az ember nem is homo biologicus, akit determinálnának ösztönei. A szabad akarat emberét nem lehet lombikba zárni is megfigyelni. A modern közgazdaságtannal kapcsolatban azt kell megértenünk, hogy hihetetlen nagy felelısségünk rejlik abban, mire használjuk. Nem semleges tudomány vagy gép, hanem emberek közössége. Ha az ember már nem bízik társaiban és nem hisz már magában sem, a rendszer embertelen lesz, ennek egyik megnyilvánulása a fenntarthatatlanság. De a jelek azt mutatják, van más út is, s meg tudjuk változtatni a kollektív tudatunkat, csak meg kell értenünk, hogy a gazdaságkor vallása radikális reformra szorul.
126
(32) Tóth Éva1 – Lukács Gábor PhD2 – Kocsondi József CSc3
Örökség és turizmus a Georgikon Karon Heritage and Tourism on the Georgikon Faculty
[email protected] Egyetem, Georgikon Kar, tanársegéd 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, adjunktus 3Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi tanár 1Pannon
A turizmusban kiemelt prioritásként kezelik a kulturális örökség bemutatását. Swarbrooke (1994) megfogalmazása szerint az örökségturizmus „az örökségen alapul, ahol az örökség egyrészt a termék központi eleme, másrészt a fı motiváció a turisták számára”.
A Georgikon Kar, mint Európa elsıként alapított agrár-felsıoktatási intézménye, rendelkezik olyan attrakciókkal, amelyek a turisták számára vonzerıt jelenthetnek, közülük egy különleges színfolt a Szendrey Júlia szülıhelyén kialakított emlékszoba. E vonzerı fenntartása, és további fejlesztése közös érdekünk, de egyben kötelességünk is, ezért választottuk kutatásunk témájául.
Tanulmányunkban bemutatjuk a Szendrey-telepen található emlékszoba kialakításának rövid történetét, a megrendezett programokat, valamint az eltelt idıszak eredményeit. Ismertetjük a látogatók megkérdezésén alapuló felméréseinket, amelyekben többek között vizsgáltuk: az emlékszoba megismertetése érdekében bevetett marketing eszközök közül melyik mennyire bizonyult hatásosnak. Javaslatokat teszünk az emlékhely fejlesztésére és további kulturális programok rendezésére.
127
(79) Tóth József, habil
Tudáshasználat és versenyképesség a hazai borszektorban Knowledge management and competitiveness in the Hungarian wine sector
[email protected] Budapesti Corvinus Egyetem, egyetemi docens
A közép- és kisvállalkozások innovációs kapacitása jelentıs mértékben korlátozottak. Az ilyen kapacitások fejlesztése, illetve fenntartása nagyon hamar erıforrás korlátokba ütközik. Ugyanakkor az egyes területeken, mint pl. a borszektorban tapasztalható rendkívül éles verseny különösen a kisvállalkozások számára teszi megkerülhetetlenné az “ugrársra kész” innovatív menedzsment szemléletet. A belsı erıforrások szőkössége, továbbá a méretkorlát miatt kihasználhatatlan skálahozadék ténye arra kényszeríti a vállalkozásokat, hogy a partneri kapcsolatrendszeren alapuló külsı gazdasági erıforrásaikat mozgósítsák a szervezeti tudás kiterjesztése és az innováció hatékony alkalmazása érdekében. Általánosan elfogadott, hogy a közepes- és kisvállalkozások kompetitív elınyeinek megszerzésében és fenntartásában a termékekre, technológiára, folyamatokra és a piaci megoldásokra kiterjedı innovációs tevékenység meghatározó szerepet tölt be. Ebben a tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a magyarországi borszektorban (értve alatta a szılıtermelést és borászatot) kimutatható-e az innovatív menedzseri szemlélet jelenléte, illetve az adekvát tudáshasználat szerepet játszik-e valamilyen mértékben a vállalkozás sikerességében. A vizsgált idıszak (2004 – 2006) egybeesik az Európai Unióban kezdeményezett borreform éveivel, amikor megkerülhetetlenné vált az agresszív export bıvüléssel fellépı országok (elsısorban Ausztrália, Chile és Dél Afrika) piaci térnyerésére történı közösségi válaszadás. Az új közösségi irány alapvetıen a piaci folyamatok hatását, vagyis a még jobban felerısödı globális verseny szellemét közvetítette tovább. A szinte kizárólag közepes- és kisvállalkozási keretek között mőködı hazai borágazatban ezáltal az innováció felkarolása, alkalmazása és terjesztése még hangsúlyozottabbá vált.
128
(68) Tóth Z.1 - Dallos A.2 - Tollár Á.2 - Hoffmann S.1
Nagy keményítı tartalmú kukoricák termıképességének és bioetanol kihozatalának vizsgálata Studies on the yield and bioethanol recovery of starchy corn hybreds 1Pannon Egyetem,Növénytermesztéstani 2Pannon Egyetem,
és Talajtani Tanszék Fizikai Kémiai Tanszék
Öt új magas keményítı tartalmú hibridkukorica agronómiai és szemminıségi paramétereit vizsgáltuk szántóföldi kísérletekben és laboratóriumban. A szántóföldi kísérletek négy hazai termıhelyen kerültek beállításra. Az agronómiai vizsgálatok a virágzási idıre, a termıképességre és a szemméretre terjedtek ki. A minıségvizsgálatok során a keményítı, fehérje és olajtartalom, valamint a bioetanol kihozatal kerültek vizsgálatra. A bioetanol termelı képesség méréséhez szükséges hidrolízis és fermentációs folyamatok vizsgálata az ırlés és két lépésben történı enzimatikus elcukrosítás után, egy laboratóriumi bioreaktorban történt élesztıgombás erjesztés (Saccharomyces cerevisiae) segítségével. A vizsgált paraméterek közül a terméseredményekben regisztráltuk a legnagyobb, míg a szemek keményítı tartalmában a legkisebb eltéréseket. A vizsgálat tényezıi közül a termıhely hatása okozta a legnagyobb különbségeket, míg a hibridek hatása, noha szintén okozott jelentıs eltéréseket, a termıhely hatásánál kisebb mértékő volt. Jelen munka a TAMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003 projekt keretében készült. A projekt a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
129
(27) Török Áron
Földrajzi árujelzıs gyümölcspárlatok versenyképessége az EU-12 piacain Competitiveness of PDO fruit spirits in the EU-12 markets
[email protected] Budapesti Corvinus Egyetem Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszék, PhD hallgató
A földrajzi árujelzık egyre fontosabb szerepet kapnak napjainkban, s az Oltalom alatt álló Eredetmegjelöléső (OEM) termékek az Európai Unió minıségpolitikájának egyik kiemelt területét képezik. Ugyanakkor a földrajzi árujelzık és az OEM termékek versenyképessége közötti kapcsolat mindezidáig feltérképezetlen, meglehetısen kevés azon kutatások száma, amelyek az eredetvédelemben részesülı termékek versenyképességét vizsgálja. Ennek megfelelıen a jelen kutatás célja az, hogy megvizsgálja ezeknek a földrajzi árujelzıs termékeknek a versenyképességét az európai piacokon. A vizsgálat célterülete egy adott termékcsoportra fókuszál, s az új EU tagországokban (EU-12) elıállított gyümölcspárlatok helyzetét elemzi a régebbi tagországok (EU-15) piacain. A tanulmány a Balassa nevével fémjelzett megnyilvánuló komparatív elınyöket (RCA), illetve a Gehlhar-Pick által kidolgozott ár/minıség-versenyképesség modelljét használja módszertanként az elemzésekhez. Az eredmények azt jelzik, hogy az EU-12 országaiból származó földrajzi árujelzıs gyümölcspárlatok nagy része versenyképes az EU-15 piacain is, s megnyilvánuló komparatív elınyökkel rendelkezik. A 2001-2009 közötti adatok vizsgálata ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a versenyképesség szintje a vizsgált országokban folyamatosan csökkent, különösen a Közösséghez való csatlakozás után. A számítások azt is alátámasztják, hogy a kétirányú gyümölcspárlat-kereskedelemben az utóbbi években az EU-12 országok sikertelenek a versenyképességnek mind a minıségi, mind pedig az ár dimenziójában, ugyanakkor az egyes országok között jelentıs különbségek mutatkoztak. A fentiek alapján megállapítható, hogy noha az EU-12 országok gyümölcspárlatainak nagy része rendelkezik földrajzi árujelzıvel, azok folyamatosan veszítenek a korábban megszerzett pozícióikból az EU-15 piacian. A problémára a jövıbeni agrárpolitikai változások jelenthetnek megoldást, többek között a földrajzi árujelzık használatának szabályozásán, a megfelelı közös marketing megvalósításán és a versenyképesség növelésén keresztül.
130
(71) Turcsán Arion
A rizs fejlıdési szakaszainak alakulása a melegedı éghajlat hatására Magyarországon The effects of increasing temperature on the growing periods of rice in Hungary
[email protected] Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, PhD hallgató
Az éghajlatváltozás következtében új klimatikus körülmények alakulnak ki hazánkban is, melyek számos agrárkultúra számára kedvezıtlen helyzetet teremthetnek, viszont más, eddig perifériára szorult szántóföldi növény számára új lehetıségeket nyithatnak. Egy ilyen növény a magyar rizs. Hazánkban a rizstermesztés több évszázados múltra tekint vissza, sok kiváló magyar nemesítéső rizsfajtánk van, mégis kevésbé tud érvényesülni a hazai piacon. Az emelkedı üzemanyagárak új piaci lehetıségeket teremthetnek a komoly konkurenciát jelentı, viszont nagy távolságokról érkezı külföldi termékekkel szemben. Munkánk során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az éghajlatváltozás milyen lehetıségeket rejt a hazai rizstermesztés számára, melynek sikere leginkább a tenyészidıszak hıösszegétıl és a rendelkezésre álló vízmennyiségtıl függ. A potenciális rizstermı területek a nagy folyóink (Duna-Tisza-köze és a Tisza mellékfolyói) szomszédságában vannak, így a rizsparcellák folyamatos vízellátása megoldható, azaz. a rizstermesztés sikere a komoly technológiai fegyelmen túl jórészt a hımérséklet befolyásolja. Elemzéseink során a növény fejlıdési ütemére vonatkozóan az effektív hıösszeg alapján vontuk le következtetéseinket, felhasználva a RegCm3 klímamodell A1B forgatókönyvének meteorológiai adatait, a 20212050, valamint a 2071-2100 idıszakokra és az 1960-1990 bázisidıszakra, Szarvas és Kisújszállás településekre leskálázva. Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy ideális fejlıdési ütemet alapul véve és rögzített vetésidıponttal számolva hogyan változik a várható jövıbeni hımérséklet hatására a rizs bugahányási, virágzási és betakarítási idıszaka, azaz hogyan tolódnak el a hımérséklet emelkedésével a különbözı fejlıdési stádiumok. Megfigyeltük, hogy a bugahányási idıszak esetében a század végére közel három hetes eltolódással és közel egy hónapos koraisággal számolhatunk, a betakarítási idıszak lerövidül. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy a jövıben egyre stabilabb rizstermesztési feltételekkel kalkulálhatunk. A hazai rizstermesztés sikere a klímaváltozáshoz való megfelelı adaptációval is segíthetı, a termesztéshez szükséges már kiépített öntözıcsatorna hálózat revitalizálása és fejlesztése révén a vizes élıhelyek újbóli felhasználása is lehetıvé válhat.
131
(73) Túróczi Imre
A vezetıi számvitel, kontrolling és ellenırzés összefüggései az agrárgazdaságban
[email protected] Szolnoki Fıiskola, rektor, fıiskolai tanár
A vállalkozások gazdasági tevékenységének folyamatos megfigyelésében, a szükséges intézkedések elıkészítésében három szakterület feladatai jelentıs átfedésben vannak, gyakorta ugyanazt a célt szolgálják. Az említett területek a vezetıi számvitel, a kontrolling és a tulajdonosok által joggal igényelt hatékonysági ellenırzés. A vállalkozások gyakorlatában gyakran elıforduló nézetek szerint a kontrolling tevékenység a meghatározó, a másik kettı kiegészíti, illetve kiszolgálja azt. Írásomban ezt a témakört szeretném vizsgálni, igyekszem feltárni a párhuzamosságokat. In the continuous monitoring of business activities and in the preparation of necessary management actions there are significant overlaps in the three major areas of business management. These three major areas are the management accounting, the controlling and the rightly required efficiency control by the owner’s of the company. The prevailing opinion in business practice is that the controlling activity is the determining one and the two others only complement and support it. This study investigates into this area and tries to reveal the parallel activities in the three areas.
132
(81) Vámos Imre
Egyensúlyi árfolyambecslések és a válság Equilibrium exchange estimates and the crisis
[email protected] Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, fıosztályvezetı-helyettes
Az Amerikai Egyesült Államok ingatlanpiacát sújtó 2007 augusztusában kirobbant válság továbbgyőrőzve, vitathatatlanul megrendítette a Világ pénz- és tıkepiacait egyaránt. Következménye tovább súlyosbította a napjainkra jelentıs adósságválsággal küzdı fejlıdı, illetve a fejlett országok gazdaságait. Az államadósság felduzzadása, a költségvetési beavatkozás szükségessége az Európai Unió tagállamaiban is általánossá vált. Hazánkat követve Románia, Bulgária és a korábban csatlakozott országok közül Írország, Görögország és Portugália is nemzetközi beavatkozásra, közös uniós és IMF hitelnyújtásra szorult. Hazánk gazdaságát azonban a külföldi devizában történı lakossági eladósodottság is jelentısen terheli, emiatt a devizák között fennálló, az egymáshoz viszonyított értékük vizsgálata különös figyelmet érdemel. A napjainkra is kiterjedı válság vizsgálata során a 2008. évtıl bemutatott elıadásaimban kitértem a válság tıkepiacokat megrendítı hatásaira, a magyar monetáris politika forint árfolyamának védelmében tett lépéseire és a forint árfolyamát befolyásoló legfontosabb makroökonómiai és gazdaságpolitikai tényezık elemzésére. Idei elıadásomban, a megelızı vizsgálataim folytatásaként, válaszokat keresek a hazai és a lengyel deviza mellett az amerikai deviza árfolyamát befolyásoló változókra is euró árfolyamának alakulását alapul véve. A devizapiacok ármozgásai és a mögöttük meghúzódó fundamentumok összehasonlítását követıen empirikus módszerek segítségével teszek kísérletet a hosszú távú egyensúlyi árfolyam meghatározására alkalmazva az egyensúlyi árfolyamelméletek összefüggéseit többek között Clark és MacDonald (1998), Égert, Halpern és szerzıtársai (2005), Chen és MacDonald (2010) megelızı kutatásainak eredményeit felhasználva. Elemzésemben igyekszem rámutatni azokra a tényezıkre, amelyek hasonló módon magyarázzák két globális nagyhatalom devizái között fennálló kapcsolatot, ill. egy önálló árfolyampolitikát folytató, de világgazdasági szempontból kevésbé jelentıs ország és egy valutaövezet devizája közötti összefüggést.
133
(69) Varga Péter
Szemes betakarítás hatása a hibridkukorica vetımag csírázóképességére és genetikai tisztaságára The effects of shelled harvesting on the germination and genetic purity of maize seed
[email protected] Fejér Megyei Kormány Hivatal, PE Georgikon Kar vetımag-szaporítási fıfelügyelı, Ph.D hallgató
2009-ben 8 Pioneer hibridkukorica vetımag betakarítás utáni és egyéves csírázóképességét, valamint genetikai tisztaságát vizsgáltunk. A vetımag-szaporító táblákon kísérleti táblarészeket jelöltünk ki (kb. 10-10 ha), melyek felét szemesen, felét vele párhuzamosan, csövesen takarítottuk be. Célunk az volt, hogy megállapítsuk vajon a kukorica vetımag veszít-e a minıségi paramétereibıl (csírázóképesség, genetikai tisztaság), ha szemesen takarítjuk be? A vetımagot elıtisztítva, csávázatlanul 4 vetımagvizsgáló laboratóriumban, ISTA szabvány szerint csíráztattuk. Kettı, véletlenszerően kiválasztott hibridet 4 frakcióra bontottunk, és frakciónként is vizsgáltunk. Valamennyi csírázóképességi eredmény szabványos (90% feletti) volt. A morzsolt betakarítású vetımag csíraeredményei nem érték el a csövesen betakarítottét, de csak két hibridnél volt a különbség szignifikáns. Az abnormális csíranövényeknek számában a szemes csoport meghaladta a csövesét. A frakcionált vetımagtételek csíráztatása során a legkisebb csírázóképességi mutatót a közepes gömbölyő, a legnagyobbat a nagy lapos frakció érte el. A vetımagmintákat üzemi körülmények között tároltuk, majd betakarítás után egy évvel 4 hibridet újra csíráztattunk. Valamennyi hibrid esetében, mindkét kezelésnél csökkent a csírázóképesség, de szabványos maradt. Minden hibridnél a hagyományosan betakarított csoport felülmúlta a kísérleti csoportok eredményeit, de szignifikáns különbséget a két kezelés eredményei között nem találtunk. A genetikai tisztaság megállapítására az Izoelektromos Fókuszálás (IEF) módszerét és a fajtakitermesztést választottuk. A fajtakitermesztés során valamennyi hibridnél a csöves betakarítás jobb genetikai tisztaságát állapítottuk meg a morzsolttal szemben. Az IEF esetében az eredmények már nem voltak ennyire egyértelmőek, néhány esetben a morzsolt betakarítású vetımag eredménye bizonyult jobbnak. Az IEF vizsgálatból megállapítottuk, hogy az idegenek közül nem az ön-, hanem az idegenbeporzott növények voltak nagyobb számban. Fontos, hogy a megfelelı címerezés mellett meghatározó a kiinduló alapanyag genetikai tisztasága és a szelekciós munka! A kísérletsorozat folytatása után megfontolhatóvá válhat bizonyos esetekben a hibridkukorica vetımag szemesen történı betakarításának lehetısége.
134
(93) Varga Péter, Ph.D1 - Májer János Ph.D2 - Györffyné Jahnke Gizella Ph.D3 -
Németh Csaba4 - Remete János5 - Knollmajerné Sz. Gyöngyi6 - Imre Kornélia Ph.D7
Dízel tüzelıanyag emmissziójából származó anyagok esetleges káros hatásának vizsgálata szılı kultúrában Monitoring of possible harmful effects from diesel fuel emissions in vineyards
[email protected] Agrártudományi Centrum, kutatási csoportvezetı 2PE Agrártudományi Centrum, igazgató 3PE Agrártudományi Centrum, tudományos munkatárs 4PE Agrártudományi Centrum, ügyv. szakértı 5PE Agrártudományi Centrum, ügyvivı szakértı 6PE Agrártudományi Centrum, szılész technikus 7Pannon Egyetem, egyetemi tanársegéd 1PE
Szabadföldi körülmények között, modellkísérletekben vizsgáltuk a dízel hajtóanyag kipufogógázaiban keletkezı esetleges káros anyag komponensek hatását, a talaj-szılı növénybor rendszerben. A vizsgálatban célul tőzzük ki a dízel kipufogógáz hatásának vizsgálatát (PAH vegyületek, széntartalom, nehézfémek ), valamint teljes növény- és talajanalízist. A kísérletek beállítása elıtt a Pannon Egyetem Föld- és Környezettudományi Intézet Tanszék munkatársai tesztkorongok segítségével mintát vettek a dízel üzemő kipufogógázból (különbözı üzemelési körülmények –motor terhelések- között) mért kísérleti körülmények között, a széntartalom kimutatása céljából. Ezen eredmények alapján határoztuk meg a szabadföldön az egy parcellára jutó kezelési idıtartamot, és dózist, mely vélhetıen mérhetı eredménnyel szolgál majd. A kísérletben alkalmaztunk lombkezelést, talajkezelést, talaj+lombkezelést, természetesen kontroll kezeléssel egybekötve, a vegetációs idıszakban két alkalommal, a fürtzáródás és a zsendülés idıszakában. Mindez természetesen randomizált elrendezésben, kezelésenként 4 ismétléssel valósult meg. Mindkét idıpontban talaj- és levélmintaszedés történt a parcellákról. A talaj –és a levélminták vizsgálata a kutatóintézet akkreditált laboratóriumában történt, valamint a minták PAH analízise, és TC meghatározása a Pannon Egyetem Föld- és Környezettudományi Intézet Tanszék munkatársai által történt. Megállapították, hogy a kipufogógáz vélhetıen a levélzetrıl egyrészt lesodorja a PAH vegyületeket. Továbbá a talajkezelés során az illékony vegyületek elpárologva feljutnak a levelekig, ez okozhatja a talajkezelt levelek felületén mért nagy össz. PAH koncentrációt. A talajból a vizsgált PAH vegyületek egyértelmően kimutathatóak. A kutatóintézet laboratóriuma által elvégzett talajvizsgálat alapján megállapítható, hogy a makro és mikroelemek, valamint a nehézfémtartalom esetében lényeges különbséget a kezelések között nem találtunk, hasonló következtetésre jutottunk a levélanalízis és a boranalitikai vizsgálatok során is. Összességében a kezeléshatások pontosabb megismerése érdekében a vizsgálatok folytatását mindenkép indokoltnak tartjuk. Ez a kutatás a TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003 számú projekt segítségével jött létre.
135
(82) Vásáry Miklós Ph.D1 - Baranyai Zsolt Ph. D2 - Baksa Adrienn3
Közösségi transzferek hatása és jelentısége egyes új tagállamok mezıgazdaságában Influence and Importance the Common Transfers in Some New Member States Agriculture
[email protected] Gazdaság és Társadalomtudományi Kar adjunktus 2SZIE Gazdaság és Társadalomtudományi Kar, adjunktus 3Vidékfejlesztési Minisztérium, titkárság vezetı 1SZIE
Az Európai Unió közösségi transzferek következtében megjelenı pótlólagos források felhasználása, többlet forrásként való megjelenése meghatározó gazdaságösztönzı és fejlesztı hatásokat eredményez. A kohéziós kiadások után, a jelenlegi költségvetési szerkezetben, a mezıgazdaságra fordított kiadások a második legjelentısebb kiadási tételt képezik. A jelenlegi költségvetési tervezési periódusban a teljes EU GNI értékének 0,35%-t kitevı, 7éve alatt közel 330 milliárd (2011-ben 58,7 milliárd) eurós összeg hatása és felhasználásának eredményessége alapjaiban befolyásolja az ágazat mőködését és fejlıdését. A várható és jelenleg zajló átalakulások (pl. Közös Agrárpolitika – KAP, európiaci feszültségek) és a 2014 után költségvetés várható tervezési eseményei fényében ez a forrás és az elosztásának szerkezete meghatározó módon értékelıdik fel. A 2004. évi Európai Uniós bıvítés valamennyi új tagállam esetében – az esetelegesen megjelenı nehézségek ellenére – számos esélyt és kitörési pontot kínált. Az egységes belsı piac széleskörő hatásai mellett a mezıgazdaságban a KAP és a közösségi transzferek jelentette piaci stabilitás és forrásallokáció bírt a legnagyobb jelentıséggel. Valamennyi új tagállam esetében a korábbi szerkezeti, termelési és fejlıdési sajátosságok újratervezésével és átalakításával kecsegtettek ezen intézkedések és források. Azonban ténylegesen tetten érhetı-e a tagállamok esetében a pozitív hatás? Melyik tagállam mondhatja el magáról, hogy érdemi hatása és eredménye volt a transzfereknek és azokat hatékonyan tudta felhasználni? Más szóval a közösségi források az ágazat kimutatható fejlıdését és stabilitását eredményezték-e a megvizsgált államokban? Jelen tanulmány célja, hogy alapjaiban vizsgálja meg, derítse fel és elemezze a közösségi transzferek volumenét, hatását az egyes vizsgált tagállamok ágazati sajátosságai, piaci és termelési pozíciói viszonylatában. Egyúttal válasszal szolgáljon a feltett kérdésekre és érdemi lehetıségeket és javaslatokat vázoljon fel.
136
(80) Varga Tibor, Ph.D
A Natural Hedge befolyása a terménybiztosítások elterjedésére Influence of Natural Hedge in penetration of agricultural insurance in Hungary
[email protected] Agrárgazdasági Kutató Intézet
A klimatikus változások erısödése az agrárágazatban a kockázatkezelés módozatainak újragondolását igényli. A legelterjedtebb árbevétel-stabilizálási megoldásnak, a terménybiztosításnak a terjedése több éve stagnál. Ennek oka, hogy a termelık díjvállalási hajlandósága és az üzleti biztosítók díjajánlásai nem találkoznak a biztosítási konstrukciók piacán. Az eltérı díjelképzelések közötti rés finanszírozása a költségvetésre vár, ahogyan az 2004-ig is történt. Azonban a hozamkieséses években az árak emelkednek, és ezáltal részben kompenzálják a termelık bevételkieséseit. Ezt a természeti hedge ként ismert jelenséget figyelembe kell venniük a termelıknek, amikor kártérítési várakozásaikat képezik. Amennyiben a termésátlagoknak és az egységáraknak ez az ellentétes irányú mozgása jelentıs kártalanítási tényezı, és a termelık is annak fogadják azt el, elképzelhetı az egyetértés létrejötte termelık, biztosítók és az állam között a biztosítási díjtámogatások tekintetében, amely a mezıgazdasági termelés jövedelemstabilitásának irányába tett fontos lépés lehet. Ezért üdvözlendı minden olyan vizsgálat, a mely a natural hedge hazai jelenlétét, annak mértékét, termelıi elfogadottságát vizsgálja. Elıadásomban a Testüzemi Információs Rendszer adatai alapján, hét évre visszamenıen vizsgálom a természeti hedge meglétét a fıbb növénytermesztési ágazatokban. Vizsgálom a növénybiztosítások elterjedésének mértékét, valamint a kártérítések és a hozamkiesések kapcsolatát üzemsoros adatok felhasználásával, kistérségi szinten. Mindezen vizsgálatok eredményeinek tükrében teszek kísérletet annak megállapítására, hogy a fajlagos hozam és ár összefüggés játszik-e, és a jövıben játszhat-e szerepet a terménybiztosítások hazai terjedésének felgyorsításában.
137
(116) Verdó György
A megújuló energiafelhasználás szerepének növelése a szakosított önkormányzati szociális ellátórendszer intézményeinek főtéskorszerősítésével Hajdú-Bihar megyében Increasing the role of renewable energy sources by modernising the heating system of the institutions of the specialised local authority social service system in Hajdú-Bihar county
[email protected] Hajdúsági Szociális Nonprofit Kft.
A tanulmány célja, hogy transzparensen bemutassa az alternatív energiagazdálkodás területén a megújuló energia felhasználásából származó kedvezı környezetkímélı hatások és a jelentıs pénzügyi megtakarítások lehetıségeit a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat tulajdonában lévı nonprofit gazdasági társaságok fenntartásában mőködı bentlakásos szociális intézményekben. Mint ismert, a Magyar Köztársaság 2020-ig 14,65 %-ra kívánja növelni a megújuló energia arányát a primer energia felhasználásban. Ebben a folyamatban szerény hozzájárulásokkal is komoly lehetıségeket kínál a szociális intézményhálózat főtéskorszerősítése, amelyek jelenleg általánosan jellemzı módon elavult, korszerőtlen és energiapazarló főtési rendszereket használnak. A megújuló, elsısorban az energianövények termesztésébıl és egyéb faalapú főtıanyagokból (pl. pellet) nyert energiák felhasználása, s ezzel együtt a környezetkímélı, korszerő főtéstechnikai rendszerek alkalmazása egyszerre kínál komoly megtakarítási lehetıséget a gazdálkodási gondokkal küzdı önkormányzati intézményekben, illetve hozzájárulást jelenthet a környezetkímélı technológiák elterjedéséhez. Mindez együtt – egy adott szegmensét tekintve – az ország jelenlegi energiafüggıségét is enyhítheti, mindenekelıtt az által, hogy elıször a szociális intézmények, késıbb más közintézmények energiafelhasználásának egyre jelentısebb része számára kínál reális alternatívát a megújuló energiák egyre nagyobb arányú hasznosításával, különös tekintettel a szakosított szociális ellátórendszer fenntarthatóságainak szempontjaira.
138
(28) Weber Erika
Egy állami gazdaság átalakulása a rendszerváltás után Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, PhD hallgató
Kutatásom a rendszerváltást megelızıen mőködı, illetve az azóta létezı mezıgazdasági üzemi modellek vizsgálatára irányul. Közismert, hogy az 1990 elıtti három évtizedben a magyar mezıgazdaság alapvetıen nagyüzemi jellegő volt; ugyanakkor egy-két ágazata világviszonylatban is jelentıssé vált. A rendszerváltás után az agrárágazat teljesen új feltételek közé került. Megindult a régi modell lebomlása (exportpiacok elvesztek, kárpótlás, földtörvény); létrejött a piacgazdasági rendszer; s immáron az EU iránymutatásának megfelelıen szervezıdhet a hazai mezıgazdaság. Kutatásom eredményeképpen felvázoltam egy ma is mőködı vállalkozás (Városföldi Agrárgazdaság Zrt.) gazdasági tevékenységét. Ez a nagygazdaság mind állattenyésztéssel, mind növénytermesztéssel foglalkozik, és a korábbi állami gazdaság és szövetkezet területein helyezkedik el, amelyek a rendszerváltás utáni idıkben kerültek hozzá. A társaság tevékenységének bemutatásával próbálom a nagygazdaságok átalakulási lehetıségeit bemutatni. Eredményeim kapcsán úgy érzem, hogy az itt lezajlott átalakulási, fejlesztési folyamatok példaértékőek lehetnek a magyar agrárium számos üzeme számára.
139
(40) Christina Yancheva, Atanas Sevov, Nanko Popov
Effects Of Seeding Rate And Row Spacing On Multifoliolate Alfalfa Forage Yield
[email protected] Agricultural University, Plovdiv, Bulgaria
Little information is available regarding the effect of seeding rate and row spacing on multifoliolate alfalfa (Medicago sativa L.) forage yield and its components. The experiment were performed at the experimental farm of the Agriculture University-Plovdiv, Bulgaria during three growing seasons (2004-2007). The experiment used a randomized complete block design with four replications. Treatments were arranged as 2 × 3 × 2 factorial combination of two multifoliolate alfalfa varieties – ( A1- Mnogolistna 1; A2- Legend) three row spacings ( В1 – 12,5 cm; В2 – 25 cm; В3 – 50 cm) and two seeding rates (C 1 – 25 kg/ha; C 1 – 15 kg/ha). The highest total forage yields for study period were received when multifoliolate varieties were sown in 12, 5 cm row space regardless of used seeding rate. The seeding rate of 15 kg/ha had the positive effect on total leaf number and multifoliolate leaves expression. Our results showed that multifoliolate alfalfa varieties could be sown with lower seeding rate (15 kg/ha) than the rate used for standard trifoliolate varieties. Author, position: Christina Yancheva, Vice Rector University: Agricultural University-Plovdiv, Bulgaria
140
Jegyzetek
141
Jegyzetek
142
SZEKCIÓBEOSZTÁS
I.
II.
III.
Szekció
Idıpont
Elnök
Társelnök
Titkár
ALTERNATÍV KÖZGAZDASÁGTAN
Csütörtök Díszterem 14.00-17.00
Dr. Kiss Tibor
Dr. Tóth Gergely
Kis-Simon Tünde
FENNTARTHATÓSÁG A
Csütörtök D/KisDr. Rieger 14.00-18.00 tanácsterem László
Dr. Kocsondi József
Tóth Éva
TALAJTAN ÉS TÁPANYAG- Csütörtök Dr. Gyıri D/I. elıadó GAZDÁLKODÁS 14.00-16.00 Zoltán
Dr. Sárdi Katalin
Hernádi Hilda Ágnes
VIDÉKFEJLESZTÉSBEN
ÁLLATTENYÉSZTÉS
D/II. Csütörtök 14.00-17.30 elıadó
Dr. Husvéth Ferenc
Dr. Seregi János
Dr. Bene Szabolcs
Csütörtök D/III. 14.00-17.00 elıadó
Dr. Matuz János
Dr. Hoffmann Borbála
Jakusch Pál
Péntek 9.00-12.00
Díszterem
Dr. Túróczi Dr. Pupos Imre Tibor
Dr. Lukács Gábor
SZİLİTERMESZTÉS ÉS KERTÉSZET
Péntek 9.00-12.15
D/I. elıadó
Dr. Májer János
Dr. Kocsis László
Sipos Péter
ÁLLATTENYÉSZTÉS Halászat alszekció
Péntek 9.00-11.00
D/II. elıadó
Dr. Székely Csaba
Dr. Bercsényi Miklós
Felföldi Zoltán
FENNTARTHATÓSÁG ÉS ALTERNATÍV ENERGIA
Péntek 9.00-12.00
D/III. elıadó
Dr. Anda Angéla
Dr. Bai Attila
Pintér Gábor
Csütörtökpéntek
D-épület folyosók
Közös megtekintés: Dr. Szabó Imre László csütörtök 13.30-14.00
IV. Állattenyésztés és takarmányozás alszekció
V.
NÖVÉNYNEMESÍTÉS ÉS NÖVÉNYTERMESZTÉS
VI. AGRÁRÖKONÓMIA
VII.
VIII.
IX.
Hely
X. POSZTER
143
ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT Csütörtök
Délelıtt
9.00-10.00 Regisztráció
Ebéd
10.00-12.30 Plenáris ülés
12.30-13.30 Ebéd a Pethe Ferenc Kollégium ebédlıjében.
Péntek 9.00-12.00 Párhuzamos szekciók VI. Agrárökonómia (D-díszterem) VII. Szılıtermesztés és kertészet (D/I.) VIII. Állattenyésztés Szekció, Halászat alszekció (D/II.) IX. Fenntarthatóság és alternatív energia (D/III.) 11.30-12.30 Ebéd a Pethe Ferenc Kollégium ebédlıjében.
Este
Délután
13.30-14.00 Poszterek megtekintése 14.00-18.00 Párhuzamos szekciók
144
I. Alternatív közgazdaságtan (D-díszterem) II. Fenntarthatóság a vidékfejlesztésben (Kis tanácsterem) III. Talajtan és tápanyag-gazdálkodás (D/I.) IV. Állattenyésztés Szekció, Állattenyésztés és takarmányozás alszekció (D/II.) V. Növénynemesítés és növénytermesztés (D/III.) 19.00 Szakember találkozó és fogadás a Georgikon Hotelben (Keszthely, Georgikon u. 20.)
13.30-16.30 Szakmai Program, Borbemutató Georgikon Pincészet, Cserszegtomaj (Busz 13.15-kor indul a Kollégium elıl)
