Tartalomjegyzék I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGI ALAPJA Az SZMSZ célja Az SZMSZ jogszabályi háttere Az SZMSZ jogkörének érvényessége, megszegése II. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA Az intézményi működés alapdokumentumai III. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Az óvoda munkarendje Az óvoda működésével kapcsolatos általános tudnivalók Az intézmény egészére vonatkozó szabályok 2. GYERMEKEK AZ ÓVODÁBAN Felvétel és beiratkozás az óvodába A tanköteles gyermek az óvodában A gyermekek óvodai életrendje A távolmaradás igazolása A gyermekek tevékenységei Személyes felszerelések, melyekre a gyermeknek az óvodai élethez szüksége van A gyermek étkeztetése az óvodában 3. SZÜLŐK AZ ÓVODÁBAN 4. DOLGOZÓK AZ ÓVODÁBAN A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje A közalkalmazottak munkarendje IV. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL, REKLÁMTEVÉKENYSÉG AZ INTÉZMÉNYBEN V. AZ INTÉZMÉNY BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE VI. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE a Szervezeti és Működési szabályzatban nevesített valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatáskörök, a hatáskörök gyakorlásának módja A vezetők közötti feladatmegosztás A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézményi közösségek és belső kapcsolattartás általános módjai A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formáját, rendjét VII. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁNAK RENDJE VIII. A KIADMÁNYOZÁS ÉS A KÉPVISELET SZABÁLYAI IX. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS RENDJE X. ÜNNEPÉLYEK ÉS HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK
1
XI. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK RENDJE AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDSZERE XII. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE XIII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK XIV. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK XV. SZÜLŐI NYILATKOZATOK- TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK XVI. VAGYONNYILATKOZAT TÉTELI KÖTELEZETTSÉG XVII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK XVIII. MELLÉKLETEK (ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT) XIX. FÜGGELÉK (ALAPÍTÓ OKIRAT, MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK)
2
I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGI ALAPJA A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZ.M.SZ.) célja: Meghatározza az Alsójózsai Kerekerdő Óvoda szervezeti felépítését az intézményi működés belső rendjét a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe a 2011. évi CXC. nemzeti köznevelésről törvény és módosításai valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak alapján. Az intézmény jogszerű és zavartalan működésének biztosítása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és alkalmazottak közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében. Az SZMSZ – t az intézmény vezetőségének javaslata alapján a vezető készíti el, és a nevelőtestület fogadja el, a Szülők Tanácsa véleményezési jogot gyakorol. Hatálybalépés: A jóváhagyás napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Módosításra akkor kerül sor, ha a jogszabályokban változás áll be, vagy a nevelőtestület erre javaslatot tesz.
Az SZMSZ jogszabályi háttere: 2011 évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről, 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról (Ktv) és módosításai, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet Az Óvodai Nevelési Országos Alapprogramjajáról szóló 363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1995. évi LXVI. törvény A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. tv. (Kjt), az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) kormányrendelet
3
a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) kormányrendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről, 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről, 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról, Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény 1996. évi XXXI. Törvény A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről, és tűzoltóságról
4
Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: - az óvodába járó gyermekek közössége, - a gyermekek szülei, törvényes képviselői, - az óvodavezető, vezető helyettes, - a nevelőtestület, - a nevelőmunkát közvetlenül és közvetetten segítő dolgozók - az óvodába belépő látogatók Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért azok megszegése esetén: Az intézmény dolgozóival szemben az óvodavezető ill. helyettese – munkáltatói jogkörben eljárva – hozhat intézkedést. Akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel azokat személyeket illetően: az óvoda alkalmazottjának tájékoztatnia kell az SZMSZ – ben foglaltakról, kérve annak betartását, s ha ez nem vezet eredményre, köteles az óvodavezetőt vagy vezető helyettest értesíteni, aki felszólítja az intézmény épületének elhagyására.
II. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA Az intézményi működés alapdokumentumai: 1. Alapító okirat 2. Az óvoda pedagógiai programja tartalmazza: azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, a közösségi életre való felkészítést, a tehetséggondozást, a szociális hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását. 3. A nevelési év éves munkaterve határozza meg a nevelési év helyi rendjét, melyet a nevelőtestület elfogad és a szülői szervezet véleményez. 4. A Szervezeti és Működési Szabályzat és függelékei: A mindenkor érvényes alapító okirat tartalmazza az óvoda nevét, feladatait, a feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat, a székhelyet. 5. Házirend Az alapdokumentumok nyilvánosak, hozzáférhetőek: a honlapon, a vezetői irodában. A hozzáférhetőségről az óvoda előterében jól látható helyen a hirdetmény kifüggesztve. A hivatalos példányok az intézményből nem vihetők ki. A helyi pedagógiai programról az óvodavezető, az óvodavezető helyettes és a munkaközösség vezető adhatnak tájékoztatást. Ideje: naponta a hivatali időben 8-16 óráig
5
Alapító okirat: Függelékben
Intézményi bélyegző felirata és lenyomata.
Körbélyegző:
Az intézményi bélyegző használatára jogosultak beosztása: - óvodavezető - óvodavezető helyettes A közoktatási intézmény képviselője: a közoktatási törvény szerint megbízott intézményvezető. Az óvoda szakmai tekintetben önálló intézmény szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, a szülők, a jogszabályban meghatározottak szerint.
A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV SZERVEZETI ÁBRÁJA
6
A szervezeti egységek engedélyezett létszáma: Nevelőtestület: 11 fő A nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak: 6 fő, ebből óvodatitkár 1 fő. /Nkt, 2 melléklete szerint/ Technikai dolgozók: 3fő Az intézmény alapító okirata, feladatai, feladatellátás: Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve módosítja. Szakágazat megnevezése: Óvodai nevelés Szakfeladat megnevezése: - Óvodai nevelés, ellátás (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek óvodai nevelése) - Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása. Az intézmény gazdasággal kapcsolatos jogköre: Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv. Előirányzata feletti rendelkezési jogosultsága a mindenkori önkormányzati költségvetési rendelet szerint történik. Meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait a DMJV Ifjúság Utcai Óvoda Gazdasági Egysége látja el.
III.
AZ ÓVODA MŰKÖDÉSI RENDJE 1. AZ ÓVODA MUNKARENDJE
Az óvoda működésével kapcsolatos általános tudnivalók A nevelési év a tárgyév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Az óvoda az önkormányzat rendelkezése szerint tart zárva, melyről a szülőket a jogszabályban meghatározott időben, előre értesítjük. Téli zárás időpontja: a önkormányzat rendelkezésének megfelelően történik. Nyári zárás időpontja: 6 hét, melynek pontos időpontjáról a önkormányzat rendelkezéseinek megfelelően-legkésőbb február 15-ig - tájékoztatást adunk. Az óvoda törvényi előírásoknak megfelelően évi öt nevelés nélküli napot tart, melynek időpontjáról a szülőket a zárva tartás előtt legalább hét nappal tájékoztatjuk. Amennyiben a gyermeklétszám lecsökken, az óvodavezető csoport összevonást rendelhet el. (pl.: betegség, őszi, tavaszi, nyári szünetek, stb.). Ügyeletek megszervezésének rendje záráskor: a szülő írásbeli kérelmére lehetőséget biztosítunk szakszerű felügyeletre. Óvodánk napi nyitva tartása: Hétfőtől – péntekig 6.30-től - 17.30-ig. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A zárás és nevelésmentes napok ideje alatt- a szülő előzetes kérése esetén – a gyermek elhelyezését az ügyeletet ellátó intézmény biztosítja. A gyermekek szakszerű felügyeletéről:
7
reggel: 6.30h – 7h között: 2 óvodapedagógus és 1 dajka, 16.30h – 17h között: 2 óvodapedagógus és 2 dajka 17h – 17.30h között: 1 óvodapedagógus és 2 dajka gondoskodik. A gyermekek érdekének megfelelően a beosztás változásáról az óvodavezető szükség szerint dönt. Az intézmény egészére vonatkozó szabályok Az óvoda épületét címerrel, címtáblával látjuk el, az épületet fellobogózzuk. A Zöld Óvoda lógóját ábrázoló tábla 2009-től 3 évig, 2012 – től újabb 3 évig terjedő időszakra érvényes. Tehetségpont logóját ábrázoló tábla: 2010. szeptember 7-től. Az óvoda minden dolgozója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, a felszereltség állagának megőrzéséért, az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzésért, az energiával való takarékosságért. A gyermek biztonsága érdekében az óvoda kapuját zárva kell tartani. Az óvoda alkalmazottaira és a gyermekekre vonatkozó rendszabályok: Az óvoda dolgozóinak joga, hogy az óvoda valamennyi helyiségét létesítményét, rendeltetésszerűen használja a nyilvántartási rendnek megfelelően. A gyermekek az óvoda helyiségeit csak felügyelettel használhatják. Az intézmény berendezéseire, felszereléseire vonatkozó rendszabályok: Az intézmény berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit elvinni, nem lehet. - a gyermekek az óvoda helyiségeit, berendezéseit felnőtt felügyelete mellett használhatják. Az óvoda konyhájában a HACCP rendszer szabályainak megfelelően folyik a munkavégzés, ahol csak a konyhai alkalmazottak tartózkodhatnak. Az óvoda épületének biztonsági rendszabályai Az épületet záró dolgozónak gondoskodnia kell a riasztó bekapcsolásáról / elektromos berendezések áramtalanításáról, csapok elzárásáról, nyílászárók bezárásáról. A csoportszobában a gyermekek között nem lehet használni mobiltelefont. Az óvoda udvarán a létesítményeket, játékokat csak az óvodába járó gyermekek használhatják. 2. GYERMEKEK AZ ÓVODÁBAN Felvétel és beiratkozás az óvodába: Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény a 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 8. § (1), 49. §-a és a 20/2012 (VIII.31.) 20. § -ában foglaltak alapján.
8
Az óvodánkba a felvétel az óvoda belső szabályzata szerint történik. A gyermek igénybe veheti az óvodát: o amikor a gyermek teljesen egészséges. (közösségbe mehet, oltásokat megkapta orvosi igazolással rendelkezik) o akkor, ha a szülő az étkezési díjat befizette. A gyermek adataiban bekövetkező változásokat jelezni kell. Ha a gyermek jogviszonya megszűnik, akkor a jogviszony megszűnésének jogcímét is szükséges bejelenteni. Az óvodai beiratkozás rendje: Az óvodai beiratkozás pontos időpontjáról központi plakát hívja fel a szülő figyelmét, mely az óvoda környékén (buszvégállomás, szemben lévő általános iskola) és az óvoda épületén, jól látható helyen kerül kiragasztásra. A beiratkozás személyesen történik két napon keresztül délelőtt 8 és délután 16 óra között a szülő és a gyermek megjelenésével. A beiratkozáshoz szükséges okmányok: a gyermek személyazonosságát igazoló dokumentumok (személyi azonosító, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa) Az előjegyzési naplóban rögzítjük a gyermekre vonatkozó információkat. A gyermek beiratkozására egész évben lehetőség van folyamatosan, a férőhely kapacitás figyelembe vételével, illetve a maximális csoportlétszám betartásával. A gyermekek óvodába való befogadása befogadási terv szerint történik, a csoportvezetőóvodapedagógus és a szülők megbeszélése alapján, a gyermekek fejlettségének megfelelően, és a gyermekek érdekeinek figyelembe vételével. A csoportba való beosztást az óvodavezető készíti el. Óvodaköteles gyermek az óvodában: A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt az iskolaérettség eléréséig, maximum 8 éves koráig. Törvényben meghatározottak szerint minden gyermek köteles az intézményes nevelés- oktatásban részt venni, óvodakötelezettségét teljesíteni. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.
9
Halasztott iskolakezdés: az óvodavezető döntése alapján hatévesen további óvodai nevelésben vesz részt a gyermek. A gyermekek óvodai életrendje: Nyilatkoztatjuk a szülőket minden nevelési évben arról, hogy a szülőn kívül ki viheti haza a gyermeket. A család életében bekövetkezett változások (különélés, válás) esetén hivatalos bírósági határozatot kérünk a gyermek óvodából történő elvitelét illetően. Óvodánk rugalmas napirendje lehetővé teszi, hogy a gyermekek 9h-ig érkezzen be az óvodába. A tanköteles korú gyermekek esetében ez az időpont 8.30h. Azt a gyermeket, aki a délutáni csendes pihenőt otthon tölti, ebéd után 12:45 és 13 óra között lehet az óvodából haza vinni. A gyermekek délutáni hazavitele az uzsonna elfogyasztása után 15:30-tól az óvoda zárásáig 17.30-ig történik. A gyermeke fejlesztése az Alsójózsai Kerekerdő Óvoda Pedagógiai Programja, Tehetségfejlesztő Programja és Zöld Óvodai Programja szerint komplex módon történik. A távolmaradás igazolása A szülők gyermekük bármilyen távol maradását kötelesek bejelenteni. Beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az óvodát. Ha az óvodapedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, lehetőség szerint gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit. Azt, hogy a gyermek ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időszakát is. Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha - a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek a 3 napon belüli távolmaradását, az azt meghaladót az óvodavezetőnek - a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, pontosan kitöltött és aláírt orvosi igazolással, - a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A gyermek távolmaradásának bejelentését feltétlenül elvárjuk minden hiányzás alkalmával, annak napján 8.30h-ig. Rendelet szerint az - 5 napot meghaladó igazolatlan hiányzás esetén értesítjük a Gyermekjóléti Szolgálatot, illetve a Gyámhatóságot, továbbá tájékoztatjuk a szülőt az igazolatlan hiányzás következményeiről, intézkedési tervet készítünk a mulasztás okának feltárásáról. - 10 napot meghaladó igazolatlan hiányzás esetén értesítjük az általános szabálysértési hatóságot, - 20 napot meghaladó igazolatlan hiányzás esetén haladéktalanul értesítjük a Gyámhatóságot. Ha bármilyen ok miatt másik óvodába kell átíratni a gyermeket (pl. költözés) az óvodavezető igazolását feltétlenül be kell szerezni, és le kell adni az új óvodában. 10
Törvény által elrendelt iskolai szünetek alatti hiányzásokat nem tekintjük igazolatlan mulasztásnak, ezen idő alatt a 3 napot meghaladó hiányzást, az általunk biztosított formanyomtatványon a szülő igazolhatja. Amennyiben a gyermek óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, a szülő köteles előzetesen 15 napon belül értesíteni DMJV Jegyzőjét. A gyermekek tevékenységei: A gyermekek legfőbb tevékenysége a játék. A gyermekek játék keretében egyéni, mikrocsoportos formában, fejlesztésben részesülnek, életkoruknak és fejlettségüknek és nagycsoportos koruktól tehetségüknek megfelelően szegregált műhelyekben gazdagító program szerint tevékenykednek. A komplexitásra törekedve hallgatnak mesét, tornáznak, rajzolnak, mintáznak, kézimunkáznak, vagy festenek, énekelnek, kapnak természeti és társadalmi környezetükkel kapcsolatos és matematikai ismereteket. A logopédiai ellátásra szorulókkal 5 éves kortól hetente kétszer logopédus foglalkozik. A gyermekek naponta minimum két óra hosszat levegőznek, ami az időjárástól függően hosszabb is lehet, mert a nevelési programunkban kiemelt jelentőségű az egészséges életmódra nevelés, és a természetpedagógia. A csoportok rendszeresen sétálnak, kirándulnak és rácsodálkoznak a világ szépségeire. Személyes felszerelések, melyekre a gyermeknek az óvodai élethez szüksége van: váltócipő a csoportszobai tevékenységekhez (jó, ha szellős és fogja a gyermek bokáját) udvari játékhoz összekoszolható ruha, cipő, gumicsizma, esőkabát egy váltás fehérnemű a testnevelés foglalkozásokhoz kényelmes rövidnadrág, póló, zokni, tornacipő fogmosáshoz fogkefe, fogmosó pohár, törölköző az ebéd utáni csendes pihenőhöz pizsama, takaró huzat, fektetőre húzható vászon pótruha, hogy át lehessen öltöztetni, ha szükséges a ruhaneműk tárolására egy jellel ellátott vállfás zsák a folyosói öltözőszekrénybe ábrázoló tevékenységhez „festő póló”. Az óvodai bejáráshoz nem szükséges dolgok behozatalát nem tiltjuk meg, de ezekért felelősséget nem vállalunk. A gyermek étkeztetése az óvodában: Az Óvodai nevelés ingyenes. Étkezések időpontjai: Tízórai: 8.30-tól folyamatosan 9.30-ig. Ebéd: 12-13-ig. Uzsonna: 14.45-től folyamatosan 15.30-ig. A gyermekek ebéd után legalább 1-2 óra hosszat pihennek. Nagycsoportos gyermekeknél az óvodapedagógus döntése alapján, lehetőség van a pihenő után csendes kézműves tevékenységre.
11
A gyermekek napi háromszori étkezésének megszervezése az óvoda feladata. A Gönczy Pál Utcai Általános Iskola konyhájáról kapjuk az ételt, melyet a Sodexo Magyarország Kft. felügyeletében a Sörpark Kft üzemeltet. A kapott ételekből 72 órán keresztül hűtőszekrényben őrizzük az ételmintát. Tej- vagy lisztérzékenység, cukorbetegség esetén lehetőség van a többi gyermekétől eltérő étkezés megrendelésére is orvosi igazolás leadásával. Az óvoda területén a gyermek egyéni etetése otthonról hozott élelmiszerrel, édességgel a többi gyermek előtt nem etikus, és a folyosó tisztán tartását is zavarja. Az intézmény területéről ételt elvinni az alkalmazottaknak sem lehet. A gyermek mindenképpen reggelizzen az óvodába érkezés előtt, mivel reggelit számára nem tudunk biztosítani. Az étkezések alkalmával a gyermekeket a kultúrált étkezés szokásainak megismerésére és alkalmazására neveljük, és ennek megerősítését, kérjük a szülőktől is. A gyermekek étkezéséért a szülők térítési díjat kötelesek fizetni. Az étkezési térítési díj befizetése tárgyhó 10-ig történik, két előre kijelölt napon, melynek pontos idejét a hirdetőtáblán is figyelmébe ajánljuk. Étkeztetés kedvezményének igénybevételére a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. Törvény, illetve a 328/2011 (XII. 29. ) Korm. rendelet alapján az a gyermek jogosult, aki: - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül - tartósan beteg vagy fogyatékos - családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekeket nevelnek - családjában három, vagy több gyermeket nevelnek - nevelésbe vételét rendelte el a gyámhatóság - családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, nettó havi 130%-át. Igénylés: szülői nyilatkozatban 328/2011 (XII. 29. ) Korm. Rendelet 6. sz. melléklete szerint. A gyermek hiányzása esetén az étkezés lemondható naponta 8.30h-ig telefonon vagy személyesen az óvodatitkárnál. A lejelentés a következő napon lép életbe, s a következő hónapban írható jóvá. A hétfői napi vagy teljes heti étkezés lemondására előző hét pénteken 8.30h-ig van lehetőség. Be nem jelentett hiányzás esetén a térítési díj visszafizetésére nincs lehetőség. Hit és vallásoktatás az óvodában: Az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve, nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időben történik. A hitoktatásra való jelentkezés megszervezése az egyházi személy feladata. Az óvoda a szükséges tárgyi feltételeket biztosítja a meglévő eszközökből.
12
3. SZÜLŐK AZ ÓVODÁBAN A szülőnek kötelessége és joga és is az óvodával, az óvodapedagógusokkal való együttműködés és kapcsolattartás. Elsődlegesnek tartjuk a családban történő nevelést, ezt igyekszünk folytatni és kiegészíteni az óvodában. Arra törekszünk, hogy a szülők és a pedagógusok között őszinte, nyitott, folyamatos együttműködés jöjjön létre, hogy minden egyes gyermeket a neki legmegfelelőbb módszerek szerint neveljünk. Az együttműködés alkalmai: szülői értekezletek nevelési évenként kétszer (tanköteles korú gyermekek szüleinek háromszor) Szülők fóruma igény szerint, mindig más csoportban, meghívott szakember válaszol a személyes problémákra (pszichológus, logopédus, gyermekorvos stb.) fogadóórák (vezetői, vezető helyettesi, óvodapedagógusi) az óvodapedagógusokkal, a vezetővel vagy a vezető helyettessel rövid, esetenkénti megbeszélések nyílt napok a csoportokban (előre egyeztetett időpontban szülői külön kérésre betekinthet gyermeke csoportjának óvodai életébe) családi délután évente háromszor (szüreti hét, karácsony, gyermek hét,) „egy nap az óvodáért” – közös munkálatok a szülőkkel gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül családlátogatások során a központi és a csoportszobák melletti falakon elhelyezett hirdetőtáblák információin keresztül. kirándulások Ezen alkalmakon aktívan vesznek részt a szülők, javaslataikkal és ötleteikkel segítik pedagógiai munkánkat. A problémákat, konfliktusokat először az óvodapedagógusnak, majd az óvoda vezetőjének közbenjárásával keresünk közös megoldásokat. A gyermekekkel kapcsolatos információ, tájékoztatások az óvodapedagógusok és az óvoda vezető kompetenciája. 4. DOLGOZÓK AZ ÓVODÁBAN A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Az intézmény hivatalos munkarendje /8-16 óra/ ekkor felelős vezető tartózkodik az épületben. Az intézményvezető vagy helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje: Az óvoda vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető-helyettesi feladatokat ellássák.
13
Ha egyértelművé válik, hogy a) az óvoda vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezetőhelyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető-helyettesi feladatokat a szakmai munkaközösség vezetőnek kell ellátnia; c) együttes hiányzásukkor a helyettesítést az azonnali döntést igénylő kérdésekben a vezető által írásban felkért pedagógus jogosult ellátni és intézkedni. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettes csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatja meg a vezető helyett, csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető teljes jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A közalkalmazottak munkarendje A törvényben meghatározottak szerint az intézményvezető a munkatervben előírt feladatok alapján pedagógusok vonatkozásában vezeti a munkaidő-nyilvántartást. A nem pedagógus munkakörű közalkalmazottak esetében a munkaidő-nyilvántartási kötelezettség a munka törvénykönyve szerint történik. A szabadságok kiadás a Szabadság kérő nyomtatványon kérhető.
III.
-
-
-
A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL REKLÁMTEVÉKENYSÉG AZ INTÉZMÉNYBEN
Az óvodába érkező „idegen személyek „csak a vezető engedélyével tartózkodhatnak az óvoda területén. (óvoda iránt érdeklődők, ügynökök, árusok, a munkatársak hozzátartozói, képviselők) Az óvoda helyiségeit a nyitva tartás ideje alatt lehet használni, rendeltetésüknek megfelelően. A gyermekeket kísérő szülők kivételével az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. Az önkormányzati, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel való egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. A nyitvatartási időn túl ill. munkaszüneti napokon az óvoda épületében és udvarán a fűtő – udvaros kivételével más személy nem tartózkodhat.
14
-
-
-
A helyiségek és az udvar nyitvatartási időn túl, ill. munkaszüneti napon történő – a gyermekek nevelésével – oktatásával összefüggő célú – használatához az óvodavezető előzetes engedélye szükséges. Az óvoda helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. Az óvoda egyes helyiségeinek hasznosítása csak a fenntartó engedélye alapján történhet. Az óvodában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelem, társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Az óvodában az óvoda vezetőjének engedélye nélkül nem kerülhetnek reklámanyagok a faliújságra. A bejárati kaput a délelőtt folyamán zárva tartjuk, (9.00- 12.45, 13.15 – 15.00)
V. AZ INTÉZMÉNY BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE Az intézmény Pedagógiai Programja képezi az intézményben folyó nevelő, oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Megalkotásához a szakmai önállóságot a köznevelési törvény biztosítja. Saját nevelési programunk van, melyet nevelőtestületünk készített, stabil intézményi hagyományokra építve. A nevelést olyan folyamatként kezeljük, ahol az intézmény minden dolgozója igyekszik összehangolva, egységes értéket közvetítve hozzájárulni a gyermekek egyéni érzelmi és értelmi gazdagságához. Értékeink: - Zöld óvoda (egészséges életmód, mozgásfejlesztés, környezet szeretete, védelme) - Madárbarát óvoda - Akkreditált Kiváló Tehetségpont - Hagyományápolás Tehetséggondozás: Alapelvünk: Minden gyermek tehetséges lehet valamiben. Tehetséggondozást végzünk a személyiség teljes kibontakoztatásával, gazdagítjuk módszertani kultúránkat, értékeinket minél szélesebb körben bemutatjuk, bővül kapcsolatrendszerünk, működtetjük a térségi tehetségsegítő munkaközösségünket. 4.1.Mérések, vizsgálatok: Gyermekek mérései: - 3 éveseknél anamnézis lap kitöltése, befogadás tapasztalatai - Fizikai erőnléti állapotmérés - 4-5 éveseknél gyermekfejlettség mérés, emberábrázolás fejlettségi szint megállapítása - 6-7 éveseknél iskolaérettségi vizsgálat - Neveltségi szint mérése A logopédus 65 gyermeknél végzett szűrővizsgálatot. A beszéd alaki és tartalmi részét vizsgálta, tartalmi beszédhibát nem tapasztalt. Sok a beszédhibás gyermek (50%). A tankötelesek között súlyos beszédhibás a gyermekek 6%-a. A fejlesztés ebben a nevelési évben intenzív lesz.
15
Felnőtt mérés: - Partner elégedettség - Óvodapedagógusok minőségi munkájának értékelése - Technikai munkatársak minőségi munkájának értékelése Az ellenőrzési tervet az óvodavezető helyettese és a szakmai munkaközösség javaslata alapján az óvodavezető készíti el, melyet az éves munkatervben rögzít. Az óvodavezető és a helyettese az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzési ütemtervet nyilvánosságra hozzuk. Az ellenőrzés kiterjed az intézmény valamennyi területére: - a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, - és a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Belső ellenőrzést végezhet: Óvodavezető Óvodavezető helyettes Munkaközösség vezető, illetve, akit a vezető megbíz Az ellenőrzés fajtái: 1) Tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerinti ellenőrzés. 2) Spontán, alkalomszerű ellenőrzés: az óvodavezető rendelkezései, vagy a szakmai munkaközösség, vagy a szülői munkaközösség kérése alapján: a) a problémák feltárása, megoldása érdekében, b) a napi felkészültség felmérésének érdekében. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata a pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell a pedagógusok munkáját erősíteni, ill. milyen területen szükséges a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, bővíteni. Az ellenőrzés tapasztalatait, az ellenőrzést végző köteles ismertetni az ellenőrzött személlyel, aki az ellenőrzés eredményeiről készített értékelésre írásban észrevételt tehet. Az óvodai belső ellenőrzések során összegyűjtött általános tapasztalatokat ismertetni kell a nevelőtestülettel, ill. a dolgozók közösségével. A vezetői belső ellenőrzés - szakmai, pedagógiai tevékenység ellenőrzése, a pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtásának ellenőrzése, a nevelő, oktató munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez, a csoportnaplók, felvételi és mulasztási naplók folyamatos vezetésének ellenőrzése, a munkaközösség munkájának ellenőrzése, - a feladatok teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról a dolgozók rendszeres és eseti beszámoltatása, - mennyiségi vagyonnyilvántartás vezetésének ellenőrzése, - térítési díjak beszedésének ellenőrzése, - munka és balesetvédelmi, valamint a tűzvédelmi oktatás ellenőrzése, - irattár ellenőrzése,
16
- a konyhai dolgozók munkájának ellenőrzése, - nevelő munkát segítő dolgozók munkájának ellenőrzése, - gyermekvédelmi munka ellenőrzése Az óvodavezető helyettes ellenőrzési kötelezettsége - intézményi nyilvántartások, statisztikák, összegzések, értékelések, az adminisztráció pontos vezetésére / leltárkészlet, selejtezés, /, - nevelő munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartása, - a munkafegyelemre, az intézményi tulajdont károsító eseményekre, - a leltározás és a selejtezés szabályszerű végrehajtásának ellenőrzésére. A munkaközösség vezető ellenőrzési feladatai: A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. Az óvodavezetővel együtt, ill. kettejük megállapodása alapján külön is a pedagógiai program megvalósítása és az éves munkaterv végrehajtásának ellenőrzése. Az ellenőrzés dokumentumai Az ellenőrzési lap tartalmazza a lefolytatott ellenőrzés adatait, amelynek fontos része a záró összegzés. A lap tartalmazza: - Az ellenőrzés helyét és idejét, - Az ellenőrzött munkaterület megnevezését - Az ellenőrzést végző dolgozó nevét, az ellenőrzés tapasztalatait - A záró összegzés
VI.
A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA
A Szervezeti és Működési Szabályzatban nevesített valamennyi munkakörhöz tartozó feladat és hatáskörök, a hatáskörök gyakorlásának módja: Az óvoda élén az óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Hatáskörébe tartozik a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. A vezetők közötti feladatmegosztás: Az óvodavezető feladatai: - az intézmény szakszerű, törvényes, takarékos működtetése - a jogszabályok, rendeletek betartása, betarttatása - a pedagógiai munka koordinálása, ellenőrzése, az éves munkaterv elkészítése - a szülői munkaközösséggel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés - az óvodai ünnepek méltó megszervezésének elősegítése - kapcsolattartás, koordináló tevékenység a - Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalával,
17
- az Ifjúság Utcai Óvoda Gazdasági Egységével, - Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet - szakmai szervezetekkel - szülői szervezettel - érdekképviseleti szervekkel, - nevelési-oktatási intézményekkel, - közművelődési intézményekkel, - egészségügyi szervekkel, ill. intézményekkel, stb. Az egyházak képviselőivel szükség és szülői igény szerint az óvodavezető tart kapcsolatot. Az óvodavezető feladatai a következő területek szerint csoportosíthatók: 1) Pedagógiai 2) Munkaügyi 3) Gazdálkodási 4) Tanügyigazgatás Az óvodavezető helyettes: Vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Az intézményvezető helyettes munkaköri leírását az intézményvezető készíti el. • Az intézményvezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. • A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. • Közvetlenül szervezi és irányítja a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkáját. - A vezető közvetlen munkatársa. - Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket – közös megbeszélés és egyeztetés után – az óvodavezető meghatároz. - Szervezi és irányítja, ellenőrzi, értékeli a technikai dolgozók munkáját. - Jelenléti ívet ellenőriz, helyettesítést szervez, szabadságok kiadását lebonyolítja. Óvodapedagógusok feladatai: Munkaköri kötelességüket a munkaköri leírásnak megfelelően végzik: - a munkakörből adódó elvárható magatartási követelmények - pedagógiai szakmai feladatok - tanügy-igazgatási, adminisztratív teendők, szabadság felhasználása - pedagógiai munkával kapcsolatos egyéb előírások - kapcsolattartás - kompetencia Óvodatitkár feladata: - központi iktatás és irattárazás, postázás, - az óvodavezetőhöz tartozó adminisztráció ellátása, - jegyzőkönyvek vezetése, - gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatok ellátása - eljárói feladatok ellátása 18
- Központi Információs Rendszer A vezető és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája A szakmai munkaközösség vezető - A munkaközösségre háruló faladatokat szervezi, irányítja. Kiemelt feladatai: - éves munkatervkészítés - házi szakmai bemutatók szervezése - a szakmai bemutató foglalkozások utáni megbeszélés levezetése, összegzése - a munkaközösség témájában a tervező, elemző értékelő tevékenységben való részvétel - kutatások, kísérletek segítése, megvalósítása, értékelése - a munkaközösségi tagok ön – és továbbképzésének segítése - javaslataival, tevékenységével, együttműködésével segíti az óvodavezető munkáját, - alkalmankénti felkérés alapján részt vesz a belső ellenőrzésben. A szakmai munkaközösség működése: - Az intézményben 1 szakmai munkaközösség dolgozik, meghatározott terv szerint, a tagok és a program által meghatározott ideig, melyet a munkaközösségi szabályzat tartalmaz. Gyermekvédelmi felelős, feladata: - az intézményben folyó gyermekvédelmi munka összefogása, segítése, éves terv alapján - általános prevenciós tevékenység, mentálhigiénés programok szorgalmazása, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek felmérése, nyilvántartása, - tanácsadás szülőnek, pedagógusnak, - szociális ellátások számbavétele és intézése, figyelemmel kísérése az óvodában, - együttműködés pedagógusokkal, szülőkkel - az intézményegység-vezető intézkedése szerint jelzés a gyermekjóléti szolgálat felé. Tevékenységéről beszámol az intézményvezetőnek. Az intézményi közösségek és belső kapcsolattartás általános módjai: Alkalmazotti közösségek: - nevelőtestület, szakmai munkaközösség - a szakmai munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozók közössége (dajkák, óvodatitkár) - technikai dolgozók: (konyhai dolgozók, udvaros, fűtő) Értekezletek rendje: a) Vezetői értekezletek: rendszeresen, havonta egyszer. Vezetői megbeszélések: heti egy alkalommal, ill. ezen kívül az aktuális feladatoknak megfelelően. b) Munkatársi értekezlet: évente kétszer, a nevelési év elején, és végén, az óvoda minden dolgozójának részvételével. c) A nevelőtestület rendszeres értekezletei, megbeszélései: - tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, - nevelési értekezlet: évente két alkalommal,
19
- munkamegbeszélések: hetenként egyszer, ill. ezen kívül az aktualitásoknak megfelelő gyakorisággal, - rendkívüli értekezlet: esetenként d) A szakmai munkaközösség rendszeres megbeszélései: Munkaközösségi foglalkozások: havonta egyszer e) A többi szervezeti egységen belüli, rendszeres munkamegbeszélések: - dajkák csoportjával: havonta egyszer - óvodatitkárral: folyamatos napi munkakapcsolat - fűtő- udvarossal: hetente egyszer, ill. az aktualitásoknak megfelelő gyakorisággal. Szülői közösségek: - Szülői Tanács Gyermekek közösségei: - csoportok A Közalkalmazotti Tanács és a Szakszervezet A Közalkalmazotti Tanács és az óvodavezető munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat a Szakszervezettel a Kollektív Szerződés rögzíti. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje A Szülői Tanács tagokkal a csoportos óvodapedagógusok, a vezetőkkel az óvodavezető és az óvodavezető helyettes tartja a kapcsolatot. A Szülői Tanács dönt: - saját működési rendjéről - tisztségviselőinek megválasztásáról A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet. Szülői Tanács felépítése: Mindencsoportból két fő kerül a Szülői Tanácsba, aki képviseli a csoportot, és maguk közül megválasztják az elnököt. A megtartandó ülésekről az óvodavezető gondoskodik. Az intézményvezető feladata, hogy a Szülői Tanács számára biztosítsa az információkat. Szülői Tanács véleménynyilvánítási jogot gyakorol: - Pedagógiai Program elfogadásakor, módosításakor - Házirend elfogadásakor, módosításakor - SZMSZ elfogadásakor, módosításakor - Munkaterv szülőket érintő részénél
VII. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁNAK RENDJE A nevelőtestület jogállását döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét az Nkt. 70.§ (1) – (3) bekezdés határozza meg. A nevelőtestület dönt: a) a pedagógiai program elfogadásáról és módosításáról
20
b) a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról és módosításáról c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról e) a továbbképzési program elfogadásáról; f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról h) intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról; i) a jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.
VIII. A KIADMÁNYOZÁS ÉS A KÉPVISELET SZABÁLYAI Kiadmányozási jogkör: Aláírási jogköre az intézményvezetőnek van, akadályoztatása esetén a helyettesnek. A KIADMÁNYOZÁS SZABÁLYAI: 1. Intézményünkben kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. 2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető helyettes. 3. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmaznia: - az intézmény adatai, az irat iktatószáma, az ügyintéző neve, az ügyintézés helye, ideje. 4. A kiadvány jobb felső részében a következőket tüntetjük fel: az irat tárgya, a mellékletek száma. 5. A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként küldjük el. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig hivatali beosztását tüntetjük fel. A KÉPVISELET SZABÁLYAI: 1. Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre. 2. Az intézményvezető a képviseleti jogát - aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában - az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. 3. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában - amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel - a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit
21
erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. 4. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény vezetőjét és helyettesét értjük.
IX. -
-
-
-
-
A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS RENDJE
Együttműködésünkben a Józsai Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, folyamatosan tájékoztatjuk egymást problémáinkról. / Felelős: az óvodavezető, az óvodavezető helyettes és a gyermekvédelmi megbízott./ Óvodánk gyermekvédelmi felelőse részt vesz a Szolgálat tevékenységében /alkalomszerűen/ Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálattal konzultációk, szakvélemények, a gyermekek speciális fejlesztésben való részvétele során. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatával DMJV Ifjúság Utcai Óvoda Gazdasági Egység Hajdú_bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató Intézet Szülőkkel: mentálhigiénés szülői értekezletek szervezése, fórumok, közös programok szervezése. Logopédussal beszédfejlesztés kapcsán. Utazó gyógypedagógussal az SNI-s gyermekek fejlesztése során. Magvacska Térségi Tehetségsegítő Munkaközösséggel. Szenzomotoros trénerrel az idegrendszeri érés segítésében Magyar Labdarúgó Szövetség az együttműködés tárgya rendszeres foglalkozás, játéklehetőség biztosításával a labdarúgás népszerűsítése, a sportág alapjainak szélesítése, saját pedagógiai programunkhoz igazodva. A nevelőmunka folyamatossága, az óvodából az iskolába való átmenet zökkenőmentes biztosítása érdekében az óvodánk rendszeres kapcsolatot tart a józsai intézményekkel, különösképpen a körzetünkben működő általános iskolával: a Debreceni Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskolával (4225 Debrecen, Józsakert u.9.sz. )Az óvodavezető és az iskolaigazgató felelősek a kölcsönös kapcsolattartásért. Irányításuk alapján a konkrét feladatokat az óvoda –ill. iskola- összekötők látják el. / Általában a nagycsoportot vezető pedagógusok./ Az óvoda gyermek szakorvosával, fogorvosával ill. a védőnővel történő együttműködés. Rendszeres kapcsolatot tartunk a józsai városrészen működő DMK Józsai Közösségi Házzal: kölcsönösen tájékoztatjuk egymást törekvéseinkről / évente kétszer/ (Felelős: az óvodavezető és a Közösségi Ház vezetője) Bekapcsolódunk az óvodáskorú gyermekek számára szervezett programokba alkalomszerűen. A nagycsoportosok folyamatos kapcsolatot tartanak a józsai Könyvtárral. / Felelősök: a nagycsoportos óvodapedagógusok/ Az Alsójózsai Nyugdíjas Klubbal folyamatosan látogatjuk egymást a nevelési év folyamán. közös rendezvényeket szervezünk Zöld szíves programok szervezése érdekében szakmai kapcsolatainkat kibővítjük (Kistérségi Zöld Óvodák, Környezetvédelmi Felügyelőség, AKSD,)
22
-
-
Óvodapedagógusok Országos Tehetségsegítő Tanácsa elnökségi tagjaként az óvoda vezetése évente két alkalommal vesz részt a tanács ülésein, részt vesz a konferenciákon, segít a szervezési feladatokban, hálózatépítésben, beszámol az éves munkáról, alkalomszerűen segít az éves terv elkészítésében Józsai Település és Közösségfejlesztő Egyesület kölcsönösen segítjük egymás munkáját
X.
ÜNNEPÉLYEK ÉS HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK
Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok: - közös megemlékezés a gyermekek név ill. születésnapjáról, - ajándékkészítés ünnepi alkalmakra, Óvodai ünnepélyek, rendezvények megszervezése, lebonyolítása: - „kis” Mihály- napi vásár hete, Mikulás. karácsony, farsangi hét, húsvét, Kerekerdő napok, Zöld Ünnepek, Föld napja, Madarak és fák napja, Környezetvédelmi Világnap, Állatok Napja, gyermek-hét, pünkösd, , évzáró, a nagycsoportosok búcsúztatása, egészség hét, tehetségnap Nemzeti ünnepeink közül megemlékezünk: a nagycsoportokban: október 23-ról, március 15-ről. Népi hagyományok ápolása: - jeles napokhoz, ill. évszakokhoz kapcsolódó népszokások felelevenítése, helyi / józsai / hagyományok, népszokások gyűjtése és felelevenítése, népi kézműves technikák bemutatása, megismertetése - az évszakokhoz, foglalkozási témákhoz kapcsolódó kirándulások, ill. célséták szervezése / szüret, termések gyűjtése, pékség, fazekasműhely meglátogatása, stb/ A pedagógus /ill. a nem pedagógus/ munkakörben dolgozókkal kapcsolatos hagyományok: - közös felkészülés óvodai ünnepélyekre / báb- és díszletkészítés, új dalok mese és bábdarabok tanulása, gyakorlása/ - alkalmanként. - a pályakezdő, ill. újonnan belépő közalkalmazottak köszöntése, patronálása - nyugdíjba készülők köszöntése - közös ünnepségek szervezése: karácsony, pedagógusnap, - kirándulás - színházlátogatás
23
XI.
AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK RENDJE AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDSZERE
A nevelési-oktatási intézményünk által használt nyomtatványok: a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány, b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, c) elektronikus okirat, d) elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatvány. Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikusan tárolt irat. Az óvoda által használt nyomtatványok: a) a felvételi előjegyzési napló, b) a felvételi és mulasztási napló, c) az óvodai csoportnapló, d) az óvodai törzskönyv, e)óvodai egészségügyi törzskönyv f) a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény (a továbbiakban: óvodai szakvélemény). A hitelesítés módja: az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes által aláírt, dátummal, bélyegzővel ellátott okirat. Jobb felső sarkában iktatószám szerepel. Részletesebben az óvodatitkár munkaköri leírásában.
XII. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki egészségét hatékonyan fejlesztő, az intézmény mindennapjaiban rendszeresen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A folyamat eredményeképpen a gyermek egészségi állapotában kedvező irányú változás áll be. Az óvodavezető megállapodást köt a gyermekorvossal, védőnővel, éves terv szerint rendszeresen látja el az óvodás gyermeket. Havonta egy alkalommal a védőnő környezet higiénés tisztasági és tetvességi vizsgálatot végez, egészségnevelő játékos tevékenységeket szervez. Óvodaorvosunk balesetmegelőző, fertőző betegségek megelőzéséről, betegségmegelőző, egészségnevelő előadásokat tart, felvilágosítást nyújt a nyári balesetek, közúti balesetek megelőzésével, étkezés higiénével kapcsolatban. Az óvodavezető gondoskodik a munkájukhoz szükséges feltételek biztosításáról. 24
Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által megalkotott szabályokat be kell tartani: fertőtlenítés, takarítás, mosás, mosogatás során. Az intézmény valamennyi alkalmazottjának kötelező az egészségügyi vizsgálaton való részvétel, melyet az óvodavezető kezdeményez. Fogászati kezelés: Évi egy fogászati szűrővizsgálat történik az összes gyermekre kiterjedően. A kiszűrt esetek kezelése nem az óvoda által szervezett formában történik.
XIII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A gyermeknek joga, hogy az óvodában biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, ennek érdekében: - felnőtt felügyelete nélkül óvodás gyermek az óvoda egyetlen helyiségében, ill. udvarán nem tartózkodhat. - Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. - Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülő köteles – az értesítéstől számított legrövidebb időn belül hazavinni. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát – a teljes gyógyulásig – nem látogathatja. - Betegség után a gyermek csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába. - Fertőző gyermekbetegség esetén – a diagnózis megállapítása után haladéktalanul – köteles a szülő az óvodát értesíteni. A további megbetegedés elkerülése érdekében soron kívüli, fokozott fertőtlenítést kell végezni az intézményben. A fertőző megbetegedést az óvodavezető, ill. helyettese minden esetben köteles sürgősen jelenteni az óvoda gyermek szakorvosának. - Amennyiben az egészségügyi szervek- a fertőzés megakadályozására – az óvoda szüneteltetését rendelik el, az óvodavezető, ill. helyettese köteles a fenntartó szervünket azonnal értesíteni. - Az óvoda gyermek – szakorvosa, fogorvosa és védőnője látja el rendszeresen a gyermekek – intézményen belüli- egészségügyi gondozását havonta egy alkalommal, ill. alkalomszerűen. - A védőnőt – esetenként – bevonjuk az óvoda gyermekvédelmi feladataiból adódó családlátogatásokba is. - A védőnői óvodalátogatások alkalmával az óvoda köteles biztosítani az orvosi, védőnői munka feltételeit. - Csoportszobába szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (befogadás, nyílt nap, ünnepélyek és más óvodai rendezvények, stb.) - Az intézmény területén dohányozni tilos! - Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos! - Az óvoda minden dolgozójának érvényes egészségügyi könyvvel kell rendelkeznie, erről mindenki saját maga köteles gondoskodni. Érvényesség hiányában egyetlen dolgozó sem állhat munkába. - A melegítőkonyha területére kizárólagosan csak az ott dolgozók, valamint az óvodavezető és helyettese léphetnek be. Alkalmanként – az óvodavezető vagy helyettese engedélyével, ill. 25
-
-
jelenlétében a munka- és tűzvédelmi felelős, a fűtő - udvaros, dajkák, a közegészségügyi, a fenntartó és az érdekképviseleti szervek képviselői is tehetnek látogatást, ill. szerelést – javítást végző külső szakemberek. Az óvoda helyiségeit a nyitva tartás ideje alatt lehet használni, rendeltetésüknek megfelelően. A helyiségek és az udvar nyitvatartási időn túl ill. munkaszüneti napon történő – a gyermekek nevelésével – oktatásával összefüggő célú – használatához az óvodavezető előzetes engedélye szükséges. Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Balesetvédelem
Óvodásaink balesetvédelme érdekében felhívjuk a veszélyekre a gyermekek figyelmét, elmondjuk a játékok használatának szabályait és megköveteljük a szabályok szigorú betartását. A balesetvédelmi oktatásról a csoportnaplóban dátummal ellátott feljegyzést készítünk, melyet mindkét óvodapedagógus és a dajka jelenlétében. A tanév elején minden dolgozó munka, tűz és balesetvédelmi oktatásban részesül, melyet rögzítünk. Az óvoda vezetőjének és az óvoda dolgozóinak feladata gyermekbalesetek esetén A csoport felügyeletét ellátó óvodapedagógusnak a gyermek balesete, sérülése vagy rosszulléte esetén a következő intézkedéseket teszi meg: - a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost, vagy mentőt hív, - balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon szünteti meg, - minden balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenti az óvodavezetőnek, - a feladatok ellátásában a gyermekbaleset helyszínén jelenlévő többi óvodapedagógus és dajka is részt vesz, - a szülőt értesíti, személyesen tájékoztatja a baleset idején a felügyeletet biztosító óvodapedagógus - az óvodapedagógus a felelős a gyermekbalesetekért akkor is, ha a felügyeletet átmenetileg a csoportban dolgozó dajka végzi / ha a megbízó az óvodapedagógus/ - a gyermekcsoport tájékoztatása, megnyugtatása a gyermekek életkorának megfelelően történik, - az átfedési időben történt balesetek esetében mind a két óvodapedagógus felelős. Az óvodapedagógusok kötelességei: --értesíteni és személyesen tájékoztatni a szülőt a történtekről, hogy hová szállították, hol találja gyermekét - a szülő képviselőjét személyesen tájékoztatni Az óvodavezető feladatai a gyermekbalesetek során -
biztosítás megszervezése, a mentőláda feltöltésének biztosítása, balesetvédelmi szemle, folyamatos ellenőrzés, a rendszeres egészségügyi felügyelet rendje, 26
-
az egészséges életmódra nevelés, mindennapi testedzés ellenőrzése
XIV. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Bombariadó és tűzriadó esetén az óvodavezető értesíti a rendőrséget tűzoltóságot és utasítást ad az épület kiürítésére a tűzvédelmi szabályzat szerint. Tűz- és bombariadó esetén a folyosón elhelyezett menekülési útvonalnak megfelelően történik az épület elhagyása. A riadót az óvoda épületében szaggatott, ismétlődő csengetéssel jelezzük. Haladéktalanul értesítjük a tűzoltóságot, mentőket, rendőrséget és a fenntartót. A gyermekek biztonságos kivezetése után az óvoda minden dolgozója felügyeli a gyermekek biztonságát.
XIV. SZÜLŐI NYILATKOZATOK- TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK A titoktartási kötelezettségről az adatkezelési szabályzat rendelkezik. A szülői nyilatkozatokat a csoportnapló tartalmazza.
XVI. VAGYONNYILATKOZAT TÉTELI KÖTELEZETTSÉG A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettek: óvodavezető / önkormányzat felé/ óvodavezető helyettes / intézményünk felé/. A vagyonnyilatkozatot 2 évente kell benyújtani, az iratkezelési szabályzat szerint kell elhelyezni. A munkáltató a felelős, és őrzi a vagyonnyilatkozatot, amit 2 példányban kell leadni a nem csak a sajátját, hanem a családtagjaiét is.
XVII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestülete készíti és fogadja el, és óvodavezetői határozattal válik érvényessé. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt az érintett szülői szervezet és az alkalmazotti közösség nyilatkozatát, melyben általános véleményezési jogukat gyakorolják. 3. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot nyilvánossá és hozzáférhetővé tesszük: az óvoda azon alkalmazottai számára is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával és meghatározott körben használják helyiségeit. 4. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet.
27
A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda előző Szervezeti és Működési Szabályzata. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák.
XVIII Mellékletek: - iratkezelési szabályzat
XIX. Függelék: - Alapító okirat - Munkaköri leírás minták
28
