Zárótanulmány – Asztalfő projekt Az Ausztria – Magyarország INTERREG IIIA 3.2 AT-HU/06/01/117 számú projekt feladatai közé tartozott egy zárótanulmány készítése, mely a következő kérdésekre ad választ: A régió kulturális-turisztikai potenciálja, az együttműködések formális keretei, közös és egyéni fejlesztési célok, tervek, a közös célok megvalósításának mikéntje, az egyéni célok összehangolása - érdekütközések elsimítása. A határon átnyúló natúrpark régió továbbfejlesztésének személyi, szervezeti, infrastrukturális feltételei, a régió közös marketingje, a szervezeti erőforrások szinergiájának elérése. A zárótanulmány nem tartalmazza a projektben elkészült szakvéleményt, kutatási jelentést, fejlesztési tervet, hanem a határmenti együttműködés elméleti és gyakorlati kérdéseire kereste a választ, konkrét javaslatokat tartalmazva. Turisztikai potenciál A turisztikai potenciál esetében a natúrparkok régióját nem szakítottuk ki a nagyobb turisztikai egységekből, hanem a nagyobb térség aspektusából vizsgáltuk a területet. 1. Erősségek Kultúrturisztikai potenciál: • • • • • • •
Európa fontos és egyedülálló természeti öröksége Földrajzilag központi fekvés Európában Specifikus vidéki-városi karakterű terület Bécs, Budapest, Bratislava iparközpontjaihoz való közelség Kellemes nyári klímájú pannóniai éghajlat Központi utakon/tranzitútvonalakon való fekvés (kelet-nyugat és észak-dél) A Fertőn gyakorolható vízisport-tevékenységekhez való közelség
Turisztikai kereslet: • Vonzó térség a hazai és külföldi turizmus számára • A turisták többnyire gépjárművel rendelkeznek ill. érkeznek (motorizáltak), ezért mozgóképesek • Jelentős arány napi látogatókban • A Fertő mentén fekvő nyári üdülőhelyekhez való közelség • A kulturális kínálat hazai és külföldi turisták általi magasra értékeltsége Általános infrastruktúra: • • • •
Központi úton/tranzitútvonalon való fekvés (kelet-nyugat és észak-dél) Jó útösszeköttetések A Bécs-Schwechat-i reptérhez való közelség A teljes térség jó infrastrukturális hasznosítása
Turizmusgazdaság: • • •
A fejlett kultúrától a folklórig terjedő, vonzó (nyári) rendezvényprogramok Meglehetősen sok jó idegenforgalmi vezető-cég Nagyon érdekes gasztronómiai kínálat, konyha és pince tekintetében egyaránt
Környezet: •
Érdekeltség a természeti és kulturális örökség nemzeti park által történő megóvásában
2. Gyengék Turisztikai potenciál: • •
Vállalati infrastruktúrák többnyire kisüzemi színvonalon Marketinglehetőségek alig alkalmazottak
Turisztikai kereslet: • Kereslet főként a közelebbi környezetből • Nagyon szezonális és időjárástól függő kereslet • Gyakran csak bevásárló idegenforgalom • Turisztikai vásárlóerő-különbség Ausztria és Magyarország között • Idegenforgalmi kereslet a nyári szezonra korlátozódva • Kulturális kereslet a bevásárló turisták körében inkább korlátozott • A turisták többnyire gépjárművel rendelkeznek ill. érkeznek, ezért kevésbé helyhez kötöttek Általános infrastruktúra: • • • •
Csúcsidőkben magas közúti forgalmi igénybevétel Turisztikai infrastruktúra gyakran elégtelen a téli idegenforgalom számára Csak közvetett vasúti összeköttetés Elektronikus piacosítás kihasználtsága bevezető stádiumban
Turizmusgazdaság: • • • •
Turizmus-kínálat erősen a nyári szezonra korlátozódva A kínálat inkább alacsony jövedelműekhez és napi látogatókhoz igazodó Kevés határokon túlmenő kooperáció az idegenforgalmi szolgáltatók között Eltérő szolgáltatásbeli minőség a térség egyes részeiben
3. Lehetőségek Turizmuspotenciál: • A bevonási kör Budapest, Bratislava és Bécs városoknál többet ölelhet fel (mindenekelőtt a német ajkú térség jó potenciál)
• Egy régió nagyságrendje internacionálisan jobban kihasználható • A határellenőrzések megszűnése megnöveli a regionális mobilitást és kibővíti az idegenforgalomba bevont területet • Nagyszabású rendezvények fejlesztésére vonatkozó potenciál a nyári szezonon kívül is • Új kínálatok kiépítése és kibővítése a wellness, zene, hobbi és a továbbképzés területén • Témaparkokat és a golfsportot érintő potenciál • Zenei rendezvények télen és az átmeneti szezonokban is fennálló lehetősége
Turisztikai kereslet: • • •
A wellness iránti kereslet általános növekedése Európában A kulturális és természeti turizmus iránti kereslet világszerte érezhető növekedése A növekvő kelet-nyugati és észak-déli tranzitforgalom idegenforgalmi hasznosítása
Általános infrastruktúra: • Javuló kelet-nyugati és észak-déli tranzit-összeköttetések • Időjárástól független turisztikai létesítmények és rendezvények létrehozása csökkenti a nyártól való függőséget • Az elektronikus piacra dobás lehetőségeinek megteremtése és hasznosítása • Új összekötő útszakaszok megnyitása Ausztriából Sopronba Turizmusgazdaság: • A menedzsment minősége növeli az idegenforgalmi szolgáltatásokbeli értékteremtő hányadot • Jó foglalkoztatási kilátások a turizmus- és szabadidő-szektorban • A felelős idegenforgalmi szolgáltatók interregionális együttműködése összjátékot eredményez • Egy turisztikai csúcstermék létrehozása internacionális piacra dobás céljára Környezet: • Szocio-ökológiailag kíméletes fejlődés a turizmus- és szabadidő-gazdaságban • Természeti és kulturális örökség-védő és –hasznosító gondolatoknak nagymértékben nő a jelentőségük
4. Kockázatok Turizmuspotenciál: • Tömeges turizmus korlátozott megközelítési lehetőségekhez vezet, különösen nagyszabású turisztikai látványosságok esetén Turisztikai kereslet: • Néhány hagyományos idegenforgalmi kereslet („nyári frissességű” üdülés, kikapcsolódás, természet iránti érdeklődés) csökkenése • Magasabb árszínvonal és/vagy túl magas kínálatbeli minőségi fokozatok csökkentik a napi látogatók és turisták részéről mutatkozó keresletet Általános infrastruktúra: • •
Elégtelen minőségbeli alkalmazkodás idegenforgalmi létesítmények esetében Egyenlőtlen minőségi színvonal gátolja a minőségi turizmust
Turizmusgazdaság: • • •
A szolgáltatásbeli kínálatok nem a keresletnek megfelelően alakulnak Kontraproduktív áremelések a szezon idején Nyelvi megértési akadályok
Környezet: • A fauna és flóra károsodásai a Fertő körül a túlzott idegenforgalmi igénybevétel miatt és a globális felmelegedés következményeként • Ipari és szállítástechnikai fejlődések az építőiparban negatívan befolyásolják a tájképet és csökkentik az idegenforgalmi vonzás- és hasznosítási értéket • Ellenőrizetlen és túlzott, turizmus okozta környezetszennyezés • A letelepedett lakosság „turizmusba való belefáradása” • A természetvédelmi elképzelés/szándék elhanyagolása 1
1
Határmenti turizmusfejlesztés 1999.
Jelenleg meglévő együttműködések Politikai szintű együttműködések • A Nyugat-Pannónia Eurorégió (Burgenland, Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye) munkabizottságai között a „turizmus és kultúra” is képviselteti. Centrope együttműködés, mely Bécs vezetésével a közép – európai térség tervszerű, tudatos, együttes fejlesztését tűzte ki célul. Három város szövetsége – Sopron, Bécsújhely, Kismarton Rendezvények • "Páneurópa" vörösborverseny Sopronban Település szintű együttműködések • Települések gyakran jó szomszédi kapcsolatban állnak a határ két oldalán Soproni együttesek rendszeres hangversenyei Burgenland településein • Közös szervezésű művészeti, kulturális és hagyományőrző programok Közlekedés • Közelmúltban határátkelőhelyek megnyitása • Egy lehetőségként fogalmazódott meg Bécs-Ljubljana, Bécs-Graz, Bécs-Zágráb közlekedési útvonal Sopronon történő átvezetése Humán erőforrás • Porpáczy Aladár Kertészeti Szakközépiskola által szervezett magyar-osztrák vállalkozói ügyintéző képző szaka mind a magyar, mind az osztrák állam által elismert érettségit ad, amely lehetőséget ad az EU-ban való továbbtanulásra. Oktatás két helyszíne Fertőd és Freuenkirchen. Az ötéves képzésből egy év csak nyelvi képzés. • Natúrparkok esetében már működik a tapasztalatcsere, a tanulmányutak szervezése, és egy nyelvoktatási együttműködés Kismartonnal. • Az 1998-ban aláírt Osztrák-Magyar Ingázó Egyezmény alapján a Nyugat-dunántúli Régióból naponta 1.070-en járnak át Burgenlandba, továbbá 130-an Bruck an der Laitha-ba dolgozni. Az 1070-ből 265 dolgozik a vendéglátásban, 285 a mezőgazdaságban, és 520 egyéb szakmákban. Egyéb • Rendszeres polgárvédelmi gyakorlat az osztrákokkal • Együttműködések Burgenland és a Nyugat-dunántúli Régió kereskedelmi és iparkamarái között • A kereskedelmi és iparkamarák szervezésében üzletember találkozók szervezése • Élő kapcsolatok magyar részről a megyei múzeumok és Burgenland tartományi múzeuma között
Szervezeti háttér és finanszírozás Sopronban és Burgenlandban Az önkormányzati struktúrabeli különbségek • Burgenland: hatósági és politikai ügyek egy kézben, a tartományi vezetés kezében vannak, és a helyi önkormányzatok a tartományi szintnek alá vannak rendelve. A helyi önkormányzatok nem rendelkeznek továbbá önálló rendelet- és határozathozatali jogosítvánnyal. • Nyugat-dunántúli Régió: megyéknek nincs hatósági jogkörük, és a helyi önkormányzatok mellérendelt szerepben vannak a megyei önkormányzatokkal. A régió szervezete nem rendelkezik hatósági jogkörrel. Turizmust érintő szervezeti különbségek • Burgenland önálló turizmustörvénnyel rendelkezik, amely előírja, hogy egy bizonyos lakosszámon vagy vendégéjszakaszámon felül szövetséget kell létrehozniuk; ezek a helyi szövetségek képezik a nagyobb térségi szövetségek taglétszámát. • A magyar oldalon jelentős eltérések az egyes kistérségek, önkormányzatok turizmushoz való viszonyában, szakmai kompetenciájában. Finanszírozás Rendkívül nagy eltérés Burgenland és Nyugat-Dunántúl turizmusfejlesztésre fordított összegének tekintetében; a termékfejlesztésre és a marketingre szánt állami támogatás Burgenland esetében évente kb. 6 milliárd forintnak megfelelő összeg, míg Nyugat-Dunántúl esetében évente kb. 320 millió Ft.
„Regionális együttműködés Az együttműködés akadályai, lehetőségei 2 A gazdasági együttműködés nemhogy Burgenland és Sopron viszonylatában, de még a burgenlandi cégek között sem működik olajozottan. A két régió közötti gazdasági kooperációt hátráltató főbb okok: • a nyelvi megértési problémák, • az infrastrukturális különbségek, • a kommunikációs szándék hiánya, • valamint a kommunikációs képességek hiánya. A jövőbeli gazdasági együttműködésre kedvezően hathat Burgenland és a Soproni régió földrajzi adottsága: a közös tó, a közös nemzeti park, valamint a közös gyökerek, a hasonló kultúra. A határsáv megszűnése is jótékony hatást gyakorolhat a kooperáció intenzitására. A következő 10-20 évben a Fertő-tó térsége mind gazdasági, mind kulturális szempontból egy régióvá válhat, melynek lélekszámánál fogva Sopron lehetne a központja. Ehhez azonban a magyar és a német (esetleg horvát) nyelv kölcsönös oktatása, elsajátítása elengedhetetlen. Az együttműködés szorosabbá válhat a két régió között, amennyiben Magyarország a jövőben előnyöket biztosít a külföldi, munkalehetőséget teremtő vállalkozások számára, valamint, ha a két ország kölcsönösen megszünteti a munkavállalást korlátozó intézkedéseit. Az együttműködést nehezíti, hogy az iparűzési feltételek Ausztriában jóval szigorúbbak a magyarországinál, a cégek szakmai tevékenysége minden esetben mestervizsgához, a képzettség igazolásához kötött, míg Magyarországon nem szükséges igazolni egy-egy tevékenység esetében a szakmai hozzáértés tényét. További, az együttműködést nehezítő tényező, hogy Ausztriában a minimálbér fogalma ismeretlen, az alkalmazottak a kollektív szerződésben kialkudott bérre jogosultak, valamint törvény szerint kötelező juttatás a 13. és 14. havi bér. Bár a magyar bérszínvonal kb. 15 év múlva érheti utol a burgenlandi szintet, az osztrák cégek mégis megkezdték áttelepülésüket Ukrajnába, Romániába. Az INTERREG IIIA program keretében a magyar és az osztrák fél közösen megvizsgálta, hogy a két szomszédos régióban a gazdaság mely területein jellemző munkaerőhiány ill. többlet. Az együttműködés keretében az egyik régióban jelentkező hiányt a másik munkaerőtöbbletéből lehetne pótolni. A WIBAG Rt. Burgenland tartomány 100%-os tulajdonát képezi, feladatköre a CÉL1-es, illetve állami támogatások programtervezése, továbbá a források allokálása. E szervezet a kooperáció minden formájára nyitott, szívesen osztanák meg a programozás terén, illetve a „facility management”-ben felhalmozott tapasztalataikat a magyar kollegáikkal, azonban ehhez a megfelelő fórumok biztosítása szükséges. Magyarország EU-csatlakozásának legjelentősebb turisztikai hatása a két régió viszonyában az egy napra érkező vendégek számának látványos növekedése Burgenlandban. Elsődlegesen a Fertő-tó környékén emelkedett a turisták száma. A csatlakozás lehetőséget biztosít a kulturális és turisztikai adottságok, szokások kölcsönös megismerésére, promóciójára. A kilencvenes évek elejétől kezdve Burgenland egyre attraktívabb turisztikai célponttá válik, hiszen már nem egy vasfüggöny választja el a szomszédos régióktól. Burgenland és elsősorban Eisenstadt városa jóval többet tesz annak érdekében, hogy turistákat vonzzon a határ túloldaláról, mint Sopron. Az idegenforgalom sokkal hatékonyabb az osztrák oldalon, mint a Soproni régióban. A kultúrturizmus jelentős potenciálját mostanáig csak az osztrák fél, főként Eisenstadt városa használta ki. A jövőben közös kulturális programokra, közös rendezvényekre óriási kereslet mutatkozhat. 2 Sopron – Burgenland Együttműködési lehetőségek 2005.
Magyarországon a központosított turisztikai struktúra már a csatlakozás előtt átalakult, heterogenizálódott. A kínálatfejlesztés azonban nem jelentős, a partnerkeresés a nyelvi nehézségek és kulturális különbségek miatt a határ egyik oldalán sem jellemző. A magyarországi turisztikai lehetőségek színvonala már az EU csatlakozást megelőzően folyamatos javulást mutatott, a csatlakozással e folyamat felgyorsult. A turisztikai kínálat elégséges, a vendégszeretet kifogástalan, bár minőségi problémák még számos alkalommal jelentkeznek. A burgenlandi szálláshelyek magas minőséget nyújtanak egy átlag osztrák állampolgárnak kedvező áron, Magyarországon, és főleg vidéken azonban csak kevés magas minőséget biztosító szálláshely található. A CÉL1-es támogatás keretében befolyt pályázati forrásokat a támogatást igénybevevők Burgenlandban elsősorban saját tartományukban, és ott is főleg a termálturizmus fejlesztésére fordították. Sopront turisztikai célból meglátogató magyar állampolgárok jelentős része Burgenlandba is átjár a bővebb programlehetőség miatt. Az EU csatlakozást megelőzően Sopronban a bevásárló turizmus dominált, az árak emelkedése következtében azonban ennek intenzitása folyamatosan csökken. A bevásárlóturizmus gyengülésének másik oka, hogy a soproni boltok kínálata nem veszi fel a versenyt a burgenlandiakéval. A magyarországi szolgáltatások közül a fodrászat, a masszázs, a wellness és fogorvosi ellátás továbbra is népszerű az osztrákok körében. 2005 első 5 hónapjában 43 százalékkal több magyar érkezett Burgenlandba, mint az előző év azonos időszakában. A magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák száma 35 százalékkal növekedett. A magyarok a bővebb kínálat és a hasonló árszínvonal miatt több pénzt költenek Burgenlandban, mint az osztrákok Sopronban. A soproni kulturális és turisztikai programok promóciója Ausztriában gyenge, mely negatívan hat a város vendégvonzó képességére. Manapság már egy burgenlandinak nem „trendi” Sopronba menni. Kevés a program, a meglévők sem változatosak. Sopron és Nyugat-Magyarország jelentős létszámú turistát elsősorban a nagyobb osztrák városokból, főként Bécsből vonzhat. A burgenlandi lakosság alacsony lélekszáma következtében nem lehet reális célpontja a soproni idegenforgalmi kínálatnak. Tizennyolc új osztrák-magyar határátkelő nyílhat meg hamarosan, melyek hatására lehetőség nyílik a határ két oldalán élő lakosság közötti kapcsolatok mélyítésére, valamint az idegenforgalmi lehetőségek jobb kihasználására. Az új átkelőket csak gyalogosok, kerékpárosok, illetve lovastúrák résztvevői vehetnék igénybe. A tervek szerint az átkelők november 1. és március 31. között 6 órától 22 óráig, az év további időszakában pedig 7 órától 19 óráig működnének. Az új határátkelők létesítése számos olyan település kívánságának felel meg, amelyek a határ mentén elterülő, idegenforgalmi peremvidékek által nyújtott lehetőségeket szeretnék kihasználni. A legtöbb helyen alacsony infrastrukturális beruházási összegből meg lehet valósítani, hogy ami valaha összetartozott, az újra egymás felé vezessen. A határszakaszon – elsősorban a határon átnyúló pályázati kiírások alapján – élénk kulturális csereprogramokra is nagyszerű példák vannak, melyek megvalósítását eddig is rendkívüli határnyitással oldották meg. A két ország turisztikai kínálatában jelentős a minőségbeli eltérés. Számos félreértés forrása a szállás-kategorizálás eltérése a két ország között. Ausztriában a szigorú idegenforgalmi szabályozás csupán kétcsillagos besorolást engedélyez olyan szállodáknak, panzióknak, melyek Magyarország a három, esetenként a négycsillagos minősítést is megkapják Az ilyen jellegű eltérések bizonytalanságot keltenek az osztrákokban, így nem tudhatják pontosan, hogy milyen színvonalú szolgáltatásra számíthatnak. A magyar szállodáknak célszerű volna
elsődlegesen a minőségre összpontosítani, valamint egyedi szolgáltatásokkal megjelenni. A Soproni régióban az árak elérik az osztrák szintet, míg a minőség elmarad attól. Eisenstadt és Sopron testvérvárosok ugyan, de az együttműködés elsősorban politikai jellegű, közvetlen haszna szinte nem is jelentkezik. A kooperáció kimerül egymás rendezvényeinek reklámozásában (pl. Mörbisch, Fertőrákos, St. Margarethen, Eisenstadt, Sopron), bár ez is csupán eseti jellegű. Az osztrákok a promóció hiánya következtében nem ismerik a soproni kínálatot, valamint nem jutnak információhoz a programok színvonalával kapcsolatban sem. Eisenstadt mindössze kb. 1000 ágyas szálláshely kapacitással rendelkezik, Sopron ennek a hatszorosával. Az eisenstadti zsúfoltság (egyes időszakokban 100%-os kihasználtság) enyhíthető lenne, ha az osztrák város szállásadói Sopronba küldenék a vendégeket. Ez jelenleg osztrák részről a konkurencia érzet miatt nem valósul meg, soproni részről pedig az érdektelenség ennek oka. Burgenland kiemelt célja az idegenforgalom területén a kerékpárutak bővítése, mely határon átívelő projekt keretében folyamatos együttműködést követel meg mind a magyar (Pannon Pedál Egyesület), mind az osztrák fél részéről. A Fertő-tó körül kiépített és folyamatosan bővülő kerékpárút turizmus gerjesztő hatása kiemelkedő. Mivel Burgenland és a Soproni régió földrajzilag egységet képez, optimális turisztikai kihasználásuk akkor válik lehetségesé, ha a fizikai határvonal teljesen megszűnik. A termál- és a wellness turizmus elérte fejlődésének tetőpontját, így a korábbihoz képest kevésbé érdemes ebbe az ágazatba beruházni, hacsak nem valamilyen nagyon speciális területre, melynek még nincs konkurenciája a térségben. A Soproni régió hatékonyabban adhatná el saját magát, amennyiben turisztikai vásárokon, rendezvényeken képviseltetné magát, valamint jelentősen bővítené a jelenleg szegényesnek mondható programkínálatát. Burgenlanddal történő kooperációt megvalósítva a soproni kultúrturizmusban még számottevő lehetőség rejlik. Kiaknázásának fontos feltétele a programok kölcsönös egyeztetése annak érdekében, hogy a városok programjai ne konkuráljanak egymással, hanem egymást egészítsék ki. Ezen kívül a programkínálat ne halmozódjon egy rövid időintervallumon belül, hanem az év 12 hónapjában fenntartsák a régió iránti érdeklődést. Érdemes volna a Soproni régióban egy kulináris élvezetekre támaszkodó kampányt beindítani, melynek keretében a helyi specialitásokat ismerhetnék meg a régióba látogatók.”
Közös célcsoportok, célpiacok és marketingkommunikáció kialakítása Intézkedés indoklása, háttere Mottónk megfogalmazása szerint a natúrparkok együttes vonzereje erősebb, mint külön-külön összeadva. Ezért a vizsgált két terület marketing területen való együttműködése közös érdek. Közös marketingtevékenység azonban csak úgy alakítható ki, ha mind a burgenlandi natúrparkok, mind a soproni natúrpark felismeri ennek fontosságát. Intézkedés általános célja A natúrparkok közös turizmus marketingtevékenységének kialakítása Kommunikálandó termékek, célcsoportok és célpiacok Közös egyeztetéssel meg kell határozni, hogy mely termékekkel mely célpiacokat és célcsoportokat kívánják a natúrparkok együttesen megcélozni. PR Study tour-ok szervezése Sajtótájékoztatók szervezése Közös Hírlevél (hosszútávú és folyamatos együttműködést feltételez) létrehozása Az összes natúrpark területére egyaránt vonatkozó turizmus cikkek megjelenítése a magyar és osztrák nyomtatott sajtóban Műsorok készíttetése a magyar és osztrák elektronikus médiában (TV, rádió) Hirdetések Közös termékekről hirdetések megjelenítése a magyar és osztrák médiában. Kiadványok, informálás A közös kiadvány készítése. A közös internetes honlap készítése, továbbá Nyugat-Dunántúl és Burgenland turisztikai honlapja - amennyiben létezik ilyen – között az átjárhatóság biztosítása Tematikus kiadványok létrehozása Útikönyv létrehozása Egyes területeken egységes információs rendszer kialakítása A határközeli településeken olyan turisztikai térképek elhelyezése, amelyek tartalmazzák mindkét oldal látnivalóit és vonzerőit. Kiállítások Bizonyos kiállításokon a natúrparkok együttes, közös standon történő megjelenése, ahol a közös termékek népszerűsítésére lehetőség nyílik. Alternatív lehetőség, hogy a magyar és osztrák natúrprakok az általuk látogatott kiállításokon a közös termékekről kölcsönösen információt terjesztenek kiadványok segítségével. Sales Promotion Közös turizmus kártya létrehozása a natúrparkok területére Közös termékek mindkét ország külképviseleteihez való eljuttatása Eredménymutatók Az egyeztetéseket követően lehet az eredménymutatókat meghatározni.
Egyéb együttműködések fejlesztése A turizmust közvetetten szolgáló határon átnyúló együttműködések támogatása Intézkedés indoklása, háttere Minden határon átnyúló együttműködés pozitív hatással van a turizmusra. Egyrészt azért, mert az együttműködések önmagukban turizmust generálnak, másrészt azért, mert hosszú távon megteremtik a közvetlenül a turizmust szolgáló együttműködések alapját. Ezek bármilyen módon való támogatását szem előtt kell tehát tartani. Intézkedés általános célja A turizmust közvetetten szolgáló együttműködések támogatása Programok megnevezése A sokrétű és gazdag együttműködés alapfeltétele a határátkelők számának növelése Rendszeres tapasztalatcsere Továbbképzési workshopok szervezése A két terület szakemberei számára tanulmányutak kölcsönös szervezése, egymás turisztikai kínálatának és a turizmusmarketing szervezeti felépítésének és működésének megismerésére Tanulmányutak szervezése a már jól működő, egyéb országhatáron túlmutató regionális együttműködések megismerésére Szakmai csereprogramok támogatása Rendszeres szakmai találkozók szorgalmazása Kistérségek és szakmai szövetségek határon túlmutató együttműködésekre serkentése Határmenti falvak közötti kapcsolatok elősegítése, ösztönzése, támogatása a kulturális rendezvények, falunapok, sportolási lehetőségek, szüreti rendezvények, stb. tekintetében; a jelenlegi kezdeményezések továbbfejlesztése Oktatási intézményekben eurorégiós szemléletmód kialakítása Német nyelvtanulás támogatása Eredménymutatók Output indikátorok Határátlépők számának növekedése Szakmai együttműködések kialakulása Helyi jelentőségű kapcsolatok kialakulása, erősödése Eurorégiós szemléletmóddal rendelkezők számának növekedése Németül tudó személyek számának növekedése Hatásindikátorok Együttműködésre nyitott szemléletmód és hozzáállás kialakulása a határ mindkét oldalán élők tudatában
A határon átnyúló natúrpark régió továbbfejlesztésének személyi, szervezeti, infrastrukturális feltételei, a régió közös marketingje, a szervezeti erőforrások szinergiájának eléréséhez a következő együttműködési megállapodás megkötését tartjuk elengedhetetlen. Kooperationsvereinbarung abgeschlossen zwischen dem Naturparkerein Landseer Berge Naturparkverein Rosalia-Kogelberg Verein „ Soproni-hegységért Natúrpark “ I. Allgemein Die drei Kooperationspartner kommen überein, das Territorium der Naturparke im Sinne der Richtlinien der europäischen Naturparke zu verwalten und zu betreuen. II. Ziel Die oberste Zielsetzung der drei Vereine liegt in der Erhaltung, der Nutzung und der behutsamen Weiterentwicklung des Naturparkgebietes in gegenseitiger Abstimmung. III. Maßnahmen Der Kooperationszweck betrifft primär die gegenseitige Information von Maßnahmen, die insbesondere • • • • • • • • • • • dienen.
der Erhaltung der Region in seiner typischen Naturschutzsform der Sicherstellung der Pflege des Kultur- und Landschaftsbildes der Stärkung des Bewusstseins der Bevölkerung und der Gäste der Weiterentwicklung der Region im Sinne der Naturparke der Koordinierung aller Maßnahmen für die Naturparke der Erstellung von Konzepten, Studien und Analysen der Marketingaktivitäten der Veranstaltungen innerhalb der Naturparkgebieten gegenseitige Unterstützung bei spezifischen EU – Finanzierungs- und Förderungsprojekten der Erstellung eines gemeinsamen Arbeitsprogrammes mit entsprechender Kompetenzverteilung u. dgl. m.
IV. Umsetzung der Vereinbarung Die drei Kooperationspartner informieren einander in regelmäßigen Abständen über laufende und geplante Aktivitäten, und zwar: • •
1 mal jährlich : die beiden Obmänner + Stellvertreter 1 mal monatlich : die drei Geschäftsführer
............................................. Landseer Berge
........................................... Rosalia-Kogelberg
........................................... Soproni-hegység
Együttműködési megállapodás amely létrejött egyrészt a Naturparkverein Landseer Berge és a Naturparkverein Rosalia-Kogelberg és a Soproni-hegység Natúrparkért Egyesület között. 1. Általános célok Mindhárom együttműködő partner megállapodik abban, hogy az európai natúrparkok alapelveinek megfelelően kezeli, gondozza a natúrparkok területét. 2. Célok Mindhárom egyesület a legfontosabb céljait, melyek a natúrparkok fenntartható fejlődésére, használatára és megtartására irányulnak, kölcsönös megegyezés keretén belül határozza meg. 3. Intézkedések: Az együttműködés célja elsősorban a kölcsönös információcsere az egyes tevékenységekre vonatkozóan, különösképpen: • a kultúr és vidéki tájkép gondozása • a turisták és helyi lakosok tudatosságának emelése • a natúrparkok elvei alapján a táj továbbfejlesztése • minden natúrparki tevékenység egyeztetése • a kezelési terv fejlesztése, módosítása • tervek, programok készítése • marketingtevékenységek • natúrparki rendezvények • kölcsönös támogatás az EU források elnyeréséhez 4. Az együttműködés formai kerete Mindkét együttműködő fél tájékoztatja rendszeres időközönként a másikat a folyamatban lévő és tervezett tevékenységekről: Az elnökségek legalább évente egy alkalommal A munkaszervezetek legalább negyedévente egyszer A munkaszervezetek kidolgozzák a közös tevékenységekre vonatkozó éves munkatervet, a megfelelő kompetenciákkal, felelősségekkel. Naturparkverein Landseer Berge
Naturparkverein Rosalia-Kogelberg
Soproni-hegység Natúrpark Egyesület
Felhasznált irodalom: Walter Czerny-Szemrédi József: Határmenti turizmusfejlesztés 1999. Nyugat-dunántúl és Burgenland közös marketingtevékenysége Horwath Consulting 2001. Burgenland – Sopron együttműködési lehetőségei 2005. Taschner Tamás turizmusszervező szakdolgozat 2000. Pécs
