ZÁRÓVIZSGATÉTELEK
POLITOLÓGIAI ALAPFOGALMAK
1. A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolata, történeti típusaik. Általános bevezetés: • A gazdaság meghatározó szerepe történelmi tendencia. Mindig meghatározó szféra volt egy adott társadalomban. o A gazdaság meghatározta a politika mozgásterét. o Gazdaság és politika dinamikus kapcsolata. • DE! A modern társadalomban kialakuló politikai szféra, funkcionális önállósulása után, mivel alternatívák között választ, alakítja a gazdasági rendszert. • A történeti és földrajzi, társadalmi dimenziót tekintve a gazdaság és a politika kapcsolatának számtalan variációja jött létre. o Ezért helyesebb társadalmi-gazdasági-politikai formációkról beszélni. o Vannak forma specifikus jegyek: Tulajdoni viszonyok, munkamegosztási kérdések. • A gazdaság mindig keretet biztosít, körülhatárolja a lehetséges alternatívák mozgás terét. Jellemz i: o Mindig konkrét. o Mindig többféle alternatíva közötti választás lehet ségét biztosítja. o DE! Az alternatívák nem egyenérték ek. Értékítélett l függ, hogy ki mit választ. o DE! A választás nemcsak értékrend, hanem az adott társadalomban és id ben jelentkez érdekkonfliktusok mentén történik. o Az alternatívák közötti választás politikai döntések formájában alakítja a gazdasági rendszert, új kihívásokat és lehet ségeket teremtve. o Az adott keretek mentén érvényesül a politikai rendszer célkit z és irányító, alternatívák közötti választó szerepe. Történeti típusok a kapcsolatrendszerben: • I. csoportosítás: o Szempontok: Gazdaság és politikai szétválasztottsága. Milyen a közöttük lév kapcsolata a közvetítés szempontjából? Melyik létszférának van dominanciája? o Eredmény: Gazdaság és politika szétválás nélkül. • Pl.: sközösség. o Itt még egyik szféra sem alakult ki önállóan. o Vallási, vérségi és tradicionális viszonyok hatnak. • Pl.: ázsiai államdespotizmus (ókori Egyiptom). o Megjelentik az önálló közhatalmi szféra, de a politikai közvetlen termelési funkciót tölt be. o Politikai intézmények és kapcsolatok egybefonódtak a vallási, termelési és rokonsági intézményekkel és folyamatokkal. Gazdaság és politika elválása, de közvetítések nélküli kapcsolata. • Pl.: görög és római rabszolgatartó társadalmak. o Politikai szféra a domináns. o „civil társadalom a politika rabszolgája volt.” (Marx) • Pl.: Germán, feudális forma. o Közvetítés nélkül csúsznak egymásba a létszférák. o DE! Eltér módon m ködnek. o A magán és közszféra egymásba fonódik. Magánszféra, a gazdaság közvetlenül politikai jelleg . o A gazdaság dominanciája lassan fejl dik ki. o Fontos választóvonal: polgári forradalom és vívmányai. Gazdaság és politika elválása és közvetítéseken keresztül megvalósuló kapcsolata. • Pl.: Klasszikus kapitalizmus kora. o Gazdaság egyértelm dominanciája. Szabadpiac, éjjeli r állam o Gazdaság er s autonómiája a politikai szférától.
2
Egy irányú közvetít mechanizmus a gazdaságtól a politika felé. Érdekcsoportok, testületek formájában, pártok, közvélemény. Pl.: Hadikommunizmus, tervgazdaság o Politika er s dominanciája egyirányú közvetítéssel. o Politikai szféra totális primátusa. o Gazdasági racionalitás és törvényszer ségek nem m ködtek. Pl.: Fejlett kapitalista társadalmak o A gazdaság dominanciája kétirányú közvetít mechanizmusok mellett. A rendszer jelent s szerepl i: érdekérvényesít csoportok, pártok, testületek. DE! Az állam kiterjedten szabályozza a gazdasági viszonyokat és állami tulajdon is létezik. o Mindkét szféra autonómiája érvényesül. Pl.: Diktatúrából (tervgazdaság), demokráciába (piac gazdaság) történ átmenet során. o Politika dominanciája, fokozatosan kifejl d , kétirányú közvetít mechanizmusokkal. o Politikai tevékenység visszaszorulása saját érvényességének területére. o
•
•
•
2. Az érdekviszonyok és az érdekérvényesítés típusai. Általános bevezetés – A társadalom érdekviszonyai: • • • • •
•
• • • •
•
Az érdekrendszer politikai akaratok, és cselekvés formájában csatolódik be a politikai rendszerbe, ezrét annak egyik legfontosabb tartalmi összetev je. A politikai rendszer is ráutalt az érdek szervezetek munkájára. o Ld.: EU. A politikai rendszer hatékony funkcionálást biztosítja tehát a hatékony érdek becsatornázást. Érdekérvényesítés nemcsak demokratikus politikai rendszerekben van. o DE! A demokratikus rendszerek igyekeznek mindezt formalizáltan és nyilvánosan végezni. Az érdekek politikai természet ek, hiszen minden esetben politikai akarati objektiválódásra törekszik. o Minden politikai berendezkedés érdekviszonyokban gondolkodik és preferál egy meghatározott érték és érdek rendszert, illetve a továbbiakban ez alapján szelektál. o A politikai vezetés a társadalom irányításakor a társadalom érdekviszonyaira kíván hatni, mert így képes végrehajtani saját társadalompolitikáját és tovább építeni politikai bázisát. Az érdek olyan személyiség elem, amely legközvetlenebbül határozza meg az egyének és a csoportok politikai gondolkodását és magatartását. o Az érdek a szükséglettel van a legszorosabb kapcsolatban. o A szükségletek hierarchizáltak. Az érdek szükségszer en konfliktusos szituációban válik meghatározóvá. F ként a pártoknak van fontos szerepük az érdekek közvetítésében, az érdekartikulációban. o „Pars pro toto” elve. o Az általuk képviselt érdekeket általános társadalmi érdekként fogalmazzák meg. Az érdektörekvések a politikai és a többi társadalmi alrendszer között funkcionálnak. Az érdektörekvéseknek meghatározott transzformációs folyamata van, hogy politikai döntés legyen bel le. o 1. szakaszban az érdek megjelentik egyéni vagy mikro szinten. o 2. szakaszban az érdek csoportérdekké integrálódik. o 3. szakaszban kifejezetten az érdek politikai szintre lép. Politikai követelés lesz. Esetleg ideológiai töltetet is kap. Nyilvánosságot keres és kap. Konfliktusos formák megjelennek. Az érdekek közül példaként a gazdasági érdekeket hozzuk (Bihari szerint a gazdasági érdekek kiemelked k, mert átpolitizált gazdaságban és ökonomizált politikai rendszerben élünk): o A gazdasági érdekek körül sok pénz forog kockán, így a konfliktus mindig élesebb. o A gazdasági érdekek természete, hogy zérus összeg játék, ez is növeli a konfliktus élességét. o A gazdasági érdek viszonyok csoport- és közösségi viszonyokhoz köt dnek.
3
o o
Több embert érint ugyanaz a dolog, ezért hajlamosak közösen fellépni (integrálódás). Egyéni érdekek osztály- vagy csoport érdekként jeleni meg és társadalmi szinten is megjelennek. • „Mi és k konfliktus” problémája Ezek csak a demokráciában érvényesek. A gazdasági érdek törekvések hatalmi pozíciók megszerzésére törekednek. Akár személyes összefonódások is megvalósulnak. Pl.: Berlusconi. Az érdektörekvések alapvet célja: a nekik megfelel tartalmú döntést érjék el a politikai rendszerben. Legyen bel le politikai döntés. A politikai döntés egybeolvasztja a politikai akaratot az érdekkel.
Az érdekérvényesítés típusai: • •
Sokféle formája van, de legtöbb a demokráciában alakulhat ki. Demokráciában találunk: o Spontán, burkolt és nem szabályozott érdekérvényesítés. Pl.: munkalassítás. Ez még diktatúrában is megvalósuló forma. o Tárgyalásos érdekképviselt és érdekérvényesítés. Pl.: sztrájkok Nagy tömegek által kedvelt forma. DE! Ad hoc formák és csatornák az érdekképviseletre. El nye, hogy tárgyalásra mindkét fél hajlandó. o Szervezett érdekérvényesítés. Szakszervezetek, szakmai szövetségek, korporációk széles tömegekre támaszkodó eszköze. Hivatásos szakemberek, politikusok, intézményesített csatornákon történ rendszeres tárgyalása. o Lobbizás. Kialakulása: USA. Ma összefonódik a PR és a Marketing eszközökkel…stb. o Informális érdekkijárás. Befolyásos személyek és politikusok informális találkozása. F leg a diktatúrákban van kiemelked szerepe. o Állami (parlamenti és önkormányzati) érdekképviselet: Nem túl hatékony, de fontos és nélkülözhetetlen. A területi érdekérvényesítés egyetlen lehet sége. DE! A kisebbségek parlamenti képviseletének kérdése is gyakran napirendre kerül.
4
3. A politikai döntések Általános bevezetés: • A politikai döntéses közvetítenek a politikai és a gazdasági rendszer között. • A politikai és a gazdasági rendszer közötti közvetít k: o Gazdaságból a politikai rendszerbe törekv érdekek, akaratok, követelések és támogatások (input). o Politikai rendszerben keletkez döntések, amelyek a politikai hatalom akarati elhatározásai, a hatalom kényszerít erejével támogatott célkit zések (output). • A politikai döntések: o Hatalmi mechanizmusok szembet n és jellegzetes megnyilvánulásai. o Tükrözik a hatalmi viszonyokat, a hatalom jellegét és min ségét. o Mindig a politikaelmélet középpontjába állt a döntések vizsgálata. Ld.: közigazgatás tudomány, szervezetszociológia és játékelmélet. Döntéselméleti alapok: •
•
• • •
A döntés a legáltalánosabb értelemben vett alternatívák közötti választást jelenti. o F bb típusai: Interperszonális viszonyok döntései. Társadalmi folyamatokat irányító politikai döntések. Szervezeti döntési folyamatok. o Az alternatívák mindig konkrétak, hierarchizáltak és társadalmi szituációhoz kötöttek. A döntési alternatívák sohasem egyenérték ek. o Minden vezet i tevékenység alapvet eleme. A politikai rendszer hatalmi-irányító rendszere: o Olyan szervezetek rendszere, amelynek f feladata, hogy döntéseket hozzon. o 3 f funkciója: döntéshozatal döntések végrehajtása végrehajtás ellen rzése o A döntés szervezeti magatartás. Az egyes döntések rendszerszer en összekapcsolódó folyamatok alkotóelemei. o Az alternatívák közötti választás lesz kíti a következ választást. Az alternatívák közötti választást megel zik a döntés el készít és követik a döntést realizáló tevékenységek. Döntési folyamatok szakaszai: o Döntési feladatok felmerülése. o Információszerzés o Döntési variánsok kidolgozása o A Választás (sz kebb értelemben vett döntés). o A döntések végrehajtásának megszervezése. o A döntések végrehajtása o A végrehajtás ellen rzése (visszacsatolás) o Újabb döntési igény felmerülése. DE! ez csak egyfajta csoportosítás.
Optimális és/vagy kielégít en racionális döntések: • A döntéshez szükséges feltételek: o Alternatívák objektív léte. o Döntési szituációhoz köt d relatív mozgástér. o A választás felel s vállalásának lehet sége. • Az optimálisan racionális döntést korlátozó tényez k: o A döntést hozók ismereteinek hiánya o A döntés végrehajtásról és annak körülményeir l való információ hiánya o Az optimális alternatíva megvalósításához szükséges eszközök hiánya o A döntést ellenz k hatalma és autonómiája.
5
Már Max Weber is felhívja a figyelmet a bürokrácia ilyen jelleg tendenciájára. Valamely ideológia és annak tartalma. A döntési folyamatok demokratizáltsága Döntéshozó személyével kapcsolatos problémák: Érdekeltség kérdése. Tényleges lehet ség a döntés meghozatalára. A döntés elmélet központi problémája: racionálisan optimális döntés meghozatala o Oskar Lange: A praxeológia feladata, hogy segítse a döntéshozók munkáját és el segítse az optimális döntések születését. o Herbert Simon: Nagyon határozottan tagadja az optimális vagy teljesen racionális döntések meghozásának a lehet ségét. Miért? • Mert az emberi gondolkodás se nem teljesen racionális, se nem teljesen irracionális. A döntések meghozatalakor „kényszer racionalitásra” kell törekedni. A sikeres döntéshozó „kielégít döntések” meghozatalára törekszik. o Barnard: „Nem szabad olyan parancsokat kiadni, amelyet azt alárendeltek nem tudnak vagy nem akarnak teljesíteni”. o o o
•
A politikai döntések jellemz i: • A politikai döntés érdek és értékkötött politikai alternatívák közötti választás. • Mindig érdekmeghatározott akarati elhatározások. • Hatalmi viszonyokhoz köt dnek. • Szervezeti keretben születnek. • A döntés eszköz. o A hatalom a döntések intézményes birtoklása az érdekek érvényesítése céljából. • A döntésekben különböz racionalitások elegye jelenik meg. o A legfontosabbak: politikai, szakmai, gazdasági racionalitások. • Különbség van: o Döntési variáns: Egy már eldöntött, tágabb cél érdekében megoldási módot kijelöl fogalom Eszköz jelleg . Általában a hivatásos döntés el készít apparátus dolgozza ki. o Döntési alternatíva: Stratégiai jelleg és jelent ség . Politikai er viszonyok alapján születik meg. Távlati cél jelleg • Demokratikus politikai döntéshozatal jellemz je: o Többségi elv biztosítása. o Kisebbségi vélemény védelme. o Döntési alternatíva állítás szabadsága. o Döntési folyamatok nyilvánossága. o Információ források alternativitása. o Utólagos korrekció lehet sége.
6
4. A politika fogalma és a politika fogalmánk történeti változásai Általános bevezetés: • Mi a politika? o Érdekvezérelt akaratok harca. o De! Ennél pontosabb definíciót nem akar adni a könyv. • Az érdekek által tagolt társadalmi berendezkedés megszületésével hívta életre az állami intézményeket. • A politika, mint a társadalmi viszonyok és az emberi magatartás sajátos tartalma mintegy 5-6000 éve része az emberiség történetének. • A polgári forradalmak kora fontos fordulópont: o Politikai viszonyok, tevékenységek, és intézmények önállósulása, koncentrálódása ekkor alakult ki. o Politika önálló alrendszerré vált. o El tte: „politika a gazdaságba zártan” m ködött. A politika összetev mozzanatai: érdek, akarat, hatalom: • A politikai tevékenység már a korai szakirodalom szerint is hatalmi viszonyokhoz köt dik, els sorban az államhatalomhoz. o Állami tevékenység befolyásolása, állami ügyekben való részvétel. • A politika a hatalom megszerzésére irányuló tevékenység. o Eszköz jelleg a hatalomhoz képest. • A politika másik értelmezése szerint: o Nagy társadalmi viszonyok (rétegek, csoportok, osztályok, közösségek között) és problémák kezeléséhez kötött. o Célja a hatalom megszerzésén túl, valamely réteg érdekeinek érvényesítése. • Elterjedt felfogás a politikai tevékenység misztifikálása. o Sikeres politizáláshoz h sies szellem és heurisztikus felismerés kell. o Nincsenek szabályok vagy általános törvényszer ségek. Senki nem tudja megfejteni, hogy miért népszer Jugoszláviában Milosevics. o Ebb l Bihari a következ ket tartja elfogadhatónak: A politika a szükségszer ségek (egzigenciák) és a lehet ségek birodalma. A sikeres politizálás feltétele az id szer és okos felismerése a lehetséges és megtehet , illetve az elkerülhetetlen lépeseknek. • A politika ma már professzionalizált hivatás. o Pártkatonák, vezérek, szakért k és aktivisták csapatmunkája. • A politika komplex fogalom. Összetev i: o A politikai tevékenység önálló alrendszerré n tte ki magát. Lényege: érdek, akarat és hatalom összefonódása. o A politikai tevékenység társadalmi csoportok, osztályok és rétegek közötti konfliktusban fejez dnek ki. o A politikai tevékenység középpontjában a hatalom megszerzése, birtoklás és használata áll. A politika, mint tevékenység, viszony és tartalom: • A politika, mint sajátos tevékenység: o A politikai tevékenységben összefügg és elválaszthatatlanul jelenik meg az érdek, akarat és hatalom. o A politikai tevékenység során sajátos tartalmú viszonyok, relációk jönnek létre a politika alanyai, akik a politikai tevékenységet kifejtik. A politikai viszonyok érdekkonfliktusokkal telített, közösségi viszonyok. A politikai tevékenység másokkal szemben meghatározott cselekvés (relációs kategóriák). Speciális viszonyokat, politikai viszonyokat teremt az aktorok között. • A politika, mint sajátos tartalom: o Ez a politikum. o A politikum nem politikai jelleg tevékenységet is átpolitizálhat. • A politika alanyai: o Arisztotelész: „az ember zoon politicon, azaz államalkotó lény” Minden értelmes ember kötelezettsége a közügyekkel foglalkozás. El bbre való a család és az egyén tevékenységeinél.
7
o o
DE! A homo politicus eszménye csak követelmény. A politikai élet alanyait a részvétel szempontjából a következ képpen csoportosíthatjuk: A politikai névtelenek csoportja • Akik soha nem vesznek részt. A politikailag passzívak csoportja • Négyévente minden rendszer nélkül szavaznak Politikailag aktívak csoportja Hivatásos politikusok csoportja • Az egyénekr l azonban a modern pártokra helyez dött át a hangsúly (Gramsci a pártokat új fejedelemnek nevezi).
5. A politikai rendszer logikája. Általános bevezetés: • Ez egy rendszerelméleti megközelítés. • Pokol Béla írta, aki „hív luhmannita”. • Tehát ez az egész tétel a Parsons-i rendszerelmélet Niklas Luhmann féle tovább fejlesztése. • El zményként ide értend a srtukturalista-funkcionalista elmélet. A politika bináris kódja: • Luhmann tanulmánya kimutatta, hogy a kompetitív politikai szervezetek döntési szelekciójánál a központi értékduál: o A kormány/ellenzék, amely bináris keménységgel határozza meg a professzionális politika résztvev inek cselekvéseit és döntéseit. • Ez nem olyan pontosan alakult ki, mint a tudomány igaz/hamis értékduálja. • A politikai vezet k, aktorok cselekvéseik szelekciójakor ezen értékduál mentén fogalmaz meg. • Miért lett ilyen er s ez az értékduál? o A modern tömegkommunikáció és a kompetitív pártrendszer nyilvános versengése teszi ezt kényszerít er vé. o Az állam, mint szervezeti rendszerképz dés ezt a bináris struktúrát szervezetileg is markánsá teszi, hiszen pontosan elhatárolja az ellenzési és a kormánypártok cselekvési területeit és feladatait. o Antony Downs is felhívta a figyelmet munkáiban: A kompetíció miatt a politikai programokat és cselekedeteket asszerint ítélik meg, hogy mennyi szavazatot hoz vagy visz el. • Ha elfogadjuk ezt az értékduált, akkor látnunk kell, hogy ez egy sz kebb értelemben vett politikai rendszerre vonatkozik. o El kell választani a politikát és a közigazgatást. Mi köti össze a politikát és a közigazgatást? • A joganyag. • A jogalkotási szféra köztes terület a két alrendszer között. Mi a közigazgatás értékduálja? • A jogos/jogtalan. • A modern társadalmakban ezért jogi-közigazgatási szféráról beszélünk. o Az általunk ebben a tételben tárgyalt politikai tevékenység köre: Mindaz, amit a kormányon maradni/ellenzékbe kerülni duál meghatároz. Ez jelöli ki a határokat. Kompetíció és az államhatalom stabilitása: • Kiinduló pont: o Max Weber tézisei: Közigazgatási apparátus és a politikus réteg elválása és egymásra utaltsága. Lecsapható fej államhatalom. • A közigazgatás elválasztásával megteremt dött a lehet ség a zavartalan politikai váltógazdaság megvalósítására. • Ezzel stabilizáló hatása van a politikai-társadalmi rendszerre nézve.
8
Bináris logika és a pártfejl dés: •
Kompetitív pártok (catch all party) id szaka: o II. világháború utáni id szakról van szó. o 1950-es évek tendenciája: A kormányon maradni/ ellenzékbe jutni duál kialakulását segít folyamatok elindulnak: • Szavazatszerzés kerül a középpontba. • Párttagság fontossága csökken. • Politikusok rekrutációjában is változások állnak be. o A politikusok jutalazása, értékelése is ezen kód mentén jelenik meg. o A sikeres politikus, aki felismeri, hogy miként tud kormányra kerülni és meg is teszi ezeket a lépéseket. Pl.: 1996 Fidesz jobbra igazol. • Párt finanszírozás er teljesen az államhoz kötött. A néppártiság azonban negatív hozadékokat is hozott. • A speciális társadalmi érdekek, mivel kevesebb szavazó er vel rendelkeztek, nem tudnak becsatornázódni a politikai szférába. • Ennek a jelenségnek a korrigálására született megoldás: o Közvetlen demokrácia eszközei. o Társadalmi mozgalmak
6. A politikai rendszer fogalma és funkciói. Mi a politikai rendszer? • A politikai rendszer a politikai-hatalmi viszonyok mentén, a hatalmi viszonyok dimenziójában, politikai tevékenységek és hozzá kapcsolódó viszonyok és intézmények formájában intézményesült társadalmi alrendszer. • Politikai tevékenységek eredménye és kerete. • Létrejöttének történelmi feltétele: o Társadalomirányító funkció önállósodása. • A politikai rendszer tehát önálló alrendszer. o A társadalom más alrendszerivel közvetít intézmények, mechanizmusok kapcsolják össze. • A politikai rendszer értékkonfliktusokkal terhelt. o A társadalmi viszonyok konfliktusos voltát testesíti meg. • A legfontosabb tartalmi összetev i: o Hatalmi viszonyok, érdekkonfliktusok, politikai ideológia, politikai kultúra. • A legfontosabb formai összetev i: o Politikai szervezetek, politikai közösségek, politikai normák, politikai kommunikáció és információ rendszere. • A tartalom és forma egysége a politikai cselekvésekben valósul meg. o A politikai rendszer tehát funkcionálisan és strukturálisan összefügg viszonyok, cselekvések és intézmények egysége. • A politikai rendszer összeköt eleme: o Politikai hatalom o Mit köt össze? Politikai magatartásokat, intézményeket, tudati formákat. o Mi a politikai hatalom? Döntések tényleges birtoklása. • A politikai rendszer utánpótlását biztosítja. o Politikai kultúra és a politikai szocializáció. o Mindezek jellemzik az adott politikai rendszert. • A politikai rendszer leginkább változásra kész, dinamikus alrendszer. o A politikai rendszer stabilitását a szükséges átalakulások folyamatossága, dinamikus egyensúlya adja. o A változások els dleges terepe: Feladatok, célok, eszközök, rangsorok átalakulása.
9
Melyek a politikai alrendszer funkciói? • A társadalmi reprodukciós folyamatokban önálló funkciókat lát el. • A társadalom egészéhez viszonyítva: o A társadalmi reprodukciós folyamatok politikai szervezés és irányítása politikai döntések révén. o Politikailag releváns érdektörekvések becsatornázása. o Politikai szocializáció, politikai kultúra intézményes átadása. o Társadalom politikai integrációjának megvalósítása. o A politikai rendszer legitimációjának megteremtése. Eszközei: • Nyers er szak • Jogszer ség • Materiális mézesmadzag. • Participáció biztosítása • Egyes társadalmi alrendszerekhez viszonyítva: o Ugyanezek csak konkretizálva. • Önmagához viszonyítva o Érdekek politikai szférába történ becsatornázása. o Szükséges intézményi, jogi, szervezeti feltételek kialakítása. o Információgy jtés, szintetizálás. o Rekrutáció o Politikai tradíciók, szimbólumok ápolása. o Politikai rendszer stabilitásának biztosítása. o Politikai rendszer bekapcsolása a nemzetközi rendszerbe. o Politikai rendszer infrastruktúrájának m ködtetésének biztosítása.
7. A politikai rendszer elemei. Általános bevezetés: • Ezek az elemek a rendszer struktúrájában funkcionálisan összefonódnak. • Elválasztásuk nagyon relatív. o S t! Vannak olyan elemek, amelyek m ködésük során szétválaszthatatlanok. • Az elemeket elkülöníthetjük: o Rendszeren belüli önálló funkciójuk alapján. o Rendszeren belüli jelent ségük alapján. A politikai rendszer elemei: • Politikai szervezetek o Politikai rendszer legszembet n bb jelensége. o Nemcsak a sz kebb értelemben vett intézményekr l van szó. Pl.: pártok, állami szervek Hanem a tágabb értelemben vett politikai tevékenységet ellátó intézmények is ide sorolhatók. • Pl.: érdekképviseleti szervezetek, ifjúsági közösségek. o Nemcsak a politikai szférában funkcionálnak. Más társadalmi alrendszerbe is beépülhetnek. Nem politikai tevékenységet is elláthatnak. Ennek oka: • Politikai rendszer határai mozgó határok. • Politika más társadalmi funkciókat ellátó alrendszerbe is behatolhat. • Ezért az eredetileg nem politikai célra szervez d szervezetek is politizálhatnak, így válhatnak politikai szervezetté. És fordítva! Pl.: amikor a pap a választások el tt beleszövi a prédikációjában, hogy ne szavazzanak a népnyúzó kommunistákra és a hazátlan kozmopolitákra. A politikai rendszer határait nem lehet szervezettekkel határolni. o A politikai rendszernek nem szervezeti, hanem funkcionális határai vannak. o További fontos politikai szervezettípusok: Az állami szervezetek.
10
•
•
•
•
•
•
• „legitim er szak szervei” (Max Weber). • Közhatalmi feladatokat látnak el. Pártok Érdekképviseleti szervek Politikai sajtó és tömegkommunikációs szervek Politikai és társadalmi mozgalmak • akár single issue, akár nem. Nemzetközi politikai szervezetek, társaságok. Egyéb egyesületek, szervezetek, csoportok. A politikai normák o Politikai normákon és politikai tartalmú és politikai funkciót betölt magatartási szabályokat értünk. o Három nagy csoportja: Jogi normák. • Minden társadalmi szférára kiterjed a hatása. Nem állami politikai szervezetek normái. • Ide sorolhatók a pártszabályok és politikai programok. Íratlan szabályok. • Szociológiai karakter . Politikai magatartás o Nem szervezett jelleg , kollektív politikai magatartások legalább olyan jelent sek a politikai rendszer számára, mint az intézményhez kötött politikai magatartások. DE! Ez is egy csoportosítási alap. o Politikai magatartás éppen ezért bármi lehet, ami funkciójában a politikumot hordozza. Pl.: 2002-es kampány - kokárda viselés. o Csoportosítás egyéb lehet sége: Egyéni vagy csoportos Formális státuszhoz köt dik vagy nem Legális vagy illegális Politikai érdektörekvések rendszere o Ezekhez hozzátartozik a politikai transzformációs mechanizmusa is. o Ezeknek becsatornázása a politikai rendszer funkciója. Ld.: 6. tétel. o Ezeknek becsatornázása biztosítja a politikai rendszer dinamikáját és megújuló képességét. o Az érdektörekvéseket a politikai rendszeren belül csoportosíthatjuk: Horizontális és vertikális módon. Ezt elvégzik az állami képviseleti szervek és a döntési mechanizmusok. • Pl.: a területi érdekeket az egyéni választókerületi képvisel a parlamentben és az önkormányzat vállalja fel. Politikai döntéshozatali mechanizmus o Politikai rendszer kapcsolódása ezeken keresztül valósul meg a társadalom más alrendszereihez. o A döntési mechanizmusok hierarchizált rendszer ek. o A politikai rendszer hatalmi eleme ez a mechanizmus. o Mindig érdektörekvésekkel és érdekkonfliktusokkal terhelt folyamat. o A döntés mindig konkrét politikai kompromisszumok eredménye. Politikai kultúra o Csoportszer tudati elemek és objektivációk, amelyek a politikai tevékenységekkel kapcsolatosan funkcionálnak. o Összetev i: Politikai nézetek, ismeretek, sajátos politikai viselkedések, magatartási minták, el ítéletek, érvelési módok, vita kultúra. o Politikai közösségekhez kötött. o Egy társadalomban többféle, eltér politikai kultúra lehetséges. o A politikai kultúrát meghatározza a politikai berendezkedés. Intézmények és megrögzött megoldási módok szelekíve er sít fel vagy szorít háttérbe nézeteket, készségeket, viselkedési módokat. Mindezek beépülnek a politikai személyiségbe. Politikai ideológiák o Az ideológia generikusan és funkcionálisan összekapcsolódik valamely osztály, réteg, csoport politikai céljaival. o Az ideológia koherens nézetrendszer, valamely politikai akarat és cél köré szervez dik.
11
Funkciói: Integráció, kritikai funkció, programadás, legitimáció, motiváció, magatartás-befolyásoló funkció. Politikai közösségek o Azonos politikai nézeteket valló emberek többé vagy kevésbé megszervez d csoportjai. o Politikai közösségek sajátos politikai kultúra köt dik o Politikai közösség valamilyen szociológiai karakterrel rendelkezik. o Legf bb funkciója: Politikai szocializáció o
•
8. A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége. Általános bevezetés: • Ma már a politikai rendszerrel és a jelenségekkel kapcsolatban teret nyert az innováció, adaptációnak kérdésének vizsgálata. • Minta: gazdasági szféra. • Miért kell ezt vizsgálni? o A politikai szféra egyre jobban terjed a társadalomban. o Az egész társadalmi reprodukciós mechanizmusát meghatározó tényez r l van szó. • A politikai rendszer minden elemét és összetev jét érinti. • A változás azonban nem feltétlenül jelent megújulást. o Az innováció folyamat, nemcsak egyszeri aktus. • Az innováció valamilyen értékmér mentén vizsgálható. o Magasabb szint feladat és problémakezelés. Mindez makrotársadalmi szinten is érvényesül. • Pl.: tolerancia növekedése a társadalomban. Mindez a konkrét politikai rendszer intézményi, döntéshozatali szintjen is érvényesülhet. • Pl.: ezt várják az elektronikus kormányzás meghonosodásától. Az innováció szintjei: • Az innováció szintjei: o Egyén szintjén o Szervezetek szintjén o Közösségek szintjén o Makrotársadalmi szinten Erre a szintre jellemz az innovációra orientáltság. Itt kamatoztatják a többi szint képességét. El nye, hogy tágabb mozgásteret biztosít az egyénnek és a szervezeteknek, arra, hogy innovációs képességét kifejtse. Egyfajta megközelítés szerint az egyén megújulási képessége határozza meg a többi szint innovációs képességét. Bihari megközelítése: • Társadalom innovációs képességének függvénye a többi szint megújulásának képessége. • Megkülönbözteti a nyílt és zárt társadalmakat. o A nyílt társadalmakat jellemzi az adaptációkat. Az innovációt befolyásoló társadalmi tényez k: • Érdek-, hatalmi-, szervezeti és tudati viszonyok. • Ezek egyben akadályozó tényez k és támogató tényez k is egyben. • Akadályozó tényez k: o Döntési folyamatok túlcentralizálása o Szervezeti koncentráció o Konfliktus kezel intézmények hiánya o Politikai zsákmányrendszer elburjánzása
12
Megújulási képesség és társadalmi típusok: • Csoportosítás alapjai: o Innovációra orientáltság, önmegújulás képessége. • Önmegsemmisít rendszerek: o Képtelenek a megújulásra és nem felelnek meg az új kihívásoknak. o Pl.: Pol Pot rendszere Kambodzsában. • Életképtelen rendszerek: o Még a mindennapi társadalmi kihívásokkal sem képesek megküzdeni. o Kialakult egyfajta intézményrendszer, de azok diszfunkcionálisak. o Jellemz en stagnálnak vagy lecsúsznak. Pl.: diktatórikus szocializmus, de ilyen Szudán vagy Kongó. • Életképes rendszerek: o Mindennapi m ködéssel kapcsolatos funkciókat képes ellátni a társadalom. Pl.: van víz, oktatás, m ködik a parlament és a kormány. o Ha nagy válság nem éri, akkor teljesen m köd képes az állam és a társadalom. • Önfejleszt rendszerek: o Növelni is képesek saját kapacitásukat. o Pl.: 1950s a NYEU-i országok többsége felismerte az integrációban rejl lehet ségeket. Az innováció és a konfliktus: • Az innovációs folyamat konfliktusokkal terhelt. • Minden reform és megújulás érdekellentéteket, hatalmi ellenhatásokat gerjeszt. • Az innováció elérése érdekében a konfliktusokat nyilvánosságra, felszínre kell hozni. o Ezek kezelésére megoldó intézményeket, jogszabályokat, módszereket kell kidolgozni. o Trenírozni kell a társadalom tagjait a konfliktusok megoldására. Politikai rendszer innovációs eszközei és garanciái: • A megújulást biztosító elvek közül kiemelend : o Többség uralmának elismerése. o Kisebbség jogainak védelme o Vélemények toleranciája o Alternatív információ források igénybevételének lehet sége. o Döntéshozatali eljárás társadalmi ellen rzése. • Ezek a demokrácia alapvet biztosítékai is.
9. A politikai rendszerek strukturalista – funkcionalista felfogása. Általános bevezetés: • Nehéz feladat összefoglalni a ma már könyvtárnyira rúgó elmélet f ként amerikai szakirodalmának rövid összefoglalása. • Els sorban amerikai politológiában elterjedt politikai rendszerfelfogás legjellemz bb vonásainak összefoglalására törekedhetünk. • Az irányzat elméleti alapját képezik (ld.: eszmetöri 25. tétel): o A parsons-i strukturalista-funkcionalista társadalom felfogás o Általános rendszerelmélet és fogalmai o Empirikus összehasonlító politikai tipológia A politikai rendszer, mint a társadalom egyik funkcionális alrendszere: • A társadalom egésze által ellátott 4 f funkciója: o Reprodukció o Adaptáció o Célkit z o Integrációs funkció • Ezek közül a politikai rendszer, amely a társadalom egyik funkcionális alrendszere, els dleges funkcióként látja el a társadalom vezetését, és a kit zött célok alapján való irányítást. • A politikai rendszerhez további alrendszerek tartoznak, amely ezekt l strukturálisan és funkcionálisan elkülönülve m ködik.
13
Politikai alrendszer általános jellemz i: • Gabriel Almond dolgozta ki. • Minden politikai rendszernek politikai struktúrája van. o Politikai interakciók, intézmények legális mintája. • Minden politikai rendszer ugyanazokat az általános funkciókat tölti be. o „ez az ún. hétfunkciós politikai rendszer modell”. • Minden politikai rendszer több funkciós. • Minden politikai rendszer kevert a politikai kultúra szempontjából. A politikai rendszer környezete és hatása: • A politikai rendszer környezete: o Bels környezetb l jöv k o Küls környezetb l jöv k (nemzetközi környezet) • A politikai rendszer állandóan alkalmazkodik a környezetéhez, miközben m ködésével visszahat a környezetére. o A politikai rendszer nyílt és adaptív rendszer. • Hol van a politikai rendszer határa? o A határai mozognak és relatívek. Politikai rendszer input és output kapcsolódása: • Easton kategóriáit Almond dolgozta ki részletesebben. • Inputok a környezetb l a politikai rendszer felé: o Követelések • Pl.: javakra vonatkozó, részvételre irányuló, szimbolikus követelések. o Támogatások • Pl.: anyagi támogatások, részvétel, törvényeknek való alárendelés • Outputok: o Elvonások, szabályozások, javak allokálása, szimbolikus tevékenységek. Politikai rendszer funkciója: • Ez a híres Almond féle hétfunkciós modell. • Input politikai funkciók: o Politikai szocializáció és rekrutáció o Érdekek kifejezése o Érdekek csoportosítása o Politikai kommunikáció • Output állami funkciók: o Szabályozás, szabályalkotás o Szabályalkalmazás, végrehajtás. o Szabályok alapján való ítélkezés egyedi ügyekben Politikai rendszeren belül zajlódó folyamatok: • Almond a politikai rendszeren belül lejátszódó politikai átváltozási funkciókat a következ kben jelöli: o Érdekek és követelések kifejezése o Különböz érdekek csoportosítása o Politikai javaslatok átváltoztatása irányadó-hatalmi szabályokká. o Általános szabályok specifikus esetekre alkalmazása o Egyedi döntések hozatala általános szabályok alapján. o Mindezekr l szóló információk átadása.
14
10. A politikai ideológiák fogalma, funkciói. Az ideológiák fogalma: • Alapprobléma az ideológiával foglalkozó gondolkodók számára a definíció. • Descutt de Tracy: o A fogalom megalkotója. o Az eszmék eredetének és emberi tudatra való hatásának elmélete. • Karl Marx: o Ideológia = hamis tudat. • Karl Mannheim: o Tudásszociológiájában marx-i alapú ideológia képe. • „totális ideológia” fogalom bevezetése • Louis Althusser: o „pán-ideológia” felfogása: • ideológiai államapparátusként értelmezi a családot, iskolát…stb. • Daniel Bell: o 1950-es évek „Az ideológia vége” tézise. o 1960-as években visszaszívta a tézisét. • Niklas Luhmann: o Ideológia zárt rendszerben történ felfogása. o Ideológia teljesítményét ugyanúgy specifikálhatónak tartja, mint a jogét, tudományát. • Modern ideológiák fogalmák két irányba fejtik ki hatásukat: o Egyes egyének számára koherens tablóvá foglalják össze a világról és a társadalomról alkotott képet. • Biztosítják az egyén identitásának stabilitását. • A felvázolt képb l cselevésre késztet. o Az állami-politikai akaratképzés felé. • Legitimáció hatása van. • Miért tette ezt vagy azt a kormány? • Az ideológia erre is választ ad. Az ideológiák funkciója: • Egyéni identitás biztosítása • Legitimációs funkció o Fennálló vagy alternatív politikai rendszerek igazolása. • Az ideológiák szerepe eltér társadalmi rétegekben. o A társadalmi elterjesztésében az ifjúságnak és az értelmiségnek kiemelked szerepe van. • Az ideológiák egyének felé közvetítésében egy sor intézmény is részt vesz: o Politikai szervezetek, tömegkommunikáció, iskolai szocializáció, illetve az átfogó kulturális szféra. o DE! A XX. század végére a pártok és a híveik közötti kapcsolat lazul. o Az ideológia továbbításában a tömegkommunikációnak egyre jelent sebb a szerepe. • Ideológiák továbbítása az állami – politikai döntéshozatali szféra felé: o Pártok, érdekképviseleti szervek o A politikus ideológiai forrásából dedukálja a választ a konkrét kérdésekre. A modern ideológiák sajátosságai: • Melyek azok a pontok, amelyeknél a modern ideológiák el feltételei megteremt dnek? o Tradicionális kisközösségek kötelékeinek lehúzódása az egyéni tevékenységekr l. Amíg face-to-face kommunikáció van a közösség mninden tagja között addig nincs szükség az ideológiára. A plurális közösségekben az individualizáció er sebb. o Átfogó fogalmi gondolkodás lehet sége megteremt dik. Pl.: lesz értelme ilyenekr l beszélni, hogy nemzet, szabad piac, osztály. o Az adott társadalomban minden kérdést vita tárgyává lehessen tenni. • Az ideológia a politika és a tudomány közé beékel dve m ködik. o Ez problematikus néha. o A tudomány néha az ideológia forrása.
15
•
• •
Az ideológiát gyakran a vallással hasonlítják össze. o DE! az ideológiát megtestesít pártok nem küldhetnek inkvizítorokat az ellenfélre, érvekkel és információkkal kell meggy z nek lenniük. o Az ideológia a változásban érdekelt, míg a vallások inkább a változatlanságot tekintik optimálisnak. Az „alapító atyák” nem érvényesülnek az ideológia jöv jében olyan dogmatikusan, mint a vallás szent könyvei. • Kivétel a marxizmus. o Az ideológiák forrása nem nagy elméleti munka, hanem programok, választási kiadványok, publicisztikák. o DE! A pártokban is viták zajlanak a „dogmatikusok” és a „pragmatikusok” között. Ahol egy ideológia monopóliumra tesz szert, ott már nem is lehet ideológiáról beszélni. Az ideológia az adott társadalomban problémaként felmerül kérdésekre ad konkrét választ, valamely társadalmi csoport érdekei és értékei által meghatározva.
11. A politikai értékek. Általános bevezetés: • Az érték egy nagyon elvont tudományos kategória. o Nem könny definiálni, de a mindennapi életünk része. o Vizsgálni lehet: Funkcionálás és érvényesülés szempontjából. • Az értékek általában absztraktan és objektíven jelentkeznek, elvont követelményként. o Pl.: „legyen béke!”, „védjük a természetet!”, „legyen szólásszabadság!” o Ezek a követelmények mindig valami ellen fogalmazódnak meg és kizárják ellentétüket. Ha béke van, akkor nincs háború. Ha szólásszabadság van, akkor nincs cenzúra. • Az értékek rendszert alkotnak, egymás hatását feler sítik, vagy másik hatását csökkentik. • Az értékeket az emberek szocializációjuk által ismerik meg és integrálják személyiségükbe. Az érték fogalma és funkciói: • Az értékek rendszere egyes társadalmi alrendszerekhez köt dnek. o Vannak politikai, erkölcsi, vallási, jogi, gazdasági és tudományos értékek. • Az érték választáson alapul. o Ezeknek az emberek tudatában vannak. o Pl.: Aki békét kíván, az tudja, hogy háborúellenes. • Az értékek ellentét párokban jelentkeznek. o Pl.: demokrácia-diktatúra, szabadság-elnyomás, sajtószabadság-cenzúra, kollektivizmusindividualizmus. • Az értékek funkciói többréteg ek. o Magatartás befolyásolás. o Az értékek értékelési mércék is (ezek alapján ítélünk). o Az értékek integrálják az egyéneket. o Az értékeknek életmin ség meghatározó funkciója is van. • Az értékek követelményt kifejez formákban jelennek meg pozitív és negatív tartalommal. • Az értékek megfogalmazói, fenntartói, hordozói és továbbadói a társadalmi csoportok és közösségek. • Az értékek társadalmi és történeti objektivációi. • Az értékek a mindennapi lét folyamataiban keletkeznek. • Az értékek rendszert alkotnak. o Hierachikusak o Heterogének o Történelmileg változó Politikai értékek: • A társadalom politikai kultúrájának részeként tárgyalandók. • A politikai rendszer keretei között objektiválódnak. o Társadalom fejl désének fokmér je, hogy a társadalmi alrendszerek értékei mennyire különülnek el és mennyire differenciáltan épülnek ki.
16
• •
•
Amilyen könnyen le lehet rombolni az értékeket, olyan nehéz egy új rendszert kiépíteni. o Vö. demokrácia demokraták nélkül – politikai szocializációs vizsgálatok. A politikai szféra alapértékei meghatározzák egy adott társadalom politikai rendszerét és annak min ségét. o Az értékekb l lehet további értékeket származtatni. • Ezek hierarchikus viszonyban állnak. • Történetileg változó rendszert alkotnak. Els dleges politikai értékek: o Ezek politikailag tételezett értékek. • Szabadság (politikai szabadság) • Alanyai b vülnek • Relációi: o Egyének egymás közötti viszonyaiban o Egyén és közösségek viszonyaiban o Politikai közösségek egymás közötti viszonyaiban o Egyének és közösségek viszonyai az állami intézményekhez. o Politikai intézmények egymás közötti viszonyaiban o Államok egymás közötti viszonya • Egyenl ség • Értelmezése: o Gazdasági-tulajdonosi egyenl ség o Politikai egyenl ség o Jogi egyenl ség o Kulturális egyenl ség o Oktatási egyenl ség o Nemzeti-etnikai egyenl ség o Vallási-felekezeti egyenl ség o Államok egyenl sége o Egyének és közösségeik közötti viszonyban o Szervezetek közötti viszonyban • Demokrácia • Szemben az elnyomással, a szervezeti vagy személyi önkényuralommal és diktatúrával. • A demokrácia és diktatúra egymást kizáró tényez k. o Nem így Leninnél és Engelsnél. • A demokráciákat védeni kell, és intézményes garanciákat kell kiépíteni. • Er sen összefügg a szabadsággal és az egyenl séggel. o Egyenl ség és szabadság kiegyensúlyozása a demokrácia legnehezebb feladata. o A demokrácia az egyetlen berendezkedés, amely egyszerre biztosítja mindkett érvényesülését. • Igazságosság • Politikaelméletek kezdetének alapkérdése: o Igazságosság az államban. o Ld.: Platón: az Állam. • Mi az igazságosság a politikában? o A hatalom demokratikus tartalma. o A szabadság és egyenl ség érvényesülése. o A hatalom jogszer sége. • Humanizmus • Azaz az emberközpontú politika. • Követelménye: az emberi élet, szabadság, emberi méltóság védelme, rzése és kibontása. • Béke • Az alapvet kérdés: o A tömegpusztító fegyverek használatának elutasítása. o Ld.: ENSZ BT m ködése. • Természetes emberi környezet
17
•
Származtatott demokratikus politikai értékek: o Politikai életben történ részvétel szabadsága o Irányítók, vezet k, képvisel k felválthatósága o Nyilvános politizálás, politikai nyilvánosság • Fontos összetev je: sajtószabadság. o Politikai szervezetek létesítésének szabadsága o Önkormányzatiság és autonómia o Hatalom megosztottsága o Sokféleség toleranciája • Sokféleségb l szervez d demokratikus egység o Politikai biztonság, politikai megbízhatóság o Politikai szolidaritás o Közösségi elkötelezettség o Politikai stabilitás megteremtése, meg rzése o Minden, ami a demokratikus politikai kultúrának része, eleme o Szuverenitás
12. Pluralizmus és poliarchia A pluralizmus fogalma és elméletei: • A pluralizmus egy modern amerikai politikaelméleti irányzat. • DE! A pluralizmus nem sz kíthet le a politikai rendszerre, az egész társadalmat jellemzi. • A kifejezés a latin „pluralis” szóból származik. o Jelentése: többes, többes szám o Mindenképpen arra utal, hogy valamib l több van, sokféleség, többféleség. • A pluralizmus a sokféleséget értéknek és ténynek kezeli. A pluralizmus fajtái és területei: • Ellenpárjaival a pluralizmus fajtái: o Filozófiai pluralizmus – filozófiai monizmus o Ideológiai pluralizmus – ideológiai monizmus o Politikai pluralizmus – totális berendezkedés Érdekcsoportok pluralizmusa • Érdekcsoportok sokfélesége • Csoportérdekek legitim politikai kifejez dése • A közjó kérdése. o Van-e ilyen? Ki képviseli? Hogyan lehet felismeri? Ld.: Rousseau – általános akarat Politikai nézetetek, törekvések és szervezetek pluralizmusa • Magában foglalja: o Ideológiai pluralizmust o Érdekcsoport pluralizmust Politikai kultúra pluralizmusa Politikai hatalom pluralizmusa • F hatalom osztottsága • Hatalom forrásának sokfélesége • Állami szervek kölcsönös függ sége • Ellenzék léte o Gazdasági pluralizmus – monolitikus gazdaság o Vallási, teológiai pluralizmus – vallási dogmatizmus, monolitikus teokrácia o Jogi és erkölcsi pluralizmus – monolitikus jog és erkölcs o Társadalmi pluralizmus – totális, diktatórikus társadalom. Politikai pluralizmus elméletéhez: • El zmények: o Európai feudalizmusig nyúlnak vissza a gyökerek. XVI. század protestantizmus megjelenik és elfogadottá válik.
18
o
o
o
Gazdasági kooperációk megjelennek - városiasodás. Rendi mozgalmak az uralkodóval szemben. • Politikai pluralizmus gyökere Locke politikaelmélete. Montesquieu politikaelmélete. Klasszikus kapitalizmus id szakban Abszolút állam kritikája Tagadja az egységes közjót Érdekes nézet, hogy sokan a pluralizmussal szembe állítják a klasszikus liberalizmust. • A klasszikus liberalizmus individualizmusával gyengíti a társadalmi integrációját. DE! Elterjedtebb az a nézet, hogy a liberalizmus szabadság- és egyenl ségelve a pluralizmus forrása. • Tocqueville a XIX. századi, klasszikus pluralizmus képvisel je. o A pluralizmus, mint politikai gyakorlat az USÁ-ban alakult ki. o Ennek els rendszerezett megörökít je Tocqueville. o Más klasszikus pluralista szerz : Harold Laski, Cole és Hobson. Szembeálltak a rousseau-i volonté general elképzeléssel. Nincs apriori közjó. • Shills az 1945 utáni modern pluralizmus képvisel je: o „A liberalizmus a pluralizmus rendszere”. Pluralizmus kritika: Carl Schmitt nevéhez f z dik. • A pluralizmus két alappillérét támadja a leghevesebben: o Állam mindenhatóságának tagadása o Sokféleség meg rzése • A pluralizmus a stabilitást veszélyezteti és a gyengék többségének uralmát hozza el . II. világháború után és a szocialista berendezkedés kritikájaként ismét felvirágoztak a pluralizmus elméletek. F ként USA-ban fejl dött tovább. Ez olyan nyomott hagyott, amely alapján sokáig az amerikai politikai rendszert azonosították a pluralizmust. • A pluralizmus elvi alapjai az amerikai társadalmi rendszerb l tételez dtek. 1970-es évek európai demokratizációs hullám. • Európában is elterjednek ezek az elméletek. • Meghonosodik a nézet, hogy a pluralista demokrácia történelmi tény és szükségszer fejl dési út.
A pluralista demokrácia: • A politikai pluralizmus amerikai elmélete: o Síkra száll bizonyos értékek mellett: Heterogén társadalmi csoportok versengése a hatalomért. Alapvet cél a társadalmi sokszín ség meg rzése Állam az érdekkonfliktusok harcolásának színtere Egyetlen politikai er sem szerezhet kizárólagos állami hatalmat. Biztosítani kell a csoportok szabad versenyét és autonómiáját a közjó kreálásában A társadalmi konfliktusokat a felek kölcsönösen próbálják megoldani. A verseng csoportoknak meg kell rizni az integrációs készségeiket és a pluralizmust el kell fogadniuk. A csoportoknak és az egyéneknek nagy konfliktust r képesség nek kell lennie. Mi a poliarchia? • A modern pluralizmus elméletek közül kiemelkedik Robert Dahl elmélete. • Plurális demokrácia új terminusa: poliarchia. • A poliarchiához a társadalmi pluralitás jelent s mértékére van szükség. o Miért? Mert így legalább ötféleképpen korlátozza a monolitikus hatalom kialakulását: • A szervezetalapítás szabadsága megakadályozza az államot, hogy magányos egyénként kezelje a társadalom tagjait.
19
• • • •
A tisztségvisel k versengés révén nyerik el pozíciójukat, ezzel csökken a ellen rizhetetlenség veszélye. A versengés biztosítja, hogy a legmegfelel bbek nyerjék el a tisztséget. Alternatív információforrások léte biztosítja az állampolgárok jólinformáltságát. Így a társadalmi pluralizmus a hatalommegosztás komplex rendszerét biztosítja.
Pluralista elméletek kritikája: • Behaviorista cselekvés elméletét kritizálták • Vitatják, hogy a közjó megegyezne a csoportok hatalmi harcával. • A pluralizmus túlságosan is normatív. o A valóságot nem veszi figyelembe. o Pl.: Sartori: „a demokrácia bázisa nem az egész nép, hanem az aktív démosz”.
13. A politikai hatalom magyarázatának f típusai. A hatalom fogalma. Általános bevezetés: • A politikatudomány egyik legnehezebben definiálható fogalma. o Az biztos, hogy a hatalom társas viszony. speciális reláció, valakik és valamik közötti kapcsolat. A politikai hatalom akarati tartalmú viszony. • A politikai hatalom a hatalom egyik fajtája, de biztos, hogy a politikai rendszer középpontja és szervez eleme. o Van a családban, munkahelyen, iskolában…stb. • A politikai hatalmat megragadni kívánó megközelítések eltérnek: o A politikai hatalom misztikus, irracionális, megragadhatatlan. o A politikai hatalom definiálható, mérhet , empirikusan kutatható. • A hatalom végig kíséri a társadalmak fejl dését. o Ld.: kultúrantroplógia – Margaret Maed vizsgálatai. o A marxista tézist, hogy az állami hatalom elhal, nem igazolta semmi. • Az intézményesült politikai hatalom társadalmi szükségleteket elégít ki. o Az emberek közösségi életét és tevékenységét irányítja, koordinálja, szervezi, koordinálja és meghozza/végrehajtja a döntéseket. o Elosztja a társadalmi javakat, illetve meghatározza és befolyásolja az elosztás rendjét. o Igyekszik megoldani a társadalmi konfliktusokat. • A politikai hatalom lényege: o Mások tevékenységének a befolyásolása érdekérvényesítés céljából, a döntések birtoklása, döntéshozatali képesség révén. A hatalom felfogás f bb típusai – a hatalom fogalma: • A misztifikált hatalom felfogás. o Pl.: Bernard Russel • A behaviorális hatalom felfogás o Pl.: Robert Dahl o Mi a hatalom lényege? „A” kívánja azt, hogy „B” azt tegye, amit „A” hatása nélkül nem tenne meg. o Tehát a cselekvésre koncentrál. • Teleologikus, finalista felfogás o A hatalom valamilyen cél elérése érdekében és megvalósulására irányuló tevékenység. o A hatalom lényege az érdekérvényesít képessége. o Pl.: Héthy Lajos, Talcott Parsons. • Instrumentális hatalom felfogás o Hatalmat különleges eszköznek tekinti, a befolyásolás különleges eszköze. o Pl.: Lasswell a kényszerít szankció mint eszköz fontosságát emeli ki. • Strukturalista hatalom felfogás o A hatalom strukturális reláció. Valamilyen rendszeren belüli viszony.
20
Pl.: Duverger: „a társadalmi hatalom alapja a kormányzók és kormányzottak szétválása”. A hatalom, mint egyenl befolyás vagy uralom személete. o A hatalmat túl misztifikusnak tartók a befolyás fogalmát ajánlják helyette. o A hatalom lényegét a befolyásoló képességben látják. A befolyásolás tudatos és szándékolt hatás elérése A hatalom tágabb kategória, beleértik a nem szándékolt ráhatást is. o Pl.: Max Weber Hatalom és uralom elválasztása Hatalom: • Akaratérvényesít képesség, lehet ség. Uralom: • A hatalom lehet ségének realizálása. • Uralmi típusok: o Karizmatikus, tradicionális, legális. A hatalom lényege a döntések birtoklása o Pl.: Herbert Simon, Parsons, Gombár Csaba. o Annak van hatalma, aki döntési pozícióban van. o A hatalom lényege, hogy befolyásoljuk a döntéshozatalt. o
•
•
A hatalom forrásai és eszközei: • A hatalom eszköze mindaz lehet, ami érdek és akarat érvényesítését el segítik. • A hatalom forrásai és eszközei összekeverednek. • Legfontosabb hatalmi források és megállapodások: o Nyers er szak és annak tényleges alkalmazása o Er szak és büntet eszközök kilátásba helyezése o Kollektív félelem az er szaktól és a büntet szankcióktól o Normatív szankció és a szabály elfogadásából ered meggy z dés o Szervezeti nyomás a tagok felé o Információ intézményes birtoklása o Intellektuális fölény o Javak feletti rendelkezés o Egyéb pszichológiai eszközök. Pl.: barátság, lojalitás.
14. A legitimáció fogalma és f bb magyarázatai. Általános bevezetés: • 1980-as évek kelet-európai szocialista rendszerek erjedése. o El térbe kerültek a legitimációs, stabilitás és válság elméletek. • A legitimáció értelmezésének problémája: o XIX századi értelmezése: „törvényes uralkodó országlása” o A modern szociológia nem így értelmezi a legitimációt. o Ezért vannak értelmezési nehézségek, definiálási problémák. A legitimáció szociológia magyarázata: •
El futárok: o Julius Friedrich Stahl Monarchia híve. Legitimitást a monarchia sajátos igazolásához kötötte. • A monarchista pártok legitimista pártok, mert elfogadják a hatalom isteni eredetét. • A hatalom népt l származását hirdet pártok forradalmi pártok. o Ide tartozik: liberális, szocialista, demokrata, kommunista…stb.
21
Gaetano Mosca: A létez politikai rendszerek igazolási elveinek palettáját adja. • Iszlámban: o A kalifa, mint Isten földi helytartójaként uralkodik. • Kinában: o A kínai császár, mint Isten fia kormányoz. • Ezeket nevezi politikai formulának, amivel minden hatalom igazolni, elfogadtatni kívánja magát. Max Weber: o Legitimáció szociológiai elméletét megfogalmazza: Racionális-legális legitimáció Tradicionális legitimáció Karizmatikus legitimáció Robert Michels: o A weber-i karizmatikus legitimációjából kiindulva fasiszta típusú, a vezér korlátlan uralmán nyugvó legitimációs rendszert dolgozott ki. Johannes Winckelmann o A fasizmus tapasztalati alapján visszanyúl a természetjogi magyarázatokhoz. o A törvény alapján tett cselekvések önmagukban még nem legitimek, kell, hogy bizonyos értékeknek megfeleljenek. Seymour Martin Lipset: o 1960-as évek USA-ban alkotó szerz . o Legitimáció önálló tematikáját vázolja. o A modern állam stabilitását kettébontja: Állam hatékonysága Állam legitimációja • A hatékonyság és a legitimáció nagyon er sen összefügg. o
•
• •
•
Jürgen Habermas kritikai társadalom elméletének legitimációra vonatkozó nézetei: • Munkáira nagy hatással van: o 1960-as évek nyugati, kapitalista országok válsága. • „A technika és tudomány mint ideológia” cím tanulmánya. o Kiindulópontjai: Tradicionális legitimáció Marcuse elemzései a kapitalizmusról o T kés társadalmak legitimációs mechanizmusának változásait elemzi. o A jóléti államban a legitimáció súlypontja áttev d t: A jóléti államban a legitimáció a jóléti minimál garantálása és a bevétel, a munkahely stabilitásának ígérete adja. A tömegek depolitilizálása lesz a hozadéka. A politikai nyilvánosság is funkcióltan lesz. A választások, a parlament legitimáló funkcióját átveszi a termel er vé váló tudomány. • 1980-as évek társadalomképe megváltozik. o Eltávolodik a frankfurti iskola nézeteit l. o Mi a legitimitás? Egy politikai rendszer elismerésre méltóságát jeleni. o Dönt fordulat az újkor legitimációs rendszerében: A hatalmi döntéseket csak az legitimálja, ha olyan eljárásokon keresztül jönnek létre, amelyek meghatározott formai keretek között valósulnak meg. Ez a procedurális legitimitás A nyugati társadalmak a legitimációs válságokat önmaguk keretén belül képesek megoldani: • Kormányváltással. Claus Offe: legitimitás helyett tömeglojalitás. • Eredetileg Habermas tanítványa, de kés bb eltávolodik t le. • Elemzéseinek középpontjában áll: o Politikai rendszer legitimációjának aspektusa. • 1969 A technokrácia politikai dilemmája
22
kiindulópontja: a politikai formáció nem tud megmaradni, ha a társadalom jelent s része nem támogatja vagy nem t ri el. o A kritikai elmélet követ i szerint: Hatalom és legitimáció egységes manipulációvá vált. • Ezt Offe is osztja, bár kimutatja a manipuláció határait. A modern technikáknak nincs szükségük a legitimációra. • Ezt Offe mítosznak tartja. 1970-es években írt munkája o kritikai értelmi legitimitás helyét átveszi a tömeglojaltás, az „apatikus követni-készség”. o A tömeglojalitás a m köd politikai hatalom mechanizmusai által létrehozott termék. Három ilyen mechanizmus: • A társadalom értékeinek közvetítésekor m köd mechanizmus, már önmagában is kizárja a fennálló rendszernek nem tetsz igényeket. • Modern tömegkommunikációs eszközök sajátosságai • Egyén szocializációja. o
•
A sztálini hatalomgyakorlás legitimációs elvei: • 1917 Lenin: Állam és forradalom o Melyek a politika m ködésének igazolására szóló érvek? Történelmi fejl dés szükségszer haladása Uralkodó osztály változásának utolsó lépese: • Proletárdiktatúra • Utána jön a kommunizmus, az osztálynélküli társadalom A munkásosztály ezt a küldetést csak az élcsapatán, azaz a párton keresztül képes betölteni. • Csak az élcsapat van olyan eszközök birtokában ( ismeri a tudományos szocializmust), amely feljogosítja, hogy vezesse a társadalmat. o Ez az ún. jöv felöli legitimáció. Ezt Sztálin a gyakorlatban vitte tökélyre. • Az élcsapat helyére önmagát állította. • Személyi kultusz. • DE! mindemellett a parlamenti legitimáció érve is megjelent. o 1936-os szovjet alkotmány • 1960-as években a jöv felöli legitimáció háttérbe szorult. o Ez f leg Magyarországon látható. o 1970-es évek fogyasztói legitimáció megjelent.
15. A modern pártok fogalma. Komment: ez a tétel a Bihari-Pokol és az Enyedi-Körösényi tankönyv keveréke. Általános bevezetés – a modern pártok kialakulása: • A modern politikai pártok a XIX.-XX. században alakultak ki. o DE! Természetesen voltak el zmények. o Párttörténeti fejl dés: Alapvet fejl dési út: civil társadalomból az állammal történ összenövés kontínuma. Honorácior pártok • Protopárt Szervezett pártok • Osztrogorszki kategóriája Tömegpártok • Michels és Weber ír róla Gy jt pártok • Catch all party – Kirchheimer kategóriája Totalitárius pártok • Ez egy külön fejl dési ág, de meg kell említeni. • Fasiszta vagy bolsevik típusú pártok.
23
Kartell pártok • Richard Katz és Peter Meir kategóriája • Az egykor a társadalmi szférából induló pártok ma az állam részévé váltak. • Az új típusú pártokat az állam szabályozza, finanszírozza, pártok zsákmányává teszik az állami pozíciók jelent s részét. • Jellemz rá a hivatalorientáltság. • Mindig ugyanazon pártok kormányoznak és megegyeznek a koalíciókötési szokásai. •
Hogyan reagáltak a politikaelmélet írók a pártok megjelenésére? o Hume: Az érdekpártok kivételével mindegyiket negatívan ítéli meg. o Moisei Ostrogorszki: XX. század eleje. Az állandóan m köd szervezet pártok betiltását követelte. A szervezet pártokat a párt oligarchia irányítja, bürokratizálódik és elitizálódik. Így a demokráciát is veszély fenyegeti. o Robert Michels: A demokrácia m ködéséhez elengedhetetlenek a pártok. DE! A pártok oligarchizálódnak (oligarchia vastörvénye). Mindez megszünteti a demokráciát. • Egyre nagyobb lesz a szakadék a cselekv kisebbség a passzív többség között. o Bluntschli: is negatívan értékeli a pártok létét. A pártok els sorban vallási, etnikai, területi vagy kulturális különböz ségek mentén alakulnak ki. Ezzel tovább mélyítik a társadalmi szakadékokat. o Antoni Gramsci: A modern pártokat a politikai élet „új fejedelmének” tekintette. • Elismerte hatékonyságukat és sikerességüket • DE! Bizonyos követelményeknek meg kell, hogy feleljenek a pártok. o Pl.: engedjenek az alulról jöv kezdeményezéseknek. A demokrácia veszélyét nem általában a pártok létében, hanem egy bizonyos torzulásban, a totalitárius pártokban látta. • Milyenek a totalitárius pártok? o Bürokratikus centralizmus o Rend ri funkció o Propaganda o Messianisztikus küldetéstudat o Katonai h ség köti a tagokat a központhoz.
•
Mi a pars pro toto elve? o Egyrészt: Utal a politika voluntarisztikus, akarati jellegére. A párt egy társadalmi részt képvisel, de az egészre kíván hatni. Egyetemessé válás igénye: • Minden párt a társadalom egésze, a nép nevében szól meg. o Másrészt: A választásokon gy ztes párt (és koalíciós partnerei) a következ választásokig az egész ország és társadalom m ködését meghatározhatják kormányzásukkal. • Ez a többségi elvb l is származik. A pártok programjai az egész társadalmat átfogják és leképezik. Ez különbözteti meg, többek között, a pártot az érdekképviseleti szervekt l és a társadalmi szervezetekt l, mozgalmaktól.
A politikai párt fogalma: • Giovanni Sartori: o A párt olyan szervezet, amely jelölteket állít a választott közhivatali és törvényhozói pozíciókra. o Mindenképpen a képviseleti demokrácia alapvet intézményei.
24
• • • •
•
A pártokra inkább jellemz jegyeket tudunk találni, mintsem definíciót: o Szervezettség, közös ideológia és érdekek, hatalommegszerzés célja, átfogó programok. o Minél inkább birtokolja ezeket egy szervezet, annál valószín bb, hogy pártról van szó. Államtól való elhatárolódás: o A pártok önkéntes közhatalmi jogosítvánnyal nem rendelkez szervezetek o DE! Az állam szerep egyre jelent sebb a modern pártok életében. Ld.: kartell pártok típusai. Érdekszervezetekt l való elhatárolódás: o A pártok célja a kormányzati hatalom megszerzése. o A pártok, f leg ha kormányon vannak, az egész társadalmat képviselik. Üzleti szférától történ elhatárolódás: o Bár a politikai életben is egyre elterjedtebben bizonyos üzleti életben meghonosodott praktikák alkalmazása. Pl.: marketing és pr, szervezésre vonatkozó elképzelések. o És a választói magatartást is lehet preferenciák alapján meghatározni, mint a fogyasztói magatartást. o A pártok közjavakért küzdenek. A modern pártok általános jellemz i a demokráciában: o A pártok nem állami szervek, a civil szférában jönnek létre. DE! Állami szervekben fejtik ki m ködésüket vagy annak m ködését akarják befolyásolni. Állami alkalmazottak meghatározott köre nem lehet párttag. Pl.: bírák, hadsereg hivatásos tagjai. Kizárják, hogy állami intézményben pártalapszervezetek m ködjenek. o Önkéntes alapon szervez dnek és nyilvántartott a tagságuk. o A pártok nem rendelkeznek közvetlenül közhatalommal. o A pártok bels m ködése, szervezete közvetlenül nem szabályozott. Általában az alkotmány, az általános egyesülési törvény vonatkozik rá és az egyéb törvények, jogszabályok. Ahol van önálló párttörvény, ott is a nyilvántartásba vétel és bizonyos tilalmak (pl.: nem folytathat nyereségre irányuló gazdasági tevékenységet) szabályait fogalmazzák meg. o A pártoknak kidolgozott ideológiájuk, politikai programjaik vannak. o A pártok joga, hogy jelölteket állítsanak a választásokon. o A modern pártok szervezett pártok. Racionálisan és hierarchizáltan. Szigorú alá-fölérendeltség. Szervezettség lépcs i: • Pártvezetés, amely általában testületi. Pl.: elnökség • Apparátus • Szakért k, tanácsadók köre. • Párttagság o A pártok célja, hogy megszerezzék a politikai hatalmat, vagy megtartsák, vagy befolyásolják. o A modern pártok többfunkciós szervezetek.
A pártok funkciói: • A funkciók a pártok tevékenységének f irányát jelöli ki. • A modern pártok többfunkciós szervezetek. • Melyek ezek? o Nyilvános és szabályozott versengés a hatalomért. Választási funkció a legjelent sebb a pártok életében. A rendszer legitimációját segítheti el . • DE! rongálhatja is. Pl.: 2002-es választásokon történ csalások kérdése. o Politikai vezet k toborzása, szelektálása, felkészítése, képvisel jelöltek állítása. DE! Van ennél általánosabb funkciójuk, amely az adott társadalom politikai kultúrájának alakításában és politikai szocializációjában betöltött szerepére utal. o Az érdekek integrálása, aggregálása és képviselete. Catch all pártok problémája. o A pártoknak közvetít funkciója is van, hiszen minden társadalmi alrendszerrel kapcsolatba kerülnek. o A pártoknak kormányzati funkciója is van. o Politikai döntési alternatívák, jogszabály- és törvénytervezetek kidolgozása, nyilvános vitára bocsátó funkció.
25
o o
Kormányzó pártok szempontjából: kormányzati döntéshozatalban való szerep. Ellenzéki pártok szempontjából: árnyékkormányzat és alternatívák kidolgozása és a parlamenti döntéshozatalban való részvétel. Közvéleményt befolyásoló és információs funkció. Mobilizáció. Pl.: polgári körök. A pártoknak van nemzetközi funkciója is: Magyar pártok számára a legnagyobb kihívás az Európai Parlamentben történ szereplés. De! vannak nemzetközi pártcsaládok. • Pl.: Liberális Internacionálé.
A bolsevik típusú kommunista pártok: • Kétséges, hogy szociológiai értelemben egyáltalán pártnak tekinthet k-e? • Szociológiai jellemz k: o Nem egyszer en egyazon ideológiát képvisel emberek csoportja, hanem az élcsapat. Lenin: • „a munkásosztály élcsapata”. • A párt a munkásosztály legöntudatosabb, legfelkészültebb tagjait tömöríti. • A történelem vezet ereje. • A párthoz tartozás érdem és kitüntetés. o Kizárólagosság Kizárólag nekik van tudományosan megalapozott és adekvát ideológiájuk. Egyedül a kommunista párt hivatott a politikai hatalom birtoklására. • Ez eredményezi a politikai hatalom monopolisztikus és megváltozhatatlan mivoltának értelmezését. • Az ideológia szükségszer en dogmák rendszerévé merevedik. o Nagyon szigorúan szervezett és hierarchizált pártok. F m ködési elve: a demokratikus centralizmus. o A párt viszi be az öntudatot a munkásosztályba. o Omnipotens és omnikompotens önkép. o Szervezeti karizmatikus hit, amely egy személyben perszonifikalizálódott. Személyi kultuszok sora. o Nomenklatúra rendszer. o Szervezetileg is nemzetközi kommunista szervezet nemzeti osztagaként m ködtek évtizedekig. SZKP vezet szerepe. A többféle kommunista út lehet sége nagyon korlátozottan vet dhetett föl.
16. A pártrendszerek és csoportosításuk. Komment: ez a tétel a Bihari-Pokol és az Enyedi-Körösényi tankönyv keveréke. Általános bevezetés: • Mi a pártrendszer? o Egy adott politikai rendszerben létez és funkcionáló pártok összessége. o A pártrendszer mindig hierarchizált. Vannak er sebb és gyengébb pártok. A rendszert alkotó pártok kormányzati pozíciója és befolyása állandóan változik. Történetileg és regionálisan változó rendszer. • Összeköt elem: politikai hatalomért folytatott versengés. o Vitás kérdés: Egypártrendszer pártrendszer-e? A pártrendszer elmélet m vel inek többsége (Downs, Duverger, Sartori, Huntington, Neumann): • k az egypártrendszert is pártrendszernek tekintik. • Miért? o Mert a pártszer feladatokat és funkciókat is ellátnak. • DE! Természetesen nagyon speciális és elkülönül fajta. o A pártrendszerbe a parlamenten kívüli pártokat is beszámítják.
26
A pártrendszer nem független a társadalmi környezett l. Ennek összetev i: Állami szervezetek rendszere Jogrendszer Érdekképviseleti és egyéb társadalmi szervek és mozgalmak rendszere A tágabb értelemben vett társadalmi környezet • Gazdaság, oktatás, nemzetközi környezet…stb A pártrendszert meghatározó tényez k: o A társadalom politikai és kulturális tradíciói F leg a pártosodás konkrét körülményei fontosak o A társadalom struktúrája Osztály, réteg, etnikai, vallási, területi és gazdasági törésvonalak. o Választási rendszer o Politikai kultúra és tradíciói Milyen a pártok megítélése a társadalomban? Milyen er s a „pártosodás hajlam”? Politikai kultúrát befolyásoló tényez k: • Kompromisszum vagy konfrontáció. o Politikai rendszer hatalmi szerkezete Egy, kett vagy több pólusú-e a politikai rendszer? A pártverseny jellegét kell vizsgálni. • Ez alapján születtek a tipológiák többsége. A kétpólusú rendszer: • Középre tartó rendszer A többpólusú rendszer: • Széttartó rendszer o Regionális viszonyok vagy etnikai viszonyok o Államforma és államszerkezet Egy vagy több kamarás a parlament. Monarchia vagy köztársaság Prezidenciális vagy parlamentáris rendszer o
•
A pártrendszerek típusai: • Legfontosabb csoportosítási szempontok: o Pártok száma o Politikai rendszer koncentrált vagy dekoncentrált jellege o Az intézményes és szabályozott politikai versengés megt rése vagy tilalma o Pártverseny iránya o A pluralitás ereje o Ideologikus vagy pragmatikus politizálás o A nyitott és zárt pártrendszerek •
A legalapvet bb felosztás szerint megkülönböztetünk: o Kétpártrendszer Duverger azt tekinti kétpártrendszernek, amelyben a legnagyobb párt a parlamenti képvisel i helyek kevesebb, mit 70% -val rendelkezik, de a két leger sebb párt összesen a helyek legalább 90%-t magáénak mondhatja. Ritka a koalíciós kormány. Stabil kormányzás, hatékony politizálás. • Biztos parlamenti többséggel 1950-1960-as években ezt a modellt idealizálták • Ennek hátterében USA és Nagy-Britannia stabilitása • És a Weimari Köztársaság, a IV. Francia Köztársaság és az olasz politikai instabilitása állt. • DE! Azért a kép nem ilyen szép. Mérsékl hatása van a pártverseny irányát tekintve. • A verseny logikája a mérsékelt, centrista program követésére ösztönzi a pártokat. • A kormányváltások nem eredményeznek éles politikai irányváltást. o 1996 Blair-féle Labour Party nem sokban tért el a Thatcher-i konzervativizmustól. Tiszta választási lehet séget ad a szavazóknak.
27
o
•
• Világos döntési kép. Világos a kormány politikájáért a felel sség. • Ez csak parlamentáris rendszerben van így. Két pártrendszer kritikája: • Csak Nagy-Britanniában természetes, máshol általában mesterséges. • Centralizált hatalmat eredményez. • Csak olyan társadalomban lehetséges, ahol a társadalomban egyetlen fontos dimenzió letézik, ami alapján szegmentálható a társadalom. Sokpártrendszer 3 vagy annál több verseng párt van Ritkán sikerül egy pártnak megnyerni a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget. • Ezért gyakoriak a koalíciós kormányok A rendszerben a választópolgár döntés „csak” arra terjed ki, hogy ki kerüljön a parlamentbe. • Koalíciós kényszer miatt a pártprogramok nem mindig valósulnak meg. Ld.: sorkatonaság vagy adócsökkentés. A kormányzati felel sség elmosódhat a koalíciós pártok között. 1960-as évekt l a sokpártrendszer vizsgálatakor árnyaltabb képek születtek: • Pl.: Lijphart modellje. • A sokpártrendszer nem feltétlenül jelent instabilitást. Pl.: Skandinávia, Benelux államok, Svájc. • A kormányok instabilitása nem eredményezi a politikai rendszerek instabilitását. • A sokpártrendszerben a választók jobban kifejezhetik preferenciájukat. Markánsan különböz alternatívák közül választhatnak. Nagyobb a reprezentativitás. • A sokpártrendszerben is lehet egy párti kormány.
A pártrendszerek tipizálásakor fontos szempont, hogy a pártverseny jellege. o Duverger kétpártrendszer – sokpártrendszer modellje a bipoláris elképzelések mentén alakult ki. Bipoláris politikai rendszer: baloldal-jobboldal dichotómiájára épül. o Ezt a bipolaritást Giovanni Sartori megkérd jelezte. A hangsúlyt áthelyezte a kétpólusú-többpólusú pártrendszer vizsgálatára és nem a számbeli kérdésekre. A bipoláris és a multipoláris sokpártrendszereket elkülöníti: • A multipoláris sokpártrendszerekben van centrumpozíció. A kétpólusú rendszerben (bipoláris) és kétpártrendszerben: • A verseny iránya centripetális. • Középen nincs párt, viszont ott vannak a szavazók. • A pártokat középre húzza a verseny. A multipoláris rendszerekben: • Van centrumpárt, így új szavazatokat csak szélr l lehet szerezni. o A verseny iránya centrifugális. o A centrum párton kívüli pártok a radikalizálódásban lesznek érdekeltek. • Ha háromnál több párt van a palettán, akkor ez a jelenség még széls ségesebben jelentkezik. • A pártok igyekezete, hogy minél jobban megkülönböztessék magukat azt eredményezi, hogy széls ségek jelennek meg. o Ezekre épül Sartori modellje: A pártok száma mellett az ideológiai távolságot is meghatározó tényez nek tekintette. E két szempontot vegyítette. • A többpártrendszerekben a pártok száma alapján megkülönböztet: o 3-5 párt esetében korlátozott pluralizmust o 5 vagy több párt esetében széls séges pluralizmust. • A többpártrendszerekben az ideológiai távolság alapján megkülönböztet: o Mérsékelt pluralizmust o polarizált pluralizmust Tipológiájának típusai: • Atomizált vagy formátlan pártrendszer o A még nem kikristályosodott demokráciákra jellemz .
28
•
• •
•
•
Nem verseng pártrendszerek: o Egypártrendszerek típusát tovább bontja: Valódi egypártrendszer. • DE! Még további bontás a kategórián belül: o Totális (Szovjetunió) o Tekintélyelv (Franco Spanyolországa) o és pragmatikus rendszereket (Pinochet Chilei és Perón argentínai uralma) Don’t cry for me Argentina….. o Hegemonikus pártrendszer • Pl.: szocialista Lengyelországban volt Parasztpárt. o Predomináns pártrendszer Itt már van verseny, de valamiért korlátozott. Hosszabb ideig egy párt képes uralmi a kormányzati pozíciókat. Pl.: Indiában a Kongresszus Párt. Sartori verseng pártrendszer típusai közül Európában a II. világháború után jellemz formák találhatók: a kétpárti pluralizmus, mérsékelt pluralizmus, polarizált pluralizmus. Kétpárti pluralizmus: o Igen kevés országokban jelenik meg. Pl.: Anglia, Málta. o Az egypárti kormányok általában egypárti ellenzékkel szemben korlátoznak, akiknek minden esélyes megvan a kormányra kerülésre. Politikai váltógazdaságra épülnek. o A pártok versenye centripetális A pártok felel s politizálását folytatnak. A pártok gy jt pártok. o Klasszikus minta: Nagy-Britannia I. vh utáni korszakban váltotta fel a Liberális Pártot a Labour. DE! Tiszta kétpárt rendszer csak az 1945 utáni évekre jellemz . A liberális párt jelen van a parlamentben, nagyon kis számban. • 1983-ban majdnem annyi szavazatot szereztek, mint a LP. Mérsékelt pluralizmus: o Nincsenek vagy jelentéktelenek a rendszerellenes pártok o A kormányoknak (és a politikai rendszernek sem) nem kell szembenézniük kétoldalú ellenzékkel. Pl.: egy baloldali kormányt balról a parlamentben nem támadnak. o A politikai verseny kétpólusú Ha létezik is ideológiai értelemben vett centrum párt, az is valamelyik koalícióhoz tartozik. o A politikai versenyz k között az alkotmányt és az alapértékeket tekintve konszenzus van. o A verseny centripetális o A releváns pártok között kicsi az ideológiai távolság o Alternatív koalíciók versenyeznek a kormányra jutásért. Van váltógazdaság Felel s ellenzék és felel s kormánypártok versengenek. A túllicitálás nem jellemz Két párt csoport váltja egymást o Klasszikus minta: Németország a II. vh után. Négy releváns párt, 2 tömbbe csoportosulva. A széls jobb és a széls bal folyamatosan elvesztette súlyát. Kakukktojás: PDS – Gregor Gisi vezette volt NDK-s párt. o Szegmentált pluralizmus: Annyiban különbözik a mérsékeltt l, hogy sok párt van. Pl.: vallásilag vagy nyelvileg megosztott Benelux államok és Svájc. Polarizált pluralizmus: o Releváns pártok száma több mint 5.
29
o o
o o o o o o
•
Kétoldali ellenzékkel kell a kormánynak szembenézni. A politikai skála centrumpozíciója foglalt, van centrumpárt. A centrumpárt szerepe fontos, hiszen a népszer ségük elindíthatja a jobbközép és a balközép mérsékelt pártokat egy polarizációs stratégia követésére. DE! a centrumpártok koalíció képességükkel képesek ennek a polarizációs hullámnak elejét venni. Pártok közötti politikai és ideológiai távolság nagy. Alacsony a politikai konszenzus foka Centrifugális a verseny Átideologizált politizálás Van olyan ellenzék párt, aki nem kormányképes. Bizonyos pártok politikailag felel tlenek Túllicitálás politikájának jelensége jellemz . Klasszikus példa: Weimari Köztársaság rendszere I. vh. el tti id kr l megmaradt pártok: • Szociáldemokrata SPD • Liberális demokrata Progresszív Párt • Katolikus Centrum Párt • Nemzeti Liberális Párt • Konzervatívok • Tehát a parlament nagyon fragmentált volt. A I és II. vh között felt nt széls séges pártok tovább színesítették a palettát (és a spalettát). • Kommunista és nemzetiszocialista pártok • Nekik lett dönt szerepük a weimari köztársaság bukásában • Ezek a pártok a rendszer ellenzékei voltak, f céljuknak az alkotmányosság megdöntését tartották. • Nagyon er sen ideológizált pártok. A mérsékelt pártok szavazóbázisa elfolyt a széls ségek felé.
Egyéb párttipológiák: o Párt és állami szervek egymáshoz való viszonya alapján megkülönböztetnek: Államközpontú politikai rendszerek pártrendszerei • Protopártok id szaka Modern pártelv politikai rendszerek pártrendszerei Pártközpontú politikai rendszerek pártrendszerei • Állampártok egypártrendszre vagy áltöbbpártrendszere. o Duverger tipológiája a pártok bels struktúrája alapján: Merev kétpártrendszer • Ahol szigorú a pártfegyelem • Pl.: Nagy-Britannia Rugalmas kétpártrendszer • Ahol nincs szigorú pártrendszer • Pl.:USA Áltöbbpártrendszerek • Ahol nincs valódi verseny, de formálisan néhány párt létezhet. • Pl.: a szocialista Lengyelország és NDK. o DE! A sok kritika ellenére még mindig Sartori tipológiája a legkifinomultabb.
30
17. A politikai mozgalmak. Általános bevezetés: • A néppártok catch all stratégiája az új társadalmi és politikai problémák és érdekek összegy jtését más politikai formációkra bízta. o A gy jt pártok semmi olyat nem akartak bevenni a pártprogramokba, amelyek felborítják a programjuk koherenciáját. o Az egyre differenciált társadalmakban a pártok lehet ségei is korlátozottabbak a megjelen érdekek felkarolására. o Elválik egymástól a szavazatszerz logika alapján m köd pártrendszerek és a kormányra nem készül konkrét érdekcsoporthoz köt d társadalmi mozgalmak rendszere. o Az állam által kiemelt érdekképviseleti szerveket a XX. század második felében intézményesen is magához köti az álla. Pl.: szociális partnerek egyezkedése a neokorporatista modellben. • A tömegkommunikáció elterjedése nagyon fontos a politikai mozgalmak kialakulása szempontjából. o Cél: olyan akciók szervezése, ami nyilvánosságot kap. o Pl.: Jobbik keresztállító akciója. Mi a politikai mozgalom? • XIX. században terjed el a mozgalom szó társadalmi alkalmazása. o Ekkor a változásra, haladásra, progresszióra törekv csoportokat jelöli. • XX. századra ebb l annyi maradt, hogy „változásra törekvés”, de vissza is sírhatja a régi aranykort. o Pl.: Usztics Mátyás magor mozgalma. • XX. század fontos jelensége: munkásmozgalom megjelenik. o Itt már a tömegek mozgatására irányul a kifejezés. • Joachim Raschke definíciója szerint a politikai mozgalom: o Egy mozgósításon alapuló kollektív cselekv , amely meghatározott folyamatossággal és tartóssággal rendelkezik, magas szimbolikus integráció és csekély szerepspecifikáció talaján áll. Változatos szervezeti és cselekvési formák bevetésével követi azt a célt, hogy társadalmi változásokat vigyen végbe, vagy visszafordítson bizonyos folyamatokat. A politikai mozgalmak formáinak történeti változásai: • A modern politikai mozgalmak az elmúlt 200 év termékei. o El zmények a francia forradalom el tti mozgalmak • Vallási jelleg ek • Er szakos jelleg ek • Homályos programjaik vannak o A modern mozgalmak jellemz i: • Evilági, társadalomalakító célkit zések • Békés akarat kifejezések • Konkrét célok. Pl.: es erd k kiirtása ellen. • A modern mozgalmak szakaszolhatók. o Iparosítás el tti mozgalmak • XIX. század el tti mozgalmak • Kimondottan értelmiségi bázissal. • Laza eszme közösségek • Politikai mozgalmak témakörei: • Demokratikus mozgalmak o Népképviselet kérdését t zik zászlajukra • Liberális mozgalmak o Nagyobb egyéni szabadság, piaci szabadság kiterjesztése • Nemzeti mozgalmak o Pl.: német és olasz nemzeti egységet és függetlenséget pártoló mozgalmak. • Már itt megfigyelhet jelenség: • Mozgalommá fejl dik az a követelés, amelyet politikai pártok nem karolnak fel.
31
o
o
Ipari társadalom tömegmozgalmai • Ennek prototípusa a munkásmozgalom. • Hátterében a munkáspártok illegalitása • A tömegmozgalmak jellemz i: • Zárt és rendszerezett ideológia alapján szervezettek. • A politikai követeléseken túl, az egész társadalom átalakítására vonatkozó nézeteket tartalmaznak. • A mozgalom kiteljesedése megindul, egyes tevékenységekre önálló szervezetek alakulnak. o Pl.: gazdasági tevékenységekre – szakszervezeteket o Pl.: kulturális tevékenységekre – dalárdák, olvasó körök, szabad egyetemek • A mozgalomból kinöv szervezetek nagymértékben hierarchizáltak voltak. o Ld.: bolsevik típusú pártok. • Totalitárius mozgalmak o Pl.: német nemzetei szocialista mozgalmak, sztálinista kommunista pártok, magyar nyilas mozgalom o Alapvet céljuk: Parlamentarizmus megszüntetése Diktatórikus berendezkedés megvalósítása o Jellemz i: Er sen párt ellenes mozgalmak Centralizáltak Er sen militarizáltak. Pl.: rohamosztagok. Az új társadalmi mozgalmak vagy alternatív mozgalmak • 1960-70-es évekt l jelentek meg USA-ban és Nyugat-Európában. • Alapja: • 1960 diákmozgalmak o általában baloldali értékek, de er sen elutasítva a hierarchizált szervezetet és az er szakot. o Igazi részvételt és beleszólást követeltek. Pl. elutasították, hogy a vezet k elszakadjanak a tagságtól vagy a szimpatizánsoktól. • posztmodern értékek megjelenése • Általában az életben meghonosodott szervezési formákat kívánták megváltoztatni. • Bár vannak politikai követeléseik, alapvet en az ember és a társadalom kapcsolatát kívánták megváltoztatni. • Jellegzetes típusok: • Környezetvéd mozgalmak • Feminista mozgalmak • Mit l „újak” (a tömegmozgalomhoz képest) ezek a mozgalmak? • Tagjai dönt en az értelmiség köréb l szervez dnek. • Nem rendelkeznek zárt ideológiával • Általában single issue mozgalmak • Szervezetük laza, ad hoc jelleg . Ha tartós a mozgalom, akkor laza horizontálisan kooperáló szervezetek jönnek létre. • Elutasítják a hierarchikus szervez dést • Bázis demokratikus jelleg ek, elutasítják a képviseleti elvet. • Közvetlen részvétel kérdését kiemelten kezelik
A politikai mozgalmak dinamikája: • A mozgalmak mindig a feszültség termékei • Azért jöttek létre, mert a kor f áramának politikai alakulatai (pártok, állam, parlament) nem vállaltak fel bizonyos ügyek képviseletét. o S t bizonyos esetekben jogszabályi tilalom is vonatkozott. • Az új társadalmi mozgalmak élete és m ködése függ attól, hogy a követelésük milyen mértékben maradnak ki a parlamentarizmus mechanizmusaiból. • A politikai mozgalmak dinamikáját feszültségük adja. • A politikai mozgalmak dinamikája: o A követelés megszületik, amely kívül áll a jelenlegi döntési mechanizmusokon.
32
Ha valamely politikai er felkarolja a követelést, vagy egyéb úton (pl. népszavazás) képes bekerülni a döntéshozatalba, akkor a mozgalom funkciója megsz nik. o Ha ez nem történik meg, de a közvélemény jelent s része támogatja a követelést, akkor a mozgalom párttá alakulva beviheti a politikai döntéshozatalba a kérdést. • Ez nagyon problematikus több okból is. • Nehéz új pártnak meghatározó szerephez jutnia rövid id n belül. • Ha sikerül is parlamenti, esetleg kormánypárti szerephez jutnia, akkor is örök vita a mozgalom „fundi” és „reál” irányzatai között. Ld.: német Zöldpárt. o Ha nem is alakulnak párttá, akkor vagy elsikkad a követelés vagy folyamatosan fel-fel bukkanva kialakul egy szervezet vagy egy hivatásos mozgalmár kör. A politikai mozgalmak rendkívül fontosak a kompetitív logika mentén kialakuló politikai rendszerben, mint önkorrekciós mechanizmusok. o
•
18. A tömegkommunikáció és a politika. Általános bevezetés: • A tömegtársadalmakban a politikai tájékozódás alapvet en a médián keresztül történik. • Ezért van óriási befolyása a tömegkommunikációnak a politikai szférának. o Már szokás a tömegkommunikációt a negyedik hatalmi ágnak nevezi. • A rendszerváltás után mindez Magyarországon is megjelent. o Ld.: „médiaháború” • Felmerül a kérdés, hogy a tömegkommunikáció önálló funkcionális alrendszernek tekinthet -e? o Van-e bináris kódja? o Vannak-e jellemz i, önálló értékelési és jutalmazási mechanizmusai? • PB szerint igen, hiszen iskolában tanítják az újságírást, vannak akik ebb l élnek és rendkívüli hatalmuk van. o A sajtó a naponta rázúduló információ tömeget nemcsak közvetíti, hanem szelektálja is. • Ide inkább Kiss Balázsból kéne valami, az sokkal összeszedettebb. • Ez szintén nem szerepel a könyvben, de fontos: o Kereskedelmi televíziózás – közszolgálati televíziózás kérdése. o Ez f leg Magyarországon fontos, hiszen a közszolgálati tv-k nézettségének aránya kb. 85%-os. o Nyeu-ban is csak az 1980-as évekt l nyomulnak a kereskedelmi tv-k, de ott nem szorították ki a közszolgálataikat. A tömegmédiumok tevékenység szférái: • A tömegkommunikációs szféra nagyon heterogén, nehéz a határmegvonást precízen elvégezni. • De! A tevékenységük közül kiemelkedik a hírtevékenység. o Annak szelektálása, gy jtése, prezentációja o A szelekció alapja: Hírérték léte vagy annak hiánya. A tömegkommunikáció szociológiájával foglalkozó Lutz Erbring a következ aspektusokat emelte ki a szelekció sajátosságait tekintve. • A tények aktualitása és meglep ereje • A már bevett tematikai kereten belüli könny elhelyezés • Az eseményben érintettek ismertsége és befolyása • Az esemény által okozott konfliktus • Geográfiai vagy kulturális közelség • A professzionalitás ékes bizonyítéka: o Specializálódott médiumok megjelenése. Pl.: hír tv, zenei csatornák, vallási adók. • A tömegkommunikációs alrendszer f szerepl je a profi újságíró. o Oktatják egyetemi szinten o Vannak önálló jutalmazási mechanizmusai. Pl.: Pulitzer díj. Tömegkommunikáció és a pártok: • A pártfejl dés szakaszaiban vizsgálható a kapcsolat. • Minél jobban professzionalizálódik mindkét szféra, annál jobban válik el a kett .
33
• •
Ennek mintája: amerikai újságíró szerepfelfogás o Agresszív hírkutató. Ld.: Watergate és Lewinszky botrány. Európai újságíró szerepfelfogása: o Németország: Er sen ügyelnek arra az újságok, hogy a hír és a kommentár elkülönüljön. o Nagy-Britannia: Sajtóorgánumok között er s a pártos megosztottság. o Franciaország: Itt a legnagyobb lapoknál is jelent s a harcos politikai meggy z dés
Rádió és televízió állami kontrolljának modelljei: • Amerikai kereskedelmi rádió modellje o Szabadversenyen és reklámbevételen alapszik. o DE! Van közszolgálati tv, csak semmi befolyása nincs (mondja Pesti Sanyi). • Angol típusú monopolizált közintézményként kialakított modellje o 1927-ben alakították ki a BBC-t. Korrekciós mechanizmusok: • A tömegkommunikációnak a hírértékek mentén történ elkülönülése miatt a politika és a tömegkommunikáció elválhat egymással. o Pl.: kereskedelmi tv-kben a direkt politikai m sorok száma nagyon alacsony. • A politika azonban nem mondhat el a tömegkommunikációról, illetve a politikai érdekek felkarolása sem nélkülözheti sikeréhez a tömegkommunikációt. • Tendenciák: o Fizetett politikai reklámok megjelenése o Közvélemény-kutatások szerepe egyre fontosabb a médiában o Politikai mozgalmak mediatizált akciói.
19. A parlamentarizmus modellje és a modern parlamentek m ködése és funkciói. •
Ez csak egy váz. Olvasd el Bihari-Pokol tankönyv 283. – 352. közötti részeit.
Általános bevezetés (ezt Pesti Sanyi mondta): • Amikor a parlamentarizmusról beszélünk, akkor egy ország politikai berendezkedésének a kormányformájára utaló jeleket vizsgáljuk. o XIX. században az államforma volt releváns kérdés. o XX. században a közhatalmi aktorok – parlament, kormányzat, köztársasági elnök, alkotmánybíróság…stb – egymáshoz való viszonyát, súlyát, jellegét…stb kell vizsgálni. Ha ezt a követelményt szigorúan vesszük, akkor ahány ország, annyiféle kormányforma. DE! Az összehasonlítás érdekében 3 nagy csoportot különböztetünk meg: • Prezidenciális • Parlamentáris • Vegyes (a kett között). • Európában a parlamentáris rendszer a domináns. o Kivétel Finnország, Franciaország, ahol félelnöki rendszer jött létre. o És Oroszország, ahol prezidenciális rendszer van. • Azonban definíciós problémák vannak. o Mi a parlamentarizmus? Mit l parlamentáris egy berendezkedés? o Ebb l származnak azok a viták, hogy pl parlamentáris volt-e a Horthy rendszer? Parlamentarizmusok összehasonlítása: • Melyek azok a szempontok, amelyek alapján vizsgálhatjuk a parlamentarizmusokat? o Demokratikus legitimáció kérdése DE! Olyan soha sincs, hogy minden állampolgár szavazhat.
34
o
o o
Állandó kérdés, hogy a külföldön él knek legyen-e szavazó joguk és ha van, akkor miként. Politikai felel sség kérdése. Milyen a parlament és a kormány viszonya? • Parlament kormány buktatási lehet ségei: o Konstruktív bizalmatlansági indítvány. Pl.: Magyarország o Egyszer bizalmatlansági indítvány. Pl.: Nagy-Britannia. o Ha bizonyos törvényjavaslatot leszavaznak, akkor bukik a kormány o Ha bármilyen kormány beterjesztést leszavaznak, akkor bukik a kormány. • Kormány parlament feloszlatási lehet ségei: o Legszélesebb parlament felosztási lehet séggel az angol kormány rendelkezik. Ha a parlament egyszer is elutasítja a kormány valamely javaslatát. Itt az államf nek szerepe nincs. o Görög alkotmányos szabályozás: Köztársasági Elnöknek széles mérlegelési joga van a feloszlatás kérdésében. o Spanyol alkotmányos szabályozás: Aszimmentrikus a kormány felé, mivel a kormánynak szélesebb kör a parlament feloszlatási lehet sége, mint a parlament kormánybuktatási lehet sége. o Német alkotmányos szabályozás: Konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal szemben a kormánynak is gyengék a parlament feloszlatási lehet ségei. • Kormánytagok és parlamenti képvisel k viszonya. o Az egyik modellben a kett t szigorúan összekötik. Pl.: Nagy-Britannia o A másik modellben kizárja a parlamenti képvisel i poszt betölt it a kormányból. Pl.: Franciaország – de ez félelnöki rendszer. o A leggyakoribb, hogy szabályozatlanul hagyják a kérdés. Vannak miniszterek, akik parlamenti képvisel k és vannak, akik nem. Pl.: Magyarországon. • A kormány javaslattev szerepe o A kormánynak monopóliuma van a törvények beterjesztésében. Pl.: Nagy-Britannia o A kormányon kívül parlamenti képvisel k, bizottságok, Köztársasági Elnök is van törvény javaslattev jogosítványa. Pl.: Magyarország o Van az ún. népi kezdeményezés is (100.000 aláírással Magyarországon). DE! Az olasz alkotmány is ismeri ezt a formulát. • DE! Nagyon fontos a valóságra, a napi gyakorlatra koncentrálni. o Pl.: parlament valós kontrollja, az interpelláció, a vizsgáló bizottságok felállása, napirend el tti felszólalások jellege milyen. o Err l folynak sajtó és publicisztikai viták. Parlamenti váltó gazdaság lehet sége Ezért mondják, hogy a dualizmus és a Horthy korszak nem volt parlamentarizmus. Hatalmi ágak elválasztásának kérdése A parlamentarizmus jellegzetessége, hogy összefolynak a hatalmi ágak, nem úgy mint a prezidenciális berendezkedésben. Ennek minta példánya az angol modell, aminek csúcsa, hogy a Parlament Lordok Házának Elnöke, a Lord Cancellor a Legfels bb Bíróság Elnöke és a kormány tagja is.
A parlament m ködése: • A parlament m ködését meghatározó tényez k: o Parlamenti választások 1989. XXXIV. Tv az Országgy lési választásokról. o Parlamenti képvisel k 1990. LVI. Tv az Országgy lési képvisel k jogállásáról (asszem). Itt lehetne beszélni a szociológiai összetev kr l. o A parlament szervezete
35
Hol a hangsúly a frakción vagy a bizottságon? Van-e önálló szakért i apparátusa a parlamentnek, vagy csak a pártnak és a kormányzatnak. • Vannak-e kiegészít intézményei? Tájékoztatási központok, könyvtárak? Plenáris ülések súlya (ld. 3 hetes ülések). A parlamentek funkciója: • Politikusok rekrutációja és szocializációja. • Rendszer legitimációja • Politikaformálási funkciók Magyar alkotmányos szabályok: • Kormány és parlament viszonya: o Konstruktív bizalmatlansági indítvány o Parlament feloszlatási lehet ségei sem els sorban a kormányhoz köt dnek A parlament feloszlathatja önmagát és a Köztársasági Elnök is feloszlathatja a parlamentet. o Lehet-e kormánytag parlamenti képvisel ? Miniszter és politikai államtitkár lehet. Közigazgatási államtitkár és helyettes államtitkárok szintén nem. Forrás: Alkotmány és 1990. XXXIII. Tv. o Törvényjavaslatok benyújtása: Kormány, Köztársasági Elnök, Képvisel k, Bizottság, népi kezdeményezés DE! A kormányoké a túlsúly. Képvisel k általában a költségvetés vitájában aktivizálják magukat.
20. Az alkotmánybíráskodás történeti kialakulása, f bb tárgykörei. Olvasd el hozzá a Bihari tanulmányt a magyar vonatkozásokkal. Általános bevezetés: • A polgári államokban az alkotmánybíráskodás szerepe egyre jelent sebb. • Rendszerváltás során kívánalom volt az alkotmánybíráskodás bevezetése. • Nyugat-Európában és USA-ban hosszabb történelmi folyamat alakította az alkotmánybíróság történetét. • Európai és Amerikai modell eltérése. o Európán belül is vannak különbségek. o S t van olyan ország, ahol értelmezhetetlen kategória. Pl.: Nagy-Britannia, de Hollandiában törvény tiltja. • Modern, beavatkozó államban az állampolgári és a törvényes kisebbség jogainak védelmére szükség van. Ezt a funkciót minden demokratikus országban ellátják, de nem biztos, hogy alkotmánybíróság formájában. o Pl.: USA-ban Legfels bb Bíróság. o Franciaországban az Alkotmánytanács Az alkotmánybíráskodás történeti kialakulása: • Egészen az antikvitásig visszanyúlva találunk gyökereket. o Spártában az „ephorátus” intézménye. Az ephoroszok feladata volt a fennálló társadalmi rend védelme, mind a király, mind a helótákkal szemben. • Francia bíróságok az abszolút monarchia korában. o „Regisztrálási” joguk volt. A bíróságok megtagadhatták a királyi rendeletek regisztrálását és alkalmazását, amelyek megítélésük szerint szemben álltak az egyes provinciákban érvényes szokásjogi anyaggal. • A modern alkotmánybíráskodás kialakulása a XIX. század els éveiben az Egyesült Államokban kezd dött. o Létrejöttének indoka: tagállami és szövetségi hatáskör összeütközése volt. A szövetségi állam m ködésének kezdetekor felmerült a probléma: ki döntsön hatásköri konfliktusok kérdésében?
36
•
Kulcsdátum: 1803 • Szövetségi LB döntése: jogosult a kongresszus vagy egy tagállami döntéshozó szerv törvényét jogosult az alkotmányhoz mérni. • A LB alkotmánybíráskodási funkcióját a polgárháború utáni konszolidáció igénye fogadtatta el. • Bár a kormányzat és az LB közötti konfliktus nem ritka az Egyesült Államok történetében. o Pl.: Roosevelt „New Deal”-el kapcsolatos törvényeit sorra dobta vissza az LB. Alkotmánybíráskodás Nyugat-Európában: o A XX. század fordulóján az alkotmányjogászok a jogállamiság csúcsát vélték felfedezni a politika bírák általi kontrolljában. o A szétforgácsolódott Monarchia utódállamaiban – Ausztria, Csehszlovákia – alkotmányozásában látjuk az els európai megjelenéseket. Mindebben Hans Kelsen munkássága visszatükröz dik. DE! Az uralomra jutó diktatúrák els lépése volt az alkotmánybíróságok megsz ntetése volt. Ezért tekintettek a demokrácia jelképeként az alkotmánybíróságokra a II.vh után. o II. világháború után 1949-bonni alaptörvény és az új Olasz politikai berendezkedés is külön szervet jelölt ki alkotmánybíráskodási feladattal. 1946-os Francia alkotmány csak egy parlament mellett m köd Alkotmánybizottságot hozott létre. • DE! Az 1958-as alkotmány intézményesítette az Alkotmánytanácsot. • Eléggé elüt a többi Európai társától. o Pl.: a volt Köztársasági Elnökök is tagjai.
Az alkotmány bíráskodás szervezeti megoldásai: • Két f szervezeti megoldása alakult ki: o Rendes bíróságon kívüli intézményben o Rendes bírósági intézményben integráltan. • Alkotmánybírák kinevezése és felmentése: o USA: A szövetségi LB bíráit az Elnök nevezi ki a szenátus jóváhagyásával. Élethossziglan. Nagy politikai viták el zik meg a bírák választását. • F leg az abortusz és a halálbüntetés kérdésében vallott nézetei fontosak egy bírának. o Nyugat-Európa: Általában a tágan vett jogásztársadalomból kerülnek ki a bírák (professzorok vagy ügyvédek). A kinevezés általában a parlament, a köztársasági elnök és a kormány között oszlik meg. • Pl.: Olaszország, ahol 5 bírát a parlament, 5 bírát a kormány, 5 bírát a Köztársasági Elnök jelöl (?). Viszonylag kis létszámú testületek. • Döntéshozataluk: o Általában tanácsban. Jellegzetesség a Német AB rendszere: • 2 tanács volt: o „vörös” és „fekete” tanács SPD-s és CDU-s jelöltek alapján • DE! Ez a szemben állás megsz nt, de a kett sség fennáll. o Van egy közjogi ügyekkel fogalakozó tanács o És van egy alkotmányos alapjogokkal foglalkozó tanács o Nem „önindító szervezet”. Valakinek kezdeményezni kell az eljárását. Általában kötelez végigjárni az el zetes perorvosleti utakat. o Egy fórumos döntések, fellebbezés nincs az ítéletek ellen. o Döntései kötelez erej ek.
37
•
Összeférhetetlenség és egyszeri választhatóságuk (vagy élethosszig) megpróbálja kizárni, hogy befolyásolják m ködését.
Az Alkotmánybíráskodás általános tárgykörei: • Alkotmánynál alacsonyabb szint jogszabályok felülvizsgálata o Ez a normakontroll intézménye o Lehet el zetes, lehet utólagos. Ez ország függ . • Minden ország külön törvényben szabályozzák, hogy kinek van joga, milyen kérdésekben ilyen ügyben az AB elé fordulni. o Az AB-k hatalmi súlyát ez adja meg. Ez lehet problematikus is, hiszen egy népképviseleten alapuló intézmény (Parlament) döntéseit korlátozza „9 okos ember” absztrakt elvek értelemzésével. • Az állampolgári alapjogok esetében indulhat alkotmányos panasz közhatalom egyedi vagy normatív aktusa ellen. o Egyes állampolgárok vagy állampolgárok csoportjainak joga o Kivétel: Francia „alkotmánytanács”. • Franciaországban az alapjogok védelmére a közigazgatási bíráskodás való. Amerikai Legfels bb Bíráskodás • Az LB elé csak fellebbviteli fórumként kerülhet egy ügy. • Egy döntést vagy jogszabályt csak konkrét ügyben lehet támadni. o Legkiterjedtebb Németországban. Az állampolgárok sérelem esetén közvetlenül az AB-hez fordulhat. DE! végig kell járnia a rendes bírósági hierarchiát. • Szövetségi és tagállami szint közötti hatásköri konfliktusok kezelése. • Közjogi méltóság (pl.: Köztársasági Elnök) közjogi felel sségre vonása. o Ilyen van Olaszországban, Németországban és Ausztriában. • Választási bíráskodás • Népszavazás elrendelésének és lefolytatásának alkotmányossága feletti döntés. • Politikai pártok alkotmányossága feletti rködés. o Német AB els döntése ilyen volt.
21. A pártok finanszírozása. Általános bevezetés: •
•
•
Ki lesz hatalmon a párton belül? o A megválasztott képvisel k? Vagy a pártközpont? Vagy a tagság? o Ennek kérdésére az anyagi er források elosztásának vizsgálata ad választ. Ha a párt tagozatai rendelkeznek saját pénzforrással, akkor a vezetés hatalma kevesebb. Pártfinanszírozás szabályozása: o A költségvetési támogatás teljesen szabályozott jogilag. Magyarországon ez az ún. pártörvény, az 1989. XXXIII., mait 1991-ban módosítottak. o A magánszféra adományaira általánosabb szabályok, inkább tiltások és korlátozások vonatkoznak inkább. o Legproblematikusabb az állami vállalatok támogatása politikai célra. Pl.: hirdetések egy adott politikai napilapban. Alapvet különbség van az amerikai (angol-szász) és az európai (kontinentális) szabályozás között.
Pártfinanszírozás formái: • Három nagy csoportja van: o Pártok saját bels forrása: Legfontosabb ezek közül a tagdíj • F leg a tömegpártok korszakában volt jelent s • Különösen a szocialista, szociáldemokrata pártoknál jelent s
38
o
o
Párt tisztségvisel k, parlamenti képvisel k hozzájárulása • 1945 el tt, de Németországban még ma is fontos forrás • 1981-ben a CDU forrásainak 13,5%-át adta ez a forma Kampányfinanszírozás • Els sorban az USA-ban alkalmazzák, de ismert Nagy-Britanniában és Németországban is. • A képvisel jelöltek részben maguk finanszírozzák kampányukat Önálló párt vagyon • Pl.: rendszerváltás után a székházak osztogatása Magyarországon • DE! A pártok vállalkozói vagy befektet i tevékenységet is folytathatnak Pártok egyéb tevékenységeib l is befolyhat pénz: • Pl.: kiadványok, oktatás, terembérlet Ennek egyre kevesebb a jelent sége. • Mert, csökken a tagok száma • Mert, kevés pénz jön be ebb l Párton kívüli privát források, adományok: Szerepük különösen a liberális és a konzervatív pártoknál jelent sek. • Nagy botránnyal tarkított forma. • Ld.: 2000 CDU botrány. USA-ban elterjedt a „fund raising” rendezvényeken való megjelenés, mint társadalmi esemény. Japánban, Németországban adókedvezmény jár a pártok támogatásáért. • Ez problematikus, mert kiüresíti az egyenl választójog kérdését. • Németország: o „esély kiegyenlítési járulék” o amely párt a legkevesebb támogatást kapta az adott évben, az állam a különbözetet pótolja. Külföldi pénzügyi segítség is fontos forrás: • Hidegháború idején az európai kommunista pártokat Szovjetunió támogatta. • USA politika alapítványai is segítik a demokráciát képvisel pártokat bárhol a világban. Pártok támogatása közpénzb l: Viszonylag új kelet , csak az 1960-as években jelent meg a Nyugat-Európában. • Els sorban a kontinensen. • A pártszervezeteket Nagy-Britanniában és Írországban nem támogatják, csak a frakciókat. Miért jött létre? • A pártok rendszerfenntartó elemek. • Ha kormányra kerülnek, akkor jobban fognak kormányozni, ha jólinformáltak. o Pl.: kutatóintézetek m ködtetésével. Német modell: a pártok mellett alapítványok m ködése. Pl.: Friedrich Ebert Alapítvány – szociáldemokrata párt, Konrad Adenauer Alapítvány – kereszténydemokrata párt, Henrich Böll Alapítvány – zöld párt. • Pártok közötti esélyegyenl ség megteremtése • Korrupció csökkentése. Nemcsak konkrét pénzügyi támogatást jelent, hanem például a köztévében kampány idején ingyenes megnyilvánulási lehet ség. Speciális formája: a választási kampányok finanszírozása • 1967-ben Németországban indult el. • Minden érvényes szavazatért X mennyiség pénz visszatérítése Németországban, Svédországban meghatározó jelenség a „pántlikázott” pénzügyi támogatás. • Pl.: Svédországban az állami támogatás bizonyos részét a nemek közötti esélyegyenl ség el segítésére kell fordítani. Az állami támogatást általában a pártközpont kapja és osztja el, így nagyobb lesz pártfegyelem (pl.: Ausztria, Dánia). • Kivétel: Angol-szász országok.
39
Itt az állami pénz a frakcióknak (Nagy-Britanniában csak az ellenzéki frakció kap pénz) és a bizottságoknak (USA) megy. o Olaszországban a frakciónak megy a pénz, de a finanszírozás 90%-t le kell adni a pártközpontnak. Ahol nagyobb az állami támogatás aránya, ott több a párttisztvisel , nagyobb és kiterjedtebb a pártszervezet. • Pl.: Ausztriában 87 ezer szavazóra jut 1 pártalkalmazott. • Pl.: Nagy-Britanniában 661 ezer szavazóra jut 1 pártalkalmazott. Politikai sajtó támogatása megvalósul: • Olaszország, Svédország, Ausztria o
•
A magyar pártfinanszírozás kérdései: o Frakció és folyamatos pártfinanszírozás o Költségvetési tétel, mindenkor alku kérdése az összeg nem szemérmesek a pártok o Ciklus közben tetemes többletek, választások után vesztes pártoknál cs dhelyzet van. o Állami finanszírozáshoz jutás feltétele: Választásokon legalább 1 % megszerzése. Teljes összeg 1/4-ét a parlamenti pártok között oszlik meg egyenl arányban o Adományok ugyan feltüntetend k a párt éves pénzügyi mérlegében, de ezek az adatok nagyon sz kszavúak Itt is voltak nagy botrányok. Pl.: Tocsik ügy. o Tagdíj a magyar pátoknál kis jelent ség MSZP: 8 % Fidesz: 1/2 % o Állami támogatás nagy arányú MSZP: 30 % Fidesz: 90 % o A német modell alapján most van kialakulóban a pártok mögött m köd alapítványok rendszere DE! A Századvég, a XX. Század Intézet a Fideszhez tartozik, míg a Politikatörténeti Intézet az MSZP-hez és a baloldalhoz sorolják az 56-os Intézetet.
22. A hivatásos politikusok karriervonalai és f bb típusai. Általános bevezetés: • A hivatásos politikusok szerepe rendkívül jelent s, hiszen k mozgatják a „szálakat”. • A politikusok típusai és karriervonalai jelent sen meghatározzák a politikai rendszert és viszont. • A professzionalizált politikus kialakulása id beli folyamat és párhuzamos a társadalmi alrendszerek funkcionális differencializálódásával. • A politikai pártokat is meghatározza tagjaik és vezet ik politikai attit dje, motivációja. • A tudományos megközelítések ideáltípusok. • A politikai karrier utak is rendkívül különböz ek országonként. o Pl.: Angliában a helyi és a központi politikusok élesen elkülönülnek, míg Németországban központi szint politikus általában lokális szinten kezdte. o Egyéb befolyásoló tényez k: Prezidenciális vagy parlamentáris kormányzásforma Centralizált vagy föderális szerkezet az ország. Pártrendszer struktúrája. • Pl.: centralizáció • Érdekes jelenés az 1970-es években: o Hivatásos politikus szerepének elutasítása. o Ez f leg a zöld pártokra jellemz . Pl.: rotációs elv alkalmazása. A hivatásos politikus típusai Nyugat-Európában: • A politikus típusokat többféleképpen lehet vizsgálni. o Politikai szféra különböz kapcsolódásai szerint megkülönböztetjük:
40
Dogmatikus politikus • Ideológia mentén dedukálja politikai válaszait. Bürokrata politikus • Közhivatalnok mentalitású Technokrata politikus • Politikai válaszait mint szakember keresi. o
Értékkijáró vagy népvezér típus dimenziójában: Érdekkijáró típus • Gazdasági érdekek felé nyitott. • Ilyen típus lehet vezet és közkatona egyaránt. • A társadalmat különböz érdekekkel rendelkez csoportok halmazaként látja. • Politikai döntéseinek középpontjában: o Anyagilag, gazdaságilag ez mit eredményez? o Igyekszik kiegyensúlyozott politikát folytatni. o A lehet legkevesebb érdekcsoportnak kedvezzen a m ködése, illetve, hogy ne lépjen senkinek se a tyúkszemére. Népvezér típus: • Átfogó közösségekben gondolkodik. Pl.: nemzet. • Döntései középpontjában: o Etnikai, nemzeti kérdés figyelembe vétele. • Az ilyen típus csak pártvezér vagy miniszterelnök lehet. o Nem tud közkatona lenni.
o
A politikusi szerep egyes összetev inek birtoklása szerint megkülönböztetünk: Melyek ezek a szerepek? • Nyilvánosság el tti szereplés • Ellenféllel való szópárbaj megvívása • Pártstratégia építése, ápolása Pártszervezési, frakcióvezetési feladatok ellátása • Szakértelem meghatározott fokával való rendelkezés Következ típusok állíthatók fel ezek alapján: • Karizmatikus politikus o Népvezér, prédikátor típus • Debatt r politikus • Pártstratéga politikus • Organizátor politikus • Pártszakért politikus További fontos szerep jut a modern párt-politikai rendszerben: Beszédírók: • Magas szinten már elkerülhetetlen a beszédírók alkalmazása • El fordul, hogy többféle stílusú beszédírót alkalmaz egy és ugyanazon politikus. o Más stílusú írja a beszédeit, ha tömegek el tt szónokol egy választási kampányban. o Más, ha nemzetközi intézményekben szólal fel. o Más, ha szakért k el tt beszél. • k felel sek az egységes és színvonalas stílus és tartalom kidolgozásáért • Tanulmányozzák a retorikai fogásokat és a beszéd elhangzásának körülményeit. • Ismerniük kell a politikai ellenfél stílusát is. • A beszédíró is egyfajta politikai szakért .
o
A hivatásos politikus karriervonalai Nyugat-Európában: • Általánosságban a rekrutációs bázis: o Fiatal, diplomás férfi. Általában jogász vagy tanári diploma. • Általában ügyvéd. Pl.: Bill Clinton, Dávid Ibolya. • Ld.: A Fidesz vezérkar egésze jogász. • A politikai karrier kiindulópontjai: o Németországban:
41
o
o
Helyi pártszervezetekben kezd dik egy tipikus karrier. • Ennek totális ellentéte a Brit modell. Ez a modell a fegyelmezett pártkatonákat jutalmazza. Jellemz : • Csúcsvezetés összekötése, azaz a pártelnöke a miniszterelnök vagy annak kihívója. o Kiv: 2002 CDU/CSU Merkel és Stoiber szerepe. Franciaországban: Elindulhat a karrier helyi szintr l is. • Párizs polgármestere nagyon fontos poszt. • Gyakori, hogy a miniszterek polgármesterek is egyben Elindulhat a karrier a miniszteri kabinet tagságából is. • Minisztert segít , tanácsadó szerv. • Tagjainál els sorban a miniszter személyéhez történ lojalitás számít. • Itt els sorban közhivatalnok típusok vannak. USA: Helyi politikából indulás elengedhetetlen. • Ezért van minden Elnöknek „sz kebb pártiája”, ahol kormányzó volt vagy kongresszusi képvisel , szenátor. o Pl.: Clinton-Arkansas, Bush-Texas Nagyon eltér jelenség az európai modellt l: • A jelöl konvenciók, „el választások” léte. o A szavazók döntik el, hogy ki legyen a párt elnöke. o Ennek oka: USA-ban nincs állandó párttagság. o Ezzel a karizmatikus és debatt ri szerepeknek megfelel politikusok kerülnek el térbe. Nagyon fontos a képvisel k és szenátorok visszacsatolása választókörzetük polgárai felé. • Ezzel az érdekkijáró típust er sítik.
A hivatásos politikus típusai és karriervonalai Magyarországon a rendszerváltás után: • Rekrutációs bázis: o Fontos örökség és szocializációs bázis az MSZMP. Bár minden pártban vannak volt MSZMP tagok, de akik a szocializmusban is vezet politikai pozíciókat töltöttek be, azok csak az MSZP-ban vannak. o Rendszerváltó pártok közül a Fidesz és az SZDSZ bázisa: Társadalomtudós és jogász értelmiség. o MDF bázisa: Tanár, bölcsész tudós, író, irodalmár. • Karrier út: o Legáltalánosabb a párthierarchiát végig járó pártkatona: Pl.: Tóbiás József – aki még az ifjúsági szervezetben kezdte és most pártigazgató. Vagy helyi szinten sikeres és népszer politikus. Pl.: Toller László – pécsi polgármester. o Szakért k, egyetemi háttérrel vagy a gazdasági elitb l átigazoló politikusok. Pl.: Mádl Ferenc – egyetemi tudós, Gyucsány Ferenc, László Csaba – gazdasági elit, Juhász Endre– szakért , bürokrata. o A politikusok kommunikációs tanácsadói és szóviv i a sajtó köréb l kerülnek ki. Pl.: Borókai Gábor és Gál Zoltán. • Politikus típusok: o Pártszakért és az organizátor típusok vannak többségben. o Kevés az igazán nagy egyéniség a politikai közéletben: Népvezér – Orbán Viktor Debatt r – Kuncze Gábor
42
23. Politikai törésvonalak Európában. A törésvonal fogalma: • A törésvonal elméletek többsége a nagy társadalmi kategóriák magyarázó szerepét hangsúlyozzák. o Pl.: osztály, vallás, etnikum, terület. o DE! A szavazói magatartás kutatói kiemelik, hogy ezeknek a magyarázó sémáknak a választásokon már egyre kevesebb a jelent sége. Ugyanakkor az értékek és a szimbolikus politizálás szerepe egyre n . Pl.: Pali és a Kisgazda Párt. • A politikai tagoltság a modern társadalmakban kialakuló csoportkonfliktusok eredményeképpen jönnek létre. • A XIX. – XX. században a politikai érdekképviseletek és a pártok az egész társadalmat megosztó konfliktusok mentén szervez dnek. • Társadalmi – gazdasági háttér és a politikai szervezetek kapcsolatára vonatkozó nézetek: o Seymour Martin Lipset képviselte Pártok és a társadalmi csoportok között közvetlen kapcsolat van. DE! Ha egy pártról világos, hogy túlságosan er sen köt dik egy csoporthoz, az elijeszthet más csoportokat. o Pártrendszerek szociológiai megközelítések Pl.: Bartolini és Mair Kulcsszava: törésvonal. • 3 szintb l állnak. o Társadalmi struktúra empirikusan meghatározható szintje o Normatív szint Értékek, attit dök, csoport tudat. o Szervezeti szint: Intézmények, szervezetek hálózata • Törésvonalról akkor beszélhetünk, ha a politikai tagoltság mindhárom szinten jelen van. • A társadalmi tagoltság és a politikai tagoltság nem azonos fogalmak. o A társadalmi különbségek önmagukban nem elegend ek egy politikai tábor megszervezéséhez. o A társadalmi különbségek politikaivá tétele után válik törésvonallá. A szemben álló társadalmi csoportok érdekei élesen különüljenek el, a hovatartozás érzése határozza meg a politikai viselkedést. A törésvonalakat mobilizáló szubkulturális hálók és a rájuk épül pártok képesek a társadalmi konfliktusok intézményesítésére és stabilitására. Így stabilizálódik a politikai rendszer. Stein Rokkan történeti-szociológiai modellje: • Rendkívül mély hatást gyakorolt a politológiára. • A társadalmi csoportok közötti ellentétek alakítják a pártok számát, profilját, erejét, a pártrendszer fragmentáltságát. o Ahol több törésvonal szabdalja a társadalmat és a politikai rendszert, ott fragmentáltabb a pártrendszer is. Pl.: Hollandia. o A törésvonalak egybeesése polarizált pártrendszert eredményez. • Az Európán belüli különbségekért a történelmi kulcsid szakban (pl.: reformáció, szekularizáció, polgári és ipari forradalom) országonként vagy régiónként elfoglalt helyzet a felel s. o A modern pártok vagy azok el djei, illetve a társadalmi tagolódás ebben a konfliktustérben jönnek létre és ezeknek a jegyét magukon viselik. o Ahol er s a protestantizmus, ott a civil kezdeményezések is er sebbek. Pl.: Dánia o Ahol a katolikus egyház társadalmi befolyása er s, ott jelent sek a kereszténydemokrata pártok. Pl.: Olaszország o Ahol a vidéki ellenzék és a városi elit nem egysége, ott a jobboldal megosztott. Pl.: Skandinávia
43
•
•
A társadalomnak és a történelemnek kiemelt szerepe van a pártrendszer formálódásában, de csak a kezdeti id szakban. o Ebb l n ki a híres Lipset-Rokkan féle „befagyási tézis”. Demokratizálódás kiteljesedésével kialakultak a végs törésvonalak és a rájuk épül pártok. Újak nem születtek. A politikatudományban nagyrészt konszenzus van afel l, hogy a XX. századi tömegdemokráciák korszakában a Rokkan által elemzett törésvonalak képezik a politikai tagoltság és a pártrendszer legfontosabb dimenzióit.
Vallási törésvonal: • A modern nyugat-európai törésvonalak történeti gyökerei közül az egyik legfontosabb a vallási, amely a reformáció koráig vezethet vissza. o Els és máig legnagyobb szakadás katolikusok és protestánsok között. o Európa e tekintetben katolikus, protestáns és vegyes régiókra oszlik. o Ahol az ellenreformáció sikeres volt, ott az egyház és feudális állam szövetsége er s és szoros. A polgári forradalmak ellenzéke volt, politikai és társadalmi értelemben is konzervatív volt a katolikus egyház. Erre reakció a XVIII.-XIX. századi liberális hullám individualizmusa, világi jellege tette egyház ellenessé. • A reakcióra volt reakció a XIX. század végén, illetve a XX. század elején a politikai katolicizmus. o Megszülettek a kereszténydemokrata, keresztényszocialista pártok, keresztény társadalmi és szakmai szervezetek, mint önálló szubkultúra. Ennek következménye volt a berendezked liberalizmus állama és az egyház közötti kultúrharc, amely f leg az oktatási területeken volt jelent s. • Ezzel csökkentve a stabilitást az adott országban. • Ez a kérdés Belgiumban olyan er s volt, hogy 1958-ig állandó politikai konfliktus volt a felekezeti és a világi iskola hívei között. o 1958-ban kompromisszumos törvény született az oktatásról. o A klerikális-antiklerikális ellentét határozta meg a politikai életet és pártrendszert Franciaországban, Spanyolországban, Belgiumban, Olaszországban, Ausztriában. A szocialista pártok a XIX. század elején kiszorították a liberálisokat, így a szocialisták lettek a kereszténykonzervatívok f ellenfelei. Kialakult egy antiklerikális, szekularizált szocialista szubkultúra. o Vegyes vallású régiók politikai konfliktusára példa: Pl.: Észak-Írország Pl.: Hollandia – oszloposodott társadalma o Protestáns országok: Nagy-Britannia, Skandinávia Itt a vallás szerepe a politikai er térben jelentéktelen. Baloldalnak nincs szekularizált jellege, nem vallás ellenes. Nyelvi és etnikai tagoltság: • Nyugat Európában az ipari és polgári forradalmak nemzetállami keretben zajlottak le. o Kiv.: Belgium Ma is három nyelvi közösség van, nyelvi és területi autonómia valósul meg. A világnézeti pártok nyelvi alapon kett zve m ködnek. o Svájc esete: A nyelvi sokszín ség nem okozott problémát politikai szinten. • Míg Közép és Kelet Európában soknemzetiség birodalmak kívánták a polgári és politikai jogokat bevezetni. o A demokrácia és a nemzet eszméje szembekerül egymással. • Az etnikai kisebbség-etnikai többség politikai törésvonal képz ereje még a homogénnek hitt társadalmakban is elemi er vel tört fel az 1960-as években. o Pl.: Nagy-Britannia Skót, Wales-i és Észak-Ír parlament egyre jelent sebb hatáskörrel rendelkezik. Megjelentek: Skót Nemzeti Párt, Wales-i Párt Város-vidék ellentét:
44
• • • • • •
Ez a hajdani centrum-periféria vagy az agrár-merkantil ellentét újra értelmezett változata. A város-vidék ellenét a társadalmi munkamegosztásban betöltött szerepek elkülönüléséb l fakad. A városok politikai arculata – Skandinávia kivételével – liberális, vagy inkább baloldali. A vidék politikai arculata, pedig konzervatív és tradicionális. A város vidék ellentéte nemcsak gazdasági, hanem kulturális is és ebb l következ en politikai is. Olaszországban és Franciaországban a regionális elkülönülések is képeznek politikaformáló er t. o Pl.: Lega Nord – Umberto Bossi.
Osztálykonfliktus: • Megjelenése az ipari forradalomhoz és a kapitalizálódó gazdasághoz köt dik. • Proletariátus kialakulása: o Elszegényed agrár népesség a városba költözik és tömegeket foglalkoztató gyárakban helyezkedik el. o Kulturális gyökereit elveszti, nyomornegyedekben dolgozik. o Kilátástalan helyzete. • XIX. század második fele o Munkásmozgalom elindul. o Ennek a szerencsétlen rétegnek az érdekképviseletét és identitását kívánja megteremteni. o Megindul a munkások küzdelme a politikai jogokért, a demokrácia kiterjesztésért. o Ennek a folyamatnak a minta országa: Nagy-Britannia. • XX. század Nagy-Britannia: o Mégsem alakult ki a kommunizmus, ahogyan Marx jósolta. o De lett egy er s Munkás párt és er s szakszervezet. o Az angol politika legfontosabb törésvonala az osztály tagoltság. • USA: o Nem alakult ki a munkásmozgalom, osztályszavazat szerepe csekély. o Miért? Társadalmi mobilitás, nincs zárt proletariátus (vagy csak mítosz). Feudális struktúrák hiánya Individualizmus Vallás er teljes szerepe Flexibilis pártrendszer • Az osztálykonfliktus új alapja: o Ez lehet az államtól való függés mértéke. Hátterében: állami beavatkozás mértéke a II. vh után egyre fontosabb. o Új tényez k hatnak az egyén politikai hova tartozására: Lakásbérl vagy magántulajdonos. Munkáját állami vagy magánszektorban végzi. Mennyire függ az állami újraelosztástól? Pl.: diák, nyugdíjas, nagycsaládos, munkanélküli. Állami protekcionizmusra szorul, jobban kiszolgáltatott-e a globalizációnak vagy éppen kedvezményezettje?
45
24. A politikai kultúra és a pártrendszer összefüggései. A pártcsaládok. A politikai kultúra és a pártrendszer összefüggései: • A modern politikai rendszerek tipizálásának szempontjai Almond-nál: o Politikai kultúra homogenitása, illetve fragmentáltsága o Politikai alrendszerek – politikai pártok, érdekszervezetek és média – összemosódása, illetve differencializálódása • Ezek alapján Almon megkülönböztette: o Angol-szász demokráciák o Európai, kontinentális demokráciák Példa Politikai alrendszerek Szavazók szélességét tekintve a pártok pártrendszer Pártok els dleges funkciója
Homogén politikai kultúra Anglia, USA elkülönülnek gy jt pártok kétpárti Érdek és akarat aggregáció
Fragmentált politikai kultúra Európai kontinens összefonódnak Rétegpártok, egy-egy szubkultúrát képviselnek Mérsékelt vagy polarizált pluralizmus Érdek és érték artikuláció
Politikai családok: • A pártok csoportosíthatók asszerint, hogy mely érdekek képviseletére jöttek eredetileg létre, melyik pártszövetséghez tartozik, mely értékek mentén alakítják ki programjukat, milyen gyakorlati politikát folytatnak és milyen nemzetközi szövetséghez tartoznak. o A család metafórája segít a komparatív vizsgálatokban. • A XIX. századi európai pártpolitikában 4 nagy szellemi irányzat játszott f szerepet: o Liberalizmus és konzervativizmus, amely már a XIX. században is fontos szerepl k voltak. o Kereszténydemokrácia és szocializmus, amelyek a XX. század elején váltak meghatározóvá. Ez a 4 irányzat a demokrácia fontos tartópilléreivé váltak. DE! egyes irányzatokon belül is lehetnek különbségek. • Pl.: a liberálisok hol a jobboldalhoz, hol a baloldalhoz tartoznak. o A két világháború között fontos szerepet játszott még: nemzetiszocializmus és kommunizmus. Baloldal: • A XX. századi politika fejl désben a baloldalt 4 pártcsoport képviselte: o A szociáldemokrata párt A legjelent sebb, amely a XIX. századi munkásmozgalomból n ttek ki és nagy változásokon ment keresztül. „leg” –ek pártja, mert a legrégibb, leger sebb és legnagyobb párttagságú pártról van szó. • Egész Nyugat-Európában kb. 30%-on áll. • Az osztrák, svéd és német szociáldemokraták a történelem legnagyobb tagságú pártjai. Különösen er sek: • Skandinávia, Nagy-Britannia, Ausztria, Spanyolország, Németország Különösen gyengék: • Izlandon, Írországban és az 1990-es évek el tt Olaszországban. • Átmenetileg mélyponton vannak Franciaországban. Szellemi gyökerei: • Marxizmus, anarchizmus, szindikalizmus Szakaszok a párt fejl désben: • Els szakasz 1860-1870 és 1917 között o Radikális program ideológia o Új társadalmi és gazdasági-politikai rendszer céljának megvalósítása. • Második szakasz 1917-1950-es évek között o 1917 szocialisták és kommunisták közötti szakadás
46
Szocialisták ekkor váltak demokratákká, hiszen k hitet tettek a parlamentáris demokrácia mellett. o 1930-as években a szocialisták a népfront mozgalom miatt kormányra is kerültek néhány országban. Pl.: Franciaország. • Harmadik szakasz 1950-es évek 1970-es évek között o Ez a jóléti konszenzus id szaka o A szociáldemokrata pártok a nyugat-európai demokráciák bevett pártjai lettek, s t kormányra is kerültek. o Néppárttá váltak. Pl.: 1959 Bad Godesbergi konferencia. o Alapprogramjai: Egyenl ségbe vetett hit, politikai liberalizmus, vegyes gazdaság, jóléti állam. • Negyedik szakasz 1970-est l napjainkig o Jóléti állam programjának válsága o Fel kellet hagyniuk bizonyos szociáldemokrata alapprogramokkal. o Megjelent a Harmadik Út programja. Szavazó bázisuk: • Vegyes • A munkásság és az alsóbb rétegek Skandináviában er sebb. • A magasan kvalifikált gazdasági elit Magyarországon szavaz a szociáldemokratának tartott MSZP-re. Szervezetük: • Tipikusan mozgalmi jelleg . • Nagyon er s az alapszervezetek autonómiája • Szakszervezet és párt közötti kapcsolat kérdése problematikus volt NagyBritanniában, mivel a Szakszervezet alakította meg a Munkáspártot 1905-ben. Hol vannak most kormányon? • Labour Party Nagy-Britanniában, MSZP Magyarországon, SPD Németországban, Leszek Miller vezette Szociáldemokrata Párt Lengyelországban. Milyen nemzetközi pártszövetségei vannak? • Európai Szocialisták Pártja • Szocialista Internacionálé 1917-es szakadás után a szocialista mozgalom radikális-forradalmi ága a kommunizmus. Új baloldal Zöldek o
o o o
Jobboldal: • A jobboldalnak hosszabb parlamenti múltja van, mint a baloldalnak, viszont országonként változatosabb képet mutat és fragmentáltabb. • A legtöbb országban az agrárpártok és a liberálisok is a jobboldalhoz sorolják magukat, vagy gyakrabban kötnek koalíciót a jobboldallal. • A jobboldali pártok némelyikének egymással való viszonya nagyon ellenséges. o Pl.: széls jobboldali pártok nyugat-európában szalonképtelennek számítanak. • Pártjai: o Kereszténydemokrata és keresztényszocialista pártok o Konzervatív pártok o Széls jobboldali pártok • A részletezéshez olvasd el a Pártok és Pártrendszerek tankönyv 86-109. o.
47
25. Választási rendszerek és politikai következményeik. Kormányalakítás és koalíciós elméletek. Választási rendszerek és politikai következményeik: Bevezetés o
A választási rendszer: o A választási rendszerek központi helyet foglalnak el a képviseleti demokráciákban. Gyakorlati eszköz, amellyel a képviselet elvéb l valóság lesz. o A parlamenti helyek tényleges eloszlása mindig attól függ, hogy milyen választási rendszert alkalmaznak. o A választási rendszer sohasem semleges technika. Vannak politikai következményei is. o 3 alaptípusa van a VR-nek: egyszer többségi (plurality) relatív többségi.(majority) arányos
1) AZ EGYSZER TÖBBSÉGI VÁLASZTÁSI RENDSZER. (243-244OLD) o
Az egyszer többségi rendszer = (Pluratity) o Ez a legrégibb választási rendszer. Ma már kizárólag az angolszász világban alkalmazzák. o Pl. Anglia, USA, India, Kanada, Dél-Afrika + Oroszország. o El zménye: a középkori területi képviselet elve: A képvisel k a város a megye, (= a terület) egészének a küldöttei. Így nem érdekcsoportokat képviselnek. o Egyéni választókerületben mérk znek meg a jelöltek egymással. Ország területét annyi választókerületre osztják ahány hely van a képvisel házban. (szerintem nem az ül helyek száma a legfontosabb szempont, vagy tilos nagyobb Házat építeni????) Minden választókerület 1 képvisel t választ. Aki a legtöbb szavazatot kapja, az nyeri el a mandátumot. A többi jelölt, pedig kiesik. o Itt nincsen explicit (hivatalosan megszabott) küszöbhatár, de az implicit küszöb magas lehet. o A választók technikailag személyek között választanak, de a jelöltek valamelyik párt színeiben versenyeznek.
o
POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI, AZ EGYSZER TÖBBSÉGI VÁLASZTÁSI RENDSZERNEK o o o o o o o o o o o
Nem ad arányos képviseletet. A vesztes jelöltre adott szavazatok elvesznek. Nagyobb pártok számára kedvez . Nagyon nehéz új pártként mandátumot szerezni. A kerületnagyság is torzító tényez , mert az egyéni választókerületek nem egyel számú lakosból álló területek. Az lesz az országos nyertes, aki a választókerületek többségében gy ztes. Abszolút parlamenti többséget biztosít a gy ztesnek. stabil egypárti kormány. A radikális és a kisebb pártoknak nem kedvez. Drasztikusan csökkenti a parlamenti pártok számát. Kedvez a 2 pártrendszer kialakulásának. El nye: Közvetlen kapcsolat a szavazó és a képvisel között. Mérsékelt gy jt pártokat hoz létre. Hátránya: Aránytalan, diszkriminálja a kisebbséget. A választók érdekeit kevésbé tudja aggregálni. Megfogalmazta: Duverger: Politikai pártok c. könyvében. A VR hatása a politikai rendszerre: Mechanikusan Pszichológiai hatás. A VR hat a politikai rendszerre, de ez fordítva is igaz: PL: Angliában el bb volt 2 pártrendszer, mint egyszer többségi rendszer.
48
o
Angliában folyamatosan felmerül a választási rendszer reformja. 1998-ban Jenkis Bizottság. Az ír és a német rendszert tekintette példának. A VR a pártstratégiákra is hatással van: Itt a kampány konkrét kérdések és párstratégiák köré szervez dik.
2) AZ ABSZOLÚT TÖBBSÉGI VÁLASZTÁSI RENDSZEREK. (244-245OLD) o o
o
Az egyszer többségi rendszer legkifogásoltabb hátrányát küszöböli ki: a szavazatok kisebbségével ne lehessen mandátumhoz jutni. Lehet leg csak a választók „abszolút többségének” a bizalmát bíró jelöltek szerezzenek mandátumot. o Ez viszont általában nem valósul meg, így kiegészít mechanizmusokra is szükség van: 1) A kétfordulós szavazás. 2) Az alternatív szavazat. o
A kétfordulós szavazás: A második fordulót ott tartanak, ahol egyetlen jelölt sem szerezte meg az els fordulóban a szavazatok 50% + 1 szavazatot. Országonként eltér , hogy kik indulhatnak a második fordulóban: - Franciao: aki az 1 fordulóban legalább 12,5%-ot szerzett. - Magyaro: aki az 1 forduló 1-3 helyezettje + aki 15% felett szerzett. - Fr.o elnökválasztás: csak az 1-2 indulhat Ebben az a jó, hogy itt tényleg többséget szerez a gy ztes. A második forduló már egyszer többségi elv alapján m ködik általában.
o
Az alternatív szavazat: Ez a preferenciális szavazási módszernek az egyéni választókerületben alkalmazott változata. PL: ausztrál képvisel házi választások. A választók kifejezhetik 1. 2. 3. prefereciájukat a jelöltek között, vagyis rangsort állíthatnak fel közöttük. A szavazatok összeszámlálása: - Ha az els dleges preferenciákból összejön az abszolút többség, akkor övé a mandátum. - Ha nem, akkor: o A legkevesebb szavazatot kapott jelölt kiesik, és a rá leadott szavazatok másodlagos preferenciáit els nek tekintve újraszámolnak. o Ha megvan az abszolút többség, akkor kész, ha nincs akkor jön a következ kies ....stb...
POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI AZ ABSZOLÚT TÖBBSÉGI RENDSZEREKNEK o o o o o o o o o
1958 után Franciaországban, 1989. után, pedig néhány KKEU-i országban alkalmazzák. Célja: az egyéni választó körzetb l csak a szavazatok abszolút többségével lehessen mandátumhoz jutni. Ez nem biztosítja, azt önmagában, hogy a gy ztes párt országosan is a szavazatok abszolút többségével rendelkezzen. Hátrányos: Kis pártok Koalíció képtelen pártok számára. El nyös: Középutas koalíció képes pártok számára. Ösztönzi az ideológiailag közel állók politikai szövetségbe tömörülését. DE nem kell ezeknek a pártoknak összeolvadniuk. Szélesebb lehet séget biztosít a szavazók számára. A politika kétpólusúvá válik. Hatása a politikai stratégiákra: Az ideológia jelent sége növekedik, mert ideológia alapján köt dnek a pártszövetségek.
49
3) AZ ARÁNYOS VÁLASZTÁSI RENDSZEREK. (246-252) o o
o
NYEU-ban ez a legnépszer bb választási rendszer. Nagy Britannia és Franciaország kivételével, mindenütt ilyen a választási rendszer. A pártlistás megoldás különösen kedvelt. A hagyományos területi képviselet és a többségi szavazás elvét, már a modern pártok kialakuláskor támadás érte Angliában. o John Stuart Mill: a képvisel knek választóik véleményét kell képviselniük. o A szavazatukkal kisebbségben maradók képviselet nélkül maradnak a parlamentben. És ez rossz. o A választási rendszernek személyes véleményt azaz „személyes képviseletet” kell biztosítania. o A javaslatuk az átruházható szavazat módszere volt. Az arányos rendszer az „átruházható szavazat” módszerével. o Az „átadható szavaza2 a preferenciális szavazás alkalmazását jelenti a többmandátumos választókerületben. o Célja: ne vesszenek el a szavazatok és lehet leg minden szavazópolgár preferenciáját vegyék figyelembe. o Többmandátumos választókerületre van szükség. Minden jelölt neve egyetlen szavazólapon szerepel. A szavazók rangsor állítanak fel a jelöltek között. o Szavazatszámlálás: 1. Megállapítják a választókerületben leadott érvényes szavazatok számát. 2. Kiszámítják a kvótát, amely azon szavazatok száma, amennyivel egy jelöltnek minimálisan rendelkeznie kell ahhoz, hogy megválasszák. Pl. Dropp formula (Írország, tankönyv 246 alja) Kvóta =
Összes szavazat száma
+1
Mandátumom száma+1
3. 4. 5.
o
o o
Összeszámolják az els preferenciákat. Ha eléri a kvótát, akkor övé a mandátum. Aki elnyerte a mandátumot, a szavazatait preferenciák szerint szétosztják a többi között. Ha nem éri el a kvótát egyetlen jelölt sem, akkor az utolsó kiesik, preferenciái bekerülnek a közösbe... 6. Ezt addig folytatják, amíg az összes mandátumot kiosztják. Az átruházható szavazat módszerének hatása a gyakorlatban: J.S. Mill, Ostogorski elvárásai: 1) Az egyénnek a pártszervezet alól történ felszabadulása. 2) Intellektuális szintje n majd a képvisel háznak. 3) Arányos képviselet biztosítása, Ez csak az arányosság tekintetében vált be. Lehet vé teszi az szinte szavazást. Ezt a rendszert általában agrár jelleg társadalmakban alkalmazzák. Szövetségkötésre csábítja a különböz pártok jelöltjeit. Ilyen rendszer van: pl: Málta, Írország, Tasmánia, Ausztália...
A pártlistás választási rendszer o o o o
Ez a leggyakrabban alkalmazott választási rendszer. Többmandátumos választókerületek. Nem egyéni jelöltekre, hanem pártokra, azaz a pártok által összeállított jelölöt-listákra szavaznak. A listás rendszerek osztályozási kritériumai: 1) Matematikai formula. 2) Kerületnagyság.(magnitúdó) 3) Küszöbhatár. 4) Kompenzációs helyek. 5) Személyi preferencia.
1) Matematikai formula. o A mandátumok kiosztásához szükséges a matematikai formula. (nem lehet tört mandátumokat kiosztani) o A formulák nem semleges technikák, befolyásolják a mandátumeloszlást. o „A legnagyobb maradék módszere”
50
o o
ez az un. Hare kvóta. Az egy mandátumhoz megszerezhet szavatok számát kell kiszámítani. Kvóta =
Mandátumom száma
o
Minden párt annyi mandátumot kap ahányszor nagyobb a reá leadott szavazatok száma a kvótánál. A fennmaradó mandátumokat a „maradékszavazatok” nagysága alapján osztják ki a pártok között. Dropp kvóta: o Ezt Írországban használják. Összes szavazat száma +1 Kvóta = Mandátumom száma+1
o
Imperiali kvóta:
o o
Kvóta = o
o
Összes szavazat száma
Összes szavazat száma Mandátumom száma+2
+1
Hagenbach-Bichoff-kvóta: o Ezt használják Közép Európában. Ez a nagyobb pártoknak kedvez. Összes szavazat száma Kvóta = +1 Mandátumom száma
A legnagyobb átlag módszere. o Itt nem kvóta számítása történik, hanem az egyes pártokra adott szavazatokat osztjuk egy számsorral s a soron következ mandátumokat annak a pártnak adjuk.amelynek a legnagyobb a hányadosa az adott osztás után. o d’Hondt-féle osztósorozat. o Sainte-Lague formula. o Ezeket nem írjuk le, ez nekem magas. Pl: TK 250 oldal. De benne van a tavalyi VR könyvben is.
2) Kerületnagyság.(magnitudó) o A kerületnagyságo az egy választsi körzetben szétosztott mandátumok számát értjük. o Az egész ország is lehet 1 választókerület. Pl. Hollandia, Izrael. o Általában az ország területét több többmandátumos választókerületre bontják, amelyekben a pártok területi listákat állítanak. o Minél több mandátum van annál arányosabb a választás. o A területi listás rendszerben a képvisel i helyek elosztása: - Adott választókerületben elért szavazatarányok alapján. - Országosan 3) Küszöbhatár. - Van-e? Ha igen akkor mekkora. - Def.: az a szavaztarány aminek az elérése nélkül nem lehet mandátumhoz jutni. - Implicit küszöb. o A mandátumok matematikai elosztásákor. - Explicit küszöb. o Országosan leadott listás szavazatok minimum „X” %-a alatt nem lehet mandátumhoz jutni. o Pl. Mo, Németország. (5%) 4) Kompenzációs helyek. - A területi listák mellett van országos lista is. Ez további arányosítást tesz lehet vé. 5) Személyi preferencia. - „a szavazólap szerkezete” - Lehet-e választani a listán található személyek között? 1. zárt vagy kötött lista. 2. flexibilis lista. Pl. Belgium.
51
-
o
3. nyílt lista. Pl. Finnország. 4. szabad lista. Pl. Svájc. Szavazólap szerint: 1. Kategoriális szavazat. - Az egyén nem fejezheti ki a preferenciáit. - Pl. egyszer többségi rendszer, arányos kötött lista... 2. Ordinális szavazat. - Alternatív, v. kétfordulós, vagy értékbeszámító...
AZ ARÁNYOS VÁLASZTÁSI RENDSZEREK POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI. (259-261) o o o
o o o o o
Célja: a mandátumeloszlást a szavazatarányhoz igazítsa. Csökkenti a nagypártok számára biztosított el nyt. A matematikai formulától különböz en a nagyobb, a közepes vagy a kisebb pártokat preferálja. Fragmentáltabb pártrendszer jön létre. Koalíciós kormányzás; a választások után hosszú alkufolyamat kezd dik. A népakaratot a koalíciós szerz dések elmoshatják. A politikai rendszert változatosabbá teszi. Az új pártok könnyebben jelenhetnek meg benne. Kevéssé rzi a status quo-t. A megválasztott parlament pontosabban tükrözi a szavazók politikai megoszlását. Ebb l következik, hogy nagyobb a legitimációja az ilyen parlamentnek. Magasabb a választási részvétellel. A szétaprózódott törvényhozás és a koalíciós kormányzás megnehezíti az ígéretek számonkérését. Ez instabillá teheti a politikai rendszert. Az arányosságot a pártokra jutó szavazatok és mandátumok viszonya határozza meg. A szavazatok és a mandátumok eloszlása közti különbségért mintegy 2/3 részben a választási rendszer a felel s. (Más estekben, pedig a szavazatok területi eloszlása.) Az arányosság mértéke els sorban a választókerület nagyságától függ. (vagyis az elosztható mandátumok számától.) Minél több mandátumot osztunk el annál arányosabb a rendszer. Az arányosság növelhet , ha kompenzációs mandátumok elosztására is lehet ség van. Ennek eszköze az országos lista. A pártok több párttal állnak versenyben, így az ideológiai pozíciók jobban kikristályosodnak. A pártszervezetek hatalma nagy, különösen a pártvezetés hatalma a pártlista összeállításakor jelent s.
Kormányalakítás és koalíciós elméletek Általános bevezetés: •
• •
• •
A parlamenti választások f célja a legtöbb párt számára a kormányzati pozíció elnyerése o Itt lehet beszélni: A parlamentáris rendszerek sajátosságairól. Az államf és a parlament szerepér l a kormányalakításáról. A kormányalakításnak számos alkotmányos szabálya van, de a politológusok számára a politikai logika kibogozása érdekesebb feladat. Szóval lássuk a medvét! A demokrácia többségi modellje szerint a kormányok: o A parlament többségét kell maguk mögött tudni. o DE! a többséghez szükségtelen partnerek ne legyenek benne. o Érdekesség, hogy ennek a követelménynek az 1945 utáni nyugat-európai kormányok majdnem fele nem tett eleget. S t, majd egyharmaduk kisebbségi kormány volt. o Kormányok élettartamának vizsgálatakor kiderült: A leghosszabb idej ek az egy párti kormányok és az egyszer többségi koalíciók. A koalíciókötés a sokpárti parlamentek, a mérsékelt és a polarizált pluralizmusú pártrendszerek problémái. A koalícióformálás szempontjából a politikusokat – motivációjuk szempontjából – két nagy ideáltípusba sorolhatjuk: o Hivatalorientált modell, a hivatal, mint öncél. A hangsúly a tárcák elosztásán o Programorientált modell, ahol a párt saját programját kívánja érvényesíteni. A hangsúly a követend kormánypolitikán
52
Koalíciós modellek a hivatalorientált modellben: • • •
•
A tárcák pártok közötti felosztása záró összeg játék. o A koalíciós alkuban minden párt célja, hogy minél több tárcát szerezzen meg. A pártoknak két f célja van: o Létrejöjjön a többségi koalíció. o A koalíciós pártok számának minimalizálása. Az elméletek szerint a hivatalorientált modellben a következ koalíciós típusok köttethetnek: o Egyszer többségi koalíció. Meg van a többség A lehet legkevesebb az 50%-nál több a koalícióban. Nincs potyautas párt. Két alesete van: • Minimális többség koalíció o Az alanyokat, tehát a parlamenti képvisel ket tekinti alapnak. o Olyan koalíció jön így létre, aminek éppen többsége van. o Probléma: Ideológiai különbségeket nem veszi figyelembe. • A legegyszer bb koalíció o A legkevesebb számú párt koalíciója o DE! Ezek a modellek kiegészítésre szorulnak. A bal-jobb skála alapján figyelembe kell venni a politikai preferenciákat, az ideológiai távolságot. A minimális szélesség koalíció: • Még a hivatalorientált modellben m ködik, de figyelembe veszi a politikai preferenciákat. Ezért vegyes koalíciós modell. • Politikailag zárt koalíció, amelyben a pártok közötti ideológiai távolság a lehet legkisebb. Kapcsolt többségi koalíció: • Még a hivatalorientált modellben m ködik, de figyelembe veszi a politikai preferenciákat. Ezért vegyes koalíciós modell. • Közvetlen ideológiai szomszédok közötti együttm ködés. A hivatalorientált modellek problémája: o Nem magyarázza meg azokat a kormányokat, amik pl. kisebbségiek, vagy fölös többségiek. o A pártoknak nem többségre, hanem m köd többségre van szüksége. o Kormányon lenni pedig nem mindig jó, hiszen vannak olyan id szakok, amik népszer tlenek. o Az elvtelen koalíciókat vállalókat a szavazók megbüntetik.
Koalíciós elméletek a programorientált modellben • • • • • • •
Minden párt saját politikai preferenciáit kívánja megvalósítani. A koalíciós alku a leend kormányprogramról szól. A pártok csak olyan koalícióban hajlandóak részt venni, amelynek programja közel áll saját politikai elképzeléséhez. o Éppen ezért politikai paletta egymás melletti pártjai alkothatnak koalíciót. Egy párt jelent ségét a kormányalakításban alkotott szerepe er teljesen meghatározza. o A „hatalomindex” aszerint rangsorolja a pártokat, hogy hány koalíciós sorsáról dönthetnek. Ha a politikai mez egy dimenziós: o akkor van egy medián párt, aki központi szerepet játszik a koalíciókötésekkor. A politikai dimenziók számának növelésével csökken az esélye annak, hogy egy párt kulcspozícióba kerüljön. Az elméletek szerint a programorientált modellben a következ koalíciós típusok köttethetnek: o Kisebbségi kormány Gyakran alkalmazott megoldás, és meglep en életképesnek is bizonyul. DE! Csak a politikai preferenciák alapján m ködik Miért maradnak életképesek? • Ellenzék megosztott • Törvényhozásban elnyert tényleges támogatás. • Miért éri meg a küls támogatás?
53
o Zsarolási potenciál. o Pl.: Romániában az RMDSZ. o A fölös többségi koalíció Olyan párt is tagja a koalíciónak, aki akár kihagyható lenne. Ez csak a programorientált modellben értelmezhet . 1945 után NYEU-ban minden hatodik koalíciós kormány fölös többségi volt. Egyéb logikus okok is lehetnek e típus mellett. • Pl.: 1994 MSZP-SZDSZ koalíció. • Különleges történelmi szituációkban DE! A fölös többségi koalíció nem azonos a nagykoalícióval. • A programorientált modell problémája: o Politikai hagyományokat és politikai kultúrát nem veszi figyelembe Pl.: vannak pária pártok, amelyekkel egyik párt sem akar koalíciót kötni. • Pl.: olasz kommunista párt. o Adott nemzetközi helyzet is kihathat a koalíciós szerz dések kötésekor: Ld.: a balhé az osztrák Szabadság Párt és az ÖVP koalíciója kapcsán.
54
