XII. Országos Kaán Károly Természetvédelmi Tábor Mezőtúr-Szolnok NEFAG Zrt. 2012. július 15-20.
A Vidékfejlesztési Minisztérium fővédnökségével, a Szolnoki Főiskola, a Benkő Gyula Környezetés Természetvédelmi Oktatóközpont Egyesület (Mezőtúr), és Mezőtúr Város Önkormányzata, a Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola (Mezőtúr), a Mezőtúri Közoktatási és Közgyűjteményi Intézet (Mezőtúr), az Alföldkutatásért Alapítvány (Kisújszállás), a Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (Mezőtúr), a TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó és a TermészetBÚVÁR Egyesület a Kaán Károly Országos Természet- és Környezetismereti Versenyért Alapítvány, a Körös-völgyi Természetvédelmi Egyesület (Mezőtúr), az Országos Erdészeti Egyesület, a NEFAG Zrt. (Szolnok) támogatásával a 2011/2012. tanévre meghirdette a Kaán Károly XX. Országos Természet- és Környezetismereti Versenyt 11-12 éves tanulóknak. Az országos forduló időpontja: 2012. május 18-19-20. , melynek helye: Szolnoki Főiskola, 5400 Mezőtúr volt. A verseny díjazása: az első 20 fő (10 ötödik és 10 hatodik osztályos tanuló) kedvezményes táborozási lehetőséget kap a XII. Kaán Károly természetismereti táborban (Szolnok, Kaán Károly út 5. NEFAG Zrt. Erdei Művelődési Ház). Köszönet dr. Krizsán Józsefné Piroskának, Borsi Lajosnénak, és Dr. Tóth Albertnek, Kaán Károly Országos Természet És Környezetismereti Versenyért Alapítvány alapítóinak. Piroska néni meg is lepte a gyermekeket, személyesen hozta el és adta át a Kaán Károly verseny táborának egyenpólóját.
2012. július 15. vasárnap Elérkezett a jutalmazottak nyereménytábora. Ezen a napon az ország számos részéből érkeztek a versenyen jól szereplő diákok és szüleik. A táborvezetőség részéről Horváth Ernő NEFAG Zrt. Erdei Művelődési Ház vezetője nyitotta meg a tábort köszöntő és buzdító szavaival.
A NEFAG Zrt. Erdei Művelődési Ház táborvezetősége meglepetéssel várta a még kissé megszeppent és fáradt táborozókat. A gyülekezés ideje alatt kézműves foglalkozás és faesztergálás várta az érdeklődőket. A meglepett gyerekek hamar ráéreztek a munkálkodás ízére, melyben nagy segítségünkre volt szakmai vendégünk, Medvegy János Hobbi Faesztergályos, aki nem csak a fafajták rejtelmeibe vezette be a gyerekeket, hanem közös munkára is hívta a vállalkozókat. Akadtak szép számmal bátor „munkatársai”, és a közös tevékenykedés eredményeként sorra születtek a pörgettyűk és a papírsárkány eregető csörlők. Hihetetlen, de bátor leányzó is próbálkozott, nem is maradt munka nélkül, s hamar az Ő kezei közül is előbukkant a játékszer.
A többiek rögtönzött kézműves műhelyünkben Andi nénivel madársárkányt készíthettek, valamint termésékszereket is varázsoltak a kis makk kupakokból és virágokból. A program jól összerázta a táborlakókat, a közös munkálkodás segítette őket társaik megismerésében is.
2012. július 16. hétfő A reggel a Bagolyvár vadasparkban indult, egy látványetetéssel, ahol megismerkedett a tábor a kedvencekkel, a hazai és más országok háziállataival, mint például Jocival a lámával, Bercivel és Zsuzsival a rackajuhokkal vagy Marcival és Pannival az ormányos medve párral. Ezután Ernő bácsi tartott egy előadást a délutáni terepgyakorlatot előkészítésére. A téma a környezeti állapotunk felmérése volt, amelyhez segédletet is kapott mindenki: egy MÉTA természetesség-mérő értékelőlapot. Ebéd után egy hosszú túrára mentünk a Kubik erdőbe, amit Ernő bácsi és Dénes vezetett. Először a tábor megfigyelhette a játszótér szárazgyepének növényeit, azután a Széchenyi Parkerdőben tettünk egy sétát és ismertük meg az erdő szerepét és kapcsolatát a településsel. A következő állomás a nedves rét volt, ezután pedig a gátat tanulmányoztuk és a folyószabályozásról folyt a beszélgetés. A túra végén a kubik erdőben egy kalandpályán mehettek végig a táborozók, ahol fára másztak és megnézhették a harkályfát is. Uzsonna után csapatépítő „Maffiózó” játékot játszottunk, ahol mindenki valamilyen szerepet kapott és annak megfelelően játszott. A tevékenység lényege, hogy a szerepet pókerarccal kellett játszani, hogy nehezen derüljön ki, hogy ki kicsoda valójában. Eközben a közösség is összekovácsolódik, anélkül, hogy azt bárki észrevette volna. Vacsora után Ernő bácsi mutatta be a Kerek-tó világát. 2012. július 17. kedd A tábor második napján igazán izgalmas programnak néztünk elébe. Madárhálózási- és gyűrűzési bemutatót szerveztünk. Pár korán kelő már hajnalban felállította a madárhálókat, azután pedig a táborlakók óránként ellenőrizték azokat, izgatottan várva, hogy mit fognak találni. Eleinte csak pár maradat sikerült befogni, de végül jól zárult a program, hiszen hálónkba akadt egy egész őszapó család, és még több különböző faj is. Ebéd után csendes pihenő volt és szabad foglalkozás, ahol focizás és ping-pongozás közben még jobban megismerkedhettek a táborozók egymással. Kézműves foglalkozás is volt Andi nénivel, ahol szerencsehozó gyöngyfákat készíthetett minden lelkes táborlakó. Este Sípos László, a Rovás Alapítvány elnöke tartott egy előadást a rovásról, az ősi magyar írásmódról. Érdekes bemutatója után, mindenki leírhatta saját nevét és lakcímét rovással, ami elég nehezen ment először, de a végére mindenkinek sikerült belelendülni ezen írásmód használatába. Az előadás után a játszótérre mentünk, ahol a játszóterezés mellett ismét előkerült a „Maffiózó”. 2012. július 18. szerda A nap kirándulással indult a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetbe, a milléri szivattyútelephez és az azt körülvevő ártéri erdőhöz Horváth Attila erdőmérnök vezetett el bennünket. A feladat nagyon izgalmas volt: GPS-el 12 állomáshelyet kellett megkeresniük a táborozó gyerekeknek és eközben megfigyelhették a természetszerű és az ültetvényszerű erdőgazdálkodás közötti különbséget és ezek együttélését, valamint megtudhatták azt, hogy az erdészet hogyan hasznosítja őket fenntartható formában. Eközben a régen megélhetést biztosító fokgazdálkodásról is szerezhettek ismereteket. A túra végén a milléri múzeumba is ellátogattunk, ahol… Ebéd után a táborozók egy érdekes előadást hallhattak Donkó Károly erdészetigazgatótól, a különböző fajú lepkékről, azok életmódjáról, táplálkozási és egyéb érdekes szokásaikról. Károly bácsi becses lepke-gyűjteményét is bemutatta, amelyet mindenki nagy csodálattal tekintett meg, sejtvén, hogy ennek elkészítése rendkívül sok időt és türelmet igényelt. Sokáig hallgatták volna még a gyerekek az előadást a lepkék világáról, ha a pogácsának és a lekváros kiflinek való tészta nem kelt volna ki a kelesztő tálból. A konyhában a lányok szorgosan
szaggatták a pogácsákat, nyújtották a tésztát, hajtogatták a kifliket, majd a megtelt tepsiket vitték a tábori kemencéhez kisütni. Eközben a fiúk futószáron lovagolhattak. Természetesen miután az összes kalács bekerült a kemencébe a lányok is csatlakoztak a lovaglók táborához. Amíg mindenki sorra került, hogy meglovagolja Bátort, a kalácsok is kisültek, így az uzsonna lekváros kifli és pogácsa volt, amit mindenki nagyon jóízűen fogyasztott el. Ám a programoknak közel sem volt még vége. Uzsonna után Volf Norbert, csillagász tartott egy rövid előadást az előadóban, majd amikor besötétedett a játszótéren távcsővel be is mutatta a minket körülvevő csillagokat. A csillagászati előadás közben a táborvezetőség előkészítette a bátorságpróbát. A gyerekeknek hangok alapján kellett tájékozódniuk a sötét erdőben. Szerencsére senki sem tévedt el, mindenki megtalálta a helyes utat és visszatalált a játszótérre. 2012. július 19. csütörtök Korán ébredt a tábor, pakoltunk, hiszen reggeli után Tiszapüspökibe utazott mindenki, itt strandon víz vizsgálat és homokvár- építő verseny is volt. Közben meg is mártóztak a hűsítő Tiszában. Ebéd után a táborozókkal megbeszéltük az elmúlt hét történéseit, a szakmai dolgokkal együtt. Később megérkezett Magyar András, akivel vízi élőlényeket vizsgáltunk mikroszkóp alatt, este pedig egy előadást tartott a Tisza szabályozás hatásairól. A tábortüzet is meggyújtottuk, mindenki szalonnát szeretett volna nyársalni, de sajnos az idő beleszólt a programba: hatalmas szélvihar lett, így a táborosok beszorultak a szobákba. Ám ott sem érezte rosszul magát senki, mindenki beszámolt a többieknek a tábori élményiről. 2012. július 20. péntek Elérkezett a tábor utolsó napja, melyet Tiszapüspökiben, egy faluismereti vetélkedővel koronáztunk meg. A feladatok célja, hogy jobban megismerjük a települést, az itt élő embereket. A gyerekek 3 csapatra osztva teljesítették a feladataikat, mely 6 megoldandó kérdés megfejtésével 2 óra alatt kellett megbirkózniuk. A kérdések: 1. Mi a hír a faluban? 2. Hol lehet a faluban házi mézet venni? 3. Melyek voltak a leggyakoribb nevek a falu lakossága körében az I. világháború idején? 4. Hány leendő első osztályos kezdi meg általános iskolai tanulmányait a 2012/2013. tanévben? 5. Milyen kulturális esemény lesz 2012. július 20-án 17 órai kezdettel a faluban? Be kell szerezni hozzá egy erre az eseményre szóló meghívó szórólapot. 6. Mi a különbség és miért a falu két oldalán található buszmegállók külleménél? A feladatok sorát pedig egy népi használati tárgy felismerése és megnevezése zárta. Minden csapat kapott egy-egy népi eszközt, amiről ki kellett deríteni, hogy vajon mire is használták. A gyerekek nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a kutatásba, jó ráérzéssel közelítették meg, hogy hol is informálódhatnak a leggyorsabban a kérdésekben. Először is a központi helyeket keresték fel, átolvasták a bolt előtti hirdetőtáblát, körbenéztek a boltban is, hátha szórólapot raktak oda is, mint központi szerepet bíró helyen. Meglátogatták a helyi postát, ami szintén egy falu életében fontos helyen van, itt érdeklődtek, mit merre kereshetnének. A helyi lakosok segítőkészen útbaigazították az illedelmes táborozókat. Szinte a feladatokra kapott idő fele alatt sikerült választ kapniuk minden kérdésre.
A sikeres feladat teljesítését összegzés zárta, a gyerekek lelkesen tájékoztatták a tábor vezetőségét a sikeres kutatás részleteiről. Minden csapattag kivette a részét a feladatokból, maradandó élménnyel gazdagodva. Egy tábor sem érhet véget anélkül, hogy ne értékelnék a gyerekek a programokat. Ez egyrészt a felelevenítés miatt, másrészt tapasztalataink összegyűjtése miatt is igen hasznos.
A tábor végén megteltek pontszámokkal a sorok, és büszkén zárhatjuk le, hogy a résztvevők maximális elégedettségével bonthattunk „sátrat”, s már a jövő évi tábor időpontjáról érdeklődve, rengeteg élménnyel utaztak haza a táborlakók. Ami számunkra nagy öröm: ha lehetett volna, minden gyermek szívesen maradt volna még!
