Workshop Theme 4 Centres of Expertise and European Reference Networks for Rare Diseases

EUCERD Joint Action / Work Package 4 EUROPLAN National Conference

Workshop Theme 4 Centres of Expertise and European Reference Networks for Rare Diseases

1

WORKSHOP 4 - CENTRES OF EXPERTISE & EUROPEAN REFERENCE NETWORKS

Relevant extracts from the COUNCIL RECOMMENDATION on an action in the field of rare diseases (2009/C 151/02) 8 June 2009

2


TANÁCSI AJÁNLÁSOK (Az Európai Tanács) ezúton ajánlja, hogy a tagállamok: IV. A RITKA BETEGSÉGEK KÖZPONTJAI ÉS EURÓPAI REFERENCIA HÁLÓZATAI

Jelölje ki a megfelelő szakértői központokat az egész ország területén 2013 végéig és vegye fontolóra kialakításuk támogatását. Segítse elő a szakértői központok részvételét az európai referencia hálózatokban, tiszteletben tartva a nemzeti kompetenciákat és szabályokat, tekintettel engedélyezésükre és elismerésükre. Szervezze meg a betegutakat a ritka betegségben szenvedő betegek részére oly módon, hogy együttműködik a terület szakembereivel, illetve biztosítja a szakmabeliek, illetve a szakértelem cseréjét az országon belül és külföldön (amennyiben szükséges).

3


TANÁCSI AJÁNLÁSOK Támogassa az infokommunikációs technológiák használatát, mint például a telemedicina, ahol szükség van ezekre ahhoz, hogy a szükséges specifikus egészségügyi ellátás távoli hozzáférését biztosítani tudják. A terveibe és a stratégiáiba vegye bele a szakértelem és a tudás megosztásához szükséges feltételeket a betegekhez közeli gyógyellátás elősegítése érdekében. Ösztönözze a szakértői központokat a ritka betegségek ellátásához szüksges multidiszciplináris megközelítésben.

4


TANÁCSI AJÁNLÁSOK V. A RITKA BETEGSÉGEKKEL KAPCSOLATOS SZAKÉRTELEM ÖSSZEGYŰJTÉSE EURÓPAI SZINTEN Gyűjtse össze a ritka betegségekkel kapcsolatos szakértelmet és támogassa hogy a szakértelem az európai megfelelőikkel kapcsolatot találjon, annak érdekében, hogy támogassa: (a) a diagnosztikus eszközök és gyógymódok, valamint az oktatás és szociális gondozás legjobb gyakorlatainak a megosztását a ritka betegségek területén; (b) minden egészségügyben dolgozó adekvát oktatását és képzését, hogy tudjanak ezen betegségek létezéséről és azokról az erőforrásokról, amelyek elérhetők a gyógyításhoz; (c) a ritka betegségek diagnosztikájához és managementjéhez szükséges releváns diszciplinák, mint például genetika, immunológia, neurológia, onkológia, gyermekgyógyászat fejlesztése az orvosképzésben; 5


TANÁCSI AJÁNLÁSOK (d) a diagnosztikus tesztekre és populáció szűrésre vonatkozó európai irányelvek kidolgozását, egyúttal tiszteletben tartva az nemzeti döntéseket és kompetenciákat; (e) a tagállamoknak az orphan (árva) gyógyszerek terápiás vagy klinikai értékéről készített jelentéseinek megosztását közösségi szinten, ahol összegyűjtik a releváns ismereteket és szakértelmet, azért, hogy minimalizálják a késedelmet, míg a ritka betegségekben szenvedők hozzá tudnak jutni a orphan (árva) gyógyszerekhez.

6


RB NEMZETI TERV SZAKÉRTŐI KÖZPONTOK FEJEZETE

7


NT 6.2 .Szakértői központok célja

• A szakértői központok meghatározott ellátási körzetben élő, ritka

•

•

8

betegségben szenvedő betegek kezelését és gondozását végzik. Olyan betegségekkel, állapotokkal foglalkoznak, melyek speciális ellátást igényelnek akár a diagnosztizálás, vagy a komplikációk megelőzésének, illetve magának a kezelésnek az egyedisége miatt. Az országon belüli szakértői központok hálózata együttesen lefedi a ritka betegségben szenvedő összes beteg szükségleteit, még ha az egyes ritka betegségek tekintetében nem is tud azonos szintű szakértelemmel teljes körű szolgáltatást nyújtani. A szakértői központok összegyűjtik vagy koordinálják a specializált egészségügyi ellátórendszeren belül elérhető multidiszciplináris képességeket és készségeket (beleértve az egészségügyi szakdolgozói készségeket és szociális szolgáltatásokat is), amelyek a ritka betegségben szenvedők speciális orvosi, rehabilitációs és palliatív szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek.

szakértői központok hatásköre

• A szakértői központok közreműködnek a betegutak alapellátásból

•

9

kiinduló kiépítésében. A tervszerű ellátás célja, hogy minden ritka betegségben szenvedő ember a lehető legrövidebb idő alatt kapjon diagnózist annak érdekében, hogy időben hozzáférhessen a szükséges ellátáshoz és támogatáshoz, javítva egészségügyi állapotát, életminőségét, ezzel csökkentve saját és családja megpróbáltatásait illetve a társadalom terheit. A szakértői központok kapcsolatban állnak szaklaboratóriumokkal és más speciális szolgáltatásokat nyújtó intézményekkel. Jegyzéket állítanak össze a hivatalosan kijelölt szakértői központokról és azt mindenki számára elérhetővé teszik az Orphanet portál útján is.

hatáskör

• A szakértői központok közreműködnek a ritka betegségek ellátásával • • • • •

10

kapcsolatos szakmai irányelvek kidolgozásában és terjesztésében. A szakértői központok elméleti és gyakorlati képzést szerveznek a ritka betegségekkel foglalkozó szakemberek részére. A szakértői központok a betegszervezetekkel és az Orphanet-tel együttműködve könnyen hozzáférhető információt biztosítanak a betegek és családjaik valamint az egészségügyi és szociális szakemberek speciális igényeinek megfelelően. A szakértői központok támogatják a betegségek jobb megértését, illetve a diagnózis, az ellátás és a kezelés optimalizálását szolgáló kutatást, ideértve az új kezelések hosszú távú hatásainak klinikai értékelését. A szakértői központok kapcsolatot tartanak más nemzeti és európai szintű szakértői központokkal. A szakértői központok együttműködnek a betegszervezetekkel és segélyvonalat működtetnek a ritka betegek jobb tájékoztatása érdekében.

szakértői központ egyéb feladatai

• Szervezze meg és koordinálja az életszakaszokon átívelő folyamatos betegellátást • • • • • •

11

a gyermekkortól kezdődően egészen a felnőttkorig. Működtessen az európai ajánlásoknak megfelelően kialakított betegregisztert, ami alapján vegyen részt az országos betegregiszter fenntartásában. Működtessen minőségirányítási rendszert, amelybe mind a hazai mind a nemzetközi szabványkövetelmények kerüljenek beépítésre. A betegellátás minőségének mérésére alkalmas indikátorokat fejlesszen és a mért indikátorok alapján vegyen részt az országos felmérésekben rendszeres adatszolgáltatásaival. Rendelkezzen a klinikai vizsgálatokban való részvételhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Legyen alkalmas klinikai és népegészségügyi kutatások végzésére és a szükséges kapcsolódó adatgyűjtésre. Legyen kidolgozott tematikája a keretei között folyó távoktatási programokra, melyeket akkreditált képzési központon keresztül biztosítanak.

EU-s követelményeknek való megfelelés biztosítása

• A kijelölése az European Union Commitee of Experts on Rare Diseases (EUCERD) „A ritka betegségekkel foglalkozó tagállami szakértői központok minőségi követelményeiről” c. ajánlás (www.eucerd.eu) alapján a szakminisztérium feladata. • Megfelelő támogatásban (kapacitás, humán erőforrás) kell részesíteni, amely a folyamatos minőségi követelményeknek való megfelelést, valamint a magas színvonalú betegellátást biztosítja. • Ki kell dolgozni az EU ajánlások alapján a hazai ellátórendszerhez adaptált akkreditációs kritériumok meghatározását. A ritka betegségek szakértői központtá nyilvánítás megfelelőségi kritériumainak összeállításának és tesztelésének célja: a hazánkban ritka betegeket ellátó szakértői központokkal szemben elvárt nemzetközi minőségi kritériumoknak való megfelelés biztosítása, és az értékelést végző szakemberek képzése. • A kritériumoknak való folyamatos megfelelés ellenőrzése független auditok útján történik, melyet szervezett formában az arra felkészült és kijelölt szervezet végzi a speciálisan felkészített szakemberek (auditorok) részvételével.

12

Várható hatás

• A Szakértői Központok megalakulásától a betegutak harmonizációja, a diagnózishoz jutás idejének redukciója, a RB – ek életminőségének javulása, a hazai RB-ek esélyeinek javulása, a hazai RB ellátó helyek ORPHANET-be való kanalizálása várható. A koraibb diagnózis felesleges vizsgálatok elvégzését előzi meg, az egyes tünetek korai kezelése sok esetben kivédheti a maradandó egészségkárosodást. A prenatalis diagnosztika segítségével súlyos betegségek előzhetők meg.

13

Indikátorok (4 db)

14

indikátor

leírás

típus

Szakértői Központban megjelent ritka betegséggel élők aránya az összes regisztrált ritka beteghez viszonyítva

kimenet A nyomon követett betegek közül hányan jelennek meg Szakértői Központokban, az összes bejelentett beteghez képest.

?mérhetőség

?

EUCERD RECOMMENDATIONS ON CORE INDICATORS FOR RD NATIONAL PLANS / STRATEGIES

EUCERD Core Indicators, full version: http://www.eucerd.eu/wp-content/uploads/2013/06/EUCERD_Recommendations_Indicators_adopted.pdf

Alapvető mutatók N°5. Nemzeti terv a rika betegségek szakértői központjainak felállítására Rövid definíció = Olyan stratégia megléte, hogy kijelöljenek ritka betegség szakértői központokat nemzeti illetve regionális szinten

N°6. A nemzeti tervhez illeszkedő országos és regionális szakértői központok száma A nemzeti tervvel összhangban lévő szakértői központok száma és azon szakértői központok száma, melyek megfelelnek a vonatkozó EUCERD minőségi kritériumoknak, így segítve a tagállamokat a szakértői központjaik kijelölésében 16


Alapvető mutatók N°7. A nemzeti vagy regionális szakértői központok részvétele az európai referencia hálózatokban Az európai referencia hálózatba integrálódott szakértői központok száma (különbségtétellel a teljes- és a társult tagok között). PS: a mutató néhány éven belül lesz relevánsabb, amikor az európai referencia hálózat jobban kialakul

N°10. A ritka betegségeket érintő klinikai irányelvek (protokollok) fejlesztésére és végrehajtására szolgáló nemzeti terv Van-e nemzeti egészségpolitika a klinikai irányelvei megfogalmazására, adaptálására és gyakorlatba átültetésére, azzal a céllal, hogy a kezeléshez egyforma hozzáférést biztosítsunk minden ritka betegségben szenvedőnek 17


GUIDELINES FOR DISCUSSION Workshop Theme 4 Centres of Expertise and European Reference Networks for Rare Diseases

18


1. A szakértői központok kijelölése és értékelése A szakértői központok feltérképezése Kiindulva abból a felismerésből, hogy ritka betegségekre vonatkozó szakértelem minden országban jelen van, az ön országában mi a meglévő szakértelem tudásszintje? Fel vannak-e térképezve azok a struktúrák, amelyek a ritka betegségekhez szakértelmet nyújtanak? Ezeknek a különböző szerepei és kompetenciái el vannak-e ismerve?

19


1. A szakértői központok kijelölése és értékelése A szakértői központok kijelölésének kritériumai Folyamatban van-e a szakértői központokra vonatkozó kijelölési kritériumok definiálása? Ha nem, létezik-e egy olyan eljárás, hogy definiálja és jóváhagyja az ilyen kijelölési kritériumokat? Olyanok-e a kijelölési kritériumok, hogy alkalmazkodnak-e minden egyes szakértői központ által lefedett betegség vagy betegség csoportok jellemzőihez? Milyen minőségirányítás van a nemzeti szakértői központokban? Hasonlítsa össze az ön országában alkalmazott kijelölési kritériumokat az EUCERD szakértői központokra vonatkozó minőség kritériumok ajánlásaival. Mely kritériumok hiányoznak? Melyeket lehetne beépíteni? 20


1. A szakértői központok kijelölése és értékelése A szakértői központok kijelölésének folyamata Az ön országában a kialakítás mely stádiumában van a szakértői központok kijelölési folyamata? Milyen kijelölési folyamat létezik már vagy kerül megfogalmazásra a központok kijelölésére? A meglévő erőforrások eloszlására tekintettel hogyan lehetne jobban racionalizálni azokat, anélkül, hogy újakat, vagy új központokat hoznának létre, miközben biztosítják, hogy megfelelnek a minőségi kritériumoknak és standardoknak? A beteg szervezetek részt vesznek-e a szakértői központok kijelölésében? Van-e a szakértői központoknak országos irányelve? Ha igen, nyilvánosan elérhető-e? 21


1. A szakértői központok kijelölése és értékelése A szakértői központok értékelése Rendszeresen értékelik-e a szakértői központokat? Ez az értékelési folyamat be van-e illesztve a kijelölési folyamatba országos szinten? Milyen a gyógykezelés minőségére vonatkozó indikátorokat alkalmaznak és milyen eredményre vonatkozó mutatókat vesznek fontolóra? Alap elvárásként tartlamazza-e a beteg elégedettséget? Mely szereplők vesznek részt az értékelési folyamatban? Kontkrétan, részt vesznek-e a betegeket és a beteg szervezetek a szakértői központok értékelési folyamatában? 22


1. A szakértői központok kijelölése és értékelése Az elérhető szakértelemre és szakértői központokra vonatkozó információk Hogyan jut el a beteghez az, hogy az ön országában és szakértői központjaiban milyen szakértelem hozzáférhető számukra? Van-e nyilvánosan hozzáférhető országos jegyzéke a formálisan kijelölt szakértői központoknak, beleértve az Orphanet portált? Milyen egyéb információ forrásokat használnak az Orphaneten kívül?

23


2. A szakértői központok hatásköre és működése Definíció Elemezze a szakértői központok (explicit és implicit) definícióját és hasonlítsa össze az EUCERD szakértői központokra vonatkozó minőségi kritériumok ajánlásával: “A szakértői központok professzionális rendszerek a ritka betegségben szenvedő betegek managementjére és gondozására egy meghatározott felvevő területen, elsősorban nemzeti, de ha szükséges, nemzetközi szinten. Olyan betegségekkel és állapotokkal foglalkoznak, amelyek különleges gondozást igényelnek a nehezen felállítható diagnózis miatt, azzal a céllal, hogy megakadályozzák a szövődményeket és/vagy kijelöljék a kezeléseket.” 24


9. Európai és nemzetközi kollaboráció – határon átnyúló egészségügy és európai referencia hálózatok EUROPEAN REFERENCE NETWORKS (ERNs) • Az országos központokban milyen intézkedések támogatják egy ritka betegség európai referencia hálózatának „alap alkotórészeit” az EUCERD-nek referencia hálózatra vonatkozó ajánlásai szerint? Nevezetesen: − − − −

Betegség regiszterek, Minőségbiztosítási mechanizmusok, Képzési és oktatási eszközök, A helyes gyakorlati irányelvek és a legjobb diagnosztikus és gondozási gyakorlatokra vonatkozó információ áramlás a tagállamok között, − Telemedicina, határokon átnyúló beutalási mechanizmusok, stb.

Reference: EUCERD Recommendations on RD ERNs 25


9. Európai és nemzetközi kollaboráció – határon átnyúló egészségügy és európai referencia hálózatok EUROPEAN REFERENCE NETWORKS (ERNs) Ahol nincs, vagy csekély számú központ létezik: Gondolkoznak-e már azon, hogy milyen intézkedések támogatnák a gondozást nyújtók bevonását a jövőbeni európai referencia hálózatba? Milyen országos intézkedésekre van szükség azért, hogy támogassák a ritka betegségek európai hálózatának felállítását a határokon átnyúló egészségügyi direktíva feltételei értelmében, azzal a céllal, hogy beágyazzák ezeket az országos egészségügyi rendszerbe? Konkrétan, egy országos központnak milyen kritériumoknak kell megfelelnie, hogy része legyen egy európai referencia hálózatnak? 26


10. A központok fenntarthatósága Milyen mechanizmusok biztosítják, hogy a szakértői központok felállnak és országos szinten működnek egy fenntartható terv szerint? Hogyan garantálják a központok hosszú távon fenntarthatóságát? A központok kijelölése pillanatában milyen mechanizmusok léteznek azok hosszú távú fenntarthatóságára? És az értékelés pillanatában? A központok által végzett, de a beteg kezeléséhez nem szorosan kapcsolódó tevékenységek hogyan vannak finanszírozva (pl. klinikai kutatás, a diagnózisra és gondozásra vonatkozó irányelvek megfogalmazása; alapos klinikai és biológiai vizsgálatok; a nemzetközi hálózatok koordinálása stb.)?

27


10. A központok fenntarthatósága A strukturális alapok hogyan kerülnek a legjobb felhasználásra az elkövetkező 2014-2020 közötti időszakban? Van-e a központoknak hatásköre beruházásokra az országos stratégiai referencia hálózatokban a strukturális alapok keretein belül? Vannak-e az országban specifikus működtetésű egészségügyi programok, amikbe a ritka betegségek infrastruktúráira és humán erőforrásokra vonatkozó projektek bevehetők?

28


DEMIN 2014 Ritka betegségek szimpózium kérdései

29

Kritériumok

• COUNCIL RECOMMENDATION on an action in the field of rare diseases (2009/C 151/02)

• Kijelölés és értékelés, minőségmenedzsment rendszer kritériumai • Hatókör • Multidiszciplináris megközelítés, kezelés fontossága, betegek bevonása, • • • • • • •

30

egészségügyi és szociális integráció biztosítása Információhoz való hozzáférés Kutatás RB ellátási irányelvek fejlesztése – jó gyakorlatok gyűjtése és elemzése Diagnosztikai és genetikai vizsgálatok összehangolása, vizsgálólaboratóriumok minőségbiztosítása, akkreditációja Szűrési szakpolitika Európai együttműködések és határon átnyúló ellátás irányelve, Európai Referencia Hálózat létrejötte Fenntarthatóság

RB szakértői központ kijelölés jogi háttér Az emberi erőforrások minisztere 73/2013. (XII. 2.) EMMI rendelete az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekkel összefüggő módosításáról 2. pontja Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet módosítása 2. § Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Szmr.) 5. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

• (Az egészségügyi szolgáltató) „e) amennyiben a ritka betegségben szenvedő betegek diagnosztikai és terápiás ellátását végző más, ritka betegségeket ellátó járó- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókkal együttműködik, a betegutak megszervezését biztosítja, speciális, multidiszciplináris szolgáltatást nyújt, a betegellátási tevékenységen túl kutatási és oktatási tevékenységet végez, valamint a ritka betegségben szenvedő betegek és az elérhető szolgáltatások regisztrációját végzi, az egészségügyért felelős miniszter kijelölése alapján a Ritka Betegségek Szakértői Központ elnevezés használatára jogosult.

31


A Ritka Betegségek Nemzeti Terv Szakértői központokra vonatkozó elképzeléseinek megvalósíthatósága – Vitaindító gondolatok (1)

• 1. Az országban jelenleg informálisan működő szakértői és gondozó központok, genetikai tanácsadók és laboratóriumok feltérképezése és hivatalos akkreditációs eljárásának kidolgozása a lehető legrövidebb időn belül. • 2. Az intézmények kijelölése, és az NRBK készülő honlapján nyilvánosságra hozatala. • 3. A többlet feladatokkal járó szakértői központtá válás segítése elkülönült finanszírozási mechanizmusok által. • 4. Szakértői központ minőségterv kidolgozása szükséges,

32

melynek részét képezhetné többek között a kijelölési standardok kidolgozása, a kijelölés és vagy akkreditáció módja és feltételrendszere, a kijelölési folyamat meghatározása, az ellenőrzés, visszavonás szabályainak megfogalmazása, a minőség-indikátorok meghatározása, a kijelölést és a rendszeres újraértékeléseket végző szakértők/auditorok képzése és értékelése, a megfelelő jogi háttér biztosítása.

Vitaindító gondolatok (2)

• 4.2. A ritka betegek ellátó intézmények

•

• • 33

minőségmenedzsmentjének külső szerv által való felügyelete, a kidolgozott EU kompatibilis szempontok alapján (pontos betegregiszterek, kódolás, multidiszciplináris ellátás, betegek elégedettsége stb.). 4.3. A betegregiszter (elégedettségi) adatai a kezelő központok/szakértői központok eredményességének mérésében, a minőségbiztosításában kerülhetnének felhasználásra, több szinten megvalósuló ellenőrzési lehetőségben, azaz több szinten - a beteg hozzáférésében is – megvalósuló nyilvánosság biztosításában. 5. A medikális és paramedikális szolgáltatások összekapcsolódásának biztosítása a beteg utak kijelölésekor. A még hiányzó humán erőforrás biztosítása.



• 6. Az európai referencia hálózatokhoz és egyéb EU-s

• •

34

programokhoz való csatlakozás megvalósítása, ehhez a források megkeresése, a privát szektor bevonásának fontossága, pl. nemzetközi pályázatokon való részvétel, etikus üzleti befektetők, nemzetközi teaming/networking, stb. A határon átívelő egészségügyi ellátás biztosítása szükség esetén a méltányossági kérelmek elbírálási idejének drasztikus csökkentésével. 8. A készülő honlap és a RB ellátására kialakuló ellátórendszer szerkezetének és működésének ismertetése és terjesztése országosan az OEFI-n és az OTH-n keresztül, ill. rendezvények, szóróanyagok, média megjelenések biztosításával.



• A hazai (pl. RIROSZ) illetve nemzetközi (pl. EUPAT -

•

• •

35

http://www.patientsacademy.eu/index.php/en/ ) civil szervezetek bevonása legyen biztosított a rendszerépítési folyamat kiépítésének minden lépésénél. Mivel a RB Nemzeti terv és az EUROPLAN konferencia záró tanulmánya alapján az EMMI Egészségpolitikai főosztályának kell elkészítenie a Ritka betegségek ellátásának szakpolitikai programját, szükséges lenne ebbe a programalkotásba az EUROPLAN szakértőket is bevonni. A programnak egyik lényeges eleme lehet a szakértői központok kialakításának és működési feltételrendszerének a kidolgozása. EU elvárás: a professzionális minőségtudományi és RB Központ minőségkultúrájának megfelelési és érettségi szintje, indexe


Semmelweis Egyetem írásban beérkezett kérdései

• Az EU-s ajánlásokon, multidiszciplinaritás, diagnosztika, terápia, gyermek-, felnőtt-, szociális ellátás egy helyen való elérhetőségén túl mi vezérelheti a fenntartót, hogy szakértői központot jelöljön ki?

• Hogyan lehet teljes mértékű feladatmegosztást megfogalmazni úgy, hogy évente 50-100-zal nő az új betegségek száma (még nem ismerjük az adott betegséget)?

• Mi a helyzet multiszisztémás betegségekkel, ha ezeket több helyen is lehetne gondozni (pl. haematologia, neurológia, pszichiátria)?

• Szakértői központok közötti e-egészségügy, telemedicina kiépítése nagyon fontos lenne, ki finanszírozná ezt?

36

Biobankhoz kérdések (SE)

• Előadáshoz kapcsolódóan: • A kiadott minták minőségbiztosítása:Hogyan győződhet meg a kutató arról, hogy megfelelő minőségű mintát kap vissza (A Hálózat Működési Rendje szerint a megmaradt mintát a kutatás lezárását követően vissza kell juttatni a biobank részére)?

• Hogyan biztosítható, hogy a biobankból kiadott mintát csak az előre meghatározott célra használják fel?

37

prof. Kosztolányi György

38

Nemzeti terv megvalósítása

• Népegészségügyi programként, problémaként kell kezelni a RB ügyét hálózatszervezés kell/kéne (primadonnákat kéne közös előadásba hozni, aki nem szakértői kp.lesz az sértve érzi magát Ktsvetés 178 M Szy Ildikó katalizáló szerepe 2012-ben törés a finanszírozási problémák miatt (ekkor már elfogadott terven kellett volna lennie) Fenntarthatóság feltételei Szilárd, szervezett keret és éves ktsvetés Oktatás (a primadonnákat is), kutatás Társadalmi / szakmai támogatottság (Aréna: orvos, népeü.szervezők, kutatók/oktatók, gyszerforg., betegszervezetek, eg.pol. Obs: szerintem a média, gyógyped, közokt.is szereplő) Remények „kongenitálisan optimista,” ezért bízik – biotechnológiai és informatikai forradalom hozta össze a RB-et, ezzel egy új problémakör született meg a XX.sz-ban Ma 22 orphandrug van elfogadás alatt, 18 várakozik Az ellátás empirikus megközelítés helyett egzakt adatokra épül Diagnosztikai biomarkerek kuatási motivációja nő Ellárásglobalizáció – eHelalth, nemzetközi együttműk, távorvoslás Célszemélyek aktív szerepe, beteg mint szakértő Szakértői kp. Új szemléletű eü.modell a XXI.sz-ban: Ellátásholisztika-átláthatóság-határon átnyúlás-tudás alap-fenntarthatóság – ez az igazi kihívás

•

•

• 39

Hozzászólások

• Szőnyi prof.– a NT határtalan reményeket ad, kötelező lesz, végre • •

40

kell hajtani Varga G. – hemofília helye a RB-ben? – KGy: a kezelés maradjon ott ahol eddig, feladat kerüljön allokálásra, szakértői kp-hoz Széll Enikő (EMMI) – egy kormányrend.szabályozni fogja a hasonló szakmai anyagok sorsát, a NT kormányprogram lesz

NT végrehajtás (EUROPLAN, 2013.október)

• Irányító hatóság - EMMI Eg.pol.Főosztály

Brunner K: hogyan fog koordinálni más minisztériumokkal, ha a kidolgozáskor sem volt rá képes? Válaszok: – –

Széll E.: „nincs felhatalmazásom a válaszra” Csányi Péter (szoc.tárca): köznevelés, szoc., EMMI minden szervezetére ki kell terjedjen

BTJ: nemzetközi jó gyakorlat a nemzeti irányításban?

Pogány G: GYEMSZI szerepe?

– –

Domenika Taroscio (Olasz) gyakorlat GYEMSZI Bodnár Ágnes (új ember, mint betegjogi, panaszügyi kivizsgáló)

• OEFI + szakértői bizottság szerepe? • Következtetések

Nincs elégséges javaslat az Irányító Bizottságra Nem volt elég nyilvánosság a tervezés során – társadalmi vitákra, figyelemfelkeltő intézkedésekre lenne még szüksége (OEFI „Népeü.komm.fejleszt” TÁMOP – ezen belül lehet)

• NT monitorozása és értékelése

41

Értékelő szerv nincs nevesítve Érdekelt felek elégedettségmérése nincs kidolgozva Indikátorok vannak Vita az IB külső monitoring- megoldásokról, SVH szerint a francia példát kéne követni, DT az olasz gyakorlatot is javítaná OEFI VJ nem tudja, hogy a 2014-2020 strukturális alapokban van-e kiírás? BTJ: független, nemzetközi téren ismert, minőségtanúsítót kell megbízni, akitől elvárják a szakértelmet PG: a költségvetésbe be kell tervezni és javasolni Csányi P. folyamatban vannak a pályázati kiírások, a RB Kp.mondat szerepel, tehát szándék van, de összeg nincs (Országos habilitációs rehab.módszertani kp.létrehozása 100M van betervezve – Emberi erőforrás operatív program részeként, kérdés, h.szükség van-e a 4 nagy egyetem mellett egy ernyő-orvoszszakmai kp-ra? VJ: nyitott kérdés a szaki központok létrehozása

DEMIN RB szimpózium ajánlások?

42


Workshop Theme 4 Centres of Expertise and European Reference Networks for Rare Diseases

Recommend Documents