Őzikés Óvoda Pedagógiai programja
Mosonmagyaróvár 2013
A gyermekszem A gyermekszem : virág , csillag oltalom Csupa játék , csupa mosoly , izgalom . A gyermekszem : tág világ és kikelet Ha rád néz , földeríti szívedet . A gyermekszem : ablak , forrás , dombtető Erdőzúgás tisztította levegő . A gyermekszem : a legfurcsább hatalom , Próbáld ki csak másokon vagy magadon , Mert amikor a gyermekszem kérve kérdésekre Abba minden vágy és csoda belefér . A gyermekszem : szirmát nyitó kék virág , Tőle fordul szebbre , jobbra a világ . A gyermekszem : fényesség és bizalom , Vezéreljen téged is ez az utadon. ( Szűcs Imre )
Tartalomjegyzék
I. rész – Bevezetés.......................................................................................................2 1. Az óvoda rövid leírása...................................................................................3 2. Érvényességi rendelkezések..........................................................................4 II. rész – Helyzetelemzés.............................................................................................5 1. Az óvoda rövid története...............................................................................6 2. Az óvoda jelenlegi arculata...........................................................................6 3. Óvodakép......................................................................................................7 4. Gyermekkép..................................................................................................8 III. rész – Az óvodai nevelés feladatai........................................................................9 1. Egészséges életmód alakítása......................................................................10 2. Érzelmi , erkölcsi és a közösségi nevelés....................................................11 3. Anyanyelvi , értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ..........................12 IV. rész – Az óvodai élet megszervezésének elvei....................................................13 1. Személyi feltételek.......................................................................................14 2. Tárgyi feltételek...........................................................................................14 3. Az óvodai élet megszervezése.....................................................................17 4. Az óvoda kapcsolatai...................................................................................18 V. rész – Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai........ 21 1. Játék.............................................................................................................22 2. Verselés , mesélés........................................................................................26 3. Ének – zene , énekes játék , gyermektánc...................................................28 4. Rajzolás , festés , mintázás , kézimunka.....................................................30 5. Mozgás........................................................................................................32 6. A külső világ tevékeny megismerése..........................................................35 7. Munka jellegű tevékenységek.....................................................................38 8. A tevékenységben megvalósuló tanulás......................................................39 VI. rész – A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére.................................................41 VII. rész – Sajátos feladatok , speciális szolgáltatások..............................................44 1. Az óvoda irányítási – szervezeti felépítése..................................................45 2. Az óvodai csoportok ellenőrzési és értékelési rendszere.............................46 3. A gyermek fejlődésének értékelése..............................................................46 4. Gyermekvédelem az óvodában....................................................................47 5. Német nemzetiségi feladatok.......................................................................48 6. Az óvoda hagyományos ünnepei , egyéb rendezvényei...............................50 Legitimációs záradék.................................................................................................53
AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI Az intézmény hivatalos elnevezése:
Őzikés Napköziotthonos Óvoda
Rövid neve :
Őzikés Óvoda
Az intézmény logója , címe és elérhetősége :
9200 Mosonmagyaróvár Kórház u. 13. Tel. : 06-96/206-533 e – mail :
[email protected] Az óvoda fenntartója , címe , telefonszáma : Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata 9200 Mosonmagyaróvár Fő utca 11. Tel. : 06-96/576-200 Az intézmény alapfeladata : Óvodai nevelés Nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése ( német ) A helyi pedagógiai program : Alkotója az óvoda nevelőtestülete Főzőkonyhával rendelkező óvoda Élelmezés szemponjából óvodánkhoz kapcsolódó intézmények : Kékcinke Óvoda 9200 Mosonmagyaróvár Majoroki Óvoda 9200 Mosonmagyaróvár
Kékcinke Óvoda Tagóvoda 9200 Mosonmagyaróvár
I . rész Bevezetés
1. Az Óvoda rövid leírása Az Őzikés Óvoda pedagógiai programja az alapprogrammal összhangban fogalmazza meg a helyi sajátos célkitűzéseket és feladatokat. Óvodánk szemlélete gyermekközpontú , személyközpontú , játékközpontú. Igyekszünk maximálisan megismerni a hozzánk kerülő gyermekeket , s ezekre az ismeretekre építve differenciáltan , harmónikusan fejleszteni az egész gyermeki személyiséget , a saját fejlődési üteméhez igazodva egy érzelmi biztonságot nyújtó derűs , szeretetteljes légkörben. Helyi sajátosság a német nemzetiségi nevelés , ahol nagy hangsúlyt kap az idegen nyelv használata is a magyar nyelv mellett , melynek arányát a gyermekcsoport nyelvismerete határozza meg. Biztosítani szeretnénk a nemzetiségi önazonosság megőrzését , ápolását , erősítését , átörökítését. A gyermekeknek biztosítani szeretnénk az életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei kielégítéséhez szükséges feltételeket , és ezáltal segíteni személyiségük kibontakozását. Mindezt elsősorban a gyermekek játéktevékenységén keresztül kívánjuk megvalósítani , különös tekintettel a mozgásfejlesztésre , az egészséges életmód kialakítására és a környezettudatos magatartás alakítására..
2. Érvényességi rendelkezések Az óvodai pedagógiai program érvényességi ideje : 2013.09.01 – től visszavonásig. A módosított pedagógiai programot az Őzikés Óvoda nevelőtestülete 2013. augusztus 27-én megtartott nevelési értekezletén egyhangúlag elfogadta. A pedagógiai program felülvizsgálatának és módosításának indokai: • törvényi , rendelkezési változások • sikeres innováció eredményeinek beépítése Az óvodai pedagógiai program nyilvánossága : • minden csoportban , illetve az óvodavezető irodájában egy-egy példány A módosított pedagógiai programot 2013.augusztus 27-én megtartott értekezleten az alábbi szervek megismerték és elfogadták : • Német Kisebbségi Önkormányzat Mosonmagyaróvár • Őzikés Óvoda Szülői Szervezete
II.rész Helyzetelemzés
1. Az óvoda rövid története Földrajzi helyzetét tekintve óvodánk Mosonmagyaróvár központi városrészének peremén helyezkedik el. Határ menti városunkban bőven van lehetőség a vizek világával , a természet aktív megismerésével , környezetvédelemmel , egészséges életmódra neveléssel alakítani gyermekeink személyiségét. Óvodánk 1955-ben három csoporttal kezdte meg működését. 1982.szeptember 9-én konyhával és új épületrésszel – kilenc csoportossá – bővült , melyet a beiratkozó magas gyermeklétszám indokolt. Jelenleg intézményünk nyolc csoportos , a gyermekek mozgásfejlesztését tornaszoba teszi lehetővé. Óvodánkban – a megye egyik bázisóvodájaként – már 1955-től nagy hangsúlyt fektettek a színvonalas pedagógiai munkára , a közösségi szellem , egymás szakmai segítése a mindennapokban a kezdetektől kiválóan működött. Akkoriban az óvodai élet a játék és a barkácsolás színtere volt , a pedagógiai munkát KRESZ - park és konyhakert segítette , míg az óvodai udvar évről - évre a szülők aktív részvételével szépült.
2. Az óvoda jelenlegi arculata Óvodánk közel 60 éve – ma a város második legnagyobb óvodájaként – kezdte meg működését. Nyolc csoportunkban , közel azonos életkorú gyermekek nevelése folyik. Helyi igényt kielégítve indítottuk el a német nemzetiségi csoportot , mely német nemzetiségi nyelvvel ismerkedő azonos életkorú csoportként funkcionál. Főzőkonyhánk jelenleg összesen négy óvoda élelmezését látja el. Törekszünk az egészséges étrend biztosítására : az ételek változatossága mellett a reggeli és az ebéd közötti időszakban a gyermekek rendszeresen kapnak az évszaknak megfelelő friss zöldséget és gyümölcsöt. A csodálatos szigetközi élővilág közelsége , a városon belüli , városkörnyéki természeti környezeti adottságok a természet szeretetére és védelmére nevelést segítik. A testedzésre , testi nevelésre – szinén a helyi adottságok – a nagy udvar , saját tornatermünk biztosítanak további jó lehetőségeket.
3. Óvodakép Óvodánk esztétikus , biztonságos környezetével , szeretetteljes , elfogadó , előitéletektől mentes , bizalmat árasztó légkörével , elsősorban a szabad játék és a mozgás sajátos eszközeivel készíti fel a gyermekeket az életre. Különös tekintettel arra , hogy az óvodai nevelés nem veheti át a család fő nevelő tevékenységét , de kiegészíti azt , törekszünk a gyermekeket érő nevelői hatások egységesítésére. Ehhez kapcsolódó feladatunk az intézményünkbe kerülő gyermekek előéletének megismerése ( anamnézis ) valamint saját nevelési céljaink és elképzeléseink ismertetése és tudatosítása. Alapelveink : • A gyermeki személyiséget tisztelet , elfogadás , szeretet , megbecsülés és bizalom övezi. • A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését , a gyermek egyéni képességeinek kibontakozását. • A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége , az óvodai nevelés ezt kiegészíti és segíti. • A nemzetiséghez tartozó és a migráns gyermekek a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvodai nevelést. • A szülőkkel együttműködve segítjük a gyermekek harmonikus , sokoldalú fejlődését , személyiségének kibontakoztatását a hátrányok csökkentését figyelembe véve a gyermekek egyéni sajátosságait és fejlődési ütemét. • Valljuk , hogy a sajátos bánásmód az esélyteremtés és a differenciálás lehetősége minden gyermeknek jár. • Sajátos nevelési igényű gyermekeknek joga , hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő ellátásban részesüljön. Lehetőséget teremtünk arra , hogy a különbözőséget elfogadják és tiszteljék. • Kiemelt céljaink az egészséges életmód alakítása , és a környezet iránti érzékenységre nevelés. Ezen belül a helyes táplálkozás , mozgásfejlesztés, edzés , egészségmegőrzés , pozitív irányú közösségi szellem alakítása. • Részcélunk a német nemzetiségi nevelés , az ehhez kapcsolódó német nyelvvel való ismerkedés.
4. Gyermekkép A gyermekeket érzelemgazdag légkörben , sokszínű tevékenységek biztosításával fejlesztjük és juttatjuk az iskola küszöbéig , boldog gyermekkorukat megőrizve. Valamennyi óvodást egyforma magas színvonalú nevelésben részesítve – érzelemgazdag légkörben – kívánjuk elérni , hogy gyermekeink szívesen járjanak óvodába , érezzék jól magukat a gyermekközösségben. Mindannyian egyenlő eséllyel , igényeiknek megfelelően vegyenek részt az óvodai életben. Tiszteljék szüleiket , az óvónőket , a dajkákat. Legyenek illemtudók , szeressék és védjék a természetet , kedveljék meg a sportot és a különböző művészeti tevékenységeket. Legyenek az óvodai évek végére magabiztosak , a közösségi élet és a kulturált életvitel szokásait , normáit ismerjék. A megszerzett ismereteik és képességeik alkalmassá tegye őket az iskolai életre.
III.rész Az óvodai nevelés feladatai
Az óvodai nevelésünk általános feladatai az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése , ezen belül : 1. Egészséges életmód alakítása 2. Érzelmi , az erkölcsi és a közösség nevelés 3. Anyanyelvi , értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
1. Egészséges életmód alakítása Az óvodás korú gyermekeket erőteljes testi fejlődés jellemzi , ezért nevelésükben kiemelt jelentőségű az egészséges életvitel igényének alakítása. Feladataink: • • • • • • • • • • • • • •
a gyermekek szükségleteihez igazított napirend kialakítása az egészséges táplálkozás megismertetése környezettudatos magatartás alakítása az átlagostól eltérő gyermekek fejlesztése ( hátránykompenzáció , tehetséggondozás ) a szervezet ellenállóképességének növelése edzéssel a kulturált étkezés illemszabályainak megismertetése egészségmegőrző szokások kialakítása öltözködési szokások fejlesztése a gyermek gondozása , testi szükségleteinek , mozgásigényének kielégítése elegendő , nyugodt pihenőidő biztosítása a harmonikus , összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése a gyermek testi képességeinek fejlesztése a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása szükség esetén – megfelelő szakemberek bevonásával – speciális gondozó , prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása
– a fejlődés várható jellemzői óvódáskor végére • tisztálkodásban igényes , önálló • Wc használatban önálló
• • • • •
fogápolásban alapos , helyes technikát alkalmaz öltözködésben minimális segítséget igényel kulturáltan étkezik a gondozáshoz szükséges tárgyi eszközöket rendeltetésszerűen használja törekszik a környezet tisztán tartására , a rend megőrzésére
2. Érzelmi , erkölcsi és a közösség nevelés Az óvodás korú gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége ezért elengedhetetlen , hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság , otthonosság , szeretet vegye körül és már az óvodába lépéskor kedvező hatások érjék. Feladataink: • érzelmi biztonságot nyújtó , otthonos környezet kialakítása • a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe vevő tárgyi eszközök biztosítása • a gyermekek én – érvényesítő törekvéseinek teret engedve reális énkép kialakulásának elősegítése • a közösség személyiségformáló erejének segítségével a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak ( együttérzés , segítőkészség , önzetlenség , figyelmesség ) és akaratának ( önfegyelem , kitartás , szabálytudat ) formálása • lehetőségek biztosítása a természeti és társadalmi környezetük felfedezésére • a jóra , szépre való törekvés erősítése • a szűkebb és tágabb környezet iránti érzékenységre , hazaszeretetre nevelésben • kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében – szükség szerint szakember bevonása • a felnőtt – gyermek és a gyermek – gyermek kapcsolatokat pozitív érzelmi töltés jellemezze Felnőtt – gyermek kapcsolat alakításában feladatunk : • viselkedésünk modellértékű legyen • keltsük fel a gyermekközösség önállóságát és aktivitását • a gyermekekkel való bánásmódunk igazságos legyen • minden gyermekkel éreztetnünk kell , hogy a közösségben fontos a jelenléte , szükségünk van rá
Gyermek – gyermek kapcsolat alakításában feladatunk : • alakítanunk kell az egymás iránti toleranciát • az egyes gyermekek viselkedésében zavart okozó tényezőket fel kell tárnunk , megoldásának módját meg kell találnunk – ha szükséges – szakember közreműködését kérnünk • fontos figyelmet fordítanunk a kapcsolatteremtés , kapcsolattartás , az udvarias viselkedés elemi formáinak gyakoroltatására • lehetőséget kell teremtenünk a közös élmények ( születésnap , kirándulás... stb. ) átélésére
3. Anyanyelvi , értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi és értelmi fejlesztést , nevelést az egész nap során , valamennyi tevékenységi forma keretein belül , folyamatosan valósítjuk meg. Feladataink : • ingergazdag környezet , változatos tevékenységek biztosítása • a gyermeki képzelet és kreativitás kibontakozását segítő , ösztönző környezet kialakítása • a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak rendszerezése , bővítése • értelmi képességek fejlesztése • differenciált fejlesztési lehetőségek keresése • az anyanyelv ismeretére , megbecsülésére , szeretetére nevelés a gyermekek meglévő tapasztalataira is építve • természetes beszéd és kommunikációs kedv felkeltése és fenntartása Az óvodai nevelésünk speciális feledatai: ( német nemzetiségi óvodai csoport óvónőire vonatkozó feladatok ) • mindennapi nyelvhasználat • a nemzetiségi életmódhoz , kultúrához kötődő hagyományok , szokások ápolása • rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetek teremtése , az utánzáson alapuló nyelvelsajátítás lehetőségének biztosítása • a német nyelv tudatos és tervszerű beépítése a tanulási folyamatokba az éltkori és egyéni sajátosságok figyelmbe vételével
IV. rész Az óvodai élet megszervezésének elvei
1. Személyi feltételek Az intézmény engedélyezett létszáma : Óvodapedagógusok létszáma az óvodavezetővel együtt : Pedagógiai munkát közvetlenül segítő dajkák létszáma : Pedagógiai asszisztensek létszáma : Gazdasági ügyintéző : Élelmezésvezető : Konyhai dolgozók létszáma a szakácsnővel együtt : Kertgondozó ( megbízási szerződéssel ) :
37 fő 16 fő 8 fő 2 fő 1 fő 1 fő 9 fő 1 fő
Az óvodai nevelőmunkánk középpontjában a gyermek áll , kulcsszereplői az óvodapedagógusok , akiknek elfogadó , támogató attitűdje mintát jelent a gyermekek számára. Óvónői párok kialakításának elvei : • • • •
együttgondolkodás egymás alpvető karaktervonásainak elfogadási képessége alapvető nevelési és tervezési stílusok egyezése bizalomból és megbecsülésből adódó kollegialitás
A dajkák és a pedagógiai asszisztensek nevelést segítő partnerek , fontos szerepet töltenek be a csoportok életében. A sajátos nevelési igényű gyermekeink integrációját és fejlesztését speciálisan képzett szakemberek közreműködésével valósítják meg.
2. Tárgyi feltételek Udvar : Óvodánk területileg a főútvonallal párhuzamos mellékutcáról nyílik , két általános iskola szomszédságában zöld övezetben. Az épületet teljesen körülveszi az 5688 m2 - es udvarrész , mely füvesített , fásított , élő - sövényekkel , bokrokkal díszített.Az óvoda konyharésze külön kapun , aszfaltozott gazdasági bejárón át közelíthető meg. Példás szülői és óvónői munkával nagyon szépen megvalósult az udvari fajátékok bővítése , de folyamatosan törekszünk a meglévők felújítására és továbbiak kialakítására EU szabványoknak megfelelően. Az udvar alakításánál elsődleges
szempontunk , hogy maximálisan lehetőséget biztosítson a gyermekek mozgásigényének kielégítésére , testi fejlesztésére. Az élő környezetet a gyermekek számára elérhető közelségbe szeretnénk hozni a tudatos kertalakítással ( virágosítás, madáretető … stb.) Játszóudvarunk játékállományát egyensúlyérzéket fejlesztő , labdajátékot motíváló eszközök beszerzésével bővítenénk. Beépített terület : Óvodánkat 1955- ben alapították. Jelenlegi arculata 1982- re alakult ki , háromszori bővítés során. Beépített alapterülete : 1288 m2 . Az „L” alakú földszintes épület közepes komfortfokozatúnak mondható , a régi épületrész folyamatos felújításra szorul , de az új épületrész faszerkezete miatt sem időtálló. Főzőkonyhánk 120 m2 alapterületű , 1996- ig három óvoda élelmezését látta el , azóta pedig négy óvodáét. A bővítés ütemét követte a tárgyi eszközök cseréje és bővítése , valamint az egyéb feltételek biztosítása. Az utóbbi években nagy örömünkre jelentős változtatásokra is sor került , melynek ereményeképpen intézményünk külső és belső képe pozitív irányba változott. Mindkét épületszárnyunkhoz tartozó nagy teraszainkat felújíthattuk és az elöregedett épületrész bejárati ajtóinak , ablakainak cseréje is befejeződött. Az épület az ablakcsere után új szint kapott vállalkozói felajánlásnak köszönhetően. Nyolc gyermekcsoport mosdójának teljes felújítása valósult meg nagyrészt szülői vállalkozás felajánlásaként. A segítség példaértékű volt. A fenntartó nehéz anyagi helyzetét ismerve még évekig várni kellett volna e nagy átalakításra. Felújított , igazán korszerű mosdóink nagyban fokozzák a gyermekeink és a felnőttek komfortérzetét. Felújításra szorul : • • • • •
elektromos hálózat kerítés / kapu tetőszerkezet lapostetős épületrész nyílászárói radiátorburkolat a tornatermben
Az élelmezésvezető és adminisztrátori iroda felszereltsége minden szempontból megfelelő.
A technikai dolgozók munkájához szükséges eszközök biztosítottak. A tornaterem berendezéséhez szükséges eszközök rendelkezésünkre állnak. A csoportszobák berendezései az igényeknek megfelelnek , az idők során adódó hibákat folyamatosan korrigáljuk. Rendelkezésünkre állnak pedagógiai szakirodalmak , mesekönyvek , verseskönyvek , a pedagógusok felkészülését szolgáló könyvek és a nemzetiségi német óvodai csoport működését segítő kiadványok. A későbbiek folyamán a könyvkészlet bővítésénél az elsődleges szempont , hogy naprakészen információkat közöljön , segítse a szakmai megújulásunkat , módszereinket gazdagítsa , ötleteket adjon minden vonatkozásban. Az óvodánk pedagógiai programjának céljaihoz rendelt eszközök : Az eszközök biztosításánál szem előtt tartjuk , hogy a gyermekcsoport életkorának megfelelőek legyenek , mindenféle játékformát kielégítsenek (pl.: barkácsolás , konstruálás , ügyességi játék , logikai játék , gyakorló játék , értelmi képességet fejlesztő ...stb.) , kellő darabszámban legyenek meg a gyermekcsoport létszámához viszonyítva , esztétikailag illeszkedjenek az elvárható normákhoz , ne jelentsen balesetveszély forrást a használó gyermekekre nézve és maximálisan segítsék a programunk célkitűzéseinek elérését. Az anyanyelvi , az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítását segítő eszközökkel ösztönözni kell a gyermekeket a cselekvésre , tapasztalatszerzésre spontán vagy irányított módon. Az életkor, csoportlétszám , esztétikai követelmények meghatározó tényezők. A gyermekek mozgásfejlődését , mozgáskultúráját , mozgásigényét kielégítő eszközök biztosítottak az intézményben. Audiovizuális eszközök tekintetében óvodánk jól felszerelt , meglétük nagymértékben segíti a korszerű nevelés megvalósítását.
3. Az óvodai élet megszervezése A gyermekek egészséges fejlődéséhez úgy alakítjuk a napirendjüket , hogy biztosítani tudjuk a feltételeket a különböző tevékenységek – és csoportos foglalkozások elvégzéséhez. A napi tevékenységformák ismétlésével alakítjuk ki az érzelmi biztonságot a gyermekekben. A csoportjaink napirendjét a folyamatosság , és rugalmasság jellemzi. Két napirend szerint dolgozunk: • nyári napirend ( június 1–től augusztus 31–ig ) • intenzív nevelési – fejlesztési időszak ( szeptember 1-től május 31-ig ) Lényeges napirendi pontok : • Óvodába érkezés : 515 – 800 • Étkezés : csoportonként minden gyermek egy időben étkezik , s az időkeretet az életkoruk határozza meg : • reggelizés legkésőbb : 900 – tól • ebéd : 1200 – tól • uzsonna : felkelés és mosdóhasználat után • pihenőidő : 1300 – 1500 , ez az időkeret csoportonként változik • távozás az óvódából : 1700 – ig Pedagógiai szempontok a napirend elkészítéséhez : A gyermekek életének céltudatos megszervezését kívánjuk szolgálni az életrendet , időbeosztást tartalmazó napirenddel. Egészséges fejődésükhöz szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket teremtünk , melyekhez elengedhetetlen a mozgásos tevékenységek és a pihenés fázisainak váltakozása. A napirendben a legnagyobb időkeretet a legfontosabb tevékenységi formára , a játékra biztosítottuk. Ezen belül mindenkor törekszünk a szabad levegő kihasználására , a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás lehetőségének biztosítására.
5 – 6 – 7 (8) nyáron évesek Szabad játék:levegőn való tartózkodás,egyéb más szabadon választott tevékenység 3 – 4 évesek 4 óra
4 – 5 évesek 5 óra
5 óra
6,5 óra
Gondozási feladatok 3,5 óra
2,5 óra
2,5 óra
1 óra
Egészségfejlesztés , testmozgás 2 óra
1 óra 45 perc
1,5 óra
2 óra
Csoportos foglalkozás 10 – 15 perc
20 – 25 perc
30 – 35 perc
__
Pedagógiai szempontok a hetirend elkészítéséhez : A növekvő időtartamú csoportos foglalkozásainkat – a 4-5 éves korcsoporttól kezdve – kötött formában valósítjuk meg. Természetesen ezek a tevékenységek a hét folyamán még kötetlen formában is megjelenhetnek. Kiscsoportban (3 – 4 évesek) - a verselés , mesélést és a tornatermi mozgást kivéve kezdeményezés formájában szervezzük a különböző tevékenységeket. A hetirend készítésénél jelöljük a tevékenységi formákat , a felkészülés is így történik , de megvalóításukat rugalmasság jellemzi.
4. Az óvoda kapcsolatai Óvoda – család : A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Szeretnénk gyermekeink fejlesztését a szülők együttműködésével megvalósítani , melynek alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet. Ebben az együttműködésben felvállaljuk a kezdeményező szerepet. A kapcsolattartásnak mindig folyamatosnak kell lennie , s a felmerülő problémákat halogatás nélkül meg kell beszélni a szülőkkel. Családlátogatás : Igény szerint , a szülőkkel történő előzetes egyeztetés után családlátogatásra kerülhet sor. A családlátogatás célja , hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében , felmérje helyét a családban , tájékozódjon a család
nevelési elveiről , szokásairól , ezért az első látogatást érdemes még kiscsoportban megszervezni. Beszoktatás : Mivel minden újonnan óvodába kerülő gyermek számára addig ismeretlen , új környezettel , emberekkel és szokásokkal találkozik , szükség van az óvodai beszoktatásra , melynek célja a gyermek beilleszkedésének segítése. Módját az óvónők és a szülők együttesen határozzák meg az első szülői értekezleten , ezért ez csoportonként eltérő lehet. Óvoda – bölcsőde : A bölcsődéből hozzánk kerülő gyermekeket látogatás keretén belül fogadjuk óvodánkban , az óvodapedagógusok is meglátogatják őket a bölcsődében. Konzultálunk a gondozónőkkel a gyermekek fejlődéséről , a jellemző sajátosságaikról. Óvoda – iskola : Jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk a szomszédos iskolákkal , melyek gyermekeink nagy részét fogadják. Tanév elején az elsős tanítók és óvodapedagógusok között konzultációkat szervezünk , hogy segítsük az átmenetet a gyermekek zökkenőmentes beilleszkedésének érdekében. Az iskolás csoportok szereplése az óvodás rendezvényeken , az óvodások meghívása az egyes iskolai programokra a kapcsolatok elmélyülését szolgálják. Óvoda – Gyermekjóléti szolgálat : A gyermek családban történő nevelését , a veszélyeztetettség megelőzését és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését , valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzését szolgálja. Óvoda – óvoda : Napi kapcsolatban állunk a város óvodáival. Részt veszünk a különböző szakmai napokon , esetleges konzultációkon , és a sportvetélkedők szervezését , lebonyolítását is közösen végezzük évről – évre. A Kékcinke , tagóvodája és a Majoroki óvoda számára az étkezést mi biztosítjuk , ezért velük időszakonként áttekintjük az étlaptervet , megbeszéljük a szükséges és lehetséges változtatásokat. Óvoda – Önkormányzat : A kapcsolat az óvodavezető tartja fenn úgy , hogy szükség szerint a problémákkal megkeresi az illetékes osztályt , s képviseli az óvoda érdekeit. Kapcsolatunk korrekt együttmüködésen alapul.
Óvoda – Nevelési Tanácsadó : Intézményünkben már több éve előtérbe helyeztük azokat a tevékenységeket , melyek támogatják a sikeres tanulást elősegítő pszichikus funkciók fejlődését. A nevelési Tanácsadó szakemberei végzik a gyermekek beszédvizsgálatát , logopédiai fejlesztését , részképesség – zavarainak szűrését , fejlesztését , iskolaérettségi vizsgálatát. Óvoda – Kultúrális Központ : A kapcsolattartás formái : • színházi / zenei előadások látogatása • manuális foglalkozások látogatása • kiállítások látogatása • rajtpályázaton való részvétel • színházterem : rendezvények tartása Óvoda – IMGSZ : Az Intézményi Működtető és Gazdálkodási Szervezettel mellérendelt viszonyban folyamatos munkakapcsolatot tartunk. Pénzügyi problémákkal hozzájuk fordulunk. Óvoda – Német Kisebbségi Önkormányzat : A kapcsolattartás formái : • rendezvényeinken való részvétel • konzultációkon • képviselete az általuk szervezett rendezvényeken • kölcsönös részvétel egymás rendezvényein Óvoda – Megyei Pedagógiai Intézet : Részt veszünk az általuk szervezett továbbképzéseken , előadásokon. Szaktanácsadók segítségét kérjük tőlük a szakmai munkánk fejlesztéséhez. Jogi ügyekben konzultálunk a jogásszal.
V. rész Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai
1. A játék Célunk : Célunk , hogy e tevékenységgel ösztönözzük a gyermek szellemi fejlődését , s ezáltal a fejlődéshez szükséges szokásokat kialakítsuk. A játék során alakul a gyermekcsoportokban a „ mi – tudat ”, mely a közösségi élet fejlesztésének alapvető eszköze. A játék objektív feltételei : A játék az óvodáskorú gyermek mindennapjait átszövő alapvető önkéntes , szabadon választott tevékenysége , elemi pszichikus szükséglet , melynek kielégítése révén a gyermek egész személyisége fejleszthető. A játékban a gyermek környezethez fűződő viszonya sajátos formában tükröződik.Általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek , kipróbálhatja , feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat , és az őt érő élményeket. Megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre , megnyugodhat , kiélheti szorongásait , problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A környező világról , sőt a világegyetem egészéről is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismerete a kisgyermek felé. A játékfeltételek megteremtése : • Megfelelő hely biztosítása a játékhoz : A játékhoz – a játékszituációknak megfelelő – állandó és ideiglenes játszóhelyek kialakítására van szükség , továbbá arra , hogy a játéksarokban elhelyezett bútorok , játékszerek és eszközök legyenek áttekinthetők , érdeklődést felkeltőek. Nagy óvodai udvarunkon biztosítanunk kell az együttjátszó csoportoknak külön helyet , és lehetőséget a sok mozgást igénylő gyermekeknek mozgásigényük kielégítésére. • Megfelelő légkör biztosítása : A gyermekek közösségi életének fejlődéséhez , kiegyensúlyozottságukhoz nyugodt légkört kell teremtenünk , mely játékukra közvetlenül is hatással van. Az óvodába érkezéstől a hazamenetelig biztosítjuk számukra a sokféle játéklehetőséget , amelyre spontán játékuk beindul.
• Játékidő : Napirendünkben is törekszünk arra , hogy minél hosszabb ideig legyen lehetőségük a gyermekeknek az összefüggő szabad játékra. Kezdeményezések , foglalkozások elkezdésénél ügyelünk arra , hogy az elmélyült , tartalmas játékot ne szakítsuk meg. • Játékeszközök : A játékszer részben motiválja , ösztönzi , gazdagítja a gyermekek elképzeléseit , segíti elgondolásainak megvalósítását , részben tárgya magának a játéknak. Törekszünk jó minőségű , esztétikus , könnyen tisztítható , különböző alapanyagokból készülő , játék témájához sokrétűen felhasználható eszközök vásárlására. Készen kapható játékszereken kívül segítünk megláttatni a különböző anyagokban , termésekben , környezetünk tárgyaiban rejlő játszási lehetőségeket – ezzel is teret adva a gyermeki fantáziának és kreativitásnak – és olykor mi magunk is készítünk játékokat. A megrongálódott játékszereket alkalmanként a gyermekekkel együtt javítjuk meg. Igyekszünk mielőbb kialakítani a gyermekekben az igényt arra , hogy a játékszereket , eszközöket megbecsülje és használat után a helyére tegye vissza azokat. Tapasztalatszerzés irányítása , élmények szerepe : Törekvésünk , hogy a tapasztalat és ismeretszerzés pozitív érzelmeket váltson ki a gyermekekből. Óvodai életünket ezért tudatosan és tervszerűen úgy alakítjuk , hogy környezetükkel minél sokrétűbben megismerkedhessenek és így folyamatosan újabb élményekkel gazdagodjanak. A gyermek játékát figyelemmel kisérve megismerkedhetünk otthoni és óvodánkívüli élményével is , ami az egyéni bánásmód és a családdal való együttnevelés érdekében is feladatunk.A játék során felvetődő témákkal kapcsolatosan saját ismereteinket is bővítjük , szakkönyvek segítségével és ezt a gyermek szintjén jelenítjük meg a játékban. A gyermekek játékában gyakran negatív tapasztalataik , érzelmeik is megjelennek. Lehetőséget kell biztosítanunk ezek kijátszására , mert az agressziót , szorongást kifejező játék is a gyermekek élményeiről vall , és annak lejátszása megkönnyebbülést jelent a gyermeknek. Játékfajták megjelenési formái : A játékterek megismerése , használatának tanulása 3 – 4 éves korban a) gyakorlójátékok :
•
ismétléses cselekvések közben anyagok , eszközök megismerése
• •
szöveg - , dallam - , mozgásismétlő játékok , ritmusjátékok egyszerű szabályjátékok – játékszabályok megismerése , elfogadása , követése
b) szerepjátékok : • egyszerű szabálykövetések ( egyénenként és csoportokban ) • jellegzetes cselekvések , műveletek utánzása c) barkácsolás : • játékjavítások , közreműködés apró hibaelhárításokban óvónői irányítással d) dramatizálás , bábozás : • bábmozgatási kísérletek • hangutánzások e) építő , konstruáló játékok : • összerakosgatható , összeszerelhető játékok , egyéni elképzelések alapján (4) – 5 – 6 - 7 (8) éves korban a) gyakorlójátékok : • a részképességekben enyhe lemaradást mutató gyermekeknél ( szerepjátékok és konstruáló játékok ) b) szerepjátékok : • a játékszabályok elfogadása és betartása • a környezet jelenségeinek , eseményeinek beépítése önálló vagy csoportos játékba c)
barkácsolás : • játékok egyszerű javítása • játékkészítések • ajándéktárgyak készítése
d) dramatizálás , bábozás : • bábkészítések • önálló bábozások ( mese , történet és bábválasztás )
e) építő , konstruáló játékok : • összerakosgatások , szerelések egyszerű , az élethelyzetnek megfelelő tárgyak elkészítésével ( a valóság és a képzelet közelítésével ) f) szabályjátékok : • verbális , mozgásos és manipulatív játéktevékenységek során önálló szabályra figyelések Játékirányítás ajánlott módszerei : Ötleteket és lehetőséget is teremtünk a sokszínű játék kialakulásához. Gyermekekkel való együttjátszásaink során törekszünk arra , hogy utánozható mintát adjunk a játéktevékenységre , majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult , bevonható társak maradjunk , de főként a gyermekek spontán ötletei érvényesüljenek. Ezért a segítés módját és mértékét mindig a konkrét játékhelyzetnek a csoport és az adott gyermek fejlettségének és igényeinek megfelelően alkalmazzuk , amivel játékuk magasabb szintre való jutását segítjük. A szabad levegőn való tartózkodásnál segítünk megszervezni játékukat és ha igénylik , bekapcsolódunk játékaikba. A játék során adódó konfliktus helyzeteknél csak akkor avatkozunk közbe , ha a játszó csoport nem képes önállóan megoldani , ha a játék tartalma nem kívánatos viselkedési formák kialakulását váltja ki , és ha testi épségüket veszélyeztetik. Szülőkkel is felismertetjük a közös játék jelentőségét a gyermek érzelmi fejlődése és bensőséges szülő – gyermek kapcsolat alakulásában. - a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére • • • • • • • • • •
szükségleteinek és életkorának megfelelő játékot választ bekapcsolódik a közös játékokba önálló , kezdeményező kialakulnak pozitív érzelmei társai iránt részt vesz aktívan képességeinek megfelelően az erőfeszítést , ügyességet igénylő játékokban képes szabályjátékok megtanulására , betartja és követi a megismert szabályokat létrehoz bonyolult alkotásokat egyéni ötletei , javaslatai vannak adott tevékenységhez helyesen választ anyagot és eszközt képes saját élményeinek eljátszására
• • •
elfogadja társai javaslatait , ötleteit képes a csoportban való játékra vigyáz a játékszerekre
2. Verselés , mesélés Célunk : A beszéd által erősödjön a gyermek biztonságérzete , növekedjen tájékozottsága , gazdagodjon ismerete. A mese és vers hallgatása , illetve mondása során színesedjen érzelmi világa „ fejlődjön ” esztétikai érzéke. Mindezekkel elősegítjük az irodalmi élmények befogadására. Az anyanyelvi nevelésnek az érzelmi biztonság megadásának a gyermek ízlésvilágának alakításában fontos eszköz a mese és a vers , melyek ritmusukkal , a mozdulatok és szavak egységével a gyermekeknek érzéki – érzelmi élményeket adnak. A magyar népköltészet , kortárs művek , a népi mondókás és értékes gyermekversek sok alkalmat , jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra , verselésre , ami a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A mese képi és konkrét formában tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól , a lehetséges , megfelelő viselkedésformákról. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a gyermek szorongásait és egyben feloldást , megoldást kínál. Az igazi mesehallgatáshoz , az óvónő átélt mesemondásához az kell , hogy figyelmét a mesére és mesehallgató gyermekekre tudja korlátozni , mellyel érzelmi biztonságot teremt. A mesehallgatásnak ebben az elengedett intim állapotában eleven , belső képvilágot jelenít meg a gyermek. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers- és mesealkotása az önkifejezésre ad remek lehetőséget. Verselés , mesélés tartalma : • irodalmi művek hallgatása • mondókák ( népi mondókák , kiszámolók , hintázók , párválasztók , felelgetők , lovagoltatók , csiklandozók , altatók , ébresztgetők...stb. ) • népmesék (állat , tündér , tréfás mesék , népmesék , műmesék , folytatásos mesék ,verses mesék ) • kortárs művek
verses mesék versek ( népköltészeti alkotások , klasszikus és mai gyermekversek ) irodalmi művek eljátszása , dramatizálás , bábozás könyvek , folyóiratok nézegetése ismerkedés a könyvtárral színházi élmények nyújtása gyermekelőadások , bábszínházi előadások megtekintésével • alkalmanként vers – és mesemondó délelőtt szervezése korcsoportonként • a gyermekek ösztönzése saját vers – és mesealkotásra. • • • • • •
- a fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére • • • • • • • • •
szívesen mond spontán mondókákat , verseket tudja a megismert szavak jelentését , megfelelően használja azokat tud kiegészíteni szóban ismert meserészletet megjegyzi a mese legfontosabb elemeit vigyáz a könyvekre részt vesz a dramatikus játékokban , közös műsorkészítésben szívesen , örömmel hallgat mesét végig tud hallgatni mesét , verset képes korának megfelelő színházi előadás cselekmények követésére
- a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére a német nemzetiségi csoportban • a mondókákat , verseket , meséket örömmel hallgassák , szabadon gyakorolják • szókincsgyarapításra szolgálnak a népi mondókák , versek , melyeket kívülről tudnak • a népi mondókákat és verseket szép kiejtéssel , ritmussal mondják • szívesen nézegetnek olyan képeskönyveket , melyekben néhány dolgot a kisebbségi nyelven is meg tudnak nevezni
3. Ének-zene , énekes játék , gyermektánc Célunk : A gyermek zenei érdeklődésének felkeltése , zenei ízlésének formálása. Ritmusérzékének , zenei emlékezetének fejlesztése , játékos zenei alkotókedvének felébresztése. A zenei anyanyelv megalapozása a gyermek biztonságérzetének növelése , gátlásainak feloldása , közösségi érzés formálása. A gyermek érzelmi lény , s a zene közvetlenül az érzelmekre hat. A zene olyan emberformáló erő , mely kihat az egész személyiségre. Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására , formálja ízlését és magatartását. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése , az éneklés formálják zenei ízlésüket , esztétikai fogékonyságukat. Hatásukra a gyermekek szeretnek énekelni , játszani , dúdolgatni és szívesen hallgatnak zenét. A népdalok , kortárs művészeti alkotások , gyermekdalok éneklése közben fejlődik hallásuk , éneklési készségük , ritmusérzékük , harmonikus szép mozgásuk. A felnőtt minta utánzásával az éneklés , zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. A népdalok éneklése , hallgatása a gyermek -, néptáncok és népi játékok , a hagyományok megismerését és továbbélését segítik. Felhasznált zenei anyag tartalma : • magyar népi énekes – mozgásos játékok , más népek dalai , játékai a) egy – és kétszemélyes játékok ( altatók , hintáztatók , simogatók , hajladozók , höcögtetők , lovagoltatók , tapsoltatók , sétáltatók , táncoltatók , labdázók ) b) körjátékok és dalaik ( fogyó és gyarapodó játékok , párválasztók , sor – és ügyességi játékok ) • magyar népszokások , a hagyomány dalai , játékai – más népek dalai a) táncos játékok ( vonulások , kapuzók , népszokások – az ünnepekhez kapcsolódva ) • hangszeres zene hallgatása a) magyar népzenei alkotások b) műdalok c) alkalmi dalok ( ünnepek dalai ) • klasszikus zenei alkotások • rögtönzött hangszerek készítése • meglévő hangszerek használata
• kortárs művészeti alkotások • nemzetiségek dalai • a migráns gyermekek hazájának kulturális értékeit is figyelembe vevő dal – és zenei anyag Ének – zenei nevelés feladatai : • a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése • zenei izlésük formálása • zenei képességfejlesztés ,a csoport életkorát és fejlettségi szintjét figyelembe véve • a gyermekek spontán éneklési és zenélési megnyilvánuéásainak támogatása • ritmusérzékük , zenei hallásuk , zenei emlékezetük , zenei kreativitásuk fejlesztése • ritmushangszerek használatával a zenélés iránti érdeklődés felkeltése • mozgással és improvizált tánccal , a zenével való azonosulás segítése • személyes példamutatással harmonikus és esztétikus mozgásra ösztönzés - a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére • • • • • • • • • • •
• •
tud természetes tempóban járni , segítség nélkül tempót tartani énekel hat hang terjedelmű dalokat , dúdolja az ismert dallamokat felelgetős dalt énekel társával , vagy a csoporttal visszaénekel dallamot megkülönböztet és produkál halk – hangos , magas – mély , gyors – lassú fogalom párokat dallamban , ritmusban kifejezi cselekvéssel a dalritmust és az egyenletes lüktetést tud egyszerű táncos mozgásokat végezni helyes testtartással törekszik a tiszta éneklésre figyelmesen hallgatja a bemutatott zenét énekel alkalmi dalokat ünnepkörökhöz kapcsolódva felismer dallammotívum alapján hallott dalt , néhány természeti környezetbeli hangot ( többféle zenei és zörejhangot , hangszereket , ritmushangszereket és a furulya hangját ) próbálkozik dallamrögtönzésekkel zenére improvizál mozgás és tánclépéseket
- a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére a német nemzetiségi csoportban • • • • • • • •
• •
a gyermekek tisztán , könnyen és helyes kiejtéssel énekelnek a zenei feladatokat közösen is és önállóan is végrehajtják a halk – hangos , gyors – lassú éneklést közösen gyakorolják a dallamot dúdolás , hangszer vagy néhány belső motívum alapján ismerik fel összesen ismernek 20 dalt , mozgásos játékot és körjátékot a mondókák és dalok egyenletes lüktetését , ritmusát képes eltalálni lényeges a zenehallgatás , mely a gyermekek utánzó képességét fejleszti , illetve esztétikai örömet okoz a zenehallgatáshoz , választott dalokhoz hangszereket is használ ( a tradicionális német népi dallamok soha nem hiányozhatnak a zenehallgatásból ) a körjátékok , népi játékok , könnyen énekelhető dallamúak legyenek , egyszerű és harmonikus mozgással a dalokat az egyes korcsoportoknak megfelelően válasszuk ki , a szöveg tartalma egyszerű , mely a gyermekek ismereteit fejleszti
4. Rajzolás , festés , mintázás , kézimunka Célunk : A gyermekképzeteinek formálása , élmény – és fantáziavilágának gazdagítása. A képi forma kifejezése során nőjön önismerete , önbizalma , fejlődjön alkotóképessége. A gyermek téri , formai színképzeteinek alakításával elősegítjük a szépség iránti vonzódás és értékelő – képesség alakulását. A kisgyermek képzetei , emlékezete és képzelete alapján hozza létre alkotásait , így próbálgatva alakítja saját formanyelvét. Fontos , hogy az ábrázoló tevékenységre egész nap folyamán teret és lehetőséget kell biztosítsunkés magát a tevékenységet tegyük örömtelivé ne a „ mű ” az eredmény fontosságát hangsúlyozzuk. A műalkotásokkal való ismerkedés fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésnek.
Felhasznált rajzolás , festés , mintázás , kézimunka tartama : • • • • •
• • • • • • • •
rajzolás , festés emlékezet , képzelet utáni képalkotásnaktermészet utáni képalkotásnak elképzelésen , fantázián alapuló képalkotás díszítő jellegű rajzolás , festés mintázás : - díszítő jellegű - elképzelés utáni - természet utáni vágási technika alkalmazása tépési technika alkalmazása ragasztás papírhajtogatás anyagalakítások , tárgyalakítás vegyes technikák alkalmazása képző – és népművészeti alkotások építés
Rajzolás , mintázás , kézimunka feladatai : • vizuális tapasztalatokat kell nyújtanunk egyéni fejlettséget figyelembe véve • vizuális jelrendszer megismertetése ( színek , formák , pont , vonal ) • képi – plasztikai – konstruáló kifejezőképességek kibontakozásának elősegítése • gyermekek szín és formavilágának gazdagítása • egyéni kifejezésmódok megvalósításának erősítése dícsérettel , bátorítással • ábrázoló sarkok kialakítása eszközök biztosítása az ábrázoló tevékenységekhez az egész nap folyamán • egyszerű munkafogások ( eszközhasználat ) megismertetése • az alkotás örömének megtapasztaltatása • az íráshoz szükséges finommozgás , mozgáskoordináció alakítása • kreatív önkifejezés támogatása • komponáló -, térbeli tájékozódó és rendezőképesség alakítása • esztétikai érzékenység formálása - a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére • bátran és megfelelően használja az ábrázolás eszközeit • hangsúlyozza alkotásaiban a jellemző jegyeket , formákat
• képet alkot élmény , emlékezet alapján • emberábrázolásában megjelennek a színformák , esetleg egyszerű mozgások ,rendelkezik az íráshoz szükséges mozgáskoordinációval • tud alkalmazni mintakövetéssel technikai eljárásokat • megnevezi az alapszíneket és ezek sötétebb , világosabb árnyalatait , és ezeket jeleníti meg munkája színhangulatában • díszít különböző anyagokat önállóan és megadott minta alapján • véleménye van saját és társai műveiről , műalkotásokról • rendelkezik koordinált szem- és kézmozgással • ügyel munkái rendezettségére és tisztaságára • felfedezi környezetünk szépségeit
5. Mozgás Célunk : A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás , a mozgásos játékok és feladatok révén a gyermekek pszichomotoros készségeinek és képességeinek formálása és fejlesztése , egyúttal a mozgás és értelmi fejlődés kedvező egymásra hatásának biztosítása. Az óvodáskorú gyermekeknek igen nagy a mozgásigénye , melynek kielégítése döntő fontosságú a mozgásfejlődés zavartalansága szempontjából. Mozgásos játékok és tevékenységek rendszeres alkalmazása kedvező hatást gyakorolnak a különböző hadicionális képességekre ( eső- , álló- , teherbíró képesség ) éppúgy mint a helyes testtartás vagy izomegyensúly kialakulására. A megfelelő intenzitású , derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését , melynek egyre magasabb szintje előfeltétele bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának , ezáltal a mozgásműveltség fejlődésének. A napi rendszerességgel – lehetőleg a szabad levegőn – végzett spontán mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. ( heti egyszeri 15-35 perces tornatermi mozgásfejlesztés illetve szükség szerint 10-15 perces irányított mozgás a csoportszobában )
Mozgásfejlesztés : Óvodáskor elején : Játékos természetes mozgásformák , utánzó mozgások , nagymozgások : • különböző mozgások , járás , futás , csúszások , mászások , kúszások , ugrások talajon , szereken , tárgyak alatt vagy fölött , szer megkerülésével Egyensúlyozó járások talajon , vonal között , vonalon és szereken. Gurulás a test hossztengelye körül , kézi szerrel. Dobásgyakorlatok ( labda , babzsák ) fogás , elengedés , elkapás , dobás , gurítás. Térbemozgások , testnevelési játékok : szétszórt alakzatban futások , járások , jelek alapján elindulások , megállások , futások , irány- és helymegjelöléssel , hullámvonalban járás , futás , vonatozás. Óvodáskor közepén : Járás , futás eszközök megkerülésével , akadályok átlépésével sávok között. Ugrások : mélyugrás , távolugrás. Csúszások asztalon , padon , karhúzással , tolással. Kúszás térden és tenyéren padon. Mászás talpon , tenyéren. Függeszkedés : egyszerű függés gyakorlatok Dobás gyakorlatok : függőleges és vízszintes célba különböző méretű eszközökkel , labdavezetés (gurítás , átadás ). Hossztengely körüli gurulás különböző szerek fogásával. Guruló átfordulás előre guggolótámaszból , zsugorkanyarulati átugrás előkészítő gyakorlata. Testnevelési játékok : • futó játékok , futások meghatározott kiinduló és befejező helyzetbe való érkezése • futó játékok eszközök beépülésével • egyszerű fogó játékok , fogójáték utánzó mozgással Speciális járások , futások , iram-, és irányváltoztatások tempóváltással. Gimnasztikai vonatkozású gyakorlatok , páros gyakorlatok. Ugrás gyakorlatok : • különböző szökdelések , átugrások • sorozat ugrás : magasugrás , távolugrás , támaszugrás talajon , szeren és szőnyegen • csúszás – hason , háton , előre , hátra • mászás szereken fel – le – át , rézsútos padon
• • • • •
kúszás tárgyak között és alatt kézenállás előkészítése guruló átfordulás előre , hátra zsugorkanyarulati átugrás padon függeszkedés : lefüggések , lengések függeszkedve , tovahaladás
Óvodáskor végén : Dobásgyakorlatok különböző méretű és súlyú szerekkel. Kétkezes alsó és felső célba dobás. • labdavezetés • versenyjátékok , szabályjátékok , csapatjátékok Testnevelési játékok : • fogójátékok 1 – 2 fogóval • érintős fogó , kötetlen vagy meghatározott területen • fogó játékokba épített egyszerű szabályok ( meghatározott testhelyzet , terület „ház” beiktatásával ) • labdajátékok párosával , csapatban , labda kiütő , labdagyüjtő , szabadulás a labdától • ügyességi játékokban • versenyjátékok : sor – váltó – és csapatjátékok A mozgásfejlesztés feladatai : • szabad levegőn való tartózkodás lehetőségének biztosítása • udvar adottságait kihasználva sokféle mozgási lehetőség nyújtása • együttmozgás , mozgáskultúránkkal a rendszeres testmozgáshoz való pozitív viszony kialakítása • egészséges életmódra nevelés • társra figyelés képességének alakítása • tornaeszközök kiválasztásánál ügyelünk arra , hogy ne legyenek balesetveszélyesek • az egészséges versenyszellem kialakítása • térbeli tájékozódó képesség fejlesztése • alkalmazkodó képesség fejlesztése • mozgáskoordináció alakítása • egyensúlyérzetet befolyásoló mozgások fejlesztése • teherbírás fejlesztése séták és kirándulások alkalmával • szakember közreműködésével testi elváltozások megelőzése és korrekciója ( gyógytorna )
- a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére • szem -, kéz- , lábkoordinációja megfelelő • a mozgásfejlődés útját figyelembe véve elsajátítja a természetes mozgások elemeit ( fejemelés , kúszás , mászás , ülés , állás , járás , futás ) • ismeri a vezényszavakat , tud a hallottak szerint cselekedni • betartja és követi az adott szabályokat • mozgás közben tud tájékozódni a térben megadott irányoknak megfelelően ( jobbra – balra , előre – hátra , alá – fölé , elé – mögé ) • végez egyéni , páros és csoportos formában gyakorlatokat • ismer kartartásokat , karmozgásokat , különböző testhelyzeteket és lábmozgásokat , ugrás gyakorlatokat. • képes kör – és soralkotásokra • egyensúlyoz egy lábon , valamit különböző szereken két lábon • tud labdát ütögetni , így járni és célba dobni ( alsó -, és felsődobással ) • tud kitartóan sétálni • mozgása esztétikus és kitartó - a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére a német nemzetiségi csoportban • németül elhangzó utasításokat , szakkifejezéseket megért , végrehajt – miután ez mindig cselekvéssel párosul – mutogatással kísér az óvodapedagógus • érti a gyakorlatok elvégzéséhez szükséges utasításokat mutogatás nélkül is
6. A külső világ tevékeny megismerése Célunk: Elősegíteni , hogy a gyermek életkorának megfelelő szinten megismerje és eligazodjon benne.A tapasztalatok összefüggéseinek megláttatása , felfedezése , mely szükséges a harmonikus kiegyensúlyozott élethez. Tanulja megvédeni , óvni környezetét. Környezettudatos magatartás alakítása. A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre ,
tapasztalatszerzésre építünk. Ezzel a természetközeli élettel a természet szeretetére kívánjuk nevelni őket. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez közvetlen és tágabb természeti – emberi – tárgyi környezetéről , ennek formai ,mennyiségi , téri viszonyairól. Felfedezi a szociális helyzetéből adódó különbségeket , megtapasztalja ennek előnyeit , hátrányait. Ezen ismeretek segítik az őt körülvevő világban eligazodni. Segítünk ezeknek a tapasztalásoknak összefüggéseit megláttatni , felfedeztetni. Mindez a társadalomban való harmonikus , kiegyensúlyozott élethez szükséges. Felhasznált környezeti ismeretek tartalma : • • • • • • • •
élettelen természet anyagai természet változásai : időjárás , évszakok természetvédelmi teendők , tevékenységek évszakok szerint óvodánk természeti környezete ( Lajta , Duna , Kiserdő , Lovasiskola , Termálfürdő , óvodánk udvarának növényei ) élő természet elemei : növények , állatok tulajdonságai , életmódjuk , környezetük ember testrészei , érzékszervek és ezek funkciói , védelmük színek napszakok
Társadalmi környezet : • család , család életmódja , családtagok , tevékenységek a családban • családon kívüli közösségi formákról is legyen ismerete és véleménye ( baráti , óvodai csoport , óvoda – iskola , város , ország és ebben elfoglalt helye ) • óvoda és környezete • óvoda épülete , közintézmények a környéken ( Kórház , Mentőállomás , Könyvtár , Tűzoltóság , Vasutállomás , Posta , Kulturális Központ ) • foglalkozások • közlekedés ( eszközei , gyalogos közlekedés szabályai , viselkedés a közlekedési eszközökön ) Felhasznált matematikai ismeretek tartalma : • tárgyak válogatása • tárgyak , személyek méreteinek összehasonlítása , összemérése , különbségeik megfogalmazása • sorbarendezések mennyiségei , tulajdonságok és egyéb szempontok szerint
• • • • • •
halmazok elemeinek megszámlálása halmazok keletkezése állítások megfogalmazása és ezek eldöntése irányok és arányok megfigyelése , tájékozódás térben és síkban rész és egész viszonyának megfigyelése szimmetria élménye
A külső világ tevékeny megismerésének feladatai : • lehetőségek biztosítása a tapasztalatszerzésre , felfedezésre • életkornak megfelelő tájékozottsági szint kialakítása • személyes példamutatásal a gyermekek természeti -, emberi -, tárgyi környezethez való pozitív viszonyulásának erősítése • környezet védelmével kapcsolatos tevékenységek szervezése • a folyamatos cselekedtetésben meglévő matematikai ismeretek felhasználása a gyermekek fejlesztésében • komplex foglalkozások segítségével a megszerzett tapasztalatok szélesítése , rendszerezése és mélyítése • megismerő képességek játékos fejlesztése - a fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére • ismeri környezetét , szűkebb környezetében önállóan is eligazodik • ismeri az évszakok nevét , jellemzőit , a napok nevét , sorrendjét és a napszakokat • tudja személyi adatait ( saját -,szülei nevét , lakcímét....stb. ) • megnevezi testrészeit , érzékszerveit • ismeri néhány környezetében lévő épület funkcióját • megnevezi a közlekedés eszközeit , néhány alpvető szabályát • ismeri az alapszíneket és világosabb , sötétebb árnyalatát • szívesen vesz részt kirándulásokon , sétákon , kiállításon , rendezvényen • főbb csoportba helyezi az élőlényeket ( ember , állat , növény ) • részt vesz elemi természetvédelmi tevékenységekben • pontosan használja a megismert kifejezéseket • kialakulóban vannak azok a környezettudatos magatartási formák , szokások , amelyek a természeti és a társadalmi környezet megbecsüléséhez , megóvásához szükségesek • mennyiséget tud megfogalmazni és összehasonlítani • azonos tulajdonságok alapján tud halmazokat létrehozni • képzelete van a „ pár ” kifejezésről
• tud megszámlálni mennyiséget , van mennyiségfogalma • tud kiterjedést vagy mennyiséget egymással egyenlővé , ugyanannyivá tenni , vagy egyenlőtlenné • térbeli és síkbeli irányokat ismeri • alakzatokat másol síkban és térben • változatos módon tapasztalja a szimmetria élményét - a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére a német nemzetiségi csoportban • ismerik az évszakok nevét , jellemzőit , a napok nevét , sorrendjét és a napszakokat • tudják személyi adataikat • megnevezik testrészeiket , érzékszerveiket • megnevezik a közlekedés eszközeit , néhány alapvető szabályt • megnevezik az alapszíneket • tudnak megszámolni alpmennyiségeket , van mennyiségfogalmuk
7. Munka jellegű tevékenységek Célunk : A munkához való készségek kilakítása , a legszükségesebb eszközök , szerszámok használatának megismertetése. A gyakorlás hatására a gyermekben alakuljon ki a munka céljának tudata , a felelősségérzet. Váljon képessé arra , hogy számoljon tevékenységének következményeivel. A munka végzése közben a gyermek végezzen megfigyeléseket szerezzen tapasztalatokat , ismereteket. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység , melynek elsődleges pedagógiai funkciója a gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése. Éppen ez az a terület , ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető , belátható , átélhető a gyermek számára , s ezáltal a legnagyobb motiváló erő. Alapvető követelmény az önállóság , öntevékenység lehetőségének megteremtése , figyelembe véve a gyermekek testi képességeit és testi épségük megóvását. Az örömmel és szívesen végzett munka olyan attitűdök , tulajdonságok alakításában játszik szerepet mint a kitartás , önállóság , felelősség , saját és mások elismerése.
Főbb munka jellegű tevékenységek óvodánkban : • • • • • •
önkiszolgálás naposi munka saját személyiségével kapcsolatos munkák a felnőttek munkájának segítése a közösségért végzett megbizatások a környezet -, a növény -, és állatgondozás
Feladataink e téren a rendszeres , folyamatos lehetőségek biztosítása a mindennapok folyamán , legfőképpen az önkiszolgálás terén. A munkatevékenységek elvégzése önként vállalt feladat legyen , s a gyermek maga döntse el , hogy a sokféle tevékenység közül melyiket végzi. Váljon minden gyermek számára magától értetődő és természetes dologgá , hogy mindenki dolgozik amikor szükséges és mindenki a kedvének , egyéniségének , képességeinek megfelelő munkát végezheti.A képességek és készségek mellett a saját és mások elismerésére neveljük. A gyermek konkrétan , reálisan , saját magához mérten kapjon fejlesztő értékelést. - a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére • önálló a személyiségével kapcsolatos munkákban • kialakul benne a környezetének tisztaságára , rendezettségére való törekvés igénye • motivált erővé válik a közösségért végzett munkatevékenysége
8. A tevékenységben megvalósuló tanulás Célunk: Elsődlegesen a gyermekek képességeinek fejlesztése , meglévő tapasztalataik rendszerezése és bővítése a gyermekek előzetes élményeire , ismereteire építve. Bármilyen tevékenységet végez a gyermek nagyon sok tapasztalatot szerez. Ez a spontán tapasztalatszerzés viszont nagyon sok ismeretanyagot közvetít , s ilyen viszonylatban tanulja a gyermek az őt körülvevő világot. Minél több érzékszerve vesz részt a tapasztalatszerzésben , annál pontosabbak lesznek az ismeretei. A tevékenységek ismétlődése segíti a gyermeket tudása bővítésében , kisebb - nagyobb összefüggések felfedezésében , következtetések levonásában.
Mivel a gyermek alapvető tevékenységi formája a játék e tevékenység szorosan összefügg a tanulással , de egyéb tevékenységeket sem zárhatunk ki a tanulási lehetőségek sorából. A tanulás folyamatos , az egész óvodai nap folyamán valósul meg. A spontán tevékenységek mellett tudatosan , tervszerűen olyan tevékenységekre kell hogy ösztönözzük a gyermekeket , amelyek számukra ismeretlenek , új , érdekes tapasztalatszerzési lehetőséget kínálnak , így gondolkodásra készteti őket , felébreszti tudásvágyukat. Fel kell ébreszteni bennük a vágyat a tudás megszerzésére. A tanulás munkaformáit mindig az adott tevékenység határozza meg , és az életkor. A tanulás lehetséges formái : • az utánzásos minta -, és modellkövetéses magatartás , viselkedéstanulás szokásos alakítása • spontán játékos tapasztalatszerzés • játékos , cselekvéses tanulás • a gyermeki kérdésekre , válaszokra épülő tapasztalatszerzésben az óvodapedagógus által irányított megfigyelés , tapasztalatszerzés , felfedezés • a gyakorlati probléma -, és feladatmegoldás • az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás - a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére • tud önállóan konkrét , elemi , ismert jelenségek esetében következtetni , ítéletet alkotni megismert modellek alapján • alakul feladattudata • ismeri saját értékeit • önálló a begyakorolt feladatok megoldásában • önálló megfigyeléseket végez , felismeri a jelenségeket változásukban is • felfedez konkrét összefüggéseket , ok – okozati viszonyokat • többféle megoldás keresésére törekszik • szándékos figyelmének tartama eléri a 10 – 15 percet • képes gondolatait érthetően szavakba , mondatokba foglalni • elkülöníti a mese és a valóság elemeit
VI. rész A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
A gyermek belső érése , valamint a családi -, és óvodai nevelés eredményeként az óvodáskor végére belép a lassú átmenetnek abba az állapotába , melyben majd az iskolában az óvodásból iskolássá szocializálódik. Az óvodába lépés feltételei : • beiratkozásra elsődlegesen minden év április hónapjában a kijelölt napokon , másodsorban az év folyamán bármikor betölthetők az üres férőhelyek • túljelentkezés esetén a fenntartó tesz javaslatot a gyermek elhelyezésére • ha a gyermek túljelentkezés miatt nem nyert felvételt az óvodavezető írásban indokolja döntését Az iskolába lépés feltételei : • iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon részt vett , illetve rendelkezik a kötelezettség alóli felmentésről szóló az óvodavezető által aláírt határozattal. • rendelkezzen „ óvodai szakvéleménnyel ”, melyben az óvodavezető javasolja felvételét az általános iskola 1. évfolyamára • ha az „ óvodai szakvélemény ” szerint további vizsgálatok elvégzése volt szükséges a beiskolázáshoz , akkor a vizsgálatot végző szakemberek szakvéleménye is szükséges az iskolakezdéshez A gyermek érettség - , ismeret - , és képességjellemzői óvodáskor végére : • az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához , az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. • mozgását , viselkedését , testi szükségletei kielégítését szándékosan képes irányítani • az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés , a közvetlen felidézés mellett jelenik meg szándékos bevésés és felidézés , a megőrzés időtartama a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés • megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem , fokozatosan növekszik a figyelem tartalma , terjedelme , könnyebbé válik a megosztása és átvitele • a cselekvő – szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi – fogalmi gondolkodás is kialakul • érthetően , folyamatosan kommunikál , beszél , gondolatait , érzelmeit mások számára érthető formában , életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni , minden szófajt használ , különböző
•
• •
•
• •
mondatszerkezeteket , mondatfajtákat alkot , tisztán ejti a magán – és mássalhangzókat , végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről , tudja nevét , lakcímét , felismeri a napszakokat , ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait , ismeri szűkebb lakóhelyét , a környezetében élő növényeket , állatokat , azok gondozását és védelmét felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit ismeri a viselkedés alapvető szabályait , azokat a magatartási formákat , szokásokat , amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez , megóvásához szükségesek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására , képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre , a kapcsolatteremtésre felnőttekkel és gyermektársaival egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni , tudja késleltetni szükségletei kielégítését a kialakulóban lévő feladattudata a feladat megértésében , feladattartásban a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg , mely tevékenységet kitartásának , munkatempójának , önállóságának , önfegyelmének alakulása biztosítja
VII. rész Sajátos feladatok , speciális szolgáltatások
1. Az óvoda irányítási – szervezeti felépítése Óvodánk alapközösségei : • óvodapedagógusok • technikai dolgozók :
pedagógiai munkát segítő dajkák pedagógiai asszisztensek konyhai dolgozók élelmezésvezető gazdasági ügyintéző
Érdekképviseleti szervek : • Közalkalmazotti Tanács • Szakszervezet • Szülői Szervezet
FENNTARTÓ FENNTARTÓ Óvodavezető ÓVODA
Közalkalmazottak Technikai dolgozók
Óvodapeda gógusok
Szülők és gyermekek
2. Az óvodai csoportok ellenőrzési és értékelési rendszere Az óvoda pedagógiai munkájának ellenőrzése saját pedagógiai programban leírtak alapján történik, évente elkészített ellenőrzési ütemterv szerint. Az óvodavezető , óvodavazető helyettes az ellenőrzési ütemterv , illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján a pedagógiai munka eredményessége , és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőriz , értékeli a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzési ütemtervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed : • a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára , minőségére • a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre Az ellenőrzés fajtái : • tervszerű , előre megbeszélt szempontok szerinti ellenőrzés • spontán , alkalomszerű ellenőrzés ( a problémák feltárása , megoldása és a napi felkészültség felmérésének érdekében ) Ellenőrzés módszerei : • foglalkozások látogatása • beszámoltatás szóban vagy írásban Az ellenőrzés tapsztalatait értékelés követi. Az általános tapasztalatok nevelőtestületi és munkatársi értekezleteken ismertetésre kerülnek. Az értékelés közvetlenül az ellenőrzést követően konzultáció formájában történik.
3. A gyermek fejlődésének értékelése A gyermek értékelésekor elsődleges szempont , hogy minden gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve , önmagához , a saját lehetőségeihez , adottságaihoz képest legyen mérve a fejlődésben. Óvodába érkezéskor anamnézislapot veszünk fel – tájékozódunk a gyermek óvodáskor előtti állapotáról , születése körülményeiről , különleges szokásairól , általános egészségügyi állapotáról.
A gyermekekről egyéni fejlődési lapokat vezetünk , mely a gyermek : • mozgására , motoros képességeire • érzelmi életére és szocializációjára • értelmi fejlettségére • nyelvi kifejezőképességére – vonatkozó megfigyeléseket tartalmaz A fejlődési lapok kitöltésének ütemezése : • az új kiscsoportosok esetén bemenetmérés : november június • kiscsoport ismétlése esetén : január június • középső csoport : január június • nagycsoport – tanköteles korú gyermekek körében : január ( kimenet ) • nagycsoport – óvodában maradó gyermekek esetében : június ( is ) • nagycsoport ismétlése esetén : január ( kimenet ) A gyermekek mérési eredményei alapján fejlesztési ütemtervet készítünk a fejlesztendő területek meghatározásával. A szülők évente két alkalommal ( január , június ) tájékoztatást kapnak gyermekeik fejlődéséről , a róluk vezetett egyéni fejlődési lapok bemutatásával.
4. Gyermekvédelem az óvodában A gyermekvédelem működtetéséért az óvoda vezetője a felelős. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában első számú segítője a gyermekvédelmi felelős. A gyermekvédelmi felelős általános feladata : • veszélyeztetettség feltárása , jelentés a szükséges intézkedések meghozatalához • regisztráció , illetve nyomon követés • kapcsolattartás az önkormányzat Igazgatási Osztályával , a Pedagógiai Szakszolgálattal , a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Családsegítő Központtal
A gyermekvédelmi felelős munkájában támaszkodik az óvodapedagógusok jelzéseire : családlátogatások , anamnézisek tapasztalatai , felmérésekből a gyermek ( családok ) szociokultúrális hátterére rávilágító információkra. A nevelési évben elvégzendő gyermekvédelmi feladatokat , a gyermekekről adott szempontsor alapján felmért adatokat a gyermekvédelmi munkaterv tartalmazza az óvoda éves munkatervével összhangban. Az óvoda alapító okiratába foglalt , a fenntartó által meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését , ellátását , fejlesztését vállaljuk fel. Sajátos nevelési igényű gyermek az , aki Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiadott szakvéleménnyel rendelkezik. A nevelési év folyamán azon gyermekek esetében , akiknél erre utaló jelek okot adnak az óvoda vezetője és óvodapedagógusai kérhetik a szakértői bizottság szakvéleményét. Allergiás gyermekeknél a csoportszobákban jól látható helyen kell feltüntetni a gyermek nevét , betegségét és a segítségnyújtás módjait , eszközeit. Sikerkritérium : • a szülő bátran fordul az óvoda vezetőjéhez , a gyermekvédelmi felelőshöz , óvodapedagógusokhoz problémájával • anyagi okok miatt nem marad ki gyermek az óvodából • minden rászoruló időben megkapja a segítséget • a segítő szervezetekkel hatékony , jó kapcsolat alakul ki
5. Német nemzetiségi feladatok Az óvónőknek már kiscsoportban gyakran kell németül beszélniük , így a gyermekek idővel hozzászoknak az idegen nyelv mindennapi jelenlétéhez , használatához. Ez történhet játék közben , alvás előtt , séta közben , étkezésnél , testápolásnál ...stb , így számos lehetőség adódik a nap folyamán arra , hogy gyermekek nyelvismeretét és szókincsét gyarapítsuk. Fontos , hogy a gyermekek a szavakat össze tudják kötni a jelentésükkel , ezért nélkülözhetetlen a szemléltetés. A német szituációk , kezdeményezések során az óvónő nem szólal meg magyarul , csak a szemléltetések , a gesztusok és a mimika segítségével éri el , hogy a gyermekek megértsék. Lényeges eszközünk a „ süni ” báb , aki nem tud magyarul , mindig németül énekel , mondókázik a gyermekekkel.
A német nemzetiségi nevelés célja : A napi életet átszövő németül folyó játékszituációk , nyelvi gyakorlatok ...stb. , kötetlenségüknél fogva jól illeszkednek a pedagógiai szabadságot , önállóságot biztosító óvodai pedagógiai programba. A játékos német nyelvi gyakorlat nem más , mint az idegen nyelven nevezett játékos , sok cselekvéssel összekapcsolt , kezdeményezésszerű foglalkozás , mely kedvezően befolyásolja az anyanyelv elsajátításának folyamatát is ( pl.: beszédkedv felkeltése terén ). E módszer kedvelteti meg és teszi örömtelivé a gyermekek számára a német nyelvet ,így az óvodában elsajátítottakra megszakítás nélkül már első osztálytól tud építeni az általános iskolai nevelő. A gyermekekkel mindig ugyanaz a két – német nyelvet nem csak ismerő , hanem jól tudó – óvónő foglalkozik. A gyermekek mindent befogadnak , válogatás nélkül s a velük foglalkozó felnőttek felelőssége , hogy a gyermek életkorának megfelelő módszerrel próbálják felkelteni figyelmüket , hogy tágabb képet alkothassanak a kicsik az őket körülvevő világról. Az óvodai német nyelvi programoknak az a célja , hogy a gyermekeket előkészítsük , motiváljuk a későbbi nyelvtanulásra , illetve hogy az idegen nyelvvel kapcsolatban kellemes élményeket nyújtsunk számukra. Az idegen nyelv tanításába fektetett energia hatása évek múlva lesz igazán érezhető. Az óvodáskorban elsajátított mondattípusok , dalok , versek alapját képezhetik a későbbi , már tudatos nyelvtanulásnak. Az óvodás gyermekeket szeretnénk tehát óvodai keretek között egy idegen , jelen esetben a német nyelvvel megismertetni. A megvalósítás módja : Kötetlen formában történik – kivétel középső és nagycsoportban az ének–zene és a mese , mely kötött formában zajlik – fontos eleme az egynyelvű foglalkozásvezetés. Annak érdekében , hogy a gyermekek napról – napra többet értsenek a német nyelvi gyakorlatokból egy egységes jelzésrendszer ( metakommunikáció ) alakítására van szükség. A célok és feladatok megvalósításának feltételei : • annak érdekében , hogy a gyermekek helyes fonetikai , nyelvtani beszédre tegyenek szert , az óvónőnek alapos nyelvtudással kell rendelkeznie • a gyermekek szókincsének bővítéséhez a szóanyagot a közvetlen környezetükből merítjük , melyhez versek , mondókák , dalok , dalos játékok , mesék nyújtanak segítséget
• az anyagot elbeszélés formájában , sok játékos elemmel és az életkornak megfelelő szabályjátékokkal közvetítjük • a feldolgozás hatékonysága érdekében minél több szemléltető eszközt ( képeskönyv , dia , kártya , kép ...stb. ) használunk
6. Az óvoda hagyományos ünnepei , egyéb rendezvényei Gyermekek születésnapja : Minden csoport megünnepli az oda járó gyermekek születésnapját , aki apró ajándékot kap a felnőttektől. Őszi karnevál : Családi délután keretén belül szervezzük meg a szülőkkel közösen. Őszi termések felhasználásával : bábkészítés , verseny -, és manuális játékok , mustkészítés és zenekar közreműködésével táncház szórakoztatja az érdeklődőket. Óvónői dramatizálás alkalmanként. Márton napi felvonulás : Nemzetiségi csoportunk szervezésében kis műsor után lampionos felvonuláson veszünk részt. Előzményként süteményeket sütünk , melyeket szimbolikusan széttörünk és elosztunk. Mikulás : Igazi Mikulás viszi a csoportokba az ajándékot , aki minden gyermeknek maga adja át azt , segítői a Krampuszok. Ajándékosztás előtt az óvónők mesedramatizálással kedveskednek a gyermekeknek. Ádvent – Karácsony : Minden csoport az adventi időszakban külön készül az ünnepre , hétről - hétre közös gyertyagyújtással várják a gyermekek a Karácsony érkeztét. A nagycsoportosok betlehemes játékot adnak elő.Az adventi időszakban készített ajándékot a gyermekek hazavihetik. Farsang : Kétféle bált tartunk. Egyik a gyermekek maskarabálja , másik pedig alkalmanként a szülők , óvónők s egyéb hozzátartozók „ Jótékonysági óvodabálja ”. A gyermekek a csoportokban báloznak , s felvonulnak jelmezeikben minden csoport előtt. A hangulatot fokozza az otthonról hozott enni -, innivaló és a kedvenc zenéik. A felnőtt bál a szülői munkaközösséggel közösen kerül megszervezésre , mely bevételi forrást jelent az alapítványunk számára.
Kiszézés / tavaszköszöntés : A telet a hideget jelképező kiszebábot elégetjük sz óvoda udvarán , miközben a gyermekek régi népszokásokból vett mondókákat , ráolvasásokat , tavaszi dalokat énekelnek. Húsvét : Az óvoda udvarán „ rejti el a nyuszi ” az ajándékokat , amit meg kell találniuk a gyermekeknek. A fiúk verssel , kölnivel készülnek , a lányok dalokkal , csúfolókkal. A felnőttek felidézik a locsolkodás régi szokásait. A gyermekek maguk festette tojásokat vihetnek haza az otthoni locsolkodók számára. Március 15. : Kokárdával , ünneplőbe öltözve közösen ünnepelnek a gyermekek és a felnőttek. A csoportok nemzeti színű zászlókkal díszítik a városi emlékművet. Anyák – napja , évzáró ünnepély : A gyermekek életkorát szem előtt tartva rövidebb – hosszabb műsorral készül minden csoport más – más napon. Gyermeknap : Délelőtt illetve délután sok – sok ügyességi játékkal , vetélkedővel , különböző programokkal készülnek az óvodapedagógusok. A fő cél az együttjátszás öröme. Egyéb : • • • • • • • • • • • • •
tűzoltó laktanyai látogatás rendőrségi látogatás mentőállomás megtekintése vasutállomás megtekintése pékség megtekintése múzeumlátogatás kiállítások látogatása manuális foglalkozásokon részvétel sportnap óvodai nyílt - nap nyílt – nap ( középső -, és nagycsoportokban ) fogadó óra ( szülő és óvodapedagógus közös időpont egyeztetésével ) szülői értekezlet ( gyermekeket és szülőket érintő legfontosabb témák , feladatok , problémák megbeszélése ) • Apák – napja ( játékos délután édesapák , nagypapák részvételével ) • mesemondó verseny ( város óvodáinak részvételével )
• Madarak és fák napja ( a madarakhoz és fákhoz kapcsolódó ismeretek bővítése játékos tapasztalat - szerzéssel ) • Föld - napja (játékos délelőtt a környezettudatos magatartás formálása , ügyességi mozgásos feladatokkal ) • Madár karácsony ( madárbarát óvoda lévén madarak köszöntése „ madár karácsonyfával ” )
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Az Őzikés Óvoda Pedagógiai Programját
Elfogadta : Husvéthné Fazekas Erzsébet ( a nevelőtestület képviseletében )
2013. 08.27.
Véleményezte : Rubint Eszter ( a szülői szervezet képviselője )
2013.08.22.
Egyetértését nyilvánította: Kocsisné Balassa Gyöngyi ( Német Kisebbségi Önkormányzat )
2013.08.23.
Jóváhagyta : Kocsisné Zajcsics Erzsébet ( óvodavezető )
2013.08.28.
