TARTALOMJEGYZÉK
2
BEVEZETÔ
38
Ybl Miklós-díj 2002
3
Nikodémus Antal A SZÉCHENYI-TERV IPARI PARK PROGRAMJAINAK REGIONÁLIS TÉRSZERKEZETI HATÁSA
39
A 2002. évi PRO RÉGIÓ DÍJ kitüntetettjei
40
„Az év akadálymentes épülete 2001” építészeti nívódíj pályázat nyertesei VIDÉKFEJLESZTÉS
9
12
Faragó László A TERÜLETI TERVEZÉS ÚJRASZABÁLYOZÁSÁRÓL Ónodi Gábor - Cros Kárpáti Zsuzsa A KERTSÉGEK ÉS A KERTKULTÚRA EREDETE, ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON II.
18
Gáspár Anna A LAKÁSÉPÍTÉS TRENDJEI ÉS VÁRHATÓ ALAKULÁSA EURÓPÁBAN
32
Ferencsik István TÉRINFORMATIKAI TÁMOGATÁS AZ ÁRVÍZ SÚJTOTTA BEREGI TÉRSÉG ÚJJÁÉPÍTHETÔ TERÜLETEINEK KIJELÖLÉSÉBEN
35
41
Kistérségek együttmûködése a falusi turizmus fejlesztése érdekében (Összeállította a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara)
43
„Nyitott falvak, porták, gazdaságok, mûhelyek – vidékfejlesztési modellek 2002” Országos tapasztalatcsere-program (tavasz, nyár) (Összeállította: Merkel Krisztina)
51
Tájékoztató a vidékfejlesztési céltámogatás 2001–2002. évi pályázatos támogatási rendszerérôl
53
HÍREK
Huszár Richárd SZÉKELYFÖLDI BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK - REGIONÁLIS BEFEKTETÉSI KONFERENCIA
A folyóirat támogatói: Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, mint a KTM jogutódja, Budapest Fôváros Fôpolgármesteri Hivatal, Magyar Urbanisztikai Társaság, BME Urbanisztikai Intézete, Központi Statisztikai Hivatal, Belügyminisztérium ■ Fôszerkesztô: Hörcher Ferencné ■ A szerkesztôbizottság tagjai: dr. Szaló Péter (a szerkesztôbizottság elnöke), Balogh Ottó, Balsay István, dr. Dorgai László, dr. Faragó László, dr. Jámbor Imre, dr. Kovács Tibor, dr. Meggyesi Tamás, Miklóssy Endre, Paksy Gábor, Schneller István, dr. Szabó Lajos, dr. Szegvári Péter, Szendrôné dr. Font Erzsébet, dr. Trócsányi László, Vajdovichné dr. Visy Erzsébet ■ A kiadó vezetôje: Szikla Gyula ■ Fotók: Dékány Tibor ■ Olvasószerkesztô: Körösmezey Lászlóné ■ Tervezôszerkesztô: Pintér József ■ Felelôs kiadó: VÁTI Kht., vezérigazgató: Paksy Gábor ■ A szerkesztôség és a kiadó címe: 1016 Budapest, Gellérthegy utca 30–32. Telefon: 356-9122, 375-5691 ■ Fax: 356-8003 ■ Nyomdai elôkészítés: Pala 11, TIMP Kft. ■ Nyomás: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. ■ ISSN: 1218-2613 A folyóirat évente tízszer jelenik meg, elôfizethetô a szerkesztôségben és a kiadóban.
TISZTELT OLVASÓINK!
Idei harmadik számunkat olyan írással kezdjük, amely vitaindító is lehet egyben. Szûkebb szakterületünk egyes képviselôi részérôl ugyanis felmerülhet és fel is merül az a kérdés, hogy vajon a Széchenyi-terv – amely rövid idô alatt máris bizonyította rendkívül dinamikus voltát – mennyire képviseli a szakmánk által elvárt területiséget. Más szóval, hogy érvényesülnek-e benne kellô súllyal a területfejlesztési politika súlyponti célkitûzései? Nikodémus Antal írása az adott – a makroszintû gazdaságfejlesztés egyik jelentôs eszközéül szolgáló – Ipari Park Program térszerkezet-formáló hatását mutatja be, korrektül elismervén, hogy bár nem közvetlenül célzottan, de közvetett módon mégis a területi kiegyenlítôdés elômozdítása is a program megvalósulásának egyik jelentôs hozadéka lesz. A területi tervezés újraszabályozásának szükségességérôl szólva Faragó László alternatívákban gondolkodik ugyan, mégis világossá teszi, mi az ô állásfoglalása. Ez a témakör is felébresztheti a szakmában dolgozók érdeklôdését és más nézetek felszínre hozását is elôsegítheti. A kertségek és a kertkultúra alapos vizsgálatokra épülô témája ugyancsak aktuális kérdés, bár viszonylag keveset beszélünk róla a szakmában. Az Ónodi Gábor és Cros Kárpáti Zsuzsa szerzôpáros felé felvetném a kárpótlási árveréseken szerzett osztatlan tulajdonú kisméretû földrészletek jövôbeni sorsának meglehetôsen égetôvé vált kérdéskörét. Különösen a fôvárosi agglomeráció gyûrûjében vált ez a kérdés feszítôvé, szükséges lenne ezzel is behatóbban foglalkozni. Gáspár Anna írása az európai lakáspiacba nyújt betekintést, amely igen sok hasznos tapasztalatot szed csokorba 19 európai ország gyakorlatából. Különösen a dán tapasztalat lehet tanulságos számunkra hosszabb távú lakáspolitikánk szempontjából, mert itt láthatjuk visszaköszönni azt a fontos szempontot, hogy a lakáspiac szabályozásában, a lakáspolitikában is célszerû lenne a terület- és településfejlesztési érdekeket az eddigieknél fokozottabban figyelembe venni. A térinformatikáról szóló írásában Ferencsik István a sokak számára inkább elméletinek tetszô korszerû módszer gyakorlati hasznát, Huszár Richárd regionális befektetési konferencia beszámolója pedig a határon átnyúló együttmûködés új formáját mutatja be. Mindkettô számos – a jövôben fokozottabban alkalmazható – módszerekkel ismerteti meg az olvasót. Ernst Gabriella megrendítô megfogalmazásban állít emléket a 2001. szeptemberi tragédiának, amely egyben az emberi alkotások sebezhetôségének szimbóluma. Jól érzékelteti, hogy egy-egy városépítészeti remekmû hosszú történelmi folyamatok eredôjeként jön létre és a történelem más buktatóihoz hasonlóan magában hordja a pusztulás csíráit is. Vidékfejlesztési rovatunkban tisztelt Olvasóink széles palettáról válogathatnak a Nyitott falvak, porták, gazdaságok, mûhelyek – vidékfejlesztési modellek 2001-ben címû kezdeményezés keretében tervezett programokból, megfelelô idôben gondoskodhatnak a tetszésüket elnyert, illetve érdeklôdésüknek megfelelô programokban való részvételükrôl.
A fôszerkesztô 2
2002/2 FALU VÁROS RÉGIÓ
NIKODÉMUS ANTAL fôosztályvezetô, Gazdasági Minisztérium Regionális Információs Fôosztály
A SZÉCHENYI-TERV IPARI PARK PROGRAMJAINAK REGIONÁLIS TÉRSZERKEZETI HATÁSA Az ezredfordulóra a hazai gazdaság összteljesítménye elérte az 1989. évi szintet, ugyanakkor mélyreható szerkezeti átrendezôdés ment végbe az idôszak alatt, amely vitathatatlanul az ország regionális egyenlôtlenségeinek a növekedésével járt. A Széchenyi-terv stratégiai célkitûzése a magyar gazdaság területi szerkezetét jellemzô sajátos dualitás oldása, mindenekelôtt azért, hogy a látványosan megindult, innováció vezérelte gazdaságfejlôdés területileg is elmélyüljön és kiszélesedjen. A programok ugyan nem közvetlenül területfejlesztési indíttatásúak, gazdaságfejlesztési filozófiájuk és regionális gazdaságfejlesztô hatásuk mégis jelentôsen hozzájárul az ország térszerkezetének kiegyensúlyozottabbá tételéhez, az elmaradottabb térségek felzárkóztatásához. A regionális gazdaságépítés innovációs modelljei Az ipari parkok innovációs programja
A regionális gazdaságépítés (REGÉP) már indulásakor kiemelt figyelmet fordított a regionális innovációs rendszer megerôsítésére, intézményi és szolgáltatási színvonalának, kapacitásának emelésére. A program innovációs modelljének intézményi bázisát az ország területét lényegében egyenletesen behálózó ipari parkok alkotják (1. ábra). A támogatások a Széchenyi-terv céljaihoz igazodva mindenekelôtt a gazdasági növekedés és az innováció területi bázisának kiszélesítését és elmélyítését szolgálják. Ehhez szükséges, hogy a fejlôdés különbözô induló, felfutó és érett szakaszában lévô koncentrált telepszerû ipari bázisok a továbblépésükhöz szükséges fejlesztéseket – a támogatott projekttípusokkal és méretekkel – a meghirdetett pályázati feltételek szerint megvalósíthassák. Az ipari parkok bôvülése és minôségi ugrása a gazdaságfejlesztés tartósan sikeres modelljét valósítja meg. Az eddigi fejlôdés hajtóerejét a külsô tôkebevonásra épülô modell adta. Ez esetben az ipari park projekt egyet jelentett a komplex infrastruktúra teljes körû kiépítésével, amely a többségében zöldmezôs beruházások formájában megvalósított fejlett ipari bázisok ingatlanhasznosítását szolgálta. Az ipari park program kezdettôl támogatja a komplex infrastruktúra kiépítését. Ez a projekttípus (RE-4) lényegében változatlan tartalommal – alapozó FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/2
volumenhordozó pályázatként – beépült a REGÉP pályázati rendszerébe. Jóllehet a támogatási jogcímei között szerepel a rekonstrukciós ipari parkok fejlesztése, a parkok számára mindeddig nehezen járható útnak bizonyult a volt szocialista nagyipar romjain korszerû telephelyi bázis kialakítása. Hagyományos támogatási célterületnek számít a logisztika is. A logisztikai központok és szolgáltatások (RE-6) fejlesztése megerôsíti a külföldi beruházásokat és a hazai kis- és középvállalkozásokat integráló regionális vállalkozói hálózatokat. Alapvetôen új fejlesztési irányt jelentenek a regionális innovációs intézményrendszert erôsítô pályázati támogatások. A technológia-intenzív inkubátorházak, innovációs központok, technológiai transzferintézmények létrejöttét és szolgáltatásaik fejlesztését (RE-8), valamint a regionális klaszter-képzôdést (RE-1) külön pályázatokkal segítette a Széchenyi-terv regionális programja. Ennek eredményeként az ipari parkok rövid idô alatt a külsô tôkebevonásra és az innovációra egyaránt épülô sikeres gazdaságfejlesztési modell meghatározó intézményi bázisai lehetnek. Fejlesztési irányok és programok Az ipari parkok komplex infrastruktúra-fejlesztésére, a logisztikai központok és szolgáltatások támogatására irányuló pályázatok a rendszer hagyományos tartópilléreinek számítanak. Mindkét téma szerepelt a Gazdaságfejlesztési Célelôirányzat (GFC) támogatási jogcímei között még a Széchenyi-terv indítása elôtt. Ez az egymással is összefüggô két program a nagy befektetések ösztönzését, a külföldi tôke letelepítésének infrastrukturális biztosítását szolgálta, ugyanakkor a logisztikai projektek önállósulása mögött egyre inkább a kis- és középvállalkozások (KKV-k) beszállítói pozíciójának javítására, regionális piaci hálózati integrációjának az erôsítésére irányuló szándék húzódott meg. Az ipari parkok eddigi fejlôdését döntôen a nagy tôkeigényû külföldi exportorientált feldolgozóipari beruházások eredményezték. A globális piacokon versengô, technológiájukban világszínvonalú, ám sok esetben rutinjellegû összeszerelô tevékenységre alapozott nagy projektek a két fejlett dunántúli régióban zöldmezôs befektetések formájában valósultak meg. Ezek az úgynevezett elsô generációs ipari parkok nemzetgazdasági léptékben is jelentôs termelést, beruházást és – döntôen vámszabad területi – exportot teljesítenek a legfejlettebb feldolgozóipari szakágazatokban a transznacionális hátterû vállalkozói és termékpályák mentén (2. ábra). 1 3
1. ábra
Ez az ipari parkokban koncentrálódó termelési bázis önmagában is meghatározó, szerkezetátalakító tényezôje a két fejlett dunántúli régió gazdaságának. A regionális versenyképesség dinamikus tényezôjét mindkét régióban az elsô generációs ipari parki fejlôdési folyamat adja. Jórészt ennek köszönhetôen a nyugat- és közép-dunántúli régió gazdasági fejlôdése az 1990-es évek második felétôl érzékelhetôen kimozdult az erôforrás- és tényezôvezérelt szerkezeti fejlettségi szakaszból a beruházásvezérelt fázis felé. A feldolgozóipari beruházások mind több ágazatban, mind összetettebb – beszállítói hálózat és méret szerint jellegzetes – területi koncentrációs folyamatot táplálnak, fejlett iparitelephely-igényt támasztva a kiváló infrastruktúrával rendelkezô, kedvezô földrajzi adottságú növekedési pólusokban, globális hálózatokhoz kapcsolódó fejlôdési tengelyek mentén. A továbblépés egyik nagy kérdése, hogy rendelkezésre áll-e annyi infrastrukturálisan feltárt zöldterület és szakképzett munkaerô, mint amennyi a folyamat további extenzív bôvüléséhez szükséges. Az érem másik oldalára nézve, az ipari parkokat éppen a folyamatos továbbépítkezés, a minôségi továbblépést jelentô szolgáltatások térnyerése, a technológiai és innovációs intézmények befogadása, az inkubációs folyamat generálása teszi sikeres gazdasági modellé. Ehhez azonban már intenzívebb fejlôdés, az úgynevezett második generációs iparipark-képzôdési folyamat a kívánatos. A fejlett feldolgozóipari struktúrák vállalkozói rendszerei egyre kifinomultabb minôségi szolgáltatásokat igényelnek, amelyek különös módon ötvözik a támogatási programok beruházásokra és ezzel összhangban az üzleti innovációs szolgáltatásokra, az innovációs menedzsment fenntartására irányuló projektelemeket. Sajátos harmadik útnak tekinthetô az ipari ingatlanfejlesztés és területhasználat úgynevezett barnamezôs módja. Jólle4
het, ez a téma a rekonstrukciós ipari területek komplex infrastruktúrájának kiépítése címen szerves része, támogatási jogcíme az ipari parkok infrastruktúra-fejlesztési programjának, mégsem sikerült e téren látványos érdemi elmozdulást elérni. Igaz, néhány ilyen irányú projekt már megjelent a Széchenyi-terv horizontján, s ez kiinduló alapot ad egy távlatos, sokszereplôs program életre keltésének. Csak a nemzetközileg is versenyképes, kellô erôforrásra és koordinált intézményi kapacitásra támaszkodó, európai uniós léptékû program vállalhatja fel a siker reményében a „rozsdaövezetek” felszámolásának problémáját. A Széchenyi-terv vállalkozói infrastruktúra-fejlesztési programja csak átgondolt tulajdoni rendezést követôen és a környezetvédelmi szempontok érvényesítésével, az önkormányzati és a térségi területrendezéssel összhangban terjeszthetô ki a volt szocialista ipari bázisok romjaira vagy a hatalmas MÁVterületekre. Mindazonáltal ez az ipari ingatlanrendszer a területi értéknövekedés bázisa, s egyszersmind az extenzív iparipark-fejlôdés egyetlen igazi tartaléka. A logisztikai programok felfutása idôben is késleltetetten, az 1990-es évek legvégén kezdôdött. Ez már némileg más befektetôi motiváció és más, az ipari beruházási fázist követô lépcsôfok, amelynek lényeges térszerkezeti, közlekedési, földrajzi és funkcionális térgazdasági meghatározottsága van. Kezdetben még viszonylag kis projektméretek a jellemzôk, ugyanakkor megfigyelhetô, hogy gomba módra szaporodtak az itt megtelepedett nagy transznacionális leányvállalatok saját logisztikai bázisai, elmélyítve a magyar gazdaságba való beágyazottságot, egyszersmind megalkotva a fôvárosi agglomeráció körüli logisztikai gyûrût. A nagyarányú logisztikai befektetések a központi régió versenyképességének fontos tényezôi. Jól jellemzi ezt az is, hogy a 2001ben ipari park címet elnyert 13 objektum közül 6 lényegében lo2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
2. ábra
gisztikai profilú és a fôvárosi agglomerációban helyezkedik el. Domináns regionális vállalkozásgeneráló erô napjainkban a logisztika, kihasználva azt, hogy a fôváros európai regionális szinten stratégiai fontosságú befektetôi szerepkört tölt be. Ez is arra utal, hogy Budapest és a központi régió – összevetve a két iparilag fejlett, klasszikus zöldmezôs beruházási húzóerôre támaszkodó dunántúli régióval – már az innováció vezérelte regionális versenyképességi szakaszban van. Alátámasztják ezt azok a multinacionális vállalatokat érintô felmérések is, amelyek kiemelik Budapest regionális pénzügyi és üzleti központi szerepét a kelet- és közép-európai régióban. A nagy nemzetközi cégek ugyanis többnyire a kutatási és fejlesztési, vállalati információs, számviteli, marketing-, logisztikai és elosztási tevékenységeket irányítják, illetve a jövôben irányíthatják Budapestrôl. Felismerve a kedvezô geostratégiai adottságot és üzleti lehetôséget, a Széchenyi-terv tízéves befektetés-ösztönzési stratégiájának is kulcseleme a globális gazdasági térrel érintkezô ország megerôsítése az európai regionális vállalati központtá válás folyamatában. Fontos regionális fordítókorong-szerepet töltenek be a fôváros gyûrûjében a logisztikai bázisok, mert szolgáltatásaik révén folyamatos termelési és innovációs impulzusok jutnak el a klaszteresedô gazdaság iparági vérköreibe, a különbözô fejlettségi, versenyképességi szinten lévô kis- és nagytérségek vállalkozási hálózatába. A logisztikai fejlesztések stratégiai szerepet töltenek be a hazai vállalkozói rendszer szektorális és regionális dualitásának oldásában, egyrészt azzal, hogy a további külföldi tôkebefektetések másodlagos vonulatát jelentô középvállalkozások megtelepedését segítik, másrészt a feltörekvô nemzeti „lokomotívok” projektjeit integrálják, fôként a nagy hálózatos, értékesítési láncok mentén. Ezzel a kirobbanó piaci erôvel nemigen tarthat lépést a pályázati támogatás. Nem is volFALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
na célszerû az állami szerepvállalás túlhangsúlyozása, amint azt az 1990-es évek központi ágazati fejlesztési koncepciójának részleges és elnyújtott megvalósulása is mutatja. A pályázati rendszerben azonban úgy tûnik, a hálózatgeneráló hatás növelésére és a hazai vállalkozói kapcsolatrendszer átrendezôdésének elôsegítésére érdemes a hangsúlyt helyezni. A regionális klaszterek (RE-1) létrehozását, valamint a technológiai inkubátorházak, innovációs központok és szolgáltatások (RE-8) fejlesztését segítô pályázatokkal a Regionális gazdaságépítési program a hazai inkubációs folyamat támogatáspolitikai bázisa lett. A program pályázati rendszere ugyanis az inkubációs tevékenység lényegében teljes keresztmetszetét leképezi, igaz, kezdetben még több szálon és szorosan kötôdve a kiinduló iparipark-fejlesztési programhoz. Jól mutatja ezt, hogy az inkubátorház-projektekre – a kiírás értelmében – csak a címmel rendelkezô ipari parkok pályázhattak, vagy olyan bázisok, amelyek több más ipari parkkal hálózatos együttmûködést tartanak fenn. Az eredeti elképzelés a Phare-forrásból hagyományosan támogatott inkubátorház-fejlesztésre támaszkodott, s ezeknek próbált az ipari parkok irányában egy továbblépési utat ajánlani. Ugyanakkor, év közben a gyakorlati tapasztalatok mindinkább arra ösztönözték a pályázat kiíróit, hogy lazítsanak a túlságosan merev, az ipari parkokhoz rendelt egyoldalú szabályokon. Bebizonyosodott, hogy életszerûtlen a Phare-programmal közvetlenül és egyirányúan összekötni a hazai regionális gazdaságfejlesztés inkubációs stratégiáját és programját. Elôrelépés, hogy a Phare 2002–2003-as területfejlesztési programjának elôkészítése a Széchenyi-terv regionális gazdaságépítési programjával, pályázati rendszerével összehangoltabban folyik. Jelenleg több mint 30 inkubátorház mûködik az országban, s bennük 600-nál több vállalkozás tevékenykedik. Az inkubá5
3. ábra Ipari parkoknak nyújtott vissza nem térítendô támogatás, 1997–2001*
torházak többsége a hagyományosnak tekinthetô szolgáltatásokat nyújtja a betelepülô vállalkozásoknak (irodák, mûhelyek bérbeadása, tanácsadás, irodai szolgáltatások stb.). Klasszikus értelemben vett inkubációs tevékenységet (innovatív üzleti környezet biztosításával a kezdô mikro- és kisvállalkozások vagy új fejlôdési szakaszba lépô vállalkozások saját lábra állítása, illetve átsegítése) csak elenyészôen kevés inkubátorház folytat. Egyrészt, mert – amint azt a különbözô felmérések is mutatják – egyelôre a szolgáltatásokkal megcélzott kis- és középvállalkozói kör részérôl nem artikulálódnak kellôképpen az effajta igények, másrészt az inkubációs intézmények is fôként a fenntartásukat stabilizáló üzleti bevételeik növelésében, gyakorlatilag a bérbeadásban érdekeltek. Mindez aláhúzza a hazai és az EU-forrású támogatási programok, pályázatok fontosságát, mert kiutat jelent e dilemmából. Ugyanakkor igen nehéz elfogadható output- és teljesítménymérô szabályrendszert érvényesíteni az inkubációs folyamat állami támogatására, tartósan kívánatos forrásösszetételére a közpénzek hatékony felhasználására vonatkozóan. Mindazonáltal az inkubációs projektek komoly lendületet vettek már közvetlen a pályázat meghirdetését követôen. Figyelemreméltó érdeklôdés mutatkozott a felzárkózó, elsôsorban alföldi régiókban, az olyan területeken, ahol az ipari parkok egyelôre még nem játszanak meghatározó szerepet a gazdasági növekedésben. Itt a telepszerû ipar- és szolgáltatásfejlesztés mellett különösen nagy szerepe van az egyedi létesítmények hálózatában sûrûsödô, endogén helyi energiákra, a kis- és középvállalkozások fejlôdésére alapozott inkubációs te6
vékenységnek. Az inkubátorházak egy-egy kistérség vállalkozásfejlôdésében kulcsintézmények lehetnek, a sokoldalú katalizátor szerepét tölthetik be a vállalkozáserôsítô programnak regionális vagy akár határ menti kiterjesztésében. Ezek az ígéretes projektek – az amerikai terminológiát követve – térségfejlesztô inkubátoroknak tekinthetôk, megkülönböztetve a vegyes célú és a technológiai inkubátorok kategóriájától. Az élénk önkormányzati és területfejlesztési intézményi igényekhez igazodóan a pályázati feltételek rugalmasabbak lettek, lehetôvé téve, hogy a pályázóknak csak az ipari parkokkal való hálózatos együttmûködést kelljen igazolniuk. A klaszterek egészen új inkubációs intézményként jelentek meg a hazai regionális intézményfejlesztési palettán. Már csak fogalmi meghatározottságuknál fogva sem illeszthetôk be az ipari parkok Prokrusztész-ágyába. Ugyanakkor a program igen fontos, azonnal megmutatkozó gyümölcse a menedzsmentszervezôdés új modelljének meghonosítása. A klaszter-menedzsmentkultúra elterjedése jótékony hatással van az ipari parkok és más térségfejlesztô intézmények szervezeti és mûködési hatékonyságára, szakmai, tevékenységi karakterének, arculatának markáns megjelenítésére. Szerencsés esetben az ipari park magába is integrálhat ilyen menedzsmentfunkciót. Figyelmet érdemel, hogy egyes fejlett ipari ágazatokban már nálunk is elindult a gazdaság klaszteresedése; az értéklánc mentén megszervezôdô szakmák, regionálisan együttmûködô vertikumok, ágazati specializációk térbeli sûrûsödése figyelhetô meg egyegy stratégiai termelési vagy éppen szolgáltatási szakágban. Az innovációvezérelt gazdaságfejlesztési modell kiteljesí2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
4. ábra A Széchenyi-terv inkubációs jellegû pályázatai, 2002
téséhez széles vállalkozói infrastruktúra-fejlesztést célzó, regionális kerettámogatási programra van szükség, amely kiemelt figyelmet fordít a regionális innovációs hálózatok (klaszterek) és a vállalkozások inkubációs rendszereinek fejlesztésére. A klaszteresedô gazdaság ugyanakkor mélyreható szervezeti innovációs folyamatot is hordoz, amely a Széchenyi-terv egyik, most körvonalazódó, távlatos intézményfejlesztési koncepciójában, a köz- és a magánszféra együttmûködésének fejlesztésében sokoldalúan kiaknázható.3 A legelterjedtebb klasztermenedzsment-együttmûködések és -szolgáltatások területén (kutatás, technológia és termék, szolgáltatásfejlesztés, marketing, képzés, pénzügyi szolgáltatások stb.) olyan együttmûködési modellek, vállalkozói stratégiai szövetségek jöhetnek létre, amelyek mind rugalmasabb támogatási konstrukciók és partneri társfinanszírozási rendszerek, intézmények kialakítását segítik elô. Egy, a Széchenyi Pluszhoz kapcsolódó példát véve: a kormány gazdaságélénkítô intézkedéseiben – a KKV-szektor hitelhez jutását elôsegítendô – kiemelt szerepet kapnak az állami garanciarendszerek. A hitelképesség javításának hatékony eszköze a KKV-k helyi hálózataihoz kapcsolódó hitelgarancia-szövetkezetek létrejötte. E szövetkezetek fejlesztését jól össze lehet kapcsolni a klaszter kiépülésével, amely ígéretes lépése lehet a KKV-szektor térbeli és piaci beszállítói hálózatosodásának. Áttörés az iparipark-fejlesztésben A Széchenyi-terv 2001. január 15-én meghirdetett elsô nagy pályázati hulláma a regionális gazdaságfejlesztési pályázati rendszert már e felismerés jegyében indította el. Azóta alig egy év telt el, de annyit máris mondhatunk, hogy a 2001. év az iparipark-fejlesztési program szempontjából mindenképpen az áttörés éve volt. Egy év alatt 46 projekt részesült mintegy 1,8 milliárd forintos támogatásban, amely további nyertesekkel kiegészülve megközelíti a 2,0 milliárd forintot. A támogatás ötszörös tôkemobilizálást mutat, mintegy 8,5 milliárd forint beFALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
ruházást valósítva meg, 5500 új munkahely megteremtését teszi lehetôvé (3. ábra). Ipari parkoknak nyújtott vissza nem térítendô támogatás, 1997–2001* *Programok - Tények - Eredmények, 2001. január 15. 2001-ben a Gazdasági Minisztérium (GM) a Széchenyi-terv részeként tízéves ipari park fejlesztési programot dolgozott ki, amelyet a kormány jóváhagyólag tudomásul vett. – A program a 2001. évi támogatásokat kétszeresére emeli, éves szinten mintegy 2,5–3 milliárd forint állami társfinanszírozással számol. Az EU-csatlakozás után várhatóan a nemzeti források kiegészülhetnek évi 7–8 milliárd forint nagyságú uniós támogatással. – Kiemelt cél, hogy a fejlesztési program keretében közel 250 ipari park és innovációs központ minôségi fejlesztése valósuljon meg. – Az évtized végére 20–30 országos jelentôségû, nemzetközi kooperációra is alkalmas, modern technikát alkalmazó, magas szintû K+F-tevékenységet folytató, színvonalas innovációs szolgáltatást nyújtó, – 80–100 regionális jelentôségû, az EU Strukturális Alapjaiból is támogatott gazdaságfejlesztési és innovációs programok végrehajtására alkalmas, minôségi innovációs szolgáltatásokkal rendelkezô, valamint további 100–120 helyi jelentôségû, a helyi kis- és középvállalkozások számára modern telephelyi környezetet és szolgáltatásokat biztosító ipari és innovációs park kialakítására nyílik lehetôség. – A tízéves fejlesztési program a már létezô elsô generációs ipari parkokban olyan minôségi fejlesztés megvalósítását célozza, amelynek révén a letelepülô vállalkozások növekedésével, számuk gyarapodásával a parkok koncentrált ipari bázisokká válhatnak. A program felhajtóereje ugyanakkor egy második generációs fejlôdést indukál. E fejlôdés révén az innováció-orientált ipari parkok, K+F- és innovációs intézmények, technológiai transzferközpontok, inkubátorházak térségi klaszterei jönnek létre. A térségi hálózatokban mûködô in7
tézmények kedvezô innovatív környezetet biztosítanak a versenyképes kutatás-fejlesztési tézisek és a modern iparágak megtelepedéséhez, ugyanakkor az inkubációs folyamat térségi vállalkozói szervezôhatása nagyfokú regionális szerkezeti átrendezôdéshez vezet. – A tízéves iparipark-fejlesztési program ugyan nem hozott koncepcionális áttörést, de a REGÉP keretein belül súlypontváltást eredményezett a vállalkozói inkubációs folyamat erôsítésével és határozott nyitásával a K+F-szféra felé. Lényeges, hogy a program számokkal is alátámasztott célokat hirdetett meg a következô évtizedre. A regionális gazdaságépítô program 2002. évi pályázati rendszere A Széchenyi-terv – GM-forrásokból támogatott – 2002. évi pályázatai már 2001. november 14-én megjelentek. A REGÉP új pályázatai a változás és a folyamatosság jegyében megerôsítették az induláskor meghirdetett alapvonásokat. Kiteljesedett a regionális versenyképesség javítását célzó üzleti és vállalkozói infrastruktúra-fejlesztés keretprogramja és pályázati rendszere. Az ipari parkok bázisára épített innováció-orientált regionális gazdaságfejlesztés mellett másik intézményi tartópillérként a pályázati rendszerbe integrálódtak a vállalkozások nem telepszerû koncentrált telephelyrendszereinek támogatási elemei. A vállalkozói házak, inkubátorházak, innovációs központok kialakítására és szolgáltatásainak fejlesztésére (RE-10) újonnan kiírt pályázat sajátosan fogja össze az úgynevezett vegyes inkubátorfunkció piacközelibb és nonprofit formáit a vállalkozói házak és az inkubátorházak megkülönböztetésével. Az RE-10 ugyanakkor kiemelten támogatja az innovációs központok projektjét, amely párhuzamosan, tükörtematikaként az RE-4/F-ben, az egyetemi ipari parkok jogcímében is megjelenik. Ezzel mintegy megfordult a korábban követett innovációs politika, amennyiben a nyitás és a kezdeményezés lehetôsége elsôsorban a kutató-fejlesztô intézmények, egyetemek térfelére helyezôdött át (4. ábra). A támogatás keretintézkedéseiben továbbra is fontos helyet foglalnak el a telepszerû, nagyobb területigényû ipari parkok, ugyanakkor az új elemként szerepelô inkubációs intézmények a vállalkozói területhasználat koncentráltabb létesítményi formáinak fejlesztését mozdítják elô, a telephelyrendszer mobilitását is segítve. Mindkét pályán viszonylag széles és önálló fejlesztési irányok bontakoznak ki. Ezek közül külön is értékelhetôek az innovációs, a K+F- és a vállalkozói inkubációt megtestesítô projekttípusok, akár a beruházási, akár a puhább szolgáltatási, humán elemeikrôl van szó. Ez utóbbi körbe tartozó jellegzetes, nonprofit mûködést célzó tételek egyaránt ráépülhetnek az alapvetôen ingatlanfejlesztést szolgáló, hosszabb megtérülésû, ám profitorientált infrastrukturális beruházásokra, és a közösségi hasznosítású inkubációs projektekre is. A regionális versenyképesség elômozdítása szempontjából ugyanakkor kiemelt stratégiai cél, hogy a támogatási keretintézkedések az újonnan kiírt pályázatok révén erôsítsék az ipari parkok, a regionális gazdaságfejlesztô intézmények humán erôforrásait, munkaszervezeteit. Támogatást kapnak a fejlett szolgáltatások (például informatika megerôsítésére, a képzésre irányuló 8
támogatási elemek), hogy a küszöbön álló EU-csatlakozás idejére nagyszámú élet- és versenyképes projektgeneráló kapacitás álljon rendelkezésre az uniós gazdaságfejlesztési és innovációs programok régiós levezénylésére. A vállalkozói-üzleti infrastruktúra magját képezô inkubációs létesítmények és szolgáltatások kiterjesztéseként a regionális versenyképességet javító, logisztikai feltételek biztosítása (a regionális repülôterek fejlesztése), valamint a humán erôforrás szûk keresztmetszeteinek az oldása (gazdasági célú felsô szintû képzés) is megjelenik a programban. Nem elhanyagolható változást jelent, hogy a 2002. évi megnövekedett REGÉP támogatási keret (mintegy 4 milliárd forint) a 2001. évinél jóval nagyobb projektméretekben, támogatási mértékekben és összegben allokálható. Újdonság az is, hogy a kerettámogatások projektre szabottan kombinálhatók, mini keretprogramokra bonthatók, amennyiben a pályázók a maximált támogatáshatáron belül igényeikhez mérten választanak a beruházási és a szolgáltatási részprojektek közül. Mindez tovább erôsíti a közvetlen, vissza nem térítendô támogatási forma (grant) szerepét a vállalkozói infrastruktúrafejlesztés nagy, regionális keretintézkedéseiben. Elvi jelentôségû támogatáspolitikai kérdés azonban, hogy a Széchenyi-terv elsô éveiben a nagy vállalkozáserôsítô és regionális gazdaságfejlesztési programok fejezeti finanszírozása milyen arányt kövessen a közvetlen pályázati támogatások és a közvetett, intézményi tôketranszferek viszonyát tekintve. Úgy tûnik, különösen egyes igen népszerû pályázatok esetében, hogy az egyedi projektek közvetlen támogatása most még talán hatékonyabb és olcsóbb. Ugyanakkor a különbözô állami hátterû, és a vállalkozóknak tôkejuttatást, kedvezményes hiteleket nyújtó, vagy egyéb garanciaintézményekben rejlô forrásszervezô erôk jobban érvényesülnek egy masszív és kiszámítható pályázati rendszer talaján. Égetôen szükséges viszont az átgondolt, koncepciózus intézményépítés, különösen a tôkejuttató intézmények hiánya nyomasztó az induló technológiai vállalkozások támogatásában. Jegyzetek 1. A 10 éves program mellékletében közzétett elemzô mû. 2. A regionális klaszterek létrehozása (SZT-RE-1), Kiemelkedô magyar termékek (hungarikumok) fejlesztése és piacra jutásuk segítése (SZT-RE-2), Kistérségi mintaprogramok megvalósítása (SZT-RE-3), Az innováció-orientált ipari parkok beruházásainak, és szolgáltatásuk fejlesztése (SZT-RE-4), Az „Ipari Park” cím és az „Integrátor Ipari Park” cím elnyerése (SZT-RE-5), A logisztikai centrumok kialakítása és a logisztikai, szolgáltatások fejlesztése (SZT-RE-6), Térségi elektronikus piacok fejlesztése (SZT-RE-7), Technológiai inkubátorházak, innovációs központok és innovációs transzferközpontok kialakítása és szolgáltatásaik fejlesztése (SZT-RE-8). 3. Virtuális inkubátorházak, mint a gazdaság új fejlesztési alapintézményei. A Gazdasági Minisztérium megbízásából készített tanulmány: Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ, Budapest 2001., valamint Kis- és középvállalkozások inkubációjának új lehetôségei a hálózatfejlesztési regionális gazdaságépítési programokban, a GM megbízásából a Hitessy és Bartucz Üzleti Tanácsadó Kft. által készített tanulmány, Budapest, 2001. június. 2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
FARAGÓ LÁSZLÓ tudományos osztályvezetô, MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézet
A TERÜLETI TERVEZÉS ÚJRASZABÁLYOZÁSÁRÓL A területfejlesztésrôl és -rendezésrôl szóló 1996. évi XXI. törvény az 1999-es módosítás ellenére alapvetô átdolgozásra szorul, sôt, a (területi) tervezés teljesen új szabályozást igényel. Sajnos e kérdésrôl mégsem folyik széles körû szakmai vita. A szûkre szabott terjedelmi lehetôségek miatt argumentáció nélkül, tézisszerûen adom közre ezzel kapcsolatos véleményemet. Az újraszabályozás szükségességének néhány indoka: • A területfejlesztési törvény megalkotásánál a tervezés szabályozása a szükségesnél kisebb figyelmet kapott, így ez a jelenlegi törvényi szabályozás leggyengébb láncszeme. • A jelenlegi törvény – érthetô okokból – túlzottan intézmény-centrikus, a tervezésnek sokkal inkább eljárás-orientált szabályozás felelne meg. • Az 1996. évi szabályozás „elmaszatolta” az egyes tervek közötti kapcsolatokat, így például az Alkotmánybíróság mondta ki explicit módon, hogy tervhierarchia van Magyarországon. • A törvény önálló párhuzamos tevékenységként tárgyalja a fejlesztési és rendezési tervezést, és nem megfelelôen szabályozza a kettô kapcsolatát. • Megyei szinten két intézmény között osztja meg a tervezôi jogosultságot. A tervezés oldaláról kívánatosabb lenne, ha egy intézmény felelne a koncepcionálásért és a rendezési tervezésért. • Alapprobléma, hogy nincs szabályozott funkciómegosztás a különbözô területi szintek között, így a tervek nem is épülhetnek egymásra. (A „minden szinten szinte minden” megközelítés téves doktrína.) Mást kellene, hogy jelentsen a vertikális kapcsolat a fejlesztési és a rendezési tervezésben. • Szabályozatlan és ad hoc jellegû a területi tervek, a funkcionális és az ágazati tervek kapcsolódása. • A fejlesztési tervek határozati formában való elfogadása formális, még az elfogadója és annak végrehajtó apparátusa sem veszi komolyan azokat a megvalósítás során. • A területi tervezésért felelôs minisztérium nem tudta betölteni a tárcák közötti koordinációs funkciókat. A rossz szabályozás, a bizonytalan intézményrendszer és finanszírozás nehezíti a gyakorlati tervezômunkát: – Az elkészült tervek tartalma és szakmai hitelessége igen eltérô. – A regionális és megyei területfejlesztési koncepciók és programok alig építettek primer területspecifikus inforFALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
mációkra, az így született tervdokumentumok nagyon általánosak és a finanszírozás oldaláról megalapozatlanok. – Tisztázatlan és állandóan változó tervezési hatáskörök miatt nem tudott kialakulni egy megfelelô partneri rendszer. – Nincs horizontális együttmûködés a különbözô területi egységek között. A tervezés újraszabályozásának szempontjai Sajátos ellentmondást is fel kell oldani az új szabályozási javaslatban. Biztosítani kell a rendszer mûködését, elô kell írni a feltétlenül szükséges tartalmi elvárásokat, a kötelezô egyeztetési fórumokat és a külsô kapcsolódási pontokat, ugyanakkor teret kell engedni a területi sajátosságokból és akaratból eredô különbözôségeknek is. A területi tervezés újraszabályozása elôtt számos nyitott (politikai/hatalmi) kérdést kell eldönteni: • A leendô törvénytervezet – szakmai érvek alapján – kiáll-e a területi tervezés integratív funkciója mellett és így a területi tervezésért felelôs közösségi intézményeknek is integrációs hatáskört ad, vagy nem kíván változtatni a jelenlegi gyakorlaton? • Az uniós programozás során a területi tervezésre kívánjuk-e építeni a rendszert, vagy a jelenlegi gyakorlatot adottságként kezeljük? Ez utóbbi esetben olyan területi tervezési rendszert kell kialakítani, amely „egy, az ágazatok sorában”, szûk hatókörén belül teszi a dolgát és kiszolgálja a gazdasági és pénzügyi tervezést. Ez esetben a területfejlesztési tervezés – a rendezési tervezéshez hasonlóan – csak egy szigorú vertikális hierarchián alapuló allokatív tervezést jelenthet. • Lesz-e Magyarországon átfogó tervezési törvény, vagy a területfejlesztési törvény keretei között kell törekedni a tervezés minél átfogóbb szabályozására? • Hogyan alakul a magyar közigazgatási struktúra? Érdemes-e a mai struktúra keretei között új szabályozást alkotni, vagy ki kell várni a változásokat? • Eldöntendô a „nemzeti fejlesztési terv” keretében folyó tervezés viszonya a területi tervekhez, illetve az, hogy az ilyen fontos tervezés meghagyható-e a végrehajtó hatalom kompetenciájában. A területi tervezés alapvetô újraszabályozása során a következô reális alternatívák közül lehet és kell választani: A területfejlesztési törvényen belül, de önálló fejezetben – a mainál lényegesen részletesebben – szabályozzák a tervezés alapvetô struktúráját. Ez a megoldás lehetôséget kínál arra, hogy a területi tervezésen belül tapasztalt anomáliákat kiküszöböljék, de semmi biztosíték nem lesz arra a további9
akban sem, hogy az egyéb tárcákhoz fûzôdô kapcsolat megváltozzon, illetve a közszférában folyó tervezés teljes egészében egy kompatibilis rendszerként mûködjön. Ez esetben a területfejlesztési törvényben, a továbbiakban is a tervezési jogosultságokat, a tervek rendszerét és az alapvetô munkamegosztási és eljárási szabályokat kell meghatározni, és kormányrendeletben kell a részletes tartalmi követelményeket és eljárásrendet (pl. egyeztetési kötelezettségeket) megadni. A közszférában folyó tervezés általános szabályait külön „tervtörvényben” kellene szabályozni és a területfejlesztési törvényben csak a hatálya alá tartozó területi tervezést kellene külön tovább specifikálni. Ez esetben miniszteri rendeletben elég szabályozni a tartalmi és egyeztetési kérdéseket. E megoldás óriási elônye a másikkal szemben, hogy a közszférában folyó tervezést egységesen kezeli, meghatározza a különbözô szereplôk kompetenciáit (így a kormányét is), a különbözô tervezési körök kapcsolódási pontjait, számos párhuzamos munka és súrlódás elkerülhetôvé válik. A változó körülményekhez könnyebben lehet igazítani a részletszabályokat, ezek követhetik például a minisztériumi struktúrában bekövetkezô változásokat. Ez a megoldás lehetôséget kínál egy új EU-konform tervezési rendszer kialakítására, ami megkerülhetetlen szükségszerûség. Magam részérôl ez utóbbit támogatnám. A tervezési törvény igen nagy jelentôségû jogszabály lenne. Azzal, hogy az egyes tervek egymáshoz való viszonyát és az eljárási rendet szabályozná, egyben az intézmények egymáshoz való viszonyát is meghatározná, és kizárná, hogy nemzeti jelentôségû kérdések napi politikai erôviszonyok és alkuk alapján dôljenek el. Magyarán, kötné a tárcák és a kormány kezét is. Lehetôvé válna, hogy a nemzeti fejlesztési tervet oly módon szabályozza, hogy az a kormányzati ciklusokat átívelôen kötelezôen határozná meg a fô fejlesztési célokat és azok végrehajtását. Ezzel kiemelhetnénk az igazán fontos nemzeti fejlesztési célokat az aktuálpolitikai küzdôtérbôl. Ha megszületne a közszférában folyó tervezés kerettörvénye, és ez meghatározza a területi tervek és a nemzeti alapterv, a nemzeti fejlesztési terv viszonyát, akkor „szûk” szakmai kérdésekkel lehetne foglalkozni az „ágazati” törvényekben és más jogszabályokban, így a területi tervezést szabályozó joganyagban is. Amennyiben nem készül ilyen átfogó tervezési törvény, akkor is elkerülhetetlen, hogy legalább a nemzeti fejlesztési terv készítésének egyedi eljárási rendjét ne szabályozzák, amely kapcsán ugyancsak végig kell gondolni a területi tervekhez való viszonyt. Véleményem szerint rendet kell tenni a tervek rendszerében, a fogalmak használatában is. Többek között az újraszabályozás során választani kellene a fejlesztési koncepció és a stratégiai program/terv között. Csak az egyikre vagy a másikra van szükség. A választáshoz alapvetôen azt kell átgondolni, hogy rugalmasabb, kevésbé konkrét, hagyományos hosszú távú tervezési gyakorlatot kívánunk-e folytatni és csak lazábban akarjuk megkötni a döntéshozók kezét, akkor maradhat a nálunk korábban megszokott és használatos fejlesztési koncepció. Ha egy szigorúbban formalizált tervezést akarunk, ahol inkább a középtávú gondolkodásra és a megvalósításra tesszük a hangsúlyt, akkor a változást érdemes demonstrálni az újabb 10
elnevezéssel és a stratégiai program vagy terv elnevezést érdemesebb használni. A szigorú tervhierarchiát az enyhítheti, ha minden szintnek megvannak a munkamegosztáson belül a saját jogosítványai, saját döntési kompetenciái. Ez véleményem szerint erôsebb jogosítványokat jelenthet, mint a gyakorlatban behajthatatlan alulról építkezés elve. Például ki kell mondani, hogy a nukleáris hulladék lerakók helyét az országos tervekben kell kijelölni és a kormánynak kell megvalósítani, akkor az alsóbb szintek ezt nem tudják megakadályozni. Ha a régió kompetenciája bizonyos fejlesztések eldöntése, akkor az ágazatok ezt nem utasíthatják el, és biztosítani kell a feladat ellátásához szükséges pénzt regionális szinten. Tehát jogszabályban kellene rögzíteni, hogy melyik tervezési szinten, milyen területeken, milyen mélységû döntést hozhatnak, illetve kell meghozni. A tervezés eljárási rendjét a jelenleginél részletesebben kellene szabályozni. Az alapkérdéseket, a fô struktúrát és felelôsségi köröket törvényben, míg a részletkérdéseket kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben kell szabályozni, aszerint, hogy mi került a törvénybe. Az általános alapszabályok a következôk lehetnek: Ki kell mondani, hogy a területi tervezés a területfejlesztés legfontosabb eszköze, amely segít a területpolitika megfogalmazásában és a területi folyamatok szabályozásában egyaránt. Szigorú eljárásrendje biztosítja az érintettek részvételét a tervezés folyamatában és az átláthatóságot. Mivel a területi tervek egymásra épülnek és a munkamegosztásban kiegészítik egymást, ezért minden területi tervet az elfogadásukat megelôzôen meg kell küldeni az eggyel magasabb területi szintnek és az ôt alkotó eggyel alacsonyabb területi szinten minden egységnek. Minden területi tervet az elfogadásukat megelôzôen meg kell küldeni – a szomszédságból fakadó érdeksérelem elkerülése érdekében – minden szomszédos területi egységnek. Minden olyan érintettnek fel kell hívni a tervre a figyelmét és biztosítani kell a betekintés és az írásbeli észrevétel tételének jogát, akinek tulajdonát érintôen változtatásokat javasol a terv. Az egyéb részvételi, egyeztetési jogokat és kötelezettségeket szintenként kell szabályozni. Így pl. az országos területi tervek egyeztetésébe be kell vonni a minisztereket és az országos hatáskörû szervezeteket, a gazdasági kamarákat, a szakmai társadalmi szervezeteket, az országos önkormányzati szövetségeket. Szabályozni kell az egyes véleményeltérések joghatályát. Kiköthetô, hogy a magasabb szint egyet nem értése nélkül nem fogadható el a terv. Eldöntendô, hogy minisztériumok közötti véleményeltérés esetén, melyik az erôsebb, a területi vagy az ágazati elv. A területinek kellene az erôsebbnek lennie, mert sokkal komplexebb. Az alacsonyabb színtû és a szomszédos területi egységeknek véleményezési joguk van, és csak akkor kérhetik a közigazgatási hivatalnál a változtatást, ha bizonyíthatóan károsan érinti az ott élôk és gazdálkodók érdekeit. Az EU is meg fogja követelni az átláthatóság törvényi biztosítását. Ma egyáltalán nincs szabályozva, hogy világossá és hozzáférhetôvé kell tenni, hogy ki, mikor, milyen tervet készít, 2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
milyen döntést hozott és annak milyen következményei lehetnek. Ennek követelményét be kell emelni a törvénybe és a részletes szabályokat a végrehajtást segítô normákban kell megadni. A parlamentnek nemcsak a tervezés törvényi szabályozásában kellene nagyobb szerepet kapnia, hanem a fô stratégiai fejlesztési irányok kijelölésében is. Nem kis feladat a fejlesztési és rendezési tervezés „összekovácsolása”. A nehézséget az okozza, hogy a rendezési tervezés funkcionális allokatív tervezés, amely filozófiai értelemben pozitivista, és alapvetôen a természeti és mûvi környezet egyensúlyának fenntartására, az értékek megôrzésére törekszik. Ex ante igazolásának vetítési alapja az empíria, illetve saját, igen lassan és csak részleteiben változó doktrínái, amelyeket hosszú távra érvényesnek tekint. Unitárius logika alapján totalizál, amelyet átfogónak nevez. A rendezési terv elsôsorban a többségi akaratot közvetítô szabályozási eszköz. A koncepcióvezérelt fejlesztési tervezés olyan normatív tevékenység, amely az újat keresi és térben és idôben változó értékekre hivatkozva avatkozik be a fizikai valóságba. Visszacsatolási körei a praxisracionalitás alapján való elôrehaladást biztosítják. A jelenlegi szabályozás értelmezése szerint egymásra figyelve (184/1996 Korm. rend 3.§ róka fogta csuka esete), de párhuzamosan készülnek a fejlesztési koncepciók és a területrendezési tervek, majd ezekre építve készülhetnek a fejlesztési programok. A gyakorlat nem ez, hanem egymástól teljesen független a fejlesztési és rendezési vonal, bár kétségtelen, hogyha rendezési vonatkozásai is vannak az operatív programoknak és van elfogadott rendezési terv, akkor figyelembe veszik a rendezési kötelezettségeket. Az új szabályozásnak meg kellene oldani a kettô együttes, szoros iteratív kapcsolatban való készítésének és együttes elfogadásának a lehetôségét, majd az egymásra ható karbantartás biztosítását. Ennek többek között közös helyzetelemzést (vizsgálatot), közös célokat és az elfogadás harmonizálását kell jelentenie.
A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Dokumentációs Központ Tervtára, Könyvtára 1998 augusztusa óta nyilvános tervtárként, könyvtárként saját dolgozóinkon kívül a széles közönség számára is szolgáltatunk. VÁTI Kht. Dokumentációs Központ Tervtár
Cím: 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30–32. Telefon: 356-9122/116, 349 mellék Fax: 356-8003 Nyitva tartás: hétfô–szerda 8.00–16.00 A tervtár állományában a VÁTI Kht., valamint a megszünt Települések Fejlesztéséért Alapítvány KERTI MÉLYÉPTERV ÉVITERV Hídépítô Vállalat ÁÉTV tervtárak anyagaiból szolgáltat. VÁTI Kht. Dokumentációs Központ Könyvtár
Cím: 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30–32. Telefon: 356-9122/230 mellék Fax: 356-8003 Nyitva tartás: hétfô, szerda, péntek : 9.00–13.30 kedd, csütörtök: 11.00–15.30 Könyvtár Archívum
Cím: 1111 Budapest, Budafoki út 59. Telefon: 361-0206 Nyitva tartás: hétfô, szerda, péntek: 9.00–13.30 kedd, csütörtök: 11.00–15.30 A könyvtárban megtalálható a BUVÁTI és a megszünt Építésügyi Tájékoztatási Központ (ÉTK) mûszaki könyvtárainak anyaga is.
FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
11
ÓNODI GÁBOR egyetemi docens, CROS KÁRPÁTI ZSUZSA tájrendezô, Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet
A KERTSÉGEK ÉS A KERTKULTÚRA EREDETE, ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON II. II. Rész. Készült a Kemény Bertalannal, Visy Erzsébettel és Laposa Józseffel folytatott beszélgetések és saját viszgálataink alapján. Hazánk kertmûvelési kultúrája régi hagyományokra épül. A magyarság már a honfoglalás elôtt, a különbözô ázsiai népekkel való érintkezése során megismerhette a kertés szôlômûvelést. Erre utalnak a honfoglalás-kori tárgyakon gyakori növényi motivumok, mint a szôlô, a vad tulipán. A Kárpátmedencébe való letelepedéskor a honfoglaló törzsek folytatták az elôdeik által már kialakított kertmûvelést, többek között a Római Birodalom idejében a Dunántúlon meghonosított szôlômûvelést. Királyaink tovább gazdagították a kertés szôlôkultúrát az országba behozott telepesek révén. Már Szent István uralkodása idején, bajor felesége révén megjelentek az elsô német telepesek, Károly Róbert majd Mátyás király uralkodása idején olasz telepesek érkeztek, akik fellendítették a szôlômûvelést – ahogy errôl több borvidék helynevei ma is tanúskodnak. A törökök kivonulása után sok esetben a hazánkba nagy számban érkezô svábok telepítették újra az elpusztított, felhagyott szôlôket, gyümölcsösöket és folytattak kertmûvelést. A kertészeknek igen nagy szerepük volt a török idôk erdôírtásai, majd a folyószabályozások következtében kialakult alföldi futóhomokos területek megkötésében a homoki szôlôk és gyümölcsösök telepítésével. A kertek mint az osztott települési földhasználat részei A kertek történetileg a magyar településeken az osztott földhasználat következtében alakultak ki. A kertség mint a megosztott települési földhasználat egyik alkotórésze a dunántúli hegy-szôlôhegy használat mintájára az alföldi településekre is átterjedt, megtartva a síkvidéken kissé szokatlanul hangzó „hegy” elnevezést. A nagy alföldi mezôvárosok ólaskertjein kívül elterülô „belsô legelôk”-be ékelôdve alakultak ki a vegyes ültetésû szôlôs-, zöldséges-, gyümölcsöskertek. A középkori magyar városok autonóm 12
Hajdani szôlôskertek, majd zártkertek beépülése
földhasználati rendjének szerves, társadalmi rangot is jelentô része volt a kerthasználathoz fûzôdô jog, az erdô, legelô használatára vonatkozó jogok mellett. Az egyes településeken kialakult osztott földhasználati rendszert a külsô gazdasági környezet változásának drasztikus hatásai sokféleképpen számolták fel, az ólaskertek beépítésével kialakultak a szántóföldi tanyák és új fejezete kezdôdött a földhasználati rendszereknek is. Az elmúlt 20–30 év során csaknem minden alföldi mezôváros történeti monográfiája elkészült. Érdekes fejezetei ezeknek a munkáknak a kertségek használatára vonatkozó szabályzatok, amelyek a szôlôhegyek statutumaihoz hasonlóan szabnak meg határhasználati kereteket. Orosházi sajátosság például, hogy a szegény föld nélküli zsellérek legeltetési jogokat kaptak a városi közlegelôkön, késôbb ennek a jognak a fejében kaptak tulajdonba földterületeket, ahol tanyát építhettek. Máshol egészen 1945-ig megmaradtak a közlegelôk használatára vonatkozó legeltetési jogok. Ezek a különbségek a földhasználati szokásokban jelentôs településszerkezeti különbségeket is eredményeztek. Lényeges hatással voltak az egyes települések földhasználatára, birtokstruktúrájára az ott élôk örökösödési szokásai, amelyek a nemzetiségi, felekezeti hovatartozástól függôen nagymértékben különböztek. A protestáns svábok lakta területeken a területek szétaprózódása sokkal kisebb mértékû volt, mint a katolikus magyarok által lakott területeken, abból 2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
következôen, hogy a svábok körében az elsô fiúgyermek volt mindig a családi földek örököse (a második fiú papnak ment), a katolikusok körében pedig az összes gyerek örökölhetett. Ez az örökösödési szokásokbeli különbség eredményezte például az alföldi települések belterületein a református, a külterületi tanyákon pedig a katolikus többséget, ugyanis a törökdúlást követôen délre vándorló szapora katolikus palócok felvásárolták a kevés gyerekû tanyasiaktól a tanyáikat. Munkáskertek Ahogy világszerte, hazánkban is, az iparosodás, az urbanizáció terjedésével megnövekedett a kertészeti termékek és a ker-
Diósgyôr környéki hajdani
tek iránti kereslet. A magyar iparfejlesztés és városiasodás azonban a nyugat-európainál késôbb, a múlt század végétôl kezdôdôen következett be, ezért a városokba áramlott vidéki lakosság életformaváltása még ma sem valósult meg teljes mértékben. Vidéki városaink jelentôs részben megôrizték falusi karakterüket és a polgári lakosság nagy része továbbra is folytatott kertmûvelést a település határában megôrzött vagy létrehozott új kertövezetekben. Az elsô világháború idejében alakultak ki az ipartelepek és a bányászkolóniák szomszédságában az elsô munkás- és bányászkertek, 1916-ban alakult a „Diósgyôri Vasgyári Közhasznú Kiskert Egyesület”, hogy a gyár közelében bérelt területeket a munkáscsaládoknak olcsó haszonbérért kertmûvelésre kiadja. Országszerte megerôsödött a kertmozgalom, az egyesületek a kertegyüttesek kezelésén túl, gondoskodtak a kertmûvelôk képzésérôl.
telmiségben tovább élt a föld iránti kötôdés, a kert a szabadidôs elfoglaltságok helyszíne lett. A Dunakanyar, a Balaton, a fôváros felôli jó megközelítési lehetôség vonta maga után az elsô nagy üdülôtelek-osztási hullámot. A Velencei-tavat ezután fedezték fel, majd ezt követôen váltak a Ráckevei-Duna-ág egyes partszakaszai népszerû üdülôterületekké. A hatvanas évek elején megszilárdult az országban a tsz rendszer, földrendezések formájában lezárult a téeszesítés. Kertesítésre kerültek azok a földterületek, amelyekhez egyrészt a tsz-be belépni, földjeiket a közösbe bevinni nem hajlandók a földcserék során jutottak, akik – kevesen voltak ilyenek – a falutól távoli rossz területeken gazdálkodhattak tovább, másrészt a nagyüzemi használatra, táblásításra nem alkalmas területek, amelyeket kizártak a tsz használatából. Innen ered a „zárt kert” elnevezés, nagyüzemi technológiákkal nem mûvelhetô szôlôs-, gyümölcsöskertek, az „idegennek” tekintett kispolgárság mezôgazdasági területei. Ezeket a területeket a 60-as évek földhivatali alaptérképein zártkertekként tüntették fel az 1967-ben megszületett földtörvény és az azt követô 18/1968-as (ÉVM) „zártkerti rendelet” értelmében. A könnyebb és jobb megélhetés reményében az iparba, a városokba menekült, szûkös bérlakásokban és többszintes lakótelepi panellakásokban elhelyezett falusi gyökerekkel is rendelkezô emberek örömmel éltek az alkalommal, amikor a települések tanácsai telkesítették és jelképes munkáskertek összegért bérbe adták a mûvelésre jelentkezôknek a felhagyott és a nagyüzemi termelésre alkalmatlan területeket. A népi írók és Somogyi Imre által még a háború elôtt elindított kertmozgalom1 a népköztársaság megalakulásával talált talajra, a TIT keretében elkezdôdött a háztáji és a hétvégi kertekben gazdálkodók szakmai képzése, a kertbarát körök szervezése. Az ÁFÉSZ gondoskodott a többlettermék felA zártkertek többségére jellemzô vegyes, zöldséges-gyümölcsös-szôlôskertek
Zártkertek 1945 után a városi lakosság kerthasználati szokásai, igényei jelentôsen megváltoztak. A városlakóvá lett elsô generációs érFALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
13
Zártkertek kialakulása a nagyüzemi termelésre alkalmatlan szôlôk és gyümölcsösök helyén
vásárlásáról és értékesítésérôl, ami ösztönzôen hatott a kistermelôkre. A hagyományos szôlô-, zöldség- és gyümölcstermesztô kertségeken kívül a hetvenes évektôl kezdôdôen a városok körüli periferiális zónákban is egyre több kiskertövezet alakult ki, amelyekben a városlakók gazdálkodtak és találtak kikapcsolódást. A nyolcvanas évektôl a termesztôkertek térségenként eltérô mértékben és intenzitással kezdtek átalakulni üdülôkertekké, díszkertekké és lakóterületté. A települések „nagyüzemi mûvelésbôl kizárt” részein kijelölt „kertségek” kialakítása és mûködése sok tekintetben kapcsolódott az 1968-as gazdasági reformfolyamatokhoz, a privát szféra szocialista keretek közt való megerôsítésének ideológiai hátterével.
Sok helyen az „osztott települési földhasználat” településtörténetbôl már ismert törvényszerûségei szerint váltak a „kert”-telkek lakótelkekké. Arra is van példa, hogy a volt zártkerti terület annyira fejletté vált és annyira szervetlenül kapcsolódott az anyatelepüléshez, hogy elválása, önálló községgé való nyilvánítása aktualitássá vált pl. Nagykovácsi, Budakeszi, Budaörs esetében. „Horgásztanyák” Folyók, holtágak, öntözôcsatornák mentén, többnyire ártéri területeken, bányatavak partján horgászás céljára többnyire apVízparti horgásztanyák
„Vitézi telkek” Jellegzetes, tipikus eredménye a 70-es évekbeli zártkert-kijelöléseknek azok a telkek, amelyeket politikai érdemek elismeréseként – rendszerint igen alacsony áron – osztottak ki. A terület „nagyüzemi mûvelésre való alkalmatlansága” általában magas tájképi értékkel, kedvezô megközelítési, ellátási adottságokkal járt együtt. A területek kijelölése, lehatárolása rendszerint telekosztási tervek nélkül, földhivatali aktusként történt, sokszor megoldhatatlan helyzeteket teremtve a késôbbi kerthasználat, az üdülô- vagy lakáscélú beépítések, a közmûellátás számára. 14
2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
ró telkeken, kisebb-nagyobb méretû építményekkel ellátott üdülôtelkeket hoztak létre. Ilyenek például a Soroksári-Dunaág vagy a kiskunsági fôcsatorna vízügyi területein egyes intézmények, hivatalok, vállalatok horgászegyesületei számára történt telekosztások. A zártkertek kialakítása párhuzamosan zajlott az 1990-es rendszerváltozásig folyamatosan ambivalens megítélésû, ellentmodásos települési viszonyokat okozó mezôgazdasági háztáji gazdaságok kialakulásával és fejlôdésével. A zártkertek, a háztáji gazdaságok falusi belterületi portái tervezetlenségének, tervezhetetlenségének oka az volt, hogy az Országos Tervhivatal számára ezek a problémák kezelhetetlenül kicsik, marginálisak voltak. Párosult ehhez a „periferikus” státushoz az is, hogy a falvak és külterületeik problémái, mint a mezôgazdasággal területileg és funkcionálisan összefüggô kérdések, a MÉM illetékességébe, ugyanakkor mint településrendezési, építésügyi kérdések, az ÉVM-hez tartoztak A két tárca közti kommunikációs zavarok miatt sem az OÉSZ-ek, sem a településrendezési tervek nem tudták ezeket a területfelhasználási, településszerkezeti, beépítési kérdéseket jelentôségüknek megfelelôen kezelni. A zártkertek (hobbikertek, mininyaralók) iránti fokozott lakossági érdeklôdés okai között emlithetôk még a 70–80-as években lezajlott nagyarányú lakótelepépítkezések, a panellakásokban élôk „telkezési” vágya. Ezt a szükségletet egyrészt a szûk lakások okozta felfokozott térigény, másrészt az olcsó, természetközeli, mégis „hasznos üdülés” lehetôsége, valamint nem utolsósorban a pénzbefektetés legális formája egyaránt gerjesztette. Eleinte csak kivételezettek juthattak ilyen telkekhez („vitézi telkek”), késôbb a helyi tanácsok, tsz-ek pénzszerzési eszközévé vált a kertek parcellázása, bérbeadása vagy eladása. Az 1990-ig érvényben lévô tulajdonszerzési korlátozás is fokozta a zártkertek elterjedését, mivel egy család tulajdonában az 1 lakás, 1 üdülô mellett, 1 zártkert is lehetett. A zártkertnek kijelölt területek jelentôsen megnövelték az eltérô szintû infrastrukturális ellátással rendelkezô „urbanizált” területek méretét. Településrendezési, ingatlannyilvántartási besorolásuk „átmeneti” jellegû lett, sem belterület, sem külterület, hanem harmadik kategóriaként elkülönítve, „zártkert”. A tulajdonosok, kerthasználók által a zártkertekkel szemben támasztott igen sokféle funkcionális igény a településrendezési, szabályozási bizonytalanságokkal, engedményekkel, kivételekkel párosulva, helyenként egészen zûrzavaros, rendezhetetlen telekosztási, beépítési, ellátási körülményeket teremtett. FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
A kertségek és a szôlôültetvények A kertségek kialakulásánál és fejlôdésénél fontos szerepe volt a szôlônek. A nehezen definiálható kert/kertség fogalom a történelmi szôlôtermô területeken, borvidékeken – ahol erôs a szôlôhöz, szôlôkultúrához való kötôdés – szinte mindig mûvelt szôlôt, szôlôskertet jelent. A Kárpát-medencei jelleget meghatározó szôlôskertek a legstabilabb tájképi elemeknek tekint-
Lakótelepek mellett létrejött kertes zónák
Belterületbe vont kertségek
hetôk egészen a múlt század végéig. A szôlôk nem tartoztak a jobbágytelkekhez, hanem vállalkozásba adott földesúri tulajdonú területek voltak. A fôúri bevételek nagy része ugyanis a borból származott, a „kocsmáztatási jog” alapján. A földtulajdonos földesúr ezért támogatta a szôlô- és bortermelést, pincék építését, munkadíjjal honorálta a szôlôt mûvelô jobbágyok munkáját. A jobbágyok ezért a szôlôben érezték magukat leginkább otthon, noha az nem volt a tulajdonuk. Az 1848–1867-ig érvényben volt szôlôdézsma-váltság évtizedekig tartó túl intenzív területhasználatot okozott, melynek következtében leromlottak a szôlôültetvények. Ezt követôen pusztított az országban a filoxéravész, amely teljesen tönkretette a szôlôállományt. Az országon végigsöprô filoxéra 15
A kertövezetekben egyre gyakoribb díszkertek
pusztításának következtében a magyarországi szôlôállomány közel fele elpusztult, a hegyvidéki szôlôk nagy részét felhagyták és újabb ültetvényeket telepitettek az alföldi homokra. Ekkor indul meg a szôlôhegyek elparlagosodása, visszaerdôsítése, zöldséges- és gyümölcsöskertekké alakulása, miáltal az egységes mûvelés helyén mozaikos területhasználat alakult ki. Az 1894-ben megjelent hegyközségi törvény rendezte újra a szôlôtermelés körülményeit. A szôlôterületek módosulásának következô fejezete az 50es években kezdôdô nagyüzemi szôlôtelepítés. A nagyobb mennyiség és a gazdaságos mûvelhetôség érdekében hatalmas ültetvényeket telepitettek a hegyek szoknyájára, a hegylábi területekre. A nagyüzemi mûvelésre alkalmatlan, felhagyott területeken hozták létre a zártkerteket. Ezek a zártkertes részek az ország sok területén egybeestek a történelmi szôlôhegyek dûlôivel, ami a régi katonai felmérések térképeinek és a 70-es években készült országos szôlôkataszteri térképeknek az egybevetésébôl is kitûnik. Az utóbbi években a szôlôterületeket és a szôlôtermelôket sújtó nehézségek következtében egyre több szôlôtermô terület marad parlagon, erdôsül be. A szép természeti környezetben lévô és a kitettségbôl adódóan jó kilátást nyújtó hajdani szôlôtermô területeket a nyaralóházas beépítés, a városokhoz, térségi központokhoz közel esô, jól megközelíthetô, megfelelô infrastruktúrával rendelkezô területeket pedig a belterületbe vonás fenyegeti. E kiemelt táji, tájképi, kulturális értékkel bíró, volt zárkerti szôlôterületeknek lehetséges fejlôdési iránya lehetne a borturizmus, az ökoturizmus élénkítése. Egyedi szabályozással el lehetne kerülni a telkek további elaprózódását, beépitését, mûvelési ág változtatását. 16
A kertségek és a mezôgazdasági specializáció A hagyományos paraszti gazdálkodásnak alapvetôen kétféle stratégiája volt. Az elsô, a hagyományos állattartási-növénytermesztési kettôsségen alapuló termelôtevékenység, a másik szükségbôl, földhiányból, az agrárnépességnek a mûvelhetô földterületekhez viszonyított magas arányából fakadt. A földnélküli zsellérek, napszámosok, idénymunkások, a fizikai munkást tömegesen igénylô folyószabályozási, vasútépítési munkálatok elkészülte után munka nélkül maradt kubikusok innovatív rétegei rákényszerültek a viszonylag kis területigényû mezôgazdasági tevékenységekre, mint például a kertészkedés. Így alakultak ki például a kiskunsági extenzív állattartási tevékenység mellett a ceglédi saláta- és uborkatermelés, a kecskeméti kajszibarack termelésének „hagyományai”, a XIX. század nevezetes „termôtájai”. A „termôtájak” kialakulásának történetéhez tartozik, hogy a trianoni határok kialakulását követôen hiányzott az Erdélybôl korábban nagy mennyiségben beszállított téli alma. A Tisza és a Szamos menti árterekben vadon nôtt, változatos fajta-összetételû, bôtermô szilvás- és almáskertek, melyek a folyók által az erdélyi hegyekbôl lesodort gyümölcsök magjairól nôttek, igazolták, hogy a terület igen alkalmas gyümölcstermesztésre. Szinte hôskölteményszerû a Széchenyi István kezdeményezésére Cegléd város határában, az 1844–46 években kialakított mintatanya, a jobbágygyerekek képzésére berendezett gazdasági iskola története. Az iskolát az osztrák közigazgatás 1850ben bezáratta, a volt igazgató, aki bíró lett a városban, nem hagyta az iskola által képviselt szellemi tôkét veszendôbe men2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
ni. Városi faiskolát szervezett, lehetôvé tette a mezôgazdasági szakmunkásképzés folytatását, a homoki szôlôtermesztés és a ceglédi borászat létrejöttét. A város melletti homokos területeken 2 holdas kerteket alakítottak ki, a faiskolában termelt oltványokat itt ültették el, megkötve a homokot és munkát, önálló egzisztenciateremtési lehetôséget adtak a földmûveseknek. A földmûvesek béresként is dolgozhattak a város egyéb területein mûködô nagyobb gazdaságokban, tanyákon, kihasználva a szôlô- és gyümölcstermesztési tennivalók közti idôbeli fáziseltolódásokat. A nagyobb szôlôskertek gazdag tulajdonosai az 1849-ben épült ceglédi vasútállomáshoz kisvasúti összeköttetést építettek ki a szôlô szállítására. A vasútállomás mellé borüzemet és hordógyárat létesítettek, amely 1945 után a szovjet borexport hazai bázisa lett. A tsz-szervezés idején szakszövetkezet alakult, amely sertéshízlaldát is épített, a kisvasutat a sertéstrágya szôlôbe való kiszállítására használták. A Szentendrei-sziget mint nevezetes szamócatermô terület szintén nem véletlenül alakult azzá. Málnai doktor, a sziget körzeti orvosa kedvtelésbôl gyûjtött, szaporított és terjesztett ismerôsei körében szôlôkülönlegességeket. Miután Pancsovából véletlenül filoxérával fertôzött szôlôvesszôket kapott és adott tovább, a betegség futótûzszerûen tette tönkre a sziget szôlôültetvényeit. Ismerôsei iránt érzett lelkiismeretfurdalástól gyötörve kezdett hozzá az elpusztult szôlôk helyett szamócapalánták hajtatásához és terjesztéséhez. A börzsönyi málnatermesztés a tésai Jankovich-birtokról terjedt szét.
ládi házak, az átmeneti szükséglakások heterogén mozaikrendszere látható. Egyre több kispénzû városlakó, nyugdíjas és munkanélküli költözik ki a panellakásából kertjébe, és tûri el a többnyire nehéz körülményeket a közmûvesítés, a belterületbe vonás reményében. Annak ellenére, hogy ezek a kertek a természetközeli, rurális életmódhoz való ragaszkodás bizonyítékai, az új, „pszeudo-urbanizálódás” felé tendáló társadalmi nyomásnak engedve, a területfejlesztési és területrendezési gyakorlat fokozatosan beolvasztja a kiskertes övezeteket a városi szövetbe. Az EU országaiban számos példa mutat arra, hogy elismerik a munkás- és hobbikertek létjogosultságát, azok környezeti, társadalmi és hagyományôrzô szerepét, és a tulajdonosokkal, a használókkal együttmûködve megtalálják a rendezett, kultúrált környezetként való megtartás lehetôségeit. Hazánkban a kertes zónák fejlôdésének, alakulásának kontrollja, úgy tûnik, nem egy esetben kikerült az önkormányzatok és a településrendezôk kezébôl, és a tulajdonviszonyok változása, rendezetlensége miatt a helyi, mikrotársadalmi ön-
A földprivatizáció következményei Az 1992-ben megjelent új földtörvény nyomán megszûnt a zártkertek magántulajdonlásából fakadó megkülönböztetése a többi, a földtörvény értelmében szintén magántulajdonú mezôgazdasági területtôl. Ez a tény az 1997-ben kiadott OTÉK mezôgazdasági területek szabályozására vonatkozó rendelkezésében úgy jelent meg, hogy a kertség mint önálló területfelhasználási kategória el is tûnt, megszüntetve a kertségek karakteres elkülönítésének több évszázadra visszanyúló magyar, Kárpát-medencei hagyományokon alapuló jogi hátterét. A földprivatizáció sajátos hazai folyamatainak következményeként lezajló területi szétaprózódásnak ily módon településrendezési eszközökkel sem lehet gátat szabni. Az elmúlt évtizedben a változások üteme a kertségekben felgyorsult. Tapasztalható, hogy a jelentôs üdülési vonzerôt mutató tájakon a termesztôfunkció erôsen visszaszorulóban van, a részben közmûvesített városközeli területeken pedig a kiköltözés, illetve villanegyeddé alakulás jellemzô. A nagy kohéziót adó kertbarát mozgalom ereje és hatása is számottevôen csökkent. A néhány évtizede még virágzó, fontos gazdasági, szociális, környezetvédelmi és egészségügyi szerepet betöltô kertségek több helyütt a települések öntörvényûen alakuló periferiális zónájává válnak, ahol a hagyományos kertmûvelés helyett egyre inkább a felhagyott parcellák, a hivalkodó új csaFALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
Bódévárossá degradálódó kertövezetek
szabályozás ellenôrzése alól is. Számos esetben csak utólag próbálják a már adott, anarchikus helyzethez igazodva „rendezni” a területeket. Az egyik megoldásként a belterületbe vonás kínálkozik, de a közellátás költségeit többnyire nem tudják vállalni az önkormányzatok. A kertségek ahelyett, hogy a lakosságot szolgáló, a tájat gazdagító, a városi ember természethez való kötôdését megôrzô területegységek lennének, a koncepciótlan, anarchikus fejlôdés színterévé válnak. A FVM Terület- és Településrendezési Fôosztálya megbízásában készülô országos felméréssel igyekszünk feltárni a „kertségek világának” sokszínûségét. Egyértelmû, hogy a kertövezetekben mutatkozó problémák megoldása igen árnyalt kezelést igényel, ezért fontos a kertségek szerepének tisztázása az ország és a települések fejlesztésében, a társadalmi, településrendezési, tájvédelmi szempontok és a kerteket mûvelôk szándékainak figyelembevételével.
1. Somogyi Imre: Kertmagyarország felé. Hét Krajcár Kiadó és Püski Kiadó Budapest, 1997. 17
GÁSPÁR ANNA, Build & Econ Építésgazdasági Tanácsadó Iroda, az Euroconstruct magyarországi partnere
A LAKÁSÉPÍTÉS TRENDJEI ÉS VÁRHATÓ ALAKULÁSA EURÓPÁBAN Az európai lakáspiac 1997 és 2004 között zött, a kilencvenes évek közepe óta vizsgált lakásépítési piac dominanciája stabilnak tekinthetô. Az Euroconstruct országok össznépessége, 2000-ben 442 millió fô, mintegy 191 millió lakásegységben él, a lakásegységre jutó átlaglétszám 2,3 fô. Ez a szám a 15 nyugat-európai Euroconstruct ország egy lakásegységre jutó 2,2 fôs átlaga és a 4 középkelet-európai (KKE) ország 3,0 fôs átlaga között ingadozik. A 15 nyugat-európai EC ország: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svájc, Spanyolország, Svédország adja a népesség 85 százalékát, valamint a 19 EC ország háztartásainak 87 százalékát. A népesség fennmaradó 15 százaléka, 64 millió ember (és a háztartások 13 százaAz európai lakáspiac szerkezete léka) a 4 közép-kelet-európai országban (Euroconstruct tagor2000-ben a 19 Euroconstruct ország 419 milliárd euró érték- szágok: Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szloben épített lakást, ami a teljes éves építési volumen 46 száza- vákia) él. Az építési piacon, ezen belül a lakásépítésben az évi léka. Ha figyelembe vesszük, hogy 2000-ben az összépítés 33 építési volumen megoszlása rendkívül aránytalan: 96–97 százaszázaléka nem lakás célú magasépítés, 21 százaléka pedig inf- lék (EC-15) szemben a 3–4 százalékkal (KKE-4). Az évente átadott új lakásegységek száma a teljes állomány 1 1. ábra A lakáspiac részesedése az összes építési volumenen belül, százalékát teszi ki, 1996-ban 1997, 2000, 2004: az építési piac megoszlása 1,952 millió volt, 2000-ben 2 mila lakás, a mélyépítés és a nem lakás célú magasépítés között lió és 2004-ben 1,988 millió. Ezen 1,04 százalékos átlag mögött az építési intenzitás széles skálája húzódik meg, a 0,31%-os értéktôl (Svédország), 0,53%-on (Magyarország), 0,6%-on (Dánia) stb. át egészen 1,9%-ig (Spanyolország) és a legmagasabb arány 2000-ben 3,78% volt (Írországban). Az új lakásépítés a teljes lakásállomány évi 1 százalékának megújulását jelenti. Ez a klasszikus módja a meglévô, elöregedett és Lakás Mélyépítés Nem lakás célú magasépítés megszûnt lakásállomány kompenzálásának. helyettesítésének. Forrás: Build & Econ Hungary Ugyanakkor az európai lakásállomány 99 százaléka – rastruktúra-építés, nyilvánvalóvá válik, mintegy 189 millió lakóegység – a felújítások, karbantartáhogy a lakásépítés az európai építési te- sok és javítások potenciális és növekvô piacát jelenti. Ahogy a késôbbi-ekben szót ejtünk róla, a felújítási és karbantartávékenység domináns eleme. A római Euroconstruct konferencia si tevékenységek (Renovation and Maintenance, R+M) möáltal vizsgált idôszakban, 1997–2004 kö- götti indokok országonként rendkívül eltérôek.
A lakásépítésrôl szóló elemzésben és prognózisban a Build & Econ Építésgazdasági Tanácsadó Iroda 19 Euroconstruct tagország legfrissebb országjelentéseit foglalta össze. 2001 késô ôszén, amikor az országtanulmányok készültek, minden Euroconstruct1 tagország megfogalmazta kétségeit a globális gazdasági recesszió bizonytalanságait illetôen. Ennek ellenére a 2002–2004-ig szóló elôrejelzések és kilátások a globális tendenciák optimista változatára építenek. Az európai lakásépítési összefoglalóról a Build & Econ munkatársa elôadást tartott az Euroconstruct római konferenciáján, 2001. december 14-én.
18
2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
2. ábra A lakáspiac megoszlása új építés és felújítás-fenntartás között 2000-ben és 2004-ben
Milliárd euró és % A lakásépítési tevékenység jellege (új építés és felújítás együtt), 2000, 2004 2000 2004 Ország- Lakásépítés %-os Új lakás Felújítás, Lakásépítés %-os Új lakás Felújítás csoportok összesen részesedés építés, %-os %-os részesedés milliárd részesedés építés, %-os %-os milliárd a 19 tagrészesedés a 19 tagország euró a 19 tagrészesedés részesedés euró ország lakása 19 taglakásépítésébôl ország lakása 19 taga 19 tagépítésébôl ország lakásépítésébôl ország lakás- ország lakás építésébôl építésébôl építésébôl Nagy ötök 320,135
75,0
37,0
38,0
324,51
74,2
33,0
41,2
Kicsik
74,109
17,2
11,0
6,2
70,430
16,1
10,0
6,1
Skandinávok
25,190
6,0
2,5
3,5
27,190
6,2
2,7
3,5
7,720
1,8
1,4
0,4
*15,480
3,5
2,3
1,2
427,154
100,0
51,9
48,1
437,610
100,0
48,0
52,0
KKE Össz 19
Forrás: Build & Econ Hungary
2001–2004 között a lakáspiaci R+M tevékenység összértéke Európában meg fogja haladni az új lakásépítések volumenét. A felújítások ma már domináns szerepet játszanak Olaszországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Svédországban, Dániában és Norvégiában. A fenti táblázat az új lakásépítések és az R+M tevékenységek megoszlását mutatja be 4 Euroconstruct régióban (A nagy ötök: Németország, Olaszország, Anglia, Franciaország és Spanyolország; a „kicsik”: Ausztria, Belgium, Hollandia, Írország, Portugália, Svájc; a skandinávok: Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország és a négy közép-kelet-európai ország). Az új lakásépítés épülettípusonként 1–2 lakásos családi házakból és többlakásos épületekbôl tevôdik össze. Az 1998–2004 közötti idôszakban a két típus megközelítôleg egyformán oszlik meg az alábbiak szerint: 3. ábra Az új lakásépítés épülettípusonként a 19 Euroconstruct országban 1998 és 2000 között, ezer lakásegység
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
1-2 lakásos családi ház 1025,3 1075,7 1083,2 991,8 955,0 976,4 990,9
Többlakásos épület 1033,7 1069,4 1048,2 1024,0 960,1 938,6 952,8
Összesen 2059,0 2145,1 2131,4 2015,8 1915,1 1915,6 1943,8
Forrás: Build & Econ Hungary
Az 1–2 lakásos családi házas otthonok építése túlnyomó többségben van Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Írországban, míg Spanyolországban, Olaszországban, Portugáliában és Lengyelországban nagyobb számban épülnek három és annál több lakásos lakóházak az 1998–2004 közötti idôszakban. FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
1999-ben az európai lakásépítés 2145 millió átadott lakással csúcsteljesítményt ért el. Látható, hogy 2004-re, az idôszak végére az 1–2 lakásos családi házak építése 90–120 000 épülettel, míg az ennél többlakásos lakóépületek építése 110–130 000 egységgel lesz kevesebb. A visszaesés a lakásépítés Európára tipikusan jellemzô ciklikussággal van összefüggésben, amely a Németországban és az Egyesült Királyságban 1997-ben, Franciaországban 1999-ben, Olaszországban és Spanyolországban 1999–2000-ben tapasztalt lakásépítési csúcsok után következett. A visszaesést elôre jelezte a 2000 decemberében Párizsban megtartott Euroconstruct konferencia. 2001 második felében a mélyülô világméretû gazdasági válság hatása megfigyelhetô volt a visszaesô lakáspiacon is. Mindazonáltal, a 2001 nyarán felgyorsult és szeptember 11-i terrortámodás után tovább súlyosbodó globális recesszió ellenére az Euroconstruct országok elemzései alapján állítható, hogy a jövôben is a lakáspiac marad az építési piac legnagyobb szegmense. Az európai országok ennek ellenére sem fogják tudni elkerülni a növekedés lelassulását. Ezért a 2001 nyári Euroconstruct (koppenhágai) adatokat az összes országjelentés felülvizsgálta. Az elôirányzatokat lefelé módosító országok nagy részében tovább csökkent az újonnan megkezdett lakásépítések és a beadott építési engedélyek száma, míg a felújítási (R+M) piac stabil maradt. Ez a felülvizsgálat – ahogy az alábbi számokból is kitûnik – azt mutatja, hogy Európa-szerte 2001–2002-ben éri el a lakásépítés a mélypontját. Az országjelentések szerint a háztartások fogyasztása viszonylag stabil marad, az új lakásépítés fellendülése 2003-ra várható. (4. ábra) Bár a lakásépítés növekedése 2001-ben -1,9 százalékos mélypontot mutat, az ezen adat mögött álló tényszámok az új lakásépítés -4,7 százalékos csökkenésébôl és az R+M tevékenységek ezt ellensúlyozó 1,1 százalékos növekedésébôl tevôdnek össze. 2001-ben a recesszió fôbb elôidézôi a következô országok: Németország (-13,5%), Hollandia (-10%), Ausztria (-9,3) és Lengyelország (9,2%). A 2002-es év az új lakásépítések terén további 2,4 százalékos csökkenést mutat. Más 19
ga: 2,3 fô jut egy lakásegységre. Mindazonáltal az átlag mögött meghúzódó tények, a lakáskereslet elôre jelzett csökkenése, a lakáspolitikákat támogató és ellenzô irányok és intézkedések országonként igen eltérôek. A négy KKE ország kivételével, 2000–2004 között sorrendiség nélkül az alábbi fôbb tényezôk gyakorolnak hatást a lakásépítési piacra: • A kormányok fokozatosan csökkenô szerepe a lakástámogatásban • A tulajdonosok által lakott lakások növekedése a lakáspolitikában (Németország, Ausztria, SpanyolorÚj lakásépítés FelújításÖsszesen szág, Olaszország) fenntartás • A támogatott lakásépítés-lakásfenntartás és a szociális lakásépítés Forrás: Build & Econ Hungary, Euroconstruct csökkenése (Ausztria) • A gazdasági (és politikai) bizonytalanság erôsödése országok, így Írország (-12,2), Portugália (-7,5), Norvégia (-5,1) is hozzájárulnak a korábban említett folyamatos vissza- (egész Európában) • Demográfiai változások (a népesség elöregedése) eséshez. Ahogy a fenti és a következô ábrán látható, meglepô • Eltérô demográfiai igények fokozott megjelenése (lakásmódon a közép-kelet-európai Euroconstruct országok szinte ugyanazokat a fellendülési és hanyatlási tendenciákat mutat- megoldás az idôsek és a tanulók számára: Dánia, Hollandia, ják, mint a 15 nyugat-európai Euroconstruct ország. Bár az Norvégia, Svédország) • Háztartási jövedelmek és befektetés-visszafogó magatartás okok részben eltérôek, a 2001. évi mélypont a legnagyobb kö• Munkanélküliség, részvénypiaci magatartás, rövid és zép-kelet-európai országban, Lengyelországban bekövetkezett és 2000-ben Szlovákiában lezajlott recesszió következménye. hosszú lejáratú kamatok változása • Ár, jelzálog és adópolitikák (országonként változó) Az országjelentések szerint ez az elsô alkalom, hogy az euró• Nagy lakásállomány és alacsony kereslet (Németország) pai trend és a KKE országokban tapasztalható piaci fejlemé• Bontások-cserék (új építés) új ingatlanok szerzése érdenyek Kelet- és Nyugat-Európában közel állnak egymáshoz. kében (Franciaország, Dánia, Hollandia) • Zsugorodó / növekvô építôipari piac (Németország, Ausztria, Írország, 5. ábra Lakásépítés - lakásfelújítás a 4 közép-kelet-európai ill. Olaszország) Euroconstruct országban, 1998–2004, % • Építési és városépítési elôírások, telek- és városfejlesztési politika. A közép-kelet-európai országok elmúlt tíz éves lakásépítési gyakorlata magán viselte a gazdasági és társadalmi változások jegyeit: az életszínvonalban meglévô drasztikus különbségeket, a lakáspolitika (ha van ilyen) bizonytalanságait, az állami támogatás megvonását a lakásszektortól, az életstílusbeli és munkaerôpiaci változásokat, valamint a középosztálybeli háztartások jövedelmének csökkenéÚj lakásépítés Összesen Felújítássét. Ma a Cseh Köztársaság, Magyarfenntartás ország, Lengyelország és Szlovákia 66 millió lakosa összesen 22,5 millió laForrás: Build & Econ Hungary, Euroconstruct kóegységben él (egy lakásra 2,9 fô jut). Az új lakások iránti kereslet két-háromszorosa az új épíAz új lakásépítési piacot befolyásoló tétéseknek. Emellett a meglévô lakásállomány nagy része elanyezôk, 2001–2004 vult. A lakásfelújítás és a -korszerûsítés egyre sürgetôbb igéAz európai lakásépítési fellendülés – a csökkenés számos hul- nye jóval meghaladja mind a négy ország pénzügyi lehetôláma után – 2000-ben kielégítônek mondható: a csökkenô ségeit. Látni kell ugyanakkor, hogy valamennyi KKE országgyermekszületésû, öregedô népességû Európa lakásellátottsá- ban elindult egy pozitív folyamat: a lakáspiac, mint olyan, fej4. ábra Lakásépítés-lakásfelújítás a nyugat-európai 15 Euroconstruct országban, 1998–2004, %
20
2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
lôdésnek indult. A további növekedés a kedvezô makrogazdasági fejlôdéstôl várható. A KKE országok alakuló lakás „piacát” ma befolyásoló legfontosabb tényezôk a következôk: • A tulajdonosi kör bôvülése a lakásprivatizáció következtében • A lakás-takarékpénztárak megjelenése és mûködése • A szociális és magánbérlakás-állomány megújulása • A magánlakás-építés növekedése az államilag finanszírozottal szemben • A finanszírozási rendszer fejlôdése: hitelek, adókedvezmények, állami támogatások • Az illegális munka jelentôs szerepe Összefoglalva: Az új építések piacán, a 2001–2002-es mélypontot követôen óvatos növekedés prognosztizálható 2003–2004-re. Az Euroconstruct tagországok országjelentései szerint ez a növekedés nagyrészt a 2002 második felében lefutóban lévô recessziós (várakozásoknak) a következménye. 2004-ben az új lakásépítések 1,2 százalékos növekedésével stabilizálódik a lakáspiac. Kivételt az Ausztriában és Portugáliában 2004 végéig várhatóan elhúzódó lakásépítéscsökkenés, és a Norvégiában 2004-re jelzett hirtelen visszaesés jelenthet. Mindent összevetve, a globális gazdasági és politikai bizonytalanság minden eddiginél nagyobb szerepet fog játszani. A lakásfelújítás, -fenntartás és fejlesztés a lakásépítési piac motorja 2001–2004-ben A lakásfelújítási és karbantartási (R+M) tevékenység 1998 és 2000 között folyamatosan nôtt. Az éves növekedési ütem Európa-szerte 1,1 (2001) és 2,3 százalék (2004) között változik. Rendkívüli növekedés figyelhetô meg az Egyesült Királyságban (3-6%), Spanyolországban (4-5%) és Norvégiában (3-5%). Emellett fellendülés várható a KKE országokon belül a Cseh Köztársaságban (13–24%), Magyarországon (10–15%) és Szlovákiában (10%). A 2001–2004 közötti idôszakban az Euroconstruct országokban a lakásfelújítás és -fenntartás összértéke meghaladja az új lakásépítés értékét: évi 208–224 milliárd euró értékben a teljes lakásépítési teljesítmény mintegy 51%-át fogja adni. Megdöbbentô az európai R+M piac potenciális nagysága. Az építési elôírások magas mûszaki és minôségi színvonalá-
nak Európa-szerte történelmi hagyományai vannak. Ily módon a lakások életkora a 2–300 év és az „újszülött” kor között változik (EU átlag: a lakások 32%-a 1945 elôtt épült, 37% 1945 és 1970 között, 21% 1970 után, összesen 191 millió lakóegység). A tulajdonosi szerkezet – az összes európai lakásállomány átlagosan 65–67 százaléka a tulajdonosok által lakott, ill. magánbérletben van, a maradék 33–35 százalék állami, szövetkezeti, ill. korlátozott profit tulajdonban van – állandó és véget nem érô mennyiségi és minôségi piacot jelent a karbantartók, a beszállítók és manapság a szerviz piac számára. A lakásmobilitás és az egymást követô generációk változtatási igénye hihetetlenül felgyorsult. Emellett az R+M a „csináld magad” mozgalom és az illegális munka hagyományos piaca is jelen van a lakáspiacon. Az R+M mögött álló befolyásoló tényezôk összefüggésbe hozhatók az elôzô korábbi fejezetben említettekkel. Mindazonáltal három elkülöníthetô R+M csoport képe rajzolódik ki az országjelentésekbôl: a „szükségleti”, az „ésszerû korszerüsítési” és a „csúcs” típusú R+M tevékenységeké. Európa-szerte ma még a „szükségleti” csoportba tartozó lakás R+M tevékenység a jellemzô, mindenekelôtt a közép- és kelet-európai országokban, beleértve néhány jövôbeni nagy piacot (mint pl. Románia, Oroszország és Ukrajna). 2001-ben a KKE országok lakásállománya 22 millió lakóegység volt (ehhez jön Románia, Oroszország és Ukrajna összesen további 40–45 millió lakóegységgel). A KKE országokban két jellemzôen „szükségleti” R+M tevékenység található: az értékes régi házak felújítása és karbantartása, valamint az 1960–85 között épült, kb. 5–7 millió házgyári lakótelepi lakás felújítása. Az állam valamennyi KKE országban segíteni kívánja mindkét csoport tevékenységét, egyrészt támogatott hitelekkel (Magyarország), másrészt ÁFA csökkentéssel (Lengyelország, Cseh Köztársaság) és más támogatásokkal. A legfrissebb statisztikai adatok szerint a lakás-takarékpénztárak ügyfeleinek több mint a fele megtakarításait R+M munkákra költi (Magyarországon ez kb. 350–400 000 szerzôdés). Az ingatlanpiac pozitív irányú mozgásai elôsegítik és felgyorsítják az R+M tevékenységet, mindenekelôtt a nagyvárosok, elsôsorban a városközpontok lakóházaiban. A panelházas lakótelepek felújítása komplex, szociális, tulajdonosi, ár és szervezési problémák miatt folyamatos késésben van, mégis beszélni kell róla, mert ez az a részpiac, amely a szervezett építôi-
6. ábra: A KKE 4 országában folyó lakásfelújítás, lakásfenntartás 2001 és 2004 között
milliárd euró 2001 2002 2003 2004 Lakásépítés Ebbôl: Lakásépítés Ebbôl: Lakásépítés Ebbôl: Lakásépítés Ebbôl: -felújítás lakásfelújítás -felújítás lakásfelújítás -felújítás lakásfelújítás -felújítás lakásfelújítás összesen összesen összesen összesen Lengyelország 4,66 1,91 4,44 1,91 4,39 1,97 4,61 1,99 Magyarország 1,76 0,50 2,01 0,54 2,23 0,63 2,56 0,72 Cseh Köztársaság 0,75 0,23 0,80 0,27 0,86 0,33 0,92 0,41 Szlovákia 0,33 0,06 0,37 0,07 0,40 0,07 0,44 0,07 Ö s s z e s e n: 7,50 2,70 7,62 2,79 7,88 3,00 8,53 3,19 KKE országok
Forrás: Build & Econ Hungary FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
21
par területe lesz. A küszöbönálló EU tagság pozitív hatással lesz az R+M piacra is. A 6. táblázatból látható, hogy a piac rendkívül kicsi, de növekvô. A 19 Euroconstruct országot tekintve a felújítási, korszerûsítési és karbantartási piac hajtómotorja kétségtelenül az „öt nagy” ország óriási kereslete. Az új lakásépítés túljutott a csúcsponton, a háztartások sokkal inkább a felújításra koncentrálnak. Kedvezô kölcsönök, az ÁFA kulcsok módosítása és a magasabb mûszaki elvárások motiválják a meglévô lakások felújítását. Németországban, az új lakásépítési boom lecsengését követôen, az R+M tevékenység stabil növekedése figyelhetô meg. Az új kölcsönprogramok és a beruházások kelet-németországi támogatása a következô R+M célokat segítik: több hely, jobb minôség, kevesebb szennyezô anyag kibocsátás, kisebb energiafogyasztás. Olaszországban, az 1998–2000. évi nagy R+M fellendülést követôen a tevékenység 2002–2004-ben is magas szinten stabilizálódik. Az adó-visszaigénylési törvény kiterjesztése következtében további növekedés várható. A fel-
újítási kérelmek növekedése kettôs „hasznot” ígér: növekvô R+M piacot és az illegális munka visszaszorulását. Franciaországban a toulouse-i katasztrófa utáni helyreállításon túl az ÁFA kucs 19,6%-ról 5,5%-ra várható mérséklése és a rövid lejáratú kamatok csökkentése növelni fogja a felújítási keresletet. Az Egyesült Királyságban várhatóan nôni fog az állami lakásállomány színvonala annak köszönhetôen, hogy a kormány tervei szerint évente mintegy 200 000 lakás a helyi önkormányzatoktól nonprofit szervezetek kezelésébe kerül. Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Királyságban az R+M mint mûszaki tevékenységre vonatkozó kifejezés bôvült, RMI-re, lakásfelújítás, -fenntartás és fejlesztésre (Renovation, Maintenance and Improvement) változott. Spanyolországban az R+M tevékenység továbbra is inkább az új építések kiegészítôjeként és nem alternatívájaként jelenik meg. Nyilvánvaló befolyással van rá a kedvezôbb gazdasági környezet és a spanyol családok megtakarítási képessége. A többi 10 ország esetében az R+M tevékenység aránya nagyobb, mint az új lakásépítéseké. Mind a 10 országban az R+M
7. ábra: A „nagy ötök” országában folyó lakásfelújítás, -lakásfenntartás 2001 és 2004 között
milliárd euró 2001 2002 2003 2004 Lakásépítés Ebbôl: Lakásépítés Ebbôl: Lakásépítés Ebbôl: Lakásépítés Ebbôl: -felújítás lakásfelújítás -felújítás lakásfelújítás -felújítás lakásfelújítás -felújítás lakásfelújítás összesen összesen összesen összesen Németország 117,54 59,36 115,54 59,66 116,00 60,20 117,98 61,40 Olaszország 58,74 37,34 59,56 37,64 60,10 37,94 60,34 38,32 Franciaország 58,93 31,32 59,22 32,26 59,64 32,91 61,07 33,73 Anglia 44,80 29,04 46,00 30,49 48,03 32,38 49,47 33,35 Spanyolország 35,09 10,31 35,87 10,82 35,87 11,31 35,65 11,82 Összesen: 315,10 167,37 316,19 170,87 319,64 174,74 324,51 178,62 Forrás: Build & Econ Hungary Nagy ötök országai
8. ábra: A „Kicsik” és a „Skandinávok” országaiban folyó lakásfelújítás, lakásfenntartás 2001 és 2004 között
A „kicsik” és a skandináv országok Hollandia Belgium Svédország Ausztria Dánia Norvégia Finnország Irország Svájc Portugália Összesen
milliárd euró 2001 2002 2003 2004 Lakásépítés Ebbôl: Lakásépítés Ebbôl: Lakásépítés Ebbôl: Lakásépítés Ebbôl: -felújítás lakásfelújítás -felújítás lakásfelújítás -felújítás lakásfelújítás -felújítás lakásfelújítás összesen összesen összesen összesen 17,57 9,17 17,11 9,35 17,73 9,59 18,37 9,83 13,09 5,52 12,88 5,65 13,04 5,76 13,64 5,87 6,68 4,55 7,11 4,75 7,32 4,86 7,41 4,91 10,31 4,52 9,89 4,48 9,92 4,61 9,96 4,71 5,75 3,49 6,01 3,56 6,27 3,64 6,55 3,71 6,42 3,26 6,41 3,41 6,84 3,59 6,72 3,70 6,02 2,82 6,02 2,91 6,20 3,02 6,51 3,17 8,98 2,84 8,10 2,70 8,15 2,71 8,87 2,81 10,22 2,35 10,29 2,36 10,40 2,38 10,50 2,40 11,29 0,86 10,56 0,91 9,66 0,98 9,09 1,06 96,33 39,38 94,38 40,08 95,53 41,14 97,62 42,17
Forrás: Build & Econ Hungary 22
2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
tevékenység az „nagy ötök” csoportjáéhoz hasonló, de túlmutat azokon: a „kicsik” és a skandináv országok felfelé irányuló mozgása és hajtóereje ennél többet jelez: az R+M piac jövôbeni tendenciáit. Külön említésre méltónak tartjuk a belga R+M piacon megfigyelhetô két fontos tényezôt: az Európai Unió által jóváhagyott ÁFA csökkentések alkalmazását az élômunka-intenzív ágazatokban, ezzel növelve a legális munkaerô foglalkoztatottságát és a felújítások gyakoriságának növekedését. Ez utóbbi – a felújítási ciklusok rövidülése – egyre inkább jellemzô erre az országcsoportra, mondhatni, köztük is a legfejlettebb országokra (Hollandia, Belgium, Svédország, Svájc, Dánia, Norvégia), az új mûszaki (klíma, biztonság, villamosítás, energiafogyasztás, informatika, környezeti szabályozás, otthoni iroda stb.) minôségi és térbeli követelményei következtében. Összefoglalásképpen idézünk a norvég elemzésbôl egy adatot: „A norvég háztartások átlagosan 1,7 évenként végeznek valamilyen felújítást.” A felgyorsult lakásfelújítási és -karbantartási tevékenységek legfôbb elôsegítôi a piaci viszonyok. Fontos megjegyezni, hogy az egyes R+M (vagy pontosabban RM+I) projektek értéke nô. Az R+M szállítóknak folyamatosan növelniük kell termékeik hozzáadott értékét.
Az egyes Euroconstruct országok lakásépítési tendenciáinak jellemzôi
Ausztria 2001-ben az osztrák gazdaság mintegy 1%-os növekedést ért el. Az összes ágazat közül az építôipart sújtja a leginkább a gazdasági visszaesés, különösen az új lakásépítések csökkenése és az állam visszafogott infrastrukturális beruházásai miatt. Az építési ágazat valószínûleg csak 2003 körül fog valamelyest stabilizálódni – az újra növekedésnek induló infrastrukturális beruházásoknakköszönhetôen. 2004-ben 2%-os növekedés várható. A gazdaságot és az építôipart támogató, remélt intézkedések részeként újabb infrastrukturális beruházásokra kerülhet sor és ösztönözni fogják a lakásállomány hôés energetikai megújulását is. Az elmúlt két évben csökkent a lakásépítési teljesítmény, 2001-ben a visszaesés még hangsúlyosabb volt (-9%) és 2002re további 6%-os hanyatlást jeleznek. A 2003–2004-re szóló elôrejelzések szerint 2%-rôl 1%-ra történik a visszaesés. Addigra a helyzet ezen alacsony növekedési szinten stabilizálódhat. A lakásépítés e drasztikus visszaesésének fô oka a 90-es évek fellendülô idôszakában létrehozott túlkínálat. 2000-ben összesen 54 000 lakást adtak át, azaz kb. 5000-rel kevesebbet, mint az elôzô évben. A lakásépítés éves csökkenése egészen 2004-ig folytatódik. Az összes hazai építés addigra visszakerül arra a szintre, ahol a kilencvenes években volt. Az építési engedélyek száma is ugyanilyen mértékben csökken. Ausztriában nagy jelentôsége van a támogatott lakásszektornak. A támogatási alapokat a szövetségi állam utalja át a tartományoknak, akik azután elosztják a támogatásokat. 2001 elején az új pénzügyi kiegyenlítô rendszer bevezetésével valaFALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
melyest enyhültek a szövetségi állam által lakástámogatásra adott vonatkozó megkötések. Bár a hazai termelési támogatási alapokat a szövetségi kormány biztosítja, a tényleges cselekvôk maguk a tartományok, ezért ôk is felelôsek a hazai politikáért. A 2001-es évet az óvatos finanszírozási politika, valamint a lakástámogatási rendszer szerkezetváltása jellemezte néhány tartományban. Az egyes tartományok egyre több alapot vontak el a lakásépítéstôl, hozzájárulva ezzel a nemzeti költségvetés konszolidálásához. E változások eredményeképpen 2001-ben számottevôen csökkent a lakbér által támogatott lakások száma. 2001-ben a támogatott lakások száma összesen 31 000 volt, míg a 90-es évek közepén még 48 000 támogatott lakást tartottak számon. Belgium A világ többi részén érvényesülô tendenciákkal összhangban a belga gazdaság, amelynek növekedése már 2000 közepe óta hanyatló tendenciát mutat, ma ugyancsak recesszió elôtt áll. Az új épületek építésére kiadott engedélyek száma 2000 eleje óta folyamatosan csökken, bár az általános gazdasági teljesítmény továbbra is kimagasló. Ezt a paradox helyzetet számos tényezôvel lehet magyarázni, mint pl. a megnövekedett jelzálog költségekkel, a jelentôs mértékû áremelésekkel, amelyek éves mértéke elérheti a 10%-ot, valamint egyes spekulációs és határ menti feszültségekkel. A kormány kezdeményezésének célja, hogy bôvítse a lakásépítési övezeteket. Ez természetesen tovább növeli az 1996 óta terjedô spekulációt, ami egyre inkább szükségessé teszi az árak kiigazítását. A lakásszektor mobilitását elôsegítô másik intézkedés az ingatlanügyletek nyilvántartásba vételi adójának csökkentése. Ennek ellenére a gazdasági helyzet miatt várható az új lakások iránti kereslet további csökkenése. 2003 elôtt nem várható fellendülés, amely azután 2004-ben jelentôsen felerôsödhet. Ugyanakkor sokkal kedvezôbbek a kilátások a felújítások és karbantartások területén. Úgy tûnik, ezeket a munkákat kevésbé érintik a gazdasági változások. Az elmúlt néhány évben megnövekedett a kereslet az R+M munkák iránt. Ami e tendencia jövôjét illeti, meg kell jegyezni, hogy azt befolyásolhatja a felújítási munkáknál alkalmazott ÁFA mértékének változása. Az élômunka-intenzív ágazatok érdekében az Európai Unió által jóváhagyott ÁFA csökkentések keretében Belgium gyakorlatilag elhatározta alacsonyabb ÁFA kulcsok alkalmazását az 5 évnél régebbi!!! (korábban 15 éves) otthonok felújítási munkáinál. Az új építésekhez hasonlóan, az engedélyköteles felújítások is valószínûleg csökkenni fognak a 2001–2002-es idôszakban, a lanyhuló gazdasági környezet miatt. Cseh Köztársaság A korábbi általános gazdasági recesszió és a jelenleg tapasztalható fellendülés következtében a Cseh Köztársaság építési teljesítménye elôbb jelentôsen visszaesett 1997 és 1999 között, majd 2000-ben erôteljes fellendülés és 2001-ben különösen nagy arányú növekedés következett. A lakásépítés azonban kissé eltolódva, 1999–2001 között szenvedett nagyarányú visszaesést. Az ezt követô lassú növekedést (2002: 2,1%; 2003:0,7%; 23
2004: 1,2%) a makrogazdasági jelenségek lakásszektorra gyakorolt késleltetett hatásának tekinthetjük. A fejlôdést állami intézkedések széles köre segíti elô, így a építési megtakarításokra, a jelzálog támogatásokra, az új bérlakásállomány bôvítésére, valamint a házgyári lakótelepek lakásainak hosszú távú felújítási programjaira nyújtott támogatások. A befejezett lakások száma 2000-ben volt magasabb, bár a szükségletek alatt maradt. A lakásállomány megújulása visszaesést mutat. Ennek oka az új lakások magas ára, valamint az állampolgárok és háztartások jövedelmei közötti éles különbség (a lakások ára 9-szeresére, míg a órabérek csupán 3,2-szeresére nôttek 1991–2000 között). A Cseh Köztársaságban viszonylag alacsony, és a lakásárak a lakásépítési teljesítmény, az R+M-et is beleértve, összességében az összépítési teljesítmény 12–14 százaléka között mozog. A viszonylag kedvezôtlen lakásellátottsági adatok (2,8 fô jut egy lakóegységre) és a karbantartás elhanyagolása a magyarázat arra, hogy miért indult 2001-tôl jelentôs növekedésnek a lakásépítési R+M tevékenység. Dánia Optimista elôrejelzések szerint a dán építôipar szerkezete átalakulás elôtt áll, hosszú távon a hangsúly a lakásépítésre helyezôdik át. A 2001–2004 közötti idôszak fô jellemzôje a lakásárak stagnálása, ill. enyhe csökkenése lesz. Az új építések 1994–96-os történelmi mélypontja után, az 1997–98-as fellendülést követôen 2001-ben 4%-kal csökkennek az új lakásépítések. A visszaesés feltehetôen a kamatok adókedvezményeinek csökkentése miatt következett be. A másik ok, hogy 2000-ben kihunyt az 1999 végén kialakult rendkívüli építési láz, az éves adatokban a felújítás és korszerüsítés erôs csökkenése is várható. 2002-tôl a lakásépítések folyamatos növekedési tendenciájája várható. A jelenlegi alacsony kamatok fel is gyorsíthatják ennek mértékét. Demográfiai okokból az idôsek otthonainak építése erôteljesen növekedni fog, és egyre nagyobb súlya lesz a hallgatók elhelyezésének az egyetemi városokban. 2002–2004-ben az új építések megújuló dinamikája a lakásépítési tevékenység egészét az egészséges évi 4–5%-os növekedési ütem felé mozdítja el. Ami a családi házak helyzetét illeti, Dániában, célszerûbb új házat építeni, mint használtat venni. A helyi hatóságok vonakodnak új területeket bevonni a fejlesztésbe, mivel a közszolgáltatások és az új infrastruktúra sok ember számára való kiépítése igen költséges, azonban az un. barnamezôs, használaton kívüli iparterületek és a kikötôkhöz közeli területek az új lakásépítési fejlesztések célpontjai lesznek. Ezenkívül a lakóterületeken, a telkek további osztásával új beépítések is megjelennek, vagy pl. a családi házakat ikerházak váltják fel. A lakosság elöregedése miatt ez a tendencia nyilvánvalónak tûnik: egyre több ember szeretne kisebb és modernebb lakásban lakni, de eddigi lakóhelyéhez közel, ahol ismeri az embereket. A támogatott (lakótelepi) lakásellátásban néhány évvel ezelôtt csökkent az új lakásokra nyújtott támogatás, az önkormányzatokra hárítva a támogatások nagyobb hányadának nyújtását. Emellett attól is tartanak, hogy ezek a negyedek társadalmi gettóvá válnak. A környezetvédelmi adók egyre nagyobb 24
és növekvô szerepet játszanak Dániában (energia-, vízhasználati adók stb.). Finnország A gazdasági növekedés visszaesése a 2001-es gyenge exportteljesítmény következménye. Mindazonáltal a háztartások helyzetének alakulását befolyásoló összes tényezô pozitívan alakul: a hazai fogyasztás bôvül. Az építôipar GDP-n belüli aránya egészséges szinten van és nem várható visszaesés. A lefelé menô és stabil kamatlábak, a kétéves bérmegállapodás, az adózás könnyítése pozitív gazdaságfejlôdésre utal éppúgy, mint a részvényárak legutóbbi fellendülése. A háztartások aktívak az új otthonok vásárlásában és a meglévôk felújításában, valamint új elektronikai berendezések vásárlásában. Nyilvánvaló, hogy ezt a növekedést a belsô kereslet tartja fenn, és a globális hatások Finnországot is komolyan fenyegetik. A felújításokra a globális hatás kisebb nyomást gyakorol. Finnországban 2000 nyarán lelassult a lakásépítés. 2001-ben csökkent a nem támogatott lakások építése. Az államilag támogatott lakásépítés nôtt és még a következô év is pozitívnak tûnik, mivel az árcsökkenés következtében a volumen várhatóan növekedni fog. A lakásépítés a fejlôdés központi területeire koncentrálódik. A migrációs elôrejelzések szerint e tendenciában nem lesz változás, bár egy gazdasági recesszió lelassíthatja a lakosság elvándorlását az urbanizált központokba. Az elôrejelzések szerint 2001-ben 29 000 lakás építése kezdôdött, (2000-ben 32 500), és ennél valamivel kevesebb 2002ben. 2003-ban és 2004-ben 30 000 további új lakásépítés megkezdése várható. A lakások iránti kereslet továbbra is viszonylag erôteljes. A fogyasztói felmérések azt mutatják, hogy az emberekben még mindig erôs a szándék lakásvásárlásra és megfelelônek tartják az idôpontot kölcsönök felvételére. Különösen a meglévô lakások eladása élénkült meg, és a lakást vásárolni szándékozók száma növekszik. Ez a 2001. tavaszától csökkenô lakáskölcsön kamatoknak és számos más kamatkönnyítésnek köszönhetô. Ily módon az R+M tevékenység kiegyensúlyozott növekedése is várható, amely az összes lakásépítési volumen 43 százalékát tette ki 2000-ben. Franciaország Franciaországban 2001-ben az új családi ház építés 3,3%-kal csökkent, míg a többlakásos lakásépítések 12,1%-kal nôttek. Az építési árak a korábbinál kevésbé nônek. 2001-ben mintegy 305 000 új építkezés kezdôdött meg, ami az új lakásépítés terén 2,2%-os csökkenést jelent (-0,5% a családi házas otthonoknál, ugyanakkor -5,0% a többlakásos épületekben megvalósuló lakások száma esetében. Az új építések terén 2000-ben kezdôdött visszaesés negatívan befolyásolja a 2001-es évet is). A felújítási és karbantartási programok alapvetôen stabilak maradnak (1%-os volumen növekedés várható). Az új építésekre 2002-re prognosztizált adatokat lefelé módosították. A francia gazdaság egészének gyengébb kilátásai, beleértve az építést is, összességében leginkább a szeptember 11-i terrortámadás következménye. Mindazonáltal számos pozitív tényezô is hat a gazdaságban: csökkentek a rövid lejáratú 2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
kamatok, a háztartások adósságállománya történelmileg a legalacsonyabb szinten áll, jóval az európai (pl. 110% Németországban, 120% Hollandiában) és az USA átlag (110%) alatt. Ugyanakkor továbbra is nagy a lakásépítési piaci mozgásokat befolyásoló kockázatok és bizonytalanság mértéke: 2002-re a munkanélküliség nagyarányú növekedését jósolják. A részvénypiacok legutóbbi visszaesése jelentôsen megingatta a háztartások vagyoni helyzetét. A bizalom megingása a gazdasági szereplôk között a háztartásokat óvatosabb viselkedésre, fokozott takarékosságra ösztönözheti. Az elôrejelzések azt mutatják, hogy 2002-ben 290 000 lakóegység építése kezdôdik. A bizonytalansági faktor a többlakásos épületek építésében nagyobb. 2003 és 2004-re várható az új lakásépítések konszolidálódása. A francia gazdaság 2003–2004-ben visszanyerheti növekedési tendenciáját. A hosszú lejáratú kölcsönök kamatai közel a jelenlegi szinten maradnak, míg az infláció 2% alatt lesz. Ezen feltételek mellett a munkanélküliség 2002-ben várhatóan megugrik, de azután csökkenni fog. E tényezôk várhatóan elegendôek ahhoz, hogy a magánszektor új lakásépítési beruházásait elôsegítsék. Ami az állami bérlakás szektort illeti, a francia kormány, városi politikájának részeként, nemrégiben több mint 5 milliárd eurót biztosított a következô öt évre különféle támogatási csomagok számára. Ezen összeg egy részét a leginkább leromlott állami lakások lebontására és az állami tulajdonú lakások felújítására fordítják. 2003–2004-ben 50 000 lakás építését kezdik meg ebben a szegmensben. 2000-ben Franciaországban az összes lakásépítésen belül az R+M aránya 52,5 százalék volt. A 2001-es fellendülés után a meglévô lakások felújítása és karbantartása iránti kereslet 2003–2004-ben meg fogja tartani lendületét, évi 2–3 százalékos növekedés várható. Az okok a következôk: a rövid lejáratú kölcsönök kamatainak csökkentése növeli a felújítások és karbantartások iránti keresletet. Ezenkívül a háztartások 2002-ben felgyorsíthatják R+M munkálataikat attól való félelmükben, hogy az árak 2003-ban nôni fognak (ÁFA mérték változása ?). Végezetül a toulouse-i vegyiüzem 2001. szeptember 21-i robbanása nagyon nagy károkat okozott: 11 000 lakóegység sérült meg.
az egy és kétlakásos családi házak építése. A jelzálog hitelek kamatai kedvezôek és speciális kölcsönprogram mûködik a fiatal családok számára. Mindazonáltal a saját otthonteremtésben a kereslet nem fog gyorsan növekedni, mert a piac nagy számban kínál jó minôségû, már meglévô lakásokat. Ezen túlmenôen Németországban csökken a 25–35 év közötti lakosok száma és a tendencia a következô években tovább erôsödik (a lakás, elsôsorban a saját otthon iránti igény különösen nagy ebben a korcsoportban). A lakásépítés terén jelentkezô belsô és külsô verseny erôteljes nyomása miatt a lakásárak továbbra is kedvezôek maradnak. Ugyanakkor, több mint tíz év után most elôször került sor a bérlôk és tulajdonosok lakástámogatási programjainak hatékony fejlesztésére. Az alacsony jövedelmû családok 2000. január 1-jétôl éves támogatást kapnak, ezek az alapok fokozatosan ösztönözni fogják a lakásépítést. Az új lakásépítés területén lezajlott nagyarányú fellendülést követôen, egészen 2000-ig, a meglévô lakásállományon végzett építési munkák jelentôsen növekedtek. A következô években további emelkedés várható. A bérlakásállomány részérôl megnyilvánuló verseny arra készteti a magánházak tulajdonosait, hogy mind többet fordítsanak a meglévô lakásállományra. A várhatóan kedvezô gazdasági helyzetben az emberek lakásukban több teret és jobb minôséget akarnak. Ezt a tendenciát segítik az épülettakarékossági tervek és az Újjáépítési Bank CO2 csökkentési programja: támogatják a lakóépületek szennyezés-kibocsátásának csökkentését és az energiafogyasztás mérséklését célzó beruházásokat. 2001-ben visszaesik az új lakásépítés és további jelentôs csökkenés várható 2002-ben (-13% és -4%); 2003-ban stagnálás várható és csupán 2004-ben várható némi növekedés. Idén valamelyest csökkenni, majd az elôrejelzési idôszak további részében mérsékelten nôni fog a lakásállomány felújítása és korszerûsítése. Az új lakásépítések 2002-ig csökkenni fognak egészen 270 000 lakásegységre. 2003-tól fellendülés várható, a befejezett lakások számának 295 000 (2003), illetve 325 000 (2004) körüli alakulásával. Magyarország
Németország A bôséges lakásállomány és a növekvô gazdasági és politikai bizonytalanság a lakásépítés iránt nagyon gyenge keresletet okozott, mind Kelet-, mind Nyugat-Németországban. A kiadott építési engedélyek száma az 1999. évi magas, 243 000-s számról 2001-ben 180 000 alá esett. 2002-ben és 2003-ban az egy- és kétlakásos családi házakra kiadott engedélyekben csak enyhe növekedés várható; a 2004-es kilátások csak kicsivel jobbak ennél. Ehhez hasonlóan, az új, többlakásos lakóházak esetében a kereslet hosszú ideje tartó visszaesése 2001-ben is folytatódni fog, a bérleti díjak stagnálása, ill. csökkenése, az értékek kismértékû növekedése és a nagy kínálati többlet miatt. Rengeteg kiadó lakás és a bérlôszerzés nehézségei jellemzôek igen sok városra és régióra. A többlakásos lakóépületekben 2001-ben csupán 93 000 lakásra adtak ki engedélyt. 2002-ben és 2003-ban jelentôs fellendülés várható, ami 2004-ben felgyorsul és eléri a 130 000 lakást. A német lakáspolitika a tulajdonosok által lakott lakások jelentôs növelését irányozza elô. Továbbra is támogatást kap FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
Magyarországon a rendszerváltás az új lakásépítések jelentôs csökkenésével járt együtt. Ez a folyamat egészen 1994-ig folytatódott, majd 1999-ben ismét mélypontra süllyedt. Az elmúlt tíz évben az új lakások építése Magyarországon (és a környezô országokban) magán viselte a gazdasági és társadalmi változások jeleit: az életszínvonal drasztikus változását, a lakáspolitika bizonytalanságait, az építôipar kivonulását a lakásépítésbôl, az életmódbeli és munkaerôpiaci változásokat, valamint a középosztályok egyes rétegei életszínvonalának jelentôs csökkenését. A 2000-ben bevezetett új lakásfinanszírozási rendszer 50 százalékkal növelte a kiadott építési engedélyek számát. 2001ben látványos verseny indult a kereskedelmi bankok között a minél kedvezôbb hitelfeltételek piacán. A kormány által kezdeményezett másik fontos lépés volt a bérlakás program elindítása 2000-ben, aminek célja a szociális jóléti lakások számának bôvítése (2000-ben az új lakásépítések számának 10 százalékát meghaladó mértékben, 2001-ben ezt meghaladó mér25
tékben). A 2001-ben befejezett és használatba vett lakások számát illetôen jelentôs, 30%-os növekedés történt. Komoly változás következett be a belsô összetétel arányaiban is: a városokban 30–40%-kal nôtt az új építési engedélyek száma, és nô az eladásra épített lakóegységek száma is. Új fizetôképes osztályok és generációk jelentek meg. Másik fontos változás, hogy az építési tevékenységen belül csökkent a magánszemélyek által finanszírozott és kivitelezett építkezések aránya. Ez a csökkenés is azt mutatja, hogy a feketegazdaság fokozatosan visszaszorul. Magyarországon a lakásállományt érintô R+M tevékenység az évi összes lakásépítési volumen 40 százalékát teszi ki. E piac résztvevôi az egyéni tulajdonosok, az önkormányzatok, a lakás-takarékpénztárak ügyfelei. Kissé lassú még az energiatakarékos és környezeti szemléletû lakáskorszerûsítések programjának beindulása, holott ez jelentôs állami támogatásban részesülô stratégiai cél. A lakáspolitika területén megvalósított kedvezô intézkedéseknek, valamint az ingatlanpiacon bekövetkezett fordulatnak köszönhetôen, a következô néhány évben növekedés várható az új lakásépítés iránti keresletben, ami évi 10–12 százalékot jelent 2004-ig. Az új lakások árainak emelkedése várhatóan az infláció mértéke körül alakul. A felújítási és korszerüsítési munkák évi 10–15%-kal fognak növekedni, elérhetik az új lakás építések akár 50 százalékát is. A kedvezô makrogazdasági feltételektôl Magyarországon a lakásépítési kedv további növekedése várható. Írország Az építôipar az ír gazdaság egyik fô ágazata és az éves gazdasági tevékenység növekvô hányadát teszi ki. Az 1994 és 2000 közötti hétéves idôszak alatt bekövetkezett fantasztikus mértékû építôipari volumen és foglalkoztatásbeli növekedés után az építôipar most a lefelé irányuló kiigazítás idôszakában van. De még a 2000-ben befejezett lakások száma újabb, 50 000-s rekordot döntött, és közel kétszerese volt az 1994. évinek. 2001-ben az új lakásépítés 4,4%-kal fog csökkenni, mintegy 47 200 lakásra. 2002-re a nyilvántartások a magánlakás-építés 15%-os csökkenését jelzik. Az építésekre gyakorolt negatív hatások között kell említeni a megkezdett új magánlakás építések kiemelkedô és folyamatos csökkenését. Ennek egyik fô oka, hogy a kiadott építési engedélyek kétéves idôtartamra szólnak, így megkérdôjelezhetô, hogy ezen engedélyek alapján hány építkezés fog megvalósulni. 2002 után a kész lakások számában kismértékû emelkedés várható 2003-ban 41 500 lakással, majd erôsebb fellendülés következik 2004-ben 46 300 körüli számmal. Az elôrejelzések szerint a lakásárak csökkenésének és a jelzálogkamatok visszaesésének köszönhetôen a lakásvásárlási képességek 2003-ban javulni fognak. A makrogazdasági tendenciák és azoknak a lakásvásárlók bizalmára gyakorolt hatása is befolyásolni fogja a lakáskeresletet és a lakásárakat. Olaszország Az olasz építôipar 1998 és 2001 között csúcsteljesítményt nyújtott. Bár 2001-ben az ingatlanpiacon jelentkeztek a las26
sulás elsô jelei, a 232 000 befejezett új lakás évek óta a legmagasabb eredményt adta. Ez a kedvezô tendencia átnyúlik 2002-re (241 000 lakás) és még 2003-ra is (243 000 lakás), de 2004-ben az új lakások száma várhatóan csökkenni fog (238 000 lakás). 2000-ben a lakásépítés az olasz építési szektor 47%-át tette ki. További 8,5% növekedést értek el 2001-ben. Az 1970-es évek óta most fordul elô újra, hogy a lakásépítési piac az egész építési piac motorja. A piacon lezajló legjelentôsebb változás a lakások típusában lesz: visszaszorul az 1–2 lakásos családi ház építése és a piac a többlakásos lakóépületek felé mozdul el. Ez a határozott tendencia az ingatlanpiacon zajló szerkezetváltásra is utal, amely az új lakáskeresletet kívánja kielégíteni. Az állami lakástulajdon támogatása is visszaesôben van: az elmúlt évben regisztrált drasztikus zuhanást (-30,5) 2001-ben 18,3%-os volumen csökkenés követte. A lakás tulajdonlása tekintetében óriási mértékben csökkent az állami szerepvállalás a kormányszervek és állami hivatalok részérôl, ellenben növekedett a magáncégek, szövetkezetek és magánszemélyek tulajdoni aránya. 2001 másik figyelemreméltó tényezôje az ingatlanpiac fellendülése volt. A tôzsdén jelenleg tapasztalható bizonytalanság pozitív hatással volt és van is az ingatlanpiacra, beleértve az új építéseket, ezzel befektetési lehetôséget teremtve a pénzüket megtakarítóknak. 2001-ben a 995 000 lakást adtak el, 5%-kal többet, mint 2000-ben. A piacot egyre inkább azok a szereplôk alakítják, akik régi lakásukat eladva vesznek újat. Ez a helyzet kétségkívül dinamikusabbá teszi a lakás-karbantatási piacot is(+2.6%). 2001-ben a lakások R+M tevékenysége, az 1998–2000 közötti idôszak három egymást követô évének jelentôs növekedése után lelassult, majd évi +1%-os növekedéssel a kvázistabilitás szakaszába kerül. A lakáspiac R+M tevékenységének ciklikus visszaesése nagyrészt az adócsökkentési törvény hatályának kiterjesztésétôl függ. A háztartások részérôl a kezdvezmény iránt megnövekedett érdeklôdés a kezdeményezés sikerét bizonyítja. A 2001. év elsô kilenc hónapjában 17%-os volt a növekedés, amelynek alapján a kérelmek száma 2001-ben 330 000-re nôtt, szemben a 2000. évi 273 000rel. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a családok a munkát legálisan végzik – amit másként végeztek volna el – hanem azt is, hogy az intézkedés eléri célját: az illegális munka lassú visszaszorítását. Hollandia A magánlakások ára Hollandiában az utóbbi években emelkedett, továbbá a részvénytulajdon értéknövekedése következtében a háztartásokban kedvezô változások történtek. A viszonylag alacsony kamatok és a magas foglalkoztatottság a nagyobb, minôségileg magasabb szinvonalú lakások iránti keresletet is megemelte. Várható, hogy a következô években a holland háztartások fogyasztása felgyorsul, megnövekedhet a többlet-vásárlóerô befektetési hajlandósága. A lakásszektorban az összes építési tevékenység több mint 40%-a lakásberuházás és lakásfelújítás. A kiadott építési engedélyek alapján azonban az várható, hogy 2002-ben az új la2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
kás építés visszaesik. A felújítások, korszerûsítések és folyó épületfenntartási munkák értéknövekedése nem fogja ellensúlyozni az új lakásépítések visszaesését. A következô években a lakásépítés növekedése újból megindulhat. Ebben szerepet játszik az a körülmény is, hogy az építési költségek megemelkedtek, mert megnôtt az igény a saját tulajdonú, szabadon álló családi házak építése iránt. Napjainkban Hollandiában az új lakás építést a területrendezési politikák határozzák meg. Az aktuális városi és országos területfejlesztési és tervezési munka célja, hogy az új lakásokat a nagyvárosi térségekben koncentrálja (un. Vinex-körzetek). A lakáspolitika, a lakáspiac radikális változásának következtében meghatározó szerepük van a befektetôknek. Részarányuk az 1980-as évekbeli mintegy 40 százalékról az 1990es években több mint 50 százalékra nôtt. A lakástársaságok által épített lakások aránya mára kevesebb, mint 20 százalékra csökkent. A meglévô lakások árának gyors növekedése a telkek árának növekedéséhez vezetett. A szociális lakások építôi számára egyre nagyobb nehézséget jelent a megfizethetô lakások biztosítása a bérlakás szektorban. Mivel a támogatások csökkennek, a lakosság nagy csoportjai számára ma alig vannak megfizethetô magánlakások. Mindazonáltal a jövedelemszintek növelésével a „Wonen” (lakni) dokumentum a magántulajdonú lakások arányának 65 százalékra való növelését tûzi ki célul. E cél elérését megkönnyítheti, hogy a szociális lakástársaságok 2010-ig 500 000 lakást adnak el. A hasznot a fennmaradó lakásállomány korszerûsítésére fordíthatják. A következô tíz évben kb. 700 000 egy millió új lakást kell építeni, nagyrészt a nagyvárosokban. A felújítási munkák pozitív jelei mutatkoznak a lakásállomány lassan növekvô magántulajdonú szektorában. Jellemzô, hogy a lakástulajdonosok inkább költenek korszerûsítésre, mint a bérlôk. Norvégia Az új lakás építések 2000. évi fellendülését Norvégiában az 1999-hez viszonyított 18 százalékos növekedés bizonyítja, ezen felül további 8 százalékos növekedés várható 2001-ben (25 500 lakás). Az állami szervek kapacitás problémái, valamint a 2001. szeptember 11-i terrortámadás miatt a lakáspiac kissé elbizonytalanodott és így a 2002. évi elôirányzat kb. 2000 új lakással kevesebb lesz. A kamatlábak csökkenése és a kapacitások növekedése miatt bekövetkezô fellendülés 2003-ra tolódik. A demográfiai tényezôk nagyarányú keresletet jeleznek, és a jóváhagyott, de még el nem kezdett beruházások aránya is igen magas. 2002-re 24 700 lakásegység építése várható, ami stabil tendenciát mutat az ez évi adatokhoz képest. A 2003-ra szóló elôrejelzés 25 800 új lakásról szól, ami 1100 darabos emelkedést jelent. Ezen elôrejelzésen belül fontos tényezô a kormányzat által az idôsek számára 2001–2002-ben építtetendô 3000 új lakás, amely a lakásreformhoz kapcsolódik. Norvégiában a lakóépületek felújítása és korszerûsítése – a norvégok „elsô számú hobbija „ – teszi ki a lakásépítés nagyobb részét. 2000-ben a háztartások 61%-a végzett valamilyenfajta felújítási és bôvítési munkát. Ez az 1999-es 58%-os arányFALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
hoz képest növekedést jelent. A felújítást végzô háztartások számának növekedése együtt jár a korszerûsítési munkákra fordított kiadások növekedésével: az éves kiadások közel 75%a minôségi javulást jelent. E piac jövôjét illetô fô gondolat az, hogy az iparág lefontosabb piaci kihívásai a felújítási szektorban találhatók. Az R+M tevékenység 4-szer gyakoribb, mint az logikusan indokolt lenne Norvégiában. Nyilvánvaló, hogy a lakásszinvonal rendkívül magas. Ebbôl az következik, hogy a „fogyasztó” nem annyira a „dolgokat”, ill. „árukat” keresi, sokkal inkább az azokban megtestesülô többletértékeket – egy fajta hozzáadott értéket. Ez annyit jelent, hogy a felújítási piac (az építési szolgáltatási-beszállítói piac) egyre jobban megközelíti a nagy fogyasztó-orientált piacokat (mobiltelefon, autó, elekrtonika stb.). Így az is valószínûsíthetô, hogy jövô felújítási-korszerûsítési piaca egyre inkább a beszállítók sikeres kommunikációs és befolyásolási (Internet) képességein múlik. Ebben a szegmensben 2002 és 2004-e között stabil növekedési tendencia várható. Lengyelország 2001-ben Lengyelország gazdasági helyzetét a korábbi években elért GDP növekedési ütem jelentôs lelassulása jellemezte. Visszaesett a belföldi kereslet dinamizmusa, a munkanélküliség nagy és folyamatos növekedés jellemzi. A lakáspiac keresleti-kínálati viszonyait a reáljövedelmek és a szociális juttatások alacsony növekedése, valamint az adókból befolyó pénzeszközök csekély mértéke nagyban befolyásolja. Ezért felül kellett vizsgálni a korábbi a 2003-ig szóló gazdasági növekedési és építôipari fejlôdési prognózist. 2000-ben 7 százalékkal több lakás épült, mint 1999-ben; a magánlakás-építés a szövetkezeti lakásépítéssel szemben nagyobb arányban növekedett és a lakások átlag alapterülete 2,4 négyzetméterrel nagyobb lett, 89,7 m2. 1997–2000 között az adókönnyítések következtében intenzív fejlôdésnek indult a lakásépítés. 2001-ben azonban a reáljövedelmek növekedésének lassulása és a bankhitelek túlzottan magas aránya volt megfigyelhetô. Az év elejétôl 20 százalékkal kevesebb új lakás építése kezdôdött el. 2002 és 2004 között az új lakás építés nagyságát a gazdasági növekedés átlagos üteme fogja meghatározni, míg az R+M tevékenység stabilizálódni látszik (összességében -7,5; -4,7; 1,0 százalék). Ily módon a lakásépítés nagymértékben az emberek és önkormányzatok beruházási képességeitôl és az építési hitelek kedvezôbbé válásától függ. Számottevô növekedés azonban 2004-nél korábban nem várható. Az elôrejelzések szerint 2001 után az egy- és kétlakásos épületekben átadott lakások száma magasabb lesz, mint a többlakásos épületekben. Portugália Portugáliában hosszú ideig a lakásépítés volt a legdinamikusabban fejlôdô ágazat, magas növekedési ütemmel. A hosszú éveken keresztül fennálló lakáshiányt ezen intenzív építési idôszak alatt sikerült megszüntetni. A portugál nemzetgazdaság teljesítményének javulása, a hitelek kamatainak 1993 óta tartó csökkenése együttesen játszott szerepet a lakásépítés növekedésében. 27
1993-ban Portugáliában egy jelzálogszerzôdés átlagos nominál kamata évi 17,4 százalék volt; 2000-ben az átlagos kamatláb 6,2 százalékra csökkent. Nem meglepô tehát, hogy 1993 és 2000 között évente 16,6%, ill. 27%-kal nôtt a jelzálog szerzôdések száma és értéke. A kamatlábak 1999 vége óta bekövetkezett növekedése nem tükrözôdött azonnal a kínálatban, a portugál lakásépítés hosszú ciklusideje miatt. Az elôre jelzett visszaesés nem meglepô, a hatás várhatóan 2001-ben évi -2,5%-os csökkenést hoz az új lakásépítésben és mintegy 5,0%-os növekedést a felújítás-korszerûsítés terén. Bizonyos nyomások, mint pl. a part menti városi területek felé való elvándorlás, valamint a második otthon iránti növekvô kereslet ellenére, a lakáskereslet már csökken. Az új lakások kínálata 2002, 2003 és 2004-ben jelentôsen vissza fog esni: -7,5 százalék, -10,0 százalék, ill. -7,5 százalékos csökkenés várható. Szlovákia 2001. január 1-jei állapot szerint a szlovák lakásállomány tulajdoni megoszlása fele-fele arányban magán, ill. állami. Az új lakás építést 2001-ben nagyrészt a magánszemélyek finanszírozták, a lakások 85 százalékát 2000-ben magánszemélyek építették. Az állami költségvetés kiadásaiban 1999-ben bekövetkezett jelentôs megszorítások az építôipar 1994 óta tapasztalt legnagyobb mértékû éves visszaesését idézték elô (-25,7 százalék): a lakásépítés 2001-es nagyarányú csökkenését (-9,1 százalék) a megszorító intézkedések lakásszektorra gyakorolt hatásának késleltetett megjelenését. 2001-ben ezért nem realizálódott az eredetileg tervezett számú lakás (15500) megépítése. A magánszemélyek az állami beruházások drasztikus visszafogása következtében fogták-fogják vissza építési szándékukat. Az állampolgárok az építkezésrôl és a lakásvásárlásról hozott döntéseikben alapvetôen a fizetésképtelenséget, a munkahely elvesztését, a bankhitelek visszafizetési kötelezettségét mérlegelik. 2002–2004-re igen kismértékû fellendülés várható. Spanyolország 2001-ben Spanyolországban az újonnan megkezdett lakásépítések az elôzô évi 500 000-rôl 460 000-re csökkennek. Az új lakás építés indításának ez a mértéke 1000 lakosra 11,5 lakást jelent, ami jóval meghaladja a lakosság szigorúan vett szükségleteit. A befejezett lakásállomány 390 000 lakás, a növekedés az év során mérsékelt lesz. A következô években tovább fog csökkenni az újonnan kezdett építkezések száma. A szabadpiacon még 2001 elsô néhány hónapjában is jelentôsen nôttek a lakásárak Spanyolországban, egyik évrôl a másikra 14,6 %-kal. 1996 és 2001 között a teljes lakáspiacon belül a szabadpiac aránya 70 százalékról 89 százalékra nôtt. Ennek a számnak különösen akkor van jelentôsége, ha figyelembe vesszük a szabadpiaci környezet erôsen inflációs jellegét. E két tényezô együttes hatására a lakosság egyre nagyobb részének okoz nehézséget saját lakás vásárlása. Spanyolországban az euró bevezetésével csökkenni fog a lakáskereslet, mivel a hivatalos valuta az inagatlanpiaci mozgások bizonyos beszûkülését vonhatja maga után. Az 1997 óta stabil lakáskereslet kielégítése elérkezett a telítôdési ponthoz. Az 28
áremelések a maximumra juttatták el a piacot. Ugyanakkor: a kamatcsökkentési politika, a tôzsde jelenlegi bizonytalansága és a 2002–2005-re szóló lakásépítési terv beindítása a lakáskereslet növekedését eredményezheti. A lakások felújítása Spanyolországban inkább kiegészítôje, semmint alternatívája az új építkezéseknek. A felújításokat nyilvánvalóan befolyásolják a kedvezô gazdasági környezet elônyei, valamint a spanyol háztartások megtakarítási képességének növekedése. Svédország A rendkívül alacsony szinten megvalósult új lakásépítések évtizede után felhalmozódott a kereslet az 1–2 lakásos családi házak és a többlakásos lakóépületek lakásai iránt. A lakáspiac egyre nagyobb része koncentrálódik három nagyvárosi térségben és felsôoktatási intézményeket mûködtetô néhány városban. A szabályozás következtében a lakásépítés olyan területeken koncentrálódik, ahol a lakás iránti kereslet piacot teremt az új lakás építés számára. A központ és a perifériák között kiegyenlítôdnek a bérleti díjak, így alig van olyan befektetô, aki a piaci kereslet alapján hajlandó lenne a bérlakáspiacba fektetni. Sok helyütt a lakáshiány kezd súlyossá válni, különösen kis lakásból van kevés. Most külön beruházási támogatást nyújtanak a 2002. év vége elôtt megkezdett új diákszállások építéséhez. Eddig 7 600 támogatási engedélyt adtak ki diákszállásra és úgy vélik további 5 000 kiadására fog sor kerülni. 2002 és 2003 folyamán a többlakásos lakásépítés növekedése várható. Valamelyest bizonytalanabb az 1–2 lakásos családi házak építése. A gazdasági visszaesés következtében itt a növekedési ütem valamelyest csökkenni fog. Az összes lakásépítésen belül az 1–2 lakásos családi házak építése mintegy 41%-ra fog visszaesni. A 2004-ig szóló kilátásokat tekintve további növekedést jósolunk. Becsléseink szerint összességében 24 000 új lakás épül, amibôl mintegy 8–10 000 lesz 1–2 lakásos családi ház és 10–14 000 a többlakásos lakóépületekben létesülô lakás. Az R+M piac, különösen a lakások esetében egyre inkább a nagy városi térségekben összpontosul. Ez mindkét lakástípus esetére igaz. A többlakásos épületeknél állandóan nô az újjáépítés költsége. Svájc 2000-ben közel 2.5%-kal csökkent az újonnan épített lakások száma. Az új egy- és kétlakásos házakra kiadott engedélyek száma az elôzô évi alatt maradt, bár a jelzálogkamatok hosszú távú összehasonlításban még mindig kedvezôek voltak. Számos stabilizáló tényezô ellenére a következô években lanyha marad a saját otthon iránti kereslet: Elôször is, mert az építtetôk jó része a tervezettnél korábban megvalósította az építkezést, mivel 1998-ban és különösen 1999-ben ideálisak voltak a vásárlási feltételek: kedvezôek voltak az építôipari árak és alacsonyak a jelzáloghitel kamatok. Másodszor, mert Svájc lakosai körében csökken a 25–35 éves korosztály aránya. A családi házas építés üteme nem változik, kb. 13 000 egység körül marad, tükrözve a magas telekárakat és a viszonylag magas építési költségeket. Az utóbbi idôben Svájcban nôtt a magántulajdonú lakások száma, de még mindig jóval alatta ma2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
rad az európai átlagnak. Az újonnan épült többlakásos házak esetében a régóta tartó visszaesési tendencia 2000-ben véget ért. Az üres lakások kínálatát nagy területi egyenlôtlenségek jellemzik, a vidéki térségekben viszonylag nagy az eladatlan és kiadatlan lakások száma, míg az agglomerációkban erôteljesen csökkent az üres lakások száma. Az újonnan épült összes lakások száma várhatóan 32 000 körül stabilizálódik 2004-ben. A bérlakás szektor részérôl jelentkezô verseny arra fogja kényszeríteni a magánlakások tulajdonosait, hogy a már meglévô lakásállományba többet invesztáljanak. A kedvezô jövedelmi helyzet – a keresetek és az új munkahelyek számának növekedésével – arra ösztönzi az embereket, hogy nagyobb térre és jobb minôségre törekedjenek otthonaikban. Egyesült Királyság 2004-ig az angol építési piaci szereplôket fellendülés várja, amely idôszak alatt a 12%-os teljesítmény-növekedés nagy része lakásfelújítási-korszerûsítési tevékenységbôl adódik. A lakásépítési szektort tekintve azonban az elôrejelzések 2001–2002-re visszaesést prognosztizálnak, amit az azt követô két évben kisebb növekedés követhet. A várható lakásfelújítási-korszerûsítési növekedés nagy része azon várakozáson alapul, hogy évi 200 000 lakótelepi lakás a helyi önkormányzati tulajdonból nonprofit szervezetekhez kerül át és ez a folyamat a szociális lakások feljavításával, a ráfordítások megnövelésével jár. A magánlakások tulajdonosai részérôl is az RM (sôt, RMI) kiadások jelentôs növekedésével lehet számolni. Itt utalunk a jelen tanulmányunk összefoglalójában már említett, az Egyesült Királyságban e tevékenységre újabban kialakult bôvített kifejezésre, az RMI-re, lakásfelújítás, -fenntartás és fejlesztésre (Renovation, Maintenance and Improvement) , a kedvezô elôrejelzést már 2000-ben az össz-lakásépítési teljesítmény 63%-át jelentô RMI tevékenység is megalapozza. A lakásépítés terén 2000-ben tapasztalt, 11%-os fejlôdés ennek ellenére nem valószínû, hogy 2001-ben megismétlôdik,
amikor is 3,6%-os visszaesés várható, amelynek fô elôidézôje a magánszektor. Hasonló, de kisebb mértékû visszaesés várható 2002-ben, amit szerény mértékû emelkedés követ a rákövetkezô két év mindegyikében. A 2004-es elôrejelzések szerint a lakásépítés volumene mintegy 3%-kal a 2000. évi adat alatt marad. A jelzálog kamata több mint két évtizede a legalacsonyabb szinten van, ami elôsegítheti a kereslet jelenlegi szinten tartását. A tervezési nehézségek és a lakásépítôk óvatos magatartása azonban csak csekély változást fog elôidézni az újonnan kezdôdô lakásépítésben. Az állami lakásépítés 2000. évi erôteljes növekedését idén valószínûleg alacsonyabb ütemû növekedés fogja követni, majd 2002-ben marginális növekedés várható, de 2003-ra erôteljes fellendülés prognosztizálható. Az állami szektor 2004-re elôrejelzett növekedése 2,5%. Jegyzetek
1. 1975-ben néhány nagy európai gazdaságkutató szervezet létrehozott egy építéskutatási és prognóziskészítô csoportot, amelyhez folyamatosan csatlakozott Nyugat-Európa többi országa, majd néhány közép-kelet-európai ország és a Baltikum. Az Euroconstruct csoport célja, hogy az építési piac döntéshozóit a hatékonyabb üzletvitel érdekében információval, elemzésekkel és prognózisokkal segítse.. Az Euroconstruct kutatási területei: Rövid és középtávú makrogazdasági és építési piaci prognózisok. A strukturális változások, üzleti stratégiák, a versenyhelyzet elemzése az építôiparban. Az építés és az infrastruktúra területén használatos anyagok és technológiák piaci vizsgálata. Az Euroconstruct elemzések igen széles körben hasznosulnak: a legnagyobb európai és tengerentúli építôipari kivitelezôk, a nagy beszállítók, a nagykereskedôk, az építôanyag-ipar, a termék-, a berendezés- és technológiagyártók éppúgy használják, mint a bankok, a pénzügyi és hitelintézetek, a tanácsadó és piackutató cégek, a kormányzati szervek és nemzeti ügynökségek, valamint az Európai Unió különbözô bizottságai. Az Euroconstruct évente két alkalommal rendezi meg Népességszám és lakásállomány, 2000 nemzetközi konferenciáját, amelyen két fô témát vitatnak meg: Az Euroconstruct tagok rövid és középtávú országelemzései alapján összefoglalt nagy építési piaci szegmensek – a lakás, a nem lakás célú magasépítés, illetve mélyépítés és felújítás – helyzetét és várható alakulását Európában, valamint egy, az építés középtávú alakulását befolyásoló, egész Európára kiterjedô fontosságú aktuális kérdést, mint például az életmódváltozás, a demográfia kihatásai, a technológiaváltás, a globalizálódás, a keresleti és kínálati struktúrák Népességszám Lakások száma változása.
FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
29
1000 fôre jutó új lakásépítés, 2000
Lakásépítés épülettípusok szerint
1998 1-2 lakásos
2000
2001
2002
lakások 1-2 lakásos
1999
lakások 1-2 lakásos
lakások 1-2 lakásos
lakások 1-2 lakásos
lakások 1-2 lakásos lakások 1-2 lakásos
száma
száma
száma
száma
száma
családi ház
családi ház többlakásos
családi ház
többlakásos
házban
családi ház
többlakásos
házban
családi ház
többlakásos
házban
2003 családi ház
többlakásos
házban
2004 száma
családi ház
többlakásos
házban
lakások száma többlakásos
házban
házban
France
166,00
117,00
188,00
129,00
199,00
112,00
190,00
115,00
180,00
110,00
180,00
115,00
183,00
24,00
Compl.
Germany
220,60
211,60
237,40
169,20
229,70
138,80
186,10
102,20
173,70
95,00
185,90
108,90
194,20
16,60
Compl.
Spain
136,00
293,00
158,00
357,00
166,00
369,00
135,00
325,00
120,00
280,00
110,00
240,00
105,00
8,40
Compl.
143,00
27,00
145,00
27,00
141,00
28,00
126,00
37,00
129,00
38,00
130,00
43,00
132,00
16,00
compl. compl.
United Kingdom Nether lands
66,10
24,40
56,70
21,00
53,20
17,50
49,00
16,00
45,00
15,00
49,00
16,00
49,00
63,00
Italy
51,00
121,00
46,00
113,00
43,00
117,00
48,00
147,00
50,00
153,00
49,00
154,00
48,00
19,20
compl.
Poland
37,30
43,30
33,30
48,70
35,50
52,30
40,80
62,80
48,00
57,00
60,00
50,00
60,00
8,00
compl.
Ireland
33,10
9,20
37,20
9,30
40,90
8,90
38,70
8,50
33,80
7,40
34,10
7,50
37,90
19,50
compl.
Portugal
33,00
57,00
37,00
68,00
36,00
72,00
38,00
80,00
34,00
76,00
32,00
67,00
30,00
8,60
compl.
Belgium
30,50
16,90
24,50
15,70
25,50
16,20
23,40
16,80
21,10
15,70
20,20
15,80
20,30
12,50
compl.
Austria
24,30
33,20
24,10
35,30
20,50
33,30
19,00
30,00
18,00
27,00
16,50
27,00
16,00
117,00
starts
Hungary
14,00
6,30
15,20
4,10
15,00
6,60
17,00
7,00
20,00
8,00
21,00
10,00
24,00
131,00
compl.
Norway
14,30
6,10
13,70
6,50
15,10
7,40
16,70
8,10
16,80
8,20
16,90
8,50
16,40
148,00
compl.
Czech Republic
13,20
9,00
11,80
12,00
13,40
11,80
15,20
12,00
15,50
13,00
15,80
15,40
16,20
230,00
starts
Switzerland
13,40
20,30
14,10
18,90
13,80
18,40
12,90
18,60
13,10
18,80
13,00
19,00
12,90
43,00
compl.
Finland
9,80
20,00
10,40
18,50
10,90
21,80
12,00
21,00
11,00
19,00
11,00
18,50
12,00
17,50
compl.
Denmark
10,40
8,00
10,50
6,50
9,50
6,50
9,00
6,00
9,00
6,00
10,00
7,00
11,00
10,00
compl.
Slovak Republic
5,00
3,20
7,70
3,00
9,60
3,30
8,50
2,50
9,00
3,00
13,50
4,50
14,50
55,00
Sweden
4,30
7,20
5,10
6,70
5,60
7,40
6,50
8,50
8,00
10,00
8,50
11,50
8,50
5,50
S u m m a E - 1 91 0 2 5 , 3 0 1 0 3 3 , 7 0 1 0 7 5 , 7 0 1 0 6 9 , 4 0 1 0 8 3 , 2 0 1 0 4 8 , 2 0
991,80
1024,00 955,00
960,10
976,40 938,60
990,90
compl. compl*,est.01-04
952,80
Source: Euroconstruct Rome, Country reports
30
2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
Felújítási és fenntartási építési tevékenység 2001-2004, Mrd euró
Új lakások építése, 2001-2004, Mrd euró
FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
31
FERENCSIK ISTVÁN, VÁTI Kht. Kutatási és Mûemléki Iroda
TÉRINFORMATIKAI TÁMOGATÁS AZ ÁRVÍZ SÚJTOTTA BEREGI TÉRSÉG ÚJJÁÉPÍTHETÔ TERÜLETEINEK KIJELÖLÉSÉBEN Gondolatok 1. ábra
2001 tavaszán bekövetkezett az, amitôl a legtöbben féltek; a gát nem bírta a ránehezedô rettenetes víznyomást, települések kerültek víz alá egyik napról a másikra. Habár emberéletben nem esett kár, ez a tavasz számos beregi családnak a kényszerû újrakezdést jelentette. A rendszerváltás elsô, az egész országot mozgósító katasztrófájában a társadalom, a politika és a szakma mérettetett meg. A károsultak reményteljes bizakodással néztek az újjáépítés elé, és talán új lehetôségeket reméltek megújuló házaikban. Kérdés, hogy az elképzeléseik miként valósulhattak meg, bár erre vonatkozólag a médiumok megadják a választ. A politikai élet is vizsgázott, úgy, amint azt várhattuk tôle. A botrányok hullámai máig fel-felcsapnak és esetenként nagyobb károkat okoznak, mint maga a Tisza árvize. Akárhogy is éljük meg az árvíz kavarta örvényeket, nem felejthetjük el, hogy a térség embereinek problémái társadalmi gondok is, életkörülményeik színvonala pedig az országról rajzol képet. A következôkben szubjektív gondolatoktól elvonatkoztatott, szakmai igényû leírással mutatjuk be a VÁTI Kht. munkáját az árvíz sújtotta Beregi térség újjáépíthetô területeinek kijelölésében. Praktikus gyakorlati ötletekkel szolgálunk, annak reményében, hogy hasonló kárfelmérô és -értékelô munkára nem lesz szükség a közeljövôben. Szakmai feladatok A BM Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatósága a 2001. márciusi árvizet követôen megbízta a VÁTI Kht. munkatársait a helyreállítási munkák megala32
pozását szolgáló vizsgálat elkészítésével. Ez a feladat magában foglalta a leginkább károsult településeken az árvízkárok gyors területi értékelését és a szükséges újjáépítési munkálatok tervezôi koordinálását. A feladat több oldalról is újszerû megközelítést és technikai gondolkodásmódot kívánt: Gyorsan kellett reagálni a Kárelhárító Bizottság kérdéseire és javaslataira. Kockázatértékelés alapján javaslatot kellett tenni az új építésû lakások helyének kialakítására. A klasszikus értelemben vett településtervezési szempontokra is tekintettel kellett lenni. A szûkös határidô és a munka jellege, továbbá a vizsgálatba vont települések száma egyértelmûvé tette, hogy a tervek elkészítésében a térinformatika eszközöket és értékelési módszereket kell alkalmazni. A munkához szükséges digitális adatbázisokat a FÖMI és a FETIVIZIG Kft. bocsátotta a VÁTI rendelkezésére. A vizsgálat – az új lakóterületek kijelölése – alapjául az árés belvízkárokat feltáró, egyszerûsített kockázatértékelési eljárás szolgált. Meg kellett vizsgálni azokat a tényezôket és eseményeket, amelyek veszélyeztethetik az újjáépítésre szánt, il2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
letve újonnan (más területen) felépítendô házakat. Kockázati tényezônek jelen esetben az árvízi elöntést és a belvíz (ahol a talajvíz a terepfelszín felett jelenik meg) veszélyeztetettséget tekintettük. A lakóterületek újjáépíthetôség szerinti besorolásához az alábbi adatbázisokat használtuk: • az árvízi elöntés által károsodott épületek listáját; • a talajvíz kutak 1999-es mértékadó vízszintjét; • a 2001-es árvíz maximális árvízszintjeit az elöntött településeken; • a térség M=1:10 000 pontosságú szintvonalait a FÖMI adatszolgáltatása alapján. A vizsgálat lépései A helyszíni bejárás alkalmával gyûjtött adatokat a földhivatalok hivatalos, digitális formátumú (szkennelt, nem digitali-
2. ábra
zált) térképén tüntettük fel. Dokumentálásra kerültek azok az épületek, amelyek valamilyen mértékben károsodtak az elöntés során. A felszíni vizek mozgásának (árvíz, belvíz) egyik meghatározó eleme a domborzat. A szintvonalas térképek ugyan pontosan jelzik a terep változatosságát, de nem elég plasztikusak a tervezés számára. Ezért a szintvonalak alapján minden érintett településre digitális terepmodell (DTM) készült, ami a tervezôk térbeli orientálódását segítette (1. ábra). Erre a di-
3. ábra
FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
33
4. ábra
gitális (megfelelôen színezett) térképre ráhelyezve a földhivatalok szkennelt térképlapjait, pontos kép rajzolódott ki a károsodott és veszélyeztetett telkekrôl. Ugyancsak nehezen értelmezhetôk voltak a megfigyelô kutakban észlelt talajvíz magasságának értékei és az önmagukban csupán numerikusan megadott árvízi adatok. Ezért térképi fedvény készült a talajvízállásról, amit a belvíz-veszélyeztetettség értékelésekor vettünk figyelembe. A grafikus megjelenítés segítségével a tervezôk értékelték az ár- és belvízveszélyes területeket (2. és 3. ábra) és a vizsgált területekre elkészítették az újjáépítési szabályozási tervüket (4. ábra). Technikai megoldások Most essék szó arról, milyen technikai (térinformatikai) eljárásokkal állítottuk elô a térképeket. A munkában az ArcView Spatial Analyst és 3D Analyst moduljait alkalmaztuk. E modulokkal lehetett elôállítani a terepmodellt és a talajvízszint fedvényeket. A topográfiai térkép terepszint vonalaiból elkészítettük a települések és közvetlen környezetük domborzati modelljét, a modul által felajánlott „spline” interpolálási metódust használva. A talajvízszint adatokból is ezzel a függvénnyel állítottuk elô a talajvízszint feltételezett mélységét. Az árvízszintet konstansnak vettük településenként. Az elôállított fedvényekkel ezután geo-algebrai mûveleteket végeztünk, ezt a raszteres (grid) adatmodell lehetôvé tette. 34
A belvíz veszélyeztetett területeket a talajvíz és a domborzat fedvények különbségeként kaptuk. A domborzat és az árvízszint magasságának különbsége pedig az elöntött területeket jelölte ki. A tervezôk javaslataikat hagyományos módon vitték fel a térképekre. Tapasztalatok A tervezôknek átadott térképi nyersanyagok és nagyrészt numerikus adatok szinte lehetetlenné tették a problémák komplex áttekintését és megoldását. A terep és a talajvíz magasságának vizuális, személyre szabott megjelenítése kiválóan támogatta a tervezési munkát, továbbá alternatív megoldások vizsgálatát tette lehetôvé. Ugyancsak a térinformatikai feldolgozásnak köszönhetôen, a végsô dokumentációs anyagban megjelenô térképeket gyorsan lehetett nyomdai feldolgozásra átadni. A térképek elôállításánál figyelembe lehetett venni a megrendelô és a jövôbeni olvasó vizsgálati területre vonatkozó speciális információigényét. Munkánkat – legalábbis módszertani szinten – nem zártuk le. Tovább dolgozunk a térinformatika és terepi digitális modellezés fejlesztésén és a tervezési folyamatba való integrálásán.
2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
HUSZÁR RICHÁRD, Pro Régió Ügynökség
SZÉKELYFÖLDI BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK - REGIONÁLIS BEFEKTETÉSI KONFERENCIA
A Pro Régió Ügynökség újabb sikeres regionális befektetésösztönzési projektet valósított meg, melynek keretében a szervezôk kész, befektetôre váró székelyföldi projekteket gyûjtöttek, gondoskodtak azoknak kiadványban való látványos megjelenítésérôl és a magyar vállalkozások számára egy konferencián és üzletember-találkozón történô bemutatásáról. A kezdeményezést a Hargita Megyei Közgyûlés, a Pest Megyei Közgyûlés, a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács és a KözépMagyarországi Regionális Fejlesztési Tanács közösen hívta életre. Miért Székelyföld? Európa gazdasága az ezredfordulón tovább színesedett, az 1990-es években végbement politikai rendszerváltás magával hozta a piacgazdaság kialakulását a közép-kelet-európai országokban. A korábban elzárt országokba áramló tôke elsôsorban a hamarabb nyitó országokat célozta meg, és ott a fejlôdés motorjává vált. A térségben a nyugati és tengerentúli multinacionális vállalatok FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
által képviselt tôke mellett egyre nagyobb szerepet játszanak ezek az országok, köztük Magyarország, melyek a belsô tôkeáramlás, a kialakuló új gazdasági hálózatok kiindulópontjai. Magyarország és különösen központi régiója, a Közép-Magyarországi Régió (Budapest és Pest megye) egyre fontosabb tényezôvé válik a térségben mint a hazai és nemzetközi tôkét koncentráló és kihelyezô gazdasági központ. Ez a szerepkör ugyanakkor kibôvült az utóbbi években: az egyre terjeszkedô, új befektetési lehetôségek után kutató nemzetközi vállalatok Magyarországon elhelyezett regionális vállalati központjai is önálló tôkekihelyezôként lépnek fel. A magyar–román gazdasági kapcsolatok mindig is jobbak voltak a politikai kapcsolatoknál. Romániában jelenleg közel háromezer magyar érdekeltségû vállalkozás mûködik, összesen mintegy 180 millió dollár befektetett tôkével. A nagybefektetôk közül említést érdemel a MOL, a Richter, a Dunapack, a TVK és a Zalakerámia. A MOL már több mint negyven benzinkutat üzemeltet országszerte. A számok bizonyítják, hogy mindkét irányból igen nagy az érdeklôdés a gazdasági kapcsolatok fejlesztése iránt. Annak ellenére, hogy az országba áramló tôke jelentôs része a fôváros, Bukarest környékét célozta meg, a magyar befektetôk helyzeti elônnyel indulnak más, különösen vonzó területeken is. Az erdélyi területek az országon belül az átlagosnál magasabb tôkevonzerôvel rendelkeznek, hiszen itt a külgazdasági kapcsolatok létrejöttének fô akadályai (a rendelkezésre álló információk elégtelensége, a különbözô nyelvi és kulturális hagyományok) nem léteznek vagy elhanyagolhatók. Romániában a magyar anyanyelvûek száma meghaladja az 1,8 millió fôt. A romániai magyarság elsôsorban Hargita, Ko35
vetkezôkben kiemelve szerepelnek a terület gazdaságát meghatározó elemek, melyek a térséget különösen vonzóvá teszik a befektetôk szemében. Természeti környezet, turizmus
vászna és Maros megyében, gyakorlatilag a történelmi Székelyföldön, közel 12 000 négyzetkilométer területen alkot zárt tömböt; az erdélyi magyarság 37 százaléka itt található. A térség természeti látnivalóival, népi hagyományaival, történelmi emlékeivel Erdély talán leggazdagabb, legérdekesebb tájegysége, mely kecsegtetô lehetôségek széles palettáját nyújtja. A felismerés nyomán a székelyföldi megyékbe mintegy 45 millió dollár összegû tôke áramlott.
Az Erdély keleti részén húzódó, változatos vidéket völgyek, folyó menti síkságok, dombok, hegyvonulatok és hegyi medencék tagolják. A terület gerincvonalát a Görgény–Hargita vulkanikus vonulata alkotja, északon a szintén vulkáni eredetû Kelemen-havasok keretezik, déli és keleti határát a Kárpátok mészkôsziklákkal és homokkôtömbökkel koronázott kristályos vonulatai zárják. A vulkanikus régió nyugat felé az Erdélyi-medencével olvad egybe. Sûrû vízhálózatának legértékesebb kincsei közé tartoznak természetes tavai. A sós vizû Medve-tó, a festôi környezetben megbúvó Gyilkos-tó és a Csíki-medence vulkanikus krátertava, a Szent Anna-tó mind vonzó üdülô- és kirándulóhelyek. A régió természeti adottságai miatt Románia egyik legjelentôsebb turisztikai övezete, ahová a Küküllô menti borvidék, a fürdôhelyek (Kovászna, Szováta), nemes vadban gazdag erdôk csalogatják az üdülni, szórakozni, sportolni vágyókat. Gyógyhatású vulkanikus képzôdmények
A befektetôi színhely A régiót adottságai alkalmassá teszik arra, hogy az eddig befektetett tôkénél jóval nagyobb mennyiséget kössön meg. A kö36
Az egykori tûzhányókat létrehozó vulkáni tevékenység a Hargita fôvonulatának tengelyén, a Szent Anna-tó vidékén és a Kelemen-havasok déli lejtôjén még napjainkban is érezteti hatását és kiváló befektetési lehetôséget biztosít. ·A mélységbôl felszínre törô, a levegônél nagyobb fajsúlyú kénhidrogén és szénsavgázok a terepmélyedésekben és barlangokban összegyûlve, mofettákat hoznak létre. A gyógyító hatásukról ismert helyeket, mint például a Szentimrei-büdösfürdôt vagy a nevezetes Tor2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
jai barlangot, sokan keresik fel és lelnek itt gyógyírt számos betegségre. ·A mélybe szivárgó vizek a felszálló szénsavgázzal feldúsulva a Székelyföld számos pontján mint üdítô borvízforrások törnek a felszínre. A Borszék, Korond, Csíkszereda, Tusnád, Bodok, Barót és Sepsiszentgyörgy környékérôl ismert több mint kétezer gyógyforrás és gyógyvízkút tizedrésze sincs hasznosítva.
ben, a kihasználatlan erôforrásokban, a történelmi, kulturális hagyományokban és a gyógyfürdôkben rejlô lehetôségeket.
Ásványkincsek
A Pro Régió Ügynökség és a kezdeményezéséhez csatlakozó Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary) közös szervezésû konferencián mutatta be a Székelyföldrôl gyûjtött huszonhat befektetési projektet. A konferencia fôvédnöke dr. Matolcsy György gazdasági miniszter volt, a támogatók között kiemelt helyen szerepelt a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma. Délelôtt az elôadásokat tartalmazó részben a potenciális szakmai és pénzügyi befektetôk megismerték a székelyföldi megyék befektetési környezetét, gazdasági trendjeit, a magyar vállalkozások külgazdasági tevékenységét segítô szervezeteket, és rövid áttekintést kaptak a gyûjteményben szereplô projektekrôl. A befektetési lehetôségekrôl a Pro Régió Ügynökség színvonalas kiadványt készített, melyet a konferencia minden résztvevôje megkapott. Az elôadók sajtótájékoztató keretében válaszoltak a média képviselôinek kérdéseire. A Duna Televízió több riportot készített a konferencia résztvevôivel, elôadóival, ezeket, valamint a projektekrôl szóló beszámolókat három szakmûsorában (Váltó, Térerô, Útravaló) mutatta be 2002. március 14-i és 2002. március 22-i adásában. Az elôadások után az érdeklôdôk számára lehetôség nyílt kétoldalú találkozókra a gyûjteményben szereplô projektek felelôseivel. A bemutatott projektek nagy érdeklôdést keltettek: az üzletembertalálkozók során mintegy 60 megbeszélésre került sor, remélhetôleg minél többet tényleges befektetôi tranzakció fog követni. A példás együttmûködés szükségességét igazolja, hogy a tapasztalatok szerint a vállalatok külpiaci tevékenységének fô akadálya az információhiányban, a bizalmatlanságban gyökerezik. A magyarországi befektetôk és vállalkozások a szervezôk céljai szerint felismerik a lehetôségeket, és szabaddá válik a közös befektetések útja. Az együttmûködésre garanciát adhat a közös nyelv és a kultúrák szoros kapcsolata.
A három megye (Székelyföld) ásványkincsekben is gazdag, bányászata és feldolgozóipara azonban elmarad a lehetôségekhez képest. A vulkanikus vonulatban roppant mennyiségû andezit, Alsórákos környékén bazalt, Gyergyó vidékén pedig márvány található. Helyi különlegeségnek számít a világhírû színpompás korondi aragonit, más nevén a székely drágakô. A térség évtizedekig iparilag bányászott nyersanyagai a balánbányai réz, a Hargita-fürdô környéki kaolin és higanyérc, valamint az erdôvidéki és Gyergyó-környéki barnaszén, illetve tôzeg. A kôsóhegyeirôl híres Szováta és Parajd környékén a sóbányászat érdemel említést. A kiváló minôségû korondi meszesagyag a nemzetközileg ismert híres cserépedények, mûvészi kerámiatárgyak nyersanyaga. Erdôgazdálkodás, faipar, bútoripar A terület nagy részét még napjainkban is kiterjedt erdôségek borítják. A székelyek által cserefának nevezett tölgybôl készítik a híres székelykapukat; levele, a cserelapi pedig díszítômotívumként terjedt el a népmûvészetben. A nagy kiterjedésû er-
dôkre támaszkodó fakitermelés és bútoripar még számos kiaknázatlan lehetôséget tartogat. Hargita, Kovászna és Maros megye legbecsesebb értékei a háborítatlan környezet kínálta adottságok, a kiaknázatlan természeti kincsek. A turisztikai paradicsomnak számító régió projektjei jól tükrözik a páratlan szépségû vidékFALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
Befektetési konferencia, 2002. március 12., Hyatt Regency Budapest Hotel
37
Nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából kitüntetettek
YBL MIKLÓS-DÍJ 2002 Már hagyomány, hogy minden évben nemzeti ünnepünk, március 15-ike alkalmából az építésügyért felelôs miniszter átadja a szakma legkiválóbbjainak a legrangosabb és legrégebbi építészeti elismerést, az Ybl Miklós-díjat. Ez az 50 év már hagyományt, igazi rangot jelent. Az idén is sor került e szakmai kitüntetés átadására, amit 1953 óta már közel 500 építész mondhat magáénak, s amit „a
hazai környezet építése, alakítása és értékmegôrzése érdekében végzett huzamosan kimagasló egyéni építészeti alkotó tevékenységért” kapnak. Üdvözlô beszédében dr. Vonza András miniszter úr méltatta Ybl Miklós, a 19. századi építészet egyik legjelentôsebb s legtöbbet foglalkoztatott alkotójának munkásságát, akinek kortársai azt vallották, hogy „olyan építész volt, aki szépet, használhatót, szolidat nyújtott, aki érzékeny mûvész és józan hozzáértô mûszaki ember” s egyben megbízható építô. Az építészet értékteremtô, ízlésformáló, embert s közösséget kiszolgáló, de a természettel is harmóniában élô szakma, persze csak akkor, ha mûvelôi az etikát és a szellemi célszerûséget, a környezet formálása iránti felelôsséget is szem elôtt tartják. Így biztosítható a természeti környezet, a társadalom, a gazdaság és az épített környezet egymással összehangolt, harmonikus, hosszú idôtávon is fenntartható fejlôdése. A miniszter úr a 2002. évi Ybl Miklós-díjak átadásával ehhez kívánt hozzájárulni, külön is gratulálva a kitüntetetteknek és megköszönve mindazoknak a kollegáknak, családtagoknak a támogatását, akik hozzásegítették ôket a kimagasló szakmai eredmények eléréséhez. A díjazottak munkásságát Kovács Im38
re, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Építésügyi Fôosztályának vezetôje méltatta. Ferkai András pályafutása elsô évtizedében aktív tervezôként dolgozott, ezt követôen pedig az építészetelmélet, építészetkritika és a felsôoktatás területén fejtett ki értékes, nagy hatású tevékenységet. Munkásságának különleges értéke, hogy benne a tudományos mélységû elmélet az építészet mûvelésének gyakorlati vonatkozásaival egyensúlyba került. Figyelme kiterjed a kis részlettôl a nagy egészig, az építészetet és a belsô építészetet egységként tekinti. Tudományos, oktatói és oktatás szervezôi feladatait a legmagasabb színvonalon látja el, a hazai építészetelméleti tudományt méltó módon képviseli nemzetközi fórumokon. Nagy Bálintot a szakmai közvélemény avantgard kísérletezôként ismerte meg. A modern építészet eszköztárának fantáziadús alkalmazása ma sem áll távol tôle, ugyanakkor feladatainak jelentôs részét az elmúlt évtizedben a budapesti belváros több értékes régi épületének eredeti formában történô felújítása, új célú hasznosítása tette ki. Munkásságát a szakmai tudás, a minôség iránti elkötelezettség, valamint a pályakezdô építészekkel való felelôsségteljes foglalkozás jellemzi. Siklósi József az organikus építészet egyik híve és képviselôje, aki ezt az irányzatot elmélyült szakmai tudással mûveli. Épületeiben a rendeltetés, a szerkezet és az építészeti forma kölcsönhatásban, egyensúlyban jelenik meg. Egy termékeny alkotó közösség elkötelezett tagjaként, önálló arculattal, következetesen és magas színvonalon folytatja építészi munkásságát. Sugár Péter pályakezdôként nagyon változatos, de minden esetben a szakma élvonalába tartozó környezetben szerzett gyakorlatot. Talán ezzel is magyarázható az a sokoldalúság és ezzel párosuló igényesség, amely eddigi munkásságában megnyilvánul. Épületeiben harmóniába olvad a modern építészet fegyelmezettsége, a sokoldalú alkotó óhatatlan játékossága és a hely szellemének megérzése, tisztelete. Szász László kellô tudással, felkészültséggel, megfelelô építészi válaszokat ad a globalizáció kihívásaira. Munkásságát ipari épületek, irodaházak és bevásárlóközpontok jellemzik, amelyeket minden esetben magas színvonalon tervezett meg. Formavilágával, építészeti eszköztárával sikeresen teremt egyensúlyt a célszerûség és humánum nem szükségszerûen ellentétes követelményei között. 2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
A 2002. ÉVI PRO RÉGIÓ DÍJ KITÜNTETETTJEI A 2002. évi március 15-i ünnepség keretében a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban vehették át a Pro Régió díjat a kitüntetettek: dr. Tóth Zoltán területi fôépítész a szakterület sokrétû, magas színvonalú mûvelése mellett a dél-dunántúli térség meghatározó közéleti személyisége. Hosszú ideig Pécs város fôépítésze, jelenlegi hivatali munkája mellett a Pécsi Janus Pannonius Egyetem tanára. Vajdovichné dr. Visy Erzsébet regionális tervezô a térségi tervezés sokoldalúan képzett, meghatározó egyénisége. Kiemelkedô jelentôségûek regionális, települési és környezettudományi kutatásai. Nemzetközi körökben is elismert szakember. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaság és Társadalomföldrajzi Tanszéke. Megalakulása óta megkülönböztetett figyelmet fordít az eltérô adottságú dél-alföldi térségek vizsgálatára és fejlesztésére. Közremûködik a területfejlesztési koncepciók kialakításában és a határ menti térségi együttmûködésben. Szent István Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszéke.
FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
A magas szintû területrendezési oktatás mellett, kiemelkedô színvonalú hallgatói táj- és környezetvédelmi felméréseket készítenek. Élenjárnak a térségi területrendezési tervek készítésében. VÁTI Kht. Területfejlesztési Igazgatóság, Elemzô-értékelô Iroda. Munkájukkal tevékenyen hozzájárulnak az ország EU-integrációjának valóra váltásához. Ugyanakkor jelentôs területpolitikai tanácsadó, kutató és publicisztikai tevékenységet folytatnak.
39
„AZ ÉV AKADÁLYMENTES ÉPÜLETE 2001” ÉPÍTÉSZETI NÍVÓDÍJ PÁLYÁZAT NYERTESEI
A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Építésügyi Hivatala tavaly másodízben hirdette meg ezt a pályázatot – tudtuk meg Kovács Imre úrtól, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Építésügyi Fôosztályának vezetôjétôl. A pályázat célja, hogy ösztönözze az építtetôket, tervezôket és kivitelezôket a meglévô és az új épületek akadálymentesítésére, illetve ezzel kapcsolatban a szakszerû és hatékony mûszaki megoldások alkalmazására. A cél nem kevesebb, mint hathatósan segíteni mozgásukban korlátozott embertársainkat a közhasználatú épületek megközelítésében és használatában, továbbá felkelteni a társadalmi és az építési szakma figyelmét az akadálymentes környezet fontossága iránt, valamint elôsegíteni az építészeti és környezetkultúra fejlôdését oly módon, hogy akadálymentes építmények létrehozásával elôsegíthetô legyen a hátrányos helyzetû emberek esélyegyenlôségének megteremtése – hangsúlyozta Kovács Imre fôosztályvezetô úr. A pályázaton azokkal az újonnan megvalósult vagy felújított közhasználatú épületekkel vagy azok építészeti-mûszaki részletmegoldásaival lehetett indulni, amelyeknél az akadálymentesség követelményét színvonalasan oldották meg. Díjazásban az épületek építtetôi, tervezôi és kivitelezôi részesülhettek. A második alkalommal kiírt nívódíj pályázatra 14 pályázat érkezett be. Elbírálásukra 2002. január 16–február 11 között került sor. A pályázatokat elbíráló bírálóbizottság az FVM Építésügyi Hivatalának, a társminisztériumoknak, a Magyar Építész- és Mérnökkamarának és a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége delegált képviselôibôl állt. A bírálóbizott40
ság a pályamûvek részletes áttanulmányozását követôen nyolc épületet választott ki, melyek akadálymentes kialakításáról helyszíni bejárás alapján alkotott véleményt. Az építészeti értékeken túl vizsgálta a megközelíthetôség, a használhatóság, a kezelhetôség, a biztonság és a felismerhetôség általános szempontjait. Hivatalos eredmények: „Az év akadálymentes épülete 2001 kitüntetô címet, és ezzel együtt az 1 000 000 Ftos elsô díjat a budapesti XII. kerületi Német Iskola nyerte el. Építtetô: Budapesti Német Iskola Alapítvány, Budapest Tervezôk:Scheffler+Partner Architekten BDA, Frankfurt Bánáti+Hartvig+Matus Építész Iroda, Budapest Kivitelezô: Strabag Építô Kft., Budapest A díjazottak a díj egynegyedét, azaz 250 000 Ft-ot felajánlották a Bice-Bóca Alapítvány részére a mozgáskorlátozott gyerekeknek. A második díjat és 800 000 Ft pályadíjat a Székesfehérvári Viktória Rehabilitációs Központnak ítélték oda. Építtetô: Mozgássérültek Viktória Alapítványa, Székesfehérvár Tervezô: Várfal Építész Iroda, Székesfehérvár Kivitelezô: Tóth és Társa Bt., Székesfehérvár A harmadik díjat és 800 000 Ft pályadíjat a Mosonmagyaróvári Idôsek Gondozóháza nyerte. Építtetô: Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Tervezô: Czita Építész Iroda Kft., Gyôr Kivitelezô: Magdács Építôipari Kft., Mosonmagyaróvár Elismerô oklevélben és 400 000 Ft díjban részesült a Budapest, XIII. Váci úti „A” kategóriás Irodaház. Építtetô: Skanska Property Hungary Kft., Budapest Tervezôk: White Architekter AB, Göteborg Stúdió 100 Kft., Budapest Kivitelezô: Skanska Hungaria Kft., Budapest A díjazottak a teljes díjat felajánlották a Micimackó Alapítvány részére.
2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
V
I
D
É
K
F
E
J
L
E
S
Z
T
É
S
KISTÉRSÉGEK EGYÜTTMÛKÖDÉSE A FALUSI TURIZMUS FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN Az Európai Unió PHARE 9705 Kísérleti Program Alapja által támogatott projekt (tájékoztató) Heves megyében a falusi turizmusnak több évtizedes hagyományai vannak. Az iránta való növekvô érdeklôdés indokolta a falusi vendéglátók, a települési önkormányzatok és az ôket támogató szervezetek, intézmények összefogását. Nagy szükség van a vendéglátók, a szolgáltatók, az önkormányzatok és a támogató szervezetek összefogására, hiszen a vendégeket a sokszínû és változatos lehetôségek, kínálatok vonzzák a turisztikai célpontokba. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) és a Heves Megyei Önkormányzat a kezdetektôl fogva támogatja a falusi turizmus fejlesztését és segíti az egyes települések és az ott tevékenykedô vendégvárók és vállalkozások törekvéseit. Ezekre alapozva készült el 1999. évben – a HKIK szakmai irányításával – az a megyei turisztikai kínálatot bôvítô és fejlesztést szolgáló pályázat, mely számos települési önkormányzat és szállásadó fejlesztési törekvéseit fogta össze. A pályázat kedvezô fogadtatásra találva nyert vissza nem térítendô támogatást a kistérségek együttmûködéséhez a falusi turizmus fejlesztése érdekében, és jött létre a „Támogatási szerzôdés” az Északkelet-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács mint az Európai Unió PHARE Kísérleti Program Alapja a megvalósításért felelôs szervezet és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) kedvezményezett és gesztor között.
A projekt alapvetô céljai
A program lényege:
A fejlesztéseket megvalósító kedvezményezettek és alprojektek:
• A falusi turizmust csak összefogással, kistérségi körben szervezve lehet eredményesen piacra vinni, a résztvevôk összefogása javítja a forgalmat és az eredményességet. • A fejlesztésben meghatározó a szerepe – a kínálatot nyújtó falusi vendéglátók mellett – a megyei és a települési önkormányzatoknak, a kamarának, a megyei idegenforgalmi szervezeteknek. • Alapvetô a vendégfogadók képzése, a piacra jutási technikák koordinálása. • A programban kidolgozott elvek, módszerek és eljárások minta értékûek más hasonló célt megfogalmazó kistérségek számára. FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
Az észak-mátrai térség, a Bükk hegység Heves megyei területének hagyományôrzô települései és a Tisza menti térség együttmûködésének filozófiája azon alapult, hogy az egyes kistérségek turisztikai kínálata eltérô, így a koordinált fejlesztés mindhárom kistérség turisztikai kínálatát bôvíti. Az egy-egy, arra alkalmas kistérség falusi turizmusában résztvevôk kínálatukat egymással koordinálták, fejlesztéseiket összehangolták, a kínálat piacra vezetését marketingeszközökkel és oktatással segítették. A projekt eredményei A mintegy 48,673 millió forintos fejlesztést 32,634 millió forintos kormányzati támogatással teljesítette a projekt 17 kedvezményezettje 24 alprojektet valósítva meg. Az alprojektek három nagy csoportot testesítettek meg: I. Falusi turizmus információs szolgáltatásának és a falukép szépítésének eszközfejlesztése
Hét települési önkormányzat mintegy 15 millió forintos fejlesztéssel tette vonzóbbá településüket, illetve annak környezetét a vendégforgalom növelése érdekében.
• Bátor Önkormányzat – köztéri bútorok beszerzése, információs táblák kihelyezése • Bükkszék Önkormányzata – köztéri bútorok beszerzése, információs falutérkép telepítése • Parád Önkormányzata – köztéri bútorok beszerzése • Parádsasvár Önkormányzat – köztéri bútorok beszerzése, információs táblák kihelyezése • Recsk Önkormányzat – köztéri bútorok beszerzése, információs táblák kihelyezése • Sirok Önkormányzat – köztéri bútorok beszerzése, információs táblák kihelyezése 41
V
I
D
É
K
F
• Tiszanána Önkormányzat – köztéri bútorok beszerzése, információs falutérkép kihelyezése, strandeszközök, -bútorok beszerzése, kihelyezése. II. Falusi turizmus marketingprogramja, a vendégfogadók oktatása
Két település és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 6 alprojekt megvalósításával járult hozzá az idegenforgalom fogadási feltételeinek javításához, mintegy 19,5 millió forint felhasználásával. A fejlesztéseket megvalósító kedvezményezettek és alprojektek: • Noszvaj Önkormányzat – bor és gasztronómiai rendezvénysorozat szervezése • Noszvaj Önkormányzat – református templom fakazettás mennyezetének rekonstrukciója • Bükkszék Önkormányzat – Salvus Regionális Népzenei Fesztivál rendezése • Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara – falusi vendéglátók szakmai oktatása falusi vendéglátó képzés (OKJ szám: 31 782201) internetes céltanfolyam falusi vendéglátók részére • Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara – „Vendégváró” háromnyelvû színes kiadvány készítése „Heves megyei falusi szálláshelyek” „Szállodák, szálláshelyek és vendéglátóhelyek” „Heves megyei programajánlat 2002” Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara – Heves megyei falusi vendéglátók és programok internetes megjelenítése
E
J
L
E
S
Z
T
É
S
• Erdôs Csaba/Noszva – fûtés korszerûsítése; fürdôszobák kialakítása; lépcsôház kialakítása a vendégek elhelyezésére szolgáló épületrészben • Bodnár Oszkárné/Noszvaj – falusi vendéglátóhely felújítása tetôtéri kialakítással; kenyér- és kalácssütô kemence felújítása • Hegedüs Gyula/Noszvaj – pincelakás átalakítása falusi szálláshely céljára • Kárpáti Zsuzsanna/Noszvaj – lakóház falusi vendéglátás céljára történô átalakítása; vizesblokk kialakítása • Vasas Lajos/Noszvaj – lakóház falusi vendéglátás céljára történô átalakítása; vizesblokk kialakítása; fûtés korszerûsítése • Varga József/Felsôtárkány – udvari terasz és gépkocsibejáró kialakítása; régi típusú kenyérsütô kemence építése A tájékoztatást összeállította a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
III. Falusi szálláshelyek, kulturális létesítmények korszerûsítése, bôvítése
Öt települési önkormányzat és hat magánszemély 14,1 millió forintos fejlesztéssel korszerûsítette kulturális létesítményeit, illetve vendégfogadásra alkalmas szálláshelyeit. A fejlesztéseket megvalósító kedvezményezettek és alprojektek: • Felsôtárkány Önkormányzat – turisztikai tájékoztató központ épületének kialakítása • Noszvaj Önkormányzat – kézmûves mûhelyek kialakítása barlanglakások átalakításával • Bátor Önkormányzat – tájház és idegenforgalmi centrum kialakítása meglévô épület átalakításával, rekonstrukciójával • Kisköre Önkormányzat – köztéri pihenôpark (díszpark) kialakítása • Tiszanána Önkormányzat – köztéri illemhely építése 42
2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
V
I
D
É
K
F
E
J
L
E
S
Z
T
É
S
„NYITOTT FALVAK, PORTÁK, GAZDASÁGOK, MÛHELYEK – VIDÉKFEJLESZTÉSI MODELLEK 2002” ORSZÁGOS TAPASZTALATCSERE-PROGRAM (TAVASZ, NYÁR) Az FVM Vidékfejlesztési Programok Fôosztálya kezdeményezésére az idén is folytatódnak a helyi, modell értékû fejlesztések bemutatói, mivel a 2001 nyarán megvalósított 95 nyilvános vidéki projekt bemutató jó látogatottsággal és média-visszhanggal hasznosnak bizonyult. 2002-ben kibôvül a program idôtartama márciustól novemberig terjedôen. A programgazdák köre is bôvül a vidékfejlesztési célelôirányzatból elnyert támogatás segítségével sikeres helyi fejlesztést megvalósító személyekkel, vállalkozásokkal és önkormányzatokkal. A tapasztalatcsere-program bemutatóit a témagazdák – az elmúlt évhez hasonlóan – önkéntesen ajánlották fel. Az ország bármely részérôl érkezô vendégeket, a téma és a szakterület iránt érdeklôdôket, az írott és elektronikus sajtót szívesen tájékoztatják eredményeikrôl, módszereikrôl és tapasztalataikról. A részvételi szándékot kérik elôre jelezni a megadott telefonszámon, ahol bôvebb információ is kérhetô. A program elsô része a tavasz és a nyár folyamán megtekinthetô 120 bemutatót tartalmazza regionális (azon belül idôrendi, havi) csoportosítással, amelyet téma- és tárgymutató egészít ki. Téma- és tárgymutató A bemutató program sorszáma: A) Kézmûvesség: 1, 3, 5, 13, 14, 15, 17, 18, 19, 20, 21, 23, 26, 30, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 78, 80, 82, 84, 85, 86, 87, 93, 98, 105, 112, B) Falusi - és agroturizmus, helyi termék értékesítés: 2, 6, 15, 23, 32, 37, 39, 40, 42, 43, 55, 58, 59, 62, 63, 67, 74, 88, 89, 91, 97, 99, 100, 101, 102, 103, 109, 112, 117, 118, 120, C) Élelmiszer-feldolgozás, termékek közvetlen értékesítése: 7, 9, 10, 22, 56, 57, 69, 70, 104, 106, 107, D) Ökológiai gazdálkodás és gazdálkodásszervezés: 8, 16, 24, 25, 31, 33, 35, 38, 53, 54, 60, 64, 65, 66, 68, 71, 72, 73, 76, 81, 83, 90, 116, 119, E) Helyi információs rendszer, TELEHÁZ: 4, 11, 12, 34, 36, 79, 89, 92, 94, 96, 108, 110, 114, 115, F) Falumegújítás, helyi infrastruktúra: 14, 27, 28, 29, 41, 44, 51, 52, 61, 75, 76, 77, 95, 110, 111, 113, ÉSZAK-ALFÖLD További információ, a bemutatókra való jelentkezés: Észak-alföldi Regionális Vidékfejlesztési Iroda 4024. Debrecen, Böszörményi út 68. tel.: 52/534-963 fax: 52/534-962
FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
ÁPRILIS 1. A fonott áru készítés: kosarak, virágtartók, kerti és szobabútorok A bemutató helye: 4561. Baktalórántháza, Szôlôs kert út 28. Bemutatja: Ragó István vállalkozó és családja tel: 42-352-982, 20-370-1993 Idôpontja: 2002. április 23.
MÁJUS 2. Szatmári körút Túristvándi környékén A bemutató helye: Túristvándi és környéke Bemutatja: Makay Béla pedagógus, néprajzkutató, író Cím: 4944. Túristvándi tel: 44-434-088 Idôpontja: Gyógynövények, halételek: 2002. május 1.– szeptember 30.
43
V
I
D
Körút-védett erdôk: 2002. május 1. – augusztus 31. 3. Szalmafonás Hajdúnánáson A bemutató helye: Hajdúnánási Alkotóház Bemutatja: Reszegi Sándorné népi iparmûvész Cím: 4080. Hajdúnánás, Arany J. u. 22 tel: 52-572-133, 20-351-5154 Idôpontja: 2002. május 23. 4. A TELEHÁZ, mint közösségi hozzáférést biztosító információs pont szerepe a község informatikai fejlôdésében A bemutató helye: A jászkiséri TELEHÁZ Bemutatja: Balogh László Cím: 5137. Jászkisér, Fô út 2. tel: 57-550-170 Idôpontja: 2002. május 25., augusztus 17-18. 5. Csipkeverés Hajdúdorogon A bemutató helye: A hajdúdorogi Tájház Bemutatja: Török Jánosné, Kalapos Jánosné, Maczó Jánosné Cím: Hajdúdorog, Rózsa u. 18 tel: 52-572-133, 52-389-443 Idôpontja: 2002. május 8. 6. Falusi üdülés hagyományôrzô kézmûves programokkal A bemutató helye: 4375. Piricse, Táncsics u. 87. Bemutatja: Szabó Miklós falusi vendéglátó tel: 42-280-405 Idôpontja: 2002. május 25., július 14. JÚNIUS 7. II. PONTYFESZTIVÁL A haltermelés összekapcsolása a falusi turizmussal, direkt marketing A bemutató helye: Jászkisér, HALASTÓ Bemutatja: Borbély Gyula cégvezetô Cím: SILURUS Halszaporító és Termelô BT., 5137. Jászkisér, Ladányi út 43. tel: 20-9724-982 Idôpontja: 2002. június 1. JÚLIUS 8. Nagykörûi Tájrehabilitációs Program, ártéri tájgazdálkodási koncepció, kubikgödör hasznosítási program A bemutató helye: 5065. Nagykörû, Május 1. u. 1. Bemutatja: Balogh Péter kutatásvezetô tel: 56-543-014, 30-3822-698 Idôpontja: 2002. július 18-21. (elôzetes megbeszélés alapján egész évben) 9. Cseresznyefesztivál Nagykörüben A bemutató helye: Nagykörû község belterülete
44
É
K
F
E
J
L
Bemutatja: Baranyó Edit Cím: 5065. Nagykörû, Május 1. u. 1. tel: 56-496-305 Idôpontja: 2002. július 18-21. AUGUSZTUS 10. Szilvalekvárfôzés, aszalás kemencében Penyigén A bemutató helye: 4941. Penyige, Kossuth u. 5/b. Bemutatja: Kôrösi Miklósné Cím: 4941. Penyige, Kossuth u. 31. tel: 44-362-901, 60-610-437 Idôpontja: 2002. augusztus 25. 10-18 óra között DÉL-ALFÖLD További információ, a bemutatókra való jelentkezés Dél- alföldi Regionális Vidékfejlesztési Iroda 6741. Szeged, Rákóczi tér 1. tel/fax: 62/566-094 MÁRCIUS 11. Helyi információs rendszer: a homokháti kistérség informatikai fejlesztései A bemutató helye: Homokháti Kistérségi Iroda, 6782. Mórahalom, Millenniumi sétány 16. Bemutatja: Fodor Csaba Idôpontja:2002. március 25., április 29. 12. Kecskemét és térsége információs és szogáltató rendszerének bemutatása A bemutató helye: Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, díszterem Bemutatja: Dr. Szécsi Gábor kistérségi elnök, polgármester Hamzáné Lakó Judit vidékfejlesztési menedzser Cím: 6000. Kecskemét, Kossuth tér 1. tel: 76-483-683/2274 m. /30-218-6028 Idôpontja: 2002. március 28. ÁPRILIS 13. Csongrádi tanyában, faszobrász mester alkotás közben A bemutató helye: 6640. Csongrád, Tanya 244. Bemutatja: Simmer Sándor fafaragó tel: 63-471-342, 30-341-5529 Idôpontja: 2002. április 13.-14. (elôzetes megbeszélés szerint) 14. Falumegújítás Jászszentlászlón. Kézmûvesség és turizmus
E
S
Z
T
É
S
A bemutató helye: 6133. Jászszentlászló, Kossuth u. 7. Bemutatja: Markolt Endre, ügyvezetô igazgató tel: 77-492-091 Idôpontja: 2002. április 19-20. 15. Falusi és agroturizmus, lótenyésztés,Tanya Galéria Pirtón A bemutató helye: Pirtó tanya - Lovasfogadó Bemutatja: Tóth-Baronyi László Cím: 6414. Pirtó, Zsombostó dûlô 57. Idôpontja: áprilistól novemberig folyamatos (elôzetes egyeztetés szerint) 16. Ökológiai családi gazdálkodás a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program keretében A bemutató helye: 5630. Békés, Diós tanya, 47-es fôközlekedési út 116. km (külterület) Bemutatja: Bényei Gábor mezôgazdasági szaktanácsadó, tulajdonos tel: 30-943-3013 Idôpontja: 2002. április 12. 11-13 óra között, május 24. 11-14 óra között 17. Játékkészítô manufaktúra kiállítás, fafaragás A bemutató helye: 6640. Csongrád, Rigó Sándor u. 19. Bemutatja: Tisza Sándor fafaragó és játékkészítô, népi iparmûvész tel: 30-393-8040, 30-9988-418 Idôpontja: 2002. április 17-18. (elôzetes egyeztetés szerint) 18. Fonott vesszôtermék, rongyszônyeg, gyermek- és szabadidôruha készítés, értékesítés (rehabilitációs foglalkoztatás) A bemutató helye: 5630. Békés, Kert u. 2. Bemutatja: Kovács Istvánné tel: 66-413-773 Idôpontja: 2002. április 30. 10 óra MÁJUS 19. Gyapjúfeldolgozás: kártolás és fonalkészítés A bemutató helye: 6640. Csongrád, Zsinór u. 15. Bemutatja: Beke Dezsôné tel. 63-473-315 Idôpontja: 2002. május 11. (elôzetes egyeztetés szerint) 20. Kosárfonás, vesszô bútorok (beltéri, kerti), használati tárgyak A bemutató helye: 5630. Békés, Kossuth u. Bemutatja: Kocsor Imréné tel: 66-411-237 2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
V
I
D
Idôpontja: 2002. május 16. 10 óra 21. Kézmûvesség, népi játékkészítés a Natúr Kultúra Alkotóházban A bemutató helye: 6042. Fülöpháza, I. ker. 111. Bemutatja: Rendek Lászlóné tel: 76-381-762, 30-381-51-55 Idôpontja: 2002. május 18. 13 óra 22. Sajátos tájmûvelés és termelés, helyi feldolgozó kisüzem, gyümölcskultúrák A bemutató helye: 6765. Csengele, Kiskunmajsai út 125. Bemutatja: Bánfi Péter, Vetter Kft. tel: 62- 586-586 Idôpontja: 2002. május, december (elôzetes egyeztetés alapján bármikor) 23. Kézmûves udvar A bemutató helye: 6032. Nyárlôrinc, Katona J. u. 3 Bemutatja: Bánföldi Ferenc Tel: 76/483-683 Idôpontja: 2002. május 1. 14 óra (elôzetes egyeztetés alapján bármikor) 2002. május 14., (elôzetes egyeztetés alapján) 24. Paraszt udvar kovács mûhellyel Nyárlôrincen A bemutató helye: 6032. Nyárlôrinc, Dózsa Gy. u. 38/a. Bemutatja: Sánta István tel: 76-343-242 Idôpontja: 2002. május 1. 14 óra, (elôzetes egyeztetés alapján) 25. Ôsgyep-gazdálkodás, lovak és szürkemarhák extenzív tartása, honfoglalás kori lovasprogramok Ópusztaszeren A bemutató helye: 6767. Ópusztaszer, Major 102. Bemutatja: Cseppentô Attila tel: 30-436-1095, 62-275-153 Idôpontja: 2002. május 27., 28. vagy 29. 10 óra, (elôzetes egyeztetés szerint) 26. Néprajzi, helytörténeti kiállítás, mesterségek bemutatásával (szövés, szalmafonás) Kistelken A bemutató helye: 6760. Kistelek, Rákóczi út 18. Bemutatja: Jójárt Rozália, Dömös Ildikó, Bitó György, Zámbóné Harmath Amália, Gyifkó Zsolt, tel. 62-257-797 Idôpontja: 2002. május 30. 10-15 óra között 27. Falumegújítás Nagyéren A bemutató helye: Polgármesteri Hivatal, Nagyér, Szabadság u. 33. FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
É
K
F
E
J
L
E
S
Z
T
É
S
Bemutatja: Lôrincz Tibor tel: 62-521-910 Idôpontja: 2002.május 31. 9 óra
tel: 76-381-762, 30-381-51-55 Idôpontja: 2002. augusztus 30., (elôzetes egyeztetés szerint)
JÚNIUS 28. Falumegújítás Géderlakon, az Európai Virágos Városok és Falvak Versenyében 2002. évben Magyarországot képviselô településen A bemutató helye: Géderlak Községháza Intézmények, Millenniumi Emlékpark Bemutatja: Sill László, polgármester tel: 78-417-058 Idôpontja: 2002. június 14. 9 óra A bemutató helye: Ordas Községháza, Református templom, Duna-part, Millenniumi Emlékpark Bemutatja: Szabó Zsolt, polgármester Cím: 6335 Ordas, Kossuth u. 8. tel: 78-426-785, 78-426-847 Idôpontja: 2002. június 14. 10,30 óra 29. A Sárköz I. csatorna, mint a települést meghatározó természeti táji elem Dusnokon (20 órától Szent Iván éji felvonulás Vajason) A bemutató helye: Dusnok Vajas-csatornapart Bemutatja: Szegedi Ágnes polgármester Cím: 6353. Dusnok, István király u. 9. tel: 78-401-705 Idôpontja: 2002. június 24. 15 óra
OKTÓBER 33. Új típusú szövetkezet fejlesztési folyamata: közösségi vállalkozásra felkészítô képzés Kunszentmiklós–Kunbábonyon A bemutató helye: 6090. Kunszentmiklós–Kunbábony, Civil Alapítvány Képzési Központja Bemutatja: Mészáros Zsuzsa projektvezetô, közösségfejlesztô Cím: Közösségfejlesztôk Egyesülete, 1011. Budapest, Corvin tér 8. tel: 30-9966-351 Idôpontja: 2002. október (elôzetes egyeztetés alapján) 34. Helyi információs rendszer: TELEHÁZ Bordányban A bemutató helye: 6795 Bordány, Park tér 1. Bemutatja: Tanács Gábor tel: 62-588-131 Idôpontja: elôzetes egyeztetés után bármikor 35. Családi gazdálkodás egy Lajosmizsei tanyán A bemutató helye: 6050. Lajosmizse, Tanya 501. Bemutatja: Szabó János, a családi gazdaság vezetôje Cím: 6050. Lajosmizse, Szent Vendel u. 4. tel: 30-9509-158 Idôpontja: elôzetes egyeztetés alapján bármikor
JÚLIUS 30. Tanyai Alkotótábor Pusztaszeren A bemutató helye: 6769. Pusztaszer, Tanya 92. Bemutatja: Nagy Józsefné, Pintér Eszter tel: 62-276-534 Idôpontja: 2002. július 13., (elôzetes egyeztetés szerint) AUGUSZTUS 31. Az ökológiai gazdálkodás és a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program A bemutató helye: Kerekegyháza Bemutatja: Szabó Tibor ügyvezetô igazgató Cím: 6041. Kerekegyháza, Fô út 47/a. tel: 76-546-040 Idôpontja: 2002. augusztus 30. 9,30 óra 32. Helyi alapanyagok hasznosítása, gyógynövény-kultúrához kötôdô programok, tanyai üdülés A bemutató helye: Rendek Ökogazdaság, 6041. Kerekegyháza, Kunpuszta 81. Bemutatja: Rendek Lászlóné, a gazdaság vezetôje
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG További információ, a bemutatókra való jelentkezés Észak-magyarországi Regionális Vidékfejlesztési Iroda 3530. Miskolc, Mindszent tér 1. tel.: 46/509-051, fax: 46/509-052 MÁRCIUS 36. Falumegújítás, helyi információs rendszer Érsekvadkerten A bemutató helye: Érsekvadkert. Petôfi út – Közösségi Ház Bemutatja: Csabók István igazgató Mûvelôdési Ház Cím: 2659. Érsekvadkert, Rákóczi u. 91. tel: 35-340-001
45
V
I
D
Idôpontja: 2002. március 21. 9 óra 37. „Dejtári tájház létrehozása” projekt bemutatása, a település turisztikai fejlesztési koncepciója A bemutató helye: 2649. Dejtár, Fô tér 1. Bemutatja: Balga József, Velkey Géza Riskóné Nagy Magdolna, Cím: 2649. Dejtár, Szabadság u. 2. Tel: 35-346-002 Idôpontja: 2002. március 21. 13 óra 38. Biotakarmányok elôállítása Zagyvaszántó A bemutató helye: 3031. Zagyvaszántó, Rákóczi út 141. Bemutatja: Roszik György, ügyvezetô tel: 30-2000-385 Idôpontja: 2002. március 28. 9 óra 2002. május 23. 9 óra 39. Borút, borturizmus, borverseny Verpeléten, a Debrôi Hárslevelû jegyében A bemutató helye: Mûvelôdési Ház Verpelét, Kastély u. 8. Bemutatja: Varsányi Lajos Ker-Coop Pincészet Cím: 3351. Verpelét, Kossuth u. 73. tel: 36-480-092, 30-282-6671 Idôpontja: 2002. március 28. 10 óra ÁPRILIS 40. Helyi hagyomány: az 1948–49-es Tavaszi hadjárat hatvani csatájának bemutatója A bemutató helye: 3016. Boldog, Balázs tanya (ki lesz táblázva) Bemutatja: Révész Péter polgármester Cím: 3016. Boldog, Kossuth út 8. tel: 37-355-021 Idôpontja: 2002. április 2. 13 óra 41. Falumegújítás: kézmûvesség, helyi információs rendszer, ökoturizmus, helyi programok A bemutató helye: 3413. Cserépfalva, Kossuth u. 125. Körjegyzôség Bemutatja: Kósik István polgármester tel: 49-423-935 Idôpontja: 2002. április 11. 10 óra MÁJUS 42. Május 1-i gasztronómiai és borverseny bemutató Hatvanban A bemutató helye: 3000. Hatvan, Kossuth tér 3. Bemutatja: Kocsis István, Nagy János, Nagy Zoltán tel: 37-542-117 20-9-181-975
46
É
K
F
E
J
L
Idôpontja: 2002. május 1. 9 óra 43. Tanyaudvar: mezôgazdasági termelés, állattenyésztés és idegenforgalmi szolgáltatás A bemutató helye: (Hatvani kistérség) APC kerület – Fenyves tanya Bemutatja: Molnár Tamás tulajdonos Cím: Petôfibánya, Fenyôfa u. 15. tel: 30-9- 286-054 Idôpontja: 2002. május 1. 6-18 óráig, június–július 9-16 óra (folyamatos- elôzetes bejelentés alapján) A 44-51-Es bemutatók egy napon tekinthetôk meg Mezôkövesden! 44. Népi építészeti értékek felújítása, bemutatása, új funkciókkal való megtöltése A bemutató helye: Matyó Népmûvészeti Egyesület” Táncpajta”3400. Mezôkövesd, Kisjankó Bori u. 7. Gyülekezés: 8.30-kor (program egész nap). Bemutatja: Berecz Lászlóné tel: 49-411-686 Idôpontja: 2002. május 14. 45. A híres „Rajzoló” Asszony Kisjankó Bori emlékházának, munkáinak bemutatása A bemutató helye: Közösségi Ház, 3400. Mezôkövesd, Kisjankó Bori u. 24. Bemutatják: Mezôkövesdi Díszítô Mûvészkör tagjai, Cseh Károly tárlatvezetésével tel: 49-500-134 (Dr. Valkó László) Idôpontja: 2002. május 14. 46. Népi bútorfestés A bemutató helye: 3400. Mezôkövesd, Kisjankó Bori u. 10. Bemutatja: Kovács Szabolcs bútorfestô, népi iparmûvész Cím: Matyó ART BT. 3400. Mezôkövesd, Bartók B. u. 5. tel: 49-500-288 Idôpontja: 2002. május 14. 47. Tojásfestés A bemutató helye: 3400. Mezôkövesd, Kisjankó Bori u. 8. Bemutatja: Kovács Szabolcs népi iparmûvész Cím: Matyó ART BT. 3400. Mezôkövesd, Bartók B. u. 5. tel: 49-500-288 Idôpontja: 2002. május 14. 48. Fazekasmûhely bemutatása A bemutató helye: 3400 Mezôkövesd, Hadas Városrész Bemutatja: Fehér Tibor fazekas, népi iparmûvész
E
S
Z
T
É
S
Cím: 3400. Mezôkövesd, Eötvös J. u. 23. tel: 49-311-595 Idôpontja: 2002. május 14. 49. Szövési technikák bemutatása A bemutató helye: Szövôház 3400. Mezôkövesd, Mogyoró köz 4. Bemutatja: Kirschné Mezô Erzsébet tel: 49-414-070 Idôpontja: 2002. május 14 50. Textiljáték – baba készítés A bemutató helye: 3400. Mezôkövesd, Mogyoró-köz 9. Bemutatja: Zelei Ferencné Cím: 3400. Mezôkövesd, Kavicsos u. 7/4.1. Idôpontja: 2002. május 14. 51. A Hadas városrészben mûködô alkotóház bemutatása, mézeskalács készítés A bemutató helye: Mezôkövesd, Kisjankó Bori u. Bemutatja: Petô Anna Cím: 3400. Mezôkövesd, Kisjankó Bori u. 40. tel: 49-416-635 Idôpontja: 2002. május 14. 52. A 100 %-osan közmûvesített térség, Szécsény A bemutató helye: 3170. Szécsény, Mûvelôdési Ház és Szennyvíztisztító Telep Bemutatja: Faluhelyi László, vidékfejlesztési, területfejlesztési, foglalkoztatási menedzser Cím: 3170. Szécsény, Rákóczi út 84. tel: 32-370-849 Idôpontja: 2002. május 22. 10 óra 53. Szántóföldi, ökológiai növénytermesztés: búza, repce A bemutató helye: Zagyvaszántó és környéke Gyülekezés: 3031. Zagyvaszántó, Köztársaság u. 35. Bemutatja: Gulyka Péter tel: 20-9-640-270 Idôpontja: 2002. május 22. 9 óra 54. Ökológiai gazdálkodás, állattenyésztés (ló, szarvasmarha, kecske) A gyülekezés helye: 3031. Zagyvaszántó, Arany J. u. 3.- közlekedés: lovasfogattal Bemutatja: Fazekas Ferenc ôstermelô Biocontroll Hungária tagja tel: 37-386-022 Idôpontja: 2002. május 23. 9 óra 55. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó települések egyedi értékei és idegenforgalmi hasznosítása A bemutató helye: Diósjenô Községháza 2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
V
I
D
Bemutatja: Teszáry Károly, Végh József, Sinka Sándor Cím: 2643, Diósjenô, Szabadság u. 37. tel: 35-350-431, 35-350-630 Idôpontja: 2002. május 24. 10-15 óráig JÚNIUS 56. A Pisztráng Ünnepe, gasztronómiai kultúra Szilvásváradon A bemutató helye: Szilvásvárad. Bemutatja: Hócza László elnök, Szilvásvárad Idegenforgalmi Egyesület Cím: 3348. Szilvásvárad, Miskolci út 7. tel: 30-9552-880, 36-564-011, Hangay Boglárka vidékfejlesztési menedzser Idôpontja: 2002. június 29. 11 óra AUGUSZTUS 57. Helyi hagyományon alapuló fûszerpaprika-feldolgozás A bemutató helye: 3016. Boldog, Árpád u. 7. Bemutatja: Szûcs Ferencné tel: 37-355-048 Idôpontja: 2002. augusztus 18. 10 óra 58. Paprika fesztivál, népi hagyományok Boldogon A bemutató helye: 3016. Boldog Mûvelôdési Ház és a Könyvtár elôtti tér Bemutatja: Kepesné Tóth Katalin Cím: 3016. Boldog, Kossuth u. 40. tel: 37-355-262 Idôpontja: 2002. augusztus 18. 14 óra 59. Rózsa Napok keretében: vadrózsa túra; kosárfonás, babakészítés, kézimunkák, helyi festôk kiállítása A bemutató helye: Turistaház Rózsaszentmárton, Kossuth u. 20. Mûvelôdési Ház, Rózsaszentmárton, Kossuth u. 1. Bemutatja: Szabó Lászlóné Kulturális Bizottság elnöke Cím: 3033. Rózsaszentmárton, Kossuth u. 1. tel: 37-384-252 Idôpontja: 2002. augusztus 24. 10 órától SZEPTEMBER 60. Családi gazdaság bemutatása Ecséden A bemutató helye: 3013. Ecséd, Táncsics u. 14. Bemutatja: Ambruzs Lajos vállalkozó tel: 37-558-020, 37-358-230 Idôpontja: 2002. szeptember 3. 9 óra 61. Múltat idézô, jelent formáló falumegújítás Kazáron FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
É
K
F
E
J
L
A bemutató helye: 3127. Kazár, Kazár Ófalu – központ Bemutatja: Molnár Katalin polgármester Cím: 3127. Kazár Község Önkormányzata tel: 20-433-2995,32-341-220 Idôpontja: 2002. szeptember 12. 10 óra, szeptember 13. 10 óra OKTÓBER 62. Falusi turizmus és gasztronómiai bemutató A bemutató helye: Ady Endre Könyvtár és Közösségi ház, 3000. Hatvan, Kossuth tér 3. Bemutatja: Kocsis István, Papp János, Nagy Zoltán tel: 37-542-117, 20-9-181-975 Idôpontja: 2002. október 10, 10 óra 63. Szilva Nap Szilvásváradon A bemutató helye: Szilvásvárad, Miskolci út 58. Bemutatja: Hócza László elnök, Szilvásvárad Idegenforgalmi Egyesület Cím: 3348. Szilvásvárad, Miskolci út 7. tel: 30-9552-880 36-564-011 Hangay Boglárka, vidékfejlesztési menedzser Idôpontja: 2002. október 12. 10 óra 2002. november 14. 10 óra 64. Fenntartható mezôgazdaság, ökológiai gazdálkodás, GPS rendszer A bemutató helye: 3000. Hatvan, Józsefmajor Bemutatja: Zerényi Endre ügyvezetô igazgató GAK KHT. SZIE Józsefmajori Kísérleti és Tangazdaság Cím: 3001. Hatvan Józsefmajor Pf. 11. tel: 37-341-456 Idôpontja: minden hónap második hét szerdai nap (elôzetes igénybejelentés alapján) 65. Családi gazdaság: gazdaságosság és gyakorlat A bemutató helye: 3000. Hatvan, Józsefmajor Bemutatja: Zerényi Endre ügyvezetô igazgató GAK KHT. SZIE Józsefmajori Kísérleti és Tangazdaság Cím: 3001. Hatvan Józsefmajor Pf. 11. tel: 37-341-456 Idôpontja: minden hónap második hét szerdai nap (elôzetes igénybejelentés alapján)
E
S
Z
T
É
S
KÖZÉP-MAGYARORSZÁG További információ, a bemutatókra való jelentkezés: Közép-magyarországi Regionális Vidékfejlesztési Iroda 1016. Budapest, Krisztina krt. 99. tel.: 4882000/2538, fax: 356-8006 ÁPRILIS 66. Sertésüzem – az élô állattól a késztermékig A bemutató helye: 2768. Újszilvás, Alkotmány u. 76. Bemutatja: Tóth László vállalkozó „Szilváshús” Kft. tel: 53-387-006 Idôpontja: 2002. április 17. 10 óra MÁJUS 67. Falusi turizmus és agrárgazdálkodás Kemencén A bemutató helye: 2638. Kemence „Kôrózsa” Panzió Bemutatja: Pongrácz János tel: 27-365-127 Idôpontja: 2002. május 7. 10 óra JÚNIUS 68. Szürkemarha, racka juh, mangalica és lótartás – természetkímélô módon Nagykátán A bemutató helye: 2760. Nagykáta, (Egreskáta) Árvai Lovastanya Bemutatja: Árvai Ágoston Tel: 20-354-5813 Idôpontja: 2002. június 7. 10 óra 69. Zöldség savanyító üzem mûködése Mikebudán A bemutató helye: 2736. Mikebuda (savanyító üzem) Nagykôrösi út mellett (külterület) Bemutatja: Jerebitz László, vállalkozó „Fromázs” Kft. tel: 53-375-099 Idôpontja: 2002. június 12. 10 óra 70. Borpincészet, borkészítés Tápiószentmárton A bemutató helye: 2711. Tápiószentmárton, „Kiss Pince” Sôregi út 41. Bemutatja: Kiss Attila tel: 29-424-007 Idôpontja: 2002. június 14. 10 óra 71. Nagyüzemi biokertészet
47
V
I
D
A bemutató helye: 2100. Gödöllô, Babatpuszta Bemutatja: Matthew Hayes - Nyitott Kert Alapítvány tel: 28-432-065 Idôpontja: 2002. június 20. (csütörtök) 10 óra 72. Fóliás biogazdálkodás A bemutató helye: 2193. Galgahévíz, Rákóczi út 67. Bemutatja: Molnár Csaba, biogazdálkodó tel: 28-461-412 Idôpontja: 2002. június 26. 10 óra JÚLIUS 73. Zöldség-gyümölcs felvásárlás, hûtôházi tárolás, értékesítés. Együttmûködés a „Homok Gyöngye 2000” új típusú szövetkezettel A bemutató helye: 2712. Nyársapát, Nyársapát u. 1. Bemutatja: Miczi Flórián, Prita-Gazda Kft. tel: 53-351-401 Idôpontja: 2002. július 10. 10 óra 74. Lovas turizmus - Lázár lovaspark A bemutató helye: Domonyvölgy (Gödöllô mellett) Lázár Tanya Bemutatják: Lázár testvérek tel: 28-576-510 Idôpontja: 2002. július 30. KÖZÉP-DUNÁNTÚL További információ, a bemutatókra való jelentkezés: Közép-dunántúli Regionális Vidékfejlesztési Iroda 8000. Székesfehérvár, Gyümölcs u. 20 tel.: 22/501-335 MÁRCIUS 75. Civilek és az állami (önkormányzati), valamint az üzleti szektor együttmûködése A bemutató helye: Neszmély Bemutatja: Nagy István, civil szaktanácsadó Cím: 2544. Neszmély, Fô út 185. tel: 20-9434-295 Idôpontja: 2002. március 21. MÁJUS 76. Környezetvédelem, falumegújítás és biotermelés (biotermékek útja a termelôtôl a fogyasztóig) A bemutató helye: délelôtt: Lábatlan Polgármesteri Hivatal
48
É
K
F
E
J
L
délután: Süttôi Kôbányák Bemutatja: Török István polgármester, Dr. Dobos Imre Holcin Rt. gyárigazgató, Ocskay Gyula MEH megbízott, Darányiné Csonka Valéria, Ollé Sándor, Szlovik József, Tóth Róbert, Perl József erdészetvezetô Cím: Lábatlan, József A. u. 60. Polgármesteri Hivatal tel: 33-500-790, 30-855-96-88 Idôpontja: 2002. május 8. vagy május 15., (elôzetes egyeztetés alapján) A 77-79-Es bemutatók egy napon tekinthetô meg Nagyigmándon! 77. Faluközpont felújítás Nagyigmándon A bemutató helye: Nagyigmánd Polgármesteri Hivatal, Kossuth u. 2. Bemutatja: Szijj Ferencné, polgármester tel: 34-356-584 Idôpontja: 2002. május 14. 10 óra 78. Csipkekészítés és oktatása. Történelmi csipkék feldolgozása, mai alkalmazás lehetôségei A bemutató helye: Bábolna Bemutatja: Mátray Magdolna csipkekészítô, öltözettervezô, lakberendezô, oktató Cím: 2943. Bábolna, Kossuth L. u. 22. tel: 34-568-055 Idôpontja: 2002. május 14. 13 óra 79. TELEHÁZ A bemutató helye: Nagyigmánd, TELEHÁZ Bemutatja: Korinek Sándor, Fortuna Zita Cím: TELEHÁZ 2942. Nagyigmánd, Kossuth u. 13. tel: 34-356-557 Idôpontja: 2002. május 14. 11 óra 80. A csákvári fazekasság és korongos bemutató A bemutató helye: Csákvári fazekasmûhely Bemutatja: Szekeres Károly Cím: 8083. Csákvár, Szabadság tér 3. tel: 22-354-240 Idôpontja: elôzetes egyeztetés alapján 81. Biogazdaság, gombatermesztés, liofilizálás, ôshonos állatok, lovas bázis, falusi turizmus A bemutató helye: Vál, Marianna Major Champer Plus Kft. Bemutatja: Vigh László, ügyvezetô Cím: 2473. Vál, Marianna Major tel. 30-497-351 Idôpontja elôzetes egyeztetés alapján 82. „Cserepes csûr program”, fazekas bemutató ,korongozás A bemutató helye: Enying Bemutatja: Kató Balázs keramikus
E
S
Z
T
É
S
Cím: 8130. Enying, Attila u. 20/B. tel: 22-372-176 Idôpontja: elôzetes egyeztetés alapján 83. Ökológiai gazdálkodás 452 ha szántóföldön Kishantoson. Az ökológiai gazdálkodás eszközei, módszerei, tapasztalatok A bemutató helye: Kishantos vidékfejlesztési központ (Fejér megye Hantos településtôl 3 km-re, Mezôfalva felé, tujasor vezet be a kastélyhoz) Bemutatja Ács Sándorné ügyvezetô Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht. Bólye Ferenc Cím: 2434. Hantos - Kishantos Pf. 1. tel: 30-3850-379 Idôpontja: 2002. március 20. 2002. április 3. 2002. április 17. 2002. május 8. 2002. május 22. (elôzetes bejelentkezés alapján más idôpontokban is) NYUGAT-DUNÁNTÚL További információ, a bemutatókra való jelentkezés: Nyugat-dunántúli Regionális Vidékfejlesztési Iroda 8900. Zalaegerszeg, Petôfi u. 24. tel: 92/596-690, fax: 92/596-692 MÁRCIUS 84. Kovácsoltvas kapuk, kerítések, védôrácsok A bemutató helye: 9476. Zsira, Fô út 51. Bemutatja: Kövér Lajos cégvezetô tel: 99-368-820 20-436-11-66 Idôpontja: 2002. március 22. 10 óra ÁPRILIS 85. A szíjgyártó, nyerges kézmûves mesterség A bemutató helye: 9225. Dunakiliti, Sallai u. 10. Bemutatja: Szitás Gergely, kézmûves tel: 96-224-472 30-360-9584 Idôpontja: 2002. április 9. 10 óra 86. Kézmûipari kiállítás A bemutató helye: 9330. Kapuvár, Gyôri út 2. Bemutatja: Kapuvár Néptáncmûvészetért Alapítvány 2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
V
I
D
Csitei Gábor, Princzes Gyöngyi, vidékfejlesztési menedzser tel: 20-975-9760, 96-595-127, 30-9746837 Idôpontja: 2002. április 13. 11 óra 87. Kézmûipari konferencia Kapuváron A bemutató helye: Kapuvár, Gyôri út 2. Bemutatja: Nyugat-Magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Kar és Magyar KÉZ-MÛ Kht., 9112. Sokorópátka, Fômajor tel: Csitei Gábor 20-975-9760 Princzes Györgyi vidékfejlesztési menedzser 30-974-6837 Idôpont: 2002. április 13. 10 óra Kézmûves sátor megnyitója 10,30 óra Kézmûipari konferencia 88. Vízparti szabadidô szolgáltatások bemutatása A bemutató helye: 9228. Halászi, Duna sétány – Party Szabadidô Park Bemutatja: Szombath Tibor üzletvezetô Cím: 9228. Halászi, Duna sétány tel: 96-210-088 Idôpontja: 2002. április 28. 10 óra 89. Az ÔrségNet Program bemutatása (interaktív portál) A bemutató helye: 9941. Ôriszentpéter, Városszer u. 55. Bemutatja: Bauer László ügyvezetô Cím: ua. tel: 94-548-023 Idôpontja: 2002. április 30. 11 óra MÁJUS 90. Gyepûjárás: A szôlôbirtok hagyományos tavaszi szemléje A bemutató helye: Sótony község (zártkert) Bemutatja: Krajczár Ferenc Alapítvány Csitei Gábor, Princzes Gyöngyi vidékfejlesztési menedzser cím: 9681. Sótony, Fô u. 3. Tel: 95-410-020, 30-974-6837 Idôpontja: 2002. május 4. 9 óra 91. Helyi hagyományôrzés és turizmus a Mosoni-Duna téréségében A bemutató helye: 9226. Dunasziget, Cikola u. 39/a 9232. Darnózseli, Horgony tanya Bemutatja: Kovács József idegenforgalmi tanácsnok tel: 96-233-060 20-356-3585 Tamás Róbert tanyatulajdonos tel: 96-717-223 Tamás Lôrincné polgármester FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
É
K
F
E
J
L
tel: 96-584-041 Idôpontja: 2002. május 9. 10 óra 92. Kistelepülések nagy lehetôsége: TELEHÁZ, Civil információs tanácsadó és közéleti központ A bemutató helye: 9223. Bezenye, Szabadság u. 2. Bemutatja: Kôrösi Jánosné tel: 96-223-235 70-258-6799 Idôpontja: 2002. május 10. 93. Kézmûves alkotások: csontfaragás, kisplasztikák, miniatûrök, A bemutató helye: 8971. Zalabaksa, Rákóczi u. 109. Bemutatja: Horváth Ottó kézmûves tel: 92-374-410, 30-9279-140 Idôpontja: 2002. május 11. 10 óra 94. EURÓPA HÁZ mûködése és programjai Téten A bemutató helye: EURÓPA HÁZ 9100. Tét, Fô u. 96. Bemutatja: Várallya Zsuzsanna igazgató, EURÓPA HÁZ Cím: Nacional Acedemj Alapítvány 9022. Gyôr, Teleki L. u. 18. tel: 96-56-10-56 Idôpontja: 2002. május 24. 95. Helyi népi motívumok a faragott építészeti elemekben A bemutató helye: 9100. Tét, Ürgehegy, Öreg u. 124. Bemutatja: Szabadvári Antal fafaragó mûvész Szakács Krisztián vidékfejlesztési menedzser tel: 20-448-1276 Idôpontja: 2002. május 24. 96. Felpéci TELEHÁZ A bemutató helye: Kutúrház-Könyvtár, 9122. Felpéc, Petôfi u. 60. Bemutatja: Bogdányi Gábor Teleház vezetô Szakács Krisztián vidékfejlesztési menedzser Tel: 96-736-625, 30-4067-422 Idôpontja: 2002. május 24. 97. „Tengerek ékszerei” ásvány- és kôzetgyûjtemény kiállítás A bemutató helye: Kisbucsa, Széchenyi tér 1. Bemutatja: Borsai László gyûjtô, tárlatvezetô Cím: Geológiai Magánkiállítás tel: 70-221-3363 Fodor Dóra vidékfejlesztési menedzser, 3039-68-770 Idôpontja: 2002. május 27. 10 óra
E
S
Z
T
É
S
98. Hagyományos famûves mesterségek, bútor restaurálás A bemutató helye: 8992. Hagyárosbörönd, Fô u. 3. Bemutatja: Németh János és Fodor Dóra vidékfejlesztési menedzser tel: 92-460-317 30-3968-770 Idôpontja: 2002. május 28.10 óra JÚNIUS 99. Aranymosó fesztivál Dunasziget A bemutató helye: Dunasziget, Zátonyi Strand Bemutatja: Tóth István polgármester Cím: 3226. Dunasziget, Vénfenyô u. 57. tel: 96-233-473, 70-319-2389 Idôpontja: 2002. június 29. 10 óra JÚLIUS 100. CsesztREGÉLÔ történelmi aktív park, kemping, rekreációs sportközpont A bemutató helye: CsesztREGÉLÔ történeti aktív park, Csesztreg Bemutatja: Bagó József polgármester Cím: 8973. Csesztreg, Dózsa Gy. u. 2. tel: 92-373-601 30-9465-559, tel: 96-717223 Idôpontja: 2002. július 5. 10 óra 101. Vidéki túra a Rába mentén (gyalogos, vízi, kerékpáros, lovas) A bemutató helye: Árpás, Rába folyó és környéke Bemutatja: Feller Sándor polgármester Szakács Krisztián vidékfejlesztési menedzser Cím: Községi Önkormányzat 9132. Árpás, Kápolna tér 8. tel: 96-369-055, 96-369-046 Idôpontja: 2002. július 19. 102. Vízi fesztivál Dunakilitin A bemutató helye: Dunakiliti, Vadvíz Kemping, Szabadság u. 2. Bemutatja: Kránitz Béla vezetôségi tag Cím: Felsô-szigetközi Szabadidô és Vízi Sport Egyesület 9225. Dunakiliti, Duzzasztómû csónakház tel: 96-671-033 30-2172-497 Idôpontja: 2002. július 6. 11 óra 103. Falusi üdültetés - lovas programok A bemutató helye: Sokorópátka - Fômajor Bemutatja: Inotay Gusztáv üzletvezetô Cím: Sokorófogadó 9112. Sokorópátka, Fômajor tel: 96-549-002 Idôpontja: 2002. június 22.
49
V
I
D
104. Napenergia-hasznosítás, kisüzemi gyümölcsfeldolgozás A bemutató helye: 9081. Gyôrújbarát, BMköz 1., Rákóczi u. 109. Bemutatja: Enyingi Tibor kuratóriumi elnök, Sokoró Alapítvány tel: 96-456-740 96-543-045 Idôpontja: 2002. július 30. 10 óra 105. Fafaragás A bemutató helye: 9083. Écs, Hegyaljai út 7. Zátonyi Strand Bemutatja: Schreiner Károly fafaragó tel: 96-473-338 Idôpontja: 2002. július 31. 10 óra AUGUSZTUS 106. Helyi termék: kisüzemi élelmiszer-feldolgozás (paprika, uborka, káposzta) A bemutató helye: Tét, Bay tag 9100. Tét, Fô u. 96. Bemutatja: Kiss Ferenc tulajdonos, EURÓPA HÁZ Cím: Tét, Liszt Ferenc u. 57/B. 9022. Gyôr, Teleki L. u. 18. tel: 20-448-1276 Idôpontja: 2002. augusztus 16. SZEPTEMBER 107. Helyi termék: kisüzemi pálinkafôzés és palackozás A bemutató helye: 9100. Tét, Karsay S. u. 12/B. Öreg u. 124. Bemutatja: Fülep János tulajdonos Szakács Krisztián vidékfejlesztési menedzser tel: 20-448-1276 Idôpontja: 2002. szeptember 10. DÉL-DUNÁNTÚL További információ, a bemutatókra való jelentkezés: Dél-dunántúli Regionális Vidékfejlesztési Iroda 7400. Kaposvár, Szántó u. 5. tel.: 82/512424 fax: 82/510-418 MÁRCIUS 108. Helyi információs rendszer, TELEHÁZ A bemutató helye: TELEHÁZ, 7345. Alsómocsolád, Rákóczi u. 12. Bemutatja: Bologh Anikó Teleház vezetô tel: 30-411-5394 Idôpontja: 2002. március 12. 16 óra
50
É
K
F
E
J
L
109. Borverseny a siklósi várban Gyümölcsoltó Boldogasszony napján A bemutató helye: Siklósi Vár Bemutatja: Keserû Tünde vidékfejlesztési menedzser Cím: 7800. Siklós, Szabadság u. 26. tel: 72-351-237,30-994-1875, 30-260-0000 Idôpontja: 2002. március 23. du ÁPRILIS 110. A györkönyi TELEHÁZ Egyesület munkája, borverseny A bemutató helye: Györköny, Fô u. 494. Pince- és falulátogatás Bemutatja: Kuti Imréné és Ferencziné Mérei Melinda vidékfejlesztési menedzser tel: 72-492-181,72-492-242 tel: 75-552-000, 75-339-161 Idôpontja: 2002. április 5. 10 óra 111. „A nyitott Dunaszekcsô” TELEHÁZ, napközis tábor, kemping A bemutató helye: 7712. Dunaszekcsô, Kossuth L. u. 33. 7345. Alsómocsolád, Rákóczi u. 12. Bemutatja: dr. Schmidt Józsefné és Sebestyén Attila vidékfejlesztési menedzser Cím: 7712. Dunaszekcsô, Szôlô u. 16. tel: 20-9259-157 Idôpontja: 2002. április 17. 10 óra MÁJUS 112. Fazekasság, kerámia gyártóvállalkozás A bemutató helye: 8698. Somogyvár, Kaposvári u. Bemutatja: Vargacz Péter fazekas, Markó Melinda vidékfejlesztési menedzser tel: 85-340-545, 30-474-0207, 30-260-0000 Idôpontja: 2002. május 6. 10 óra (elôzetes egyeztetés telefonon május 2-áig) 113. Mûködô vízimalom Orfûn A bemutató helye: Orfû, Vízimalom, Vasút u. 2/a. Bemutatja: Füzes Péter vízimolnár Keserû Tünde vidékfejlesztési menedzser tel: 20-299-11860,72-598-115, 30-260-0000 Idôpontja: 2002. május 11. 10 óra 114. Kistérségi információs rendszer Siklós környékén A bemutató helye: Polgármesteri Hivatal, 7800. Siklós, Kossuth tér 1. Bemutatja: Bacsa Levente, informatikus Keserû Tünde vidékfejlesztési menedzser tel: 72-351-237 72-352-122, 30-260-0000 Idôpontja: 2002. május 15. 10 óra
E
S
Z
T
É
S
115. TELEHÁZ Magyarbólyon A bemutató helye: 7775. Magyarbóly, Vasút u. 2/a. Bemutatja: Blázsovics Attila polgármester Keserû Tünde vidékfejlesztési menedzser tel: 72-351-237, 72-456-106, 30-260-0000 Idôpontja: 2002. május 15. 13 óra 116. Ökológiai gazdálkodás a Duna–Dráva Nemzeti Park területén A bemutató helye: 7717. Kölked, Vizslak tanya Bemutatja: Boros János Sebestyén Attila vidékfejlesztési menedzser tel: 20-9259-157 30-260-0000 Idôpontja: 2002. május 22. 10 óra 117. A borút, mint térségi program alakulása, tapasztalatai A bemutató helye: 7773 Villány, Bemutatja: Becker Leonóra Cím: 7773. Villány, Deák F. u. 22. tel: 72-492-181,72-492-242 Idôpontja: 2002. május 24. 118. Keleti-Mecsek kisrégió falusi turizmusának eredményei A bemutató helye: Szászvár, Vékény, Kárász Bemutatja: Püspöki Mátyás elnök, Keleti-Mecsek Egyesület Cím: 7349. Szászvár, Május 1. tér 1. tel: 92-460-317, 30-3968-770 Idôpontja: 2002. május 24. 10 óra 119. Ökológiai gazdálkodás és ökoturizmus A bemutató helye: Közösségi Ház, Gyûrûfû Bemutatja: Az alapítvány tagjai, Szalóky Zsuzsanna Tóth Csilla vidékfejlesztési menedzser Cím: Helesfa, Pf. 3. tel: 73-378-595 Idôpontja: 2002. május 29. 10 óra JÚNIUS 120. Kán üdülôfalu: népi lakóházak korhû rekonstruálása A bemutató helye: Hetvehely–Kán (megközelíthetô Abaliget vagy Szentlôrinc Bükkösd felöl gépkocsival) Bemutatja: Petrin László menedzser, BETAFES Kft. Müller István vidékfejlesztési menedzser Wágner Antal polgármester Cím: 7681. Hetvehely, Rákóczi út 38. (TELEHÁZ) Tel: 30-9222-847 Idôpontja: 2002. június 15-30. 2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ
V
I
D
É
K
F
E
J
L
E
S
Z
T
É
S
TÁJÉKOZTATÓ A vidékfejlesztési céltámogatás 2001-2002. évi pályázatos támogatási rendszerérôl A vidékfejlesztés, mint a Közös Agrárpolitika második pillére egyre nagyobb jelentôséggel bír mind az Európai Unióban, mind hazánkban a vidéki népesség megélhetésének biztosítása és a vidéki területek népességmegtartó erejének fokozása terén. A hazai lehetôségek között a költségvetési törvény által biztosított keretek között az FVM fejezetben a 2001. évre összesen 4, 5 milliárd, a 2002. évre mintegy 5,5 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a vidékfejlesztés szakmai és támogatási feladati ellátására. Az FVM fejezet részét képezô vidékfejlesztési célelôirányzat a vidékfejlesztési szakmaiprogramozási feladatok ellátása mellett lehetôséget nyújt kistérségi szintû stratégiai alapokon nyugvó fejlesztési típusú pályázatos rendszerû támogatások igénybevételére is. A pályázati rendszer alapvetô célkitûzése, hogy az elsôsorban mezôgazdaságból élô vidéki népesség esélyegyenlôségének javítására a vidéki területeken fellelhetô helyi adottságokra alapozott alternatív vagy kiegészítô jövedelemszerzési lehetôségek és az ezekhez szükséges vagy ezeket megalapozó infrastrukturális fejlesztések támogatásával hozzájáruljon a vidéki térségek jövedelemtermelô, foglalkoztatást biztosító és népességmegtartó képességének javulásához. A vidékfejlesztési célelôirányzat pályázatos rendszerû támogatásainak céljai: – olyan munka- és tudásigényes, jelentôs, helyben hozzáadott értéket tartalmazó tevékenységek és termékek fejlesztése, amelyek túlmutatnak az elsôdleges mezôgazdasági termelésen, speciális, minôségi piaci követelményeket elégítenek ki és biztos, korlátozásmentes piaccal rendelkeznek, – a fenti gazdasági fejlesztések alapjául szolgáló infrastrukturális háttér javítása, – a vidék természeti, kulturális, építészeti és humán értékeinek megôrzésével vonzó élettér teremtése. A pályázati lehetôségekkel kapcsolatos tanácsadást, a pályázatok befogadását és pályázatok döntésre való elôkészítését az FVM Vidékfejlesztési Programok Fôosztálya regionális szervezeti egységei, a Regionális Vidékfejlesztési Irodák (REVI) végzik. A részletes pályázati felhívás megtalálható: • a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítô 2001. évi 14. számában, a www.fvm.hu internetes honlapon. Pályázati egységcsomag beszerezhetô: • letölthetô a www.fvm.hu honlapról • nyomtatott formában beszerezhetô az FVM Regionális Vidékfejlesztési Irodákban. (Az irodák elérhetôsége szintén megtalálható az FVM honlapján a „vidékfejlesztés” címszó alatt.) A VFC 2001-2002. részletes támogatási jogcímei A) Ökológiai alapú komplex gazdasági fejlesztési programok támogatása A/1. Ökológiai gazdálkodásra való átállás és a gazdasági tevékenység komplex fejlesztése A/2. Vizes élôhely fejlesztéshez kötôdô beruházások támogatása (beleértve az árterületeken idôszakosan vagy állandóan vízzel borított területeken, a rendszeresen vagy tartósan belvízzel sújtott mezôgazdasági területeken megvalósuló fejlesztéseket) A/3. Külterjes gyepgazdálkodás megkezdéséhez, fejlesztéséhez kötôdô beruházások támogatása A/4. Sajátos gazdálkodási módszerek bevezetésének támogatása aszályos területeken A/5. Egyéb környezetkímélô, tájfenntartó mezôgazdasági tevékenységek
FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3
B) Helyi jellegzetességû, tájspecifikus mezôgazdasági tevékenységek, és ezekre épülô élelmiszer-feldolgozás és értékesítés fejlesztésének támogatása B/1. Helyi jellegzetességû, tájspecifikus élelmiszer-termékek fejlesztése B/2. Helyi, speciális élelmiszer-termékek piacra jutásának elôsegítése C) Hagyományos kézmûipari kismesterségek támogatása D) Nem élelmiszer célú helyi természetes alapanyagok hasznosításának, feldolgozásának és értékesítésének támogatása (takarmány kivételével) E) Falusi és agroturizmus fejlesztésének támogatása E/1. Mûködô szálláshelyek szolgáltatásfejlesztése E/2. Kistérségi összehangolt idegenforgalmi rendszerfejlesztés E/3. Komplex turisztikai szolgáltatást nyújtó horgász turista központok tervezése és megvalósítása E/4. Kistelepülések meglévô gyógy- és termálfürdôinek szolgáltatás fejlesztése E/5. Élô vizek mentén kialakult strandok, vízitúra-kikötôhelyek, horgászhelyek szolgáltatásfejlesztése E/6. A vendéglátás humán feltételeinek javításához szükséges szakmai képesítés megszerzésének, szolgáltatás minôsítési költségek támogatása F) Falvak megújítását, a vidék szellemi és tárgyi örökségének megôrzését segítô programok támogatása F/1 A települési karaktert ôrzô, öszefüggô építészeti elemek, településszerkezeti egységek felújításához a település idegenforgalmi vonzerejének növelése F/2 A falvak egyes történelmi és építészeti emlékeinek, értékeinek helyrehozatala, környezeti elemeinek megújítása és új, vállalkozási, vállalkozást segítô, turisztikai vagy közösségi funkciókkal (a települési önkormányzat által kötelezôen ellátandó közszolgáltatási funkciók elhelyezése, turisztikai vállalkozás és vendéglátófunkciók kivételével) való ellátása F/3 A településhez (kistérséghez) tartozó táji elemek, természeti környezeti elemek ökológiai, turisztikai (turisztikai vállalkozás és vendéglátófunkciók kivételével), vállalkozást segítô vagy jóléti célú védelme, felújítása. G) Vidéki infrastruktúra fejlesztése G/1 Mezôgazdasági úthálózat fejlesztése G/2 Vállalkozás(ok) célját szolgáló energia-ellátás fejlesztése G/3 Helyi szennyvízkezelés kiépítésére 2000 fônél kisebb lakosszámú települések (vagy mikrotérség) számára alternatív szennyvízkezelési eljárások alkalmazása G/4 Helyi piacok, felvásárlóhelyek kialakítására, fejlesztése G/5 Helyi vállalkozások informatikai hálózatba való bekapcsolása érdekében informatikai csomópontok, szolgáltatások kialakítása falusi és ritkán lakott térségekben. „A vidékfejlesztési célelôirányzat 2001–2002. évi pályázatos támogatási rendszerében a 2002. évi forrásokra a pályázatokat folyamatosan lehet benyújtani. A pályázatok beadásának végsô határideje 2002. szeptember 15. A pályázati lehetôségekkel kapcsolatos további információt a Regionális Vidékfejlesztési Irodák nyújtanak, ahol a pályázati egységcsomag is beszerezhetô, vagy letölthetô a www.fvm.hu honlapról.”
51
