Workshop jegyzőkönyv

Munkaügyi Együttműködési Fórum

Workshop jegyzőkönyv Munkaerő-piaci prognózisok – létező jó modellek a foglalkoztatási prognózisok körében A szeminárium célja a szakértők munkaerő-piaci prognózisokkal kapcsolatos tapasztalatcseréje. Az előadások négy ország prognosztikai modelljeit mutatják be – amelyek súlyponti témái a foglalkoztatási és képzési szakirányok alakulásának előrejelzése és a statisztikai adatokon alapuló potenciálanalízis.

IDŐPONT

2012. szeptember 26. – szerda – 10:00-16:15

HELYSZÍN

Eisenstadt, Hotel Burgenland, Franz Schubert Platz 1

MODERÁL

Andrea Major, L&R Társadalomkutató Intézet, Bécs

NYELVEK

német, magyar, angol (szimultán tolmácsolás)


2

RÉSZTVEVŐK Név / Name

Szervezet / Organisation

E-Mail

Barnes Sally-Anne

Warwick Institute for Employment Research, [email protected] sity of Warwick, Senior Research Fellow

Bencsics Peter

AMS Burgenland Landesgeschäftsstelle, Abteilungsleiter Controlling und Statistik / AMS Burgenland, [email protected] Tartományi Ügyvezetőség, Controlling és Statisztikai Osztály vezetője

Braun Harald

AMS Jennersdorf, Geschäftsleiter / kirendeltségvezető

Busch Irén

Chománé Handrik Anita

Deák Ferenc

Dreiszker Manfred

Nationale Beschäftigungsamt, Hauptabteilung für Forschung und Analysen, Hauptabteilungsleiterin / Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Kutatási és Elemzési Főosztály, főosztályvezető Arbeitsmarktpolitisches Zentrum des Regierungsamtes im Komitat Zala, Expertin für Analysen / Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, elemző munkatárs Arbeitsmarktpolitisches Zentrum des Regierungsamtes im Komitat Zala, stellv. Direktor / Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, igazgató-helyettes Amt der Burgenländischen Landesregierung, Leiter des Referates Statistik / Burgenlandi Tartományi Kormányzati Hivatal, statisztikák osztály vezetője

Farkas Eszter

Dolmetscherin / tolmács

Gugler Gernot

L&R Sozialforschung / L&R Társadalomkutató Intézet

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

Arbeitsmarktpolitisches Zentrum des Regierungsamtes im Komitat Győr-Moson-Sopron, Expertin für [email protected] Jordanitsné Kéri Ilona Analysen / Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, elemző munkatárs Jutta Mohl

AMS Oberpullendorf, Geschäftsstellenleiterin / [email protected] deltségvezető

Kenedly Erzsébet

Arbeitsmarktpolitisches Zentrum des Regierungsamtes im Komitat Vas, Leiterin der Dienstelle Szombathely / Vas Megyei Kormányhivatal [email protected] Munkaügyi Központja, Szombathelyi Kirendeltség, kirendeltségvezető

Kelemen Attila

Dolmetscher / tolmács

Kernitzkyi Michael

Joanneum Research Forschungsgesellschaft mbH Graz, Regionalpolitik, Risiko- und Ressourcenökonomik, Forscher / Joanneum Research Forschungs- [email protected] gesellschaft mbH Graz, Regionális politika, rizikó- és erőforrásgazdaságtan, kutató

[email protected]


Név / Name

Lukács Mónika

Major Andrea

Marton György

Nagy Anita

Németh Tamás

Szervezet / Organisation Arbeitsmarktpolitisches Zentrum des Regierungsamtes im Komitat Vas, Expertin für Analysen / Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, elemző munkatárs L&R Sozialforschung, EXPAK AT.HU Projektkoordinatorin / L&R Társadalomkutató Intézet, EXPAK AT.HU projektkoordinátor Arbeitsmarktpolitisches Zentrum des Regierungsamtes im Komitat Zala, Experte für Analysen / Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, elemző munkatárs Arbeitsmarktpolitisches Zentrum des Regierungsamtes im Komitat Győr-Moson-Sopron, EXPAK Projetmitarbeiterin / Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, EXPAK projektmunkatárs Arbeitsmarktpolitisches Zentrum des Regierungsamtes im Komitat Győr-Moson-Sopron, Abteilungsleiter / Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, osztályvezető

E-Mail

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

Pálfy József

Projektmitarbeiter / projektmunkatárs

[email protected]

Perner Ewald

AMS Burgenland Landesgeschäftsstelle, Abteilung Systemmanagement und Arbeitsmarktinformation/ AMS Burgenland, Tartományi Ügyvezetőség, Rendszermenedzsment és Munkaerőpiaci Tájékoztatási Osztály

[email protected]

Plattner Markus

AMS Mattersburg, Geschäftsstellenleiter / kirendeltségvezető

[email protected]

Podoben Réka

Ruskó Krisztián

Selak Sanja

Sengstbratl Helene

Serman Lajosné

Arbeitsmarktpolitisches Zentrum des Regierungsamtes im Komitat Győr-Moson-Sopron, Expertin für Analysen / Győr-Moson-Sopron Megyei [email protected] Kormányhivatal Munkaügyi Központja, elemző munkatárs AMS Burgenland Landesgeschäftsstelle, Abteilung Systemmanagement und Arbeitsmarktinformation/ AMS Burgenland, Tartományi Ügyvezetőség, [email protected] Rendszermenedzsment és Munkaerőpiaci Tájékoztatási Osztály L&R Sozialforschung, EXPAK AT.HU Projektmitarbeiterin / L&R Társadalomkutató Intézet, EXPAK [email protected] AT.HU projektmunkatárs AMS Burgenland, Landesgeschäftsführerin / AMS Burgenland, tartományi ügyvezető igazgató

[email protected]

Arbeitsmarktpolitisches Zentrum des Regierungsamtes im Komitat Vas, Expertin für [email protected] Arbeitsmarktanalysen / Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, munkaerő-piaci elemző

3


Név / Name Szabó Csilla

Szépné Kiss Tünde

Tancsics Ferenc

Willsberger Barbara

Zika Gerd

Szervezet / Organisation

4

E-Mail

Dolmetscherin Arbeitsmarktpolitisches Zentrum des Regierungsamtes im Komitat Vas, EXPAK Projektkoordinatorin Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, EXPAK projektkoordinátor Arbeitsmarktpolitisches Zentrum des Regierungsamtes im Komitat Vas, Experte für Informatik / Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, informatikus munkatárs L&R Sozialforschung, Projektleiterin EXPAK AT.HU / L&R Társadalomkutató Intézet, EXPAK AT.HU projekt vezető Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung (IAB) der Bundesagentur für Arbeit (BA) Nürnberg, Forscher / Német Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) Munkaerő-piaci és Pályakutatási Intézete (IAB), kutató

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]


Köszöntés Major Andrea (L&R Társadalomkutató Intézet) és Sengstbratl Helene (AMS Burgenland Tartományi Ügyvezetőség igazgató asszonya) köszöntötték a résztvevőket.

Előadások Alkalmazott statisztikai módszerek a burgenlandi munkaügyi szervezeteknél Ewald Perner, főstatisztikus, AMS Burgenland Ügyvezetőség Az előadás súlypontjai a törvényi háttér ismertetése mellett a munkaügyi adatok begyűjtésére, előkészítésére vonatkozó folyamatok, koncepciók és definiciók leírása valamint a munkaügyi adatok elérhetősége és a munkaügyi prognózisok áttekintése voltak. A munkaügyi statisztikák készítése témakörében az egyes lépések áttekintésére került sor: így például az adatok bevitele az operációs rendszerbe, a bejelentett üres álláshelyek illetve munkanélküli személyek alapadatainak az előkészítése a kiértékeléshez, stb. Továbbá statisztikai jellemzők magyarázatára is sor került, amelyek alatt a személyi jellemzők , cégek jellemzőinek és a bejelentett üres álláshelyek jellemzőinek az egybevetése értendő. Ahhoz, hogy munkanélküliséget fel lehessen vázolni két dimenziót szükséges elkülöníteni egymástól – egyrészt az állományt (ide értendő a megadott napon munkanélküli státusszal rendelkező személyek számbavétele), másrészt a havi és évi statisztikák alakulásának követését. Továbbá a munkanélküliségi státuszban való tartozkodás időtartama, az előjegyzések időtartama illetve a hosszantartó munkanélküliségek időtartama fontos aspektusok. Az gyakorlati helyek esetében megkülönböztetést kell tenni a rögtön betöthető gyakorlati helyek és azok között, amelyek a jövőben lesznek elérhetőek. Ugyanakkor a gyakorlati helyek vonatkozásásban az állomány, az ujonnani belépések és kilépések, eddigi illetve lezárt futamidők szerepet játszanak. Az adatok az úgynevezett AMS DataWarehouse adatbankban kerülnek feldolgozásra. Ez stratégiai és/vagy operativ eszközként lehetővé teszi a különböző belső és külső források felhasználását az adott mendzsment-szintnek és -célnak megfelelően. Az előadás zárása kapcsán az AMS-weboldalon (http://www.ams.at/arbeitsmarktdaten ) elérhető online munkaerő-piaci adatokról , beszámolókról esett szó. Léteznek előre definiált szabvány beszámolók, havonta mintegy 10.000 beszámolóhoz lehet hozzáférni, ill. vannak díjköteles hozzáférések bizonyos munkaerő-piaci adatokhoz regisztrált

5

kutatóintézetek számára: (https://arbeitsmarktdatenbank.at/ ) Befejezésül a Munkaerő-piaci előrejelzések rövid áttekintése következett: Munkaerő-piaci előrejelzések negyedévente 2012/2013, tanulókra vonatkozó előrejelzés 2012 (Synthesis), kitekintés az ausztriai foglalkoztatásra és munkanélküliségre 2016-ig (Synthesis) valamint a STAWIAB projekt, amelynek a keretén belül S A B E előrejelzések (szezonális hatásoktól megtisztított) prognózisok készülnek. Alkalmazott statisztikai módszerek a nyugatmagyarországi munkaügyi szervezeteknél Busch Irén, főosztályvezető, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Budapest A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál két felmérés készül meghatározott időközönként. Ezeknek feladata a munkaerő-piacra vonatkozó előrejelzések biztosítása. Egyrészt minden negyedévben lebonyolításra kerül a Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely a szervezet legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése. A másik fontos előrejelző rendszer pedig a minden év őszén zajló Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis felmérés, amelyet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságés Vállalkozáskutató Intézetével együtt bonyolít le. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ismertetése A PHARE TWINING (2004 február – 2005 november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése. A felmérés során negyedévenként közel 9,0 ezer munkáltatót kérünk arra, hogy töltsenek ki egy munkaerő-gazdálkodási adatlapot. Ennek segítségével az adott negyedévet megelőző és az ezt követő negyedév munkaerő-gazdálkodásáról kívánunk információt szerezni. A felmérés egy kérdése negyedévenként változik – a következő év azonos negyedévében tér vissza csak az adott kérdés –, így jutva információhoz a pályakezdők foglalkoztatásáról, a munkaerőigény kielégítésének forrásairól, az atipikus foglalkoztatási formákról és az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök használatáról. Elsődleges célunk a gazdálkodó szervezetek és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat közötti munkakapcsolat erősítése a várható munkaerőkeresletre történő reagálás elősegítése, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése révén. További célkitűzésünk a pályaválasztás előtt állók, a munkavállalók, a foglalkoztatók és a beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése.


A felmérés adatait a kirendeltségek, a megyei munkaügyi központok és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (országos elemzés) egyaránt feldolgozzák, az adott elemzési szintre vonatkozóan. A megyei és országos elemzések a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján (www.munka.hu) is elérhetők. Fontos megemlítenünk, hogy az egyes adatfelvételek eredményei egy adatbázisban kerülnek tárolásra, ahol az eddigi negyedéves prognózisok adatai elérhetők. A felmérés működésének rövid leírása A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során a munkaerő-gazdálkodásra vonatkozó adatokat kérdőíves adatfelvétel révén tudakoljuk a gazdálkodó szervezetektől. A felmérés során közel 9,0 gazdálkodó szervezetet kérünk meg a kérdőív kitöltésére, a mintába kerülő vállalkozások között lényegesen nagyobb szerep jut a költségvetési szférának a versenyszféra mellett, szemben a Rövidtávú munkaerő-piaci prognózissal. A kérdőív aktualizálását minden negyedévben a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályának munkatársai végzik. A kérdőívek kitöltésére kétféleképpen van lehetőség: on-line felület adatokkal való feltöltése révén, vagy postai úton kiküldött adatlap kitöltésének segítségével. A munkaerő-gazdálkodási adatlap kitöltésére a vállalkozásokat felkérő leveleket a kirendeltségek munkatársai juttatják el a gazdálkodó szervezetekhez. Az adatfelvétel követően – amely általában három hetes időintervallumot jelent – a kirendeltségek munkatársai ezeket az adatokat egy on-line rendszerbe rögzítik, ebből a rendszerből kerülnek áttöltésre az adatok a Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatbázisába. Ebből az adatbázisból a kirendeltségek, megyei munkaügyi központok és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkatársai egy lekérdező rendszer segítségével kérdezhetik le különböző dimenziók szerint a felmérés adatait. Ennek eredménye egy olyan adatbázis, amely ma már 29 db felmérés országos elemzéseit foglalja magában. Továbbá negyedévenként a munkaügyi szervezet kirendeltségei, a megyei munkaügyi központok és a Foglalkoztatási Hivatal országos elemzése(i) tartalmazzák az adott munkaerőgazdálkodási felmérés legfőbb eredményeit. A Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis ismertetése Rövidtávú munkaerő-piaci prognózist a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat jogelődje először 1991-ben készített. Az 1991 és 2004 közötti időszakban félévenként került sor a munkaerő-piaci prognózisfelvétel lebonyolítására. 2004-től az adott év őszén egy alkalommal kerül sor a Rövidtávú munkaerő-piaci prognózisfelvételre. A prognózisfelvételek történetében lényeges változás, hogy 2005-től Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetével

6

együttműködésben zajlik az éves előrejelzések készítése. A felmérés eredménye egy gyorsjelentés és egy kutatási zárótanulmány, amelyek ismertetik a felmérés eredményeit egy éves időtávlatban. Fontos továbbá, hogy a felmérés kérdéseinek egy része mindig szerepel az előrejelzés kérdőívében, ennek következtében bizonyos információk idősoros formában – beleértve a legújabb előrejelzés adatait – is elérhetőek, amelyek a mindenkori kormányzat számára fontos eszközei lehetnek a döntéshozatal szempontjából (www.mmpp.hu). A felmérés működésének rövid leírása A prognózisfelmérés adatai személyes megkérdezésen alapuló kérdőíves adatfelvételből származnak –, amelynek kérdéseit a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályának munkatársai és az MKIK Gazdaságés Vállalkozáskutató Intézetének munkatársai állítják össze, illetve aktualizálják minden évben. Emellett a kutatás egészének tervezése is közösen zajlik minden évben. A Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis a hazai munkaerő-piac legnagyobb reprezentatív nemzetgazdasági ágak, terület és vállalati méret szerint – felméréssorozata, amelybe több mint 7000 gazdálkodó szervezetet vonunk be, a fő cél a versenyszféra vizsgálata. A felmérés mintájában a mikro-vállalatoktól a nagyvállalatokig a vállalkozói szféra minden szereplője megtalálható. A mikrovállalatokat az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének kérdezőbiztosai keresik meg – a területi kamarákra támaszkodva –, a vállalkozói szféra többi, mintába képviselőjével pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kirendeltségeinek munkatársai veszik fel a kapcsolatot. Az adatfelvétel lezárását követően a munkaügyi kirendeltségek munkatársai on-line felületre rögzítik a kérdőívek adatait. Az adatok feldolgozása megyei és országos szinten történik meg, ennek eredménye az adott elemzési szinten egy-egy záró-tanulmány. Továbbá a főbb adatok a www.mmpp.hu portálon is elérhetőek a felmérés korábbi adataival egyetemben. Az elemzések fókuszpontjában a versenyszféra munkaerő-gazdálkodásának elemzése, a várható létszámfelvételek, elbocsátások előrejelzése, a reálfolyamatok jellemzése áll, továbbá az is, hogy az érintett munkaerő nagysága mellett ennek összetételét is modellezze. Emellett a jövőre vonatkozó beruházási szándék is kiemelt fontosságú, illetve a vállalkozások rendelésállományáról, kapacitáskihasználtságról való információszerzésnek és a foglalkoztatottak számára nyújtott képzésekről is releváns információkat kapunk.


LMI Projekt: a jövőbeli trendek prognosztizálása a munkaerőpiacon Barnes Sally-Anne, Warwick Munkaügyi Kutató Intézet, Warwicki Egyetem LMI Future Trends Projekt: az előadás első sorban az LMI (Labour Market Information) Future c. projektre fokuszált, mely projekt a jövőbeni munkaerő-piaci trendek prognosztizálásával foglalkozik. Ezenkívül ez a projekt az NGRF (The National Guidance Research Forum, www.warwick.ac.uk/go/ngrf) pályatanácsadásra irányuló projekt részét képezi, amit a Warwicki Egyetem Munkaerő-piaci Kutató Intézet interdiszciplináris kutatócsoportja más szereplőkkel karöltve fejlesztett ki. A projektet az oktatási minisztérium finanszírozta és 2006 szeptemberében indult el. Időközben a finanszírozást a minisztérium más intézményeire is kiterjesztették. Az NGRF weboldala négy részből áll, ezek közül az egyik az LMI Future Trends, amely 25 ágazatra és szakmai területre vonatkozóan nyújt munkaerő-piaci információkat különös hangsúlyt fektetve a Nagy-Britanniában zajló munkaerő-piaci változásokra és a kompetenciákra vonatkozó követelményekre. A Working Futures 2007-2017 prognózisai képezik a projekt kulcsfontosságú forrását. Az NGRF további területei a következők: “Making guidance more effective”, “LMI online learning module” valamint a “STEM careers module”. Az NGRF weboldal főcélja a tudásátadás segítése. Manapság már nem okoz nehézséget az információkhoz való hozzáférés, míg a kiértékelés inkább okoz gondot. Döntő szereppel bírnak a pályaorientációs tanácsadók az információk hozzáférése, kiértékelése és továbbítása során azáltal, hogy támogatást nyújtanak az ügyfelek részére ezen információk felhasználásakor, figyelembe véve azok személyes és gazdasági környezetét. A tanácsadóknak képeseknek kell lenniük a weboldallal összefüggő szakszerű tanácsadásra és további információk biztosítására, valamint különböző forrásokból származó adatok kezelésére, ill. felhasználására. Mielőtt elindult az LMI Future Trends c. projekt, készítettek egy a pályatanácsadás területén felmerülő információigény megállapítására irányuló felmérést. Ennek során megállapították, hogy a legfontosabb és a leginkább használható munkaerőpiaci információk a foglalkoztatásra és a munkanélküliségre vonatkozó prognózisokat ölelik fel, továbbá az egyenjogúsággal kapcsolatos információkat, a regionális információkat, az aktuális változásokat, az aktuális bérszinteket, a rossz párosításokat és a jövőre vonatkozó igényeket. A pályaorientációs tanácsadók az interneten összefoglalt munkaerő-piaci információkhoz történő

7

hozzáférés fontosságát is hangsúlyozták. Az eredmények alapján az NGRF weboldalán összeálltak a munkaerő-piaci információk 25 szakmai területre vonatkozóan. Minden egyes szakmai terület a következő információk szerint került tagolásra: szakmai területről szóló információk, országos és regionális szintű információk, képzés és gyakorlat, foglalkoztatás, egyenjogúság, kapcsolódó linkek és információforrások. Az LMI felmérés kihívást jelentett, különösen azon témákat illetően, mint például a változó adatok osztályozása. Az LMI Future Trends c. projektnek az volt a feladata, hogy a meglévő forrásokat felhasználva működjön. Az LMI sikere abban is rejlik, hogy különböző forrásokból származó objektív információkat és adatokat bocsát rendelkezésre, valamint egyidejűleg lehetőséget biztosít az ezen a területen történő professzionális fejlődésre. Még további munkára van szükség ahhoz, hogy elérjék az információigény átfogó lefedését. Jelenleg a szakmai adatbank fejlesztésén dolgoznak NagyBritanniában. Az adatbanknak a pályaorientációs tanácsadók részére lehetővé kell tennie az elemzést és a kiértékelést, annak érdekében, hogy releváns és használható információkat tudjanak nyújtani a végfelhasználók részére. Foglalkoztatási- és munkaerő-piaci előrejelzések Németországban regionális szinten Gerd Zika, a Német Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) Munkaerő-piaci és Pályakutatási Intézete (IAB), Nürnberg Regionális szintű foglalkoztatási és munkaerőpiaci prognózisok A BIBB-IAB képzési és szakmai terület tervezések koordinált munkaerő-kínálati és munka-erőigény tervezést jelentenek közösen meghatározott szakmai területek és adatgenerálás alapján. Ebben az esetben az adatszerzés alapját az a mikrocenzus jelenti, amin évente a németországi háztartások egy százaléka vesz részt, a nemzetgazdasági sarokszámhoz igazodva. A szakmai differenciálás érdekében egy egységes szakmaterületi rendszert fejlesztett ki a BIBB. Az IAB az IAB/INFORGE modellel a kielégített munkaerőigény 59 gazdasági terület szerinti tervezését készítette el és a szakmaterületi rendszer, valamint a mikrocenzusból származó, a BIBB részéről feldolgozott megfelelő adatokból négy szakképesítési szint és 54 szakmai terület szerint diszaggregálta, amit végül tizenkét szakmacsoport és három szakmai főcsoporttá foglalnak össze. Az INFORGE modell egy a termelési területek és árucsoportok szerint mélyen diszaggregált


ökonometriai prognózismodell a Német Szövetségi Köztársaság számára. Kínálati oldalon két különböző tervezési rendszert (a BIBB-FIT átmeneti modellt és a BIBB-DEMOS kohort modellt) használták fel ahhoz, hogy megmutathassák, miképpen reagálhatnak a modellek a befolyásoló tényezők változásaira. Mindkét kínálati modell a tanult szakma (54 szakmai terület), négy szakképesítési szint, kor és nem szerint tervezi a kínálatot. Az igény- és a kínálattervezés a 2010. évi adatállapotig nyúl vissza és 2030-ig ad kitekintést. Képzési szintek szerinti fejlődés A befejezett szakképesítéssel rendelkező személyek kínálata mindenek előtt demográfiai okok miatt csökkenni fog és – azonos feltételek elfogadása mellett – a tervezési időszak végéhez közeledve már nem lenne képes az igény lefedésére. Ezen képzettségi szinttel rendelkezők esetében már ezen időpont előtt gyorsan növekvő szakemberhiánnyal fognak konfrontálódni, főleg mivel a kínálat – szakmai irányultság szempontjából sem – fog az igénynek megfelelni. A befejezett szakképesítéssel rendelkező szakképzet munkaerő iránti igény csak kis mértékben fog csökkenni és ezt is mindenek előtt a munkaerőpiacon elérhető béremelésekkel összefüggő nehézségek miatt. A tercier szektorban úgy a kínálat, mint a kereslet tovább fog nőni – napjainkban mindkettő nagyon közel helyezkedik el egymáshoz. A főiskolai végzettséggel rendelkezők iránti igény fele-fele arányban a pótigényből és a gazdasági szerkezetváltás által generált új igényből tevődik össze. A pótigény a második évtized végét (azaz 2020-at) követően a magas születésszámmal rendelkező évjáratok (baby-boomer generáció) kivonulásával nagymértékben növekedni fog. A diplomások kismértékű túlkínálata a jelenlegi, több felsőfokú végzettségre törekedő tendencián alapul. Az utóbbi években emelkedett ugyan a növekedés üteme, annak ellenére, hogy bár a vállalati igény szintén növekszik, az nem azonos mértékben történik. Ezen a területen alkalmazkodási és kiegyenlítődési folyamatok várhatók a középső szakképzési területtel összefüggésben. Ezt elsősorban a BA végzettségeket érinti, viszont még nem áll rendelkezésre elegendő információ azok munkaerőpiaci esélyeiről és az azon töltött időről. Enyhén csökkenni fog a szakképesítés nélküli munkaerő iránti igény, ezáltal a meglevő túlkínálat enyhén növekedni fog. Ennek ellenére – különösen az újonnan elhelyezkedők és a fiatalabb munkavállalók esetében – lehetőség nyílik arra hogy időbeni beavatkozással, például utólagos szakképzéssel megnyíljanak a lehetőségek a középszintű szakmunkások számára.

8

Szakmai főcsoportok szerint készített mérleg A vállalatok kevésbé a képzési szint (itt ISCED-szint), hanem sokkal inkább a konkrét szakmai képzettség és kompetenciák alapján választanak munkatársakat. Ezért a BIBB-IAB szakképzettségi és szakmaterületi projekciói összehasonlítják a kínálat és kereslet megfelelőségét is a BIBB szakmai főcsoportok szintjén. A szakmaterület jellemzője mögött mindig specifikus tevékenységi klaszterek találhatók, miközben a szakmák – tevékenységeikre vonatkoztatva – a szakmaterületeken belül homogének, a szakmaterületek között pedig heterogének. Feltéve, hogy a képzési magatartás a status quo feltételek mellett tovább fejlődik, néhány szakmaterületen már 2030-ban erőteljes szűk keresztmetszet jelentkezhet, míg másokat kínálati többlet jellemez majd. Képzési túlkínálat mutatkozik az alábbi szakmákban: gépek és berendezések vezérlése és karbantartása; ügyviteli- kereskedelmi, szolgáltatási szakmák; jogi-, menedzsment- és közgazdaságtudományi szakmák. A kínálat tisztán matematikailag még a következő szakmák iránti igényt fedezi: nyersanyagok kinyerésével foglalkozó szakmák; közlekedési-, raktározási-, szállítmányozási-, biztonsági- és őrzővédő szakmák; műszaki-természettudományi szakmák; oktató-tanító szakmák Munkaerőhiány: Feldolgozó és karbantartó szakmák; árukereskedelem és értékesítés; vendéglátói és tisztító-takarítói szakmák; média, bölcsészet-, társadalomtudományi, művészeti szakmák; egészségügyi- és szociális szakmák; testápolás. Mindenesetre a munkaerő-hiány és a munkaerőtúlkínálat nem így fog bekövetkezni a valóságban. Úgy regionális szinten, mint az itt bemutatott szakmai területek között előfordulhatnak hiányok, amelyek magasabb összesített szinten nem jelentkeznek. Függnek még a vállalatok anticipációs alkalmazkodási reakcióitól (keresleti oldal), és a fiatalok változó képzési és szakmai viselkedésétől (kínálati oldal) és nem utolsósorban a politikai közbeavatkozásoktól. Az aktualizált BIBB-IAB szakképzési és szakmaterületi projekciói tovább írják a korábbi, képzési rendszerben, valamint a munkaerő-piacon megfigyelhető fejleményeket. Azonban mégis lehetséges és valószínű is, hogy a jövőbeni viselkedés eltér az elmúlt viselkedéstől. Ezért ésszerű, különböző alternatív számításokat elvégezni. A modellszámítás regionalizálása A regionalizálás legegyszerűbb módszere a top-down számítás. Itt az össznémet eredményeket súlyuk alapján bontják le regionális szintre. Ezzel a módszerrel a regionális specifikumokat mindenesetre csak nem elegendő mértékben veszik figyelembe. Ésszerűbb egy bottom-up számítás. Mindenképpen ehhez meg kell feleltetni egymásnak a munkaerőpiac két oldalát.


Munkaerő-kereslet Az IAB/INFORGE-Modell már ma tartalmazza a „LÄNDER” modult. A modell középpontjában a különböző szövetségi tartományok és a teljes szövetségi terület közti dinamika különbözőségéből adódó magyarázat és projekció áll. Ez bottom-up módon történik ágazati szinten. A dinamika különbözősége magyarázatakor azt a kérdést járják körbe, hogy milyen befolyásolási tényezőkre vezethetők vissza a historikusan megfigyelhető fejlődések. Az egyes gazdasági területek szerint további befolyásolási tényezőket vonnak be a magyarázatba. Módszertani szempontból a „LÄNDER“-t regresszióanalitikus analógiaként lehet a klasszikus shift-share analízishez besorolni. A struktúra tömbhöz, amelyben a bruttó értékteremtés, a munkavállalók és a dolgozók száma, valamint 14 ágazat munkavállalóinak javadalmazása kerül meghatározásra, egy makro-ökonómiai blokk csatlakozik, amely elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a regionálisan rendelkezésre álló jövedelmet alakulását megmagyarázza és aktualizálja, ami szintén a struktúra tömbben adja meg az egyes gazdasági területek dinamikája különbségének lehetséges magyarázatát. Miután a szövetségi fejlődés konzisztenciájának megtartása mellett meghatározták a keresőtevékenység ágazatok és tartományok szerinti alakulását, egy következő lépésben a keresőtevékenység fejlődése kerül meghatározásra szakképzettség és szakmai területek szerint regionális kontextusban. Ehhez feltárják a kiinduláskori megoszlásokat, valamint a dolgozók historikus alakulását ágazatok, szakképzettségek és szakmai főcsoportok szerint, és végezetül az egyes ágazatok szerint szövetségi szinten egyeztetik a szakképzettségekre és a szakmák megoszlására vonatkozó projekteredményekkel, valamint aktualizálják azokat. Munkaerő-kínálat A munkaerő-kínálati oldal regionalizálódását illetően a következő változásokat kell figyelembe venni: a lakónépesség a munkavállalók régió-specifikus alakulása, a tanulók, a szakképzésben résztvevők és felsőfokú tanulmányaikat folytatók, illetve az iskolarendszerből kikerülők számának alakulása. A munkakínálat alakulása tartományi, valamint szövetségi szinten a demográfiai fejlődéstől függ. Ehhez jönnek hozzá azok az ingázói mozgások, amelyek a szomszédos tartományokkal és a szomszédos külföldi országokkal állnak fenn. A BIBB-FIT regionális modellben az új kínálat a képzési rendszer új nettó kínálatából, a bel- és külföldről az adott térségbe érkező nettó bevándorlásból és a munkavállalási megoszlásból táplálkozik. Amíg a szükséges tagolódási mélységben a maradékállományok meghatározása viszonylag problémamentes, addig a képzési

9

rendszerből, valamint a belső és külső vándorlásból származó új kínálat a legnagyobb akadályát jelenti egy regionalizált munkaerő-tervezés koncepciója számára. További részmodellek készülnek még minden egyes régió számára. Végezetül a tervezett modell kiterjesztésekor meghatározzák és aktualizálják a regionálisan differenciált foglalkoztatási rátákat. A specifikus foglalkoztatási rátákat az érintett alrovatra vonatkozó BIBB-DEMOS segítségével kimenő trendekkel határozzák meg. A szakképzettség szerinti lakosság és a foglalkoztatási ráta kombinációi megadják a szakképzettségek szerinti munkavállalókat. Képzettségi szintjétől függően a munkavállalóhoz utolsó lépésként egy tanult szakmát rendelnek hozzá. A legmélyebb lehetséges tagolás rovat a szakmai főcsoport. Foglalkoztatási- és munkaerő piaci előrejelzések Ausztriában regionális szinten Michael Kernitzkyi, Joanneum Research Kutatóintézet, Graz Foglalkoztatási- és munkaerő-piaci előrejelzések regionális szinten Ausztria példáján A regionális foglalkoztatási prognózisok egy támogató eszközt jelentenek a gazdaságpolitikai döntések számára. Általánosan érvényes, hogy regionális (illetve járási) szinten a legaktuálisabb konjunktúraindikátorok a foglalkoztatottak száma, valamint a munkanélküliek száma. Az összes többi konjunktúraindikátor csak nagy időbeli eltolódással áll rendelkezésre. Így a rövidtávú regionális foglalkoztatási prognózisok eredményeire alapozva gyorsan lehet reagálni a körvonalozódó problémákra. A regionális, ágazati diszaggregált foglalkoztatási prognózisok elkészítésekor jelentkező kihívások: a foglalkoztatási, valamint a munkaerő-piaci statisztika a legaktuálisabb rendelkezésre álló idősor; további konjunktúra indikátorok, amelyek ezekre potenciálisan is magyarázatot adhatnának, csupán három hónapos késéssel érhetők el. Mindegyik ágazat teljesen specifikus szezonális mintákat és exogén befolyásoló tényezőkkel szembeni függőséget mutat, ami figyelembe kell venni. Például a téli hónapokban a hóhelyzettől függ a turizmusban történő foglalkoztatás. A kisebb ágazatokból származó alacsony esetszám akadályt jelent a megbízható prognózisok generálásában. Ennek megfelelően kisebb esetszámok esetében nő a prognózissal kapcsolatos bizonytalanság. Ezen kívül a historikus idősorok törései (mint például adminisztratív változások, de ugyanúgy a nagyobb átszervezések is) megnehezítik az előrejelzési tevékenységet.


Háttér Azok a foglalkoztatási prognózisok, amelyek a központunkban készülnek, egy integratív összefoglaló csomag, azaz a WIBIS gazdaságpolitikai jelentéstételi és információs rendszer részét képezik (ami jelenleg Stájerország és Karintia számára áll rendelkezésre). A szokásos előrejelzési ütemnek megfelelően 2005 óta egy tavaszi, valamint egy őszi prognózis készül. A WIBIS egy integratív, teljes körű csomagnak tekintendő. A prognózisok mellett folyamatosan készítenek és elemeznek számos regionális statisztikát. A foglalkoztatási prognózisok elkészítését is befolyásoló három lényeges elem a következő: a konjunktúra helyzetről folyamatosan készülő jelentések (foglalkoztatás, munkanélküliség és értékesített termelés a tartományokban), évenként járási szinten készülő régiós profilok, valamint a Társadalombiztosítási Teherviselők Főszövetségének (HVSV) foglalkoztatási statisztikájának járási szinten történő regionalizációja Összességében véve ezen tevékenységek révén számos háttérinformáció generálódik a térséggel, valamint az ott működő vállalkozásokkal összefüggésben, melyek a későbbiekben minőségi információként folynak be a prognózisok készítésébe. Mit prognosztizálnak? A WIBIS foglalkoztatási prognózisok keretében a foglalkoztatás alakulását ágazati osztályok és tartományok szerint, a munkanélküliek és a képzésben résztvevők számát, valamint a munkanélküliségi rátát jelzik előre. A foglalkoztatási prognózis elkészítéséhez felhasznált adatok alapját a Társadalombiztosítási Teherviselők Főszövetsége (HVSV) által nyilvánosságra hozott, nem önálló foglalkoztatásról szóló statisztika, valamint a Munkaerő-piaci Szolgálat (AMS) által készített munkanélküliekre vonatkozó statisztika képezi. Az elemzésbe – annak kiegészítése céljából – beemelik az Osztrák Statisztikai Hivatal konjunktúrára vonatkozó felmérését. A prognózisok esetében rövid távú előrejelzésekről van szó. Minden esetben a tárgy (t) évre, valamint a következő (t+1) évre vonatkozik az előrejelzés. A foglalkoztatási statisztika mindig a következő hónap közepén áll rendelkezésre, a munkanélküliekre vonatkozó statisztika pedig a következő hónap elején. Minden egyéb indikátor csak nagyobb időeltolódással áll rendelkezésre. A konjunktúra felmérés, mint év közbeni konjunktúrastatisztika, mindig három hónappal később készül el. Amennyiben rendelkezésre állnak, úgy kiegészítő információkat is figyelembe vesznek az elemzések elkészítésekor, mint például (a

10

gazdasági kamarák vagy a Gyáriparosok Szövetsége által készített) aktuális felméréseket. Módszer Kiindulópont a prognosztizálandó jellemzők havi alapú adatelemzése. Ezen lépésben azonosítják az esetleges idősor töréseket. A második lépésben – idősor prognózis-modellek segítségével – elkészül a kvantitatív prognózis; itt lép fel a SARIMA-modellek speciális esete. A SARIMA-modellekre az a jellemző, hogy egy idősor előrejelzése kizárólag a saját múltjából készül. Ez annyit jelent, hogy ebben a lépésben nem folynak be exogén tényezők a prognózisokba. Ez ebben a mértékben megvalósítható, mivel a előrejelzendő jellemzők a legaktuálisabb indikátorokat mutatják. A harmadik és a negyedik lépésben a mennyiségileg nyert eredményekhez – annak kiegészítéseként – minőségi becsléseket vesznek figyelembe a prognózisban. Ezek a minőségi becslések például aktuális tanulmányok, elemzések, valamint a médiumokban megjelent – az országos és a nemzetközi konjunktúra helyzettel kapcsolatos – aktuális tudósítások. A prognózisokba beépítik a vállalkozások által különböző médiumokban bejelentett jövőbeni, foglalkoztatást érintő változásait (mint például új üzemek létrehozását, tervezett üzembezárásokat, vagy pedig csökkentett munkaidő bejelentését). Az egyes idősorok konzisztenciája érdekében (az ágazatok összege adja meg a teljes összeget, valamint Ausztria tartományainak összegét) a marginális összegek kiegyenlítését végzik el. Módszertanilag egy kombinált top-down/bottom-up megközelítésről van szó Eredmény A foglalkoztatási prognózis eredménye a foglalkoztatás alakulásának egyes ágazati osztály szerinti előrejelzése. A diszaggregált regionális foglalkoztatási prognózisokat rendkívül alacsony esetszám jellemzi. Ezek pedig a foglalkoztatási viszonyoknak a különböző ágazati osztályok közötti adminisztratív eltolódását mutatják. Így a HVSV statisztika és az Osztrák Statisztikai Hivatal vállalati nyilvántartás közötti kiegyenlítés során mintegy 300 munkaviszony került át a gép- és járműgyártástól (28|30) a bútor és berendezések javítása és összeszerelése területre (31|33). Így a gépgyártás területére prognosztizált -1,6%-os foglalkoztatás csökkenés semmi esetre sem negatív foglalkoztatási dinamikát, hanem csupán egy statisztikai hatást tükröz.


Amennyiben figyelmen kívül hagyják ezt a tényt, úgy a prognózis eredményeinek egyértelmű félreértelmezése következhet be. Ennek ellenére a prognózisok készítőit azok eredményeinek közvetítésével összefüggő szemmel látható probléma elé állítja. A regionális foglalkoztatási prognózis elkészítésével összefüggésben az a kihívás, hogy a foglalkoztatás és a munkanélküliek számának alakulásánál a legaktuálisabb regionális konjunktúra indikátorokról van szó. Az összes többi indikátor, amely a megrendelések, a technikai, valamint az értékesített termelés helyzetével kapcsolatos következtetéseket tehet lehetővé, csak nagy időbeli csúszással áll rendelkezésre. Az ágazati osztály szerinti diszaggregált prognózis az alacsony esetszám problémáját hordozza magában. Minél részletesebb lesz az előrejelzés, annál magasabb a prognózissal kapcsolatos bizonytalanság. További információk: www.wibis-steiermark.at , www.kwf.at/wibis

A workshop zárása Major Andrea (L&R Társadalomkutató Intézet) zárta a szemináriumot. Röviden összefoglalta a nap eseményeit, megköszönte a résztvevők, a szakmai előadók és a tolmácsok együttműködését és munkáját. Az előadások során bemutatott prezentációk, valamint a workshop jegyzőkönyve német, ill. magyar nyelven letölthetők a www.expak-at.hu honlapról.

11

Workshop jegyzőkönyv

Recommend Documents