ZÁRSZÓ. Veröffentlichungen auch von Teilen bedürfen der schriftlichen Erlaubnis des Rechteinhabers

Eigentum des Erich Fromm Dokumentationszentrums. Nutzung nur für persönliche Zwecke. Veröffentlichungen – auch von Teilen – bedürfen der schriftlichen Erlaubnis des Rechteinhabers.

Propriety of the Erich Fromm Document Center. For personal use only. Citation or publication of material prohibited without express written permission of the copyright holder.

ZÁRSZÓ

Eroes, F., 1986: Pszichoanalizis, Freudizmus, Freudimarxizmus (espec. chapter IV >Kitekintes: Pszichoanalizis es szocialpszichologia,< pp. 185-217, Bundapest (Gondolat) 1986.



Adornóék művének kritikájával és pozitivisztikus átértelmezésével a pszichoanalízis szociálpszichológiai kiterjesztésének újabb szakasza következett be : az eredetileg a freudomarxizmus, illetve a kritikai elmélet jegyében fogan t kérdés fe/vetések többé-kevésbé hozzáidomultak az amerikai társadalomlélektan fő áramlatához. Hasonló folyamat keretében integrálódtak Fromm eredeti kérdésfeltevései a modern pszichológia egyik fő irányzatához, a humanista pszichológi ához. E könyv szerzőjének célja az volt, hogy ezeknek a kérdésfelvetéseknek az előzményeit és genezisét mutassa be, összefüggésben azokkal a vitákkal és megoldási kísérletekkel, amelyek a pszichoanalízis és a marxizmus viszonyának problémája kapcsán felmerultek. Konyvünk szerény hozzájárulás kívánt lenni a freudomarxizmus intellektuális, tradíciójának fe/tárásához. Ezt a hagyományt még napjainkban is jótékony "társadalmi. amnézia" övezi - inkább csak következményei, végeredményei ismeretesek -, e felejtés magyarázata pedig legfőképpen abban rejlik, hogy sem a marxizmus, sem a pszichoanalízis nem vállalta ezt a tradíciót. A freudomarxizmus irri tál ó , lázítóan "non konform " tartalmait már csak azért is szükségesnek látszott a hivatalos tudomány és ideológia részéről "elfelejteni", semlegesíteni vagy "integráini ", mert a freudomarxista típusú radikális antiautoritarianizmus az újbaloldali diákés értelmiségi radikalizmus számára kimeríthetetlen forrást, eszmét, igazolást és a tragikus bukásban fel magasztosul ó példát nyújthatott. A hatvanas évek Reich-reneszánsza már nem tartozik könyvünk témaköréhez. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy korunk fejlett polgári társadalmainak körülményei között ezeknek az eszméknek egészen más funkciójuk van, mint negyven-ötven' évvel korábban Ausztriában, Németországban, Magyarországon vagy akár a Szovjetunióban volt. Éppen ezért súlyos tévedés lenne kizárólag mai funkciójuk alapján megítélni őket és - mint oly gyakran történik - ezt a megítélést vetíteni vissza egy gyökeresen különböző feltételrendszerre. Reich ugyanis - mint láttuk - a "társadalmiasult ember lelki életéről szóló természettudomány" hirdetőjeként alapvetően szociáltechnológiai beállítottságú volt, a "freudomarxizmus ", "reichianizmus" stb. újabb változatai viszont egy minden emberi viszony· latot átfogni és manipulálni törekvő szociáltechnológia elleni lázadást és tiltakozást fejeztek ki, ideológiát szolgáltatva a proteszt-mozgalomhoz. A diákok és értelmiségiek nem kívántak részeivé válni annak a raCIOnális szisztémának, amely őket mint "szubjektív termelőerőket" termeli meg, használja fel és termeli újra . A reichi "szexuális forradalom" - mint láttuk - elsősorban "az osztály tudat tréningje" volt, bizonyos értelemben pedig éppenséggel aszketikus ideálokat követett; a modern "szexuális forradalom" viszont - eszményei szerint - a "polimorf perverzitás",

221




a - Marcuse kifejezésével - "új érzé~enység" forradalma lett volna . Mindezzel nem állítjuk azt. hogy az újbaloldal által újra felfedezet1 és átértelmezett Reichnek semmi köze sem lenne az eredetihez; arról van szó csupán. hogy a "nagy elutasítás" ideológiája , felelevenítve a romantikus mítoszt, . éppen azoktól a konkrét viszonyoktól és tartalmaktól vonatkoztat el. amelyek Reich munkásságát a maga történelmi idejében és földrajzi helyén meghatározták. A SLerző könyvében megkísérelt tárgyilagos képet nyújtani a freudomarxizmusról és ennek hátteréről, össLefüggéseiről és elágazásairól, igyekelett bemutatni a kérdésfelvetések és megoldási kísérletek termékeny mozzanatait. aktualitásukat. egyúttal ambivalenciáikat. útvesztőiket is. A freudomarxizmus problematikájának az eredeti kontextusra való visszavezetése azért is szükséges, mert a kelet~urópai értelmiségi - pszichológus vagy más szakmához tartozó - Reich, Fromm vagy Adorno nevével és általában a fasizmus tömegpszichológiájának, az autoritarianizmus társadaIomIélektanának egész problémakörével rendszerint nyugati s ezen belül is főként amerikai kontextusban találkozhat. igy az a látszat keletkezik. mintha mindez egy távoli világ szellemi terméke volna. tökéletesen független Középés Kelet-Európa múltbéli és jelenlegi valóságától. A szerző úgy véli. hogy mindaz. ami oly távolinak és idegennek látszik a Uelenben is ható) múltat övező "társadalmi amnézia" nyomán. valójában nem is olyan távoli: a pszichoanalízis szociálpszichológiai terjesztésének különféle változatai közép- és kelet~urópai talajon fogant kérdésfelvetéseket örökítették át - azok minden ellentmondásával. ambivalenciájával, megoldatlanságával együtt. A pszichoanalízis és marxizmuson bellili fogadtatástörténete .. ,freudomarxista·' átértelmezése olyan hagyomány. amelylyel - bármiképpen ítéIkezünk is róla - mindenekelőtt itt kell megbirkóznunk. Ahogyan Walter Benjamin írta: .Mi/iden korszakban újból meg

kell kísérelni. hogy elragadjuk a hagyományt a konformi::mustól. mert az. maga alá akarja gyl/mi" (Benjamin 1980,964. old .).

JEGYZETEK

J. rész J.

Lásd erről: S. Sontag A betegség mint metafora

2.

Ezt a néletet képviseli Freud. a lélek biológusa c. nagyszabású monográfiájában l· . J. Sullo\\ay (Sullollay. Budape\t, mcgJ.:!cné, előtt.)

3.

Az analit~kus .slituáció és a mctapszirhológiai kategóriák kózotti strllktur2hs OS'll'lUggCSt rcszletesen elemzi J. Habt'rmas Megismerés és érdek r. könvvében . Habrrma~ 1968 . Vö. még: lorenzer 1970. 1976; Dahmer 1973 . .

<.:.

konyvét (Sontag 1983).

4.

Lásd pl.: Klinc 1973, Eysenck és Wilson 1973. Vö. még: Marton 1982.

5.

Lásd dsősorban : Habcrmas 1968. Vö . még : lIabcrmas 1971.

6.

A freudi dmélct tár~dalmi és politika. kontextusát részletesen elemzi' Roazcn 1968. .

7.

~lIkács e .'~íív~bcn t~bb helycn hivatkozik Freudra . ÁlIá'pontjának tétek's megtogalmazasat lasd elsosorban : LlIkác~ 1965. 180 .. 243 .. 496.,513. old.

8.

• A f-reudhoz való .,visszatérést" - egy strukturalista átértt'lm.:zés keretében _ - J. Lacan Imdctte meg Franciaországban. Lacan munkásságáról lásd : Avtono mova 1974; I::rő~ 1983b

9.

~ermann k?rábbi - merevebb - fclfugá~át I'l!slbcn rcvidcálni látszott az elmúlt

~vekbc~. Lá~ a Freud néhány tanulmányát tartalmazó kotethcz (Freud 1982) .roU clo~zavat (Hermann István 1982).

10.

Lásd pl.: Hanák 1975, 1919; Kiss 1978; Mátra. 1976 . 1977' Nvíri 1980 ' Sz b' 1978. '. • a o

ll.

Jo~n~to.n Az osz~rdk ,szel/em c. ~unká.iában három fejezet ... n át tárgyalja a korabeh psz.choanahz.s es az o~ztrak szellemi élet viszon vát (Johnston 197' "1263 . old .). . -. --

12.

Vö .: Hanák 1975; Khs 1978; John~ton 1972.

13.

Lá~d :Isősorban : Cremcrius (szerk .) 19111; Decker 1977; Roazcn 1979. A hagyom.any~s meg~öz(.'lítése~ belüli, (k forráskritikával is élő életrajzi fcldolgozá" BernIdd es Cassu.:r ·- Bernlcld 1981 . s.

14.

A "magányos hős" mítoszának kritikáját lásd: Decker 1977; Ellenberger 1970. Sullo\\ay. Budapest, megjelenés cliiu .

222 Eroes, F., 1986: Pszichoanalizis, Freudizmus, Freudimarxizmus (espec. chapter IV >Kitekintes: Pszichoanalizis es szocialpszichologia,< pp. 185-217, Bundapest (Gondolat) 1986.

223

16 .

31.

németek c. konyvét tGay 19 7X) · Fz akotet szemclvényese n dokumentálja a némct nyc\vű p'Llchológla. \ZOCIO-

Lásd erről: Bernfeld 1970 . E vItákkai részletesebben foglalkozunk e könyv III. részében (147-157. old.) . .

32.

Vö . : K. Lorenz 1965 . Lásd még Fromm 1973 ; Heller 1976,11-130 . o ld .

lóe.la é, teológia I rcud-rc l'l'pclóját 1940-lg . - . d- I belu"1 o' II álló problématerületté vált a pszlchoanalízi\ é~ a .i u I '. A hcud-Iro a mon daizmu~ vis~onyának kutatása . Lásd pl.: Bakan 1958; Robclt 1974. \0. meg.

33 .

Magyarul: Freud 1923 .

34 .

A magyar fordítás korrigálva az eredeti német szöveg (Freud 1930,83-84. old.) alapján.

MJlkr 1981. F d gykori híve C. G. Jung 1934-ben azt írta, hogy "Freud ne~ I~mertc reu ~ 1 Iket" ; pszichoanalízis alapvető hibája az volt , hogy nSldo katea ,gc~~an. ~k'l . ~Otl . . . a kcre~zlény germán lélekrc " " (Jung 1~34). Jung ~onaka,t a a ma ,'.' 1 lá d' BIllIg 1978.12-19 . old. ; Bramin cs Kammer ,. cs a nacIzmu'> \Iszon~ al o 1982; Barm, 1977 . , Lásd ' Schor~ke Politikum és apagyilkosság F~eud "Álom/ejTés" -ében c . tanuhn.a, ' k 1978) Vo ' Allan Janik e, Stcphen Toulnun Wlttgenstem nvat (SdlOrs e ." " 1 I . 1973) '" ". könvvéb"n kifcJt t' tI h<'lId~rtclmezés~d (lanlk cs ou mm . ec,e ~ _ . '. ,

35.

Az Arnold Zweighez írott levél mellett lásd még a híres Einstein -Freud levélváltást. A nagy fizikusnak szóló levélben Freud - a közk e letű véleménnyel ellentétben - nem a háború elkerülhetetlen sz ükségszerűségéről beszél, hanem a pacifista mozgalom illúzIóira , belső ellentmondásaIfa hívja fel a figyelmet (Freud 1936) .

36.

"Möglich, dass das ücht vom Osten kommt" (Lehet, hogy keletről jon a fény) - idézi Wilhelm Reich Freudnak egy húszas évek elejéről származó kijelentését (Reich 1975a , 44. old .) . A szovJet családjogi reformok és a pszichoanalízis viszonyáról lásd e konyv II. részét. Vo . még : Dahmer 1973 . 257-304. old.

37.

Reichnek e könyvéből magyarul szemelvények Jelent ek meg az újvidéki Új Symposion c. folyóiratban (Reich 198Í), illetve a Medvetáncban ,(Reich 1983).

38.

Vö. még:

39.

Lásd Th. Mann terjedelmes esszéjét, a Betrachtungen eines Unpo/itischent (Mann 1918). Lásd még a ,,reakció mint haladás" nietzschei gondolatát feIelevenítő két Freud-tanulmányát (Freud helye a modem szelIemtorténetben, Mann 1970a, Freud és a jovő, Mann 1970b).

40 .

Vö . : Nyíri 1980.

41 .

E freudi pozíciót páratlan kovetkezetességgel képviselte Ferenczi a Nyugat egyik 1922-es számában megjelent cikkében ("Pszichoanalízis és társadalompolitika"). "Tagadhatatlan - írja -, hogy úgy Németországoan, mmt Ausztriában és Magyarországon a forradalmak után hivatalosan is valamivel több teret engedtek a pszichoanalizisnek, mint azelőtt. A beavatottabbak persze azt is tudják, hogy éppen ennek a három országnak katonaegészségügyi megbízottai már a budapesti pszichoanalitikus kongresszuson, tehát még a háború folyamán hajlandóságot mutattak arra, hogy a pszichoanalitikus gyógyítást a hadseregben inaugurálják, s e tervük keresztülvitelét éppen a háború befejezése, vagyis a forradalom akadályozta meg. Viszont igaz az is, hogyaforradalmakkal együtt jár az a jelenség, hogy bizonyos újszerű vagy eddig a hivatalos köröktől mellő zött irányzatokat - és ilyen a pszichoanalízis is - elvből támogatnak . . . abból, hogy mely irány kóvetői nyitnak utat, ha talán csak divatból is, egy tudományág érvényesülésének, jogosulatlan dolog tartalmi kapcsolatot konstruálm az illető irányzat és a között a tudpmány között . Ami pedig speciáhsan a pszichoanalízist illeti: irodalmának alapos ismerői tanúságot tehetnek amellett, hogya lélektannak ez az ága sohasem aspirált másra, mint hogy tudományos igazságokat hirdethessen - semmi esetre sem vállalta soha , hogy az igazságról

17 .


18 .


é~

a nagynémet kllltúra viszonyáról lásd : P. Ga)' Freud , zsidók és egyéb

Freud

15 .

19 .

B

20.

21 .

í\' éldálli az újabb Irodalomban ~ok vád éri F-rc,udot a női sZ::~I.~lI~~~\al,c.s g- P , I b' t· nu' "Itolt konzervatlv" ..antlhberahs tdtogasa a nőkérdcssd kapc,o at an a ' . , . . .h miatt. A probléma tárgyilago, é, sokoldalú elemzését lásd : l. Mltl'hell PSZ/C 0analizisés/eminizmus l' . konyvében (MltcheIl197S,. . .' , ' pal (elsősorban kozép- é~ kekt-<:urópal) pszichológia Az amerikai cs az ellfO ", .,. " . " ' .1".Iej Ind' "t 'n'k " o eSI u eme e , Itc're" .>c'ről • ennek tar\adalollltorlcndl okaIfol cs leltete II ről: Denzlger , 1979; 1: rő~, 19!!6b .

22 . 23 . 24.

Lásd

erről részktesebben : Lejbin 1982. 79-91. old .; Vo . még : RICOl'ur 1970.

Bakan 1958. Malony és North 1979 . Az 1943-as magyar kiadá~ fordítója félreé~lcttc a frcudl ,zöveget: a t'oHlítá,t a német eredeti alapján (Fr~ud 1933) korngaltam. Lásd Adorno

Bcwz"té~é t " a nyugat-ném~tországl pozi\lvizmusvitához (Adorno

1976b). 25.

PcW Gay kifejezése (Gay 1978.60. old .).

26.

VÖ.: Lorenzcr 1970. Habermas 1971a. 214-245. old.

27.

28.

29. 30.

Lukác~ György fdfogásával c könyv má~odlk ré,zébcll foglalkoLunk ré~zkte \cbb~n (93 -99 . old.! .

Fcrcnczi Sándor életművéről , gondolatvilágáról. tár~adalmi é~ polillkal bdllí, , ' I l ' d ' Barandc 1971' Buda 1976; Dahmcr 1978; Halmat 1986; totlsae.aro a~ . -, Herm~nn Imre 1974 ; Nyíri 1980 . Otto Grossróllásd : Dvoi'ak 1978 . A szurrcalizmus és a pSZIChoanalíZIS viszonyának 1983.

értcll1laé~éről lá~d: Dahmcr

Erős

1982.

225 224 Eroes, F., 1986: Pszichoanalizis, Freudizmus, Freudimarxizmus (espec. chapter IV >Kitekintes: Pszichoanalizis es szocialpszichologia,< pp. 185-217, Bundapest (Gondolat) 1986.



akármelyik uralkodó irányzat kedvéért akár erre, akár arra le!érjen. ,Nem IS kötötte magát sem filozófiai, sem politikai dogmákhoz, hanem ugy a b~lcsel~1 felfogásokat, mint a politikai tendenciáka,t ~sak az, ember le~ki t:rmeszetrajzának megnyilvánulásaiként értelmezte . Peldaul ~ mdlvld,ualis~a es a, kolle~ tivista pártok egyikét sem ismerhette el az ember Iga~1 ter~es.zetenek k.e~vlselo . k'nt hanem a j'övőtől remélte egy oly »individual-szoclahsztlkus« lfany kije e , " .. I , , ' b ld alakulását, mely az egyének természetadta különbseget, fugget ens~gl ~s, o, ogulási törekvését legalább úgy fogja méltányolni , mint a kozos egyu~tele~ ~Iatt mellőzhetetlen, bár nehezen elviselhető orga~zációt. (. . . I , A filozofIan~~ régente azt vetették a szemére, hogy tulaJdonkeppen csak ,,ancilla the~logIae , a teológia szolgálója, A tudománynak tiltakoznia kell az e,lle~ a vad ellen, hogy ő meg a politikának áll szolgálatába. De kül.ö~ösen, vlgyazm~ kell a s~~ve renitására éppen alélektannak, mely minden lelki Jelensegnek , s Igya politikai hullámzásoknak IS, elfogulatlan bírálója kell hogy maradjon. ( . . . I A fentiekben az ellen kellett tiltakoznom, hogya pszichoanalizis ,törekvéseit kalap alá vonJ'ák bizonyos társadalmi theoriákkal. Ellentmondasom aligha egy " bb ' támaszkodhatnék meggyőzőbb érvre, nunt arra, hogy uja an eppen azo~ szociáltheoretikusok és kathedraszocialisták köréb,ől, k,ikkel minket azo,n?sl: tottak, intéztek heves és nem tnindig, i1do~os tama,d~sokat ,F~eud tamt~saJ ellen. Talán nem lesz érdektelen e tamadasok IgazI mdok,lasanak sze~e,b: , l' A történelmi materializmusra támaszkodó politikai iranyok sok kivalo nezn . , k I" tt vezérgondolkodója kezdi belátni, hogy talán nem egy baIsIkerne e eJet ve e volna ha az elméleti alap, melyre a szociális törekvések épülte.k, nem lett volna olyan' egyoldalúan anyagelvű, hanem számításaiban ténye~ő,k~nt sze~epeltette volna az embereket, kiknek során lendítem akart : a lelki VIIagat IS . ( . .. I Most azután, mikor a rendelkezésre álló lélektanok köz~1 vá~s:taniok kell, hogya mulasztást eső után köpönyeg-módra, helyrehozzak, felos, hogy megmtcsa,k érvényre j~t az a hibás tájékozódás, mely őket, bármilyen kiválóak IS sok mas tekintetben, úgy látszik pszichológiai téren jellemzI. Ah: lyett, hogy o!yan lélektanra támaszkodnának, mely előítélettől mentes . . . elokeresnek oly lelektan i theoriákat, melyek eleve alkalmasaknak látszanak arra, hogy. eddl~1 takti: káJukat, a hatalomra törekvést igazolják. Tényleg, akadt is pszlch~logus, ,ki a pszIchoanalízis eredményeire támaszkodik, de ki~apcso! vagy ,Ieklcs~ny'el mmdent, amit a lélekelemzés a hatalomra való törekvesen, az onzesen kiVül, azzal , , ., ., egyenrangú lelki tényezőként megállapított. ( . .. 1 Nem nyugszanak ez irányok képViselői, míg be ~em ~lzo~~ltja~ , ~~gy a nemlseg a hatalomra törekvésnek csak rejtett megnYllvanulasmodja, fIkclO .. . amme~ reális lelki jelentősége semmi, vagy igen kevés. A j~vŐ fogja ~~k m.egmut~t~, hogy ez az Adler-féle »mdividuálpsychológiai« iranyzat nyujt-e. tobb kl~atas~, az egyéni és társadalmi problémák megoldására, avagy Freud pszIchoanalizIse (Ferenczi 1922, 554-555 . old .).

II. rész

1.

2.

Az újabb hazai szakirodalomban Garai László Személyiségdinamika és társadalmi lét c. könyve (Garai 1969) az egyetlen, amely arra torekszlk, hogy érdemben vizsgálja a freudomarxista kérdésfelvetések tanulságait . Garai szerin t a pszicho, analízis egyike a pszichológia története során létrejött négy alapvető személyiségmodellnek (naturalista modellek: pszichoanalíZis és behaviorizmus; spiritualista modellek: Intellektualizmus és antiintellektualizmus). E modelleknek a marxizmushoz való viszonyát tárgyalva Garai abból indul ki, hogy _ a személyiségpszichológiai közvetítések marxista elméletének kidolgozása híján _ a négy modell mindegyike külön-külön jogot formálhatott arra, hogyamarxista személyiségpszichológiának tekintsék; valójában ezek a modellek az "emberi lét Marx által feltárt alapsajátosságainak" (tevékenység, társadalmiság, tárgyiság, történetiség) csupán egyikét vagy másikát veszik figyelembe, mégpedig oly módon, hogy az egyik figyelembevétele logikailag kizárja a másikat. Következésképpen: a személyiségmodellek "pozitív szintézise" nem lehet egyéb, mint merő eklekticizmus. Közöttük csupán ..negatív", azaz dialektikus szintéZIS lehetséges; éppen e dialektikus szintézisben konstituálódna a marxi antropológiának vagy a történelmi materializmusnak minden vonatkozásban megfelelő marxista személyiségpszichológia. A freudomarxista szintézistörekvésekre Garai szerint az adott lehetőséget, hogy a pszichoanalízis valóban megragadta az emberi lét egyik "specifikus alapmeghatározottságát", a társadalmisdgot, ezt azonban csak azon az áron tehette meg, hogya másik három specifikum mal a rendszer előfeltevései folytán SZükségképpen nem számolhatott, ezért az Ilyen törekvések végső soron t1Iúzióknak bizonyultak (54-81. old.). Garai az általa vizsgált elméleteket személyiségpszichológiai modellként kezeli , "maXimálisan elvonatkoztatva tényleges kibontakozásuk történelmi véletleneitől ; ehelyett az egyes modellek elméleti előfeltevéseinek logikai kibontakozását" mutatja be (54. old .). Anélkül, hogy általában kétségbe vonnánk az ilyen módszer létjogosultságát, úgy látjuk, hogy a "torténeImi véletlenektől" való elvonatkoztatás éppen a pszichológiai elméletek esetében azzal a következménnyel járhat, hogy az ..emberi létet" éppoly elvont általánossággal kezeli, mint az általa bírált pSZiChológiai elméletek; a "modellek" értékét nem immanensen , belső problémáihoz mérve ítéli meg, hanem egy aprioris~tikus - idealizált _ lényeghez viszonyítja. A vitaülést - a kiadatlan jegYZŐkönyv alapján - ismerteti Dahmer 1973, 277280. old.

3.

Vö.: Johnston 1972,255-288. old .

4. 5.

Ezekről az összeegyeztetési kísérletekrőllásd később (85-86. old.). Vö.: Dahmer 1973, 277-280. old.

6.

Ko Inai e könyvéről lásd Kinszki Imre recenzióját is aNyugatban (Kinszki 1922).


227

il I

Kollontaj tobb feminista brosÚIája magyarul IS megjelent, í~y ~ dolgozó an~ (Kollontaj 1919); A szerelem útjai (KoIlontaj é. n.); A csa~~ es a kommunzz~ mus (Kollontaj 1922). Lásd még Szentgyorgyi Anna reCenZlOjat ~s 5Sz,entg~,o~g~1 1930). Cikkeinek újabb gYűjteménye: Kollontaj 1972. Életerol es muverol összefoglalóan lásd' Stora-Sándor 1973. Vö. még: Heller és Vajda 1970.

7.

?:

!

B. Fridman .és A. R; .Lurija egy-egy cikke (Fridman 1925; Lunja 1925a); LunFnak a PszlchoanallZlsa modern pszichológia alaptendenciáinak fényében (1923), Illetve A. B. Zalkmdnak A forradalmi korszak kultúrájának vázlata (1924b) c. könyve, M. Rejsznyernek A pszichológia problémái a törÚnelmi materializmus elméletében c. Cikke (1923), valamint Lunja és Vlgotszkij elő s~ava Freud ~alá~ö~zton és az életösztönok (Jenselt des Lutspnnzips) c. mű v~ne,k orosz kl~dasahoz (1925); A "freudomarxizmus"-vita anyagának jelentős reszet - sok mas megnYllatkozassal együtt - az elmúlt évtizedekben két német nyelvű szö~eggyűjt~mény tette kózzé (Sandkühler [szerk.) 1970; Gente [szerk.) 1970). A t~ma legreszletesebb feldolgozását és elemzését Dahmer (1973) tartalmazza; szamos esetben e munkát használtam forrásmű gyanánt. Sok fontos informáCIót tartalmaz még: Pálóczi-Horváth 1948; Hermann István 1964' Petro~szkij 1967; Garai 1969; Leser 1971; Schneider 1973; Jacoby 1975'; BugYIlova 1978; Kozulin 1984.

Az új családjogi torvénye ket az 1917. december 19-én és 20-~n ki,ad~tt dekrétumok tartalmazták ("A házasság eltorléséről ", "A polgán hazassagrol, a gyermekekről és a polgán nyIlvántartásról". (Lásd: Reich 1975b, 186-193. old.;

8.

Trockij 1970,144-159. old.). Lásd erről: Pataki 1966. A családformában végbement változások széles körű visszhangjához nagymértékben hozzájárultak a szovjet-orosz irodalomnak azok az alkotásai is, amelyek ebben az időben csaknem mind megjelentek Németországban, egyikük-másikuk pedig magyarul is. Az "új orosz házasságr ol " Kollontaj .említ:tt brosúráin kívül olyan művek tudósÍtottak, mint Ilja Ehrenburg Laschlk ROItschwantz ,:,oz~l mas élete; Nyikolaj Qgnyev Kosztya Rjabcev naplója; Bogda~ov Az els~ ~eany, ligyija Szejfullina: Virike c. regénye, valamint Zoscse,nko t?bb elbe~~e~ese. A családformában tortént változásokról magyarul az alabbl cikkek tudosItanak : Kádár 1926; Feiler 1930; Faludi 1932; M. F. 1930; Pinkevits 1931; László 1933; Halle 1933; Hacker 1931; P. liebermann 1932. Vö. még: Reich 1975b;



9. 10.

H.

Stora-Sándor 1973. Vera Smidt nevelőotthonáról lásd Kádár Imre korabeli beszámolóját (Kádár

17.

A pszIchoanalízIst támadó írások közül a legfontosabbak: Jurinyec 1970; Szapir 1970; Sztoljarov 1970; ezenkívül Karjev 1924; Szapir 1926; Vajnstein 1924; Thalheimer 1925/26; Gyeborin 1928.

18.

Lásd: Varjas 1911; 1912a; 1912b.; 1913; 1915; 1916.

19.

Varjas Sándor személyéről és sorsáról részletesen ír Illyés Gyula Beatrice apr~d jai c. onéletrajzi regényében (Illyés 1981).

20.

Ebben a vonatkozásban hasonló felfogást képviselt - mint a III. részben látni fogjuk - Wilhelm Reich (szerinte a pszichoanalízis a dialektikus materializmus "segédtudománya ").

21.

Lurija és Vigotszkij együttműködésének korai szakaszáról lásd Lurija ónéletrajzát (1979). Vö. még: Radzihovszklj és Homszkaja 1981.

22.

Lásd: Bihovszkij 1923; 1926; Fridman 1925; Zalkind 1924a; 1924b'Sirvindt 1930. '

23.

A levél szövege így hangzik: "Igen tisztelt Ivan Petrovics! Bocsá~son ~eg, amiért levelemmel m~gzavarom kivételes fontosságú munkáját. Mentsegemul azt hozom fel, hogya targy - jóllehet magam elsősorban dilettáns vagyok -: megítélésem szerint közvetlen kapcsolatban áll az Ön által megalapított elmelettel. A Freud pszichoanalitikus elmélete és a feltételes reflexek elmélete közötti kölcsönös kapcsolatokról van szó. Néhány éves bécsi tartózkodásom során meglehetősen szoros kapcsolatban voltam a freudistákkal, olvastam munkáikat, és osszejövetelelkre is eljártam. A pszichoanalitikus problémák megkozelitésmódjában mindig feltűnt számomra, hogy a freudisták a pszichológiai realizmust a lelki jelenségek kváziirodalmi elemzésével kapcsolják össze. A pszichoanalitikus elmélet végeredményben azon alapszik, hogya pszichológiai folyamat a fiziológiai folyamatokra ráépüIt komplex. szuperstruktúrát

1926). Vo. még: Stora-Sándor 1973. 12.

Makarenko torekvéswőllásd: Pataki 1966.

13.

A pszichoanalízis és a pedagógia kapcsolatáról lásd: Bernfeld 1975; Anna Freud 1973;Neill1972;Székely 1936; Szilágyi 1979.

14.

Az e korszakot is tárgyaló szovjet munkák kózül elsősorban Petrovszkij (1967) és Bugyilova (1978) adnak felvilágosításokat; ósszefoglaló képet ad Da~mer 1973,282-299. old.; Marti 1976; Lobner és Levitin 1978, valamint R. es F. Fischer 1977; Bauer 1955; McLeish 1972, Kozulin 1984. Vo. még: Garai 1969; Leontyev 1979.

15. 16.

Lásd: Deutscher 1959,30-31. old. A Pod znamenyem markszizma c. folyóiratban 1923 és 1929 közótt a következő "freudomarxista" írások jelentek meg: Bihovszkij 1923, Zalkind 1924a, Lurija 1926, Blhovszkij 1926, Lahtym 1928, Relch 1929. E korszak freudomarxlsta szövegei kózül magyarul hozzáférhető Varjas Sándor két tanulmánya (Varjas 1971a; 1976b), továbbá Vlgotszkij Müvészetpszicho/ógiái a (Vigotszkij 1968). Felhasználtam még V. Smldt említett könyvét (SchmIdt 1924), Illetve V. N. Volosinov Freudizmus: kritikai vázlat c. kónyvének angol fordítását (Volosinov 1976). A következő szövegek fontosak még: Varjastól Az új filozófia története (1926); a K. Kornyilov szerkesztette Pszichológia és marxizmus c. kötetben


229



képez, amelyekhez viszonyítva alárendeltnek tűnil<.- ~ »mag~sa~b«, és az »alacsonyabb« jelenségek kozbtti kapcsolat az esetek tulnyomo reszeben tudat, ...... alatti marad, és az álmokban stb. nyilvánul meg. Az Ön elmélete a feltételes reflexekről, úgy tűnik s~~momra,. kulon~s ~s:t ként magában foglalja a freudi elméletet is. A szexualis energIa ,s~ublimalasa _ a freudi Iskola kedvenc témája - olyan jelenség, amely aszexuális alapokon n-l, n-2 stb. feltételes reflexeket épít ki. , , " A freudisták olyan emberekre hasonlitanak, akik egy m~ly es e~e~ge, zavaros kútba néznek. Nem hiszik, hogy a kút feneketlen (a »lelek« klfurkeszhet:~ len mélységei), hanem meglátják és leírják a ~izi?ló~iai alapot: és ~~ sor zsemalis és érdekes - de tudományos szempontboi onkenye5 - hlpotezlst alkotnak a kút vizének természetét meghatározó alapzat tulajdo~ságairó~. " . A feltételes reflexek elmélete nem elégszik meg a feltudomanyos es fel- »u?dalmi« módszerekkel, a felülről alulra haladó megfigyelésekkel, hanem leszalI egészen az alapzatig, és kísérleti módon hatol felfelé onnan. 1923. szeptember 27." (ln: Trockij 1971, 381-383. old.) 24. 25. 26.

33.

Hasonló gondolatokat fejt ki Lukács A heidelbergi esztétika első fejezetében ("A művészet mint »kifejezés« és az élményvalóság közlésformái") (Lukács 1975,15-47. old.).

34.

Az SzK(b)P Központi Bizottságának határozata "A pedológiaj elhajlásokról a Közoktatásügyi Népbiztosságok rendszerében". A "pedológiai vita" kbrülményeiről, tendenciáiról lásd: Pataki 1966; Bugyilova 1979, Bauer 1955, McLeish 1975; Thielen 1984.

35.

A Vigotszkij-iskola képviselőit ől magyarul több kónyv jelent 1967; 1968; 1971; Leontyev 1964; 1979; Lurija 1975. Lásd (szerk.) 1974. A Vigotszkij-iskola értékelésével kapcsolatban 1966; Galperin 1966; Lurija 1968; Garai 1969; 1979; Erős 1984.

36.

A pszichoanalízis mellett igen jelentős volt a Gestalt-pszlchológiának, a behaviourizmusnak, Piaget-nak, valamint a német fejlődéslélektani iskolának (W. Stem, Bühler stb.) a hatása. A nyugati pszichológiai irányzatok korabeli szovjet értékelését tartalmazza A mai pszichológia fő irányzatai c. kötet (Fingert és Sirvindt [szerk.) 1930). A húszak évek pszichológiai orientációiról bővebben lásd: McLeish 1979; Bugyilova 1978; Scheerer 1980.

vó.: Deutscher 1959,165-200. old. Lásd erről részletesebben: Dahmer 1973; Bonss 1983. De Mannak József Attilára és a korabeli munkásmozgalom ideológiá~ára gyakorolt hatásáról lásd: Forgács 1965, 223 - 235. old. De Man korabeli magyar visszhangjábóllásd még: Erdélyi 1927; Hort 1930; 1932, Sándor 1934a; 1934b; Szeremley 1935;Gerome 1935;M. V.1937.

27.

28. 29. 30.

31.

Az "osztálypszichikum" plehanovi ..fogalmára, ~lapozott s, egyben. "kvan;ifikálható", "egzakt" marxista SZOClalPSZlChologla Szapu ,es sztoIJ~~,V, altal kialakított elképzelése nagy hangsúlyt kapott a hatvanas e~~kben fejlodesnek induló szovjet szociálpszichológia belső vitáiban is (lásd: Parigm 1971; Porsnyev 1966; e megközelítésekkel részletesen foglalkozik Pataki 1976; 1977). Lásd pl.: A lelki szegénységről szóló párbeszédes esszét (Lukács 1977). Vö.

Erős

32.

37.

Lásd pl.: Radzihovszkij és Homszkaja 1981; Kozulin 1983.

38.

A Gestalt-pszlchológiának Lurija ifjúkori írásaua gyakorolt hatásáról lásd: Scheerer 1980.

39.

"Amíg a fejlődési folyamatot csupán bizonyos feltételek kozótt konstatáljuk, addig ez a folyamat - mivel a feltételeket sohasem valósíthatjuk meg teljességükben - lényegIleg ismeretlen marad; előre kell tehát lépnünk a meghatározott, előzetesen felvázolt tulajdonságokkal rendelkező cselekvések, eszmék és fogalmak tervszerű kialakításáíg. A világosan megszabott tulajdonságokkal rendelkező jelenségek szisztematikus kialakítása így a pszichológiai kutatás egyik fő módszerévé válik" - írja a Vigotszkij-iskola egyik képviselője, P. Ja. Galperin (1966a, 18. old.).

40.

Lásd:Művészetpszichológia

41.

Bahtyin és Volosinov azonosságáról lásd: I. R. Titunik és Neal H. Bruss elő szavát a Volosinov-kötethez (Volosinov 1976, VI-XIV. old.). Vö. még: Könczöl 1979).

42.

Lásd erről: Bruss 1976. Az orosz formalizmus esztétikája és a Vigotszkij-iskola közös gyökereiről tanúskodik Vigotszklj Művészetpszichológiája, illetve Bahtyin magyarul is kiad ott tanulmánykötete (1976). Nem véletlen, hogy e szerzőket az utóbbi évtizedben a modern strukturalizmus kezdte újra felfedezni - mind esztétikai, mind pszichológiai vonatkozásban.

43.

". . . ezek a csudálatos kombinációk igazak lehetnek az utolsó tizedesjegyig, de a kérdés, amelyre válaszolni akarnak, teljesen hamis. Paraguay lakosainak számát megszorozhatjuk azzal, hogy hány versztányira van a Fóld a Holdtól

A mű korábbi kutatásáróllásd : Krausz és Mesterházi (szerk.) 1981. még: Heller 1976. Az 1918 utáni németországi forradalmi periódussal kapcsolat?~n írta Kors~h, hogy". . . a nagy lehetőség sohasem valósult me~, mivel hlanyoztak valora váltásának szociálpszichológiai feltételei. .. " (IdéZI Jacoby 1~7.9. 79. ol~:) A "baloldali freudizmus" érdeklődésének középpontjában mind~egIg a :,SZOCI~ pszichológiai feltételek hiánya - a ,,szubjektív mozzanat" allt. Lásd errol részletesebben e könyv lll. és IV. fejezetét. Az esztétikum sajátosságának pszichológiai előfeltevéseiről lásd bővebben: 1979. 1946-ban Mannheim Károlyhoz írt levelében Lukács Rubinstein~ek e~t.a k~~yvét javasolja angol kiadásra, mivel ez ~ "Sztáli~-
E

meg: Vigotszkij továbbá Váriné lásd még: Kis 1976, Kozulin

c.

művet

(Vigotszkij 1968).

1946).


231

Ill. rész

, eloszthat uk az elefánt átlagos élettartamával, s min~s a kapott ered meny t , h J "k e'lkul hogy egyetlen számításI hibat "'veleteket elvegez etJu an , , . h 'tévesztheti azt aki arra kivanCSI, ogy ezeket a mu is ejtenénk, és az így kapott szam me~ delme Épp~n ezt csinálják az eklek. , . k az országnak a nemzeti Jove mennyi enne . fil 'f által feltett kérdésre a freudista metapszichologla tikusok: a maIXIsta I ozo la által sugallt választ adnak." (Vigotszkij 1982,326. ola.). .. . .' 'nstrumentalizmusára Garai László hívta fel a figy~lA Vigotszkltlskola saJato,s l V. t kiJ'-iskola számára evidens premisszakent ,A társadalom - IIJa - a Igo sz met. , ' l d ' 'k r Ebben van aL irányzat paradoxona:

44.



, ld" k idens előfeltétele, magL1 e ylszony so lógjai problema mego asa~ ,ev G . 1969 143 old A Vigotszkij-iskoTk blémává az iskola szamara" ( aral , . ')' " d) v~ I pro h fiziológiája de nincs szociálpszichológiájJ" (uo., 152. ol .. lanak van pSZIC o .' bl' 't a következőképpen fogalmazza meg: E ,. bb cikkében Garai a pro erna . . gy uJa " , k" a pszichológia számára fogalmilag assZlml" ... VigotszklJ es mun a~ars~1 .. '. . , az elméletnek a lényeges lálhatóvá tették a termeles fogal,mkl k.o~e~. O~yna~e~bJ'ektumok amelyek műko. az volt hogy bemutatta : a Je e ' I p~ntJa .. , I" 'kozok funkcionálásának mintája szerint működik. Ez asz~ dese a terme eSI esz , .' . Leont ev kimutatta, hogy kulonlemi tevéken.ység ~kkor ;alkt teIJe~e;e~;I~o~ermelő~evékenység struktúrájának böző emben tevekenysege szer e ,. b n a ." . t épul A Vigotszkij-iskola egész elméleti munkap azon a , mmtaJa szerm· I' 'd tt Ahhoz hogy a szemeter"!előtev~k~n~ség ér~elm~zé'~~tbá:siS::~~~~sat~i:~O~y~inak keietkezését me~~ Iyiseg feJlodes enek dmamikaj. , , 't eg kellett ismételni a termeiesI m értsük, a Vlgotszkij-iskola telJesl~m1e9n7Yge 349 old) A termelési viszonyok .' . " k "b "(Garai viszonyok,. vonat ~z~s~ p~~ő szociál- és s~emélyiségpszichológia ("pszichobkok d' h tóm modelljének "ontologizálásával", paradigmap" szen~ ~ 'fila") az osztalyvlszonyo IC o . I! ' .' ~~plikáciÓ szerint a Vigo,tszkIJ-isk~la ins,trume~tali~m~:t ~7:~a:ad~~:a hZaa:~: " asabb fokara, ennYiben ep pen segge n :. " nak egy, m~g . . ' . ,. a Vigotszkij-iskola fent jelzett "korlatamak . klterjesztese es transzlormaclOJa . . Vö, még: Geuter, Hoebig és Thielen 1979; Thielen 1984. ..' . , ., a vonatkozó elgondolásait a hazai szak-

~o~il~o;~:~J-~~~~~n~;sz:ó 7z~:~::;~;i:ál,ta : ~~s~ée:!~~~::;k e~:::~:~~P:~~:::~ let re " mint ,,a targyl tevekenysegne es. letére" irányuló hipotézis formájában (Garai 1969).

46. 47,

232

Vo.: Leontyev 1964, 282-289. old.; Garai 1969,165-216. old.

2.

Amihez nagyban hozzájáruIt, hogy Reich neve a hatvanas évek közepétől egyre sűrűbben bukkant fel a nyugat-európai és amerikai diákmozgalmak ideológiájában, s így könnyűszerrel alkalmazható rá az ,,anarchizmus" vádja. . Vö.: Buda 1971,43-44. old.

. 3.

~~~~~~~nm!m::;m~;;i~~~~r:~!~mt:sz~~ya valamennyi sajátos .humánpS~~~~

45.

1.

Lásd: Gondolkodás és beszéd c. művét (Vigotszkij 1967). I"' 't z általa szerkesztett Lásd erről bővebben: váriné Szilágyi Ibolya e oszava a kötethez (Váriné [szerk.) 1974,5-29. old.).

I

Az Emberismeret c. folyóiratot dr. Kulcsár István idegorvos és Székely Béla pszichológus szerkesztette. Mindketten analItikus (individuálpszichológiai) beállítottságúak voltak, és mindketten részt vettek az illegális KMP munkájában is. A folyóiratból összesen öt szám jelent meg. Az első - még nem tematikus szám 1934. májusi keltezést visel, ezután sorrendben a következő különszámok jelentek meg: l. évf. 2-3. szám: "Az öngyilkos" (1935);11. évf. 1. szám "A pszichoanalízis mellett és ellen" (1935. június); Il. évf. 2. szám: "A tömeg" (1936. janu4r); Il. évf. 3. szám: "Szerelem és ösztönélet" (1936. október). Az Emberismeret a két világháború közötti magyar pszichológia pf(~gresszív törekvéseinek egyik legfontosabb, bár kevéssé ismert dokumentuma; a folyóirat a népfrontpolitika jegyében a magyar és a külfbldi progresszió számo~ jeles képviselőjének (íróknak, szociológusoknak, orvosoknak, pszichológusoknak) adott lehetőséget ahhoz, hogy kifejtsék véleményüket a pszichoanalízisről vagy annak valalJlely konkrét példájáról. A "freudomarxizmus" reichi változatát magának Reichnek egy írása - a Dialektikus materializmus és pszichoanalízis egy ~észlete (Reich 1935) -, illetve egyik "sexpolos " követőjének rövid írása (Teschitz 1936) képViseli. Reich bizonyos hatása érvényesül a folyóirat szerkesztőinek cikkeiben is (Székely 1935; Kulcsár 1936a; 1936b). A Szerelem és ösztönélet szerkesztőségi előszavában írja Székely Béla: "A mélypszichológiai kutatás ... nem állott meg ... a dogmává merevedett fázisnál, s ha megtagadva és az »iskolából« kizártan is, továbbment egy sorsdbntő lépéssel, amikor világosan felismerte a társadalomnak azt a hatalmas szerepét, amellyel az ember szerelmi életébe - a minden1.

233



Nagy Lajos 1930; 1931, Turnowsky 1930; Vas István 1929; 1930), mint a freudi pszichoanalízist az adleri individuálpszichológia marxizáló értelmezésének szemszögéből (Kahána 1930), illetve a dogmatikus marx izmus nézőpont jából(Jeszenszky(Molnár)Erik 1934a; 1934b; 1934c; 1934d; 1934e) bíráló írásoknak. A két világháború közötti magyarországi freudomarxizmusról lásd bővebben : Harmat 1983; 1984; 1986; Kapás 1985; Erős 1986a. rrdekes adalék Reich magyarországi hatásában, hogy Jahn AMa közelmúltban megjelent visszaemlékezés-kötete szerint (Jahn 1982) a harmincas években működbtt magyarországi szocialista orvos szervezet vita ülésein nagy visszhangot váltott ki Reich munkássága. "Világszerte folytak kísérletek a freudizmus ~arxista szemléletű igazolására - írja Jahn Anna. - Főként Wilhelm Reich ez irányú tbrekvéseit ismertetik hozzászólásokban és a szociáldemokrata kerületi pártszervezetek előadásain. ( . .. ) Der Einbruch der Sexualmoral c. főművének, majd Charakteranalyse c. könyvének magyarításával sok-sok éjszakán át bíbelődtem. A szakmaiban Feri [dr. Jahn Ferenc), a nyelvi, stiláris megoldásban magam buzgolkodtam. Sajnos kedvelt, közös munkánk nem szbkkent szárba . Megjelenése reménytelen lévén, befejezetlenül ment füstbe a hónapokig ráfordított munka" (80 -81. old .). A szerző személyes kbzlése szerint a befejezetlen fordítások kéziratai elvesztek. 4.

A Reich életét és munkásságát tárgyaló művek közül elsősorban a következőkre támaszkodtam: Boadella 1973; Burian 1973; Cattier 1969; Dadoun 1975; Laska 1981; Ollendorf- Reich 1975; Sinelnikoff 1970; Rycroft 1971. Lásd még : Erős 1983b. Reich önéletrajzi jellegű művei: Reich 1975; 1976. Színvonalas Reich~lemzéseket és kritikákat tartalmaznak az alábbi kiadványok: Dahmer 1973; Grunberger és Chasseguet-Smirgel 1976; Mitchell 1974; Rieff 1966; Robinson 1967.

S.

Reich analitikusai Isidor Sadger és Paul Federn voltak.

6.

Reich amerikai

7.

Lásd mindenekelőtt a Kurt Eissierrel 1952-ben folytatott beszélgetéssorozat kiadását (Reich 1975a), az Emberek bajban c. önéletrajzi írását (Reich 1976), valamint Az orgazmus [unkciójdnak és a A fasizmus tömegpszicho/ógidjdnak amerikai kiadását (Reich 1973a; 1970a).

8.

Vö. : Reich 1973a, 51-83. old. Lásd még a korai írásait tartalmazó kötetet: Reich 1977.

9.

A karakter problémájával foglalkozó leghíresebb műve a Karakteranalizis (Reich 1933a; átdolgozott és bővített kiadása Reich 1973b.), ennek előzménye Az impulziv karakter (Re ich 1925).

10.

működéséről

lásd

elsősorban:

Boadella 1973; Laska 1981.

Lásd erről főképpen :'Freud 1932,287 -303. old.

l l.

Lásd: Freud 1958b. 84-110. old.

12.

A reichi karakterológia valójában sokat köszönhet Adlernek. Reich 1925-ben így írt Adlerhez való viszonyáról egy Ferenczinek szánt - de soha el nem

I

,I

küldött - levélben : " . . . jelenleg a pszichoanalitikus terápiáról és technikáról szóló könyvön dolgozom. [ . .. ) A lerövidített módszerekről (,llaktív techniku stb.) szóló fejezet felvázolása során elolvastam » Az aktív technika kidolgozásalf című írását, és néhány olyan passzust találtam benne. melyet eddig figyelmen kívül hagytam: Adler azt állította, hogy nem a libido, hanem az »ideges jellem« analízisével kell foglalkoznunk. Jelenlegi elgondolásaim bizonyos hasonlóságokat mutatnak e módosításokkal, de a különbségek sokrétűek és feltűnőek. Majd a továbbiakban : ,liA karakterre vonatkozó vizsgálódások sohasem állnak előtérben a mi technikánknál, és nem játsszák azt a meghatározó szerepet, mint Adlernél - csak akkor alkalmazzuk őket, amikor bizonyos, pszichotikus színezetű, abnormális vonások interferálnak az analízis normális menetével.lf Nos én magam is tanulmányoztam - szorosan kapcsolódva Az (jsvalami és az Énhez - a karakter pszichoanalízisét ... E kutatás fő következtetése alapján úgy tűnt számomra, hogy ... jelenleg a szimptómák analízisét ől olyan terápia felé haladunk, amely a szimptómaneurózisok karakterológiai alapjaival foglalkozik, és hogy igazi és tartós gyógyulást csak akkor érhetünk el, ha sikerül módosítanunk a neurotikus karaktert . . . . (Az én szintjén: az ambivalencia és a narcizmus legyőzése, a szexuális szférában: az »erotikus realitásérzéknekIf, az ambivalencia nélküli, heteroszexuális genetiális libidónak a felépítése.) A nehézség abban rejlik , hogy körülhatároljuk azokat az analitikus szituációkat, amelyek nem a szimptóma-, hanem a karakteranalízishez tartoznak . Ugyanakkor azonban közelebb kerülünk Adler álláspontjához, még akkor is, ha a mi karakteranalízisünk lényegesen különbözik tőle. Ezt becsületesen be kell vallanunk. Az Adlernek tett engedményt kellőképpen ellensúlyozza, ha hangsúlyozzuk a különbséget: nem libido, hanem karakteranalízis (Adler) versus karakteranalízis a libido analizise révén (Freud). " Reich ezután azt fejtegeti, hogy Freudnak Az (jsvalami és az Én c. művében kifejtett "destruktív ösztön "-koncepció megfelel az adleri ,,agressziós ösztönnek". "Freud elgondolása - írja a levélben Reich - pontosan azt jelenti, sőt többet is, a pszichés agresszió biológiai alapján (halálösztön). Ha az önálló rendszerek kiépítésére irányuló törekvés nem lépett volna fel, Adler elmélete közvetlenül a mai eredményekhez vezetett volna anélkUl, hogy le kellett volna becsülnie a libido jelen· tőségét. El kell ismerni Adler eIsőbbségét e tanítás magvának - de csupán magván:i'lc - vonatkozásában, ugyanakkor részletesen ki kell hangsúlyozni a különbségeket. Úgy vélem, ez az álláspont a legjobb védekezés az adleri .l>agresszív ösztön - pszichoanalízis If szembeállítása ellen. Vagy talán tévedek? A mi destruktív ösztönünk valóban oly gyökeresen különbözne Adlerétől? rveken át gondosan tanulmányoztam Adlert és tanításának hosszadalmas fejtegetésekkel álcázott felületességét. De most nem tudok megszabadulni attól a benyomástól, hogy a mai Adler, legalábbis bizonyos vonatkozásokban, egy korábban elkövetett igazságtalanság áldozata. Fontos felfedezést tett, de csakúgy, mint Rank, túlbecsülte jelentőségét. .. " (Rei
234


235



"ultrabiologisztikus" szexualitás~lmélete (vö.: Ferenczi 1929), némi túlzással azt mondhatjuk, hogy Reich két ellentétes pólusnak, Adlernak és Ferenczinek a "szintézisét" alkotta meg) . VÖ.: Dahmer 1973,372-418 . old . 13.

Lásd: Reich 1933a, 180-204 . old.

14.

Reich már a Karakteranalízisben leírja azt a szindrómát, amelyet Fromm "szadomazochisztikus", Adorno és munkatársai pedig "autoriter" vagy "faslsztoid" karakternek neveznek. (lásd erről e könyv IV . részét.)

15.

Lásd: Reich 1970a, XI-XXVII. old .

16.

VÖ . : Reich 1973a, 73. old.

17 .

Lásd erről : Reich 1973a, 73-74.old . A hasonló magyarországi törekvésekrőllásd : Paá11977; Harmat 1984.

18.

Lásd: Relch 1973a, 61-83. old.; 1975a.

29.

Reich szövege azóta több kiadványban is megjelent, különböző nyelveken. Magyarul olvasható részlete: Relch 1935. Legjobb angol nyelvű szövegktadása: Reich (1966) . Könyvünkben mindvégig a filológiailag legalaposabb német nyelvű szövegkiadásla hivatkozunk (Reich 1970b) .

30.

Ezt a dondolatot fejleszti tovább Reich A szexuálmorál inváziójában adás: Reich 1932b.; bővített amenkai kiadás: Reich 197 Sc .).

31.

Magyarul: Reich 1935 .

32.

Vö. : Plehanov 1948,98. old.

33.

Ekkoriban már javában folyt a Retch és Freud közötti "kulturális vita" Freud - aki kezdetben nem tagadta meg rokonszenvét tanítványának szociológiai "kirándulásai" lIánt - egyre inkább elhatárolta magát Reich politikai állásfoglalásaitól és a pszichoanalízis ,,átpolitizálásától". "Az Ön álláspontjának - mondotta Reichnek utolsó személyes találkozásuk alkalmával, 1930-ban semmi köze sincs a pszichoanalízis középútjához . (lhr Standpunkt hat nichts mit dem Mittelweg der Psychoanalyse zu tu n) . . . A mi célunk, vagy létezésiInk célja nem az , hogy megváltsuk a világot." (Reich 1975a, 58. old.) Reich 1932ben az Internationale Zeitschrift fÜT Psychoanalysében megjelentette "A mazochisztikus karakter" c. cikkét , amelyben élesen támadta a halálösztön-hipotézist (Reich 1932c). E tanulmányt Freud olyan szerkesztőségi megjegyzéssel kívánta ellátm, miszerint a szeI2;ő a kommunista párt tagja, és a halálösztönkritika a párt doktIÍnájából következik. E szándékától a berlini szocialista orvoscsoport kérésére elállt , de még ugyanebben a számban megjelent Bemfeldnek az egész "kommunista vitát" összefoglaló és értékelő tanulmánya. A szerkesztőség korrektségére vall, hogy módot adott Reich viszontválaszának közlésére is. Figyelemre méltó, hogy Reich az 1952-es interjúban végeredményben Freudnak ad igazat ("Talán meglepődik - mondotta Eissiernek -, ha azt mondom Önnek, hogy . . . ma ugyanott vagyok, ahol Freud volt 1930-ban") (Reich 1975a, 58. old), elismervén, hogy jogosan tiltakozott a pszichoanalízis politikai célokra történő felhasználása ellen; Relchhel pedig csak azért fordult szembe, mert megtévesztették őt a politika "emocionális pestisének" áldozatul esett tanítványok (Jones , Eitington, Anna Freud és mások) "ármánykodásai" .

34.

A neveléssel kapcsolatos írásait lásd: Bernfeld 1974. riter nevelésről lásd : Sass (szerk.) 1972.

35.

Lásd pl.: Bernfeld 1970; 1980a, 1980b, 1980c. Magyarul : Bernfeld 1936.

.I

l'

,.I:

II

I f

(első

ki-

19.

Lásd pl.: Ferenczi Sándor ide vonatkozó megjegyzéseit e könyv 43 . oldalán .

20.

Az 1927-es bécsi munkásmegmozdulásokról lásd Duczynska 1976, 81-110. old.

21.

A szexuálhigiéniai klinikákról korabeli hazai beszámoló : S. B. 1931.

22.

A szociáldemokrata bécsi városi kormányzat a húszas években nagy súlyt fektetett a modern szociális és egészségl.igyi intézmények kiépítésére - ezen belül nagy szerepet játszottak a mentálhigiéniai, szexuális tanácsadással és terápiával foglalkozó centrumok is. Az ausztromarxlzmus szemléletéhez közelálló adleri individuálpszichológiának különösen jelentős hatása volt a szociálpolitikai, iskolai, egészségügyi stb. reformok kidolgozására (vö.: Ringel, Brandi [szerk.) 1977). A reichi mel1tálhigiéniai mozgalom koncepciójában, felépítésében egyaránt szorosan kapcsolódott a szociáldemokrata reformpolitika e!gondolásaihoz. Ugyanakkor Reich kommunista korszakában - a párt szociáldemokrácia-ellenes álláspontjához híven - egyik legfontosabb feladatának tekintette a ,,reformista" mentálhigiénia bírálatát. Vö.: Reich 1975b, 34-180. old. Ugyanez a szemlélet hatja át például József Attila Az iffúSlÍg nemi problémái c . írását is (1977).

23.

Reich "sexpolos" íráSainak legjobb gyűjteménye : Reich 1966.

24 .

Reich ,,antipolitikájáról" lásd később : 180-186. old.

25.

Vö .: Dahmer 1973, 276-280. old .: Székely G. 1980.

36.

Vö.: Garai 1969.39-53. old.

26.

Vö.: Reich 1933b.

37.

A kötet az ermgráns Sexpol-Verlagnál jelent meg (Reich 1934).

27 .

"Emocionális pestisen . .. olyan emben magatartást értünk, amely egy biopatikus karakterstruktúra alapján az emberek közötti, tehát szociális kapcsolatokban és a megfelelő intézményekben szerveződik vagy tipikusan kifejeződik (Reich 1973b, 256. old.).

38 .

Fenichel, a pszichoanalitikus neuróziselmélet egyik legnevesebb művelője maga is jelentős freudomarxista teoretikus volt. Lásd még Fenichel 1970b; 1972; 1980 .

39.

28.

Lásd: Reich 1975,234-240. old .

Lásd: Sperber 1970; 1978. E törekvések korabeli magyar visszhangja : Szeremley [Gaál Gábor) 1933. .

Bernfeldről

és az antiauto-

236


237

40.



41.

Ernst Simm el úttörő szerepet játszott a kórházi betegek pszichoanalitikus kezelése elveinek kidolgozásában. 1926-ban Bécsben részt vett Bernfeld PszichoanaIfzis és szocializmus c. előadásának vitájában; amerikai emigráció alatt ő szerkesztette az Antiszemitizmus: egy társadalmi betegség c. kótetet (Simrnel (szerk .J 1946). Reich Berlinben a Wilmersdorfestrassén levő "Vörös Blokk" pártsejthez tartozott, számos értelmiségi társával, többek között a magyar Koestler Artúrral együtt, aki A bukott Isten (The God That Failed) c. önéletrajzi művében beszámol e pártsejt történetéről is (Boadella 1976, 81. old.).

42 .

A szexuálreform-mozgalomról lásd: Reich 1975b, 46-84. old . E mozgalom korabeli magyar visszhangjáróllásd: Doktor 1929, W. J. 1930; Neufeld 1932.

43.

Lásd Reich szovjet úti beszámolóját (Reich 1966b). Lásd még : Reich 1975c, 22-26. old. Ott, ahol a polgári osztályuralom megdől, megdől az »erkólcs« is, helyébe új, általános emberi erkölcs lép, s dacára a hiányos lélektani ismereteknek s előkészítésnek, a nemi élet helyes elvek szerint szabályozódik" - írta Nagy lAjos is Nemi szabadság c. cikkében (Nagy lAjos 1976,50. old.) .

Lásd

57 .

A horogkereszt szimbolikájáról szóló fejezetet lásd magyarul is: Reich 1934.

58. 59 .

Lásd főként: Reich 1970a, 3-74 . old . Lásd pl. : Adorno 1967; Marcuse 1973.

60.

Lásd pl. : Neumann 1957; Arendt 1958. Vó . még : Christie és Jahoda (szerk.) 1954; Rokeach 1960; Christie és Geis 1970.

61.

A munkademokráciáróllásd később 182-183. old . A németországi pszIchoanalitikus mozgalom 1933 utáni sorsáról lásd: Brainin és Kaminer 1982.

63 .

Lásd

64 .

A kizárás

65 .

Lásd: Trockij 1970.

66 .

Reich "orgonómiájáról" lásd legrészletesebben : BoadelJa 1973, 103-320. old.; Laska 1981, 81-128. old . Vö.: Dalt mer 1973,41l-418. old .

N. O. Brown 1959 .; vö .: Marcuse 1971,49-50. old.

67.

45.

"A szexualitás nem magánügy, ha folytonosan kitölti a gondolataidat, s ha abban a formában, ahogy eddig létezett, akadályozza a politikai munkát" (Reich 1966c, 254. old.).

IV. rész

Reich magyarországi hatásával kapcsolatban lásd III. rész, 3. sz. jegyzet.

47 .

A SEXPOL-mozgalomnak a rendelkezésre álló források szerint mintegy negyvenezer tagja volt. Lásd erről: Reich 1976,149-157. old.

48.

A szexuálmorál inváziójának (Der Einbruch der Sexualmoral, Relch 1932) bővített angol nyelvű változata A kényszeres szexuálmorál inváziója (The Invasion of Compulsary Sex-Morality) círnmellátott napvilágot (Reich 1975c).

49.

Malinowski Anyajogú család és Ödipusz-komplexus c. tanulmánya magyarul : Malinowski 1936. Lásd még: Malinowski 1972. Róheim Géza Malinowskival szemben úgy véli, hogy az Ödipusz-komplexus univerzális biológiai tény (lásd pl.: Róheim 1933; 1984). Róheim és Reich vitáját a "primitív" társadalom ,,aranykor"-mivoltáróllásd Reich 1975c, 169-202. old. Vö. még : lAsch 1981.

50.

A ,,fasizmusvitáról" lásd: Abendroth (szerk .) 1967; Vajda é. n .

51 .

Lásd : BIbó István fasizmusértelmezés A német politikai hisztéria okai és története c. írásában (Bibó 1986)

52.

E reagáJások dokumentálását lásd: Zur Geschichte .. . 1970. 193~b,

53.

Vö .: Reich

54.

Az anyagjogú társadalom romantikus mítosza legpregnánsabban A szexuálmorál inváziójában fejeződik ki (Reich 1932).

55 .

vó.: Reich 1970a, 360-397. old .

Reich 1933b , 195-200. old .

62 .

44 .

46.

bővebben :

56.

erről :

Dahmer 1973 , 358-399. old .

kbrülményeiről

lásd : Reich 1976, 199. old ., Dahmer 1973. 352. old.

1.

A pszichoanalízis és a marxizmus viszonyával kapcsolatos viták a magyar nyelvű baloldali sajtó (elsősorban a Koru nk. valamint az Emberismeret hasábjain a harmincas évek másodIk feléig folytatódtak (lásd : III . rész 3. sz. jegyzet, valamint Kapás 1984). A harmincas években Angliában is felléptek olyan teoretikusok, akik Marx és Freud szintézisén fáradoztak. Ezek közül R. Osborn Marxizmus és pszichoanalízis. valamint Ch. Caudwell Illúzió és valóság c. műve érdemel különös figyelmet (Osborn 1974; Caudwell 1960). Amerikában a roosevelti korszak intellektuális légköre kedvezett a freudomarxista orientációnak : egy szociálpszichológus, J . F. Brown volt az, aki Pszichológia és a társadalmi rend c. könyvében Marx, Freud és Kurt Lewin eszméinek alapján próbált egy társadalomlélektani rendszert kidolgozni (J. F. Brown, 1936). Az amerikai szintéziskÍsérletekről összefoglalóan lásd: Finison 1977. Franciaországban a magyar származású G. Politzer neve érdemel említést : a jelenkori pszichológiai irányzatok bírálatában és "konkrét pszichológiájának " kidolgozásában 'a pszichoanalízis bizonyos felismeréseire ' támaszkodott (Politzer 1968; 1983). Egészen más szempontból Jean-Paul Sartre is a pszichoanalízis integrációjára tórekedett - egy egzisztencialista értelmezés keretén belül ("egzisztenciális pszichoanalízis" - Sartre 1965). A pszichoanalízis és a marxizmus viszonyának radikális újraértelmezése Franciaországban a második világháború után ment végbe, J. Lacan munkásságához kapcsolódva (vö .: Avtonomova 1974; Erős 1984).

2.

R. Jacoby Társadalmi amnézia c. munkájában ,,negatív pszichoanalízisnek" nevezi a frankfurtiak "kritikai szubjektum-elméletét", amely az individuum

13-54. old .


239



hanyatlásának, a szubjektum eldologiasodásának problémáját ragadja meg (Jacoby 1975,73-100. old.). 3.

Vö.: Arató és Gebhardt (szerk.) 1978, 3-25. old.; Molnár Gusztáv 1978.

4.

Fromm "neofreudista", "humanista" korszakáról jó áttekmtést ad Lejbir 1982,216-235 . old.

5.

Lásd: Fromm Marx emberfogalma c. tanulmányát (Fromm 1961).

6.

Vö.: Freud 1958b.

7.

Ez a hatalmas munka három részre tagolódik. Az első, Horkheimer szerkesztette rész Horkheimer, Fromm és Marcuse elméleti tanulmányait tartalmazza. A második, Fromm által összeállított rész az empirikus vizsgálatok néhány eredményét közli, a harmadIk , Leo Löwenthal által szerkesztett rész a tárgykörhöz kapcsolódó közgazdaságtani, jogi, politikaelméleti, szociálpolitikai és egyéb írásokat tartalmaz. A kötet elemzésére ebben a könyvben terjedelmi okok miatt nem térünk ki. A Studienről összefoglaló képet ad Jay 1973, 124135. old.

Választípus

KérdéstÍpus Radikális

Autoritcr

Bcsorolhatatlan

"pohtikai nézetek"

257

IDO

227

"a tekintélyhez való viszony "

112

228

244

87

108

389

"emberi kapcsolatok" 18.

A sorozat kot etei - Adom6ék művé n kívül: Lo\\'enthal és Guterman 1949: Massing 1949; Bettelheim és Janowltz 1950; Ackerman és Jahoda 1950

19.

A "Berkeley-study" 1978,1983.

20.

A második VIlágháború utám amerikai értelmiség lásd: Lasch 1973.

előtörténetéről

lásd: Jay 1973 , 219-252. old. : Samelson helyzetéről

és dilemmárról

8.

A kutatási beszámoló eredeti német nyelvű kéziratát még a harmincas évek végén lefordították angolra , az angol változat azonban - Fromm és az emigráns Institut far Sozialforschung kapcsolatának megrekedése miatt - kiadatlan maradt. Az 1983-as német kiadás a kéziratos angol változat visszafordÍtása.

21.

Az Adorno -Jaensch párhuzam ért elmezésével kapcsolatban lásd : FrenkelBrunswik 1954 ; Eyferth 1959 ; BrOwn 1965 . Adorno explicit állásfoglalását lásd : Adorno 1959.

22.

Lásd

9.

Lásd: Fromm 1922; 1927; 1931; 1930b; 1931b .

23 .

Az autoritariánlls személyiség - főként módszertam - kritikájának külön kotetet .,zcntdtá: Chflstlc és Jahoda (surk.) 1954 . A művl'l kap cso luto> viták és kfltikák osszcfoglalását lá~d : Klrscht 1967: Saml' lson 1978. 1984 .

24.

Vö.: Kecskeméti 1951; Luchins 1950 .

25.

A pszichológIaI értelemben vett dogmatizmusnak mmt "kognitív stílusnak" az elmélcti leírását lásd: Rokeach 1960.

10.

Vö. : Bonss 1983, 15-22 . old. történetérőllásd : Jahoda

ll.

A marienthali vizsgálat

12.

Fromm és az Institut far Sozialforschung kapcsolatánállásd: Jay 1973,88100. old.

13 .

Lásd pl.: Horkhelmer 1932, 1972 .

14.

Az eredetileg kiküldött 3300 kérdőÍvbői csak egyharmada, 1100 érkezett vissza kitöltve, ennek csak mintegy felét, 584-et tudták magukkal vinni Frommék.

15 .

A deskriptiv és az interpretatÍv osztályozás megkülönbóztetése Fromm akkori kózeli munkaiársától, Paul F. Lazarsfeldtől származik (Lazarsfeld 1937).

16.

Lásd: Fromm 1983 , 256-274. old. A kérdésfeltevés kritikáját és a politikaI beállítódások személyiségbeli gyökereinek SZOCiálpSZichológiai elemzését lásd: Bilhg 1979.

17.

A következő táblázat - amelyet Fromm adatai alapján állítottam össze (Fromm 1983, 227-247. old) - mutatja az autoriter, a radikális és a "besorolhatatlan" (ambivalens, kompromisszumra hajló, ellentmondásos vagy indifferens) válaszok arányának alakulását különböző típusú kérdések esetén .

1983 .

erről

részletesen: Samelson 1978.

240


IRODALOM

Barande. I. (1972): Sandor Ferenc:i. PáriL' Bauer. R. (1955): Der neue Mensch in der sowjetischen Psychologle Bad Neuheim Benjamll1. W. (I 980):AngelusNovus.

Budap~'t

Bernfcld. S. (1936): ,.Az egyszerű férfiplIbertás"(In: Szerelem ésos;:tonélet. Az Emberismeret ktilonszáma, II. évf. 3. sz.~ lll-94. old. Bernfeld. S. (l970):,.Psychoanalyse und old. Abendroth, W. (szerk.): 196'7, Faschismus und Kapitalismus. Theorien liber die sozialen Ursprünge und die-Funktion des Faschismus. Frankfurt am Main.



Ackerman, N. W.-M. Jahoda (1950): Anti-Semitism and Emotlonal Disorder: A Psyc-

hologicallnterpretation. Ne\\ York Adler, A. (1929): The SciC/lCC of Living. Garden City. Adler, M. (1980): "Das

Formalpsychls~he Im histoflSchen Materialismus" . ln: Marxis-

tische Probleme. Beitrage zur Theorie der materialistischen Geschichtauffassung und Dialektik. Stlltt)!art. 1-17. old. Adorno, Th. W. (1951):Minima Moralia. Frankfurt am Main Adorno, Th. W. (1959): "Starrhelt und Integration". Psychologische Rundschau, 3. sz. 292-294 old.

Sozialmnll,'~ln:Gcnk

bzerk.),1970. 11-17.

Bernfeld. S. (] 970): "Die komI1lunisti,che Di,km,ion um dIC P,yehoanalY'l' und Reichs »Wicderlegung der rodestriebhypothl·'l·«". ln: Gente (SLel k.). 1970. 81153. old. Bernfeld, S. (1974): Ausgewiihlte Schriften .A ntiautoritiire Erz ~ehung und Psychoanalyse", l-3. köt .. Frankfurt am Mam ' Bernfeld. S. (l 97 5): Sisyphe ou les limites de I·éducatlon. l'ál'l7s. (I·!ső német kiadás: 1927.) Bernfeld . S, (I 980a) : "h( Psychoanaly>e eine Weltanschauun)!?",ln' Dahmer (szerk.). 1980. I. kót. 113 -121. old. (Első megjelené,: 1928.) Be rnfcld, S. (l980b): "DIC Tantalu,-sItuation. Bemerkungen zum "kllI1linclkn ÜberI ch«" , ln: DahI1ler (szerk.), 1980.1. kot.ln-l38.old. (L1ső I1IegJekIH~': 1931.)

Adorno, Th. W. (J 967). "Dic rcvidlerte I'~y<:hoanaly~e". ln: M. Horkhclmer- Th. W. Adorno, Reden und VortrÖl(e (Soclologil'a II.) Frankfurt am Mall1, 94 -112. old.

Bernfeld. S. 0980c): "Zur SUblimierungs-theoric".,ln : Dahmcr blel k.l. 19HO. l. kot. 139-149. old. (Első megjelené>: 1931.)

Adorno, Th. W. (1968) :-"SoclOlogy and psychology." New Left Review

Bernfeld, S.-S. Cassllcr-Bernfeld (1981): Baustellle der Frelld -Biographik. Frankfurt am Mam

Adorno, Th. W. (1969): "ScICntiflc E.xpcrienccs of a European Scholar in Amcnca". ln: D. Flcming-B. Ballyn (,zcrk.): The lntellectual Migration Europe and America 1930-1960. Cambndge, Mass. Adorno, Th. W. (1976a): "Az elmélet és empíria viszonya a szociológiában", ln' Papp Zsolt (szerk.), 1976. 505-515. old. Adorno, Th. W.

(l976b): "Bevezetés", ln: Papp Zsolt (szerk.) 1976. 164-253. old.

Bcttdhcim. B, - M. Jano\\ itz (950): Dynamics of Prejudice. New York. Bibó István (1942): "A német politikai hl,zténa okai é~ történcte", ln: Bibó htván: Válogatott tanulmányok. Budapcst 1986.1. köt. 365 -482. old. BihovszkiJ. B. (1923): ,,0 mctodo!oglcscszklh o~znovanYljah p,zihoanalityicsl'szkovo ucsenyija Frcjda ", Pod znamenyem markszizma. 11-11, 'z. 158-177. old. Blhovszkij, B. (1926): ..Geneonomlcseszkic voz7rcnyija I'rcjda" Pod znamenyem

Adorno, Th. W. (1978): "Freudlan theory and the pattern of fascIst propaganda". ln: Arato és Gebhardt (szerk.) (1978) 118-137. old.

markszizma. 9-10. sz. 178-194. old.

Adorno, Th. W.-c. Frenkel-Bruns\\'ik-D. Levinson-N. Sanford (1950): The Autho-

BIllJg, M. (1978): Fascists. A Social Psycho logica I View of the National Front. London

ritarian Personality. Ne\\' York

Birnbach I M. (1961) : Neo-Freudisn Social Philosophy. Ne" York

Arato, A. - E. Gebhardt (szerk.) (1978): The Frankfurt School Reader. New York

Boadella, D. (1973): Wilhelm Reich. The evolution ofhis work. Chicago

Arendt, H. (1958): The Origins of Totalitar.ianism. New York Avtonomova, N. Sz. (1974): '"Jacques Lacan pszichoanalitikai koncepciója". Valóság, 5. sz. 37-43. old. Bahtyin, M. M. (l976):A szó esztétikája. Budapest Bakan, D. (1958): Freud and the Jewish Mystical Tradition. Princeton. Toronto

242

Bókay Antal (1980): "Pszichoanalízis, freudizmus és manizmus kapcsolata József Attila világképében". Literatura. 2. sz. 248-266, old. Bókay Antal-;-Jádi Ferenc-Stark András (1981): "Köztetek lettem én bolond ... " Sors és vers József Attila utolsó éveiben. Budapest (1 AK füzetek, 3.)

243


Deutscher, I. (1959): The Prophet Unarmed. Trotsky 1921 ~1929. New York

Boyer>, R. (;,zerk ) 1975: Psychologl cal Man Ne\\ York

Doktor Sándor (1929): "Max Hodann és a szexuáhs forradalom". Korunk, old.

Brainin, E.~l. Kammer (1982): "Psychoanalyse und NatlOnalsozialismus" Psyche, ll.

989~1012.

old. Bra\\ n, N. O. (1959): Life against Death The psychoanalytic Meaning of History, ;'Z.

Mlddleto\\n, Conn .. 1959. Bro\\ n, J. I·. ( 1936)' Psychology and the Social Order. New York, London


Duczynska Ilona (1976):Bécs

~

1934

~

471~472.

Schutzbund. Budapest

Dvorak, J. (1978)' "Kokain und Mutterrecht. Die Wl<~dercntdcckung von Otto Gross (1877 -1920)". Neues Forum, jul.~aug. 52 ~68. old. EJzenstein, "Sz. M.

Eizenskin~W.

Reichhez." Fi/mvi/ág, 6.

SZ., 36~37.

old.

Bru", N H. (1976): .. V N Volo;1l10V and the structure of language m FreudJanJsm.",

Ellenberger , H. (1970): The Discovery of the Unconscious: The History and Evolution of Dinamic Psychiatry. New York

In'Volo~Inov, 1976.1l7-14R.old.

ErdélYI Kálmán (1927): "Megbukott-e a marxIzmus?" Korunk, 391 ~393. old.

Buda Béla (szerk.) (1971)' A pSZichoanalízis és modern irányzatai, Budapest

Erős Ferenc (1976): "Pszichikum és tevékenység a mal szovjet pszichológiában" . Magyar Pszichológiai Szemle, 5. sz. 501 ~508. old.

Brown, R. (1965): Soczal Psychology. Ne\\ York Propriety of the Erich Fromm Document Center. For personal use only. Citation or publication of material prohibited without express written permission of the copyright holder.

De Man, H. (1927): Zur Psychologie des Sozialismus. Jéna

Bonss, W, (983)' "Krltlsche TheOrIe und Fmpl[\sche Sozialforschung' Anmerkungcn zu einem FallbelsPlel" ln: ('romm 1983. 7 ~46. old.

Buda Béla (1976) .. Fcrencll Sándor munkássága és életműve a ma! tudományos ismeretek fényében". Magyar Pszichológiai Szemle, 3. sz. 1971. 276~292. old. Bugyilova, E. A. (1978): A filozófia és a szovjet pszichológia. Filozófiai problémák a szovjet pszichológiában. Budapest Burian, W. (1972). psychoanalyse und MarxlSInus. Eine intellektuel/e Biographie

Wilhelm Reichs. FrankIurt am Mam Cattler, M.(l969): La vie et I'oeurre du Docteur Wilhelm Relch. Lausanne Chmtie, R.-F. L. GClS(szerk.) (!970)·StudiesinMachiavellism. New York Chnstle, R.~M. Jahoda (szerk.) (1954): Studies in the Scope and Method of The Authoritarian Personality. Glencoc Cremerim, S. (1981) (szerk.): Die Rezeption der ps)'choanalyse in die Soziologie, Psychologie und Theologie Im deutschsprachigen Raum bis 1940. Frankfurt am Main Dadoun, R. (1975): Cent fleurs pour Wilhelm Reich. Páms Dahmer, H. (1973)' Libido und Gesellschaft. Studien uber Freud und die Freudsche Linke. Frankfurt am Main (2. átdolgozott kiadás: Frankfurt am Mam, 1983.) Dahmer. H. (1975): "psychoanalyse als Gcsellschaftstheorie". Psyche, 992~1010. old. Dahmcr, H. (;,zerk.) 1978: Sándor Ferenczi: Zur Erkentniss des Unbewussten. Munchen Dahmer, H. (szerk.): 1980. Analytische Sozialpsychologie, I-II. kot. Frankfurt am Main Dahmer, H. (1983): "Versaumtc Lcktionen, Aut\iitzc von André Breton m deutscher

Übersetzung".Psyche, 2. sz. 144~169. old Danziger, K. (1-979): "The socJaI origins of modern psychology" ln: A. R. Buss (szerk.): Psychology in Social Context. New York, 27 ~45. old. Decker, H. (1977): Freud in Germany: Revolution and Reaction in Science. New York

Erős

Ferenc (1979): "Életpszichológia és művészetpszichológia: Lukács György l' In: Bálint Éva (szerk.): A Kozvetítö. Egy irodalom tanár emlékezete. Budapest, 221 ~241. old.

jelzőrendszer-elméletéről".

Erős

Ferenc (1982): "A fasizmus társadalom-Iélektanáról". Pszichológia, 2. sz. 279~ 295. old.

Erős

Ferenc: (1983a): Bevezetés Jacques Lacan Hamlet-tanulmányához, Helikon Világirodalmi Figyelő, 3~4. sz. 363~374. old. Erős Erős

2. sz.

Ferenc (1983b): "Wilhelm

Reichről" Medvetánc, 2~3. sz.155~185.

Ferenc (1986a): AKorunk old.

cÍmű

old.

folyóirat és a pSZichoanalízis. Pszichológia,

293~307.

Erős

Ferenc (1986b): A tudásszociológia viszonya a szociálpszichológiához. Janus 1986/1. sz. . ' Eyferth, K.: (1959.): "Starrheit und Integration". Psychologische Rundschau, 3. sz. 159~169. old.

Eysenck, H. ~Wlson, G. (1973): The Experimental Study of Frudian Theories. London Faludi lv.án (1930): "A mai orosz nő "Korunk, 487 ~492. old. Federn, P. (1919): Zur Psychologie der Revolution: Die vaterlose Gesellschaft. Bécs Feiler, A. (1930): "A kollektivizálódó ember. (Az orosz kísérlet tapasztalatai)". Korunk, 334~340. old. • Fenichel, O. (1970a): "RezensIOn : Wilhelm Reich, Dialektischer Materializmus und Psychoanalyse", ln: Gente (szerk.) 1970. 31 ~36. old. (Eredetileg megjelent: 1931.) Fenichel, O. (l970a): "Rezension : W. Reich: DialektJscher Materialismus und Psychoanalyse", ln: Gente (szerk.) 1970. 31 ~36. old. (Első megjelenés: 1934.)

245


Freud, S. (1946):Mózesésaz egyistenhit. Budapest. Fenichel, O. (1970b): "Über die Psychoanalyse als Keim emer zukiinftigen dialektischmaterialJstIschen Psychologie ", ln: Gente (szerk.) 1970. 229-250. old . (Első megjelenés: 1934.) Fenichel, O. (1972) : psychoanalyse und Gesellschaft (A ufsatz e), Frankfurt am Main



Fenichel, O.' (1980): "Die Bereicherungs-Trieb", ln : Dahmer (szerk .) 1980. 1. köt. 181-195. old. (Első megjelenés: 1934 .) Ferenczi Sándor (1918): Lelki problémák a pszichoanalízis megvilágftásában. Buda-

(Első

megjelenés: 1939)

F~eud, S. (l958a) : "Thoughts for the times on war and death " In' Fr ud' O· . VitY mi th U . . e . n creat/N a e ncollscous. ,Papers on the psycho/OKY ofart, literoture, love, religion. e\\ York, 206-235. old . (Elso megjelenés: 1915.) Freud, S. (l958b): "Some character-types met with ln psycho-analytic Freud: On and the Unconscious. Papers on the psychology of ture, love, religion. New York, 84-110 . old . (Első megjelenés: 1916 .)

C~e~tivity

k I .

:~;r li~er:~

Freud , S. (1982a):Esszék . Budapest

pest Ferenczl Sándor (1922): " Pszichoanalízis és társadalompolitika " , Nyugat, 554 -555.

Fre~~, S.y9~2b): "Rossz közérzet a kultúrában". In: Freud 1982a 327-409 ld (Elsomeg]elenes : 1930.) , .0 .

old. Ferenczi Sándor (1929): Katasztrófák a nemi működés fejlődésében. Pszichoanalitikai

Fre~~, S,. (19~2c): "A pszichoanalízis foglalata" . In: Freud 1982a 407-474 ld (Elso me&Jelenes: 1940.) , .o .

tanulmány. Budapest Fest, J. (1970): The Face of the Third Reich. New York Fingert, B. A. ._ Slrl'indt. M. L. (930) :Osznovnije tecsenyija szovremennij pszihologii.

Freud, S. (983): "A pszichoanalitikai mozgalom története" In' Pléh Csaba ( k) Pszichológiatörténeti szöl'eggyűjtemény kgyetemi jegyzet). BUd~pest II . sz;~9' : 294. old. (Korábbl magyar kiadás : 1936;első megjelenés ': 1914.) , . resz, -

Moszkva - Leningrád Fmlson, L. _ Moore, J. W. (977): "Freud and/or Marx: Assimilation and contrast in the history of pSZIchology " (előadás-kézirat) . Ne\\ York

Fridman, B. D. (1925): "Osznovnije pszihologicseszkije vozzrenyija Frejda I tyeorija lsztoncseszkovo matyeriahzma". In: K. KornYllov (szerk .) : PszihologzJa i markszizm Moszkva .

Fischer, R. _ Fischer, E. 0977): "Psychoanalyse m Russiand." In: Die Psychologie des 20 Jahrhunderts, III. kot. 122 -126 . old . Z ÜIich

Fromm, E. (1922): Das jüdische Gesetz. Ein Beitrag zur Soziologie des Diasporajudentums. Heidelberg

Fleming, D. (1967): "Attitude: history of a concept" . Pcrspectives in American His-

Fromm, E. (927). "Der Sabbath". Imago

tory. 287 -365. old Forgács László (1965): József Attila esztétikája . Budapest

Fromm , E. (1930): "Der Staat 'als Erzieher. Z ur Psychologie der StrafjustIz" . Zeitschrift für Psychoana/ytische Pedagogik

Foucault , M. (1981): "MI a szerző?" Világosság, 7. sz. (Melléklet.) 26-35. old.

Fro~m, E. (1.931a): Die Entwicklung der Christu sdogma s. Eine psychoanalytische Studle zur socla/psych%glschen Funktioll der Religion. Bécs

Frenkel-Brunswik , E. (1954): "Further Explorations by a Contributor to The autloritar/on Persona lity" . In : Christie és Jahoda (szerk .) 1954. 227-775 . old. Freud. A. (1973): Norma/it y and Path%gy in Childhood. Harmond ..... orth

Fromm, Imago E. 0931b): "Zur PsychologlC des Verbrechers und der strafenden Gesellschaft". Fromm, E. (1941): Escape from Freedom. New York

Freud, S. (1921): Massenpsychologie und Ich-Analyse. Bécs, 77 -86. old.

Fromm, E. (1961) : Marx 's Concept of Man. New York

Freud, S. (1930) : Das Unbehagen in der KU/lur. Bécs.

Fr~:nm , E. (1970a): "Über Methode und Aufgabe emer analytischen SozlalpsychologIe . In: Gente (szerk.) 1970.129-154. old. (Első megjelenés: 1932.)

Freud, S. (1933): Neue Folge des Vorlesungen zur Einführung in die psychoanalyse. Bécs. Freud, S. (1932): Bevezetés a pszichoanalízisbe. Huszonnyolc előadás. Budapest.

Fromm , E. (l970c): The Crisis of Psychoanalysis. New York

(Első megjelenés: 1916-1917.) Freud, S. (1937) :Az Ösvalami és az Én. Budapest. (Első megjelenés : 1923 .)

Freud, S. (1943): A lélekelemzés legújabb eredményei.

Debrecen.(Első

1933 .) Freud, S. (1945):Egy illúzió jóvője. Budapest. (Első megjelenés: 1927.)

Fromm, E. (l970b): "Psychoanalytic characterology and its rclevance for social psychology" . In : Fromm 1970c, 135-158. old.

megjelenés:

Fro~m, E. (l970a): "The theory of moth:r right and its rdcvance for social psychology In. Fromm 1970c. 84-109. old. (EI~o megjelenés: 1934 .)

Fromm, E. (973) : The Anatomy of Human Destructlveness. GreenWlch, Conn .

247


Hannat Pál (1986): Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis. Bern , , " , 'd '" ln ' A po/ga'ri szociológia Fromm, E. (1974) : "A felmeresek tortenete es mo szerel .. .története 1917-1949 közott (szóveggyűjtemény , egyetemI Jegyzet), Budapest, I. kót. 255-261. old . Fromm , E. (1980): "Psychoanalyse und Politik". ln: Dahmer (szerk ,) 1980 . l. kót. 150-157 . old . (Első megjelenés: 1931.) From , E. (1983): Arbeiter und Anges/elite am Vorabend des Dri/ten Reiches. Eine soziaipsychologische Untersuchung. München Fromm , E. (1984):A szeretet művészete , Budapest



Gaál Gábor (1939): "Freud halála", Korunk , 882-884. old . Galperin, P. J. (1966a) : "Methods, facts and theories in the psychology of formation of mental actions and concepts". ln : XVl/I. International Congress of Psychology. Abstracts, III. köt. Mo szkva, 8-10. old . ' P J (1966b): Az értelmI cselekvések kialakulására vonatkozó elméletek " GaIpenn, . . fejlődése ", Magyar Pszichológiai Szemle, l. sz. 96-127 . old,

Harms, E. (1977): "Carl Gustav Jung, défenseur de Freud et des Juifs. Un chapltre de l'histoire psychiatrique européenne sous le joug nazi". Cahiers de psychologie jungienne, 12. sz. 8-33 . old. Heller Ágnes (1976) : " A lelki szegénységrő!. Lukács György dialógusa". In : Portré· vdzllltok az etika történetéből. Budapest, 423-432. old. Heller Ágnes (1978) :Az ösztönök. Az érzelmek elmélete, Budapest Heller Ágnes - Vajda Mihály (1970): "Családforma és kommunizmus ". Kortárs, 10 . sz . 1655-1665. old. Hermann Imre (1974): "A magyar pszichoanalitikai irodalom kezdetei a Freud-Jung levélváltás tükrében". Orvosi Hetilllp, 50 . sz . 2999-3002 , old . Hermann István (1964) : Sigmund Freud vagy a pszichológia kalllndja. Budapest Hermann István (1982) : "Freud, az esszéista". In: Freud, 1982a. 7 -22. old. Horkheimer, M. (1932) : "Geschichte und Psychologie". Zeitschift fÜT Sozialforschung.

Garai LászlÓ (1969) : Személyiségdinamika és társadalmi lét . Budapest

Horkheimer, M. (szerk .) (l936):Studien über Autoritiit und Familie, Párizs

Garai László (1979), "A pszichológia tudathasadása , A termelés·elv és egy egységes • pszichológIa lehetősége", Világosság, 6, sz . 343-351 . old.

Horkheimer, M. - Adorno Th. W. (1947): Dialektik der AufklJirung. Amszterdam Horkheimer, M. (1972): "Die gegenwartige Lage der Sozialphilosophie und die Auf· gaben eines Instituts fűr Sozialforschung". In: Sozialphi/osophische Studien. Frankfurt am Main

Gay , P. (1978): Freud , Jews and Other Germans. Masters and Victims in Modernist

Culture. New York Gente, H, P. (szerk .) (1970): Marx ism u s, Psychoanalyse , Sexpol. Frankfurt am Main Gerome, P, (1939) : " Hendrik dc Man ideológIája". Korunk , 769-774, old. (1979)' Ein Mann fűr alle Jahreszeiten ". '" Geuter, U, - Hoeb ·19 W, - T'hlelen M. Psychologie Heu/e, 1979, május 72-78. old. Grunberger, B, _ Chass iguet'Smirgel J. (1976) : Freud ou Reich? psychanalyse et

Illu sion. Párizs ' A (1928) .' " Ein neuer Feldzug gegen den MarxIsmus" , Un/er dem Banner G ye b onn,. des Marxismus. 4-5, sz. 44-67. old, Haber mas, J. (\968): Erkenntnis und Interesse. Frankfurt am Main. Habermas, J. (\971): A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, Budapest Hacker Bonska (1931) ' " Az új orosz házasság. " Századunk , 302-307, old . Halle, F. W. (1933): " A házasság új formája", Korunk , 46-49. old. Hanák Péter (1975) : Magyarország a Monarchiában. Tanulmányok. Budapest Hanák Péter (1979) : " VIszonylagosság és látszólagosság a századforduló Monarchlájá· ban ". Világosság, 4 . sz. 215-223 . old . . Harmat , P. (1983): "WIlhelm Reich und Ungarn ", Psychoanalyse, l ,sz . 47 -52. old . Harmat, P. (1984) : " Psychoanalyse und MarxIzmus

ln

Ungarn 1908-1980". Psyche ,

Horkheimer, M. - Adorno Th . W. (1973) :AspectsofSociology. London Horn, K. (1972) : "Psychoanalyse-Anpassungslehre oder kritische Theorie des Sub· jekts." In: Psychoanalyse-kritische Theorie des Subjekts. Amszterdam . 263-300. old. Hort

Dezső

(1930): "A legújabb Hendrik de Man". Korunk, 891-894. old.

Hort

Dezső

(1932): "Hendrik de Man :Massen und Führer". Századunk

International Institute of Social Research. A report in its history, aims and activities. New York Illyés Gyula (1981):Beatrice apródjai. Budapest Jacoby, R. (1975): Social Amnesia. A Critique of Conformist Ps)lchology from Ad/er to Laing. Boston Jaensch, E. R. (1938): Der Gegentypus. Psychologisch4nthropologische Grund111gen deutscher Kulturphilosophie, ausgehend von dem, was wir úberwinden wollen. lipcse Jahn Anna (1982): Krónika emberközelben. Budapest Jahoda, M. (1983) : "The emergence of social psychology in Vienna : An exercise in long-term memory". British Journal of Social Psychology. 22 . 343 -349 . old. Jahoda, M. - Lazarfeld, P. - Zeisel, H. (1933): Die Arbeitslosen von Marienthal. Ein soziographischer Versuch. lipcse

3. sz. 255-259 . old.


249

Janik, A. _ Toulmin, S. (1973): Wittgenstein's Vienna. London . . A h' t f the Frankfurt School and Jay M (1973): The Dialectical ImagmatlOn. IS ory o the 'lns;itute of Social Research 1923-1950. Boston, Toronto ' Kautsky und Freud". ln: Der . d O (1924): "Zur PsychologlC erMasse. .



::;:~~~~e Marxismus. Festgabe zum 70. Geburstage von Karl Kautsky.

Jena, 589-604.

old. r ." . ) Erik (1934a)' Dialektikus materializmus és pSZIchoana IZIS . Jeszensz k Y (M o Inar .", ' 1969) Koru nk, 294 _298.,450-454.,547 -553. old. (Ujra megjelent: MoJnar . . ' ) E 'k (1934b)' Gyermeklélektan, jellem és lélektani IrracionahzJeszenszky (Mo Inar n . mus. Korunk, 814-820. old. ' ) E'k (1934c)' Válasz az előbbiekre. Korunk, 774-775. old. Jeszenszky (M o Inar n . \I' M (1977)' The Austrian Mind. An inte/lectual and social history 1849Johnston, " . . - . 1918 Berkeley, Lo, Angeles, London Jones, E. (1973): Sigmund Freud élete és munkássága. Budapest József Attila (1977): "Az il]úság nemi problémái". In:

Művei. Budapest, 172-181.

F

~. Jung, C. G. (1934): "Zur gegcnwartlgen Lage der Psychotheraple". Zentralblatt ur

Psychotherapie, 7. sz. 1-16. old. . V psychoanalyse und Marxismus" . ln: Sandkühler (1970.) 66-136. old. Junnyec, ." ....." _ 07. Kahána Ernő (1930): "A modern pszichologm es a szocializmus .Korunk,687 7 , 797-805. old. . . és marxIzmus . . a a két világháború kő, I ' (1984)' A pszichoanalIZIs viszony Kapas stvan 't'eoretikusainak munkásságában (egyetemi szakdolgozat). Budazótti Magyarorszag pest . N (1924)' O tom sz csem nye szledujet szojegyinjaty markszizm". Pod . " , ' KarJev,. znamenyem markszizma, 12. sz. 50-58. old. 'choanalil1kus nevelés Oroszországban". Koru nk, 812Kádár Imre (192 6) : "PszI 815. old. Kecskeméti, p. (1951): "Prejudlce in the catastrophlc perspective". Commentary, március • KJnszki Imre (1922): "Egyén és demokráCIa". Nyugat, 556-558. old. . 0'11 h' R C (1967): Dimensions of Authoritarianism. Lexmgton KJfscht, J. P. - I e ay . . . I" k d t ." Magyar PszicholóKis János (1967): "Vigotszkij és a marxista pszicho ogla ez e el . giai Szemle, 6. sz. 966-lOU". old. Kiss Endre (1978): A "k. u. k. világrend" halála - Bécsben. Budapest Kiss Endre _ Nyíri János Kristóf (szerk.) (1977): A magyar filozófiai gondolkodás

a századelőn. Budapest

KIine, P. (1972): Fact and Phantasy in Freudian Theory. London. Kolako\\\kl, L. (1975): "The psychoanalitic theory of culture". ln: Boyers (szerk,) 1975,27-56.0Id .. KolIontaj, A. (1919):A dolgozó anya. Budapest KolIontaj, A. (1922):A család ésa kommunizmus. New York KolIontaj, A. (1972): lzbrannije sztatyi i recsi. Moszkva KolIontaj, A. (é. n,): A szerelem útjai. Marosvásárhely Kolnal Aurél (1920): Psychoanalyse und Soziologie. Zur Psychologie von Masse und Gesellschaft. Bécs Kornyilov, K. (szerk.) (925): Pszihologija i markszizm. Moszkva Kozulin, A. (1984): Psychology in the Utopia. Cambndge, Mass, Kónczöl Csaba (1975): "Mihail Bahtyin - a viták kereszttüzében", Literatura, 3-4. 49-66. old. Krausz Tamás - Mesterházi Miklós (szerk.) (1981): A "Történelem és osztály tudat" a húszas évek vitáiban, l-IV. kót. Budapest Kulcsár István (1936a): "Egyén és tömeg". ln :,A tömeg. Az Emberismeret különszáma, II. évf. 34-54. old. Kulcsár István (1936b): "A nemi erkölcs" ln: Sz!!relem és osztónélet. Az Emberismeret különszáma, 68-80. old. Lahtyin, K. (1928): "Novije putYI v pszihopatologii". Pod znamenyem markszizma. l. sz. 153-172. old.

Lasch, Ch. (1973): The Agony of the American Left. Harmondsworth Lasch, Ch. (1981): "The Freudian Left and Cultural RevolutJOn". New Left Review, szept.-okt. 23-43. old. Laska, B. A. (1981): Wilhelm Reich in Selbstzeugnissen und Bilddokumenten. Reinbek bei Hamburg Lazarsfeld. P. (1937): "Some remarks on the typological procedures in social research". Zeitschrift für Sozialforschung László Oénes (1933): "Az orosz prostitúcióellenes küzdelem". Korunk, 834-836. old. Le Bon, G. (1913):A tömegek lélektana. Budapest Lejbin, V. M. (1982):Pszichoanalízisés neofreudizmus. Budapest Leontyev, A. N. (1964): A pszichikum fejlődésének problémái. Budapest Leontyev, A. N. (1979.): Tevékenység, tudat, személyisél' Budapest leseI, N. (1971): Die Odysee des Marxismus. Auf dem Weg zum Sozialismus. Bécs


251

Lobner, H. - Levitin, V. (1978): "A short account of Freudism. Notes on the history of psychoanalysis in the USSR". Sigmund Freud House Bul/etin, 1 . sz. 5-30. old. Lorenz, E. (1919): Zur Psychologie der Politik. Klagenfurt Lorenz, K. (1965) : Das sogenannte Böse. Naturgeschichte der Agression. Bécs Lorenzer. A. (1970) : Sprachzerstórung und Rekonstruktion. Vorarbeiten zu einer Metatheorieder Psychoanalyse. Frankfurt am Main Lorenzer , A. (1976) : Die Wahrheit der psychoanalytischen Erkenntnis. Ein hútorischmaterialistischer Entwurf. Frankfurt am Main


. . Malony, N. H. - North G. (1979) ' The ft future : an historic dialogue on the v~l~e f ~ ~re of an IUUslOn - an iUusion of the on Freud". Journal of the History of the Be'/za r.e g1l ~etween Oskar Pfister and Sigmund VIOra SCIences, 2. sz . 177 -186 . old. Mann , Th . (1970a) : "Freud helye a moder II '" mánYOk, l. köt. Budapest, 113-138. old. n sze emtortenetben" ln : Válogatott tanulMann, Th. (1970b) : "Freud és a jövő" ln ' Válo 269-290. old. ' . gatott tanulmányok, l. köt. Budapest,

Lowenthal, L. - Guterman,N. (1949): Prophets of Deceit. New York Propriety of the Erich Fromm Document Center. For personal use only. Citation or publication of material prohibited without express written permission of the copyright holder.

Ma?nowski, B. (1936) : "Anyajogú társadalom és Öd ' és ösztönélet. Az Emberismeret kül '" . Ipusz-komplexus". In: Szerelem . onszama, II. evf. 3. sz. 3-31. old. Malinowski, B. (1972): Baloma. Válogatott írások . Budapest

Luchins, A. S. (1950) : "Personaüty and Prejudice . A critique" . The Journal of Social Psychology, 79-94. old.

Marcuse, H. (1957): "Theory and Thera 200-202. old. py

In

Freud." The Nation szeptember 28.

Lukács, G. (1922) : "Freud 's Massenpsychologie". Die Rote Fahne, május 22. Lukács , G. (1927) : "Eine Marxkritik Im Dienste des Trotzkismus ." Die Intemationale, 10. sz . 189-191. old. Lukács György (1946): (levele Mannheim Károlyhoz). MTA Lukács-archívum Lukács György (1965a):Az ész trónfos;táso . Budapest Lukács György (1971) : Történelem és osztálytudat. Budapest Lukács György (1975) : A heidelbergi művészetfilozó/ia és esztétika - A regényelmélete. Budapest Lukács Gyórgy (1977) : "A lelki szegénységrő!. (Egy levél és egy párbeszéd) " /ffúkori művek. Budapest, 537 -551. old .

In:

Lurija, A. R. (1923) : P:zichoanaliz v szvetye osznovnik tendenci; Szovremennoj pszihologii. Kazany Lurija A. R. (1925a) : "Pszihoanaliz kak szisztyema moniszticseszkoj pszihologil" In : KornyiJov (szerkPszihoanalogija i markszizm, Moszkva, 1925 Lurija, A. R. (1925b): "Psychoanalyse als System einer monistischen Psychologie". Russische Psychoanalytische Vereinigung, 15. Sitzung, 1924. május 29. Internationale Zeitschrift far Psychoanalyse, l. sz . 136-137. old . pszihologii. Pod zna-

Lurija, A. R. (1968) : "Vigotszkij és a magasabb rendü pszichikus mányozása" . Magyar Filozófiai Szemle, l. sz. 184-193. old .

működések

tanul-

Lurija, A. R. (1975 .) Válogatott tanulmányok. Budapest Lurija, A. R. (1979) : The Making of the Mind : A Personal Account of Soviet Psychology. Cambridge, Mass.

252

Marcuse, H. (l 972b): Eros and Civi/jzation . . London. (Első megjelenés : 1955.) . A PhIlosophicai Inquiry into Freud. Marton Magda (982): "Nem-tudatos folya t k ' . , lélektanban". hZichológúz, 2. sz. 157 -193. :~ .o vlzsgalata es értelmezése az általános

Lukács György 0965b) : Az esztétikum sajátossága. Budapest

Lurija, A. R. (1926) : "Principalnijc voproszi szovremennoj menyem marksz iz ma , 4-5 . sz . 129-139. old .

Marcuse, H. (1972a):An Essoy on Liberation. Harmondsworth

Marti, J. (976) ; "La psychanalyse en Ru . . Critique, 346. sz. 199- 236. old . sSle et en Umon Sovietique de 1909 a 1930." Massing. P. (1949); ReheaTillI for Destructi N on. ew York Mátrai László (1976) ;Alapfát vesztett felépltmény B d , . , , . u apest Matra.1 Lászlo (1977): A kultúra történetisége. BUdapest McLelSh, J . (1975); Soviet Psychology: Histor Th Mill y , eory, Content. London er, J. (I?81); ,Jnterpretations of Freud's Jewish " of the Behavlorrzl Sciences, 17 . köt. 357 -374. old . ness . Journal of the History Molnár Erik (1969) ; ,,Dialektikus ., materializmus és PSZichoanalízis" . In .' v..u.ogatott tanulmányok. Budapest Molnár Gusztáv (1978) .' " GramscI,. Lukacs , m' " '. 464-474. old . • arxlzmus ... , UJ Sympoliium, 10. sz. M. F. (1930) ; .,Az erotika nélküli ország". Korunk 899M V . ' ' 901. old .. . . (1937). "Hendnk de Man pályafutása" Nagy Lajos (1930) ; •.Nemi szabadsag' "J(, 'kKorunk, 1071-1073. old. . orun, (5) 6. sz. 500-504 old '. Nagy Lajos (1931) ; ,,A modern házasság". Korunk, 389-391 N ill A . old. e , . S. (1972) ; Libres enfants de Summerhill. Párizs ' . , I Neufeld Béla (1931)' .A t ' 420. old. ., arsadalml realitas és a neurózisok". Korunk, (6) 6. sz. 415-

253


Neufeld Béla (1932): ,,A ,zexuálreform világligájának V. nemzetkózl kongresszusa".

Kornnk. (7) 7-7. 'z. 822-824. old. Neufeld Béla (1933): "P~zlchoanalíZl' és marxizmus". KO/unk. 340-344. old. Neufeld Béla (1934a): ,,A fasizmus tómcglékktana". Kornnk, (9) 2. sz. 124 -127. old. Neufeld Béla (l934b): ,,A pSZIchoanalízIs értéke és értelme." Korunk. (9) 10. sz. 772·- 744. old. Neufeld Béla (1936): "Frcud Z'lgmond". Koru nk , (11) 6. sz. 493-497. old.



Neumann, F. (1957): The Democratic and the Authoritarian St,'te. Essays in Political

and Legal Theory. Glcncoc Nyíri KrIStóf (1980): A Monarchia szellemi élete. Budapest

Radzihovszklj. Jt: D (1981)'. . ,A .R. Lunja I L. Sz. Vigot ,zk rv' d' L. A. - .Hon1>Zkaja ' " IJe go I s/.otr:ldnVlcscsztva)". Vesztn ,k 'k' .' lj 14. Pszichologija, 2. sz.·66-78. old. .II mos. olszkovo lmylversz/tyeta szer (pe

Relch, W. (1925): Der triebhafte Charakter. Bécs Relch, .W. (1929): "Dlalcktlcsc>zklj matycrialmll I " markszlzma. 7-8. sz. 180-206. old. I p,zllOanaliz . Pod znamenyem Rcich, W. (1930): Geschlechtsrelfe. Enthaltsamkeit, Ehemoral. Béc, Relch, W. (1932a) : Der sexuelle Kampf der Jugend. Berlin Relch, W. (1932b): Der Einbruch der Sexualmoral. Berlm • Reich W.' (] 93 ?c) D'I m . '1' . I des' Todc:tricb"sl un/l;~~ ~~:It 11" ~ harackr. Ei~~e ,c"ualokonomi~chc WlcderPsychoanalyse, 303-351. old. el cr Hl ung~z\\allgc, ./nternationale Zeitschrift fia

lcgun~

Ollendorf-Relch, I. (1975): Wilhelm Reich. Das Leben des grossen psychoanalytikers und Forschers. aufgezeichnet von seiner Frau und Mitarbeiterill. München

Reich, W. (1933a): CIlaracterallalJ'se Technik und Gr praktizierende Analytiker, Bécs ré,zlctét lásd

Osborn, R. (1974): Marxisme et hychanalyse. Párizs

RClCh, W. (1933b): Massenpsychologie des Faschismus . Koppclllag.1 ' I ' · - Praga . - ZUllch . .

P. Licbermann Lucy (1932): "A polgári

nő tár,adalmi helyzete". Századunk, 449-450.

old. Paál János (1977): "p'ychoanalyse m Ungarn ". ln: Die Psychologie des 20. Jahr·

hunderts. ZÜrich, Ill. köt. 103-115. old. Papp Zsolt (szerk.) (1976): Tény, érték, ideológia. A pozitivizmus.vita a nyugatnémet szociológiában. Budapest Parigm, B. D. (1971): Osznovi szocialno.pszihologicseszkoj tyeorii. Mo~zkva Pataki Ferenc (1966): Makarenko élete és pedagógiája. Budapest Pataki Ferenc (1976): Utak és válaszutak a mai szociálpszichológiában. Budapest

(M;gy~rul

dia

fi

.

I~l~ Rc7:; 1~1~3~~udlerende

und

:;~~hd.W~Ernst ~rell) (1934a):

Wasist K/assenbewusstsein ? Ein Beitrag::urDiskussion .. le euformlenmg der Arbelterbewegung. Kop Cllhá '1 - P . . (Magyarul részletét lásd 1I1: RClch 1983.) P g. raga - Zumh. 1934.

Reich, W. (1934b): ,A .llcmz,'!Iszul'ÍJlizmus Koru nk. 212 -215. old.

. propagandaja é, a kampóskcreszt"

' Reich, W. (19 34c): Dial('ktischer Materialisl/llls und Psl'cllOanalvse . ' Koppen Ilap .

.

~elch, W. (1935a): "PSZIchoanalízis és 'zociahzmus" ln' A .h f" es ellen. Az Emberismeret kúlönszáma , II . c'v!' " l ~z. . 67'- 73'. old.psZ/c oa/lll IZIS mellett

P'ataki Ferenc (1977): Társadalomlélektan és társadalmi valóság. Budapest

Reich, W. (1935b): "ÜbcrlJlick über das Forsch . 'b' Zeitschrift für politische Ps)'chologie undS' / k ung~~e let der ScxualokoIlOlnJC". . eXlla () 'OIlOIll/e, 5 -13. old .

. Pálóczi-Horváth Gyórgy (1948): Freud vagy egy illúzió eredete. Budapest

Relch, W. (1939): Die Naturliche Orgamsation . Koppenhága der Arbeit in der Arbeitsdemokratie.

Pctrov,zkij, A. V. (1967): [sztorija szovjetszkoj psz ihologii. Moszkva Pinkevits, A. (1931):,,A mal oroSz pedagógia alapelvei". Kornnk, 354-359. old. Plehanov, G. V. (1948):A marxizmus alapvető kérdései. Budapest Politzer, G. (1968): Critique des fondaments de la psychologie. Párizs Politzer, G. (1983): "Az absztrakt és a konkrét kettőssége a pSZichoanalízisben és a konkrét pszichológia problémája". ln: Pléh Csaba (szerk.): Pszichológiatörténeti szoveggyűjtemény (egyetemi jegyzet). ll. rész, 376-391. old. Popper, K. R. (1964): The Poverty of Historicism. New York

Reich, W. (l960):Selected Writings. New York W. (I 966a) : Sex-Pol Essays, 1929-1934. (Ed .b, Reich, ) Le e BaxandalI). New York . ~~IC(hE' I~' (19.66 b): "P'ychoanalysls lJl the Sovlet Umon. ln: Reich (1966a)' 17 -78

.

somcgjcenes:1929.) 1

.

.

~;~c~27~' ~~:66(C~: ./~h~~clzKing tfhe scxual problem of youth". In: RClch 1966a amp der Jugend (1932) t I ' t' . '

.. exue e lásd m: Reich 1983.)

u o so ejczete. (Magyarul

~cich, W. (1970a): The Mass Psych%gy of Fascism. lasd;n: Relch 1983.) New York (Magyarul részletét

Popper, K. R. (1973): The Open Society and !ts Enemies. London Porsnyev, B. F. (1966): Szocialnaja pszihologija i isztorija. Moszkva

255 254 Eroes, F., 1986: Pszichoanalizis, Freudizmus, Freudimarxizmus (espec. chapter IV >Kitekintes: Pszichoanalizis es szocialpszichologia,< pp. 185-217, Bundapest (Gondolat) 1986.

Reich, W. (1970b) : "Dialektischer Materí'alismus und Ps}choanalyse". In : Sandkühler (szerk .) 1970 . 137-189 . old . Reich , W. (1970c) : "Grundsatzc zur Diskussion Uber die Neuformierung der Arbeiter· bewegund". In : Gente (szerk.) (1970) 311-316. old. (Magyarul részlet ét lásd in . Reich 1983.)



Reich, W. (1973a): The Function of the Orgasm. New York

Rokeach , M. (1960) : The Open and Closed Mind. New York Rycroft, Ch. (1971) :Reich. Glasgow Samelson, F. (1978): "From race psychologyi to »Studies in PrejudiceC' : Some observations on the thematic reversal in social psychology". Journal of the History of Behovioral Sciences, 256-278. old . (előadás

Reich, W. (197 3b) : Chorakteranalyse, Frankfurt am Main

Samelson, F . (1983) : "The Authoritar/an PenoNllity and its Antecendénts" kézirat). Toronto

Reich , W. (1975a) : Reich Speaks of Freud. Wilhelm Reich dis-:usses his work and his relationship with Sigmund Freud. Harmondsworth

Sandkühler, H. J. (szerk.) (1970) :hychoanalyse und Marxizmus. Dokumentation einer Kontroversie. Frankfurt am Main

Reich, W. (1975b) : The Sexual Revolution. Toward a selfregulating character·tructure. New York. (Magyarulrészletét lásd in :Reich 1979 , 1983.)

Sartre, J . -P. (1965) : Az egzisztenciális pszichoanalízis . In: Köpeczi Béla (szerk.): Az egzisztencializmus. Budapest. Sass, H. W. (1972) : A ntÚlutomare Erziehung oder die Erziehung der Erzieher. Stuttgart

Reich, W. (197 5c): The Invasion of the Compulsory Sex-Morality. Harmondsworth Reich, W. (1976) : People in Trouble. Volume Two of The Emotional P/ague of Mankind' . New York

Sándor Pál (1934a) : " Hendrik de Man revíziója". Korunk , 729-736. old . Sándor Pál (1934b) : "Hendrik de Man" . Korunk, 642-648. old.

Reich, W. (1977) : Fruhe Schriften 1 . Köln

Scheerer, E. (1980 .) : "Gestalt Psychology in the Soviet Union . I. The Period of Enthusiasm " . hychological Research, 41. 113-132. old .

Reich, W. (1979) : ,A szexuális forradalom (szemelvények)". (Fordította és összeállította Gelléri András.) Új Symposion, júl. -aug.

~chmidt, V. (1924) : hychoanalytische Erziehung in Sowjetruss/and. Ber/chi aber das Killderheim-Laboratorium in Moslcau . Bécs

Reich, W. (1980): "Zur Anwendung der Psychoanalyse in der Geschichtsforschung". In: Dahmedszerk.) 1980.'1. köt. 181-195 . old. (Első megjelenés: 1934.) .

Schneider, M.(1973):Neurose und K/assenlcampf. Reinbek bei Hamburg

Reich, W. (1983) : " Válogatott írások." Medvetánc, 2-3 . sz. 187-231. old.

American Historicai Review 328-347 . old. Shils, E. (1954): "Authoritarianism : » RightC' and» Left.r. In :Christie és Jaboda (szerk.) 1954.

Rejsznyer, M. (1923) : "Problemi pszihologü v tyeorü isztoricseszkovo matyerializma". Vesztnyik szociaűszticseszkoj akagyemii. Ricoeur , P. (1970): Freud and Philosophy : An Essay on Interpretation . New Haven, London

Schorske, C. E. (1973): "Politics and Patricide in Freud's Interpretation of Dretlm,".

Simmel, E. (szerk.) (1946) : Anti-Semitísm. . A SocÚlI Disease. New York

Rieff, Ph. (1973) : The Triumph of the Therapeutic. Harmondsworth

Siemsen, A. (1924) : "Psychologische Voraussetzungen des Sozialismus". In : Jenssen (szerk .), 1924.

Ringel, E. - BrandI, G . (szerk.) (1977) : Ein Österreich er namens Alfred Adler. Sein Individuaipsychologie - Rúckschau und Ausblick. Bécs

Sirvindt, M. (1930): Pszichoanalíz. In: Fingest-Sirvindt (szerk.) 1930, 126-152. old.

Roazen, P. (1968): Sigmund Freud : Political and Social Thought . New York

Sontag, S. (1983) : A betegség mint metafora. Budapest

Roazen, P. (1979) : Freud and his Fol/owers. Harmondsworth. (Első kiadás : 1971.)

Sperber , M. (1970) : Alfred Adler oder das Elend der Psych%gie. Bécs - München Párizs

Robert, M.(l974) :D' Oedipea Moise. Freud et la con science juive. Párizs Robinson, P. (1967) : The Freudian Left. New York Róhei m Géza (1933) : "A primitív ember". In : Lélekelemzési tanulmányok. Budapest , 9-29. old . - Róheim Géza (1984) : Primitfv kultúrdk pszichoanalitikus vizsgálata. Budapest

Sinelnikoff, C. (1970) : L'Oeuvre de Wilhelm Reich. Párizs

Sperber, M. (1978) : Individuum und Ge,el/schaft. Versuch einer 110zialen Charakterologle, Stuttgart Stora-Sandor, J . (1973) : Alexandra Kol/ontal: rnarxisme et révolution sexuelJe. Párizs Sulloway, F. J. (l 987) : Freud. a lélek biológuSll. Budapest, előkészületben . S. B. (1931): "Férfiak és nők a szexuális tanácsadóban". Korunk, 291-293. old.

256


257



Szabó Miklós (1978) : "Politikai gondolkodás és kultúra Magyarországon a dualizmus utolsó negyed századában" . ln: Hanák Péter, Mucsi Ferenc (szerk .): Magyarország története 1890-1918. Budapest, 873-1002. old .

Varjas Sándor (1912b): "A freudizmus kritikája (A morál keletkezése)" Huszadik Század , 574-583 .• 710-718 . old .

Szapir, I. D. (1926) : " Frejdizm i markszizm " .Pod znamenyem markszizma, 69-87. old .

Varjas Sándor (1915) : "A háború a pszichoanalízis szempontjából" . Huszadik Század, 40-350. old.

Varjas Sándor (1913) : Az álomról. Freud álomelmélete. Budapest

SzapIr, I. D. 0970): "Freudismus, Soziologie, Psychologie" . lu deO! Aufsatz von Wilhelm Reich »Dialektischer Materialismus und Psychoanalyse«. ln: Sandklihler (szerk.) 1970. 189-246. old.

Varjas Sándor (1926): lsztorija novoj fi/oszofii. Moszkva

Székely Béla (1935): "A mélylélektan szerepe a mai nevelésben". In:A pszichoanalízis mellett és ellen. Az Emberismeret külónszáma. Budapest, JI. évf. 1. sz. 78-86. old.

Varjas Sándor (1971): "A filozófia története és a tórténelem marxIsta filozófiája". In : Válogato tt filozófiai tanulmányok. Budapest. 293-349. old.

Székely Béla (1936): A Te gyereked. A modem gyermeknevelés kézikönyve. Budapest

Varjas Sándor (1979): "A freudizmus és annak kritikája a marx izmus szempontjából". ln: N y íri Kristóf (szerk.) :A magyar marxista filozófia a két vildgháború között. Budapc~t. 97 -119. old.

Székely Gábor (1980) :A Komintern ésa fasizmus. Budapest Szentgyörgyi Anna (1930) : "Három forradalmár nemzedék". Korunk, 584 - 588 . old . Szeremky László (Gaál Gábor) (935): "Hendrik úc Man vagy a tervek tcrvc".Korunk 382-383. old. Szercmley László (Gaál Gábor) (1933): "A lélektan krízise - a krízis lélektana". Korunk, 339-340. old. Szilágyi Vilmos (l 979): Mélylélektan és nevelés. Budapest

Varjas Sándor (1916) : A háborús szenvedélyek növekedése és fogyása. Budapest

Vas István' (1929) : " A polgáro;ág lélektanához". Korunk , 796-401. old. Vas István (1930) : "A mai tóm.:glélektan ellentmondásai". Koru nk, 14-20. old . Váriné Szilágyi Ibolya (szerk .) (1974) : A pszichikum és a tevékenység a mai szovjet pszichológiában. Budapest Vigotszkij, L. Sz. (1967) : Gondolkodás és beszéd. Budapest Vlgotszkij, L. Sz. (1968) : Művészetpszichológia. Budapest

Sztoljarov, A. (1970): "Der Freudismus und die »Freudo-Marxistencr. In: Sandkühler (szerk.), 1970. 287 -310. old .

Vigotszkij, L. Sz. (971): A magasabb pszichikus funkciók fejlődése. Budapest

Tariska István (1948): .. A freudizmus mint az Imperializmus házi pszichológiája". Forum, 3. sz. 799-804. old.

Vigotszkij. L Sz. (982) : "Isztoricseszkij szmiszl, pszihologicseszkovo krizisza ". ln: Voproszi tyeorii i isztorii pszihologii (Szobranyije szocsinyenyij tom pervijJ. Moszkva, 291-436. old .

Thalhdml'r. A. (1925/26) : ,.Die Auflösung des Austromarxismus ". Unter dem /Jan ner des Marxizmus, 474-557. old. Thielcn, M. (1984): Sowjetische Psychologie und Marxizmus . Geschichte und Kritik. Frankfurt/Ne" York Trockij, l. II 970): The Revolution Betrayed. Ne\\" York

Turno\\"sky Sándor (1930): "A tömeg és természete". Korunk , 1-10. old. Vajda Mihály (é. n.) : .. Tömegmozgalom és diktatúra" (Politikai-szocIOlógiai tanulmány a fasizmusról) . Budapest (kéZirat) .

Varjas Sándor (1911): .. Freud elmélete az aesthcsis 226. old.

keletkezéséről" .

W. L (1930): .,A szexuál-reformliga koppenhágai kongresszusáról". Századunk, 3839. old. lalkind. A. B. (1924a): "Nyervnij markszizm iti - panicseszkaja krityika'?" znamenyem markszizma, 12. sz . 260-274. old.

Trockij, L. (1971): littérature et révolution. Párizs

VajnsteJn. N. (1924) : "Markszisztkaja a pszihologija ili patologicscszkij Pod znamenyem markszizma , 12 . sz. 471-496. old .

Volosinov, N. N. [Bahtyin) (1976): Freudianism : A MarxisI Critique. Magyarul: ln Bahtyin : A beszéd és a valóság. Bp . 1986.7 -114. old.

marxizm .. ..

pod

Zalkind. A. B. (1924b) : Ocserki kulturi revoljucionnovo vremenyi. Moszkva letkin. C. (1983) : Visszaemlékezések Leninre. Budapest Zur Geschichte ... (1970): •.zur Geschichte der Sexpol-Bewegung". ln : Gente (szerk .) 1970. 155-181.old.

MÜl'észet, 214-

Varjas Sándor 0912a): ,.A Freud-féle pszichoanalízis". Huszadik Század, 207-224. old.

258


259



A fedélterv Nagy László munkája

eTK Nyomda, 860592 Budapest, 1986 Felelős vezető: Raffay Rusztem




A kiadásért felel a Gondolat Könyvkiadó igazgatója Felelős s.lcrkesztő:

Berényi Gábor Tóbi Attila szerkesztő: Végh Judit

Műszaki vezető: Műszaki

Mcgjdcnt 16,5 A/5 ív terjedclemben, az MSZ 5601-59 és 5602-55 szabvány szcnnt


ZÁRSZÓ. Veröffentlichungen auch von Teilen bedürfen der schriftlichen Erlaubnis des Rechteinhabers

Recommend Documents