ZENE-JÁTÉK
Bánki Vera Stark Gábor
OKI
Széplaki Gyöngyi Kismartony Katalin
ZENE – JÁTÉK I. + Kártyacsomag + Útmutató ZENE – JÁTÉK II. + Munkafüzet + Útmutató Tankönyv az alapfokú nevelés-oktatás 1-4. évfolyamai számára Miben MÁS
ez a könyv?
Külalakjában, tartozékaiban, dal- és zenehallgatási anyagában, módszerében Gyerekkézre gondoltunk, amikor a könyv négyzetes alakját kitaláltuk. Jó kézbe venni, mérete kellemes, színei, rajzai a gyerekeknek is kedvesek. Az óvodás dalokat egy társasjáték szereplõivé tettük. Játékokat „zenésítettünk meg”. Példaképünk a Kodály - Ádám énekeskönyv volt. Nem azt állítjuk, hogy minden ötletünk eredeti, de azt igen, hogy erre a könyvre szükség van. Dalkincse friss, és ez ugyan a legfontosabb alkotóeleme, mégis idõben csak töredéke az énekórai foglalatosságoknak. Ezért legfõbb célunk az volt, hogy segítségére legyünk az éneket tanítóknak abban, hogy óráikat igényesen, tartalmasan, s minden résztvevõ számára élvezhetõen tudják eltölteni. Dicsérhetjük a gondos nyomdai munkát is azontúl, hogy a könyv egy remek csapatmunka eredménye. Zeneakadémiai tanulmányaink befejezése óta mindketten – Bánki Vera és Kismartony Katalin – gyerekeket és felnõtteket tanítunk. Hosszú évek során egyre többet töprengtünk közösen azon: MIT? HOGYAN? tanítsunk a gyerekeknek és fõiskolásainknak arról, hogy miben áll ez a – nem könnyû mesterség. Tanítványunk a muzsikáló Széplaki Gyöngyi szerkesztette a könyvet, s a zenés mese tüneményes humorát az illusztráló Stark Gábornak köszönhetjük. Sok közös gondolkodás, játék elõzte meg a végeredményt. Gyerek- és felnõtt tanítványaink egyaránt bõvítették az alkotók körét.
1
ZENE-JÁTÉK
OKI
Minden könyvhöz tartozik egy kis csomag. Három eleme – 24 játékkártya, (a társasjáték tartozéka), 28 ritmusdominó, és 10 dalfólia – mind más-más céllal. Az óvodások 24 közkedvelt dalát választottuk ki, hogy most magasabb színvonalon, új helyzetben, új keretek közt játszhassanak velük (a könyv belsõ borítóin).
A hátoldalukon a kezdõ és záró ritmus-, ill. dallammotívumot találjuk. Színük változik a hangkészletük alapján.
A ritmusdominó is több funkciót tölt be: • kirakhatjuk közösen, vagy önállóan, • másolhatjuk, • hallás után kiválaszthatjuk a megfelelõt • ritmuskíséretül szolgálhat, • osztinátója lehet bármely dalnak, • egy-, vagy többszólamú ritmusgyakorlatként szólaltathatjuk meg, • megkereshetjük a tükörfordításokat, • memorizálhatjuk, majd (emlékezetbõl) leírhatjuk… A fóliák 10 dallamot tartalmaznak. Méreteik azonosak a könyv hasonló zenei motívumaival. A fóliák föl-lecsúsztatásával a könyv erre rajzolt 5 vonalán – az amúgy nehezen magyarázható jelenség, a transzponálás, magától értetõdõ, könnyû feladattá válik. 2
ZENE-JÁTÉK
OKI
Miket tartottunk fontosnak? • Legyen gazdag a kottatár (az elsõ 107, a második kötet 110 dalt tartalmaz a munkafüzeten kívül!), hogy mindenki a választhasson kedv, alkalom, képesség szerint. • A dalok legyenek jól énekelhetõek, változatosak, nem elkoptatottak, • hogy kedvtelésbõl játsszák, énekeljék máskor is, önkéntelenül is. Honnan válogattuk a példákat? Gondosan mérlegeltük a korábbi énekkönyvek anyagát, meg is tartottuk megközelítõleg a 30%-át. A többi pedig az utóbbi harminc év népzenei gyûjtésébõl való. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy ezek a hatalmas munkák ne csak a tudósok és a könyvtárak polcait, hanem közgondolkodásunkat, anyanyelvünket gazdagítsák. (Dobszay László, Borsai Ilona, Kallós Zoltán, Lázár Katalin… gyûjteményeire gondolunk, ld. forrásjegyzék) Kiknek írtuk? Mindenkinek, mert hisszük, hogy haszonnal forgatnák zeneiskolák osztályaiban éppúgy, mint a zenei tagozaton, kiegészítõként, akár csak mint könyvtári példányt. Tudjuk, hogy érdekes, sikerélményekben bõvelkedõ énekórák kerekedhetnek ki – tanár és gyerek számára egyaránt! (Hangzó anyaggal is segítjük a tanítókat, hogy a kevésbé közismert dalok hallás utáni megtanulásában bátorságot nyerjenek. Természetesen az ajánlott zenetörténeti szemelvényekkel egyetemben.) Szeretnénk, ha kollégáink: • kipróbálnának olyan kreatív játékokat, melyek kiválthatják a „száraz” gyakorlást; • folytatnák zenére transzformált ötleteinket, például:
Zenélõ ugróiskola? Amit pl. kézjelrõl, betûkottáról gyakoroltatunk, az „ugróiskolán” élvezetesebb. Pillanatok alatt a padlóra rajzolhatjuk krétával, s több módozatban kitûnõ gyakorlás. • Fölismertethetünk tudott dalt. • Egy gyerek improvizálása, azaz ugrálása nyomán keletkezett „mûvet” a többiek szólaltatják meg. • Új dalt is megtaníthatunk így (kézjel helyett „lábjellel”). • Kánont is énekelhetünk, ahogy ketten kijárják. • Nehezíthetjük – zeneiskolások számára – ABC-s nevekkel, vagy számokkal... 3
ZENE-JÁTÉK
OKI
A másodikos munkafüzetben több olyan feladatot adtunk, ahol a hangok színével kapcsolhatja össze a hangok magasságát az, akinek érzékenysége ebben fejlettebb. Pl. »Rajzoljatok virágos rétet, majd szólaltassátok meg „festményeteket”!« De a közlekedési lámpától a jármûvekig gazdag a leltár, ha nekilendülünk! (Valljuk, hogy minél szélesebb érzékeléseink skálája, annál gazdagabb, biztosabb a tudásunk.) Gondoltunk azokra, akik változatosabbá szeretnék tenni óráikat (11 különbözõ tevékenységet javaslunk, 11 sorrendben, ez közel 40 millió változatot jelent! Ld.: Útmutató I/15.oldal, 11x11) Segítségükre vagyunk • Egy táblázattal, ami áttekinthetõvé teszi az éves folyamatot, (hogy a rész helye látható legyen az egészben. Ld.: Útmutató I/18–19.old.) Teszünk ajánlatokat az óratervezésre, mert fontosnak ítéljük, hogy az órára a felkészülés inkább izgalmas idõtöltés, mintsem keserves munka legyen. Zenehallgatás A zenét úgy értjük meg, ha megszeretjük. Erre pedig egy orvosság létezik: minél többet hallgatjuk! „JÓT, s JÓL! Ebben áll a nagy titok” A zene hallgatásához igyekszünk olyan támpontokat adni, melyek a zenéhez visznek közelebb. Minden szemelvényt úgy választottunk meg, hogy valamely – gyönge, vagy erõs – szálon kötõdjék az óra lényegéhez. Ez sokféle lehet. A felsorolt zenék a gregoriántól Kurtág György mûvéig azért is szólnak a hét–nyolcévesekhez, mert rövidek és „egyértelmûek” . Lendületes, energikus, hõsi zene Rossini nyitánya a Tell Vilmos, amit rögtön az indításkor ajánlunk. Van, ahol a zenei eszközök megismeréséhez tartozik a zenetörténeti példa, pl. „s–m” hangpár hallható Leopold Mozart mûvében, a Gyermekszimfónia egyik tételében. Kurtág György: „Játékok” ciklusából „Papp Laci”, „Veszekedés” önmagáért beszél – a zene nyelvén. Önök milyen megoldást találtak a különbözõ képességû gyerekek egyidejû foglalkoztatására? Tudjuk, hogy a hatévesek átlagmagassága és súlya mennyi, mégsem akarunk mindenkit egyenméretûre alakítani. Nincs ez másként a szellemi erõkkel sem. Vannak tisztán éneklõ, de ritmusérzékben gyengélkedõ tanítványaink. Akad olyan, akinek kitûnõ a memóriája a zenék felismerése terén, elénekelni mégsem tudja. Ez a legnehezebb, s egyben legszebb dolgunk, hogy megtaláljuk, ki mire képes, még ha csak szunnyad is. Segítenünk kell, hogy abban teljesedjék ki mind más alkatú tanítványunk, ami az érdeklõdése, erõssége. Milyen támpontot adunk ehhez? Hogyan építettük fel – a differenciálást is szem elõtt tartva – tankönyvünket? Elsõ kötetünk huszonnégy oldalpár. Sem magában egy, sem a dupla lap nem egyenlõ egy óra anyagával! Aki egyszerû dalokra vágyik, azokat fõleg a bal oldalon találja, aki nehezebbeket szeretne tanítani, az forduljon bizalommal a könyv jobb oldalához. Úgyis mondhatnánk: a „virágszirmos” oldal az, amit tudni kell az elsõ osztályban! Így haladva végigtaníthatjuk az évet megfeszített erõlködés nélkül. A jobb oldal dalai színesítésre, esetleg módszertani szempontból ajánlott dalok kiváltására szolgálnak. A jobb, a számos oldal tanítható 2. osztályban, közben vissza-visszapillantva a hasonló tartalmú (hangkészletben, ritmikában) oldalra. 4
ZENE-JÁTÉK
OKI
Íme egy példa: próbáljuk ki! Lehet egy idõben többféleképpen énekelni természetesen ugyanazt a dalt! • szöveggel; • ritmusnévvel; • szolmizálva; • szolmizálva, kézjellel együtt; • dallamrajzzal; • hangszeresek – abc-s nevekkel; • 5 ujjunkon mutathatjuk; • osztinátóval; • szabad ritmuskísérettel…; • „kínai kottával”, azaz számkottával (számok fejezik ki a hangzásviszonyokat, pl.: 5 4 3 2 3 2 1…1 = l, m r d t, d t, l, )
s 5 f 4 m 3 r 2 d 1 – mérõütéssel… Ez persze nevelés kérdése is: hozzászoknak-e a gyerekek ahhoz, hogy a maguk értékelése hasonlóan reális és fontos legyen, mint a tanáré vagy a szülõé. Kitûnõ lehetõség a differenciálásra: Szellemi fejtörõ, ugyanis az egyre „drágább” kérdések már önmagukban is differenciálnak. Vannak dalok, amelyeket szövegükrõl könnyebb felismerni még akkor is, ha alaposan csûrjük-csavarjuk. Pl.: Mi az? Ábel Bábelben szemet vetett Domi feleségére. 5
ZENE-JÁTÉK
OKI
(Ekete-pekete cukota pé, Ábel Bábel Dominé…) Nehezebb, ha ritmusát hallják, vagy kézjelét látják, s úgy kell ráismerni a dalokra. A zenehallgatásnál is hangszer, cím, szerzõ…– jó tudáspróba. Azt, hogy a könyv bal oldalát a gyerekebb gyerekeknek találtuk ki, többek közt egy trükk is jelzi: végigpörgetve a lapokat, egy 24 szirmú virág bomlik ki vagy csukódik össze a lap alsó sarkán. Mese? Titok? Bizony a Csendkirály és Fortissimo küzdelmérõl a Társasjáték meséjében (Stark Gábor írása) olvashatnak – a szülõk és tanárok. (Útmutató ugyanis minden Zene–Játék könyvhöz jár.)
Anyanyelv? Idegen nyelv? Nagyon megváltozott az utóbbi években a gyerekek nyelvi környezete. Tudunk olyan – általános iskolai – elsõs osztályról, ahova egy amerikai, egy angol, egy horvát és egy kínai anyanyelvû gyerek is jár. De nem hagyja a gyerekeket sem közömbösen az a környezet, ami minõségi válogatás, ízlés nélkül ontja bármilyen nyelven bármilyen „termékeit”. Könyvünkben ezért idegen dalok is vannak – eredeti nyelven is. Könnyûek is, nehezek is. Módszertani meggondolásaink? Szeretünk tanulni. Most is. Tudjuk, hogy jó, hogy ettõl leszünk jobbak. Változatosan, érdekesen, nem a megszokott módon, mégis természetesen, boldogan, kíváncsian. Kulcsfontosságúnak gondoljuk, hogy elõször sok tapasztalatot gyûjtsenek egy témakörben a gyerekek, s lehetõség szerint õk fogalmazzák meg ebbõl az elméletet! Lázár Katalin, népzenetudós örömmel üdvözölte könyvünket, hogy „na végre”: merünk gondolni a befejezésre is! A pentatón fordulatokban gazdag gyerekdalok legtöbbjének vége: lefutó pentachord (s f m r d és m r d t, l,) magától értetõdõ összefüggés! Könnyû megtanulni, hiszen nagyon gyakori, meg fizikailag is elõbb lépünk, mint ugrálunk! Tekintettel arra, hogy a legkedveltebb ritmus a szinkópa, játszunk is vele elsõben.Mindenki annyira tanítsa meg, amennyire akarja. 6
ZENE-JÁTÉK
OKI
Mikor írassunk? Nem tartjuk szükségesnek elsõ osztályban, de nem is zárjuk ki. A munkafüzetben minden oldalon három különbözõ típusú feladattal: 1. olvasás 2. írás 3. játék, ill. zenehallgatás találkoznak. Törekedtünk arra, hogy ismétlõdés ne legyen benne. Reméljük, sikerült. Sok közismert dalnak itt találtunk méltó helyet. SzínJÁTÉK – Színmûvészet; Zene – JÁTÉK, zenemûvészet? Igen, a játékot a legnemesebben, legszélesebben szeretnénk értelmezni. Ügyeltünk arra, hogy a legeltérõbb típusú játékokat sorakoztassuk fel. (sor-, szerep-, szembekötõsdi…) Sok játék szabályát a gyerekek alkothatják meg, hiszen a dalok legtöbbjében benne rejtezik a megoldás, csak észre kell vennünk. Az élet rengeteg mozzanata szólal meg a dalokban, kimûvelt ész, fül, szív hallja meg titkukat. Ha megszokjuk, hogy figyelünk a szövegre, kihasználjuk az alkalmat improvizációra, szorosabb barátságra számíthatunk a dalokkal. Jobban szeretjük, ha megismerjük, ha közünk van hozzá. Példák: Hogyan indultok el otthonról reggelente? Milyen variációk születtek? Persze dalolva: – hová tegyem a fejemet, papámat, kulcsomat… (gyerekek változatai)
Vagy összekevertük a szereplõket, (pl.: Gazda ment a kis kertbe, A káposzta megette, Siess gazda,…) …és mindig az osztályban ülõk nevét énekeljük be, ha menyasszonyt adunk el vagy szerelmeseket párosítunk. (pl. Most viszik…) Tegyünk különbséget a halandzsa és az idegen, ill. tájnyelvi szavak közt. Míg az elsõ nyelvi humor, játék, nincs mit magyarázni rajtuk, addig a többit értelmeznünk, értenünk fontos.
7
ZENE-JÁTÉK
OKI
Majdnem minden dalt eljátszhatunk. Megéri, mert könnyebb megjegyezni a sok versszakot, s gazdagodik a fantáziánk, szövegértésünk, mozgáskultúránk. A könyv él és jól mûködik. Bizton állíthatjuk, hogy akik a Zene–Játékon nevelkedtek, mert ez alapvetõen zenei szemléletet alakít, többet tudnak a ZENÉ-rõl, mint korábbi tanítványaink.
Baróthy Zoltán szakértõ így összegezte véleményét könyvünkrõl: „A szerzõpáros a régi bevált Kodály-módszerre alapozva új szellemben kívánja megoldani feladatait. Bebizonyosodik, hogy a mai nehéz – zenei szempontból harsány és hivalkodó – követelményekkel szemben az egyszerûség, a szerénység és az igazi emberi értékekbe vetett hit is képes eredményesen helytállni, feladatait ellátni. Nagy mennyiségû, értékes anyag áll rendelkezésre a könyvben, módot adva a differenciálásra, más népek zenéjének a megismerésére is. Ugyanakkor a tanítandó anyag is kellõ fontosságot kap, sok új hasznos ismeretet közöl a gyermek számára a tankönyv.” Mindkét könyv megkapta az Oktatási Minisztérium elismerését, vagyis tankönyvvé nyilvánították. A tankönyvlistán megtalálhatják a Kecskeméti KYRIOS Kiadó jóvoltából.
További szakmai információt a szerzõktõl: • Bánki Verától (e-mail:
[email protected]) és • Kismartony Katalintól (e-mail:
[email protected]), valamint e rovat szakmai szerkesztõjétõl: dr. L. Nagy Katalintól kaphatnak. (e-mail:
[email protected])
8
ZENE-JÁTÉK
OKI
9
