„ZALAI IRKA” A Kanizsai Kulturális Központ és a Zalakomári Kulturális Központ közös projektje a felnőttképzési infrastruktúra kialakítására és fejlesztésére
Záró hatékonyságvizsgálat
Készítette: Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület 2011. június 10.
„ZALAI IRKA” a Kanizsai Kulturális Központ és a Zalakomári Kulturális Központ közös projektje a felnőttképzési infrastruktúra kialakítására és fejlesztésére TÁMOP-3.2.3-08/1-2009-0021 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Tartalomjegyzék 1.
2.
A hatékonyság vizsgálat célja, tartalma ............................................................... 3 1.1.
A pályázati projekt céljai .................................................................................... 3
1.2.
A hatékonyságvizsgálat céljai .......................................................................... 4
1.3.
A hatékonyságvizsgálatban vizsgált időszak................................................ 4
1.4.
A hatékonyságvizsgálat módszertana ........................................................... 4
Tárgyidőszak vizsgálata............................................................................................... 6 2.1.
Hatékonyság .......................................................................................................... 6
2.2.
Relevancia.............................................................................................................. 7
2.3.
Addicionalitás ........................................................................................................ 7
2.4.
Eredményesség ..................................................................................................... 9
2.5.
Innováció, tudásbővítés...................................................................................... 9
2.6.
Partnerség, részvétel .......................................................................................... 10
2.7.
Források .................................................................................................................. 11
2.8.
Esélyegyenlőség.................................................................................................. 12
2.9.
Fenntarthatóság.................................................................................................. 12
2.10. Információs társadalom .................................................................................... 13 3.
4.
5.
Vezetői összefoglaló................................................................................................... 15 3.1.
A projekt megvalósítása ................................................................................... 15
3.2.
A hatékonyságvizsgálat összegzése.............................................................. 15
3.3.
Számszerűsíthető eredmények 2011. június 10-én ..................................... 19
3.3.1.
Projekt tevékenységek és jellemzőik...................................................... 19
3.3.2.
Nyilvánosság biztosítása............................................................................ 21
3.4.
Horizontális szempontok .................................................................................... 22
3.5.
Pénzügyi adatok ................................................................................................. 23
Fenntarthatóság.......................................................................................................... 24 4.1.
Szakmai, szervezeti és pénzügyi fenntarthatóság ..................................... 24
4.2.
Javaslatok ............................................................................................................. 24
Összegzés ...................................................................................................................... 26
2
1. A hatékonyság vizsgálat célja, tartalma 1.1. A pályázati projekt céljai A TÁMOP 3.2.3./08/1. pályázatban megfogalmazott hosszú távú célok: A foglalkoztathatóság javítása, a munkavállalók ismereteinek és a munkaerőpiaci követelményeknek egymáshoz való közelítése, a gazdaság versenyképességének fokozása. A pályázat közvetlen célja, hogy a pályázat ideje alatt Zala megyében, a konzorciumi tagok közművelődési szakembereinek (10 fő) képzésével, intézményi és képzési akkreditációval a korábban közművelődési szerepre koncentráló intézmények képesek legyenek a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényben meghatározott felnőttképzést segítő szolgáltatások nyújtására, képzések szervezésére és lebonyolítására, célcsoportjuk kompetenciaváltozásának nyomon követésére. A fejlesztés további célja, hogy a közművelődési intézmények által biztosított felnőttképzési szolgáltatások köre bővüljön, ezek az intézmények minél szélesebb körben legyenek elérhetők, tanulást segítő szolgáltatást biztosítsanak, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra fókuszáljanak. A TÁMOP 3.2.3./08/1. pályázatban megfogalmazott közvetlen (szummatív módszerekkel mérhető) célok: A közművelődési intézmények és minél több potenciális munkáltató közt olyan kapcsolat alakuljon ki, amely lehetővé teszi a képzések gyakorlati helyszínen történő megvalósulását, illetve a képzettség megszerzését követően a célcsoport kiképzett, munkára felkészült tagjainak foglalkoztatását. Részcélok: Felnőttképzésre alkalmas akkreditált közművelődési intézmények számának bővülése – 2 intézményi akkreditáció; a helyi munkaerő-piaci igényekhez és sajátosságokhoz igazodó felnőttképzési szolgáltatások létrehozása; a felnőttképzési szolgáltatásokat igénybe vevők számának növekedése; munkaerő-piaci integráció elősegítése a képzések által. (7 akkreditáció, 13 képzés megvalósítása 2 helyszínen, 30 fő részére felnőttképzési konzultáció, 500 fő részére help-desk biztosítása) A projekt ideje alatt a célcsoport 187 fő, képzésével új információk helybe vitelével a tanuláshoz, munkához való attitűd megváltoztatása indulhat el.
3
1.2. A hatékonyságvizsgálat céljai A projekt során végzett hatékonyságvizsgálatok és felmérések elkészítésének segítségével: o Felmérjük és elemezzük a projekt tevékenységei révén létrejött legfontosabb változásokat a Kanizsai Kulturális Központ és a Zalakomári Kulturális Központ közművelődési, kompetenciafejlesztő tevékenységében. o Megvizsgáljuk, hogy a változások és a hatások hogyan épülnek egymásra logikailag, kiválasztjuk a legjelentősebbeket. o A változásokat mérhetővé tesszük, indikátorokat rendelünk hozzájuk. o Megfelelő információkat biztosítunk a partnerek és az érdekeltek számára a projekt várható hatásairól. o Megtervezzük azokat a lépéseket, amelyek a projekt várhatóan előnyös hatásait növelik, illetve azokat, amelyek a várható kockázatokat és a károkat csökkentik, javaslatot teszünk a fenntarthatóság kulcselemeire.
1.3. A hatékonyságvizsgálatban vizsgált időszak A vizsgálat időintervalluma két szakaszra vonatkozik: -
Egyrészt a közbenső hatékonyságvizsgálat (2010. december 31.) óta eltelt időszakban elemezzük a projekt előrehaladását,
-
Másfelől a projekt egészét vizsgáljuk, a kiindulási időpontban mért helyzethez képest történt változásokat elemezzük
1.4.
A hatékonyságvizsgálat módszertana
A projekttevékenységek hatékonyságának és eredményességének vizsgálata az alábbi szempontok szerint: • A projekt tevékenységeinek innovációs, tudásbővítő hatásainak és a felnőttek képzéshez jutásának vizsgálata • A pályázatban megfogalmazott horizontális szempontok közül az esélyegyenlőség és a fenntarthatósági szempontok vizsgálata
4
• A pályázati időszakban, az első év (12 hónap) végén közbenső szakmai teljesítés (hatékonyság és eredményesség) értékelése, akcióterv készítésének szakmai támogatása • A projekt zárásához igazodva, záró értékelés készítése Az elemzés kérdőíves felmérésen és interjúk alapján készült. Lekérdezett célcsoport: projektmenedzser, Kanizsai Kulturális Központ igazgatója, projektmegvalósításba bevont alvállalkozó (SZÁM-PONT Kft.) munkatársai
5
2. Tárgyidőszak vizsgálata 2.1. Hatékonyság Megváltoztak-e a beadott pályázatához képest a célok? Ha igen, hogyan és miért változtak? A beadott pályázathoz képest a kitűzött célokban változás nem történt a vizsgált időszakban. A projekt a pályázatíráskor kitűzött célok megvalósítása érdekében zajlik. A célokhoz kapcsolódó tevékenységek összhangban vannak-e? Igen. Az összes megvalósult projektelem összhangban van a projekt megfogalmazott céljaival. Veszélyeztette-e valami a projekt utolsó néhány hónapjában a kitűzött célok megvalósulását? Nem, inkább ellenkezőleg. A közbenső hatásvizsgálat készítésekor Zalakomáron jelentős elmaradás mutatkozott, melyet azóta sikerült ledolgozni, a tevékenységek lezárultak vagy zárás közeli állapotban vannak (pl. zárókonferencia). A projektmenedzser a kezdeti nehézségek ellenére jelentős pozitívumként említette a zalakomári szakmai megvalósítást, hiszen ott 2 hónap alatt 3 képzés ment le. Ugyanakkor a zalakomári csúszás miatt a Kanizsai Kulturális Központ sem tudott beadni kifizetési kérelmet, feltorlódtak a kifizetések. Nagykanizsán a helyzetet segíti, hogy az önkormányzat elfogadta az előfinanszírozást. A projektmenedzser nehézségként említette a közreműködő szervezet változását is, amikor is az OKMT-től az ESZA Nonprofit Kft-hez került a pályázat koordinálása, ahol is nincs nevesített kapcsolattartójuk, sőt a 2010 novemberében és 2011 májusában beadott projekt előrehaladási jelentést sem hagyták még jóvá. Ugyancsak nehezítő tényezőként említette a projektmenedzser a közfoglalkoztatás rendszerének változását, ahol is több képzés célozza az álláskeresőket, emiatt az utolsó képzéseknél nehezebbé vált a résztvevők toborzása. Végül ezt a problémát sikerrel kezelték. Teljesültek-e a projekt időarányos céljai? A projektcélok maradéktalanul teljesültek, néhány mutató esetén túlteljesítésre is sor került. Melyek voltak az előrehaladás sikertényezői? Voltak-e problémák? Mindkettőre volt példa a megvalósítás folyamán. Az előrehaladás kapcsán negatívumként említhető, hogy a célcsoportba tartozóknak igazolást kellett hozniuk a hátrányos helyzetről, ezt nehézségnek, 6
felesleges bürokráciának találták. A roma identitásukat pl. többen nem szívesen vállalják fel, gyakran inkább munkanélküliként jelentkeztek. A másik nem várt – de kezelhető mértékű – nehézség a közművelődési intézmény és a felnőttképzés összehangolása volt. A projektben résztvevő kulturális szakemberek számára volt nem könnyű a felnőttképzés szigorú szabályainak elsajátítása, rögzítése, a felnőttképzésnek a klasszikus népművelésbe integrálása nehezebb, mint azt előzetesen gondolták. Ez – a projekt végéhez közeledve – a nagykanizsai fenntartó részéről csökkenő mértékű támogatottsággal párosult, ami a fenntartási kötelezettséget teszi bizonytalanná. Egyértelmű siker volt viszont a képzések iránti kereslet: olyan érdeklődők is jöttek, akiket korábban nem lehetett becsábítani az intézménybe, ebből pedig a közművelődési terület is profitálhat. A köztudatba is bekerült, hogy az intézményben felnőttképzés is zajlik. Szintén sikerként értékeli a projektmenedzser azt, hogy az akkreditáció kapcsán meghatározott minőségpolitikai célok az intézmény egyéb tevékenységi körébe is beszivárognak, a kollégáknak ez is egy tanulási folyamat volt. Siker az is, hogy egy 2 éves futamidejű projektet lebonyolított a csapat, miközben megszerezték az intézményakkreditációt is.
2.2. Relevancia Mennyiben adtak választ, megoldást a projekt célul kitűzött eredményei a közművelődés és felnőttképzés kapcsolatának kihívásaira? A projekt eredményei egyértelműen segítették a közművelődés erősödését. A Kanizsai Kulturális Központnál meglévő nemformális és informális tanulási formák bővültek, a programkínálat nőtt, az intézmény látogatottsága – új érdeklődők érkezésével – emelkedett. A megnövekedett igények kiszolgálását segíti, az intézményben folyó szakmai munka minőségét javítja az, hogy a kollégák megismerték és alkalmazzák a felnőttképzés szabályait, ill. és a beszerzett új, modern, energiatakarékos informatikai eszközök. Az intézményakkreditáció megszerzésével a több lábon álló intézmény még egy új „lábat” kap.
2.3. Addicionalitás A projekt hasznosan hozzájárul-e a helyi vagy regionális eljárásmódhoz és gyakorlatokhoz, ily módon hozzáadott értéket létrehozva a projekt egészének stratégiájához? A projekt során a felnőttképzés megjelenésével és intézményesülésével az intézmény(ek) térségi szerepe tovább erősödött, felértékelődött, 7
amit a képzések iránti fokozott igény is jelez. Különösen látványos ez Zalakomár esetében, ahol 2 hónap alatt 3 képzést bonyolítottak le. Mindez a projekt egészének stratégiáját igazolja. Mik voltak az egyes partnerek szerepei és a számukra megjelenő hozzáadott érték? A partnerek fogalma két szinten értelmezhető: - konzorciumi partnerek - alvállalkozók A projektben konzorciumi partnerként vesz részt a Kanizsai Kulturális Központ és a Zalakomári Művelődési Ház, utóbbinál (is) a tényleges megvalósítás a nagykanizsaiakkal és a bevont alvállalkozókkal jó együttműködésben történt. Zalakomáron új emberek bonyolították a tevékenységet, amit tisztességgel elvégeztek, de a projektmenedzser szerint az ottani hosszú távú fenntartás – éppen az új emberek kisebb motiváltsága miatt – bizonytalan. Jó kapcsolat alakult ki a lebonyolításba bevont alvállalkozókkal is. A közbeszerzési eljárás során az intézményakkreditációs dokumentáció összeállítására, képzések kidolgozására és megvalósítására, stb. kiválasztott SZÁM-PONT Kft.-vel jó a kapcsolat, ami a napi szintű tanácsadásra is kiterjed. Korrekt együttműködés alakult ki a nyomdai szolgáltatást végző (a képzések segédanyagát gyártó) Mátrix Marketing Műhely Kft-vel, ill. a projekt weblapját fejlesztő vállalkozóval is. Az együttműködés során – a projekt hozadékaként – egységes arculat jött létre, mely a www.zalai-irka.hu honlapon látható. A zárókonferencia lebonyolítására egy új alvállalkozót vonnak be (a konferenciára egy 20 oldalas füzet is készül), remélhetőleg a velük való kapcsolat is gördülékeny és gyümölcsöző lesz. Mi az, ami jól működött a partnerek bevonásában/ aktivitásuk fenntartásában? Melyek voltak a részvételt esetlegesen akadályozó tényezők? A konzorciumi partner kiválasztása már a pályázatírás és a projektgenerálás időszakában megtörtént. A velük való együttműködést a fentebb jelzett problémák akadályozzák. Az alvállalkozó partnerek bevonását szakmai tapasztalataik, referenciáik, ill. az általuk ajánlott alacsony ár biztosította. Részvételüket semmilyen tényező nem akadályozta. Külön említést érdemel a munkaügyi szervezettel való jó kapcsolat. A központ dolgozói sokat segítettek a toborzásban, az érdeklődők tájékoztatásában, nagyfokú rugalmasságot tanúsítottak az igazolások kiállításakor is.
8
2.4. Eredményesség A projektterv szerint haladt-e a célul kitűzött eredmények elérése, megvalósítása? Nagykanizsán igen, Zalakomáron a személyi és szervezeti változások késleltették a megvalósítást, de végül ez felgyorsult, és a projektzárás idejére várhatóan minden tevékenység ott is befejeződik. A projekt eredményességét jelzi – már a fenntartás időszakára esően – az elhelyezkedési arány, amire a pályázatban 10 %-os arányt vállaltak a projektzárást követően 1 évvel. Néhány fő elhelyezkedéséről már most is van információja a menedzsmentnek. A rendezvényszervezői képzés 2 résztvevője éppen a Kanizsai Kulturális Központnál helyezkedett el, a munka- és érintésvédelmi képzés egy résztvevője pedig a magánszektorban, egy cégnél. A nagyi segítő képzés több résztvevője pedig – jó eséllyel – külföldre készül.
2.5. Innováció, tudásbővítés A projektben alkalmazott megközelítések, módszerek mennyiben számítanak újnak az európai, hazai és regionális közegben, azaz melyek az innováció szintjei? A projektmenedzser szerint új megközelítéseket, módszereket nem alkalmaznak. Ugyanakkor abban a tekintetben ez mindenképpen új hatás, hogy a projektpartner közművelődési intézmények eddig nem végeztek a felnőttképzési jogszabályok szerinti képzéseket, tehát intézményi szinten ezek új módszerek. Ugyancsak újszerűséget jelent az a helyzet, hogy a kistérségben más közművelődési intézmény nem végez felnőttképzést. Az innovációnál említhető még az eszközbeszerzések megtörténte is, melyek a munkavégzés minőségének javulását, nagyobb hatékonyságot és eredményességet biztosít az intézmény számára. Az eredeti tervek szerint asztali konfigurációk beszerzése volt betervezve, de ezt – változásbejelentéssel – 12 db laptopra módosították, ami tudásban sem kevesebb, mobilitásban pedig sokkal jobb az asztali gépeknél, ami nagy előny egy gyakori helyhiánnyal, feszes terembeosztással rendelkező közművelődési intézménynél. A projektmegvalósítás folyamán kik voltak az innováció kedvezményezettjei? Az innováció kedvezményezettjeinek több szintje van: 1.) Elsőként maga az intézmény és annak dolgozói, akiknek a tudása bővült, munkakörülményei pedig javultak az innováció során. 2.) Az innováció kedvezményezettjei természetesen a projekt célcsoportjai is; az ide tartozóknak a képzések által egyes 9
kompetenciái fejlődtek, jobb életminőségre tehettek szert. Hosszabb távon pedig ezáltal elhelyezkedési lehetőséghez is juthatnak. 3.) Az intézmény(ek) kínálati palettájának bővülésével, ill. az egyes kompetenciafejlesztő tevékenységek hozadékaként várható foglalkoztatási mutatók javulásával Nagykanizsa (és Zalakomár) települések, sőt az egész kistérség az innováció kedvezményezettjei közé tartozik. A programkínálati paletta bővülése, ill. a célcsoport tagjainál elért jobb életkörülmények pedig erősíthetik a helyben maradást, a települések népességmegtartó erejét. Ez igazából majd csak a fenntartási időszakban mutatkozik meg. Történt-e nem várt innováció? A projektmenedzser itt a képzések iránt fokozott érdeklődést említette, miáltal olyan emberek is megjelentek az intézményben, akik korábban nem vettek részt a közművelődésben. A nyelvi képzések iránt pl. 3-4szeres volt a túljelentkezés. A dolgozók esti iskolájából pedig – a nyelvből való érettségizés kötelezettsége miatt – többen jelentkeztek beás nyelvtanfolyamra. Ez egyébként alapfokú nyelvtanfolyam volt, de a résztvevők közül többen a középfokú nyelvvizsgát is megpróbálták, ebből 1 főnek már sikerült is. (Az egyes tevékenységek iránti nagyobb érdeklődésben szerepet játszott az is, hogy a célcsoportba tartozó résztvevők ebédet kaptak. Az ebéd nélküli foglalkozásoknál alacsonyabb volt az érdeklődés. Látható-e, hogy partnerek vagy más érdekcsoportok a projektmegvalósítás során új módszerekről, megközelítésekről tanultak? Mindenképpen. Ilyen például a közművelődési dolgozók számára a felnőttképzés jogszabályrendszerének elsajátítása, a workshopok, de ide sorolható a „jó gyakorlatok” felkutatása is.
2.6.
Partnerség, részvétel
A partnerek milyen közös ügyeken (érdekek/szaktudás, gyakorlat/ módszertan/ megoldandó problémák) dolgozhattak együtt? o A pályázatban vállalt képzések kidolgozása, ill. adaptálása – a helyi sajátosságok figyelembe vételével o Képzési programok megvalósítása, lebonyolítása o Workshopok Valós vagy szimbolikus volt-e a partnerek részvételi tevékenysége a projektmegvalósításban? A projektmenedzsment mindvégig támaszkodott a szakmai partnerek tudására, tapasztalatára, enélkül nem lehetett volna a tematikákat 10
kidolgozni, ill. a képzéseket megvalósítani. Mindez pedig csak valós, dokumentált együttműködésben valósulhatott meg. A projektmenedzser külön is kiemelte, hogy Zalakomár nagyon aktív volt a saját képzései megvalósításában. Ugyanakkor a konzorciumi partnerek nem voltak egyenlőek, mérete okán a Kanizsai Kulturális Központ dominanciája érvényesült a lebonyolítás során. Az érdekcsoportok/célcsoportok részt vesznek-e a projekt tevékenységeinek tervezésében és irányításában? A projekt tevékenységeinek tervezését és irányítását – a projektmegvalósítás minden szakaszában – a projektmenedzsment, a konzorciumi partnerek és az alvállalkozók végzik a náluk rendelkezésre álló eszközökkel és módszerekkel, a célcsoportok ebben nem vettek részt (kivéve a közművelődési dolgozók képzését). Milyen értéket, sajátos tudást vitt be egy-egy partner a fejlesztési folyamatba, mekkora volt ezek jellege (eljárási, gyakorlati, módszertani)? A projektmegvalósításba bevont partnerek a saját szakterületükön megszerzett tapasztalataikat, gyakorlatukat, más-más módszertani metódusokat hozták az együttműködésbe. A SZÁM-PONT Kft-vel a szerződésben vállalt feladatokon túl szakmai tanácsadóként is jó a kapcsolat.
2.7.
Források
A pályázati támogatásból rendelkezésre álló pénzeszközök megfelelőek voltak-e a projekt céljainak eléréséhez? Igen. A források megfelelőek voltak a projekt céljainak eléréséhez, a lehívásból eredő kis csúszást a Kanizsai Kulturális Központ a fenntartói támogatásból és saját bevételeiből kezelte. Milyen források állnak rendelkezésre a projektzárást követően? o intézményi költségvetés o pályázati bevételek o képzések részvételi díja o infrastruktúra bérbe adásából befolyó díj A projektmenedzser megemlítette, hogy az idei költségvetésben a felnőttképzési tevékenység fenntartására kevés forrás van betervezve, ami bizonytalanságot okoz. Az intézményen költséghatékonyság?
belüli
együttműködéssel
megvalósult-e
a
11
Igen. A projektmenedzsment tagjai személyesen is elkötelezettek a költséghatékony megoldások (újrahasznosított papír, energiatakarékosság érvényesítése, alacsony energiafelhasználású eszközök használata, stb.) iránt. A belső kommunikációban papírkímélő megoldásokat (e-mail) használtak, a partnerek közti kommunikációban, ill. a célcsoport tagjaival is preferáltan erre törekedtek. Az intézmény honlapján keresztül hírleveleket is küldtek ki a feliratkozottaknak a képzésekről, tréningekről.
2.8.
Esélyegyenlőség
A célcsoportok részvételében érvényesült-e az esélyegyenlőség szempontja? Igen. A képzések a hátrányos helyzetű célcsoportok tagjainak szóltak. A tapasztalatok szerint a résztvevők 80 %-a regisztrált álláskereső volt (köztük romák is), mintegy 10 %-a GYES-en vagy GYED-en lévő személy, kevés volt az alacsony iskolai végzettségű, ill. az olyan személy, aki roma származásról hozott igazolást. Az esélyegyenlőség érvényesülése kiterjedt-e a pályázati felhívásban és a benyújtott pályázatban megjelölt célcsoportokra? A projekt bonyolítása a pályázati felhívásban megjelölt, és a pályázatban vállalt esélyegyenlőségi szempontok figyelembe vételével zajlott, az esélyegyenlőség minden szempontból érvényesült. Az esélyegyenlőség érvényesül-e a projekt lezárását követően? A projektmenedzsment a fenntartási időszakban is érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat. A projekt gazdasági vezetője nő, ő is és a jelenlegi projektmenedzser is olyan személy, aki a mostani munkaviszonya előtt regisztrált álláskereső volt. Ugyanakkor a projektmenedzser továbbfoglalkoztatására az intézményben jelenleg kicsi az esély.
2.9.
Fenntarthatóság
Valószínűsíthető, hogy a projekt lezárását követően is lesz együttműködés? A szakmai partnerek, megvalósítók a későbbiekben is érdekeltek az együttműködésben (egy jelentős kistérségi közművelődési intézmény trénerének, oktatójának lenni nemcsak presztízst, de anyagi biztonságot is jelent), így várhatóan nem hagyják magára az intézményt. Ezt az eddigi jó szakmai kapcsolatok is valószínűsítik. A Kanizsai Kulturális Központ és a Zalakomári Művelődési Ház együttműködése is valószínű, különösen a másikra utaltság (főleg 12
Zalakomár esetében) és a kedvező projektmegvalósítási tapasztalatok miatt is. (Ugyanakkor a két intézmény fenntartói bizonytalansága ez ellen hat.) Milyen módon maradhat fenn a létrejött új szervezeti struktúra (azaz a felnőttképzési terület önállósága az intézményen belül)? A projektmegvalósítás során kidolgozott tematikák megmaradnak, melyhez megvalósítási, szervezési tapasztalat is társul. A képzések célcsoportjai ugyanakkor változnak, hiszen ezt követően inkább fizetőképes keresletet céloznak meg a kurzusokkal. Az, hogy a két intézményen belül a felnőttképzés önálló terület marade, a fenntartó önkormányzatok döntésén múlik. Melyek a veszélyek, amelyekre figyelni kell? o Az önkormányzatoknál kedvező döntés születik-e: hosszú távon fenntartják-e az önálló felnőttképzési területet az intézményeken belül? o Lesz-e kereslet a jövőben az ilyen jellegű képzések iránt? Megtalálják-e/elérik-e ezek célcsoportjait? o Lesznek-e kiírt pályázatok a képzések támogatására? o Megfelelő árképzéssel alakítják-e ki a képzések, tréningek részvételi díjait? o A közművelődésbe ily módon bevontak megtartása céljából képesek lesznek-e az intézmény a képzések megújítására, továbbfejlesztésére? o Sikerül-e partnerségen alapuló, hosszú távú együttműködést kialakítani a térség oktatási intézményeivel, művelődési házaival? o Sikerül-e gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani a város, ill. a kistérség gazdasági szervezeteivel, akik esetleg szponzorként támogathatják az intézményt, ill. a fenntartandó projektelemeket? o Lesz-e konkurenciája az intézményekben induló képzéseknek? o Tudják-e kamatoztatni a megszerzett szakmai tapasztalatokat úgy, hogy ezután már nem lesz ott mellettük tanácsadással, képzésfejlesztéssel, akkreditálással foglalkozó alvállalkozó? o Végezetül: hagyja-e az állam működni a sok akkreditált felnőttképzési intézményt?
2.10. Információs társadalom A projekt működése és fenntartási kötelezettsége alatt milyen mértékben építettek az IKT lehetőségeire? A Kanizsai Kulturális Központ a közelmúltban 5 városi intézmény összevonásával létre jött nagyméretű kultúrcentrum. Ez széles látogatóközönséget jelent. A képzéseket mind az 5 intézményben 13
reklámozni tudták, hírlevélben kiküldték a feliratkozottaknak. A reklámozást segíti a projekt világos elrendezésű, áttekinthető honlapja is (www.zalai-irka.hu). A nagykanizsai intézmény dolgozóinak tudatába jól beépült, hogy új tevékenységi körrel bővült a Központ szolgáltatási palettája. Zalakomár esetében kisebb mértékű az IKT szerepe, de ott is kimutatható.
14
3. Vezetői összefoglaló 3.1.
A projekt megvalósítása
A projekt végrehajtása a kezdeti kis csúszás ellenére a menedzsment hatékony munkájának és az aláírt Támogatási szerződés hatására beindult, felgyorsult, és lehetővé vált a Kanizsai Kulturális Központ kereteiben folyó szakmai fejlesztések hatékony megvalósítása. A projekt Nagykanizsán időarányosan haladt előre, a szükséges humán és tárgyi erőforrások rendelkezésre álltak, az indikátorok időarányosan teljesültek. A Kanizsai Kulturális Központ, mint „rugalmas, többfunkciós szervezeti modell” koncepciót a szűkebb menedzsmenthez tartozók szerint nagyrészt sikerült megvalósítani. A hosszabb távú fenntartás a fenntartó önkormányzat döntésén múlik. A külső, akadályozó körülmények a menedzsmenttől folyamatos nyomon követést, ismételt, gördülő rendszerű munkatervezést igényeltek. A visszajelzések alapján a leghangsúlyosabb problémaként a zalakomári helyzet, azaz az ottani konzorciumi partner megszüntetése, majd új intézmény létrehozása, ill. az ebből következő személycserék jelentkeztek. A projektmenedzsment szervezet erőfeszítéseinek hatására végül egy jogutód intézmény létrejött, az ottani új megvalósító személyek feszített ütemben végrehajtották a feladatokat, az akkreditációk ott is megtörténtek, a képzések pedig megvalósultak.
3.2.
A hatékonyságvizsgálat összegzése
A két konzorciumi partnerintézmény menedzsmentje körében megfelelő szinten ismertek a projekt céljai. A projekt megvalósításába bevont szakmai megvalósítók és együttműködő partnerek körében – a projektmenedzser, ill. a bevont alvállalkozó munkájának és rugalmas munkaszervezésének köszönhetően – a projekt általános céljai ismertté váltak. A projektmenedzsment tagjai szerint a projektmegvalósítás során az eredeti pályázatban kitűzött célok nem változtak, ugyanakkor a zalakomári helyzet miatt az ottani projektelemek átütemezésére, ill. feszítettebb megvalósítására került sor. Kisebb, de kezelhető mértékű összehangolása – elsősorban
nehézséget okozott a tevékenységek a helyhiány miatt. Szerencsére a 15
projektszervezet dolgozóinak jó szervezőkészsége folytán sikerült megoldani ezt a problémát. A projekt célkitűzései összhangban voltak a pályázatban kitűzött általános és közvetlen célokkal. A képzések hatékonyan reagáltak a helyi igényekre. A célkitűzések összhangban voltak a fenntartó, és a képzéseket, foglalkozásokat igénybe vevők elvárásaival. Javaslatok születtek a projekt tevékenységeinek kiegészítésére is: - erősíteni szükséges a projekt fenntartását biztosító egyéb más tevékenységek, funkciók megjelenését (pl. kapcsolatépítés a forprofit szervezetekkel), - továbbra is fontos feladat a hátrányos helyzetűek felkarolása, speciális kompetenciafejlesztés szervezése a részükre, - a közművelődés céljából az intézményt felkeresők számára a képzések folyamatos kiajánlása. Sikerek és problémák A projekt tevékenységei között a sikert illetően alig van különbség. A projektelemek zöme időarányosan haladt, mindössze a nyilvánosság biztosításánál volt némi lemaradás, de ezt végül sikerült teljesíteni. E téren jelen vizsgálat készítésekor már csak a zárókonferencia maradt hátra. Jelenleg a kockázat egyetlen tényezőben nyilvánul meg, ez pedig a fenntarthatóság kérdése: ez elsősorban külső okoktól (az önkormányzatok döntésétől) függ. Ez mindkét településen bizonytalansági tényező. A projekt tevékenységei közül mérhető volt: 1. Menedzsment szervezet létrehozása 2. Támogatási szerződés megkötése 3. Eszközbeszerzés 4. Projektindító értekezlet 5. Közművelődési szakemberek kiválasztása 6. 8 felnőttképzési workshop lebonyolítása a 10 közművelődési szakember számára 7. ECDL webkezdő, képszerkesztő képzés 8. Ügyfélszolgálati tréning 10 fő részére 9. 4 fő felkészítése help-deskes típusú tevékenységre 10. Jó gyakorlatok adaptálása (HEFOP 3.5.1, ill. TÁMOP 3.2.3 projektek felkutatása a tananyagfejlesztési átfedések elkerülése végett) 11. Figyelemfelkeltő kommunikációs kampány 12. Honlapfejlesztés 16
13. Képzési programok kidolgozása, adaptálása, akkreditálása és megvalósítása 14. A képzésen résztvevők toborzása és kiválasztása 15. Hátrányos helyzetű célcsoport 3 kulcskompetenciájának fejlesztése 16. Intézményakkreditáció 17. Nyitókonferencia 18. Egyéb konferencia 19. Sajtótájékoztató 20. Szórólap vagy egyéb nyomdai kiadvány Jelentős hozzáadott értékként kezelhető a nagykanizsai kistérségben, azon belül is a Kanizsai Kulturális Központban a képzések, tréningek gazdag kínálata. Ennek során a különféle célcsoportokba tartozó egyének megtalálhatták az érdeklődési körüknek leginkább megfelelő nonformális és informális tanulási alkalmakat. Ezzel pedig képzettségre tehetnek szert, amely segítheti az elhelyezkedésüket is, ezáltal pedig a város és a kistérség foglalkoztatási mutatóinak javítását. A kínálatbővülés Zalakomáron is pozitívum, de ott értelemszerűen kisebb mértékű. A projekt által az intézmények működési rendszerébe bekerültek újszerű, innovatív elemek is: együttműködést segítő, támogató workshopok, de ide sorolható az intézményakkreditáció megszerzése, ill. az azzal együtt elkészített minőségirányítási rendszer. Ugyancsak jelentős innovatív elem az elkészült honlap (www.zalai-irka.hu), melynek hírlevélküldő szolgáltatása jó reklámlehetőséget jelent a képzéseknek. A toborzás megkezdésétől kezdve a projekt zárásáig kb. 20 hírlevelet küldtek ki, mintegy 1100 fős címlistára. Az intézmények együttműködése a fenntartóikkal, a gazdálkodó szervezetekkel, a munkaügyi központtal folyamatos és a visszajelzések alapján megfelelő volt, a munkaügyi szervezet jelentős segítséget nyújtott és nagyfokú rugalmasságot tanúsított.. Workshop keretében ismertették velük a projekt tartalmát, remélt hozadékát, a partnerek pedig együttműködési készségüket kinyilvánították. Az alvállalkozók tisztában vannak a projektben végzendő feladataikkal, munkájukat magas szakmai színvonalon, a megbízó megelégedésére végzik. A projektzárást követően lehetséges finanszírozási forrásként többen említették újabb képzések indítását (részvételi díj ellenében), infrastruktúra bérbeadását, újabb pályázati források kihasználását, állami támogatás (normatív) felhasználását. Azonban a fenntartók támogatásának szükségessége a fenntartási időszakban is elkerülhetetlen! Enélkül a fent említett lehetőségek sem egyértelmű megoldások. 17
A költséghatékonyság megvalósításában lehetőség a TÁMOP 3.2.3/08/1 pályázati projekt – a kötelező finanszírozási és szakmai szabályokat betartva – tevékenységeinek és eredményeinek összehangolása. Költséghatékonysági elem az energiatakarékos informatikai eszközök használata, az újrahasznosított papír alkalmazása, a hírlevélküldő szolgáltatás, az elektronikus levelezés, a képzéseknek, foglalkozásoknak az intézmény honlapján történő közzététele. Ez utóbbi egyben a környezeti fenntarthatóságot is erősítheti. A projektmenedzsment tagjai (és részben a megvalósításba bevont partnerek) folyamatosan használják az információs és kommunikációs technológia által kínált lehetőségeket. Ennek használatát a projektzárás után is fenntartják. A projekt honlapján (www.zalai-irka.hu) megjelenítik az induló programokat, amely fontos kommunikációs csatorna a célközönség felé. A menedzsment által szervezett kommunikációs tevékenység kielégítő. Az érdekeltek tájékoztatása folyamatos, kiterjedt sajtókapcsolatokkal rendelkeznek, a kulturális központ a projekttel együtt egységes arculattal rendelkezik, az egyes nyilvánosság-elemeknél a 6 hónappal korábban fennállt lemaradást behozták. Az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülése: - a menedzsment szervezetben nők is vannak, - a gazdasági vezető és a jelenlegi projektmenedzser a mostani munkája előtt regisztrált álláskereső volt, - a képzések a hátrányos helyzetűeket célozták meg. A környezeti fenntarthatósági szempont érvényesülése egyelőre a projekt tevékenységei révén kismértékű. Az eddig elért eredmények inkább az intézmény már meglévő jellemzői alapján jelentek meg: a központi elhelyezkedés miatt a közlekedéssel járó környezeti terhelés alacsony. Az eszközbeszerzések után olyan elektromos termékeket üzemeltetnek, amelyek energiaigénye alacsony. A munkában törekedtek a minimális papírfelhasználásra. A fenntartóval, alvállalkozókkal az e-mail-es kapcsolattartásra helyezték a hangsúlyt. Ezzel papírtakarékos működést valósítottak meg. Az újrahasznosított papír használatát bevezették.
18
3.3. Számszerűsíthető eredmények 2011. június 10-én 3.3.1. Tevékenység
Projekt tevékenységek és jellemzőik Jellemzői
Menedzsment szervezet Sikeresen megvalósult. A létrehozása menedzsment minden tagja rendelkezik a munkavégzéshez szükséges megbízással, valamint a tevékenységét igazoló, folyamatosan vezetett dokumentációval Támogatási szerződés Kis csúszással valósult csak megkötése meg, ugyanakkor az indikátorokat biztosító tevékenységek az eredetileg kitűzött időpontokban Nagykanizsán elindultak. Zalakomáron jelentős lemaradás mellett, de végül teljesültek. Eszközbeszerzés Nagykanizsán és Zalakomáron is megtörtént.
Meghatározott tevékenységektől, ütemezéstől való eltérések
Mintegy 2 hónapos késéssel valósult meg
A jobb használhatóság érdekében az asztali pc-k helyett laptopok vásárlása történt meg, a módosítás az irányító hatóság tudtával történt.
Projektindító értekezlet
2010. február 8-án megtörtént. Közművelődési Megtörtént. Kidolgozták a szakemberek kiválasztás módszertanát, kiválasztása ennek alapján 9 főt Nagykanizsáról, 1 főt pedig Zalakomárról kiválasztottak. 8 felnőttképzési Megtörtént. Témái között volt képzésszervezés, a workshop lebonyolítása a a a 10 közművelődési forrásteremtés, 19
szakember számára
felnőttképzési intézményrendszer felépítése és működése. ECDL webkezdő, A 40 órás képzés 6 főnek 2010. képszerkesztő képzés március 9-31. között megvalósult, a résztvevők ECDL-bizonyítványt kaptak. Ügyfélszolgálati tréning 2010. március 18-április 30 10 fő részére között maradéktalanul megvalósult. 4 fő felkészítése help- Megtörtént. deskes típusú tevékenységre Jó gyakorlatok 2010. VI. 29-én került sor egy adaptálása (HEFOP ilyen célú workshopra a 3.5.1, ill. TÁMOP 3.2.3 Budapesti Művelődési projektek felkutatása a Központban tananyagfejlesztési átfedések elkerülése végett) Figyelemfelkeltő Lezajlott (sajtómegjelenések kommunikációs igazolják), ill. a kampány zárókonferencia sajtóvisszhangjával fog véget érni. Honlapfejlesztés Megtörtént, a frissítés folyamatosan zajlik. Képzési programok Megtörtént. A közbeszerzésen kidolgozása, kiválasztott SZÁM-PONT Kft. a adaptálása, képzési programok akkreditálása és elkészítését elvégezte, az megvalósítása akkreditációs dokumentációt összeállította, nyilvántartásba vételük és akkreditálásuk a pályázatban vállaltak szerint megtörtént. A képzések ez alapján lezajlottak.
A pályázatban leírtaknál ellentmondás mutatkozott (a szöveges indoklás Zalakomárra is 2 akkreditált képzési programmal számolt, így az indikátortáblában eredetileg szereplő 7 akkreditált képzés végül 8 db lett. (Az akkreditált csoportvezetői képzést Zalakomár is átvette, de ott 20
tanfolyam indult.) A képzésen résztvevők toborzása és kiválasztása Hátrányos helyzetű célcsoport 3 kulcskompetenciájának fejlesztése Intézményakkreditáció
Nyitókonferencia Egyéb konferencia Sajtótájékoztató Zárókonferencia
3.3.2.
nem
A képzések szervezésével együtt megtörtént. Tréningfoglalkozások formájában lezajlott.
A Kanizsai Kulturális Központ akkreditációja 2011. március 4-i dátummal megtörtént, a zalakomári intézmény akkreditációja folyamatban van, a helyszíni szemle időpontja VI.20-ra van kitűzve. 2010. február 8-án megtörtént. 2010. augusztus 3-án megtörtént 2010. augusztus 3-án megtörtént Tervezett időpontja: 2011. június 25.
Nyilvánosság biztosítása
A tájékoztatás során használt publikációs eszközök Eszköz
Vállalt célérték „C” típusú 1 Tájékoztatási tábla
„D” típusú Emlékeztető tábla Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) Televízió Nyitórendezvény
Kapcsolódó tevékenység Tájékoztatási tábla elhelyezése a Kanizsai Kulturális Központban
Dátuma
Eredménye 1
1
Még nem releváns
8
8
2 1
Nyitórendezvény
2010.02.08.
2 Igazoló 21
szervezése, megvalósítása Záró rendezvény Egyéb rendezvény, konferencia
1 1
4 Sajtótájékoztató 15 Szórólap, vagy egyéb nyomdai kiadvány Önálló internetes honlap
1
dokumentumok Még nem releváns 2010.02.08., 2 sajtónyilvános 2010.12.09. workshop
rendezvények szervezése, megvalósítása Sajtótájékoztatók 2010.02.08., szervezése, 2010.09.28. megvalósítása 2011.03.09. Plakátok és szórólapok kihelyezése a Kanizsai Kulturális Központ hirdetési felületein www.zalaiirka.hu
3
15
1
Egyéb, a pályázatban nem vállalt, de teljesült nyilvánosság: Név Rádiós megjelenés Internetes hírlevél
Teljesülés 2 db 20 db, egyenként kb. 1100 fős címlistára kiküldve
3.4. Horizontális szempontok Az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülése: - a menedzsment szervezetben nők is vannak - a projektmenedzser a projekt indulása előtt álláskereső volt - a nagykanizsai intézmény minden épülete fizikailag akadálymentesített - a foglalkozások hátrányos helyzetűeket, romákat, ill. álláskeresőket céloznak meg - a projektben megtartott tréningek az elhelyezkedést segítik A környezeti fenntarthatósági szempont érvényesülése egyelőre a projekt tevékenységei révén kismértékű. Az eddig elért eredmények inkább az intézmény már meglévő jellemzői alapján jelentek meg: a központi elhelyezkedés miatt a közlekedéssel járó környezeti terhelés alacsony. A beszerzések megvalósítását követően, iroda kialakításakor olyan elektronikus 22
és elektromos termékeket üzemeltetnek, amelyek energiaigénye alacsony. A munkában törekedtek a minimális papírfelhasználásra, amelyet a kialakításra kerülő informatikai rendszer támogat. A fenntartókkal, közreműködőkkel az email-es kapcsolattartásra helyezték a hangsúlyt. Ezzel papírtakarékos működést valósítottak meg. Új partnereknél is elsősorban elektronikus levelezéssel tartották a kapcsolatot. Az újrahasznosított papír használatát bevezették.
3.5. Pénzügyi adatok A projekt tervezett költségvetése megfelelő volt a pályázatban tervezett célok megvalósításához, azok fedezték az eszközbeszerzés, a kommunikáció, a képzésfejlesztés és -megvalósítás felmerült költségeit. A pályázati támogatás lehívásában jelentős csúszás nem volt tapasztalható, az intézmények költségvetése szükség esetén biztosítékot jelentett a kifizetésekre. A fenntartás időszakában a képzések, tréningek díjára minimum a pályázatban is megfogalmazott költségeket kell biztosítania, illetve – akár képzési díjból vagy munkáltatói beiskolázás által – előteremtenie az intézményeknek. Ugyanakkor a felnőttképzési tevékenység fenntartásához a nagykanizsai intézmény esetében 1 fő képzésszervező munkatárs foglalkoztatására szükség van, enélkül a képzési terület sikeres fennmaradása kérdéses.
23
4. Fenntarthatóság 4.1. Szakmai, szervezeti és pénzügyi fenntarthatóság A fenntarthatóság kulcselemeinek megítélésében a legfontosabbnak: - a menedzsment szervezet azon tevékenységét, amellyel képesek voltak a bizonytalanságok ellenére is megkezdeni a legfontosabb, az indikátorok teljesítését biztosító tevékenységeket, - az alvállalkozókkal való hatékony együttműködést, - a kollégák hozzáállását, a felnőttképzési szabályok elsajátítását tartotta a projektmenedzser. Ebben kulcselem volt az igénylők bevonásának maximalizálása: a közművelődésben részt vevők érzelmi kötődésének megerősítése, elérése újabb – eddig kevésbé aktív – csoportok tagjainál. Ugyancsak fontos fenntarthatósági elem az alvállalkozókkal, oktatókkal, trénerekkel való szoros együttműködés fenntartása. A Kanizsai Kulturális Központ, mint „rugalmas, többfunkciós szervezeti modell” koncepciót a szűkebb menedzsmenthez tartozók szerint nagyrészt sikerült megvalósítani. A pénzügyi fenntarthatóság kilátásai egyelőre bizonytalanok, leginkább a fenntartó önkormányzatok döntésén múlnak. Emellett természetesen keresni kell a további pályázati lehetőségeket, a képzések meghirdetése során pedig értékarányos árképzést és hatékony kommunikációt kell folytatni. A zalakomári intézmény akkreditációja folyamatban van, így a fenntarthatóságról ott csak ennek sikere után lehet beszélni.
4.2. Javaslatok -
-
A fenntarthatóság szempontjából kiemelt jelentősége van a kapcsolatok erősítésének, stratégiai szintre emelésének, hosszú távú együttműködési megállapodások kialakításának (munkaügyi szervezettel, vállalkozásokkal, helyi és kisebbségi önkormányzattal). Erősíteni szükséges a kommunikációt, az Intézmény programjainak és egyéb szolgáltatásainak kiajánlását (folyamatos honlapfrissítés, hírlevélküldés, jó sajtókapcsolatok megtartása). Ehhez kapcsolódóan fel kell térképezni a térségben jelen lévő igényeket, a potenciális célcsoportok elvárásait. Nagykanizsa megyei jogú város esetében a jelenlévő széles gazdasági potenciál miatt ez talán könnyebb, 24
-
-
Zalakomár esetében célszerű figyelembe venni a fürdővel és jelentős turizmussal rendelkező kistérségi központ, Zalakaros igényeit is. Az esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatósági szempontokat nem csak a szervezeti működés során szükséges alkalmazni, hanem javasolt kiterjeszteni a képzések, tréningek tartalmára is (pl. a tematikába esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatósági gondolatok beépítése, környezetbarát anyagok használata a megvalósítás során, hátrányos helyzetűek és fogyatékosok részvételét lehetővé tevő eszközök, berendezések beszerzése, módszertani továbbképzések, stb). Ezen intézkedések pénzügyi forrásait szükséges megteremteni részben a TÁMOP intézkedéseiből, részben egyéb bevételekből, hogy az intézmény teljes körűen megfeleljen a horizontális szempontoknak.
25
5. Összegzés A Kanizsai Kulturális Központban a TÁMOP 3.2.3-08/1. pályázati projektet a menedzsment szervezet lebonyolította. Kezdetben kis csúszást okozott a Támogatási szerződés aláírásának elhúzódása, de ez kezelhető volt. A projekttevékenységek nagyjából időarányosan zajlottak le, köszönhető ez a menedzsment szervezet munkájának, ill. az alvállalkozókkal kialakított jó szakmai kapcsolatoknak. Néhány mutató esetében kisebb túlteljesítés is történt. A projektmegvalósítás során komoly izgalomra adott okot a zalakomári helyzet, ahol több személycsere, ill. a konzorciumi partner-intézmény megszüntetése, majd új alakítása miatt a tevékenységek (az eszközbeszerzést kivéve) jelentős késéssel indultak el. A projektmenedzsment kitartó munkája következtében azonban sikerült a hátrányt ledolgozni, és a projektzárásig hátralévő időben várhatóan minden tevékenység befejeződik. A rendelkezésre álló humán és tárgyi infrastruktúra, ill. a projektelemek megvalósítása során felhalmozódott tapasztalatok kedvező feltételeket teremtettek a projektmegvalósítás számára. Ugyancsak kedvező előjel a képzések – főleg a nyelvi képzések – iránt jelentkező többszörös igény, ami kedvező lehetőségeket kínál a fenntartás időszakára is. Ugyanakkor a fenntartás sikere elsősorban külső körülménytől – az intézményfenntartók döntésétől – függ.
26
