VI. ÉVF. 8. SZÁM 2009.
s z ág! H aj
m a g y a r ok
!
rá
Ha
r or
OKTÓBER
Győri Polgári Lap
jr á M a g y a
A Pannon Kvartett és barátai: Szabó Balázs, Hanekám Norbert, Pusztai Lilla, Illemszky Lajos, Majtényi László, Mosolits Miklós, Forró Attila, Buzás Gábor, Horváth Balázs, Farkas Csaba, Mosolits Márk.
Zenél a Bástya
el bontani, a hosszas folyamat 1896ban ért véget a Fehérvári kapu és a föléje emelt Tűztorony elbontásával. folytatás a 2. oldalon
A Teleki utcai kazamata életre keltése két napra Győr vára Európa legnagyobb reneszánsz erődje volt, kora legkorszerűbb építészeti technológiájával készült, bevehetetlen erősség hírében állt. Az erődöt az 1540-es évek közepén kezdték el építeni, de külső védőművei csak az 1660as évek végén készültek el. Méretére jellemző, hogy az akkori teljes várost, mai történelmi belváros magában foglalta. Ha mindezt mai viszonylatban nézzük, akkor nyugat-kelet irányban: a Rába parttól Szabó Gyula építész ismerteti a győri vár kialakulását és a megmaradt füles bástya történetét, felépítését, funkcióját
az Újvilág utcáig, észak-dél irányban a Mosoni-Dunától a Nemzeti Színház közepéig ért, és a külső védőműveit még nem is vettük figyelembe. A reneszánsz erődöt nemzetközi pénzügyi segítséggel, olasz hadmérnökök tervezése és vezetése mellett hozták létre, több mint egy millió égetett téglából, melyhez az agyagot Szigetben bányászták és a téglákat is ott égették. Az erődnek, mely a dunántúli főkapitányság székhelye is volt, közvetlen szerepe Bécs, ezzel együtt a császári birodalom védelme volt, így kaphatta q „nyugat kapuja” illetve „Európa várainak kulcsa” jelzőket.
A várat hét és fél fülesbástya (szögleterőd) védte, melyek az úgynevezett „új olasz bástya” rendszerben fogantak. A szögleterődöket kötőgátak (várfalak) fűzték egybe, ezeken három kapu nyílt, név szerint a Bécsi kapu, a Fehérvári kapu és a Vízi vagy Duna kapu. A szögleterődök a reneszánszkor hadászati elvei alapján önálló védelemre voltak kiképezve, a bástya-fülekben kialakított akár többszintes ágyúállásokhoz általában kaszárnya terem, lőszer és lőpor raktár, élelmiszer raktár, esetenként kórház terem kacsolódott. Ennek egyes elemeit láthatjuk a részben helyreállított, napjainkban is bemutatható Teleki utcai „Magyar” bástya kazamatáiban. A bástyák földalatti erődített részei a haditechnika fejlődése következtében pusztító erejűvé fokozható ostromtűz miatt szekérrel is járható földalatti alagutakkal voltak összekötve. Ez biztosította, hogy a védelem az embereit, a hadianyagot, valamint a kiegészítő felszerelést gyorsan át tudta csoportosítani az erődön belül. A győri várat újkori története során kétszer birtokolta ellenség egyszer 1594 és 1598. között a törökök, egyszer 1809-ben a franciák. Ez utóbbi lett a győri erőd veszte, ugyanis Napóleon parancsára védőműveinek egy részét lerombolták. A várat – hadászati jelentősége immár nem lévén – 1821-ben kezdték
BARÁTSÁG SPORTPARK:
Átadták, máris
népszerű Szeptember 19-én adták át a nagyközönségnek és máris népszerű Győr város egyik nagyberuházása, a Barátság Sportpark. A város polgármestere megválasztása előtt ígéretet tett, hogy a több tízezer lakosú Ady-városban létrehoznak egy korszerű szabadidő központot. Egy olyan létesítményt, amely nem csak a városrész, hanem a százhúsz ezres nagyközönség mozgásigényét is magas színvonalon kielégíti majd. cikkünk a 3. oldalon
Zenél a Bástya
HaVI JEgYZEt
A
diadalmas
A Teleki utcai kazamata életre keltése két napra
vereségről
Nahát, a cím után megint azt mondhatja egyes olvasó, bolond ez a muki. Pedig hát csak a szíve melegedett föl az elmúlt hetekben, a több éve fagyban kicsit. Hogy miért? Sokan azt mondják talán, ez nevetséges bohóckodás, amit most elővezetek, de ha jól belegondolnak, nem biztos, hogy az… Szóval,úgy kezdődött a dolog, hogy ugyan ki tudja miért, de egyszer csak a magyar győzelemért indulók focimeccsére tömegével kezdtek kimenni az emberek. (És több millió a képernyő előtt.) És hangjukat hallva, arcukat látva fölszólalt bennem: hé, itt elkezdődött az emberekben valami. (Mert talán elég volt a lélek kussolásból odabent.) Elkezdődött, hogy íme lássátok, ti a világban bárkik is, én a magyar, itt vagyok! És ez a jóléti svédekre, a hajdan világhódító angolokra, a nagyszerű múltú, de ma oly gőgös franciákra, és a nekem szimpatikus, az életet derűsen magukhoz ölelve élő olaszokra is vonatkozik. És így éltük meg a focimeccseket tehát, – vereségünkben is küzdelmes büszkén, remény bimbózó gyönyörűn. Bizony kezd fölállni hazájában a magyar. És fölállt – most a nemzeti büszkeség – aztán, ha megverten is, mint Nyilas Misik, de diadalmasan tettük, ami tőlünk, tőlünk tellett. Miközben érződött: fiúk! – és lányok is persze –, ebben most tényleg nem a forintos tízmilliók, inkábba szív, a lélek, a nemzeti, a jó kivagyiság, a világnak megmutatás is benne foglaltatik. Hát látják, ezért diadalmas nekem az eddigi összes vereség. Diadalmas, mert a hit, az akarás, a többet tudás a küzdelem, és persze az egyszer elkezdődő nyerési sorozat is benne foglaltatik. Most persze károghatnak ez ellen sokan, de én azt mondom, csak ilyen utunk lehet, még ha ezernyi sörétet lőnek innen, meg onnan is belénk az ellendrukkerek. És bizony az sem baj, ha a stadionban kezdődik a dolog, hisz már itt vannak benne, mint mondtam, a még félő otthonba bújó milliók: a győzelemért lassan mégis fölállni, beszélni, kiáltani tudók… Nahát. Bognár Béla
AZ ÖSSZEFOGÁS LETÖLTHETŐ AZ INTERNETRŐL IS
WWW.oFpk.HU 2
folytatás az 1. oldalról Valójában azonban az utolsó aktus a Duna bástya még meglévő kazamatáinak, bástyaudvarának és ágyúdombjának elbontása volt, melynek munkálatai 1939-ben fejeződtek be, így született a Dunakapu tér.
Nyílt történelem óra keretében Szabó Gyula a Gy-M-S M-i Építész Kamara elnöke tájékoztatja az arra érdeklődőket az építmény történelméről. Köszöntőt mondott és a programokat moderálta Herkely Ákos Önkormányzati képviselő, az egyesület társadalmi elnöke, a vendégeket jó szóval, étellel és frissítőkkel Széchenyi István az egyesület elnöke fogadta. Az egyesület a színpadon gyermekeknek interaktív játékot szervezett, melybe bevonták a nézőket is.
A fellépők és előadók között voltak: • • • •
Sajnos Európa legnagyobb reneszánsz erődjéből ma kevés bemutatható elem maradt, és ezen kevesek mindegyike nem is látogatható. Ritka alkalom tehát a Magyar bástya megmaradt kazamatáinak megtekintése, mivel élve betekintést nyerhetünk egy valódi reneszánsz erőd titkaiba. Ezen ritka alkalmak egyike volt a szeptember 1920-án megrendezésre került Kulturális Örökségek Napja alkalmából tartott rendezvény, melynek a Teleki utcai füles bástya és annak kazamatái adtak otthont, az ARRABONA VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET szervezésében és rendezésében. A rendezvény napján bejárható volt a Kazamata földalatti általában zárt területe.
Szabó Balázs (tárogató) Richter Hanna (vers) Fülöp Ferenc (kürt) Arrabona Diákszínpad - Gyermekek Háza csoportja • Grácia Művészeti Intézet színjátszó csoportja • Dr. Winkler Gábor építész, egyetemi tanár • Bana József történész, Győr Városi Levéltár igazgatója • Pannon Kvartett és Barátai • Szigetközi Csutora Hagyományőrző Néptáncegyüttes • Dr. Szabó János és a Talpasok kara • Rába Dal és Társaskör • Csikós Duó Ezúttal is szeretnénk kifejezni köszönetünket mindnyájuknak a színvonalas produkciókért, valamint köszönet az esemény szponzorainak a lelkes és hathatós támogatásért. Arrabona Városvédő Egyesület Elnöksége
Barátság Sportpark
Átadták, máris népszerű Gyerekektől az öregekig mindenkinek
Szeptember 19-én adták át a nagyközönségnek és máris népszerű. Győr város egyik nagyberuházása a Barátság Sportpark. A város polgármestere megválasztása előtt ígéretet tett, hogy a több tízezer lakosú Ady-városban létrehoznak egy korszerű szabadidő központot. Egy olyan létesítményt, amely nem csak a városrész, hanem a százhúsz ezres nagyközönség mozgásigényét is magas színvonalon kielégíti majd.
Turbék István az ETO volt jobb hátvéd focistája a Barátság Sportpark intézményvezetője.
Amikor a Sportparkba látogattunk kellemes napsütésben tapasztalhattuk a nagyüzemet, vagyis a teltházat egy késő délután. A létesítményt Turbék István létesítményvezető, az ETO volt jobb hátvéd focistája mutatta be. A rendet, tisztaságot, és persze nagyfokú játékörömöt tapasztaltunk egyik helyről a másikra járva, ahol gyerekekkel, középkorúakkal, idősekkel, anyukákkal, apukákkal, nagyszülőkkel valamilyen családias hangulatot sugárzó, barátságos együttlétet tapasztalva találkoztunk
Ping-pong, erőgép, játszó eszköz, több más minden segíti a kikapcsolódást, az egészséges élethez, a jó közérzethez nélkülözhetetlen mozgásokat. utunk során. S ez a családias hangulatú jóleső együttlét, a közösségi öröm biztosítása lesz remélhetőleg ennek a létesítménynek a legfőbb érdeme remélhetőleg a következőévekben, évtizedekben is. Turbék Istvántól megtudtuk fürkésző sétánk során, hogy örömmel konstatálja mennyire „él” máris a
park. Reggeltől estig szinte teltházasak vagyunk, mondja. Egyes általános iskolák itt tartják a testnevelés óráikat, bajnokságokat is szerveznek. Népszerű a játszótér, népszerű az idősek szigete, van aki még a Kálóczi-téri öregek otthonából is eljön ide. Leülnek, beszélgetnek, látszik, hogy jól érzik magukat.
Gyerekek és idősebbek közt is népszerű lett máris a kislabdás játék
Aztán lehet ping-pongozni, sakkozni, mozogni erőgépeken is. Jó futópályánk van, és persze focipályák is. Délután örömmel jönnek mindenfelől a városból gyerekek, késő délután focibajnokságok zajlanak, a kispályás bajnokság éppen most folyik. Megtudtuk, hogy reggel hattól a kocogókkal bizony felpezsdül az élet a Barátság Sportparkban, és estig folyamatos a látogatás. Az őszi-téli időjárás beálltával sem áll le az élet, rendszeresen takarítják a leesett havat. (Megoldódott a parkolási gond is, nagyszámú érdeklődés esetén a szomszédos Grabo-sátorban 100150 gépkocsi számára lesz parkolási lehetőség.) Két focipálya tető alá kerül, aki mozogni kíván lesz továbbra is lehetősége, aztán a tavas�szal, amikor megnövekszik ismét a mozgásigény valószínűleg az egész sportpark ismét nyüzsögni fog. Kép, szöveg: Bognár Béla
3
A Magyarok Nagy Csarnoka Az elmúlt havi lapszámban megjelent cikk nyomán élénk érdeklődés volt tapasztalható a téma iránt, ezért úgy vélem érdemes folytatni, alaposabban kifejteni a Magyarok Nagy Csarnoka gondolatot, azaz, hogy mit adott a Magyarság a Világnak? A megelőző cikk után néhány szempont szerint kerültek csoportosításra a „híres-világhíres” Magyarok. A szempontokat és a csoportosítást is sokan egészítették ki, jónéhányan győri aspektusokat is felvetve. Természetesen mindnyájunknak igaza van, mi Magyarok mind érintve vagyunk. És tulajdonképpen ez lehetne az egyik vezérelv, az érintettség, a megszólítottság, a tervben és a megoldásban való részvétel. Ehhez azonban el kell dönteni néhány dolgot, legalábbis beszélni kellene róluk. Tudjuk, hogy híres „embereink” vannak, tudjuk hogy híres cselekedeteink vannak, tudjuk hogy híres találmányaink vannak és egyre gyarapodik a „Hungarikumok” a tőlünk elválaszthatatlan egyedi, sajátos produktumok száma. Sajnos ezekről a világ keveset tud, így hát nem is beszél róla. Pedig fontos szempont lenne, hogy a világszerte ismert és híres dolgainkat bemutassuk, és így tegyük őket újra ismertté, mégpedig világszerte ismerté. Ne sajnáljuk magunktól ezt a kis reklámot, meg fogjuk látni, bőségesen visszatérül majd ez, ha valódi súlyunknak megfelelően figyel majd ránk újra a világ. Másrészt tettünkkel tisztelgünk azok előtt akik nemzetünk nevét egykor naggyá a szó legjobb értelmében ismertté és megbecsültté tették a földtekén. Harmadrészt és ez sem lebecsülendő az elődök nagyszerű példájának inspiráló ereje, hiszen ki ne szeretne bekerülni a Magyarok Nagy Csarnokába? És ha már itt tartunk, nem múzeumról, vagy történelmi arcképcsarnokról kell beszélni, hanem valami egészen másról. Ilyeneket helytörténeti gyűjteményekben, erre szakosodott múzeumokban, szakkiállításokon láthatunk, és sajnos a bemutatás lehetőségének egysí-
4
kúsága miatt nem is tarthat számot a valódi jelentőségéhez mért érdeklődésre. A bemutatás helyszínéről és módozatairól is muszáj néhány gondolatot mondani. A Magyarok Nagy Csarnoka nevében tulajdonképp már benne van a szó, hogy nagy. Nyilván egy a sokrétű bemutathatóság céljára alkalmas épületet kell találni vagy létrehozni, és mindezt a látogatottság tudatában olyan helyen, amely egyszerűen megközelíthető, mindemellett kellően reprezentatív. Nyilván már itt felkapják néhányan a fejüket, mert ez nem csekély költség. Vegyük azonban figyelembe, hogy ez a létesítménylátogató centrikus, azaz turisztikai értéke is hatalmas. A
2. rész
világháló bővelkedik turisztikai célú tervek támogatásával, az Európai Unió sem idegenkedne ettől a gondolattól, sőt lehet, hogy követendő példát is teremtenénk. Nyilván a Magyarok Nagy csarnoka nemcsak önmagában való volna, hozzá sok más jelentős fejlesztés is kapcsolódhat, például infrastruktúra, tudományos jellegű novációk, de akár gondolhatunk a vendéglátásra, szállásra is. A hatalmas és szerteágazó életterületről származó anyag bemutatása nem egyszerű feladat, jóllehet azt tudjuk már, mit nem akarunk. Le lehet szögezni, hogy olyan típusú „gyűjteményt” kell létrehozni, amely sohasem lehet lezárt, azaz mindig képes a bővülő területek és ismere-
tek által önmagát megújítani, gazdagabbá tenni. A bemutatás jellege a hagyományos módokon túl legyen a legkorszerűbb, mozgósítsa a kép a hang, a látvány összes alkalmas eszközeit, oly módon, hogy a kisgyermektől, az aggastyánig mindenki megtalálja benne a számára újat és valóban maradandót. A háromdimenziós mozgóképek, a hologram, a lézer eszköztárát, az informatika, a hangtechnika összes varázslatát be kell majd vetni. Olyanná kell tenni a létesítményt, amely a már egyszer odalátogatókat visszatérésre csábítsa, és mindig új érdeklődő közönséget hozzon. Ennek a titka az állandó és érdekfeszítő stabil gerinc és az ezzel párhuzamos folyamatos megújulási képesség. A Magyarok Nagy Csarnoka nem illúzió, már régen meg kéne lennie, miért ne pont itt Győrben Európa kapujában? Id. Szabó Gyula építész, nyugdíjas
Megszűnik a Vakok Szövetsége! 80%-os elvonás indok nélkül!
2002 óta változatlan a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének nyújtott állami költségvetési támogatás: évi 207 millió forint. A reálértékben évről évre csökkenő állami támogatás egyre kevésbé teszi lehetővé a szervezet és tagegyesületeinek működését, szolgáltatásainak biztosítását. Tevékenységének teljes ellehetetlenülése várható, 2010-ben, mivel a kormány csupán 50 millió Ft-tal kívánja támogatni e nagy múltú szervezetet. A megszorítás okaira nem adtak magyarázatot. Vajon a 80%-os elvonást indokolja-e a gazdasági világválság? Mire jut pénz? Nap, mint nap tapasztaljuk a közpénzek mérhetetlen elherdálását. Több 10 milliós végkielégítések, juttatások kerülnek kifizetésre állami cégek vezetői és alkalmazottai részére. A BKVnál elhíresült 100 milliós végkielégítés például a Vakok Szövetsége éves költségvetési támogatásának felét teszi ki, amely összegből 45.000 látássérült részére tudna fél évig szolgáltatásokat nyújtani. Költségvetés előterjesztése a kötelező egyeztetés nélkül A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a jelentős elvonást tartalmazó költségvetés előterjesztését megelőzően az érintett szervezetekkel nem egyeztetett. Az Országos Fogyatékosügyi Tanács (OFT) lett volna hivatott a tervezet véleményezésére. A minisztérium azonban az OFT-t is csupán tájékoztatta a koncepcióról, így a tanács határozat helyett csak ajánlást fogadhatott el, amelynek figyelembe vétele a kormány számára nem kötelező. 90 év alatt felépített tevékenységek és szolgáltatások szűnnek meg: Ha az előterjesztés szerinti költségvetés kerül elfogadásra a szövetség nem lesz képes eleget tenni feladatainak: nem lesz lehetősége véleményezni a látássérülteket érintő jogszabályokat, megszűnik a jogsegélyszolgálat, működésképtelenné válnak tagegyesületei, koordinálás nélkül marad az akadálymentesítési tanácsadás, és munkacsoport, nem áll módjában kulturális és tájékoztató rendezvények szervezése, lebonyolítása a látássérülteknek, elmaradnak a prevenciót szolgáló rendszeres szűrővizsgálatok, fokozódik a látássérültek kiszolgáltatottsága és társadalmi kirekesztődése. Az alábbi szolgáltatások szűnnek meg: bezár a Vakvezetőkutya Kiképző Iskola, megszűnik a vakvezető kutyakiképzés, nem nyit ki a hangos- és Braille-könyvtár, nem lesz Braille-nyomtatás, nem készülnek pontírású folyóiratok, könyvek, nem tudja biztosítani a látássérültek segédeszköz ellátását, nem olvasnak fel hangoskönyveket stúdiójában, nincs speciális tankönyvellátás a látássérült gyermekek számára. Minden társadalom intelligenciájának és emberségének fokmérője, miképpen bánik fogyatékos embertársaival. Bárki kerülhet olyan élethelyzetbe, hogy szüksége lesz segítségre. Dr. Szőke László, MVGYOSZ elnök
BENEDEk ELEk LEÍrása
A Magyar Nemzet története Ezer esztendeje, hogy Árpád megszerezte ezt a drága földet, melynek Magyarország a neve. Tenger vér és verejték áztatta az ezer év során, de, íme, nem hiába hullott a hősök vére, munkás kezek verejtéke; nem munkált hiába annyi nagy elme a haza üdvén, javán: 1896-ban király és nemzet együtt ünnepelte a honfoglalás ezeréves évfordulóját, s új erővel, új lelkesedéssel, az örök élet hitével lépett a magyar nemzet a második ezerbe.
Árpád egy maroknyi néppel szerezte meg ezt az országot, mely ma húszmilliónyi népnek ad szállást és kenyeret. A világtörténetben van példa arra, hogy maroknyi nép óriási területeket, országokat szerzett meg, de arra csak egy példa van, a magyarok példája, hogy nemcsak megszerezze a földet, de ezer esztendőnél tovább meg is tartsa azt. Ennek a csudálatos ténynek a magyar faj jellemében van a magyarázata. A magyar faj az őshazából hozta magával a más fajok és más vallások iránt való türelmességet, a magát megkedveltető nyíltszívűséget, nagylelkűséget, más népek jó tulajdonságainak megbecsülését, s így nem csuda, hogy ezer év során e földön letelepedett népeknek színejava szívvel-lélekkel magyarrá vált. A magyar sohasem azért húzta ki a kardját, hogy hódítson, más népeket szolgaságba verjen, hanem azért, hogy az Árpád szerzette földet s annak népeit megvédje. Szent László, Könyves Kálmán, Nagy Lajos, Mátyás király idejében növekedett Az ország területe, de mind e területek népei többnyire önként csatlakoztak a magyar birodalom fenhatósága és védőszárnyai alá. Európa nyugati országait a magyar nemzet vitézsége s áldozatkészsége védte a hódító török ellen s Isten csudája, hogy a magyar el nem vérzett ebben a veszedelemben. Az egész világ azt hitte a tatárjárás után is, a mohácsi vész után is, hogy vége a magyarnak. Ám a legválságosabb időkben, akkor, mikor az ország két, majd három részre darabolódott; mikor egyfelől a török, másfelől a német szívta a nemzet erejét: a haza jobbjai a hazaszeretet fenséges példáival új reményt, új erőt öntöttek a csüggedező, a pártoskodás miatt legyengült magyarság szívébe. A nemzeti összetartozás, az egység érzése szendergett, de sohasem aludott el teljesen s az Isteni Gondviselés
1000
Ezer esztendő
a legválságosabb időkben mindig küldött férfiakat, kik felébresztették a magyarban a nemzeti öntudatot, s a felébresztett nemzet csudákat művelt. A magyar lélek csudálatos vonzóereje mellett tanúskodik, hogy a nagy magyarok közt egész sora van az oly férfiaknak, kik eredetükre idegenek voltak, de szívvel-lélekkel magyarokká lettek s a magyar névnek messze földön dicsőséget szereztek. Ezek a férfiak mind a magyar műveltség, a magyar szellememlőjén nevelkedett fel; a magyar műveltség erejével szereztek maguknak hírt, nevet, tisztességet, vagyont, s mint magyaroknak szárnyalt túl hírük, nevük az ország határain. Államférfiak, hadvezérek, tudósok, költők, művészek egész serege bizonysága a magyar lélek békésen hódító erejének. A Hunyadiak, Zrínyiek, ép oly igaz hazafiak, mint a Rákócziak, Bethlenek, bár az előbbiek idegen eredetűek valának. A török hódítás és a német önkényuralom ellen való sok százados küzdelem megakasztotta a magyar nemzetet a művelődésben, az anyagi gyarapodásban, de amint tünedezni kezdettek a békés munkát akadályozó körülmények, a magyar egy század alatt sok száz év kénytelen mulasztásait pótolta ki. A XIX.
század a rohamos fejlődés százada volt Magyarország történetében, holott a fejlődés voltaképpen a XIX. század második negyedében indult meg, amidőn fellépett Széchenyi István, a „legnagyobb magyar”, s holott a szépen indult fejlődést egy időre megakasztotta a nemzet önvédő harca és az ezt követő elnyomatás gyászos emlékű korszaka. A nagy emberek, a nagy magyarok egész serege munkált a XIX. század folyamán a haza üdvén, szellemi és anyagi haladásán, Széchenyi, Kossuth, Deák, Wesselényi s mellettük a költők, írók, tudósok, művészek lelkes hada: Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór, Eötvös József, kemény Zsigmond, Munkácsy Mihály s még sokan nemcsak az európai művelt nemzetek sorába emelték Magyarországot, de hírt, dicsőséget is szereztek a magyar névnek meszsze idegenben. Az ország szívének, a fővárosnak terein nagyjaink emlékét dicsőítő szobrok hirdetik a nemzet hálás kegyeletét. A méltóságosan hömpölygő Duna partján Széchenyi, Deák, Petőfi, Eötvös ércalakja előtt csendes megilletődéssel állapodik meg a magyar lélek, mely alig félszáz év előtt még csüggedten bolyongott s nem lelé honját a hazában. A gyá-
Benedek Elek szos emlékű Újépület helyén, hol az első felelős minisztérium elnökének, Batthyány Lajosnak golyó oltotta ki életét, paloták emelkednek s ma Szabadságtér a neve. És ott tündököl a Duna partján a magyar országgyűlés hatalmas palotája, és ott áll a palota előtt Andrássy Gyulának, a második felelős minisztérium elnökének lovas szobra. És fent Budavárában a magyar király palotája: a legszebb királyi palota a föld kerekén. S készül Erzsébet királyné, Kossuth Lajos szobra. Készül a szabadságszobor. Szobor hirdeti a Szózat költőjének, Vörösmarty Mihálynak emlékét. Kint a Kerepesi-úti temetőkertben a virág sohasem hervad el Deák, Kossuth, Batthyány s a többi jelesek sírján. Rákóczinak és bujdosó társainak hamvai az édes anyaföldben pihennek. Remélhette-e ezt a nemzet, mely azt hitte, hogy Világosnál minden elveszett! Félszáz év alatt az ország képe mint megváltozott! Iskolákkal, a művelődés e templomaival benépesült az ország. Gőzhajók hasítják a Duna keblét, vasutak száguldanak keresztül-kasul az ország testén. Munkás elme, munkáskéz, egyaránt boldogul. Az idegen csudálkozással nézi, hová fejlődött Árpád népe, az a maroknyi magyar, melynél sokkal nagyobb a népessége ma egyedül Budapestnek, az ország szívének is. Szabad-e elcsüggedni annak a nemzetnek, érje bármi vész, érje bármi szörnyű romlás, mely „annyi balszerencse s oly sok viszály után” nemcsak él, de feléje a régi nagyság újra éledő képe biztatóan int? Írta Benedek Elek a XIX-XX. századforduló táján
vége
5
VárosUNk MÚLtJa
Elveszett értékeink nyomában a megyeszékhelyen
A Városház dísztermének képei Abban mindnyájan egyetérthetünk, hogy városunk egyik legszebb régi épülete a Városház. Immár több mint száz éves múltra tekint vissza, falai között sok jeles eseményre került sor, még több híres személyiség lábnyomát őrzik a padlók. Ha ez a ház egyszer elkezdene mesélni…
Persze amíg ez megtörténik hadd csináljak egy kis reklámot, mert ugye a jó bornak is kell már a cégér, Czvikovszky Tamás barátomnak, aki lelkes kutatómunkával tekintélyes anyagot állított össze a legendás épületről, és rendezte mindezeket saját kutatásaival kibővítve könyv formába. A VÁROS HÁZA című művének bemutatója a könyvhét alkalmából lesz, nekem volt már szerencsém látni a mű „őspéldányát”, bátran ajánlom minden győrinek és minden
lokálpatriótának a valóban színes élvezetes olvasmányt. Pont a könyv készítésének befejező szakasza inspirálta az Arrabona Városvédő Egyesületet, hogy kezdeményezze idén szeptember 2-án a „Budavár visszafoglalása” című festmény reprodukciójának visszahelyezését a díszterem falára. Az ember vélhetné szép gondolat, jó kivitelezés, vagy lesz folytatása, vagy nem, az emberek úgyis elfelejtik, illetve elfelejtetik velük a mindennapok gondjai. Szerintem nem kellene ennek okvetlenül így történnie, még a mindannyiunk súlytó „ország-állapot” és az abból adódó nehézségeink ellenére sem. A századforduló táján, amikor a Városház létesült, alapvetően kétfajta díszítés uralkodott a dísz, vagy tanácstermek soraiban. Az egyik típus a gazdagabb önkormányzatokat jellemezte, uralkodó díszítés volt az ólomüveg és a freskó. Szegényebb kivitelben a stukkókkal, lizénákkal, vakkeretekkel ellátott falak létesültek és később festmények kerültek a nekik már előkészített helyekre. Nálunk sokkal rosszabb helyzetben lévő városok a miénkhez hasonló
architektúrájú városházi tanácstermei már hosszú évek óta ékesek a visszahelyezett történelmi festményektől. Itt is szükség volna egy ilyen beavatkozásra. A jó példa ragadós, de arra hiába várunk, hogy helyettünk majd jön a Jó Tündér és mindent szépen elrendez. Az egykori városházi képek java ott van a Xantus J. Megyei Múzeumban, restaurálásuk után vissza kell őket helyezni eredeti helyükre. Ezek a képek olyan történelmi személyiségek képmásai, akik saját korukban sokat tettek városunkért, ezért ma is megérdemlik, hogy jó szívvel emlékezzünk rájuk. Csak néhány közülük, a teljesség igénye nélkül: Mária Terézia, Erzsébet Királyné, Pállfy Miklós, Apponyi Albert, Zechmeister Károly. Képzeljék el micsoda rendhagyó történelem órákat lehetne itt a diákcsoportoknak tartani. Úgyis sokat panaszkodunk, hogy fiataljainknak hiányosak a történelmi ismereteik, hát itt mód nyílna a tudást mélyíteni, de nem is akárhogyan, városunk történelmének sajátságos és igen egyedi szemszögéből.
A Z ÖSSZEFOGÁS ÚJSÁG LETÖLTHETŐ A Z INTERNETRŐL IS
6
Ne gondolja a nyájas olvasó, hogy horribilis összegeket jelentene a régi képek visszahozása, inkább jelentené ez a szponzorok felkutatását, és a szervezési munkát. Ezért nem vagyok szkeptikus, sem a Városház dísztermének még hiányzó képei ügyében, de nem vagyok az a Mária oszlop hiányzó szobrainak (csak emlékeztetőül, a külső korlát sarkain egykor volt Szent Rókus, Szent Sebestyén, Immaculata és Xavéri Szent Ferenc szobrok) pótlása dolgában sem. Hiszem, hogy mindezek és az elkövetkező számban ismertetett elveszett értékek jóakarattal és összefogással mind visszahozhatók lesznek. Addig is szemléljük a díszterem falának rekonstrukciós vázlatát, és idézzük fel együtt az ott látható történelmi személyiségek városunk érdekében egykor megnyilatkozott tetteit. Szabó Gyula építész, lokálpatrióta
W W W.oFpk.HU
Mezőfi László
Kell a változás! Amikor majd újra rügy fakad az ágon, megszűnhet az átok a szép Magyar Hazánkon. Beköltözik megint a szívekbe a remény. Könnyebb élet vár ránk, nem pedig a kemény. Jobb sorsot érdemel a sokmillió Magyar. Szebb élet a vágyunk, ha nem is jő el hamar. Össze kell most fogni, erősnek kell lenni! S tudni kell, az X-et hová is kell tenni.
Vigyázzunk, mert
jön a tatár!
A TÖRTÉNELEM
megismétli önmagát Általános iskolás korú fiam a történelemtanulás közben kiáltott fel: – Apu, Gyurcsányék már 1222ben is uralkodtak? – Miért? – kérdeztem vissza. – Mert azt írja a történelemkönyvem, hogy a király szórta a pénzt, ajándékozta a baráti köréhez tartozó nemeseket. Ennek következtében az ország tönkrement. Elkértem fiamtól a történelemkönyvet, és nekem is rá kellett jönnöm, hogy a magyar történelemben már volt egy mostanihoz hasonló időszak. Utána majdnem megsemmisült az ország. Úgy látszik, a történelem megismétli önmagát. Ezt az időszakot szinte majdnem mindenki ismeri a Bánk bánból. Tiborc panaszát ma ugyanúgy elmondhatná Józsi bácsi a hetedik emeletről,
vagy éppen Pusztavacsról. Az idegeneket, a merániakat, miután nagyjaink ráengedték az országra, teljesen kiforgatnak bennünket. Azok, akik például felvásárolták a textilgyárainkat és ezzel együtt nagyszerű piacainkat, ma is itt vannak közöttünk, olcsó pénzért bevásárlóközpontokat építtetnek a magyar szakemberekkel, aztán magyar embereket foglalkoztatnak az áruházaikban, éhbérért. A hasznot pedig kiviszik, nekünk pedig marad a nagy semmi. Ez az új szellemű gyarmatosítás. A II. világháború egyik német célja volt, hogy a kelet-európai országok népei dolgoznak majd olcsóért a birodalomnak. Úgy látszik, győztek. II. András uralkodása teljesen padlóra küldte az országot. Most az elit, Paulo Coelho szóhasználatával a szuperosztály teszi ugyanezt. Ural-
kodásuk alatt teljesen eladósodott az ország és a nép, ugyanakkor párthíveik közül jó néhányan alaposan meggazdagodtak. A BKV csak egy csepp a tengerben. Ha megpiszkálnák a MÁV-ot, valószínűleg, hasonló dolgok derülnének ki. Ma egyszerű a pénzszerzés képlete. Én hatalmon vagyok, te a barátom vagy. Alakíts barátom egy tanácsadó céget, aztán majd én megbízlak és teletömöm a zsebedet a tanácsaidért. De azért te is tudd az én számla-számomat. A másik módszer, hogy írjunk egy jó munkaszerződést, melyben a végkielégítésé a főszerep… Sajnos ebben a nemzeti csalássorozatban elsősorban nem az elkövetők a hibásak, hanem a törvényhozók és a jogszabályalkotók, akik az állami vállalatokra akarattal nem fogalmaztak meg jogszabályokat, hogy törvényszerűen el lehessen lopni az állami vagyont. Nem tettek különbséget a piaci szereplők, és az állami cégek jogszabályai között. Azt talán akarattal nem vették tudomásul, hogy a két szereplő teljesen más körülmények között működik.
Erős család, Haza, mi is lehet jobb cél? A néhány kéz itt gyenge, de a sokmillió acél. Fogjuk össze, most kell és megéri! A változást így gyermekünk, unokánk is megéli.
II. András nyakló nélkül ajándékozta híveit. Ugyanakkor a várispánok zsarolták, fosztogatták a népet. Az lett a vége, hogy anyagilag teljesen tönkrement az ország. És ekkor jött a tatár. A tatár pusztítása után az ország szinte teljesen megsemmisült. Ma az ország ugyanúgy tönkre van, mint II. András idején. Ugyanakkor a betolakodókat ma nem tatárnak hívják, de várhatóan ugyanolyan pusztítást fognak végezni, mint 1242-ben. Vigyázz magyar, mert itt a tatár a kertek alatt! Borsodi István
7
GYŐRI KÖNYVSZALON
DömI.
Kiáltom, hogy legyen! Hogy legyen, biztos magyar hazánk! Hogy legyen, nemzetünknek egysége! Hogy legyen, népnek szava, nyugalma! Fontosabb dolgok, versbe gyűjtve. Kiáltom! Hogy, az országnak legyen, E kornak megfelelő alkotmánya! Csökkenjen a parlament Létszáma! Kiáltom! Hogy, a népi vagyon eladása, Hitelek felvétele, Kétharmados többséghez Legyen kötve!
Jókai Anna az idei alkotódíjas A IX. Győri Könyvszalon idei megnyitója a győri színházban volt, amelyet Ottófi Rudolf alpolgármester tartott. Az írott szó, a kultúra talpköve a könyv ünnepe, a mai könyvszalon, mondotta. A továbbiakban szólt az olvasás értelmes, értelmet nyújtó fontosságáról. A most megélt nehéz időkről, amelyet a szeretet a megértés, az egymás iránti türelem képes orvosolni igazán. A könyv a magyar kultúra ügye. Nekünk pedig olyan kultúrára van szükségünk, amiből nem hiányzik a másik ember tisztelete, megbecsülése, a szolgálat, a kellő alázat sem. És ehhez szükségünk van csodákra is, amelyek szívből fakadnak, cselekedni
tudó emberi törvények szerint. S ehhez segítenek mind közelebb jutni a könyvek is. Fábián György újságíró, a rendezvényt támogató Lapcom nevében az újságíró, író felelősségéről szólt, kiemelte azoknak a szépirodalmi műveknek a fontosságát, amelyek évekre, évtizedekre, századokra is kihatnak a társadalomra, utat, jeleket adva nekünk. A megnyitóünnepség fénypontja volt az a pillanat, amikor a díszvendég, Kossuth – és sok más irodalmi – díjas, Jókai Anna munkásságának méltatását követően Ottófi Rudolf alpolgármester és Németh Viktor, az önkormányzat kulturális bizottságának vezetője, átadta az idei könyvszalon alkotói díját. A díjat, amelyet az oly sok rangosat és maradandót alkotó írónő Kép, szöveg: B.B. meleg szavakkal megköszönt.
Kiáltom! Hogy, lehetőség legyen A képviselők visszahívására, Mentelmi jog felfüggesztésére, Felelősségre vonásra, vagyonelkobzásra!
Kiáltom
Kiáltom! Hogy, a köztársasági elnök, Népi hatalommal legyen felruházva, Ellenőrző szerveknek Legyen Ő a „gazdája”! Kiáltom! Hogy, a magyar terméknek Legyen itt értéke, Gazdaságunk önállóságra Legyen serkentve! Kiáltom! Hogy, a magyarnak Legyen igazi értéke! Elszakított területek Maximális segítése! Kívánom! Hogy, a nyelvünk, A népünk értelme, Tartson minket Össze.
AZ ÖSSZEFOGÁS LETÖLTHETŐ AZ INTERNETRŐL IS
WWW.oFpk.HU
S” A „NE-FELEJC let Polgári Egyesü
r
ken 18 órako
16-án, pénte 009. október
2
n
orozat keretébe
ében c. előadáss
lódit!” a v a k a s c e n ondd, „az igazat m címmel előadást rendez delm A demokrácia vé
en
m díszterméb
cés gimnáziu r gergely Ben
ramigazgatója erkesztője, prog sz fő Tv ho Ec ! SI BEATRIX, az ettel elfogadunk Vendég: SIKLÓ ltségeire köszön kö ny vé ez nd kat a re yesület! lan. Adományo etettel vár az eg A belépés díjta Mindenkit szer
a Czuczo
Megjelenik 2000 példányban • Kiadja az „ÖSSZEFOGÁS POLGÁRI EGYESÜLET” 9022 Győr, Batthyány tér 5. • E-mail:
[email protected] • Weblap: www.ofpk.hu
Győri Polgári Lap
Felelős kiadó: Majtényi László, telefon: (20) 599-7786 • Tördelőszerkesztő: Keszler Ádám Bankszámlaszám: Duna Takarékszövetkezet 58600283-11109550
