ZÖLD GAZDASÁG - ZÖLD TURIZMUS DÁVID LÓRÁNT - KOVÁCS GYÖNGYI - SZABÓ LAJOS GREEN ECONOMY - GREEN TOURISM Abstract There are 3 very important fields where we can analyse of the importance of green innovation in the tourism industry: information and communication technologies, developing tourist product, global challenges (climate change, sustainability, seasonality). In this paper we focus on the sustainability and 'greening tourism' practice (green hotels, green restaurants) and the situation of the green economy. Kulcsszavak: fenntartható turizmus, zöld szálloda, etikus üzemeltetés, felelős utazás, zöld étterem, turizmusökológia Keywords: sustainable tourism, green hotel, ethical operation, responsible travel, green restaurant, tourism ecology
A turizmus fenntarthatósága A turizmus hatásainak vizsgálata és az ágazat fejlődésével kapcsolatos kutatások immár több évtizede a nemzetközi szakirodalom középpontjában állnak. Ahogy a turizmus által okozott környezeti, gazdasági, társadalmi és kulturális változások (pozitív és negatív hatások) egyre szembetűnőbbé váltak, úgy jelent meg az igény egy újfajta turizmusra, illetve arra, hogy az ágazat fejlődését merőben új szemlélettel próbálják befolyásolni. A köznyelvben, de nemritkán szakmai körökben is a fenntartható turizmust csupán a turizmus környezetbarát formáival azonosítják. Ez a megközelítés a fogalom félreértelmezéséből fakad, hiszen a fenntarthatóság elveit a turizmus minden típusára alkalmazni kell. Ugyanakkor a szakmai és tudományos anyagokban közelmúltban megjelent felelős turizmus (responsible tourism) fogalma a fenntartható turizmus szemléletét tükrözi, annak jelentését egy új aspektussal, az érintettek felelősségének hangsúlyozásával gazdagítja. A turizmusökológia a fenntartható turizmus szolgálatában A társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű vidéki, periferikus térségek fejlesztésére, felzárkóztatására már korábban is több elképzelés fogalmazódott meg és próbálkozás történt. A legtöbb célkitűzés azt javasolja, hogy lehetőség szerint a helyi természeti, kulturális, agrár, stb. hagyományokra alapozva támogassák a vidéki turizmus és annak menedzsmentje megerősítését, illetve fejlesztését, mely az elképzelések szerint alapot adhat az érintett térségek felzárkóztatására is. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a fenntartható és felelősségteljes vidéki 79
turizmusfej lesztés elképzelhetetlen az ökológia, gondolkodasmod alkalmazása nélkül. A turizmus fenntarthatósága kettős feladat: egyszerre kell biztosítani a vonzerők hosszú távú megőrzését, és k ö z b e n garantalm a turizmusba befektető vállalkozók tőkéjének megterülese, ceguk eredményeinek javulását. A fenntartható turizmusnak hosszú tavon kell ökológiailag elviselhetőnek, gazdaságilag kivitelezhetőnek lennie, ugyanakkor etikailag és szociálisan méltányosnak is a helyi lakossagra nezve. Emellett ma már elvárás az is, hogy maguk a rendszerben reszt vevő főszereplők, a turisták is aktív és felelősségteljesen fenntartható gyakorlatot folytassanak. Míg általánosan elfogadott az a nézet, hogy a turizmus pozitív hatásai elsősorban gazdaságiak, addig negatív hatásait általában a termeszeti környezet károsításával azonosítják. A turizmus negatív hatasai legközvetlenebbül a természeti környezetben jelentkeznek, es a turisták, valamint az ágazatban dolgozók is ezeket a negatív hatasokat kepesek beazonosítani. Elsősorban a lokális hatások a szembetűnök, így pl. a szemetelés, a természetalapú vonzerőkben (például barlangokban) a zsúfoltság okozta károsodás, tájrombolás, levegő és vízszennyezodes, erozio, új növényfajták betelepítése (például golfpályák esetén) stb. A turizmus azonban, mint a világ legnagyobb iparága, jelentős közvetett globális környezeti hatást is okoz, melyek elsősorban a turizmushoz elengedhe etlen helyváltoztatás, a közlekedés következményei. Gyakran a turizmust okoljak a környezeti károk kialakulásáért, azonban számos esetben ezek a karok a turizmus jelenléte nélkül is, a helyi lakosság tevékenysége okán is kialakulnának. A kialakult károk okainak meghatározása nem egyszerű, nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy egy adott szennyezés kialakulasaban mekkora a turizmus szerepe. A nemzetközi szakirodalomban több szerző is f o g l a l k o z ó a turizmus és az ökológia kapcsolatrendszerével ( T Y L E R - D A N G E R F I E L D 1999, ORGONA 2005 . Javaslataikat továbbgondolva, az ökológiai gondolkodás alapvető téziséit, valamint a tájökológia, a településökológia és a humánökológia tudományos megközelítésit alapul véve bevezethetőnek gondoljuk a tunzmusökologia kifejezést. A turizmusökológia alapjait, összefüggéseit és vizsgalati területeit az alábbi ábra szemlélteti (/. ábra). A turizmusökológia ennek megfelelően egy turizmusfejlesztési elmélet és gyakorlat, amely természetes modon, a helyi természeti és társadalmi-kulturális erőforrásokra alapozva tesz, lehetove a vidéki térségek turizmusának eredményes fejlesztései (DÁVID 2009).
80
Településökológia (DÁVID L . 2 0 0 9 )
1. ábra: A turizmusökológia kapcsolatrendszere Figure 1. The system of the tourism ecology
Fenntartható szálláshelyek A fenntarthatóság koncepciója nem új keletű a szállodaiparban sem, az idegenforgalomban tapasztalható lassú fejlődés jellemezte a szállodákat is. A környezetbarát szállodák építése, a fenntarthatóság vállalati szintű megvalósítása nem egy időben, eltérő intenzitással és különböző indíttatásból ment végbe az elmúlt évtizedekben. A folyamat korántsem ért a végére, az az általános megállapítás, hogy a szállodák nagy energia-felhasználók, rengeteg szennyvizet és hulladékot termelnek és megterhelik a környezetüket még mindig helytálló a változások ellenére is. Alapul véve a zöld szálloda pályázatok kiírásait, követelményrendszereit és összevetve a fenntarthatóság alapelveivel, a szállodai környezetvédelem beavatkozási pontjai és lényegi elemei a 2. ábrával illusztrálhatóak a legjobban.
81
(KOVÁCS G Y . 2 0 1 2 )
2. ábra: A szállodaipar fenntarthatóságának elemei Figure 2. The main parts of the sustainable hotel industry
A szállodai környezetmenedzsment és a fenntarthatóság kérdése is gyakran háttérbe szorul. Ez ellentmondást hordoz magában, ugyanis a szereplők elismerik, hogy egyrészt a szálloda környezete nagyban befolyásolja a keresletet, másrészt az intézkedések nagy része megtakarítási lehetőségeket rejt magában (PRYCE 2 0 0 1 ) . A vállalati fenntarthatóság soha nem kezelhető azonban a környezetbarát hozzáállás, a meggyőződéses környezetvédelem szintjén. Minden alkalommal egy megtervezett, üzleti és etikai szempontokat együtt mérlegelő cselekedetsor eredménye. Együttesen célozza meg a minőséget, a környezetet és egyéb menedzsmentkérdéseket, mint például az egészség és a biztonság. A gazdasági fenntarthatóság a szálloda számára mindig annyit jelent, hogy minőségi terméket/szolgáltatást nyújt elfogadható költség/haszon szint mellett, de a fenntarthatóság követelményei nem veszélyeztethetik a képességét arra, hogy kielégítse a vendégek igényeit. A minőségromlás, gyengébb és alacsonyabb rangú termékek felhasználása, még ha környezetbarát előállításúak vagy organikusak, nem elfogadható a menedzsment számára. A környezetvédelemnek megfelelő gyakorlatnak jó üzletvezetéssel és hatékony üzemeltetéssel kell párosulnia, csak ez vezethet megtakarításokhoz, vásárlói hűséghez, a személyzet motivációjához és a befektetők érdeklődéséhez (PRYCE 2001). A kézzel fogható energiatakarékossági és hulladékgazdálkodási intézkedések profitnövelő tényezőjén kívül a szálloda újabb előnyökhöz jut, aminek anyagi oldalát csak közvetetten, később érzékeli, azonban fontossága megkérdőjelezhetetlen. Az erkölcsi haszon (a környezet védelme, a fenntarthatóság elveinek követése), a reklám-, PR- és marketing előny (környezettudatos vendégek elérése, szálloda megítélése, sajtókapcsolatok, lojális alkalmazottak, partnerek) piaci stabilitást eredményez. 82
A szálloda vezetősége pozícionálja a házat, környezetvédelmi stratégiájának kialakítása alkalmával eldönti, hogy a költségtakarékosság vagy az etikus üzletpolitika elve vezérli-e a döntéseket. A környezetvédelmi tevékenység hosszú távon azonban akkor eredményes, ha valóban a környezet megóvására irányul. A törekvések sokszor hatékonyan alátámaszthatóak egy-egy jól szervezett propagandával, így a marketing elősegíti a zöldülés folyamatát. A direkt és indirekt módon kommunikált környezetvédelmi sikerek, változások, cselekedetek hatékony marketing eszközökké, public relations tőkévé és ezáltal gazdasági előnyökké formálódnak. A zöld promóció társadalmi jelentősége ennél is jelentősebb, multiplikátorhatást fejt ki, példát mutat a szálloda dolgozói, vendégei, beszállítói, partnerei és konkurensei számára is. (ZOBOR 1995) Felelősségteljes gasztronómia - zöld éttermek A szálláshelyekhez hasonlóan, a vendéglátó egységek is relatív nagy környezetszennyezők, ha tevékenységüket nem fenntarthatóan folytatják, igen nagy terhelést jelenthetnek a környezetük számára. Az ágazat összefonódásának szintje az élelmiszeriparral megköveteli, hogy adott esetben a tevékenység egészét az alapanyagok termelésétől követve vizsgáljuk és egységként kezeljük. Eszerint az éttermek felelőssége nem az alapanyagok feldolgozásának módjánál kezdődik, hanem a beszerzés forrásának alapos vizsgálatánál. Új egység létesítésénél, az étterem helyének kiválasztása, az építkezéshez felhasznált anyagok, az épület energiafogyasztása és annak környezetbarát fenntartása szinte azonos a zöld szállodáknál említett tényezőkkel. Azonban az üzemeltetés is rejt magában olyan specifikus elemeket, amelyek kiemelése egyrészt segíti az éttermeket az üzlet stratégiai átalakításában, hosszú távú, fenntartható vezetésében, másrészt tökéletesen alkalmazhatóak a szállodák vendéglátó egységeire (éttermek, bárok, rendezvények) is. A tény, hogy egy ételek előállításával és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozó egységnek helyet adó épületnek átlagosan kettő és félszerese a négyzetméterenként számolt energia kibocsátása, mint egy hagyományos épületnek, indokolja, hogy az éttermek környezetbarát üzemeltetésével is kiemelten foglalkozzon a szakma. (HAMLEE 2011) A zöld éttermekre való igény párhuzamosan jelentkezett a színvonalas alapanyagokból készülő élelmiszerek megjelenésével. Azok a tudatos fogyasztók, akik vásárlásaik során is figyelmet fordítanak az élelmiszerek összetételére és származási helyére, megjelentek az éttermekben és keresletet támasztottak az un. „zöld ételek" iránt. A fogyasztók többsége hajlandó többet költeni a bio és a helyi termesztésű ételekre. (CASE 2008) 83
Az étteremüzemeltetés gyakorlati praktikáinak sora természetesen hosszú távon a költségeket is képesek redukálni. A zöld praktikák három pilléren állnak: egészség, környezet és társadalmi hatások, amihez negyedikként a gazdasági érdek, mint racionális üzleti cél társul. ( H A M - L E E 2 0 1 1 ) Összegzés A fenntartható turizmus definiálása, leírása és mérése még mindig nehézkes, mert napjaink dinamikusan változó turisztikai igényeit kell összekapcsolnia a jövőre vonatkozó aggályokkal. A legfontosabb cél az eleinek közötti elfogadható egyensúly megtalálása. A turizmusban jelenlévő különböző üzleti és fogyasztói érdekek gyakran nem veszik figyelembe eléggé a turizmus fenntarthatósági aspektusait; a vendéglátók és a vendégek különböző szempontból nézik a turisztikai környezetet. Már ma is számos helyes stratégiai példa áll rendelkezésre a természeti turisztikai helyszínek védelmére; a legfontosabb azonban az olyan megfelelő menedzsment módszerek megtalálása lenne, melyek segítik a fenntartható turizmus céljainak elérését. Az ilyen módszerek fenntartható turisztikai terméket hoznak létre, és javítják a fenntartható növekedés lehetőségeit. A jól megtervezett fenntartható turizmus egyrészt megfelel a gazdasági, környezeti és társadalmi céloknak, ugyanakkor eközben fenntartja a kulturális integritást és az ökológiai egyensúlyt is. Mindeközben szükség van nehéz politikai döntések meghozatalára is, amelyek komplex társadalmi, gazdasági és környezeti alkufolyamaton alapszanak. Szélesebb spektrumú és hosszabb távú tervezést igényel, mint amelyet a hagyományosan a közösségtervezésben és a döntéshozatalban alkalmaznak. Irodalomjegyzék CASE, H. 2008. Consumers still willing to pay for „Green" http://www.naturalfoodnet.com/nfiiporta l/article.aspx?aid=22 54 DÁVID L. 2009. A turizmusökológia alapvetése, II. Települési Környezet Konferencia, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen DÁVID L - BAROS Z. 2009. Environmentally sustainable tourism: international and Hungárián relations. Gazdálkodás Vol. 53. Special Edition No. 23. HAM, S. - LEE, S. 2011. US restaurant companies' green marketing via company websites: impact on financial performance, Tourism Economics, 17. KOVÁCS G Y . - KEREKESNÉ M. Á. 2012. Sustainable gastronomy (kézirat) MICHALKÓ G . 2004. A turizmuselmélet alapjai - Turizmus Akadémia 1., Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár PRYCE, A. 2001. Fenntarthatóság a szállodaiparban, Travel&Tourism Analyst No.6. 2001, in: Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból 2002. 2. sz. SZABÓ J - DÁVID L. et al. (szerk.) 2006. Antropogén geomorfológia, egyetemi jegyzet, Debreceni Egyetem ZOBOR A. 1995. Zöld úton a turizmusért - Útmutató a szállodák, panziók, éttermek környezetkímélőbb gazdálkodásához, Talento Alapítvány, Budapest
84
