XXI. századi közoktatás fejlesztés – célok, távlatok, remélt eredmények Dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) Budapest, 2014. március 3.
Alaptevékenységek I. • Kutatási, fejlesztési, elemzési és értékelési feladatok ellátása a köz- és felsőoktatás, szakképzés és felnőttoktatás területén; • Szakmai szolgáltatási feladatok ellátása az oktatási és a kulturális szakterületen; • Országos közgyűjteményi feladatok ellátása az oktatási és kulturális szakterületen; • Feladatellátás a nemzeti tehetségfejlesztés, a felzárkóztatás, a társadalmi integráció területén a társadalmi felelősségvállalás érdekében;
Alaptevékenységek II. • Az oktatási és kulturális ágazat jogalkotási és szakmai fejlesztési tevékenységének támogatása; • Nemzetközi elemzésekben, adatszolgáltatásokban és együttműködésekben való részvétel, nemzetközi kapcsolatok kialakítása, fenntartása és bővítése az oktatási és kulturális ágazat területén; • Az Intézet tevékenysége során keletkezett tudományos és szakmai eredmények disszeminációja és az eredmények hasznosításának támogatása.
Tartalomfejlesztés • Tantervek, irányelvek – Nemzeti alaptanterv – Kerettantervek – Irányelvek (SNI, nemzetiségi, két tanítási nyelvű)
• Nevelési-oktatási programok – Híd programok – Migráns nevelési program
• Követelmények • Tankönyv és taneszközök
Pedagógiai módszertani fejlesztés • Tantervi implementációt támogató ajánlások, segédanyagok, honlapok (TÁMOP 3.1.1.) • Komplex pilot programok (TÁMOP 3.1.1.) – – – – – – –
Ökoiskola program Egész napos iskola – alsó tagozat Komplex művészeti nevelés Természettudományos nevelés Gyakorlati életre nevelés Egész napos iskola – felső tagozat, felzárkóztatás Jó gyakorlatok
• Szakiskolai tanári és tanulói segédletek (NFA) • Zöldóvoda, Ökoiskolai hálózat (Svájci projekt)
Közösségi Szolgálat Portál www.kozossegi.ofi.hu
Követelményfejlesztés Standardok fejlesztése (8., 12. évf.) 8. évf.: Cél: fejlesztési célok pontosítása, felhasználása a mérés-értékelésben (pl.: képzési típusok közötti átmenethez) Területei: matematikai – logikai; anyanyelvi
12. évf.: Cél: Érettségi követelmények és a kerettantervek összehangolása Területei: anyanyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, történelem, természettudományok
Új generációs tankönyvek Évfolyam 1–2
Tantárgy Ábécés olvasókönyv (1. évf.); Olvasókönyv (2.évf.) Matematika Környezetismeret
5 - 6.
Irodalom Nyelvtan Matematika Történelem Erkölcstan Természetismeret
9 -10.
Irodalom Nyelvtan Matematika Történelem Szakiskolai közismereti tankönyv
10-11.
EU Stratégiai célok Oktatás és képzés 2020 EU célértékkel bíró indikátorok
Magyarország
EU átlag 2009
2012
EU 2020
2009
2012
célérték
1. Korai iskolaelhagyók (18-24)
11,2%
11,5% 14,2% 12,7%
2. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők (30-34)
23,9%
29,9% 32,1% 35,7%
94,8%
94,5% 91,7% 93,2%
95%
75,6%
73,4% 78,3% 75,7%
82%
2,7%
2,8% 9,3%
9,0%
15%
EU2020 célérték EU cél 10% NRP cél 10% EU cél: 40% NRP cél: 30,3%
ET 2020 célérték 3. Részvétel óvodai nevelésben (4-évestől iskolakezdésig) 4. Legfeljebb 3 éve végzettek (20-34) foglalkoztatottsági aránya 5. Felnőttek részvétele oktatásban/képzésben (25-64) Szövegértés 6.Alapvető készségek (alulteljesítő 15 évesek, Matematika 1-es szinten vagy az alatt) Természettudomány
17,7%
:
19,6%
:
15%
22,3%
:
22,2%
:
15%
14,1%
:
17,7%
:
15%
Kihívások, feladatok • az élethosszig tartó tanulásban való részvétel előmozdítása • a korai iskolaelhagyásra vonatkozó nemzeti stratégia elfogadása • az oktatási rendszerből kilépők munkaerő-piaci szempontból releváns végzettséggel, készségekkel és kompetenciákkal rendelkezzenek • a közoktatáshoz való hozzáférés javítása, kiemelten koncentrálva a HHH, valamint a roma tanulókra • az oktatás különböző szintjei és a munkaerőpiac közötti átmenet elősegítése • felsőoktatási reform kidolgozása, amely lehetővé teszi a diplomások arányának növelését (különös tekintettel a hátrányos helyzetűekre)
Köznevelés-fejlesztési stratégia I. Cél: hatékonyság, eredményesség, méltányosság – Nagyobb állami szerepvállalás az egységesen magas minőség érdekében – A köznevelés közszolgálati szerepének hangsúlyozása – Az iskola nevelő szerepének erősítése, a nevelési és az oktatási feladatok kiegyensúlyozása – Lelki – szellemi – testi nevelés egyensúlyának biztosítása – A pedagógus pálya presztízsének helyreállítása
Köznevelés-fejlesztési stratégia II. Minden gyerek optimális fejlődését szolgáló minőségi, fenntartható és költséghatékony, esélyteremtő, méltányos köznevelés. Támogatandó területek: •Ágazati és fenntartói irányításhoz kapcsolódó fejlesztések •Tartalmi szabályozók, követelmények •Pedagógus hivatás vonzóbbá tétele •Hátránykompenzáció szerepének erősítése, a képzettségi szint javítása •Tehetséggondozás
Beavatkozások I. • Tényeken alapuló szakpolitika és gyakorlat révén fenntartható, költséghatékony köznevelés és ágazatirányítás fejlesztése • A köznevelés ágazat teljes standard irányítási, ellenőrzési, értékelési rendszerének kialakítása • A pedagógiai szakmai szolgáltatások és a pedagógiai szakszolgálatok által nyújtott szolgáltatások egységesítése, színvonalának emelése
Beavatkozások II. • A tanulói ismeretek, készségek, képességek szintjének emelése, attitűdök fejlesztése • A pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése összhangban az új tantervi-tartalmi szabályozókban megjelenő követelményekkel • Az új tantervi-tartalmi szabályozóknak megfelelő taneszközök fejlesztése, bevezetése, elterjesztése • A pedagógiai újítás, a kreativitás és a tehetség támogatása a köznevelés minden szintjén
Beavatkozások III. • A pedagógusképzés folyamatos hozzáigazítása a társadalom és a köznevelési rendszer igényeihez • A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének biztosítása • A korai iskolaelhagyás arányának csökkentése • A befogadó nevelés támogatása
Korai iskolaelhagyás stratégiája (előzmények) • Utóbbi évtizedben csökkent a korai iskolaelhagyók aránya (2010-ben 10,5% volt) • Azonban 2012-re ismét növekvő tendenciát mutat (11,5%) • EU 2020 célérték: az oktatást-képzést középfokú végzettség/szakképzettség nélkül elhagyó 18–24 évesek arányát a korosztály 10 százaléka alá kell csökkenteni. társadalmi és gazdasági jelentőség • A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem kizárólag szektorközi együttműködésben lehet sikeres • Korábbi kezdeményezések OKA, HEFOP, TÁMOP, hátránykompenzációs programok
Korai iskolaelhagyáshoz vezető tényezők, körülmények • Összetett és egymással erősen összefüggő okok állnak a háttérben nehezen vizsgálhatóak, kimutathatóak • A kutatások főleg a kvantitatívan megragadható tényezőkre összpontosítanak – – – –
diákok szociálisan hátrányos helyzete, roma származása, magántanulóvá nyilvánítása nem kellően megalapozott iskola- és szakmaválasztási döntések
• Jó előrejelzők – Gyakoribb mulasztások – Tanulási motiváció elvesztése – Növekvő agresszivitás
A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező 25 év alatti fiatalok munkanélküliségi rátája
Forrás: Eurostat
Beavatkozási területek és eszközrendszer Kormányzás és együttműködés nemzeti, regionális és helyi szereplők együttműködése, progresszív megközelítés, helyi és területi adaptáció, fenntartható, elégséges finanszírozás, szektorközi együttműködés, érintettek bevonása, tanulási együttműködés, monitoring és értékelés
Adatgyűjtés és monitoring adatgyűjtési rendszerek, az adatok érzékenysége és relevanciája, – rendszeres és átlátható – használata az adatoknak
Prevenció (megelőzés)
Intervenció
Kompenzáció
hozzáférés jó minőségű koragyermekkori neveléshez, releváns és aktivitásra serkentő tantervek, rugalmas tanulási utak, migránsok és kisebbségek integrálása, problémamentes átmenetek az oktatási szintek között, jó minőségű szakképzés, diákok bevonása a döntéshozatalba, tanárképzés, „egész” iskola megközelítés, kiterjedt pályatanácsadási tevékenység
hatékony, tényeken alapuló korai jelzőrendszerek, egyéni szükségletekre irányuló figyelem, szakmai támogatási keretrendszer, extra-kurrikuláris és iskolán kívüli tevékenységek, tanárok szakmai támogatása, családok és szülők bevonása
második esély relevanciája és elérhetősége, beszámítás és elismerés, elkötelezettség és kormányzás, holisztikus és személyre szabott megközelítések, rugalmasság a tantervekben, tanárok bevonása és támogatása, kapcsolat a „normál” rendszerű oktatással
A 8. évf. TIMSS eredmények: 1995-2011
A PISA eredmények: 2000-2012
Oktatáspolitikai beavatkozások a PISA hatására több országban, • a lokális szereplők (intézmények) szakmai önállóságának megerősítése, • lokális szereplők tanítási-tanulási képességeinek intenzív fejlesztése, • minden egyes iskolát és minden egyes tanulót elérő eredménymérő és visszajelző rendszerek kiépítése, • minden egyes iskolát elérő ösztönző mechanizmusok létrehozása (pl. az eredményességi mutatók nyilvános elérhetőségével), • a pedagógus munka professzionalizálásának oktatáspolitika középpontjába állítása, a pedagógusok és az iskolavezetők képességeinek a teljes életpálya során történő fejlesztése.
Köszönöm a figyelmüket! Elérhetőségeink: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Telefon: (+36-1) 235-7200 Fax: (+36-1) 235-7202 Honlap: www.ofi.hu
