yil. évfolyam.
1880-
ERDÉLYI MÚZEUM A
z ERD. MÚZEUM EGYLET TÖRT. SZAKOSZTÁLYÁNAK KÖZLÖNYE. SZERKESZTI
j^INÁLY ^ÍENRIK, M. K. E G Y E T . TANÁÉ, A MUZ. EGYL. TITKÁRA, A M . TUD. AKAD. 1 . T .
Rgjeién havonként. ,
r
a
Ism . ' ^ f ' * ' *8osi J '
S
T
W
m
om:
a
Június 1.
Ára évenként 1 frt 15 kr.
Á nándori barlangcsoportozat. (Két kőnyomata ábrával.) - — Sophokles a magyar irodalomban. (Vége.) Közli:
Z s o n a
A nándori barlangcsoportozat.*) Ismerteti Torma Ssofia.
„Szászvárosról nyugati irányban kiindulva a V.-Hunyadnak zető útra, 3 0 k. m . rövid 3 órai távolságra Felpestes k ö z s é g b e ú n k , m e l y a Cserna mellék völgyében f e k s z i k ; honnan n y u gatra a „ P e t á k " mentén e g y óra alatt Nándor községbe é r ü n k . A falunak e k i s v ö l g y határán eső szögletét 1 0 0 m . m a gas észsziklák zárják e l ; csak a „ P e t á k " pataknak h a g y v a d r e t , h o l e folyócska 2 partjának szikláiban e g y b a r l a n g oportozatra találtam, m e l y 5 barlangnak nevezhető n a g y o b b h e g b ő l é s 7 odúból áll. r
ffi
e
Z
a
ia* f ? k ü l ö n b ö z ő elnevezés alatt ismeretes sziklák b a r l a n g J fekvésük sorrendje szerint i g y k ö v e t k e z n e k : j» A folyócska j o b b partján, a község nyugati végin e m e l k e ^ ° nDeálu P e s t e n " (barlangok h e g y e ) nevü már emiitett 1 0 3 i.' . S mészszikla meredek hegyoldalba 4 0 m . magasra t a ^'juk a z első l e g n a g y o b b barlangot éjszakra nyiló folyosószerü bejárattal. E z e k közül a n a g y o b b i k h o s s z a : 9 m . m a g a s s á g a : 3 - 6 g •' ^ é l e s s é g e : 2 5 0 m . A barlang hajójának mélysége p e d i g : > s z é l e s s é g e : 1 2 m . , s m a g a s s á g a : 4 — 9 m . közt v á l t a k o z i k . ke ' tavaszán kezdtem ásatni. A talaj egymás utánja e z : i t u m u s guanó és mészkövek kisebb n a g y o b b h u l l a d é k i v a l gyes m á r g á s barlang iszap, mely különböző átméretü s a érint k é p z ő d ö t t , a mint a barlang emelkedett, déli o l d a l á t ó l , szivar t t ^ J k lejtősödő talaján a l á 1
n i a
a s
1
K
e
t
-
m
V
e
e
s
e
1
0
b e
a r a t a
f e l é
m
i
n
d
i n
a b l )
s
'hez 1^ függelék: „Hunyadmegyei neolith kőkorszakbeli telepek" ismerteiéA
z „Erdélyi Múzeum" 1879-iki éyfoly. 5, 6 és 7-ik számai.
11
Emelkedettebb pontján egy 2 m. magas guanó domb alatt csak k ö v e c s e s márgás iszap van. A mellette levő talaj p e d i g fokozatosan nyugatra alászálló szikla lépcsőket alkot, m e l y e k n e k termő földdel telt 5 0 c m . v í z szintes m é l y s é g ű ü r e g e i b e n : emberi kézizület s igen k e v é s k o n y hahulladék volt. Culturréteg csak a talaj szélein, e z e k szikla öblösödéseib e n és a főbejárat folyósóján fordult elő. A barlang k ö z e p é n e k m é s z k ö v e s márgás iszapában csak 4 drb. cserépedény töredékre találtam. A magasabban fekvő ö b l ö s ö d é s e k rétegei mészkővel e l e gyes termő föld, a k o n y h a h u l l a d é k o k é p e d i g : szintén ilyen s o k kőrészlettel, h o m o k k a l , földdel és m á r g á s tartalommal vegyesA bejárattal átellenes oldalfal alyának természet alkotta boltozatszerü mészszikla ü r e g é t : temetkezési helynek felhasz nálva találtam, melynek hossza kelettől-nyugatnak 11-40 m., m a gassága: 8 0 c m . , nyugati v é g e 1 m . vízszintes m é l y s é g ű , a k e leti p e d i g 5 0 c m . E z e n boltozatszerü üreg befalazásából épen, csak keleti v é g e maradt fenn; s ez e g y 30 c m . hosszúságú földdel felra kott falrészlet volt, m e l y n e k téglány s négyszögre idomított la pos k i s e b b mészköveit az alányuló szikla boltozat ivezeteihez alkalmazottan találtam felrakva. A falazat többi részit kibontva s a kirablott dolmen külső oldalát földdel ismét felrakva találtam. Mert üregében a mészkővel e l e g y e s termő föld közt már c s a k : e g y emberi vastag k o p o n y á n a k részlete, ursus spelaeus fogai s 2 jáspis szilánk volt N y u g a t i részének 1 m . vízszintes m é l y e n fekvő kis fülké j é b e n p e d i g : e g y 18 c. m. hosszú simított faragott kosszarv és e g y 8 c. m . magas, 3 c. m. sugaras lencsediszítéses barna a g y a g é p kis kanna volt r e j t v e ; mely valószínűleg a dolmen kirablá sakor észre n e m vétetve hagyathatott helyén. ( X . tábla 2-ik á b . ) A kanna 8 c . m . átméretü; g ö m b ö v i n e k azon részit, a m e lyet a 3 c m . magas és sima felső p á r k á n y z a t határol: e g y so ros lencse díszítés szegélyzi, a m e l y e n alól a sűrűn vésett ré zsútos vonalkákból alakított k e s k e n y szalagdíszitések különböző irányból e g y b e s z ö g e l l v e : a kanna g ö m b ő v i n domború alyának simán maradt k ö r alakú kis l a p j á i g nyúlnak l e ; melyen K o rongról való levágás n y o m a tisztán kivehető. E z e n szalag dí szítés kisimított keskeny homorú k ö z e i m é g fényesek. L a p o s 28 m m . szóles fülének a z o n részin a hol a kanna párkányzatáből k i m a g a s o d i k : 3 soros lencsedíszitése van s b e l ő l e a rézsútos vonalkás ékités 3 s z a l a g j a ; a g ö m b ő v b e i d o m í tott fül alyáig nyúlik l e .
T o v á b b á a dolmen keleti részének fenmaradt befalazásán belül levő termő földdel telt ü r e g é b e n : e g y 8 c . m. hosszú, 5 m m . k e s k e n y vörös réz fibula tűje, v a g y más r é z s o d r o n y n a k görbült részlete volt, m e l y n e k patinája: szénsavas réz m a l a c h i t ( X , tábla 1-ső ábra.) H a z á n k l e g t ö b b bronz l e m e z e talán ilyen lehet. K é t s é g t e len valóság tehát m u z e u m u n k igazgatója P u l s z k y F e r e n c z ur nák feállitott rézkora. E z e n sima rézsodrony mellett: e g y 12 c m. hoszszu, 18 m m . keskeny, kevéssé görbült tüzkőkés is volt, m e l y n e k felső v é g e : félkör a l a k r a , hosszának két oldala, pattogtatás által apró fo gakkal ellátva fürésznek idomittatott. ( X . tábla 3-ik ábra.) ( I l y e n hosszú kőfürész hazánkban m é g n e m került elő ő s kori telepekről.) Felső fele füst szinü, m i g az alsó világos szür ke s k ö r alakú fehér pontocskákkal tarkázott. Mind két l e l e t a f i r k á m r a e z e n helyén szintén mint észre nem vett tárgy h a gyathatott. M i u t á n Németország hunhalmait s dolmenéit — m e l y u t ó b biakat F l i g i c r ibér eredetű népek m ü v é n e k állit, t ö b b n y i r e már m i n t kirablott temetkezési helyeket ismertetik, feltehető, b o g y a b a r l a n g ezen sírkamráját is őskori népek rabolhatták ki A z 18-78-ik évi párizsi világkiállítás alkalmával tartott anthropologiai congressus aug. 19-ki ülésin D u p o n t E u r ó p a a z o n n é p r e g é i r ő l emlékezett, m e l y e k szerint az érezek művelésit b a r langlakó törpéknek tulajdonitva, azokat Belgiumban Nutton, N é m e t o r s z á g b a n K o b o l d , Svécziában Troli, Francziaországban Gfriomes és L u t i n - e k n e k hívják. D u p o n t és L u b b o c k ugyanekkor azt is nyilvániták: h o g y a k ü l ö n b ö z ő országok ezen mondái talán e g y bevándorolt n é p törzsre v a l ó visszaemlékezésnek lesznek képletei, m e l y n é p c s e k é l y e b b létszámának volta miatt kereshette menedékhelyét b a r langokban. M i r e Schaaffhausen azt j e g y e z t e m e g , h o g y ő p e d i g u g y •véli: e z e n barlanglakók egy r é g e b b e n bevándorolt ázsiai n é p fajnak l e h e t t e k maradékai, k i k az érez készítésit ismerték, mit azonban a k é s ő b b e n beözönlött hóditó n é p e k már n e m m ű v e l tek ; s i g y v é l e m é n y e i k szerint m e g volna állapitható, h o g y E u rópa b a r l a n g lakói az érez müvelés ismeretivel birtak. S m i d ő n ezen tekintélvek, valószínűleg H o m e r után ( I l i a s V i l i . fejezetében, hol az érezmüveket barlangokban készítik) az említett n é p e k regéit ugyanazon országok őskorbeli t e l e p e s e i n e k ismeretivel hozzák kapcsolatba; hazánk oláh népinek ide v o natkozó mondáját is megemlíthetem, m e l y szerint népünk a b a r l a n g o k a t : óriások által lakott tanyáknak hiszi. 11*
Tekintettel az emiitett r é g é s z e k következtetéseire a nán dori b a r l a n g b a n talált réz és k ő l e l e t e k együttes előfordulása is nevezetesebb adatnak vehető tehát h a z á n k barlangjaiban lakott n é p e k korának kiszámítására. (Morlot a kőkorszakot 7 0 0 0 , a b r o n z k o r t 4 0 0 0 évre teszi; de hazánk ős telepeseinek korát — ezen feltevés szerint számitni — n e m lehet.) Nevezetes adat m é g g y ű j t e m é n y e m b e n a díszített e d é n y e i ről e g y korra vezethető algyógyi b a r l a n g vaslelete, T o r d o s réz és ó n leletei, vas és b r o n z salakja; N á n d o r és nándorvályai réz és vastermelést bizonyító l e g ú j a b b l e l e t e i m , m e l y előfordulási k ö r ü l m é n y e k e t az emiitett adatokhoz-azámitva, talán mi is k ö vetkeztethetjük, h o g y hazánk ő s t e l e p e s e i : a rezet, ónot, bron zot és vasat művelték. S mert továbbá ezen általam kutatott telephelyeken arany v a g y ezüst leleteket a legpontosabb k u t a t á s és m e g ü g y e l é s utá% s e m találtam, azt Í3 feltehetnők, h o g y ezen őskori n é p D a c i a aranyát, ezüstjét, n e m ismerte. D e h o g y hazánk őstelepesei ezért valósággal is e g y a dá k o k előtt itt lakott nép lett volna, b i z t o s a b b adatok hiányában megállapítni m é g sem l e h e t ; valamint azt sem, h o g y azok H e rodot „ s o k aranyot viselő" A g a t h y r s e i lehettek, k i k n e k földjén szerinte „ a Maris (Maros) vize f o l y . " * ) V a n történész, ki az A g a t h y r s e k e t : a Skythákkal, más p e d i g : a Sarmatákkal azonosítja. U j a b b a n Edelspacher Antal ur a l a p o s szakismerettel Sarmizegethusa szóalak illetőleg elnevezés fejtegetésinek nagy hord erejű tanúsága szerint azt b i z o n y í t j a : h o g y ezek Sarmat sza vak, (az iráni nyelvcsoportra utalnak) és h o g y e dák fővárost hazánkban Sarmaták épitették s a D á k o k csak elfoglalás utján lakták. H i h e t ő l e g innen van T raján o s z l o p á n is ezen n é p e k féle viseletének megerősítése. ( F r ö h n e r m ü v e . )
két
H o g y p e d i g ezen nyelv és n é p i s m e i adatok alapján b e akarjam bizonyítani azt is, h o g y az ő s l a k ó k talán e g y skythaagathyrs-sarmat-dák népegyveleg l e t t e k volna, ez é p p o l y hasz talan törekvés volna, mint megállapítani akarni ama másik fel tevést, h o g y H e l b i g ősitalusi ( h i h e t ő l e g mint trójai t e l e p e s e k ) hozhatták Tordosra illetőleg M a g y a r o r s z á g r a T r ó j a keramikáját bálványát, symbolumát, s hasonló j e g y e k k e l ellátott a g y a g k e r e két, b a g o l y fej i d o m ú edényét és b á l v á n y á t az érczöntés mesterségit „ a n s a lunata"-it ^stb. *) Herod IV, 49. 104.
A Budapesten 1876-ban tartott őstörténelmi n e m z e t k ö z i V i l i . congresszus alkalmával, m i d ő n külföld hírnevesebb ő s r ó gészei kiállított g y ű j t e m é n y e m leletének előfordulása k ö r ü l m é nyeiről t ő l e m felvilágosító ismertetéseket kértek, s e g y s z e r s m i n d h o g y k ö z ö l n é m vélek a lelt tárgyak készítési módjáról, r e n d e l tetésiről, czéljáról és eredetéről m a g a m n a k alkotott n é z e t e i m e t is, az ősrégészet m é g m e g n e m állapított ismeretinek fejlesztése tekintetéből azért kívánták, h o g y ilyes hívatlan e s z k ö z ö k , i l l e tőleg e s z m é k különbözőségeiből nyert felhasználható anyagot: czéljuk előmozdítására értékesíthessék feliratok hiányában, m e lyekből a korszakot eseményeivel, szép k ö n n y e d ó n l e o l v a s v a kideritni, az ősrégészetnek nem adatott. I l y c z é l b ó l veszik legalkalmazhatóbb segédeszközül m é g , az ismererlen feletti értekezhetésre: a népismertetósre: a n é p isme, t o v á b b á a palaeontologiával egybekötött földtan és c r a n i o l o g i a v a l egyesitet anthropologia ismereteit. Sőt hasonló c z é l ból m e s é l t é k el az emiitett párizsi gyűlés kitűnőségei a n é p e k r e g é i t ; p e d i g azon m e g g y ő z ő d é s t ő k is osztják, a n é p e k ő s i s é gi k é r d é s i n e k m e g o l d á s á r a : népregék, s z ó h a g y o m á n y o k , e t i m o l ó giai a d a t o k irányadók nem lehetnek; s azt is szintén t u d j á k , h o g y e g y n é p , m e l y öltözetiben a divat forgandó j á r m a alatt ha n e m is n y ö g , együtt élés folytán simulhat lassankint az ős l a k ó k gyakorlatához, saját ős hagyományait gyaran e l s z o k v a E z e n s e g é d e s z k ö z ö k alkalmazására az ősrégészek m i n d addig u t a l v a lesznek, m i g — s ezt kedélyesen j e g y e z t é k m e g — pl. az én h i t e m m e l szemben e g y e b e t állítni mint e g y más h i t e t , ő k sem t u d n a k ; s véghetetlen nevetséges d o l o g n a k tartanák ha pl. az én i l y irányú tévedéseimet lekaczagtatnák akkor, m i kor sehol sincs m é g biztositéka annak, h o g y az a tudás, a m e l y nek a l a p j á n állnak, k e v é s b é tévedés lenne, mint az e n y é m . E k k o r hasonlították volt az ős régészetet k e d é l y e s e n a philosofiához, m e l y tan m a g á b a foglalja mindazon t u d o m á n y o k ö s z v e s s é g e i t , a miről tulajdonképpen semmit sem tudunk. E g y m á s képlet szerint p e d i g : az ősrégészet ki v a n t é v e g y e r m e k é v e i b e n ezen kor bajainak; eleven frissessége a z o n b a n kipótolja h i á n y z ó érettségit, különböző irányai kijelölve, e g y e n getve a n n y i r a m é g nincsenek, h o g y fejlesztésin k i z á r ó l a g csak s z a k t u d ó s o k működhessenek ez az, a mi ezen tudomány m ű v e l é s i r e k e d v e t , ösztönt s a m ű k e d v e l ő k n e k bátorságot a d ó ; h o g y a k é r d é s e k mindenki áttekinthetése előtt nyíltan állnak, s az e r e d m é n y e k egybeköttetésbe hozhatók az összes m ű k ö d ő k i g y e kezetivei a nélkül, h o g y a dilettánsok czélhoz n e m vezető m u n kálatai, n é h a phantastikusnak tetsző eszmefuttatásai kárt o k o z -
hassanak az ősrégészetet művelő veterán régész körültekintő m e g g y ő z ő d é s e , v a g y dolgozatába. Ily irányban a d o k tehát kifejezést m i n d e n l e g c s e k é l y e b b v é l e m é n y e m n e k , melyet a leletek előfordulási körülményeiről m a g a m n a k alkotván elmondtam külföld h í r n e v e s e b b ősrégészein e k ; a nélkül azonban, h o g y igénytelen m e g j e g y z é s e i m e t csak l e g k e v é s b é is érdekeseknek, v a g y fontosoknak tartsam. És most áttérek a már ismertetett sírkamra körüli helyek n e k leírásához. A z előtte talált földtöltés 50 c m . szélességre és 70 c m . átméretü m é l y s é g i g : k o n y h a h u l l a d é k o k k a l volt telve. E g y a sírkamra nyugoti végihez helyhezett 60 c m . hoszszu, 50 cm. széles, 60 c m . magas m é s z k ő p e d i g a kibontott sírkamra elfalazását k é p e z h e t t e ; ü l ő h e l y v a g y talán éppen o l tárkő is lehetett. A talaj ezen pontja a barlang emelkedett déli oldalának legmagasabban fekvő része v o l t ; s talán ezért a kő és falköz ti keskeny k ö z n e k culturrétegén sem guanót v a g y humüst n e m találtam u g y h o g y ott a felső edény t ö r e d é k e k e t csak is e g y n e d v e s , ragacsos, fekete vastag m o h a s o d á s fedte, mely cserép darabok] közt lencse diszitósü s v ö r ö s r e festett dombor apró csücsök díszítésüket találtam. A konyhahulladékok közt előforduló különböző anyagú és szinü 2 cm. vastagságú durva fazék v a g y urna s legfinomabb fényes fekete kanna részletein m i n t e g y 5 0 féle szebbnél-szebb d o m b o r és bevésett, felragasztott v a g y b é l y e g z e t t diszítést lehet megállapitni, melyeken vörös és fekete festés is fordul elő. Találtam ezen konyhahulladékok rétegiben: poly vával gyúrt agyag tűzhely részleteket, hamu, szén, korhadt fa és szőlő v e n y i g e töredéket, ursus spelaeus, bos urus, ő z , nyúl, sus scrofa és kosnak csont töredékeit; valamint többféle madár, kőztek hattyú? tyúk, rucza, barlang m a d a r a k stb. maradványait is. Ugyanitt k é t n a g y o b b urna f e l i n e k darabja m e l l e t t : e g y n a g y e d é n y n e k vörös mázos, kúpos fedő töredékeit, minek harang alakja hasonló azon agyag boritokhoz, m e l y e k alatt az oláh n ő k kenyereiket sütik és „ c e s t " - n e k n e v e z i k . ) Ilyen részletek T o r dos telepén is fordulnak elő. A z e d é n y e k változatos ékitéseiből v a n : benyomott s v é gig húzott kózujjak által diszített d u r v a edény töredékei k ö z t : ("ezen ékitést a székely föld edényein m a is láthatni) a legfino m a b b lencse ékitéses edénynek r é s z l e t e ; m e l y a g y a g k ö r l e m e z k é k felületén azok felragasztása, v á g y b e é k e l é s e a l k a l m á b ó l : az emberi ujjak bőrének finom r e d ő z e t e s lenyomata maradt. 1
Magyarul „bujdosó kemencze" a neve.
E z e n i d o m ú ékités és az edények oldalain levő d o m bor, m e g átlyukasztott, v a g y élre lapitott s majdnem p á r k á n y t képező c s ü c s ö k díszítések érczkorra v e z e t n e k ; a mint h o g y a vörös réz h a igénytelen leletét is, de a sírkamrában m e g t a láltam. A z edényfülek alakja és ékitései is k ü l ö n b ö z ő k ; v a n n a k 2—8 c m . szélesség közt váltakozó laposak, simák ós szép m i n tákkal díszített fülek. A z e d é n y e k oldalán levő több féle mintázat közül fel t ű n ő b b e k : e g y rézsutas vonalkákból alkotott sáv é k i t é s ; t o v á b bá e g y függőlegesen egymásfelibe állított s megszakasztott d o m bor l a p o c s k á k , ( V . tábla 7-ik ábra) m e l y kétféle mintázat f ö l é agyag k ö r l e m e z k é k sorban e g y m á s m e l l é ragasztvák. E g y finum fényes fekete kis kanna darabján p e d i g feltű nő, h o g y az egymásból kifolyó beszurdalt diszitést, félköralaku végre idomított lapos finum kis eszközzel véshették külső g ö m b ővire. Y a n n a k minták a Schliemann 3 5 1 1 számú trójai disz v a sa-ján előforduló koszorú alakú tollazatszerü diszitésiből. A sűrűn koczkázott párhuzamos vonalok k ö z e i b ő l alkotott szalag diszitések változatos mintázatokra használtattak fel. I g e n sziZárd anyagú vörös agyag edény töredékekre z i g zug dűlt v o n a l k á k finum sorai vésettek. N a g y o n csinos az egymásfelibe szurdalt s megszakasztott 3 soros v o n a l k á k k ö z é : függőlegesen idomított rovázatos d o m b o r h e n g e r e k mintázata. M é g feltűnők a köralakban egy-más mellé domborított, apró c s ü c s ö k díszítésű vörösre festett edényrészletek. A főbejárat folyosójának talaja két részre osztható. N y u gati hosszrészeinek szikla m é l y üregeiben k o n y h a h u l l a d é k o k a t találtam, h o l nevezetesebb lelet elő n e m fordult. A z o n b a n a keleti hosszának igen mély márgás iszapa f e lett l e v ő 7 0 cm. átméretü culturréteg e g y igen nevezetes l e l e tet
adott. U g y a n i s ezen folyosó keleti oldalának belső sarkában e g y : cervus, m e g a c e r u s Hartm. A g a i t ó l lefaragott 3 8 cm. magas agancs tövét t a l á l t a m , több szintén idomított lábszárcsont darabbal együtt 2 0 c m m é lyen a b a r l a n g i s z a p b a n ; m e l y leleteket m é g 12 c m . á t m é r e t ű guanó és 1 0 c m . humus fedett. M i n t nevezetes leletet dr. K o c h Antal ur már 1 8 7 7 - b e n az „ E r d é l y i M ú z e u m " 8 számában ismerteté. E z e n agancs közeliben a folyosó kijárata felé több k o n y h a hulladék k ö z t találtam: egy emberi kézizületet, ár alakra fara-
gott n a g y o b b csont eszközt bos taurus lábszárából s e g y lapos ra faragott d sznó agyart A z 1 m . vízszintes mélységű s z o m s z é d o s sziklaöblösödésben pedig e g y már fiatalabb példány corvus megacerusnak 35 cmm a g a s szintén idomított agancs töve is volt 20 c m . mélyen a barlang iszapban rejtve, m e l y n e k m e g h a g y o t t alsó ága 11 c m . hosszú, a felső pedig 12 c m . A barlang iszapot itt 15 c m . átmeretü guanó és 10 c m . humus réteg f e d t e ; s igy az e g y i k a g a n c s tövet 4 3 c m . a má sikat 4 5 . c m . mélységben találtam, m e l y felettek levő 4 5 c m . át meretü réteglerakodás mészkő b a r l a n g b a n a leletek n a g y o b b múltjára utal. Ennél m é l y e b b culturréteg csak a d o l m e n előtt mint fel t ö l t é s e s a bejárat folyosóján v o l t ; hova a konyhahulladékok k ö n y n y e b b közlekedhetés czéljából hordattak. Megtaláltam az agancs körül lefaragott, sőt megrágott k i s e b b n a g y o b b részleteit is. S mivel sem L u b b o k már emiitett m ű v e 11-ik oldalán, sem Qüenstádt v a g y Zimmermann e m b e r k o r b a n élő óriás szar v a s o k a t nem említenek; legújabb i d ő b e n p e d i g Hochstátter ur a b é c s i tud. akadémia által kiküldött ősrégészeti bizottság el n ö k e szintén oda nyilatkozik a vipusteki barlang bevégzett ása tásaival ezen állatról, hogy emberkor előtt élt, mivel csont ma radványait itt a legalsóbb diluvial iszapban találta fel, m e l y e t a cultur rétegtől e g y cseppkő réteg választott e l : ezen diluviál állat előfordulási esetét tehát mint elsőt jelenthetem b e . Csak Ferdinánd Sigmund „ U n t e r g e g a n g e n e W e l b e n " czimű m ü v é b e n irja ezen állatról „ E s ist m e h r als wahrscheinlich dass er erst in historischer Zeit v e r s c h w u n d e n ist." H o g y az emiitett állat nem ásatag, de friss állapotban v i tetett torozásra a barlangba bizonyítják a z o n előfordulási körül m é n y e k is, hogy a barlang culturrétegeiben utólagos ásatással vázzának többi csontrészlettöredékit is, m i n t a lábszárok, oldal csontok, lábujizületek ós óriás m e d e n c z e csontját a konyhahul a d é k o k közt megtaláltam. Melyeken, de különösen az a g a n c s r ó l lefaragott részletek szélein s lábszárcsontok v é g e i n emberi fogakra mutató megrágás felismerhető j e l e i látszanak. Kétségtelen valóság tehát, h o g y ezen maradványok élő állatnak voltak részletei. S igy v a g y a z lenne megállapítható, h o g y földünkén j o b b k o r i az ember m e g j e l e n é s e , v a g y a cervus megacerus eltűnése vezethet e g y k é s ő b b b i korra vissza, mint a h o g y eddig meghatároztatott.
É s itt egyik természettudós barátom azon nézetit sem h a g y h a t o m emlitetlenül, h o g y ő az ismertetett cervus m e g a c e rus agancsait ásatag példánytól valónak gondolja, m e l y e k s z e rinte a barlang kutatása alkalmával v a g y az alsóbb diluvial ré tegből zavartattak fel, v a g y pedig egykori idomitásuk czéljából kívülről vitettek a b a r l a n g b a ; miután a konyhahulladékok közt megtalált csontok részletit ő ursus spelaeusénak nyilvánitja oly előfordulási körülménnyel szemben is, h o g y az agancs lefara gott d a r a b j a i n a k szélein a megrágás csalhatlan nyomait felis merhetni. D e ásatag csontokat m é g a legéhesebb e m b e r v a g y állat is miként rághatott m e g ? Feltenni is bajos, úgyszintén azt, h o g y ásatag csontokból faragják eszközeiket akkor, m i d ő n az elköltött v a d állatok csonthulladékainak b ő v i b e n voltak. A kutatás alkalmával belső diluvial rétegből sem z a v a r hatták a z o k a t f ö l ; m i v e l a barlang iszap ily m é l y s é g i b e n e g y e t len állatnak l e g c s e k é l y e b b csont maradványaira sem a k a d t a m ; s ha az agancsokat ott megtalálom is, idomitásuk emberi k é z nek m ű v é r ő l tanúskodva, csak állításomnak lennének csalhatlanabb b i z o n y í t é k a i . N á n d o r mostani l a k ó i t : őstelepeihez, valamint az óriás szarvas létezésinek tudatához vezető ethnologiai adat l e h e t n e azon előfordulási körülmény, h o g y a k ö z s é g oláh női ezen állat m e g l e p ő e n hű alakját ágyruháik díszítésire varrják, ha H u n f a l vi P á l szerint oláh nőink nem a m a g y a r o k települése után ván doroltak v o l n a hazánkba, m e l y miatt őket azok múltjával k a p csolatba hozni lehetetlen; ha erre m é g oly felhasználható a d a t is volna e z e n ethnologiai ténykörülmény, h o g y a minden műve lődés, v a g y történelmi ismeretek és culturalis előhaladástól m e rőben t á v o l álló oláhok csak mint azok utódai birhatnak a c e r vus m e g a c e r u s akkori létezéséről, ily formán tudomással; k i v é v e ha megállapítható lenne, h o g y a Niebelung „ g r i m m e S c h e l c h " j e nem a cervus alces, de éppen maga a cervus m e g a c e r u s v o l t ; minek a z o n b a n bebizonyithatlansága felett Schaaffhausen a b o n ni „Gesellschaft für Naturheilkunde" egylet 1 8 7 8 . június 3 - i k i ülésin értekezett. (Folyóiratuk 108 oldalán ) A b e j á r ó folyosó hosszárkában talált s ismertetett l e l e t e k től k e v é s s é távolabb a kijárat fele, a dolmenben kapott v a s t a g k o p o n y a részletnek azonos darabjára a k a d t a m ; ettől p e d i g s z i n tén a kijárat felé távolabb 70 c m . m é l y culturréteg a l y á b a n a szikla m e l l e t t : e g y 8 — 1 0 éves g y e r m e k k o p o n y a feküdt. C s o n k a s á g a miatt pontos méretek n e m e s z k ö z ö l h e t ő k r a j t a mivel 8 — 9 éves g y e r m e k é , mely k o r b a n a férfi k o p o n y á t a nőétől m e g k ü l ö n b ö z t e t ő elhajlás m é g n e m fejlődik ki, n e m tud8
hatni fiu- v a g y leány-gyermek k o p o n y á j a - e ? Torzítás nem ész lelhető rajta. A konyha hulladék réteget^ a m e l y b e n találtam 10 c. m . guanó, 2 0 c. m. humus fedett. Á l l k a p c s a , v a g y vázzának bár m e l y csekély részlete körülötte megtalálható nem volt, csak kü lönböző lencsedíszitésü kanna s más finom edény töredékek halmaza. A felemlített többféle leletek ismertetett előfordulásának körülményeiből az tűnik ki, h o g y : k é t halott csontváz töredé k e i b ő l voltak részletek ezen barlang k ü l ö n b ö z ő pontján szélyel szórtan megtalálhatók. D e , h o g y a fiatalabb halott, m e l y n e k v é k o n y koponyáját dr. Lenhossék József ur csak mintegy 8 0 — 1 0 0 évvel ezelőtt odakerültnek lenni állítja, a dolmen halottjával e g y k o r b ó l v a ló-é ? S h o g y mint ilyent az idősebb halottal a sírkamrába, v a g y p e d i g a folyosó ezen részibe külön temethették e l ? Mind ezt meghatározni bajos lenne. Mivel t o v á b b á a k o p o n y a körüli len csedíszitésü kanna töredék halmozban egyetlen edénynek k i e g é szítő darabjai megtalálhatók n e m voltak, sőt ezen részleteken a dolmen ép kannájának mintázatát, anyagát is telyesen felis merhetni ; önkéntelen azon következtetésre j ö h e t n i : h o g y a sír kamra egykori kirabiói annak tartalmát, a bejáró folyosó ezen pontjára csak k ö n n y e b b megtekinthetés czéljából vitték, hol az edényeket mint értéktelen tárgyakat e g y b e t ö r t é k s a halott t ö b bi csontrészletével onnan kidobták. A z o n felmerült regéről, h o g y a m u l t században e g y fiatal leányt temettek volna a barlangba s h o g y ezelőtt mintegy 30 évvel e g y nándori lakó abban kincsek után ásva, emberi csont váz és szarvas agancshoz jutott, valótlannak bizonyult, miután a falu l e g ö r e g e b b embere, sőt az illető kincsásó fiai sem tud nak erről semmit. A bejáró folyosó ezen keleti hosszárkának emiitett k o n y hahulladékai közt a g y e r m e k k o p o n y a ós agancsak rétegében m é g : rhinoceros tichorrhinus, ursus spelaeus, hyena spelaea, equus primigenius, sus scrofa és bos urus fogai is voltak. A rhinoceros tichorrhinus m a r a d v á n y a i L u b b o c k szerint: Siberiától kezdve, k ö z é p Európán keresztül az A l p e s e k és P y renékig sőt A n g l i á b a n is mindenütt fordulnak elő, csak azon tul n e m ; bárha Irland, A m e r i k a , S i c i l i a és Málta vidékein az elefánt nyomai gyakoriak. H o g y azonban a rhinoceros tichorrhinus a jégkorszak előtt már létezett v o l n a ? A d a t o k erre h i á n y o z n a k m é g . A kolozsvári múzeumnak van e g y rhinoceros tichorrhinus fejváza az oncsászai barlangból, m e l y n e k épsége ásatag termé szetire utal.
K o n y h a h u l l a d é k k ö z t tudtommal eddig, csak ezen b a r l a n g b a n fordult elö.
nándori
A bemutatott nagyobb barlangtól nyugatra 150 lépéssel távolabb van a „ P e t á k " j o b b partján ugyanezen h e g y o l d a l b a n a 2-ik és 3-ik kisebb barlang, de bennök culturréteg nincsen. E g y i k barlang belsőjének oldalából a szikla ü r e g e k k i apadt forrásai: k i s e b b - n a g y o b b h ö m p ö l y e k halmazát mosták k i , m e l y e k n e k zöldes színe a barlangnak későbbi k i s z á r a d á s á b ó l eredhet. S á m b á r léteznek olyan lakott barlangok, m e l y e k n e k o l dalrészeiből talán a k é s ő b b keletkezett források vize m a is f o l y , még sem tehető fel, h o g y ezen barlang ezért a neolith kő k o r b a n ( m i d ő n forrása az egésznek kis talaján aláomlott) akkori n e d ves voltáért lakva lehetett. E m e z állitásom bizonyítékául említhetem fel a k ö z s é g o l á h lakóinak azon hiedelmét, h o g y a két utóbbi barlangban a „ d r a cu"-t ( ö r d ö g é t ) hiszi l a k n i ; m e l y gonosz szellem szerintök o n nan az o d a közeledő e m b e r e k f e j é r e ; a sok rosszat d o b j a . E z e n gonosz szellem valószínűleg: a b a r l a n g o k n e m r é g e n kiapadt forrásai által alásodrott m é s z k ö v e k márgás iszapa le hetett. U g y féli a nép e barlangokat m é g m a is, h o g y n e m m e n e külnének a z o k b a pásztor g y e r m e k e k eső v a g y n a g y o b b zivata rok elől, miért is talajukon pásztor tüzeknek semmi n y o m a . A „ D e a l u Pesteri" ezen két barlangtői nyugatra f e l : „ D e a l u R u s k i " éjszaki oldalának felső része p e d i g : L a p i a t r e cu lapte (tejes szikla) elnevezés alatt ismeretes; m e l y k i f e j e z é s t a nép e szikla burkolatának n a g y o b b mérvű elmeszedése k ö r ü l m é n y é b ő l vehette. E z e n éjszaki oldal felső részin 2 n a g y o b b barlang odu van, m e l y n e k mészköves márgás rétegeiben c s a k : madár, t u l o k , kutya, j u h , róka, farkas s nyul csont töredékek fordulnak e l ő . A z e g y i k torkolatánál azonban 50 c m mélyen a m é s z k ő vel e l e g y e s termő föld r é t e g b e n : equus primigenius h a t a l m a s zápfogára találtam. M e l y o d ú k k ö z e l é b e n 1 m . széles, 1 m. m a g a s s 1 1 m . vízszintes m é l y s é g ű barlang folyosó v a n ; részben kutatott t a l a j á n a k m á r g á s rétegeiben c s a k : mészkövek k i s e b b - n a g y o b b d a rabja fordult elő, bárha a nép benne kincset vél rejleni. E z e n „ D e a l u R u s k i " h e g y oldal alsó részinek g ö d r ö s hal moz v o l t á é r t : „ L a grape" (a g'ödrökhez) elnevezése v a n ; m e l y
g ö d r ö k e t mint e g y k o r i sírokat oláh n é p ü n k azon korból való temetkezési helyeknek lenni állítja, m i d ő n kifejezése szerint: „ I g e n régen t ö b b féle népfaj folyton egymást üldözve, e g y m á s menekülési h e l y e után tudakozódva, r o m b o l v a vándorolt hazán k o n keresztül, nevezetesen annak első hullámja, a „ruski faj," m e l y halottjait a barlang l a k ó óriások kipusztítása alkalmából, temette azon g ö d r ö k b e . Innen j ö h e t a hegyoldal e l n e v e z é s e ; ezen szó alak t o v á b b á ama hóditó n é p szláv eredetire, az óriás kifejezés p e d i g tör p e voltára utalhat. M e l y időszak létezésit ilyetén lezajlását valószínűleg s z ó h a g y o m á n y b ó l merítvén, bírhatnak o l á h a i n k a népvándorlás kor szakáról tudomással. „ L a grape" elnevezés e g y é b a r á n t ezen h e g y o l d a l n a k n e m vulcanicus alakulására, valószínűleg i n k á b b az előtte levő kis völgynek lapályából kiemelkedő n a g y o b b halmára vonatkozhatik, miután alakja, a kun h a l m o k é h o z h a s o n l ó ; s i g y a vélt sírokat ezen halom zárhatja m a g á b a . Kutatását 1879. november végin beállott zordon idő miatt voltam kénytelen abban hagyni. A z első n a g y barlanggal átellenes magas s z i k l a : „ D e a l u Petricseli" ( k ő v e c s k é k h e g y e ) nevén ismeretes, m e l y a folyócs k a balpartján van. D é l i oldalának két odújában culturréteg nincsen, de e z e k től nyugoti irányban 200 m . távolságra van, ott hol a hegyol dal határozottan éjszakra kanyarodik, 5 0 m . magasra, a szikla s z ö g l e t é b e n : e g y 3 m . széles s u g y a n i l y e n mélységű, 2 b e j á rattal biró barlangocska, m e l y n e k belső oldalai a benne levő odúk s öblösödések alakulása miatt m i n t boltozató ívezetesek. Szikla talaján a m é s z k ö v e s h o m o k o s m á i g á s föld, guanó és humus réteg igen v é k o n y s culturrétegre nem vezetett; sem a benne talált kis cserép részlet, t ű z h e l y maradvány és e g y 3 szögű, 9 cm. széles természet alkotta lapos h o m o k k ő darab, m e l y teljesen azonos a I V . tábla 7-ik ábrájával, a mi e g y a nándorvályai telepen talált amulette r a j z a . Hasonló kőlapok, a csspelszigeti és t ö k ö l y i őskori temetők halottjainak mellén találtattak. Z
i s m e
. 4 , r t e t e t t szöglet barlangtól m i n t e g y 100 lépésre é j szaki irányban haladva, a szikla ezen fal meredek nyugoti o l dalában 70 m . m a g a s r a ; e g y 4 m. m é l y , ugyan ilyen m a g a s barlangocskara találunk; s mert bejárata is 4 m. széles az egész e g y telyesen nyitott barlangnak m o n d h a t ó .
T a l a j á t 1-10 m. m é l y s é g i g felásattam s a 2 0 c m . humus i l a t t leyő ugyanannyi átméretű fekete f ö l d : már culturréteg volt valamint 70 c m . m é l y s é g i g a következő mészköves, h o m o k o s , crustatiókkal telyes, száraz, márgás földet is telve találtam k o n y hahulladékokkal. H o g y itt a humus réteg m é g magasabbra nem r a k o d h a tott, a telyesen nyitott barlangban szabadon behatolható s z é l v é szek befolyásának tulajdonithatni. Culturrétegében t a l á l t a m : különböző madár, t o v á b b á b o s urus, r ó k a , nyúlnak égetett, tördelt, repesztett és megfaragott csont m a r a d v á n y a i közt barlang m e d v e fogait is, valamint áll kapocs, m e d e n c z e , oldal, lábszár és patacsontok közt e g y fel nem ismerhető állat v é k o n y , de igen k e m é n y koponyájának részletét. V a n n a k m é g v é k o n y szár csontokból készített kis árak, e g y n a g y o b b állat oldalcsontja, talán e g y hosszabb kés a l a k j á r a faragtatott; e g y másiknak lapján p e d i g : letöredezés által i d o mított fűrész fogak felismerhetők. A k o n y h a h u l l a d é k o k k ö z t m é g égett csont, szén, h a m u , korhadt fa, szőlővessző darabja is volt. S mivel ezen barlang talaján e g y e l ő b b i kutatásnak m i nyomára sem találtam, a sző lővesszőt j e l e n t é k e n y e b b leletnek vehetni. T e k i n t v e , h o g y az ismertetett telepeken T r ó j a ő s l a k ó i v a l sok a z o n o s leletei, mint igen fontos adatok e g y k o r ú s fajú né pire utalhatnak, talán feltehető, h o g y a szőlőt nem csak ottan, de már a k k o r hazánkban is művelték. H o m e r Ilias V I I I . f e j e z e t é b e n : karókra fogadzó v e n y i g é k barna gerezdjeiről, szépen font kosarakban szerte h o r d o z o t t mézízű szőlő és pohár édes borról emlékezik. T o v á b b á ezen culturréteg több repesztett^idomított q u a r c z darabja k ö z t f e l t ű n ő b b : egy n a g y o b b széles, lapos, vörös foltos fehér q u a r c z szilánk, élin durva pattogtatás által idomított n a g y fürész f o g a k k a l ; és e g y 5 c m . hosszú, sötét amphibolith, átfúrt kis c s á k á n y fele. A z e d é n y e k részletein előforduló 15 féle díszítésből feltű n ő b b az egyszerűn vonalozott, meg végig húzott s b e n y o m o t t kézújjak által eszközölt durva ékitésin kivül e g y b a r n a c s e r é p részleten S c h l i e m . 3 5 1 1 szám trójai disz vasa-jának koszorús ékitése, tollazatának homorú körei vannak, m e l y e k e g y s z é l e s e b b , t a l á n csont lapocskával nyomattak az edény külső g ö m b ő v i r e ; a koszorú két felét ferde vonalkás párkányzat veszi k ö r ü l . E g y másik edénynek ékitésire p e d i g , v a l a m e l y d u r v á b b és ritka s z ö v e t n e k benyomatát használták fel, a mint ezt az e d é n y darabokon
láthatni.
K i v á l ó szép a díszítése e g y világos szürke, finuraabb tá l y o g b ó l készült urna darabjának, m e l y n e k részleteiből a trójai 2 3 0 5 , 3 0 9 2 , 3 0 9 6 stb. számú urnák alakja felismerhető. Az urna 22 m m . magas sima párkányzatától k e z d v e le az e d é n y külső oldalán, harántékosan alkalmazott párhuzamos vonalok, felosztott térköröket k é p e z n e k , m e l y e k e n különböző, igen szép elütéseket látunk, mig vízszintes vonalozásból sűrűn betöltött a l a p r a : beszurdolt díszítéssel S alakú barázdák véset t e k , (melyekhez hasonlítható j e g y e k e t Sehliemann a villám symbolumának magyaráz) e g y másik t é r k ö r n e k sima alapján már na g y o b b ékalaku vésetet látunk. A barlang belsőjének déli részin volt a szikla oldalához helyezve 1. m . mélységbe a culturétegben, e g y felsőjével aláboritott s töröttségiért már csak 6 0 c m . m a g a s nagy urna alakú durva a g y a g edény, a mit talán a b a r l a n g b a n víztartónak hasz-. náltathatott. A n y a g a vastartalmú föld, m e l y vöröses mázos, sugara 2 0 c m , külső oldalán 2 soros átlyukasztott durva csücsök díszí tés van. Letört és hiányzó alsó lapjáért e z e n e d é n y leihelyén m é g épnek lászott,de l e g n a g y o b b figyelemmel történt kiemelésekor, darabokra vált, S ámbár .más edények részletein k i v ü l az urnának szá mos darabja is mint konyha hulladék b e n n e volt, m é g sem l e het ezen n a g y edényt hiányzó részleteiért telyesen e g y b e állitni. V é g ü l nevezetes lehet e g y 5 c m . m a g a s 6 c m . széles v i lágos barna cserép darabján levő, b a g o l y fejet ábrázoló idom, m e l y n e k orra törött ( X . tábla 5-ik á b r a ) azonos dombor a l k o tása ezen bagoly fejnek felismerhető S c h l i e m . trójai leleteket is mertető albumának 3 4 8 3 st. számú u r n á i n . K u u n Géza gróf j e l e s keleti n y e l v b u v á r u n k igen érdekes adatnak találja ezen bagoly fej i d o m ú urna részletet, h o g y sze rinte E r d é l y indo európai ősnépinél is a b a g o l y fej alakja előfordul: m e l y madár szerinte a hajnali szürkületnek levén j e l k é p e , mint ilyen a hajnal I s t e n n ő j é n e k Athénének volt e g y i k régi j e l k é p e . S ámbár gyűjteményem egyes leleteiről ily véleménynyel is v a g y o k miszerint pl. e g y eszköz, a m i r ő l csak annyi k ö v e t keztethető, h o g y ember készítette, n e m állithatnám, bogy l e l helyén ezért embernek járnia is kellett s okvetlen ott laknia, v a g y ahhoz a nemzethez tartoznia, m e l y v a l a m e l y homályos ha g y o m á n y szerint valamely meghatározatlan időben talán vidé keinken lakott, v a g y keresztül vonuló útjában hagyhatta mint
más n e m z e t készítményeit h á t r a ; s h o g y mert e g y lelt e d é n y karczolata, e g y kis erős képzelődés hozzájárulásával, ha távol ról hasonlit e g y idomhoz, a m e l y egy Trója vagy E g y p t o m akár ős Itáliában lelt edényen előforduló diszitmény egyik e l e m e , n e k e m ezért határozott bizonyság l e g y e n arra, h o g y az a k é t fa zekas e g y népfaj szülöttje is volt. S ő t azt is feltételezem, h o g y egészen egyszerű m ü v e l e t lehetett miszerint e g y v a g y több vonalos j e g y , v a g y kereszttel j e l ö l j e n e k m e g e g y t á r g y a t ; a nélkül h o g y abból valami vallá sos j e l k é p e t , valami mélységes mysticus symbolumot, v a g y v a lami szabadkömüvesi rejtélyt akarjunk kiolvastatni oly tapaszta laton: h o g y véghetetlen könnyű valamibe, valamit beleolvastat ni s ez annyival k ö n n y e b b , mennyivel kevesebbet jelent m a g a a tárgy.
x
M é g i s hiszem, h o g y valamint Schliemann ásatásainál n e v e zetes előfordulási körülmény, miszerint M y k e n é b e n tehén s az A t h e n e v é d n ö k s é g e alatt álló T r ó j a romjaiból b a g o l y fejes e d é n y e k s b á l v á n y fejekre talált, ugyanezen nándori b a r l a n g b a n lelt e d é n y részlet idomításának itt is n a g y o b b fontosságot tulaj donithatni mint csak azt, h o g y a művészet kezdetleges k í s é r l e te volt, kivált midőn számos bagolyfej a tordosi telep e d é n y e i n e k alyán, halványán is változatos alakításban e l ő f o r d u l . H o g y T o r d o s n a k kelettől másféle keremikáját, é r c z m i v e s ségit s többefféle iparczikkét talán csere ke reskedelemmel h o z hatták b e : feltehető; de h o g y T r ó j a symbolumainak s j e g y z e t t a g y a g k e r e k e i n e k bagolyfejes edény és bálványának használása és idomítása hazánk ős telepein mind csak véletlen esetleges utánzás lett v o l n a ? K é p z e l n i bajos. A miért T o r d o s és Trója e g y fajú s korú népeire v e z e t hető e z e n elősorolt l é n y e g e s adataim: behatóbb tanulmányozást igényelnek. Végül a „Dealu Petricseli"-vel nyugotra szomszédos hegy nek d é l i részin m é g 2 barlang odu van, de b e n n ö k kulturréteg nincsen. M e l y e k ismertetésével a 7 barlang öblösödés és 5 bar l a n g b ó l álló barlangcsoportozat leírását befejeztem. V a j d a-H u n y a d. A „Cserna" völgyének határán eső szögletét bezáró ma gas s z i k l á k alyában a ' „ Z a l a s d " és „Cserna" folyók e g y e s ü l n e k hol ezen delta alakú térkörből kiemelkedő 120 m. magas „ S z e n t Péter'- n e v ü meredek szikla oldalában: „ V a j d a - H u n y a d v á r a " fekszik.
A vár felett emelkedő e h e g y n e k déli oldalán találtam kőkorszakbeli cserépedény részlet töredékeket. S mert ugyan ezen előfordulási körülmény a nándori szik la magaslat ős telepére vezetett, a v á r feletti tetőn is kétség telenül e g y neolith kőkorszakbeli telepet lehet megállapitni. Alaposan azonban itt n e m kutattam. H o g y u g y a n ezen hegyoldalban r ó m a i telepet és e g y ujabb kori, „ S z e n t J á n o s h o z " czimzett zárdát is keresnek, arra az a k ö r ü l m é n y adhatott alkalmat, h o g y e g y hosszabb épületet j e l z ő m é g látható alapfalban: római k ő s z o b r o k a t , feliratokat s k ő f a ragásokat mint épitő anyagot felhasználva találtak; m e l y alap falak romjai állítólag Hunyadvárának e g y k o r i építésekor anya gul használtattak volna fel. D e ujjabban megállapíttatott, h o g y e m ű e m l é k e k n e m Vajda-Hunyadtól s z á r m a z n a k ) h a n e m a vár valamelyik m ű v é szetkedvelő tulajdonosa H á t s z e g v i d é k e s V a j d a - H u n y a d környé kiről gyűjthette össze talán kertje díszítésére, s i g y használtat hatott k é s ő b b valószínűleg e g y mulató h á z falához épitő a n y a g nak. A z említett „Szent P é t e r " h e g y é v e l délre szomszédos K e prucza nevű hegytetőnek beomlott barlangjában culturrétegre nem találtam. Valamint a H u n y a d és Nándor k ö z t fekvő E r d ő h á t n a k : Gaunosza és A r a n y o s k ö z s é g e k barlangjaiban sem. A z előbbi e g y telyesen beomlott m é s z k ő barlang s a falu „ L a D o o s z " nevű szikla oldalának a l y á b a n van. Nagyszerű b e járata u g y a n m é g áll, de talajának kutatását a beszakadt mész k ő n e k halmazáért eszközölni telyes l e h e t e t l e n . E g y i k oldalából nagy h ö m p ö l y e k halmazát mosták ki a b e l ő l e most is folyó források vizei.- P á r lépésre ettől b e l y e b b a barlang oldalában levő 7 0 c m . széles 2 m . vízszintes m é l y s é g ű és 50 c m . magas folyosó e g y elzárt k i s e b b barlangba vezet, melynek culturrétege nincsen s b e n n e c s a k róka, nyul, madár, tulok st. csont részletei voltak találhatók. S bárha A r a n y o s község „ L a T i e z o n a " nevű 3 0 0 m . m a gas h e g y n e k falmeredek oldalában talált cseppkő barlang telye sen beszakadva nincsen, mégis a b e o m l o t t kőhalmaz miatt ta lajának kutatását itt sem e s z k ö z ö l h e t t e m . Mind két barlang hegyoldalának hajlásait átkutattam, de most a barlang telepeket j e l z ő c s e r é p e d é n y töredékekre nem ta láltam, talán megállapíthatni, h o g y e z e n két barlangot őskori n é p n e m l a k t a ; valamint azt is, h o g y a z o n korszaknak félel mes vad állataiért az erdőrengetegek barlangjait általában n e m lakták.) Arch. Értesítő. XIV köt. III. füz. 111 1„ 1
l
• A X . és Xl-ik t á b l a á b r á i b a n b e m u t a t o t t t o r d o s i ujabb s nevezetesebb egyes leleteknek ismertetése. Az 1-ső. Egy törött alyáért már csak 5 centm. magas, barna gyag női szobrocska; alakja hasonló a VII. tábla 8-ik számú bálványképihez. Az arczot feltüntető' részen az orr, kidudorítás által van jelölve, melyből két vízszintes mély kis vonal, a szemeket ábrázolja; holott a nyak díszét a VII. tábla 8 és 11 -ik számú bálványain látható, — fültől mellig alányuló — párhuzamos szöglet vonatozás alkotja, alatta 3 dudorodás, a mellet s gyomrot jelöli, egészen hasonlón Schliem. 970, 2 7 2 , stb. számú edényem előforduló embert ábrázoló alakok idomításához. ( X I . tábla 5-ik ábra.) A 2-ik. Egy 9 centm. magas, nagyobb bálvány mellképinek ta lapzata, vöröses agyagból; a fej- és vállaknál törött. Válltól mellig alányuló párhuzamos szöglet vonalozással a szűk ruha díszítése lehet feltűntetve, mely szögalak térközén, valamint a mellnek két oldalán is, vessző alakú mélyen bevésett vonalkákat látunk mint mellékítést. Anyaga szilárd s alakítása szabályos. ( X I . tábla 3-ik ábra.) A 3-ik. Egy 4 centm. magas s a VII. tábla 8-ik bálványához teljesen hasonló bálvány sima talapzata; karja s feje le vannak törve. (XI. tábla 8-ik ábra.) A 4-ik: Egy 6-5 centm. magas s a VII. tábla 12-ik számú majom alakú bálvány fejéhez hasonló vöröses barna agyag női szob rocskának lehet mellképe. Arcza elmosódott, jobbra görbített orra álláig nyúlik. Benyomott arczán a picziny homlokot, csakis a 2 vízszintes mély Ms vonalú szemek feletti keskeny párk^íyzif'.-'teszi, mely párkányzat hátrószihez több helyt a fejről szögiéit: aláíiyubj fejkendő lát szik türdelve lenni; minek nyakrészin felülrőí .aláhúzott vonalozások, a lefüggő fejkendő redőzeteit ábrázolhatják. Egészen''kezdetleges mű. (XI. tábla 6-ik ábra.) Az 5-ik. Egy 10 centm. magas, 4 centm. egyenlően széles rudacska alakú, sötét szürke tömött agyag bálvány. A fejet képező cson kított részen, — mely a. X I . tábla 5. és VII. tábla 8-ik bálványainak arczalakításaiboz teljesen hasonló — 2 soros vízszintesen bevésett s é g látható 7 drb ékalaku pontozat, talán szakái-haj, nagy fogakat jelölhet. A karokat és térdeket képező részek oldalaitól alávont 3-so ros ferde, rovázatok — azok alakítását jelölve — a 6 centm. hosszú s a lábokat elválasztó függőleges vonalba szögelnek, mely ékités a két oldal- és hátlapon 3-soros szögvonást képezve, szintén folytatódik, ° t a jobb oldalon egy harmadik ilyen 3-soros ferde rovázat, talán a íábok sarkát képező részt jelölheti. Kiszögellő kerekítés által pedig a íábok feje van feltüntetve. ( X I . tábla 1-ső ábra.) A 6-ik. Egy 5-8 centm. magas, alján sérült vörös finom agyag bafványocska; igen szépen alakított s csinosan kidolgozott példány. •Párkányzatos arczának sima lapján orra kidudorítás által van feltüna
1
m
e
s
Erdélyi
Múzeum. V U .
12
tetve, melyből a vízszintesen alkalmazott 2 kis mély vonalozás szeme ket ábrázol. Szemöldeit pedig rézsútos vonalkák képezik. Mig a VII. tábla 11-ik bálványának hajfonatokkal fedett hátra magasadó feje csúcsban végződik, ennek fején egy 4-szög alakú sima lapot látunk hátra csúcsosodva, kis karjai töröttek. Nyakának hátrészit válltól dere kig alányuló 6-soros szögvonás disziti, melyből egy függőlegesen alá húzott vonalka, a domborun idomított törött lábokat tünteti fel. ( X I . tábla 4-ik ábra.) A 7-ik. Egy 6'5 centm. magas, vörös durva agyag, női szob rocskának dereka, karjai, feje és lábai töröttek; 2 melle alig kivehető. ( X I . tábla 11-ik ábra.) A 8-ik. Egy 6 centm. magas, 7 centm. széles barna agyag arczurila töredék. Vörösre festett arcza feltűnőbb előfordulási körül mény. Vízszintes hosszabb vonallal a szemeket jelölték. A felettek ki domborított madár orr alakú szög, a törpe homlokát képezheti s azon a felülről két felire alávont karczolatok, e megye népinek oláh női által apró sodrásokban alkalmazott hajviseletére emlékeztetnek. Lapos sima koponyája törött; orra, szája nincsen. ( X I . tábla 7-ik ábra.) A 94k. Egy polyvával elegyített agyag tapaszból vörösre ége tett, mély kerek nagy szemekkel ellátott s emberi mellképalakra ido mított 14 centm. magas, 8 centm. széles bagoly fejalaku bálvány. Karjai és derekánál törött; alakítása teljesen hasonló Schliem. 574, 2899 stb. bagoly-fejes bálványocskáihoz. ( X I . tábla 2-ik ábra.) A 10-ik. Egy 5 centm. magas, 3 centm. széles laposra faragott csont darab, melynek egyik szélin az emberi arczél ismerhető fel. A fél szemet ábrázoló átlyukasztás mindkét lapjain homorún van kidol gozva, ( X I . tábla 9-ik ábra) talán amulette leheteit. A 11-ik. Egy V alakú lapos törött nagy csont nyílhegy, simí tása igen szép; lapjának átmérete 4 — 5 centm. szélesség közt válta kozik. ( X I . tábla 10-ik ábra,) A 12-ik. Egy 7 centm. magas, 7-5 centm. széles, négyszögű, durva agyag korsócska, melynek kerekre idomított nyaka letört. Lapos oldalait bevésett zig-zug vonalozások díszítik; közein pedig vörösre festett sávok láthatók; nyakán párhuzamos szögalaku szalag díszítés alatt mélyen bevésett vesszőcskék vannak. Az edény belső üregének ujakkal történt idomítása sajátságos; egészen kezdetleges mű. A 13-ik. Egy vörös agyag edény töredék feketére égetett fo gantyúja, mely macskát, inkább oroszlánt ábrázol. Feje és derekánál törött, egyik oldalán egy hosszában alávont egyenes karczolat, annak farkát jelölheti? Egyptom azon faragványaira emlékeztet, melyek ha sonlón elterülő helyzetben levő állatokat ábrázolnak. ( X I . tábla 1 3 . áb.) A 14-ik. Egy fehéres sárga finum agyagból készített 30 centmsugárt jelző nagyobb tál töredékein felismerhető kertelóses mintázat, mely vörösre festetett, ezen disztál 4 centm. magas párkányának sím*
lapjára, valamint az abból félhenger (XI. tábla 20-ik ábra.)
alakra
kidomborított gömbó'vire.
A 15-ik. A kettó's tekercsek mintázata, mely ugyanezen tálnak külső oldalfalára vörösen festetett, mire felül még helyenkint, központi félkör alakú bélyegdiszítések nyomattak. ( X I . tábla 14-ik ábra.) Egy hasonló finum agyagból készített s vörösre festett edényfedő töredék domború felületén a concentrikus körgyűrű alakú ékítések cannelirozásszertt kidolgozás által vannak feltüntetve. Irland és Skotiában, továbbá menhirek kövein, ezen 14-ik számú abra alatt bemutatott csiga tekercs alakú karczolatok gyakoriak (Lubbok 1 — 166-ik oldal.) Egészen hasonló mintára festett finum nagy tál töredékeire is találtam, de ennek 4 centm. magas párkányt képező külső lapját nem dombor, hanem szöget képező gömbőv szegélyzi. Mindezen disztálak töredékit a felső culturréteg ugyanazon egy helyén találtam. Az anyagjok tán arra enged következtetni, hogy Tordos őslakói már ismerték és használták a szomszéd Batiz község ha tárán találtató porczellán földet. Eme tágas tálaknak oldalfalai gömb övektől kezdve, picziny kerek alylapjokba szűkülnek, valamint a hason lón alakított finumabh anyagú vörös kis tálak oldalfalai is. A 16-ik. Egy töröttségiért már csak 6 centm. magas, füles fazék forma durva agyag kis edény külső oldalán előforduló különböző karczolatok, melyek közt Schliemann 3273, 3295, 3292 stb. számú trójai leletein levő jegyekből is láthatni véseteket. ( X I . tábla 19-ik ábrája. A 1 6 , 17 és 18 számú ábrák pedig cserép edény darabok külső oldalaira vésettek.) (Vége következik.)
Sophocles a magyar irodalomban. (Vége.) A műfordítástól általában, különösen pedig költői reme kek műfordításától ma már j ó részt senki sem várja, z eredetinek ú g y szólván photographiája legyen.
hogy
az
ft
N e m várja pedig egyszerűen azért, mert teljes lehetetlen valamit u g y lefordítani, h o g y az eredetit vonásról-vonásra k ö petvén, az új alakban még is élvezhető legyen s ne üssön el fordítás n y e l v é n e k szellemétől. Nincs ugyanis két nyelv, m e l y nek szerkezete, szelleme egybevágó (congruens) v o l n a ! V a g y le kell tehát mondani a fénykép hűségéről, v a g y a fordítás n y e l v é n kell erőszakot tenni. K é t rosz közül a k i s e b 12* a
szerezzen teljes érvényt. Csak azt kellett kimondania, h o g y a b . p. c. t. adományozásánál az e m a n c i p a t i o r a nem fog tekintet tel l e n n i , azt „per fictionem" m e g n e m történt gyanánt veendi s ezzel a kitűzött czél el volt é r v e . ) A z e m a n c i p a t i kifejezés a l a t t pedig a z o k a t kell érte ni, k i k vagy önjoguakká váltak (sui j u r i s facti), vagy pedig egy a h a t a l o m eddigi birtokosától k ü l ö n b ö z ő személy h a t a l m a alá j u t o t t a k (liberi in adoptionem d a t i . ) ) A z t vélem, hogy a kifejtett m ó d o n adva a b . p . c. t. fel merültének okát, a n n a k czélját és fejlődési történetét, sikerült az irodalom terén elterjedt n é z e t e k k i m u t a t o t t hibáit elkerülnöm. 1
2
ír. S l e s Mór, egyet, magántanár.
A nándori barlangcsoportozat. Ismerteti Torma Zsófia. (Vége.) A 17-ik. Egy barna agyag ép kerék. Egyik lapjára 6 drb. kerek mélyedés kézujjak által oly formán eszközöltetett, hogy kettő abból egy képzelt embernek szemét, kettő" karját, kettő pedig lábait jelölhette Schliem. 2440 számtt caroussel alakításának magyarázata sze rint, (XI. tábla 25-ik ábrája.) s hogy ezen díszítés nem csak esetleges bizonyítja A 18-ik barna agyag törött kerék gyűjteményemben, melyen azonban a képzelt emberi alaknak csak 2 szeme, fél karja s egyik lábának ily formán jelölt helye látható. (XI. tábla 26-ik ábra.) Még ugyanezen alakítás szerint A 19-ik barna agyag, carousselhez hasonló törött kerék dombo rulatán, az emberi alaknak már csak 2 lába s fél karja látható. (XI. tákla 27-ik ábra.) Valamint szintén A 20-ik agyag törött kerék egyik lapján is az emberi alaknak csak 2 lába s fél karjának helyei maradtak fenn. (XI. tábla 28-ik ábra.) És itt említetlenül nem hagyhatom gróf Kuun Géza urnák az agyag kerekekre vonatkozó igen érdekes véleményit.*) *) Ebből látható, hogy mily téves F a b r i c i u s és követőinek állás pontja, kik az e m a n c i p a t i - t tekintik azon személyeknek, kiknek érdekében a b. p. c. t. létesítve lett; ellenkezőleg a b. p. c. t, m á r l é t e z ő rendszere nyert, ama személyek bevonása által egy k i s z é l e s í t é s t . V. ö. 1. 1. §. 6. D. h. 1. ("37. 4.) »; V. ö. Gai II. 135. §. F r a n c k e id. m. 123. s köv. 1. *) A tudós gróf ur véleményét egy kissé bővebben kifejtve már közölte a „Keresztény Magvető" idei 2-ik füzetében.
Ugyanis ő ezen agyag- kerekeket talán az égboltozat képleteinek lenni képzeli, mivel a kerék szónak több keleti nyelvben egyik jelen tése égbolt, igy az arab „falakun" stb. Valószínűnek tartja, hogy ezen agyag kerekekben foglalt külön böző' jelvények, az égboltozat legmegragadóbb tüneményeit jelenthetik. Ezen feltevés szerint az említett tordosi agyag kerék 6 kisebb élyedésit, vagy üregét; az égboltozat csillagjai és napjának képzel hetjük ; melyek — idézése szerint — a Homer által (Ilias VIII. 485) említett, minden csillagok kifejezéssel egyezik; s nemcsak Achilles paiá n , de Schliemann által egy Mykenaeben talált peesétgyürün is előfordul. Hol ismét, egy másikon látható 6 csillag jele, 6 oroszlán fejhez hasonló, melyeknek ilyetén ábrázolása Gr. Kuun szerint a görögöknél azért történt, hogy ők a természet tüneményeit, ember és állat alakokm
2s
han személyesítették. Igy magyarázható tehát ezen bemutatott tordosi agyag kerekeken előforduló emberi alakot ábrázoló 6 csillag jelképe. Schliemann maga is a 288 számú trójai carousselen ábrázolt 4 nyúlnak karczolatát; a 4 évszak képletének magyarázza. A 26-ik. Egy barna agyag törött kerék domborulatára, a IX. tábla 21-ik számú ábra jegye van vésve, mely Schliemann 3314, 124, 7 6 , 132 stb. carousselcin fordul elő. S hogy ezen jegy a kerékre e m csak mint symbolum vésetett, bizonyítja azon előfordulási körül mény, hogy a 4-soros szögvonás, körületire nem folytatólagosan, ha nem megszakasztva alkalmaztatott. (XI. tábla 23-ik ábra.) A 21-ik. Egy agyag kerék részlet, domborulatán Schliera. 4 0 1 , 2946, 2 3 2 , 452, 2406 stb. számú carousselein előforduló egy és kettős vonalú | || symbolumokat felismerhetni; s mellettök a 3 egymás feletti pont jegyet j melyből azonban ezen kerék részleten — töröttége miatt — csak két bekarczolt pont maradt. (XI. tábla 22-ik ábra.) Ezen symbolum teljes rajza Schliem. 2 6 3 1 , 28, 228, 320, 5 4 1 , 2 6 0 8 stb. carousselein látható, s általa perzsa ékírás szerint „Királyi Fen séget" jelent. Hasonlón csonkítva találtam ezen 3 egymás feletti pont jegyet, a tordosi 15-ik számú ujabb edény alyon (X. tábla,) mig Ugyanezen jegynek már a 3-ik pontja, a tordosi 37-ik törött edény alyon kivehető. (VIII. tábla.) A 28-ih. Egy ép agyag kerék. Egyik lapjára központi koraiak ban 12 drb. nagyobb s két kisebb mélyedés van kézujj által alkal mazva, melylyel talán a zodiacus körnek 12 jegyét jelenthették; mivel két kisebb mélyedés alig vehető ki az agyag kerék lapján. Vagy ha azokkal a kerék üregezésében képzelt central napnak zodiacus körén belül forgó planétáit tüntethették fel, akkor a két kisebb mélyedéssel, ha ezek nemcsak esetlegesen tétettek a két nagyobbnak közvetlen kö zelében, talán azok holdjait ábrázolhatták. (XI. tábla 24-ik ábra.) 2 3
n
s
a
2Ö8 Schliem. 2430, 2867, 2699, 406, 4 5 7 , 324, 2607 stb. számú carousselein hasonló csillagokat ábrázoló jegyek szintén fordulnak elő. A 29-ik. Egy törött agyag kerék, egyik lapjára központi kör alakban a csont leleteknél ismertetett ember arcz élü csont lapon (XI. tábla 9-ik ábra) előfordult, szemet ábrázoló jegy két sorosan bélyegez tetett, melyek picziny bábokban is hasonlók. Egy czipész műhelyét ábrázoló egyptomi falfestvény (Corvin Ottó : „Ulustrirte Geschichte des AÍterthums" I — 1 3 3 oldalán) tárgyai közt előfordulnak ezen jegyek (XI. tábla 21-ik ábra.) A 30-ik. Egy törött agyag kerék, melynek jegye Schliem. 2 6 3 1 , 2517, 2536, 39, 252 stb. számú carousselein felismerhető. (XI. tábla 29-ik ábra.) A 31-ik. Egy agyag kerék részlet s vonalozásai láthatók a trójai 3 9 1 , 26, 111 carousseleken. (XI. tábla 30-ik ábra.) Mindket tőnek jegye Kuun gróf szerint, talán a sugárzó napot jelenti. Azonban földünknek dél és éjszaki sarkait is ábrázolhatja. A X. tábla 7—44 számú ábrái. Tordosi edényalyakon mint karczolatok fordulnak elő. Feltűnőbbek ezekből: A 7, 17, 18, 20, 21, 22, 29, 30-ik számü karczolatok. A 9, 10, 16, 19, 24, 26, 27, 31, 32, 33, 41 és 43-ik számú karczolatok felismerhetők a clünai s főként az egyptomi irás jegyei közt is Schliemann: 232, 3233, 1 4 7 , 2946, 4 0 1 , 1 4 1 , 1 1 1 , 452, 131, 3288, 2552, 3 2 1 3 , 555, 430, 3 0 5 0 , 3139, 3 9 1 , 3150 stb. carousseleinek többféle symbolumai közt is. A 12-ik edényaly köralaku karczolata felismerhető a VI. tábla 30-ik edényalyán is. A 13-ik edényaly jegye a mennyei táplálékot adó „szent Soma fát" (élet fát) ábrázolhatja, vagy is jelentheti; mely a VIII. tábla 38-ik ábrájában bemutatott, szintén tordosi edényalyon is előfordul hasonlón Schliem. 3404, 450, 2906, 2 5 3 , 258, 475, 136, 2 5 2 , 2 5 5 stb. carousseleinek jegyei szerint. A 14-ik edényaly törött jegye a három egymás feletti pont je gyét ábrázolhatja, hasonlón a VIII. tábla 37-ik tordosi törött edényaly symboluma szerint, melyeknek telyes rajzai Schliem. 2 6 3 1 , 28, 2 2 8 , 320, 5 4 1 , 2608 stb. carousselein fordulnak elő. A 16-ik edényaly egyik kereszt vonalának hasonlón megsza kasztott alkalmazására találunk Schliem. 3 2 4 1 , 3092 stb. caroussal és tárgyainak jegyei közt. A 20 ik edényaly jegye egy négyszögű törött lábu edényalyán van. A 28-ik számú edény alyon előforduló két symbolum egymás felibe történt alkalmazásáért igen nevezetes lehet, ha Schliem. indologjai szerint az egyik jegy, oltáron égő tűznek lángjait s a felette levő ke reszt alakú karczolat pedig a két egymásra tett fának képletit jelen tené; miután ezen jegyek együttes alkalmazásából meg lenne állapít-
ható, hogy azokat itt is a tűznek symbolumai gyanánt használták, s mint ilyeneket, véshették ezen tordosi edényalyra, egymás jelentőségének csalhatlan bizonyítékául. A 33-ik edényaly jegyeit annak lapjára bélyeggel nyomhatták.
A XI. tábla 15-ik számú ábrája vándorvályai edény töredék külső oldalára vésetett, valamint a X. tábla 9, 10, 2 3 , 24, 25-ik szárau karczolatai is nándorvályai edényalyakon fordulnak elő. A X / . tábla 15 ik számú jegyének keresztezései, a X. tábla 10-ik számú edényaly belső lapjára vannak vésve. A X. tábla 4 ik ábrája egy csillámpalás agyaggal bevont vö rös cserép edény részleten, a napot sugaraival ábrázolhatja dombor alakításban, mely sugárok közei vörösre festettek. Schliem. 452, 450, 2392, 3338 stb carousselein hasonló rajzán láthatni a napnak, mely más jegyekkel vegyesen mint symbolum talán piniádásra is vezethet. Mely leletet a nándori nagy barlang előtt való szikla oldalán találtam; valamint szintén a X. tábla 6-ik ábrájában bemutatott leletet, mely egy 9 centm. magas barna agyag eszköz, a minek alsó lapja 3 centm. széles és 8 centm. hosszú. Ezen lelet simító, vagy festéktörő lehetett; s mint ilyen, talán bizonyíthatja a nándorvályai telepen előforduló s már ismertetett agyag hasábok, vagy lapos rudacskák rendeltetési ezélját, miszerint ezek is intén simításra vagy festék dörzsölésre használtattak. na
S2
Szászváros, martiusban 1880.
Múlt századi Stylionarium lapjairól. Gróf Haller János gubernátor. Báró Bajthay Zsigmond Antal p ü s p ö k . B á r ó Bornemisza Ignácz Thesaurarius. G y a l a k u t i gróf L á z á r J á n o s Statuum praeses. Magyar-Gyerő-Monostori gróf K e m é n y László E x a c t o r a t u s praeses. Gróf Teleky József g u b e r nialis consiliarius. Adlershausen István comes nationis S a x o n i c a és gubernialis consiliarius. Báró Jozsinczy József g u b e r n i a •"s s e c r e t a r i u s , Csik-Somlyói Somlyay Albert gubernialis r e g i s 'rator. Losonczi báró Bánffv F a r k a s P r a e s e s T a b u l a e R e g i a e . " é l ő - m e s t e r : Hídvégi gróf Nemes Á d á m . Gróf Bethlen S á m u e l act. t a b u l a e assessor. Göncz-ruszkai gróf K o m i s Antal s u p r e m u s Provinciális commissarius. Szász-vesszó'di T ű r y László o r s z á g fő P e r c e p t o r a . T e k e r ő - p a t a k i Gáborffy István provinciális e x a c t o r a Jus assessora. Nagy-baczoni Baló József gubernialis secretarius. T e k e r ő - p a t a k i K á l n o k y Mihály országos főposta-mestcr. M a r t i n i e
