IRODALOM ü r . N a g y J e n ő : A z erdő m a d á r v i l á g a . (102 o l d a l , 65 színes m a d ár kép. 1936. D e b r e c e n . A T i s z á n t ú l i M a d á r v é d e l m i E g y e s ü l e t k i adása. Á r a 3 p e n g ő . K a p h a t ó a s z e r z ő n é l : D e b r e c e n , ref. g i m n á zium.) i E z a k ö n y v e c s k e az e r d ő b e n j á r ó n a k i g e n h a s z n o s ú t m u t a t ó u l s z o l g á l az erdő színes és k e d v e s m a d á r v i l á g á n a k m e g i s m e r é s é h e z és m i n t i l y e n h é z a g o t p ó t o l , m e r t j ó l elfér a zsebben, á l l a n d ó a n v e l ü n k l e h e t és a l e g j e l l e m z ő b b ismertető j e l e k f e l s o r o l á s á v a l k ö n n y e n és g y o r s a n l e h e t ő v é t e s z i az illető m a d á r m e g h a t á r o zását. N a g y értéke a k ö n y v e c s k é n e k az, h o g y a m a d á r h a n g j á t i s i g y e k s z i k s z a v a k b a n k i f e j e z n i s í g y már messziről tudjuk, m i l y e n m a d á r szól az erdő sűrűjében. K ü l ö n ö s e n f o n t o s n a k t a r t o m , h o g y ezzel a k i s m u n k á v a l az ifjúságot ismertessük meg, h i s z e n o l y a n olcsó, h o g y azt m i n d e n k i n e k módjában v a n megszerezni. F. M. T e r m é s z e t v é d e l e m ( O c h r o n a P r z y r o d i ) . K r a k o w . 1935. 337 l a p . A z E r d é s z e t i L a p o k 1935. é v f o l y a m á n a k 809—810. l a p j a i n i s m e r t e t t e m a l e n g y e l T e r m é s z e t v é d e l m i T a n á c s 1934. é v i k ö n y v é t . E z a testület m o s t 15 éves f e n n á l l á s á n a k e m l é k é r e az 1935. é v i k ö tettel egy, a tavalyinál j ó v a l t e r j e d e l m e s e b b m u n k á v a l lép a n y i l v á n o s s á g elé. A z e l ő s z ó b a n a t a n á c s elnöke, W. Szafer b e s z á m o l az első 15 év munkásságáról. A z igen b ő s é g e s és v á l t o z a t o s t a r t a l o m b ó l c s a k n é h á n y f o n t o s a b b t a n u l m á n y t e m l í t e k m e g . Adam Wodziezko h o s s z a s a n f o g l a l k o z i k a z o k k a l a t á r s a d a l m i j e l e n s é g e k k e l , a m e l y e k a z e u r ó p a i c i v i l i z á c i ó t ú j b ó l k ö z e l e b b h o z z á k a termé s z e t h e z . J. Modziejovszki tanulmánya a Tátra t a v a i t tárgyalja. F o g l a l k o z i k a l i m n o l ó g i a i k u t a t á s t ö r t é n e t é v e l és e r e d m é n y é v e l , a n ö v é n y - és á l l a t v i l á g g a l és v é g ü l a T á t r a t a v a i n a k f ö l d r a j z á v a l . Adam Wodziezko a N a g y l e n g y e l N e m z e t i P a r k m e g v a l ó s í -
t á s á r ó l ír, Stefan Maczko pedig- a Radziwill h e r c e g b i r t o k á t ké pező O i y k á b a n levő e r d ő r e z e r v á c i ó t i s m e r t e t i részletesen. Andrej Srodón a L e n g y e l o r s z á g b a n l e v ő enilékhársfák k a taszterét a d j a . Összesen 472 h á r s f á t v e s z s z á m b a és ezeket részle t e s e n leírja. U g y a n e z a szerző a m u l t é v i é v k ö n y v b e n leírt emlék t ö l g y e k leírásához is a d pótlásokat. Kazlmir Wodzicki a gólyának lengyelországi elterjedéséről szóló t a n u l m á n y á t f o l y t a t j a , a m e l y e t n e m c s a k j ó f é n y k é p e k , h a n e m t a n u l s á g o s s t a t i s z t i k a i táblázatok és térképek m é g használ hatóbbá tesznek. Zdrislaw Cietak részletesen leírja. K i s - L e n g y e l o r s z á g középső részének b a r l a n g j a i t . T a n u l m á n y á t szép f é n y k é p e k és v á z l a t r a j z o k szemléltetik. A v é g é n kitűnő b i b l i o g r á f i a . A t ö b b i f e l n e m említett k i s e b b - n a g y o b b t a n u l m á n y i s első r a n g ú . V é g ü l h i v a t a l o s rendelkezések, k i s e b b ismertetések zárják le a kötetet, a m e l y n e k kiállítása i s m é l t ó belső t a r t a l m á h o z . A k ö n y v h ö z v a n c s a t o l v a Wanda Kulczynska g o n d o s összeállításá b a n az é v k ö n y v 15 é v f o l y a m á n a k s z i s z t e m a t i k u s tartalomjegy zéke, ö r ö m m e l f o r g a t h a t j a m i n d e n k i , a k i természetvédelemmel foglalkozik. Br. W. J. A f ö l d m ű v e l é s é v k ö n y v e 1935. ( Y e a r b o o k o f a g r i c u l t u r e 1935.) W a s h i n g t o n . 762 l a p . A z a m e r i k a i Egyesült Á l l a m o k földmívelésügyi minisztériu m á n a k 1935. é v i é v k ö n y v e , ü g y m i n t az előző kötetekben, e b b e n i s t ö b b i g e n t a n u l s á g o s és érdekes erdészeti c i k k e t közöl. M a g á n a k a f ö l d m í v e l é s ü g y i m i n i s z t e r n e k (Secretary of agrictdture) a köz társasági el n ő k h ö z intézett jelentése i s f o g l a l k o z i k erdészeti és vadvédelmi kérdésekkel. Csak k i e m e l e m azt a n a g y munkát, a m e l l y e l a v í z i m a d a r a k részére a z á l l a m l e g k ü l ö n b ö z ő b b részei b e n költésre a l k a l m a s t e r i i l e t e k e t s z e r e z n e k m e g és a z o k a t v a d v é d e l m i területként k e z e l i k . N é g y t a n u l s á g o s c i k k a k ü l ö n b ö z ő e r d e i k á r t e v ő r o v a r o k és g o m b a b e t e g s é g e k e l l e n i v é d e k e z é s m ó dozataival foglalkozik. Thompson M. N. c i k k é b e n l e í r j a a B l a c k H i l l s e r d e i b e n az e r d ő t ü z e k e t természetszerűen k ö v e t ő e r ó z i ó vészes pusztítását. A z e l m o n d o t t a k a t n é g y i g e n t a n u l s á g o s f é n y k é p p e l i g a z o l j a . C . J. Kraebel c i k k e hasonló szellemben tárgyalja az erdőpusztítás e r e d m é n y e k é n t jelentkező e r ó z i ó k b o r z a l m a s hatásait. A közölt f é n y k é p e k elrettentőek. 0 . i l f . Wood az e r d ő i r t á s n a k a h e l y i é g h a j l a t r a g y a k o r o l t h a t á s á r ó l szól, K. M. Williams pedig az erdészeti i s m e r e t e k n é p s z e r ű s í t é s é n e k az erdészetre k e d v e z ő h a t á s a i t i s m e r t e t i . F. A. Silcox az á l l a m i erdészet f ő n ö k e p o m p á s a n m e g í r o t t t a n u l m á n y á b a n i g a z o l j a azt, h o g y az e r d ő n e k m i l y e n n a g y s z o c i á l i s és g a z -
d a s á g i j e l e n t ő s é g e v a n s o k e m b e r i k ö z ü l e t életében. P é l d á n a k be m u t a t j a W e s t V i r g i n i a á l l a m e r d ő l e t a r o l á s á n a k 40 é v a l a t t be állott k ö v e t k e z m é n y e i t . M e g g y ő z ő b b e n n e m l e h e t l e í r n i ezt az e m b e r i e l ő r e l á t á s t e l j e s h i á n y á r a v a l l ó r a b l ó g a z d á l k o d á s t . R. W. Ayers a C a l i f o r n i á b a n létesített P o n d e r o s e W a y n e v ű n a g y s z a bású t ű z t ö r ő t i s m e r t e t i . A s t a t i s z t i k a i rész b ő s é g e s erdészeti s t a tisztikákat közöl. Bi. W. I.
KÜLFÖLDI
LAPSZEMLE
„ZEITSCHRIFT FÜR W E L T F O R S T W 1 R T S C H A F T . " ( B i m d I I I . H e f t 11—12. 1936.
V a s k o s , 437 o l d a l r a terjedő különszámmal zárul a folyóirat 1936. é v f o l y a m a . A r e n d k í v ü l g a z d a g t a r t a l m ú füzetet a f o l y ó é v s z e p t e m b e r h ó 10—14. k ö z ö t t B u d a p e s t e n m e g t a r t o t t „ I I . N e m z e t közi Erdőgazdasági K o n g r e s s z u s i o n m e g j e l e n t német b i r o d a l m i d e l e g á c i ó v e z e t ő j e a k o n g r e s s z u s t a g j a i k ö z ö t t i s szétosztotta. A z első t a n u l m á n y t m a g a Göring Hermann b i r o d a l m i erdő mester írta „ N é m e t nép — német erdő" cím alatt. Hasonlóképen a n é m e t e r d ő g a z d a s á g á l t a l á n o s c é l k i t ű z é s é v e l f o g l a l k o z i k D. Dr. h. c. von Keudell Generalforstmeister á l l a m t i t k á r széles h o r i z o n t ú fejtegetése, a m e l y n e k c í m e : „ A j ö v ő b e l i n é m e t erdő f e l építése."
kes
„A német erdőgazdaságból" c í m ű főfejezet 16 r e n d k í v ü l t a n u l m á n y t t a r t a l m a z az a l á b b i s o r r e n d b e n :
érde
Eberts: „ A z erdészet ú j r e n d i é N é m e t o r s z á g b a n . " Dr. Heske: „ A N é m e t b i r o d a l o m e r d ő g a z d a s á g a " (4 k é p p e l ) . Dr. Mantel: „ A né m e t erdő- és f a g a z d a s á g t ö r v é n y h o z á s a " . Parchmann: „Gazdaságiés p i a c p o l i t i k a E u r ó p a erdő- és f a g a z d a s á g á b a n . " Dr. Gertiiéin: „ A f a f e l h a s z n á l á s á n a k ú j útjai." Dr. Ebner: „ E r d é s z e t i szállító berendezések N é m e t o r s z á g b a n " (28 á b r á v a l ) . Dr. K. Abetz: „Az erdőirendezós fejlesztése N é m e t o r s z á g b a n . " Dr. K. Rubner: „Az e r d ő m ű v e l é s új útjai és c é l j a i N é m e t o r s z á g b a n . " Dr. K. Vanselow: „ A z erdő f e l ú j í t á s á n a k c é l j a i és útjai N é m e t o r s z á g b a n . " Dr. Wonpes: „ A s í m a f e n y ő . " Dr. E. Hansendorff: „ A z erdőgazdasági kuta t á s ü g y . " Dr. Wiedemann: „ A n é m e t erdészeti k u t a t á s ü g y fejlő dése, j e l e n l e g i állása, céljai és l i t j a i " (10 á b r á v a l ) . P. Karpf: „A n é m e t paraszterdő." Raab: „ A n é m e t Erdészeti E g y e s ü l e t m ű k ö dése." Scherping: „ A vadászat Németországban" (10 á b r á v a l ) . Dr. A. Fhr. v. Vietinghoff-Riesch: „Természetvédelem az erdé s z e t b e n és N é m e t o r s z á g n e m z e t i életében" ( 1 1 k é p p e l ) . A befe jező k ö z l e m é n y a n é m e t erdészeti szakképzés l e h e t ő s é g e i t t á r gyalja.
„A német erdővidék ékről" c í m ű fejezet az alábbi 10 k ö z l e m é n y t l i o z z a : Dr. e. h. von Keudeil: „ H o h e n l ü b b i c l i o w 34 éves e r d ő g a z d a s á g a " (12 k é p p e l ) . Dr. Weck: „Barenthoren, a német e r d ő g a z d a s á g e g y i k főkérdése" (2 d i a g r a m m a l ) . Dr. Hausendorff: „Schorfheide" (5 k é p p e l ) . Niggl: „ A k e l e t p o r o s z F e l f ö l d e r d ő m ű v e l é s i v i s z o n y a i " (5 képpel). Dávid: „ L u c f e n y ő - e r d ő g a z d a s á g a H a r z b a n . " Dr. Th. Künkele: „ B a j o r o r s z á g e r d ő g a z d a s á g a " (3 k é p p e l ) . J. Mantel: „ B a j o r o r s z á g fatermelése és faellátása." Dr. h, c. Rebel: „ B a j o r o r s z á g erdőniívelése." Orth: „ A Spessárt" (4 képpel). Dr. Blanckmeister: „ A szászországi állami e r d ő g a z d a s á g a z É r d h e g y s é g b e n és az északnyugati szász A l f ö l d ö n " (5 k é p p e l ) . A Memzetközi Erdőgazdaságiés Fagazdasági Tudósítás ro v a t a egyes v i l á g r é s z e k á l l a m a i n a k erdő és f a g a z d a s á g i híreit közli. Dr. Tomasovszky Imre. ALLGEMJBIiíE
FORST-
U N D J A G D - Z E 1 T U N G . 12. s z .
K ö s t l e r : A z e r d ő g a z d a s á g i üzemek értékelése. ( D i e B e w e r t u n g f o r t s w i r t s c h a f t l i c h e r B e t r i e b e . ) 385—392. o l d . Szerző sajnálattal állapítja m e g , h o g y az erdőértékszámítás ( v a g y h o g y az eljárás l é n y e g é t j o b b a n kifejező szót használjuk: az „erdőértékbecslés") fejlődésében az utóbbi i d ő b e n n é m i f e n n a k a d á s állott be. E z t azzal magyarázza, hogy ennek a tudománynak a talaj t i s z t a j ö v e d e l m é r e felépített rendszerét az utóbbi időben sok h e v e s t á m a d á s érte anélkül, h o g y e g y m e g f e l e l ő újabb eljárás k i d o l g o z á s á r a a szükséges lépések m á r m e g t ö r t e k v o l n a . (Dietrich i l y e n i r á n y ú munkája, t. L, a m e l y b e n l e g a l á b b az új a l a p e l v e k e t p r ó b á l t a m e g a d n i , n e m talált szélesebb körben kellő m é l t á n y l á s t ) . E g y e r d ő g a z d a s á g i üzem értékelése történhetik: 1. a j ö v e d e l e m , • és 2. az á l l o m á n y o k értéke tehát a fakészlet alapján. Szerző kellő h a n g s ú l l y a l f i g y e l m e z t e t ú g y az e g y i k , m i n t a m á s i k eljárásnál f i g y e l e m b e v e e n d ő k ö r ü l m é n y e k r e , de leszö g e z i , h o g y e n n e k dacára k ü l ö n b ö z ő értéket f o g u n k k a p n i , h a a két eljárás s z e r i n t p á r h u z a m o s a n számítjuk k i v a l a m e l y i k erdő g a z d a s á g n a k az értékét. E z az eltérés a z o n b a n annál k i s e b b lesz, minél k ö z e l e b b esik a választott k a m a t l á b az illető üzem p é n z ü g y i növedékszázalókához. G y a k o r l a t b a n kétféle eljárás v a n használatban. A z e g y i k az ú g y n e v e z e t t egységérték szerinti megállapítás, a másik a P r o f . Abetz által k i d o l g o z o t t és B r a n s c h w e i g b a n használatos, úgyne vezett eredményszámítás.
E l ő b b i a N é m e t b i r o d a l o m b a n á l t a l á n o s a n használatos és a j ö v e d e l e m s z á m í t á s b a v é t e l é n a l a p u l . U t ó b b i az á l l o m á n y o k ér t é k é b ő l i n d u l t k i , tehát p o n t o s fakészlet-felvételeket i g é n y e l . Szerző s z e m b e á l l í t j a e g y m á s s a l a két eljárás eredményeit és h a n g s ú l y o z z a , h o g y a z e l ő b b i a t é n y l e g e s érték alsó határát, u t ó b b i p e d i g a m a x i m u m o t f o g j a m i n d i g a d n i . És ezért h e l y e s az erdőértékbecslés elnevezés, m e r t m i n d e n e g y e s e s e t b e n k ü l ö n bírálandók e l a z o k . a speciális körülmények, a m e l y e k n e k számí tásba v é t e l e m e l l e t t a v a l ó s á g o t , v a g y i s a t é n y l e g e s értéket l e g jobban megközelítő eredményt fogjuk k a p n i .
Zeyher: Adatok a fadöntés technikájához. (Beitrage zur Fallungstechnik im Hauungsbetrieb.) 392—399. o l d . A j ö v e d e l m e z ő s é g emelésére való törekvés a m u n k a lizálásával k a p c s o l a t b a n a l e g n a g y o b b körültekintést m i n d e n részletkérdésben. A nek,
raciona kívánja
fadöntés t e c h n i k á j a i s c s a k a k k o r tekinthető m e g f e l e l ő h a alábbi szempontokból megfelelő eredményt szolgáltat:
1. a f i a t a l o s k í m é l é s e , •
2. a 3.
lábon maradó
a döntésre
4. a kodás.
á l l o m á n y é p s é g b e n tartása,
kerülő
kifuvarozás
törzs
megóvása,
legalkalmasabb
irányához
való
alkalmaz
5. az egész m u n k a l e g c é l s z e r ű b b k i v i t e l e a m u n k á s o k t e s t i é p s é g é n e k v e s z é l y e z t e t é s e nélkül. A döntés t e c h n i k á j á n a k t e n g e l y e a k i v á l a s z t o t t döntési i r á n y h a j s z á l p o n t o s betartása. E n n e k előfeltétele a) a szakszerű haj-
kolás, b) helyes fűrészelés,
c) és a célszerű
ékelés.
M i n d e z e k r e v o n a t k o z ó l a g i g e n szemléltető f e l v i l á g o s í t á s o k a t k a p u n k a s z ö v e g e t kiegészítő 21 f é n y k é p r é v é n i s , a m e l y e k m é g a döntés k ü l ö n l e g e s m ó d j a i r a i s k i t e r j e s z k e d n e k . C E N T B A L B L A T T
FÜR
D A S G E S A M T E
FORSTAVESEX.
1936. 1 1 . s z .
Beran: Erdészeti rovartani és erdővédelmi vizsgálatok Lunx könyékén. IV. (Forstentomologische und forstschutzliehe Untersuehungen aus dem Gebiete von Lunz, IV.) 257—279. o l d . A széles a l a p o k r a f e k t e t e t t t a n u l m á n y t u l a j d o n k é p p e n f o l y tatását a d j a a n n a k a m u n k á n a k , amelyet az ismert ausztriai e r d é s z - e n t o m o l ó g u s , Schimitschek i n d í t o t t m e g 1930-ban a n n a k m e g á l l a p í t á s á r a , h o g y a k á r o s r o v a r o k — e l s ő s o r b a n a szutfélék — k i f e j l ő d é s é r e és e l p u s z t u l á s á r a v o n a t k o z ó l a g m i l y e n h a t á s s a l v a n n a k az élettelen természeti t é n y e z ő k , m i n t a v i l á g o s s á g , hő mérséklet, n e d v e s s é g s t b .
A m u n k a részletesebb ismertetésére n e m terjeszkedhetünk k i , i t t c s a k a n n y i t k í v á n u n k m e g j e g y e z n i , h o g y az e g y é b k é n t r e n d k í v ü l érdekes v i z s g á l a t o k e l s ő s o r b a n a t a r v á g á s b a n talált v i s z o n y o k a t k í v á n t á k s z e m b e á l l í t a n i a zárt á l l o m á n y b a n észlelt a d a t o k k a l és n e m c s a k a l e v e g ő és t a l a j hőmérsékletét, v a l a m i n t a légköri nedvességet vették figyelembe, h a n e m k i t e r j e s z k e d t e k
a kambium-réteg
„klímájának"
a megállapítására
is.' E z azért
v o l t f o n t o s , m e r t a k á r o s í t o k létfeltétele t u d v a l é v ő l e g a k a m b i u m h o z v a n k ö t v e és n e m k ö z ö m b ö s t u d n u n k , h o g y a t a r v á g á s b a n és a zárt á l l o m á n y b a n f e k v ő f o g ó f a k ö z ö t t p l . 20—30 C * hőmérsékletbeli különbséget i s m u t a t k o z i k a kombiumrétegben. L é n y e g e s eltérést talált szerző a f e k v ő törzs felső és alsó részén lévő k a m b i u m b a n m é r t h ő m é r s é k l e t k ö z ö t t i s . S C H W E I Z E R I S C H E
ZEITSCHRIFT
FÜR F O R S T W E S E N .
1936. 11—12.
sz.
A z i s m e r t s v á j c i f o l y ó i r a t l e g u t o l s ó k é t füzetét k i z á r ó l a g a a e l m ú l t h ó n a p o k b a n l e z a j l o t t g y ű l é s e k r ő l í r t b e s z á m o l ó k töltik k i . A „ S c h w e i z e r i s c h e r F o r s t v e r e i n " a u g u s z t u s 16—19-ig t a r t o t t a k ö z g y ű l é s é t H e r i s a u - b a n ; o k t ó b e r 27—31. közt p e d i g a „ F a é r t é kesítés e m e l é s é n e k I . s v á j c i k o n g r e s s z u s a " ülésezett B e r n b e n . U t ó b b i n a k n a p i r e n d j é n 23 előadás s z e r e p e l t a l á b b i c s o p o r t o sítással: 1. a f a , m i n t é p í t ő a n y a g , 2. a f a , m i n t tüzelőszer. T a l á n m o n d a n u n k s e m k e l l , h o g y ezek a z e l ő a d á s o k a kér dés e g é s z terjedelmét f e l ö l e l t é k és m i n d e n t a m a i k ö v e t e l m é n y e k s z e m p o n t j á b ó l v i l á g í t o t t a k m e g . A l a p b ő k i v o n a t o k b a n közli őket. W I E N E R
A L L G E M E I N E
FORST-
U N D JAGD-ZEITUNG.
1 9 3 6 . 4 6 - 4 8 . sz.
Schönwiese: Fűrészelési kísérletek. (Schnittversuche mit Waldsagen.) 208—209. o l d . Az o s z t r á k államerdészet W e y e r m e l l e t t l é v ő e r d ő g o n d n o k s á g á b a n f o l y t a t t a l e a z érdekes kísérleteket a z e g y i k v e y e r i szer s z á m á r u g y á r fűrészeivel. E z e k n e k folyamán bebizonyosodott,
hogy
1. a z a m e r i k a i g y a l u f o g a z á s i g e n j ó e r e d m é n y t szolgáltat, d e a fürész k a r b a n t a r t á s a és élesítése n a g y o n k é n y e s és nehéz; az
2. a z é k f o g a z á s k ö r ü l b e l ü l amerikai gyalufogazás;
ugyanolyan
eredményt
ad, mint
3. a m e g s z a k í t o t t h á r o m s z ö g ű f o g a z á s n á l a fűrész karban t a r t á s a és élesítése a l e g e g y s z e r ű b b és e n n e k d a c á r a i g e n k i v á l ó eredményeket szolgáltat.
Jung: A csemete védelme a vadrágással szemben. (Pflanzcnschutz gegen Wildverbiss.) 212—213. o l d .
Az hogy:
általánosan i s m e r t eljárásokat . .
s o r r a véve,
megállapítja,
1. a k á t r á n n y a l v a l ó bekenós, h a a z anyag- k e l l ő k é p p e n s a v t a l a n í t o t t és n e m túl sűrű, elég- j ó s z o l g á l a t o t t e s z ; 2. a z a g y a g p é p h a s z n á l a t a szintén célhoz, v e z e t , de r ö v i d é l e t ű és a g y a k o r i i s m é t l é s m i a t t , k ö l t s é g e s ; 3. saját t a p a s z t a l a t a i a l a p j á n m e l e g e n ajánlja a h a j t á s o k n a k kenderkóceal való körülcsavarását. E n n e k a z o n b a n n e m szabad túl s z o r o s n a k l e n n i , m e r t k ü l ö n b e n a h a j t á s o k eltorzulásához, v e z e t . R u c h h o l z : Természetvédelem Szovjetoroszországban. ( D e r N a * t u r s c h u t z i n d e r S o w j e t - U n í o n . ) 211—216. o l d . M i n t a z o r o s z v i s z o n y o k j ó i s m e r ő j e , m e g l e h e t ő s e n részletes b e s z á m o l ó t t u d a d n i arról a n a g y s z a b á s ú p r o g r a m r ó l , a m e l y e t a z o r o s z k o r m á n y t e r m é s z e t v é d e l m i c é l j a i n a k s z o l g á l a t á b a állított. E z i d ő s z e r i n t 10 t e r m é s z e t v é d e l m i területet j e l ö l t e k k i , ( K a u kázus, A s z t r a c h á n , a K ö z é p v o l g a v i d é k e , L a p p f ö l d , A l t á i h e g y ság, B i t j u g , K o n t s a - S z a s z p a , A s z k a n i a N o v a , K i s z i l - A g a e s és P e csora-IIycs) a m e l y e k h e z különleges rendeltetésüknél f o g v a m é g a v o r o n e s i hód-terület a t u l a i e r d ő - r e z e r v á t u m , a b u s u k u l i • f e n y é r és a k u n g ü r i b a r l a n g c s a t l a k o z n a k . J O U R N A L
E O R E S T I E R
SUISSE.
1936. 12. s z .
F . A u b e r t : A fagáz a k i s város háztartásában. f o r é t s d a n s l a p e t i t e t v i l l e . ) 260—264. o l d .
( L e g a z des
Szerző e g y k e l e t p o r o s z o r s z á g i k i s v á r o s k á n a k , R a t h e n o w n a k a p r ó b á l k o z á s á t i s m e r t e t i , a h o l e g y b e r l i n i c é g Systeme Azett n e v ű f a l e p á r o l ó berendezését — a m e l y n e k a képét i s b e m u t a t j a — á l l í t o t t á k f e l . A g á z , m e l y e t ez a k i s , e g y e m b e r által k ö n n y e n kezelhető ós e g y k i s h e l y s é g b e n elférő l e p á r l ó k é s z ü l é k g y á r t , át l a g o s a n 4000 h a l ó r i á s , tehát a m i v á r o s i v i l á g í t ó g á z u n k k a l e g y e z ő . Főzésre éppen ú g y a l k a l m a s , m i n t világításra, a közönséges kő s z é n g á z berendezéseit m i n d e n á t a l a k í t á s n é l k ü l f e l l e h e t h a s z nálni. A lepárlás, illetőleg gázosítás négyes m e n e t b e n e g y gázos í t ó - c i l i n d e r b e n t ö r t é n i k ; a t e l j e s e n ü z e m k é p e s g á z előállítása 6 ó r á t v e s z i g é n y b e . A b e r e n d e z é s n a p o n t a 800 k g n y e r s tűzifát f o g y a s z t és 300—350 m t i s z t a száraz g á z t s z o l g á l t a t , a m i k b . 200— 250 e l ő f i z e t ő i g é n y e i t , tehát e g y k i s 3000 l a k o s ú v á r o s k a szükség letét k i e l é g í t i . A berendezés á r a , természetesen v e z e t é k s t b . nél kül, 20.000 a r a n y f r a n k . Szerző, S v á j c b ő s é g e s tüzif atermelését te k i n t v e , i g e n a j á n l j a k i s v á r o s o k , k ö z s é g e k g á z e l l á t á s á r a a német p é l d a k ö v e t é s é t , m e r t a svájci k ö z s é g e k b e n z i n - v a g y p a l a c k g á z f o g y a s z t á s á t , a m e l y k ü l f ö l d i s z á r m a z á s ú p e t r ó l e u m v a g y kőszén l e p á r l á s i terméke, e z z e l i s c s ö k k e n t e n i l e h e t n e . 3
R E V U E
D E S E A U X
E T FORETS.
1936. 1 0 . s z .
J . Campredon: A z a n g l i a i „Porest Products Research Laborat o r y " : e g y mintalaboratórium. ( U n l a b a r a t o i r e modele. F o r e s t P r o d u c t s R e s e a r c h L a b o r a t o r y . 9071—920. o l d . A f r a n o i a k o r m á n y t á m o g a t á s á v a l t a n u l m á n y o z o t t új a n g l i a i központi faanyagvizsgáló laboratóriumot ismerteti, a m e l y L o n d o n t ó l 60 k m t á v o l s á g b a n , P r i n c e s - R i s b o r o u g h v á r o s b a n 20 hektár n a g y s á g ú területen épült f e l . L e í r á s a s z e r i n t ez a l a b o r a t ó r i u m méltó párja a másik angolszász i l y e n szervezetnek, az a m e r i k a i W i s c o n s i n állambeli m a d i s o n i U S . F o r e s t P r o d u c t s R e s e a r c h L a b o r a t o r y - n a k . B e s z á m o l ó j á b a n részletesen t á r g y a l j a a l a b o r a t ó r i u m szervezetét, a m e c h a n i k a i , szárítótechnikai, telítőteclmikai, m i k o l ó g i á i s e g y é b o s z t á l y a i n a k berendezését, a z a z o k b a n f o l y ó m u n k a n a g y v o n a l ú s á g á t és rendszerét, a s z e m é l y z e t beosztását, m u n k a k ö r é t stb. A z intézet területén az e g y e s l a b o r a t ó r i u m i osz t á l y o k elkülönítetten épültek f e l s a fűrészteleppel, f a r a k t á r r a l e l látott k o m p l e x u m o t külön vasúti v á g á n y köti ö s s z e a fővasúttal. Q U A R T E R L Y
Lord Clinton: oldal.
JOUlíNAL O F F O R E S T R Y .
F á k és tájak
1936. 3 - 1 . s z .
(Trees a n d landseape.)
196—201.
A m a g a s f o k o n álló a n g o l p a r k k u l t ú r a n e m e g y s z e r került s z e m b e a z e r d ő g a z d a s á g g a l . M e r t a z o r s z á g 4%-os e r d ő s ü l t s é g e m e l l e t t a z erdő s o h a s e m játszotta a z t a szerepet, a m e l y e t k ö z g a z dasági jelentősége mellett megérdemelt volna. E g y világháború n a k és v e l e k a p c s o l a t o s a n é r z é k e n y f a h i á n y n a k k e l l e t t elkövet k e z n i e , h o g y a vezető k ö r ö k n a g y o b b a r á n y ú erdősítésre szánják rá m a g u k a t . A z „erdészeti bizottság" (Forestry Commission) 1919-ben k ö r ü l b e l ü l 1,800.000 a c r e (=1,300.000 k a t . h o l d ) g y ö n g e m i n ő s é g ű m e z ő g a z d a s á g i és k o p á r terület beerdősítésére kapott meg bízást és m i u t á n a n y a g i a k b a n s e m s z e n v e d hiányt, m ó d j á b a n v a n é v r ő l - é v r e s o k a t áldozni fásítási célokra. Érdekesek a z o n b a n a szerzőnek a z o k a m e g á l l a p í t á s a i , a m e l y e k k e l a parkkertészet és a tájesztétika s z e m p o n t j á b ó l b í r á l j a a fásítási akciót. B á r e l i s m e r i , h o g y az intenzív fatermelésre törekvő erdő gazdaság n e m veheti mindenütt figyelembe a fentebb említett speciális k í v á n a l m a k a t , m é g i s lehetőséget v é l találni a z e l l e n tétes érdekek összeegyeztetésére i s . A z e r d ő k telepítését xígy k í v á n j a m e g o l d a n i , h o g y „éles h a t á r v o n a l a k és szögek, m e r e v geometriai formák l e h e t ő l e g m e l l ő z t e s s e n e k ; á telepített erdő h a r m o n i k u s a n o l v a d j o n bele a táj jellegzetességébe, f ő l e g sík és
e n y h e e m e l k e d é s ű t e r e p esetén k í v á n a t o s , h o g y a z erdő mészetes a d o t t s á g o k h o z m i n é l i n k á b b a l k a l m a z k o d j é k " .
a
ter
A z a n g o l o k u g y a n i n k á b b a l o m b f á t k e d v e l i k , de szerző a s k ó t o r s z á g i és k a n a d a i f e n y v e s e k r e h i v a t k o z v a , m e l e g s z a v a k a t talál a t ű l e v e l ű e k számára i s és e z e k e t a n y a g i e l ő n y e i k m i a t t i s i g e n ajánlja.
Armstrong: A sötétgesztű magaskőris műszaki tulajdonságai. (The mechanical properties of „black-heart" ash wood.) 202—210. oldal. A k ö z ö n s é g e s k ő r i s g e s z t j e g y a k r a n b i z o n y o s m é r t é k ű színe ződést m u t a t , a m e l y a h a l v á n y b a r n á t ó l az e g é s z e n sötét esokoládészínig mindenféle árnyalatban jelentkezik. Miután szakkörökben g y a k r a n nyilvánult m e g az a felfogás, h o g y ez a sötét színeződés a f a m ű s z a k i t u l a j d o n s á g a i n a k r o v á s á r a m e g y , szerző szükségét látja a n n a k , h o g y e r r e v o n a t k o z ó a n részletes v i z s g á l a t o k a t v é g e z z e n . E z e k f e l ö l e l t é k a f a hajlítási, valamint nyomó szilárdságát, k e m é n y s é g é n e k és s z í v ó s s á g á n a k vizsgálatát, a m e l y n e k eredmé n y e i t g r a f i k o n o k szemléltetik. A n y e r t a d a t o k a l a p j á n szerző m e g á l l a p í t j a , h o g y a sötét g e s z t ű k ő r i s m ű s z a k i l a g s e m m i v e l sem k i s e b b értékű, m i n t a n o r m á l i s s z í n e z ő d é s ű fa. a n y a g a ; a g y a k o r l a t b a n jelentkező á r d i f f e r e n c i á k előbbi r o v á s á r a tehát s e m m i k é p p e n s e m i n d o k o l t a k .
Hening: A szilfa használata az építőiparban. (The uses of elm in bulding building construction.) 211—221 o l d . A s z á m o s szép k é p p e l illusztrált t a n u l m á n y ékesen szóló b i z o n y í t é k a a z a n g o l o k k o n z e r v a t í v i z m u s á n a k , a m e l y a z ősi f a h á z a k k e d v e s a l a k j á t i s i g y e k s z i k — a m e n n y i r e lehetséges — m e g t a r t a n i . H o g y ez azután a k o r i g é n y e i n e k m e g f e l e l ő e n m o d e r n i z á l t k i v i t e l b e n történik és a „faház" sok esetben csak kívülről v a n fából, m e l l é k e s k ö r ü l m é n y . Szerző részletesen l e í r j a a s z i l f a f ű r é s z a n y a g s z á r í t á s á r a és k ü l s ő a l k a l m a z á s á r a v o n a t k o z ó eljárásokat, amelyeknek alapos i s m e r e t e azért b í r f o n t o s s á g g a l , m e r t a s z i l f a t u d v a l e v ő l e g k ö n y n y e n v e t e m e d i k , a v é g é n é l k ö n n y e n b e r e p e d és i l y e n á l l a p o t b a n t á v o l r ó l s e m f e l e l m e g a n n a k a célnak, a m e l y r e a z a n g o l v i d é k i l a k ó h á z a k e l s ő s o r b a n t ö r e k s z e n e k : a stílusos e s i n o s s á g r a . A z ajtók, a b l a k o k és s a r k o k k i k é p z é s é r e v o n a t k o z ó u t a s í t á s o k o n felül a t e l j e s e n f á b ó l é p ü l t házakkal k a p c s o l a t b a n szerző a s z i g e t e l é s r e vonatkozólag- i s h a s z n o s t a n á c s o k a t t u d a d n i . E z t honfitársai a n n á l i s i n k á b b m e g s z í v l e l h e t i k , m e r t az a n g o l e g é s z s é g ü g y i m i n i s z t é r i u m ú j építési s z a b á l y r e n d e l e t e , az általá n o s b i z t o n s á g r a v o n a t k o z ó t ö r e k v é s dacára, l é n y e g e s e n g e d m é n y t
tett ebben a kérdésben és b i z o n y o s m e g s z o r í t á s o k k a l szívesen e n gedélyezi m o d e r n faházak építését. T h o m p s o n : A h a z a i termelésű f a . ( H o m e g r o w n t i m b e r . ) 275— 288. o l d . A n g l i a évi f a s z ü k s é g l e l é n e k a l i g 4.4%-át f e d e z i az a n y a o r s z á g termelése, érthető tehát, h o g y a h á b o r ú s i d ő k n a g y nehézségei után, — a m i k o r az i m p o r t m a j d n e m t e l j e s e n m e g b é n u l t és a m u tatkozó szükséglet c s a k óriási területek l e t á r o l á s á v a l v o l t fedez hető — az a n g o l k ö z g a z d a s á g vezető e m b e r e i n a g y a r á n y ú erdő sítésekre h a t á r o z t á k e l m a g u k a t . T a n u l m á n y á n a k első részében szerző a z o k a t a t á r s a d a l m i egyesüléseket és h i v a t a l o s s z e r v e k e t i s m e r t e t i , a m e l y e k n e k f e l adatkörét e l s ő s o r b a n az erdősítési p r o g r a m v é g r e h a j t á s a a l k o t j a . És l e g n a g y o b b t á r g y i l a g o s s á g g a l m u t a t rá a z o k r a a nehézsé g e k r e i s , a m e l y e k a céltudatos e g y ü t t m ű k ö d é s t m e g n e h e z í t i k . M i n i m i n d e n ü t t a v i l á g o n , a k e r e s k e d ő k érdekei A n g l i á b a n is s o k t e k i n t e t b e n h o m l o k e g y e n e s t e l l e n k e z n e k a t e r m e l ő k é v e l . A z a n g o l n a g y f a i m p o r t - c é g e k a hihetetlenül o l c s ó n t e r m e l t g y a r m a t i fát a l e g o l c s ó b b szállítási eszközzel, h a j ó n hozzák, be, m í g az a n y a o r s z á g b e l i m a g a s m u n k a b é r e k f o l y t á n a m ú g y i s erő sen m e g t e r h e l t f a v á l a s z t é k o k a d r á g a v a s ú t i szállítás k ö v e t k e z tében e g y á l t a l á b a n n e m b í r j á k a v e r s e n y t az i m p o r t f á v a l . E h h e z j á r u l az i s , h o g y az e r d ő k á l l a p o t a t á v o l r ó l s e m kielé gítő, a n a g y o b b r é s z t sarjeredetű á l l o m á n y o k v é k o n y és g y e n g e m i n ő s é g ű a n y a g o t a d n a k és í g y a h a z a i e r d ő g a z d a s á g fellendí tése n e m e g y s z e r ű erdősítési p r o b l é m a . M e r t e l ő b b m é g i s p i a c k é p e s á r u k r a v a n szükség, h o g y az általában p i a c o t i g é n y e l h e s s e n ! A m á s o d i k rész az Erdészeti B i z o t t s á g (Forrestry Commission) által k i d o l g o z o t t m u n k a p r o g r a m m a l és e d d i g elért e r e d ményeivel foglalkozik. A z 1924. évi összeírás k ö r ü l b e l ü l n é g y s z á z e z e r k a t . h o l d l e t a r o l t erdőterületet talált az o r s z á g b a n , a m e l y n e k s ü r g ő s felújítá sát h a t á r o z t a e l a k o r m á n y o l y a n m ó d o n , h o g y a f e n t i területek n e g y e d r é s z e tíz é v e n belül b e e r d ő s í t e n d ő . E z z e l szemben — a közben foganatosított rendes évi fahasz nálatok ( t a r v á g á s o k ) s z á m b a v é t e l é v e l — 1936. é v v é g é n a h e l y zet a l i g változott, a m i t a Forestry Commission jelentése i s i g a z o l , a m i k o r l e s z ö g e z i : „Több, mint kétséges, hogy egyáltalában tör tént-e valami a meglévő erdőknek legalább a háborúelőtti, viszonylag alacsony színvonalon való fenntartása érdekében." A Forestry Commission m a 2—4 f o n t sterling prémiumot fizet m i n d e n a c r e ( = 0.4 h a ) terület beerdősítéséért, a m i a tény leges k ö l t s é g e k n e k 20—50%-át t e s z i k i .
nio
A b i r t o k o s o k n a g y b u z g a l o m m a l erdősítenek s h o g y eredmény m é g s e m u t a t k o z i k , a z t szerző a r r a v e z e t i v i s s z a , h o g y az ülteté s e n túl a f i a t a l o s g o n d o z á s á v a l , az á l l o m á n y n a k szakszerű ápolá sával már s e n k i s e m törődik. És j e l l e m z ő az a n g o l m a g á n j o g m e g k ö z e l í t h e t e t l e n s é g é r e , h o g y
az állami beavatkozásnak a gondolatát az erdősítésre való buz dításon félül még a Forestry Commission is aggályosnak tartja. Szerző e z z e l s z e m b e n a z e r d ő ó r i á s i k ö z g a z d a s á g i f o n t o s s á g á t és h á b o r ú s k o n f l i k t u s esetén létfeltételt j e l e n t ő szerepét d o m borítja k i , hangsúlyozván, h o g y ennek érdekében megengedhető
nél;, sőt szükségesnek
tartja
az államhatalom
beavatkozását, a m i n t ezt C s e h s z l o v á k i á b a n nak megismerte.
bizonyos
mértékű
(!) látta és h a s z n o s
É p p e n ezért m i n d e n m e g l é v ő e r d ő t e r ü l e t u t á n a szakszerű kezelés fejében 1 s h i l l i n g á l l a m i h o z z á j á r u l á s t j a v a s o l , az újraerdősített területek u t á n fizetendő p r é m i u m n a k a felemelését kí v á n j a , t o v á b b á a k i s b i r t o k o k n a k e g y s z e r ű ü z e m t e r v s z e r i n t i keze lését, a szakszerű ellenőrzés f o k o z o t t a b b kiterjesztését és h a n y a g s á g esetén az állami t á m o g a t á s h a l a d é k t a l a n m e g v o n á s á t . H a j a v a s l a t a i t n e m is találnák általánosságban keresztülv i h e t ő k n e k , m é g i s ajánlja, h o g y a régi m ó d s z e r r e l s z e m b e n p r ó bát t e g y e n e k e z z e l i s . Sir R. L . Robinson: A Brit Birodalom { F o r e s t r y i n t h e B r i t i s h E m p i r e ) 209—308. o l d .
erdőgazdasága.
E g y 20 o l d a l a s k ö z l e m é n y b e n természetesen n e m l e h e t rész letes a d a t o k a t n y ú j t a n i az összesen VA m i l l i ó n é g y z e t m é r f ö l d e t k i t e v ő óriási területnek az erdészeti v i s z o n y a i r ó l , a m e l y a z o n felül öt v i l á g r é s z b e n o s z l i k m e g és az elképzelhető l e g s z é l e s e b b körű változatokat f o g l a l j a magában. Mi
i s c s a k két é r d e k e s k ö r ü l m é n y r e k í v á n u n k
rámutatni itt.
A z e g y i k az, h o g y a f e n t i összes erdőterületeknek, — a m e l y X részét teszi k i az egész a n g o l v i l á g b i r o d a l o m n a k — e z i d ő s z e r i n t
m é g több mint a fele hozzáférhetetlen
és í g y n e m hasznosítható.
A m á s i k feltűnő k ö r ü l m é n y p e d i g az, h o g y a z 1,200.000 n é g y z e t m é r f ö l d e t k i t e v ő , feltárt és r e n d s z e r e s g a z d á l k o d á s t á r g y á t ké
pező erdőterületen i s alig 1500 egyetemi
képzettséggel
bíró erdő-
tiszt áll alkalmazásban. E z a n n y i t jelent, h o g y e g y erdőtisztre 800 n é g y z e t m é r f ö l d , v a g y i s k e r e k e n 353.000 k a t . h o l d erdőterü let j u t . . . . . . . ;.. M e g é r t h e t j ü k ezek a l a p j á n , h o g y szerző, m i n t az a n g o l erdő g a z d a s á g v e z e t ő j e , j o g g a l p a n a s z k o d i k a külterjes gazdálkodás miatt. • •
R E VISTA
P Á D U R 1 L 0 R . 1936. 1—8.
sz.
E l i e s c u G r . : A romániai ragadozó m a d a r a k meghatározása. ( D e t e r m i n a r e a p á s á r i l o r r á p i t o a r e d i n R o m á n i a . ) 3—14. o l d a l . Táblázatba f o g l a l j a a r a g a d o z ó m a d a r a k a t s közli v a l a m e n y n y i r e nézve a z o k a t a jellegzetességeket, a m e l y e k l e h e t ő v é t e s z i k a m a d á r k ö n n y ű felismerését. A s z ö v e g e t i g e n tanulságos i l l u s z t r á c i ó k kísérik. N a h l i k A . : Házikezelés a h e g y v i d é k e n . ( E x p l o a l á r i i n r e g i é l a m u n t e . ) 271—277. o l d . Míg- a sík- és d o m b v i d é k e n elterülő e r d ő k házi kezelésénél az államerdészet szép e r e d m é n y e k e t ér e l , a d d i g a m a g a s h e g y vidéken a haladás n e m kielégítő. G y é r e b b e n l a k o t t vidéken n e m k a p h a t ó elég e r d e i szakmunkás. Szerző ezek o r v o s l á s á r a tesz j a v a s l a t o k a t s azt s e m k i f o g á s o l j a , h o g y az i l y e n v i d é k e k e n az e r d e i m u n k á l a t o k a t e r d ő m é r n ö k s z a k e m b e r e k vezetése a l a t t m ű ködő v á l l a l a t o k n a k adják k i . Ötvös B a l á z s : Észszerű fácántenyésztés. f a z a n u l u i . ) 278- 283. o l d .
(Cultura
Részletesen i s m e r t e t i a r e n d s z e r e s fácántenyésztés feltételeit, az a h h o z szükséges berendezéseket.
rationaláa sikerének
N e d e l c o v i c i N . : E g y á l l a n d ó n e m z e t k ö z i e r d ő g a z d a s á g i szö v e t s é g e t k e l l létesíteni! ( P e n t r u c o n s t i t u i r e a A s o c i a t i u n e i I n t e r n a t i o n a l e P e r m a n e n t e de E c o n o m i e F o r e s t i e r á ) 287—289. o l d a l . Szerző az erdészeti érdekképviseletek, o r s z á g o s és v i d é k i erdé s z e t i e g y e s ü l e t e k nemzetközi szövetségének létrehozását tartja szükségesnek. Célja v o l n a ezzel a nemzetközi e g y ü t t m ű k ö d é s fej lesztés. • S b u r l a n D . : Úsztatok és csúsztató j i l i p u r i l o r s i u l u c e l o r . ) 367—379. o l d a l .
utak
kitűzése. ( T r a s a r e a
A c í m b e n említett erdei, szállítási berendezéseknek nehéz t e r e p v i s z o n y o k közötti m e g é p í t é s é t i s m e r t e t i részletesen. A p á l y a kitűzésének g y a k o r l a t i kiviteléhez o l y a n szerszámokat a l k a l m a z , a m e l y e k k e l a m é r n ö k útbaigazításai s z e r i n t a m i n d e n elméleti i s m e r e t e t nélkülöző m u n k á s i s h a l a d h a t a m u n k á v a l . ;
G e o r g e s c u C . : „ E r d e i fű.' ( „ J a r b a de pádure.") 4 0 8 - 432. o l d a l . A Stipa tirsa Richter és Stipa Lessingiana Trin. n e v ü fűfélé ket, m e l y e k k ü l ö n ö s e n B e s s z a r á b i a e r d e i b e n tenyésznek buján, szárítják s 80 c m hosszú k ö t e g e k b e k ö t v e „ e r d e i fű" n é v e n áru sítják. A megszárított „fű"-ből ruhakefét, m á z o l ó k e f é t és k i s seprűket g y á r t a n a k . R o m á n i a i g e n n a g y m e n n y i s é g e t szállít belőle K a n a d á n a k .
Filip V . : A fakivitel szabályozása. (Organizarea exportuhú de lemnárie.) 540—555. o l d a l . A f á n a k k ü l f ö l d r e szállítása t á r g y á b a n a szükséges intézke déseket sürgeti. M i n t h o g y az erdők összterülete, v a l a m i n t f a tömege fogyatkozást m u t a t Romániában, szerző helytelennek t a r t j a a z t a p o l i t i k á t , a m e l y i k a f a k i v i t e l emelhetósének érdeké ben az e r d ő k fakészletét m i n d erősebben és e r ő s e b b e n k í v á n j a i g é n y b e v e n n i . A z 1934-ben és 1935-ben k i v i t t f a m e n n y i s é g é v i átlagát az e g y óv alatt exportálható mennyiség maximumaként kívánja megállapítani. Demetrescu J . : A véderdők kezelésére vonatkozó előírások a román törvényhozásban. (Prescriptiuni asupra pádurii de proteetüe in legislatia románeascá,) 571—577. o l d a l . A z 1935 előtti
törvényekben foglalt
rendelkezéseket
ismerteti.
Eadulescu A . és Nahlik A . : A keeskefűz fájának k e v é s s é ismert használhatóságáról. (Intrebuintári putin cunoscute ale lemnului de salcie c preasca) 658—662. o l d . A z erdész a k e c s k e f ű z r ő l c s a k a z t s z e r e t i h a n g s ú l y o z n i , h o g y az, a h o l e l ő f o r d u l , megnehezíti az értékesebb f a n e m e k felújulását. Szerző a kecskefűz o l y értékes tulajdonságaira m u t a t rá, a m e l y e k e t e d d i g nem' s o k a n i s m e r t e k . A m a g a s hegy vidék lakói keményfa hiányában i g e n g y a k r a n kecskefüzet h a s z n á l n a k kerítésoszlopnak. Szerző e g y csemete k e r t e t említ, a m e l y n e k keoskefíízből készített o s z l o p a i felerész b e n m é g 22 é v után i s épek. E g y e s e r d ő g a z d a s á g b a n m é g i p a r vasúti t a l p f á n a k i s használnak keoskefüzet. A z i l y e n t a l p f a l e g alább 7 é v i g j ó állapotban m a r a d . r
Valeanu N . : Hegyvidéki erdők fájának közelítése. lemnelor din pádurile de munte.) 663—666. o l d a l .
(Seosul
A z úsztató c s a t o r n á k n a k a v o n t a t ó - u t a k és csúsztatok fölötti e l ő n y e i t i g y e k s z i k több s z e m p o n t b ó l b i z o n y í t a n i . Nicolau-Bárlad N . : Erdészeti kataszteri problémáink. (Pro bléma eadastrutui forestier la noi.) 683—689. o l d a l . R o m á n i a e r d e i n e k j e l e n t é k e n y részéről n i n c s részletes h e l y színi térkép. Szerző e n n e k h á t r á n y a i t f e j t e g e t i , r á m u t a t a z e r d ő k k a t a s z t e r i felmérésének szükségességére s m e g j e l ö l i az e r r e szá mításba jöhető k i v i t e l i módozatot. Demetrescu J . C : A véderdőkről szóló 1935. évi április 20-i törvény. (Legea din 20 Aprile 1935, pentru P a d u r i l e de P r o t e c t i e . ) 805—821. oldal. • A z új r o m á n v é d e r ő t ö r v é n y b í r á l a t á t a d j a . I s m e r t e t i a z o k a t az e l ő n y ö k e t , a m e l y e k a v é d e r d ő fogalmának kiterjesztésével
j á r n a k . Összehasonlításokat tesz az új t ö r v é n y és a v o n a t k o z ó régebbi t ö r v é n y e k intézkedései között. F i l i p V . : U j orientáció a f a k i v i t e l b e n e x p o r t u l u i de l e m n á r i e ) . 829—836. o l d a l .
(O n o u a orientare a
A fabehozatalra u t a l t országokban m i n d j o b b a n növekszik a l o m b l e v e l í i e k fája i r á n t i k e r e s l e t , főként ott, a h o l a f a i p a r t i g y e k e z n e k f e j l e s z t e n i . Hárs-, nyár-, n y i r - és é g e r f á t v e s z n e k g y u f a g y á r t á s céljaira, diófát f e g y v e r g y á r t á s h o z , t ö l g y e t , bükköt, j u h a r t , kőrist, hársat b ú t o r g y á r t á s h o z , v é g ü l t ö l g y e t és b ü k k ö t h o r d ó d o n g á k és v a s ú t i talpfák készítéséhez. Tekintettel arra, h o g y a k e r e s l e t n a g y o b b a kínálatnál, szerző k í v á n a t o s n a k t a r t j a , h o g y Romániában, m i n t f a k i v i t e l i országban, a lomblevelű erdők használatát a f e n t i e k f i g y e l e m b e v é t e l é v e l szabályozzák. M a n o l e H o r i a : M i t k e l l tennünk?
844. o l d .
( C e este
de f a c u t ? ) 842— f
r ;
Í --«l!!Til r
Szerző fájlalja, h o g y R o m á n i á b a n az erdősítések mértéke e l m a r a d a kitermeléseké m ö g ö t t . A h e l y z e t j a v u l á s á t az é v i v á g á s t e r ö l e t e k n é h á n y é v e n át leendő csökkentésétől v á r n á . E z a z t i s eredményezné, h o g y kevesebb famennyiséget dobnának p i a c r a s í g y a faárak emelkednének.
