X. Évfolyam Budapest 1900.novemberhó 3, 87. (945.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP

X. Évfolyam

Budapest 1900.novemberhó

3,

87.

(945.) szám.

KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I

LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik m i n d e n szerdán és szombaton. i t országos magyar gazdasági egyesület tagjai Ingyen kapják.

Az Országos Magy. Gazdasági Egyesület tulajdona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (Kőztelek), lUöi-út 25. szám. Ái egyesületi tanáé. felügyelete alatt: Sesa ta{oknak"ol6flz«ttsl dij: Főszerkesztő és kiadásért felelő.: Forster Géza az OMGE. Igazgatója. Egész trra 20 korona, félévié 10 korona, negyedévre Felelős szerkesztő: Szilasaj Zoltán ai OMOE. szerkesztő-titkára. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. —I Társszerkesztő: Iliiclay Barna az OMGE. titkára. 6 korona.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok a Köztelken. 1900. október 29. d. e. 10 órakor az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" igazgató-választmányának úgyis mint a „Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége" végrehajtó-bizottságának ülése. 1900. október 31. d. e. 10 órakor. A húskivitel kérdésének tanulmányozására kiküldött bizottság ülése.

Meghívó az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" igazgató választmányának úgyis mint a „Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége" végrehajtó-bizottságának 1900. évi oUóber hó 29-én, (hétfőn) délelőtt 10 órákor, a Köztelken tartandó

I. ülésére. (A részleted tárgysorozatot a .Köztelek" 83. számában közöltük.)

Figyelmeztetés. Az OMGE. tagjainál künn levő évdij és alapítványi kamathátralékokat november hó elsején szétküldendö p o s t a i m e g b í z á s o k k a l fogjuk beszedni; a kik

t. tagjaink közül eme módozatát a beszedésnek nem óhajtják, kérjük, hogy hátralékaikat november hő l-ig beküldeni szíveskedjenek. Igazgató.

Gazda-váltók. Á gazdahitel kérdése hosszú évek óta megbeszélés tárgya s az lesz még hosszú időn át. Az utóbbi évek azonban sok oly üdvös eszmét érleltek meg, melyek sikerében alig bíztunk. A kisgazda hitele a hitelszövetkezetekről szóló törvény által a kellő kerékvágásba csökkent s halad a maga egészséges utján. Ezzel teljesült a III. országos gazdakongresszus azon határozata, mely szerint a kisbirtokos hiteligényei személyes j ellegének leginkább megfelelnek a községi hitelszövetkezetek, melyek a kisbirtokos hitelképessége megállapításának nehézségeivel is megküzdenek és a megoldásnak ez idő szerint legmegfelelőbb módját képezik. Ez idő szerint! Ugy is van. Mert a váltóhitel semmikép sem felel meg a mezőgazdasági üzlet természetének. Gazdáknak irok, felesleges e tétel igazságát indokolni. A kereskedő s iparos gyorsan forgatja a befektetett tőkéjét. Egy esztendőn belől az üzletében többször is megfordul. A váltóhitel tehát nekik a legmegfelelőbb, mert rövid lejáratú. A gazdának meg épen ez a halála. Sok vagyon úszott már el egy könnyelműen vagy tudatlanul aláirt papírnak

A téli

idényre

világító u.

és

miatta, amelynek veszedelmes természetét a gazda nem ismerte. A váltóhitel a gazdának nem való. S bár a hitelszövetkezetek áldásos tevékenysége kétségtelen s nyomukban a gazdasági gyarapodás szemmel látható, a szövetkezetek mai hitelnyújtása mégsem az ideál. A személyes, a folyószámla-hitel fejlesztése: ez a mezőgazdasági hitel alapja. S ehhez az állapothoz egy szükséges átmenet a hitelszövetkezetek mai hitelnyújtási módja. Majd ha a kötelességérzet népünkben kifejlődött, ha elég erős erkölcsi alappal bír ahhoz, hogy a kölcsön törlesztésére a belső öntudata késztesse, akkor reátérhetünk s reá is fogunk térni a személyes hitel, az egyszerű folyószámlarendszerre, amely a mezőgazdasági üzlet természetének egyedül megfelelő hitelforma. S ép ezért nincs ok a panaszra a nagybirtok hiteligényeinek a kielégítése körül. Annál kevésbé mondhatjuk ezt azonban a középbirtokról. A középbirtokos hitel dolgában a legrosszabbul állott. Nemcsak személyes hitele nincs, de váltóját sem fogadta el az OsztrákMagyar Banktól kezdve az utolsó uzsorakamatra dolgozó népbankig, egy pénzintézet sem. Vagy igen, három aláírással s uzsora^ kamatra. A legrendezettebb viszonyok között lévő birtokos is csak nagy utánjárással

fűtőanyagok

m.

PETROLEUM, LÁMPAOLAJ, KŐSZÉN,

továbbá

L Ó T A K A R Ó K dús választékban MAGYAR MEZŐGAZDÁK

és l e g j u t á n y o s a b b a n

SZÖVETKEZETÉNÉL

beszerezhetők

a

Budapest, V., Alkotmány-utcza

M a i s z á m u n k 3 0 oldal.

31.

1624 tudott váltóra pénzt kapni, az OsztrákMagyar Bank pedig épen nem honorálta. A legolcsóbb pénzforrásból a gazda nem meríthetett, mig az esetleg sokkal kisebb biztosítékot nyújtó czégjegyzett kereskedő oly aláirásu váltója keresett pénzelhelyezési papir volt. Sokszor volt emiatt panasz, 'hogy ép az a pénzintézet — az Osztrák-Magyar B a n k — nem honorálja a gazda váltóját,. melynek elsőrangú feladatát s hivatását képezné a gazdahitel terén uttörőkép s kezdeményezöleg fellépni s a gazdasági válságot ép olcsó hitelforrásai megnyitásával enyhíteni. A III. országos gazdakongresszuson Rácz György vetette fel az életre való eszmét konkrét javaslat formájában, hogy az Osztrák-Magyar Bankkal kötött szerződés megújításakor feltétlenül kiköttessék, hogy annak fiókjai és melléktelepei, a gazdaközönség hitelképes részének személyes hitelt nyújtsanak ugyanazon feltételek mellett és kamatlábra, mint a kereskedőnek, anélkül azonban, hogy czégbejegyzést kívánnának. A személyes hitel eszméje ugyanabban a formában, amint az értekezleten felvetették nem teljesült, de teljesült egyéb. Az Osztrák-Magyar Bankkal kötött szerződésben a magyar kormány kikötötte a magyar gazdahitel felkarolását. Ezt a bank ugy oldotta meg, hogy a gazda-váltók egyenjogusittattak a kereskedelmi váltókkal, anélkül, hogy a czégbejegyzés követeltetnék. A gazda-váltók tehát polgárjogot nyertek. Elég későn egyenjogusittattak a kereskedelmi váltókkal. Ennek a jelentőségét senkisem kicsinyelheti. Különösen ha figyelemmel kisérjük a mezőgazdálkodásban folyó nagy átalakulást. A mezőgazdaság csak üzleti alapokra fektetve jövedelmező. Ehez pedig, mint minden üzlethez első sorban pénz kell. Ennek a hiánya vagy nehéz megszerezhetősége volt akadálya legtöbbször a belterjesebb vagy raczionábilisabb gazdálkodásnak és sokszor oka a gazda bukásának. A hitelével mesterségesen közvetítő kézre utalt gazda pusztulásának sokszor volt eredendő oka a váltó. Most megtört a jég s a gazdahitel egyenjogúsítva van az egész vonalon. S hogy ez nemcsak írott malaszt marad, arról kezeskedik az' Osztrák-Magyar Bank alapszabályainak egy uj intézkedése, amely szerint az összes fiókoknál a váltóbirálók egyrésze a gazdák sorából vétetik. Sőt hogy a váltóbirálók ne csak földbirtokosak, de gazdák is legyenek, arról ugy gondoskodnak az alapszabályok, hogy a gazda váltóhirálók kinevezésénél, illetve kiválasztásánál a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének befolyás biztosíttatott, amely befolyás örömmel konstatáljuk — érvényesül is. A Szövetség a gazdasági egyesületek véleményére támaszkodik a váltóbirálók személyének a megválasztásánál.

KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER HO 24,

Igy tehát egy igen fontos szerep jutott a gazdasági egyesületeknek osztályrészül, amelylyel élniök nemcsak joguk, de kötelességük is. De kötelességük különösen olyan egyéneket hozni ajánlatba, akik a váltóbirálői tisztséggel járó fontos teendők lelkiismeretes végzésére vállalkoznak is. Nem könnyű feladat vár a váltóbirálókra. De ha a gazdaváltó egyenjogúsításának hasznát is akarjuk látni, ugy meg kell birkőzniok a terhes feladattal. A Bank részéről megvan a jóakarat. Kezünkbe adta a lehetőséget, hogy az általa nyújtott olcsó hitel áldásait kiterjeszszük a mezőgazdaságra is. Rajtunk múlik a végrehajtás. Mert ha a váltóbirálói tisztséget vállalt gazdák csak lanyhán teljesitik a vállalt kötelességet, akkor ne várjuk a banktól azt, hogy az előtte ismeretlen bonitásu váltót előnyben vagy csak egyenlő elbánásban is részesitse a kereskedők és iparosok váltóbirálói által jól minősített kereskedelmi és ipari váltók mellett. A gazdaváltó-birálók lelkiismeretességétől és helyes bírálatától függ a gazdahitel fejlődésének a kérdése. Ha a tapasztalat igazolni fogja, hogy a gazda-váltók a bizalmat megérdemlik, akkor idővel fokozatosan életbeléptethető lesz a folyószámla-hitel is. Egy azonban bizonyos. Az OsztrákMagyar Bank ezen intézkedése igen kedvező hatással lesz a gazda-hitelre az egész vonalon. A kamatláb le fog szállni, mert sok gazrda-váltó fog a bank fiókjainál elhelyezést találni, amely eddig közvetítő kezén ment át, vagy helybeli pénzforrások igénybevételére szorult. Szabályozólag fog hatni a vidéki pénzintézetekre is, ugy, hogy általában remélhető a gazdahitel kedvezőbb fejlődése az egész vonalon. S erre bizony már rég lett volna szükség. A változott hiteligények a hitelnyújtás módosítását okszerüleg vonták maguk után s csak azt kívánjuk, hogy a gazda-váltók egyenjogúsítása az első lépés legyen a gazda-hitel végleges szervezése felé. B. Gy.

84. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. néven fagyapot. Tekintettel arra, hogy nálunk a tojáskereskedés nagyra emelkedett, ehhez nagy mennyiségű fagyapot szükséges, de eltekintve ettől, ha kiterjesztjük figyelmünket minden hozzánk érkező csomagra a czukorbonbonoktól kezdve mindenikkel a fagyapot alkalmazást látjuk. Ez is egy kétségbevonhatatlan bizonyítéka tehetetlenségünknek, mivel ahelyett, hogy saját fa-anyagunkat több ilynemű áruczikknek feldolgozva értékesitenők, saját kereskedőinket reá szorítjuk, hogy nyers terményeinket feldolgozva drága áron vissza vásárolják s nem gondoljuk meg, hogy az igy drágábban beszerzett anyagárkülönbözetet végül is a fogyasztó közönség, a vármegye és város közönsége fizeti meg. Ez iparág annál is inkább fontos, mivel Berlinben már próbát tette'*, ha vájjon a tengeri füvet (Seegras) valamint a szalmát nem lehetne-e nélkülözni kórházak és laktanyákban? az előbbit mind idegen terményt, utóbbit, mint takarmányt. Az eddigi tapasztalatok fényesen sikerültek. g) Hajlitottbutorkészités. Ha a német nemzetgazdasági, különösen erdészeti munkákat elolvassuk, azon meggyőződésre jövünk, hogy milliárdokat dobunk ki amiatt, hogy nem tudjuk a fát alkotása, minősége szerint külön választani (szortírozni). Ezen iparág a legjövedelmezőbb, valamint akkora keresetnek örvend, hogy nem lehet eleget termelni. h) Nürenbergi gyártmányok. Ha kiterjesztjük figyelmünket azon sok apróságra és esecse-becsékre, melyeket a nürenbergi háziipariéi vásárlunk, reá kell, hogy jöjjünk, miszerint bizony sok semmiségre dobunk ki milliókat, holott ezeket saját magunk is elkészíthetnék és ez által a milliók itthon maiadénak, később meg idegen pénzt is hozhatnánk — különösen Kelet felől — hazánkba. Nem áll azon állítás, hogy egy oly régi, erős és nagy gyakorlati tudási alapon álló iparczikkel versenyezni nem lehet. Ha ezen tétel állana, akkor azt is elkellene fogadnunk, hogy ne tanuljunk, mivel a nyugati czivilizáczió oly régi és előrehaladott, hogy azt mi utói nem érhetjük és azzal nem versenyezhetünk. S lám 30 év alatt majdem utói értük őket szorgalom és tanitás által. A nürnbergi ipar honosításán erősen és kikitartással kell dolgoznunk, annyival is inkább, mivel ehez nem kell nyers erő, ehez inkább kiválóan finom érzék és izlés szükséges, mire nőinknek nagy hajlama van. Itt az előkelő hölgyek müizlésének tér nyilik, egyes ideál, avagy egyes minták rajzolása, valamint fekete vagy szines festési minták készítésével, miket a munkások utánoznának. Egy erre szakképzettséggel bíró tanító vezetése alatt, sőt ily uton még a magyar motívumok is érvényesíthetők.

i) Schwarzwcddi

óratokok gyártása.

Néz-

zünk a lakházakba, mindenütt találunk órákat, a szegénytől kezdve a dúsgazdagig, de nem jut eszünkbe az, hogy azoknak tokja mind Székely kivándorlás. Ausztriában Schwarzwaldban készül, hol már II. nincs is fa és igy a mi faanyagunkat kidole) Szekérkenöeshordó- gyártás. Szemtanúi gozva, óratok alakjában százszoros árban nevagyunk annak, hogy mig bükkerdőink ér- künk visszaküldi. A schvarzwaldi órát nem készit, csakis tokot, más működési kör ezen tékesítés nélkül elsenyvednek, addig a tőlünk tűzifa czimen és értékben kivitt faanyag- tokokba az óra elhelyezése. Ezen iparág haból, ily alakban feldolgozás által szám- sonlólag csiszolás, festés, politorozás, könnyű lánkra mily nagy összegek iratnak fel, szekér- faragás, tehát mind oly munkát igényel, amely kenödoboz, czukor, kávé, czement stb. be- nem erőt, hanem műízlést és pontosságot kipakolására szükséges hordók ézimén. Ez ván, ezt hasonlólag nők és gyermekek is véelkerülhető lenne, ha mi magunk gyártanók gezhetik. össze nem rakott, de pontos méretekkel elk) Házi és gazdasági eszközök gyártása. látott ily készítményeket,'reá bízván az illető Ha helyi piaczunkon figyelemmel végig négyárra a pontos méretben alkotott részeknek zünk, azt tapasztaljuk, miszerint ezen eszköösszeállítását, ez egy fontos iparág mivel gyárt- zök u. m. szövőszékek, ugorka-, káposztagyalu, mányai nem használhatók többször. lapát, sütő- és istálólapát, vonó, sulykoló, / ) Pakolóforgács-gyártás. Ha előveszszük mosópad, sulyok, fatányér és tál, laskaa német nemzetgazdasági munkákat, köte- nyujtó, puliszkakeverő, szóró és gabonafelmérőtekre menő_ dolgozatokat találunk, melyek kizá- lapát és kanál, borona és Isten tudja mennyi rólag a fahulladékok értékesítését tárgyalják. mindent találunk, azok mind kezdetlegesek, A sok közül egy: a pakolóforgács, technikai ízléstelenek, daczára ennek mégis drágák. Ha

§2. S Z á M .

10-IK É V F O L Y A M .

ez igy megy tovább, nemsokára megérjük, hogy nagymennyiségű bükkfaanyagunk daczára, idegeh vidékről hozott czikkeket fogunk látni piaczunkon. Ezt megelőzendő, igen nagy figyelmet kell fordítanunk a faipar ezen fontos ágára, fejleszteni kell ezt, izlés, esinosság, szolid munka, jó anyag és olcsóság tekintetében, nehogy elveszítsük még sajat piaczunkat is, ellenkezőleg hódítsunk mi idegen piaczokat. Annál könnyebben elérhető ezen törekvésünk, mivel fa-anyagunk van, a székely hajlama sem hiányzik, csakis a szakképzettségen múlik ezen iparág felvirágzása. I) Mázolt fedöeserép és Mlyhagyártás. Vármegyékben Makfalva volt az, hol a lakosok a mázolt (zománczozott) cserépedénygyártást virágzó iparágra emelték, de mióta a zománczozott vas- és bádogedények gyári készítése előtérbe lépett azóta zománczozott föld, illetőleg cserép-edény teljes hanyatlásnak indult s ennek folytán a lakosok a vagyoni tönk szélén állanak. Uj munkakört kell tehát részükre szerezni, ami mégis bizonyos hasonlatossággal bir az előbbi foglalatosságokhoz, ilyen a mázos cserépgyártás. Hagyjanak fel a magát túlélt mázos fazekak nehéz és keresetlen iparczikk gyártásával, egyesüljenek a gegesi és magyarosi fedőcserépgyártókkal, kik az egyszerű cserepet elkészítik és megégetik, ők csak a kész cserepek megmázolását és utóégetését eszközöljék, ezen fedőcserepek nem kör, hanem hegyes, szögletes, véggel készítendők, mivel 25% suly vész el, ez által 20% viteldíj nyeretnék meg. Mig a nálunk használatban levő mázolatlan fedőcserép csakis helyi szükségletre alkalmazható, addig a mázolt fedöeserép, könnyebbség, csinosság, tartósság és értékessége miatt messze piaezot foglalhat el. A kályhagyártásnál hasonlólag a gegesi és magyarosiak által szabályos formába kidolgozott és előlegesen kiégetett kályhadarabokat megzománezozni, másodszor kiégetni, valamint az egyes darabok összeillesztéséhez feltétlenül szükséges megsleifolást, (összecsiszolást) végezni lennének hivatva a makfalviak; ez is nagyon jövedelmező, valamint minden piaezon értékesíthető ipartermék. Megkönnyítendő a makfalviak, gegesiek és magyarosiak eziránybani munkálatát, hajlandó vagyok az égetéshez szükséges tüzifaanyagot részletekre adni, mit ők akár vizén, akár tengelyen szállítsanak le, valamint a jól megkészített, ily irányú ipartermékeket, az iparhatóság előtt előlegesen meghatározott árban át fogom venni készfizetés mellett. ni) Üveghuta. Midőn a jelenleg, volt Marosszék 121 községének tulajdonát képező havas, a'volt Marosszék nemes birtokosság tulajdonát képezte, találtak aranynyal telitett kvarezhomokot a fentjelzett havason az erdőben. Azon reményben, hogy aranybányát nyithatnak, Zalatnára mintát küldöttek, honnan a fémvizsgáló-hivatalnak válasza a következő volt: „A küldött kvarezmintában van arany, de bányászatra igen kevés, mindazonáltal egy bizonyíték arra, hogy közelibe lehet aranybánya is. De figyelmeztetik a nemes birtokosság arra, hogy a legkitűnőbb üveganyag; mig a cseh üveggyárosok az üveganyagba az aranyat kész pénzzel teszik belé, addig a természet ide ingyen adta és oly nagy mérvben, hogy annyit a cseh gyáros nem tehet (megjegyzendő, hogy amily halálos ellensége az üvegnek a vas, ép oly barátja az arany)." Tekintve az üveganyag kitűnő voltát s azon kiváló előnyös helyzetet, hogy az üvegés tüzelőanyag egy helyt van s előbbi homokalakban lévén, zúzógép mellőzhető, végül tekintve körünkben felmerült nagy üvegszükségletet, feltétlen megindítandó ezen üveghuta, eleinte a legszükségesebbekre szorítkozva u. m. sör- és ásványvizpalaczkok, ablaktáblák, a szesz áruláshoz szükséges hitelesített koronás üvegek munkakörében mozog-

KÖZTELEK,

1900. O K T Ó B E R

Hó

1625

17.

jon; és ha ezen üveghutával a fenti előnyeinél fogva, csak annyit érhetünk el, hogy ezen egyszerű terményekkel kiszorítsuk az idegen hasonnemüeket, nagy nemzeti, és nemzetgazdasági lépést tennének. n) Faszénégetés. Az előbb emiitett nemes munkák tanúsítása szerint, minden hulladék fadarab értékesíthető, igy a bükkfának bogosa, galya forgácsa fa-szénné égetendő, annál is inkább, mivel a levágott erdőtalaj akár legelőnek hagyatnék, akár újból beültetendő lenne, onnan ezen hulladékokat el kell takarítani. Ezen üzleti ággal több czélt óhajtok elérni, ugyanis, a selyei székelyeknek ezen iparág által munkát, ennek alapján jövedelmi forást nyitnánk, ez annál méltányosabb, mivel ezen iparágban a szakértelem részükön van, mig ellenben, ezen iparághoz szükséges faanyag, azon vidéken kipusztult, ezen ipar teljes hanyatlóban. Mint vállalat sem megvetendő, mert eltekintve a használhatatlan faanyag alkalmazásától, ha egyéb haszna nem lenne ezen iparnak, csak az, hogy a vajda-hunyadi vasgyárral anyag-cserevásárra léphetnénk s a faszén ellenértékben vasat kapnánk, máris valószínűleg teljes fedezetet nyernénk a szekéripar vas szükségletére. o) Köfejtöipar. Nem mellőzhető, sőt nagyon .figyelembe vehető a székhavas területén lévő cserépkö néven ösmert trachit szikla tömb. Ez valóságos természeti csoda. Ezen sziklatömb szabályos koczkákból áll, melyek könnyen és párhuzamosan hasadnak, könnyen dolgozható anyagot adnak, mely a levegőn élenyesedés folytán keményedik, ez irányban bizonyos rokon hajlamú a karrarai márványnyal. Ha a maros-vásárhely—szovátai helyi érdekű vasút kiépül, ami csak idő kérdése, nagy jövedelmet, óriási forgalmat idézhetne elő és igen sok embernek fogna munkát adni. íme dióhéjba szorítva, vázoltam megyénkre valamint a székelységre vonatkozólag előttem fontosnak tekintett elveket. Ezek alapján ajánlatot teszek, hogy a megalakítandó első székely szovátai faipar szövetkezet hajlandó leszen a régi Marosszék 127, község tulajdonát képező havas, már szinte elvénült és korhadásnak indult bükkérdőrészt, a fentebb említett iparágaknak részint meghonosítása, részint a meglevők tökéletesbitése czéljából, átvenni ugyanazon árért, amelyért a régi tulajdonos, a régi Marosszék birtokossága, Farkas Mihálynak át adta volt; kötelezni fogja magát' arra, hogy az ipar folytatására szükséges, csakis az állami erdész által kimért terület előleges lefizetése után léphet be és kezdheti meg munkáját, de viszont fenntartja magának azt az előnyt, ha ezen ipar magasabb fokra emelkednék, szorgalom, kitartó munka és áldozatok árán valamint esetleg ezen termékek értékesítése czéljából piacz szereztetnék, a holdankénti ár ne emeltessék valamint az iparüzemnek megfelelő holdankénti szükséglets biztosittassék, tehát a vármegye képviselőtestülete, más vállalkozóval ne kössön ujabb szerződést. Viszont a szövetkezet kötelezi magát arra, hogy a munkavezetőkön és a betanításra szükséges tanítókon kívül külföldi munkást nem fog alkalmazni és mihelyt a vármegyei székelység kellő szakképzettséget nyert, törekedni fog a többi megyebelieket is foglalkoztatni. Tervemmel több czélt vélek elérni. A székelységnek munka, keresetforrás mellett alkalmat nyújtok a faiparban való szakképzettség megszerzésére, a házi iparhoz szükséges gépek megösmerésére, továbbá asztalos, esztergályos, szerszámfaszáritás, szekerek csinos és szolid készítésére, hajlított butorkészités, kefefa, csizmakéreg, pakolóforgács készítésére, továbbá müfaragásra, politirozásra, (fényezés) festésre, agyagipartermények előállítására, azok mázolása, csiszolásának megtanulására alkalmat nyújtok, valamint évenként mintegy 50 fiu és női tanoncz kiképzését tűztem czélul.

Régi Marosszék havasa jelenben jövedelmet nem hajt, sőt deficzittel dolgozik. Czélom a romlásnak indult bükkerdőt értékesíteni az által, hogy a 10,000 katasztrális holdnyi terület kultur hivatásának átadassék, ezáltal a régi marosszékieknek ipar és reál képzettségre alkalmat nyújtván. Az 1880. és 1&90. évek elején azon vélemény uralkodott, miszerint a 10,000 hold bükköt, 3000 hold legelőt és 3000 hold fenyvest, összesen 16,000 kat. holdat örök áron adják el 160,000 forintért. Ezzel szemben összehasonlithatlanul előnyösebb az ajánlatom, mivel tekintet nélkül az erdő részbeni redvességére és korhadtságára, a Farkas* Mihálylyal szemben kikötött holdankénti 16 forint fizetési árt elfogadom, ez által 150,000 forint bükkerdő értéket helyezek kilátásba; a föld, legelő mégis megmarad más irányú jövedelmi forrásnak. A bükkerdő letarolása folytán erdő ujitás eszközölhető, vagy ha ez mellőztetnék, legelőnek lenne használható, a meg lévővel együtt 13,000 kat. hold kitűnő legelőt adna, ha csak 1 forint jövedelmet számítanánk évenként, mégis tiszta 13,000 forint befektetés nélküli jövedelme lenne ezen kultur vagyonnak, de tekintettel a jelenleg vidékünkön folyamatban levő tömeges tagosításokra, ezek folytán az ugarrendszer valamint a közlegelők megszűnése által biztosra vehető ezen kultur vagyon jövedelmének hatványozása. Figyelmen kívül nem hagyható azon körülmény sem, hogy a földmivelési miniszter ur Ő nagyméltósága hajlandó a királyhágóninnen tehenészet ós tejipar fejlesztése czéljából legelőt kibérelni, ezen czélra azon legelő kitűnően alkalmas volna. Ezen kultur vagyonnak nem az a hivatása, hogy nagy üzleti ember, nagy tőkével, idegen munkásokkal 5—6 év alatt letarolva kopaszon hagyja, hanem az, hogy állandó anyagot szolgáltasson helybeli munkások és fuvarosoknak, valamint állandó iparanyagot nyújtson a régi Marosszék ifjainak, minden irányú ipar szakképzettség meg szereztetése czéljából, továbbá akik az elemi kiképezést megnyerve bizonyos iparágban kitűnnek, ösmertetnének fel s a magasabb gyakorlati képzettség megszerzése czéljából a híresebb gyárakba lennének küldendők azon kikötéssel, hogy 2 évig kötelesek legyenek itthon, mint szaktanítók szolgálni, az által az esetleg külföldön nyert tanulmányaikat megosztnák megyénk fiatalságával.*) Berzenezey

István.

TAKARMÁNYOZÁS. Rovatvezető: Cselkó István.

A vérmelassze. A budapesti mészárosok azzal az eszmével kezdenek foglalkozni, hogy a közvágóhídon összegyűlő vért, melyet eddig alig tudtak értékesíteni, könnyen kezelhető takarmánynyá változtassák át s miután Nyugateurópában a vérmelassze készítése mutatkozott a vér legjobb értékesítési módjának, nálunk is ennek készítését óhajtják meghonosítani. Nekünk gazdáknak semmi okunk sincs, hogy a mészárosoknak ezen eszméjét gyanús szemmel nézzük, sőt ellenkezőleg örömmel üdvözöljük a?.t mindaddig, mig a létesítendő gyárak saját érdekükön kívül a gazda érdekét is szem előtt fogják tartani, vagyis ameddig gondoskodni fognak arról, hogy méltányos árral bifó s takarmányozási szempontból kifogástalan vérmelasszet hozzanak forgalomba, mert az állati vér csakugyan megérdémli, hdgy ne csak trágyául és fehérjekészitésre használjuk, vagy *) Berzenczeynek a székely kérdést behatóan tárgyaló ezen munkáját Maros-Tordamegye magáévá tette és negyven megyei törvényhatósági tag aláírásával a földmivelésügyi miniszterhez terjesztette fel.

1626 a szennycsatornába folyassuk, hanem hogy állatjainkkal fel is etessük. De nézzük csak, hogy a budapesti közvágóhídon mennyi vér gyűlik össze s hogy körülbelnlül mekkora takarmányéitéke van annak, mert a fölvetett eszme életrevalósága e két dologtól függ. A mult évben 98,531 db kifejlődött szarvasmarhát vágtak ottan, nevezetesen mintegy 73,000 db. ökröt, mig a többi bika s tehén volt. Ezen állatok átlagos élősúlya legalább 450 kg.-ra tehető s igy az összes marhasuly mintegy 440,000 q. lehetett, A marha leölésénél kifolyó vér meghaladja az élősúly 3°/o-át, mert pl. a bécsi közvágóhídon ugy találták, hogy : 300—400 kg.-os ökrök 12 kg. vért eresztenek 500—600 „ „ 20 „ , 700-900 „ , 28 „ „ Igy tehát föltételezhetjük, hogy Budapesten legalább is 13,200 q. marhavér gyűlik össze évenkint, amihez még a borjuk, juhok és a sertések vérének egy részét számítva, talán nem nagyot tévedünk, ha az összes vért legalább 16—18 ezer q.-ra becsüljük. Most pedig állapítsuk meg a friss vér valószinü takarmányértékét. A friss vér tartalmaz König szerint: 16 4—21-9, átlag 19'4°/o szárazanyagot, 15-3—20-2 „ 18-l°/o fehérjefélét, 0-1— 0-3 , 0'2% zsirt, 0-1— 0*5 , 0"2°/o N.-mentes vonatot, 0 9 % ásványi anyagot. Eszerint tehát, a friss vér úgyszólván csak vízből,J fehérjenemü anyagokból s hamuból álJ, mig a többi alkatrészek alig jöhetnek tekintetbe. A friss vérben lévő fehérjenemü anyagok nagyon értékesek, mert könnyen s úgyszólván teljesen emészthetők; az ásványi anyagok is nagyon értékesek benne, meri azok is oly alakban foglaltatnak a vérben, hogy az állat könnyen tudja vérkörébe juttatni. Elméletileg véve, csak ugy vagyunk képesek a friss vér valószínű takarmányértékét megállapítani, ha tápegységeinek összegét számítjuk ki s ha ezen az alapon más fehérjedus takarmányfélékkel, pl. a hüvelyes magvakkal, olajpogácsával stb. hasonlíthatjuk össze. Ha igy járunk el s ha számításunknál 3 : 3 : 1 értékarányból indulunk ki, akker tartalmaz: a friss vér 55-l tápegységet a repczepogácsa 122'8 „ a bükkönymag 130'1 Ha tehát a repczepogácsa q-kinti piaczi ára pl. 10'5 korona, akkor a vér elméletileg véve 4 7 koronát, a bükkönymag pedig 111 koronát ér. A friss vérnek ezen elméleti értéke talán gyakorlatilag is elfogadható, mert a vele eszközölt etetési kísérletek azt mutatták, hogy a vér táphatása arányban áll táptartalmával. A budapesti közvágóhídon évenkint összegyűlő vér tehát mintegy 75—85 ezer koronát ér, mely összeg mindenesetre elég nagy arra, hogy egy vagy esetleg több vérmelasszegyárnak a fölállítását lehetővé tegye, különösen ha tekintetbe veszszük, hogy ez az összeg eddig nagyobbrészt veszendőbe ment. A gazdára nézve pedig sokkal előnyösebb lenne, ha a vér magában szárítva, mint vérliszt kerülne forgalomba, mert akkor jobban tudnánk valódi értékét és hamisitlan voltát megítélni és mert a tiszta vérlisznek sokkal nagyobb a takarmány értéke mint a melasszeé ; de miután technikai és tartóssági szempontból utóbbinak készítése mutatkozik előnyösebbnek, a vérmelasszet sem ellenezzük, ha lehetőleg csekély mesterkéléssel gyártják azt; ellenben nem nagy barátjai vagyunk annak a tervnek, melyet nálunk szándékoznak meghonosítani, hogy t. i. nagyon eltérő összetételű vérmelasszekeverékeket készítve, alkalmat óhajtanak gazdáinknak nyújtani, hogy eltérő összetételű, vagyis olcsóbb, vagy drágább vérmelasszét vásárolhassanak különböző állatjaik számára. Ezt az eszmét azért nem tartják jónak, mert minelyt ugyanazon takarmányfélét

KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER HO 24, eltérő minőségben gyártják, tárt kaput nyílnak a visszaéléseknek, különösen a közvetítő kereskedelemben. A melassze különben kitűnő konzerválója a vérnek, mit Stein koppenhágai tanár véletlenül födözött föl. Az ugyanannyi melasszeval kevert friss vér nyitott edényben még nyáron is fél évig vagy tovább eláll, anélkül, hogy a rothadás jeleit mutatná, mert a melassze megbénítja a vérben foglalt rothadási baktériumok működését. Németországban főleg következőkép csinálják a vérmelasszét. Az összegyűjtött vért először úgynevezett vérmalomma! megőrlik, mert az ezekből kifolyatott vér megalszik és vérlepényre s vérsavóra oszlik; őrlés által léhát ismét higfolyó anyaggá lesz a vér. Most mintegy 25% melasszet kevernek a vérhez s e keveréket korpával, tőzegliszttel vagy más e czélra alkalmas anyaggal fölitatják, miáltal bizonyos konzisztencziáju kásaszerü anyagot nyernek, mély végre még 100° C.-nyi hőnél meg lesz szárítva. Ez a hőmérséklet elég magas arra, hogy a vér baktériumait is megsemmisítse, de nem olyan nagy, hogy a vér emészthetőségét föltűnően csökkentené, mert Marcker kísérletei szerint 95%-a emészthető a vérmelassze fehérjéjének. A nálunk meghonosítandó vérmelasszet pedig állítólag következőkép szándékoznak készíteni. A megőrölt vérhez csekély mennyiségű ártalmatlan konzerváló anyagot keverve, korpával, olajpogácsaliszttel vagy más e czélra alkalmas takarmánynemüvel akarják fölitatni s azután meg akarják szárítani s egyúttal sterilizálni. Ezt az anyagot most melasszeval kevernék össze s mégegyszer szárítanák. Igy azt vélik elérni, hogy a vért tetszés szerinti arányban keverhetik melasszeval és hogy különböző vérmelasszekat készítve, arra képesitik a gazdákat, hogy olyan vérmelasszet vásároljon, aminőt akar. Eszerint tehát eltérő értékű vérmelasszekat szándékoznak nálunk forgalomba hozni, aminek azonban nem vagyunk barátja. A daraszerü vérmelassze takarmányértéke természetesen attól függ, hogy minő anyagokból áll és hogy minő arányban tartalmazza azokat, mert a vérmelasszeban a véren s melasszen kívül még korpa, olajpogácsa, tőzegliszt stb. is van, melyek közül kétségtelenül a vér tekinthető feltétlenül a legbecsesebbnek. Egyébiránt a vérmelassze takarmányértékéről első sorban vegyi összetétele tájékoztat, a miből az következik, hogy azon esetben, ha ez a takarmány nálunk is rendes kereskedelmi czikk lesz, csakis ellenőrző elemzés mellett tanácsos azt vásárolni. Különben igen valószinü, hogy a nálunk keletkezendő gyárak a vérmelasszet szavatossággal, vagyis ugy fogják forgalomba hozni, hogy bizonyos fehérje-, zsir- és szénhydráttartalomért jól fognak állni. De mi még ezt sem tartjuk elégségesnek, hanem szükségesnék véljük, hogy a gyáros vagy kereskedő mondja meg, hogy hány százalék vért ős hány százalék melasszet tartalmaz az alku tárgyát képező takarmány s hogy a vérmelassze minő s mennyi más anyaggal van fölitatva, mert a gyárosnak szabad keze lévén, a vérmelasszet többé-kevésbé értékes vagy teljesen értéktelen, továbbá egyféle vagy többféle s tetszés szerinti mennyiségű anyaggal itathatja föl. Végül magától érthető, hogy a kereskedőnek szavatolnia kell aziránt is, hogy az általa szállítandó vérmelassze nemcsak romlatlan, de különben is nagyon tartós. Hogy milyen fontos a melasszekeverékek, tehát az előbb-utóbb nálunk is forgalomba jövő vérmelassze vásárlásánál a legnagyobb óvatossággal eljárni, annak megvilágítására szabadjon Márckert idéznem, ki egy előadás alkalmával igy nyilatkozott a melasszekeverékekről: „Az általunk megvizsgált melasszekeverékeknek l h része olyan volt, hogy kifogást

84. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. lehetett ellenük tenni. Ha kérdezzük, hogy ez hogy lehetséges, egyszerűen azt felelhetjük, hogy ezelőtt nem igen tudtak a takarmánykereskedők a rossz, dohos vagy máskép megromlott takarmányon túladni, mert a gazdák megszagolták s látták, hogy azok nem érnél? semmit. Ezek a takarmányok most a melasszekeverékekbe vándorolnak, amennyiben ugyanis a takarmánykereskedők megmelegített melasszeval keverik, miután jól tudják, hogy igy nem ismernek a gazdák arra, hogy a melasszekeverék alapját hasznaveheten vagy romlott anyagok alkotják. Ezért azt ajánlom, hogy ne keressük mindig csak a legolcsóbbat, hanem, hogy csak megbízható forrásnál vásároljunk és hogy a kereskedőktől követelendő szavatolásokat vegyileg és górcsővileg felül is vizsgáltassuk." Evvel az idézéssel nem szándékozunk a vérmelassze ellen rossz hangulatot csinálni, hanem csak kellő óvatoságra akarjuk vele a gazdákat inteni. Egyébként a vér értékesítése körül jó megoldásnak tartjuk a vérmelassze készítését, mert a vérről is, de a melasszeről is tudjuk, hogy nagyon jó takarmány s hogy úgyszólván minden állattal etethetők. Hogy a vásárlása kifogja-e magát fizetni, erre persze csak akkor fogunk felelhetni, ha vérmelassze rendes piaczi czikket fog képezni s ha árát és összetételét ismerni fogjuk. Cselkó István.

G A Z D A S Á G I GÉPÉSZET. Rovatvezető : ifj. Sporzon Pál.

A mezőgazdasági gépi és kézimunka közti viszony hazánkban, v. Miért, mikor és hol terjedtek el leginkább gazd. gépek ?

a

A statisztika adatai alapján tett számitások eléggé bizonyítják, hogy Magyarországon a mezőgazdasági munkásnép kenyere a gépi munkával még koránt sincs veszélyeztetve. De a kételkedők s különösen az agrárszocziálisták ellen a statisztika adatait egyedül fegyverül használni még nem jelenthet győzelmet, mert a legtöbb statisztikába is csúszhatnak be hibák s igy a számítás is tévedhet. Nehogy tehát tisztán csak statisztikailag bizonyodjék be az agárszocziálisták állitásáinak tarthatatlansága, az ország legtöbb részéből beérkezett idevonatkozó vélemények is jussanak nyilvánosságra. A vidéki gazdasági egyesületek mindenesetre vannak annyira tájékozva ez ügyben, hogy véleményük mérvadónak tekintendő. E véleményt megtudandó, kérdőívek küldettek szét a vidéki gazdasági egyesületekhez, mely ivek idevonatkozó kérdéseit és feleleteit az alábbi összeállítás mutatja. Érdekes adatokat tartalmaz ezen összeállítás, melyhez nem sok magyarázat szükséges, hogy kitűnjön amilyen vaklárma a gépi munkával való fenyegetés. A szétküldött kérdő-ivekből beérkezteket a túloldalon közöljük. Ezek a beérkezett véleményei. Ha e véleményeket sorba veszszük, sehol sem található meg, hogy a mezőgazdasági munkás kenyere veszélyeztetve van. Ellenben azzal elég sűrűn lehet találkozni, hogy a munkabérek emelkedése, a munkáshiány és a belterjesebb gazdálkodás vitte rá a gazdát a gépek használatára. Az aratógépek használati módjáról elég jelemző leirás található Somogy, Jász-Nagykun Szolnok, Mezőtúr, Arad, Turkeve, Szabolcs és Heves jelentéseiben. Sőt a turkevei jelentésben beigazoltatik az is, hogy az arató munkás szívesen vetz;, ha gépek segítenek neki, még fizet is érte. Pedig Turkevén már csak igazi magyar munkás-

85

SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .

A beküldő

neve

K Ö Z T E L E K , 1 9 0 0 . O K T Ó B E R H O 27

Igaz-e, hogy az ottani gazdák a mezőgazd. gépimunkát nagyobb mérvben kezdik alkalmazni ?

Vasmegyei gazdasági egyesület

Igaz.

Somogymegyei gazdasági egyesület

Igén, sok helyen még a kisgazdák is.

Tolnamegyei gazdasági egyesület

Széna és gabonatakaritási munkálatokra vonatkozólag nem igaz.

Pest Pilis Solt Kis Kun vármegyei gazdasági egyesület

Igaz.

Kecskemétvidéki gazd. egyesület

A munka drágasága és á kézimunka hiánya.

Intenzivebb mivelés és sok esetben munkahiány. Aratógépeket többen a mult években tapasztalt sztrájk miatt szereztek be.

A Igaz.

Jász-Nagykun-Szolnokmegyei gazdasági egyesület

Itteni gazdák a mezőgazdasági gépimunkát még igen kis mértékben használják, csupán czukorrépa munkánál uradalomban kezdenek egyes kapáló-ekéket használni.

Békés-csabai gazdasági egyesület

Az egész határunkban 300 aratógép van kisebb gazda kezében.

Mezőtúri gazdasági egyesület

Nagyobb birtokosok is csak kisegitésképen.

Igen.

Különösen mily gazd. gépek azok, melyek a kézimunka pótlására szereztettek be ?

Melyik év óta kezdik a gépeket — különösen arató- és kapálógépeket — nagyobb mérvben alkalmazni? .

Szénagyüjtő, kapáló, töltögető, kaszáló és aratógépek.

1890—92-től kezdődőleg

Magas munkabér, munkáskézben hiány, esak itt-ott (arató-gépeknél) egyes ese - Arátó- és kapálógépek, fükaszálógépek. tekben a minőség megmentése.

Annyiban igaz, hogy a vetőgépek használata itt mindinkább terjed, ezekből Az idő- és munkamegszámos példány van nálunk. takarítás eszméjének terjedése ; a vetőgépeknél Szénagyüjtő, fűkaszáló, még ezeken kivül a vetőgabona-aratógép is van 2 — 3, de cséplőgép leg- magmegtakaritás is nagy szerepet játszik. alább 30, azonban kapálóeke egyetlen egy sincs.

Bács-Bodrogmegyei gazd. egyesület

Aradmegyei gazdaság! egyesület

Ha igaz, mi okozhatta ezt ? '

gépimunkának olcsósága, szemben a kézimunkával.

-

A 98; évi szocziálista mozgalom.

A kézimunka árának emelkedése és gépeink mindinkább fokozódó tökéletesedése.

1627

8—10 év óta.

Kapáló- és töltögetőgépek.

A kapálógépeket mintegy 5 éve (1895 tői kezdve) alkalmazzák, nagyobb mérvben azonban esak ott, ahol a czukorrépa termelése élénkebb lendületet vett. 1

Aratógép (de nem általánosságban), gyüjtőgép és kapák.

1897.

A vetőgépek.

1896. év óta.

Vetőgépek, kapáló- és töltögető-ekék, tengerimor- A kapálógépeket tíz év óta, zsolók, cséplőgépek, kisebb az aratógépeket négy év óta. mértékben aratógépek.

A beszerzett gépek legtöbbnyire répakapálásra használtattak. Ezek közül a Clayton & Shuttleworth által eladott „Pianetjr." és a „Fire fly" kézikapa szereztetik be inkább, de rendkívül drága volta miatt nagy elterjedésnek ez sem örvend.

Az arató- és kaszálógépeket már a 70-es években próbálgatták, de általános használatról szó sem lehet.

Kapálógép igen sok van, aratógép kevés.

Az aratógépet 1897, a kapálógépeket már régebben használják.

Arató- és szénakasíálógépek.

1898 tó!.

Főképen kapáló-, vető-, cséplőgépek; ritkábban fűkaszáló és aratógépek.

Kapálógépfek már még a kisbirtokosnál is alkalmazásban vannak, aratógépek csak ritkán, 1898 óta, a munkássztrájk óta, inkább csak tartalékul és ijesz tőül szolgálnak, hogy a« arató kézimunkásokat szerződésük betartására szorítsák.

1628

KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER HO 27

85. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM

ne v e

Igaz-e, hogy az ottani gazdák a mezőgazd. gépimunkát nagyobb mérvben kezdik alkalmazni ?

Ha igaz, mi okozhatta ezt?

Különösen mily gazd. gépek azok, melyek a kézimunka pótlására szereztettek be ?

Melyik év óta kezdik a gépeket — különösen arató- és kapálógépeket — nagyobb mérvben alkalmazni ?

Biliarm egyei gazdasági egyesülét

Vármegyénkben a mezőgazdasági gépek nagyobb tért kezdenek hóditani.

Véleményünk szerint a belterjesebb gazdálkodási rendszer és az ennek megfelelő kézimunkaerő hiánya.

A cséplőgépektől eltekintve — mert általánosan használtatik — vármegyénkben a vető-, kapáló-, töltögető-, kaszáló- és kis részben az aratógépek.

A kapálógépek régebb idő óta használtatnak, az aratógépek a 80 as évek vége felé lettek használatba véve egyes gazdaságokban.

Temes kubini gazdasági egyesület

Igaz.

A napszámot kizsákmányoló munkások lassúsága és felületessége egyrészt, másrészt pedig a gépekkel végezhető gyorsabb munka.

Kapáló-töltőekék, vetőgépek, cséplő-, valamint tengeri-morzsoló-gépek.

Mintegy 1890. év óta tömegesebben.

Hódmezővásárhelyi gazdasági egyesület

Igaz.

Az olcsóbb gépekkel való munka.

Vetőgép, cséplőgép, fűkaszáló, marokrakó-aratógép és lókapa.

1898. év óta.

Torontálmegyel gazd. egyesület

Igaz.

Azon tapasztalat, hogy a gépekkel egyenletesebb s igy tökéletesebb, gyorsabb s a legtöbb esetben olcsóbban végezhetők a mezőgazdasági munkák.

Vetőgép, cséplőgép.

1896. év óta.

N

Csanádmegyei gazdasági egyesület

Igaz, 2 év óta.

A rosszabb és drágább munkásviszony.

Kapáló és részben aratógép.

1898.

J

Szatmármegyei gazdasági egyesület

A gépek alkalmazása határozottan terjed.

Kisgazdák körében szélesbülő látkör, gépek megismerése, másrészt a munkabérek emelkedése.

Cséplő-, vető- — utóbbi kevésbé a munkáspótlás czéljából, mert a kézzel Aratógépeket 3 — 4 éve szevetés munkaköltsége arány- reztek be. Lókapa is az lag olcsóbb — takarmáutóbbi évek alatt több lett nyozó-gépek, rosták, triő- alkalmazva, de használták rök, elvétve aratógépek régebben is. gépek (marokrakó) lókapák stb.

Turkevei gazdasági egyesület

Gazd. egyesületünk 1898. évben aratókéz hiányában Turkeve és környéke szövetkezett gazdaközönsége részére beszerzett 8 drb aratógépet Mc. Cormick czégtől; előzetesen már nagyobb birtokosok tulajdonában voltak 95 óta ilyen gépek (8—10 drb), de kivéve a jelzett 98-iki évet, amikor azt kényszerből alkalmaztuk, azok használata csak mellékes és inkább csak kisegítőként, az arató mellett alkalmaztatnak.

Alkalmaztatását fentiek szerint csak az indokolja, hogy ha már megvannak, hevertetni a gazda szorgos aratás idején nem akarja s a munkások tényleg előnyt látván a gépek kisegítő munkájában, szívesen térilnek vissza a gazdának naponta 10 koronát vagy holdanként 2 koronát marokrakógép munkájáért a kocsisbéren kívül.

Főleg fűkaszáló és marokrakó aratógépek. Egyéb gazd. gépek fokozatosan tényleg terjedőben vannak, de nem annyira a munkáserő kiszorítására, mint inkább a munka gyorsítására és tökéletesítésére. Az ekekapát és kapálógépeket nálunk még nem látjuk nagyban alkalmazva.

Első kérdésre már fent megadtuk a feleletet, beösmerjük a fokozatos terjedést, mely talán haladó gazdaságunknak természetes következménye is, mert hiszen határozottan több terület vonatott be intenzivebb mivelés alá. Ellenben a kapálógépet még mindig kiszorítja a régi rendszerű feles és harmados mivelés, melytől eltérést csak a pár év óta terjedő czukorrőpamivelés tesz indokolttá és szükségessé.

Szabolcsmegyei gazdasági egyesület

Nem vettük észre. Csak néhány kaszálógép van. Fogatoskapa kevés, aratógép még kevesebb, vetőgép, cséplőgép általános.

Kaszálógép és néhány lókapa.

Aratógép csak akkor dolgozik, ha nagyobb veszedelemtől kell a termést megmenteni, mint a mekkora a géppel való aratás.

Nyitramegyei gazdasági egyesület

Igaz.

A czukorrépát nagyobb mérvben termelik s a munkásokat a megyéből az Alföldre viszik.

Kapálógépek, kaszálógépek, marokrakó és kévekötő aratógépek.

1893. év óta.

Borsodmegyei gazdasági egyesület

Igen.

A napszám drágasága.

Kaszáló-, gyűjtő- és kapálógépek.

1898-ik évtől kezdve.

A beküldő

§2. SZáM. 10-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1900. O K T Ó B E R

Hó

17.

1629

Igaz-e, hogy az ottani gazdák a mezőgazd. gépimunkát nagyobb méri ben kezdik alkalmazni ?

Ha igaz, mi okozhatta ezt ?

Igen, a Sack-rendszerü ekét, vetőgépeket és cséplőgépeket.

Belátása a gépek nyújtotta előnyöknek.

A megye területén az apczi aratógép-verseny óta (1885). Örvendetesen : vetőgépek Azonban legtöbbnyire e s a kisebb cséplőgépek gépek csak a gépszínben minden képzelhető rend- tartatnak. Aratógépet gyaszere (petróleum-motor stb.) korlati használatban nem tudok, kapálőgép igen kevés, nagy uradalmakban.

Erdélyi gazdasági egyesület

ígaz. A haladás azonban nem oly gyors, mint az ország többi részeiben.

A kézimunkaerő nem fejlődik arányosan a mezőgazdaság intenzivitásával, minek oka első sorban és főképen az alkoholizmus rohamos terjedése. H i ezt nem korlátozzuk, egy évszázad múlva minden munkát csak géppel végezhetünk.

Főképen cséplő- és aratógépek. Kaszáló- és gyűjtőgépek.

Körülbelül a hetvenes évek óta lehet nagyobb arányú terjedésről beszélni.

Szolnok-Doboka vármegyei gazd. egyesület

Igaz, de csak kezdik.

Szaporább munka és a divat.

Kézi cséplő, morzsoló, lófogatu szénagyüjtő-gereblye. Itt-ott lókapa, járgány, kaszáló, marokrakó arató.

Csak 8 - 1 0 — 1 5 középbirtokos alkalmazza 5—6 év óta.

A beküldő

neve

Hevesmegyei gazdasági egyesület

Különösen mily gazd. gépek azok, melyek a kézimunka pótlására szereztettek be ?

Melyik .év óta kezdik a gépeket — különösen arató- és kapálógépeket — nagyobb mérvben alkalmazni ?

A felső vármeg fékbe, melyekből tudvalevői 3g a kivándorlás miatt fogyíitkozott meg a kézimunkaer ő, az első két kérdés más alakban tétetett fel s azér

A

b e k ü l d ő n e v e

Turóczmegyei gazdasági ós erdészeti egyesület

e vármegyékből beérkezett vélemények az alábbi külön csoportba foglaltattak össze.

Igaz-e, hogy az ottani gazdák a tömeges munkáskivándorlás Ha igaz, különösen melyik év Főleg mely gazd. gépek azok, következtében kénytelenek óta érezhető, vagy tapasztalható melyek a kézimunka pótlására mindinkább a gépimunkát ez különöseri ? szereztettek be? igénybe venni?

Melyik év óta kezdik a gépeket — különösen arató- és kaszálógépeket — nagyobb mérvben alkalmazni ?

A munkások kivándorlása tömegesen csak a mult év őszén vette kezdetét. A munkáskéz hiánya nagyon érezhető, de a gépi munka igénybe vétele — ugylátszik — a kivándorlás kezdetének rövid ideje miatt nagyobb mértékben nem tapasztalható.

Vagy 10—15 év óta a kézi cséplés hosszadalmassága miatt a gőz- lóerejű és kézi cséplőgépek általánosan elterjedtek.

Aratógép eddig Turócz vármegye területén alig van 3 drb. A kapásnövények közt az egyedüli burgonya közönséges szántóekével miveltetik. Az eddigi kapálógépeket a taraczkos talaj megmivelésére a gazdák alkalmasnak nem tartják.

A 80-as évektől fogva.

Kézi- és járgánycséplőgépek, szóró-rosták, tengeri* morzsolok, jobb minőségű vetőgépek.

Már a 80-as években nagyobb uradalmakban használtattak, kisbirtokosok nem is használják.

1897—98. évtől.

Az aratógépek és kaszálógépek. Kapálógépeket vajmi keveset szereznek be, inkább a kapásnövényeket nem kultiválják oly mérvben, mint az a helyi viszonyok kívánnák, sépen ez á megdöbbentő, hogy a túlnyomó kalászos növények termelése daczára is munkahiány van.

1898. évtől.

Az intenzivebb nagyobb gazdaságokban a gépek , használata általánossá vált, Zemplénmegyei gazdasági úgyszintén a kisebb gazdákegyesület nál a kisebb gépeknek használata is örvendetesen elterjedt.

Abauj-Tornamegyei gazdasági egyesület

Igaz.

KÖZTELEK, 1900 OKTÓBER HO 27.

1630

85. SZÁM. 10-ik ÉVFOLYAM

Igaz:e, hogy az ottani gazdák a tömeges munkáskivándorlás következtében kénytelenek mindinkább a gépimunkát igénybe venni?

Ha igaz, különösen melyik év óta érezhető, vagy tapasztalható ez különösen ?

Főleg mely gazd, gépek azok, melyek a kézimunka pótlására szereztettek be ?

Melyik év óta kezdik a gépeket — különösen arató-és kaszálógépeket — nagyobb mérvben alkalmazni ?

Szepesmegyei gazdasági egyesület

Igaz, de a gépimunka sem elegendő, mert az Alföldről hozatnak ide munkásokat.

A munkáshiány körülbelül 15 éve tapasztalható, de az utolsó 2—3 év óta a kivándorlás rohamosan emelkedett.

Vető-, arató-, burgonyaszedő-, cséplőgép (szecskavágó, répavágó stb.)

Már 10 év előtt is elég sok aratógép volt itt, ' de 5 óta általánosan használtatik, kapálógép még nincs nagyon elterjedve. Egyéb gépek már 20 év óta kezdtek használtatni.

Sárosmegyei gazdasági egyesület

Sajnos, hogy különösen az utóbbi évek alatt oly tömeges a kivándorlás Amerikába, hogy a gazdák a gépimunkát mindinkább kénytelenek igénybe venni s a feltétlen kézi munkára az Alföldről munkásokat hozatni.

A kivándorlás már az 1882-ik évben vette kezdetét, dé különösen 1894—95. év óta rohamosan fokozódik. Ezen arányban érezhető a munkáshiány is.

A beküldő

neve

viszonyok vannak, drága napszámmal. Ha pedig az aratőgépek elterjedésének idejét veszszük, a negyedik rovat legtöbb tétele az áldatlan munkásmozgalom évei körül jár. Egyébként felesleges a fenti vélemények bővebb magyarázatába bocsájtkozni. Az elfogulatlan olvasó elég tiszta képet alkothat magának arról, hogy mi vitte rá a gazdát a gépek használatára s hogy ki a hibás abban, ha a gazda géphez nyul ? Bárha nem is tagadható, hogy a törekvő, modern gazda udvarán ma sokkal több a gép mint csak tizévvel is ezelőtt, az sem tagadható, hogy ezt a intenzivebb gazdálkodás szükséges volta okozta, nem pedig az az ok, amit az agrárszoeziálisták annyira szeretnek bombaként odalökni, hogy a nép zsírján akar a gazda megélni! i f j . Sporzon Pál.

GAZDASÁGI

IPAR

Rovatv»*»t5: Zalka Zsigmond.

A mészégetésró'l. ii. A mész kiégetésére szolgáló kemenczék egymástól igen eltérők lehetnek ugy alak, nagyság, valamint szerkezet tekintetében is, mégis ennek daczára felállithatók azon elvek és szabályok, a melynek alapján a kemenczék felépíttetnek. Elsősorban is a tapasztalás beigazolta azt, hogy az égető kemenczék legjobb alakja a köralak, nem csak azért, mert a köralaku kemenczében a láng és a hő egyenletesebben oszlik el mint egy szögletes kemenczében, hanen^ a z é r t is> mert a köralaku kemenczefalak jobban ellentállanak azon nyomásnak, amelyet a mészkő reájuk gyakorol. A kemencze belsejének mindég tűzálló téglából kellene épitve lenni, minthogy a közönséges tégla a nagy hőben megolvad, megrepedez, ugy hogy a kemencze folytonos javításokat kiván, ami természetesen csak fölösleges kiadással jár. Nagyon czélszerü a kemenczéket kettős fallal építeni és pedig oly módon, hogy a belső fal tűzálló téglából, a külső közönséges téglából készül s a kettő között féltégla vastagságú hézag marad. Ezen építési módnak előnye, hogy a tüzelőanyag jobban kihasználtatik, mert a kisugárzás folytán beálló hőveszteség csekélyebb, de legfőbb előnye, hogy a belső fal a mészkő nyomásának jobban enged, a külső falat nem lazítja s ha a belső

A kézimunka pótlására A kaszáló- és aratógépek a mind nagyobb és naleginkább használatban vannak a burgonyakapáló-, gyobb arányokat öltött kivándorlás óta, körültöltögető- és kiszedő-gépek, ezeken kivül a kaszáló- és belül 1894—95. évek óta vannak nagyobb mérvben aratógépek. alkalmazásban.

fal megrongálódik is, egy-két tégla kivételével könnyen kiigazítható. A hézagot rossz hővezető anyaggal kitölteni nem czélszerü. A külső falnak, vagy ha a kemencze csak egyszerű fallal készült, ugy az egész kemenczének szilárdságát jobban biztosítandó, a kemenczéket vastag vasabroncscsal is szokták körülvenni. A kemencze falait vastagra kell építeni, hogy a hőkisugárzás minél kisebb legyen, másrészt, hogy a kemencze szilárdsága annál inkább biztositassék. Hogy a kemenczék tartósságát fokozzuk, czélszerü azokat tető alá építeni ugy azocban, hogy a felső nyilás a gázok elvezetésére szabadon álljon. Az eddig ismeretes mészégető kemenczék száma igen nagy. Épp ezért a következőkben csak néhány kemenczének ismertetésére szorítkozom, az érdeklődést utalva azon szakmunkákra, amelyek a mészégetést tüzetesen tárgyalják. A mészégető kemenczéket két csoportra pszthatjuk fel. 1. időlegesen, 2. folytonosan működőkre. Az időlegesen működő kemenczék megtöltetnek mészkővel s a midőn ez kiégett, az égetett mész eltávolittatik belőlük s újból megtöltetnek, mig a folytonosan működő kemenczéknél a kemencze felő száján a mészkő betöltetik, alulról pedig a kiégett mész eltávolittatik s az igy beálló hiány uj mészkő betöltése által pótoltatik. Ott, ahol csak kisebb mennyiségű mésznek kiégetéséről van szó, természetesen csak az időlegesen dolgozó kemenczék felállításáról lehet szó, mig ellenben nagyobb mennyiségű mész előállítására inkább a folytonosan működő komenczék ajánlhatók. Ez utóbbiaknak rendkívül nagy előnye az, hogy a tüzelőanyag tökéletesebben használható ki, minthogy a kemenczében folyton tüzelnek, az le nem hűl s igy a kemencze felmelegítésére hő néni igényeltette, mig az időszakosan működő, és lehűlt kemenczék felmelegítése tetemes hőt fogyaszt. Az időlegesen dolgozó kemenczék között legolcsóbbak, de egyúttal legprimitívebbek az u. n. mezei kemenczék, amelyek mesterségesen épített fal nélkül egyszerűen a földbe vájatnak. Az üyen kemenczéknek külön tüzelő helye nincs, hanem a mészkövet rétegezik a tüzelőanyaggal, azután a mészkőrakás tetejét a hőkisugárzás meggátlása czéljából agyaggal födik' be. Egy ilyen mezei kemencze szerkezetét a 120. ábra tünteti fel. Agyagos, partos oldalban egy tölcsérszerű 2'5 méter mélységű gödör ásatik. Ezen gödör felső átmérője 2 méter, alsó átmérője 60—70 cm. A part alsó részén egész a gödör

alsó részéig egy mintegy 1 m. széles és 1"2 m. magas aknát vágatunk. Ezen egyszerű kemenczében ha fával akarunk tüzelni, nagyobb mészkődarabokból egy boltozatot rakatunk s erre hányatjuk reá a mészkövet; a boltozat alá azután fahasábokat rakva, addig tüzelünk, mignem a kemenczében lévő mészkő kiégett. Vagy pedig a kemencze alján élére állított téglákból egy rostélyszerü építményt rakatunk s erre fa-, vagy kőszenet helyezve mészkövet teszünk oly módon, hogy a mészkő a szénnel rétegeztetik. Az ily kemenczében 1 métermázsa szénnel körülbelül 6 métermázsa mészkő égethető ki. A falazott időlegesen dolgozó kemenczék sokfélék lehetnek. Egyszerű szerkezetű kemenczét a 121. ábra tüntet fel. A hengeralaku kemencze téglából építtetik rendszerint, valamely partos helyen vagy a mészkőbánya mellett a hegyoldal lejtőjére. Alsó részén egy csatorna, a melyen át a tüzelés történik — vezet ki. A méretek változók lehetnek. 3 méter magas és 2 m. átmérőjű kemencze igen megfelelő. Czélszerü azonban a kemenczét alsó része felé egy kissé szűkíteni, hogy a mészkő ne csússzon le oly könnyen. A megtöltés oly módon történik, hogy elsőben is a kemencze alján nagyobb mészkődarabokból egy boltozatot készíttetünk s erre azután az egész kemenczét megtöltetjük. A boltozat alatt történik a tüzelés és pedig rendszeresen fával. Egy másik kemenczét hosszmetszetben a 123. ábra, alapmetszetben a 124. ábra tüntet fel. á tüzelőhely fölött 1—1 "2 m. magasságban nagyobb mészkődarabokból boltozatot készíttetünk s azután a kemenczét megtöltetjük mészkővel. Hogy a léghuzamot elősegítsük, czélszerü, igy a mint az ábrában fel van tüntetve, c-nél néhány fenyőfa rudat a mészkő közé helyezni, hogy a fenyőrud elégve, légjáratok keletkezzenek. A begyújtás és a tüzelés e csatornán át történik. A kemenczét czélszerü a földbe építtetni. Ha a föld fölé építtetik, ugy czélszerü azt a 124. ábrában feltüntetett módon kettős fallal építtetni. Az említett kemenczék tüzelő rostélylyal nem lévén ellátva, inkább csak fávali tüzelésre alkalmasak. Ha szénnel történik a tüzelés, ugy a kemenczébe tüzrostélyt kell behelyezni, Egy ilyen kemenczét hosszmetszetben a 125. ábra, alapmetszetben a 126. ábra tüntet fel. Az a rostély fölött nagyobb mészkődarabokból egy boltozat készíttetik, azután a kemencze meg lesz töltve. A rostély alatt van a hamu összegyűjtésére szolgáló csatorna c. A tüzelés és a kiégetett mész eltávolítása d. csatornán át történik. A kemencze belső' f . fala közönséges tűzálló, külső g. fala közönséges tígls ól készül. Az egész kemencze magassága i> 7

85- SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

m., legnagyobb átmérője 2'4 m. A rostély átmérője 1*5 m. A rostély magassága az alapfaltól 13 m. A folytonosan működő kemenczék is igen sokfélék lehetnek. Egy ily folytonosan működő kemencze hosszmetszetét 127. ábra, alaprajzát 126. ábra tünteti fel. A c akna két, szélesebb végével egymásra helyezett kúpból áll. Az akna magassága 12—14 m., átmérője a b tüzelő nyílásoknál 2'82 m., felső végén 1"9— 2'2 m., alsó végén

1900 O K T Ó B E R H Ó

120. ábra. Mezei mészégető-kemencze.

122. ábra. Falazott mészégető-kemencze hosszmetszete.

126. ábra. Folytonosan működő mészégető-kemencze hosszmetszete. téglával kibélelve. A belső d falat egy mészkőből épített Efal veszi körül és e kettő között 15 cm. nyi hézag van, amely hamuval, homokkal vagy egyéb rossz hővezető anyaggal töltetik ki. A belső kemenczét körülveszi a 5-vel jelölt és téglából épített fal, az e és B falak között jpi>vel boltozott helyiségek vannak. Az ábrán feltüntetett kemenczének i-vel jelölt három tüzelőnyilása van ; lehet azonban 4, sőt 5 tüzelőnyilást is alkalmazni. Mindegyik tüzelőhely f rostélylyal van felszerelve.

rajta a szintén mellékelt két férget, valamint a borítékban található apró rovarkákat láttam rágódni. Kérem szíveskedjenek velem közölni a .Kérdések és feleletek* rovatában, hogy miféle rovarok ezek s hogy kizárólag ezeknek tulajdonitható-e a szemek meghibásodása? K. B. 427. kérdés. Egy uradalomnak szüksége volna bárányhimlőojtóanyagra, bárányok beojtására. Honnan lehetne azt megrendelni? M. O.

121. ábra. Falazott egyszerű időleges mészégető-kemencze.

123. ábra. Falazott mészégető-kemencze keresztmetszete.

2 m. A belső d-vel jelölt fal tégla, a mely azonban 8 méternyi magasságig tűzálló téglával van kibélelve oly módon, hogy az alsó részen, ahol a hő legintenzívebb, a fal lVa, legfeljebb 1, legfent tégla vastagságban van tűzálló

27.

A levegő h csatornán át tódul be a tüzelőhelyre s a légáram a tüzrostély előtt alkalmazott g tolóajtó által szabályozható. A hamu az i vei jelölt helyre hull le és az Evei jelölt kamrába lehúzható. A kiégett mész az a-val jelölt és tolóajtóval elzárható és kinyitható csatornán át távolittatik el. A csatorna lejtős, hogy a kiégetett mész könnyebben legyen kihúzható. Minthogy az izzó mész által felhevített levegő a munkások egészségére ártalmasan hatna, ez okból i-nál egy kémény

124. ábra. Tüzrostélylyal ellátott mészégető- 125. ábra. Tüzrostélylyal biró mészégetőkemencze hosszmetszete. kemencze keresztmetszete.

van építve, amely a meleg levegőt nagy erővel kihúzza a P-vel jelölt kamrába. A kemencze elgyujtása oly módon történik, hogy elsősorban is a kemenczébe kevés mészkövet tesznek s azután a kiégetett mészkő kihúzására szolgáló csatornába tüzet raknak és addig tüzelnek, mig a mészkő kiégett. Ekkor az egész kemenczét meg!öltik mészkővel. a kihúzó csatorna ajtaját elzárják s már most a tüzelő helyeken kezdik meg a tüzelést. Ha a tüzelő rost felett lévő mészkő már kiégett, ugy az a ban lévő égetett meszet kihúzzák, mire az aknában lévő mészkő lefelé C3uszik s a beálló hiány uj mészkő feltöltése által pótoltatik. Ezzel az üzem rendszeresen ugy lesz folytatva, hogy minden tizenkét órában a kiégett meszet kihúzzák s a kemenczét újból töltik. A kiégetett meszet a kiégetés után száraz helyen kell tartani, mert különben a mész vizet és szénsavat vesz magába és értékéből veszít. Zalka Ziigmond.

428. kérdésre. Teheneim burgonyamoslékkal való etetéstől tőgyeiken sömört kaptak, kérem az ennek elhárításához legalkalmasabb gyógyszert megnevezni. E. M. 429. kérdés. Fajbaromfit óhajtanék beszerezni. Kaphatnék-e az állami telepen és ha igen? előnyösebben-e, mint esetleg másutt? F. B.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 426. kérdés. Szeptember hó 20-24-ig vetettem el egy búzatáblát, száraz talajba s miután az csak f. hó 19 én kapott számba vehető esőt, igen hiányosan kelt. Most eső után vizsgálva a még ki nem kelt szemeket, arra a tapasztalatra jutottam, hogy azok tekintélyes részének csiráját valami kiette, mint mellékelt szemek is mutatják s

127. ábra. Folytonosan müködö kemencze keresztmetszete. 430. kérdés. Lehet-e takarmányrépa leveleket polyvával rétegezve zsombolyai kazalnak készíteni? Ha igen, ugy mily arányban kell a polyvát rétegezni? és 20 m. holdnyi dúsan fejlődött répalevélnek hány négyszegölet kezdjünk zsombolyai kazal alá? K . I.

146 K Ö Z T E L E K , 431. kérdés. Vidékünkön a kisgazdák a leszedett tengerit lemorzsolják és melegített kemenczékben és a napon megszárogatják; igy megszáradt állapotban viszik a piaezra eladni. Kérdem, hogy az ily erőltetett száradás mellett bir e ezen tengeri oly táperővel, mint az, amely természetes módon a góréban szárad ki és esak azután lesz lemorzsolva. K. A.

Felelet. A százlábú kártevése. Felelet a 426. sz. kérdésre. A beküldött 11 db buzaszem, mindegyikének csirája ki van rágva: a csira helyén egy lyuk van. A szem többi része ép. A buzaszemek között voltak egy összetöredezett százlábúnak egyes részei, amelyekből megállapított ím, hogy azok a Julus unilineatus nevü és közönséges százlábú részei. A beküldő emliti, hogy .apró rovarálczákat" is küld; én három nappal későbben a küldeményben a fönnebbi dolgokon kivül semmi mást, tehát rovarlárvát sem találtam. A kérdés az, hogy vájjon a kérdéses állat kikezdhette-e a beküldött búzaszemeket? Eddig a százlábúakat mindig hasznos állatoknak, vagy legalább közömbös állatoknak tartottuk, mert ragadozók s e szerint mát. rovarokkal vagy náluknál kisebb állatokkal táplálkoznak (atkákkal és kivált apró Thysanurákkal.) Ujabban kivált az elmúlt tavaszszal, többfelől kaptuk ezt az állatot, hogy az elvetett magot bántotta, igy nevezetesen az elvetett kukoriczát. S ezenkívül emlékszem, hogy valamely angol könyvben azt is olvastam, hogy e százlábúak (falsé wireworm, áldrótféreg néven) az elvetett tökmagot is megrágták. Mi a való mind ebben? Hogy megrághatja az elvetett magot, abban nem találok lehetetlenséget. Ez a százlábú kiválóan a trágyás főidben, ahol a trágya vagy egyéb anyag korhad, mindenütt gyakori: de mihelyst rothadásról van szó, akkor azonnal odébb áll. S ennek hitem szerint az a magyarázata, hogy az ilyen korhadó helyen sok az apró atka és egyéb állat, amely a százlábú gyomrának kell. Már most ha a vetőmag földbe kerül és száraz az idő, akkor ott mindig akad egy kis száraz trágya, korhadó tarló, vagy valamely alászántott gyom, mely szintén korhadásnak eredve, alkalmas gyülekező helyül szolgálhat a humuszlakó állatok egyetemének. Ezek azután nemcsak a trágyás részeket szívják és rágják, hanem ellephetik az ugyan oda került magot is, mely a száraz földben talán kissé meg is duzzadt, de amely a kellő nedvesség hiányában még sem bírt kikelni. Ha most a százlábú itt terem s az ilyen helyen élő állatokat megette, vagy elriasztotta, nem találok semmi lehetetlenséget abban, hogy az ki ne kezdje most őszszel a buzaszem vagy tavaszszal a kukuricza vagy egyéb duzzadt és puha csiráját is. Hogy pedig a magban nagyobb kárt nem tett, az egyedül csak annak tulajdonitható, hogy a szem többi része kemény és igy a gyönge rágó szervekkel biró állat ilyen száraz időben, mint a milyen időnk ez idén szeptember végén és október elején volt, kárt nem tehet benne. Minthogy ez a százlábúaktól eredő kár többször ismétlődik, jövő tavaszszal próba alá veszem őket és többféleképen megvizsgálom a magoktartását, hogy vájjon ők is a mezőgazdaság rendes ellenségei vagy csak véletlen kártevők. Jablonovski József, a m. kir. áll. rov. áll. főnöke. Juhhimlö ojtóanyagának beszerzése. (Felelelet a 427. Jcérdésre.) Juhhimlö elleni ojtóanyagot egyes gazdaságok, melyek az ojtást évenkint végeztetik, szoktak évről-évre készletben tartani. Nem ismerünk olyan intézetet, mely ilyen ojtóanyagot rendszeresen termelne, ami egyébiránt nem is kívánatos, mert a

1900. O K T Ó B E R H O 24,

himlőojtást czélszerü volna egészen abbahagyni. (A nyugati államokban az ojtásnak ez a neme be van tiltva és a betegség ott a tilalom életbe léptetése óta teljesen megszűnt.) Ha a himlő valamely nyájban már fellépett, akkor a beteg állatokról kell az ojtóanyagot venni. Az eljárás azonban nagy óvatosságot és szakszerű eljárást igényel, különben pedig ilyen esetben az ojtás végezéséhez hatósági engedély, illetőleg rendelet szükséges. —y— Tehenek mosléksömörje. {Felelelet a 428. kérdésre.) Ha a tőgy megbetegedése tényleg a burgonyamoslék etetéséből ered és nem esetleg tehénhimlő, legelőször is a feletetendő moslék napimennyiségét kell apasztani (egyegy tehén legfölebb 40 liter moslékot kapjon naponkint), azután pedig a tőgy megbetegedett részeit, ha azok nedvezők, zinkoxid-kenőescsel, ha ellenben már pörkökkel vannak fedve, borsav-kenőcscsel bekenni naponta egyszer. Fejősteheneknél a fejést igen óvatosan tanácsos eszközölni. Dr. M. J. Fajbaromfi beszerzése. (Felélet a 429. kérdésre.) Nemes baromfit legjobb a gödöllői m. kir. baromfi tenyésztő telep és munkásképzőiskoláná! rendelni, ha azonban magántenyésztőknél óhajt kérdést tenni, akkor hozassa meg Hreblay Emil felügyelőnek ,Tyuktcnyésztés" czimü munkáját Gödöllőről 2 koronáért, ezen munka függelékében minden egyes hazai jóhirnevü tenyészet hirdetését feltalálhatja. Takarmányrépalevél konzerválása. (Felelet a 430. sz. kérdésre) Répalevelet nem czélszerü polyvával rétegezve zsombolyázni, mert a polyva között sok a levegő mi miatt a takarmány nem sikerülhet jól. Nag\on fontos továbbá az is, hogy a zsombolyázandó répalevél félig fonnyadt legyen és hogy ne legyen harmatos vagy esőtől nedves. Legegyszerűbb zsombolyázása a répalevélnek a következő : Sik talajon élére állított s czövekekkel helyzetben tartott deszkákkal kijelöljük a kazal két hosszoldalát; a két deszkasor közötti távolság, illetőleg a leendő kazal fenekének szélessége csak 2—3 méter legyen, a deszkasorok hosszát pedig a zsombolyázandó répalevél mennyisége szerint állapítjuk meg. Most polyvával behintjük a deszkák között lévő földet s azután fél méter magasságig régalevelet rakunk be s azt jól letiporjuk ^és iesulykozzuk. Ezután ugyanígy folytatjuk a rétegezést, de avval az eltéréssel, hogy a következő rétegeket fokozatosan keskenyebbre vonjuk, mert szükséges, hogy a kazal fölülete az esőviz és hólé könnyebb levezetése miatt hengeressé váljék. A jól letiport kazal magassága ne sokat haladja meg az 1 métert. Ezt a kazalt mosta deszkák és czövekekelszedése után 40—50 cm. vastag földréteggel látjuk el s később arra ügyelünk, hogy a répalevél mindig s mindenütt el legyen a külső levegőtől zárva. Jobb, de költségesebb az, ha a répalevelet czementveremben savanyitjuk be; akinek azonban ilyen verme nincs s aki legolcsóbb, módon akarja a répalevelet konzerválni, annak igen ajánlhatjuk a most leirt zsomboly ázást, illetőleg a föld fölötti besavanyitást. Ha más zöldtakarmányunk, nevezetesen csalamádénk van, akkor azzal rétegezve is zsombolyázhatjuk a répalevelet, mely esetben épp ugy készítjük el a kazalt s épp ugy földeljük be, mint hogyha esak csalamádét zsombolyáztunk volna. Cselleó. Mesterségesen szárított tengeri takarmányértéfie. (Félelet a 431. sz. kérdésre.) A tengerit nemcsak nálunk, de más országokban is szokták mesterségesen szárítani, mert ez által azt érik el, hogy korábban vihetvén a piaezra, mint ó-tengerit adhatják el. E mesterséges szárítás kivált Éjszak-Olaszország nedvesebb vidékein, pl. Piemontban szokásos, ahol egyes uradalmak külön száritókat rendeztekbe, melyekkel 45—50° C.-nál eszközlik a ten-

84. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .

geri száritását. A tengeri takarmányértéke nem szenved a mesterséges szárítás által, mert a csutka a tengerieső letörése után egyáltalán nem, vagy csak minimális mennyiségben képes tápanyagokat (keményítőt) a szemekbe juttatni, ami pedig a szemekben máris jelenlévő tápanyagokat illeti, azok csak akkor szenvednének a mesterséges szárítás által, ha az 100 C. foknál magasabb hővel történne. Elméletileg véve tehát a tengeri mesterséges szárítása csak előnyösnek mondható, de gyakorlati kivitele részint körülményes volta, részint pedig a mesterséges szárítók magas ára miatt nem tudott eddig nagyobb tért hódítani.

VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Az OMGE közleményei. • Gazda-váltók 1 Székely kivándorlás Takarmányozás. A vérmelassze..: Gazdasági gépészet. A mezőgazdasági gépi- és kézimunka közti viszony hazánkban _ Gazdasági ipar. A mészégetésraj. Levélszekrény Vegyesek. ... Kereakedelem, tőzsde

Oldal 1623 1623 1624 1625

1626 1630 1631 1632 1634-

A magyar kir. földtani intézet mnzenma a közönségnek díjtalanul nyitva áll minden vasárnap és csütörtökön, délelőtt 10—l-ig. Más napokon, hétfő és péntek kivételével, délelőtt 10 —l-ig, egy korona személyenkénti belépő dij lefizetése után tekinthető meg. A m. kir. mezőgazdasági mnzeum gyűjteménye a 1711. ker., Kerepesi-ut 72. szám alatti házban megtekinthetők a hétfői és az ünnepeket követS napon kivételével: naponkint d. e. 9 órától d. n. 1 óráig. Hétfői és az ünnepeket követő napokon a muzeum? zárva van. A muzeum látogatása ingyenes. A legközelebbi villamos-kocsi megállóhely a Kerepesi-uton: a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor utcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmezőutcza sarkán van. Megbízatások. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Fridetzky Árpád pozsonyi lakost Pozsony vármegye Pozsony sz. kir. város területére nézve, Bertsch Ottó znióváraljai lakost Turócz vármegye mosócz-zniói járására nézve, Szántner Lajos oláh-sályi lakost KisKüküllő vármegye radnóti járására nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. Névváltoztatás. Réller Oszkár, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének igazgató-helyettese, vezetéknevét „Harsány"-ra változtatta. Darányi miniszter és a vasmegyei gazdasági egyesület. A vasmegyei gazdasági egyesület Darányi Ignácz földmivelésügyi minisztert diszelnökévé választotta meg s a megválasztásról szóló oklevelet e hó 23-ikán nyújtotta át nagy deputáczióval, melyet Ernuszt Kelemen egyleti elnök vezetett. Részt vettek a küldöttségben Beiszig Ede, Szájbely Gyula, Förster Ottó, Ootthárd Sándor, Széchényi Tivadar gróf, Csernek Antal, Böszler Károly és még többen a vármegye notabilitásai közül. A küldöttség nevében Ernuszt Kelemen mondott beszédet, melyben kifejezésre jutatta, hogy e választás által a vasmegyei gazd. egylet a miniszter iránt való bizalmának és elismerésének kívánta jelét adni. „Nagyméltóságod egész működése mutatja, úgymond, hogy értette azon módokat, melyekkel gazdáink öntudatát ébreszteni, azok szellemi képességeit emelni lehet. Megértette,

85. HZAM. IÜ-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

hogy aki egy államot teremteni akar, annak minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használni arra, hogy az állam iparát, kereskedelmét és gazdaságát fejleszsze. Midőn mindennyien nagyméltóságod előtt megjelentünk, igyekeztünk leróni a hálát, melylyel iránta viseltetünk és egyúttal bátorítani akartuk, hogy ez irányban továbbra is folytassa áldásos működését az ország javára. Leróni igyekeztünk pedig hálánkat az által, hogy bizalmunknak kifejezést akartunk adni, midőn n8gyméltóságodat gazdasági egyesületünk disz-, elnökévé egyhangúlag megválasztottuk. Azt nyujtunk, a mink van, de nagyméltóságod tudja, hogy az ajándék becsét nem a külérték adja meg, hanem az, hogy minő érzelmekkel adják. Adja az Isten, hogy nagyméltóságod továbbra is folytathassa annyira áldásos működését hazánk és annak gazdasági érdekében." Darányi Ignácz miniszter válaszában körülbellő a következőket mondotta : „Mélyen meghatott a Vasmegyei Gazdasági Egyesület bizalmának ily fényesen való megnyilatkozása és a bizalom eme megnyilatkozását még becsesebbé teszik előttem azon szavad, melyet nagyméltóságod hozzám intézni méltóztatott. Nagy örömmel veszem ezen kikitüntetést, mert Vasmegye ámbár távol fekszik, ámbár az ország határán van, azért ugy hazafiságban, mint a gazdaságban mindig elől jár. Nagy örömmel veszem azért, mert a Vasmegyei Gazdasági Egyesület nemcsak névleg működött, de tényleg jelentékenyen közrehatott, hogy Vasmegye magas szinvonalat érjen el és igazán az országnak egy gyöngye legyen. Ha egy más vonalon a kormánynak sikerült eredményt felmutatni, annak érdeme első sorban a magyar gazdát illeti, ki hosszú letargiájából felébredt s a ki a gazdasági élet minden terén erejét megfeszítve munkálkodik. Nagy és fontos feladatok előtt állunk. A magyar gazdaságra nézve életkérdést képeznek i, azon ügyek, melyeknek megoldása küszöbön áll. Az ausztriai kiegyezés kérdése, az uj autonóm vámtarifa megállapítása, a kereskedelmi szerződések megújítása nemcsak az ország kereskedelmére és iparára, de első sorban ránk nézve képeznek életkérdést. Ezen feladatok megoldásában a magyar nemzetnek együttes és egyetértő munkálkodásra van szüksége, hogy czéljait kielégítő módon elérhesse. A .Vasmegyei Gazdasági Egyesület példát adott arra, hogy mikép lehet egyetértő működés mellett nagy eredményeket elérni. Vasmegye gazdaközönsége példa arra is, hogy miképen lehet az ipart, gazdaságot és kereskedelmet felvirágoztatni és én azt tartom, hogy ha egyebet nem, miniszterségem alatt megtanultam, hogy Magyarországon megvannak a kellékek, hogy Magyarország virágzó gazdag .ország legyen. Ezen nagy feladatok megoldásánál ott fogom találni a gazdasági egyesületet és ott leszünk mindannyian, akik e nagy munkát bevégezni akarjuk. Még egyszer köszönöm nagybecsű kitüntetésüket s méltóztassék meggyőződve lenni, hogy ezen kitüntetést életem legkedvesebb emlékei közé fogom sorolni."

jj

1633 csak az lehetne, hogy a megszűnt őrlésiforgalom gyászos következményeinek illusztrálására több sikerrel legyen alkalmazható, kíváncsiak vagyunk, hogyan vélné ezt elérni a malomegyesület ? A meusa academica Magyar-Óváron. A m.-óvári gazdasági akadémia segélvző egylete fennállásának 25 éves évfordulója alkalmából dr. Kossutány Tamás tanár elnök indítványára elhatározta, hogy mozgalmat indít egy mensa academica felállítására, hol_ az akademica szegénvsorsu hallgatói olcsó árért egészséges ebédet és vacsorát kapjanak. Ez ügyben az uradalmakhoz s a gazdasági egyletekhez fordult, hogy alapitványaik és évi szubvencziójuk által a szegénysorsu szogalmas hallgatóknak a megélhetési feltételeket megkönnyítsék. Eltekintve az Orsz. Magyar Gazd. Egyesület 400 koronás alapítványától, ezt a lépést nem igen lehet sikerültnek mondani s csak mindön Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszterünk évi 1000 koronás segélyt, Frigyes főherczeg évi 400 koronás segélyt engedélyezett, Magyaróvár városa szintén évi 400 koronát vett fel e czélra jövő évi ' költségvetésébe s ugy tudjuk Mosony vármegye is nagyobb összeggel fog járulni a mensa academica fentartásához; igy azután örömmel jelentjük, hogy a mensa academica szerény keretben ugyan, de f. é. november elsején megnyílik s egyelőre 15 szegénysorsu hallgató, szegény gazdatisztek, tanítók fiai s árvái fognak kapni havi 16 kor. fizettségért jó ebédet és vacsorát s a különbözetet a segélyző egylet viseli. Kivánatos volna, hogy nagybirtokosaink, főpapjaink stb. ezen kezdeményezést fölkarolják, mert tudtunkkal azok a legszorgalmasabb hallgatók,kik tudva, hogy Óváron a megélhetési viszonyok igen nehezek, mellékkeresetre, semmi kilátás, hogy hazulról a kellő anyagi eszközökkel szegénysorsu szüleik őket el nem láthatják s igy Óvárott nélkülözésnek néznek eléje, még sem riadnak vissza s eljönnek, hogy választott pályájukra a tudományos kiképzést megszerezzék.

Milyen legyen az őrlési statisztika? A fővárosi malomegylet a napokban tartott ülésében többek között a hivatalos őrlési statisztika helyesebb alapokon való szervezéséről és megfelelőbb alakban való közétételéről tanácskozott. Nem sejtjük mire czéloz tulajdonképpen a malomegyesületnek az a óhaja, hogy az őrlési statisztika helyesebben szervezendő és megfelelőbb alakban közlendő? Legfeljebb következtethetünk e kívánság mögött álló utógondolatra. A kereskedelmi miniszter ugyanis a napokban oly kijelentést tett, hogy az őrlési forgalom következményei a statisztikai tanúságok alapján lesznek elbiráíandók. Az őrlésiforgalom megszüntetésének közvetlen hatása alatt azonban a statisztika sehogy sem akarta a lisztkivitel visszaesésére vonatkozó előzetes jóslatokat igazolni s ugyanezen statisztika adatai előreláthatólag a jövőben sem fogják kellőleg támogatni a nagymalmosok érveit. Összevetve ezeket, sejteni kezdjük, hogy milyennek is kellene lennie a malomegylet izlése szerinti őrlési statisztikának. Az ily körülmények között helyesbítendő statisztika czélja

A „Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle" legutóbbi száma a következő érdekes tartalommal jelent meg: A tokaji bor védelme 1737-ben. Dr. llléssy Jánostól. Ujabb adatok a posta meghonosításának történetéhez hazánkban. Munkás Lászlótól. A ledniczei uradalom 1669-iki rendtartása. Pozsony város 1129-iki tüzrendtartása. Közli: Könyöki Alajos. A kassai szijgyártóczéh 1627-iki árszabása. Közli: Kemény Lajos. Az alsó-lendvai uradalomi személyzet járandósága 1705-ben. Közli: dr. Merényi Lajos. Vádlevél 1563-ból a füzéri tiszttartó ellen. Közli: dr. Merényi Lajos. Utasítás a Buda városi orvos részére 1691-ből. Nyir-baktai erdőrendtartás 1666-ből. A magyaróvári lövészegyesület 1753-iki szabályai. Az érdekes tárgyak sorozatát a vegyesek gazdag rovata egészíti ki. A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle egész évi előfizetési ára 4 korona, Előfizetések az OMGE. pénztárához (Budapest, IX. Üllői-ut 25.) intézendők. Malaczok fogyasztási adója. Több helyről kaptunk fölszólalást, hogy a fővárosba leölt állapotban küldött pecsenyemalaczokat a

M a i i t l i s i e r gnakju^P

1»00. O K T Ö B E R H O 27

Magyar Mezőgazdák Szövetkezete. Megalakulásának idejére és működésének terjedelmére nézve is ezen legelső mezőgazdasági szövetkezetünk f . hó 30-án fogja nyolczadik üzleti événelc közgyűlését megtartani. A lefolyt üzleti évről szóló jelentés örvendetes jelenségét mutatja annak, hogy a szövetkezet alapítása eszméjének megfelelőleg hiven töltvén be föladatát, a magyar gazdáknak mind nagyobb számát képes volt maga köré csoportosítani és érdekükben sikerrel működni. A szövetkezet ma már oly erős, hogy bármiféle oldalról jövő támadással szemben biztosan képes megállani helyét. Hiszen emlékezhetünk arra a mult évi támadásra, amelyet a szövetkezet ellen egyes budapesti gabonakereskedők a mult évben a kereskedelmi kamarában intéztek a hadsereg számára a szövetkezet által szállított termények miatt. Ez a támadás alkalmat nyújtott arra, hogy a szövetkezet alapszabályainak megfelelőleg még nagyobb mértékben fölkarolja a hadsereg terménynyel ellátásának ügyét és tagjait még kiterjedtebb mértékben ösztönözze a katonai szállításokban való részvételre. Meggyőződésünk, hogy a szövetkezet legnagyobb és legszebb feladatát fogja teljesíteni, ha a hadsereg ellátását lassanként egészen ő fogja kezébe venni ugy a hadsereg, valamint a termelők előnyére. A közgyűlés elé terjesztett jelentés az összes üzleti ágak fokozatos fejlődését mutatja. Az évi eredmény 55,066 korona 65 fillér tiszta nyereséget tüntet föl, amelybe nincs beleszámítva azon 21,000 kor. összeg, melyet a szövetkezet tagjainak a fogyasztási anyagok forgalma után 3°/o visszatérítés fejében javakra irt. Az igazgatóság a tiszta nyereségből az üzletrészek 5°/o-os jutalékán és a tartalék alapnak 20,000 koronával való gyarapításán kivül szövetkezeti czélokra 4285 korona 82 fillért javasol fölhasználni. Ezeket az eredményeket annál nagyobb örömmel konstatálhatjuk, mert a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete és az OMGE. alkotása és jelenleg is egyletünk erkölcsi támogatását élvezi.

Ǥj

O d o n

JŰíkkte.

í®

• •

cs. és kir. udvari szállító magkereskedése

BUDAPESTEN,

minták beküldése és az ár közlése mellett a l e g m a g a s a b b n a p i d a s á g i m a g o t , és pedig:

luczernát, lóheremagot, V

i

*

z

nyulszapukát, baltaczimet,

áron

mindenféle

gaz-

lenmagot, napraforgót, *®her k ö l e s t , c s i b e h u r t stb

f e h é r h e r é t , t a v a s z i bükkönyt, k e n d e r m a g o t bi b o r he r é t , mustármagot, gomborkát,

1634

KÖZTELEK,

vámhivatalnokok mint süldő malaczokat nemcsak a magasabh adótétellel rójják meg, hanem helytelen bevallás miatt még az illető beküldőt meg is büntetik. Erre nézve épen most, midőn a főváros környékéről megindul a peesenye-malaezoknak nagyobb számú beküldése, időszerűnek tartjuk közölni, hogy pecsenyemalaczként a kisebb adótétellel csakis a 6 klgon aluli malaczok rovatnak meg, a 6 klg.nál nehezebb malaczok mint süldők után a magasabb fogyasztási adó lerovására kötelező. Kellemetlenségek elkerülése végett legczélszerübb, ha a malaczok odahaza egyenként leméretvén a vámhivatalnál ezen jegyzék szerint jelentetnek be a fogyasztási adó lerovására, mert ebben az esetben a pénzügyőri közegek még a legrosszabb akarat mellett sem foghatják a beküldőre, hogy a 6 klgnál súlyosabb malaczokat a kisebb adótétel mellett akarták becsempészni.

MYILTTÉR.*) Szuperfoszfátot, kénsavas-kálit,

1900. O K T Ó B E R

n

melyek az év folyamán több sorozatban,

jnlius és szeptember hónapokban

tartatnak meg. Az aukeziókra felküldött és „ Gyapjuárverésl vállalat Budapest, Danaparti teherpályaudvar" czimzett gyapjuküldemények a M. A. V. összes vonalain tetemes díjkedvezményben, valamint ingyen raktározásban részesülnek.

Gyapjuárverési

(doiiánytr ágy ázásra)

Kaimtot, 4Q°0-os kálitrágyasót és

egyéb

mütrágyaféléket

elismert

k i t ű n ő minőségben legolcsóbban szállít

„HUNGÁRIA" műtrágya, kénsav és vegyi ipar rész-

BUDAPEST. V., E r a M - t é r 13. -

V. k e rB , , UF iDi r A d őP - uEt cSz aT 8, .

Megjelent az .Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Ae UjlaH Uradalom Üzleti lerendezése a ,Köztéléit* szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta : Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portómentes megküldéssel : 55 lerajceár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.

KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmann

vénytársaság

és Wahl

budapesti termény-

bizományi czég jelentése.) szám,

Napi jelentés a gabonaüzletről. 1900. október 26

M o s t Jelent m e g

Gyula és Szilassy Zoltán O. M. 6. E. titkárjai szerkesztésében

Köztelek Zsebnaptár 1901-re.

A .Köztelek Zsebnaptár" ezen h e t e d i k évfolyama régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bir. A „Köztelek Zsebnaptár* minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a .Köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt '~

3 korona 50 fillér. Megrendelhető

= —

a „Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest,

IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek).

10-IK É V F O L Y A M .

Szesz. (Ooldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszüzletben e héten az üzletmenet kielégítő! volt és jobb kereslet és fedezési vásárlások folytán a szeszárak ugy azonnali, valamint későbbi szállításra változatlanul szilárdan zárultak. Elkelt finomított szesz nagyban adózva 116-50—117'50 K„ adózatlanul 46-50— 47 koronáig szabadraktárra szállítva. Kicsinyben az ár 2—3 K. drágább. Élesztőszeszben a kereslet e héten gyérebb volt és csak kisebb tételek kerültek forgalomba adózva 116.50—117.50 kor., adózatlanul 46.50—47.50 koronáig. Az adózott nyersszesz és denaturáltszesz ára változatlan. Vidékifinomitógyárakáltalfinomítottszesz adózva helybeli állomáshoz és házhoz szállítva 116 kor. volt ajánlva"és már több tétel el is kelt. Adózatlanul szabadraktárra szállítva finomított szesz 116 kor. kelt, Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszesz a héten gyéren volt ajánlva és csak jó vételkedv mellett több tétel fix árban és 40 koronáig és jegyzésen alul zárulva is lett. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42' .

vállalat

TÁRSA,

Kovasavas-kálit, Chilis a létromot,

8 6 . SZAM.

31.

Felhívjuk m t. c z . g a z d a k o z ö n s é f s figyelmét

H E L L E R M . s

kénsavas-ammoiit,

HO

1899. évi forgalom: 26,480 bál. \

Az egész gabonaüzleti forgalom az elmúlt napokban szük keretben mozgott, kenyérmagvak az ország legtöbb részéből jelentett esőzések következtében esak alacsonyabb árak mellett voltak elhelyezhetők, mig takarmányezikkek — zab kivételével, melyben igen szilárd a hangulat — változatlanok. Búzában ma 30,000 métermázsányi forgalom mellett tiz fillérrel magasabb árakat értünk el 100 kgként; közeli hajórakományokat azonban még ma is nagyobb engedmények árán lehet elhelyezni. Rozsért ma szintén 10 fillérrel magasabb árakat fizettek. Az utóbbi napokban néhány eladás jött létre Csehországba való szállításra. Jobb minőségű áruért 13-00 fillérig menő árak érhetők el 100 kgkint ab és budapesti paritásban. Árpa (takarmány és hántolási czélokra) csak gyengén van kinálva, a kereslet takarmány áruban ma valamivel jobb, az árak a mult heti nivót el nem hagyták. Zabban igen élénk a kereslet, az árak fokozatosan emelkednek. Szin és tisztaság szerint ma 11-40-11-60 fillér érhető el 50 kgként. Tengeri uj áruban kellemesen tartott árak mellett már szép kis forgalmunk van. November—márcziusi szállításra különösen Bécsbe adatik el sok áru. Prompt szállításra ma 9-60 fillér érhető el ab Budapest, természetesen minőségjótállás mellett. Óáruban forgalom nincs. Heremagvak. ügy vereshere, mint luezernaárak a nagy kínálat következtében inkább lefelé gravilálnak. Különösen Csehországból kínálnak nagyobb kvantnmokban igen szép minőségű árut és oly olcsó árak mellett, hogy mi ezekkel szemben teljesen versenyen kivül vagvunk. Egy rövid ideig ugylátszik egy bizonyos stagnáczióra készülhetünk el ezen czikkben.s (m.)

43-20—43-60 korona kontingens

BécH jegyzés nyersszeszért. 40-

Trieszti jegyzés 2020-25 korona kiviteli szeszért, 90°/o hektoliterje. Kivitelre több kocsirakomány finomított szeszt vásároltak, mely Drinápoly felé lett szállítva. Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten : Nagyban: Finomított 116-50—U7-50 K., élesztőszesz 116-50—117-50 K., adózva 114-50—115 50 korona, nyersszesz adózatlan (i (exkontingens) —• <-•— korona, denaturált 37"--—37-50 korona. Kontingens nyersszesz Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők. Vetőmagvak. (Mauthner Ölön tudósítása.) Vöröshere. Az amerikai jegyzések e héten ismét alabbszálltak, a mi azonban csak a határidőüzletre volt befolyással, mig a készáru-üzlet Németországban változatlan maradt. Az Amerikából beérkezett idei termésű minták nem szép minőségekre vallanak, aprószemüek és színre sem megfelelőek. Hazánkban nagyobbmérvü üzlet még mindig nem fejlődhetett. A termelők a csekély csépléshozam következtében mult heti követeléseiknél maradnak, melyeket azonban a spekuláczió, a külföldi tudósítások befolyása alatt, nem akar megadni. Néhány tétel, minőség szerint 132—140 korona árban kelt el. Luczerna. A hangulat igen szilárd és világosszinü öregszemü árunak élénk kereslete volt. Francziaországban elsőrendű minőség csekély mennyiségben lett betakarítva, Olaszországban mennyiségileg gyenge termés volt, Amerika pedig magas árakat jelez. Muharmag. Ajánlatok hiján csendes a forgalom., Baltaczim és 'bükköny tovább is keresett. Jegyzéseink 100 klgrmmonként Budapesten : Vöröshere elsőrendű öregszemü 142—150 korona Vöröshere középminőségü 132—140 Luczerna 88—96 „ Muhar 14—15 Baltaczim ... ... 22—26 „ Bükköny 13—13Va . A Mauthner Ödön czég^e lap gazdaelőfizetőit kivánatra akár levélben, akár sürgönyíleg teljesen költségmentesen értesiti az összes magfélék napi árairól.

Rózsii 0/1.

I.

1

H.

II/B

III.

Ár : Kor. 23.70 22.70 22.20 21.70 £!0-30 18.30 14.90 Szám Ár: Kor.

Köleskása: 0 1 2 25.— 24.— 23.—

Rizstakarmányliszt —.— K.

Árpadercze 11.— K. Rozskorpa

3 22.—

4 20.50

Takarmánydara 10.20 K.

Araink 100 kgonként, helyben, elegysulyt tisztasulynak véve, zsákkal együtt értendők.

8 5 . SZÁM. ÍO-IK É V F O L Y A M . Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudúsi tftsa a .Köztelek* részére. Budapest, 1900. okt. 25 én. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, telj súlyt tiszta súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz szállítva: B u z a 1 i 4 Ár K.: 26.— 24.60 23.20 22 — 21.60 8-as takarmányliszt

8 6 7 7V» 20.6018.8015.6014.: buzakorpa finom goromba

A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövet, kezet üzleti jelentése. 1900. okt. 24. Forgalmunk az esős időjárás hatása alatt, de „ közeledő ultimo miatt is csendesebb alakot öltött. Az üzlet részleteire vonatkozólag a következőket jelenthetjük. Husnemek jól fogytak. Vadfélék valamivel szilárdabbak, daczára, hogy a hozatalok fokozódtak. A tojásüzlet nagyon szilárd ; prima áruban még mindig hiány van. Tejtermékek szilárdságukat megtartották. Baromfiban a forgalom változtatlan jó. Gyümölcsnemüekből szőlő kevesebb mennyiségben érkezik és ezért magasabb árak voltak elérhetők. Kiváló szép faj almák és körték nagyon keresettek, közép minőségű áru is jól helyezhető el, ellenben közönséges áru, melylyel a piacz el van árasztva, esak nyomott árak mellett értékesíthető. Burgonyából több vaggontétel érkezett czimünkre melyek azonnal elhelyezésre találtak. Jegyzéseink: Szarvas 50—60, dámvad 50—60, őz 110—140 fillér egészben és kilónként. Nyul 2-40 kor. drbonként, fáczán 3-00—3-20 kor., fogoly 1-40—1'5C kor. páronként. Tejtermekek: elsőrendű teavaj 2-3C—2-40, másodrendű 2-00—2'10, főzővaj 1-60—1"80 kor. kilónként, tehéntúró 24—28 fillér kilója. Prima alföldi tojás 76—77, erdélyi 71—72 korona eredeti ládánként. Gyümölcsnemüek: kalvil 60—70, bőr , 24vajoncz és császár .60—80 fillér kilónként. Közép minőségű alma 24—30, alsórendű 12—16 fillér kilónként. Prima rózsaburgonya 3'00—3-20, közép 2-40 apró ipari czélokra 1-60, sárga 3-20 korona vaggon86 tételeknél 100 kgként. A hét végével várjuk az első nagyobb küldeményeket fejes káposztából, melyekre vonatkozólag megelőző hivatalos jelentésünkben bőven foglalkoztunk. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 1900. október 26-án. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek* részére.) Felhozatott a szokott községekből 135 szekér réti széna, 130 szekér muhar, 20 szekér zsupszalma 5 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 34 szekér egyéb takarmány (sarjú és zabosbükköny stb.) 4C0 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak fillérekben, q-ként, a következők: réü széna 400—600, muhar 440—500, zsupszalma 300—340 alomszalma 260—300, egyéb takarmány ' lóhere 480—4S0, takarmányszalma , 100 kévé tengeriszár , luczerna 380—500, sarjú 440— 480, szalmaszecska 300—320, széna , uj , zabosbükkőny 480—520. Összes kocsiszám 328* suly 459,200 kg.

KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER H O

27.

belföldi koronáig, kiv. koronáig súlyra, galicziai koronáig, kiv. koronáig súlyra, tiroli —— koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig, kiv. — koronáig súlyra, növendék koronáig, kiv. koronáig drbonkint, élő bárány 1620 — koronáig páronkint, ölött bárány —• •— koronáig párja.

1635 dalomba — darab egyéb országokba — darab, összesen 4081 db. A szappangyárakban feldolgoztatott: szállásokbán elhullott 2 darab, vaggonokból kirakott hulla 0 darab, borsókásnak találtatott 10 darab, összesen 12 db. Maradt állomány 35498 drb. A részvény-szállásokban 11317 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt X/10. 4830 db. Felhajtás: Szerbiából 1901 db, Romániából drb, összesen 6731 drb. Elhajtás: 2370 drb, maradt állomány 4361 drb és pedig — drb szerb és 4361 db román. Az egészségügyi

Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1900 évi október hő 25-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a .Köztelek* részére. Felhajtatott: 278 db, úgymint: jármos ökör elsömin. 6 db, közép 44 db, alárendelt — db. Fejőstehén: fehér - db, tarka 131 db, tenyészbika 3 drb, tarka tinó —, Ingatlanok árverései (40000 korona becsfehér — db, jármosbivaly 0 db, bonyhádi 94 db, értéken felül.) hizlalni való ökör — db, üsző fehér — db. Jármos ökrökre a kereslet csekély, beállítani (Kivonat a hivatalos lapból.) való ökröt vettek. Fejős tehenek ára változatlan. Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos Okt. 23. Módosi atkviha-Lorv.neu- 113703 ökör , középmin. jármos ökör 500—560 pár., kir. jbiróság tóság zini közbiralárendelt minőségű jármos ökör , Jármos tokosság bivaly é. s. mm., K-.ig páronkint. atkviha- Sziklai 168309 jobb minőségű jármos ökör — mm.-kint é. s., tarka Okt. 31. Budapesti bekötni való ökör 44-50 K.-ig. Fejőstehenekért és kir. tvszék tóság Arnold pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka Székesfehérvári atkviha- Peuser 51172 keveri származású tehén 140—230 koronáig darabon- Nov. 1. kint, bonyhádi tehén 230—330, kiv. koronáig kir. tvszék tóság Frigyes darabonkint. Nov. 2. Székesfehérvári atkviha- Kriván 85934 kir. tvszék tóság László Budapesti vágómarhavásár. 1900. évi okt. hó 25-án. (A budapesti közvágóhíd is marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 3822 db lagy vágómarha, nevezetesen: 611 db magyar és tarka Skör, 559 db magyar és tarka tehén, 2288 db szerbiai Budapesti atkviha- Spiegel 359691 Skör, 92 db szerbiai tehén, 42 db boszniai ökör, 8 di Nov. 8 t o r n ai tehén, 152 db bika és 70 db bivaly. kir. tvszék tóság Adolf Valamivel nagyobb felhajtás mellett az árak vál- Nov. 16. Budapesti atkviha- Hirschfeld 47577 tozatlanok. Első rendű bikák és a tarka tehenek ára kir. tvszék tóság Zsigmond 2—4 koronával emelkedett mmázsánként, minthogy Nov. 17. Budapesti atkviha- Utassy 65959 több nagyobb külföldi vevő vett részt a vásáron. kir. tvszék tóság Ferenczné Wicöíég szerint: 330 darab elsőrendű hizott 3329 db középminőségü és 163 db alárendelt min. ökör atkviha- Krell 207048 db elsőrendű hizott ökör, db középtóság István minőségü ökör és — db alárendelt min. ökör; — db atkviha- Benkő 204800 elsőrendű hizott tehén, db középminőségü tehén, Decz. 3. Galgóczi kir. jbiróság tóság Béla — db alárendelt minőségű tehén. atkviha- Strasser 775010 Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar Decz. 6. Budapesti 70 —, kivételesen —•— ökör jobb minőségű 64kir. tvszék tóság ülrik hizott magyar ökör középminőségü 5662-—, atkviha- Egri keres- 60000 54-—, jobb minő- Decz. 31. Egri rendelt minőségű magyar ökör 50kir. tvszék tóság kedelmi és ségű magyar és tarka tehén 40—66-50, kivételesen tarka iparhitelintézet tehén —•—•—, magyar tehén középmin. 40—66-50 (—), Jan. 16. Törökbecsei atkviha- Melenczei 40327 kir. jbiróság tóság gör. kel. szerb 64 —, szerbiai ökör középminőségü 42 —46-—, szerbiai egyházközség ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika -66-—, kivételesen 70.—, szerbiai bivaly 32.—42-—, ——, magyar legelőmarha I. rendű , II. rendű koronáig métermázsánkint élősúlyban. * H é z a g a i d é i t flgryelmébe! *

Budapesti lóvásár. Budapest, 1900. okt. 25-én. (4 budapesti vásárigazgatóság jelentése a .Köztelek" részére). A vásár forgalma élénk volt. Felhajtatott összesen 575 db. Eladatott 302 db. Jobb minőségű lovakból hátas 20 drb, eladatott 4 db, 300- 400 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 10 db, eladatott — db, K.-ért, nehezebb kocsiló (hintós) 40 db, eladatott 15 db 280—360 K.-ért, igás kocsiló (nehéz nyugoti faj) 60 db, eladatott 22 db 220— 300 K.-ért, ponny — db, eladatott 0 db K.-ért; közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 150 db, eladatott 70 db 218—310 K.-ért, könnyebb félék (parasztló stb.) 210 db, eladatott 160 db 50—170 K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 85 db, eladatott jAllatvásárok. 31 db 16—40 K.-ért. Bécsi vágóra vásároltatott 95 db, az állatkert részére vásároltatott 3 darab, tuBudapesti Mnrómarhavásár. 1900. okt. hó 25-én. lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos beA székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósátegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt gának jelentése. a gyepmesterhez küldetett — db. Felhajtatott: belföldi 385 db, eladatott — db, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — .drb, növendék élő .borjú 71 db, eladatott Kőbányai sertésvásár. 1900. évi okt. hó 26-án. — drb, élő bárány — db, eladatott — drb; ölött belföldi (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon je— drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — lentése a .Köztelek* részére.) Az üzlet csendes drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, volt. Heti átlag-árak : Magyar válogatott 320— eladatott — drb, növendék boriu — drb, eladatott 10 kgros nehéz 96—98 fii., 280—300 kgrammos nehéz drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élő í-97 fii., öreg 300 kg. tuli fii., vidéki sertés kecske — drb, eladatott — drb. könnyű f. Szerb 92—96 f. Román — A vásár hangulata csekély kereslet miatt lanyha. tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4°/o engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri 13 60 Arak a következők: Elő borjuk: belföldi 60—96 — korona, árpa uj 12-40 kor. Kőbányán átvéve. Helyi koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, —• •— állomány: október 19-én maradt 36942 darab. Felkoronáig, kivételesen koronáig súlyra, galicziai hajtás: Belföldről 1923 darab, Szerbiából 1901 darab, — 1 kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, Romániából drb, egyéb államokból darab. kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig Összesen 3824 db. F ő ö s s z e g 41500 db. Állomány kiv. koronáig drbonkint, koronáig és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fokiv. koronáig súlyra, növendék borjú 36—52, gyasztásra (I—X. kerület) 2324 drb, belföldre Budapest koronáig, kiv. koronáig drbkint, környékére 1194 drb, Bécsbe 463 drb, osztrák tartományokba — drb, Ausztriába — db. Német birokoronáig, kiv. koronáig súlyra. Olött borjú-

Elismert kitűnő hazai gyártmány!

1600 gözcséplökészlet üzemben!

ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár RÉSZVÉNYTÁRSULAT BUDAPESTEN, K Ü L S Ő V Á C Z I - U T 7. S Z Á M .

2Vs, 3'/«, 4, 4i/i, 6, 8, 10, 12 lóerejüek.

Magánjárók (uti m o z d o n y o k , ) Kérjük minden gzakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni, készséggel adunk kimerítő és felvilágosító választ.

Árjegyzék kívánatra díjmentesen küldetik.

KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER

1636

HO

31.

szabad.

86. SZAM.

„HYDRA"

10-IK É V F O L Y A M .

vetőgéptöfcsér

hajlékony aczéltömlőből, mely végét jelenti a vetögéptölcséreknél eddig előfordult kellemetlenségeknek.

Szalériöi véleménye szerint a lepzélszerlb és legtartósatu tölcsér.

Hajlékony mint a gummi, ruganyosabb mint bármely más veífigéptölcsér. Soha sem törik vagy szakad és ellentáll minden elgörbiilésnek. — A tömlő fala teljesen zárt lévén, a vetőmag csakis a rendeltetési helyére juthat. Ezen tölcsérekkel felszerelt vetögépek kaphatók : Nicholson gépgyár r.-t.-nál Budapest, VI., Külső Váczi-ut 5., Kühne E. ur gépgyárában Moson—Budapest. — Ezenkívül a tölcsérek minden nagyobb műszaki üzletben beszerezhetők. Nagyítani e l a d á s : P f o r z h e i m i f é m t ö m l ő g y á r társ. Magyarországi raérképrálőjénél F O D O R Ö D Ö N műszaki irodájában 1399 Budapest, V I I . , Kertész-ntcza 41. L e í r á s o k k í v á n a t r a készséggel k ü l d e t n e k .

hnpirtált eredeti

angol kmwk kaphatók: PICK

OSWAID-ifl BUDAPEST,

HU, KükS-Korepesi-ui 1. ir.

I ¥á

r'raktilc-as, lecfolcsó'b'b é s

leg-pon.-bo3a.Vb

z s i r m e g h a t á r o z ó R

| és

a

vegyszereket,|

t e j - és t e j t e r m é n y e k a d p . N.

részére

C»erber

m r A C I D - B U T Y R O M E T E R E . * m Több mint 7000 drb használatban. — 25 elsőrendű kitüntetés. A világ leghíresebb és legnagyobb tehenészetei dolgoznak vele.

Eladási-hely: Alfa Separator részvény-társaság

Árjegyzékkel kívánatra szolgálok. — Pontos czim

Budapest, Y., Báthory-utcza 4. szám. Képes árjegyzékeket ingyen küld D r . N . G e r b e r ' s M o l k e r e i Zürich (Schweiz). Óvakodjunk az utánzatoktól.

Hirdetések felvétetnek a

kiadóhivatal-

ban, Üllői-nt

Budapest, 25.

a*.

Csakis az olyan butyrometerek nak ellenőrizve, a legczélszerübben és törvényileg védve, melyeknek a nyaka rovátkolt s az itt látható felírással van-' nak ellátva. Utánzások törvényileg üldöztetnek. Ismételadók, kik egyszerre több 100 drbot vesznek, külön engedményben részesülnek. 1722

w S S U S S T A H E L Kitűnő

minőségű

• rülfti gyógszorész Korneuburg, Bécs mellett.

minden gabona tia»

n e m k ü l ö n b e n mindenféle e r d é s z e t i m a g o t ajánl a

* kiló nyersterméay beküldése mellett spéciiül

Faragó Béla Zala-Egerszegen; m i n d e n kiállitáson k i t ü n t e t v e , legutóbb Párisban ezüst éremmel.

Bérbeadás. pesiti a le „Valódi csak fonti védjegygyei kapható __ .„_ . monarchia minden gyógyszertárában és drogueríájában. Föwktár: T»r»lt J ó w f gyógyszertára Budapest, Király-utca 12. |

L E N N E R

tölgymakk-ot Magy. magpergető-gyár Kv/izda Ferenc János £. é - a bíi^r f^dSJS'.-

é*

TRIEURGYÁR, J S I K U p J S S í .

Baranyamegyében a sásdi vasúti állomás közelében fekvő Varga és ligeti 820 szántó, 6 kert, 97 rét, 8 szőlő, 423 legelő, 320 erdő és 35 adó alá nem tartozó, összesen mintegy 1709 katasztrális holdból álló, gazd. épületekkel, kastély és parkbal ellátott birtokom közvetítők mellőzésével azonnal vagy újévkor 12 évre haszonbérbe adatik. A feltételek nálam megtudhatók. Ajánlatok hozzám intézendök.

Kunfy Adolf, Kaposvár.

Ajánljuk

triearjeiiket

t r i e u r t készítünk. Lekopott trieurköpenyt gyorsan é» olcsón ujjal felcseréIfink. Kívánatra képes árjegyzékkel szolgálunk bérm n t m jutalék mefiatt KOM elirmmUk alkahnazitf

Dr. F A B I N Y I v. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. R e n d e l é s 9—3-igr; este 6—8-ig. BUDAPESTEN, V I I . ker., Erzsébet-körűt 13. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kívánatra gyógyszerek.

85. SZAM. 10-ÍK ÉVFOLYAM. 1900.

párisi

1637

K Ö Z T E L E K , 1900. O K T Ó B E R H O 27.

nemzetközi

kiállítás

jnry

tag. C s ü d s ö m ö r - kenőcs. Biztos hatású szer, csüdsömör, hám és nyeregtörés ellen. Faragó-féle

gazdasági

gépgyára M o s o n b a n (Alakult 1856.)

ajánlja a jelenlegi idényre : r o s t á i t , m a g t á r szelelöit é s k o n k o l y v á l a s z t ó k a t . - ü j ! ,.Diadal" r o s t a és K a y s e r féle c e n t r i f u g á l i s g a b o n a o s z t á l y o z ó .

„. , H U X ( i Á K I A D R I L L 4 m e r i rendszer, ™ s , „ M O S O M I Ö R I L L " toló-vetö rendszer. s „ . I L B I L L I M I H 5 I L L " kis gazdáknak, L e g j o b b S a c k - r e n d s z e r t t e k é i t , egyes, k e t t ő s és h á r m a s e k é i t , a hires rendkívül kedvelt L a a c k e - f é l e b o r o n á i t , r é t r e és s z á n t ó f ö l d r e , és h e n g e r e i t .

A szüreti idényre:

legjobb

Főraktár: Budapest, VI., Váczi-körut 57|a.

G A N Z és T Á R S A S 3 » & ± benzinnel

és

gazdaság (BÁNK!

adómentes

hajtott

meterek waé.

Ö D Ö N

gyógyszerésznél T ő t - K o m l ő s Békés-megye. 1 nagy tégely Csüdsömörkenőcs 2 korona. - 2 ,

Strichninzab

' Előállítás saját módszer szerint s saját gyártmányú csalétekkel 1890. óta, tehát 10 év óta szétküldi ezen szakban specziaiista

T l i o m u s H o l l a Prag-, Zizkov, Husstrasse

ezé!jak*

és BS9KKA

F A R A G Ó

Óvakodjunk az értéktelen utánzatoktól! Az egerek gyökeres kiirtásához az eddig hirdetett összes szerek közt legjobban bevált az állami éremmel kitüntetett

minőségben.

Petróleummal

l u i d .

1 üveg Versenyfluid 3 deciliter

b O F S a j t Ó i t

k ü l ö n b ö z ő nagyságban és

SZŐlŐZÚZÓit

V e r s e n y f

Izom, izület-rándulás, valamint rokkantság esetében kitűnőnek bizonyult. 1258 Mindkét szer, több nagyobb uradalomnál, valamint kisebb gazdáknál kipróbálva; már több év óta igen jó eredménynyel használtatik. Kapható a feltaláló és készítőnél

Nagyobb vételnél igen mérsékelt árak.

rttuW^.

Mechwart-féle gőzekék petroleumekék.

S ^ r

20. ( B ő h m e n . )

Óvakodjunk az értéktelen

és

Hengerszékek, kőjáratok é t teljes malomberendezések.

utánzatoktól!

Hajőjáratjegyzék.

A

D

R

I

A

magy. kir. tengerhajózási részv.-társ. T u r b i n á k . — V i l l « M r i l á f i t á s i 4u Részletes árjegyzékeinket kívánatra megküldjük. erőátviteli b«rendezéa«k.

SZIVATTYÚK MÉRLEGEK,

legújabb javított rendszerű tizedes, százaminden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és dos és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, iparczélokra. * közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari ezélokra. L e s j o b b | u m m i- és kender tiJmlSk. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, baremmérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra. Mindenféle csövek. I

W. GARVENS, Wien,

L, WalftecJigass* 1 4 . a s .

Vezérügynöksége Hoffmann S. és V . 1900. november havában a következő gőzösök indulnak: Honnan

H o v á Liverpool Hull, Newoastle o/T. Hamburg Antwerpen

RoSen" Barcelona Valencia*) Bordeaux* Algier1) Glasgow* Lisszabon, Oporto Liverpool Hull, Newoastles o/T.

Sdiwai'B«Bberg»trMse 6.

F . J . R . gyógyszertár a sz. Józsefhez BÉCS, XII/2., Schönbrunierstrasse 18

Hotter-fele Absorbinol

il táppora^

HOTTEE-FÉLE TEAJHIHQ-rlOTB

Veria Itt)

1900. 1—10 1—10 5—15

0—20 Tanger1, Pernambuco, Bahia Mátyás király 1 15-25 Syriá'(0. L.)

H o n n a n

H OTTE R

a gőzös neve

H o v á

Liverpool Triest-Fiume Hull, Newoastle o/T. Rotterdam,

20—50 20-300 Jőkai"18 Samaria (C. L.) 20—3

a gőzös neve KáímánVkirály Petőfi ^ ^

1900.

liii

1638

KŐZTÉLEK

1900. O K T Ó B E R H ö

85. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .

21.

Gazdaságok, Iparosok és malmok részére ajánlja a November hóban jelenik meg a

D R E Z D A I

M O T O R G Y Á R

" S F t i T

" a S E T * gáz-, benzin-, petróleum- és acetylea-motorait ^

VeztrktpvieelBiig: deliért Ignáoz és Társa, Budapesten, f/. Teriz-ttrut 41- I H Ü H É H H S B n ó í M Ü H E L Y B U D A P E S T E N . LMIIJMMB

1901. évre. S Z E R K E S Z T Ő :

SZILASSY

X és locomobiljaít I

ZOLTÁN.

Kalmár Vilmos

az Orsz. Magy. 6azd. Egyesület szerkesztő-titkára. K i a d j a az O r s z á g o s M a g y a r G a z d a s á g i

B u d a p e s t , VI.

Egyesület

kerület,

Teréz-körut

3.

szám.

a csehországi Thomas-miivek magyarországi Ána

portomentes

küldéssel

1 korona

és

80

fillér.

E g y d í s z e s e n s t e l j e s e n v á s z o n b a k ö t ö t t , n a p t á r részs z e l és g a z d a s á g i t u d n i v a l ó k k a l e l l á t o t t n a g y a l a k i t egyszerű számviteli könyv, számvitelének

a

melyet

bejegyzésére az egész

minden éven

át

gazda hasz-

nálhat.

képviselője T h o m a s f o s z f á t l i s z t e t

a „KÖZTELEK"

(Tinalak),

„ M a i t elliü" d o h á n y t r á g y á t , ím™ ím—W A Legújabb

műtrágyák

a

kiadóhivatala

béltartalmáért

szerkezetű

Előfizetéseket elfogad Pontos

vezér-

ajánl: m

szavatolok.

kitűnő trágyaszóró

legolcsóbb

m

Kalnitot.

gépek

áron.

és l e l k i i s m e r e t e s

«

k i s z o l g á l á s . •••< ••• •

B U D A P E S T , IX.

kerület,

Üllői-ut

25.

s z á m .

Magy. kir. államvasutak.

Üzletvezetőség Debrecen. Pályázati hirdetmény. őség az 1901., esetleg további két é i, pallók szállításának biztosítása czélj , A pályázati feltételek, méretjegyzékek és ajánlati minták minden üzletvezetőségnél és kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthetők, a debreczeni üzletvezetőségnél dij nélkül is megszerezhetők. A pályázati feltételek alapján szerkesztett ajánlatok 1900. évi november hó 20-án déli 12 óráig nyújtandók be a debreceni üzletvezetőség I. osztályánál. A bánatpénzek egy nappal előbb leteendők az üzletvezetőség gyüjtőpénztáránál. Magy. kir. államvasutak. Üzletvezetőség Debreczen. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

Szöldojtványok, európai és amerikai gyökeres és sima vesszők a lehető legjobb minőségben fajtisztán nagy mennyiségben kaphatók

B E R É N Y I J E N Ő szölökezelöségénél Zalaszentgrőton. K í v á n a t r a árjegyzék

küldetik.

1711

R E N D S Z E R E S

MALOM-berendezásek é s

e g y e s

KI

A L O K J G É P E & ,

termén;-tisztító-müvek gabonaraktárak

( s i l o s ) részére.

G B A E P E L H U S d f é p - és r o s t u l e m e z g y á r ,

malomépitésset

Marshall, S o n s & Co. L m t d angolarszági gépgyár vezérügynöks BUDAPESTEN,

V.

ker.,

Külső

váczi-it

782

46.

«

85. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM-

KÖZTELEK,

1900. O K T Ó B E R H O 27.

1633

Hazai Ipar

Hazai I p a r t pántoljuk.

FUCHS ÉS SCHLICHTER Budapest, VI., Jász-u. 7.

Kitüntetve: 1897. Kisbér nemzetközi vetőgépverseny első dij: állami arany érem. Lévai nemzetközi vetőgépverseny első dij: nagy üzemre arany érem. 1898. Hódmezővásárhelyi vetőgépverseny első dij: arany érem. Marosvásárhelyi vetőgépverseny első dij: arany érem. 1899. Szegedi kiállítás első dij : legnagyobb elismerés. 1900. Párisi világkiállításon ezüst éremmel kitüntetve.

WEISER J. C. gazdasági gépgyára Nagy-Kanizsán. Ajánlja: Magyarország legújabb és

jr^^JüEBBTHE: | — - s z a b a d , kiválthatókapa>.„ csuklyókkal ellátott SÍR és hegyes t a l a j h o z egyaránt a l k a l m a s

ZALA-DRILL

sorvetogépét, továbbá szab. „Perfecta" olcsó és igen jó, könnyű vetőgépét, legjobb szerkezetű Sack-rendszerü aczélekéit, boronáit, járgányait, szénagyüjtöit, rostáit és mindenféle gazdasági gépeit. A homokos talajhoz a ZALA D R I L L különösen e czélra készített és kitűnőnek bizonyult vetősarukkal lesz ellátva. Árjeg-yaéK ingyen és Ibérmentve.

Lapunk bekötési táblája 1 fpt

8 6

k p é p t

fportómenteses)

kapható kiadóhivatalunkban, A j á n l j á k nagy r a k t á r u k a t min«len p a t k o l á s i c z i k k l b ő l és e z e n szakmáiba vágó különlegesség e k b o l . — Továbbá ajánlják szalbad a l m a z o t t , kiváló szakférfiak által legjolblban a j á n l o t t p a t k ó i k a t i g á s l o v a k és p a r i p á k , úgyszintén

1

ö k r ö k

SJIÍJBB£ .5SSÍ^u'-r-' • Ml 1 YBWiy V V

v a s a l á s á r a .

•

Különösen kiemeljük czégünknek legújabban szabadalmazott rudvasalásait és kengyeleit.

ii. i i A v v *

SÖII\I;

cs. és kir. udvari patkolási eszköz-szállitók W I E N , II., R E N K 6 A S S E 6. S Z Á M .

Diót, tökmagot,

anya-

rozsot, nadragulya

l e v e l e t és g y ö keret, sikárgyökeret, l ó s z ő r t ,

marha- és disznó-

s z ő r t , s ö r t é t a legfelső árakon vesz a

Magyar fcmteli- ós csomagsz&llitási részyényTarsasag Budapesten.

Fairbanks

Mérleg és gépgyárrészvénytársaság. Városi iroda és raktár Budapest, A n d r á s s y - u t 11

HIRDITÉSEK

felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, Onii-at M - i I K Mám.

Eladó szőlővessző.

Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület ,.istvántelki i m m ú n i s " l i o m o k t a l a j u s z ő l ő j é b ő l k i s a j á t í t á s f o l y t á n feleslegessé v á l t k ö v e t k e z ő

európai gyökeres és sima szőlővesszők, valamint Riparia Sauvage alanyra ojtott kétéves gyökeres ojtványok eladók. Gyökeres Olasz Bizling Nagy Burgundi ... Mézes fehér Tramini piros Piros Bakar

vesszők. 10,000 ezre 1 2,000 , 1 4,000 , 1 1,000 , 1 1,000 , 1

Sima vesszők. Olasz Rizling ... 40,000 ezre Nagy Burgundi ... 10,000 , Mézes fehér 20,000 „ Szent-L5rincz._ ... 5,000 ,

Chasselas Rouge10,000 Blanc ... 5,000 Veltelini piros 5,000 Tramini piros 4,000

, „ „ ,

( f i i

Vegyos csemete fajta... 10,000

„

1

Ojtvány vesszők. Mézes fehér 10,000 drbja £ Chasselas Blanc.- 1,000 „ 2' Rouge... 2,000 , 2 Oportó1,000 , 2' Megrendelések az

OrszágosMagyar GrazdaságiEgyesület igazgatójához Budapest „Kőztelek" intézendők. A vesszők elszállításának még az ősz folyamán kell történnie. „Ezrenkint csomagolás és vasútra szállításért külön egy koronát számítunk."

154 K Ö Z T E L E K ,

1900. N O V E M B E R H O

A J Á N L Ó

87 SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM.

3.

K :

G É P O L A J Á T , | Kocsíkenöcsöt, Petroleumot, n. m. valósai tiszta olívaolajat, e U ő r e n d u Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kát•avtalanltott repezeolajat, stb. rányfestékeket, fedéllakot,

disznózsírt, szalonnát és szalonnáról lerázott sót, Fertőtlenítő szereket,

MfiTRÁGYÁT

K R A M E R

L I P Ó T ,

31,f

minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket.

W - Y e t ó m a g o t a legjutányosabb áron és garantált jó miu. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. Olasz szaponériát tiszta vastag gyökerekb5l őrölve. | nőségben. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb. Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, lnozemát és egyéb magvakat és kérek mlnszíves ajánlatokat. JBWfl

BUDAPESTEN,

T. ker., Akadémia-utcza l f .

Süpgőnyczim i „CERES" Budapest. I r j e K M é k k c l és részletes k l l S s a j í n l s t o k k a l k í v á n a t r a szolgálok. Vadgesztenyét obb mennyiségben száll

Tó-

becses figyelmébe! 5 axí 3000 kU ™horaképes4 méter hosszú és 2 méter széles tolósuly rendszerű uj hidmérlegr! 8 drb 1500 kiló hordképesjfigtt, erős vaskorláttal ellátott marhamérleg! 7 drb 1000 kiló hordképesaégü és 9 drb 500 kiló hordkópességü tizedes m é r l e g az összes sulyokkal együtt minden mérleg hitelesítve! Becserélek! ócska marhamázs&kat uj hídmérlegre vagy uj marhamérlegre ! IMT Javitás^at pontosan D É N E S

sz.

Telefon.

gazdaságaimból ajánlok őszi és koratavaszi szállításra egyés kétnyaras, gyorsnövésü csehponty-, SÜII8-, csuka és czompó-ivadékot, továbbá megtermékenyített fogas-süllőikrát. Corchus Béla, Budapest, IV. kerület Molnár-utcza 17.

Stahlwerke Weissenfeis

. 1728

Tűzbiztos istálló vihar-, teherkocsi-, kummet- és kézi

ezelőtt Goeppinger & Co.

Weissenfeis, Obcrkrain. Szab. a c z é S h o r d ó k . A hordóban levő folyadék nem veszít súlyából kiszivárgás, felszívódás és apadék által. Nincs tűzveszély. Petroleum, benzin, festékáruk, spiritusz, Kapható minden olajok, alkaliák stb. részére. vaskereskedésben.

Eladó használt 480 literes • gyorsfiillesztö. Czim

A m e r i k a i szabadalmazott

MANÓ

aczéllánczok forrasztás nélkül.

Az állattenyésztés, illetőleg állategészségügy egyik legfontosabb kérdésével: a szarvasmarhák gümőkórjának hazánkban való el, terjedésével foglalkozik BREUER ALBERT közvágóhidi felügyelő állat-, orvosunk.

A szarvasmarhák gümökórja vágóhídi statisztika alapján czimü értekezése, mely a „ P á t r i a " irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaságnál (Üllői-ut Köztelek) 1 koronáért kapható.

Birtok eladás

Király Daróczon (Szatmármegye) 343 (1000 •-öles) hold területű birtok, — melyből 225 szántó 110 hold rét és kert, — 20 cat. hold dohányengedélylyel, urilak, kitűnő gazdasági épületek és felszereléssel a vasúttól Va órára eladó esetleg bérbeadó. Bővebbet 1697 Uray Istyánnétól Budapest, VIII., Rigó-u. 3.

Árjegyzéket ingyen és bérmentve.

jaro-

N

b i i z á t vásárol

1590

Budapest, Andrássy-ut 15. Ajánlják * *

HALDEK József föherczeg ő cs. és kii-, fensége udvari szállítója

BUDAPEST, Károly-körat 9. az 1901. évre

II. évfolyam.

H

B

H

Schember C. és Fiai ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET felügyelete alatt álló

KÖNYVKIADÓ

VÁLLALAT

kiadásálban a kővetkező Hnngárl-Drill JlnTetlteU^Úl tógép jutányosán eladó a lázhalmi gazdaságban, Batta,

M M ós gazdatisztei figyelmek

Szerkeszti és kiadja

Z I S K A J . utóda, Rostély György szerkovács-árak, gabonaaz O. M. Q. B. titkárja. minőségű, tizedes és száÁra: O. M. G. E. tagoknak, a zados hidmérleg-gyára. Gazdatisztek Orsz. Egyesülete, Alapíttatott 1872. évben. Budapest, VI., Eötvösutcza 59. sz. Eredeti hengermalmi mérle3 kor. 30 fill. gek gyártója. A gabona- és Bolti ára 4 korona. értéktőzsde szállítója. A legmegbízhatóbb gabona-mindTejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a kiadóhiÁrjegyzék ingyen és bérmentve. vatalban, Bpest, IX., Üllőiut 25. szám.

Jeszenszky Pál,

M

a g B s s i m i r

gazdasági könyvek jelentek meg: fűzve kötve kor. fill. kor. fill. Cselkó és Kossutány Takarmányozásion 4.80 Cserháti S á n d o r Talajismeret 3.20 Hilgard-Treitz Szikes talajok 1.60 2.— Domokos K. Gazdasági építészet l-sö rész 4.80 Száhlender Gyula Gazdasági építészet ll-ik rész 5.20 6.Szüts Mihály Mezőgazdasági becsléstan 5.20 6.— Cserháti S á n d o r Okszerű talajmivelés 5.20 6.Acsádi J e n ő Mezőgazdasági üt-, Vasút- és Hidépitészet 5.20 6— Molnár István Gazdasági gyümölcstermelés 4.— 4.80 Beiwinkler Vilmos Fajbaromfi-tenyésztés 10.— 12R á z s ő I m r e Czukorrépa-magtenyésztés 2.— —.— Dr. Baross J á n o s Idegenek birtokbeszerzése 6. .— Megrendelések az

Orsz, Magy. Gazdasági Egyesület pénztári hivatalához Budapest, IX., Üllői-ut 25. szám (Köztelek) intézendök. A müveket bérmentve küldjük; s minden után 25°/o engedményt adunk.

megrendelés

86 SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER HO 31.

KIS HIRDETÉSEK

1641

1642

KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER HO 24,

GÖZEKÉKET,

84. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.

50°l» terméstöbblet

GÖZ-UTIHENGEREKET és

érhető el, ha a talaj 99%-os darabos égetett maró mészszel vagy 72%-os szénsavas égetett mészporral trágyáztatik. A legnagyobb uradalmaknál kitűnően kipróbált trágyázási módszer. I. rendű refereneziák 1 Fenti ezikkeket valamint mindenkor friss, szép fehér épitkezési meszet bármely 1327 vasútállomásra bérmentve legolcsóbban szállít ELSŐ BAEON7-SZENTGALI MÉSZTELEPEK

KLEIN MÁRKUS FIAI Szentgál

GÖZ-UTIMOZOONYOKAT • legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít

JOHN FOWLER & Co. Telefon42—só. BUDAPEST-KELENFÖLD

V E S Z P R É M I

S A M U

Pejtslk Károly

Budapest

IV, ker.,

czikkek

raktárát. 1510 Kézi és stativos k a m a r á k .

vasúton.

Kodakok.

IC M l I I I T

Fényerős és élesrajzu Objectivek. L e m e z e k , filmek, p a p í r o k és vegyszerek folyton friss és megbízható minőségben.

n a g y b a n é s kicsinyben. Megrendelheti

Károly-ntcza /. szám. Ajánlja dúsan felszerelt

fényképészeti

Iroda, raktár, javítóműhely. Kftzlekedés v a s ú t o n é s v i l l á m o t

U T Ó D A .

az Országos Magyar Gazdasági Egyesülőt hivatalánál (Budapest Köztelek). Á r a k :

titkári

Fényképészeti felszerelési tárgyak,

:

nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stasafurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vas uti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr.f nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvitelénél fizetendők.

'

s a c k

r u d o l f

Javítások jutányos árak mellett. - — Árjegyzék kívánatra.

egyeili fcéBYiseldje Magyarországot

P R O P P U R

S A M U

Budapest, Váczi-körut 52. s z á m .

Örökeladási hirdetmény. Tolna vármegyében A g á r d község határában a Sárvíz csatorna balpartján fekvő és a szegzárdi magyar tanulmány alapítványi uradalom tulajdonához tartozó Gencsi pusztai földbirtoknak 3 5 3 ^ kat. holdat kitevő részlete az alólirott miniszteruim IX-ik ügyosztályában

f. 1900. évi október hő 20-án tartandó zárt ajánlati versenytárgyalás áron el fog adatni.

utján örök-

A 15000 korona, bánatpénz letételét igazoló pénztári nyugtával felszerelt és i koronás bélyeggel ellátott Írásbeli ajánlatok a fenti jelzett nap délelőtt 10 órájáig a minisztérium segédhivatali igazgatóságánál nyújtandók be. A részletes Órök-eladási versenytárgyalási feltélek a minisztérium segédhivatali igazgatóságánál és a szegzárdi kir. közalapv. gazd. felügyelőségnél (Szegzárdon) a hivatalos órák alatt betekinthetők. Budapesten, 1900/ évi október hó 18-án. 6696

A vallás- és k ö z o k t a t á s ü g y i m. kir. minisztériumtól.

Előre bocsátva, hogy Sack Rudolf világhirtt gyártmányai eredeti minfiségben csak nálam kaphatók: Ajánlom közkedveltségü egyetemes és többvasu ekéimen kivűl sik és dombos talajra egyaránt kitűnően alkalmas sorba- ét szórva vetőgépeimet

szecskavágó-, répavágfó gépeimet. Kési, j&rgtny- ém

gSsbmjtáar*

j á r g á n y a i m a t . a j e

Szetf

b b

t a k a i

készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket és eszközöket Mindenről kimerítő áurjeg-yxéte ég készséges f e l á l l A g - o s l t á s o k .

Az „ O r s z á g o s M a g y a r G a z d a s á g i E g y e s ü l e t " tulajdonát képező Istvántelki szőlőtelepen feleslegessé vált felszerelések, úgymint egy három hektoliteres űrtartalmú

Mahille rendszerű borprés egy

talajmélyitő eke, egy töltögető

eke,

továbbá 5000 db 180 cm. hosszúságú és 10.000 db 160 cm. hosszú

gömbölyű fenyőfa

karó

e l a d ó . Felvilágosítással szolgál az «0. M. G. E.» titkári hivatala Budapest, Üllői-ut 25.

.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek)