A MAGYAR KÉKKERESZT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA a 2012. november 17-i és a 2013. május 4.-i küldöttgyűléseken elfogadott módosítással egységes szerkezetben. A 2009. május 23.-i állapothoz képest a 2012. november 17.-i változásokat vékony, dőlt, aláhúzott, a 2013.05.04.-i változásokat vastag dőlt betű jelöli. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az Egyesület 1./
Elnevezése: Magyar Kékkereszt Egyesület (MKKE)
2./
Székhelye: 1151 Budapest, Alag utca 3. Telephelye: 2027 Dömös, Dózsa György utca 12. Addiktológiai Rehabilitáció
3./
Jelvénye: fehér címerpajzson kék kereszt
4./
Zászlója: fehér címerpajzson kék kereszt, nemzetiszínű rojttal
5./
Bélyegzői: Körbélyegző: Hosszúbélyegző:
6./
Magyar Kékkereszt Egyesület Budapest 1895 Középen kereszt Magyar Kékkereszt Egyesület 1151 Budapest, Alag u. 3.
Az MKKE önálló jogi személyként működik.
7./ Az Egyesület az egyesületi célok megvalósításával a 2011. évi CLXXV. törvény szerint közhasznú szervezetnek minősül. Az Egyesület az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Tv. 144.§ (1)-(2) bek. és 35.§. (1)-(2) bek. alapján végzi közhasznú tevékenységét: „a lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés, az egészség fejlesztése, betegségek megelőzése, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások”. Miután az egészségügy, ezen belül az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyítóegészségügyi rehabilitációs tevékenység össztársadalmi feladat, amit az állami egészségügyi szolgálat szervei a társadalombiztosítás szervei, az egyházak, az alapítványok, a társadalmi szervezetek, a vállalkozások és az állampolgárok közreműködésével látják el, e minőségben az állami szervek, illetve az önkormányzatok működtetésében levő egészségügyi ellátórendszer egyes feladatait a Magyar Kékkereszt Egyesület, mint közhasznú társadalmi szervezet látja el. 1
8./ Az Egyesület az alkoholizmus és más szenvedélybetegségek megelőzésében, gyógyításában, terjedésének megakadályozásában érdekelt intézmények és magánszemélyek önkéntes szervezete. 9./ Az Egyesület nyitott, önkéntes alapon tevékenykedik, vagyonával önállóan gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem végez. 10./ Az Egyesület gazdálkodási eredményét nem osztja fel, azt az 1. § 7./ pontjában, illetőleg a 2. §-ban meghatározott célok megvalósítására fordítja. Az Egyesület az Alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának a legfontosabb adatait a saját honlapja (www.kekkereszt.org) útján, hozza nyilvánosságra. Az Egyesület célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület tagjának a tagsági jogiszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. 11./ Az Egyesület nem képvisel sem felekezeti, sem pártérdekeket, felekezetektől és pártoktól független közösség, amely közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselőt nem állít, és nem támogat. 12./ Az Egyesület saját honlappal rendelkezik. A saját honlapon az elfogadott beszámolót és a közhasznú mellékletet az elfogadást követő 30 napon belül elhelyezi. A közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.
AZ EGYESÜLET CÉLJA 2. § Az Egyesület célja az alkoholizmusban és más szenvedélybetegségekben szenvedő lelki és testi gyógyulást keresők segítése úgy, hogy a keresztény hitben Jézus Krisztus szabadító erejét megismerjék. Az Egyesület az alkoholizmus és más szenvedélybetegségek megelőzése, terjedésének megakadályozása, az alkohol és más szenvedélybetegek gyógyítása céljából fejti ki tevékenységét. Ennek érdekében ifjúsági felvilágosító, prevenciós munkát (nyári táborok, ifjúsági csoportok), valamint utógondozó-rehabilitációs tevékenységet is végez. Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében oktatást, ismeretterjesztést, ismeretterjesztő előadásokat tart, az információkat, a felvilágosító tevékenységet, kiadványokon, konferenciákon, 2
egyesületi és más rendezvényeken végzi. Az egyesület munkájához önkéntesek is csatlakozhatnak, az egyesület önkénteseket fogadhat. Az Egyesület az általa gondozottak részére szükség esetén segélyt nyújthat. Az Egyesület, segítő tevékenységét a határon túli magyarokra is kiterjeszti, illetve más hasonló célú, határon túli szervezetekkel is együttműködik. Az Egyesület célja, hogy minden rászoruló ember számára biztosítsa közhasznú szolgáltatás igénybevételét. Ezért rögzítjük, hogy nem zárjuk ki az Egyesület tagjain kívül más is részesülhessen Egyesületünk közhasznú szolgáltatásaiból. A TAGSÁG 3. §
1./
Az Egyesületnek tagjai természetes és jogi személyek egyaránt lehetnek.
2./
Az Egyesületi tagság keletkezése:
A jelölt az Egyesület tagjává választást a megfelelően kitöltött és aláírt tagjelölti belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti, amelyben a jelölt – tagfelvételi feltételként – előzetesen kötelezettséget vállal arra, hogy szeszes italt a belépési nyilatkozat aláírásától számított minimum hat hónapig nem fogyaszt és a belépési nyilatkozatban foglalt egyéb feltételeknek eleget tesz továbbá az Egyesület esedékes tagdíját megfizeti. A nyilatkozatot az Egyesület központi irodája őrzi. A tagjelölt a várakozási idő alatt nem minősül az Egyesület tagjának, az Egyesület szerveibe küldöttet, tisztségviselőt nem választhat és ilyenként nem is választható, de az Egyesület rendezvényein jelen lehet, és az Egyesület szolgáltatásait igénybe veheti. A tagjelölti belépési nyilatkozat keltétől számított legalább hat hónap várakozási idő elteltével a tagjelölt írásban, tagi belépési nyilatkozatban kérheti végleges, tagi felvételét. A tagi belépési nyilatkozatot a központi iroda az Elnökségnek továbbítja. A tagfelvételről az Elnökség dönt. A tagsági viszony az Elnökség jóváhagyó döntésekor keletkezik. A döntést, azt követő 3 napon belül közlik a jelentkezővel. Az elutasító döntés ellen a tagjelölt a küldöttgyűléshez fordulhat a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül. A fellebbezést a küldöttgyűlés a következő ülésén tárgyalja és az érintettet a döntésről 3 napon belül értesíti az Egyesület Elnöke. A küldöttgyűlés döntése ellen a jelentkező bírósághoz fordulhat. A nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában. A felvett tag jogosulttá válik az Egyesület jelvényének a viselésére. 3./
Az Egyesületi tagság megszűnik: a.) a tag halálával, b.) a tag kilépésével, c.) a tag kizárásával, 3
4./ A tag kizárása: Amennyiben a tag az előírt tagsági díjjal két évnél tovább hátralékban van és azt írásbeli felszólításra, a felszólítást követő 15 napon belül nem rendezi, illetve a tag magatartása az Egyesülethez méltatlan, vagy az Egyesület céljainak megvalósítását veszélyezteti, a tag az Elnökség határozatával kizárható. Az Egyesület Etikai Bizottsága jár el a tag magatartásán alapuló kizárási ok kivizsgálása ügyében. A tagsági díj tartós (két éves) nem fizetése esetén a tagot a tagnyilvántartásba bejelentett, utolsó ismert lakóhelyére vagy tartózkodási helyére címzett, tértivevényes, ajánlott küldeményként postára adott levélben fel kell szólítani a hátralék 15 napon belüli megfizetésére, mely határidő elmulasztása esetén a tag az Egyesületből kizárható. A kizárást kimondó elnökségi határozattal szemben, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezésnek van helye az Egyesület Küldöttgyűléséhez. 5./
A tagok jogai:
6./
részt vehetnek az Egyesület munkájában, annak rendezvényein, bármely tisztségre megválaszthatóak, küldöttnek megválaszthatóak és szavazati joggal rendelkeznek, kezdeményezéssel, javaslattal élhetnek valamennyi, az Egyesület tevékenységével összefüggő kérdésben, jogosultak az Egyesület jelvényének viselésére.
A tagok kötelezettségei:
nyilatkozat megtartása, a tagdíj fizetése, az Alapszabályban foglalt rendelkezések betartása, a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtása, az Egyesület céljaival összhangban levő magatartás tanúsítása, az Egyesület mindazon tevékenységében való részvétel, amelyekben a közreműködést elvállalták, AZ EGYESÜLET SZERVEZETE 4. §
1./ Az Egyesület szervei működésüket nyilvánosan végzik. A Küldöttgyűlésen bárki részt vehet, de szavazati joga csak a küldötteknek van. Meghívott vendég felszólalását az Elnök engedélyezheti meghatározott időkeretben. Az Egyesület szervei:
a Küldöttgyűlés 4
az Elnökség a Felügyelő Bizottság az Etikai Bizottság a helyi egyesületi csoportok
2./ A legfőbb szerv (a Küldöttgyűlés) összehívásának és ülésének rendjéről az Alapszabály 5.§-a rendelkezik. 3./ A Magyar Kékkereszt Egyesület tagjai, az Egyesület 1-1 településen, földrajzi régióban való eredményesebb munkájának elősegítése érdekében helyi egyesületi szerveket (csoportot) alakíthatnak. A helyi csoportok a Magyar Kékkereszt egyesület részét képezik, önálló jogi személyiségük nincs, tagfelvétel tárgyában nem dönthetnek. A helyi csoportoknak a tagfelvétel és tagkizárás kérdésében véleménynyilvánítási joga, az Egyesület szervei, vezető tisztségviselője vagy az érintett tag(jelölt) megkeresésére véleményadási kötelezettsége van. A helyi csoportok működését- az alapszabállyal összhangban- külön szervezeti- működési szabályzat rendezi, amelynek megalkotása az Elnökség feladata jogszerűségét a Felügyelő Bizottság ellenőrzi. 4./ A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b/. pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a./
kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásainak keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagság jogviszony által nyújtott létesítő okiratnak megfelelő célszerinti juttatás. A KÜLDÖTTGYŰLÉS 5. § 1./ A Küldöttgyűlés összehívását az Elnök kezdeményezi, írásos értesítéssel és meghívóval, a Küldöttgyűlés tervezet időpontja előtt legalább 8 nappal. Az értesítőnek tartalmaznia a kell a Küldöttgyűlés tervezett napirendjét. A Küldöttgyűlésen az Egyesület tagjait a küldöttek képviselik, akiknek megválasztása az Egyesület helyi csoportjainak keretei között történik. A helyi csoport tíz, a csoporthoz tartozó egyesületi tagig egy, majd minden további tíz tag után további egy-egy küldöttet jogosult a Küldöttgyűlésbe delegálni, akiket a csoportvezető és még két tag által aláírt küldöttigazolvánnyal lát el. A küldöttválasztás rendjéről külön szabályzat rendelkezik, amelynek megalkotás az Elnökség feladata. 5
2./ A Küldöttgyűlés szükség szerint, de egy naptári évben legalább egyszer össze kell hívni. 3./ Az Egyesület jogi személyiséggel bíró tagja egy meghatalmazott képviselője által képviseltetheti magát az Egyesület Küldöttgyűlésén. 4./ A Küldöttgyűlés határozatképes, ha a tagokat képviselő, küldöttigazolvánnyal ellátott küldöttek 50 %-a plusz egy fő jelen van. Ha küldöttgyűlés nem határozatképes, 8 napon belül új Küldöttgyűlést kell összehívni, amely azonban a jelen levő küldöttek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt Küldöttgyűlés időpontját a küldöttgyűlésre szóló meghívóban is meg lehet adni. 5./ A Küldöttgyűlés - az Alapszabály 5. § 6./ pontjában külön megjelölt esetek kivételével - egyszerű szótöbbséggel dönt, nyílt szavazással. 6./
A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: az Alapszabály megállapítása és módosítása (2/3-os szótöbbséggel), az Elnökség éves beszámolójának és a közhasznú melléklet elfogadása (2/3-os szótöbbséggel), a Felügyelő Bizottság éves jelentésének elfogadása, az Etikai Bizottság éves jelentésének az elfogadása az Egyesület éves költségvetésének elfogadása, az Egyesület Elnökének, Elnökhelyettesének és az Elnökség tagjainak megválasztása, visszahívása, lemondásuk elfogadása (2/3-os szótöbbséggel és titkos szavazással), a Felügyelő Bizottság Elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása, lemondásuk elfogadása, (2/3-os szótöbbséggel és titkos szavazással), az Etikai Bizottság Elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása, lemondásuk elfogadása, (2/3-os szótöbbséggel és titkos szavazással), elbírálja az Elnökség tagfelvételének elutasítását, a tag kizárását kimondó határozata ellen benyújtott fellebbezést, az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása és módosítása, a tagdíj mértékének meghatározása és módosítása (2/3-os szótöbbséggel), az Egyesületnek más egyesülettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása (2/3-os szótöbbséggel és titkos szavazással), Az Egyesület megszűnése esetén, a fennmaradó vagyonáról 2/3-os szótöbbséggel, titkos szavazással dönt. döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.
7./ A határozatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv vezetéséről az Elnök gondoskodik. Gondoskodik továbbá olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezetőszerv döntésének, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható. 6
A vezető szerv döntéseit az érintettekkel írásban közli (az Egyesületi tájékoztató minden tag részére postán történő megküldésével), illetve a nem csak a tagokat érintő döntéseket és az Egyesület szolgáltatásai igénybe vétele módját a saját honlapja és egyéb saját kiadványok útján - pl. Egyesületi híradó, egyéb sajtótermékek, internet, stb. - útján hozza nyilvánosságra. Az elfogadott beszámolóba bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén, munkaidőben, legalább egy Elnökségi tag előzetes írásbeli értesítését követően lehet betekinteni. AZ ELNÖKSÉG (Törlés) 6. § 1./ Az Elnökség 7 tagból áll: Elnök, Elnökhelyettes és öt elnökségi tag. Az Elnökségnek nem lehet olyan személy a tagja, akinek vonatkozásában a Ksztv. szerinti összeférhetetlenségi okok valamelyike áll fenn. Olyan személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző 2 évben legalább egy évig-vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, e közhasznú szervezet megszűntét követő 2 évig nem lehet az elnökség tagja. Az Egyesületet az elnök önállóan, az elnökhelyettes és egy elnökségi tag együttesen képviseli. Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök önállóan, az Egyesület két elnökségi tagja együttesen vagy egy elnökségi tag és egy alkalmazott együttesen rendelkezhet. 2./ Az Egyesület Elnökét, Elnökhelyettesét és az Elnökség tagjait a Küldöttgyűlés 4 évre választja titkos szavazással. Az Egyesület Elnöke, Elnökhelyettese és Elnökségi tagjai megbízatásuk lejárta után - e tisztségükre újra jelölhetők. Az Elnökség feladatai:
3./
az elfogadott ügyrendje alapján ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat, összehívja és előkészíti a Küldöttgyűlést, elkészíti és a Küldöttgyűlés elé terjeszti az Egyesület éves beszámolóját és közhasznúsági jelentését, elkészíti és a Küldöttgyűlés elé terjeszti az Egyesület éves költségvetését, elkészíti és előterjeszti az Egyesület Alapszabályát, a Szervezeti és Működési Szabályzatot, illetve más szabályzatokat, valamint azok módosításainak tervezetét, gondoskodik a Küldöttgyűlés döntéseinek végrehajtásáról, dönt tagfelvételi kérdésekben, kizárást kimondó határozatot hoz. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az Alapszabály a hatáskörébe utal, az elnök útján munkáltatói jogokat gyakorol az egyesület alkalmazottai (törlés) felett.
4./ Az Elnökség legalább kétszer ül össze egy évben. Az Elnökség ülését az Elnök hívja össze, az Elnökség tagjainak a tervezett ülés időpontja előtt legalább nyolc nappal korábban 7
kiküldött, a tervezett napirendi pontokat is tartalmazó írásos meghívóval. Az Elnökség ülésén a Felügyelő Bizottság és az Etikai Bizottság Elnöke tanácskozási joggal vehet részt. Az Elnökség határozatképes, ha legalább 4 tagja jelen van. Törlés. Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. 5./
Az Elnökség tagjának (elnökének, elnökhelyettesének) megbízatása megszűnik
A tag (elnök, elnökhelyettes) halálával, A tag (elnök, elnökhelyettes) visszahívásával, A megbízatásról való lemondással.
6./ Az Elnökség tagjai tevékenységüket díjazás nélkül látják el, azonban az igazolt költségeiket az Egyesület megtéríti. 7./ (Ügyvezető)Törlés. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 7. § 1./ Az Egyesület gazdálkodása, számvitele, ügyvitele, kötelezettségvállalása ellenőrzését három tagú Felügyelő Bizottság látja el. 2./
Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, az a személy, aki a./ a legfőbb szerv, illetve ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b./ a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c./ Közhasznú szervezet célszerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igény bevehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő cél szerinti juttatást, illetve d./ Az a./-c./ pontban meghatározott személyek hozzátartozója, e./ akivel szemben a 2011. évi CLXXV. tv. 39. § szerinti, egyéb kizáró ok fennáll.
3./
A Felügyelő Bizottság: a./ Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. b./ Tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik. 8
c./ Köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy ca./ a szervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, cb./
a vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó tény merült fel.
d./ Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelenül eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. e./ Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg a felügyelő szerv köteles haladéktalanul a törvényességi felügyeletet ellátó szervet értesíteni. 4./ A Felügyelő Bizottság Elnökét és tagjait a Küldöttgyűlés, titkos szavazással, 4 évre választja meg. A Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai - megbízatásuk lejárta után- e tisztségükre újra jelölhetők 5./
A Felügyelő Bizottság tagjának (elnökének) megbízatása megszűnik A tag (elnök) halálával, A tag (elnök) visszahívásával, A megbízatásról való lemondással.
6./ A Felügyelő Bizottság eseti ellenőrzésének tapasztalatairól és az Egyesület éves gazdálkodásának felülvizsgálatáról köteles jelentést készíteni a Küldöttgyűlés részére. 7./ A Felügyelő Bizottságot annak elnöke képviseli. A Felügyelő Bizottság tagjai tevékenységüket díjazás nélkül látják el, azonban az igazolt költségeiket az Egyesület megtéríti. 8./
A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét maga határozza meg. ETIKAI BIZOTTSÁG 8§
1./ Az Etikai Bizottság három tagból álló testület, elnökét és két tagját a Küldöttgyűlés, titkos szavazással választja meg négy évre. A bizottság elnöke és tagjai - megbízatásuk lejárta után - e tisztségükre újra jelölhetők. A bizottság szükség szerint ülésezik. 9
2./
A bizottság eljár a tagsággal kapcsolatos kötelezettségek nem teljesítése ügyében.
3./ Az Etikai Bizottság Elnöke tanácskozási joggal vehet részt az Elnökség ülésén és a bizottság tevékenységéről az Elnök beszámol a Küldöttgyűlésnek. 4./ Az Etikai Bizottság tagjaira ugyanazok az összeférhetetlenségi vonatkoznak, mint a Felügyelő Bizottság tagjaira (7. § 2./ pont). 5./
szabályok
Az Etikai Bizottság tagjának (elnökének) megbízatása megszűnik
A tag (elnök) halálával, A tag (elnök) visszahívásával, A megbízatásról való lemondással.
6./ Az Etikai Bizottság tagjai tevékenységüket díjazás nélkül látják el, azonban az igazolt költségeiket az Egyesület megtéríti. 7./
Az Etikai Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
VAGYONI HELYZET, NYERESÉG FELHASZNÁLÁS, ÜGYVITELI KIADÁSOK 9. § 1./ Az Egyesület vagyona tagdíjakból, gazdasági-vállalkozási tevékenységből, költségvetési támogatásból, közszolgáltatási szerződés ellenértékéből, más szervezettől illetve magánszemélytől kapott adományból, pályázatokból, befektetési tevékenységből, és egyéb bevételekből tevődik össze. Az Egyesület költségei az alapcélhoz, közhasznú tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségekből, gazdasági-vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségekből és a számviteli törvény szerinti egyéb költségek és ráfordításokból tevődik össze. 2./ Az Egyesület rendelkezésére álló eszközöket csak az Alapszabálynak megfelelő célokra, azokkal összhangban szabad felhasználni. 3./ Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának főbb adatait az igénybe vehető támogatási lehetőségekkel együtt a saját honlapon és egyéb saját kiadványok útján - pl. Egyesületi híradó, egyéb sajtótermékek, internet, stb. - által nyilvánosságra hozza. Az Egyesület tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a tagokat és a nyilvánosságot. Az Egyesület működésének számszerű adatait, alapszabályát az interneten nyitott honlapon mindenki számára megtekinthetővé, letölthetővé teszi. AZ EGYESÜLET MEGSZÜNÉSE 10.§ 10
1../
Az Egyesület megszűnik, ha
a) az Egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad), b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz, c) a bíróság feloszlatja, d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését, e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik. A b)-e) pontokban foglalt esetekben az Egyesület jogutód nélkül szűnik meg. A legfőbb szerv nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. Törvény eltérő rendelkezése hiányában, a megszűnt Egyesületnek a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona (elsősorban pl. ...a Magyar Református Egyházat, azon belül - több más közösségi cél között az alkoholizmus és más szenvedély betegség megelőzését, gyógyítását is szolgáló – a Református Misszió Központot, ennek hiányában...) a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni. Budapest, 2013. május 4. ….............................................................. Korsós István Elnök Magyar Kékkereszt Egyesület Záradék: Az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a 2012.11.17.-én és 2013.05.04.-én elfogadott módosítások alapján hatályos tartalmának. A módosításokat az alábbi pontok tartalmazzák: ….. ….. Készítettem és ellenjegyzem, Budapesten, 2013. május „”. napján. ............................................................ Békésiné dr. Erdey Erzsébet ügyvéd Békésiné dr. Erdey Erzsébet Ügyvédi Iroda 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 167. I.13.
11
