ZÁHONYI ÁRPÁD VEZÉR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ZÁHONY OM: 033446
HÁZIREND
2013
Tartalomjegyzék 1. A HÁZIREND CÉLJA ÉS FELADATA......................................................................................................... 4 2. A HÁZIREND HATÁLYA, JOGSZABÁLYI HÁTTERE............................................................................ 4 2.1 2.2 2.3
A HÁZIREND HATÁLYA ........................................................................................................................... 4 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ............................................................................................................................ 4 A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA ............................................................................................................... 5
3. A TANULÓ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI .................................................................................................... 6 3.1 3.2
A TANULÓ JOGAI .................................................................................................................................... 6 A TANULÓ KÖTELESSÉGEI ...................................................................................................................... 8
4. A TANULÓK EGÉSZSÉGÉNEK, TESTI ÉPSÉGÉNEK MEGŐRZÉSÉT ............................................... 9 SZOLGÁLÓ, VÉDŐ-ÓVÓ SZABÁLYOK ........................................................................................................ 9 FELADATOK TANULÓK – ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATBAN ........................... 9 A TESTNEVELÉSI ÓRÁKRA, EDZÉSEKRE (A SPORTFOGLALKOZÁSOKRA) VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK: ...................................................................................................................................................... 10 4.3 A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA........................................................ 11 4.1 4.2
5. A TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK ÉS RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁI ....................................................................................................................................... 12 5.1 AZ ISKOLAI DIÁKÖNKORMÁNYZAT............................................................................................................... 12 5.2 AZ ISKOLAI DIÁKKÖZGYŰLÉS....................................................................................................................... 14 6. A TANULÓK, A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSA ............................ 14 6.1 6.2
A TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSA ............................................................................................................... 14 A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA.................................................................................................................. 15
7. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK (KÜLÖNBÖZETI, PÓTLÓ, ÉS JAVÍTÓVIZSGÁK) RENDJE............................................................................................................................................................... 15 A TANULÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK, MUNKÁJÁNAK PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK....................................................................................................................... 15 8. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE............................................................................................................. 26 8.1 8.2 8.3. 8.4
A FELADAT ELLÁTÁSI HELYEK NYITVA TARTÁSA ................................................................................. 26 AZ ISKOLÁBAN A TANÍTÁSI ÓRÁK, EGYÉB FOGLALKOZÁSOK ÉS AZ ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE: ........ 26 A MŰKÖDÉS RENDJÉVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ............................................................................ 27 A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE............................................................................................................. 28
9. A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSA ................................................................................................ 30 10. A TANULÓK FELADATAI SAJÁT KÖRNYEZETÜK RENDBEN TARTÁSÁBAN, A TANÍTÁSI ÓRÁK, AZ ISKOLAI RENDEZVÉNYEK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN ............................................................... 31 11. A TANULÓK TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK, KÉSÉSÉNEK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ........................................................................................................................... 33 12. TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................................................... 34 12.1 TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ BEFIZETÉSE............................................................................................................ 34 Étkezési térítési díj ........................................................................................................................................ 34 Művészetoktatás térítési díj, tandíj ................................................................................................................ 34 13. SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ, SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI .............................................................................................................................. 35 14. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ............................................................................................... 36 15. JUTALMAZÁSI ÉS FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK ELVEI, FORMÁI ........................................ 39 15.1 A TANULÓK JUTALMAZÁSA ......................................................................................................................... 39 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVE ................................................................................................................ 39 A jutalmazás formái ...................................................................................................................................... 39 2
15.2 A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK ÉS BÜNTETÉSEK .............................................. 40 A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI: ........................................................................................................... 40 FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ............................................................................................................ 41 16. EGYÉB, NEM A TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES TÁRGYAK BEHOZATALA .................................... 42 17. EGYÉB SZABÁLYOZOTT TERÜLETEK ............................................................................................... 42 17.1. ÜNNEPEK, RENDEZVÉNYEK ....................................................................................................................... 42 17.2. AZ INTÉZMÉNYBE ÉRKEZŐ IDEGENEK, VENDÉGEK ÜDVÖZLÉSE ............................................................ 43 17.3. TALÁLT TÁRGYAK ................................................................................................................................ 43 17.4. AZ EBÉDLŐ ELŐTTI FOGASOK ÉS PADOK HASZNÁLATI RENDJE ............................................................. 43 17.5 ÖLTÖZŐK, ZUHANYZÓK RENDJE ........................................................................................................... 43 17.6. OSZTÁLYTERMEK RENDJE .................................................................................................................... 43 17.7. OSZTÁLYTERMEK VÁLTOZTATÁSA ....................................................................................................... 44 17.9 MOBILTELEFONOK HASZNÁLATA ......................................................................................................... 44 17.10. INTERNETHASZNÁLÓK FELELŐSSÉGE ............................................................................................... 44 18. A HÁZIREND ELFOGADÁSA ................................................................................................................... 46 1. A HÁZIREND HATÁLYBALÉPÉSE ..................................................................................................................... 46 2. A HÁZIREND FELÜLVIZSGÁLATA ................................................................................................................... 46 MELLÉKLETEK ................................................................................................................................................. 50 EGYÉB FOGLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ...................................................................................... 51 AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ...................................................................... 52 A HÁZIREND IPR ALAPÚ KIEGÉSZÍTÉSE ............................................................................................................. 53 ÜGYELETES NEVELŐK MUNKARENDJE ............................................................................................................... 55
3
1. A házirend célja és feladata A köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 25. § (4) bekezdése, valamint a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. § (1) és (2) bekezdése alapján az iskolai Házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A Házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósulását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. A Házirend vonatkozik az intézmény valamennyi tanulójára, pedagógusára, az egyéb alkalmazottakra, valamint azon szülőkre, gondviselőkre, akik gyermekük törvényes képviselőjeként gyakorolják jogukat, teljesítik kötelezettségüket az intézményben. A Házirendhez az iskola vendégeinek is alkalmazkodniuk kell. A Házirend előírásai minden iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programra vonatkoznak, melyet a pedagógiai program, illetve az éves munkaterv alapján az iskola szervez, és amelyen az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. A tanulók iskolai jogviszonyukból fakadóan kötelesek betartani a házirend előírásait azokon az eseményeken, melyeken iskolánk képviseletében részt vesznek. A Házirend kihirdetésének napjától visszavonásáig érvényes a teljes tanévre, beleértve a szüneteket is.
2. A házirend hatálya, jogszabályi háttere 2.1
A házirend hatálya
-
A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és alkalmazottainak.
-
A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
2.2
Jogszabályi háttér
-
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
-
229/2012 (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról,
4
-
20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról,
-
32/2012 (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve,
-
a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény;
-
a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet;
2.3
-
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény;
-
továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, Pedagógiai programja.
-
A házirend jogforrás, megszegése jogsértésnek minősül.
-
Az érvényes jogszabályokban lefektetett előírásokat a Házirend csak a szükséges mértékben sorolja fel. A házirend nyilvánossága
A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető a. az iskola irattárában; b. az iskola könyvtárában; c. az iskola nevelői szobájában; d. az iskola igazgatójánál; e. az iskola igazgatóhelyettesénél; f. az osztályfőnököknél; g. a diákönkormányzatot segítő nevelőnél; h. az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél; i. az iskola honlapján A házirend egy példányát – az EMMI rendelet előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: j. a tanulókat az első tanítási napon, osztályfőnöki órán; k. a szülőket szülői értekezleten.
5
A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: l. a tanulókkal osztályfőnöki órán; m. a szülőkkel szülői értekezleten. A
házirendről
minden
érintett
tájékoztatást
kérhet
az
iskola
igazgatójától,
igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a szülői értekezleteken, a szaktanári szülői értekezleteken, fogadó órán, vagy ettől eltérően előre egyeztetett időpontban.
3. A tanuló jogai és kötelességei A tanuló jogait és kötelességeit egymással összefüggésbe hozni nem lehet, azok reá különkülön érvényesek. A tanulók jogait és kötelességeit teljes terjedelemben a köznevelési törvény 25. ;46. ;48.; 58.; 72.; paragrafusai és a 20/2012 (VIII.31.) EMMI r. 5.; 16.; 24.; 51.; 82.; és 129. paragrafusai tartalmazzák. 3.1
A tanuló jogai
A tanuló joga: Igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit Személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák. Védelmet kapjon bármely fizikai, vagy lelki erőszakkal szemben. Személyiségi jogainak megsértése esetén
jogorvoslattal
forduljon
osztályfőnökéhez,
igazgatójához,
a
diákönkormányzathoz. Tagja legyen az iskolai kulturális és sportköröknek.
Kérheti felvételét napközis-, tanulószobai foglalkozásra.
A választható tantárgyak és iskolai foglalkozások közül érdeklődésének megfelelően vehessen részt.
Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.
Szabadidős tevékenységbe bekapcsolódjon.(szakkörök, sportköri foglalkozások, énekkar)
Érdeklődésének
megfelelően
művészetoktatásban. 6
tanulói
jogviszonyt
létesíthet
az
alapfokú
Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön.
Az iskolai diákönkormányzatban képviseleti joggal rendelkezzen.
A személyét és tanulmányait érintő kérdésekről tájékoztatást kapjon, valamint iskola vezetőjéhez, pedagógusaihoz, a szülői szervezethez kérdést intézzen és a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kapjon.
Két témazárónál többet egy napon ne írjon.
Az iskolai ügyekkel kapcsolatos döntések, intézkedések elmulasztása ellen, a tanuló, a szülő a közléstől számított 15 napon belül eljárást indíthat a gyermek érdekében. (kivéve magatartás, szorgalom, valamint a tanulmányi eredmény értékelése, minősítése.) Az eljárást megindító kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.
Az iskola által nyilvántartott személyes adatokat a szülő, vagy osztályfőnök jelenlétében megtekinthesse, illetve a megfelelő dokumentumok benyújtásával azt módosíthatja.
Ne érje hátrány lelkiismereti meggyőződése, véleménye, kifejtett nézete miatt.
Ellene kollektív büntetéseket ne alkalmazzanak, azaz mások viselkedése, magatartása miatt őt hátrány ne érje.
Részt vegyen az iskolai tanulmányi versenyen, pályázatokon.
Igénybe veheti az iskola könyvtárát, kulturális szolgáltatásait, informatika termét, az iskola sportfelszereléseit és létesítményeit, azokat tanári felügyelet mellett térítésmentesen használhatja.
Kiemelkedő
tanulmányi
munkájáért,
közösségi
tevékenységért
dicséretben,
jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet. A tanulmányi eredmények szerinti jutalmazás részletes szabályai az iskola pedagógiai programjában vannak lefektetve.
Az őt ért dicséretekre és elmarasztalásokra indoklást kapjon, ismerje a jutalmazás és büntetés feltételeit.
7
Egyházi hovatartozásának megfelelően hit-, és vallásoktatásban részesüljön.
A továbbtanulási ügyekkel megbízott pedagógushoz fordulhat kérdésével.
Személyesen vagy képviselő útján - a jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, e joga érvényesülése érdekében az iskolában diákönkormányzat működik.
A tanuló élhet véleményezési jogával, melyre a törvény lehetőséget biztosít.
A hatályos jogszabályok figyelembe vételével független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Az ilyen típusú kérelmét a tanulónak írásban, a tanév, illetve a félév vége előtt legalább 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához, aki továbbítja kérelmét az illetékes szervhez.
Rendkívüli dolog esetén (betegség, baleset) szüleit, gondviselőjét az irodai telefonon értesíteni kell. A tanuló kötelességei
3.2
A tanuló kötelessége:
A pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse
Kötelessége napi felszereléseit, tanszereit magával hozni.
A tanórákon jelen legyen, hiányzásait a házirendben szabályozottak szerint igazolja. A hiányzás miatti lemaradását pótolnia kell, ehhez tanári segítséget is kérhet.
Az iskola életéhez kapcsolódó rendezvényeken részt vegyen.
A tanórán kívüli foglalkozásokon is megjelenjen, amelyekre tanévkezdéskor jelentkezett, és hiányzását igazolja.
Magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a létesítményekre vonatkozó használati előírásokat tartsa be.
Védje a személyi és közösségi tulajdont, kezelje a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit.
A könyvtárból kölcsönzött könyveket a megadott határidőn belül sértetlenül vissza kell szolgáltatni. A megrongált vagy elveszett könyvekért kártérítést kell fizetni.
Az iskolától tartós használatba vett könyveket a tanév végén, illetve a használat befejeztével vissza kell szolgáltatni.
Az általa okozott kárt térítse meg. A kártérítés részletes szabályairól a jogszabályok rendelkeznek.
Az iskola vezetőinek, tanárainak, az iskola alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
8
Tisztán, ápoltan, életkoruknak megfelelő öltözékben, érkezzen az iskolába. Kerüljön minden kirívó és szélsőséges irányzatot képviselő viselkedési és öltözködési normát, illetve a szélsőséges, egészségkárosító divatot követő frizurát.
Óvja saját és társai testi épségét, egészségét.
Haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá, ha megsérült (amennyiben állapota lehetővé teszi).
A lopás, vagy rongálás tényét jelezni.
Elsajátítani és betartani az egészségvédelmi, balesetelhárítási és tűzvédelmi szabályokat, amelyeket a tanév kezdetekor az osztályfőnök a tanuló tudomására hoz.
Részt vegyen az iskola által szervezett kötelező egészségügyi, szűrővizsgálatokon.
Tájékoztatóját /ellenőrzőjét minden tanítási napon kötelezően magával kell hoznia.
Tájékoztatójában csak a valóságnak megfelelő adatok szerepelhetnek.
Tájékoztatóját/ ellenőrzőjét szüleivel vagy gondviselőjével, osztályzatok, közlések,
fegyelmi, dicsérő beírások esetén alá kell íratnia.
Köteles pénzére, értéktárgyaira figyelni. A magával hozott pénzt, és értéktárgyat megőrzésre, leadhatja a titkárságon.
4. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló, védő-óvó szabályok Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata, hogy a tanulók egészsége, testi épsége megőrzése érdekében mindent megtegyen, ha hiányosságot észlel, azonnal jelentse. Minden dolgozónak ismernie kell a tűzriadó tervet, munkavédelmi szabályzatot, az abban foglaltak szerint kell cselekednie. 4.1
Feladatok tanulók – és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatban A tanárok kötelesek a tanórán, ügyeletes tanárok a szünetekben a rájuk bízott tanulók tevékenységét figyelemmel kísérni, a rendet megtartani. Az osztályfőnökök a tanév kezdésekor, tanulmányi kirándulások előtt, túra előtt, úszásoktatás előtt ismertessék a legfontosabb balesetvédelmi szabályokat, a kötelező viselkedési formákat. A szaktanárok a fokozottan veszélyes tanítási órákon (testnevelés, fizika, kémia, technika, informatika, rajz) külön ismertetik a tárgyra vonatkozó előírásokat.
9
Általános szabályok A tanuló: -
óvja saját és társai testi épségét, egészségét, ne hozzon az iskolába saját és társai egészségét, épségét veszélyeztető, a közbiztonságot sértő eszközt, tárgyat;
-
A tanuló az iskola épületében nem közlekedhet görkorcsolyával, gördeszkával, kerekkel szerelhető cipővel.
-
A tanuló tanári felügyelet nélkül nem tartózkodhat a szertárakban, technikateremben, informatikateremben, tornateremben.
-
Az iskolába szülői engedéllyel, kerékpárral érkező tanulók a kapuhoz érve szálljanak le a kerékpárról és a számukra kijelölt tartóba helyezzék el azt.
-
elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;
-
betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;
-
azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;
-
azonnal jelentse az ügyeletes nevelőnek – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült;
-
megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;
-
rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.
Gyógytestnevelés: A védőnők szűrővizsgálata után a foglalkozáson való részvétel szakorvosi javaslatra, szülői engedéllyel történik. A foglalkozásokat a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Záhonyi Tagintézményének szervezésében gyógy testnevelő tartja.
4.2
A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:
a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;
a sportszertárba csak felügyelettel léphet be a tanuló a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;
10
a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.
Kerülje a balesetet okozható hajviseletet
Az iskolai sportszereket, az udvari játékokat rendeltetésszerűen kell használni.
A meghibásodott, sérült sporteszközt, játékot tilos használni, azt azonnal ki kell vonni a forgalomból.
A felmentett tanulók is csak váltócipőben léphetnek a tornaterembe.
Szemüveget viselő tanuló fokozottan ügyel saját testi épségére.
4.3 A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók egészségügyi ellátása érdekében iskolaorvosi szolgálat működik Az iskolaorvos rendelési idejéről, az évfolyamra előírt vizsgálatról megfelelő időben tájékoztatja a tanulókat és a szülőket. Beutalás esetén a szülő viszi el a gyermekét a szükséges vizsgálatra. A gyermekorvos elvégzi az iskola körzetéhez tartozó tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:
fogászat: évente egy alkalommal,
szemészet: évente egy alkalommal,
a tanulók fizikai állapotának mérése,
valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a nyolcadik évfolyamon.
A szűrővizsgálatokon minden tanulónak meg kell jelenni, a tanulókat a pedagógusok vagy a védőnők kísérik el. Baleset vagy betegség alkalmával elsősegélynyújtás után a szülőt kell értesíteni. Akadályoztatás esetén az iskola gondoskodik az ellátásról. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági, egészségügyi szűrővizsgálatát évente két alkalommal, az egészség megőrzését szolgáló felvilágosító előadásokat tart, orvosi vizsgálatokat megelőző biometriás vizsgálatokat végez. Gyermek – és ifjúságvédelmi felelős látja el a gyermekvédelmi feladatokat. A szülő tudomására hozzuk elérhetőségének helyét, idejét.
11
5. A tanulók véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége A szülői szervezetnek (közösségnek) a közoktatásról szóló törvény 59. § (5)
-
bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb
-
közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek. Az osztályközösség -
Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll.
-
Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg: -
osztálytitkár,
-
két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
5.1 Az iskolai diákönkormányzat Az iskolában a tanulók diákönkormányzatot (a továbbiakban: iskolai diákönkormányzat, DÖK) hozhatnak létre. -
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.
-
Az
iskolai
diákönkormányzat
tevékenységét
az
osztályokban
megválasztott
küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diák-önkormányzativezetőség irányítja. -
A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.
-
A
diákönkormányzat
véleményét
a
nevelőtestületi
értekezleteken
a
diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. Működéséhez az iskola a lehetőségekhez képest helyiséget biztosít. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.
12
A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt: saját működéséről a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról hatáskörei gyakorlásáról egy tanítás nélküli munkanap programjáról az iskola – tanulók felé irányuló - tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről (iskolarádió, iskolaújság, web-felület)
Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a Nkt. 48.§ (4) szerint:
az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor
a házirend elfogadása előtt
A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben a 20/2012 EMMI r. 120§ alapján:
a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál
a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésénél, elfogadásánál
a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésénél, megszervezésénél
az iskolai sportkör működési rendjének megállapításánál
az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásánál
a könyvtár működési rendjének kialakításánál
Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni részére.
13
5.2 Az iskolai diákközgyűlés Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzatot segítő tanár kezdeményezi. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni, de osztályonként 2-3 tanuló képviseli osztálytársai véleményét. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásáról.
6. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója vagy helyettese folyamatosan tájékoztatja. 6.1
A tanulók tájékoztatása
6.1.1 A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese. -
az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta,
-
a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,
-
az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,
-
az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.
-
az iskola honlapján információkkal szolgál az aktuális eseményekről.
6.1.2 A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és legalább havonta a tájékoztató füzeten keresztül írásban tájékoztatják. 6.1.3 A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel vagy az iskolai szülői szervezettel, amelyre 30 napon belül választ kell kapniuk.
14
6.2 A szülők tájékoztatása 6.2.1
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese -
a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején,
-
a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül az iskolai honlapon folyamatosan tájékoztatja.
6.2.2
Az osztályfőnökök, pedagógusok tájékoztatják a szülőket a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják. szóban: a családlátogatásokon, a szülői értekezleteken, a nevelők fogadóóráin, a nyílt tanítási napokon a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, írásban: a tájékoztató füzetben, bizonyítványban.
6.2.3 A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőivel.
7.
Tanulmányok alatti vizsgák (különbözeti, pótló, és javítóvizsgák) rendje
A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok A tanulmányok alatti vizsgák rendjét a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a 24. fejezet 64. §-ától 78. §-ig szabályozza. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha:
15
a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) a 20/2012 EMMI rend. 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga – a b) pontban meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.
Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha: a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, augusztus 23tól augusztus 30-ig terjedő időszakban tehet.
16
A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 23-tól augusztus 30-ig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel
-
osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
-
javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.
Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: - 2013-2014. tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon. - 2014-2015. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon. - 2015-2016. tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon. - 2016-2017. tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt.
17
TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
ÍRÁSBELI
SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI
GYAKORLATI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
SZÓBELI GYAKORLATI
A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében: a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, 18
b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel
a
vizsga
jogszerű
előkészítéséért
és
zavartalan
lebonyolítása
feltételeinek
megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során: a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, – így különösen rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat
19
ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet az intézménynek kell biztosítania. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján: a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Ha a vizsgázó a d) pont alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa.
20
Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és: a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,
21
b) az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért
22
pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján: a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. Ha a vizsgázónak a 20/2012 EMMI rend. 68. § (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja,
az
elért
eredményt
megsemmisítheti.
A
figyelmeztetést
a
vizsga
jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.
23
A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész
helyére
és
a
munkavégzésre
vonatkozó
munkavédelmi,
tűzvédelmi,
egészségvédelmi előírásokról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál 60 perc áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, a 20/2012 EMMI rend. 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.
24
A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni. Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban is fel kell tüntetni. Ha a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását ellátó iskola helyi tanterve, szakmai programja az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt határoz meg, a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot pedig a tanítási idő végén kell megállapítani. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, az intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot – az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.
25
8. Az iskola működési rendje 8.1
A feladat ellátási helyek nyitva tartása
Az iskola feladat ellátási helyei szorgalmi időben hétfőtől péntekig az alábbi módon vannak nyitva.
8.2
Székhely: József Attila út 48.
630 – 1800-ig
Zeneművészeti ág feladat ellátási helye: Ady E. út 37.
1145 – 1800-ig
Képzőművészeti ág feladat ellátási helye: Ady E. út 79.
1235 – 1630-ig
Az iskolában a tanítási órák, egyéb foglalkozások és az óraközi szünetek rendje:
Délelőtti tanítás: 4-8. évf. órarend szerint. Jelzőcsengő: 755 1. óra:
800. - 845
szünet:15 perc(tízórai)
2. óra:
900. - 945
szünet:15 perc(tízórai)
3. óra:
1000. – 1045
szünet:10 perc
4. óra:
1055. – 1140
szünet:10 perc
5. óra:
1150 – 1235
szünet:10 perc
6. óra :
45
30
12 – 13
Iskolaotthonos oktatás 1-3. évf.: Jelzőcsengő: 755 1. óra:
800. - 845
szünet:15 perc(tízórai)
2. óra:
900. - 945
szünet:15 perc(tízórai)
3. óra:
1000. – 1045 55
szünet:10 perc
40
4. óra:
10 . – 11
Ebéd:
1140 – 1245
Mindennapos testnevelés órák közül kettő, órarendbe illesztve, szabad foglalkozás:
1300-1345-ig
szünet:15 perc
Tanóra órarend szerint.
1400 – 1445-ig szünet:15 perc(uzsonna)
Tanulmányi munka:
1500 – 1545-ig szünet:15 perc
Szabadfoglalkozás:
1600 – 1620 ig
Délutáni napközi, tanulószobai foglalkozás: Ebéd, szabad foglalkozás: a csoportok napirendje alapján 1235 – 1350-ig szünet:10 perc
26
Tanulmányi munka:
1400 – 1445-ig szünet:15 perc (uzsonna)
Tanulmányi munka:
1500 – 1545-ig szünet:15 perc
1600 – 1630-ig
Napközis csoportok:
Szabadfoglalkozás
Tanulószobai csoport:
Tanulmányi munka: 1600 – 1630-ig
Művészetoktatás: A tanuló szabad választása alapján Délutáni tanórák a művészeti ágak (zene-, szín-, tánc-, képzőművészeti ág) órarendje alapján. 8.3.
A működés rendjével kapcsolatos előírások
Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 730 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére biztosítja. Az iskolába a tanulóknak reggel 730 óra és 745 óra között kell megérkezniük a termek nyitásáig a folyosón tartózkodnak. A tanulók jó idő esetén az első és második órát követő szünetekben az udvaron és a folyosón, rossz idő esetén, a tantermekben, illetve a folyosón tartózkodhatnak. Az első és a második óra utáni szünetben a tanulók a tantermekben és az ebédlőben fogyasztják el a tízórait. Az órák kezdete előtt az osztályok a folyosón sorakoznak, a pedagógus utasítására az osztálytermekbe vonulnak. A tanuló tanóráról és egyéb foglalkozásról az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A szülők a tanítás kezdete előtt a tanterembe kísérhetik gyermekeiket, azonban 745kor el kell hagyniuk az épületet. A szülők a tanítás után az aulában, vagy az iskola épülete előtt várhatják a gyerekeket. A becsengetés után a folyosón indokolatlanul nem tartózkodhat a tanuló. Az óra kezdetét jelző csengetés után a tanuló az osztályt indokolatlanul nem hagyhatja el. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézésére az iskolatitkári irodában 800 óra és1600 óra között van lehetőség. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.
27
A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az iskola feladat ellátási helyein (székhely, telephelyek) az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskola helyiségeinek használói felelősek az iskola állagának és berendezési tárgyainak megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola Szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 8.4
A tankönyvellátás rendje
Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséről az alábbi jogszabályok rendelkeznek: -
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.tv
-
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv.
-
A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet.
a. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. b. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. c. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.
28
d. Az iskola igazgatója minden év január 10-ig – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni e. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermekés ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. f. A tankönyvrendelést a központ egyidejű tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy: o a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, o a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15., o a pótrendelés határideje szeptember 5. (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés). g. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. h. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. i. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. 29
j. A nevelőtestület a szakmai munkaközösségek javaslata alapján dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. k. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. l. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. m. A kis példányszámú (nemzetiségi, szakmai, speciális) tankönyvforgalmazás keretében az iskola részére eljuttatott tankönyveket a tanulók a megjelenéstől számított
ötödik
tanév
után
az
eredeti
ár
huszonöt
százalékáért
megvásárolhatják.
9. A tanulók tantárgyválasztása Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (nem kötelező) tanórákat szervezi: -
magyar nyelv és irodalom 8. évfolyam
-
matematika 8. évfolyam
Minden tanév május 20-áig felmérjük, hogy hány tanuló kíván részt venni a választható tanórákon. A csoportok kialakítása ennek függvényében történik. A jelentkezés egy tanévre szól. Kötelező tantárgy: erkölcstan / hit- és erkölcstan választása Az alsó és felső tagozaton kötelező a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szabályozásában a 14. § (5) bek. alapján az iskolának minden év május 20-ig fel kell mérni, hogy a tanuló melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy az állami általános iskolában kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. a nyilatkozat egy tanévre szól.
30
10. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 10.1 Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: -
az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
-
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
-
a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
-
az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
10.2Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:
10.3 -
osztályonként két hetes,
-
folyosói (udvari) tanulói ügyeletesek,
-
tantárgyi felelősök,
-
szekrényfelelős.
A hetesek feladatai: A hetesek megbízatása egy hétre szól, az osztályfőnök jelöli ki. -
gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta az órát tartó nevelő utasításai szerint);
-
a szünetben nyitva tartott termeket termet kiszellőztetik;
-
a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik, ( az első és második órát követően)
-
az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik,
-
az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,
-
ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az iskolavezetést,
-
31
az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.
A tanulói ügyeletesek feladatai: A nevelők utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek az udvar, a folyosók és a mosdók, illemhelyek rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók magatartására. Az ügyeleti rendszer (nevelői, tanulói) az osztályfőnöki munkaközösség – vezető irányításával működik. A tanítás kezdete előtt, 745-kor kinyitják a tantermeket, kivéve az interaktív táblával felszerelt termeket. Tantárgyi felelősök feladatai: Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges taneszközök biztosítását. Tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, szertáros, térképfelelős, a délutáni foglalkozások (napközi, tanulószoba) házi feladat felelősei. A szekrényfelelős feladata A folyosón kijelölt osztály-faliszekrények nyitása és zárása a feladata.
10.4
Az iskolai rendezvények megszervezéséért a munkatervbe beírt pedagógusok,
tanulócsoportok a felelősek a DÖK patronáló tanár irányításával. 10.5
A művészeti nevelésre-oktatásra vonatkozó különleges szabályokat a 2.sz.
melléklet tartalmazza. Az ünnepségeken való megjelenés: Ünnepek alkalmával a munkatervben meghatározott időpontokban, előzetes tájékoztatás alapján kötelező az ünnepi viselet. Az ünnepi öltözet: Lányoknak: sötét alj, fehér blúz, utcai cipő, Fiúknak: sötét nadrág, fehér ing, utcai cipő A tanulók viselkedésének szabályai:
Tilos az iskola területén a dohányzás, szeszesital, energia ital, kábítószer és bódítószer fogyasztás. A tanuló köteles jelezni osztályfőnökének, vagy bármely
32
pedagógusnak, ha az
intézmény területén vagy környékén
a felsorolt
tevékenységet észleli.
Tilos egymás bántalmazása.(verekedés, kötekedés, szitkozódás)
Nem hozhatnak magukkal pirotechnikai, szúró-, vágóeszközöket, gyúlékony anyagokat.
Az ebédlőben a kialakított helyen kiírt rend szerint és kulturáltan étkeznek a csoportok. A kabátot, táskát az ebédlő előtt lévő fogason kell elhelyezni. Étkezés előtt a kézmosó használata kötelező.
A tanulószobás tanulók a foglalkozás kezdetéig a számukra kijelölt helyen gyülekezhetnek.
Az órák végeztével a tantermet rendben kell elhagyni, tanítás végén a székeket a padokra fel kell tenni.
A folyosókon a balesetek megelőzéséért tilos futva közlekedni.
Az illemhelyeket rendeltetésüknek megfelelően kell használni.
11. A tanulók távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások 11.1
A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli
foglalkozásokról igazolni kell. 11.2
A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja.
Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. 11.3
A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol
az iskolától. A szülő ebben az esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 11.4
A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján: -
három napig terjedő mulasztás esetén szülői,
-
három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.
-
11.5
ha a tanuló a tanterembe csöngetés után érkezik, késik. A késés tényét a tanár a naplóban rögzíti, a késést igazolni kell. Az igazolatlan késések percei összeadódnak, 45 perc egy igazolatlan órának számít és rögzítésre kerül.
A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja
távolmaradását. Az igazolatlan mulasztás felelősségre vonással jár, a 20/2012 (VIII.31.)
33
EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről V. fejezet A gyermek , a tanuló kötelezettségeinek teljesítése 19. A gyermek a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok 51.§ (3-5) bek.alapján. Tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor az osztályfőnök értesíti a tanuló szülőjét (gondviselőjét) az igazolatlan mulasztásról, annak következményeiről. Az iskola a tanköteles korú tanuló esetén, ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása: eléri a 10 órát, értesíti a Kormányhivatalt és a Gyermekjóléti Szolgálatot eléri a 30 órát, - ami szabálysértést jelent - értesíti a Szabálysértési Hatóságot továbbá ismételten a Gyermekjóléti Szolgálatot ha eléri az 50 órát, értesítjük a Szabálysértési Hatóságot és a Kormányhivatalt.
12. Térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 12.1 Térítési díj és tandíj befizetése Étkezési térítési díj
- Az iskolában a tanulók napi egyszeri (ebéd), vagy háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. - Az Záhony Város Önkormányzata által megállapított étkezési térítési díjat előre, legkésőbb az adott hónap tízedik napjáig be kell fizetni a gazdasági irodába. -
Amennyiben a tanuló nem tudja igénybe venni az étkezést betegség, hiányzás miatt, a szülőnek jelezni kell ezt az iskola titkárságán.
-
Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére visszajuttatja.
Művészetoktatás térítési díj, tandíj
-
Az iskola fenntartója által megállapított- érvényes jogszabályi rendelkezések alapján-
térítési és tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatás az alapfokú művészetoktatás. -
Az a tanuló, aki a térítési díjat nem fizeti, tanulói jogviszonyát meg kell szüntetni a művészetoktatásban.
-
Az iskola fenntartója dönt a kedvezményekről a tanulmányi eredménytől függően.
-
A tanuló számára megállapított térítési és tandíjakat minden hó 10. napjáig köteles a szülő befizetni az iskola titkárságán, vagy a megadott KLIK számlára átutalással teljesíteni.
34
13. Szociális ösztöndíj, szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei -
A szociális támogatások odaítélésénél – amennyiben erre jogosult – előnyt élvez az a jó magaviseletű, és tanulmányait képességeinek megfelelően teljesítő tanuló: o aki hátrányos helyzetű o ebből halmozottan hátrányos helyzetű, o akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, o akit egyedül álló szülő nevel, o átmeneti vagy tartós nevelésbe vett. o sajátos nevelési igényű
-
A
tanulók
részére
biztosított
szociális
támogatások
odaítéléséről
– amennyiben erre jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. Döntését továbbítja az önkormányzat felé. (Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában történő részvételre) -
A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – tankönyv támogatás tanulók közötti szétosztásának módja és mértéke (2001. évi 37. tv. Tankönyvpiac rendjéről szóló 6. § figyelembe vételével)
A döntés előtt fel kell mérni:
hány tanulónak lehet biztosítani tankönyvellátást az iskolai könyvtárból,
napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útját,
hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni.
A felmérés eredményéről tájékoztatni kell a szülői szervezetet, diákönkormányzatot, és kikérni véleményüket a tankönyvtámogatás mértékének meghatározásához. Az
intézmény kezdeményezi
a
települési
önkormányzatnál
a rászoruló
tanuló
tankönyvtámogatását. Továbbá biztosítani kell:
Napközis és tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyvet
Tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összeg 25%-át a jogszabályi előírásoknak megfelelően felhasználni.
35
14. Tanórán kívüli foglalkozások
14.1
Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: -
Egyéb foglalkozások: Nkt. 27. par. 2. bek .alapján az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az negyedik-ötödik évfolyamon napközi otthon, a hatodikhetedik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. (Nkt. alapján megállapított átlaglétszám) A napközi otthonos és tanulószobai foglalkozások további szabályait az 1.sz. melléklet tartalmazza.
-
Gyermekétkeztetés. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek választás alapján. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola működtetője, Záhony Város Önkormányzata által megállapított étkezési térítési díjat a kiadott számlán kell befizetni minden hónapban előre, legkésőbb az adott hónap tizedik napjáig. (Az ebédeltetés rendjét a tanulók órarendjéhez igazodó beosztás határozza meg)
-
Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását
az
egyes
szaktárgyakhoz
kapcsolódó
tanórán
kívüli
tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. -
Sportköri foglalkozások valamint DSE szakosztályainak foglalkozásai Az iskola sportfoglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
-
Szakkörök, énekkar A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják.
A
szakkörök
jellegüket
tekintve
lehetnek
szaktárgyiak,
de
szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.
36
-
Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.
-
Kirándulások. Az iskola az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervez a szülők előzetes véleményének kikérésével. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
-
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segíthetik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes, szülői hozzájárulás szükséges. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
-
Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére
különféle szabadidős programokat szervez a nevelőtestület, figyelembe véve a szülők anyagi helyzetét (túrák, kirándulások, táborok, színházlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, szülői hozzájárulás szükséges a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. -
IPR-ben a HHH tanulók felzárkóztató foglalkozásokon vesznek részt
szaktanárok vezetésével. A felzárkóztató órák időpontját az igazgató-helyettes egyezteti. -
SNI tanulók habilitációs, rehabilitációs foglalkozásai
A sajátos nevelési igényű tanulók számára az iskola a szakvélemény alapján köteles a törvény által előírt időkeret alapján fejlesztő foglalkozásokat biztosítani, melyen a tanuló megjelenése kötelező. -
Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon a tanórák után látogatható iskolai könyvtár segíti.
-
Nyitvatartási idő: A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe, minden napos nyitva tartás egy óra időtartamában. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól.
37
-
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola helyiségeit illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
-
Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
14.2
A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 14.00. óra és 16.30. óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell.
14.3
A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató
foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 14.4
A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.
38
15. Jutalmazási és fegyelmező intézkedések elvei, formái 15.1 A tanulók jutalmazása
A tanulók jutalmazásának elve Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: -
eredményes, kulturális tevékenységet folytat,
-
kimagasló sportteljesítményt ér el,
-
a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
A jutalmazás formái a) Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: -
szaktanári
-
napközis nevelői dicséret
-
osztályfőnöki
-
igazgatói
-
nevelőtestületi
Tanév végén elismerés illeti a tanulót, tanulmányi eredményéért, példamutató magatartásáért könyvvel és oklevéllel, ajándékutalvánnyal jutalmazhatók az alábbiak szerint: -
1-3. évfolyam: kitűnő
-
4. évfolyam: kitűnő, egy négyes
-
5-8. évfolyam: kitűnő, három négyes
-
művészetoktatásban: kitűnő
A tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön (városkörzeti 1-3.; megyei 1-5.; országos 1-10. helyezés) elért eredményekért a tanulók jutalomkönyvben részesülnek a tanév végén, melyhez az SZMK támogatást nyújt.
39
b) Csoportos jutalmazási formák: Tanulmányi kirándulás költségeihez hozzájárulás, színházlátogatás. A jutalom odaítéléséről a nevelőtestület dönt az osztályozó értekezleten, figyelembe véve a Diákönkormányzat javaslatát. c) Árpád Vezér Érdemérem adományozása Az adományozás a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik. Az iskola által 1996-ban alapított érdemérem, oklevél adományozásának feltételei: -
A nyolcadik évfolyamot befejező, 1-8. évfolyammal bezárólag kitűnő tanulmányi eredményű,
versenyeken
színvonalas
teljesítményt
nyújtó,
példamutató
magatartású tanuló (1 fő). -
A nyolcadik évfolyamot befejező, példamutató magatartású, kiváló közösségi munkát végző, versenyeken színvonalas teljesítményt nyújtó tanuló (1 fő).
A nevelőtestület az adományozás feltételeitől eltérhet, amennyiben a 8. évfolyamon nincs olyan tanuló, aki a követelményeknek megfelel. Adott esetben a nevelőtestület dönthet arról, hogy megemeli a kiadható érdemérmek számát. A jutalmazásokat a helyben szokásos módon közzé kell tenni: faliújság, Zóna, honlap.
15.2
A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések és büntetések
Az a tanuló, aki kötelességeit, a Házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál, mint nevelési eszköz. Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell írni. A fegyelmező intézkedések formái:
- szaktanári figyelmeztetés; - napközis nevelői figyelmeztetés; - osztályfőnöki figyelmeztetés;
40
- osztályfőnöki intés; - osztályfőnöki megrovás; - igazgatói figyelmeztetés; - igazgatói intés; - igazgatói megrovás; - nevelőtestületi figyelmeztetés; - nevelőtestületi intés; - nevelőtestületi megrovás. A tanuló súlyos kötelesség szegése esetén a fenti fokozatok betartásától el lehet térni. Fegyelmi és kártérítési felelősség
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. Fegyelmi büntetés lehet: (2011. évi CXC. tv. A nemzeti köznevelésről 58. §-a alapján) - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása (kivéve a szociális kedvezményeket és juttatásokat) - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából Súlyos kötelesség szegésnek minősülnek az alábbi esetek: -
az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása
-
az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatal, fogyasztása
-
a szándékos károkozás
-
az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése
-
ezen
túl
mindazon
cselekmények,
melyek
a
büntető
törvénykönyv
alapján
bűncselekménynek minősülnek. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 21. pontban (53. §-61.§) előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A nevelésioktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és az a szülő tudomására kell hozni.
41
A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője az Nkt. 59. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.
16. Egyéb, nem a tanuláshoz szükséges tárgyak behozatala 16.1
A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más
dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre a nevelővel megbeszélik. 16.2
Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a
tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével – rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkári irodában. Mobiltelefon használata az iskola területén a tanulók számára nem engedélyezett. 16.3 A nevelő-oktató munkához nem szükséges és engedély nélkül behozott tárgyakért, eszközökért az iskola felelősséget nem vállal. 16.4
A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő írásbeli engedélyével járhatnak. Az engedélyt az iskola igazgatójának be kell mutatni. A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén kell tartani.
17. Egyéb szabályozott területek 17.1. Ünnepek, rendezvények Az iskolai ünnepeken, programokon minden diák az alkalomhoz illő öltözetben köteles megjelenni. Ünnepeink: Iskolai ünnepek, megemlékezések
42
Tanévnyitó ünnepség
október 6. nemzeti gyásznap
október 23. 1956-os forradalom emlékünnepe
december:karácsonyi gála
farsang
március 15. 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékünnepe
május:gyermeknapi gála
június 4. Nemzeti összetartozás napja
tanévzáró, ballagás
17.2. Az intézménybe érkező idegenek, vendégek üdvözlése
Amennyiben egyházi személy érkezik az intézménybe, őt a felekezetének megfelelő módon köszöntik az intézmény felnőtt dolgozói illetve az intézmény tanulói.
Egyéb látogató érkezésekor a napszaknak megfelelő köszönést alkalmazhatja mindenki.
Ha látogató érkezik az osztályba, azt felállással és köszönéssel üdvözlik. Köszönéskor a tanuló minden esetben álljon fel.
17.3. Talált tárgyak
Az intézmény területén megtalált tanfelszerelést, ruházatot mindenki köteles leadni az iskolatitkári irodába. Az iskolatitkár egy hétig őrzi a talált tárgyakat, majd átadja az iskola raktárába. Félév után a talált holmikat – amennyiben nem keresik – karitatív célra van felajánlva.
17.4. Az ebédlő előtti fogasok és padok használati rendje
Az ebédlő előtt elhelyezett padokra / fogasokra kell felakasztani/feltenni a táskákat, kabátokat. A táskák elhelyezésére az 5. és 6. óra után ügyeletes tanulók figyelnek, akik jelzőcsengőkor elfoglalhatják ügyeleti helyüket.
17.5
Öltözők, zuhanyzók rendje
A tornaöltözőbe csak nevelői engedéllyel lehet belépni. Az öltözőket, a zuhanyzókat, a testnevelés órát/edzést vezető pedagógusok nyitják és zárják. A pedagógusoknak ellenőrizni kell az öltöző rendjét, amikor a testnevelés órát befejező gyerekek elhagyják a helyiséget.
A délutáni elfoglaltságok idején is csak nevelő nyithatja és zárhatja az öltözőt.
17.6. Osztálytermek rendje
Az osztálytermekben és az iskola közösségi helyein, a tantermek fő falán, a tábla fölött van elhelyezve az állami címer
A tanítás befejezésekor az osztálytermekben a padokból a szemetet ki kell szedni, a székeket fel kell rakni. Ezt a tantermekben a hetesek ellenőrzik.
43
A takarítók kötelesek jelezni az igazgatóhelyettesnek, hogy mely termekben maradt
szemét és felrakatlanul a szék. 17.7. Osztálytermek változtatása Minden átalakítás előtt /festés, lambériázás, világítás cseréje/ írásban kell engedélyt
kérni az intézmény igazgatójától. Az iskola egységes arculatának megőrzése érdekében a tantermek falának színe nem lehet rikító. A tantermi függönyök cseréjekor alkalmazkodni kell a már a többi teremben található
függönyök megjelenéséhez. 17.8. A tanulók öltözködése, külső megjelenése
Az iskola szellemiségének megfelelően kell a diákoknak öltözködniük. A szélsőséges divatirányzat az intézmény területén nem jelenhet meg. (A „szélsőség” megítélése az osztályfőnök illetve vitás esetben az iskolavezetés hatáskörébe tartozik.) Lányok esetében kerülni kell a túlzottan kivágott felsők és a túl rövid szoknya viseletét.
A szélsőséges, feltűnő hajviselet kerülendő.
Nem viselhetnek a tanulók látható helyen testékszereket.
A lányok nem viselhetnek feltűnő sminket, műkörmöt.
Mobiltelefonok használata
17.9
Mobiltelefonját sem tanórákon, sem óra közi szünetekben nem használhatja a tanuló.
(kivéve a szülő rendkívüli esetben történő értesítését). Amennyiben a tanuló engedély nélkül használja a telefonját, a készülék elvételre kerül, és a titkárságon helyezzük el. A szülő itt veheti át. Mobiltelefonnal, fényképezőgéppel, egyéb technikai berendezéssel, hang vagy
képfelvétel készítése csak előzetes engedély kérése után történhet. 17.10. Internethasználók felelőssége
A diákok felelősséggel tartoznak a nyilvánosságra kerülő írásaikért (faliújság, újság, internet), hogy az ne ütközzenek erkölcsi normákba, ne sértsenek személyiségi jogokat, és ne rontsák az iskola jó hírét.
Tilos a világhálóra, a világháló közösségi oldalaira bármilyen az intézmény/társak életével, tanítási és szabadidős tevékenységével kapcsolatos képeket, írásokat az intézményvezetés,
44
osztályfőnökök
előzetes
engedélye
nélkül
elhelyezni.
Amennyiben engedély nélküli feltöltés történik, a feltöltést végző tanuló ellen fegyelmi intézkedés indítható.
A személyiségjogokat sértő internetes írások és képek akár polgári büntetést is vonhatnak maguk után.
17.11. Dohányzás Az iskola épületében, az iskola udvarán dohányozni tilos, valamint a bejárat öt méteres körzetében.
45
18. A HÁZIREND ELFOGADÁSA Jelen Házirend módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lép érvénybe. 1. A Házirend hatálybalépése
A Házirend ......... év .................. hó ........ napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Házirend hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti az előző Házirend 2. A Házirend felülvizsgálata
A Házirend felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az intézményi tanács, ennek hiányában az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék, ennek hiányában a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A Házirend módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. igazgató
P.H.
46
A Házirendet az intézmény diákönkormányzata ......... év .................. hó ......... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen Házirend felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A tanulók tankönyvtámogatásának megállapítása, az iskolai tankönyvellátás megszervezése, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje vonatkozásában a diákönkormányzat egyetértési jogkört gyakorolt, nevezett rendelkezésekkel egyetért. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. diákönkormányzat vezetője
A Házirendet az intézményi tanács ......... év .................. hó ........ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az intézményi tanács véleményezési jogát jelen Házirendet felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. intézményi tanács képviselője
A Házirendet a szülői szervezet (közösség) ......... év .................. hó ........ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen Házirend felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A tanulók tankönyvtámogatásának megállapítása, az iskolai tankönyvellátás megszervezése, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje vonatkozásában a szülői szervezet egyetértési jogkört gyakorolt, nevezett rendelkezésekkel egyetért. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. szülői szervezet képviselője A Házirendet az intézmény nevelőtestülete ......... év .................. hó ........ napján tartott értekezletén elfogadta.
............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag
47
4. Fenntartói nyilatkozat Jelen Házirendet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………... ……………………………………... (fejezet és címmegjelölések) vonatkozásában a(z) …………………………………………………….. (fenntartó hivatalos megnevezése) mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult szerve/vezetője az Házirend fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. fenntartó képviselője
48
1. Működtetői nyilatkozat Jelen Házirendet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a működtetőre többletkötelezettséget telepítő rendelkezések ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………... ……………………………………... (fejezet és címmegjelölése) vonatkozásában a(z) ................................................................... Önkormányzat (működtető települési önkormányzat hivatalos elnevezése) ......... év .................. hó ........ napján tartott képviselő-testületi ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy működtető döntésre jogosult szerve az Házirend fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. működtető képviselője
49
MELLÉKLETEK
50
1. sz. melléklet Egyéb foglalkozásokra vonatkozó szabályok
1. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozáson való részvétel a tanuló számára kötelező az Nkt 27. par. 2. bek .alapján 2. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 1600 óráig tartanak. 3. A tanulószobai foglalkozás 1330-kor kezdődik és délután 1630 óráig tart. A tanítási órák végétől a tanulószoba kezdetéig az érintett tanulók felügyeletéről a napközis nevelők gondoskodnak. 4. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. 5. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy távolléte esetén az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. 6. A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelősök működnek:
osztályonként egy tanulmányi felelős,
nemenként egy tisztaságfelelős.
egy játékfelelős.
7. A tanulmányi felelősök megbízatása egy tanévre szól. A tanulmányi felelősök feladatai:
tájékoztatják a napközis nevelőt az írásbeli és szóbeli házi feladatról,
8. A tisztaságfelelősök megbízatása egy tanévre szól. A tisztaságfelelősök feladatai:
felügyelnek a napközis terem, valamint a mosdók rendjére, tisztaságára,
ellenőrzik a kézmosás, tisztálkodás rendjét,
a tanulás végén letörlik a táblát.
9. A játékfelelős megbízatása egy tanévre szól. A játékfelelős feladatai:
felügyel a csoport játékainak megóvására,
rendet tart a csoport játékszekrényében.
2. sz. melléklet
51
Az alapfokú művészetoktatásra vonatkozó szabályok 1. A művészetoktatás tanórái a délutáni időpontokban szerveződnek. 2. A tanulók óráit úgy kell beosztani, hogy ne ütközzön az általános iskolai órarendjükkel, összehangolva a többi művészeti tanszak időbeosztásával. 3. A tanítási órák időtartamát 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rend. 18. par., a nevelésioktatási intézmények működéséről, és a köznevelési intézmények névhasználatáról és a helyi tanterv határozza meg. 4. A társadalmi tulajdon védelme, az iskola épületének, berendezéseinek óvása, rendeltetésszerű használata minden tanulónak kötelessége. A zeneművészeti ág képzésében résztvevő tanulók a kölcsönzött hangszerért felelősséget vállalnak hangszerkölcsönzési kötelezvény aláírásával. 5. Az iskolai házirend szabályai érvényesek a művészeti oktatásban résztvevő minden tanulóra
52
A Házirend IPR alapú kiegészítése IPR fejlesztési területei
Tevékenység, az IPR programelemei Szakmai műhelymunka kialakítása az óvodából az iskolába történő átmenet segítésére.
Az óvodából az iskolába való átmenet segítése
Az iskolai csoportok ellenőrzése: - jogszabályi megfelelőséghez a szükséges dokumentumok Heterogén osztályok beszerzése kialakítása - az együttnevelés stratégiájának kidolgozása - a csoportoknak megfelelő számú és minőségű programkínálat szervezése
Résztvevők száma
óvónők, tanítók, menedzsment
iskolavezetés, menedzsment, fenntartó
CÉL
Tartalom
Elvárható eredmény
A gyakorlatban működjön a gyermekeket és szülőket segítő program. Az első osztályos gyermekek és szüleik iskolabarát információkat kapnak. Az iskolai továbbhaladási esélyek növelése.
A szakmai működés le van írva és a gyakorlatban működik a kölcsönös hospitációs rendszer az óvoda és iskola A szülők nem íratják más iskolába között. gyermekeiket.
Törvényes működés keretei között megvalósuló integrációs stratégia. (20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 171.§. (6) bekezdés alapján heterogén osztályok kialakítása, a százalékos arányok betartása, azonos évfolyamú osztályoknál 25 %-tól nagyobb eltérés ne legyen
Az elsősök beiratkozását követően a jogszabálynak megfelelő integrációs feltételrendszer jön létre. Konszenzus teremtődik az iskola és partnerei között.
Után-követő rendszer kiépülése az óvoda befejezése után. (az óvónő jelenléte az iskolai életben)
Az óvónők egy évig havonta egy alkalommal együtt vannak az első osztályosokkal.
A fenntartó hosszú távú integrációs stratégiája a gyakorlatban is működik.
54 IPR fejlesztési területei
Az önálló tanulást segítő felkészítés
54
Tevékenység, az IPR Résztvevők száma programelemei Különféle Dysóvónők és tanítók prevenciós programokkal kapcsolatos ismeretek bővítése, gyakorlati alkalmazása a hospitálási gyakorlatok és a Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet segítségével. Tanulás módszertani teljes tantestület ismeretek bővítése
Mozgásterápia alkalmazása
tanítók, tanárok
tevékenységközpontú foglalkozások tervezése, megvalósítása
teljes tantestület
CÉL A hiányzó tanulói részképességek fejlesztése. Sikeres továbbtanulás.
Hatékonyabb önálló tanulás, könnyebb felidézés, a figyelem koncentráció erősítése. Harmonikus mozgással segített mentális fejlesztés. Kreativitás fejlesztésén keresztül a figyelem és fegyelem erősítése, az együttműködés és a csoportszellem kialakítása.
Tartalom Pedagógus továbbképzések, hospitálások a DYS részképesség zavarok kezelésére, a fejlesztés végzésére. Pedagógus továbbképzési tervbe beépült e terület, az egyéni fejlesztési napló tükrözi a változást, a fejlesztési program lépéseit. Tanulni tanítás önfejlesztő programban való tanulás és gyakorlat. A kooperatív tanulás és tanítás megtanulása. Részképességek hiányának pótlására irányuló szakmai munka, tantárgyi módszertani elemekkel. Éves munkaterv szerinti szakmai dokumentumok tartalmának megvalósulása.
Elvárható eredmény A programelemek beépültek a pedagógiai programba., a szervezetfejlesztési tervbe. A programelemek hatása dokumentáltan kimutatható az intézmény eredményességi indikátorain keresztül. A szakmai beszámolók tartalmazzák a programelemek megvalósítási minőségének változását.
55
Ügyeletes nevelők munkarendje Feladatainak ellátását reggel 715 órakor kezdi és az utolsó tanítási órák és egyéb foglalkozások után, (napközis foglalkozási óra után) fejezi be. Reggel 730-kor kinyitják a tantermeket, a digitális táblával ellátott tantermek kivételével, és a kulcsokat visszahelyezik a kulcstartóra. Eligazítják a gyermekügyeleteseket, ismertetik azok feladatait. Ügyeleteseket jelölnek ki az alábbi helyekre: -
bejárati ajtókhoz,
-
a földszinti és emeleti folyosókra,
-
egy tanulót az irodához vezető ajtóhoz,
-
az időjárástól függően az udvarra (szükség szerinti létszám)
-
a vizes helyiségekhez.
Az ügyeletes nevelők a szünetben a folyosókon ügyelnek (egyik és másik végén) és gondoskodnak a fegyelemről, rendről, a tantermek szellőztetéséről és arról, hogy szünetekben a gyermekek a folyosókon vagy az udvaron tartózkodjanak. Ügyelnek a balesetek megelőzésére. A tantermekből az ott tanító nevelő kíséri ki szünetre a gyermekeket. Az utolsó tanítási órák után az egyes tantermekben tanító nevelők csukják be a tantermeket. Az ügyeletes nevelők a kulcstartón ellenőrzik, hogy a kulcsok helyükre kerültek-e, és a tantermeket becsukták-e a nevelők. Az ügyeletes nevelők tanítás után beszámoltatják a gyermekügyeleteseket tevékenységükről és szükség szerint intézkednek. A délutáni időben is meg kell szervezni az ügyeletet, a tantermek zárását a fentiek szerint. A buszjáratoknál rendszeres ügyeletet kell szervezni. Művészeti és szakköri foglalkozások tartása esetén a csoportvezető, szakkörvezető tanár nyitja és zárja a foglalkozás helyéül kijelölt termeket.
55
