7CA444¹aQZWdLX ^e±X
xB;BC?IP;H ,8,2D,=70784>E0=?@/:89D4 >?0.39:7¦24,402D0>®70? >,9,4670784>E0=?@/:89D4 6@?,?¦49?E0?>E,61:7D¦4=,?,
JK:ECÛDO J;9>DEBâ=?7
ÉTT
SzerkesztĘ bizottság: Szerkeszt• bizottság:
Dr. Bánáti Diána Dr. Véha Antal Dr. Cserhalmi Zsuzsanna Csontos Csaba Dr. Babinszky László Dr. Balla Csaba Dr. Farkas József Dr. Gy•ri Zoltán Dr. Hernádi Zoltán Dr. Salgó András Dr. Soós József Dr. Szigeti Jen• Dr. Szigeti Tamás János
A MAGYAR ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI EGYESÜLET ÉS A NAIK ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET SZAKFOLYÓIRATA Ę Ę ILSI Europe - f!szerkeszt! Ę Szegedi Tudományegyetem - Ęf!szerkeszt! Ę - felel!sĘ szerkeszt! NAIK Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet Tejipari Egyesülés Debreceni Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Szent István Egyetem Magyar Élelmiszer-tudományi és Technológiai Egyesület Budapesti M•szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szegedi Tudományegyetem Nyugat-magyarországi Egyetem WESSLING Hungary Kft.
Tartalom Farkas József – Beczner Judit: Megváltozó klimatikus viszonyaink várható hatásai élelmezés- és élelmiszer-biztonságunkra ....................................... 1 Soós József: Néhány élelmiszerbiztonsági vizsgálat technikai háttere .................................................................................................. 5 Szendi Szilvia – Bucsella Blanka – Bagdi Attila – Tóth Béla • Tömösközi Sándor: Új fejlesztés•, piaci bevezetés el•tt álló egészségtámogató komponensekben gazdag búza•rlemény összetételi jellemzése ...................................................................................................................................................... 15 Horváth György – Falus Gabriella: A magyar f•szerpaprika-•rlemény min•ségszabályozás története a MÉ 2-108 irányelv hatálybalépéséig .................... 24 Tabajdi Éva Enik! – Beszédes Sándor – Keszthelyi-Szabó Gábor: Élelmiszeripari szennyvizek biológiai lebonthatóságának és dielektromos jellemz•inek vizsgálata ............................. 29 Kiss István Ferenc: Beszámoló a MTA-Élelmiszertudományi Tudományos Bizottság Élelmiszer-mikrobiológiai és Élelmiszer-biztonsági Munkabizottság 2013-évi tevékenységér•l ............................................................................. 33
Contents J. Farkas – J. Beczner: Impacts of the changing climate conditions on our food security and food safety .......................................................... 4 J. Soós: On selected food safety investigations ........................................................................................................................... 14 Sz. Szendi – B. Bucsella – A. Bagdi – B. Tóth – S. Tömösközi: Chemical characterisation of novel wheat fraction rich in health supporting components ............................................. 23 Gy. Horváth – G. Falus: History of quality regulation of Hungarian paprika powder to coming into force of Codex Alimentarius Hungaricus 2-108 directive ........................................................................................................ 28 É.E. Tabajdi Éva – S. Beszédes – G. Keszthelyi-Szabó: Investigation of the relationship between dielectric parameters and biodegradability of food industry wastewater ...... 32 I.F. Kiss: Report of year 2013 of the the working group „Food microbiology and food safety” of Food Science Commission of Hungarian Academy of Sciences ..................................................................................................................................... 33 A szerkesztésért felel•s: Szerkeszt•ség: Kiadja és terjeszti: Készült: Megrendelhet• és el•!zethet•: Megjelenik negyedévente: Hirdetések felvétele:
Dr. Cserhalmi Zsuzsanna NAIK Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, NAIK ÉKI 1022 Budapest, Herman Ottó út 15. / 1537 Budapest, Pf.: 393. Telefon: 06-1/796-0417; Fax: 06-1/796-0449; E-mail:
[email protected]; Honlap: www.eki.naik.hu; MÉTE Kiadó, 1117 Budapest, Dombóvári út 6-8. E-mail:
[email protected]; Possum Lap- és Könyvkiadó, Nyomdai Kft., 2330 Dunaharaszti, Csontváry utca 16. Felel•s vezet•: Várnagy László; Telefon: 06-24/462-008; E-mail:
[email protected] MÉTE 1117 Budapest, Dombóvári út 6-8. E-mail:
[email protected] El•!zetés egy évre: 6000 Ft. MÉTE, 1117 Budapest, Dombóvári út 6-8. Telefon: 06-1/214-6691; Fax: 06-1/214-6692; E-mail:
[email protected] ISSN: 2061-3954
Megváltozó klimatikus viszonyaink várható hatásai élelmezésés élelmiszer-biztonságunkra Farkas József − Beczner Judit
Összefoglalás Mértékadó tudományos testületek megállapításai szerint, amelyeket egyre inkább alátámasztanak a mindennapok tapasztalatai is, globális klímaváltozás van folyamatban. A Kárpát-medence Európának ezen változásokra sérülékeny régióihoz tartozik. A cikk röviden áttekinti a klímaváltozásnak a f bb kihatásait régiónkban az élelmiszer-ellátás biztonságára és az élelmiszerek egészségügyi biztonságosságára. Az új kihívásokhoz és körülményekhez történ megfelel alkalmazkodás mind az agrár-, mind az élelmiszer-tudománynak a fokozott támogatását követeli meg.
Impacts of the changing climate conditions on our food security and food safety J. Farkas − J. Beczner According to statements of competent scientific bodies which are confirmed now by the everyday’s observations, a global climate change is in progress. The Karpathean basin is one of the rather vulnerable regions of Europe to such change. The article attempts to review briefly the climate change impacts both on food security and food safety. Proper adaptation to these changes and challenges requires also an increased degree of support for the agricultural and the food research.
Irodalomjegyzék Baranyi, J., Csernus, O. & Beczner, J. (2014): Error analysis in predictive modelling demonstrated on mould data. Int. J. Food Microbiol., 170, 78-82. Barkai-Golan, R. (2008): Aspergillus mycotoxins. In: Barkai-Golan, R. & Paster, N. (szerk.): Mycotoxins in fruits and vegetables. Elsevier, Amsterdam, pp. 115-151. Bartholy, J., Pongrácz, R. & Torma, Cs. (2010): A Kárpát-medencében 2021-2050-re várható regionális éghajlatváltozás RegCM szimuláció alapján.„Klíma-21” Füzetek, 60, 3-13. http://www.vahavahalozat.hu/system/files/klima-21-60.pdf Borbély, M., Sipos, P., Pelles, F. et al. (2010): Mycotoxin contamination in cereals. Journal of Agroalimentary Procedures and Technology, 16, 96-98. Csáki, Cs. (szerk). (2010): Élelmezésbiztonság. A magyar élelmiszer-gazdaság, a vidékfejlesztés és az élelmiszer-biztonság stratégiai alapjai. Köztestületi Stratégiai Programok. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. pp. 160. Csernus, O. (2014): Romlást okozó, potenciálisan toxinképz penészgomba fajok növekedésének modellezése h mérséklet és a vízaktivitás függvényében. PhD Értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszer-tudományi Kar, Budapest, pp. 79. Csernus, O. & Baranyi, J. (2012): Mycology database on prediction of mould’s growth. 5th Hungarian Mycological Conference, Book of Abstracts, Vol. 51, No.1, pp. 54-56. Csernus, O., Andrássy, É., Bata-Vidács, I., Beczner, J. & Farkas, J. (2011): Penicillium expansum és Aspergillus niger növekedési h mérséklet- és vízaktivitás-függésének vizsgálata, különös tekintettel a klímaváltozásra. Élelmiszervizsgálati Közlemények, 57 (4), 209-218. Dobolyi, Cs., Seb k, F., Varga, J. et al. (2011): Aflatoxin-termel Aspergillus flavus törzsek el fordulása hazai kukorica szemtermésben. Növényvédelem, 47, 125-133. http:/www,mycostop.eu/Dobolyi.pdf Dobolyi, Cs., Seb k, F., Varga, J. et al. (2013): Occurrence of aflatoxin producing Aspergillus flavus isolates in maize kernel in Hungary. Acta Alimentaria, 42 (3), 451-459. EFSA (2012): Modelling, Predicting and Mapping the Emergence of Aflatoxins in Cereals in the EU, due to Climate Change. Scientific Report submitted to the EFSA. (Question No. EFA-q-200900812). http://www.efsa.europa.eu/en/supporting/doc/223e.pdf FAO (2008): Climate Change. Implications for Food Safety. A Consultation paper. Contributors: L.A. Jaykuss, M. Woolridge, J.M. Frank, M. Miraglia, A. McQuarters-Gollop, C. Tirado, R. Clarke, M. Friel. Food and Agriculture Organization of the UN, Rome. ftp://ftp.fao.org/docrep/fao/010/io195e/io195e00.pdf FAO IDWG (2008): Climate Change and Food Security: a Framework Document. Interdepartmental Working Group, Food and Agricultural Organization, Rome. http:// www.fao.org/forestry/15538.079b31d45081fe9c3dbc6ff34de4807e4.pdf Farkas, J. & Beczner, J. (2009): A klímaváltozás és a globális felmelegedés várható hatása a mikológiai élelmiszerbiztonságra. „Klíma-21” Füzetek, No. 56, 3-17. Farkas, J. & Beczner, J. (2013): A klímaváltozás és ivóvizünk biztonsága. Hadtudomány elektronikus különszám 23, 449-457. Farkas, J., Beczner, J., Szeitzné Szabó, M., Kovács, M., Varga, J. & Varga, É. (2013): A Kárpátmedence éghajlatváltozásának kihatása élelmiszer-biztonságunkra. Magyar Tudomány, 174 (2) 147158. Fazekas, B., Tar, A. & Kovács, M. (2005): Aflatoxin and ochratoxin A content of spices in Hungary. Food Additives and Contaminants, 22, 856-863. Goode, J. (2012): Viticulture. Fruity with a hint of drought. Nature, 492, 351-353. doi: 10.1038/492351a Halt, M., Klapec, T., Subaric, D. et al., (2004): Fungal contamination of cookies and the raw materials for their production in Croatia. Czech Journal of Food Sciences, 22, 95-98. Harnos, Zs., Gaál, M. & Hufnágel, L. (szerk.) (2008): Klímavátozásról mindenkinek. Budapesti Corvinus Egyetem Matematikai és Informatikai Tanszék, Budapest Horváth, L. (2008): Földrajzi analógia alkalmazása a klímaszcenáriók elemzésében és értékelésében. PhD értekezés. BCE Kertészettudományi Kar Matematikai és Informatikai Tanszék, Budapest. http://phd.lib.uni-corvinus.hu/318/1/horvath_levente.pdf
IPCC (2007): Éghajlatváltozás 2007. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) negyedik értékel jelentése. A munkacsoportok döntéshozói összefoglalói. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest Jaksic, S.M., Prunic, B.Z., Milanov, D.S. et al. (2011): Fumonisins and co-occurring mycotoxins in North Serbian corn. Proceedings of the Natural Sciences Matica Srpska Novi Sad, 20, 49-59. Kocsubé, S., Varga, J., Szigeti, Gy. et al. (2013): Aspergillus species as mycotoxin producers in agricultural products in Central Europe. J. Nat. Sci. Matica Srpska Nov Sad, No. 124, 13-25. Kovács, F. (szerk.) (1998): Mikotoxinok a táplálékláncban. MTA Agrártudományok Osztálya, Budapest, pp. 160. Kovács, M. (szerk.) (2010): Aktualitások a mikotoxin kutatásban. AGROINFORM, Kaposvár, pp. 156. Magan, N., Medina, A. &, Aldred, D. (2011): Possible climate-change effects on mycotoxin contamination of food crops pre- and post-harvest. Plant Pathology, 60 (1), 150-163. MDH (évszám nélkül): Agriculture & Food Security Climate Change Training Module. Minnesota Department of Health, Environmental Impacts Analysis Unit, St. Paul, Minnesota, USA. Paterson, R.R.M. & Lima, N. (2010): How will climate change affect mycotoxins in food? Food Research International, 43, 1902-1914. http://repositorium.sdum.uminho.pt/bitstream/1822/11321/1/PatersonFood%20Research%20International.pdf Paterson R.R.M. & Lima, N (2011): Further mycotoxin effects from climate change.Food Research International, 44, 2555-2566. Tabuc, C., Marin, D., Guerre, P. et al. (2009): Molds and mycotoxin content of cereals in southeastern Romania. Journal of Food Protection, 72, 662-665. Taub, D., Miller, B. & Allen, H. (2008): Effects of elevated CO 2 on the protein concentraton of food crops: a meta-analysis. Global Change Biology, 14, 565-575. doi: 10.111/j.13652486.2007.01511.x Tirado, M.C., Cohen, M.J., Aberman, N. et al. (2010): Addressing the challenges of climate change and biofuel production for food and nutrition security. Food Research International, 43 (7), 1729-1744. Torkar, K.G. & Vengust, A. (2007): The presence of yeasts, moulds and aflatoxin M 1 in raw milk and cheese in Slovenia. Food Control, 19, 570-577. Tóth, B., Kótai, É., Varga, M. et al. (2013): Climate change and mycotoxin contamination in Central Europe: an overview of recent findings. Review on Agriculture and Rural Development, 2 (1), 461-466. Varga, J., Koncz, Z., Kocsubé, S. et al. (2007): Mycobiota of grapes collected in Hungarian and Czech vineyards in 2004. Acta Alimentaria, 36, 329-341. Varga, J., Kocsubé, S., Szigeti, G. et al. (2012): Black Aspergilli and fumonisin contamination in onions purchased in Hungary. Acta Alimentaria, 41, 414-423.
Néhány élelmiszerbiztonsági vizsgálat technikai háttere Soós József
Összefoglalás A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara Élelmiszertudományi Intézete többek között élelmiszermérnök és biomérnök hallgatók (BSc és MSc szint ) képzését végzi. Három kiválasztott, élelmiszerbiztonsági területeken − f leg oktatási céllal − használt, de szélesebb körben is használható, megvalósított és gyakorlatban tesztelt megoldásokról írunk a továbbiakban. Ezeknek több esetben van kommerciális, jól m köd technikai háttere, de a „gyári” eszközök ráfordítási igénye, illetve az oktatás részeként a (m ködési) folyamatok mélyebb megértése indokolttá teszi választott megközelítésünket. Remélhet leg az Olvasó is talál használható ötleteket.
On selected food safety investigations J. Soós The Institute of Food Sciences within Faculty of Engineering of the University of Szeged train mainly food engineers and bioengineers (BSc and MSc). In this article three investigational cases are presented from the field of food safety (chemical changes in frying oils as function of usage, impedance/conductive microbiology, potential danger of botulinum toxins). Lab level solutions have been developed mainly for training, but also suitable for practical use. There are commercial, well functioning instruments, working on similar ideas, but for deeper understanding of the theoretical background and details on practical operations, the described (simple and economical) choices were found to also be useful.
Új fejlesztés , piaci bevezetés el tt álló egészségtámogató komponensekben gazdag búza rlemény összetételi jellemzése Szendi Szilvia − Bucsella Blanka − Bagdi Attila − Tóth Béla − Tömösközi Sándor A búzaszem – és általában a legtöbb gabona− táplálkozási potenciálja az emberi fogyasztás számára csak részlegesen hasznosul. Ennek oka, hogy a szemtermések ipari feldolgozása (hántolás, koptatás, rlés, frakcionálás) során az értékes komponenseket is tartalmazó küls héjat, héj közeli frakciókat eltávolítják, azok ipari melléktermékekbe, els sorban takarmányozás céljára hasznosított korpafrakciókba kerülnek. A Gabonart kutatási program keretein belül egy új technológiai megoldás született, ami képes olyan speciális rleményt el állítani, melyben a héj közeli rétegek feldúsulnak. Az új frakció táplálkozástanilag értékes komponensekben (fehérjék, lipidek, ásványi anyagok, élelmi rostok, antioxidánsok, vitaminok) gazdag, ugyanakkor abban a héj küls szennyez dései kisebb valószín séggel jelennek meg. A technológia alkalmazásával a lisztkihozatal 1%-kal növelhet . További el nyt jelent az új búzafrakció kedvez technológiai – pl. süt ipari – min sége. Ilyen típusú malmi termék ipari léptékben történ el állítása újdonságnak számít. Cikkünkben a technológia optimálásának és a termékmin ség stabilizálásának eredményeként megjelen rlemény összetételének összehasonlító elemzését végezzük el. Az összetétel és a technológiai viselkedés megismerésével megindulhat a piaci értékesítés és termékfejlesztés. Chemical characterisation of novel wheat fraction rich in health supporting components Sz. Szendi – B. Bucsella – A. Bagdi – B. Tóth – S. Tömösközi The nutritional potential of wheat- and of most cereals- is only partially exploited in the human diet. This is caused by the fact that during the industrial processing of grains the hull and the connecting fractions that contain valuable components are removed; this industrial by-product, the bran, is mostly used for feeding purposes. In the framework of the Gabonart research project, as a result of the cooperation of the Gyermelyi Zrt, the Buhler AG (Switzerland) and the BME-ABÉT, a novel technological procedure was developed which is suitable for producing a special milling fraction containing an elevated amount of the outer layers of the grain. This new fraction is rich in nutritionally beneficial components (proteins, lipids, minerals, dietary fibers, antioxidants, vitamins), while the risk of the presence of external contaminations of the hull is lower. By the application of this technology, the flour yield can be increased by 1%. An additional benefit is the relatively good technological (e.g. bakery) quality of the new wheat fraction. The production of such milling fractions on the industrial scale is a novelty. In this paper, a comparative study of the composition of the new milling fractions resulted from the optimization of the technology and from the stabilization of product quality is presented. Getting information about the composition and technological behavior of these fractions can help to launch product development and their introduction to the market.
Irodalomjegyzék Antal M. & Regöly-Mérei, A. (2012): Az E vitamin szerepe az egészség meg rzésében. Magyar Tudomány, 2012/7, 861-868. Blandino, M., Sovrani, V., Marinaccio, F., Reyneri, A., Rolle, L., Giacosa, S., Locatelli, M., Bordiga, M., Travaglia, F., Coïsson, J.D. & Arlorio, M. (2014): Nutritional and technological quality of bread enriched with an intermediated pearled wheat fraction. Food Chemistry, 141 (3), 2549-2557. Brouns, F., Hemery, Y., Price, R. & Anson N.M. (2012): Wheat aleurone: separation, composition, health aspects, and potential food use. Critical Reviews in Food Science and Nutrition, 52 (6), 553568. Cruz Rodrigues, V., Leite de Moraes, M., Brisolari, A., Coatrini Soares, J., Ferreira, M. & Goncalves, D. (2011): Polypyrrole/phytase amperometric biosensors for the determination of phytic acid in standard solutions. Sensors and Actuators B: Chemical, 160 (1), 222-226. Food and Agriculture Organization of the United Nations & World Health Organization (2001): Human vitamin and mineral requirements. Report of a Joint FAO/WHO Expert Consultation, Bangkok, Thailand Food and Agriculture Organization of the United Nations & World Health Organization (2007): Protein and amino acid requirements in human nutrition. Report of a Joint WHO/FAO/UNU Expert Consultation, WHO Technical Report Series 935, ISBN 92 4 120935 6 García-Estepa, R.M., Guerra-Hernandez, E. & BeleÂn García-Villanova, B. (1999): Phytic acid content in milled cereal products and breads. Food Research International 32, 217–221. Gebruesrs, K., Courtin, C.M. & Delcour, J.A. (2009): Quantification of arabinoxylans and their degree of branching using gas chromatography. in: Healthgrain Methods, Analysis of Bioactive Components in Small Grain Cereals, AACC International, pp.177-189., ISBN 978-1-89-1127-70-0 Goyer, A. (2010): Thiamine in plants: aspects of its metabolism and functions. Phytochemistry, 71 (14-15), 1615-1624. Hemery, Y., Lullien-Pellerin, V., Rouau, X., Abecassis, Y., Samson, M-F., Åman, P., von Reding, W., Spoerndli, C. & Barron, C. (2009): Biochemical markers: Efficient tools for the assessment of wheat grain tissue proportions in milling fractions. Journal of Cereal Science, 49 (1), 55-64. Hemery, Y., Rouau, X., Lullien-Pellerin, V., Barron, C. & Abecassis, J. (2007): Dry processes to develop wheat fractions and products with enhanced nutritional quality. Journal of Cereal Science, 46 (3), 327-347. Hollman, P.C. & Arts, I.C. (2000): Flavonols, flavones and flavanols - nature, occurrence and dietary burden. Journal of the Science of Food and Agriculture, 80, 1081-1093. Khalil, K. & Shewry, P.R. (eds) (2009): Wheat Chemistry and Technology (Fourth Edition), AACC International, Inc., ISBN 978-1-891127-55-7 Lásztity, R. (ed.) (1981): Gabonafehérjék, Mez gazdasági kiadó, Budapest Lásztity, R. (ed.) (1999): Cereal Chemistry, Akadémia Kiadó, Budapest L rincz, R., Bagdi, A., Szendi, Sz., Bucsella, B. & Tömösközi, S. (2012): Új típusú, funkcionális komponensekben gazdag búza rlemény összetételi és reológiai jellemzése. Élelmiszer Tudomány Technológia, 66 (3), 5-11. Saulnier, L., Guillon, F. & Chateigner-Boutin, A-L. (2012): Cell wall deposition and metabolism in wheat grain. Journal of Cereal Science, 56 (1), 91-108. Surget, A. & Barron, C. (2005): Histologie du grain de bl´e. Industrie desC´er´eales, 145, 3-7. Williams, R.D., & Olmstead, W.D. (1935): A biochemical method for determining indigestible residue (crude fiber) in feces: Lignin, cellulose, and non-water soluble hemicellulose. Journal of Biological Chemistry, 108, 653-666.
A magyar f szerpaprika- rlemény min ségszabályozás története a MÉ 2-108 irányelv hatálybalépéséig Horváth György – Falus Gabriella
Összefoglalás A Magyarországon termesztett f szerpaprikából készített rlemény már évszázadok óta a magyar konyha alapvet f szere. Az rlemény el állítását hosszú évekig állami el írások szabályozták. Ezt követ id szakban a hazai paprikamalmok által felvásárolt f szerpaprika mennyisége egyre csökkent, mivel egyre kevesebb termel foglalkozott a munkaigényes f szerpaprika termesztéssel. Ezzel egyid ben jelent sen megn tt a kistermel k által el állított és forgalmazott f szerpaprikarlemény mennyisége. Ezen magas min ség rlemények azonban nem mindig felelnek meg az élelmiszerbiztonsági követelményeknek. A fogyasztók nincsenek teljesen tisztában a különböz megnevezés rlemények és azok tényleges min sége közötti összefüggéssel. Mindezek miatt a Magyar Élelmiszerkönyv f szerpaprika- rleményekre vonatkozó irányelvét meg kellett újítani. A cikk bemutatja milyen különböz megnevezésekkel kerültek forgalomba f szerpaprika- rlemények az elmúlt 100 évben, illetve ismerteti a szabályozás megújítására irányuló folyamatot és annak várható eredményeit.
History of quality regulation of Hungarian paprika powder to coming into force of Codex Alimentarius Hungaricus 2-108 directive Gy. Horváth - G. Falus Paprika powder made from paprika cultivated and ground in Hungary has been a typical spice for the Hungarian cuisine for centuries. Paprika powder products had been regulated for decades according to state standards, but after these standards ceased to be compulsory, the practices of processing raw paprika changed, too. With farmers losing interest in the labour intensive paprika cultivation, the amount of paprika bought up by historic paprika mills started to decline, and so did the amount of paprika made from local produce. However, the amount of paprika produced and sold by smaller growers significantly increased in the meantime. On the other hand, the small producers could not always meet the required food safety standards. According to the Codex Alimentarius Hungaricus regulation, different quality paprika powders are sold under a variety of names but consumers do not have a clear understanding of the correspondence between the names and the real quality of the paprika powder. For these reasons, the directive for paprika powder regulated in Codex Alimentarius Hungaricus needed to be reformed to overcome. The following article gives an overview about the changes of names for the different types of ground paprika over the past 100 years, and discusses the process and outcome of the regulation reform procedure.
Irodalomjegyzék Bauer, É. & Csiki, S. ( 2010): Nagy f szerpaprika teszt. Hol terem a magyar f szerpaprika? Interpress Magazin, 2010. november, pp. 28-50. B vös szakács (2012): Internet blog, 2012/10/28 Herczeg, Sné. & Leisen, E. (1998): Paprika a konyhában. AMC Kiadvány Horváth, Gy. (2010): A magyarországi f szerpaprika rlemény el állítása m szaki fejl dése és a min ség összefüggése. Konzervújság, 3-4, pp. 41-45. Kasza, Gy., Bódi, S. & Szakos, D. (2012): Paprika az ismeretlen hungarikum. Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar, Kutatási beszámoló Kupits, J. (1942): Mez gazdasági termények, termékek, és cikkek forgalmára és ellen rzésére vonatkozó rendeletek, 27000/1936 sz. FM rendelet. A f szerpaprika feldolgozásának, min sítésének és forgalombahozatalának szabályozása. XIX. fejezet, p. 387. Mayer, O., Molnár, B.T., Hamvas, Z., Salamon, Cs. & Uj, P. (2012): B vös szakács blog.hu alapján: Ehetetlen az rölt paprikák többsége. MÉ 2-8720 (1997) F szerpaprika- rlemény Paprika powder MÉ 2-8720/2 (2008) F szerpaprika- rlemény MSZ 11851-1952 F szerpaprika rlemény MSZ 11851-1962 F szerpaprika rlemény MSZ 11851-1976 F szerpaprika rlemény MSZ 11851-1983 F szerpaprika rlemény MSZ 11851-1994 F szerpaprika rlemény MSZ ISO 7540:2007 F szerpaprika- rlemény (Capsicum annuum L.) El írások 83000/1922 sz. rendelet & Szanyi, I. (1933): A magyar paprika. Természettudományi Közlöny (1933. december) 31/1983 (IX. 8.) Kormány rendelet 178/2002/EK rendelet Tuna, J. (2013): DIVÁNY. Alapkonyha: Eddig csak a márkát fizettük meg? (2013.08.28.) Vidékfejlesztési Értesít 2014. 1-2. Szám
Élelmiszeripari szennyvizek biológiai lebonthatóságának és dielektromos jellemz inek vizsgálata Tabajdi Éva Enik − Beszédes Sándor − Keszthelyi-Szabó Gábor
Összefoglalás Az élelmiszeriparban keletkez szennyvizek kezelése mennyiségük és magas szervesanyag terhelésük miatt egyre nagyobb hangsúlyt kap az ágazaton belül, illetve a környezetvédelmi gyakorlatban is. A mikrohullámú technika alkalmazása a szennyvíz és szennyvíziszap kezelésben új módszernek tekinthet , a hatékonyságának, valamint a szennyvíz egyes összetev ire gyakorolt hatásainak vizsgálata szükséges a kés bbi elterjedésének el segítése céljából. A munkánk során a mikrohullámú h keltés hatékonyságával összefügg dielektromos paraméterek (dielektromos állandó és dielektromos veszteségi tényez ) meghatározását végeztük húsipari eredet szennyvíz esetében. Vizsgáltuk továbbá a mikrohullámú energiaközlésnek, a szennyvíz biológiai eljárásokkal történ hasznosításának hatásfokát befolyásoló, biológiai lebonthatóságra gyakorolt hatásait is. Megállapítható volt, hogy a folyamatos anyagtovábbítású mikrohullámú kezel rendszerben végzett kísérletek során mind a teljesítményintenzitás, mind a térfogatáram hatással volt a húsipari szennyvíz biológiai lebonthatóságával arányos biogáz kitermelési mutatóra. A kísérleti eredményeink alapján összefüggést találtunk a dielektromos jellemz k és a biológiai lebonthatóság változása között, amely a kés bbiekben a mikrohullámú szennyvízkezelés hatékonyság in-line ellen rzésének és a folyamatszabályozásnak az alapja lehet.
Investigation of the relationship between dielectric parameters and biodegradability of food industry wastewater É. E. Tabajdi – S. Beszédes – G. Keszthelyi-Szabó
Food industry generates a huge amount of organic waste and by-products. Microwave irradiation has a good potential to increase and accelerate the aerobic and anaerobic biological degradation. But the relationship between the dielectric parameters and the disintegration degree or the biodegradability has not been investigated for food industry wastewater. Therefore we focused on the measurement of dielectric constant ( ’) and dielectric loss factor ( ”) of sludge originated from meat processing wastewater. There was found, that ’ and ” are decreasing with increased temperature, but over a certain value of temperature (depending on the dry matter content of sludge) start to increase. This behaviour of dielectric parameters is in a relationship with the structural change of organic matters, and the biodegradability of wastewater. Our experimental results verified that the change in the value of dielectric loss factor correlate with the disintegration degree and the biodegradability, as well. It was found, that the volumetric flow rate and the microwave power intensity has also effect on the biogas yield in the continuously flow microwave pre-treatment.
Irodalomjegyzék Ahn, J.H., Shin, S.G. & Hwang, S. (2009): Effect of microwave irradiation on the disintegration and acidogenesis of municipal secondary sludge. Chemical Engineering Journal, 153 (1-3), 145-150. Beszédes, S., László, Zs., Szabó, G. & Hodúr C. (2011): Effects of microwave pretreatments on the anaerobic digestion of food industrial sewage sludge. Environmental Progress and Sustainable Energy, 30 (3), 486-492. Bougrier, C., Delgenes, J.P. & Carrere, H. (2008): Effects of thermal treatments on five different waste activated sludge samples solubilisation, physical properties and anaerobic digestion. Chemical Engineering Journal, 139 (2), 236-244. Leonelli, C. & Mason, T.J. (2010): Microwave and ultrasonic processing: Now a realistic option for industry. Chemical Engineering and Processing, 49 (9), 885-900. Pap, N., Beszédes, S., Pongracz, E., Myllykoski, L., Gábor, M., Gyimes, E., Hodúr, C. & Keiskki, R.L. (2013): Microwave-assisted extraction of anthocyanins from black currant marc. Food and Bioprocess Technology, 6 (10), 2666-2674. Polgár, A., Beszédes, S., Szabó, G. & Hodúr, C. (2010): Mikrohullámú kezelések hatásának vizsgálata pectin enzimes lebontása során. Élelmiszer Tudomány Technológia, 64 (2), 32-36.
