Zöld IT: Miért most ruháznak be a közepes vállalatok?

Zöld IT:

Miért most ruháznak be a közepes vállalatok?

ZÖLD IT: MIÉRT MOST RUHÁZNAK BE A KÖZEPES VÁLLALATOK?

INFO-TECH KUTATÓCSOPORT

Bevezetés A vállalatok és a kormányok világszerte minden korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak a környezetvédelemre. A davosi Világgazdasági Fórumon elôadott soron kívüli beszédében az akkor brit miniszterelnök, Tony Blair azt mondta, olyan mennyiségû bizonyíték áll rendelkezésre, hogy haladéktalanul lépnünk kell a globális felmelegedés miatt. Ez a kijelentés egy olyan idôszakban hangzott el, amikor a vezetô társadalmi és üzleti körökben éppen alapvetôen megváltozott a környezetvédelemrôl folytatott diskurzus. 2009 januárjában a volt amerikai elnök-helyettes, Al Gore határozott lépésekre szólította fel a Kongresszust. Azt mondta, „irányváltásra” van szükség, és a Kongresszusnak vezetô szerepet kell vállalnia egy új, globális klíma-megállapodás elôkészítésében, hogy az ENSZ által 2009 decemberében Koppenhágában tartandó, éghajlattal foglalkozó csúcstalálkozó sikeres lehessen. A várakozások szerint ezen a csúcstalálkozón az ipari országok a korábbinál átfogóbb, konkrét lépéseket tartalmazó klíma-egyezményben állapodnak majd meg, amely a Kiotói Egyezmény helyébe léphet. Ahogy szaporodnak az éghajlatváltozással és fenntartható növekedéssel kapcsolatos aggályok és sûrûsödnek a teendôk, a vállalatoknak nehézséget okoz, hogy versenyképességük megôrzése mellett csökkentsék ökológiai lábnyomukat. Mivel érzékelik az ügyfelek és más érintettek irányából rájuk nehezedô nyomást, a vállalatok elkezdték komolyan javítani hatékonyságukat a környezetvédelem terén, felismerve, hogy ha itt nem teljesítenek jól, az gyakran negatív hatással van a profitjukra. Számos kormány agresszív környezetvédelmi politikát vezet be, amely felöleli az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését, a környezeti erôforrások védelmét, a környezetbarát energiaforrások támogatását és a jobb energiahatékonyság ösztönzését. 2009-ben ezen felül a vállalatoknak a gazdasági környezet kedvezôtlen hatásaival is szembe kell nézniük. Az üzleti és az informatikai felsô vezetôk egyaránt azt kutatják, hogy milyen kézenfekvô módokon csökkenthetik a költségeket a szûkös költségvetések és alacsonyabb profit kompenzálására. A cégek informatikai osztályai már a múltban is szûkös keretbôl gazdálkodtak, most pedig újabb lehetôségeket keresnek, hogy az üzleti értékek feladása nélkül csökkenthessék költségeiket. Számos vállalat felismerte, hogy a Zöld IT projektek révén úgy takaríthatnak meg költségeket, hogy közben megreformálják szervezetüket, kielégítik az érintettek igényeit és teljesítik a törvényi és szabályozási követelményeket. A tanulmányban az IBM és az Info-Tech Kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a Zöld IT projekteket véghez vivô vállalatok a kiemelkedô környezetvédelmi eredmények mellett jelentôs költségmegtakarítást is elértek.

Ez a dokumentum az Info-Tech Kutatócsoport által az IBM megbízásából végzett felmérés eredményeit tartalmazza. 12 országban és 8 különbözô iparágban mûködô közepes vállalatoktól kerestünk meg több mint 1000 informatikai szakembert. Kérdôíveket töltöttek ki és beszélgetést folytattunk velük, hogy megtudjuk, miért fognak a vállalatok Zöld IT projektekbe, és hogyan jelennekmeg ezek eredményei költségmegtakarítás, üzleti érték és környezeti elônyök formájában.

1. oldal



Tartalomjegyzék Vezetôi összefoglaló ............................................................................................. 3. oldal 1. rész: A Zöld IT fejlôdése .................................................................................... 4. oldal 2. rész: Konszolidáció és virtualizáció .................................................................... 7. oldal 3. rész: Energiahatékonyság ................................................................................. 9. oldal 4. rész: Kevesebb utazás .................................................................................... 13. oldal 5. rész: Eszközök megsemmisítése ..................................................................... 14. oldal 6. rész: Zöld IT személyiség-típusok ..................................................................... 15. oldal 7. rész: A Zöld IT sikere ...................................................................................... 17. oldal Következtetés .................................................................................................... 18. oldal

2. oldal



Vezetôi összefoglaló A vállalatok világszerte elkezdték felismerni, hogy a környezeti kérdésekkel való foglalkozás a jövedelmezôségüket is növeli. Nem lettek egyik napról a másikra mind lelkes környezetvédôk, bár tény, hogy sokszor ezt a képet festik magukról. A vállalatok valójában lehetôséget látnak a környezetvédelemben: ha környezetvédelmi szempontból hasznos lépéseket tesznek, pénzt takarítanak meg, egyszersmind a technológiát is hatékonyabban alkalmazzák. Nagy lehetôségek rejlenek az informatika területén, ahol manapság sok vezetôt foglalkoztat a technológia környezetbarátabbá tétele. Ez a tanulmány 11, a világ különbözô részein mûködô közepes vállalat Zöld IT projektjének a bevezetésé és hatásai vizsgálja meg. A projektek a következô területekre terjednek ki: szerver-virtualizáció és -konszolidáció, az adattárolás konszolidációja, desktop-virtualizáció, létezô szerverszobák felújítása, új építésû szerverszobák, az energiafelhasználás mérése, a PC-k energiagazdálkodása, nyomtató-konszolidáció, telekonferenciák, távmunka, illetve az informatikai berendezések újrahasznosítása. A legnépszerûbbek ezek közül az adattárolás konszolidációja, a telekonferenciák és a távmunka, amelyek mindegyikével azonnal költségcsökkentést lehet elérni, miközben a vállalat ökológiai lábnyoma is csökken. Úgy látjuk, a jövôben jelentôs érdeklôdés lesz a szerver-virtualizáció és az adattárolás konszolidációja iránt is. A közepes vállalatok 25%-a már megvalósított valamiféle virtualizációs vagy tárhely-konszolidációs projektet, és további 50%-uk tervezi ezt a következô 12 hónap során. Ez a növekedési ütem igazolja a szerver-virtualizáció és tárhely-konszolidáció elônyeit: az ilyen megoldások növelik a költséghatékonyságot, könnyen felügyelhetôk és csökkentik az energia-felhasználást. Mind a 11 projekt esetében a költségek ellenôrzése volt a legfôbb motiváció. A költségcsökkentésen belül négy fô elônyt különböztethetünk meg: csökken az áramfogyasztás, kevesebb fogyóeszközre van szükség, a jövôben csökkennek az üzemeltetési költségek vagy szükséges beruházások, és hitelre vagy visszatérítésre lehet szert tenni a helyi szolgáltatóktól vagy a kormányzattól. Sok vállalat ezen kívül két további fontos szempontot is megnevezett: a projektek révén jobban meg tudtak felelni az ügyfelek igényeinek, illetve több hasznos üzleti funkciót tudtak nyújtani. A Zöld IT projektet fontolgató vállalatoknak azt is érdemes szem elôtt tartani, hogy a legtöbb ilyen megvalósult projektet a cégek sikeresnek ítéltek. Az összes Zöld IT projekt 65%-ánál sikerült teljesíteni vagy akár túlszárnyalni az eredeti célokat. Más szavakkal: a vállalatok jellemzôen elérik, amit akarnak, és további elônyökre is szert tesznek, amelyekre kezdetben nem is számítottak.

Zöld IT: Meghatározás A Zöld IT olyan kezdeményezéseket és stratégiákat jelent, amelyek csökkentik a technológia ökológiai lábnyomát. Ez a gyakorlatban többek között azt jelenti, hogy csökken az energiafelhasználás és kevesebb fogyóeszközre (hardverre, áramra, üzemanyagra és papírra) van szükség. Ezáltal a Zöld IT projektek a környezetvédelmi elônyök mellett csökkentik az energiafelhasználás, beszerzés, felügyelet és támogatás költségeit is. A költségmegtakarításon és környezetvédelmi elônyökön túl egyes projektek eredményeképpen a vállalat képes lesz megfelelni az érintettek vagy a szabályozó hatóságok igényeinek és követelményeinek. A szerver-virtualizáció például lehetôvé teszi a vállalatok számára, hogy csökkentsék a jövôbeli szerverbeszerzések tôkeköltségét, illetve az üzemeltetéshez szükséges energia-, karbantartási és felügyeleti költségeket. Az áramfogyasztás ökológiai lábnyoma és a jövôben újrahasznosítandó berendezések mennyisége egyszerre csökken, és a vállalat gyakran élhet a helyi szolgáltatók vagy a kormányzat energia-megtakarítást ösztönzô támogatásával.

A tanulmányban azt vizsgáljuk, hogyan csökkentették a költségeiket és váltak környezetbarátabbá a vállalatok a Zöld IT révén, és összegyûjtjük az élen járó közepes vállalatok jellemzôit.

A tanulmány módszertana A tanulmányt az Info-Tech Kutatócsoport készítette az IBM megbízásából. 2008 decembere és 2009 januárja között 1047 informatikai szakember és döntéshozó vett részt online felmérésünkben. A megkérdezettek 12 országban, 8 különbözô iparágban mûködô, 100-1000 fôt foglalkoztató cégeknél dolgoznak. Ezen felül 20 emberrel 40 perces mélyinterjút is készítettünk. Mind a felmérés, mind a beszélgetések során arra kértük a válaszadókat, hogy írják le az összesen 11 Zöld IT projekt bevezetését, illetve jellemezzék vállalatuk helyzetét, hozzáállását és a projekt melletti döntésük okait. Arra is megkértük ôket, hogy jellemezzék a környezetvédelem helyzetét, a környezetvédelmi lépéseket saját üzletágukban és régiójukban. A válaszokat a továbbiak során tortadiagramokon ábrázoljuk. Kanada 8%

100-250 alkalmazott 30%

Északi országok 5%

Németország 8%


Franciaország 8% Japán 10%


3. oldal

Közszolgáltatások 7% Egyesült Államok 32%

India 10%

Távközlés 7%

Média és szórakoztatóipar 7% Biztosítás 7%

Brazília 10% Nagy-Britannia 10%

Elektronika 10% Nagykereskedelem 11%


Ipari 25%

Viszonteladás 15% Bankszektor 11%


1. rész:

A Zöld IT fejlôdése A Zöld IT trendek áttekintése A jelentésben négy fô csoportba osztjuk a 11 vizsgált Zöld IT projektet: Virtualizáció és konszolidáció, Energiahatékonyság, Kevesebb utazás és Eszközök megsemmisítése. Virtualizáció és konszolidáció: Ide tartozik a szerver-virtualizáció és -konszolidáció, az adattárolás konszolidációja és a desktop-virtualizáció. Az ilyen projektek jellemzôen azáltal csökkentik a költségeket és növelik az energiahatékonyságot, hogy optimálisabban hasznosítják a meglevô és új számítási és adattárolási kapacitásokat, a villanyáramot, hûtést, szellôztetést és az ingatlanokat. Energiahatékonyság: Ide tartozik a szerverszobák felújítása, új szerverszobák építése, az energiafelhasználás mérése, a nyomtató-konszolidáció és a PC-k energiagazdálkodása. Az ilyen projektek esetén az energiahatékonyság vagy alacsonyabb energiafogyasztás révén érhetô el jelentôs költség-megtakarítás. Kevesebb utazás: Ide tartozik a telekonferencia, távoli csapatmunka és a távmunka. Az ilyen projektekkel az utazás, üzemanyag és általában a közlekedés költségei csökkenthetôk. Eszközök megsemmisítése: Ide egyedül az informatikai berendezések újrahasznosítása tartozik. A felmérésben részt vevô vállalatok fele vagy kísérleti jelleggel, vagy élesben megvalósítja a 11 Zöld IT projekt legalább egyikét. A leggyakrabban megvalósított projektek jobbára mind jelentôs költségmegtakarítást eredményeznek már a projekt elején, méghozzá kevés befektetés árán. Az adattárolás konszolidációja, a telekonferencia és a távmunka a legnépszerûbbek; ha helyesen valósítják meg ôket, ezek mind azonnali költségmegtakarításhoz vezetnek. Az olyan projektek, amelyek hosszú távon csökkentik a mûködési költségeket, jelen pillanatban kevesebb figyelmet kapnak, ám az elkövetkezô hónapok során a vállalatok alaposan megvizsgálják majd ezeket a lehetôségeket. Az új szerverszobák építése, a desktop-virtualizáció és az energiafelhasználás mérése lassabban terjed, de a vállalatok komoly érdeklôdést mutatnak irántuk a következô egy év során. A megkérdezett informatikai osztályok mintegy egynegyede tervezi egy vagy több ilyen projekt megvalósítását a következô 12 hónapban. Az energiafelhasználás mérése kiváltképp fontos, hiszen az innen származó adatokkal igazolható az informatikai eszközök valódi energiaköltsége, és a vezetôk ezáltal hozhatnak döntést arról, hogy az IT-infrastruktúra melyik részét optimalizálják a következô lépésben. Az egyik dán informatikai vezetô, aki nemrég kezdte el mérni a szerverszoba energiafelhasználását, ezt mondta: „Ha [fogyasztásmérôket] vezetünk be, most és hosszú távon is követhetjük az áramfogyasztást és a hatékonyságból eredô megtakarításokat.” A válaszadók néhány kevésbé elterjedt projekt elônyeivel nem igazán voltak tisztában. Ahogy azonban a vállalatok felismerik az ezekbôl származó elônyöket, jobban el fognak terjedni. Összességében az új szerverszobák építése, a távmunka és az energiafelhasználás mérése a legsikeresebb projektek. Ez ismét csak azt jelzi, hogy a Zöld IT projektek révén nem elhanyagolható megtakarítást lehet elérni. A vállalatok több mint 80%-a már megvalósított Zöld IT projektet, vagy tervez ilyet a közeljövôben Megvalósított

60%

52%

50%

48%

44%

48%

48%

Tervezi 53%

57%

52%

56%

51%

40%

40% 30% 20%

37%

10%

39%

36%

42%

38%

35%

34%

36%

31%

33%

32%

Egy közepes, Nagy-Britanniában és Észak-Amerikában mûködô viszonteladó új szerverszobát épített egy fenntartható, vegyes használatú épületben. Két teljes racket egyetlen half-full blade rackbe vontak össze, így feleannyi helyre volt szükségük. A cég most a szerverszobából származó levegôvel fûti a lakóés irodahelyiségeket.

In

fo

rm

at

ik

ai

be

re

nd

ez

és

ek

új

ra

ha

sz

no

sí

tá

sa

Te le ko nf er en ci a Tá vm un ka

Ad at tá ro lá s

ko ns zo lid ác Sz ió er ja ve r-v irt De ua sk liz to ác pió vir tu a liz Lé ác te zô ió sz er ve rs zo Ú ba js fe ze lú rv jítá er En sa s er zo gi b af a el ép ha íté sz se PC ná -k lá s en m er ér gi és ag e az Ny dá om lko dá ta tó sa -k on sz ol id ác ió

0%

4. oldal



A vállalatok a Zöld IT révén tesznek szert üzleti elônyökre és csökkentik költségeiket A Zöld IT projektek révén csökkenthetô az informatika ökológiai lábnyoma és a vele járó költségek. Igen finom határ húzódik azonban aközött, hogy a környezetért érzett valódi aggodalom motiválja-e ezt, vagy inkább az üzleti elônyök, az alacsonyabb költségek és a jó PR vezeti a cégeket. A tanulmányban vizsgált majdnem minden projektnél körülbelül 60%-ban üzleti, 40%-ban pedig környezetvédelmi megfontolások vezérelték a cégeket. Ez összecseng az egyik kanadai, elektronikus berendezéseket gyártó cég informatikai igazgatójának szavaival: „A magasabb üzemanyag-költségek és áramdíjak üzleti érvet jelentenek, így ha nem is zöld kezdeményezésrôl lenne szó, az üzleti érdek megvan. Nem arról van tehát szó, hogy környezetvédelmi aktivisták vagyunk, de szeretnénk pénzt megtakarítani és ezzel együtt csökkenteni a fogyasztásunkat és a károsanyag-kibocsátást.”

„A költségcsökkentés fontos, a mi filozófiánk azonban az, hogy közös világban élünk és jó szomszédok szeretnénk lenni.”

A 60/40-es arány a projektek megvalósítása elôtt és után is igaz. Ahogy azonban a vállalatok a megvalósítás során felismerik a projektek kedvezô hatását a környezetre, a környezetvédelmi szempontok valamivel fontosabbá válnak. Sok olyan projektet, amelyet eredetileg nem környezetvédelmi megfontolásból indítottak, most már úgy tartanak számon, hogy az egyszerre javítja a cég eredményeit és csökkenti ökológiai lábnyomát. Ez különösen igaz a kevesebb utazásra és a virtualizációra és konszolidációra, ahol a környezetvédelmi szempontok a projekt megvalósítása után sokkal fontosabbá váltak. Az egyik nemzetközi befektetési cég informatikai igazgató-helyettese ezt így fejezte ki: „Legyünk realisták, a költségcsökkentés minden vállalat számára fontos, de a mi céges filozófiánk az, hogy közös világban élünk és jó szomszédok szeretnénk lenni. Új befektetéseink a kettôt egyszerre teszik lehetôvé.” A legtöbb közepes vállalat csak akkor vág bele Zöld IT projektbe, ha a befektetés megtérül.A megkérdezetteknek mindössze 20%-a mondta azt, hogy egyformán fontosak az üzleti és a környezetvédelmi szempontok. Ôket nevezzük „Környezetvédôknek”; bôvebben a Zöld IT személyiség-típusok fejezetben írunk róluk.

A Zöld IT sürgetô prioritás lehet, ha csökkennek a költségvetések vagy elôírásoknak kell megfelelni Vannak az informatikai területen kívül esô tényezôk, amelyek sürgetôvé tehetik a Zöld IT bevezetését. A jelenlegi gazdasági helyzetben a legtöbb informatikai projekt esetén a fô mozgatórugó, hogy az biztos megtérülést jelentsen a vállalat számára. A vállalatoknak azonban fel kell ismerniük, hogy a környezetvédelem és a biztos megtérülés nem zárja ki egymást. Bár az egyes projektek esetén más-más szempontok merülnek fel, a tanulmányban három külsô mozgatórugóval foglalkozunk: költségcsökkentés a szûkösebb költségvetések miatt, a fogyasztás csökkentése a korlátozott erôforrások miatt, és megfelelés a helyi elôírásoknak.

A megvalósítást motiváló tényezôk A válaszadók hat fô elônyt neveztek meg, amelyek miatt Zöld IT projektbe fogtak. Ezek gyakorisági sorrendben a következôk: kisebb áramfogyasztás, kevesebb fogyóeszköz felhasználása, több funkció a vállalat számára (pl. a virtualizáció egy fô jellemzôje, hogy több virtuális szerver is biztosítható egyetlen fizikai szerver segítségével), alacsonyabb kiadások vagy befektetések, megfelelés az ügyfelek igényeinek, és hozzáférés a helyi szolgáltatók vagy a kormányzat által nyújtott hitelekhez, visszatérítésekhez. Minden projektnél a költségek ellenôrzése a leggyakoribb motiváló tényezô: a megkérdezettek több mint fele hivatkozott az alacsonyabb áramfogyasztásra és a fogyóeszköz-használat csökkentésére. Érdekes, hogy a leggyakrabban megvalósított projekteknél az alacsonyabb áramfogyasztás és a fogyóeszköz-használat csökkentése a két legelterjedtebb ok. Ez nem meglepô, hiszen a kisebb fogyasztás mind az áram, mind a fogyóeszközök (pl. papír vagy üzemanyag) esetén azonnali költségcsökkentést jelent. A vállalatok több mint 60%-a sikeresen tett szert elônyökre a Zöld IT révén Nagyon fontos motiváló tényezô

70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

57%

64%

Alacsonyabb áramfogyasztás

5. oldal

57%

66%

Kisebb fogyóeszköz-használat

53%

Sikeresen megvalósult

68%

Több funkció

51%

59%

68% 49%

65% 44%

Egyéb kiadások/ Megfelelés az ügyfelek Visszatérítés a befektetések csökkentése igényeinek szolgáltatótól/kormányzattól



A Zöld IT eredményei Sokat tanulhatunk azoktól a vállalatoktól, amelyek Zöld IT projektet valósítanak meg. Semmi sem annyira meggyôzô azonban, mint hogy milyen sikereket értek el ezek a cégek. A vállalatok 68%-ánál a legnagyobb elôny, hogy bôvíteni tudták rendszereik funkcionalitását. Ebbe beleértendô a számítási vagy tárolási kapacitás növelése, illetve hogy képesek megfelelni az alkalmazottak funkciók és környezetvédelmi lépések iránti igényeinek. Összességében a vállalatok 65%-a sikeresen megvalósította a Zöld IT valamelyik elônyét, ami igen pozitív jelzés azok számára, akik hasonló projektet fontolgatnak. A lenti ábra azt mutatja, hogy milyen elônyöket realizáltak a cégek az egyes projektek során a négy fô motiváció tekintetében (az energiaköltségek csökkentése, alacsonyabb fogyóeszköz-felhasználás, több funkció és a jövôbeli kiadások és beruházások csökkentése). Az adattárolás konszolidációja például két fô elônnyel járt: a megnövekedett számítási kapacitásnak és nagyobb megbízhatóságnak köszönhetôen több funkciót kínálhattak, illetve csökkenthették a jövôbeli befektetéseket az adattároláshoz szükség hardver területén. A projektek fô elônyei

Virtualizáció és konszolidáció

Alacsonyabb energiafogyasztás

Kisebb fogyóeszközhasználat

Több funkció

Adattárolás konszolidációja Szervervirtualizáció és konszolidáció Desktop-virtualizáció és vékony kliensek

Energiahatékonyság

Létezô szerverszoba felújítása Új szerverszoba építése Energiafelhasználás mérése

Alacsonyabb egyéb költségek / jövôbeli beruházások

„Nem arról van szó, hogy környezetvédelmi aktivisták vagyunk, de szeretnénk pénzt megtakarítani és ezzel együtt csökkenteni a fogyasztásunkat és a károsanyagkibocsátást.”

PC-k energiagazdálkodása

Eszközök megsemmisítése

Kevesebb utazás

Nyomtatókonszolidáció, kevesebb nyomtató Telekonferencia és távoli csapatmunka Távmunkastratégiák és lehetôségek

Informatikai berendezések újrahasznosítása

Elôírások a világ különbözô részein Kiotói Egyezmény: Az ENSZ által kidolgozott környezetvédelmi megállapodás, amelyet az Egyesült Államok kivételével számos ország aláírt. élkitûzéseket tartalmaz, hogy az egyes országok hogyan csökkenthetik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az elektromos és elektronikai hulladékokra vonatkozó EU direktíva (WEEE): 2002-ben vezették be, és 2003. február óta hatályos az EU összes tagállamában. Korlátozza a veszélyes anyagok felhasználását az elektronikai eszközökben és ösztönzi az eszközök megfelelô újrahasznosítását. 2001-es Energia-megtakarítási Törvény: Az indiai kormány vezette be 2001-ben az energiahatékonyság ösztönzésére. Az Energiahatékonysági Hivatal szigorú irányelveket érvényesít az energiafogyasztással és -szolgáltatással kapcsolatban. Nemzeti törvény az üvegházhatású gázokról és az energiajelentésekrôl: 2007-ben vezették be és 2008 júliusában lépett hatályba Ausztráliában. Minden vállalat számára elôírja, hogy jelentést készítsen az üvegházhatású gázok kibocsátásáról, az energiatermelésrôl és az energiafogyasztásról. 6. oldal



2. rész:

Konszolidáció és virtualizáció Az adattárolás konszolidációja és a szerver-virtualizáció Az adattárolás konszolidációja és a szerver-virtualizáció azért kapnak kitüntetett figyelmet, mert amellett, hogy egyértelmûen csökkentik az energiafogyasztást, jelentôsen növelik a költséghatékonyságot és egyszerûbbé teszik az eszközök felügyeletét is. A felmérésben részt vevô közepes vállalatok 25%-a már valamilyen formában konszolidálta az adattárolást vagy virtualizálta szervereit, és további 50%-uk tervezi ezt a következô 12 hónap során. A vállalatok a következô szempontokat tartják a legfontosabbnak a konszolidációval és virtualizációval kapcsolatos döntések során: • Kevesebb berendezésre van szükség a szerverszobában, így csökken a helyigény is. • A szerverek és háttértárak kevesebb energiát fogyasztanak, ezáltal csökkennek a költségek és az üvegházhatású gázok kibocsátása is. • Csökkennek a fizikai szerverek és háttértárak jövôbeli beruházási költségei. Ha jobban kihasználják hardvereszközeiket, számos informatikai vállalatnak kevesebb beszerzésre lesz szüksége a jövôbeli fejlesztések során. Fontos szempont az is, hogy kevesebb idôre van szükség az eszközök karbantartásához és felügyeletéhez. A szerver-virtualizáció révén az informatikai osztályok gyorsan megváltoztathatják a virtuális szerver-konfigurációkat, kiküszöbölve a fizikai szerverekkel járó idôigényes feladatokat. A háttértárak felügyelete is sokkal egyszerûbbé válik, ha az adatokat kisszámú rendszeren központosítva tárolják.

A virtualizáció égetô informatikai problémákra ad megoldást

Adattárolás konszolidációja Szerver-virtualizáció és konszolidáció Kevés a rendelkezésre álló számítási vagy tárolási kapacitás.

59% 56%

A költségvetési korlátok miatt csökkentenünk kell a fogyasztást.

58% 58%

Korlátozott mennyiségû energia áll rendelkezésre.

55% 44% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%

Véges számítási kapacitás A konszolidációt és virtualizációt nem csak az motiválja, hogy a cégek csökkenthetik a berendezések számát, az energiafogyasztást és a szén-dioxid-kibocsátást. Valójában sokszor egy klasszikus informatikai probléma miatt van szükség ezekre a technológiákra: A modern, digitálisan mûködô vállalatok számítási és adattárolási igényei meredeken emelkednek – ez a legfontosabb érv a technológiák bevezetése mellett. A vállalatok 60% mondta azt, hogy egy éven belül elérik számítási vagy adattárolási kapacitásuk határát.

A virtualizációs projektek több mint 70%-a fontos elônyöket teremt

A szerveres adattárolás konszolidációja Szerver-virtualizáció és konszolidáció

A jövôben csökken az adattároláshoz / szerverekhez szükséges befektetések összege

73% 76% 73% 71%

Nagyobb tárolási / számítási kapacitás

A tárolóeszközök / szerverek kevesebb helyet foglalnak

70% 75%

Kevesebb tárolóeszközre / szerverre van szükség, ami csökkenti az energiafogyasztás költségeit

70% 73% 65%

70%

75%

80%

A kapacitás-növelés hagyományos módja, hogy újabb fizikai szervereket és merevlemezeket vesznek használatba, ám ez nem hatékony, és a költségvetési korlátok és a „hálózati problémák” is az ilyen megoldások útjában állnak. Az új hardver beszerzése nem takarít meg költségeket, és a vállalatok közel 60%-a számára a költségvetési korlátok jelentik az egyik legfontosabb szempontot, amikor a virtualizáció és konszolidáció segítségével optimalizálják az adatfeldolgozás költségeit. Végül pedig a korlátozott elektromos kapacitás az utolsó tényezô, amely a virtualizációra és konszolidációra ösztönzi a vállalatokat. Sok szerverszoba egyszerûen nem képes további fizikai berendezéseket árammal ellátni.

A tárhely- és szerver-virtualizációs projektek sikere Azok a cégek, amelyek konszolidálták az adattárolást és virtualizálták szervereiket, komoly sikereket értek el. A cégek háromnegyedének sikerült megvalósítani az elsô számú célkitûzést, azaz a szerverszobában üzemelô berendezések számának csökkentését. Az egyik dán cég üzleti szolgáltatásokkal foglalkozó informatikai menedzsere azt mondta: „Vállalatunknál a csúcsidôszakban 110 berendezés üzemelt, amit a virtualizáció révén sikerült 58-ra csökkentenünk.” Sokszor ennek a mellékhatási is elônyöket jelentenek, hiszen kevesebb helyre van szükség, csökken az áramfogyasztás és az eszközök felügyelete és karbantartása kevesebb idôt vesz igénybe. 10-bôl több mint 7 esetben pedig az informatikai terület sikerrel oldja meg a számítással és tárolási kapacitással kapcsolatos problémákat. 7. oldal



Desktop-virtualizáció és vékony kliensek Ha az asztali számítógépeket virtuális környezettel, vékony klienst használó számítógépekkel váltjuk ki, csökkenthetjük az energiafogyasztást és a felhasználói infrastruktúra környezeti hatásait. Egy 100-fôs szolgáltató cég felsô vezetôje így fogalmazott: „A [vékony kliensekben] nincs processzor, memória vagy mozgó alkatrészek, és a virtuális asztali környezethez kapcsolódnak. A desktop-virtualizációs projektek több A számítógépeink jellemzôen 250 wattos áramforrással mûködtek; mint 60%-a fontos elônyöket teremt a vékony kliensek ehelyett 4,8 wattot fogyasztanak, ami 97-98%-os megtakarítást jelent, ugyanannyi funkcióval. Alacsonyabb karbantartási ” Az energia-megtakarítás (a költségcsökkentéshez hasonlóan) 69% és felügyeleti költségek abból ered, hogy a vékony kliensekhez szükséges berendezések hosszabb frissítési idôvel rendelkeznek.

Az elônyök realizálása A projekt motivációjaként leggyakrabban felhozott szempont a karbantartási és felügyeleti költségek csökkenése; a vállalatok 69%-a realizálta ezt az elônyt. Egy holland, 350 fôt foglalkoztató vállalat informatikai vezetôje így fogalmazott: „Szerettük volna csökkenteni az informatikai [alkalmazottak] számát, és a vékony kliensek bevezetésével igazolni tudtuk Service Desk állományának csökkentését.”

A vállalat kielégíti az alkalmazottak környezetvédelmi igényeit

65%

Hitel / visszatérítés a helyi szolgáltatótól vagy a kormányzattól

65%

50%

55%

60%

65%

70%

Ezen felül a vállalatok 65%-a képes volt ezen a módon megfelelni az alkalmazottak környezetvédelmi igényeinek, illetve hitelre és visszatérítésekre tettek szert a helyi szolgáltatóktól és a kormányzattól. Az utóbbi nem meglepô annak tükrében, hogy az utóbbi idôben a szolgáltatók (például a Pacific Gas and Electric) egyre több támogatást nyújtanak a különféle virtualizációs projektekhez.

ESETTANULMÁNY

Egy amerikai nagykereskedô 40 ezer dollárral csökkenti energia-költségeit

Vállalat: Közepes méretû amerikai nagykereskedelmi és viszonteladó vállalat az építôiparban. Helyzet: A vállalat szeretné csökkenteni energiafogyasztását és kiadásait, miközben a környezetért is tesz valamit. Az informatikai igazgató szavaival: „Olyan projektek érdekelnek minket, amelyek révén költségeket és energiát takaríthatunk meg, illetve tehetünk valami a környezetért. Mindent megvizsgálunk és valószínûleg be is vezetünk, ami ezeknek megfelel.” Megközelítés: Felismerve, hogy sok szerverük van, amelyek egy-egy alkalmazást futtatnak és karbantartásuk rengeteg pénzbe kerül, a vállalat úgy látta, hogy nagyban csökkenthetnék mûködési költségeiket és energiafogyasztásukat, ha egyszerre több alkalmazást futtató új szerverekre váltanának. 37 szervert virtualizáltak, amelyek összesen 40 alkalmazást futtattak; a gépeket egy 8 blade szervert tartalmazó rackkel váltották ki. A vállalat késôbb külön fogyasztásmérôket telepített a szerverszobában, hogy megismerjék az egyes berendezések fogyasztását. „Az elismerjük, hogy ezt hasznos lett volna egy évvel korábban megtennünk, hogy jobban azonosíthassuk a jövôbeli optimalizációs lehetôségeket,” mondta az informatikai igazgató. Eredmény: éves szinten 40 ezer dollárral alacsonyabb energia-kiadások; kevesebb ember kell a szerverszoba karbantartásához; nagyobb rugalmasság az új alkalmazások tesztelése és futtatása terén.

8. oldal



3. rész:

Energiahatékonyság Szerverszoba felújítása, új szerverszoba építése A közepes vállalatoknak rengeteg nehézséggel kell szembenézniük a szerverszobák kapcsán. A felmérésben részt vevô vállalatok a következô okokból döntöttek úgy, hogy felújítják szerverszobájukat, vagy újat építenek: •

•

Olcsóbb és hatékonyabb hûtô- és szellôztetô rendszerek. Sok meglevô fûtô, szellôztetô és légkondicionáló rendszer nem képes lépést tartani a kisebb méretû, ám nagyobb teljesítményû szerverekkel, amelyek a korábbi berendezéseknél több hôt adnak le. A legtöbb szerverszobát nem úgy alakították ki, hogy megfeleljen a modern, teljesen virtualizált szervereknek és konszolidált adattárolóknak. A szerver- és számítási kapacitás növelése. A cégek egyszerûen kinôtték a szerverszobákat: ezek vagy túl kicsik a szükséges szerverek befogadásához, vagy nincsenek megfelelôen felszerelve a magas szintû virtualizációhoz, amelynél kevesebb, több hôt leadó berendezés mûködik.

•

Az elavult szerverszobák megbízhatatlansága; a múltban kialakított szerverszobák a ma üzleti igényeihez már nem biztosítanak megfelelô mûködési idôt és rendelkezésre állást.

•

Emelkedô karbantartási és felügyeleti költségek, mert a régi létesítmények nem mindig képesek megfelelôen kezelni a növekvô számítási és adattárolási igényeket. Csökkenteni kell az ingatlan-költségeket, ami a kisebb, intenzívebben mûködô szervereket és adattárolókat befogadó szerverszobák révén lehetséges.

•

Létezô szerverszoba fejlesztése Új szerverszoba építése

A szerverszoba megbízhatóbb lesz

Alacsonyabb ingatlanköltségek

Kevesebb szerver

66%

85%

69%

66%

66%

84%

77%

77%

A hatékonyabb szellôztetés/légkondicionálás csökkenti az energiafogyasztást és a költségeket

68% 76%

Nagyobb számítási kapacitás

77% 70%

50%

9. oldal

60%

70%

80%

Létezô szerverszoba fejlesztése Új szerverszoba építése A szerverszoba túlmelegszik

44%

Jobban ki kell használnunk a rendelkezésre álló területet

59% 55%

Kevés a rendelkezésre álló számítási kapacitás

68%

58% 55%

A költségvetési korlátok miatt csökkentenünk kell az energiafogyasztást

59%

48%

Korlátozott mennyiségû energia áll rendelkezésre

47% 41% 30%

40%

50%

60%

70%

Milyen égetô problémákra adnak megoldást a szerverszobával kapcsolatos projektek?

A szerverszobával kapcsolatos projektek több mint kétharmada fontos elônyöket teremt

Alacsonyabb karbantartási és felügyeleti költségek.

A szerverszobával kapcsolatos projektek égetô informatikai problémákra adnak megoldást

90%

A fenti lista nem csupán megfontolásra méltó elônyöket tartalmaz. Számos kérdés komoly problémákat okoz a vállalatoknak a teljesítmény és a megbízhatóság terén. Például a vállalatok közel felénél rendszeres probléma a túlmelegedés, 68%-uk pedig azt mondta, hogy égetô szükségük van jobb helykihasználásra. A vállalatok közel 60%-ánál a költségvetési korlátok miatt a hatékonyságot növelô fejlesztések révén csökkenteni kellett a szerverszoba mûködési költségeit. „Már rég nem lenne elegendô áramunk, ha nem virtualizáltuk volna szinte az összes szerverünket,” mondta egy globális élelmiszer-nagykereskedô cég informatikai igazgatója. „Rendkívül nagy változásokra volt szükség a szerverszobában, hogy elejét vegyük a gépek meghibásodásának és elegendô áramunk legyen a további mûködéshez.” A megbízhatósággal, energiahatékonysággal és kapacitással kapcsolatos aggályok szintén az új szerverszobák égetô szükségét jelzik. Az új szerverszobát építô vállalatok többsége arról számolt be, hogy a korábbi helyiségben a túlmelegedés jelentette az egyik legnagyobb problémát. Az összes eset felében a vállalatok azt is célul tûzték ki, hogy javítsák a négyzetméterenkénti energiahatékonyságot és növeljék a számítási kapacitást.



Sikeresek-e a szerverszobával kapcsolatos projektek? A szerverszobájukat fejlesztô, vagy új szerverszobát építô cégek háromnegyede arról számolt be, hogy projektjük sikeres volt. A projektek a legtöbb esetben teljesítették az induláskor kitûzött fô célokat: kevesebb karbantartás, nagyobb megbízhatóság, valamint hatékonyabb és költségkímélôbb légkondicionáló és szellôztetô rendszerek. Az egyik pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó közepes amerikai cég informatikai igazgatója azt mondta, „rendkívül elégedett” a szerverszoba felújításával: a vállalat 250 kiöregedôfélben levô szervert konszolidált az új, hatékonyabb szerverszobában, amely 10 új nagyszámítógép üzemeltetésére volt alkalmas. A meglevô szerverszoba felújítása alacsonyabb tôkeköltséggel jár, mint egy vadonatúj létesítmény kialakítása. A kompromisszum azonban egyáltalán nem elônytelen: a meglevô szerverszobájukat felújító cégek legalább kétharmada elégedett az eredményekkel. Különösen fontos az, hogy növelni tudták számítási kapacitásukat: ez 10 vállalatból 7-nek sikerült. Végeredményben sok közepes vállalat a meglevô szerverszobával is tovább tud mûködni, feltéve, hogy a megfelelô fejlesztéseket hajtják végre.

„Rendkívül nagy változásokra volt szükség a szerverszobában, hogy elejét vegyük a gépek meghibásodásának és elegendő áramunk legyen a további működéshez.”

Környezetvédelmi szempontból a lehetô legfontosabb elôny az, hogy a szerverszoba az összes elfogyasztott áramot sokkal hatékonyabban használja fel. A cégek a modern megoldásokkal szinten tarthatják az informatikai terület energiafogyasztását (és ezzel együtt ökológiai lábnyomát is), miközben a számítási kapacitás növekszik.

ESETTANULMÁNY

Egy dán termékgyártó a szerverszoba felújításával 80%-kal csökkenti energiaköltségeit

Egy 800 alkalmazottat foglalkoztató dán termékgyártó felújította a szerverszoba klímaberendezését: olyan gépet telepítettek, amely a kinti hideg levegôt hasznosítja, ezáltal pedig csökkenti a légkondicionáló mûködését és az áramköltséget. A cég informatikai szakértôje szerint az „ingyenes hûtés” bevezetése után a hagyományos légkondicionálót, amely a 30 négyzetméteres szoba klimatizálására szolgált, csak az idô körülbelül 25%-ában kellett használni. A cég továbbá blade szerverekbe is beruházott, így a virtualizáció révén anélkül növelhették számítási kapacitásukat, hogy több helyre lett volna szükségük. További szerverek befogadása érdekében kibôvíteni a szerverszobát igencsak költséges lett volna, ehelyett a vállalat inkább a blade technológiába ruházott be. Mire teljesen átalakítják a szerverszoba hûtését és megváltoztatják a szervereket, a cég a jelenlegi fogyasztásához képest 65-80%-os energia-megtakarítást fog elérni. „A szerverszoba energiaellátása korlátozott. A szerverek egyre többet fogyasztanak, és minden évben 100%-kal növeljük tárolókapacitásunkat. Ez motiválja a [fejlesztéseket].”

10. oldal



Az energiafelhasználás mérése Csak az menedzselhetô, amit mérni tudunk. Gyakran ismételt állítás ez az élvonalbeli vállalatoknál, ahol egyre nagyobb nyomás nehezedik az informatikai területre, hogy menedzseljék az energiafogyasztás költségeit. Ezt a megkérdezett közepes vállalatok is pontosan tudják: közel egynegyedük megvalósított már valamilyen projektet az energiafelhasználás mérésére, és felük tervez ilyet a következô év során. Ebbe a csoportba olyan projektek tartoznak, mint az almérôk bevezetése a szerverszobában, a PC-k energiafogyasztásának mérése és az informatika teljes energiafelhasználásának felmérése. A vállalatok a következô okok miatt tartják hasznosnak az energiafogyasztás mérését: •

Igazolni, hogy a jelenlegi és jövôbeli informatikai gyakorlatok egyre hatékonyabbak. Sok vállalat szeretné legalább hozzávetôleg megtudni, hogy milyen energiahatékonysággal mûködnek most, és hogyan javíthatnak ezen.

•

A szerverszoba fogyasztásának mérése. Sok informatikai igazgató csökkenteni akarja a szerverek és a szerverszoba energiafogyasztását.

•

Meglepô módon sok informatikai szervezet arról számol be, hogy az ügyfelek elvárásai miatt fogtak energiával kapcsolatos projektekbe. Amikor a fô ügyfelek a szállítók környezetvédelmi teljesítménye felôl érdeklôdnek, a cégek szükségét érzik, hogy válaszukban számszerûsíthetô eredményekrôl is beszámoljanak. Az informatika esetében a környezetvédelmi teljesítményt legjobban az energiafogyasztás jellemzi.

Az energiafelhasználás mérése égetô informatikai problémákra ad megoldást A költségvetési korlátok miatt csökkentenünk kell az energiafogyasztást Korlátozott mennyiségû energia áll rendelkezésre

54%

46%

Meg kell felelnünk az Az energiafelhasználás mérésére vonatkozó döntést számos más kérdés 43% elôírásoknak, különben is befolyásolja. A költségvetési korlátok a cégek több mint felénél szerepet bírsággal nézünk szembe játszanak, és komoly nyomás nehezedik az informatikai osztályokra, hogy csökkentsék a fogyasztást. Az egyik informatikai igazgató szavaival: 0% 10% 20% 30% „Fogyasztásmérôket telepítettünk, hogy részletes adatokat kapjunk arról, mi mennyit fogyaszt. A belsô ügyfeleinknek azután kiszámlázzuk az energia költségét, amit a szerverszobában mûködô szervereik fogyasztanak. Ez rákényszeríti az [osztályokat], hogy gazdaságossá tegyék a fogyasztást és beosszák a költségvetésüket.”

40% 50% 60%

A korlátozott áramellátás (gyakran magán a szerverszobán belül) arra kényszeríti a vállalatokat, hogy az energia hatékonyabb felhasználásával „hozzanak létre” új energia-kapacitást. Végül pedig a cégek 43%-a arra számít, hogy egy éven belül új energia-hatékonysági elôírásoknak kell eleget tenniük. Az energiafelhasználás mérése komoly elônyöket teremt Az energiafelhasználásra vonatkozó adatok befolyásolják az informatikai eszközök beszerzését, menedzselését és használatát a jövôben Szerver-szinten tudjuk mérni az áramfelhasználást a fogyasztás csökkentése érdekében

Ha megismeri saját energiafogyasztását, a legtöbb vállalat úgy látja, hogy van hova fejlôdni. Az energiafelhasználásukat már mérô vállalatok közel 70%-a az adatok segítségével fejleszti a rendszerek üzemeltetését, és közel kétharmaduk azt mondja, jobban ismerik szervereik energiafogyasztását. A vállalatok majdnem 60%-a elégedett, hogy az energiával kapcsolatos projektek eredményeképp csökkenteni tudták energiafelhasználásukat.

68%

63%

Alacsonyabb energiaköltségek

59%

50%

ESETTANULMÁNY

Az energiafelhasználás mérése mint stratégiai eszköz

55%

60%

65%

70%

Az energiafelhasználás mérése segíti a ruhagyártót céljai elérésében

A 400-fôs, sportruházati cikkeket gyártó vállalatnál az új vezérigazgató hozta a szemléletváltást. Ô elkötelezte magát, hogy a vállalatot vezetôvé teszi a környezetvédelem területén, és 2020-ig nullára csökkenti a szén-dioxid-kibocsátásukat. Az informatikai elnökhelyettes szavaival: „Ez a kötelezettségvállalás 2006-ban vált igazán komollyá, amikor a cég felvett egy környezeti ügyekért felelôs vezetôt. ”Az illetô teljes körû öko-auditot tartott, és azóta minden területen nyomon követi a fogyasztást, célokat tûz ki az összes üzem számára, és meghatározza azokat a területeket, ahol komoly csökkentésre van lehetôség. Az informatikai részleg három éve kapcsolódott be, megmérve a szerverszoba energiafogyasztását. Egy helyi áramszolgáltató ezután jóváírást ígért, ha a vállalat a szerverek konszolidálásával csökkenti energiafelhasználását, ami több ezer dolláros visszatérítést eredményezett az áramszámlából. 11. oldal



Nyomtató-konszolidáció A vállalatok több mint 65%-át az motiválja a nyomtatás konszolidációjára és visszaszorítására, hogy ezáltal csökkenthetik a papír, tinta és energia felhasználását. Egy 1000 alkalmazottat foglalkoztató biztosítótársaság egyik vezetôje így nyilatkozott: „Évente 300 ezer nyomtatott oldalt küszöböltünk ki azáltal, hogy áttértünk az igényalapú nyomtatásra …, nyomtatott oldalanként pedig 6-9 centes megtakarítást értünk el.” A cég ezzel évente közel 30 ezer dollárral csökkentette mûködési költségeit. Ezen felül sok vállalat a karbantartási és felügyeleti költségeket is csökkenteni szeretné, amelyek abból adódnak, hogy különbözô gyártmányú és típusú, eltérô hardver-követelményekkel rendelkezô, elszórt nyomtatóparkot használnak. A vállalatok többsége elégedett a papír-, festékkazetta- és tintafelhasználás csökkenésével. Több mint kétharmaduk arról számolt be, hogy a projektek elérték vagy túlszárnyalták az energiafogyasztásra vonatkozó célkitûzéseket. Ez nem meglepô, hiszen egy átlagos közepes vállalat potenciálisan harmadára csökkentheti nyomtatóparkját, ahogy azt az egyik 350 fôs nemzetközi szolgáltató cég is tette.

A PC-k energiagazdálkodása

„Évente 300 ezer nyomtatott oldalt küszöböltünk ki azáltal, hogy áttértünk az igényalapú nyomtatásra …, nyomtatott oldalanként pedig 6-9 centes megtakarítást értünk el.”

Sokan úgy látják, hogy a végfelhasználói berendezések energiagazdálkodásával egyszerûen és hatékonyan csökkenthetik energiaköltségeiket. Ide tartoznak a következô energiagazdálkodási projektek: • • •

A PC-k és monitorok energiagazdálkodását központilag menedzselô szoftverek használata Szabványos energiagazdálkodási beállítások alkalmazása, mielôtt a végfelhasználókhoz kerülnének a PC-k Energiahatékony (pl. Energy Star tanúsítvánnyal rendelkezô) berendezések használata

Minden kilowatt számít A régebbi számítógépek maximális terhelés mellett akár 300 wattot is fogyaszthatnak, „alvó” üzemmódban azonban ez kevesebb, mint 8 wattra csökken. Amennyiben a vállalat a lehetô legtöbb PC és monitor készenléti vagy kikapcsolási idejét szabályozza, csökkenthetik a hosszú üresjáratok alatt fogyasztott energiát, különösen éjszakánként. Ha Energy Star tanúsítvánnyal ellátott vagy az átlagnál jobb energiahatékonyságú berendezéseket vásárolnak, a használat során fogyasztott energiát is csökkenthetik. Ide tartozik a régi asztali számítógépek lecserélése laptopokra, vagy a CRT-monitorok kiváltása lapos LCD-kijelzôkkel. Ezek az energiagazdálkodási stratégiák együttesen nagymértékben csökkentik az energiafelhasználást és a karbantartási költségeket. Az ilyen projekteket megvalósító cégek 65%-a realizált elônyöket ezen a módon.

12. oldal



4. rész:

Kevesebb utazás Telekonferencia és távmunka Mivel az utóbbi idôben jelentôsen megnôttek az üzemanyag-költségek és az emberek egyre inkább ráébrednek az üvegházhatású gázok káros hatásaira, sok vállalat szeretné csökkenteni az utazások számát, hogy lefaragja költségeit és védje a környezetet. A következô projektek tartoznak ide: Telekonferencia és távoli csapatmunka • •

Videokonferenciákhoz és telekonferenciákhoz használható megoldások a különbözô irodák vagy a cég és az ügyfelek között Online csapatmunkát támogató környezetek.

Távmunka-stratégiák és lehetôségek •

Virtuális privát hálózat (VPN), távoli hozzáférés és egységes hangátviteli megoldások, hogy az alkalmazottaknak otthonról vagy más távoli helyszínekrôl is hozzáférést biztosítsanak.

•

Az otthoni munkavégzést lehetôvé tevô vagy támogató céges politika és stratégia

•

A 4/10-es munkaidôt (azaz heti 4 nap, napi 10 óra) lehetôvé tevô vagy elváró céges politika.

Az utazást csökkentô projektek csökkentik a költségeket és növelik az alkalmazottak elégedettségét Nagyon fontos motiváló tényező Sikeresen megvalósult

Telekonferencia és távoli csapatmunka Csökkenti az autóhasználatból vagy repülôutakból származó üzemanyag-fogyasztást

61%

77% 74% 76%

Csökkenti az utazási költségeket

61% 70%

Hozzáférést biztosít a távoli szakemberekhez

56%

Megfelel az alkalmazottak igényeinek 40%

68%

50%

62%

62%

Megfelel az alkalmazottak igényeinek Csökkenti a munkába járással járó üzemanyag-fogyasztást

51%

A kisebb irodaméret révén csökkenti az irodai kiadásokat

54%

40%

70%

80%

ESETTANULMÁNY

79%

74%

68%

65%

50%

Nem meglepô módon azok a vállalatok, amelyek az utazási költségeket csökkentô projektbe fogtak, szeretnék lefaragni a saját irodáik és az ügyfelek telephelyei közötti légi vagy földi utak kiadásait és üzemanyag-költségét. Ezek a projektek nem csak az üzemanyag, repülôjegyek, hotelben töltött éjszakák költségeit csökkentik, de növelik az alkalmazottak elégedettségét is. Az ilyen projektet megvalósító cégek több mint háromnegyede visszatekintve azt mondta, hogy sikerült teljesíteniük vagy túlszárnyalniuk az utazási kiadások csökkentésére vonatkozó céljaikat. Egy 115 fôs, pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó cég informatikai igazgatója így fogalmazott: „Amikor legelôször úgy döntöttünk, hogy az igazgatótanácsi üléshez nem küldünk a Nyugati partról a Keleti partra embereket, … beruháztunk egy 17 ezer dolláros rendszerbe, de ez már önmagában azáltal megtérült, hogy a találkozón mindenki videokonferencia keretében vett részt.”

Elégedett alkalmazottak 60%

Távmunka-stratégiák és lehetôségek Csökkenti az utazási költségeket

A drága utazások kiküszöbölése

60%

70%

80%

A másik fô tényezô, amiért a vállalatok ilyen projektekbe (leginkább távmunka-stratégiák megvalósításába) fognak, az alkalmazottak elégedettsége. Így volt ez annak az észak-amerikai részvénytársaságnak az esetében is, amelynek informatikai igazgatója a következôket mondta: „Mióta a benzin ára az egekbe szökött, az alkalmazottaink azt mondják, hogy nagyon szeretnek itt dolgozni, de ehhez naponta kétszer harminc mérföldet autóznak, ezért lehet, hogy más munkát kell keresniük. Az emberek nem akarnak elköltözni, különösen nem azért a fizetésért, amit mi tudunk ajánlani nekik. A távmunka lehetôséget teremt majd arra, hogy olyanokkal is együtt dolgozzunk, akik a jelen pillanatban, hogy ôszinte legyek, nem elérhetôk a számunkra.” A vállalatok olyan szakemberekhez is hozzáférnek, akik a távolság miatt egyébként nem lennének elérhetôk. A kevesebb utazást célzó projektek kétharmadánál a vállalatok arról számoltak be, hogy az alkalmazottak nagyon elégedettek a megnyíló rugalmas lehetôségekkel.

Egy pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó német cég csökkenti az utazás ökológiai lábnyomát

Egy 100 fôs, pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó német cég példája bizonyítja, hogy még a kis ökológiai lábnyommal rendelkezô cégek is képesek pénzt megtakarítani a zöld megoldásokkal. A cég informatikai igazgatója így fogalmazott: „Két dologban teljes támogatást élvezünk – ezek a környezetvédelem és a költségcsökkentés.” Vezetôi szempontból a cég döntéseit a költségmegtakarítás motiválja. A pénzügyi igazgató azonban kitüntetett figyelmet fordít az olyan döntésekre, amelyek az energia- és fogyóeszköz-felhasználást csökkentik, mert ezeknél általában egyszerre csökkenthetik a költségeket és tehetnek valamit a környezetért. Ezek után nem meglepô, hogy elsôként pont a pénzügyi igazgató támogatta egy átfogó telekommunikációs stratégia bevezetését, amellyel csökkenthetô az utazással járó környezetszennyezés, az utazási kiadások, és a túlzott telefonhasználat költségei. (Ez utóbbi gyakori probléma a német cégeknél.) Az informatikai osztály által megvalósított stratégia megában foglalta egy új VoIP-hálózat kiépítését, egyedi üzenetküldô rendszert, és wikik kialakítását. Az ügyfelekkel folytatott és cégen belüli kommunikációt pedig ahol csak lehetett, ettôl kezdve web-konferenciák keretén belül bonyolították. Az eredmény: alacsonyabb utazási és távközlési költségek. 13. oldal



5. rész:

Eszközök megsemmisítése Informatikai berendezések újrahasznosítása A felmérésben egyedüliként az informatikai berendezések újrahasznosítása esetében a siker nem az üzleti elônyökön múlik, hanem a környezettudatos viselkedésen és az elôírásoknak való megfelelésen mérhetô le. Az újrahasznosítással foglalkozó projektet esetén a legfôbb szempont, hogy kevesebb hulladék kerüljön a szeméttelepre. Szorosan ezt követi az a követelmény, hogy a berendezéseket élettartalmuk végén felelôsen semmisítsük meg. Egyre nagyobb elvárás továbbá az ügyfelek irányából, hogy a cég felelôsen újrahasznosítsa hulladékát. A helykihasználás is fontos szempont: sok helyen az informatikai osztálynak nincs több helye a régi berendezések tárolására.

Az informatikai berendezések újrahasznosítása hozzájárul a környezetre veszélyes hulladék csökkentéséhez A felelôs, újrahasznosítást végzô gyártóktól való beszerzés révén csökken a hulladékmennyiség

82%

Kevesebb leselejtezett berendezés kerül a szeméttelepre

75%

A vállalat kielégíti az ügyfelek környezetvédelmi igényeit Csökkennek a berendezések tárolásából eredő lízing/ingatlanköltségek

73%

60% 50%

60%

70%

80%

90%

Az újrahasznosítók sikere Azon vállalatok több mint 80%-a, akik számára rutinná vált az újrahasznosítás, elégedett a felelôs megsemmisítés terén nyújtott teljesítményével, mert a korábbihoz képest sokkal kevesebb berendezést küldenek a szeméttelepre. Az ilyen cégek ezen felül az ügyfelek elismerését is kivívták az újrahasznosítás iránti elkötelezettségükkel. Az egyik vállalati szolgáltatásokat nyújtó cég informatikai igazgatójának nehéz kérdéseket tettek fel a cég ügyfelei. Így fogalmazott: „Most már megmutathatjuk az ügyfeleknek, hogy ezek a gépek nem a szeméttelepen végzik: amit csak lehet, felhasználunk valami más célra, a maradékot pedig újrahasznosítjuk; ez a felelôs magatartás.”

14. oldal



6. rész:

Zöld IT személyiség-típusok Négy „zöld” személyiség-típus létezik az informatikában Az informatikai és üzleti döntéshozókkal folytatott beszélgetéseink során, illetve a kérdôívre adott válaszokból négy meghatározó Zöld IT személyiség-típus öltött képet. Ezek a típusok két területbôl állnak össze. Az elsô terület a Zöld IT-vel kapcsolatos hozzáállásra és szándékra vonatkozik, illetve arra, hogy hányféle megközelítést alkalmaz a vállalat a környezetvédelmi kérdések tekintetében. A második terület a Zöld IT projekteket vizsgálja: azt, hogy milyen projekteket valósítottak meg a cégek és milyen megfontolásból. A Zöld IT személyiségtípus-mátrix a zöld hozzáállást és tetteket a függôleges tengelyen, a megvalósított Zöld IT projekteket pedig a vízszintes tengelyen jeleníti meg. A négy személyiség-típus a következô: Környezetvédôk, Költségcsökkentôk, Érdeklôdôk és Megfigyelôk. Az alábbiakból megtudhatja, mi jellemzi ezeket a típusokat, és elhelyezheti saját cégét. Ezután pedig megismerheti, milyen lépésekre van szükség, hogy elômozdítsa a Zöld IT ügyét a vállalatnál.

• A vállalat agresszív környezetvédelmi politikával és célkitûzésekkel rendelkezik? • A környezetvédelmi realitások a céges mûködés szerves részét alkotják? • Már több Zöld IT projekt folyamatban van, és a cég zöld beszerzési és újrahasznosítási politikával rendelkezik? Ha igen, a vállalat valószínûleg KÖRNYEZETVÉDÔ. • A vállalat felsô vezetése a költségek kézben tartására összpontosít? • Az informatikai osztály olyan Zöld IT projekteket valósított meg, amelyek csökkentik a mûködési költségeket és az infrastruktúrához szükséges beruházásokat? • A környezetvédelem jellemzôen másodlagos megfontolás? Ha igen, a vállalat valószínûleg KÖLTSÉGCSÖKKENTÔ. • Volt már olyan feladata, hogy megvizsgálja, hogyan javíthatja a vállalat környezetvédelmi helyzetét, miközben a költségekrôl sem feledkezik meg? • A felsô vezetôk kitûztek az utóbbi idôben zöld célokat? • Már megvalósítottak néhány Zöld IT projektet, de nem tudják, a következôkben mi lenne a legjobb lépés? Ha igen, a vállalat valószínûleg ÉRDEKLÔDÔ. • A felsô vezetôk még nem tették prioritássá a környezetvédelmet? Az informatikai osztály számára a legfontosabb, hogy folyamatos költségcsökkentést érjen el, de nem törôdik túlzottan az energia-felhasználással? • Nincs formális újrahasznosítási politikája a cégnek? Ha igen, a vállalat valószínûleg MEGFIGYELÔ.

ESETTANULMÁNY

Zöld hozzáállás és szándék

Ön melyik típusba tartozik?

7%

25%

ÉRDEKLÔDÔK

KÖRNYEZETVÉDÔK

30% MEGFIGYELÔK

38% KÖLTSÉGCSÖKKENTÔK

ALACSONY ------------------------ MAGAS

Megvalósított Zöld IT projektek

Környezetvédô

Ezt a 60 bolttal rendelkezô, Nagy-Britanniában és Észak-Amerikában mûködô kereskedelmi láncot egy környezetvédô alapította, akinek a fenntartható vállalat a szenvedélye. Nem csak azt reméli, hogy összes alkalmazottját aktivistává teszi, de elvárja az informatikai osztálytól, hogy odafigyeljen az energiahatékonyságra. Elôször arról gondoskodtak, hogy a boltok informatikai eszközei a nyitvatartási idôn kívül automatikusan energiatakarékos módba kapcsoljanak. Ezután új szerverszobát kerestek egy fenntartható, vegyes használatú épületben. Két teljes racket egyetlen half-full blade rackbe vontak össze, így feleannyi helyre volt szükségük. A cég most a szerverszobából származó levegôvel fûti a lakó- és irodahelyiségeket. Ez nem csak energiát takarít meg. Az informatikai igazgató szavaival: „Ha 7 darab 3.000 dolláros szerver helyett egyetlen 10.000 dollárosat veszünk, az hatalmas megtérülést jelent.” Ezen felül mostanra az összes berendezés újrahasznosításáról a felelôs újrahasznosítási tanúsítvánnyal rendelkezô szállító gondoskodik. A cég a közeljövôben új programot vezet be a 75 nyomtató optimalizálására, hogy minimálisra csökkentsék a festék- és papírfogyasztást, ezáltal pedig a nyomtatás oldalankénti költségét is. És hogy reagálnak minderre a végfelhasználók? „Az összes felhasználónk magáévá tette a zöld szemléletmódot. Ha szükség lenne rá, mindannyian maguktól kikapcsolnák a számítógépüket, mielôtt hazamennek.” 15. oldal



Édeklôdôk

A felmérésben megkérdezett vállalatok 7%-a Érdeklôdô. Hozzáállás és szándékok: • Miután megvalósították az olyan alapvetô dolgokat, mint a papír újrahasznosítása és az izzók lecserélése energiatakarékos fényforrásokra, az Érdeklôdôk nem tudják, mi legyen a következô lépés. Szeretnék csökkenteni az általuk okozott környezeti terhelést, nem tudják, hogyan lássanak ehhez hozzá, és hogy milyen megoldás felelne meg az ô infrastruktúrájuknak. A vezetôk dolgát megnehezíti a sok lehetôség. • Egyes Érdeklôdôknek muszáj megfelelniük bizonyos elôírásoknak, például a berendezések újrahasznosításával kapcsolatban. • Elôfordul, hogy az Érdeklôdôk versenytársai zöld projekteket valósítanak meg, a vállalat pedig nem tudja, hogyan tartson velük lépést. Lépések az informatika területén: • Jellemzôen megvalósítottak már üzleti elônyökkel járó projekteket, de ezekben jobbára a zöld fa „legkönnyebben elérhetô gyümölcsét” szakították le. Például a cég alkalmazottai már élvezik a távmunka elônyeit, de az informatikai osztály még nem tudja, hogyan számszerûsítse az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást, amit így értek el. • Nem tudják megkülönböztetni, hogy melyek azok a projektek, amelyek egyszerre védik a környezetet és csökkentik a költségeket. Céges informatikai politika: • Nincs zöld informatikai beszerzési politika, illetve nem mérik az energiafogyasztást; nem tudják, hogy hogyan fogjanak hozzá. • Elképzelhetô azonban, hogy az informatikai osztály nem hivatalosan támogatja a távmunkát végzôket, vagy létezik egy informális projekt az elterjedt berendezések beszerzésére. Következô lépések: Hogy kiderüljön, melyik projektek révén csökkenthetik költségeiket és a környezeti terhelést, az Érdeklôdôknek fel kell mérniük informatikai infrastruktúrájukat. Ha például ezer munkaállomást és öt szervert használnak, a felhasználói infrastruktúrával érdemes kezdeni az energia-megtakarítást, és eszerint kell megtervezni a projekteket. A projekteket szabványosított folyamatoknak kell kísérniük (például a berendezések beszerzése és újrahasznosítása terén), szükség van mérési eszközökre (hogy megismerjék valódi energia-költségeiket), és a felsô vezetésnek támogatnia kell, hogy az informatikai osztály és a felhasználók együttesen optimalizálják az energia-fogyasztást.

Megfigyelôk

A felmérésben megkérdezett vállalatok 30%-a Megfigyelô. Hozzáállás és szándékok: • A Megfigyelôk valószínûleg nem rendelkeznek környezetvédelmi politikával; kisebb alulról jövô kezdeményezéseken kívül, amilyen például a papír újrahasznosítása, nem sok projekt van folyamatban. • Ez azonban nem feltétlenül a kétkedés vagy elutasítás jele. A legtöbb esetben a Megfigyelôk nincsenek tisztában azzal, hogy egyes projekteket aránylag milyen könnyû megvalósítani, vagy nem ismerik fel, hogy ezek mennyivel csökkenthetnék energiafogyasztásukat és költségeiket. Lépések az informatika területén: • A leggyakoribb projektek: szerver-virtualizáció, nyomtató-konszolidáció és telekonferencia. Ezeket azonban konkrét üzleti igénybôl kifolyólag választják, pl. hogy ne kelljen új szervert vásárolni, csökkentsék mûködési költségeiket, vagy kevesebbet kelljen céges ügyekben utazni. • Nem igazán vannak tisztában vele, hogy ezek a projektek mennyiben csökkentik a cég ökológiai lábnyomát, és nem az energiahatékonyság, hanem az üzleti szempontok miatt döntenek mellettük. Céges informatikai politika: • Még nincs zöld informatikai beszerzési politika, nem mérik a berendezések energia-fogyasztását, nincsen hivatalos korlátozás az utazásokkal kapcsolatban, távmunka-stratégia, vagy teljes berendezés-újrahasznosítási politika. Következô lépések: Minden az oktatással kezdôdik. A Zöld IT projektek megértéséhez fel kell ismerni az összefüggést az energiahatékonyság, a költségmegtakarítás és a környezetvédelem között. A Megfigyelô vállalatoknál az oktatáson túl kulcsfontosságú, hogy a felsô vezetés az összes projektet támogassa, akár azáltal, hogy hangsúlyozza a költségcsökkentésbôl származó elônyöket.

Környezetvédôk

Költségcsökkentôk

Hozzáállás és szándékok: • A környezetvédelmi szempontok a cég mûködését minden tekintetben áthatják; emögött több érdekelt is áll, és általában a menedzsment is támogatja az ügyet. • Az alkalmazottak többnyire ismerik a környezetvédelem kérdéseit, és fontos célnak tartják, hogy csökkentsék a terhelést, amit a cég ró mûködése során a környezetre. • Az alacsonyabb energiafogyasztás és fogyóeszköz-használat révén elérhetô költségmegtakarítás fontos szempont, de nem ez a kizárólagos indok, amiért a zöld projekteket elfogadják.

Hozzáállás és szándékok: • A költségeket (és ezáltal sokszor, akár tudatlanul, a környezeti hatásokat is) gondosan ellenôrzik. Bár az összes költséget számon tartják, a vállalat és az informatikai osztály nem mindig van tudatában, hogy ezzel a környezetre rótt terhelést is csökkentik. • Elképzelhetô, hogy nincsenek környezetvédelmi irányvonalak; s még ha léteznek is, a felsô vezetôk nem feltétlenül feleltetik meg az alacsonyabb fogyasztást a környezetvédelmi elônyöknek. Lépések az informatika területén: • A papírhasználat minimalizálása, a céges utazások korlátozása, a szerverek fogyasztásának optimalizálása, a PC-k energiagazdálkodási beállításainak aktív felügyelete. Ezeknek az intézkedéseknek kézzelfogható környezeti hatásuk van, ám ez a költséghatékonyság mellett csak másodlagos szempont. • A fogyóeszközök hatékony felhasználása, odafigyelés az infrastruktúra optimálisnál rosszabbul mûködô fô elemeire. Ha üzleti esettanulmánnyal igazolhatóan hosszú távú költségcsökkentés érhetô el, elôre költenek. Céges informatikai politika: • Gyakoriak az olyan irányelvek, amelyek elôírják, hogy amikor csak lehetséges, energiatakarékos berendezéseket kell vásárolni és kerülni kell az utazást. Ezek mögött a politikák mögött azonban nem környezetvédelmi megfontolások állnak. • Az informatikai osztály elképzelhetô, hogy nem méri formálisan az energiafogyasztást, ezért csak hozzávetôleges információi vannak a megtakarított energia mennyiségérôl; a további mérések bevezetése azonban új költségcsökkentési lehetôségeket tárhatna fel.

A felmérésben megkérdezett vállalatok 25%-a Környezetvédô.

A felmérésben megkérdezett vállalatok 38%-a Költségcsökkentô.

Lépések az informatika területén: • Informatikai célkitûzések a fogyasztás csökkentésére; a célok érdekében számos, a cég infrastruktúrájára szabott projektet végrehajtottak. • Kilowatt-órában vagy legalább költségben kifejezve mérik és követik az energia-fogyasztást és ellenôrzik a teljesítmény javulását. Céges informatikai politika: • Környezetvédelmi szempontok a beszerzések során, felelôs újrahasznosítási politika. • Van politika az energia- és fogyóeszköz-használat nyomon követésére, és jelentések készülnek a felsô vezetôk számára, akik elvárják a környezetvédelmi teljesítmény folyamatos javulását. • Teljes körû politika a távmunkával és az utazások elkerülésével kapcsolatban. Következô lépések: A Környezetvédôknek a folyamatos fejlôdést kell szem elôtt tartaniuk, amikor nagyobb infrastruktúra-fejlesztést hajtanak végre. Az asztali számítógépek cseréje például kiváló alkalom lehet a vékony klienst futtató virtuális desktopok bevezetésére, mert ezek kevesebb energiát fogyasztanak. Az ilyen lehetôségeket folyamatosan kutatni kell. Ezen felül minden olyan Környezetvédô számára, ahol az eredmények számszerûsíthetôk, magától értetôdô, hogy kihasználják a vezetô környezetvédelmi szerepbôl származó jó PR-t.

ESETTANULMÁNY

Következô lépések: A meglevô projektek felismerése jó kiindulópont. Ezután a vállalatoknak fel kell ismerniük, hogy az elôttük álló költségcsökkentô projektek a cég fogyasztását és ökológiai lábnyomát is csökkentik. Ha a vezetôk zöld irányelveket dolgoznak ki, a megtérülési mutatót a Zöld IT projektek elfogadásához néha esetleg le kell szállítani, hogy kisebb, de még mindig pozitív megtérülést is elérhessenek.

Költségcsökkentô

Egy közepes méretû amerikai pénzügyi szolgáltató cég azt a célt tûzte ki, hogy a lehetô legkisebbre csökkentse a szerverekkel és utazással kapcsolatos költségeit - és ezáltal jelentôsen csökkentette ökológiai lábnyomát is. Az informatikai igazgató szavaival: „Igyekszem valamennyire a környezetvédelmi szempontokat is érvényesíteni a mûködésünk során. Feltétlenül szükséges, hogy egy projektnek komoly pénzügyi haszna legyen, de a zöld projektek esetén ez jobbára így van. 2005-ben az informatikai osztály virtualizáció révén 30 szervert 6 géppel váltott ki, ami óránként 5 kWh megtakarítást jelentett. Ez évente 4.000 dollár, és 24-gyel kevesebb szervert kellett lecserélni. Ezen kívül egy teljes munkaidôben dolgozó alkalmazott felszabadult, és más feladatokkal foglalkozhatott. Mivel mind a Keleti, mind a Nyugati parton van irodánk, az utazások csökkentése igen ésszerû volt. 17 ezer dollárt költöttünk egy videokonferencia-rendszerre, ám ez a költség már az elsô két napos találkozó során megtérült, amikor nyolc embernek nem kellett utaznia.” Az informatikai igazgató megfigyelte, hogy az agresszív költségellenôrzési politika mellett valami nehezebben megfogható dolog is elkezdôdött: „A kólás doboz és az újság már nem a szemetesben köt ki. Néhányan új szokásokra tettek szert otthon, és magukkal hozzák ezeket az irodába. Én ezt nem üzleti dolognak látom, ez valami általánosabb. Inkább társadalmi, közösségi kérdés.” 16. oldal



7. rész:

A Zöld IT sikere A Zöld IT projektek fô sikertényezôi Az, hogy a vállalatok milyen valószínûseggel hajtják végre sikeresen a Zöld IT projekteket, három tényezôtôl függ: 1. Az érintettek támogatása. Minden projekt sikeréhez nélkülözhetetlen a fô érintettek támogatása, de a Zöld IT projektek esetében ez kiváltképp így van, mert ezek oktatást és szemléletváltást igényelnek. A fô érintettek 20% közé tartoznak a felsô vezetôk, az informatikai vezetôk és szakemberek, 18% 16% az alkalmazottak, és egyes esetekben az ingatlanok vagy üzemek 14% menedzserei is. Bár igen fontos, hogy minden szinten megszerezzük 12% 10% a támogatást, jóval nagyobbak az esélyeink a sikerre, ha a felsô vezetôk 8% (elsôsorban a vezérigazgató) a projekt mögött állnak. A legsikeresebb 6% projekteket az esetek több mint háromnegyedében erôsen támogatta 4% 2% a vezérigazgató. Az egyik pénzügyi vállalat informatikai menedzsere így 0% fogalmazott: „Többek között azért tudtam megvalósítani a projektet, mert élveztem a vezérigazgató és a többi igazgató támogatását. Enélkül nem kaptam volna meg a szükséges finanszírozást, a projekt nem haladt volna elôre.” Vegyük észre, hogy mind a 11 Zöld IT projekt esetében az érintettek több mint 60%-a támogatta a terveket, és ez jelentôsen hozzájárult a tanulmányban leírt projektek sikeréhez.

A vállalatok kevesebb mint 20%-a szembesül kivételes megvalósítási korlátokkal

18% 15% 10%

Nem volt választásuk

Finanszírozás hiánya

Problémák az ingatlannal / bérbeadóval

8%

Nem voltak erôforrásaik

2.

A megvalósítási korlátok hiánya. A Zöld IT projektekbe fogó cégek szembesülhetnek olyan korlátokkal, amelyek megakadályozzák a projektek jóváhagyását és megvalósítását. Ilyen korlát lehet, hogy a frissítési ciklus elmulasztása miatt nincs választási lehetôségük, nincs megfelelô pénzügyi háttér, nem megfelelôek a fizikai helyiségek, vagy nincs elegendô erôforrás, például informatikai szakember. A tapasztalatunk azonban az, hogy a válaszadók kevesebb mint egyharmada hivatkozott ezekre az okokra, és kevesebb mint 7%-uk mondta azt, hogy kivételes akadályokkal szembesültek. Ez utóbbiak között a leggyakrabban említett akadály az elmulasztott frissítési ciklus miatti rugalmatlanság.

3.

Gazdasági kompromisszumok. A jelenlegi gazdasági helyzet miatt azt is megkérdeztük a válaszadóktól, hogy várakozásaik szerint a recesszió milyen hatással lesz a bevételeikre, informatikai költségvetésükre, a projektek prioritásaira, és a Zöld IT projektek finanszírozására a következô 12 hónap során. A válaszadók 61%-a úgy látta, hogy a fenti területeken nem kell negatív hatásokra számítaniuk. Ebbe beletartozik az az 50% is, akik szerint a Zöld IT projektek finanszírozása nem fog drasztikusan csökkenni. Ez igen optimista képet fest a Zöld IT szempontjából, kiváltképp, ha tekintetbe vesszük az elérhetô költségmegtakarítást is, hiszen a vállalatok 38%-a erôsen úgy gondolja, hogy a költségeket csökkentô projektek nagyobb prioritást fognak kapni.

17. oldal



Következtetés A vállalatok világszerte felismerték, hogy ha zöldebbé válnak, az nem csak a bolygónak hasznos; a saját jövedelmezôségüknek is jót tesz. A tanulmány megmutatja, hogyan takarítanak meg a közepes vállalatok jelentôs költségeket a Zöld IT projektek megvalósításával. Szabályozási elôírások és nemzetközi egyezmények révén sok kormány arra ösztönzi a vállalatokat, hogy tegyenek lépéseket a környezetvédelem érdekében, és ez a trend egészen biztosan folytatódni fog. Az ügyfelek és üzleti partnerek egyre inkább elvárják, hogy a vállalatok elszámoljanak környezetvédelmi tevékenységeikrôl. Az alkalmazottak is olyan rendelkezéseket fognak igényelni, amelyek csökkentik a vállalat környezeti terhelését, legyen szó a távmunka lehetôségérôl vagy az irodai újrahasznosítási program bevezetésérôl. A tanulmányban megmutattuk, hogy a cégek informatikai osztályai még a mai kedvezôtlen gazdasági helyzetben is világszerte arra törekednek, hogy csökkentsék ökológiai lábnyomukat. Az informatikai döntéshozók jelentôs érdeklôdést mutattak a tanulmányban vizsgált 11 projekt bevezetése iránt. A projektek költségcsökkentô hatása és a vállalatok következô évre vonatkozó szándékai egyaránt azt mutatják, hogy ez a folyamat 2009 során és azután is folytatódni fog. Az élvonalbeli informatikai osztályok megragadták azokat a költségcsökkentési lehetôségeket, amelyek a nagyobb energiahatékonyság és az alacsonyabb fogyasztás velejárói, és mostanra sok más vállalat is felismerte ezeket az elônyöket. A Zöld IT projektek megvalósítását számos konkrét probléma is motiválja. 10 vállalatból 6-nál a következô 12 hónap során elérik a meglevô számítási vagy adattárolási kapacitás határait. Ezekben az esetekben nem csak energiát takarít meg, hanem égetô üzleti problémákat is megold, ha fejlesztik a szerverszobát, hogy az megfeleljen az olyan modern technológiák igényeinek, mint a virtualizáció és konszolidáció. A tanulmányban megvizsgált számos projekt lehetôvé teszi a vállalatok számára, hogy egyszerre csökkentsék energia-fogyasztásukat és költségeiket, és ezzel együtt akár új üzleti lehetôségeket is megvalósítsanak. A távmunka révén például a vállalatok csökkenthetik irodájuk méretét, miközben az alkalmazottak számára rugalmasabb munkakörnyezetet teremtenek. Az érintettek és a kormányzatok irányából érkezô nyomás hatására a jövôben a vállalatok környezetvédelmi felelôsségvállalása kivételes jelenség helyett normává válik. A vezérigazgatók el fogják várni, hogy az informatikai osztály is kivegye a részét a cég ökológiai lábnyomának csökkentésébôl.

18. oldal



Az Info-Tech termékei és szolgáltatásai olyan információkat biztosítanak, amelyek további intézkedések alapjául szolgálhatnak, valamint hasznos tanácsokat nyújtanak, és az összes informatikai problémára azonnal használható eszközöket és sablonokat kínálnak. Gyakorlatias megközelítésünkkel a vállalatok egyértelmû és mérhetô módon javíthatják eredményeiket. Az Info-Tech a világ 8.000 vállalatánál több mint 21.000 ügyfélnek nyújt tanácsokat. Célunk 1998 óta az, hogy megkönnyítsük az informatikai szakértôk munkáját, és újabb személyes és vállalati sikerekhez segítsük hozzá ôket. Kutatásunk gyakorlati eredményeit, beleértve a Zöld IT-vel foglalkozó sorozatunkat, ingyenesen kipróbálhatja a következô címen: www.infotech.com. Postacím: Info-Tech Research Group 43 Front St. East, Suite 200 Toronto. Ontario M5E 1B3 Ingyenes telefonszám: 1-888-670-8889 Honlap: www.infotech.com



Zöld IT: Miért most ruháznak be a közepes vállalatok?

Recommend Documents