ZÁHONY-PORT Záhonyi Logisztikai és Rakománykezelési Zrt. Záhony, Európa tér 12. BIZTONSÁGI ELEMZÉS NYILVÁNOS VÁLTOZAT

ZÁHONY-PORT Záhonyi Logisztikai és Rakománykezelési Zrt. Záhony, Európa tér 12.

ZÁHONY 500-as Átrakó TELEPHELY 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet szerinti

BIZTONSÁGI ELEMZÉS VÉDENDŐ ADATOKAT NEM TARTALMAZÓ

NYILVÁNOS VÁLTOZAT

Záhony, 2012. május

ZÁHONY-PORT Záhonyi Logisztikai és Rakománykezelési Zrt. Záhony, Európa tér 12. 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet szerinti

BIZTONSÁGI ELEMZÉS VÉDENDŐ ADATOKAT NEM TARTALMAZÓ NYILVÁNOS VÁLTOZAT

ALÁÍRÓLAP

........................................... Farkas József vezérigazgató Záhony, 2012. május

Jelen dokumentum a CK-Trikolor Kft. szellemi alkotása. Ebből eredően a dokumentum a Ptk. 86.-87. §-iban meghatározott védelem alatt áll, és mint szakirodalmi mű, szerzői jogi védelmet élvez (Szerzői Jogi Szakértő Testület SzJSzT-15/07/1 sz. szakértői véleménye). A dokumentum megrendelője a CK-Trikolor Kft-vel kötött szerződésben megjelölt célokra, az ott rögzített feltételek mellett felhasználhatja, hasznosíthatja a dokumentumot. A szerződéstől eltérő, vagy bármely egyéb jogosulatlan felhasználás esetén CK-Trikolor Kft. a szellemi alkotásához fűződő összes jogérvényesítési lehetőségével él, beleértve a kártérítési igényt is.

Záhony-Port Zrt., Záhony 500-as Átrakó telephely – Biztonsági elemzés, 2012.

Tartalomjegyzék 0. Előzmények .........................................................................................................................................7 1. Súlyos balesetek megelőzése ...............................................................................................................8 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5

Szervezet és személyzet ...........................................................................................................8 1.1.1 A Záhony Port Zrt telephelyei és tevékenységei .......................................................8 Üzemvezetés.............................................................................................................................8 Változások kezelése .................................................................................................................9 Védelmi tervezés ....................................................................................................................10 Belső audit és vezetőségi átvizsgálás .....................................................................................10

2. A veszélyes ipari üzem környezetének bemutatása ...........................................................................12 2.1 2.2

A veszélyes ipari üzem és környezetére vonatkozó elemzés elveinek és terjedelmének bemutatása ..............................................................................................................................12 Az üzem környezetének település rendezési elemei...............................................................12 2.2.1 A lakott területek jellemzése ...................................................................................12 2.2.2 A lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények ....................12

1. táblázat a lakosság által gyakran látogatott intézmények .....................................................................12

2.3 2.4

2.5

2.2.3 Különleges természeti értékek .................................................................................13 2.2.4 Súlyos baleset által potenciálisan érintett közművek...............................................13 2.2.5 Szomszédos gazdálkodó szervezetek, telephelyen tevékenykedő külsős társaságok .............................................................................................................................13 A veszélyes ipari üzemen kívül más által végzett veszélyes tevékenységek hatásainak figyelembevétele ....................................................................................................................13 A veszélyes ipari üzem természeti környezetének bemutatása ..............................................13 2.4.1 Meteorológiai jellemzők ..........................................................................................13 2.4.2 Geográfiai jellemzők ...............................................................................................13 2.4.3 Geológiai jellemzők .................................................................................................13 2.4.4 Felszín alatti vizek ...................................................................................................13 2.4.5 Felszíni vizek ...........................................................................................................13 A természeti környezet veszélyes anyagokkal kapcsolatos, súlyos balesetből adódó veszélyeztetettsége .................................................................................................................13

3. A veszélyes ipari üzem bemutatása ...................................................................................................14 3.1

3.2

3.3 3.4 3.5

A veszélyes ipari üzembiztonság szempontjából fontos információi .....................................14 3.1.1 A veszélyes ipari üzem rendeltetése ........................................................................14 3.1.2 Főbb tevékenységek bemutatása és a gyártott termékek .........................................14 3.1.3 A dolgozók létszáma, a munkaidő és a műszakszám ..............................................15 3.1.4 A veszélyes ipari üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra .............................................................15 Veszélyes létesítmények ismertetése......................................................................................15 3.2.1 Veszélyes anyagok elhelyezkedése .........................................................................15 3.2.2 A biztonságot szolgáló berendezések és építmények ..............................................15 3.2.3 A létesítményekből kivezető, kimenekítésre és felvonulásra alkalmas útvonalak...............................................................................................................................16 3.2.4 A vezetési pontok elhelyezkedése ...........................................................................16 3.2.5 A veszélyes ipari üzem adminisztratív létesítményei ..............................................16 Jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltára.........................................................................16 A veszélyes anyagok azonosítása, besorolása és mennyisége................................................16 A veszélyes tevékenységekre vonatkozó fontosabb információk ..........................................16

Záhony-Port Zrt., Záhony 500-as Átrakó telephely, Biztonsági elemzés nyilvános változat, 2012.

4

4. A veszélyes tevékenységhez tartozó infrastruktúra ...........................................................................17 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7 4.8 4.9 4.10 4.11 4.12 4.13 4.14 4.15 4.16 4.17 4.18 4.19 4.20 4.21

Külső elektromos- és más energiaforrások.............................................................................17 Külső vízellátás. .....................................................................................................................17 Belső energiatermelés, üzemanyag ellátás és ezen anyagok tárolása .....................................17 Tűzoltóvíz hálózat ..................................................................................................................17 Melegvíz és más folyadék hálózatok......................................................................................17 Sűrített levegő ellátó rendszerek ............................................................................................17 Híradó rendszerek...................................................................................................................17 Munkavédelem .......................................................................................................................17 Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás ..................................................................................17 Vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények ...........................................17 Az elsősegélynyújtó és mentő szervezet ................................................................................18 Biztonsági szolgálat................................................................................................................18 Környezetvédelmi szolgálat ...................................................................................................18 Az üzemi műszaki biztonsági szolgálat..................................................................................18 Katasztrófaelhárítási szervezet ...............................................................................................18 Javító és karbantartó tevékenység ..........................................................................................18 Laboratóriumi hálózat ............................................................................................................18 Szennyvízhálózatok ................................................................................................................18 Üzemi monitoring hálózatok ..................................................................................................18 Tűzjelző és robbanási koncentrációt érzékelő rendszerek ......................................................19 Beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek ..........................................................19

5. A veszélyes létesítmények veszélyazonosítását megalapozó információk ........................................20 6. A részletes elemzéssel vizsgált legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása ................................20 6.1 6.2

A technológiák rajzi megjelenítése ........................................................................................20 A technológiai részrendszer fontos szereppel bíró elemei és az anyagkijutással járó meghibásodások .....................................................................................................................20

7. A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése .........................................................................21 7.1

7.2 7.3

A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése .............................................................21 7.1.1 Adatgyűjtés és rendszerezés ....................................................................................21 7.1.2 Jelenlévő veszélyes anyagok listájának meghatározása ..........................................22 7.1.3 Kvalitatív elemzés HAZOP eljárással .....................................................................22 7.1.4 A Záhony-Port Zrt. bemutatása és jellemzői a HAZOP elemzéshez kapcsolódóan ........................................................................................................................23 7.1.5 A Záhony-Port Zrt. súlyos baleseti eseménysorai ...................................................23 7.1.6 Dominó-hatás elemzés .............................................................................................25 Súlyos balesetet kiváltó események gyakoriságának meghatározása.....................................26 7.2.1 A modellezés általános elvei....................................................................................26 A súlyos balesetek következményeinek értékelése ................................................................28 7.3.1 A kockázat kiszámításakor használt eljárás .............................................................28 7.3.2 A kikerülés modellezése ..........................................................................................30 7.3.3 A terjedés modellezése ............................................................................................30 7.3.4 Az egyéni és társadalmi kockázat kiszámítása ........................................................31 7.3.5 A legveszélyesebb baleseti eseménysorok bemutatása............................................35 7.3.6 A veszélyeztetettségi zónákra tett javaslat a sérülés egyéni kockázati görbéi alapján 37 7.3.7 A természeti környezet veszélyeztetettsége .............................................................39 7.3.8 Döntéshozatalt támogató javaslatok ........................................................................40 7.3.9 A Belső védelmi terv szempontjából meghatározó súlyos baleseti eseménysorok bemutatása.....................................................................................................41

8. Súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszerének bemutatása..................................................41


5

8.1

Vészhelyzeti vezetési létesítmények ......................................................................................41

A Mentési törzs vezetője a kiérkező hivatásos Tűzoltóság tűzoltás vezetője. .........................................42 8.2 8.3 8.4 8.5 8.6 8.7 8.8

A vezetőállomány vészhelyzeti értesítésének eszközrendszere .............................................42 Az üzemi dolgozók vészhelyzeti riasztásának eszközrendszere ............................................43 Távérzékelő rendszerek, illetve a vészhelyzeti híradás eszközei és rendszerei......................43 A helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszerek .................43 A végrehajtó szervezetek egyéni védőeszközei és szaktechnikai eszközei ............................43 A védekezésbe bevonható belső erők és eszközök.................................................................43 A védekezésbe bevonható külső erők és eszközök ................................................................44

9. Biztonsági elemzés elkészítésébe bevont szervezetek .......................................................................45 9.1

CK-Trikolor Kft. ....................................................................................................................45

IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................................................46

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE A nyilvános változatnak nem része DEFINÍCIÓK, MEGHATÁROZÁSOK A nyilvános változatnak nem része IRODALOMJEGYZÉK A nyilvános változatnak nem része


6

0. Előzmények „A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről” szóló219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 1.§-ában és 1. mellékletében megadott kritériumoknak megfelelően a Záhony-Port Zrt. Záhony külterületén üzemeltetett telephelye az alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzemek kategóriájába sorolandó. A Rendelettartalmi és formai követelményei alapján elkészült jelen Biztonsági elemzés, illetve kapcsolódó Belső védelmi terv tartalmi megállapításai a Záhony-Port Zrt. Záhony 500-asátrakó telephelyének 2012. évi állapotát rögzítették.

A Záhony-Port Zrt. az általa lehetségesen veszélyeztetett környező területet a tőle elvárható körültekintéssel és gondossággal elemezte. A Záhony-Port Zrt. az összes „kerítésen belüli” érintett létesítményére kiterjedő adatgyűjtést, az adatok célzott szempontok szerinti rendszerezését és értékelését valósította meg. Ezen információk alapján meghatározta, hogy mely létesítményei esetén válik szükségessé vagy elégségessé kvalitatív, illetve mely létesítmények esetén szükséges kvantitatív kockázatelemzés elvégzése. Ezt követően került sor a kvantitatív kockázatelemzésre kijelölt létesítmények műszaki kockázatainak az elemzésére. A műszaki kockázatelemzés eredményeit felhasználva készült el a kvantitatív következményelemzés. Ez a következmény elemzés kiterjedt a súlyos balesetek hatásai által veszélyeztetett területek meghatározására és az ezeken a területeken fellépő hatások részletes elemzésére. Az elemzések eredményeként álltak elő az egyéni és társadalmi kockázatok.


7

1. Súlyos balesetek megelőzése A Záhony-Port Zrt. veszélyes anyagokkal összefüggő fő célkitűzései, illetőleg a súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elvei az alábbi fejezetben kerülnek összefoglalásra. 1.1 Szervezet és személyzet A nyilvános változatnak nem része 1.1.1 A Záhony Port Zrt telephelyei és tevékenységei Záhony-Port Zrt. két eltérő vasúti pályarendszer, a normál (1435 mm) és a széles nyomtávolságú (1520 mm) vágányok találkozási pontján helyezkedik el. Ez a nyomtávolság-különbség teszi szükségessé a vasúton érkező áruk, anyagok átrakását széles kocsiból normál nyomtávolságú kocsiba. A társaság több, területileg elhatárolt rakodóhellyel rendelkezik, melyeken az egyes áruféleségek kezeléséhez szükséges eszközállomány és technológiai rend került kialakításra. A kockázatok értékelése során valamennyi kockázati tényezőnél a tényező összes, gyakorlatban lehetséges hatása vagy következménye meghatározásra került. Jelen Biztonsági elemzésben elvégzett kockázatelemzés, a kockázat menedzsment elemeinek, a fokozatosság elvének és a hazai jogszabályi követelményeknek megfelelően, az Európai Uniós elvárások alapján került alkalmazásra. A veszélyek azonosítása széleskörű információ és adatgyűjtést követő elemzésre alapul. Az üzem egészére kiterjedő elemzés eredménye alapján meghatározásra kerültek azon – súlyos baleseti szempontból meghatározó – tevékenységek és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények, amelyekre a további részletes elemzések vonatkoznak. További részletes adatgyűjtés és rendszerezés ezekre a kiválasztott technológiákra történt. Az ezt követő kvalitatív és kvantitatív elemzés csak bonyolult funkciókat ellátó rendszerek esetében került alkalmazásra, a lehetséges kibocsátási források, mint kezdeti események meghatározása céljából. A súlyos balesetek lehetőségeinek felmérésére alkalmazott módszer, jelen Biztonsági elemzés 7. fejezetében kerül bővebben bemutatásra. 1.2 Üzemvezetés A súlyos ipari balesetek elleni védekezéssel kapcsolatosan a Záhony-Port Zrt. ügyvezető igazgatója tisztában van a raktárcsarnokok, átrakók, vágányok területén folytatott tevékenység és a betárolt anyagok veszélyességével, környezeti-, egészségi- és biztonsági kockázataival. Tudatosan vállalva a tulajdonosok, a munkatársak, a környező települések lakossága és a környezet iránti felelősséget az vezérigazgató az alábbi alapelvek szerint irányítja a vállalat működését. A Záhony-Port Zrt. az általa végzett tevékenységek biztonságát, a súlyos balesetek megelőzését és a hatásaik elleni védelmet az eredményes működés egyik alapfeltételének tekinti. A Társaságnak érdeke és célja, hogy tevékenységeinek biztonságát, a környezet és


8

a munkavállalói védelmét legalább a jogszabályok követelményei szerint biztosítsa, azt folyamatosan fejlessze, eredményességét javítsa. A Záhony-Port Zrt. a biztonság területén a nemzetközi normákat kielégítő irányítási és szabályozási rendszert alakított ki és alkalmaz. Betartja a magyar jogszabályokat és a tevékenységére vonatkozó egyéb szabályokat, és ezek közül minden esetben a szigorúbb előírásokat alkalmazza. A Záhony-Port Zrt. vezérigazgató kiemelt feladatává teszi a biztonsági feltételek figyelemmel követését, a szükséges intézkedések meghozatalát, a célkitűzések eléréséhez indokolt erőforrások biztosítását. A Társaság a meglévő veszélyforrásokat folyamatosan feltárja, azok kockázatát elemzi, értékeli, és figyelembe veszi a megelőző és módosító tevékenységek meghatározásánál, tervezésénél és végrehajtásánál. A fejlesztések és módosítások során a veszélyforrások csökkentésére, a biztonsági- és a technikai színvonal növelésére, valamint a technikai fejlődés legújabb eredményeinek a biztonsági és védelmi rendszerekbe történő beépítésére törekszik. A Záhony-Port Zrt. a környezetvédelmi, tűz- és munkavédelmi szaktevékenységek elvégzését megfelelő engedélyekkel rendelkező szakemberekkel végzi. A Záhony-Port Zrt Üzemi- és Technológiai Rendjében rögzítette az egyes anyagcsoportokra vonatkozó veszélyeket, védekezési és magatartási szabályokat, vészhelyzeti viselkedési előírásokat, az elsősegélynyújtásra vonatkozó követelményeket. A fenti dokumentum a vállalatnál megtekinthető, jelen Biztonsági elemzés tárgyát képező veszélyes tevékenységekkel kapcsolatban az 1. sz. melléklet ad részletes információkat. 1.3 Változások kezelése A kockázati szintek meghatározása elemenként, területenként és társasági szinten történik. A kockázati tényezők kimutatásai és értékelései minden olyan esetben felhasználásra kerülnek, amikor azok befolyásolására lehetőségek adódhatnak vagy azokkal kapcsolatban feladatok jelennek meg. Az ilyen esetek körébe tartoznak különösen: -

az üzemeltetés különböző fázisai, a normálistól eltérő üzemelési módok, a karbantartási, felújítási tervek készítése és a megvalósítás folyamata, a műszaki, technológiai fejlesztések, módosítások tervezése és a megvalósítás folyamata stb., a biztonsági célok és előirányzatok meghatározása, a biztonsági programok kidolgozása, a biztonsági politika meghatározása, az időszakos ellenőrzések és a biztonsági teljesítmény értékelése, a védőeszközök és rendszerek kiválasztása (egyéni, kollektív), az érdekelt vagy érintett felek részére szóló tájékoztatás.


9

Az elhatározott változtatásokat és keresztülvitt intézkedéseket felülvizsgálják, és szükség esetén javító intézkedéseket vezetnek be.

folyamatosan

A Biztonsági elemzést soron kívül felülvizsgálják, amennyiben: - a telephelyen olyan változások történtek, amelynek súlyos baleseti kockázatát növelő vagy a védelmi rendszert érintő hatása van, - a súlyos balesetek, rendkívüli események értékeléséből levont tanulságok vagy a műszaki fejlődés következtében új információk állnak rendelkezésére; - a veszélyazonosításban vagy a hatások értékelésében kialakult korszerűbb módszerek erre okot adnak. 1.4 Védelmi tervezés A veszélyek következményeinek elhárítására a Záhony-Port Zrt. Belső védelmi tervet készített, amely jelen Biztonsági elemzés mellékletét képezi. A védekezésért felelős személyek felkészültségét a Záhony-Port Zrt. vezérigazgatója rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente gyakorlatot tart, ahol a tervben megjelölt feladatok végrehajtását a védekezésért felelős személyek egy részével, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt feladatok végrehajtását az egész védelmi szervezettel gyakoroltatják. Súlyos hiányosság vagy rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a biztonsági szervezet intézkedéseit érintő rendelkezéseket a Társaság vezérigazgatója azonnal foganatosítja. A Belső védelmi terv körébe sorolt dokumentumok felülvizsgálata legalább háromévente, továbbá a Biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálata esetén megvalósul. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a Belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket a védelmi szervezet azonnal foganatosítja. A bekövetkezett balesetek, kvázi-balesetek, vészhelyzetek okai minden esetben részletes kivizsgálásra kerülnek. A Záhony-Port Zrt. az eseményből fakadó tapasztalatok alapján megelőző intézkedéseket hoz az ismételt előfordulás, illetve a hasonló okokra visszavezethető más balesetek elkerülése érdekében. Az ilyen események után minden esetben felülvizsgálatra és aktualizálásra kerülnek a vonatkozó mentési-, reagálási-, kárelhárítási tervek és szabályok. 1.5 Belső audit és vezetőségi átvizsgálás A minőségirányítási rendszer alkotóelemeinek rendszeres felülvizsgálata érdekében éves belső felülvizsgálati programot hajtunk végre. A rendszer alkotóelemeinek rendszeres felülvizsgálata során ellenőrizzük, hogy a MIR rendszer az elfogadott eljárások szerint működik-e. A felülvizsgálat során azonosítjuk az előírásoktól való eltéréseket és ahol szükséges, helyesbítő tevékenységeket kezdeményezünk. Az éves felülvizsgálati terv összeállításáért és jóváhagyásáért a Záhony-Port Zrt. vezérigazgatója, valamint a MIR vezető együttesen felelős. E vizsgálatoknak a gyakoriságát a megelőző felülvizsgálati programok eredményeit figyelembe véve a vizsgálandó terület állapotától és fontosságától függően határozzuk meg.


10

A felülvizsgálat során a következő tevékenységeket értékeljük: • A szolgáltatási folyamatokat, • A rendszert, a gyakorlatot, eljárásokat, és a munkautasításokat, • A teljes kapcsolható dokumentációt, • A vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést, • A társaság eleget tesz-e a minőségügyi irányítási rendszerben a tervezett intézkedéseknek és a nemzetközi szabványkövetelményeknek. Az auditokat megfelelően képzett saját alkalmazottak végzik. Az auditorok kiválasztásánál figyelembe vesszük, hogy ne vegyenek részt az auditálandó területen végzett tevékenységben, tehát a függetlenségük, objektivitásuk egyaránt biztosított legyen. A auditok tapasztalatait, a szükséges intézkedéseket és a helyesbítő tevékenységek visszaellenőrzését nem megfelelőségi elemzésben rögzítjük.


11

2. A veszélyes ipari üzem környezetének bemutatása 2.1 A veszélyes ipari üzem és környezetére vonatkozó elemzés elveinek és terjedelmének bemutatása A nyilvános változatnak nem része 2.2 Az üzem környezetének település rendezési elemei A nyilvános változatnak nem része 2.2.1 A lakott területek jellemzése Záhony község Budapesttől 255 km K-re, Nyíregyházától 70 km-re ÉK-i irányban található, lakossága 4160 fő. A telephelyet és környezetét bemutató helyszínrajzokat a térképmellékletek tartalmazzák. 2.2.2 A lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények A Záhony-Port Zrt. záhonyi telephelyeinek környezetében lakott területek, mezőgazdasági területek, közlekedési útvonal és vasútvonal egyaránt megtalálhatók. Az üzem környezetében lévő intézmények, lakóházak, más létesítmények az alábbiakban bemutatott legkisebb távolságban helyezkednek el az üzemtől. (A távolságok az üzem kerítésvonalától légvonalban mért legrövidebb távolságok.) 1. táblázat a lakosság által gyakran látogatott intézmények intézmények, létesítmények, Távolság lakóépületek [m] MÁV Oktatási és Művelődési ház

1700 m

Vasútállomás

1400 m

Katolikus templom

1300 m

Református templom

2200 m

Görög katolikus templom

1700 m

Baptista Gyülekezet

2100 m

Bolt

1300 m

A telephely környezetének áttekintő térképét a térképmellékletek tartalmazzák.


12

2.2.3 Különleges természeti értékek A Záhony-Port Zrt. Záhony 500-as Átrakó közvetlen közelében jelentősebb természetvédelmi terület nem található. Közelebbi védett természetvédelmi terület a légvonalban DK-re található Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet. 2.2.4 Súlyos baleset által potenciálisan érintett közművek A nyilvános változatnak nem része 2.2.5 Szomszédos társaságok

gazdálkodó

szervezetek,

telephelyen

tevékenykedő

külsős

A nyilvános változatnak nem része 2.3 A veszélyes ipari üzemen kívül más által végzett veszélyes tevékenységek hatásainak figyelembevétele A nyilvános változatnak nem része 2.4 A veszélyes ipari üzem természeti környezetének bemutatása A nyilvános változatnak nem része 2.4.1 Meteorológiai jellemzők A nyilvános változatnak nem része 2.4.2 Geográfiai jellemzők A nyilvános változatnak nem része 2.4.3 Geológiai jellemzők A nyilvános változatnak nem része 2.4.4 Felszín alatti vizek A nyilvános változatnak nem része 2.4.5 Felszíni vizek A nyilvános változatnak nem része 2.5 A természeti környezet veszélyes anyagokkal kapcsolatos, súlyos balesetből adódó veszélyeztetettsége A természeti környezet veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből adódó veszélyeztetettségét bővebben a 7.3.7 fejezet ismerteti.


13

3. A veszélyes ipari üzem bemutatása A társaság teljes cégneve:

ZÁHONY-PORT Záhonyi Logisztikai és Rakománykezelési Zrt.

A társaság rövidített cégneve: Székhelye: Telephely megnevezése: Telephelye elhelyezkedése:

Záhony-Port Zrt. Záhony, Európa tér 12. Záhony 500-as Átrakó Záhony külterület, hrsz 048/19 ingatlanok Tiszabezdéd külterület 078, 0109 hrsz ingatlanok 06 1 5137047 15-10-040328

Telefon: A cégjegyzék száma:

Bérelt telephely tulajdonosa:

és

Magyar Államvasutak Rt. 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.

A Záhony-Port Zrt. tárgyi telephelyei Záhony külterületén találhatók. A telephelyek és a település központi része közötti távolság átlagosan kb. 1500-1600 m. Záhony megközelítése Budapestről az M3-as autópályán Nyíregyházáig, majd Nyíregyházától a 4-es főúton lehetséges. A vizsgált telephely Záhonytól D-DNy-i irányban található a telephely hosszantik elrendezésű, a 4-es főúttal megközelítőleg párhuzamosan attól kb. 250-300 m-re K-i irányban helyezkedik el. A telephelyvasút igazgatás szempontjából a Záhony 500-as térségben található. A telephelyen 2 veszélyes létesítmény található (500-as oldalrakodó és nyitott közvám raktár), a további létesítményekben 219/2011 (X. 30.) Korm. rendelet szerinti veszélyes anyag nincs jelen. Ezen nem veszélyes létesítmények között található egy közvámraktár csarnok egy gépi csarnok, valamint az üzemeltetéshez szükséges felvételi és műhely (lásd térképmellékletek). 3.1 A veszélyes ipari üzembiztonság szempontjából fontos információi 3.1.1 A veszélyes ipari üzem rendeltetése A Záhony-Port Zrt. bérelt területen álló épületekben folytatja tevékenységét. A vállalat a Záhony 500-as Átrakó telephelyen raktározási, átrakodási tevékenységeket végez. A telephelyen az ammónium nitrát átrakodása és átmeneti tárolása és az ezekkel összefüggő műveletek (pl. telephelyen belüli szállítás) a veszélyes tevékenységek. Ezen tevékenységek során felmerülő veszélyek azonosítására HAZOP elemzés készült, melyet a 7.1.3 fejezet mutat be. 3.1.2 Főbb tevékenységek bemutatása és a gyártott termékek A telephelyen a veszélyes tevékenység a széles nyomtávú vasúti vagonokban érkező ammónium nitrát műtrágyák fogadására, azok átmenteti tárolására és normál nyomtávú vagonokba történő átrakodására terjed ki. A főbb tevékenységeket az 1.1.1 rész mutatja be.


14

A telephely az engedélyköteles tevékenységeit kizárólag az arra feljogosító engedélyek birtokában végzi. 3.1.3 A dolgozók létszáma, a munkaidő és a műszakszám A nyilvános változatnak nem része 3.1.4 A veszélyes ipari üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra A nyilvános változatnak nem része 3.2 Veszélyes létesítmények ismertetése 3.2.1 Veszélyes anyagok elhelyezkedése A 219/2011 (X.20.) Korm. rendelet szerint jelenlevő veszélyes anyagnak csak az ammónium nitrát tekinthető, ami meghatározza a veszélyes létesítményeket, ezek az 500as oldalrakodó és a nyitott közvámraktár. 3.2.2 A biztonságot szolgáló berendezések és építmények A nyilvános változatnak nem része 3.2.2.1 Automatikus jelző- és riasztó rendszer A nyilvános változatnak nem része 3.2.2.2 Tűzoltó készülékek A nyilvános változatnak nem része 3.2.2.3 Oltóvíz A nyilvános változatnak nem része 3.2.2.4 A közművek, az infrastruktúra és a tűzoltáshoz szükséges víznyerőhelyek A nyilvános változatnak nem része


15

3.2.3 A létesítményekből kivezető, kimenekítésre és felvonulásra alkalmas útvonalak A nyilvános változatnak nem része 3.2.4 A vezetési pontok elhelyezkedése A nyilvános változatnak nem része 3.2.5 A veszélyes ipari üzem adminisztratív létesítményei A nyilvános változatnak nem része 3.3 Jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltára A nyilvános változatnak nem része 3.4 A veszélyes anyagok azonosítása, besorolása és mennyisége A nyilvános változatnak nem része 3.5 A veszélyes tevékenységekre vonatkozó fontosabb információk A Záhony-Port Zrt. tevékenységi körébe főként a záhonyi logisztikai szolgáltatások, raktározás, átrakodás, átmeneti tárolás, vámraktárak üzemeltetése, faipari logisztikai szolgáltatás tartoznak. A 219/2011 (X.20.) Korm. rendelet szerinti veszélyes tevékenységek közé kizárólag az ammónium-nitrát átrakodásával, átmeneti tárolásával kapcsolatos tevékenységek tartoznak A veszélyes áruk szállításában és előkészítésében részt vevő személyek feladatukhoz és felelősségi körükhöz igazodva általános tájékoztató oktatásban, valamint munkakörre szakosított és biztonsági oktatásban részesülnek. A telephelyi árufogadás csak számla vagy szállítólevél ellenében történik. Szállításra az áruk előkészítése diszpozíció alapján történik. Kiadás előtt az áru minősége minden esetben ellenőrzésre kerül. A műtrágyák felrakodása megfelelően rögzítve történik, veszélyes árut pedig csak ADR jogosítvánnyal rendelkező szállítónak adnak ki. Ezt belépéskor a portaszolgálaton dolgozó munkatársak ellenőrzik. A Záhony-Port Zrt. területén csak olyan áru kerül betárolásra, amelynek rendelkezésre áll a Biztonsági adatlapja, a jelen telephelyen megforduló veszélyes anyag kizárólag ammónium-nitrát műtrágya.


16

4. A veszélyes tevékenységhez tartozó infrastruktúra 4.1 Külső elektromos- és más energiaforrások A nyilvános változatnak nem része 4.2 Külső vízellátás. A nyilvános változatnak nem része 4.3 Belső energiatermelés, üzemanyag ellátás és ezen anyagok tárolása A nyilvános változatnak nem része 4.4 Tűzoltóvíz hálózat A nyilvános változatnak nem része 4.5 Melegvíz és más folyadék hálózatok A nyilvános változatnak nem része 4.6 Sűrített levegő ellátó rendszerek A nyilvános változatnak nem része 4.7 Híradó rendszerek A nyilvános változatnak nem része 4.8 Munkavédelem A nyilvános változatnak nem része 4.9 Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás A nyilvános változatnak nem része 4.10 Vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények A Záhony-Port Zrt. Záhony 500-as Átrakó telephelyén bekövetkező vészhelyzet esetén a felvételi épület földszintje a vészhelyzeti irányítási szervezet központja. A vészhelyzeti irányítási szervezet hatékony működéséhez mindenkor olyan helyszínt kell választani, ahol a helyzet értékeléséhez és a döntések előkészítéséhez szükséges információk és technikai infrastruktúra rendelkezésre áll, továbbá toxikus anyag kikerülés esetén biztonságot nyújt a bent tartózkodók részére.


17

4.11 Az elsősegélynyújtó és mentő szervezet A nyilvános változatnak nem része 4.12 Biztonsági szolgálat A nyilvános változatnak nem része 4.13 Környezetvédelmi szolgálat A nyilvános változatnak nem része 4.14 Az üzemi műszaki biztonsági szolgálat A nyilvános változatnak nem része 4.15 Katasztrófaelhárítási szervezet A veszélyes anyagokkal kapcsolatos veszélyeztető hatások közül, a 7. fejezetben feltárt eseménytípusok szerint a Záhony-Port Zrt. telephelyein a robbanás és a tűzesettel összefüggő ammónium-nitrát hőbomlásából származó toxikus anyag kikerülés okozza a súlyos baleseti eseménysorokat. Tűz esetén annak azonnali megfékezése kiemelt feladat. Nagyobb tűz esetén a tüzet észlelő dolgozó(k) feladata, hogy értesítse(ék) a tűzoltóságot és a vezetőséget. Vészhelyzet esetén a gyülekezési pont a felvételi épület előtti terület. Vészhelyzet esetén a hivatásos önkormányzati tűzoltóság és a mentőegység kiérkezéséig a helyszínen tartózkodó legmagasabb beosztású személy gondoskodik a tűzoltás előfeltételeinek biztosításáról, illetve kezeli a nemkívánatos eseményeket. A tűzeset helyszínére érkező tűzoltó egység parancsnokát - aki a továbbiakban a tűzoltás vezetője –a művezető röviden tájékoztatja a kialakult helyzetről és az általa megtett intézkedésekről. 4.16 Javító és karbantartó tevékenység A nyilvános változatnak nem része 4.17 Laboratóriumi hálózat A nyilvános változatnak nem része 4.18 Szennyvízhálózatok A nyilvános változatnak nem része 4.19 Üzemi monitoring hálózatok A nyilvános változatnak nem része


18

4.20 Tűzjelző és robbanási koncentrációt érzékelő rendszerek A nyilvános változatnak nem része 4.21 Beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek Nappal a telephelyek területére bejutni a főbejáraton át lehetséges, ilyenkor a vasútőr Kft. személyzete ellenőrzi a ki- és belépő forgalmat. Éjjel a területet lezárják, normál üzemmenet esetén a biztonsági szolgálat alkalmazottján kívül senki nem léphet be a területre.


19

5. A veszélyes létesítmények veszélyazonosítását megalapozó információk A Záhony-Port Zrt. Záhony 500-as Átrakó telephelyen található létesítmények közül HAZOP elemzés két létesítményre, az 500-as oldalrakodó a hozzá tartozó vágányokkal és nyitott közvám raktárra készült, a további létesítményekben veszélyes anyag nincs jelen, illetve az ott található technológiák (felvételi épület, raktárak, műhelyek) súlyos baleset forrásai nem lehetnek.

6. A részletes elemzéssel vizsgált legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása 6.1 A technológiák rajzi megjelenítése A nyilvános változatnak nem része 6.2 A technológiai részrendszer fontos szereppel bíró elemei és az anyagkijutással járó meghibásodások A nyilvános változatnak nem része


20

7. A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése 7.1 A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése 7.1.1 Adatgyűjtés és rendszerezés Előzetes információ- és adatgyűjtés történt a Záhony-Port Zrt. telephelyén jelenlévő és használt anyagokról és azok elhelyezéséről. Ezen fázis szolgált a későbbi munkák (különös tekintettel a kockázatelemzésre) mennyiségének pontos meghatározására. A vállalat ammónium-nitrátműtrágyákhoz kapcsolódó logisztikai tevékenységgel foglalkozik. A raktárakban az árut raklapon tárolják. Az áruk gépi mozgatása targoncákkal történik. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat a létesítmények, építmények kialakítására, valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseket állapít meg. A jogszabály előírása szerint a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tűzszakaszokat, az épületeket, a műtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. A veszélyes üzem – mint rakodó – jellegéből adódik, hogy a jelenlévő anyagok mennyisége és minősége a be- és kiszállítások függvényében folyamatosan változik. Ez azt is jelenti, hogy a raktározás, átrakodás területén a raktár fizikai kihasználtsága határozza meg a betárolt anyagok fizikai mennyiségét. Ebből eredően a további elemzések a teljes raktározható kapacitást veszik alapul.


21

7.1.2 Jelenlévő veszélyes anyagok listájának meghatározása A telephelyen jelenlevő veszélyes anyagként csak az ammónium-nitrát műtrágya került azonosításra ennek biztonságtechnikai adatlapját a melléklet tartalmazza. Az adott ammónium-nitrát műtrágya 219/2011 (X.20.) Korm. rendelet 1. melléklet, 1. táblázat, 2/b pontja szerint 1250/5000 küszöbértékek alapján sorolandó be. A jelen lehető maximális mennyiség 4800 t. Ez alapján a Záhony Port Zrt. Záhony 500-as Átrakó telephelye alsó küszöbértékű üzem 7.1.3 Kvalitatív elemzés HAZOP eljárással A kvalitatív veszélyelemzéssel, mint a kockázat becslési folyamat első lépésével a veszély azonosítása és a lehetséges következmények modellezése történt meg. A veszélyek azonosítására kvalitatív (pl. HAZOP, FMEA, hibafa) módszerek alkalmazhatók. Jelen elemzés során a veszélyes létesítmények HAZOP módszerrel kerültek felmérésre a PHA Pro 8.1 szoftver segítségével. A HAZOP elemzés eredményeként előálltak a további kvantitatív kockázatelemzés szempontjából meghatározó azon súlyos baleseti eseménysorok, amelyek súlyos baleseti következményekhez vezethetnek, azaz hatásuk révén bizonyos frekvenciával elhalálozás következhet be. Ebben a fázisban a vizsgált létesítményekkel kapcsolatos lehetséges súlyos balesetek azonosítása és az ezekkel kapcsolatos kockázatok kvalitatív (minőségi) értékelése történt meg, az előző fázisban összegyűjtött adatok, információk valamint a szakértők és a Záhony-Port Zrt. munkatársainak tapasztalatai alapján. A fázis során a későbbi lépésekben elemzésre kerülő eseményláncok (ún. „szcenáriók”) kerültek meghatározásra, ill. kidolgozásra. Eseménylánc alatt értendő az eseményeknek, feltételeknek és körülményeknek egymással ok-okozati, illetve logikai kapcsolatban lévő olyan láncolata, amelynek végeseménye a súlyos baleset. Ez az elemzés a következő fázisokban elvégzendő kvantitatív elemzések alapjául szolgál, azok terjedelmének és munkaráfordításának pontos meghatározásához szükséges. Az elemzéshez a szakértők és a Záhony-Port Zrt. illetékes munkatársainak intenzív együttműködésére volt szükség, ami helyszíni konzultációk ill. csoportmunka formájában valósult meg. A HAZOP elemzés során a Záhony-Port 500-as Átrakó telephelyen az alábbi csomópontok vizsgálatára került sor: 1. Záhony, fedett 500-as oldalrakodó és a hozzá tartozó széles nyomtávú kocsiállások (1 vágányon, 22 kocsiállás), normál nyomtávú kocsiállások (1 vágányon, 16 kocsiállás). 2. Záhony, nyitott közvámraktár A felmérés során a PHA PRO 8.1 program segítségével HAZOP munkalapok kitöltése történt meg, a működések és funkciók feltérképezésével, majd azon lehetséges baleseti eseményláncok kerültek meghatározásra, amelyek súlyos baleseti hatást képesek kiváltani a környező lakosságra nézve, az üzem területén kívül.


22

A létesítmények HAZOP elemzése során először felmérésre kerültek a rendszertervben jelenleg található biztonsági elemek, a vonatkozó technológiai és kezelési utasítások, valamint az olyan kis valószínűségű, de lehetséges, a normál üzemmenettől való eltérések, amelyek súlyos balesethez vezethetnek.

7.1.4 A Záhony-Port Zrt. bemutatása és jellemzői a HAZOP elemzéshez kapcsolódóan A nyilvános változatnak nem része 7.1.5 A Záhony-Port Zrt. súlyos baleseti eseménysorai Az elemzésbe bevonandó súlyos baleseti eseménysorok köre az előzetes vizsgálatok és a Záhony-Port Zrt. illetékeseinek HAZOP ülésen tett állásfoglalása alapján került meghatározásra. Súlyos baleseti eseménysorok az 500-as oldalrakodón és a vasúti állásokon: 1.1.1 A fedett 500-as oldalrakodó tárolótérén levő 43 rakat egyikét érintő tűzeset miatt 65t AN hőbomlása következik be, toxikus nitrózus gázok kerülnek ki. Az adott súlyos baleseti eseménysorhoz nem tartozik dominó frekvencia Az adott súlyos baleseti eseménysor frekvenciája:8,56E-6/év rakat Megjegyzés: Az adott súlyos baleseti eseménysor 43 pontban került felvételre, Route-modell alkalmazásával. 1.3.1 Hibás kezelői művelet miatt nappal (mechanikai hatás: ütközés, villaszúrás, rakat megcsúszás) AN szóródik az 500 fedett oldalrakodó tárolóterén. A kiszóródott AN szénhidrogénnel történő kontaminációját követő (pl. hidraulika olaj) mechanikus iniciáló hatásra a 43 rakat egyikének (65 t AN) robbanása következik be. Az adott súlyos baleseti eseménysorhoz nem tartozik dominó frekvencia Az adott súlyos baleseti eseménysor frekvenciája:1,59E-4/évrakat Megjegyzés: Az adott súlyos baleseti eseménysor 43 pontban került felvételre, Route-modell alkalmazásával 1.5.1sz Az átrakáshoz beállított maximum 22 széles vagon egyikét érintő tűzesetben 65t AN exoterm hőbomlása miatt megnövekedett (T>300°C) hőmérséklet a vagon felrobbanásához vezet. Az adott súlyos baleseti eseménysorhoz nem tartozik dominó frekvencia Az adott súlyos baleseti eseménysor frekvenciája:1,53E-5/év vagon Megjegyzés: Az adott súlyos baleseti eseménysor22 pontban került felvételre, Route-modell alkalmazásával


23

1.5.1n Az átrakáshoz beállított maximum 16 normál vagon egyikét érintő tűzesetben 50t AN exoterm hőbomlása miatt megnövekedett (T>300°C) hőmérséklet a vagon felrobbanásához vezet. Az adott súlyos baleseti eseménysorhoz nem tartozik dominó frekvencia Az adott súlyos baleseti eseménysor frekvenciája: 2,30E-5/év vagon Megjegyzés: Az adott súlyos baleseti eseménysor16 pontban került felvételre, Route-modell alkalmazásával Súlyos baleseti eseménysorok a nyitott közvámraktár területén: 2.1.1 A nyitott közvámraktár tárolótérén levő 31 rakat egyikét érintő tűzeset miatt 65t AN hőbomlása következik be, toxikus nitrózus gázok kerülnek ki. Az adott súlyos baleseti eseménysorhoz nem tartozik dominó frekvencia Az adott súlyos baleseti eseménysor frekvenciája: 7,77E-7/év rakat Megjegyzés: Az adott súlyos baleseti eseménysor31 pontban került felvételre, Route-modell alkalmazásával

2.3.1 Hibás kezelői művelet miatt nappal (mechanikai hatás: ütközés, villaszúrás) AN szóródik a nyitott közvámraktár tárolóterén. A kiszóródott AN szénhidrogénnel történő kontaminációját követő (pl. hidraulika olaj) mechanikus iniciáló hatásra a 31 rakat egyikének (65 t AN) robbanása következik be. Az adott súlyos baleseti eseménysorhoz nem tartozik dominó frekvencia Az adott súlyos baleseti eseménysor frekvenciája: 1,06E-5/év rakat Megjegyzés: Az adott súlyos baleseti eseménysor 31 pontban került felvételre, Route-modell alkalmazásával

Kd1

Az ALFAGAS Kft területén bekövetkezett súlyos baleseti események impulzus-szerű hatásai a Záhony-Port Zrt. nyitott közvámraktárában átmenetileg deponált AN-ot eléri és az ott levő 31 AN rakat egyikének (65 t) azonnali robbanását idézi elő. A külső dominóhatásra történő azonnali robbanás gyakorisága: 1,19E-6/év*10 nap/365nap=3,26E-8/év. Az azonnali robbanás 1 rakatra eső frekvenciája: 3,26E-8/év / 31 rakat=1,05E-9/év rakat. Megjegyzés: Az adott súlyos baleseti eseménysorhoz 31 pontban került felvételre, Route-modell alkalmazásával


24

7.1.6 Dominó-hatás elemzés 7.1.6.1 Általános dominó hatásvizsgálati szempontok és technikák A nyilvános változatnak nem része 7.1.6.2 Dominó vizsgálat a Záhony 500-as Átrakó telephelyen Külső dominó: A külső dominóhatás alatt kell érteni minden olyan külső objektumtól (nem a rendelkezés alatt álló területen levő veszélyes létesítménytől) származó veszélyeztető hatást, ami a rendelkezés alatt álló területen levő objektumnál súlyos balesetet kiváltó meghibásodást okoz. A külső dominóhatás vizsgálatához a Záhony-Port Zrt. a szomszédos veszélyes üzemeket az erre vonatkozó adatszolgáltatás igénnyel írásban megkereste (2.sz.melléklet). A szomszédos üzemektől kapott adatszolgáltatás alapján átterjedő hatásként az ALFAGAS Kft. súlyos baleseti eseménysorai közül az alábbiakat kell figyelembe venni: A további információ a nyilvános változatnak nem része. Belső dominó: A nyilvános változatnak nem része


25

7.2 Súlyos balesetet kiváltó események gyakoriságának meghatározása Ebben a fázisban az előző fázis során azonosított lehetséges súlyos baleseti eseménysorokra vonatkozóan a műszaki kockázatok kvantitatív (mennyiségi) valószínűségi elemzése történt meg. Az egyes raktáraknál a tűzesemény hatására bekövetkező szcenáriókhoz tartozó frekvenciák meghatározása a [5] irodalom ajánlásainak megfelelően történt. 7.2.1 A modellezés általános elvei 7.2.1.1 Üzemállapotok A raktárlétesítmény két állapota (ún. üzemállapotok) került megkülönböztetésre: Tárolás:

a tároló területeken nem zajlik semmilyen kezelői jelenléttel jellemezhető tevékenység, személyzet nincs jelen a tároló területen, a területek ajtói zárva vannak.

Mozgatás: a tároló területeken a szállítási egységek ki,- és/vagy betárolása, tárolási területek közötti mozgatása (átraktározás) zajlik, a tároló területek ajtói nyitva vannak. Az előírások szerint két fő végzi a tevékenységeket. Tárolás során a tároló területeken nem feltételezett személyi jelenlét, ezért tűz keletkezése esetén a biztonsági személyzet a tűzjelző rendszer jelzése alapján észleli az eseményt. A helyi portaszolgálat periodikusan bejárja a telephelyet, így a tűzjelzés elmaradása esetén is lehetőség van egy esetleges tűz bekövetkezésének észlelésére.


26

7.2.1.2 Tűzjelzés és oltás A tűzjelzés és az oltás főbb jellemzői, amelyek a Biztonsági elemzésre hatással vannak, a következőkben foglalhatók össze. A nyilvános változatnak nem része 7.2.1.3 Tűzszcenáriók gyakorisága A nyilvános változatnak nem része 7.2.1.4 Kezelői hibák, robbanási szcenáriók gyakoriságai A nyilvános változatnak nem része


27

7.3 A súlyos balesetek következményeinek értékelése 7.3.1 A kockázat kiszámításakor használt eljárás Az elemzésben robbanás, valamint mérgező veszélyes anyagok (égéstermékek) kikerülésének következményei kerültek vizsgálatra. Az előzetes felmérés, a HAZOP elemzés eredményeként bemenő adatként rendelkezésre álltak a veszélyes anyag kikerülésével járó súlyos baleseti eseménysorok és a hozzájuk tartozó egy évre vonatkoztatott kikerülési frekvenciák. A kockázat meghatározásához szükséges lépések: - A kikerülés modellezése - A terjedés modellezése - A következmények (mérgezésből eredő halálozás, ill. sérülés) meghatározása - Az egyéni és társadalmi kockázat kiszámítása a balesetek gyakoriságának és az érintett lakosságnak a figyelembevételével.

Az elemzéshez (a fenti lépések megvalósításához) a DetNorskeVeritas által kifejlesztett szoftver, a PHAST RISK 6.54 került alkalmazásra.


28

A PHAST RISK 6.54 program bemenő adatként igényli továbbá a környező lakosság lélekszámát és helyrajzi eloszlását. Ennek érdekében a Geox Kft-től beszerzésre kerültek az 500-as oldalrakodó 1km sugarú környezetére vonatkozó lakossági adatok. A 4-es főút napi forgalma a [15] irodalom alapján a telephelyhez közeli útszakaszon 4320 fő/nap. Ha ¾-ük nappal, ¼-ük pedig éjjel közlekedik, akkor 3240 fő/nappal és 1080 fő/éjjel adódik. A Záhony-Port Zrt. záhonyi telephelyének közelében lévő 4-es főútvonal szakasz kb. 1,4 km hosszú. Ha egy jármű 60 km/óra sebességgel közlekedik, akkor 1,4 percet tölt a vizsgált szakaszon. Nappal 3240 fő / 12 óra / 60 perc/óra = 4,5 fő/perc tartózkodik a vizsgált szakaszon. Figyelembe véve az 1.4 perces átlagos tartózkodási időt az útszakaszon, illetve azt, hogy a személyek száma a járművekben átlagosan 2 fő, megállapítható, hogy kb. 3 fő tartózkodik nappal átlagosan egy adott időpillanatban a vizsgált szakaszon. Éjszakára vonatkozóan ugyanez a szám így 1 főnek adódik, akik éjjel átlagosan egy adott időpillanatban a vizsgált szakaszon tartózkodnak. A kockázatelemzés során figyelembe vett lakossági pontokat, közlekedési főútvonalat, és az azonosított súlyos baleseti eseménysorokat, valamint a szomszédos veszélyes üzem területén felvett kockázati jelzőpontot az alábbi ábra mutatja.

5. ábra: A Záhony-Port Zrt. Záhony500-asátrakó telephelyének környezete. A PHAST RISK 6.54 program az egyes balesetek során kikerült veszélyes anyagok mérgező hatásaiból, tűzhatásaiból illetve robbanásából adódó halálozási valószínűségeket összegzi, és az előforduló időjárási viszonyokra átlagolja, majd ebből a baleseti kikerülések frekvenciáinak és a lakosságnak a figyelembevételével meghatározza az egyéni és társadalmi kockázatot. A mennyiségi kockázati elemzés végeredménye az egyéni kockázatot reprezentáló kockázati kontúrok és a társadalmi kockázatot mutató F-N görbe. Az egyéni kockázat kontúrjai az egyes helyeken az ott tartózkodó személyek halálozásának, ill. sérülésének frekvenciáját adják meg. A sérülés egyéni kockázatának meghatározásához az BM OKF


29

által ajánlott módszert alkalmaztuk. A társadalmi kockázatot az ún. F-N (frekvencia – halálesetek száma) görbe írja le. Ez a görbe annak az F frekvenciáját adja meg, hogy N vagy annál több halálesettel járó baleset következik be. 7.3.2 A kikerülés modellezése A nyilvános változatnak nem része A szcenáriók azonosítási kódjai Az egyes baleseti eseménysorokhoz tartozó következmények futtatásához a PHAST RISK 6.54 kódban különböző azonosító rövidítések kerültek bevezetésre. A súlyos baleseti eseménysor több különböző szcenárióból áll, melyek elnevezésének első része a baleseti esemény HAZOP azonosítószáma. Ezt követi az évszak („n”: nyár, „t”: tél) és a napszak („n”: nappal, „e”: éjjel) jelölése, pl. „_tn” formában. A számításokban felhasznált modellek jelölése és a súlyos baleseti eseménysorok közötti összefüggéseket az alábbi táblázat tartalmazza. 6. táblázat Súlyos baleseti eseményláncok kikerülési modelljei HAZOP-ból azonosított súlyos baleseti eseményláncok

Frekvencia (1/év)

Modell szcenárió jelölése

1.1.1

8.56E-6

1.1.1

1.3.1 1.5.1sz 1.5.1n

1.59E-4 1.53E-5 2.3E-5

1.3.1 1.5.1sz 1.5.1n

2.1.1

7.77E-7

2.1.1

2.3.1 Kd1

1.06E-5 1.05E-9

2.3.1 Kd1

Következmény modell

Dominó frekvencia figyelembe vétele

felhasználói modell tartálytörés tartálytörés tartálytörés felhasználói modell tartálytörés tartálytörés

Modell szcenárió frekvenciája 8.56E-6 1.59E-4 1.53E-5 2.3E-5 7.77E-7

X

1.06E-5 3.365E-8

7.3.3 A terjedés modellezése A PHAST RISK 6.54 a terjedésre az UDM (universal dispersion modell) elnevezésű beépített terjedési modellt használja, amely a gáz sodródásán kívül a párolgás, lecsapódás, aeroszol-képződés folyamatait is figyelembe veszi. Bemenő adatként a kikerülési modellek eredményei szolgálnak, továbbá a fentiekben ismertetett meteorológiai jellemzők. 7.3.3.1 Mérgező hatás Mérgező veszélyes anyag kikerülését követően a halálozás, ill. sérülés valószínűsége a koncentráció időbeli változása és a kitettség ideje alapján a probit-egyenlet segítségével határozható meg. A PHAST RISK 6.54 ezt a számítást a veszélyes anyag probitállandóinak felhasználásával automatikusan elvégzi. A szükséges probit állandók a halálozás esetére rendelkezésre álltak. A sérülés esetén érvényes probit állandókat az BM OKF http://www.katasztrofavedelem.hu/anyag/seveso/utmutato.doc internetcímen közzétett ajánlásai alapján határoztuk meg. Ennek megfelelően mérgezés esetén az elsőfokú égési sérüléssel egyenértékű fiziológiai károsodást tekintettük sérülésnek Záhony-Port Zrt., Záhony 500-as Átrakó telephely, Biztonsági elemzés nyilvános változat, 2012.

30

7.3.3.2 Robbanás Ha a kikerülő anyag levegővel keveredik, robbanóelegy képződik, ami begyulladás esetén elsősorban a kialakuló nyomáshullám révén okoz kárt. A PHAST RISK 6.54 három robbanási modellt is tartalmaz, ebből a legegyszerűbb (alapértelmezett) TNT-egyenérték modell került felhasználásra. (A másik két modell részletesebb adatokat igényel, ugyanakkor nem ad lényegesen pontosabb eredményt.) A modell alapgondolata, hogy a kikerülő anyag tömegével és égéshőjével arányos a robbanás energiája. A modell először ennek alapján kiszámítja a kikerült anyaggal egyenértékű TNT tömegét, majd ebből egy tapasztalati képlet alapján meghatározza a túlnyomás értékét az egyes pontokban. A számításokban földfelszínen történő robbanás lett feltételezve („groundburst” opció). 7.3.4 Az egyéni és társadalmi kockázat kiszámítása 7.3.4.1 A halálozás egyéni kockázata Az 6. ábra mutatja a halálozás egyéni kockázati kontúrjait az összes hatás (mérgezés és robbanás) esetében. A 7. ábra mutatja a halálozás egyéni kockázati kontúrjait külön a mérgező hatásokra, míg a 8. ábra csak a robbanásra. Látható, hogy a mérgezés hatásai kisebb területre terjednek ki. Ennek következménye, hogy az összes hatáshoz tartozó kontúrokat a robbanási hatások egyéni kockázati kontúrjai határozzák meg. Látható, hogy a 10-6 egyéni kockázathoz tartozó kontúr nem érint lakott területet, csak ipari területeket érint, köztük a szomszédos ALFAGAS Kft veszélyes üzem területét. Az egyéni kockázathoz legfőbb járulékot adó baleseti eseménysorokat alább elemezzük

6. ábra: A halálozás egyéni kockázat görbéi a Záhony-Port Zrt. záhonyi telephelye körül (mérgező hatás és robbanás együtt).


31

7. ábra: A halálozás egyéni kockázat görbéi a Záhony-Port Zrt. záhonyi telephelye körül (csak mérgező hatás).

8. ábra: A halálozás egyéni kockázat görbéi a Záhony-Port Zrt. záhonyi telephelye körül (csak robbanás).


32

Az eredmények azt mutatják, hogy a Záhony-Port Zrt. záhonyi telephelyének működéséből származó egyéni kockázat elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, mivel a 1E-6/év halálozás egyéni kockázata nem éri el a lakott övezetet. Az 1E-6/év és 1E-5/év egyéni kockázati kontúrok érintik a szomszédos ALFAGAS Kft. területét, ezért az ALFAGAS Kft. területén átfejtési tevékenységet folytató dolgozók a társadalmi kockázat számítása során figyelembe vételre kerültek. 7.3.4.2 A társadalmi kockázat Abban az esetben, ha csak a lakosság kerül figyelembe vételre a társadalmi kockázat számítása során, akkor nem jelenik meg társadalmi kockázati görbe (9. ábra). Ebben az esetben a számítás 219/2011 (X.20) Korm. rendelet 7.melléklet, 1.6.2 pontja szerint figyelmen kívül hagyta szomszédos ALFAGAS Kft dolgozóit. A Záhony 500-as Átrakó telephely a 9. ábra szerint nem jelent társadalmi kockázatot a lakosságra nézve, ez azzal magyarázható, hogy a lakossági pontokat nem érik el a súlyos baleseti események következményei (lásd 5-8. ábra).

A 9. ábra a társadalmi kockázatot jellemző F-N görbét mutatja kizárólag a civil lakosság figyelembe vételével.

A Záhony-Port Zrt. Eperjeske telephelyére elvégzett mennyiségi kockázatelemzés alapján megállapítható, hogy a társadalmi kockázat a feltétel nélkül elfogadható tartományban van. A 219/2011 (X.20) Korm. rendelet 7.melléklet, 1.6.2 pontja szerint a társadalmi kockázat számítása során figyelmen kívül hagyott munkavállalókra jelentett kockázat a Korm.


33

rendelet 7. melléklet, 1.6.3 pontjának megfelelően külön kockázati görbén került bemutatásra (10. ábra)

10. ábra: A társadalmi kockázat görbéje (F-N görbe, kék) és a maximális (zöld) ill. a minimális (sárga) kockázati kritérium vonalai a civil lakosság és a szomszédos üzem dolgozóinak figyelembe vételével. A kockázati eredmények ismeretében, az alkalmazott feltételezésekre tekintettel Záhony-Port Zrt. jelen Biztonsági elemzés beadásával párhuzamosan informálja a szomszédos ALFAGAS Kft-t az eredményekről, egyidejűleg felveszi értesítési rendjébe (5. sz. melléklet) az ALFAGAS Kft-t. Tekintettel arra, hogy az ALFAGAS Kft. technológiáját bérmunkában üzemeltetik a Záhony-Port Zrt saját állományú dolgozói, ezért ezen munkavállalók oktatása tervezett módon jelenleg is folyik.

A kockázati eredmények értékelését, megítélését illetően kiemelendő, hogy az egyéni és a társadalmi kockázatok meghatározását célzó kvantitatív elemzésekben alkalmazott, a biztonság irányába ható konzervatív megközelítések következtében a kapott eredmények alapján levont következtetések mind az üzemeltető, mind a hatóság számára megnyugtató mértékű biztonsági tartalékkal rendelkeznek.


34

7.3.5 A legveszélyesebb baleseti eseménysorok bemutatása Jelen esetben egy kockázati jelzőpontban (Észak) került meghatározásra az egyéni kockázathoz hozzájáruló eseménysorok rangsora. 7.3.5.1 Az egyéni halálozási kockázat szerinti rangsor a jelzőpontban

11. ábra: A kockázati jelzőpont (fehér) a Záhony-Port Zrt. telephelye körül. Az alábbi sorrendek alapján látható, hogy az Észak jelzőpontban (a szomszédos üzem területére eső jelzőpontban) mind kockázat, mind súlyosság szerint a nyitott közvámraktár tárolóterén bekövetkező robbanás (2.3.1 és Kd1 baleseti eseménysorok) hatása dominál. Kockázat és súlyosság szerinti sorrend az Észak jelzőpontban A nyilvános változatnak nem része 7.3.5.2 A társadalmi kockázat szerinti rangsor A nyilvános változatnak nem része 7.3.5.3 A legveszélyesebb baleseti eseménysorok grafikus bemutatása Annak vizsgálata céljából, hogy a kockázathoz mely balesetek járulnak hozzá legnagyobb mértékben, az egyéni és társadalmi kockázathoz hozzájáruló baleseti eseménysorok rangsora meghatározásra került. Az egyéni kockázati rangsorok felállításához egy


35

kockázati jelzőpont került kijelölésre (lásd 10. ábra, fehér pont).Ezek alapján az alábbi ábrák az ammónium-nitrát robbanásának (2.3.1) következményeit mutatják be.

12. ábra: A 2.3.1_tn eseménysor bemutatása. A túlnyomás távolságfüggése.

13. ábra: A 2.3.1_tn eseménysor bemutatása. A robbanás túlnyomásgörbéi. Záhony-Port Zrt., Záhony 500-as Átrakó telephely, Biztonsági elemzés nyilvános változat, 2012.

36

Az egyes baleseti események jellemzéséhez a robbanási nyomáshullám egyes jellegzetes értékei kerülnek felhasználásra. A nyomáshullám bizonyos nyomásértékei az alábbi károsodások bekövetkezésével jellemezhetőek (az egyes görbék ezeket az értékeket mutatják): • 2 psig=0.14 bar: A házak falának és tetőszerkezetének részleges összeomlása történik. • 3 psig=0.21 bar: Ipari létesítményekben megsérülnek a nagyobb gépek, a fémszerkezetű épületek összeomlanak és kimozdulnak alapjukból. 7.3.6 A veszélyeztetettségi zónákra tett javaslat a sérülés egyéni kockázati görbéi alapján A sérülés egyéni kockázati görbéinek meghatározása a PHAST RISK 6.54 szoftver segítségével az BM OKF http://www.katasztrofavedelem.hu/anyag/seveso/utmutato.doc internetcímen közzétett ajánlásai alapján történt. A baleseti eseménysorok ugyanazok voltak, mint a halálozás kockázatának számításakor. Alkalmazott számítási módszerek A sérülés egyéni kockázati görbéit a PHAST RISK 6.54 szoftver segítségével az BM OKF http://www.katasztrofavedelem.hu/anyag/seveso/utmutato.doc internetcímen közzétett ajánlásai alapján számoltuk ki. Ennek megfelelően - az égési sérülést elsőfokú égési sérülésként értelmeztük, - mérgezés esetén az ezzel egyenértékű fiziológiai károsodást tekintettük sérülésnek - robbanás esetén a sérülés határát a dobhártya beszakadását előidéző 300 millibar túlnyomásértékkel jellemeztük. Megjegyzendő, hogy a jelen Biztonsági elemzésben csak mérgező hatás és robbanás fordul elő a baleseti eseménysorokban, így égésből eredő sérülés lehetősége nem merült fel. 7. táblázat: A kvantitatív kockázatelemzésben szerepet játszó mérgező anyagok sérüléshez tartozó probit állandóinak felhasználásával kapott eredmények Mérgező Sérülés A B N anyag Ammóniumnitrát füst

Halálozás Sérülés

-21.615 -22.4387

1 1.18

3.7 3.7

Megjegyezzük még, hogy minden baleseti eseménysort figyelembe vettünk, amely a halálozás kockázatának számításakor szerepelt. Az alábbi ábra a sérülésre vonatkozó egyéni kockázati kontúrokat (10-5 1/év, 10-6 1/év, 3×10-7 1/év) ábrázolja. A kontúrok által határolt területek a javasolt veszélyeztetettségi zónák (belső, középső, külső). A fejlesztések engedélyezhetőségét és térbeli megvalósíthatóságát ezen görbék alapján a Korm. rendelet határozza meg.


37

14. ábra: A sérülés egyéni kockázat görbéi a Záhony-Port Zrt. záhonyi telephelye körül (mérgező hatás és robbanás együtt).

15. ábra: A sérülés egyéni kockázat görbéi a Záhony-Port Zrt. záhonyi telephelye körül (csak mérgező hatás).


38

16. ábra: A sérülés egyéni kockázat görbéi a Záhony-Port Zrt. záhonyi telephelye körül (csak robbanás). Kockázat és súlyosság szerinti sorrend az Észak jelzőpontban A nyilvános változatnak nem része Összességében megállapítható, hogy a sérülés egyéni kockázatához legnagyobb mértékben hozzájáruló eseményláncok rangsora nagymértékű egybeesést mutat a halálozás egyéni kockázatánál meghatározott súlyos baleseti eseményláncok rangsorával. 7.3.7 A természeti környezet veszélyeztetettsége A telephelyen nincs környezetre veszélyes (ökotoxikus) anyag jelen, a dízelhajtású gépekből esetlegesen ipari területre kijutó csekély mennyiségű üzemanyag vagy hidraulikaolaj nem okoz környezetterhelést.


39

7.3.8 Döntéshozatalt támogató javaslatok A döntéshozatali folyamatot egyfelől a kockázati eredmények alapján a biztonságnövelő intézkedésekre vonatkozó javaslatok segítik és támogatják, másfelől pedig a valószínűségi kockázati mutatók lehetőséget adnak az engedélyezési kritériumok teljesülésének megítélésére. A Záhony-Port Zrt. Záhony 500-as Átrakó telephelyének társadalmi kockázata feltétel nélkül elfogadható, biztonságnövelő javaslatként az ALFAGAS Kft. felé történő jelzés hatékonyságának növelése, a védelmi, kárelhárítási feladatokban résztvevő munkavállalók oktatása fogalmazható meg. Tekintettel arra, hogy az ALFAGAS Kft. technológiáját bérmunkában üzemeltetik a Záhony-Port Zrt saját állományú dolgozói, ezért ezen munkavállalók oktatása tervezett módon jelenleg is folyik, továbbá az ALFAGAS Kft. átfejtő telephelye, illetve központi irodája szerepel az értesítési rendben (lásd 5. sz. melléklet). A kockázati eredmények ismeretében, az alkalmazott feltételezésekre tekintettel Záhony-Port Zrt. jelen BE beadásával párhuzamosan informálja a szomszédos ALFAGAS Kft-t az eredményekről, egyidejűleg kezdeményezi a kapcsolatfelvételt abból a célból, hogy azok illetékes dolgozóit Záhony-Port Zrt. a súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos saját oktatási rendjébe bevonja és az irányítási rendszerek összehangolását a felek megvalósítsák.


40

7.3.9 A Belső védelmi terv szempontjából meghatározó súlyos baleseti eseménysorok bemutatása A Belső védelmi terv kidolgozása során figyelemmel kell lenni a súlyos balesetek elemzéséből kapott eredményekre és az ezek elleni védekezés követelményeit is figyelembe véve kell a Belső védelmi terv egyes elemeit meghatározni. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos veszélyeztető hatások közül, a Biztonsági elemzésben feltárt eseménytípusok szerint a Záhony-Port Zrt. telephelyén belül a nyitott közvámraktár területén bekövetkező ammónium-nitrát robbanása okozza a legnagyobb kockázatokkal járó és a legsúlyosabb következményekkel járó súlyos baleseti eseménysorokat. Ezen súlyos baleseti eseménysorok a 2.3.1 és Kd1 jelűek, ezeket részletesebben a 7.3.5 fejezetrész tartalmazza.

8. Súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszerének bemutatása A Záhony-Port Zrt. a súlyos baleset következményeinek csökkentése érdekében jelen Biztonsági elemzés mellékleteként elkészítette a Belső védelmi tervét. A terv az üzem területén rendelkezésre álló infrastruktúra és felszerelés figyelembevételével határozza meg a szükséges intézkedési eseménysorokat. A Rendelet követelményeinek megfelelő Belső védelmi terv kidolgozása az ún. SEVESO II. hatálya alá tartozó súlyos ipari balesetek bekövetkezése esetén alkalmazandó eljárásokat, személyi és technikai feltételeket rögzíti. Az üzem területén bekövetkező és nem a súlyos ipari baleseti kategóriába tartozó események tekintetében szükséges eljárásokat, személyi és technikai hátteret a vonatkozó jogszabályok alapján elkészített egyéb okmányok (Tűzvédelmi szabályzat, Tűzriadó terv, Munkavédelmi szabályzat, stb.) tartalmazzák. A részletesebben a Belső védelmi tervben ismertetett - veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni - védekezési rendszert az alábbiakban összegezzük. 8.1 Vészhelyzeti vezetési létesítmények Vészhelyzet esetén a hivatásos önkormányzati tűzoltóság és a mentőegység kiérkezéséig a helyszínen tartózkodó legmagasabb beosztású személy gondoskodik a tűzoltás előfeltételeinek biztosításáról, illetve kezeli a nemkívánatos eseményeket. A tűzeset helyszínére érkező tűzoltó egység parancsnokát - aki a továbbiakban a tűzoltás vezetője röviden tájékoztatja a kialakult helyzetről és az általa megtett intézkedésekről. A nemkívánatos esemény kezelését ellátó Mentési törzs a Záhony-Port Zrt. telephelyén az alábbi tagokból áll: -

Vezérigazgató,

-

Tűzoltás vezető,

-

Katasztrófavédelem megbízottja,


41

-

Kiérkező mentőegység vezetője,

-

Művezető,

A Mentési törzs vezetője a kiérkező hivatásos Tűzoltóság tűzoltás vezetője. A Záhony-Port Zrt. záhonyi telephelyén bekövetkező vészhelyzet esetén a Felvételi épület földszintje a vészhelyzeti irányítási szervezet központja, azonban a veszélyeztetettség mértékétől és a széliránytól függően a tűzoltás vezetője szükség esetén elrendelheti a mozgó vezetési pont működtetését. A vészhelyzeti irányítási szervezet hatékony működéséhez mindenkor olyan helyszínt kell választani, ahol a helyzet értékeléséhez és a döntések előkészítéséhez szükséges információk és technikai infrastruktúra rendelkezésre áll, továbbá toxikus anyag kikerülés esetén biztonságot nyújt a bent tartózkodók részére.

8.2 A vezetőállomány vészhelyzeti értesítésének eszközrendszere Vészhelyzet bekövetkezésekor az észlelő haladéktalanul értesíti a környezetét, a létesítményben tartózkodókat, valamint a művezetőt. A továbbiakban a művezető értesíti a portaszolgálatot, aki az értesítési rend szerint végzi a további riasztásokat, valamint szükség szerint a további létesítményeket. Éjszaka a biztonsági szolgálat járőrszolgálatot ellátó tagja haladéktalanul értesíti a portaszolgálatot ellátó társát, aki az értesítési rend szerint végzi a további riasztásokat. Az észlelő személy köteles a Hivatásos Tűzoltóságot értesíteni a 105 telefonszámon. A riasztás vezetékes vagy mobil telefonon történik. A tűzjelzésnek tartalmaznia kell: 1.

a tűzeset, káreset pontos helyét, címét, a megközelíthető legjobb és legrövidebb útvonalat 2. mi ég (jármű, épület, terület), milyen káreset történt, és mi van veszélyeztetve

3. 4. 5.

milyen tűzveszélyes anyagok vannak veszélyben, vagy a tűz közelében milyen veszélyes anyag található, milyen mennyiségben, van-e robbanásveszély emberélet van-e veszélyben a bejelentő nevét, és a jelzésre használt távbeszélő számát.

A Záhony-Port Zrt. Záhonyban működő telephelyével kapcsolatos vészhelyzet esetén értesítendők elérhetőségeit a Belső védelmi terv 4.. sz. melléklete tartalmazza.


42

8.3 Az üzemi dolgozók vészhelyzeti riasztásának eszközrendszere A tűz észlelésével egy időben a tüzet jelezni kell a dolgozónak a művezető, rakodásvezető felé. A művezető foganatosítja a további intézkedéseket. A tűzjelzést követően a szükséges intézkedések meghozatala a művezető, mint mentésvezető feladata. 8.4 Távérzékelő rendszerek, illetve a vészhelyzeti híradás eszközei és rendszerei A híradás eszközei a szolgálati mobiltelefon, illetve a vezetékes telefon szolgáltatás, a telephelynek közvetlen telefonos kapcsolata van a városi tűzoltósággal, az belső melléken érhető el. 8.5 A helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszerek A Záhony-Port Zrt. záhonyi telephelyén napi rendszerességgel frissítik a készletlistát, mely információt szolgáltat az egyes raktárakban található veszélyes anyagokról. Egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor a tárolási területeken tárolt anyagok pontos mennyiségéről és helyéről a naprakész készletlistán kívül a művezető, valamint a vezérigazgató adhat információt. 8.6 A végrehajtó szervezetek egyéni védőeszközei és szaktechnikai eszközei A katasztrófa-elhárításhoz szükséges egyéni védőeszközöket és szaktechnikai eszközöket a Belső védelmi terv részletezi. 8.7 A védekezésbe bevonható belső erők és eszközök A védekezéshez és kárelhárításhoz különböző eszközök szükségesek. A jelző- és riasztó berendezések az esemény kialakulását észlelik, és továbbítják az információt a fogadóhoz. A következő védekezési szinten a dolgozók kézi oltóberendezésekkel megakadályozhatják az eszkalálódó tüzet. Amennyiben emberi beavatkozásra is szükség van a mentés során, akkor alkalmazni kell az egyéni védőeszközöket és a kárelhárításhoz szükséges anyagokat. Az alábbiakban felsorolt, védekezésbe bevonható üzemi eszközök részletes ismertetését, a Belső védelmi terv tartalmazza: -

híradó eszközök tűzoltó eszközök, egyéni védőeszközök, elsősegélynyújtáshoz használatos eszközök kárelhárítási eszközök.


43

8.8 A védekezésbe bevonható külső erők és eszközök A tűzjelzés módja mobil telefonon vagy a telephely belső telefonhálózatán keresztül a területileg illetékes Hivatásos Tűzoltóságra, akik felkészültek veszélyes ipari üzemek területén kialakult tüzek oltására. Az észlelést követően azonnal meg kell kezdeni a szükséges riasztásokat és meg kell kezdeni a kárelhárítás megszervezését, az alábbi külső erők bevonásával: - Kisvárdai Hivatásos Tűzoltóság Záhonyi Katasztrófavédelmi Őrs, - Országos Mentőszolgálat, - Rendőrség, - MÁV Zrt., - Külső szakértő alvállalkozók, - Szabolcs-Szatmár_Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A vészhelyzet esetén értesítendő külső erőket és elérhetőségeiket a Belső védelmi terv tartalmazza.


44

9. Biztonsági elemzés elkészítésébe bevont szervezetek A CK-Trikolor Kft. azt tűzte ki célul, hogy hatékony és gazdaságos megoldásokkal segítsék a veszélyes anyagokkal és technológiákkal kapcsolatos tevékenységek biztonságát, ezzel a lakosság és környezetének magas fokú védelmét. A CK-Trikolor Kft. alapvető feladatának tekinti a megbízó igényeinek maradéktalan teljesítését, a változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodást és igény esetén a megbízó tanácsadói támogatását, a téma utógondozását. A jelen Biztonsági elemzés elkészítésében részvevő, illetve az alábbiakban bemutatásra kerülő szakértő cégek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által javasolt tanácsadó szervezetek listáján regisztrált tanácsadók. 9.1 CK-Trikolor Kft. A CK-Trikolor Kft. szakemberei hazai és nemzetközi referenciával rendelkeznek a kockázatelemzés területén, amely egyrészt a nukleáris területhez kapcsolódik, de veszélyes ipari létesítmények kockázatelemzésében is komoly referenciák állnak a cég mögött, amely utóbbiak az elmúlt 10 év eredményei. A cég szakértői az ipari technológiákhoz kapcsolódó szakterületeken kiterjedt ismeretekkel és több évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek. Az elemzéseket megalapozó számításokat és számítógépes modellezést kutatóintézeti és egyetemi háttérrel, jelentős elméleti felkészültséggel rendelkező szakértők támogatják. A CK-Trikolor Kft. szakemberei részt vettek mind a 2/2001. (I.17.), mind a 18/2006. (I.26.) Korm. rendeletek megalkotását megelőző szakmai előkészítési folyamatban, szakemberei hazai és nemzetközi referenciákkal rendelkeznek a kockázatelemzés területén. A Det Norske Veritas, DNV Software Risk Management Solutions kizárólagos magyarországi képviselőjeként naprakész információkkal és a legjobb módszerek ismeretével rendelkezik a környezeti kockázatelemzés területén. Székhelye: Tel.: Fax:

1023 Budapest, Török u. 2. (1) 315-1101 (1) 315-1102


45

IRODALOMJEGYZÉK A nyilvános változatnak nem része


46

ZÁHONY-PORT Záhonyi Logisztikai és Rakománykezelési Zrt. Záhony, Európa tér 12. BIZTONSÁGI ELEMZÉS NYILVÁNOS VÁLTOZAT

Recommend Documents