eresztyén
K
Marcalmenti
IV. évfolyam 1. szám
Marcalmenti Reformátusok időszaki lapja
ÚT
2015 húsvétja
Pálmaág, kereszt, sziklakő
E
gy indián törzsnél megfigyelték, hogy amikor tagjai gyors folyású folyón keltek át, előtte súlyos, nehéz köveket vettek kezükbe, vállaikra, hogy ne sodorja el őket a víz… Istennek Szentlelke kérdezze meg most a KÚT-nak, a marcalmenti református gyülekezetek közös újságjának immár 4. évfolyama idei első számának olvasóitól, hogy mi milyen terhekkel kelünk át az idő egyre gyorsabban rohanó folyamán, hogyan gázolunk át az idei húsvéti ünnepeken? Indulhatunk könnyű pálmaágakat lobogtatva, mint a Jézus virágvasárnapi bevonulását ünneplő tömeg! Csak könnyedén… Főleg a fiatalok gondolnak így a vallásra, keresztyénségre, hogy a lényeg, hogy érezzük jól magunkat benne… Emlékszem, a 90-es évek elején részt vettem Svájcban egy ifjúsági konferencián: színes léggömbök a teremben, keresztyén könynyűzene, érzelmes filmek, sok-sok játék, vetélkedő, finom kaják, kellemes hangulat… Mégis nyugtalanság fogott el a hét végére. Ez a „lufi keresztyénség”, ez lenne a követendő, ez az igazi? Ezek a felszínes dolgok, külsőségek elegendők ahhoz, hogy megmaradjunk Krisztus népének? Átkelhetünk így a történelem folyóján? Nem sodor el így a világ árja? Nem veszünk így el? Vállunkra vehetjük keresztjeinket is! Ez már nehezebb… A magunké még csak-csak… A családunkéba már jobban bele kell kapaszkodni. Igaz, ma már nincsenek olyan nagy családok, mint régen, s igyekszünk csak a közvetlen hozzátartozókra redukálni felelősségünket. Aztán ott a gyülekezet, az egyház keresztje, azt ki vigye? Jöjjenek a fiatalok! – mondjuk egy szuszra, aztán lemondóan hoz-
zátesszük: „…ők meg nem jönnek!” Végül ott van a legnehezebb, legsúlyosabb kereszt, Jézus nagypénteki keresztje… Ezt ki fogja megemelni, ki fogja szívére-lelkére venni? Ki fogja felvállalni, hogy Jézus az én bűneim miatt, a családom, az egyházam, a nemzetem, sőt, az egész világ bűnei miatt halt meg? Hol vannak a cirénei Simonok, akik készek arra, hogy átvegyék a görnyedező Jézustól az elhordozhatatlan terhet (Mk 15,21)? Igen, a keresztnek már komoly súlya van, ez megment az elsodródástól. De… Arra születtünk, hogy egész életünkben szenvedjünk, roskadozzunk terheink, bűneink, keresztjeink alatt? Nincs más lehetőségünk, nincs boldogabb jövőképünk, kilátásunk? De igen, ott lenne Jézus sírjának húsvétkor elhengerített sziklaköve! Ez már garantáltan Jézushoz köt, csakhogy… Elbírjuk? Egyáltalán: meg tudjuk mozdítani? Fel tudjuk emelni? Fel tudjuk fogni – értelmünkkel, szívünkkel, hitünkkel – Jézus feltámadását? S főleg azt, hogy ennek következtében lehet szó majd a mi feltámadásunkról és örök életünkről. Nem lenne értelmesebb a földön (földben?) maradni? Lenne egy javaslatom: ne emelgessük azt a követ, hanem egyszerűen álljunk rá! Ahogy Isten mondta Mózesnek: „…állj a kősziklára!” (2Móz 33,21) S ne csak álldogáljunk és nézelődjünk rajta, hanem kezdjük r á építeni az életünket! Igen, egyéni, családi, gyülekezeti életünket. És akkor rohanhat körülöttünk az idő, jöhetnek árvizek, de ez a(z) (egy)ház „…nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva!” (Mt 7,25) -nt-
2
Keresztyén ÚT
2015 húsvétja
Gondnoki konferencia Balatonfenyves-alsó, 2015.03.12-14.
A
konferencia házigazdája a Somogyi Egyházmegye és Nagy Csaba esperes úr volt. A marcalmenti gyülekezetekből négyen vettünk részt. A konferencia témája gyülekezeteink helyzete. A csütörtök délutáni előadást Dr. Huszár Pál, az egyházkerület főgondnoka és a Zsinat világi elnöke tartotta. És még az első napon sor került az egyházkerület fórumára, melyen részt vett Steinbach József püspök, Köntös László egyházi főjegyző és Bellai Zoltán főtanácsos. A püspök előadásában három faktort emelt ki az elkövetkezendő hat év feladataiból: 1. A lelkipásztorok elhivatottsága, felkészültsége, rátermettsége, 2. A gyülekezetek lelki, anyagi állapota és az egyház jogi helyzete, 3. A kettő egymáshoz való viszonya, kapcsolata, problémák, feladatok közös megoldása.
A fórum hozzászólásokkal és az arra adott válaszokkal ért véget. Pénteken délelőtt Nagy Csaba esperes úr az elhaló gyülekezetekről tartott előadást. Vecsey Katalin lelkésznő pedig a Zirci Missziós Egyházközségből önálló gyülekezetté válást ismertette. Ebéd után a sokszínű falusi gyülekezetekről tartott előadást Sugár Tamás nagyigmándi lelkész és felesége Sugárné Damó Márta lelkésznő, aki Kisigmándon és Szákszenden szolgál. Szünet után Dr. Vladár Gábor a Pápai Teológia rektora, a soproni gyülekezet lelkésze a városi gyülekezet növekedéséről tájékoztatta a résztvevőket. A pénteki nap vacsora után áhítattal ért véget. A szombati, záró napon kiértékelő beszélgetés volt, ahol a résztvevők elmondhatták véleményüket. A konfrencia istentisztelettel és úrvacsorával zárult. Balogh László
p p p p p p p Női ökumenikus világimanapi imádságok
a Bahama szigetekről (Elhangzottak 2015. márc. 14-én a celldömölki ev. templomban)
E
gy asszony San Salvador szigetéről: Hallottuk a hívást, hogy Jézus nyomán járjunk, és szeretete szerint éljünk – mi San Salvador szigetén és az egész világon, hálát adunk mindenért, amit nekünk adtál. MINDANNYIAN: Urunk, csodálatos, hogy mennyire szeretsz bennünket! Egy asszony Mayaguana szigetéről: Urunk, köszönjük a bátor és keményen dolgozó asszonyokat és anyákat, akik megtanítottak minket imádkozni Hozzád és tisztelni Téged minden időkben az egész világon.
MINDANNYIAN: Milyen mély, milyen széles, milyen hatalmas a Te szereteted! Egy asszony New Providence szigetéről: Uram, miközben szigetvilágunk egyre ismertebbé válik a turisták körében, világszerte megbabonázza őket a türkizkék tenger és a lakosok barátságossága. Add, hogy felelősségteljesen bánjunk ezzel az áldással, amit Te alkottál számunkra. MINDANNYIAN: Hálát adunk Neked, Teremtő Isten!
2015 húsvétja
J
Keresztyén ÚT
Jonatán tojása
3
Doris zavartan válaszolt: – De Jonatán, a te tojásod üres! A fiú a tanítónő szemébe nézett és halkan ezt mondta: – Igen, de Jézus sírja is üres volt! Megállt az idő. Amikor Doris ismét meg tudott szólalni, megkérdezte a fiútól: – Tudod, hogy miért volt üres a sír? – Ó igen! – felelte Jonatán. – Jézust megölték, és oda helyezték. Ezután az Atya feltámasztotta Őt! Kicsengettek az óráról. Miközben a gyerekek izgatottan kiszaladtak az iskolaudvarra, Doris sírt. A benne levő hidegség teljesen felengedett. Három hónap múlva Jonatán meghalt. Akik tiszteletüket tették a ravatalozóban, meglepetten láttak tizennyolc tojást a koporsója tetején – és mindegyik üres volt. Ida Kempel
onatán meggörbült testtel és gyenge felfogóképességgel született. Mégis lehetővé tették számára, hogy „rendes” iskolába járjon. Tanítónője, Doris Müller kisasszony húsvét előtt érdekes feladatot adott a gyerekeknek: egy nagy műanyagtojásba otthon olyasmit kellett belerakniuk, ami a feltámadást, az új életet jelzi. Másnap reggel tizenkilenc gyerek jött az iskolába. Nevetgéltek és beszélgettek, miközben elhelyezték a tojásokat a Doris kisasszony asztalán lévő hatalmas fonott kosárba. A számtanóra végeztével jött el a tojások felnyitásának ideje. Az első tojásban Doris egy virágot talált. – Ó igen, a virág bizonyára az új élet jele – mondta –. Amikor a növények kibújnak a földből, tudjuk, hogy itt a tavasz. Egy kislány integetett a kezével az első Bódás János sorban. – Müller kisasszony, ez az én tojásom! – jelentette ki. A következő tojás egy műanyag Zeng-bong a húsvéti harang,
Ne sírjatok édesanyák,
lepkét tartalmazott, amely nagyon s mint millió fehér galamb;
a síron túl egy új világ,
hasonlított az igazira. Doris magasra ujjongva röppen szét a hang
tökéletes öröm árad,
emelte: elűzni gondot, bánatot:
és semmi meg nem rothad ott...
– Mindannyian tudjuk, hogy a – Feltámadott! Feltámadott! – Feltámadott! Feltámadott! hernyó átalakul, és gyönyörű lepke lesz belőle. Igen, ez is Tavaszi szél repes, dalol,
Ujjongj béna, szegény, beteg,
egy új élet. A kis Judit fű kacag az avar alól;
virulni fog még életed,
büszkén mosolyogva mondta: fa a fának, hegy a völgynek
gazdag leszel, ép és erős,
– Müller kisasszony, ez adja tovább a szózatot:
jövőd Krisztusra bízhatod:
az enyém! – Feltámadott! Feltámadott! – Feltámadott! Feltámadott! A következőben Doris egy mohás követ talált. Elmagyarázta, hogy a Feslő levél erről susog,
Halld meg te is, küzdő magyar:
moha is az életet mutatja. Vili szólalt kicsiny és nagy legátusok
bús sorsod éje nem takar,
meg a tanterem végében: viszik a nagy hírt szerteszét:
higgy annak, ki örökre él,
– Az apukám segített! – mondta nem maradt sírban a Halott,
s felkél, majd fényes szép napod!
büszkén. – Feltámadott! Feltámadott! – Feltámadott! Feltámadott! Doris felnyitotta a negyedik tojást. Levegő után kapott! A tojás üres volt! Ne sírj özvegy, ne sírj árva,
Húsvéti hír, lobogj, lobogj,
Gondolta, hogy ez biztosan Jonatáné, nincs a sír örökre zárva,
s minden szívet egy hitbe fogj,
aki természetesen nem értette meg ölelheted még boldogan,
ez a szegény, beteg világ
a feladatot. Bárcsak ne felejtette volki egy időre itt hagyott...
higgye a boldog szózatot:
na el felhívni a fiú szüleit! Nem akarta zavarba hozni a gyereket, ezért – Feltámadott! Feltámadott! – Feltámadott! Feltámadott! csendben félretette a tojást, és egy Ujjongj szívem, dalolj remény!
másikért nyúlt. Él Krisztus, s Benne élek én,
Hirtelen megszólalt nem ijeszt halál, sem pokol:
Jonatán: – Müller kisaszszony, nem porrá lesz bár szívünk, agyunk,
fog beszélni a tojásomról? feltámadunk! Feltámadunk!
FELTÁMADOTT
4
Keresztyén ÚT
2015 húsvétja
Visszatekintés
a 2015-ös ökumenikus imahétre Az ökumenikus imahét vezérfonalát a brazíliai keresztyén testvéreink állították össze. Igei alapul a Jn 4-ből a samáriai asszony történetét választották. A kiemelt ige: „Adj innom!” Rendhagyó módon most nem az alkalmakon résztvevők közül kértünk visszaemlékezéseket, hanem r.kat és evangélikus szolgálattevők közül kértünk, hogy osszák meg velünk személyes bizonyságtételeiket a hétről.
S
C
sak a jó Isten iránti hálával, a lelkésztestvérek iránti tisztelettel és köszönettel tudok az idei ökumenikus imahét eseményeire is visszagondolni. Jó volt egymást hallgatni, közösen meríteni a Kút-ból: „…adj innom!” (Jn 4). – Ugyanakkor a híveink is egyre jobban egymásra találnak, sőt megfogalmazódik bennük az igény, hogy ne csak 1 héten át tartson az ökumenikus lelkület, hanem érezzük meg a másik 51 hétben is! Istenünk áldása kísérje továbbra is közös útjainkat! Áldás, békesség! Dr. Koltai Jenő r.kat. esperesplébános
A
zámomra az ökumenikus imahét mindig, így ebben az esztendőben is egy különleges alkalom, mert olyan jó együtt szolgálni a többi felekezet lelkészével. A szimbolikus cselekedet – a nagy korsóba kitölteni a különböző felekezeteket jelképező kancsókból a vizet – csak erősítette bennem, hogy ugyanannak az Úrnak, Jézus Krisztusnak együtt szolgálni öröm. Jó megismerni egymás énekeit is, és bennük felfedezni azokat az értékeket, amik esetleg a saját énekeinkből hiányoznak, kevésbé hangsúlyosak. Testvéri köszöntéssel: Rác Dénes evangélikus lelkész
A
z idei ökumenikus imahét témája a szamariai asszony története volt. Ez a bibliai rész nagyon kedves számomra. Jó volt látni ahogy napról napra kibontakozott az imahét mondanivalója. Emlékezetes volt, ahogy a különböző formájú és méretű kancsókból vizet öntöttünk egy nagy korsóba. Ilyenek vagyunk mi is: ugyanazt a Krisztust hirdetjük más-más formában és módon. Ezzel a sokszínűséggel is gazdagítjuk egymást. Kirner Antal Zoltán r.kat. plébános
2015 húsvétja
Keresztyén ÚT
Az összegyházi bál
K
ertész Gyulát és Révész Lászlót kértük meg, hogy az idei Ökumenikus Bálról (melyre 2015. február 13-án, pénteken került sor Adorjánházán a Gyülekezeti Házban) írjanak valami beszámolót. Az első reakciójuk ez volt: Milyen volt a bál? Röviden: „isteni”. És valóban. Ez a legnagyobb méltatás, amit egy egyházi bál kaphat. Mi is volt? A műsort az Adorjánházai Asszonykórus és a Kemenesmagasi Citerazenekar és Népdalkör szolgáltatta. Sok felajánlás is érkezett a tombolanyereményekre, amit ez úton is hálásan köszönünk. De a legjobb mégis az volt, hogy kötetlenül, szeretetben tölthettünk el egy estét katolikusok, evangélikusok és reformátusok. A képek mellett következzen hát a két élménybeszámoló: Már két éve járok a családdal együtt erre az – általunk úgynevezett – egyházi buliba. Ez azért van, mert jó a kaja, és színes, változatos programokat szervez a lelkész úr. Szeretem ezt a családias, emberséges, kis közösséget, ami a mai világban elég ritka. A másik ok, hogy nem mindennap hall az ember viccet mesélni, magyar nótát énekelni egy pap által, és ami a legfontosabb – és ez a zenész érdeme –, hogy megtáncoltatta még a papokat is. Mi jövőre is megyünk. Köszönöm! Révész László
5
Úrja eljött a családi rendezvény ideje, amit nagyon vártunk. Zene, tánc, tombola, jókedv, nevetés, ugratás. Népszerűségét mutatja, hogy több család 3(!!!) generációja is jelen volt. A helyi asszonyok és a kemenesmagasi citerások megalapozták a jókedvet. Minden korosztály megtalálta a neki való időtöltést (pl. a gyerekeknek a játszósarok). Színessé tette a zenét, hogy kibővült egy kórustaggal és Tibor atyával. Hasznos e felekezettől független rendezvény, ami még inkább közösséget formált! Látszott: a szervezés sok munkát fektetett bele. A jókedv végigkísérte az egész estet. A legnagyobb derültséget a tombolasorsolás adta, melyhez a tárgyakat önzetlen adományozók adták össze. Ha tehetnénk, még mindig ott lennénk! (Így is velünk mostak föl.) Tessék eljönni, bárki teheti! Ez nem egy tipikus „szentfazék” bál! Kötetlen, laza, barátias. Nincs, amiért kihagynám a következőt, minden más dolgom várhat! Csak várni kell, hogy Isten egy újabb ajándékot ad nekünk, persze emberi segítség is kell. Kertész Gyula
6 Keresztyén ÚT Bál – álarcok nélkül…
p p p p Talpra magyar!
M
árcius 15-én, a vasárnapi istentisztelet keretében Lenner András, Lenner Luca, Barcza Fruzsina, Piri Tamás, Pethő Botond, Piri Anna és Bende Zsóka nyújtott át az ünnepi gyülekezetnek egy tavaszi vers-csokrot az 1848/49-es magyar forradalomra és szabadságharcra emlékezve. A vers-virágokat egybefűzte, s rövid köszöntőjével mintegy bokrétát kötött rájuk Dr. Lennerné Dr. Patkó Ildikó tanárnő! -nt-
2015 húsvétja
I
gen, mindenki önmagát adta febr. 6-án, a 23. Református Bálon a Lázár házban. Balogh László gondnok, szervező, aki a hölgyeket virágcsokorral, az urakat barátságos kézfogással fogadta. A gyülekezet lelkésze, aki rövid igeolvasással köszöntötte a bálozókat. Az idén 35 éves Soltis Színház tagjai, akik vidám zenés műsorral szórakoztatták a nagyérdemű közönséget... Radányi Károly, zenész, aki fáradhatatlanul és mosolyogva ha nem is húzta, de billentyűzte a talpalávalót! S nem utolsósorban az a 60-65 ember, aki jóízűen evett, ivott, régi vagy új ismerőseivel jókat beszélgetett, hallgatott, nézelődött, tapsolt, táncolt és énekelt, azaz jól érezte magát egy álarcok nélküli bálon…! -nt-
p
p
p
2015 húsvétja
Keresztyén ÚT
Közös feladatunk:
Megszólítani és hívogatni!
2
015. március 8-án, vasárnap délután Egeralján a kultúrházban Marcalmenti presbiteri találkozóra jöttünk össze Füstös Gábor adorjánháza-egeraljai és Németh Tamás celldömölki lelkipásztorok vezetésével. Bódis Tamás csöglei lelkipásztor betegség miatt nem tudott velünk lenni. A meghívott presbiterek és pótpresbiterek nagyobb része sajnos nem jött el a találkozóra, így összesen 13-an tárgyaltuk meg a magyar református egyházközségek mindegyikét érintő, így bennünket, Marcal menti kis létszámú egyházközségek létét, fennmaradását és folytonosságának fenntartását jelentő fontos kérdést: szólítsuk meg és hívogassuk azokat, akik nem járnak templomba, az egyházközség terheinek viselésében nem vesznek részt, de az egyházközséghez fűződő korábbi viszonyukat, kötődésüket ismerik, és talán még egy kicsit büszkék is templomba járó elődeikre. Füstös Gábor nagytiszteletű úr az egyházközségek létét, életét nagyon szemléletesen képi anyaggal illusztrálva egy buszos utazáshoz hasonlította, ahol a lelkipásztor a vezető, a gondnok a „mitfahrer”, a presbiterek a kerekek és a motor, és az egyháztagok az utasok.
7
Az utazási program: a jó motorral és jó vezetővel rendelkező buszra mindenkit felszállásra várunk, és a közös utazás során – egyénenként külön-külön is – megélhetjük, átélhetjük a közösen kitűzött úti cél elérését, nagyszerűségét. Az utazási hasonlat lényegét megtárgyalva nagyon sok okot találtunk arra vonatkozóan, hogy jelen korban erre a bizonyos „buszra” miért oly kevesen szállnak fel. A fő feladat azonban az, hogy megtaláljuk a megoldást, hogy a jó úti céllal induló, közlekedő „buszra” ezután azok is felszálljanak, akik eddig csak ritkán, vagy még ritkán sem utaztak az egyházközségét erősítő járattal. A jelenlévők elhatározták, hogy a Marcalmenti egyházközségekben a presbitériumok a helyi sajátságok figyelembe vételével 3 évre szóló tervet dolgoznak ki, melynek célja a bármely okból távollévők megszólítása, az egyházközségek alkalmaira történő hívogatása. Kérjük Isten szeretetét, kegyelmét és áldását, hogy ez a kitűzött cél az egyházközségekben jó szolgálattal járjon, a megszólítottaknál pedig a hívogatás befogadásra találjon. Jakab Csaba
8
Keresztyén ÚT
2015 húsvétja
Anyakönyvi hírek Halld meg, Uram, hívó
CSÖGLE hangomat! Könyörülj Gáncs Károlyné Süle Irén 86 év (2015.01.24.) rajtam, hallgass meg! Balogh Dánielné Fülöp Ida 84 év (2015.02.18.) Zsolt 27,7 Pesztericz Gyula 54 év (2015.02.24.) ADORJÁNHÁZA Magyar Sándor 95 év (2015.03.25.) Németh Dezsőné Szalay Malvin 88 év (2015.02.17.) NAGYPIRIT Szalóky Dánielné Nagy Irma 92 év (2015.03.13.) Sikos Gyuláné Hajmásy Lenke 82 év (2015.03.08.) Szalai Dezsőné László Jolán 81 év (2015.03.09.) CELLDÖMÖLK EGERALJA Rosta Dezsőné Varga Vilma 87 év (2015.03.03.) Szalay Sándorné Orbán Istvánné Csizmadia Irén 86 év (2015.03.04., Dabrony) Székely Jolán 83 év (2015.02.07.) Tóth Károlyné Húrja Margit 82 év (2015.03.10.)
p
CELLDÖMÖLK Illés-Nagy Ádám (Illés János és Nagy Márta gyermeke) szül.: 2014.11.12., keresztelve: 2015.04.06. ADORJÁNHÁZA Szabó XX (Szabó István és Sarus gyermeke) szül.: 2014.09.07., keresztelve: 2015.04.05.
p p p Alkalmaink Celldömölk
Adorjánháza
Egeralja
p
p
Csögle
p Nagypirit
03.29. Virágvasárnap
10 óra Istentisztelet
10 óra Istentisztelet (Mayerné Pátkai Tünde, Pápai Ref. Gimn.)
11 óra Istentisztelet
10 óra Istentisztelet
04.03. Nagypéntek
18 óra Istentisztelet
11 óra Istentisztelet, úrvacsora
10 óra Istentisztelet
11 óra Istentisztelet
10 óra Istentisztelet
04.05. 10 óra Húsvétvasárnap Istentisztelet, úrvacsora énekkar szolgálata
11 óra Istentisztelet, úrvacsora, keresztelő
10 óra Istentisztelet (legátus)
11 óra Istentisztelet, legátus
10 óra Istentisztelet, úrvacsora
04.06. Húsvéthétfő
11 óra Istentisztelet (legátus)
10 óra Istentisztelet úrvacsora
11 óra Istentisztelet
10 óra Istentisztelet (legátus)
10 óra Istentisztelet, úrvacsora, keresztelő
Egyéb húsvéti alkalmak: 04.02. Nagycsütörtök; 04.04. Nagyszombat: 18ó Celldömölkön úrvacsorai előkészítő 04.05. Húsvétvasárnap: 13.30ó Kispirit (úrvacsora, legátus); 14ó Boba; 15ó Nemeskocs; 16ó Jánosháza; 17ó Kissomlyó 04.06. Húsvéthétfő: 9ó Celldömölk, Idősek Otthona; 15ó Külsővat, Idősek Otthona (úrvacsora) Legátus érkezik Adorjánháza–Egeralja–Csögle– Kispirit–Nagypirit gyülekezeteibe a budapesti Teológia követeként: Miklós Zoltán Hunor I. évf. teol. hallgató. Fogadjuk szeretettel!
Marcalmenti
Keresztyén ÚT
A celldömölki, adorjánházai, egeraljai, csöglei, kispiriti és nagypiriti reformátusok időszaki lapja Megjelenik évente 5 alkalommal. Megrendelhető a Lelkészi Hivatalokban: 9500 Celldömölk, Gábor Á. u. 2. 8497 Adorjánháza, Fő u. 45. 8495 Csögle, Rákóczi u. 116. Szerkesztők: Bódis Tamás, Füstös Gábor, Németh Tamás Szerkesztőség: 8497 Adorjánháza, Fő u. 45. Szedés-tördelés, sokszorosítás: helyben.