Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány
A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11 350 km², ami Magyarország kb 1/9-e.
A Dunántúli-dombság és a Mecsek földrajza A terület nagyobb része lösszel és homokkal fedett dombvidék, de megtalálhatóak itt a síkságok is. A Mecsek és a Villányi-hegység jellemző kőzete a mészkő.
A területen a csapadékosabb óceáni, és a meleg mediterrán hatás egyaránt érvényesül, így éghajlata kiegyensúlyozottabb az országos átlagnál. A nagytájak közül itt a legsűrűbb a folyóhálózat. Ezen vízfolyások hossza összesen 2214 km. Az állóvizek mennyisége is kimagasló. A terület 4%-át borítja vízfelület. A Dunántúli-dombság kb 25%-át borítják erdők. Gyertyános-tölgyesek, bükkösök, ezüsthársasok jellemzőek.
A tájegység főbb városai Kaposvár: Már időszámításunk előtt is lakták. A 18. században lett megyeszékhely. A virágok városának is nevezik, de híres élelmiszeriparáról, egyeteméről és színházáról is. Nagykanizsa: Szintén lakták az ókorban, a törökök a 16. században feldúlták. Napjainkban nagyszabású felújítások történtek a városban. Bútoriparáról és vasúti csomópontjáról híres.
Zalaegerszeg: A 18. században lett megyei jogú város. 1956-ban fontos szerepet kapott. A húsiparáról és a gyógyvizekben gazdag túrizmusáról nevezetes. Pécs Megyei jogú város, már az államalapítás idején fontos szerepet kapott. A környék egy időben a nehéziparáról volt híres, jelenleg a térségben végbemenő kulturális fejlődéséről hallhatunk sokat.
A tájegység környezetvédelme A térség jelentős vízkészlettel rendelkezik. A felszíni és felszín alatti vizeinek védelme kimagaslóan fontos. A víztisztítók és a lakossági szennyvíz elvezetése ezt a célt szolgálja. Az erdők védelme a talajréteg összetétele, és a tájegység növény és vadvédelme miatt is kiemelkedően fontos, valamint befolyásolja a levegő oxigén és szén-dioxid koncentrációját. Magyarország egész területén előírás a szelektív hulladékgyűjtés, de fontos szerepet kap a veszélyes hulladékok kezelése is. A szerves hulladékok komposztálásából trágyát és tüzelőanyagot állítanak elő. Így a szerves hulladék viszonylag környezetkímélő módon jut vissza a természetes körforgásba.
Duna-Dráva Nemzeti Park Természetföldrajz: A
Dráva árterülete a Baranya megyei szakaszon erősen kiszélesedik. A Dráva baranyai szakaszára a homok és az iszapos homok hordalékanyaga a jellemző. Az évi középhőmérséklet 10,410,6 °C. A napsütéses órák évi száma 2000 óra. A csapadék évi összege 730-750 mm.
Állatvilág: A
nemzeti parknak híresen sokszínű flórája-faunája van. Megtalálhatók a hegy és a síkvidéki, szub-mediterrán valamint kontinentális éghajlatra jellemző élőlények. A terület számos gémfajnak ad otthont. Az emlősök közül kiemelkedik a vizek felett vadászó vízi denevér, valamint a törpe denevér. Gyakran feltűnik errefelé a vidra és a vadmacska.
A tájegység a történelemben Ókor: Már a rómaiak felfedezték a tájegység legkiemelkedőbb tulajdonságát: a vizeket és a gyógyvizeket. Több település is viselt római elnevezéseket. Középkor: Az államalapítás után Szent István Pécsett püspökséget alapított, és itt alapították az ország első egyetemét. A Dunántúl déli része a végvárrendszeréről volt híres.
Újkor: A térségben gazdasági fellendülés kezdődött. Növekedett az ipar, a bányászat és az idegenforgalom. Napjainkban 2010-ben Pécs elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet. Ez kedvezően hat a térség gazdasági, kulturális fejlődésére.
A Tájegység híres szülöttei: Költő:
Berzsenyi Dániel
Zichy Mihály, Egry József, Rippl-Rónai József Csontváry Kosztka Tivadar
Illyés Gyula
Deák Ferenc Nagy Imre
Festők:
Író: Politikus:
Zeneszerző:
Kálmán Imre
Zsolnay Porcelán Manufaktúra ZRt A gyár alapítás 1852-re nyúlik vissza, Zsolnay Miklós alapította. A gyár első elismerését az európai kerámia seregszemléjének tekintett 1873-as Bécsi Világkiállításon érte el. Az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállításon Zsolnay felvonultatta eddigi munkásságának minden eredményét, ekkor nyílt meg az első budapesti márkabolt. 1974-től a Zsolnay gyár exportügyletei egyre több országra (Anglia, Ausztria, Olaszország, Németország, Dánia, Finnország, Svédország, Görögország, Japán, Dél-Korea, Irak, Irán) terjedtek ki.
