ZAJTA ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Intézmény Neve:
Készítette:
Napközi Otthonos Óvoda
Krakkó Béláné
Intézmény OM azonosító 033175
Székhelye
4974 Zajta Petőfi út 5.
Címe
4974 Zajta Petőfi út 5.
Fenntartó
Zajta Község Önkormányzata 4974 Zajta Kossuth út 5.
Alapítás éve
1962
Csoportok száma
1
Az óvoda szakmai jogállása
szakmailag önálló
A dokumentum jellege
nyilvános
1
Tartalomjegyzék
I.BEVEZETŐ 1.Az óvoda közvetlen környezetének bemutatása
4.o.
2. Az óvodán kívüli helyi adottságok, melyek a nevelőmunkát segítik 7. o. II. Gyermekkép, óvodakép 1.Gyermekkép
8.o.
2. óvodakép- jövőkép
9.o.
3.Az óvodai nevelés célja
13.o.
4. Az óvodai nevelés alapelvei
14.o.
III. Az óvodai nevelés feladatai 1.Az óvodai nevelés általános feladatai helyi szintre vetítve
16.o.
2. Az egészséges életmód alakítása
16.o.
3. Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása
18.o.
4. Környezeti nevelés
23.o.
5. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
25.o.
IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei 1. Személyi feltételek
28.o.
2. Tárgyi feltételek
30.o.
3.Az óvodai élet megszervezésének időkeretei és dokumentumai
33.o.
4.Hagyományaink, ünnepeink
42.o.
5. Az óvoda kapcsolatai
43.o.
V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 1.Játék
46.o.
2. Vers-mese
50.o.
3. Ének-zene, énekes játék, tánc
53.o.
4.Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
56.o.
5.Mozgás
59.o.
2
6.A külső világ tevékeny megismerése
62.o.
7.Munka jellegű tevékenységek
66.o.
8.A tevékenységben megvalósuló tanulás
68.o.
VI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
71.o.
1.Az óvodai csoportok és gyermekek fejlődésének ellenőrzése, értékelése 74.o. VI. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek óvodai nevelése. 1. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése az óvodában
74.o.
2. Gyermekvédelem az óvodában
75.o.
3. Hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása
76.o.
4.Migráns gyerekek fogadása, nevelése
77.o.
Legitimációs záradék
78.o.
3
I.BEVEZETŐ
1.Az óvoda közvetlen környezetének bemutatása A környezet, a helyi adottságok feltárása teszi lehetővé, hogy reálisan mérjük fel helyzetünket, lehetőségeinket és ehhez mérten tűzzük ki feladatainkat, fogalmazzuk meg céljainkat. Zajta kis település a Román határ mellett. Létszáma 450fő. Néhány évvel ezelőtt a vasútnál találtak többen munkát, majd sok lett a munkanélküliek száma, főleg a roma kisebbség körében. Az ő esetükben nehezíti a munkába állásukat és a képzésüket az igen alacsony iskolázottság. Az utóbbi években a földmunka-program ad munka és kereseti lehetőséget ezeknek az embereknek. Gyerekeik ingerszegény környezetben élnek. Az ő fejlődésüket, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekét szolgálja az óvodánkban 8 éve működő óvodai integrációs program, mely nagy hangsúlyt fektetett az egyéni fejlesztésre. Minden óvodás korú gyermeket és családjaikat igyekszünk olyan élményekhez juttatni, melyeket saját erejükből nem tudnának gyerekeiknek megadni, hiszen minden gyermeket gondoskodás és különleges védelem illet meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek családjaiknál nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a szülőknek minél több segítséget tudjunk adni a gyereknevelésben, forduljanak hozzánk bizalommal látva azt, hogy együtt, egymás munkáját segítve milyen eredményeket érhetünk el. Több olyan közös alkalmunk van, amelyen gyerek és szülő közösen tölt néhány órát az óvodában megszervezett alkalmon, kiránduláson, így is erősítve az összetartozás érzését gyerekeink érdekében és a mintaadás jegyében.
4
Óvodánkban építünk: a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és a pszichológiai kutatások eredményeire, a helyi sajátosságokra, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára. Magyarország Alaptörvényének értékeit, oktatáspolitikai céljait és a Magyarország által aláírt, nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve tervezünk. Fontosak számunkra az éppen aktuális környezetünket befolyásoló kérdések figyelemmel kísérése, mint például a klímaváltozás, melyet munkánk során előtérbe helyezünk. A településen önálló iskola nincs, az általános iskolai oktatást a Rozsályban működő iskola látja el társulásos formában összesen három település gyermekeinek oktatását biztosítva. Az egészségügyi ellátás is ilyen formában működik Rozsály központtal. Valamint hatodik éve szintén Rozsályban megkezdte működését a Gyermekjóléti Szolgálat, mely a jelzőrendszer segítségével folyamatos kapcsolatot biztosít a kiskorú gyermekekkel foglalkozó szakemberek között. A megbeszélések nagymértékben hozzájárulnak a jelzőrendszerben dolgozók eredményes munkájához, a gyermekeknek megfelelő gondoskodáshoz, a munka tervezéséhez. Az épület, amelyben dolgozunk nem óvodának épült, átalakításokkal tették alkalmassá gyerekek fogadására. Külön bejárattal főzőkonyha is tartozik hozzánk, ahol az öregotthon számára is főznek. Szükséges lenne az óvoda felújítása, korszerűsítése, sajnos az eddig benyújtott pályázatokból egyedül a tető cseréjét tudta az önkormányzat elvégezni. Jelenleg is van bent pályáztunk korszerűsítésre. Az óvodához más intézmény nem tartozik. Az óvoda udvara tágas, jól belátható, nem az utcára néz, kiválóan alkalmas elmélyült játékra. Elődeink sok fával ültették be, lehetőséget biztosítva a természet közeli megfigyelésére, és árnyékot adva a nyári melegben. Közvetlen környezetünk, a falu meghatározó az óvoda életében. Sok lehetőségünk van a 5
tapasztalatszerzésre. Részt veszünk a családokban folyó mezőgazdasági tevékenységekben, melyhez szorosan kapcsolódik az évszakok váltakozása. A falun élő emberek mindennapjait az évszakok adta munkák határozzák meg. Az óvoda is nyitott, szívesen látjuk a vendégeket, mi is sokat sétálunk a településen. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesüljön színvonalas nevelésben. Az Alapprogram szerint biztosított az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülése, megkötéseket csak a gyermekek védelmében tartalmaz. Céljaink összhangban állnak az alapprogram célrendszerével. Sokat játszunk, tiszteletben tartva a szabad játékot, naponta mesélünk, verselünk, énekelünk, beszélgetünk a gyerekekkel. Odafigyelünk arra, hogy minden nap verseléssel, mondókázással életkoruknak megfelelően bővüljön szókincsük, érezzék meg a magyar nyelv ritmusát, szépségét. Munkánkat segítik a sűrűn szervezett élményszerző séták, ahol közvetlenül szereznek tapasztalatokat a természetről és a benne élő emberek közötti kapcsolatról. Játszva sajátítják el a közösségi normákat, közlekedési ismereteket szereznek, a falu lakóival találkozva formálódik kapcsolatteremtő készségük. Ebben példaadóak a felnőttek, akikre a gyerek figyel és átveszi szokásait. Sokat sétálunk a vasút felé, illetve szívesen megyünk a töltésre ahol jó lehetőség van futkározásra, gurulásra, élmény és tapasztalatszerzésre, a minket körül vevő természethez fűződő pozitív viszony kialakítására. Visszatérve az óvodába megbeszéljük a tapasztaltakat, kinek mi volt a legérdekesebb. Óvodánk nem végez nemzetiségi nevelést. Sajátos nevelési igényű gyerek nevelésénél megfelelő szakemberek segítségét kérve tervezzük fejlesztésüket. Működik Német Nemzetiségi Önkormányzat, akikkel jó kapcsolatban vagyunk. Azokat a gyerekeket, akik bármilyen területen lemaradtak integráltan a csoport segítségével neveljük. Különös figyelemmel és türelemmel fordulunk azokhoz a 6
gyerekekhez, akik különös bánásmódot igényelnek. Feltárjuk a lehetséges okokat, minél jobban megismerjük a gyerekeket annak érdekében, hogy személyre szabott módszereket tudjunk alkalmazni. 2. Az óvodán kívüli helyi adottságok, melyek a nevelőmunkát segítikVízügyi töltés, töltésen túli gyümölcsös: - a gyerekek soktétű mozgásfejlesztése - a természet megismerése, állat- és növényvilág - természetvédelemmel való megismerkedés - esztétikai érzék fejlesztése - környezettudatos magatartás alakítása. Vasútállomás: Olyan tapasztalatokat szereztek, melyeket jól tudtak hasznosítani a közösségbe való beilleszkedésben. Mindennapi viselkedési normák elsajátítása, gyakorlása természetes élethelyzetben. Posta, bolt: Sajnos csak mozgó postánk van, de itt is és a boltban is tudjuk gyakorolni a közösségi élet szabályait, látjuk, hogyan kérnek, várják ki, hogy soron következzenek és mi is gyakorolni tudjuk. Falun azok az íratlan illemszabályok még mindig elevenen élnek, melyek az egymás iránti tiszteletére épülnek. Iskola: Mivel az iskola nem helyben van, így évente az együttműködési megállapodás szerint tartjuk a kapcsolatot egymással. Idősek Klubja: A településen a másik önkormányzati fenntartású intézmény. Mikuláskor az időseknek is elmondjuk verseinket, énekeinket. Nőnapon a fiúkkal köszöntjük az idős nőket verssel és saját készítésű virágokkal, valamint anyák napi ünnepségükre is hívják az ovisokat.
7
Mi is látogatjuk az Idősek Klubjának rendezvényeit az együttműködési megállapodás szerint.
II. Gyermekkép, óvodakép 1.Gyermekkép A családi nevelés elsőbbségét ismerve, azzal közösen, a gyermek személyiségéből, egyediségéből, a gyermek mindenek feletti érdekeit szem előtt tartva, szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben neveljük a hozzánk járó gyerekeket. Otthonos légkörben gondoskodunk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásáról, olyan játékeszközöket szerzünk be, illetve olyan élethelyzeteket, környezeti kapcsolatokat alakítunk ki, amelyekben játékosan élik meg az egymás közötti kapcsolatok alakítását. Kiemelten foglalkozunk a gyerekek anyanyelvi nevelésével: A naponkénti közös beszélgetések, mesélések, verselések, képeskönyv nézegetések nagy jelentőségűek, mivel a gyerekek természetes igényére épül, és tapasztalataink szerint az otthoni nevelésből hiányzik. A könyvek nézegetése közben megtanulnak „látni”, elmondani, amit a kép ábrázol. közben felszínre jönnek eddigi ismeretei, melyeket az óvónő beépít további munkájába. Óvodánk nyitott, a szülők betekinthetnek az óvoda életébe, alkalmainkon gyerekeikkel együtt, játszhatnak, alkotó tevékenységet végezhetnek közösen. Ezt azért is tartjuk fontosnak, mert az iskolába lépésig egy olyan érési folyamaton mennek keresztül óvodáskor végéig, amely egyedi, egyszeri és megismételhetetlen. Ennek az időszaknak az egyénre szabott nevelő munkája segíti a gyermekeket abban, hogy mire iskolások lesznek, rendelkezzenek azokkal a személyiségvonásokkal, amelyek segítik őket a könnyebb iskolai beilleszkedésbe, a zökkenőmentes iskolakezdésben. Érdeklődve, az új 8
ismeretekre nyitottan várják az új feladatokat, kapcsolatokat. Fejlődésük figyelemmel kísérése érdekében bevezettük a DIFER mérést, melynek eredményei segítenek a tudatos és tervszerű fejlesztésben. A DIFER mérések segítenek beazonosítani a gyerekek képességeit, az erősségeket és a fejlesztendő területeket. A hatékonyabb munkát segíti a gyerekekkel történő differenciált foglalkozás és a pedagógus önreflexiója, amely szintén a fejlődést szolgálja. Az önreflexió során értékelve saját elért eredményeit feltárhatóak a fejlesztés következő szakaszai. Érdeklődve, az új ismeretekre nyitottan várják az új feladatokat, kapcsolatokat. 2.ÓVODAKÉP- JÖVŐKÉP Helyi nevelési programunkban megtalálhatóak a „ Lépésről lépésre” óvodai program elemei, mivel szellemiségében, kidolgozásában jól alkalmazhatóak a mi viszonyainkra. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja a hozzánk járó gyermekek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Ehhez igazítjuk a használt eszközöket, módszereket, ezt veszik figyelembe az intézményünkben dolgozók is. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A helyi program módosításakor figyelembe veszem még a helyi szokásokat, adottságokat, miközben egyre inkább kirajzolódik mi az, ami gyerekeink életéből hiányzik, és jól szolgálja az egyéni személyre szabott fejlődésüket. Megfigyelhető, hogy a gyerekek egyre nagyobb részének szeretetet és odafigyelés hiánya van, mely nagymértékben 9
nehezíti az ismeretek befogadását. Nem könnyű a családok megélhetése, bár ma már szinte mindenkinek van munkalehetősége, mégis úgy tapasztaljuk, hogy a gyerekek nem kapnak otthon kellő odafigyelést. Több esetben tapasztaltuk, hogy a gyerek, mint a szülők nyugalmát megzavaró tényező van jelen a családban. Egy kicsit a szülőket is tapasztalatokhoz juttatva szervezünk közös programokat a családdal. Azt szeretnénk, hogy gyereknek és szülőnek is kinyíljon a világ, minél több új ismerettel és tapasztalattal gazdagodjanak. Az óvodában a gyerekek megérzik a feléjük forduló őszinte szeretetet és megnyílnak a velük foglalkozó felnőttek felé. Így még több lehetőségünk van, hogy a gyereket jobban megismerjük és egyéni haladási üteméhez igazítva a differenciálás elvét szem előtt tartva tudjuk megtervezni azokat a helyzeteket, eseményeket, melynek során teljes személyiségének fejlődését tudjuk segíteni. Gyermekeinkkel történő beszélgetések alkalmával a folyamatos szemkontaktus hozzájárul ahhoz, hogy még inkább érezzék a feléjük forduló érdeklődést, figyelmet. Azokkal a gyerekekkel, akik különleges bánásmódot igényelnek, minden nap egyénileg beszélgetünk, kedvenc játékával közösen játszunk. A kicsiknél a sok beszélgetés, folyamatos ismétlés, dicséret, mint a leghatékonyabb megismerési módszerek kerülnek előtérbe. A nagyobbaknál a cselekedtetés, a heti rendszeres barkácsolás, az alkotás öröme, a folyamatos visszajelzés, buzdítás segítenek az ismeretek elmélyítésében Naponta építünk a természetes helyzetekben, a szabad játék alkalmával kialakult beszélgetésekre, szeretetteljes, nyugodt, biztonságot nyújtó légkör kialakítására. Megfigyeljük a gyermekek szokásait, egymáshoz és felnőttekhez való viszonyát, személyiségét mely megfigyelések segítenek a további fejlesztésekben. Játékukban sokszor szerepet vállaló pedagógus, mint résztvevő játszik, az esetleges konfliktusokat beszélgetéssel, a gyerekekkel közösen oldja meg. Ösztönözze őket arra, hogy beszéljék meg a probléma forrását és annak megoldásaiból a legalkalmasabbat válasszák ki. Azt valljuk, hogy segítsük gyermekeink önállósodási szándékát, építsünk egyéni tapasztalataira, 10
érdeklődésére. Mivel vegyes életkorúak gyermekeink, így kiemelt szerep jut az egymástól történő tanulásnak, egymás segítésének, különösen a különleges bánásmódot igénylő gyerekeknél. Így szereznek tapasztalatot egymás elfogadásában, segítésében. Eddig is nagy hangsúlyt fektettünk a természetes helyzetekben, a szabad játék alkalmával kialakult beszélgetésekre, szeretetteljes, nyugodt, biztonságot nyújtó légkör kialakítására. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyerek számára hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, és meglévő hátrányai csökkenjenek. Építünk a gyerekek meglévő ismereteire, kiemeljük azokat a területeket, amelyek alapját képezhetik fejlődésüknek. Az óvodai nevelésünk nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Ezt az irányvonalat kívánjuk az elkövetkezendőkben is folytatni. Igyekszünk a családokat, a szülőket is jobban bevonni az óvodai életbe, mert úgy tapasztaljuk, sokat tehetünk közösen a gyermekek harmonikus fejlődéséért. Tapasztalataim alapján a legcélravezetőbb módszereink a dicséret, buzdítás, cselekedtetés, közös tevékenykedés. Nem várhatunk azonnali eredményeket, hiszen a mi munkánk eredménye az évek múlásával jelentkezik. Azt is tapasztaljuk, hogy a család, az ott kialakult szokások milyen nagy jelentőségűek a gyerekek életében. Ezért is igyekszünk minél több alkalmat biztosítani a családoknak, hogy jobban megismerjük egymást és tudjunk segíteni egymás munkáját. Minél aktívabb kapcsolatot tartunk fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal, családorvossal, védőnővel, kisebbségi önkormányzatokkal, iskolával, pedagógiai szakszolgálattal. Nyitottak vagyunk az innovatív pedagógiai törekvések felé, szívesen ismerkedünk új és bevált gyakorlatokkal, melyek gyerekeink még sokoldalúbb fejlődését segíti elő. Az új eljárások, technikák alkalmazásánál figyelünk, arra, hogy helyi programunkhoz illeszkedjen, annak szellemiségéhez alkalmazkodjon. Számunkra új kihívás az intézményi önértékelés, melynek során az alapdokumentumainkban megfogalmazott 11
elvárások teljesülését vizsgáljuk. Objektívan értékeljük az intézményben folyó munkát az elvégzett ellenőrzések alapján, a további tényeken alapuló tervezés érdekében. Létre hoztuk önértékelési munkacsoportunkat, melyben az óvoda adottságait figyelembe véve mind a két óvodapedagógus részt vesz. Az intézmény értékelésében eddig is gyakorlat volt a szülők által kitöltött elégedettségi kérdőívek eredményeinek figyelembe vétele, mely most kibővül a munkatársak és a fenntartó elégedettségmérési eredményeivel. Miután minden adat rendelkezésünkre áll, meghatározzuk az intézmény erősségeit, fejlesztendő területeit. Sokat segít az internet az óvodával kapcsolatos cikkek, tanulmányok közzétételével, az óvodák közötti kapcsolattartással. Az anyaggyűjtésben hasznosak az itt közzétett hanganyagok, elérhetőségi lehetőségek, melyekből tudunk válogatni az adott feladatnak megfelelően. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az internet adta tájékozódási lehetőséget és az óvodánk kiemelt feladatait segítő továbbképzéseken veszünk részt :pl. integrált nevelés, Zöld ovi Kiemelt szerepet kap óvodánkban: a környezet megismerésére és szeretetére, valamint óvására nevelés, környezettudatos magatartásra nevelés kapcsolatok alakítása és ápolása, figyelembe véve a gyerekek egyéni fejlődési ütemét halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése az anyanyelvi nevelés, hagyományápolás, értékeink, hagyományaink megélése. együttműködés a kartársnővel a PP felülvizsgálatában Az új eljárások, technikák alkalmazásánál figyelünk, 12
arra, hogy helyi programunkhoz illeszkedjen, annak szellemiségéhez alkalmazkodjon. Új feladatként jelenik meg, hogy felkészülten álljunk az előttünk álló pedagógusminősítésre, szakmai ellenőrzésre, intézményi önértékelésre. Megfeleljünk a törvényi előírásoknak, illetve az alapdokumentumainkban megfogalmazott feladatainknak.
3.Az óvodai nevelés célja: Az óvodai nevelés célja 3 éves kortól az óvodáskor végéig a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése, személyiségének kibontakoztatása, a hátrányok kiegyenlítését figyelembe véve egyéni és életkori sajátosságaikat, eltérő fejlődési ütemüket.
Speciális, sajátos cél: a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése, beilleszkedésük elősegítése, olyan módszerek, eljárások alkalmazása, amely hozzásegít célink eléréséhez. Ismereteiket fő tevékenységük a játék során szerezzék. A különböző tevékenységi helyeken megadjuk a lehetőséget a teljes személyiség kibontakoztatására, keresve a kapcsolatot a különböző műveltségi területek között. A szülőket is bevonjuk az óvodai életbe a különböző alkalmak során. A pedagógus így adott esetben segítséget nyújt a rászoruló családoknak, jobban megismerjük a családok életét, szülő-gyermek kapcsolatot, illetve a szülők is láthatják az óvodában folyó életet. Egymás jobb megismerése segít bennünket abban, hogy óvodáskor végére rendelkezzenek azokkal a készségekkel, képességekkel, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy örömmel és kíváncsisággal lépjenek az első osztályba. Céljaink eléréséhez első és 13
legfontosabb a nyugodt és szeretetteljes légkör, egymás megbecsülése, tiszteletben tartása, az eltérő fejlődési ütem szem előtt tartása, pozitív, segítő értékelés.
4. Az óvodai nevelés alapelvei „Szelíd bánás mindig javít, durva bánás mindig ront, s mi szükség ott keménységre, ahol célhoz vezet a szelídség.” /Kazinczy/ - a gyermeki személyiséget tiszteletben kell tartani, érezze az őt övező szeretetet, bizalmat, megbecsülést, személyiségének elfogadását. - az óvodai nevelés során lehetőséget biztosítunk a személyiség sokoldalú fejlődésére, egyéni készségek és képességek kibontakoztatására. - a nevelőmunka során a gyermek egyéni fejlődési üteméhez kell alkalmazkodni. A kisebb csoportok kialakításánál figyelünk arra, hogy mindenki fejlődési ütemének és fejlettségének megfelelő feladatot kapjon, amelyben sikerélményhez jut. Ezen alapelvek megvalósítása érdekében feladatunk: - a nyugodt, szeretetteljes légkör kialakítása, érzelmi biztonság - a testi, szociális és értelmi képességek fejlesztése, figyelembe véve az egyéni fejlettségi szintet és az életkori sajátosságokat. - teret biztosítunk a többféle tevékenység lehetőségére, szem előtt tartva, hogy az óvodáskor alapvető, semmivel nem helyettesíthető tevékenysége a szabad játék. Minden nap lehetőségük van rajzolni, gyurmázni, kirakózni, építeni, szerepjátékot játszani, pötyizni, barkácsolni. - A gyerekek folyamatosan megerősítést kapnak, ha bizonytalanok valamiben a pedagógusra mindig számíthat.
14
Az óvónő csendes szemlélőként figyeli a gyerekek játékát, konfliktus helyzetben is igyekszik a gyerekekkel közös megoldásra. - ehhez kell biztosítani a személyi és tárgyi feltételeket. Helyi kiemelt alapelvek: - a szeretet, mint az elfogadás, az egymás iránti tisztelet alapja - a felnőtt példaadó viselkedése a gyermekek azonosulási törekvésének tükrében - a családdal kialakítandó toleráns, segítségnyújtásra és fogadásra készen álló magatartás - az érzelmi biztonság kialakítása, megtartása - az egymás iránti tisztelet Nemzeti, etnikai kisebbségek: - A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésben alapuló integráció lehetőségét. A más országból betelepült családok gyerekeivel segítő, befogadó magatartás - Türelemmel, megértéssel, a család megismerésével segítjük a gyerek beilleszkedését.
15
III. Az óvodai nevelés feladatai
1.Az óvodai nevelés általános feladatai helyi szintre vetítve Feladatunk a különböző szociális háttérből érkező gyereknek, a változatos, és az egyszerűtől a nehezebb feladat felé haladó tevékenységek biztosítása, hogy egyéni ütemüknek megfelelően sikereket érjenek el. A tanulási folyamat során minél több lehetőséget biztosítsunk a cselekvő részvételre. Kiemelt feladat az egészséges életmód kialakítása, a megfelelő fizikai állapot elősegítése, érzelmi és erkölcsi nevelés, a szocializáció biztosítása. Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Figyelemmel kísérjük a tágabb környezetünkben zajló eseményeket és mi is csatlakozunk azokhoz a célokhoz, amelyek gyermekeink jövőére hatással vannak. Ilyen aktuális kérdés napjainkban a klímaváltozás problémája. Programunk alapján minden évben kiemelünk egy aktuális témát, feladatot, amely az aktuális nevelési évben kiemelt figyelmet kap. 2. Az egészséges életmód alakítása Ebben az életkorban a gyerekek nagyfokú érdeklődése és fogékonysága vissza nem térő lehetőséget ad az óvodapedagógusnak hogy az egészséges életvitel, a testi higiéné szabályainak igényként való megjelenése, mint belső késztetés legyen, jelen mire iskolába mennek. A gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. -A mindennapos tisztálkodási teendőket a nap folyamán rendszeresen végezzük, törekedve arra, hogy a mosdó használata, mint belső igény jelenjen meg. - Naponta alkalmat biztosítunk a kötetlen mozgásigény kielégítésére a mindennapos testnevelés, az udvari játék, a séták során, a helyes testtartás, illetve a mozgással megelőzhető, javítható elváltozások korrigálása. Igyekeztünk 16
olyan eszközöket beszerezni, amelyek pl. a lábboltozat megfelelő fejlődését segíti elő (érzékelő ösvény). A délelőtti séták a friss levegőn szintén jótékonyan hatnak a gyerekek fejlődésére. Így fizikailag saját szintjükhöz mérten tudnak erősödni, fejlődni. - A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása és megőrzése érdekében állandó kapcsolatot tartunk a védőnővel, aki rendszeresen látogatja a gyerekeket, szülői értekezlet, vagy egészségnap alkalmával, elmondja, és bemutatja, mit tehetünk a szülőkkel közösen gyermekeink egészségének védelmében. Hogyan segíti elő a megfelelő táplálkozás, öltözködés, testápolás, mozgás egészségünk megőrzését. Településünkön működik egy zöldség-és gyümölcs feldolgozó üzem, ahonnan rendszeresen hoznak óvodásainknak gyümölcsöt, így szinte egész évben naponta tudják fogyasztani azokat. - fokozottan figyelünk környezetünk megóvására és az ezzel kapcsolatos szokások kialakítására, a környezettudatos magatartás megalapozására. Sétáink során figyeljük, hogy menyi szemetet látunk, és bedobjuk azokat a kihelyezett kukába. - Amennyiben arra szükség van, segítünk a szülőknek, hogy probléma esetén a megfelelő szakemberrel minél hamarabb fel tudják venni a kapcsolatot, megelőzve a nagyobb probléma kialakulását. Év elején a pedagógiai szakszolgálat szakemberei elvégzik a szűréseket. Az óvodában biztosítjuk a gyerekek számára a logopédiai foglalkozást heti két alaklommal, illetve gyógypedagógiai foglalkozást heti egy alkalommal. - Alakítjuk az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészség megőrzés szokásait. Ezek konkrét megvalósulási terveit minden évben az éves munkatervben rögzítjük, a megvalósulás az éves beszámolóban található. Felhívjuk a figyelmet a réteges öltözködés fontosságára, a higiéniai szabályok betartására, a megfelelő pihenés fontosságára. 17
3. Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása „ Senkitől sem hallottam, senkitől sem olvastam, és mégis azt merem állítani, hogy a jó nevelésre nem oktatás kell, hanem példa.” /Kazinczy/ Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Az óvodába lépő gyermek meghatározó kapcsolatot épít ki óvónőjével, az óvoda dolgozóival. Alkalmazottak és a gyerekek közötti kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze. Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógus beszédével, viselkedésével, egész személyiségével szolgálja a gyermekek teljes személyiségének fejlődését. Számára ez a kapcsolat jelenti az otthon biztonságát, melegségét. Igyekszünk minden gyerekkel az óvodába lépés előtt megismerkedni az óvodát bemutatni. Ez a mi esetünkben jól megoldható, mivel kis településen élünk és mindenkit ismerünk. Mégis az első napok megpróbáltatást jelentenek mind a gyereknek, mind a szülőnek. Elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Behozhatja kedvenc maciját, vagy valamelyik számára kedves játékát, ami összekötő kapocs lehet óvoda és család között. A kialakuló érzelmi kötődések, a napi életritmus, szokásrend vagy egy otthonról hozott kedves tárgy átsegítenek ezeken a nehéz napokon. Új barátságok alakulnak ki. A közös tevékenység, az együttjátszás, a közös élmények kis családdá formálják az eleinte magányoson szemlélődő gyerekeket. Meghallgatjuk otthoni élményeiket, melyeket szívesen megosztanak velünk. A játék közben kinyílnak egymás felé, megtanulják gondolataikat, véleményüket közölni, problémáikat megoldani, miközben a pedagógus szükség esetén segíti őket. Megtanulnak együtt örülni vagy szomorkodni, érzéseiket kifejezni, társaikkal megosztani. Ez a légkör segíti 18
őket abban, hogy jobban tudjanak egymásra figyelni, meghallgatni egymás mondandóját, érdeklődni társuk felől. Ez különösen fontos, hiszen szakemberek véleménye szerint az érzelmi intelligencia 4-5 éves korra oly mértékben kifejlődik, hogy a gyerek egész életére kihat. Ha eddig az életkorig nem tanulja meg a meghatározó érzelmek jellemzőit, azok kifejezését, szavakba öntését, az esetek nagy részében felnőtt korára torz kép alakul ki az érzelmekről. Az empatikusan viselkedő gyermeket megerősítjük abban, hogy milyen sokat segített társának. Az óvodánk a gyermek nyitottságára, természetes kíváncsiságára épít, és ahhoz segíti a gyereket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét. Ez a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetre az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Az óvoda funkciói: - óvó- védő - szociális - nevelő-személyiségfejlesztő Helyi feladatunk, hogy az egymás iránti tisztelet és elfogadás mellett lehetőséget biztosítsunk a gyerekek önérvényesítő törekvéseinek. Próbálják ki magukat, lehetőségeiket. Arra buzdítjuk őket, hogy az esetleges kudarcokat ne negatívumként éljék meg, hanem arra ösztönözze őket, hogy újabb próbát tegyenek. Tudniuk kell, hogy mindenki hibázhat, vagy nem sikerül egy feladatot megoldani, de keresni kell az újabb lehetőséget. Arra neveljük a gyerekeket, hogy fogadják el és értsék meg, hogy az emberek különböznek egymástól, az óvodában is ahányan vagyunk, annyi félék vagyunk. Igyekezzenek társaiknak segíteni, meglátni azt, hogy ki miben tehetséges, hiszen mindenkiben van valami értékes. A mi feladatunk, hogy ezt megtaláljuk, és innen kiindulva fejlesszük az elmaradott területeket.
19
Bekapcsolódunk tágabb környezetünk életébe, a település életébe, ápoljuk kapcsolatainkat az emberekkel, különösen sétáink során. Ezek a séták biztosítják leginkább, hogy gyakorolhassuk az ilyenkor elvárt viselkedési normákat. Az elmúlt években egyre több magatartás zavarral küszködő gyerekünk van. Az egyes esetek feltárása során szinte mindenütt jelen van a szeretethiány, az agresszív nevelés, az elhanyagolás, nem odafigyelés. Otthon nincsenek szabályok, kialakult szokások, így óvodába kerülése után a gyerek nehezen fogadja el azt, hogy alkalmazkodnunk kell egymáshoz, és ennek elemi szabályai vannak. A naponta, rendszeresen végzett tevékenységek (játék, mosakodás, étkezések, foglalkozások, délutáni pihenő) a csoportban elfogadott szabályok biztonságérzetet, kiszámíthatóságot nyújtanak a gyerekeknek. A szocializáció különösen azoknál a gyerekeknél nehéz, akiket családi hátterük miatt a hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzetűek közzé sorolunk. Kis település lévén ismerjük a családok helyzetét, így jobban tudunk segíteni gyermekeik fejlődésében, tudjuk, hogy mi az, ami az otthoni nevelésből, lehetőségekből hiányzik. A napi teendők során folyamatosan pozitív visszajelzést, megerősítést adunk a gyereknek, mely segíti őket a csoport szokásrendszerének elsajátításához. Nagy türelmet, odafigyelést, folyamatos gyakorlást, beszélgetést, példamutató magatartást követel meg a pedagógustól, hogy a betervezett feladatokat terveinek megfelelően valósítsa meg. Egyre többször vesszük észre, hogy a szülő a gyerek teljes nevelését, gondozását az óvodától várná el. Ennek megbeszéléséré, gyakorlati megoldások ajánlására jó lehetőséget adnak a családi napok, kirándulás, a szülőkkel közösen szervezett alkalmak, melyeken védőnő, tanítónő, gyermekvédelemmel foglakozó szakember nyújt tájékoztatást aktuális kérdésekben. Több probléma adódik, a szülök igen korai gyermekvállalásából eredő tapasztalatlanságából, melyet szintén a minél szélesebb körű tájékoztatással igyekszünk kompenzálni. Feladataink: 20
- folyamatos kapcsolattartás környezetünkkel, külső kapcsolataink ápolása - nyugodt, bizalomteljes, barátságos légkör kialakítása - közösségi alkalmak, rendezvények szervezése (szülői értekezlet, családi nap, kirándulás, egészség nap, adventi teadélután, közös barkácsolás, óvodai ünnepek) óvodán belül és kívül szülőkkel, kisebbségi önkormányzatokkal, védőnővel, Gyermekjóléti Szolgálattal, Idősek Klubjával - beszélgetési alkalmak, a gyermekek nevelésével kapcsolatban felmerült problémák megbeszélése (fogadóóra, szülői értekezlet) Személyiségfejlődést segítő feladataink: - egymás iránti tolerancia, tisztelet - segítőkészség gyakorlása: a nap folyamán számtalan helyzetben gyakorolhatják, pl. játék közben, a mosdóban, öltözködésnél, séta közben, környezetünk rendben tartásánál - közvetlen környezetünk felfedezése: időjárástól függően napontakétnaponta teszünk hosszabb rövidebb sétákat - szülőföldhöz való kötődés - környezettudatos magatartás alakítása A gyereket partnerként fogadjuk el, példát mutatva e tulajdonságok megalapozásához, fejlesztéséhez, szeretetteljes légkörben figyelembe véve egyéni fejlettségüket, változó szükségleteiket, a megismeréssel járó hibázási, kísérletezési lehetőségeket. Az óvónővel szembeni elvárások teljesülése meghatározó a munkája során, hiszen a nap folyamán teljes személyiségével, legjobb szakmai felkészültségével kell végeznie munkáját. Az óvónő szerepe, személyével kapcsolatos elvárások: - érzelmi kötődés megalapozása
21
- olyan szavakat, mondatokat használjon, amelyeket a gyerekek megértenek, egyszerűen, világosan fogalmazza meg mondanivalóját -
mintaadás, mivel a gyerek utánzás útján a látottak alapján fejlődik
- Konfliktus kezelésénél rávezeti a gyereket a megoldásra, figyelve a gyerek egyéni sajátosságaira - Együttműködik az óvoda dolgozóival és a szülőkkel - Minél több lehetőséget, biztosait a szabad választásra, saját kezdeményezésre, cselekedtetésre. - Értékelések során visszacsatolás fontossága, megerősítés, a dicséret, elismerés kiemelkedő szerepének felismerése a gyermek fejlődése érdekében. - Minden gyermek kipróbálhassa magát, véleményét kinyilváníthassa - példaadás a környezettudatos magatartás terén. - ismerje és kísérje figyelemmel a hazai és nemzetközi módszertani eredményeket, legyen tisztában azzal, hogy az óvodai nevelés milyen szerepet tölt be társadalmunk fejlődésében. - Mindig olyan módszereket alkalmazzon, amely igazodik a gyermekek fejlettségi szintjéhez és a feldolgozni kívánt témához. - Tudjon kisebb csoportokat alakítva differenciáltan foglalkozni a gyermekekkel. - Képes legyen az önellenőrzésre, reflexióra, elvégzett munkájának értékelésére. - Az önreflexió során értékelve saját elért eredményeit feltárhatóak a fejlesztés következő szakaszai. - Használja tudatosan a munkája során kialakuló személyiségfejlesztő eszközöket. - Lássa azt, hogy a gyermek fejlődését mindig önmagához képest értékelje, honnan hová fejlődött.
22
- Tudjon összhangot teremteni az életkori követelményszint és a gyerek egyéni fejlettsége között és ehhez válassza meg a megfelelő módszereket, eszközöket. Ismerje és alkalmazza a közösségfejlesztés módszereit, bevált gyakorlatát. - Pedagógiai tervező munkája pontos, áttekinthető - Képes legyen a folyamatos önfejlesztésre, önképzésre az önreflexió tükrében 4. Környezeti nevelés: Ahhoz, hogy gyermekeink számára is fontos legyen a környezetük iránti felelős magatartás, már ebben a korban felhívjuk a figyelmüket a környezettudatos megtartásra, az élhető környezetünket fenyegető veszélyekre. Feladatunk: - úgy alakítsuk napjainkat, hogy minél pozitívabb viszony alakuljon ki környezetünkkel azáltal, hogy rácsodálkoznak annak szépségére. - bővüljön a gyermekek ismerete a környezetvédelem terén, lássák meg, hogy mit tehetünk mi, óvodások környezetünkért: pl. növények, állatok gondozása, szemétgyűjtés, ismerkedés a szelektív hulladékgyűjtéssel, takarékoskodás a vízzel, villannyal stb. - földünket veszélyeztető tényezők: pl. hulladék, káros gázok kibocsátása, zöldövezetek, erdők pusztítása, pusztulása, annak következményei az állatvilágra, az emberekre. „Ültess fát!”kezdeményezés. - Az ezzel kapcsolatos világnapok megtartása. - Szelektív hulladékgyűjtés alapjainak lerakásához kis tárolók készítése, újrahasznosítható anyagokból barkácsolunk - Sokat sétálunk a faluba, a töltésen, terméseket, leveleket gyűjtögetünk, pónifogatozunk, miközben gyönyörködünk a szatmári táj szépségében és természetes környezetben figyelhetjük meg a növényeket, állatokat. 23
- Télen saját készítésű madáretetőben gondoskodunk a madarakról, a gyerekek hozzák a magvakat, eleséget, az ablakon kinézve megfigyeljük őket. Úgy alakítjuk környezetünket, hogy a gyermekeknek minden nap legyen lehetőségük a környezettudatos magatartással kapcsolatos ismeretek gyakorlati alkalmazására, pl. hulladékgyűjtés, növénygondozás Szempontok: - a gyermekek fejlettségi szintjének és életkoruknak megfelelő információkhoz jussanak, hallgassuk meg, hogy ők mit tudnak ezekről a dolgokról. - maguk is tevékeny részesei legyenek a környezettel kapcsolatos tevékenységeknek. Vegyenek részt az udvar takarításában, a madarak etetésében, a növények gondozásában. - az aktualitások figyelembe vétele - új ismeretek szerezzenek, gyakorolhassanak. Ellenőrzés, értékelés: negyedévente értékeli az óvodapedagógus az elért eredményeket, az aktuális feladatokat, az elkészült produktumokat, ehhez igazodva folyik tovább az egyénre szabott következő negyedéves fejlesztés. Mindig figyelembe vesszük, a kiindulási helyzetet és ehhez mérten tervezünk, hiszen egy lemaradásokkal küzdő gyereknél kis előrelépés is dicsérendő. Óvodánkban az „Ilyen vagyok” egyéni fejlődési naplót vezetjük, amely nyomon követi a gyerek fejlődését a negyedéves értékelés, a feljegyzések és a gyermeki produktumok által. Szükség esetén módosítunk előzetes terveinken. Negyedévente az adott időszak értékelését, a gyerekek haladását a szülőkkel is megbeszéljük, aláíratjuk fejlődési naplójukban. A szocializáció különösen azoknál a gyerekeknél nehéz, akiket családi hátterük miatt a hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzetűek közzé sorolunk. A napi teendők során folyamatosan pozitív visszajelzést, 24
megerősítést adunk a gyereknek, mely segíti őket a csoport szokásrendszerének elsajátításához. Heti rendszerességgel felfedező sétát szervezünk a természetben, ahol személyes tapasztalatokat szerezhetnek, információhoz jutnak a környezetvédelemmel kapcsolatban. Olyan élményekhez juttatjuk őket, amit a család nem tud megadni, pl. bábszínház, zenés műsor, családi nap, egészségnap, kirándulás az állatkertbe. A kiemelt figyelmet, fejlesztést igénylő gyerekek esetében különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Azoknak a gyerekeknek, akiknél lemaradást tapasztalunk, a pedagógiai szakszolgálat szakemberei nyújtanak segítséget, év elején szűrést végeznek, mely alapján a segítségre szoruló gyerekek további fejlesztését megbeszéljük a szülőt bevonva. A kiemelkedő képességű gyerekeket olyan feladatokkal látjuk el, melyek további fejlődésűket segíti elő. 5. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés az egész napunkat átszövi, jelen van valamennyi tevékenységünkben az egész nap folyamán. Az óvodai nevelés a gyerek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára- mindenkori életkori sajátosságra- valamint a meglévő tapasztalatokra építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A mesék világa, nyelvezete, szófordulatai, magával ragadják a gyerekeket és sokadszorra hallva a mesét, mindannyiszor átélik a történteket érzelmileg azonosulva egy-egy szereplővel. A verselés, mondókázás alkalmával sok új szóval és annak jelentésével ismerkedünk meg.
25
Célunk: - a beszélőkedv fenntartása - anyanyelvünk szépségének megéreztetése a gyerekekkel - az egyéni fejlődési szintnek és az életkornak megfelelő ismeretek felszínre hozása, bővítése - a séták során a gyerekek minél többrétű, a táméhoz kapcsolódó ismereteket szerezzenek, melyeket természetes élethelyzetben, meglévő ismereteikre építve, természetes kíváncsiságukon keresztül szerezzenek meg - a gyermekek természetes beszéd és kérdező kedvének fenntartása - minél többrétű tapasztalatszerzés
Feladataink: -
az óvodában dolgozó felnőttek példát mutassanak a mindennapi beszédben
- a beszélőkedv fenntartása, a visszahúzódóbb gyerekeknél a szeretetteljes légkörben kialakuló beszélgetések szorgalmazása - a családokkal való folyamatos kapcsolattartás, a gyermekek otthoni körülményeinek ismerete segít abban, hogy a gyerekekkel szeretetteljes, bensőséges beszélgetés alakuljon ki. Érezze a gyerek, hogy a felnőttek figyelnek rá, meghallgatják őket, kérdéseikre választ kapnak. - Bábozás, verselés, mesélés, képeskönyvek nézegetése, mondókázás ezeknek a tevékenységeknek az elvégzése kreativitásukat fejleszti, természetes kommunikációs kedvüket, aktivitásukat fenntartja. A gyerekeket körülvevő élőlényekről, saját magukról, tárgyakról, cselekvésekről, természeti dolgokról minél több mondókát, verset mondogatunk, könyveket nézegetünk, hozzá kapcsolódó dalt, játékot, mesét keresünk. Különösen a séták során, az aktuális témához kapcsolódva, 26
tudatosan alakított és spontán kialakult helyzetekben a gyerekek ismereteire alapozva bővítjük tudásukat, fejlesszük készségeiket. Érdekli őket, hogy mit tudunk pl. a madarakról, növényekről, időjárásról, így motiválódnak az érzelmileg közel álló témákhoz. Az óvónő helyzethez igazodó kérdéseiből maguk jönnek rá ok- okozati összefüggésekre, következtetésekre, átélve a felfedezés örömét. Ahhoz, hogy a kisgyermek érdeklődését fenn tudjuk tartani, minél színesebb, változatosabb tevékenységeket kell biztosítani. A már ismert verseket a heti 2-3 séta közben mondogatják, énekelnek, majd az óvodában lerajzolják a látottakat, felhasználják a gyűjtött leveleket, terméseket. Az óvónőnek ismernie és alkalmaznia kell a sokoldalú tapasztalatszerzés különféle formáit, kihasználni az adódó lehetőségeket. Minél többféle hatás érje gyermekeinket. Arra kell törekedni, hogy a gyermekek ne készen kapják az ismereteket, hanem maguk fedezzék fel és mondják ki az új dolgokat az óvónő kérdéseinek és támogató magatartásának segítségével. Legyen alkalmuk kísérletezni, felfedezni, tévedéseikkel szembesülni, azokra megoldást keresni és találni. A séták során gyakorolják a kapcsolatfelvétel formáit, köszönési formákat, kérés, kérdés, véleménynyilvánítás lehetőségeit, hangsúlyozva a személyes példaadás fontosságát. Az egymás közötti gondolatok közlésén kívül érzelmeinket is ki tudjuk fejezni anyanyelvünkkel. Bővítjük az erre szolgáló szókincset. Az óvónő feladatai: - spontán helyzetben való lehetőség felismerése - a gyerekek családi körülményeinek megismerése - irodalmi alkotások megismertetése - mintaadás 27
- az egyéni fejlettségi szint felmérése, hozzá igazodása - a csúnya, másokat sértő beszéd visszaszorítása, megbeszélni a gyerekekkel, miért helytelen ez e beszéd - könyvek beszerzése, azok nézegetése, beszélgetések kialakítása - minél több élményhez, juttatni a gyerekeket, melyek fenntartják közlési szeretetüket, hogy másokkal is szívesen megosszák az átélt eseményeket. Így saját személyükön keresztül jutnak tapasztalatokhoz, melyek maradandóbbak a hallottaknál, pl. projektnapok, kapcsolatok.
IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Az óvoda dolgozóinak összehangolt munkája elengedhetetlen az eredményes óvodai neveléshez. 1. Személyi feltételek Óvodapedagógus:
2 fő főiskolai végzettség 1fő 218 óra akkreditált továbbképzés 1 fő Közoktatás vezetői és pedagógus szakvizsga
Nevelőmunkát közvetlenül segítő személy: 1 fő szakképzett dajka 1 fő roma közösségfejlesztő/asszisztens/nem állandó/ Technikai dolgozók:
1fő élelmezésvezető
Gyermeklétszám alakulása és a családi háttér: 19 és 23fő között várható a következő években. Ebből kb. várhatóan 50% a HHH gyerekek száma. 28
Új jelenség az utóbbi években hogy Romániából és Ukrajnából több fiatal kisgyerekes magyar nemzetiségű család települt át Zajtába. Ők új feladatot jelentenek az óvoda számára, hiszen egy más szokásrendszert kell összehangolni a mi kis közösségünkben már kialakulttal. Még mindig jellemző a szülők alacsony iskolázottsága, a szülők fiatal kora, mely egyik oka annak, hogy még nem alakult ki bennük a gyermekvállalással járó felelősség, nincsenek kellő ismereteik a gyerekek gondozásáról. Erről a vidékről az elvándorlás nem jellemző főleg anyagi okok miatt. A minél hatékonyabb munkavégzés érdekében a pedagógusok továbbképzése, szakmai fejlődése kiemelt feladat. Szakmai kérdésekben a továbbképzéseken kívül szükség van az önképzésre, felkutatni azokat a forrásokat, ahonnan tudunk tanulni, új ismereteket szerezni, amiket a napi munkánk során tudatosan fel tudunk használni. Gyakorlat óvodánkban, hogy szakmai kérdésekben megbeszéléseket tartunk, illetve a környező óvoda dolgozóival is felvesszük a kapcsolatot, hogy minél szélesebb körű információhoz jussunk. Óvodánk dolgozóira jellemző a nyitottság az újítások fejlesztések terén, valamint az együttműködési készség az alapdokumentumokban kitűzött célok megvalósítása terén. Szülők jogai: - szabad óvodaválasztás - megismerni az óvoda nevelési célját, pedagógiai programját - a csoport napi, heti rendjét - a gyerekről reális információkat kérni és kapni - a pedagógustól információt, tanácsot, segítséget kérni és kapni - az óvoda működésével kapcsolatban véleményt megfogalmazni Szülők kötelezettségei: - a gyerekek jogainak tiszteletben tartása - a gyerekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése -
tankötelezettség betartása 29
-
Együttműködés a gyereket nevelő pedagógussal
- A szülői közösség által elfogadott házirend betartása Nagy feladat a minél jobb összhang és együttműködés alakítása és ápolása a szülői házzal. Az éves tervben rögzített együttműködési alkalmak sokat segítenek abban, hogy egymástól tanulva, egymást kiegészítve valósítsuk meg a gyerekek sokoldalú fejlesztését. 2. Tárgyi feltételek Helyiségeink: 1 foglalkoztató, 1 fektető, 1 öltöző, 1 mosdó, 1 közlekedő, 1 iroda, a helyiségek számában és méretében változás nincs. Egyre szűkösebben férünk el, nem tudunk külön helyet biztosítani eszközeinknek. Régi, majd 80 éves az épületünk, nagy szükség lenne a felújítására, korszerűsítésére. Mivel a folyamatosan beadott felújítási pályázatok nem nyernek támogatást, így 2015 nyarán a település lakóinak, illetve vállalkozók támogató segítségének köszönhetően megkezdtük az óvodában a legégetőbb feladatok elvégzését: a foglalkoztató és a fektető laminált lappal történő burkolását, a foglalkoztató salétromos falának felújítását, a közlekedő és az előtér járólapos burkolását. Sikerül kicserélni a bejárati ajtót, valamint a mellette lévő két ablakot hőszigeteltre, illetve a foglalkoztató világítását is megújítjuk. Megújult a bejárati lépcső is. Az ablakok cseréje most elmarad, de reméljük hamarosan ez is sikerül. Bútorzat: A gyerekek szükségleteinek megfelelő bútorzattal rendelkezünk, az elhasználódásnak megfelelően pótoltuk azokat. A csoportszoba bútorzatát az elmúlt években teljesen kicseréltük. Erre az anyagi forrás kezdeti időszakban a jótékonysági bálunk bevétele, majd vásárokat rendeztünk. Több pályázaton is nyertünk, nagy segítség a folyamatos fejlődéshez az IPR keretében nyert összeg, melyből szintén fordítottunk az óvoda otthonosabbá, gyerek közelibbé tételére. A gyerekek által használt eszközöknek olyan tároló polcokat szereztünk be, amelyeken könnyen hozzáférhetnek a gyerekek azokhoz az eszközökhöz, 30
melyekkel játszani szeretnének. Az a célunk, hogy ezt a fejlődési irányt kövessük, a gyermekek jól érezzék magukat az óvodában, tudják, mit hol találnak és olyan játék és fejlesztőeszközök álljanak rendelkezésükre, mellyel természetes kíváncsiságukat ki tudják elégíteni és tevékenységeik során fejlődnek. Lehetőséget biztosítunk, hogy a szülők nap, mint nap betekintést nyerjenek az óvodai életbe. A fektetőben csővázas ágyak vannak, melyekre új vásznakat vásároltunk. Plédeket is sikerült beszerezni, melyeket az arra rászorulóknak az óvodai pihenés idejére biztosítunk. Törölközőt is tudunk adni minden gyereknek, természetesen, aki ragaszkodik a sajáthoz, azt használja. Az óvoda tulajdonában lévő törölközőket, plédeket a dajka tartja tisztán. Udvari játékok: 1 homokozó faborítással, 3 hinta, 4 libikóka, 1 falovacska, 1 fa vonat, 1 csúszda, 1 fa asztal paddal. A homokozó játékokat, ahogy használódnak pótoljuk. Terveink közt szerepel egy babaház felállítása az udvaron. Fejlesztő eszközök, amelyek a gyermekek teljes személyiségfejlesztését szolgálják: kirakók, kártyák, gyurma, színes ceruza, festékek, olló, színes papírok, saját gyűjtésű természetes anyagok (makk, dió, gesztenye, levelek, bogyók, termések, kukoricacsuhé stb.), baba konyha-szoba, autók, építő játékok A mozgásfejlesztéshez rendelkezésre áll: 1db tornaszőnyeg, 1 karika, 1db zsámoly, 2 db tornapad, 20db babzsák, labdák, 1 érzékelő ösvény, bordás járóka, célba dobó, tölcsér, karika, tölcsér A felnőttek munkavégzését segíti: Mosógép, centrifuga, vasaló, porszívó, kerti munkaeszközök. A nevelőmunkát segítő eszközök, IKT alkalmazása: 31
Minden tevékenységi formához az alapvető felszerelés rendelkezésünkre áll. Ezek pótlása és fejlesztése döntő többségében pályázati pénzekből valósul meg, illetve a két kisebbségi önkormányzat is segíti a gyerekek számára történő eszközbeszerzést. A foglalkozások kiegészítését, a napi munkát segíti a TV, CD lejátszó, melynek használata színesebbé, változatosabbá teszi a foglalkozást. Kedvelt a gyerekek körében a környezetünk hangjait illetve állathangokat tartalmazó CD, melyet örömmel hallgatnak az óvónő segítségével Ezek használatának rendszerességéről a projekttervekben, foglakozás tervekben informálódhatunk. Az informatikai pályázatnak köszönhetően vásároltunk egy laptopot mely óriási segítséget ad az irodai munkához, a felkészüléshez, információ gyűjtéséhez egyaránt. A számítógépen megtalálható óvodai fotókat témához kapcsolódóan havi rendszerességgel megnézzük a gyerekekkel, felidézzük a közös élményeket, segítve a ráhangolódást az aktuális témára. Tartozik hozzá egy nyomtató is. Sajnos még internetünk nincs, csak ígéret a bekötésre. Fényképezőgép is segíti a nevelő munkánkat. A fényképeket a szülők beleegyezésével a Facebook oldalunkon /Zajta Óvoda/ megnézhetik az érdeklődők az elmúlt 50 évre visszatekintve. Egészség és munkavédelmi eszközök
Munkaruha: A Munka Törvénykönyvébe, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló1993. évi XXXVIII. Tv és végrehajtási rendelete alapján. Mentőláda: Évenkénti feltöltés
32
Tűzoltó készülék: az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint
3.Az óvodai élet megszervezésének időkeretei és dokumentumai A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket. Ezek a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével valósulnak meg. Figyelembe vesszük az egyéni szükségleteket, helyi szokásokat, igényeket. Az óvodai nevelés a pedagógiai program alapján, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében megszervezve, az óvodapedagógus jelenlétében és közreműködésével valósulhat meg. Szervezési elvek, tervezésnél kiemelt szempontok: - rugalmasság - folyamatosság - rendszeresség - differenciálás - egyéni fejlettségi szint figyelembe vétele - integrált nevelés - szokások, hagyományok - vegyes csoport előnyei - a játék kitüntetett szerepe - együttműködési készség megléte - önreflexió képessége Úgy tervezzük a tevékenységeket, hogy azok minél több érzékszervre hassanak. 33
„ Amit hallok- elfelejtem; Amit látok- megismerem; Amit csinálok-, megtanulom.” Elvárás, hogy jellemezze tervező munkánkat a logikus, egymásra épülő, folyton bővülő, megújuló ismeretanyag, melyből jól lehet válogatni az adott csoport jellemzőit figyelembe véve. Az éves tanulási tervünk tartalmazza azokat a főbb területeket, célokat, feladatokat, amelyek egész éves munkánkat meghatározzák. Az óvodánkban folyó pedagógiai munkát tükrözik a csoport dokumentumai: csoportnapló, gyermekek munkái, a csoport tevékenységeinek dokumentálása, tervezése, azok megvalósítását tükröző reflexiók. Hosszabb távú tervezésnél számba vesszük a lehetséges témaköröket, amiket fel szeretnénk dolgozni. Ezek a gyerekek szűkebb és tágabb környezetében megtalálható, közvetlen tapasztalással megmutatható ismeretek: saját testük, viszonyuk magukhoz és környezetükhöz, szűkebb lakóhelyük növény-és állatvilága, az idő-és időjárás és azok hatása mindennapjaikra, az itt élő emberekkel való kapcsolat, tájékozódás szűkebb környezetükben, majd innen nyitás a tágabb világ felé. A tervezésnél témaválasztásainál meghatározó a négy évszak, hiszen az itt élők mindennapjait ez határozza meg. Esetenként projektekben, egyébként témától függően egy, vagy két hétre tervezünk, melynek során az adott témát minden lehetséges szemszögből feldolgozzuk. A műveltségtartalmak a tevékenységi formákban jelennek meg oly módon, hogy minden napnak megvan a kiemelt tevékenysége. Figyelünk arra, hogy minél komplexebb és sokrétűbb legyen a feldolgozás. Mivel óvodánkban egy vegyes csoport működik és a gyerekek életkori aránya minden évben változik, nagy körültekintést igényel a tervezés. Ezért minden évben az adott csoportra tervezünk, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, érdeklődésüket és a gyerekek egyéni fejlettségi szintjét, a differenciálási lehetőségeket, melyeknél figyelembe vesszük a mérési eredményeket. Az utazó 34
szakemberek a szűrések eredményét megbeszélik az óvodapedagógussal, aki a saját eredményeit is figyelembe véve készíti a negyedéves fejlesztési tervet. Ügyelünk arra, hogy minden gyerek sikerélményhez jusson, sok dicsérettel, buzdítással, ami az egyéni képességek ismerete alapján lehet sikeres. A hosszabb távú terveink folyamatosan bővülnek újabb ötletekkel, új ismeretekkel, összegyűjtött anyagokkal. Fél évre tervezzük a helyi nevelési programban kijelölt irányvonal szerint a nevelési tervet, a szokásrendszer alakítását a terminus lejárta után értékeljük az eredményeket, mely segítséget ad a következő félév feladatainak kitűzéséhez. A sok gyakorlás, ismétlés, az inkább” kevesebbet, de alaposabban „történő ismeretszerzést szolgálja. Mivel a gyerekek életkora 2,5-7év, nagy különbségek adódnak fejlettségük terén. Lehetőséget biztosítunk, hogy akik elfáradnak, vagy már nem köti le a tevékenység, választhasson egyéb elfoglaltságot. A gyermekek fejlődéséről egyéni fejlődési naplót vezetünk, melynek része az anamnézis, azoknak a fejődési szinteknek a feljegyzése, ahol a gyerek tart, miben és hogyan tudunk továbblépni. Ehhez a tervező munkához nyújt segítséget a gyermekek által készített alkotásokból, munkákból negyedévente a napló részét képező egy-két gyermeki alkotás. Ezeket elemezve, még inkább látszik, hogy mely területen hogyan tervezzük a továbbhaladást. Ezekben az egyéni fejlődési naplókban kap helyet a különleges bánásmódot igénylő gyerekek egyéni fejlesztési terve. Negyedévente értékeljük az eredményeket, kijelöljük a fejlesztendő területeket. Ezeket a szülőkkel folyamatosan megbeszéljük, hiszen a fejlődéshez nélkülözhetetlen a család együttműködése. A gyerekek haladásának mérésére hét éve megkezdtük a gyerekek DIFER mérésének bevezetését 4 éves kortól belső használatra. A DIFER méréseket minden évben két alkalommal, októberben és májusban végezzük.
35
Tervezésünk csoportdokumentumai - Éves tanulási terv, - Tematikus terv - Csoportnapló - A csoport szokásrendszerének tervezése; időkerete: 1/2 éves ciklusra - Fejlesztési ütemtervek; A tevékenységekben megvalósuló tanulás – Tematikus terv, Reflexió Rövidtávú tervezés: A tervezés elsődleges szempontja a harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva, hogy a játék a gyermek első, semmivel nem helyettesíthető legfontosabb tevékenysége, amelyre az egész nap folyamán biztosítani kell a helyet és az időt. A napi foglalkozásokat céljaihoz igazodva, egymásra szervesen épülve építse fel tervező munkájában. Hét elején az otthon történtekkel telítve jönnek óvodába, biztosítani kell az időt az élmények megbeszélésére. A felfedező sétákat az időjárástól és évszaktól függően heti több alkalommal is betervezzük. A szülőket is bevonva a gyűjtőmunkába tervezünk egy-egy napot, főleg ha olyan témát dolgozunk fel, ahol az együtt tevékenykedés még érdekesebbé teszi a feldolgozást, pl. baromfiudvar, gyümölcsös kertben tett látogatás. A heti rend megvalósításánál fontos szempont a rendszeresség megtartása, ezzel is segítve a gyerekek biztonságérzetének kialakítását, fenntartását. Szervezési elvek: Egészséges fejlődés, megfelelő időtartam, rugalmasság, folyamatosság. Lehetőséget biztosítunk különböző tevékenységek közötti választási lehetőségre, időtartamukat a gyerekek érdeklődése határozza meg. Egy témának a feldolgozását témától függően egy-két hétre tervezzük, megkeresve minden tevékenységi formához való kapcsolódását. A pedagógus feladatai: 36
- ismerje a tervezéshez szükséges dokumentumokat - az elérendő célokból induljon ki figyelembe véve az óvodai nevelés alapprogramját, valamint a helyi nevelési programot, a gyerekek egyéni sajátosságait, a helyi lehetőségeket, szokásokat. - pedagógiai terveit éves szinten készítse el tematikus tervekben, tevékenységekre lebontva - tervezését komplex módon a körülöttünk lévő világ összefüggéseit feltárva, helyi lehetőségeinket felhasználva végezze - szervezésében legyen körültekintő, alapos, tájékozott a lehetőségek terén, az adott tevékenységi formához megfelelő helyet és eszközöket előre előkészítse, biztosítsa. - A szervezett tevékenységek megfeleljenek a gyermekek korának érdeklődésének, azok sokoldalú fejlődését szolgálják. - A módszerek kiválasztásánál és az értékelés folyamán vegye figyelembe a gyerekek fejlettségét, az aktuális téma sajátosságait és a kitűzött célokat. - Úgy válassza ki módszereit, hogy azok alkalmazásával minél több komplex ismerethez jussanak a gyerekek - Építsen a gyerekek természetes kíváncsiságára, felfedező kedvére, tenni akarására, életkorából fakadó tudásvágyára. A tevékenység formái: - egyéni Mikro csoportos, csoportos
Heti rend
Napok
tevékenységtartalmak
37
Hétfő
Csoportos, komplex tevékenységekben megvalósuló tanulás az anyanyelvi nevelés kiemelésével. Mindennapos testnevelés
Kedd
Csoportos, komplex tevékenységekben megvalósuló tanulás a külső világtevékeny megismerése, környezetünk felfedezése, matematikai ismeretek bővítése Mindennapos testnevelés
Szerda
Csoportos, komplex tevékenységekben megvalósuló tanulás a zenei nevelés előtérbe helyezésével. Mindennapos testnevelés
Csütörtök Csoportos, komplex tevékenységekben megvalósuló tanulás, testedzés a mozgás kiemelésével. Mindennapos testnevelés péntek
Csoportos, komplex tevékenységekben megvalósuló tanulás a rajzolás, mintázás, kézi munka kiemelésével a heti téma lezárása. Mindennapos testnevelés
Az anyanyelvi nevelés a hét minden napját áthatja. A pénteki nap a hét lezárásaként telik el, felelevenítjük, amivel egész héten foglalkoztunk, a legérdekesebb játékokat tovább játsszuk. A rendszeres mozgás mindennapjaink fontos részét képezik, úgy, mint a finommotorika fejlesztését segítő tevékenységek. A játék az egész hét folyamán kitüntetett szerepet kap, ismereteiket a játékban bővítik, mélyítik el, szabadon, kötetlen formában mindenki bátrabban, aktívabban kapcsolódik be a közös tevékenységbe. Hetente hittanóra van a gyerekeknek, a szülőkkel történt egyeztetés alapján.
38
Egy téma feldolgozása: Pl.: Téma az őszi gyümölcsök. Játék: piacolás, téli elrakás, lekvár főzés, szüretelés, stb. Mese-vers: Alma, alma; Dióbél bácsi; Szüret; Édes ősz jött; Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack; stb. Matematikai ismeretek a gyümölcsök segítségével játék közben: számlálás, kisebb-nagyobb, több-kevesebb, összehasonlítás, becslés, mérés, stb. A matematikai ismeretek beépülnek a külső világ tevékeny megismerésébe. Külső világ tevékeny megismerése: élményszerző sétákon nézzük meg az ősz gyümölcseit, azok betakarítását a színek világát, a gyümölcs ízét, a felnőttek munkáját, az emberek egymás közötti viszonyait, viselkedési formáit. Ének-zene: Lipem-lopom a szőlőt; Ettem szőlőt; Hull a szilva; Hely a Sályi piacon; Kiszáradt a diófa, Itt a köcsög stb. Rajzolás, mintázás, kézimunka: a gyümölcsökkel a középpontban ragasztás, gyurmázás, festés, rajzolás az élményeket felelevenítve, vágás. Gyűjtőmunka. Mozgás: mesét szőve a mozgáshoz: nyújtózunk a gyümölcs után, hajolunk, guggolunk, versengünk, hogy ki ér hamarabb a kosárhoz. A gyerekek nagyon élvezik az így kitalált történeteket, főleg ha név szerint is szerepelnek benne. Ha úgy látom, hogy még élvezik a gyerekek vagy betegség miatt sokan hiányoztak még egy hétig boncolgatjuk a témát.
Napirend A tervezés szempontjai: - a csoport életkori arányai - a játék kitüntetett szerepe - rendszeresség - rugalmasság 39
- a tízórainál figyelembe vesszük, hogy sok gyerek reggeli nélkül érkezik IDŐ
TEVÉKENYSÉG
7- 8ó
Folyamatos érkezés szabad játék. Előző napi élmények megbeszélése,
45-ig
növények ápolása. A szabad játék az érkezéstől a hazamenetelig biztosított.
8ó45-
Mindennapos testnevelés. A hiányzók bejegyzése. Készülődés a tízóraihoz, kézmosás. A naposok a dadus segítségével terítenek.
9ó30-ig
Tízórai Tízórai után az óvónő által szervezett kötetlen, vagy kötött tevékenységekben megvalósuló tanulás, érdeklődés felkeltése, a heti téma alapján kirándulások, séták lebonyolítása, játékos ismeretszerzés.
11ó45-
Differenciált egyéni foglalkoztatás megvalósítása.
-12ó45- Idő biztosítása a mindennapi kinti levegőzésre, játékra, fokozott ig
mozgásigény kielégítésére.
12ó45-
Készülődés az ebédhez, mosakodás, naposi munka.
14ó55-
Ebéd.
ig
Készülődés a lefekvéshez.
15ó10
Délutáni mesék, ének, pihenő.
16ó-ig
Folyamatos ébredés, ágyak rendezése, mosakodás, öltözködés.
Uzsonna. Szabadon választott játék, melyekbe a szülő, testvér is bevonható, míg haza indulnak. A nap folyamán minden felnőtt, aki a gyerekek között van, folyamatosan végzi azok gondozását oly módon, hogy minél önállóbbak legyenek, éljék át a saját
40
személyiségükkel kapcsolatos tevékenységekben az egyedül, vagy kis segítséggel végzett feladat sikerélményét. A gyermekek fejlődését egyéni fejlődési naplóban követjük nyomon, melyben szerepel az egyéni fejlesztési terv negyedéves ciklusokban, illetve a gyerek pillanatnyi helyzete. Probléma esetén szakember segíti fejlődésüket. Ezt a szülővel megbeszéljük és aláíratjuk. A gyerekek fejlődésének mérésére 2009-től folyamatosan bevezetjük a DIFER mérést, mely az óvónő munkájához ad segítséget, útmutatást az elkövetkező időszakra. Az óvodai csoport életének dokumentumai - csoport napló- éves tanulási terv - egyéni fejlődési napló - nevelési terv, a csoport szokásrendszerének tervezése fél évre - fejlesztési ütemtervek, tevékenységekben megvalósuló tanulás- Tematikus tervek két hetes ciklusra, reflexió A csoportnapló tartalmazza: - a csoport névsorát - életkorát - születésnapok - jelek - jeles napok - hosszabb és rövidebb távú tervek, nevelési terv fél évre - projektetekben megfogalmazottak konkrét tevékenységekre bontása A projekt Olyan tanulási egység, melynek középpontjában egy téma áll. Ezt a problémát dolgozzuk fel minél többféle szempontból. A gyerekek tapasztalataira épül, megláttatva az összefüggéseket. Nagyon jól alkalmazható az óvodáskorú gyerekeknél, hiszen nem elvontan közelít a téma felé, hanem a gyerekek felfedező kedvét meglévő ismereteit veszi alapul. 41
Minden téma tevékenységhez kapcsolódik, ahol jó lehetőség van a differenciált foglalkozásra. 4.Hagyományaink, ünnepeink A csoport hagyományai: - születés vagy névnap megünneplése - beteg gyerek meglátogatása - a nagycsoportosok búcsúztatása - az elsősök meglátogatása Nagyobb közösségben: - nagy hagyománya van a farsangi bálunknak - Mikulás - karácsony megünneplése - együtt ünnepeljük a szülőkkel az évzárót, anyák napját, családi napot tartunk, egészség nap, adventi készülődés - érdekesség településünkön az un. Sátoros ünnep, a település fogadott ünnepe. Ilyenkor az utca két oldalára zöld ágakból sátrakat építenek, melyek a négy évszakot jelképezik. Ezt is megnézzük minden évben. Viszünk egy- egy zöld ágat haza, mely a hagyomány szerint megvéd a villámcsapástól. - Kirándulás az Állatparkba Nyíregyházára - megemlékezünk március 15-éről és október 23.ról. - Környezeti nevelésünk kiemelt napjai: Takarítási világnap 09.23. Állatok világnapja 10.04. Víz világnapja
03.22.
Föld napja
04.22 42
Madarak és fák napja 05.10. 5. óvoda kapcsolatai Mivel óvodánk sajátos helyzetéből adódóan a belső kapcsolatainkat nem tudjuk úgy kihasználni mintegy nagyobb közösségben, így sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a külső partnerek, a velük való viszony ápolása, fejlesztése. Óvoda-család Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Mivel a szülőkkel minden nap találkozunk lehetőség van a napi kapcsolatra, óvodai, otthoni problémák megbeszélésére. A szülők bizalommal fordulnak hozzánk, szívesen segítünk, illetve irányítjuk őket a megfelelő helyre. A gyermekek személyére vonatkozó problémákat egyénenként beszéljük meg. Szülői értekezletet az egész csoportot érintő kérdésekben tartunk. A szülőkkel való beszélgetésekből kiderült, hogy fontosnak tartják az anyanyelvi nevelést. Legszembetűnőbb változás a beszédfejlődésükben tapasztaltak, otthon sokat hallják őket verset, mondókát, mesét mondani nagy örömmel. Az óvodába lépés előtt már megismerjük a gyerekeket, hívjuk őket programjainkra, így már, mint ismerős lépnek az óvodába. Családi napokat szervezünk, melyeken szülők gyerekeikkel együtt játszhatnak, kézművesedhetnek. Az óvoda fényképező gépével minden alkalmat megörökítünk és az elkészült képeket szívesen nézegetjük, illetve otthonra is készítünk. Az évek múlásával egyre nő ezeknek a képeknek az értéke, kellemes emlékek idéződnek fel, és láthatjuk, mennyit nőnek egy év alatt gyermekeink. A családdal tartott kapcsolat feltételei: - bizalmas információkat nem adhat ki. - nem nyilváníthat véleményt mások gyermekéről.
43
Cél a saját gyermek fejlődésének megfigyelése. A szülő csak a gyermeke érdekében vehet részt az óvodai életben. Családsegítés, Gyermekjóléti Szolgálat A családsegítő munkatársak heti rendszerességgel jön az óvodába és megbeszéljük az aktuális tennivalókat. Akiknek segítségre van szüksége, azoknak igyekszünk segíteni. A jelzőrendszert működtetjük, egymás megbeszélésein részt veszünk, így a korosztállyal foglalkozó szakemberek tudják egymás munkáját segíteni. Óvoda-iskola Figyelemmel kísérjük az elsősök életét az iskolában, az elsősöket ősszel felkeressük, a tanítóval megbeszéljük az első időszak tapasztalatait. A nagycsoportosokkal előre egyeztetett időpontban meglátogatjuk az iskolásokat. Megnézzük, mit csinálnak a gyerekek, hogy érzik magukat. Megismerkedünk a tanító nénikkel, az iskola épületével, betekintést nyerünk szokásaikba. Megbeszéljük az elsős nevelővel a tapasztalatokat, a gyermekek könnyebb iskolai beilleszkedését szolgáló találkozások szervezése. A z óvodai élet minél ismertebb legyen az iskola körében, így mi is szívesen látjuk az iskolásokat. A tanító néni el szokott látogatni rendezvényeinkre, szívesen tart ismertetőt az iskolába készülő gyerekek szüleinek. Az elsősöket ősszel felkeressük az iskolában.
Óvoda-nevelési tanácsadó, szakszolgálat A szakszolgálat munkatársai év elején szűrést végeznek és az arra rászoruló gyerekeknek lehetőséget biztosítanak a fejlesztésre: logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógy testnevelő, pszichológus.
44
Minden év márciusában iskolaérettségi vizsgálatot végeznek az óvoda, vagy a szülő kérésére. Ha év közben lenne gondunk, segítségükre számíthatunk. Környező települések óvodái Sajátos helyzetünkből adódóan jó kapcsolatot alakítottunk ki a környező települések óvodáival. Megbeszéljük az aktuális kérdéseket szakmai napok keretében, illetve továbbképzések alkalmával. Óvoda- védőnő-családorvos A védőnő havonta meglátogatja a gyerekeket. Elvégzi a szükséges egészségügyi vizsgálatokat/ köröm, fül, haj/ ahol probléma van, jelzi a szülőknek. Szülői értekezleten felvilágosító előadást tart az aktuális problémáról. Egészségnapon az egészséges táplálkozásról beszélgetünk, elvégzi a gyerekek szűrővizsgálatát. Vezeti a gyerekek eü. Könyvét, tartja a folyamatos kapcsolatot a családorvossal, aki elvégzi az iskolaérettségi vizsgálatot. 2014-től fogorvos szűri a gyerekeket évente két alkalommal és ha szükséges, a szomszédos Méhteleken elvégzi a gyerekek ellátását. Óvoda-kisebbségi önkormányzatok Német és Cigány Kisebbségi Önkormányzat is működik településünkön. Látogatjuk egymás rendezvényeit. Évente kisebb összegekkel segítik az óvodában folyó munka eszközbeszerzését. Együttműködési megállapodásban rögzítjük a feladatainkat.
Egyházakkal való kapcsolat Két felekezettől jár hitoktató az óvodába a szülők beleegyezésével. Aki nem járul hozzá, annak a gyerekének biztosítunk külön foglalkozást. Az eddigi 45
tapasztalatok szerint a szülők örömmel veszik ezeket az alkalmakat, szükségesnek tartják a gyerekek ilyen irányú nevelését.
V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 1.Játék A játék a gyermek legfontosabb, alapvető tevékenysége, melynek folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. A játék során megélt dolgok, az elkészített művek ugyan olyan fontosak, mint a felnőtteknek a munkájuk során elért eredményeik. A játék során meglévő ismereteit hozza felszínre, tapasztalatokat szerez, ismeretei bővülnek, társas kapcsolatai alakulnak. Sokszor játsszák az újszülött érkezését a családba, kiosszák a szerepeket, anya, apa, védőnő, orvos. Sok lehetőséget rejt az ismeretek bővítésére, a viselkedési normák gyakorlására az óvónőnek, főleg amikor behívják a játékba. A szabad játékban saját belső indíttatásból kezd el játszani, megélt élményeit „kijátszani”, segítségül hívva képzeletét, kreativitását. Ilyenkor a gyermek gyakorolhatja a döntés szabadságát, szabályok betartását. Az óvodában megkülönböztetjük a szabad játékot és az óvónő által ajánlott játékos tevékenységet. A játék jutalma nem külső tárgyi jutalom, hanem az öröm, ami a tevékenység sikeréből fakad. A játék utánzásra épül, ezért nagyon fontosak a szervezett élmények, a gyermekeket körülvevő felnőttek példája. Ellátogatunk a boltba, a rendelőbe, az iskolába. A játék, az élmények kijátszása a gyermek lelki békéjének feltétele lehet:
46
egyik kisfiúnak / 6 éves/ meghalt a hozzá közelálló nagypapája rákban. Nem tudta a gyerek feldolgozni, szótlan lett és sírdogált. Próbáltam vele beszélgetni, de napokig nem lehetett, majd leültünk gyurmázni. Elmélyülten dolgozott, majd mikor elkészült kérdeztem mit készített, mire ő elmesélte. Egy ágyon feküdt egy ember, aki nem tud felkelni, készített egy autót is amiben sok virág van. És ekkor kezdett el beszélgetni, megnyílni. Ő kérte, hogy tegyük el amit készített, az anyukája is hadd nézze meg. Visszatért a közlékenysége és azt gondolom, hogy a gyurmázás sokat segített abban, hogy ezt a fájdalmas élményt fel tudja dolgozni. Ez csak egy példa arra, hogy a játék gyógyír lehet lelküknek is. Sok előnnyel jár a vegyes csoport, mivel a nagyobbak szinte észrevétlenül vonják be a kicsiket játékukba, élvezik, hogy ők mát több ismerettel rendelkeznek és tudják őket segíteni. A kicsik pedig örömmel veszik a nagyobbak befogadását. A játék célja: - örömet okozzon a gyereknek - gyakorolhassa a döntés szabadságát - felszabadultan élhessék újra érzelmi élményeiket - gyakorolhassák az együttélés szabályait - alkotókedvüket, képzeletüket szabadjára engedhessék A Játék színterei az óvodában a tevékenységi központok - családi játéksarok: Jó lehetőség kínálkozik a családi szerepjátékra, átélhetik a felnőttektől látott tevékenységeket, sokszor a szituációs játékokban játsszák ki magukból, amit nem tudnak elmondani. Felszínre hozhatják elfojtott érzelmeiket, tapasztalataikat, élményeiket. Az óvónő feladata - élmény biztosítása 47
- hely kialakítása - a megfelelő eszköztár frissítése, babaszoba kellékeinek pótlása, építőjátékok, autók pótlása, bővítése -
figyelni a játék szabadságára
- csak akkor beavatkozni, ha durvul a játék - az eszközöket a gyerekekkel együtt bővíthetjük - a napirendet úgy szervezze, hogy a legtöbb időt biztosítsa a szabad, zavartalan, egybefüggő játéktevékenységekre -
a játék eszközeit tegye könnyen hozzáférhetővé a gyermekek számára, a játékeszközök közül részesítse előnyben a természetes anyagokat,
- alakítsa ki a játéktevékenységekhez fűződő szokásrendszert, s az ezzel kapcsolatos szabályokat következetesen tartassa be; - a játék során indirekt módon irányítsa a gyerekek tevékenységét, adjon követhető mintát. Segítse a gyermekeket a közös játékban, az alkalmazkodásban, a szerepek elosztásában, a konfliktusok megoldásában. Ennek érdekében önérvényesítő, konfliktuskezelő megoldási mintákat mutasson számukra. - - biztosítson lehetőséget a kezdeményezések során alkalmazott eszközök felhasználására a szabad játék során. Művészeti sarok: - itt kerül sor a különböző alkotó tevékenységekre: gyurmázás, barkácsolás, anyagok feldolgozása, különös tekintettel a gyerekek által gyűjtött termésekre, különböző ábrázoló tevékenységek színtere. Az óvónő feladata: Az eszközök előkészítése, lehetőséget biztosítva a különböző nehézségű feladatok közötti választásra. Az elkészült munkákból kiállítás.
48
Irodalom- ének-zene sarok Ebben a sarokban kerül sor az anyanyelvi nevelésre mesével, verssel, bábozással. Megismerkednek dalokkal, hangszerekkel, népi játékokkal, hagyományokkal, mozgásos-dalos játékokkal, átélhetik a közös éneklés örömét. Előnyös, ha a családi sarokhoz közel van, így zökkenő nélkül összekapcsolódhat a két helyszín. Az óvónő feladata: - mesés és verseskönyvek biztosítása - hangszerek, hangot adó eszközök biztosítása - bábok előkészítése - az eszközöket jól látható helyen helyezzük el Manipulatív tev. sarok -
itt van lehetőségük a kirakós ill. konstrukciós játékokra, értelemfejlesztő szabályjátékokra, építő játékokra.
Az óvónő feladata: - megfelelő tér biztosítása -
4-5 fős mikro csoportok kialakítása
- Eszközök biztosítása, frissítése Természettudományos sarok Ide hozzák a kirándulásokon, a természetben gyűjtött, felfedezett dolgokat, terméseket, itt rendszerezzük őket. Albumot készítünk. Növényekkel kísérletezünk, fejlődésüket megfigyeljük. Az óvónő feladata: - élményszerző séták a témáknak megfelelően - megfelelő hely, tároló biztosítása - ismeretek bővítése 49
Sikerkritériumok:
-
képes önfeledt játékra, játékában önálló, kitartó;
-
képes alkalmazkodni társaihoz, mások igényeit tiszteletben tartani,
-
képes tapasztalatait újra átélni, eljátszani,
-
megtanul konfliktusokat intelligensen kezelni, társas kapcsolataiban megjelennek az óvoda által preferált viselkedési normák;
- képességei önmagához viszonyítva fejlődést mutatnak; - képes szerepvállalásra, szerepek elosztására, alkalmazkodik az alá –és fölérendeltségi viszonyokhoz egyaránt; -
játéktevékenységében dominánsan van jelen a tartalmas szerepjáték;
- a szabályjátékok során képes az egészséges versenyszellem szülte siker és kudarc elviselésére egyaránt, kreatív együttműködésre; -
eszközöket a játéktémákhoz önállóan választ és készít;
- képessé válik egyazon játék témát több napon keresztül folytatni társaival.
2. Vers-mese Célunk: Irodalmi élmény nyújtásával a gyermekek érzelmi, értelmi, esztétikai, erkölcsi fejlődésének, fantáziájának, kreativitásának, gondolatvilágának alakítása, gazdagítása. A népi, klasszikus gyermek és kortárs irodalmi alkotások által a magyar irodalom megszerettetése, nemzeti tudatuk, pozitív szemléletmódjuk, világképük alakítása. A gyermekek egész napját végig kíséri. Rohanó világunkban a család nem tud annyit beszélgetni a gyerekekkel, mint azt a gyerekek szeretnék. Lehetőséget kell biztosítani, hogy kibeszélhessék magukból élményeiket, örömeiket, bánatukat, feltehessék kérdéseiket. A többnyire játékos mozgásokkal is 50
összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Így is erősítjük érzelmi biztonságérzetüket, tudják, hogy készek vagyunk őket meghallgatni. Nagyon szeretnek bábozni, az ismert meséket, különösen népmezéket eljátszani, a szereplők bőrébe belebújni. Hetente néznek meg egy mesét a papírszínházunkban. Feloldást kínálnak a mesék különböző problémákra, a gyerekek együtt élnek a mesehősökkel, segítik a jókat, hogy céljukat elérjék. Ezzel is fejlődik erkölcsi érzékük, rálátásuk lesz az emberi viszonyokra, magatartási normákra. Ilyenkor még a visszahúzódóbb gyerekeket is be lehet vonni a bábozásba. Ilyen alkalmakkor felszínre jön a meglévő szókincs, fejlődik kifejezőkészségük, emlékezetük. A mondókák, versek a nap folyamán spontán gyermeki kezdeményezésre is megjelennek. A mese feltárja a gyermekek előtt a külvilág és az emberi belső világ érzelmi viszonyait a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. Kiválóan alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének alakítására. Az arcjáték a tagolt, nem sietős, érthető mesemondás hatása visszatükröződik a gyerekek arcán. Sok szép színes meséskönyv csábítja őket arra, hogy a képek alapján ők is meséljenek, megtanulják a könyvek használatát, megbecsülését. Az anyanyelvi nevelés célja: - a beszélőkedv megtartása - az írás, olvasás szeretetének megalapozása - kifejezőkészség javítása - szókincs bővítése Az óvónő feladata - megfelelő verses és meséskönyvek gyűjtése - bábok beszerzése 51
- hely biztosítása - A mesélést, verselést, mondókázást komplex módon alkalmazza, összeköti azt anyanyelvi neveléssel, énekkel, zenével, mozgással; - - Gesztusaival, megfelelő hangsúlyozásával, ritmikus beszédével motiválja a gyerekeket az utánzásra (ezért ügyel a szavak pontos, tiszta ejtésére), felkelti ismétlési kedvüket; -
Az irodalmi nevelés anyagát úgy választja ki, hogy az kapcsolódjon az óvodai élet többi területéhez, a gyerekek élményeihez és spontán módon kapcsolódhasson a párhuzamosan folyó egyéb tevékenységekhez;
Az otthonról hozott könyveket is megnézzük, a képekhez meséket találunk ki, ezeket lerajzoljuk, mozgással kísérjük. Amikor lehetőség van rá igazi bábszínházat is hívunk az óvodába. A meséről való beszélgetés során emberi tulajdonságok kerülnek felszínre, melyről eldöntik a gyerekek, hogy jó, vagy rossz tulajdonságok. Nagyon fontos, hogy a gyermek egyéni fejlettségi szintjét figyelembe véve tervezzünk. Előtérbe kerül a személyes példaadás szerepe, legyen a pedagógus beszéde, egyszerű érthető, a gyerekek korának és az adott műveltségtartalomnak megfelelő. Óvodánkban idegen nyelv oktatása nem folyik, német gyermektáncokat tanulnak, melyhez egyszerű kis dalok kapcsolódnak. Sikerkritériumok: - óvodáskor végére kialakul belső érdeklődésük, szeretetük az irodalmi alkotások iránt, igénylik a mesehallgatást, - hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében érzik és értik a hallott versek költői képeit,
52
- mesehallgatás közben képesek belső képalkotásra, azok kifejezésére (pl: ábrázolás, mozgásformák, ritmus, stb…) - szívesen mondanak általuk kitalált történeteket, örömmel mesélnek, - szívesen báboznak, dramatizálnak önmaguk és társaik örömére, - szeretik, becsülik, óvják a könyveket, örömmel lapozgatják, nézegetik azokat, - élvezettel ismételgetik a verseket, mondókákat, rigmusokat, népi csúfolókat, kiolvasókat az óvodai tevékenységek valamennyi területén, a nap bármely szakában
3. Ének-zene, énekes játék, tánc Célunk: A gyermek személyiségének és a zenei képességének fejlesztésén túl a zenét értő és szerető, egészséges lelkű kulturált, boldog emberré nevelés, valamint a zenei anyanyelv kialakulásának elősegítése. - a környezet hangjainak megismerése - az örömteli, felszabadult éneklés, játék - ritmusérzék, mozgásfejlesztés, táncelemek, lépések elsajátítása - népi hagyományok őrzése A nap bármely szakában spontán megjelenik a gyerekek játékában. Szorosan kapcsolóik a játékhoz, a kialakult szituáció hozza az odaillő dalt, játékot, hangokra figyelést. A közös éneklés, együttjátszás öröme hatja át zenei nevelésünket. Megismerkednek népi játékokkal, szokásokkal, melyek továbbélését segítik. A népdalok éneklése, hallgatása, a néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Megismerkednek hangokkal, zörejekkel, hangszerekkel, dalokkal és játékokkal. A zene, az éneklés kedvezően hat az érzelmekre, az anyanyelv
53
fejlődésére, a tagoltabb, tisztább, érthetőbb beszéd alakulására. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. A néptánc egyszerűbb elemeit is beépítjük a népdalokhoz, népi játékokhoz kapcsolva. Szívesen használjuk a gyerekeknek készült CD-ket, melyen az évszakokhoz kapcsolódó gyerekdalok, népi játékok hallhatóak, melyek színesítik foglalkozásainkat. Az óvónő feladata: - megfelelő hely és idő biztosítása - eszközök, hangszerek, a dalos játékokhoz tárgyak gyűjtése - élménynyújtás - a zenehallgatásnál figyelembe vesszük a kisebbségek dalanyagát is. - Az élményt nyújtó közös éneklés, ének-zenei tevékenységek során fedezteti a gyermekekkel a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. - - A népdalok éneklésével, a gyermeki néptánccal, és a népi gyermekjátékok sokszínűségével a hagyományok megismertetése. - Az énekek, mondókák, zenei feladatok kiválasztásánál figyelembe veszi a gyermekek életkori sajátosságait és egyéni képességeit. - - Az évszakokhoz, néphagyományokhoz és ünnepekhez kapcsolódó anyagot választ. - Hangszerekkel ismerkedés - Fejleszti a gyermekek ütem-és ritmusérzékét: egyenletesség, lüktetés, kettes lüktetés, ritmus, belső hallását: hangok viszonya, dallam követése. tiszta éneklés stb . - - Zenei relációk gyakorlása beszédben, énekben, hangszeres játékban: mély-magas, gyors-lassú, halk-hangos stb. - - Igényesen válogatott kortárs művészeti, zenei alkotásokat is szerepeltet az anyagban; 54
Sikerkritérium: -
A gyermekek szeretnek énekelni, mondókázni, körjátékot játszani a nap bármelyik szakaszában
-
Vannak kedvenc énekeik, mondókáik, játékaik, táncaik
- Tisztán, helyes tempóban énekelnek csoportosan. - Tudnak élvezettel, irányítás nélkül, spontán játszani néhány dalos játékot -
Felismerik a dallamot, ritmusmotívumot tudnak létrehozni, visszatapsolni, tudnak dallamot bújtatni, visszaénekelni
-
Érzékelik a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú közötti különbséget
-
A tárgyak és környezet zörejhangját meg tudják különböztetni
-
Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudják mindkettőt mozgással, járással, tapssal megkülönböztetni.
- Ismernek néhány tánclépést, mozdulatot, s ezeket szívesen végzik csoportban -
Természetes módon mindig megjelenik az éneklés a mindennapokban (születésnapok, csoportban –udvari játék, kirándulás, ünnepek alkalmával)
- A zenehallgatásnál figyelmesen végig hallgatják az élő zenét, az óvónő énekét, a hangszeres előadást, műzenei szemelvényeket, gépi zenét, más népek dalait. - Ismerjenek fel néhány hangszert 4.Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Célunk: - az alkotás örömének átélése
55
- kézügyesség, türelem, kitartás, kreativitás, forma és színérzék, arányérzék, finommotorika fejlesztése - matematikai tapasztalatok szerzése - sikerélményhez juttatás A rajzolás, mintázás, kézi munka tegye lehetővé a gyerekek számára a tárgyi világkép megismerését, feldolgozását, újraalkotását. A gyermeki személyiség fejlesztése népművészeti elemekkel, esztétikus tárgyi környezettel Minél több vizuális tapasztalat átélésével a gyermek számára az ábrázolóbarkácsoló tevékenység váljon örömszerző és alkotó tevékenységgé. Ezen tevékenységekre a gyerekeknek egész nap folyamatosan lehetőségük van. A saját gyűjtésű anyagok felhasználásával készült művek nagy örömet jelentenek a gyerekek számára. Ezekkel a művekkel díszítjük a csoportszobát az évszak jellegzetességeit kiemelve. Fokozott figyelmet fordítunk ezekre a tevékenységekre, mivel a gyerekek többsége az óvodában tud elmélyülni ezekben a tevékenységekben. Lehetőségük van kipróbálni elképzeléseiket, egyéni ötleteiket. Az elkészült alkotásokat a folyosón kiállítjuk. Megbeszéljük, kinek melyik és miért tetszik. Kiemeljük a pozitívumokat, értékeljük az aktivitást, a lelkesedést. Minden gyereknél megkeressük azokat a értékeket, melyre építhetjük a további fejlesztésüket. Legtöbb családban nincs idejük a szülőknek, hogy leüljenek, vagy nem akarnak rendetlenséget, de olyan is van, hogy semmilyen eszköz nincs otthon, ami ehhez szükséges. /pl. papír, olló, ceruza/./ Sok szülő nem is mer gyerekének ollót adni a kezébe. Nagy körültekintést és folyamatos magyarázatot, gyakorlást igényel mind az olló, mind a ragasztó használata. Ezen foglakozási ág keretében művészi alkotásokkal ismerkedhetnek meg. Jó lehetőséget biztosít a differenciált foglalkozásra, az egyszerűbb feladatoktól a bonyolultabb felé. Minél többféle technikával ismerkedünk meg és gyakorolják
56
a gyerekek. Fejlesztő a megfelelően kiválasztott feladat, mely sikerélményt nyújt és ösztönzőleg hat a fejlődés felé. Az értékelésnél mindig szem előtt kell tartani a gyermek egyéni fejlettségi szintjét, igyekezetét. Kérésükre segítséget adunk, úgy, hogy önállóságukban ne gátoljuk őket. Az óvónő feladata: - élményszerző séták szervezése - felszabadult légkör kialakítása - a felhasználásra kerülő anyagok összegyűjtése szülőkkel, gyerekekkel - A nap bármely szakában biztosítja a tevékenységekhez szükséges feltételeket, időt, helyet, megfelelő mennyiségű és minőségű eszközöket, anyagokat, az alkotást motiváló élményeket. - Megismerteti a gyerekekkel a különböző anyagokat, technikai alapelemeket, a szükséges eszközök balesetmentes használatát, karbantartásának szabályait, a munkafolyamatok sorrendiségét. Támogatja az anyagok és eszközök újszerű, gyermeki képzelet által kitalált felhasználását. - az évszakra, aktuális ünnepre jellemző alkotások készítése, kiállítása - Megtapasztaltatja velük a térbeli világ síkban történő megjelenítését. - - Összekapcsolja az óvodai vizuális nevelést a nevelés egyéb területeivel (pl: irodalmi nevelés, zenei nevelés, külső világ megismerése, stb…) - - Szem előtt tartja az egyes gyerekek egyéni fejlődési ütemét, érzelmi beállítódását, személyes élményeit, megteremti számukra az önálló választás lehetőségét egy-egy téma megjelenítése során mind a téma, mind az eszköz, mind a technika esetében. A művészeti tevékenységben állandó kapcsolat van minden tevékenységi formával: bábot készítünk, hangszert, puzzle és szabályjátékot, évszaknak, 57
ünnepnek megfelelő képes albumot, játékokat, építőjátékhoz erdőt, falut, babaszobába terítőt, babaruhát, süteményeket. Közben énekelünk, verselünk, mondókázunk, gyakoroljuk a színeket, megnevezzük a formákat, méregetünk, tervezünk, véleményt formálunk. Legszélesebb skáláját nyújtja a gyerekek értelmi, érzelmi, manuális, esztétikai érzékének fejlesztésére, tehát a teljes gyermeki személyiség fontos fejlesztő eszköze. Sikerkritériumok: - Képesek élményeik, a világról szerzett tapasztalataik, ismereteik, érzelmeik kifejezésére az ábrázolás különféle technikáinak alkalmazásával, - Örömmel és szívesen végzik az ábrázolás minden formáját saját kezdeményezésre, - Képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére, a főbb formai jellemzők megnevezésére, - Színhasználatukban érvényesítik a változatosságot, - Formaábrázolásuk változatos, képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat, - Emberábrázolásukban megjelennek a részformák és a legegyszerűbb mozgások jelzései, - Tudnak egyszerű formákat mintázni elképzelés és a megfigyelés felhasználásával, - Önállóan is tudják alkalmazni a különböző technikákat pl: hajtogatás, nyírás, tépés, ragasztás, varrás stb…,képesek önállóan anyagot, témát választani,
58
5.Mozgás Célunk: A rendszeres egészségfejlesztő mozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok gyakorlása, a pszicho motoros készségek és képességek kialakítása, formálása és fejlesztése. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyet sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. A gyermek természetes mozgásigényét figyelembe véve, a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeket, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére (pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás). A testi-lelki egészség megóvása, az egészséges életmódra nevelés fontos feladatunk, hiszen az óvodás korban kialakult szokások jelentősen befolyásolják későbbi életünket. Lehetőséget kell adni az eltérő igények kielégítésére, a minél aktívabb mozgás segítésére. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. Benti mozgáslehetőségek: Főleg szervezett formában a csoportszoba adottságainak megfelelően.
59
Többféle eszközt is használunk, ezzel is érdekesebb lesz a tevékenység és a fejlődési lehetőségek nagyobb skáláját biztosítja. Odafigyelünk a megelőzésre is,/ pl. lúdtalp/ érzékelő ösvénnyel. Ahogy az időjárás lehetővé teszi, egyre többet tartózkodunk a szabadban, az udvari játékainkat bevonjuk a különféle gyakorlatokba. Élvezzük a nagy tér adta lehetőségeket az udvaron. Mivel az udvar parkosított, a játékok elhelyezése is megfelelő, nagyon élvezik a saját maguk, vagy az óvónő által kijelölt versenyfutást illetve más feladatsorokat. Azokat az udvari játékokat, amelyek nincsenek rögzítve szívesen kombinálják, fantáziájukat szabadjára engedik. A földbe helyezett gumik jó lehetőséget biztosítanak a bujkálásra, ugrálásra, lovacskázásra. Elsődleges célunk a mozgás szeretetének megőrzése, a kevesebbet mozgó gyerekek bevonása, jó légkör, vidám hangulat kialakítása. A folyamatosan végzett feladatoknál megtanulnak egymásra figyelni, a bátortalanabb gyereket segíteni, a szabályokat betartani. Fejlődik ügyességük, állóképességük, türelmük, kitartásuk. Tudnak tájékozódni, a megadott irányokat biztosan követik, sorrendre figyelni, döntéseket hozni. Megértik az egyszerű utasításokat, melyeket hallva képesek azokat végrehajtani. A friss levegő és a mozgás erősíti az immunrendszerüket, egészségi állapotukra is kihat. Az óvónő feladata: - minden nap lehetőséget teremt a gyerekek mozgásos tapasztalatainak bővítésére, elegendő gyakorlásra, a mozgáskészségeik fejlesztésére. - a gyermekek testi épségének megóvása - az udvari játékok állapotának folyamatos ellenőrzése, a hiányok mielőbbi pótlása
60
- differenciált feladatadással segíti a gyerekeket abban, hogy képességeiknek megfelelően sikeresen oldhassák meg a feladatokat, ezzel is megőrizve mozgás kedvüket. - az egyéni fejlettségi szint figyelembe vétele a feladat kijelölésénél, az értékelésnél - a gyerekekkel együtt örömmel vesz részt a mozgásos játékokban, buzdítja, lelkesíti, személyes példájával motiválja őket a sikeres feladatmegoldásra. - biztosítja a megfelelő eszközöket, mind a szabad játék, mind a testnevelés foglalkozások alatt a mozgásfejlesztéshez. - újabb eszközök beszerzése Sikerkritériumok: -
Óvodáskor végére a gyerekek természetes, belső igényévé válik a mozgás és annak szeretete, mozgásuk összerendezett, ügyes, megfelelő ritmusú,
-
Cselekvőképességük gyors, mozgásukban kitartóak, képesek a testrészek, helyzetek, mozgások, téri irányok pontos megértésére, megnevezésére,
-
Megfelelő a tér-és idő tájékozódó képességük,
- Képesek a szem-kéz, szem-láb koordinációt és az egyensúlyérzéket igénylő feladatok, gyakorlatok végrehajtására különböző kézi szerek, tornaeszközök használatával, -
Képesek egyéni, csoportos, sor-és váltóversenyek játszására a szabályok pontos betartásával,
- -Értik az egyszerű vezényszavakat, - Biztosan mozognak környezetükben, - Szívesen vesznek részt szervezett mozgásokban, játékokban és maguk is kezdeményezik ezeket, 61
-
A megtanult mozgásokat változatos kombinációkban és helyzetekben is tudják alkalmazni.
6.A külső világ tevékeny megismerése Célunk: A gyermek aktivitása és érdeklődése során szerezzen tapasztalatokat a szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezetről és annak formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakuljon ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek őrzését. A gyermek egy –egy séta során minden érzékszervével tapasztal: látja, hallja, megfogja, simogatja, megszámolja, a tanult dolgokat. Alakul ítélőképessége, fejlődik tér,-sík,- és mennyiségszemlélete, bővülnek matematikai ismeretei. A gyerek megismerő tevékenysége során felfedezi előbb szűkebb majd tágabb környezetének viszonyait, a természet változását, az emberek egymás közötti kapcsolatait. A felfedező séták során olyan tapasztalatokat szerez, felfedezéseket tesz, melyek segítik őt az eligazodásban szűkebb környezetében. A gazdasági udvarban segítünk a betakarításban, az állatok etetésében. A töltésre vezető úton keressük a már megismert növényeket, figyeljük a gólyafészkeket, fecskéket, főleg költözésük idején. Megfigyelik a felnőttek viselkedését. Megismerik a szülőföldjükön még élő néphagyományokat, óvodájukban kialakult hagyományokat folytatják. Megtanulják óvni, védeni környezetüket, gondozni az állatokat, növényeket melyek szűkebb környezetükben élnek.
62
Az óvónő feladata: – olyan játékos tevékenységek szervezése, amelyek figyelembe veszik a gyerekek fejlettségi szintjét, érdeklődését, aktivitását – ösztönzőleg hat a gyerekre, újabb kérdéseket vet fel benne, melyekre életkorának megfelelő egyszerű, őszinte válaszokat kell adni. – Minél többféle helyszínre kirándulunk, hogy minden érzékszervével tudjon tapasztalatokat gyűjteni, természetes környezetben. – Sokat beszélgetünk, felelevenítjük a tapasztalatokat. – Természetszeretet-és óvás alakítása – környezettudatos szemlélet formálása – Lehetőség szerint minél több mozgásos és érzékszervi tapasztalatot biztosít a gyerekek számára az őket körülvevő természeti és társadalmi környezet megismeréséhez. – Új ismeretek nyújtásakor támaszkodik a gyerekek már meglévő tapasztalataira, élményeire. – Teret hagy a felfedezések során a gyerekek spontán megnyilvánulásainak, kreatív ötleteinek. – Segíti a gyermeket abban, hogy szeresse, tisztelje a környezetét, bátran alakítsa, de úgy, hogy abban ne okozzon kárt. Nem foglalkozási ághoz rendeljük a témát, hanem témakörökben gondolkodunk, és ezeket igyekszünk minden oldalról feldolgozni. Összefüggéseket, kapcsolatokat tárunk fel tapasztalataink alapján. Külön a matematikai nevelés nem jelenik meg, hiszen a gyűjtés és feldolgozás során átszövi minden tevékenységünket. Számlálunk, irányokat, formákat gyakorolunk, megismerkedünk a kisebbnagyobb, hosszabb-rövidebb, több-kevesebb, könnyebb-nehezebb, keskenyebb-szélesebb fogalmával, kísérletezünk, összehasonlítunk, keressük a hasonlóságokat és a különbségeket. Érdekes dolog például egy nagy 63
sütőtököt „felboncolni”. Az élményszerző sétákkal, a környezettel, a berendezéssel a megfelelő alkalmak és pillanatok kihasználásával is elősegítjük a matematikai tapasztalatok szerzését. Odafigyelünk a gyermekek egymás közötti viszonyaik alakulására, a környezetükről alkotott véleményükre, szűkebb környezetük alakításában ők is tevékenyen vegyenek részt. A természeti környezet területén: - a közlekedési eszközökről, szabályokról - az évszakokról és jellemzőikről - a napszakokról - a növényekről - az állatokról - színekről - az testről, a testrészekről, az érzékszervekről A társadalmi környezet területén: - a családjukról, otthonukról, szüleik és más emberek foglalkozásáról - lakóhelyükről, annak nevezetességeiről, környezetük néhány intézményéről A környezetvédelméről: - a növény-és állatfajok védelméről - a víz-, a talaj-, a levegővédelem fontosságáról - a szelektív hulladékgyűjtésről, a hulladék feldolgozásról Sikerkritériumok: - A gyerekeknek vannak tapasztalataik és ismereteik az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről, - Közvetlen környezetükben biztonsággal tudnak tájékozódni, - Környezetük megismerése során ismerik és alkalmazzák a kulturált élet szokásait, az elfogadott viselkedésformákat, az érzelmi és erkölcsi viszonyokat, 64
- Kialakult bennük a természet szeretete, a természet tisztaságának, szépségének tisztelete, - Rendelkeznek ismeretekkel a környezet védelmének fontosságáról, jelentőségéről, - A környezet rendjének, értékeinek megóvása belső igényükké vált, megalapozódik bennük egy tudatos környezetbarát szemlélet. - Ismeretekkel rendelkeznek a természeti környezet területén: a közlekedési eszközökről, szabályokról, az évszakokról és azok jellemzőiről, a napszakokról, a növényekről, az állatokról, színekről, az emberi testről. - Ismerik saját személyes adataikat, családjuk adatait, szüleik és más emberek foglalkozását, lakóhelyük nevezetességeit, környezetük néhány intézményét. Életkoruknak megfelelő szinten ismerik szülőföldjüket, hazájukat. Mennyiségi és formai összefüggések terén: - A gyerekek óvodáskor végére képesek a világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek a felismerésére, elemi ok-okozati összefüggések felismerésére, - Az egyszerű matematikai kifejezéseket alkalmazzák, - 10-es számkörben biztonsággal tudnak számolni, - Vannak ismereteik a halmazok, geometria, relációk témakörében, - Képesek összehasonlítani, csoportosítani, összemérni, azonosítani, - Képesek a térben biztonsággal tájékozódni, ismerik a jobbra-balra irányokat, értik és tudják követni azokat, illetve a helyeket kifejező névutókat, - Aktívan, tevékenyen részt tudnak venni egy-egy matematikai probléma megoldásában. 7.Munka jellegű tevékenységek
65
Célunk: A gyermekek személyiségének fejlesztése, a munkavégzéshez pozitív hozzáállás, képességek, készségek alakítása, cselekvő tapasztalással a gyermeki személyiség, attitűdök fejlesztése, saját és mások elismerésére nevelés. A játékban, saját személyéhez és környezetéhez kapcsolódva jelenik meg, a személyiségformálás fontos eszköze. Sokszor lehetünk tanúi, miként utánozzák a felnőttektől lótottakat. Szinte tükröződik az általuk ismert felnőttek munkához való viszonya. Örömmel segítenek a felnőtteknek, társaiknak, az elismerés tovább serkenti őket, várják a feladatokat. Tudatosul bennük a céltudatosság, kitartás, felelősség a vállalt feladat iránt. Óvodán belül az önkiszolgálás, a ruháiknak a rendben tartása, a naposi munka a dajka segítségével, kerti munkák, növények ápolása, felnőttek kérésére végzett feladat, egymás segítése. Szívesen segítenek az udvar takarításában. Ezeket a munka jellegű tevékenységeket a gyerekek önként és nagy örömmel vállalják. Az óvónő feladata: - a szükséges eszközök kéznél legyenek - felelősök váltsák egymást - amibe csak lehet, bevonjuk őket, legyen az bármilyen apróság - az értékelésnél a szándék a fontos és a fejlettségi szintje, a gyakorlás és a pozitív dolgok erősítése meghozza az eredményt - építsünk a gyerekek lelkesedésére - biztosítsunk elég időt a tevékenységre - juttassuk őket sikerélményhez - megtapasztaltatja a gyerekekkel, hogy a munka jellegű tevékenységek által az ember folyamatosan alakíthatja, változtathatja, kellemesebbé,
66
célszerűbbé teheti a környezetét. Kialakítja bennük a rend, a rendezett körülmények iránti igényt; - - együtt örül a gyerekekkel a sikeresen elvégzett feladatoknak. Folyamatosan értékeli, - a munka jellegű tevékenységek által fejleszti akarati tulajdonságaikat: önállóság, kitartás, felelősségvállalás, probléma-megoldó képesség, döntési képesség, stb… - tudatosítja bennük a közösségért végzett munka jelentőségét, a mások által végzett munka fontosságát, amunka szeretetére, tiszteletére neveli őket.
Megismerteti a gyerekekkel az egyes munkafajtákat: A saját személyükkel kapcsolatos teendőket: testápolás, öltözködés, önkiszolgálás, a környezet rendjének megőrzése (ez már a közösségért végzett munka ) Az alkalomszerű munkát, egyéni megbízatásokat(pl: teremrendezés, üzenet átadás, eszköz előkészítés) A közösségi munkákat: a naposi munkát, az esetleges felelősi feladatokat (pl: kisebbek segítése, növény és állatgondozás). Sikerkritériumok: - - A gyerekek ügyelnek saját személyük, személyes dolgaik és környezetük rendjére, - a munkájukban önállóak, kitartóak, átérzik annak felelősségét, - - Szívesen vállalnak munkajellegű feladatokat, megbízatásokat, - A munkavégzéshez használt eszközöket önállóan, rendeltetésszerűen használják, munkavégzés után azokat a helyükre elrakják,
67
- Önállóan, kitartóan végzik a naposi munkát, - Szívesen vállalnak feladatokat a közösség érdekében is.
8.A tevékenységben megvalósuló tanulás Célunk: Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak, a környezetéből és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése a csoport sajátosságainak legmegfelelőbb módszerekkel. A heti rendünkben leírt tevékenységi formákban az óvónő által kezdeményezve, spontán helyzetekben realizálódik. Az óvodában a tanulás nem szűkül le az ismeretszerzésre, hiszen az óvodás gyermek folyamatosan tanul, utánozza az őt körülvevő felnőtteket, a környezetében tapasztaltakat, a vele történt eseményeket újra éli a nap folyamán. Célunk, hogy a megszerzett tudást az élet bármely helyzetében tudják alkalmazni, tudjanak építeni kreativitásukra, tapasztalataikra. Olyan környezetet kell kialakítani, melyben a gyerekek otthon és biztonságban érzik magukat és az őket körülvevő felnőttek segítik őket abban, hogy minél több tapasztalatot, ismeretet szerezzenek, ehhez biztosítják a tárgyi feltételeket. Lehetőséget biztosítanak a tapasztalatok gyűjtésére, azok alkalmazására, ébren tartják természetes kíváncsiságukat, kreativitásukat. A gyerekek értékelését a pozitívumok kiemelésével kezdjük, tudjuk, hogy honnan indult, milyen utat tett már meg, majd ezt követően beszéljük meg hogyan lehet még tovább lépni az adott területen. Ha sikerélményhez juttatom a gyereket, érzi azt, hogy ő is tud szépet alkotni, el tud végezni bizonyos teendőket, ő maga vágyik majd a nehezebb feladatra, érzi a feléje irányuló bizalmat, segítő szándékot.
68
Azzal tudunk legtöbbet tenni a gyerek fejlődéséért, ha hagyom, hogy kipróbálja magát, támogatom önállósodási törekvéseit úgy, hogy tudja és érezze, hogy ha problémája van, ott vagyok mellette és a segítségemre mindig számíthat. Így mire iskolába megy ennek a folyamatnak a végeredményeként már önállóan is tud döntéseket hozni, véleményt formálni, nő az önbizalma, bátran néz az új kihívások elé. Célunk eléréséhez, a megfelelő technikák alkalmazásához és kiválasztásához jól kell ismerni a gyereket, környezetét, fejlettségi szintjét, fejlődési ütemét, mi az, ami érdekli, amin keresztül először megtalálom a hozzá való „kulcsot”. Az óvodapedagógus feladatai: - A gyerekek részére az érzelem gazdag, biztonságot nyújtó, kölcsönös bizalmon nyugvó légkör biztosítása, melyben a tapasztalataikra, kíváncsiságukra, utánzási vágyukra, élményeikre építve teremtheti meg a tanuláshoz szükséges optimális feltételeket. - Minél több alkalom teremtése számukra a cselekvő aktivitásra, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalásra, a felfedezésre, a kísérletezésre, a problémamegoldásra. - A gyerekek megismerési-és tevékenységi vágyára, érzelmi beállítódására, önkéntelen figyelmére támaszkodva irányítja az ismeret és tapasztalatszerzés folyamatát. - Problémahelyzetek teremtésével ösztönözni őket szellemi aktivitásra. - Differenciált feladatadással segíti a gyermekek egyéni fejlődését, mindig az egyes gyerekek egyéni érési tempójához igazítva az elvárásait, életkoruknak megfelelő ismereteket közvetít. - A foglalkozások szabad légkörének megteremtésével ad teret a gyermeki megnyilatkozásoknak, a gyermekek önállóságának.
69
- A tanulási folyamatok szervezése során elegendő számú, minőségű, mennyiségű, méretű eszközt biztosít a gyerekek számára, életkoruknak, egyéni fejlettségüknek megfelelően valósítja meg az időkeretet, helyet, módszereket - A foglalkoztatási formáknál előnyben részesíti az egyéni és mikrocsoportos foglalkoztatást, a kooperatív technikákat, párhuzamos tevékenységek szervezésével. - Értékelése a tanulási folyamat irányítása során mindig személyre szabott, pozitív, konkrét, a gyermek számára ösztönző jellegű. Sikerkritériumok: - Képesek az egyszerű feladatokat megérteni, - Érdeklődnek környezetük tárgyai, jelenségei, összefüggései iránt, - Feladatvégzésükre a kitartása jellemző, - Szándékos figyelmük életkoruknak megfelelő, képesek a figyelemösszpontosításra, - Képesek az elsajátított ismeretek szándékos felidézésére. - Tanulási képességeiknek fejlettsége / megfigyelőképesség, figyelem, gondolkodás, emlékezet, stb./ lehetővé teszi számukra az iskolai élethez valóalkalmazkodást.
VI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Célunk, hogy a teljes gyermeki személyiség oly módon fejlődjék, hogy nevelésünk és a gyerek belső érésének eredményeként mindazon feltételek és tulajdonságok kialakuljanak az óvodáskor végére, melyek szükségesek az iskolai élet megkezdéséhez. A 3 éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt 70
célunk és feladatunk a gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A beiskolázás előtt megbeszéljük a szülővel, hogy mi a gyerek számára a legmegfelelőbb idő az iskola elkezdéséhez, mivel a 6. életévüket augusztus 31-ig betöltött gyerekek iskolakötelesek. Lehetősége van a 6. életévét betöltött gyereknek, hogy még óvodában maradjon amennyiben ezt a szülő és az óvodapedagógus megbeszéli. Azokban az esetekben ahol nincs egyetértés kérjük a nevelési tanácsadó szakvéleményét. Így a később érő gyerekeknek is lehetőségük van a rugalmas iskolakezdésre. A testi fejlődés jellemzői: A gyerekek az óvodáskor végére jutnak el az első alakváltozáshoz, teherbírásuk fokozatosan nő. Alapvető szükségleteiket szándékosan képesek irányítani, önállóan kielégíteni. Nő a terhelhetőségük, igénylik az egyre komolyodó, nehezedő feladatokat. Mozgásuk harmonikusabb, összerendezettebb. Ügyességük, kitartásuk, mozgáskultúrájuk fejlettsége alkalmassá teszi őket az iskolai életre. A lelki fejlődés jellemzői: Érdeklődéssel várja az iskolába lépés pillanatát, sokat érdeklődik, vagy a nagyobb testvérétől hallott dolgokról szívesen mesél. Érzékelése, észlelése differenciálódik, jól tud tájékozódni az észlelt dolgokat segítségül hívva. Tudja irányítani emlékeinek megőrzését, kellő időben annak felidézését, fontos információkat hosszabb ideig is képes megőrizni. Nemcsak a közvetlen tapasztalatra támaszkodik, hanem az elraktározott ismereteket is felszínre tudja hozni. Ha játékos rajzfeladatokat végzünk, az iskolába menők maradnak végig a feladat mellett, ügyelnek a kidolgozottságra, pontosságra, alig várják, hogy munkájukról véleményt mondjunk, figyelmüket jól tudják összpontosítani. Képes figyelmét hosszabb ideig irányítani, megosztani 71
Tapasztalásra épülő képi gondolkodás mellett kezd kialakulni a fogalmi gondolkodás Beszédfejlődésére jellemző hogy érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot. Egész mondatokat tud alkotni, a hangokat megfelelően ejti./ A fogváltás miatt lehetnek egyéni eltérések./ Mások közléseit végighallgatja és megérti azt. Személyéről és környezetéről alapvető ismeretekkel rendelkezik: neve, lakhelye, szülei neve, foglalkozása, napok, hónapok, évszakok, napszakok. Ismeri, és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait Ismeri szűkebb környezetének élővilágát, azok gondozását, vádelmét. Ismeri az alapvető viselkedési normákat, magatartási formákat, szokásokat, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvósához szükségesek: köszönés, kérés, egymás tolerálása, előzékenység, környezettudatos magatartás és ezeket alkalmazza. Felismeri az öltözködés és az évszakok közötti összefüggéseket Elemi mennyiségi ismeretekkel rendelkezik.
A szociális fejlődés jellemzői
72
El tudja fogadni nevelőjét, a feladatokat megérti, és egyre eredményesebben végzi el. Együtt tud működni nevelőjével, társaival. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni. Feladattudata és kötelességtudata olyan szinten van, hogy képes eredményes munkavégzésre, a kapott feladatot értelem szerűen az adott időre önállóan elvégzi. Leginkább az óvodán kívül figyelhetjük meg hogyan fejlődik gyermekeink viselkedése, személyisége. 2015 szeptemberétől az óvodába járás három éves kortól kötelező, így biztosított az, hogy az óvodai nevelés végére a gyermek elérje az iskolakezdéshez szükséges készségeket, képességeket.
1.Az óvodai csoportok és gyermekek fejlődésének ellenőrzése, értékelése Folyamatosan tájékozódunk, információt gyűjtünk a gyermekek fejlődéséről. Az ellenőrzésnek meghatározó szerepe van a szokásrendszer kialakításában. Figyelemmel kísérjük a fejlődés ütemét, a képességek alakulásának szintjét, hogy az egyénhez kötődő feladatainkat tervezni tudjuk. A gyermekek megfigyelésének szempontjai alapján vezetett egyéni fejlődési dokumentum ellenőrzése, értékelése folyamatosan történik. A nevelő testület által elfogadott: „Ilyen vagyok” egyéni fejlesztési napló, szokásrend– táblázat az óvodában töltött 3-4 eves időszakot öleli fel. Negyedévente beszámolunk a szülöknek a gyermekük fejlődéséről. Az év eleji és végi csoport jellemzések az indulási szintet, ill. az eredményt tükrözik. Az óvodában leggyakrabban alkalmazott ellenőrzési és értékelési módszereink: – megfigyeléses felmérés 73
– gyermekmunkák elemzése – pedagógiai szituációk teremtésé, helyzetmegoldások elemzése, – feladatlapok változatos formában történő használata (nem hangsúlyos az óvodába) VI. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek óvodai nevelése. 1. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése az óvodában Célunk: Olyan bizalomteljes érzelmekben gazdag szeretetteljes légkör kialakítása, mely az integrált nevelés során az esélyegyenlőség biztosításával hozzájárul az egészséges fejlődéshez. Arra törekszünk, hogy minden gyermek kapja meg a számára legmegfelelőbb segítséget az óvodán belül integrál nevelés során, valamint szakemberek segítségével személyre szabott fejlesztés alkalmával. Feladataink: - Különös figyelmet kell fordítani azokra a gyerekekre, akik a sajátos nevelési igény mellett még halmozottan hátrányos helyzetűek is. Olyan szakemberekkel működünk együtt, akik segítséget nyújtanak a gyerekek hátrányainak leküzdésében a fejlesztési lehetőségek megbeszélésével. Ilyenek: logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, szakorvos, gyógytestnevelő. - Dicséret, buzdítás, sikerélményhez juttatás képessége. - A lehetőségekhez mérten megfelelő környezet kialakítása - A közösség pozitív, elfogadó, segítő hozzáállásának kialakítása az integrált nevelés során, szemléletformálás. Pedagógussal szembeni elvárások: - legyen elfogadó, toleráns, érezze át mind a szülő, mind a gyermek helyzetét - módszertani sokszínűség 74
-A gyermekek sikerelmenyhez juttatása - az egyéni fejlődési ütemhez történő alkalmazkodás -játékos tevekénységekkel történő fejlesztése. 2. Gyermekvédelem az óvodában Célunk: Minden gyermek érdekét figyelembe véve megkapják a számukra szükséges segítséget, gondozást. Feladataink: a gyermekek szociális helyzetének figyelemmel kiserese, prevenció, a gyermekek és szüléik részére. Egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretek átadása, megfelelő szakemberek ajánlása. Kapcsolattartás: –
a gyermekjóléti szolgalattal, - a járási hivatal gyámügyi osztályával. - a területi gyermekvédelmi központtal
Az óvónő feladata: - Fokozott figyelemmel kísérje az érintett gyereket - Szakemberekkel történő egyeztetés - szülök folyamatos tájékoztatása, együttműködés kialakítása 3. Hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása Cél: Minden gyermek számára biztosítsunk olyan lehetőségeket, amelyet a család nem tud megadni a gyermek számára: rendezvények, eszközök. Feladat: Olyan gyermek központú, befogadó, szeretetteljes óvodai legkör kialakítása, amely a gyermeki személyiség kibontakozására törekszik. Hátrányos helyzetű gyermek sajátosságai lehetnek: - nem ismerik az alapvető egészségügyi szokásokat. 75
- Anyagi problémákkal küzdő szülök gyermekei, akiknek az alapvető szükségleteinek ellátása nem biztosított. - Érzelmileg elhanyagoltak. - Szenvedély beteg szülök gyermekei. - Inger szegény környezetben élők. Megfigyelhető jellemzők: - Magatartászavar - Gondozatlanság - Alultápláltság - Nagyfokú szeretetigény - Agresszivitás - Visszahúzódó magatartás A veszélyeztetettség nyilvántartásba vételének szempontjai: - súlyos anyagi nehézséghez kapcsolódó elhanyagoló nevelés, testi-lelki bántalmazás - erkölcstelen családi környezet, italozó szülök, bűnöző családi helyzet - egészségügyi okok. 4.Migráns gyerekek fogadása, nevelése Feladatunk: - a migrációs traumák kezelése - éntudat fejlesztése - érzelmi kiegyensúlyozottság segítése. A helyi nevelési program felülvizsgálatának, módosításának lehetséges indokai: – jogszabályi változás 76
– hálózat bővítés, leépítés, – szervezeti átalakítás, – ha a nevelő testület más program bevezetéséről dönt, – ha egyéb érdekegyeztető fórum, módosítást javasol.
Legitimációs záradék
1.Elfogadta :
Nevelőtestület
2.Jóváhagyta:
3.Tájékoztatásul megkapják:
Iskola
77
Önkormányzat Irattár
78
