William F. Whyte. Utcasarki társadalom. A politikai lekötelezettségek természete (folytatás) William F. Whyte: Utcasarki társadalom

William F. Whyte: Utcasarki társadalom

mindhárom

William F. Whyte

kívánságával

egyszerre

el hozakodni.

Els sorban

a

személyes

szabadságát szeretné biztosítani, majd a pénzszerzés lehet ségét. Ha a politikus megteszi neki ezeket a szívességeket, akkor elégedett lesz, és valószín leg meg sem

Utcasarki társadalom

említi a parkot-hiszen a választók tisztában vannak vele, hogy a politikustól kérhet szívesség annak függvénye, hogy k mit tudnak nyújtani cserébe. A választók úgy vélik, hogy az embereknek általában joguk van a közösségfejleszt beruházásokhoz, és ezért nem tekintik azokat személyes szívességeknek. Az a férfi,

A politikai lekötelezettségek természete (folytatás)

akinek sem a munkájával, sem a törvénnyel nincs problémája, nem törekszik személyes kapcsolat kialakítására a politikussal csak azért, hogy közösségfejleszt

(…) Cornerville-ben és más helyütt is az az uralkodó nézet, hogy a politikus

beruházásokban részesüljön.

kötelessége választókerületében a parkok és a játszóterek kialakításának, illetve

Mikor arra kérik, hogy simítsa el egy piti lopáson rajtakapott sarki srác ügyét, vagy

egyéb közérzetet javító fejlesztéseknek a megszervezése. Cornerville lakosai gyakran

befolyását felhasználva szervezze meg a gengszterek védelmét, a politikusnak

a

kapcsolatba kell lépnie a rend rséggel és a körzeti ügyésszel. A közösségi

kötelezettségeiknek. Egy gyors áttekintés is elegend annak igazolására, hogy ez a körzet valóban kevesebb fejlesztéshez jutott, mint a többi.

beruházások megszervezésében azonban nem segítenek ezek a kapcsolatai,

A cornerville-iek többféleképpen magyarázzák ezt. Azt mondják, hogy a

Amikor arra kérik a politikust, hogy vétessen föl valakit a segélylistára, akkor az

ket, hogy a politikusok nem érdekeltek a körzet

ügyben illetékes hivatalnokokkal kell felvennie a kapcsolatot, ám ezeknek a hivatalnokoknak sincs semmi közük a közösségi beruházásokkal kapcsolatos

panaszkodnak

arról,

politikusok kiárusítják

hogy

képvisel ik

nem

tesznek

eleget

ezeknek

fejlesztésében, vagy hogy nem akarnak túl sokat tenni, mert attól tartanak, hogy

akármennyire szorosak is, mert a fejlesztések kérdésében nekik nincs hatáskörük.

döntésekhez. Amikor arra kérik, hogy szerezzen valakinek egy politikai állást, akkor

szinte szándéka a körzete fejlesztése, megválasztása után egyszer csak nem érdekli

azokkal az emberekkel, akik szerepet játszanak a közösségi beruházásokkal

ez a cél. Még az a politikus is, akit csak a ken pénz megszerzése érdekel, rájöhet beruházások révén, mint

kapcsolatos döntések meghozatalában. A politikus azonban nem kérhet egyszerre mindent. A politika résztvev i pontosan tudják, hogy egy politikus csak akkor kérhet

bármilyen más módon. Vagyis a magyarázatot máshol kell keresni. Segítséget nyújt a politikusok közötti,

tenni. Ha túl sokat kér, a kapcsolat megszakad, és semmit nem kap meg abból, amit

illetve a politikus és a választó közötti személyes kapcsolatok vizsgálata.

kért.

akkor az emberek már nélkülük is boldogulnak majd. Az ilyesféle kifakadások aligha szolgálnak magyarázatul a problémára. Nem valószín , hogy azt a politikust, akinek

arra, hogy több csúszópénzhez juthat közösségfejleszt

Az emberek általában örömmel fogadják a közösségfejleszt

beruházásokat,

csakhogy a politikai struktúra nem az általában vett embereken alapul. A politikusnak konkrét emberekkel szemben vannak kötelezettségei, és úgy tartja fenn szervezetét, hogy ezeket a kötelezettségeit fontossági sorrendben teljesíti.

fontos kormányzati tényez kkel kell kapcsolatba lépnie - és ekkor végre találkozik

komoly szívességet egy másik politikustól, ha cserébe

is komoly szolgálatot tud

A hierarchiában más-más interakciók szükségesek a közösségfejleszt beruházások megszerzéséhez, mint a személyes szívességek megtételéhez. Az alábbi példák megvilágítják ezeknek az interakcióknak a természetét. Valakit letartóztat egy rend rjár r vagy egy rmester. Az illet felhívja az egyik

A politikusnak a legsürget bb feladatok elvégzésére kell összpontosítania

kerületi politikust. A politikus beszél a rend rkapitánnyal, aki a letartóztatást

er forrásait. Ha egy férfi három dolgot szeretne elérni - hogy ne kerüljön börtönbe,

foganatosító rend r felettese. A kapitány megkéri a rend rt, hogy szüntesse meg az rizetbe vételt. A rend r eleget tesz a kérésnek, és az embert szabadlábra helyezik. A

hogy legyen állása, és hogy a gyermekei új játszótéren játszhassanak -, akkor nem fog

152



kapitány a saját részlegének a f nöke, a hierarchiában pedig fölötte áll a

járni, s egy alkalommal Sam és egy barátja megvárta az épület el tt. Megkérdezték t le, hogy nem lehetne-e egy drótkerítéssel megmagasítani a falat, hogy azzal védjék

ezúttal sincs szükség arra, hogy az interakciók meghaladják a kapitány szintjét.

a szemközti épületet. A felügyel azt válaszolta, hogy nincs ilyen célra elkülönített

felügyel helyettes, a felügyel és a rend rf kapitány. Miként a legtöbb ilyen esetben, Valakit bíróság elé állítanak egy apróbb b ncselekmény miatt, aki erre egy

kerete, ezért semmit sem tud tenni az ügy érdekében. Pár nap múlva ismét próbáltak

választókerületi politikus segítségét kéri. Az els fokú bíróságon olyan bírák

beszélni vele, de a felügyel

dolgoznak, akik a közelmúltban még aktívan politizálnak, és így jutottak állásukhoz

egymással.

is. A politikus beszél a bíróval, és a bíró hajlik rá, hogy elnéz legyen. Ha a politikus a feljebbviteli bitóságokon

folyó

ket, mondván, hogy semmi dolguk

Sam ekkor Mr. Kendallhez, a Cornerville-i Közösségi Ház szociális munkásához

magasabb

fordult, akivel még Doki szabadid központjában ismerkedett meg. Kendall biztatta

fokon folyó ügyekhez azonban nem

Samet, hogy ne adja fel a bajnokság tervét, és megszervezte a csapatkapitányok

ügyekre próbál hatni, akkor

összeköttetésekre van szüksége, az els

elzavarta

szükséges túl magasra nyúlni a hierarchiában.

kéthetenkénti találkozóját, hogy mindenki nyomon követhesse a fejleményeket, és meg tudja beszélni a terveket.

Valaki ellen vádat emel az egyik körzeti államügyész helyettese. A vádlott beszél a választókerületi

politikussal.

Ha

a

politikus

rendelkezik

magasabb

szint

Kendall beszélt a bank cornerville-i ingatlanaiért felel s személlyel, aki megért nek

összeköttetésekkel, akkor azonnal a körzeti államügyészhez fordul. A körzeti

mutatkozott, de azt állította, hogy semmit nem tehet a srácokért. Nem ajánlotta föl,

államügyész utasítja helyettesét, hogy ejtse el a vádat. Egyébként általában elegend

hogy a felettesei elé terjeszti az ügyet. Kendall ekkor egy helyi politikushoz, Sam

az is, ha az államügyésznél alacsonyabb szinteken jár közben a politikus.

Venutihoz fordult. Venuti ismerte a felügyel t, fel is kereste, ám

Kétségtelen, hogy az államügyész alárendeltjeire egyfajta politikai nyomás nehezedik. Egészen

másfajta

eljárás

szükséges

egy

közösségfejleszt

beruházás

megszervezéséhez. Álljon itt példaként a következ történet. Néhány sarki srác egy kis parkban softballozott. Egy-egy er sebb üt játékos olykor

sem járt sikerrel.

Ezalatt a fiúk rendszeresen találkoztak, és Sam elmondta Kendallnek, hogy hacsak nem történik hamarosan valami, a softballszervezet fölbomlik, mert játék nélkül elapad az érdekl dés. Kendall ekkor felhívta Fiumarát, a tanácsnokot és Andy Cotillót, a polgármester egyik titkárát. Mindketten ígéretet tettek, hogy utánanéznek, mit tehetnek az ügy érdekében. Tíz nap múlva ismét felhivta Fimuarát. A tanácsnok

átl tte a labdát a grundot övez fal fölött, és egyszer a labda az utca túloldalán lév

közben megfeledkezett az ügyr l. Kendall érzékelte, hogy a politikus nem lát

háznak csapódva több ablakot is betört. (…) A gondnok panaszt tett a bank ingatlanosztályán, amelynek tisztvisel je kapcsolatba lépett a közterület-felügyeleti

különösebb szavazóer t a softballszervezetben, ezért néhány csapatkapitány kíséretében ellátogatott Fimuarához.

ügyosztállyal. Az ügyosztály pedig úgy rendelkezett, hogy a tizenhat évesnél id sebb

Ezután fölgyorsultak a dolgok. Fiumara megígérte, hogy javaslatot tesz a kerítés

fiúk ezentúl nem softballozhatnak a parkban, és megkérte a cornerville-i

megmagasítására, és megkeresi az ügyben a polgármestert is. Andy Gotillo is munkához látott. Mindketten többször is találkoztak a polgármesterrel, Kendallt pedig minden találkozó után tájékoztatták. Mondjuk, Andy Cotillo telefonált, és azt közölte: "Épp most találkoztam a polgármesterrel, és azt mondta, hogy minden

Sam Franco, az egyik gang vezet je softballbajnokságot szervezett, amelyben

rendben lesz." Öt percre rá Fiumara is jelentkezett, ugyanezzel a hírrel. Egyikük sem

tizenhat csapat vett volna részt. A közterület-felügyelet rendeletének híre még jobban

utalt a másikra, bár egyértelm volt, hogy együtt mentek el az illetékes hivatalokba.

rend rparancsnokot, hogy szerezzen érvényt a rendeletnek. A rend rparancsnok szólt az rmesternek, az rmester pedig egy vasárnap délután félbeszakított egy szorosnak ígérkez játszmát.

fölkeltette az érdekl dést a softball iránt, Sam ezért igyekezett elintézni, hogy némi

Rövidesen sikerült pénzforrást találni. A bajnokság nyitó mérk zését még az el tt

változtatással mégiscsak használhassák a parkot. Beszélt egy id sebb emberrel, aki jól ismerte a közterület-felügyel t. A felügyel az egyik közeli templomba szokott

megtartották, hogy a véd kerítés a helyére került volna, ezért a pálya rombuszát úgy

153

154



forgatták el, hogy a játék ne veszélyeztesse a szemközti épület ablakait. Legalább

polgármesteri hivatalban dolgozott, és Fiumara rajta keresztül hozta létre

ezren mentek el a mérk zésre, és megjelent Fiumara is.

kapcsolatait. Mindketten abban a helyzetben voltak, hogy nyomást gyakorolhattak a

A meccs után a csapatkapitányok, Fiumara és Kendall a Gornerville-i Közösségi Házban találkoztak, hogy megbeszéljék, megvárják-e a további mérk zésekkel a

döntéshozó hierarchia csúcsán, s amikor ez megtörtént, akkor a Sam Francótól induló cselekvési folyamat pozitív végkifejlettel zárult.

kerítés elkészültét, vagy az elforgatott pályán folytassák-e a bajnokságot. Sem álláspontja szerint még legalább egy hónapba telt volna a városnak az új kerítés felállítása. Fiumara azt ígérte, hogy másnap reggel megsürgeti az ügyet a

A szívességkérés menete

polgármesternél. A polgármester még aznap délután kisétált a helyszínre egy városházi mérnök társaságában, aki felmérte a terepet, és egy hét leforgása alatt megépült a kerítés. Ezután minden este két mérk zést is tartottak. Sokakat meglepett az ügy alakulása. Azt állították, hogy évek óta ez volt az els eset, amikor egy cornerville-i beruházás számára pénzt különítettek el a városháza közterület-fenntartási ügyosztályának költségvetésében. Az is sokakat elámított, hogy a megfelel összeköttetések megtalálása után milyen gyorsan tudtak intézkedni. Ahhoz, hogy megérthessük a történteket, különbséget kell tennünk a helyi halalom döntéshozó és végrehajtó szervei között. A végrehajtó szervek hierarchiái az adminisztratív egységekben testesülnek meg, ilyen például a közterület-fenntartási ügyosztály. Ezekre az ügyosztályokra nehezedik ugyan némi nyomás a döntéshozó szervek fel l, de bizonyos mértékig ellen kell állniuk a nyomásnak, hiszen feladataik elvégzéséhez saját interakciós csatornákkal és ügykezelési normákkal rendelkeznek. A választópolgárok csak akkor képesek olyan új beruházások kezdeményezésére, amelyekben az adminisztratív hierarchiának is van tennivalója, ha a döntéshozói oldalon olyan magas pozícióban lév személyt nyernek meg, aki utasítást adhat az adminisztratív ügyosztályok vezet inek. Ha egy beruházási igény a társadalom alsó szintjér l indul ki, akkor ahhoz, hogy az a döntéshozói hierarchia csúcsát is elérje, minden közbens szinten összehangolt és szervezett cselekvésre van szükség.

[Az] ábra azt mutatja, milyen kapcsolatok mozgósítására volt szükség a kétféle

Az idézett konkrét esetben a sarki srácok nem tudtak közvetlenül tárgyalni a közterület-felügyel vel. Túl nagy volt közöttük a társadalmi távolság. Sem Venuti

esetben. Más-más típusú interakciók szükségesek egy személyes szívesség

beszélhetett ugyan a felügyel vel, de nem utasíthatta semmire. Angelo Fiumara

A legtöbb személyes jelleg szívességhez szükségtelen a politikai szervezet csúcsáig

eléréséhez, illetve egy közösségfejleszt beruházás kijárásához és megszervezéséhez.

mindaddig nem tör dött a szociális munkás Kendall-lel, amig rá nem jött, hogy

feljutni. Az ügyek a hierarchia alsóbb szintjein is elintézhet k, és még ha szükséges is

Kendall egy jól összetartó szervezet része, melynek ez esetben a bajnokságot

egy magas pozíciójú személy bevonása, az ügy sikerének nem feltétele a teljes

szervez Sam Franco mellett tizenhat utcasarki gang vezet i és követ i is tagjai voltak. Ekkor Andy Cotillóval közösen bevonták a polgármestert is. Cotillo a

rendszer mozgósítása A megkeresett tisztvisel személyes alapon is el tudja intézni

155

156


szervezett fellépésre az alacsonyabb szinten és jó összeköttetésekre a csúcson. Nem

fér kétség ahhoz, hogy sok cornerville-i politikus azért nem fogott bele az egész

közösségfejleszt beruházások kieszközléséhez két tényez meglétére van szükség:

meg tudtuk mondani, merre szavaz a választókerület, akármelyik választásról volt is szó. Egyszer egyik napról a másikra demokratáról republikánusra változtattuk a kerületet. Ez az 1905-ös polgármester-választás idején történt A választás el tti éjszaka hajnali háromig tartott a klubgy lés. Kinyomtattuk az általunk támogatott jelöltek listáját, és akkora körben terjesztettük, amekkorában az id nk engedte. Amikor az emberek megérkeztek a szavazóhelyiségbe, a körzetfelel s megkérdezte ket, hogy van-e jelöltlistájuk. Ha nem volt, akkor adott nekik egyet, és amikor bementek, arra szavaztak. Amikor összeszámolták a szavazatokat, kiderült, hogy mi nyertük meg a kerületet a republikánusoknak, csakúgy, mint koráliban a demokratáknak. Egyszer egy fickó azt mondta Mattnek, hogy "ezúttal nem a ti jelöltlistátokra szavazok". Amikor kiderült, hogy a körzetében tizenhárom szavazatot adtak le ellenünk, Matt mindent megadott volna azért, hogy kiderítse, ki volt a többi tizenkett .

közösség életét érint intézkedésekbe, mert e feltételek egyike hiányzott. Az ilyen politikusokat, akik nem tudják megtenni azokat a szívességeket, amelyeket elvárnak t lük, köpönyegforgatóknak tekintik.

A politikai szervezet változó természete

A

a rendes hivatali ügymenet felborítása.

az ügyet, s nem szükséges


gyengült, és amikor bekövetkezett a végs összeomlás, Maloney már csak annyit tehetett, hogy elmerengett az 1890 és 1920 közötti szebb id kön, amikor a Cleveland Klub, az alapító, Matt Kelliher irányításával a 4. választókerület leger sebb politikai

Ma már minden másképpen van. A South Side lakossága egyfolytában változik. Az emberek egymás után költöznek ki a negyedb l. Többé nem lehet elvárni egy körzetfelel st l, hogy mindenkit ismerjen. Csak Cornerville-ben maradnak az emberek a helyükön. Az olaszok aztán mindig a saját jelöltjükre szavaznak. Akkor is elismertük ket, amikor nem kellett volna. Nem volt sok szavazatuk, ezért minden egyes választáskor tönkreverhettük volna ket, de mi mégis adtunk nekik olasz képvisel ket. A szervezet érdekében tettük. De k nem tartottak velünk. Az olaszok nagyon megbízhatatlanok. Egyáltalán nem bízhatsz bennük. Néha még piszkos játékokat is znek. Becslésem szerint minden cornerville-i választáson úgy nyolcszáz-ezer ember többször is leadja a szavazatát Megpróbáltam ezt megakadályozni, de lehetetlen. Nem lehet ket megkülönböztetni egymástól.

Amikor Maloney az olaszok h tlenségér l beszélt, voltaképpen a különböz lojalitások összeütközésére utalt. Attól fogva, hogy az olasz bevándorlók el ször

Amikor az embereknek segítségre volt szükségük, egyenesen ide jöttek a klub irodájába. Matt minden délel tt kilenc és tizenegy között az irodában volt, és ha valaki nem tudta t felkeresni ebben az id ben, a kerületben szinte bármikor megtalálhatta. Ha valaki bejött, és munkát kért Matt-t l, Matt meghallgatta, és azt felelte neki, hogy megteszi a t le telhet t, csak jöjjön vissza pár nap múlva. Ez id t adott Mattnek arra, hogy a körzetfelel st l megkérdezze, ki is az az ember, aki fölkereste. Ha az illet nem szavazott a legutóbbi választáson, akkor nem volt esélye. Matt ekkor semmit sem tett érte - hacsak nem tudta igazolni, hogy olyan beteg volt, hogy nem tudott elmenni a szavazóhelyiségbe. Amikor Matt megtudta, milyen emberrel van dolga, el tudta dönteni, hogy megpróbál-e segíteni neki vagy sem. Ha az illet a mi közbenjárásunk eredményeként jutott munkához, akkor fizetnie kellett a tagdíjat, és a választások idején azt is elvártuk t le, hogy befizessen valamilyen összeget a kampány támogatására. A jelöltek hivatalos támogatásáért azonban sohasem fogadtunk el pénzt, és így sikerült meg riznünk a függetlenségünket. [...] Amikor el ször indultam képvisel -választáson - én nem akartam indulni, de a szervezet kiválasztott -, százötven dollárral járultam hozzá a kampányköltségekhez, és a szervezet állta a többi kiadást. (…) Azokban az id kben valóban mi voltunk a kerület urai. Ötven szavazatos pontossággal

szervezete volt. A klub történetét így mesélte el nekem:

magyarázta:

South Side-on és Welportban. A szervezet befolyása már évek óta fokozatosan

Maloney a szervezet bukását a demográfiai változásokkal, [és] a New Deal-lel (…)

vezetése alatt álló Cleveland Klub elveszítette utolsó bástyáit is Cornerville-ben, a

Amikor Joseph Maloney alulmaradt az 1939-es városi tanácsnokválasztáson, a

választókerületet, az olaszoknak - mindaddig, amíg kisebbségben voltak - a

keveredtek utcai verekedésbe ír el deikkel, a két faj (race) között elkeseredett ellenségeskedés alakult ki. Mivel politikai szempontból az írek uralták a

157

Cleveland Klubot kellett követniük, ha szert akartak tenni valamilyen politikai haszonra. Az elmúlt években Cornerville lakossága árulónak tartotta azokat az olaszokat, akiket a klub támogatott, mondván: elárulták az olasz egység ügyét. Amint

158



az olaszok szavazataránya megállíthatatlanul növekedni kezdett a választókerületben,

Megkérdeztem Mrs. Ravellót, hogyan segítette választókerületének lakosságát. Ezt

számítani lehetett arra, hogy az olaszok el bb-utóbb otthagyják a Cleveland Klubot.

mondta:

szavazói közül sokan a választókerületen kívül laknak. "Mindenkinek alkotmányos joga, hogy megválassza állandó lakóhelyét. Amíg nem jelentkezik be két helyre is, addig minden rendben van." Aztán így folytatta történetét:

Régebben ez másképpen volt. A New Deal teljesen megváltoztatta a politikát. A segélyek és a közmunka miatt az ilyen körzetekben többé nincs szükség a politikusokra. Pár éve egy munkanélküli férfi még hozzánk fordult, hogy megtudja, mit tehetünk érte. Most fölkerülhet a segélylistára, majd a közmunkalistára. Csak ennyit akar nem többet. A segélyezés kész b nszövetkezet.

Megkérdeztem, hogyan jutott Collins ehhez az álláshoz.

élt a szavazatismétléssel, amikor arra volt szüksége. Maloney nyíltan beismerte, hogy

megfigyeléseim és Cornerville lakóinak egyöntet véleménye szerint a klub maga is

Ismerem Dave Collinst, az állam képviseletében felügyeli az összes közmunkaprojektet. Bármikor beállíthatok az irodájába. Tudja, hogy jók a kapcsolataim Corcoran [szövetségi] szenátorral.

ezel tt let nt volna, ha tisztességes választásokat lehetett volna tartani. Saját

Cornerville olasz lakói azzal vágnak vissza, hogy a Cleveland Klub már évekkel

Maloney szavazatismétlési vádjára - mely túlzó, de nem minden alap nélküli -

Hat hónappal ezel tt nevezte ki a regionális felügyel . A regionális felügyel azért t nevezte ki, mert Corcoran szenátor támogatta. Billy nem érdekel, mit mondasz, de manapság nem az számít, mit tudsz, hanem az, hogy kit ismersz.

Hozzátette, hogyha valaki a közmunkalistára akar kerülni, akkor számára a legfontosabb kapcsolat Corcoran szenátor lehet, majd fontossági sorrendben a kongresszusi képvisel k következnek.

Megkérdeztem, vajon föl lehet-e kerülni politikai támogatás nélkül is a

A szövetségi segélyrendszerben fontos változások történtek a New Deal kezdeti id szakához képest. Eleinte óriási kereslet volt közmunkaállásokra, de elosztásuknak

közmunkalistára, mire Maloney azt felelte, hogy megoldható ilyen támogatás nélkül

a szokásos politikai csatornákon kívü1 nem volt még meg a kialakult rendszere. Paul

is. Föltettem ezt a kérdést Carrie Ravellónak, az állam egyik szenátora feleségének is, pedig így válaszolt:

Ferrante, az állami szenátor titkára elárulta nekem, hogy a Ravello házaspár az egyik valakit el akartak helyezni közmunkán, egyszer en csak kitöltöttek egy ilyen rlapot. A szövetségi segélyezési rendszer kialakulásával és megszilárdulásával párhuzamosan a helyi politikusok hatáskörét a segélyezés megszervezésében fokozatosan megkurtították. Ez persze nem azt jelenti, hogy a segélyezés kikerült a politikából, hanem azt, hogy most már a politikai hierarchia magasabb fokáról szükségeltetik nyomást gyakorolni. azért tudott hatékonyan foglalkozni Carrie Ravello is err l beszélt:

Ez így van. Ha megfelelsz a feltételeknek, akkor listára kerülhetsz a politikusok segítsége nélkül is. De négy hét is eltelhet, mire visszaigazolják a kérelmedet, én viszont felgyorsíthatom a dolgokat annyira, hogy egy hét alatt a listára kerülhetsz. Azt is el tudom intézni, hogy jobb munkához juss, ha megvan hozzá a képességed. Ha mondjuk, valamilyen alvállalkozásnál akarnál felügyel sködni, akkor nem mondhatnám nekik, hogy "vegyétek fel Billy Whyte-ot murtkafelügyel nek", mert nincs képesítésed erre a munkára. Nincs meg a tapasztalatod. Csak akkor tehetek valamit érted, ha megvan a képesítésed.

magas rangú állami tisztvisel t l beszerzett egy köteg munkaközvetít -lapot, és ha

közmunkaügyekkel, mert jó kapcsolat f zte Corcoran szövetségi szenátorhoz. Ha A sarki srácok meger sítették ezeknek az állításoknak egy részét, de hozzátették,

nem lettek volna ilyen kapcsolatai, nem sokat tudott volna tenni választópolgáraiért.

hogy számos képesítés nélküli embernek sikerült közmunkához jutnia, ha er s

Mindezt számos cornerville-i lakos története is alátámasztotta. Ezekben a

politikai hátszele volt.

történetekben nem esett szó Corcoran szenátor felkeresésér l. A sarki srácok

Sok politikus volt ekkoriban Eastem Cityben, ezért az igazán fontos kérdés az, hogy kinek

a

politikai

támogatását

érdemes 159

megszerezni

közmunka

ügyben.

szemszögéb l nézve

olyan magasan volt, hogy nem is fért bele a látómezejükbe.

Beszéltek viszont arról, hogy Branagan kongresszusi képvisel segítségét kérték. A 160



olasz fiatalember volt. Az

segítségével sok cornerville-i ember jutott közmunkához. Corcoran szenátornak az állam szintjén nem volt f nöke. Alacsonyabb szinten Branagan képvisel nek is hasonló pozíciója volt. Saját szervezete volt, és mivel több

Néha el fordul, hogy a polgármester segítségével megpróbálsz állást szerezni valakinek, de közben valami súrlódás támad a polgármester és közted. Mi a jobb ilyenkor, harcolni ellene vagy csendben maradni? Ezt a kérdést nagyon alaposan kell mérlegelni. Ha szembeszállsz vele, el fordulhat, hogy elvesztegeted egy ember állását, és akkor mindig mondhatja, "ha Joe akkor nem szívóskodott volna, ma is lenne állásom".

egyik titkára a választókerületben él

képvisel

választókerületet is képviselt a Kongresszusban, semelyik kerületi politikus felé sem volt beszámolási kötelezettsége. Többé nem léteztek Matt Kelliherhez hasonló

Másrészt viszont, ha egy politikus sosem harcol, abból feljebbvalói arra a

választókerületi f nökök egyik kerületben sem. Ez nem azt jelenti, hogy Corcoran és

következtetésre juthatnak, hogy könnyen helyre tehet fickó, aki számára elegend

Branagan minden más politikustól függetlenül cselekedett volna. Hatalmuk

csak morzsákat adni a klientúra-állásokból.

fenntartása és meg rzése érdekében szívességeket kellett tenniük más politikusok

(…)

számára, és informális szövetséget kellett velük kötniük. A hangsúly azon van, hogy

A választókerületi politikustól elvárják, hogy pozícióját szívességtételek révén

saját jogon tárgyaltak az összes többi politikussal, és senki sem diktálhatott nekik

tartsa fenn, de ez önmagában nem elég. A t le telhet

kisebb és nagyobb

szívességtételi lehet ségek száma korlátozott, elosztásuk módja pedig fontos hatással

hatalmával a kezükben olyan tekintélyes pozíciót szereztek maguknak, hogy minden

van pályafutására.

azokon a területeken, amelyeket képviseltek. A szövetségi szint klientúra roppant

Általánosságban szólva, a választóknak tett szívességek fontossága attól is függ,

választópolgáraiknak szerettek volna biztosítani valamit. A választókerületi

hogy milyen súlyú pozíciót tölt be a kedvezményezett a közösség társadalmi

politikusnak, aki mögött csak saját szervezete áll, nincs sok hatalma, mint azt Joseph

struktúrájában. Így például nagyobb szívességre számíthat az a "nagykutya", aki több

Maloney története is jelzi. Neki a kerület kongresszusi képvisel jéhez vagy szövetségi szenátorához kellett fordulnia, ha teljesíteni szerette volna

csoportban is befolyással bír, mint az az utcasarki bandavezér, aki csak egy

választópolgárai kérését.

legalsó szinten lév férfinak a minél jobb eredmény elérése érdekében meg kell

más politikusnak hozzájuk kellett fordulnia, ha a New Deal el nyeib l saját

Úgy t nik tehát, hogy a New Deal katalizátor szerepet játszott egy olyan politikai

csoportban, és a sarki srácok vezet je többet kap, mint követ i. Ennek megfelel en a próbálnia a rangban fölötte állót rávenni arra, hogy kérését közvetítse a politikus felé.

átrendez désben, melynek során a választókerületi f nökök helyi szervezeteit

Ö tehát a közvetlenül felette állónak kötelezi el magát, aki viszont a szívességet tev

nagymértékben felváltotta egy szövetségi szenátor irányította, központosítottabb politikai szervezet. Ennek hierarchiájában a szenátort a kongresszusi képvisel

politikusnak.

követte, a választókerületi politikusok pedig alárendelt pozíciót foglaltak el.

Giovannival, Mike testvérével. Fiumara jelvényt viselt, és már egy ideje Cornerville

A Fiumara-Kelly-Maloney választás napján

kés

este találkoztam Terry

utcáit járta, hogy megnézze, mi történik a városnegyed szavazóhelyiségeiben.

(…)

Megkérdeztem t le, hogy ki végezte a legjobb munkát Fiumara ézdekében. Azt felelte:

Mire gondolsz? Senkit sem akarok a többiek elé helyezni. Mindenki mondhatná, hogy tette a legtöbbet. Már három évvel ezel tt is Fiumarával tartottam, amikor belefogott a politikába - miel tt még bárki is hallott volna róla errefelé. [Fiumara a South Side-on lakott] Ha nyer akkor én is vele megyek. Akkor majd megmutatjuk ezeknek a semmirekell gengsztereknek. A kampány alatt sok pénzt kínáltak nekem, hogy hagyjam el a várost, de én visszautasítottam ket. Aztán azt hallottam, hogy a választás napján majd

Amikor a sarki srácok egyik klubjában megkérdezték Joseph Maloneyt, miért nem

tett többet Cornerville-ért, a következ ket felelte:

A politikus számára gyakran az is nehézséget okoz, hogyan egyeztesse össze a választópolgárok iránti lojalitását a politikai elöljárói állal megkövetett magatartással.

A politikai szervezet változó természete (folytatás)

161

162



hátrányt. A politikus számára ezért nem is fontos, hogy társadalmi környezetének

Megkérdeztem, mit csinálnak a gengszterek, ha megválasztják Fiumarát. "Akkor

bizalom övezze tevékenységét. Amikor elkezdi politikusi pályafutását, barátai épp

jól ellátják a bajomat. Hát, most itt állok el tted, és senki sem nyúlt még hozzám.

minden szintjén bízzanak benne. S t, szinte lehetetlen is elérnie, hogy általános

politikai tevékenységének legf bb kedvezményezettjei. Viszont ha csak saját

barátja, Fiumara sora. Azt felelte, "milyen barát? A pokolba vele. Bill, csak a halott

támogatottságot. A szükséges támogatás megszerzése érdekében olyan fontos

politikus a jó politikus." Nem akarta kifejteni, miért szakított Fiumarával, de

emberekkel kell kapcsolatokat ápolnia, akik más csoportokat is befolyásolni tudnak.

olyan kisemberek, mint

keressenek engem is." Hat hónappal kés bb ismét találkoztam Terryvel, és megkérdeztem, hogy megy a

majd megpróbálnak jó kapcsolatokat kialakítani vele. Akkor majd meg kell hogy

k lesznek

maga. Természetes, hogy megígéri nekik:

szolgálatára ügyel,

sohasem

szerezhet

magának

széles

kör

csoportjának

nyilvánvaló, hogy korábbi várakozásaiban keser en csalódnia kellett.

Amikor választania kell, hogy kinek tesz szolgálatot, a nagykutyáknak tett ígéreteit akkor is be kell tartania, ha ennek az az ára, hogy a barátainak tett ígéreteit megszegi.

ahol a gyerekkorát töltötte, de Cornerville-szerte voltak kapcsolatai a sarki srácok

hogy bizonyos politikai el nyök leszivárogjanak az alattuk állókhoz, és ilyenformán

Amíg a politikus betartja a fontos embereknek tett ígéreteit, k pedig megengedik, meg rzik a társadalmi struktúrában elfoglalt helyüket, addig a politikus biztos lehet

között. Kétes egzisztenciáját kockajáték szervezésével és lóversenyfogadások

Terry Giovanni középsúlyú bokszbajnok volt, jól ismerték, és nagy népszer ségnek örvendett az utcasarkok világában. Azon a környéken volt a legnagyobb befolyása,

abban, hogy megtartja támogatói körét. A sarki srácok közül néhányan

felvételével biztosította. Szavaiból az t nik ki, hogy saját szakállára dolgozott, és

szembefordulnak majd vele, de helyükbe léphetnek a srácok más csoportjai.

A politikus felfelé ível karrierjének folyamatát leírhatjuk a társadalom különböz

szintjein lév csoportokkal fenntartott kapcsolatainak intenzitásával. Az utcasarki srácokból álló csoport vezet jeként a jöv politikusa még állandóan követ i körében

csak egy

mozog.

Több

kapcsolatot

ápol

más

csoportok

tagjaival,

mint

követ i,

sarki srác volt. Nem volt olyan státusza a közösségben, ami kézenfekv vé tette volna

a barátait, hogy aktívan részt vegyenek a kampányban, de hát végül is

hogy elég pontosan számolt be nekem a Fiumarának tett szolgálatairól. A kezdetekt l támogatta a politikust, és mindig fáradhatatlanul és h ségesen dolgozott neki. Rávette

nem tekintette magát egyik szervezet tagjának sem. Más forrásokból ellen rizhettem,

pályára lép, s r bben érintkezik más utcasarki csoportokkal is, minek következtében

tevékenységének középpontjában azonban saját sarki gengje áll. Amikor politikai

eljutni. Mivel sokkal nagyobb viszonzást várt Fiumarától, mint amilyen fontos pozíciót a társadalmi struktúrában betöltött, végül csalódnia kellett.

a gengszterek számára, hogy t keressék meg el ször, ha a politikushoz akarnak

eredeti csoportjával fenntartott kapcsolatainak intenzitása elkerülhetetlenül csökken. Amint tovább halad el re, kapcsolatokat létesít a társadalmi struktúrában magasabb

ezáltal megszabott korlátok között megpróbálhat minél több segítséget nyújtani régi

pozíciót elfoglaló férfiakkal is. Ahogy intenzívebbé válnak ezek az egyre magasabb

cimboráinak és az egyszarú embereknek, és ha ügyel arra, hogy ne saját magának és

szinteken kialakított politikai kapcsolatai, még tovább lazulnak az eredeti

kevesen, akik h tlennek fogják majd tartani, mert a fontosabb embereknek nyújtja a

csoportjához f z d kötelékei. Ha vannak olyanok az eredeti utcasarki csoport tagjai között, akik képesek vele együtt haladni, és ugyanazokban a körökben forgolódni, mint , akkor velük fenn tudja tartani a kapcsolat korábbi intenzitását, de egyre

családjának tegye félre a legfinomabb falatokat, akkor a sarki srácok egy része meg lehet vele elégedve. Mindig lesznek azonban olyan srácok is, méghozzá nem is

A politikusnak figyelembe kell vennie a szomszédság társadalomszervezetét is. Az

magasabb pozíciókba jutva egyre kevésbé tud részt venni a srácok mindennapi

jelent sebb segítségeket. A sarki srácok ezért a politikát gengszterizmusnak tekintik, Ha egy fontos ember, vagyis olyan, aki sok szavazat sorsát képes befolyásolni, úgy látja, hogy egy politikus megbízhatatlan, akkor az a politikus súlyos hátrányt

tevékenységeiben. Olyan értelemben többé már nem a sarki srácok gengjének

a politikusokat pedig kétszín alakoknak tartják.

vezet je, mint korábban volt. Ha a politikus többé már nem vesz részt aktívan a

szenved. Ha a sarki srácok tartják megbízhatatlannak, az nem jelent olyan nagy

csoport tevékenységében, valakinek át kell vennie a helyét és a csoport irányítását feltéve persze, hogy a csapat egyben marad. Az eredeti csoport támogatásának

163

164



megtartása érdekében a politikusnak szívélyes kapcsolatokat kell ápolnia az új

sem egyformán tör dnek a feleségükkel, azonban akár házas, akár n tlen a sarki srác,

vezet vel (ami azt jelenti, hogy vele intenzívebb viszonyban van, mint a követ ivel).

majdnem minden este megtalálható a szokott utcasarkán.

Ha a csoport új vezet je és a tagok úgy gondolják, hogy a politikus nem tartja be a

A többi csoporttevékenység is, amelyeket nem az utcasarok környékén szerveznek,

velük szemben fönnálló kötelezettségeit, akkor a bandavezér és a politikus között

hasonló rendszerességgel fordul el

fokozatosan vagy hirtelen lecsökken a kapcsolatok intenzitása.

amelyek a hét egy bizonyos estéjét például mindig tekézéssel töltik. A Nortonok

a srácok életében. Vannak utcasarki gengek,

esetében ez a szokás annyira meggyökeresedett, hogy néhány tag még akkor is rendszeresen eljárt tekézni, amikor az eredeti csoport már régen fölbomlott. A legtöbb csoportnak az utcasarkon kivül van egy esti találkozóhelye is. A gang

A geng és az egyén

tagjai szinte minden este, nagyjából ugyanabban az id ben beülnek egy kávéra a

Az utcasarki gengek struktúrája a tagok hosszú id n át tartó, szokásszer kisebb csoportok többnyire az

programjuk, akkor utána ülnek be a kávézóba vagy a kocsmába, miel tt

egymás szomszédságában él kisfiúk közötti kapcsolatokból formálódnak. Az iskolai

visszatérnének az utcasarokra vagy hazamennének. A kávézóban vagy a kocsmában

évek némileg megváltoztatják a csoport eredeti felépítését, de nincs tudomásom olyan

minden este a megszokott asztaloknál, a szokásos ülésrend szerint foglalnak helyet.

utcasarki gengr l, amely az iskolai osztályok vagy az iskolaudvarok csoportosulásaiból állt össze. A gengek az utcasarkok környékén n ttek fel, és tagjaik

Ezeket az asztalbeosztásokat a többi cornerville-i geng is elfogadja. Bosszantó, ha

figyelemre méltó tartóssággal együtt is maradtak, a kisfiúkortól kezdve egészen

fokozza a bosszúságot, ha még a megszokott asztalok környéke is foglalt. A legtöbb

húszas éveik végéig, harmincas éveik elejéig. Az évek során el fordult, hogy egy-egy

geng azonban csak este kilenc után jön össze, amikor a kialakult szokásokat jól ismer törzsvendégeken kívül már nincsenek sokan a kávézóban.

csoport feloszlott, ha tagjai családjukkal együtt elköltöztek Cornerville-b l. A megmaradt tagok ilyenkor a szomszédos utcasarkok gengjeihez csatlakoztak. Gyakorta azonban még a költözés sem szakítja meg a sarki srác kapcsolatait a geng

netán idegenek ülnek le a megszokott helyre, mert új asztalt kell keresniük, és

együttlétéb l alakul ki. A gengek magját képez

kedvenc kávézójukba vagy pár pohár sörre a sarki kocsmába. Ha van valamilyen esti

A sarki srácok élete nem túl változatos, napjaik mindig ugyanabban a sz k mederben csordogálnak. Doki ezt így magyarázta:

többi tagjával. Esténként szinte mindegyik utcasarkon álldogálnak olyan srácok, akik

Az evést, az alvást és a betegség id szakát kivéve alig tartózkodnak odahaza, s ha

továbbra is az eredeti utcasarokhoz tartozónak tekintik magukat. A sarki srácok társas tevékenységeiben az otthon csak nagyon kis szerepet játszik.

Errefelé a srácok nemigen tudják, hogy egy olyan háromszáz yardnyi körön kívül mit kezdjenek magukkal. Ez az igazság, Bill. Hazajönnek a munkából, lógnak egy kicsit a sarkon, hazamennek vacsorázni, visszamennek a sarokra, elmennek egy moziba, aztán megint visszamennek a sarokra. Ha nincsenek az utcasarkon, a többiek biztosan tudják, hol találhatod meg ket. Többségük egy sarokhoz köt dik, s csak ritkán fordul el , hogy valaki áttelepszik egy másik sarokra.

A körzeten belül is megváltozhat a sarki srácok lakhelye, de szinte minden esetben

más városrészekb l vagy az el városokból jöttek, hogy régi barátaikkal lehessenek.

valamelyiküket a barátai meg akarják találni, akkor el ször az utcasarkon keresik t. Még a srácok neve is arról tanúskodik, hogy életükben alapvet en fontos szerepet tölt

A csoport stabil összetételének és a tagok társasági életben tanúsított

be a geng. Több hónapot is eltölthet az ember egy-egy csoporttal anélkül, hogy egykét srácot kivéve kiderülne a tagok vezetékneve. A tagokat általában a többiek által

önbizalomhiányának következtében igen élénk a csoporton belüli interakció. A csoportstruktúra ezeknek az interakcióknak a terméke.

rájuk ragasztott becenév alapján ismerik. A házas és a n tlen srácok között is nehéz

Ezekb l az interakciókból alakul ki a kölcsönös lekötelezettségek rendszere, amely

különbséget tenni. A házas fiatalember hetente egyszer a feleségével szokta tölteni az

a csoportkohézió alapja. Ha az emberek egységes csoportként akarnak cselekedni,

estét. El fordulhat persze, hogy máskor is együtt mennek el valahova, és a srácok

akkor sok olyan alkalom adódik, amikor szívességeket kell tenniük egymásnak. A

165

166


sarki srácok becsületkódexe szerint mindenkinek segítenie kell a barátain, amikor

kért t lük kölcsön, de ötven centnél többet soha. Ezeket a kölcsönöket a lehet

csak tud, és tartózkodnia kell minden olyan cselekedett l, ami kárt okozhat a

leggyorsabban megadta. Volt még négy olyan, alacsonyabb státuszú gengtag is,


akinek szinte mindig több pénze volt, mint Samnek, Sam azonban nem emlékszik

másiknak. Amikor a csoportélet zökken mentesen zajlik, a tagokat egymáshoz f z lekötelezettségek fel sem t nnek. Doki egyszer megkért arra, hogy intézzek el neki

arra, hogy t lük valaha is kért volna kölcsön. Állítása szerint egyetlen esetben kért

valamit, mire én azt feleltem, hogy örülök a viszonzási lehet ségnek, hiszen

kölcsön komolyabb összeget-tizenegy dollárt-a környéken: egy barátjától, aki egy

olyan

sok mindent tett már értem. Doki erre tiltakozott: "Nem akarom, hogy így nézd a dolgot. Én azért szeretném, ha ezt megtennéd nekem, mert a barátom vagy" A kapcsolatokat megalapozó kölcsönös lekötelezettségekre csak akkor derül fény,

másik geng vezére volt. A helyzet a Nortonok között is hasonló volt. Doki nem izgatta magát, amikor Dannyt l kért kölcsön, de a követ k közül senki máshoz nem fordult. A vezér több

amikor a kapcsolatok megromlanak. Amíg Alec és Frank barátok voltak, egyszer sem

pénzt költ követ ire, mint a követ k rá. Minél lejjebb megyünk a hierarchiában,

hallottam beszélni ket azokról a szívességekr l, amelyeket egymásnak tettek, de

annál kevesebb olyan pénzügyi kapcsolat fordul el , amely a geng vezérét tenné valamelyik követ adósává. Mindez nem jelenti azt, hogy a vezérnek több pénze van, mint másoknak, de még azt sem, hogy szükségképpen többet költ, mint mások - bár

amikor az Aphrodité klubbeli lányok miatt megorroltak egymásra, mindkett jük Dokihoz ment panaszkodni, hogy a másik nem aszerint cselekszik, ahogyan a korábban neki tett szolgálatok alapján illenék. Más szóval, azokról a cselekedetekr l,

mindig b kez nek kell lennie. Mindez azt jelenti, hogy a pénzügyi kapcsolatokat

amelyeket kifejezetten barátságból tettek, hirtelen kiderült, hogy azok csak a

társadalmi terminusokban kell leírni. A vezér öntudatlanul, és olykor tudatosan is,

kölcsönös lekötelezettségek rendszerének részei.

kerüli azokat a helyzeteket, amelyekben

Nem mindegyik sarki srác képes egyformán jól viszonozni a neki tett szívességeket,

kötelezné le magát a csoport alacsonyabb

státuszú tagjainak. A vezér csoportja központi figurája. Távollétében a geng tagjai több kisebb csoportra bomlanak. Nincsenek közös tevékenységeik, és nincsenek közös

változtat a helyzetén. Társai tudják, hogy olykor-olykor megtette ezt már korábban is,

beszédtémáik. Amikor a geng vezére megjelenik, a helyzet felt n en megváltozik. A

és a csoporton belüli helyzete éppen korábbi cselekedeteit tükrözi. A geng vezérét

kis klikkek egyetlen nagy csoportban egyesülnek. Mindenki ugyanabban a

ugyanakkor a csoport összes tagja függésben tartja, elvárják t le, hogy teljesítse

beszélgetésben vesz részt, ami rendszerint közös programmá alakul át. A vezér válik

és részben ez az oka a közöttük kialakuló státuszkülönbségeknek. Az alacsonyabb státuszú egyén megteheti, hogy elmulasztja kötelezettségeit, mert ez nemigen

személyes kötelezettségeit. Ha ezt elmulasztja, zavart okoz a csoport m ködésében, és veszélyezteti a saját pozícióját is.

a beszélgetés középpontjává. A követ k közül valaki belekezd egy mondatba, de nyomban abbahagyja, amikor észreveszi, hogy a vezér nem figyel, majd folytatja,

A státusz és a kölcsönös lekötelezettségek rendszere közötti kapcsolat legtisztábban

amikor úgy látja, hogy ismét odafigyel rá. Amikor a vezér magára hagyja a

a pénzhasználatban nyilvánul meg. Abban az id szakban, amikor a Miller Street-i

társaságot, a csoport egysége megtörik, s a geng ismét a vezér megjelenése el tti

utcasarki genggel kapcsolatot tartottam, vezérük, Sam Franco a ritka alkalmi

klikkekre bomlik.

állásoktól eltekintve jobbára munka nélkül volt. Ett l függetlenül, ha csak egy csekély összegre is szert tett, azt két legjobb barátjára, Joe-ra és Chichire költötte,

A tagok úgy érzik, hogy a geng igazából nem is áll össze mindaddig, amíg a vezér meg nem érkezik. Úgy tartják, hogy bármilyen csoporttevékenység megkezdésével

akik a csoporthierarchiában mellette álltak. Amikor Joe-nak vagy Chichinek volt

kötelességük megvárni t, és amikor jelen van, azt várják, hogy

pénze, ami ritkábban fordult el , viszonozták Sam korábbi meghívásait. Sam gyakran

csoportra vonatkozó döntéseket. Egy este, amikor a Nortonok egy másik csapattal

hozza meg a

fizetett két másik, a csoporthierarchia alsó fokán álló tag, és néha még mások helyett

tekéztek, Colosnak éppen nem volt pénze a meccs tétjének ráes részére. Belement

is. A közvetlenül Joe és Chichi alatti szinten elhelyezked két srác cornerville-i mérce szerint elég jó anyagi helyzetben volt. Sam azt mondta, hogy alkalmanként

abba, hogy Chick Morelli játsszék helyette. A meccs után Danny azt mondta Dokinak, hogy nem lett volna szabad betenni Chicket a csapatba. Doki egy kissé

167

168


bosszúsan azt felelte, "figyelj, Danny, éppen te javasoltad, hogy Chick játsszon Colos

gengje és a többi környékbeli csoport között. Függetlenül attól, hogy ez a kapcsolat


helyett". Mire Danny, "tudom, de neked nem lett volna szabad beleegyezned". A vezér az a személy, aki cselekszik, amikor a helyzet úgy kívánja. Találékonyabb,

vezéréhez kell fordulniuk, ha szeretnék elnyerni követ i támogatását. A vezér

mint a követ i, és általában a fejlemények is igazolják, hogy helyesen döntött. A

ellenséges, verseng vagy éppen együttm köd jellegü-e, a vezért l azt várják, hogy társai érdekeit képviselje. A politikusoknak is és a gengsztereknek is a geng

"helyesen" ebben az esetben egyszer en csak annyit jelent, hogy a tagok számára

csoporton kívüli reputációja a csoporton belüli státuszát is alátámasztja, és viszont,

kielégít en. A vezér az, aki leginkább képes az önálló ítéletalkotásra. A követ i

bels státusza is hat küls reputációjára.

habozhatnak, amikor el kell dönteni, milyen lépéseket tegyenek, vagy bizonytalanok

(…)

lehetnek egy új tag jellemének megítélésében, a vezérnek azonban mindig van

Az utcasarki geng minden egyes tagjának megvan a maga helye a csoport bels struktúrájában. Bár ezek a pozíciók hosszú id n keresztül változatlanok maradhatnak,

véleménye.

mégsem szabad statikusnak tekintenünk ket. Egy csoporton belüli pozíció betöltése

Ha az egyik srácnak megígér valamit, megtartja a szavát. A követ k számítanak a tanácsára és bátorítására, és mindenki másnál jobban bíznak benne. Mindezek

azt jelenti, hogy az illet szokásszer en kialakult viszonyban van a csoport többi

következtében mindenki másnál jobban tudja, mi történik a csoportban. Szinte

tagjával. Amikor a tagok közötti interakció jellege megváltozik, a pozíciók is

azonnal a tudomására jut, ha vita támad a srácok között. Többnyire mindkét fél hozzá

megváltoznak. A tagok pozíciói egymásnak is függvényei, ezért egyvalaki

fordul, hogy tegyen közöttük igazságot. Az els adandó alkalommal elmondják neki a

pozíciójának megváltozása rendszerint maga után vonja mások pozíciójának

történet ellentétes verzióit, még ha nem azzal keresik is fel, hogy elsimítsa a

módosulását is. Mivel a csoport a legmagasabb státuszú tagok köré szervez dik, az

nézeteltérést. A srácok státusza részben attól függ, hogy a vezér mit gondol róluk:

alacsonyabb státuszú személyek anélkül is megváltoztathatják pozíciójukat, vagy

megfelel en viselkednek-e avagy nem. A vezért tisztelik igazságérzete miatt

lehetnek

kiléphetnek a csoportból, hogy felbontanák annak egyensúlyát. Miután például Lou Danaro és Fred Mackey otthagyta a Nortortokat, a közös tevékenységek továbbra is

ellenségeskedések, de a vezér nem táplálhat haragot egyik csoporttaggal szemben

pontosan ugyanúgy szervez dtek, mint korábban, de amikor Doki és Danny lépett ki

sem. Vannak közeli barátai (akik a hierarchiában a legközelebb állnak hozzá), és

a gengb l, a Nortonok eredeti csoportja szétesett, s a közös cselekvések rendjét is új

vannak olyan tagok, akikkel szemben közömbös, de ha fenn akarja tartani a pártatlan

alapokra kellett helyezni.

vezért megillet jó hírnevet, akkor nem engedheti meg, hogy személyes érzései befolyásolják az ítél képességét.

E folyamatok elemzéséb l a csoportegyensúly fogalmának segítségével általános következtetések is levonhatók. A csoportról akkor mondható el, hogy egyensúlyban

A

követ k

között

is.

A vezérnek nincs szüksége arra, hogy

legyen a legjobb baseballjátékos, tekéz

vagy bunyós, de minden olyan tevékenységben jártasnak kell lennie, ami a csoport

van, ha a tagok közötti kapcsolatok bevett módon, a szokásszer tevékenységek révén szervez dnek. A kapcsolatok rendje bizonyos módosulásokon eshet át anélkül, hogy az a csoport egyensúlyát fölborítaná - de a hirtelen bekövetkez , drasztikus

szorgalmazza, amelyekben jónak tartja magát, és kerüli azokat, amelyekben gyengébb, és amíg ily módon képes befolyásolni a csoportot, meggy z

változások fölbontják az egyensúlyt. Az egyes tagok cselekedeteit is értelmezhetjük az egyensúly fogalmának

számára különösen fontos. Az természetes, hogy azokat a foglalatosságokat

teljesítménye csoportbéli pozíciója egyenes következményének t nik. És viszont:

segítségével. Minden egyén a saját jellegzetes módján kommunikál más egyénekkel,

teljesítménye igazolja a pozícióját is.

amit bizonyos mértékig nyilván veleszületett adottságai határoznak meg, s ami

A geng vezérét jobban ismerik és méltányolják a csoporton kívül, mint bármelyik

azután, ahogyan az ember a másokkal folytatott kapcsolatok révén tapasztalatokkal

követ jét. A társadalmi mobilitásra való képessége is nagyobb. Az egyik legfontosabb feladata a csoporton belül éppen az, hogy kapcsolatokat alakítson ki

gazdagodik, lassan egyéni formát ölt. A huszadik századi amerikai életforma mindenkit l megköveteli, hogy nagyfokú rugalmassággal legyen képes alakítani

169

170



változásokhoz. Ez a rugalmasság csak akkor fejl dik ki, ha az egyén sokféle olyan helyzetet tapasztal meg, amely által a legkülönfélébb interakciós formákhoz kénytelen alkalmazkodni. Minél korlátozottabb az egyén tapasztalata, annál merevebb interaktív viselkedése, és annál nehezebben képes alkalmazkodni a változásokhoz.

Ez a megállapítás fontos adalékkal szolgál a sarki srácok problémáinak megértéséhez. Mint láthattuk, a geng csoportos tevékenységei napról napra felt n rendszerességgel zajlanak. A tagok minden nap összejárnak, és igen intenzív kapcsolatban vannak egymással. Az egyes csoporttag olyan interakciós mintát követ,

kell az emberi kapcsolatainak típusában és rendszerességében bekövetkez

amikor abbahagyták a kockázást Frank velem együtt lépett a szobába. Azt akarta, hogy kérjek valamit Dannyt l, de én mondtam neki, hogy kérjen maga. Nem akart. Azt mondta, hogy talán hazamegy, és el is indult, de aztán visszafordult. Megkérdezte, mikor megyünk Jenningshez. Mondtam neki, hogy tízkor. Mostanában mindig tízkor megyünk oda. Azt mondta, hogy addig túl sokat kellene várnia, úgyhogy inkább hazamegy. Danny, Colos és én elmentünk Jenningshez, és még csak negyedórája voltunk ott, amikor megjelent Frank. Leült a szomszéd asztalhoz, és elkezdett újságot olvasni. Danny odafordult hozzá, "mi a baj, Frank, semmi kávézás?" Frank azt felelte, "nincs semmi baj, most nem kívánom". Mire Danny, "menj csak, és hozz magadnak egy kávét". Így hát Frank töltött magának kávét. Ekkor szedel zködni kezdünk, még miel tt Angelo és Phil megérkeztek volna. Láttam, hogy Frank nem akar eljönni velünk, de nem tehetett mást, mert azzal az emberrel illik távozni, aki állja a cechedet. Hazasétált velünk, aztán azt hiszem, visszament Jenningshez, hogy találkozzon Angelóval és Phillel.

cselekedeteit, és a normális egyén megtanulja, hogy többé-kevésbé alkalmazkodnia

amely stabil, és a folyamatos csoporttevékenységek révén hosszú id n át változatlan marad-legyen szó akár olyan egyénr l, aki a hierarchia csúcsán van, és aki

Frank nagyra tartotta Dokit és Dannyt, és korábban nagyon jól meglett volna a

csoporthelyzetekben maga kezdeményezi a közös tevékenységeket; vagy legyen szó

társaságukban. De mióta Angelo lett a Nortonok vezére, már csak ritkán beszélt

olyan csoporttagról, aki a hierarchia középs szintjén elhelyezkedve követi a vezér

velük, sokkal rendszeresebben és gyakrabban találkozott Angelóval és Phillel.

kezdeményezéseit, és kezdeményezi az alatta állók cselekvéseit; vagy legyen szó a

Távollétük látványos zavarodottságot idézett el

csoporthierarchia legalján elhelyezked kr l, akik csoporthelyzetekben mindig mások kezdeményezésének megfelel en cselekednek. Az egyén mentális jóléte a másokkal

srácok rugalmatlanabbak az alkalmazkodásban, mint a vezér, aki rendszeresen

nála. Az alacsonyabb státuszú

fenntartott kapcsolat módjában állandóságot követel meg. Szüksége van arra, hogy a

kommunikál a sajátja mellett más csoportokkal is. Ez magyarázhatja, miért borult ki Frank mindössze pár óra eseményei miatt. De

megszokott keretek között folytassa tevékenységét - hiányuk ugyanis megzavarja.

pozíciójától függetlenül is nehéz helyzetbe kerülhet az a srác, akinek drasztikusan

Doki a következ történetet mesélte:

meg kell változtatnia megszokott cselekvésmódját. Colos rémálmai és Doki szédülési rohamai jól illusztrálják ezt. Colosnak korábban több alkalommal is voltak lidérces álmai, de aztán elmúlt a halálfélelme, és gond nélkül tudott aludni. Legutóbbi rohamát megel z en sokáig nem volt semmi baja sem. Nem tudom, hogy korábbi rohamai milyen körülmények között jöttek rá, de ez alkalommal magyarázható volt a társasági pozíciójában el állt változással. Colos e rohamot megel z en gyakran találkozott Dokival és Dannyvel,

Egy este Angelo és Phil elmentek a Tivoliba, hogy megnézzenek egy filmet. Nem volt elég pénzük ahhoz, hogy meghívják Franket, ezért ott kellett hagyniuk az utcasarkon. Hát látnod kellett volna szegényt. Sz rnyü érzés az, amikor valakit a társai otthagynak. Ha látod Franket, azt gondoltad volna, hogy valami ketrecbe zárták. A játékszobában mellette ültem. Danny éppen egy kockajátékot hozott össze. Frank megkérdezte t lem: "Szerinted kölcsönadna nekem Danny egy negyeddollárost?" Azt feleltem, "nem tudom. Kérdezd meg t le, ha gondolod." De Frank nem akarta megkérdezni. Ismét hozzám fordult "Szerinted Colosnak volna egy negyeddollárosa?" Azt feleltem, „nem, Colosról tudom, hogy leégett". Frank nem tudta, mit tegyen. Ha lett volna mersze Dannyt l ott helyben kérni egy negyeddollárost, akkor még nekieredhetett volna, és utolérhette volna a srácokat, miel tt odaérnek a mozihoz. Tudtam, hogy rohanna, ha lenne pénze. De túl sokáig várt, s már képtelenség lett volna utolérni ket. Fél tízre járt,

és hozzászokott ahhoz, hogy együtt mennek mindenhová. Nem volt számottev befolyása a Nortonok sleppjében, de csoporthelyzetekben Doki és Danny nem

mondták meg neki, mit csináljon, és páros helyzetekben alkalmanként éppenséggel

volt a közös cselekvések kezdeményez je. Amikor az eredeti Norton gang feloszlott,

171

Doki és Danny pedig Spongi közeli barátja lett, Colos szorult helyzetbe került. Többé

172



egyre

kevésbé

volt

képes

nem tudott a korábban megszokott rendszerességgel találkozni Dokival és Dannyvel.

neki

Amikor elment a Norton Streetre, azt látta, hogy a slepp Angelo vezetésével alakítja

csoporthelyzetekben meghatározni a közös tevékenységeket. Pénz híján nem mdott

újjá a szervezetet. Ha részt akart volna venni a közös tevékenységekben, akkor el

részt venni közös programokban, mert akkor kölcsön kellett volna kérnie, és el kellett

négyszemközt,

hogy

mit

csináljon,

kellett volna fogadnia, hogy csoporthelyzetekben immár Angelo a kezdeményez , és

volna fogadnia azt, hogy mások szabják meg, mit csináljon. Ezért többnyire inkább

korábban alacsonyabb státuszú tagok kezdik diktálni neki, hogy mit csináljon.

elkerülte a találkozásokat a barátaival - más szavakkal, kapcsolatainak intenzitása

Amikor a Dokival és Dannyvel kialakított kapcsolata megváltozott, védtelen lett

drasztikusan csökkent. Éppen akkor, amikor arra lett volna szüksége, hogy minél

ezekkel az agressziókkal szemben.

több kapcsolatot építsen ki más csoportokkal, nem volt képes a politikai kampány elvárásainak megfelel en cselekedni még az általa jól ismert csoportokban sem, és

Bevonta Spongi bels körébe, meger sítette a korábbi szoros barátságot közte, Danny

legközelebbi barátainak sz k körén kívül egyre ritkábban találkozott más

és saját maga között, és ezzel megvédte a korábbi követ k agressziójától. Amikor

emberekkel. Amikor magára maradt, nem szédült, de amikor egy csoporthelyzetben

Doki azzal kúrálta ki Colost, hogy megváltoztatta a társaságban betöltött helyét.

Colos ismét rendszeresen találkozott Dokival és Dannyvel, lelki zavarai megsz ntek, és újfent azzal a magabiztossággal kezdett mozogni a társaságban, amely korábban

nem tudott a már megszokott módon cselekedni, szédülési rohamainak áldozata lett. Amikor Doki megkezdte a szabadid központ szervezési munkáit, a szédülési rohamok elmúltak. Megint képes volt arra, hogy közös tevékenységeket

jellemezte a viselkedését. Dokira akkor támadtak rá a szédülési rohamok, amikor munka nélkül volt, és nem

kezdeményezzen, el ször a központjában megforduló srácoknak, majd saját sarki

volt semmi költ pénze. A munkanélküliséget okolta a nehézségeiért, és bizonyos

srácainak is. Mivel most már volt pénze is, ismét össze tudott jönni barátaival, és

értelemben valóban az volt az ok, de az eset megértéséhez meg kell vizsgálnunk,

b víthette is kapcsolati körét. Amikor a szabadid központot bezárták, és a pénze is

hogy a munkanélküliség nyomán milyen változtatásokra kényszerült a tevékenységeiben. Senki sem szeret munka és pénz nélkül lenni, de Cornerville-ben

elfogyott, Doki újra kizökkent megszokott kapcsolattartási rutinjaiból. Ismét munkanélküli lett, a központ 1939-40 telén történt bezárásától kezdve 1941 tavaszáig,

sok férfi számára nem okozott komoly nehézségeket, hogy alkalmazkodjon ehhez a

amikor is közmunkához jutott. Szédülési rohamai visszatértek, és nem sokkal e

helyzethez. Miért különbözött hát Doki esete? Ha azt mondjuk, hogy érzékeny ember

munka megkezdése el tt barátai szerint idegösszeomlást kapott. Egy Eastern City-

volt, azzal csak nevet adunk a jelenségnek, de nem kapunk választ a kérdésre. A

ben kiváló hírnévnek örvend orvos megvizsgálta, de semmiféle olyan szervi baj

kapcsolatok és cselekedetek megfigyelése adja meg a kívánt választ. Doki hozzászokolt ahhoz, hogy rendszeresen találkozzék csoportja tagjaival, és szoros

nyomára nem bukkant, amely megmagyarázhatta volna a tüneteket. Amikor 1941 májusában látogatást tettem Cornerville-ben, Doki már kezdett kilábalni a szédülési

kapcsolatokat ápolt más csoportok tagjaival is. Gyakran el fordult, hogy

rohamok korszakából. Így számolt be nehézségeir l:

csoporthelyzetekben

határozta meg a társaság közös tevékenységeit, de rendszerint

az történt, hogy valamelyik tag páros helyzetben kezdeményezett nála valamilyen tevékenységet, melyet aztán vetett fel a többiek el tt egy csoporthelyzet keretében. Vagyis, valaki fölvetette neki, hogy egy bizonyos konkrét dolgot kellene csinálniuk,

mire Doki öszszehívta a srácokat, és megszervezte a közös tevékenységet. Doki

kibontakoztatása érdekében, és én is mondtam neki, mit csináljon, ha munkát akar szerezni Mr. Smithnél vagy másoknál. Miközben mi egyre gyakrabban mondtuk meg 173

mondott. Mike rendszeresen megmondta Dokinak, mit kell lépnie a kampány

politikai kampányának eseményei azt mutatják, hogy ez a m ködési mód cs döt

Amikor le vagyok égve, nem megyek ki olyan gyakran a sarokra. És amikor a sarkon vagyok, akkor ott is maradok. Nem vagyok a magam ura. Ha a srácok meg akarnak nézni egy filmet, be akarnak ugrani Jenningshez vagy tekézni van kedvük, akkor az utolsó centig meg kelt számolnom a pénzem, hogy lássam, van-e elég. Ha le vagyok égve, valami kifogást kell találnom. Azt mondom a srácoknak, nincs kedvem elmenni, és elmegyek sétálni egyet. Néha már elég unalmas Spongi bárjában lógni, de hová mehetnék? Ott kelt maradnom. Danny adna pénzt, és az rendben is van, de mostanában rá is rájár a rúd. A múlt héten panaszkodott, hogy le van égve, erre pár nappal kés bb mondta, hogy ad nekem két dollárt. Nem kellett. Nem akarok kérni senkit l semmit. Néha azt mondom

174



srácok között, elkerülhetetlenül ellentétbe kerüli a pozició megkívánta magatartás és az a viselkedés, amelyet a nincstelenség kényszeritett rá.

A Colos és Doki nehézségeinek magyarázatához használt elemzéstípusnak megvan

az az el nye, hogy a cselekedetek objektív tanulmányozásán alapul. Egy ember attit djeit nem lehet megfigyelni; csak következtetni tehet rájuk a viselkedésb l.

Mivel a cselekedeteket közvetlenül is meg lehet figyelni, és mivel más tudományos adatokhoz hasonlóan rögzíthet ek, bölcs elgondolásnak t nik, ha az embereket cselekedeteik révén próbáljuk megérteni. Ez a megközelítés nemcsak az informális csoportkapcsolatok természetére vonatkozóan nyújthat információkat, hanem értelmezési keretet is adhat ahhoz, hogy megértsük, hogyan alkalmazkodik az egyén a társadalomhoz.

Dannynek vagy Sponginak, "kértek egy cigit?" Mire k azt felelik, "kösz, nem, nekünk is van". És erre én: "na jó, rendben, akkor kérek egy szálat t letek". Megpróbálom viccessé tenni a helyzetet, de attól még megalázó marad. Csak akkor vagyok kénytelen ilyen húzáshoz folyamodni, amikor már nem bírom ki cigaretta nélkül. Danny az egyetlen srác, akit l elfogadok pénzt. Miel tt megkaptam volna ezt a munkát [a közmunkáról van szól], szörnyen néztem ki. Itthon ettem a n véreméknél, de azt nem várhattam el t lük, hogy még ruházzanak is. Egyetlen öltönyöm volt, annak is lukas volt a könyöke, az ujja meg rojtosabb, mint egy krizantém. Amikor el kellett mennem valahova, inkább magamon hagytam a felölt met, vagy a karomra téve hordtam, nehogy meglássák az öltöny lukas könyökét És szó szerint a saját talpamon jártam. Gondolod, hogy szeretek igy kinézni? Lou Danaro mostanában többször megkeresett, hogy menjünk el valahova. Van neki egy új Buickja, vadonatúj. Azért az nem semmi. Azt akarja, hogy hozzak magammal egy lányt, és menjünk el szórakozni. De én nem megyek, mert akkor a te szavaiddal csak másodheged s lehetnék. Úgy értem, akkor nem tudnám azt csinálni, amit akarok. Tavaly nyáron megkértek, hogy legyek én a Norton Street-i Közösségi Ház kirándulásának a vezet je. Sokat dolgoztam a szervez bizottsággal, meg minden, de aztán a kirándulás el tti este felmerült, hogy az egész bizottság elmegy a táborba, és ott tölti az éjszakát. Az nem volt semmi. De mégsem mentem, mert nem volt pénzem. Másnap reggel elkísértem a társaságot a buszhoz, és mondtam nekik, hogy kés bb csatlakozom hozzájuk. Körbementem kéregetni, és amikor összejött pár dollár, az egyik srác elvitt autóval. Ott voltam néhány órát, de aztán hazajöttem. A kirándulás vezet jét l elvárható, hogy aktív részt vállaljon az eseményekben. Azt is elvárják, hogy meghívjon másokat italra meg ilyenekre. Azt gondolják, hogy ki akartam bújni a felel sség alól, de ez nem igaz. Csak a pénzr l van szó. Végiggondoltam az egészet. Tudom, hogy csak akkor jönnek rám ezek a szédülési rohamok, amikor le vagyok égve. Sajnálom, hogy nem ismertél azokban az id kben, amikor nagyon aktív voltam. Más ember voltam akkor. Esténként eljártam a lányokkal. Sok pénzt adtam kölcsön. Szórtam a pénzt. Mindig azon gondolkodtam, mit kellene legközelebb csinálni meg hova kellene menni.

Vannak, akik úgy vélik, hogy a szegénynegyedek legf bb problémája a közösség szervezetlensége. Ez a diagnózis Cornerville esetében igencsak félrevezet volna. Természetesen Cornerville-ben is vannak konfliktusok. A sarki srácok és a tanult fiúk más-más viselkedésmódot követnek, és nem értik meg egymást. Ellentétek feszülnek a nemzedékek között is, és ahogy az egyik nemzedék fölváltja a másikat, a társadalom folytonos változásban van -de még ez a változás is szervezett keretek

között zajlik. Cornerville problémája nem a szervezetlenség, hanem a bels társadalomszervezet képtelensége arra, hogy illeszkedjék a városnegyedet körbefogó társadalom struktúrájához. Ez magyarázza a helyi politikai és gengszterszervezetek kialakulását és azt a lojalitást is, amellyel Cornerville lakói saját fajtájukhoz és Olaszországhoz köt dnek. Mindez nyilvánvalóvá válik, ha megvizsgáljuk azokat a csatornákat,

nem elegend a gyógyuláshoz. Arra volt szüksége, hogy úgy cselekedhessen, ahogy

Doki felfedte, hogy pontosan tudja, mi okozza a problémáit, de a fölismerés még

Cornerville problémája

csoporthelyzetekben mit

szerezni saját körzetükben és a tágabb társadalomban. A mi társadalmunk nagyra értékeli a társadalmi mobilitást. A hagyomány szerint a

helyzete illeszkedett volna a

dolgos ember a társadalom alján kezdi pályafutását, majd esze és szorgos munkája

mások mondták volna meg neki, hogy a különböz

amelyeken keresztül a cornerville-i férfiak képesek el bbre jutni vagy elismerést

társas életben. Ha a csoport egyik alacsonyabb státuszú tagja lett volna, és mindig

megszokta. Amikor erre nem volt lehet sége, alkalmazkodási zavarai támadtak a

csináljon, akkor a pénztelenségb l származó függ

révén jut egyre feljebb a siker létráján. A cornerville-i férfinak nehéz föllépni erre a létrára, gyakran már az els

175

pozíciót töltött be a sarki

csoporton belüli viselkedésmódjához. De mivel vezet

foka is elérhetetlen számára. Lakókörzetér l az a 176


vélemény terjedt el, hogy olyan szervezetlen közösség, ahol a törvényes rend nem

srácokról készített tanulmány megmutatja, hogy az emberek könnyen megszokott

érvényesül. A cornerville-i ember olasz, és az olaszokat a fels osztálybeliek az egyik

mindennapi tevékenységeik rabjává tudnak válni. Ha hirtelen el kellene szakadniuk

legkevésbé kívánatos bevándorló csoportnak tartják. Ezt a hozzáállást csak

megszokott életvitelükt l, h tlennek éreznék magukat, és nem számíthatnának mások


meger sítette a háború. S még ha sikerül is megkapaszkodnia a cornerville-i férfinak

segítségére és támogatására. Ha pedig valaki netalán igyekeznék megfeledkezni olasz

a létra legalsó fokán, el rehaladása során ugyanezekkel az el ítéletekkel szembesül.

származásáról, akkor az

Ennek következtében Eastern City nagy múltú vállalkozásainak vezet tisztvisel i

cornerville-it másodrend

között nem találkozhatunk olasz nevekkel. Az olaszoknak föl kellett építeniük saját

embert is. Önbecsülése meger sítése érdekében ezért szüksége van arra, hogy maga

üzleti hierarchiájukat, és amikor a húszas évek gazdasági föllendülése véget ért, az

és mások el tt is az olasz nép nagyságát, az olasz kultúra és az olasz hírességek

újonnan érkez egyre nehezebben tudott el rejutni ezen az úton.

felülmúlhatatlanságát hangsúlyozza. Emiatt vált Mussolini fontossá Cornerville lakói

társadalom ebben megakadályozná. A

t körülvev

Ha a cornerville-i férfi el bbre akar jutni, választania kell az üzleti világ és a republikánus politika vagy a demokrata politika világa és a gengszterkedés között.

állampolgárnak tekinti a külvilág, miként a többi olasz

számára. Chick Morelli az Olasz Közösségi Klubban mondott egyik beszédében sokak érzését tolmácsolta:

alig van valami kapcsolat közöttük. Ha az els világba dolgozza be magát, a tágabb társadalom sikeres embernek tekinti, de Cornerville-ben a helybéliek közé nem ill idegent látják csak benne. Ha a második világban halad el re, Cornerville-ben elismerik, de a küls világ tisztes polgárai szemében csak pária lehet. A városnegyed társas életében a sarki srác úgy nevelkedik, hogy azzal vagy a demokrata politikában, vagy a gengsztervilágban alapozza meg pályafutását Ha a másik irányba indul el,

akkor szakítania kell Cornerville-lel, s ez sok áldozattal járó, fájdalmas folyamat. Végeredményben a Cornerville iránti h tlenséget megjutalmazza a tágabb társadalom,

és

megbünteti

azokat,

akik

a helybéli

élethez

a

legjobban

alkalmazkodtak. Ugyanez a társadalom ugyanakkor vonzó pénzbeli jutalmat és anyagi javakat lebegtet a "sikeres" férfi el tt. A cornerville-i emberek többsége számára ezek a jutalmak csak a gengsztervilágban vagy a politikában érhet k el. A társadalom hasonlóképpen megjutalmazza azokat is, akiknek sikerül lehántani magukról a tipikusan olasznak tekintett tulajdonságokat, és megbünteti azokat, akik nem képesek teljesen amerikanizálódni. "Miért nem tudnak ezek az emberek megszabadulni olaszságuktól, és végre amerikaiakká válni, mint mi, mindannyian?", kérdezik egyesek. Erre azt válaszolhatjuk, hogy kétféle akadály tornyosul el ttük: saját szervezett társadalmuk és a küls világ társadalma. Cornerville lakói jó amerikai állampolgárok akarnak lenni. Sehol máshol nem hallottam olyan megindító szavakat

Nem indulhat el egyszerre mindkét úton; e két világ annyira távol áll egymástól, hogy Bármit gondoljatok is Mussolinir l, egyvalamit el kell ismernetek. Mindenki másnál többet tett azért, hogy tiszteljék az olasz népet Az olaszokat ma sokkal többre tartják, mint akkor, amikor iskolába jártam. És ezt Mussolininek köszönhetjük.

Az persze kérdéses, hogy Mussolini (a háború el tt) valóban tiszteletet tudott-e ébreszteni a "t sgyökeres amerikaiakban" az olaszok iránt. De ha Cornerville lakói úgy látták, hogy Mussolini több tiszteletet tudott ébreszteni az olaszok iránt, akkor saját önbecsülésük mindenképpen megnövekedett. Ez fontos szerepet játszott az emberek morális tartásának meger sítésében. Ha a gengsztervilág és a politika összefonódása, illetve az Olaszország iránt érzett szimbolikus ragaszkodás azt jelzi, hogy Cornerville lakói alapvet nehézségekbe ütköznek az amerikai társadalomhoz való alkalmazkodásukban, akkor nyilvánvaló, hogy prédikációkkal mindez nem változtatható meg. Az alkalmazkodásnak tettek formájában kell megtörténnie. Cornerville lakói jobban fognak illeszkedni az ket körülvev

társadalomhoz, ha több lehet séget kapnak arra, hogy részt vegyenek

életében. Ez pedig azt is jelenti, hogy jobb gazdasági feltételeket kell biztosítani számukra, és nagyobb felel sséget adni saját sorsuk alakításában. Cornerville lakosságának általános gazdasági helyzete olyan nagy téma, hogy a rá vonatkozó futó megjegyzések még a haszontalannál is rosszabb szolgálatot tennének. A

Cornerville-i

Közösségi

Ház

szabadid központ-programjának

példája

az Amerika iránti szeretetr l, mint éppen Cornerville-ben. Nincs azonban olyan szervezett élettorma, amelyet egyik napról a másikra meg lehetne változtatni. A sarki

megmutatja, milyen lehet ségek adódhatnak a városnegyedért érzett felel sség

177

178


bátorítására. A program azon ritka kísérletek közé tartozott, amelyben a szociális munkások a helyi sajátosságok figyelembevételével próbáltak foglalkozni a cornerville-i társadalommal. Azt t zte ki célul, hogy az utcasarki gengeket saját

szervezeti felépítésük elismerésével vonja be a közösségi életbe. A program tanulsága

az volt, hogy a sarki srácok bevonását megkönnyíti a vezérek vezet szerepének elfogadása és a tevékenységszervez felel sség rájuk ruházása. (…)

Mindez úgy hangzik, mint az antropológus tanácsa a gyarmati kormányzat tisztvisel jének: tiszteld a bennszülött kultúrát, és vezet in keresztül érintkezz a társadalommal. Ez mindenképpen szükséges feltétele annak, hogy hatékonyan lehessen foglalkozni Cornerville problémáival, de vajon elégséges feltétele is? Lehete bármilyen program sikeres akkor, ha a formális hatalommal bíró legmagasabb tisztségekbe olyan embereket választanak, akik idegenek Cornerville-ben? Milyen hatást gyakorol az egyénre az, ha olyan embereknek kell magát alárendelnie, akiket

idegennek tart?

Doki egyszer a következ ket mondta nekem:

Te nem tudod, milyen érzés egy ilyen helyen feln ni. Az els osztályban Miss O'Rourke az osztályf nök. Másodikban Miss Casey. Harmadikban Miss Chalmers. Negyedikben Miss Mooney. És így tovább. Ugyanígy van a t zoltóknál. Nincs közöttük egyetlen olasz sem. A rend rhadnagy olasz, és van néhány olasz rmester, de sohasem volt Cornervillenek olasz rend rkapitánya. A közösségi házakban egyetlen fontos beosztású ember sem olasz. Tudnod kell, hogy a régimódi emberek itt nagyra becsülik az iskolai tanítókat és a hozzájuk hasonló embereket. Amikor az olasz kissrác azt lája, hogy a megbecsült munkák közül semelyik sem jut a saját fajtájának, akkor miért gondolná, hogy van olyan jó, mint az írek vagy a jenkik? Mindett l csak kisebbrend ségi érzései lehetnek. Ha megtehetném, az iskolai tanítók felét olaszra cserélném. És a közösségi ház szociális munkásainak háromnegyedét is. Azt a maradék egynegyedet csak azért hagynám meg, hogy Iássák: végül is Amerikában vagyunk. Bill, ezek a közösségi házak el ször nagyon jó szolgálatot tettek. Amikor a szüleink megérkeztek Amerikába, nem tudták, merre menjenek, mihez fogjanak. Szükségük volt a szociális munkásokra mint közvetít kre. Akkor hasznos munkát végeztek, de most már, hogy a második nemzedék is lassan felcseperedik és bontogatja szárnyait, itt az ideje, hogy kinyissák a kalitkaajtót és végre repülni hagyjanak.

179

Lipset: Homo Politicus

meg a mindenkori hatékony ellenzék folyamatos m ködéséhez szükséges feltételek,

Seymour M. Lipset

akkor a hatalmon lev tisztségvisel k autoritása jelent sen megn , a nép beleszólása a politikába pedig a minimumra csökken. Ez a szituáció áll fenn minden

Homo Politicus

egypártrendszer

országban, és általános megítélés szerint, legalábbis Nyugaton,

ezeket tartjuk diktatúráknak. Ez és a következ fejezet vizsgálja a társadalmak két olyan karakterjegyét, melyek szorosan összefüggenek a szilárd demokrácia problémájával: a gazdasági fejlettséget,

Gazdasági fejlettség és demokrácia

illetve a legitimitást, vagyis azt, hogy az intézmények milyen szinten értékelhet k ahhoz képest, ami elvárható t lük, és mennyire tekinthet k jogszer nek és hitelesnek.

A demokrácia egy komplex társadalomban olyan politikai rendszerként határozható

Minthogy a legtöbb olyan ország, ahol a politikai demokráciának nincs kialakult

meg, amely biztosítja a kormányzati hivatalnokok cserél désének szabályozott,

hagyománya, a világ gazdaságilag kevésbé fejlett régióiban található, igaza lehet

intézményes lehet ségét, valamint annak a társadalmi mechanizmusnak a feltételeit,

Webernek, amikor azt állítja, hogy a modern demokrácia a maga legtisztább

amely a népesség lehet

legnagyobb hányada számára teszi elérhet vé, hogy a

formájában csak t kés iparosítás mellett fordulhat el . Mindamellett egyetlen adott társadalomban sem el legezhet

meg, még teoretikus alapon sem, széls ségesen

szoros korreláció olyan dolgok között, mint egyfel l a jövedelem, az oktatás és a

politikai hivatalokért verseng er k közti választás révén befolyást gyakorolhasson a f bb döntésekre.

vallás, másfel l pedig a demokrácia, méghozzá azért nem, mert ha a társadalom

tanulságait általánosítja, számos speciális feltételt is magában foglal: szükség van 1.

politikai alrendszere autonóm módon m ködik, úgy egy adott politikai forma fennmaradhat olyan feltételek között is, amelyek normális körülmények között az

bizonyos "politikai formulára", vagyis a közvélekedés egy olyan rendszerére, amely

Ez a meghatározás, mely nagyrészt Joseph Schumpeter és Max Weber m veinek

adott forma létrejötte ellen hatnának. De kialakulhat egy politikai forma különleges

lev politikai vezet i állományra, valamint 3. egy vagy több olyan elismert vezet i

vonásainak valójában egészen más forma felelne meg. Németország az egyik példa

garnitúrára, amelyek a kés bbiekben kísérlik meg elnyerni a hatalmat.

arra az esetre, amikor a növekv iparosítás, városiasodás, jólét és oktatás ugyan a demokrácia intézményrendszerének kedvezett, ellentétes irányú történelmi

meghatározza, hogy mely intézmények-például politikai pártok, szabad sajtó stb. számítanak legitimnek (mindenki által hitelesként elfogadottnak); 2. egy hivatalban

Hogy ezek a feltételek nélkülözhetetlenek, az nyilvánvaló. El ször is: ha egy politikai rendszert nem jellemez egy bizonyos értékrendszer, amely lehet vé teszi a hatalom békés "színjátékát", a demokrácia kaotikussá válik. Számos latin-amerikai országban ezzel a problémával kell szembenézni. Másodszor: ha a politikai játszma végeredményének jutalmaként nem kerül meghatározott id re szóló hatékony állami hatalom egyik vagy másik csoport kezébe, ez inkább ingatag és felel tlen kormányzást eredményez, semmint demokráciát. Ez volt a helyzet a prefasiszta Olaszországban, valamint Franciaországban a Harmadik és Negyedik Köztársaság

történelmi tényez k tünetegyüttesének hatására úgy is, hogy az adott társadalom f bb

események sorozata mégis meggátolta a demokrácia legitimitásának meger södését, és ezáltal meggyengítette a válsággal szembeni ellenállás képességét is. (…) Az európai demokráciák meghatározásánál használt két f szempont a politikai demokrácia els világháború óta tartó megszakítatlan folytonossága és a demokratikus "játékszabályok" ellen irányuló jelent s politikai mozgalmak hiánya az elmúlt huszonöt évben. Kicsit kevésbé szigorú szempont Latin-Amerika esetében,

történetének, ha nem is egésze, de nagy része alatt, mikor is az állapotokat a gyenge

hogy az adott ország els világháborút követ történelme vajon többé-kevésbé szabad

koalíciós kormányok jellemezték, melyek állandóan változtak, hiszen a pártok

választások során alakult-e. Míg Európában szilárd demokráciákat keresünk, Dél-

alapvet érdek-és értékkonfliktusban álltak egymással. Harmadszor: ha nincsenek 182


Amerikában olyan országokat, melyekben nem állandósult kimondottan diktatórikus

jövedelmi különbségek ugyancsak szembet n ek, a demokratikusabb európai


országokra megállapított 695 $-os egy f re jutó átlagos jövedelem a kevésbé

uralmi forma.

demokratikus országokban 308 $-re csökken; Latin-Amerika esetében az ennek megfelel különbség 171 $ a 119 $-hoz képest. A tendencia mindvégig következetes,

Gazdasági fejlettség Európában és az amerikai kontinensen

a legalacsonyabb egy f re jutó jövedelem minden csoportban a "legkevésbé demokratikus" kategóriába esik, a legmagasabb pedig a "demokratikusabb"

Az iparosodottság mértéke (amely természetesen jól látható összefüggést mutat a jóléti mutatókkal) a mez gazdaságban alkalmazott munkaer százalékos arányával,

fejlettség szintjével. Minél gazdagabb egy nemzet, annál nagyobb a valószín sége

kategóriába.

Talán a legelfogadottabb általánosítás, amely a politikai rendszereket a társadalom más aspektusaival összekapcsolja, hogy a demokrácia összefügg a gazdasági annak, hogy demokratikus rendet fog fenntartani. Arisztotelészt l kezdve napjainkig

valamint az országban felhasznált, kereskedelmi úton forgalomba hozott "energia"

mennyiségeként értend , tonnákban kifejezve). Mindkét esetben teljesen egyértelm

egy f re jutó részével mérhet

viszonylag kevés polgár él a tényleges szegénység szintjén, jöhet létre az a helyzet, amelyben a népesség tömegei okosan részt vesznek a politikában, és kifejlesztik

(ez utóbbi az egy évben egy f re jutó szén

mindig voltak, akik amellett érveltek, hogy csakis a jólét társadalmában, tehát ahol

az eredmény. A mez gazdaságban és a hozzá kapcsolódó iparágakban foglalkoztatott

önmérsékletet, amely szükséges ahhoz, hogy ne kerüljenek a

dolgozók arányának átlaga a "demokratikusabb" európai országokban 21, a "kevésbé

felel tlen demagógia vonzerejének hatása alá. Az a társadalom, amely elszegényedett

demokratikus" országokban 4l százalék volt; a "kevésbé diktatórikus" latin-amerikai

széles tömegekre és egy sz k kör , kedvezményezett helyzet elitre oszlik, vagy

országokban 52, az "inkább diktatórikus" államokban 67 százalék. Az egy f re jutó

magukban a kell

felhasznált energiát tekintve hasonlóan nagyok az eltérések. Az urbanizáció mértéke ugyancsak összefügg a demokrácia helyzetével. Az

címkével is ellátható: a türannisz ma a kommunizmus vagy a peronizmus képében,

urbanizáció három különböz

oligarchiához (a sz k kör fels réteg diktatórikus uralmához), vagy türanniszhoz (populáris alapokon nyugvó diktatúrához) vezet. Ez a két politikai forma korszer

mutatója áll rendelkezésre az International Urban

Research (Berkeley, Kalifornia) által összeállított adatok alapján: a 20 000-es vagy nagyobb lélekszámú településen él népesség százalékos aránya, a 100 000-es vagy

mutatóit

nagyobb lélekszámú településen él k aránya, valamint a standard nagyvárosi övezetekben él k aránya. A demokratikusabb országok arányszámai mindhárom mutató tekintetében magasabbak mindkét megvizsgált térségben, mint a kevésbé

demokratikusnak min síthet k az angolszász világban és Európában, valamint LatinAmerikában.

demokratikus országokéi. Többen azon az állásponton vannak, hogy minél magasabb egy nemzet

"demokratikusabb" államaiban szinte ismeretlen az írástudatlanság: az írni-olvasni

az oktatás színvonala a demokratikusabb országok esetében mindenütt sokkal magasabb. Latin-Amerika és Európa adatait közös táblázatba foglalva a különbségek

népességének az iskolázottsági szintje, annál kedvez bbek a demokrácia esélyei, és a rendelkezésre álló összehasonlító adatok is meger sítik ezt a tételt. Európa

(…) [A]z átlagos jólét mértéke, az iparosodottság és az urbanizáció szintje, valamint

használtam-jólét, iparosodottság, urbanizáció és oktatás-, és kiszámítottam az átlagukat (a középarányost) azokra az országokra, amelyek többé-kevésbé

fenti hipotézis tényleges próbájaképp a gazdasági fejlettség különböz

Amerika egyes részein el forduló tradicionalista diktatúrák képében jelenik meg. A

míg az oligarchia a Portugáliában, Spanyolországban, Thaiföldön és f ként Latin-

tudók aránya sehol nem alacsonyabb 96 százaléknál; míg a "kevésbé demokratikus”

még nagyobbak volnának. A felhasznált f bb jóléti mutatók: az egy f re jutó

száma. Az eltérés minden tétel esetében szembet n (…) Az egyes csoportok közötti

különbség a "kevésbé demokratikus" országok 74, illetve a "diktatórikusabb" országok 46 százalékos átlaga között húzódik. (…)Az oktatás vélhet en szélesíti az

183

184

országok esetében az átlagos érték 85 százalék. A Latin-Amerikára jellemz

száma, valamint az ezer emberre jutó rádió-, és telefonkészülékek, valamint újságok

jövedelem, az egy gépjármúra jutó személyek száma, az ezer f re jutó orvosok



emberek látókörét, képessé teszi ket arra, hogy belássák a tolerancia normáinak

és Iránra terjedt ki, szoros összefüggést állapított meg az urbanizáció, az írni-olvasni

jelent ségét, visszatartja ket attól, hogy széls séges tanokhoz csatlakozzanak, és

tudás, a szavazásokon mutatkozó részvételi arány, a médiakínálat és-használat,

kialakítja bennük a képességet, amellyel a választásokon racionális döntéseket

valamint az oktatás között. (…) [A]mint Daniel Lerner a vizsgálatról beszámolva

hozhatnak.

rámutat, "míg Egyiptomban, Szíriában, Jordániában és Iránban a világháborút követ id szak meghatározó eseményeit a hatalom feletti ellen rzés megszerzéséért

közvetlenebbül és er teljesebben nyilatkozik meg az országokon belüli individuális

folytatott er szakos harcok jelentették, addig Törökország és Libanon történetéb l

Az a nyilvánvaló tény, hogy az oktatás a demokrácia el segít je, még viselkedésmódok

szintjén,

mint

a

nemzetek

közötti

összehasonlításokban.

Közvélemény-kutató intézetek különböz országokban végzett vizsgálataik során az

felt n en hiányoznak az effajta harcok (legalábbis mindmáig), itt ugyanis a hatalom fölötti ellen rzésr l választásokon döntöttek". Lerner kiemeli továbbá az egyik vagy másik területen tapasztalható egyenetlen

kisebbségekkel kapcsolatos beállítottságukról, valamint a többpártrendszerrel mint az

fejl désnek az általános stabilitásra gyakorolt hatását és a fenti változók mindegyikét

embereket az ellenzékiséget szerintük megillet toleranciáról, a nemzetiségi és faji egypártrendszer alternatívájával kapcsolatos nézeteikr l kérdezték. Az összegy jtött

érint , összehangolt változás szükségességét. Az urbanizáció és az írni-olvasni tudás

adatok azt mutatták, hogy a legfontosabb önálló tényez , amely a demokratikus

egyiptomi és törökországi helyzetét összehasonlítva megállapítja, hogy bár Egyiptom sokkal urbanizáltabb, mint Törökország, mégsem mondható "modernizáltnak", s t, a

választ adókat megkülönbözteti a többiekt l, az iskolázottság. Minél magasabb fokú valakinek az iskolázottsága, annál valószín bb, hogy a demokratikus értékek iránt

modernizációnak még csak megfelel társadalmi bázisa sincs, mivel az írásbeliség elmaradt a fejl désben. Törökországban a modernizáció különféle mutatói lépést

mutatja, hogy az iskolázottság sokkal meghatározóbb, mint akár a jövedelem, akár a

tartanak egymással, az emelked választási részvétellel (1957-ben 36 százalék), és

foglalkozás. Ezen összefüggések könnyen arra indíthatnak minket, hogy messze szorosabb

kiegyensúlyozott arányban állnak az írásbeliség fokával, a városiasultság mértékével stb. Egyiptomban a városok tele vannak "írástudatlan hajléktalanokkal", akiket

kölcsönhatást tételezzünk föl a nemzeti oktatás színvonala és a politikai gyakorlat

mindig könny

között, mint amilyet ténylegesen találhatunk. Németország és Franciaország régóta

Lerner skálája szerint Egyiptomnak kétszerte fejlettebb írásbeliséggel kellene

Európa legjobb közoktatású országai közé tartoznak, ez önmagában mégsem tette

rendelkeznie, mint Törökországnak, mivelhogy kétszerte urbanizáltabb. Szerinte a

stabillá demokráciájukat. Mindazonáltal lehetséges, hogy épp közoktatásuk színvonala állta útját más antidemokratikus er knek.

mindössze fele olyan fejlett írásbeliség ad magyarázatot "az egyensúlyvesztésekre”, melyek „hajlamosak periodikusan visszatérni és fokozni a társadalmi

elkötelezett, és a demokratikus gyakorlatot követi. Minden mérvadó tanulmány azt

politikailag mozgósítani a széls séges ideológiák támogatására.

Ha tehát nem is állíthatjuk, hogy a közoktatás kell en "magas" színvonala a

dezorganizációt" mind politikai, mind gazdasági értelemben. Lerner el állt még egy

demokrácia elégséges feltétele, a rendelkezésünkre álló tapasztalatok mégis azt

fontos elméleti adalékkal - nevezetesen azzal a gondolattal, hogy ezek az

sugallják, hogy legalábbis közel jár ahhoz, hogy elengedhetetlen feltétel legyen. (…)

alapváltozók a modernizációs folyamatban felfoghatók történeti fázisokként is, a

Bár a fenti összefüggések az el z kben elkülönülten jelentek meg, a gazdasági fejlettség minden egyes aspektusa-így az iparosodottság, az urbanizáció, az

demokrácia pedig kés bbi fejlemények részeként, (Lernernek a modern ipari társadalomra használt egyik kifejezésével élve) "a részvételi társadalmat

életszínvonal és az oktatás is - olyan szorosan összefügg a többivel, hogy valójában

megkoronázó intézményként". A fejl dési szakaszokként felfogható változók

egyetlen átfogó, közös tényez t alkotnak, amely egyben a demokrácia politikai

összefüggéseir l kialakított véleményét nem árt egy kicsit hosszabban idézni.

feltételét is jelenti. Egy, a Közel-Keletr l készült újabb tanulmány még inkább

185

"A részvételi társadalom világi evolúciója a jelek szerint három, egymást szabályos rendben követ fázist foglal magába. Az els lépés az urbanizáció, mivel egyedül a

alátámasztja ezt. Daniel Lerner és a Bureau of Applied Social Research 1951-52-ben végzett vizsgálata, mely Törökországra, Libanonra, Egyiptomra, Szíriára, Jordániára

186


jövedelem közt nyilvánul meg, amely kölcsönhatás szinte megdöbbent , ha arra gondolunk, hogy milyen sok egyéb kulturális, történelmi és jogi tényez hatása alatt formálódik egy nemzet politikai élete. A két leggazdagabb országban, az Egyesült Államokban és Kanadában nemcsak képesek soha vezet

er vé kin ni magukat. Az

hogy jószerivel nem is létezik kommunista párt, de a szocialista pártok sem voltak

ket követ nyolc leggazdagabb

országban - Új-Zélandon, Svájcban, Svédországban, az Egyesült Királyságban,

Dániában, Ausztráliában, Norvégiában, Belgiumban, Luxemburgban és Hollandiában -, melyek mindegyikében 500 dollár fölött volt az egy f re jutó jövedelem 1949-ben

városokban alakult ki a lehet ségeknek és er forrásoknak az a bonyolult rendszere, amely a modern ipari gazdaságot jellemzi. Ezen az urbánus anyaméhen belül fejl dik ki az a két attribútum, amelyek alapján a következ két fázist - az írásbeliséget, illetve a média elterjedését - megkülönböztetjük. Ezek szoros kölcsönhatásban állnak egymással, minthogy az írásbeliség fejleszti ki a médiát, amely aztán visszahat az írásbeliség továbbterjedésére. Mindenesetre a második fázisban az írásbeliség játssza a kulcsszerepet. Az olvasás kezdetben viszonylag kevesek által elsajátított képessége alkalmassá teszi az embereket a modernizálódó társadalom által megkövetelt különféle feladatok ellátására. Csak a harmadik fázis, mikor az ipari fejl dés során kifinomult technológia már kell képpen fejlett, juttatja a társadalmat oda, hogy tömeges méretekben állítson el újságokat, hozzon létre rádióhálózatokat, és gyártson filmeket. Ez pedig, vice versa, tovább fokozza az írásbeliség terjedését. Ebb l a kölcsönhatásból fejl dnek ki aztán azok a részvételi intézmények (például a szavazás), amelyeket minden fejlett modern társadalomban megtalálunk."


(vagyis az utolsó olyan évben, melyr l egységesített ENSZ-statisztika áll rendelkezésre), ugyancsak a mérsékelt szocializmus van túlsúlyban a lehetséges baloldali politikai formációk közül. Ezekben az országokban sehol nem sikerült a

Lerner tézisei, miszerint a modernizáció fenti elemei funkcionálisan kölcsönösen

kommunistáknak a szavazatok hét százalékánál többet megszerezniük, és az egyes

egymástól függnek, semmi esetre sem támaszthatók alá kutatási adataival. Ám az e

helyi kommunista pártok átlaga ezekben az országokban 4 százalék körül van. Abban a nyolc európai országban, amelyek 1949-ben az 500 dolláros fejenkénti jövedelmi

nyomozást. Szabálytalan eseteket, mint amilyen például Egyiptom, ahol a

érték alatt maradtak, és amelyekben ugyanakkor a háborút követ en legalább egy

fejezetben bemutatott anyag lehet séget kínál arra, hogy ezen vonalon folytassuk a "visszamaradott" írásbeliség komoly feszültségekkel és a felfordulás lehet ségével társul, Európában és Latin-Amerikában is találhatunk, és ezek elemzése - mely

demokratikus választásra sor került mind kommunista, mind pedig nem kommunista pártok részvételével, vagyis Franciaországban, Izlandon, Csehszlovákiában, Finnországban, Nyugat-Németországban, Magyarországon, Olaszországban

modernizáció alapdinamikáját és a társadalmi stabilitás problémáját az intézményes

Ausztriában, a kommunista párt a nyolc közül hat helyen is a szavazatok több mint 16

változások idején.

százalékát kapta, a nyolc ország mint csoport egészére kiterjed

és

feladatra e helyt nem vállalkozhatom - még er teljesebben fogja megvilágítani a

átlag pedig 20

százaléknál is magasabb. Az a két alacsony jövedelm ország, ahol a kommunisták gyengék -vagyis Németország és Ausztria -, egyaránt közvetlen tapasztalatokat A gazdasági fejlettség és az osztályharc

szerezhetett arról, hogy mit jelent a szovjet megszállás. Baloldali széls ségek uralják a munkásosztály politikáját két további európai csoporthoz tartoznak - vagyis Spanyolországban és Görögországban is. Spanyolországban Francót megel z en az anarchizmus és a balos szocializmus

jövedelmi

"osztályharc" formáját, mivelhogy az alacsonyabb életszínvonalon él k számára

országban, melyek ugyancsak a fejenként 500 dollárt el nem ér

biztonságot, széles körben magas iskolázottságot biztosít, nagyban meghatározza az

A gazdasági fejlettség, azáltal, hogy magasabb jövedelmet, nagyobb gazdasági

sokkal er sebb volt, mint a mérsékelt szocializmus; míg Görögországban, ahol az egy f re jutó jövedelem 1949-ben mindössze 128 dollár volt, a kommunisták mindig is sokkal er sebbek voltak, mint a szocialisták, és a társutas pártok is sok szavazatot szereztek az utóbbi években.

hit azonban csak egy viszonylagos jólétben él alsó osztály számára lehet elfogadható ideológia. A tézis nyilvánvaló bizonyítékát találjuk abban az összefüggésben, amely a

lehet vé teszi, hogy szélesebb távlatokban gondolkozzanak, összetettebb és árnyalt politikai nézeteket alakítsanak ki. A szekularizált, reformista fokozatosságba vetett

különböz országokban a munkásosztály politikai akcióinak a módszerei és a nemzeti 187

188



A nyugati országok esetében a nemzeti gazdaságok fejlettsége, pontosabban ennek

nincsenek tudatában saját lehet ségeiknek, mellyel javíthatnának körülményeiken.

az egy f re jutó jövedelemben megjelen vetülete, valamint a kommunista és más

Ilyen meggyökeresedett nyomorral inkább csak a hagyomány uralta társadalmakban

széls séges csoportok ereje közti fordított arányosság a jelek szerint meghatározóbb,

szokott találkozni a kutató.

mint a többi nemzeti változó, így az etnikai vagy a vallási tényez közti korreláció. A

Minthogy a rétegzett társadalmon belül elfoglalt pozíció mindig relatív, és az

jelent s kommunista mozgalommal rendelkez szegényebb országok közül kett -

elégedettség vagy a lecsúszottság érzete csak azon mérhet , hogy mások jobban vagy

Izland és Finnország - skandináv és lutheránus. A szegényebb európai katolikus

rosszabbul élnek, nem meglep , hogy az alsóbb osztályok minden társadalomban,

országok közül Ausztria kivételével mindenütt jelent s anarchista vagy kommunista

tekintet nélkül az illet ország gazdasági helyzetére, az elégedetlenség különböz

mozgalmakat találunk. A két leggazdagabb katolikus demokráciában, Belgiumban és

jeleit mutatják a kedvezmények fennálló elosztási módjával szemben, és eszerint

Luxemburgban kevés a kommunista. Svájc francia és olasz kantonjaiban ugyan igen

támogatnak politikai pártokat vagy más szervezeteket, amelyek az újraelosztás

er s Franciaország, illetve Olaszország kulturális hatása, ennek ellenére ezekben a

valamilyen formáját pártolják. Az a tény, hogy ezek a politikai pártok a szegényebb országokban inkább hajlamosak széls ségesebb vagy radikálisabb formákat ölteni,

Európa leggazdagabb országában élnek.

mint a gazdagabbakban, valószín leg inkább az egyenl tlenség ezekben az

kantonokban a munkások között jószerivel nem találunk kommunistákat, lévén hogy (…)

országokban tapasztalható nagyobb mértékével függ össze, mintsem azzal, hogy a

Mindez nem jelenti azt, hogy a gazdasági jólét vagy a szegénység volna per se a

szegények itt abszolút mértékkel még szegényebbek, mint máshol. Az ENSZ gazdasági javak elosztásáról készült összehasonlító tanulmánya megállapítja, hogy "a népesség leggazdagabb csoportja (a leggazdagabb tized, ötöd stb.) általában az adott

állandósult nyomor - ha ugyan szabad így fogalmazni -maga a konzervativizmus. Azok az emberek, akiknek a mindennapi tapasztalata a legfontosabb

ország teljes összjövedelmének nagyobb hányadából részesül a kevésbé fejlett, mint a fejlettebb országokban". A professzionális vagy félprofesszionális szakértelmiség,

kommunikációkat, illetve a meghatározó interakciót olyanokra korlátozza, akik velük

illetve másfel l a közönséges dolgozók jövedelme közti szakadék sokkal szélesebb a

radikalizmus f oka. Teljesen kézenfekv a következtetés, hogy olyan szituációban, ahol az egyéneknek nem adatik meg a lehet ség, hogy változtassanak a sorsukon, az

szegény, mint a gazdagabb országokban. Ami a fizikai dolgozókat illeti, "úgy t nik,

lesznek, mint azok, akik az el bbieknél esetleg kedvez bb helyzetben vannak,

hatalmas eltérés van a képzett, és a képzetlen dolgozók bére között a kevésbé fejlett

ugyanakkor azonban még jobb életfeltételek kilátásaival szembesülhetnek. A szituáció dinamikáját, úgy t nik, sokkal inkább a jobb életmin ség lehet ségének

országokban. Szemben azzal a kiegyenlít folyamattal, legalábbis néhány fejlett országban, amelyet a nemzeti jövedelem átfogó növekedése tett lehet vé..., nem is

feltárulása adja, mintsem önmagában a szegénység. Karl Marx érzékletes

annyira a viszonylag gazdagok jövedelmének csökkentése, mint inkább a viszonylag

megfogalmazása szerint "egy ház lehet nagy vagy kicsi; amíg a környez házak

szegények jövedelmének a gyorsabb növelése révén.”

egy szinten élnek, egyéb feltételek azonossága esetén sokkal konzervatívabbak

A fogyasztási javak elosztása is úgy válik mindinkább egyenl vé, ahogy egyre

támasztható. De ha a kis ház mellett palota emelkedik, a kis ház kunyhóvá zsugorodik."

nagyobb nemzeti jövedelmek felé haladunk. Minél gazdagabb egy ország, népességének annál nagyobb hányada rendelkezik autóval, telefonnal, fürd szobával,

Az egyes országok közötti, valamint az országokon belüli közlekedés és

h t szekrénnyel stb. Ahol hiány van a javakban, ott a meglév javak megoszlása

szintén kicsik, kielégít minden társadalmi igényt, mely egy lakással szemben

eszközeinek

a

korszer södésével

és

terjedésével

egyre

szükségképpen kevésbé igazságos lesz, mint egy olyan országban, ahol viszonylagos

kommunikáció

valószín bbnek látszik, hogy - különösen a nyugati világ városiasult övezeteiben -

b ségr l beszélhetünk. Például azoknak a száma, akik megengedhetik maguknak,

mindinkább megfogyatkoznak majd a népesség azon csoportjai, melyeket nyomor súlyt, ugyanakkor el vannak zárva a jobb életmin séget ígér tudás el l, vagy

hogy autójuk, mosógépük, rendes lakásuk, telefonjuk, divatos ruháik legyenek, vagy hogy gyermekeiket folyamatosan végigiskoláztassák, és egyetemre, kollégiumba

189

190


küldjék - sok európai országban csak a népesség csekély kisebbségét teszi ki. A

jelent a vezet hatalmi csoportok számára, akkor keresni fogják a lehet ségét, hogy

magas életszínvonal az Egyesült Államokban vagy Kanadában, illet leg kisebb

bármilyen lehetséges eszközzel megtartsák vagy meger sítsék a hivatalukat. A

mértékben Ausztrálázsiában (azaz Ausztráliában és a hozzátartozó szigetvilágban)

nemzeti jólét bizonyos foka hasonlóképpen nélkülözhetetlen hatékony közigazgatás


m ködtetéséhez. Minél szegényebb az ország, annál nagyobb teret nyer a

egymástól a szomszédos társadalmi osztályokat, és még azok az osztályok is,

nepotizmus-a hozzátartozók és barátok el nyhöz juttatása. Ez viszont tovább sz kíti a

amelyek a társadalmi struktúra két szélén helyezkednek el, sokkal több egészen

modern demokratikus állam m ködéséhez nélkülözhetetlen hatékony bürokrácia

hasonló fogyasztási mintát fognak követni, mint a megfelel osztályok, mondjuk,

kifejlesztésének lehet ségét.

vagy Svédországban azt jelenti, hogy csak viszonylag kis különbség választja el

Dél-Európában. Egy dél-európai ember számára, vagy még nagyobb mértékben a fejl d

országok valamelyikének lakója számára, a társadalmi rétegzettséget az

életvitelek közti sokkal nagyobb távolság jellemzi, sokkal kevesebb átfedéssel a

szerint

szervezetek, amelyek a hatalom ellensúlyaként m k dnek, a jelek

ugyancsak

összefüggenek

a

nemzeti

jóléttel.

Tocqueville

és

a

"tömegtársadalmak" elméleteként ismertté vált eszmék más képvisel i úgy látták,

vagy ténylegesen birtokolt javak között. Ennek

hogy a központi államhatalomtól relatíve független szervezetek sokasága nélkül egy

alapján tehát ki lehet mondani, hogy minél gazdagabb egy ország, annál kevésbé

országnak meglehet sen magas a diktatórikus és ezzel együtt a forradalmi

forrásaként számon tartani azt, ha valaki a

potenciálja. Az ilyen szervezetek számos funkciót látnak el: ezek szabnak gátat

különböz

rétegek által elérhet

A közvetít

fogják polgárai a lecsúszottság f

társadalmi ranglétra alacsonyabb fokán áll.

annak, hogy akár az állam, akár az egyéni hatalom bármilyen elkülönült formája a

A jólét és az oktatási színvonal növekedése azzal is a demokráciát szolgálja, hogy

politikai er források egészére kiterjed

dominanciához juthasson; ezek az új

vélemények forrásai; ezek lehetnek a közvetít eszközei bizonyos eszméknek, kivált

és ennek köszönhet en csökkenjen az egy adott ideológiára való ráutaltságuk és kevésbé legyenek fogékonyak a széls ségekre. Ennek a folyamatnak a

ellenzéki gondolatoknak a polgárság szélesebb rétegei felé; fejlesztik az emberek politikai készségét, és ezáltal segítenek emelni a politikai érdekl dés és részvétel

el segíti, hogy az alsóbb osztályok különböz keresztbefolyásoknak legyenek kitéve,

m ködésmódját sokkal részletesebben fogja majd tárgyalni a következ fejezet, itt

szintjét. Bár nem állnak rendelkezésre megbízható adatok a különböz nemzetek politikai rendszerei és civil szervezeti típusai közti összefüggésr l, az egyéni

ilyen hatásnak kitett rétegek egy integrált nemzeti kultúrán belülre kerülhetnek.

viselkedés tanulmányozásából lesz rhet tanulságok azonban azt mutatják, hogy más

Marx szerint a proletariátus azért válhatott forradalmi er vé, mert csak a láncait veszítheti, cserébe viszont egy egész világot nyerhet magának. Tocqueville azonban -

tényez ket nem számítva a valamilyen szövetséghez tartozó egyének a többiekhez képest sokkal valószín bben adtak demokratikus választ a toleranciára és

némi hangsúlykülönbséggel -már Marx elemzését megel z en parafrazeálta

t,

pártrendszerekre vonatkozó kérdésekre, inkább eljártak szavazni, vagy aktívan részt

amikor annak okait kutatva, miért támogatják az Egyesült Államokban az alsóbb

is vettek a politikában. Mivel minél jómódúbb és minél iskolázottabb valaki, annál

egyel re érjük be annyival, hogy bizonyos elszigetelt alsóbb osztályoktól eltér en az

osztályok is a rendszert, kimutatta, hogy "mindig csak azok lázadnak föl, akiknek

valószín bben tagja valamilyen spontán szervezetnek, úgy t nik fel, hogy az ilyen

nincs vesztenivalójuk.” (…)

csoportok alakítására mutatkozó hajlandóság a jövedelem szintjének és a szabad id eltöltésére az adott országban rendelkezésre álló lehet ségeknek a függvénye.

Egy ország általános jövedelmi színvonala kihat a demokratikus normák iránti fogékonyságra is. Ha az országban kell szint a jólét ahhoz, hogy ne okozzon túl nagy változást, ha valamilyen újraelosztás megy végbe, akkor sokkal könnyebb elfogadni azt a gondolatot, hogy valójában nincs túl nagy jelent sége annak, melyik oldal van éppen hatalmon. Ha azonban a hivatal elvesztése komoly veszteségeket 191

192



munkások számának hirtelen megnövekedését, másrészt az ipari szakszervezeteknek a szakmai testületek rovására történ

elburjánzását hozta magával. Ezekkel az

politikai megfigyel t annak a k vetkeztetésnek a levonására indított, hogy napjaink

fejl dött. Ez egyrészt a képzetlen, többségükben a mez gazdasági területekr l érkez

A gazdasági fejlettség és a demokrácia közti összefüggés több nyugati államférfit és

iparban végbement fejleményekkel párhuzamosan egy baloldali mozgalom támadt fel

alapvet politikai problémáját az er ltetett ütem iparosítás kikényszerítése jelenti. országok képesek lennének sikeresen megindulni a magas

Csak ha a fejl d

a szakszervezeteken és a szociáldemokrata párton belül, mely bírálta mindkét, a nagy

Svédországban ezzel szemben a gyáripar 1900 és 1994 között rendkívül gyorsan

A hirtelen gazdasági fejl dés politikája

kommunistáikat.

terjeszked iparágak bázisán jöttek létre az említett agresszív baloldali mozgalmak.

mozgalom is kibontakozott ebben az id ben. Itt tehát ugyancsak a gyorsan

termelékenység felé vezet úton, így a gondolatmenet, akkor gy zhetnék le az újonnan létrejött demokráciákat fenyeget legtöbb veszélyt, saját domesztikált a

mulatságos

módon

vulgármarxizmusnak

a

éppen

a

gazdasági

demokratikus

politikai

Norvégia, ahol a három skandináv ország közül utoljára ment végbe az iparosítás, még sokkal gyorsabb növekedési ütemet produkált. A vízer m vek megjelenésének,

gondolaton belüli térnyerését jelzi. Az elmélet balszerencséjére alsóbb osztályok

felfogás

a

vagyis

Ez

determinizmusnak,

ipari expanzió el tt kialakult mérsékelt politikai irányzatot. Er s anarchoszindikalista

az elektrokémiai ipar növekedésének és a folyamatos építkezés szükségletének eredményeképpen Norvégia ipari munkásainak száma 1905 és 1920 között

bázisán létrejött politikai széls ség, jelesül kommunizmus, nemcsak az alacsony jövedelm országokban fordul el , hanem a nemrég iparosított országokban is. (…)

megkétszerez dött. És akárcsak Svédországban, a munkásság erejének ez a

szakszervezeti mozgalmakat felmutató észak-európai országoknak a huszadik század

megnövekedése azt jelentette, hogy a hagyományos, mérsékelt szakmai testületi

Meger síti ezt az állítást a ma viszonylag mérsékelt és konzervatív szocialista és

mozgalmat elárasztották a képzetlen vagy félig képzett munkások, akiknek legtöbbje

a mez gazdasági területekr l érkez , fiatal fölvándorló volt. Meger södött a balszárny a Munkásszövetségen és a Munkáspárton belül, és az els világháború

végs szakaszában a mindkét szervezet feletti ellen rzést is magához ragadta. Meg

munkásosztály széls séges mozgalmainak megjelenésére is. Skandináviában például

er ltetett ütemben, a preindusztriális és az indusztriális szituáció közti éles diszkontinuitással ment végbe, nagy valószín séggel lehetett számítani a

els felében érvényes baloldali politikai képlete is. Mindenütt, ahol az iparosodás

szakszervezetek

mindig

is

a

nemzetközi

munkásmozgalom mérsékelt, reformista és viszonylag legkevésbé marxista szárnyához tartoztak. Dániában az iparosítás lassú és fokozatos folyamatként

világháború megel z en, f ként a gyorsan terjed

Németországban az els

iparterületek munkásságára támaszkodva, forradalmi, marxista balszárny szerzett jelent s támogatást a szociáldemokrata párton belül, miközben a párt mérsékeltebb

kedvez en hatott a városi munkásosztály lakáskörülményeire is. Az ipar lassú ütem

bontakozott ki. A városok növekedési üteme ugyancsak mérsékelt volt, ami

és

Munkáspárt volt az egyetlen, amelyik majdnem teljes számban átpártolt a kommunistákhoz.

mozgalom

a gyors iparosítás fázisát élte, mikor a Komintern megalakult, és a norvég

szociáldemokrata

kell még jegyezni, hogy Norvégia volt az egyetlen nyugat-európai ország, amely még

dán, svéd és norvég szocialista mozgalmak változatai közti különbségek. A dán

(…) legpontosabban az iparosítás eltér ütemezésével és tempójával magyarázhatók a

növekedéséb l következ en a dán munkások túlnyomó része az iparosítás teljes

csoportjai a régi alapítású, stabil iparágak tömegbázisára támaszkodtak. Az er ltetett iparosítás és a munkásosztály széls ségei közti kapcsolatot az orosz

tömegbázisának

utánpótlását

jelenthették

volna,

mindig

is

1897-es év 16 milliójáról 1913-ig 26 millióra szökött fel. Trockij Az orosz

forradalom szemlélteti legkifejez bben. A cári Oroszországban az ipari népesség az

csoportosulások

id szaka alatt az ipar hosszú id re alkalmazott dolgozója volt, következésképpen a mez gazdasági területekr l érkez gyökértelen munkások, akik a széls séges

forradalom története cím munkájában megmutatja, hogy a sztrájkok és a militáns

szereztek maguknak Dániában, éppen a hirtelen növekedésnek indult iparágak

szakszervezeti fellépések szaporodása mint tartolt lépést az ipari növekedéssel. Minden bizonnyal nem véletlen, hogy az a két európai ország, ahol a forradalmi

bázisán jöttek létre. 193

kisebbségben voltak. Azok a baloldali csoportok, amelyek egyáltalán támogatást

194



baloldalnak sikerült a munkásmozgalom meghatározó többsége feletti ellen rzéshez

létrehozzák. A társadalom politikai stabilitását befolyásoló f bb megosztottságok

jutnia 1920 el tt - vagyis Oroszország és Norvégia -, egyben ugyanaz a két ország,

jellegét és tartalmát nagyrészt azok a történelmi tényez k határozzák meg, amelyek

ahol az alapvet iparosítás és a gyors t kefelhalmozódás folyamatai még javában

hatására a társadalmat megosztó f bb kérdéskörök megoldást nyertek, vagy hosszú

zajlottak.

id re megoldatlanok maradtak. A modern id kben három f téma került el térbe a nyugati országokban. El ször,

(…) A széls ségek egy másik típusa az akár városi, akár mez gazdasági kistulajdonosi

az egyház és/vagy a különböz

vallások helye a nemzeten belül; másodszor, az

kisvállalkozói rétegre építve, az iparosodottabb társadalmak kevésbé fejlett és

alsóbb rétegek, kiváltképp a munkások teljes politikai és gazdasági "polgárjogának"

gyakorta kulturálisan is háttérbe szorult szektoraiban jelenik meg. A klasszikus

az elismerése az általános választójogon és a kollektív érdekegyeztetés jogán

fasizmus társadalmi bázisa a jelek szerint a középosztály egy részének, jelesül a

keresztül; és harmadszor a folyamatos küzdelem a nemzeti jövedelem elosztása körül.

kiskeresked knek, kisvállalkozóknak és kisbirtokos parasztoknak a mindig meglév

A dönt

kérdés mindenütt az, hogy foglalkoztak-e ezekkel a témákkal sorban

sebezhet ségéb l kiindulva a nagyipari kapitalizmus köreiig és a hatalmi tényez t

egymás után, az egyiket többé-kevésbé megoldva, miel tt a következ felbukkant;

jelent munkásmozgalmakig terjed. (…)

vagy pedig csak halmozódtak a problémák, mígnem a megosztottság hagyományos

fejezetben szeretnék kitérni a demokrácia egynémely specifikusan

forrásai összekeveredtek az újabbakkal. A feszültségeket egymás után megoldva egy

történeti tényez kre visszavezethet el feltételére, mindenekel tt azokra, amelyek a

szilárd politikai rendszerhez kerülünk közelebb; a problémák megoldásának

A következ

elodázása a következ történelmi id szakra ezzel szemben olyan politikai légkört

mechanizmusokhoz

eredményez, melyet inkább a keser ség és a frusztráció jellemez, mintsem a

kapcsolódnak. Ezek az el feltételek, bár összefüggenek a gazdasági fejlettséggel, mégis csak meglehet sen távolról kapcsolódnak hozzá, mivel ezek a politikai

tolerancia és a kompromisszum. Az emberek és pártok véleménye eltér egymástól, nemcsak a problémák elintézési módját tekintve, hanem az alapvet és ellentétes

rendszeren belüli elemek, nem pedig a társadalom egészének attribútumai.

szemléletmódokkal kapcsolatban is. Ez azt jelenti, hogy úgy gondolnak ellenfeleik

demokratikus politikai rendszerek számára egyaránt nélkülözhetetlen legitimitáshoz, illetve

a

politikai

konfliktusok

intenzitását

csökkent

politikai gy zelmére, mint súlyos morális fenyegetésre, és mindennek

(…)

a

végeredményeképpen a rendszer egésze nélkülözni fogja a hatékony értékintegrációt. Az egyház társadalomban elfoglalt helyének kérdésével a legtöbb protestáns nemzet a tizennyolcadik-tizenkilencedik században küzdött meg és jutott nyugvópontra.

Legitimáció és konfliktus

Némelyikükben, például az Egyesült Államokban, az egyház különválasztatott az fenyegetés, hogy a

államtól, és tudomásul is vette ezt a tényt. Másutt, így Britanniában, Skandináviában

csoportkonfliktusok, melyek másfel l a demokrácia éltet erejét adják, egészen addig

és Svájcban, a vallás továbbra is állami támogatásban részesül, de az állami

Minden demokratikus rendszerben állandóan ott rejl

a pontig s r södnek, ahol szétziláló erejük már a társadalom egységét veszélyezteti. Ezért aztán a pártcsaták hevét csillapító viszonyok a demokratikus kormányzás

egyházak, akárcsak az alkotmányos monarchiák, már nem számítanak az ellentétek f forrásának. Az európai katolikus országokra marad tehát, hogy példákkal

kulcsfontosságú feltételei közé tartoznak. Minthogy a konfliktusok kiegyensúlyozott állapotban tartása valójában a legitim

közti történelmi ellentét folyamatosan mind a mai napig politikailag is megosztja a

demokrácia meghatározásának másik módja, így nem meglep , hogy az ilyen

társadalmat. Olyan országokban, mint Franciaország, Olaszország, Spanyolország és

optimális állapotot el idézni képes alapvet

azokkal, amelyek a jelképek és státusok folyamatosságában tükröz d legitimációt

Ausztria, katolikusnak lenni egyet jelent a jobboldali vagy konzervatív politikai csoportok támogatásával, míg ha valaki antiklerikális, vagy egy kisebbségi vallás

195

196

tényez k szorosan összefüggenek

szolgáljanak nekünk olyan szituációkra, melyekben a klerikális és antiklerikális er k



ket. A francia

vallási kérdésre újabb kelet problémák képe vetül. Konzervatív katolikusok számára

szakszervezetek labilitása, és az az állandósult igény, hogy a túlélés érdekében meg

a szocializmus elleni harc nem egyszer en gazdasági küzdelem vagy a társadalmi

kell rizniük harciasságukat, fogékonnyá tette a munkásokat arra, hogy széls séges

hogy meggyengítsék vagy éppen m ködésképtelenné tegyék

híve, az leggyakrabban baloldali elkötelezettségei jelent. Ezen országok jó részében a

politikai csoportokhoz vonzódjanak. A francia munkásmozgalomban tapasztalható

intézményekre szorítkozó ellentét, hanem mélyen gyökerez konfliktus Isten és a

kommunista dominancia mögött nem kis részben a francia tulajdonosi rétegek

való szembenállás legitimálja a kommunistákkal való szövetséget is. És mindaddig,

taktikájának nyomai sejlenek el .

Sátán között. Nem egy világi értelmiségi el tt a mai Olaszországban az egyházzal

Ezek a példák nem adnak magyarázatot arra, hogy a különböz országok miért

amíg a vallási kötelékek csak meger sítik a világi politikai hadállásokat, a

kezelik ilyen sokféleképpen az alapvet nemzeti megosztottságokat. Mindamellett

kompromisszum vagy a demokratikus kiegyezés esélyei meglehet sen gyengék.

lehet vé tev feltételek milyen módon függenek össze a megosztottság bázisaival.

elegend , ha azt képesek szemléltetni, hogy a szilárd demokratikus kormányzást

A "polgárjog" problémájára ugyancsak többféle megoldás született. Az Egyesült Államok és Britannia a tizenkilencedik században megadta a munkásoknak a

Ahol több történelmi megosztottság adódik össze, és teremt alapot az ideológiai politizálás számára, ott a demokrácia ingatag és gyenge lesz, minthogy az ilyen

mozgalommal párosult, és ezáltal egyfajta forradalmi szocializmust eredményezett.

politika per definitionem nem foglalhatja magába a tolerancia fogalmát.

választójogot. Az olyan országokban, mint Svédország, amely a huszadik század els feléig ellenállt, a polgárjogért folytatott harc a szocializmussal mint politikai Másképp fogalmazva, ahol a munkások meg voltak fosztva mind a politikai, mind a

Az ilyen totális ideológiával fellép

pártok megkísérlik, hogy létrehozzanak -

Sigmund Neumann-nak, a német-amerikai politológusnak a kifejezésével élve - egy

harcuk egy forradalmi ideológiára vetítve jelent meg. Ahol ellenben a gazdasági és

"integrált környezetet", melyben a tagok élete ideológiailag meghatározott

státusharc ezen a kontextuson kívül bontakozott ki, ott inkább a fokozatos reform felé hajló ideológiához kapcsolódott. A porosz munkások például az 1918-as

tevékenységek körébe van zárva. Az ilyen kísértelek a pártok azon el feltevésén alapulnak, hogy követ iket, ha csak lehet, el kell szigetelniük a "hitetlenek" által hangoztatott tévtanoktól. Neumann szerint az elemzés során alapvet en el kell

választójogtól, ezért

forradalomig meg voltak fosztva a szabad és egyenl

gazdasági jogoktól, ott a jövedelem és a társadalmi státus újraelosztásáért folytatott

gyengít integrációs (egységesít ) pártoktól. Az el bbi típusba sorolható Skandinávia

munkásoknak, a reformista, demokratikus és nem forradalmi szocializmus volt az uralkodó. Mindamellett az országos szociáldemokrata párt tovább folytatta a

és az angol nyelvterület demokráciáinak legtöbb pártja, valamint általában a legtöbb centrista és konzervatív párt, hacsak nem kifejezetten vallási pártról van szó. Ezek a

forradalmi

marxizmusba.

Dél-Németországban,

ahol

a

polgári jogokat biztosítottak

pártok abban látják els rend feladatukat, hogy minél több szavazatot gy jtsenek a

forradalmi dogmák felkarolását. Ezek a tényez k játszottak közre abban, hogy a

választási id szakban. Az integrációs pártok ezzel szemben f ként azzal

széls baloldal is hallathatta hangját a pártvezetésben, ezek tették képessé a

végére teljes kör

század

különíteni a demokráciát er sít reprezentációs (képviseleti) pártokat a demokráciát

tizenkilencedik

a a

kapaszkodtak

foglalkoznak, hogy olyanná alakítsák a világot, ami megfelel az alapfilozófiájuknak.

történelmileg talán még fontosabb, ezek félemlítették meg a német középosztály nagy tömegeit, akik rettegtek attól, hogy a szocialisták gy zelme megfosztja ket

k nem úgy tekintik magukat, mint a politikai nyomásgyakorlás adok-veszek játékának egyik versenyz jét, hanem mintha az isteni vagy történelmi igazság és egy

privilégiumaiktól és státusuktól.

fundamentális eltévelyedés közt dúló sorsfordító háború partizánjai lennének.

kommunistákat arra, hogy a katonai vereséget követ en meger södjenek, és ami

Minthogy ezen a koncepción keresztül látják az egész világot, létfontosságúvá válik

Franciaországban a munkások kivívták a választójogot, de az alapvet gazdasági

számukra, hogy megóvják követ iket a kívülállókkal tartott kontaktusból következ ,

francia munkaadók nagy része nem volt hajlandó elismerni a francia szakszervezeteket, és minden szakszervezeti gy zelem után keresték az alkalmat,

a hit erejét lankasztó keresztbefolyások hatásától.

jogoktól továbbra is meg voltak fosztva egészen a második világháború végéig. A

197

198



A két legnagyobb nem totalitárius csoport, amely hasonló gyakorlatot követ, a

demokrácia alapfeltevéseit talán igen, a vallási türelemét azonban soha nem

katolikusoké és a szocialistáké. 1939-et megel z en a katolikusok és a szocialisták

fogadhatják el. Ahol tehát a vallás és vallástalanság közti politikai konfliktust a

Európában több helyütt is megpróbálták er síteni a vallási, illet leg az

katolikus vagy valamely más felekezet tagjai az egy igaz egyháztól való

korlátozódó kommunikációk jelent ségét azáltal, hogy a

eltévelyedésnek tekintik, ott a demokratikus processzusnak valódi dilemmával kell

társadalmi és gazdasági szervezetek egész hálózatát építették ki, hogy követ ik akár

szembenéznie. Számos politikai probléma, amely könny szerrel tisztázható lenne, a

egész életüket ezeken a kereteken belül élhessék le. Ausztria kínálja talán a legjobb

vallási kérdések miatt újra elmélyül, és nem képes nyugvópontra jutni.

osztályközösségre

példát arra a szituációra, amikor két csoport - jelen esetben a katolikus

Ahol a társadalmi struktúra m ködése természetszer leg elzárja a hasonló nézeteket

keresztényszocialisták és a szociáldemokraták -, mindhárom történelmi kérdéskörben

valló egyéneket és csoportokat a más nézeteket vallókkal teremthet kontaktustól, ott

vagy

az elszigetelt egyének vagy csoportok mindenütt hajlamosak politikai széls ségeket

egyházfügg szervezetekbe fektetve eléri, hogy az ország két ellenségesked táborra

támogatni. Több alkalommal fölhívták már a figyelmet például arra, hogy az

szakadjon. Amikor a totalitárius szervezetek - fasiszták és kommunisták egyaránt –

úgynevezett "elszigetelt" iparágakban dolgozó munkások - bányászok, matrózok,

kizárólagosan a küzdelem fogalmai szerint értelmezik a világot, ezzel a politikai élet

halászok, favágók, birkanyírók vagy dokkmunkások -, akik olyan közösségekben

integráló jellegének kereteit a lehetséges legvégs határig feszítik.

élnek, ahol túlnyomórészt azonos foglalkozású társaikkal laknak együtt, rendszerint

egymással

szembehelyezkedve,

társadalmi

aktivitásuk

legjavát

párt-

kiugróan nagy arányban támogatnak baloldalinak számító platformokat." Az ilyen

A saját társadalmi bázis elszigetelése a keresztbefolyásoktól olyan hiba, amely -

választókörzetek hajlanak rá, hogy igen jelent s részben kommunistákra vagy

demokráciát, hiszen a demokráciához éppúgy hozzátartoznak a választásról

szocialistákra adják szavazatukat, nemegyszer olyan arányban, ami már lényegében

választásra végbemen hatalomváltások, mint a legfontosabb vitatémák hosszú távon elengedhetetlen feloldódása a pártok között. Az elszigeteltség ugyan er sítheti a párt

csoportok "egypárti” rendszernek felel meg. A mez gazdaságból él válságid szakban meger söd politikai türelmetlensége ugyanezt a magatartási

vagy egyház iránti lojalitást, ám egyúttal el is vágja a pártot attól a lehet ségt l, hogy

mintát szemlélteti, minthogy a farmerek, akárcsak az elszigetelt iparágakban dolgozó

még ha demokratikus pártok követik is el nagy valószín séggel aláássa a szilárd

környezetben élnek, mint a városiasabb

újabb csoportokhoz kerülhessen közel. Az osztrák példa jól szemlélteti azt a

munkások, sokkal inkább egynem

folyamatot, ahogy a választási processzust megbénítja, ha a választók többsége

foglalkozási ágban dolgozók.

valamelyik integrációs párt korlátainak foglya. A demokratikus politizálás megkerülhetetlen szabályai szerint a párbeszéd minden módon, párton belül és kívül,

Ezeket a következtetéseket er sítik meg az egyéni szavazói magatartásról szóló tanulmányok is, amelyek arra utalnak, hogy a keresztbefolyás alatt álló egyének irányú

vagyis azok, akik olyan csoportokhoz tartoznak, amelyek különböz

eszközökkel remélnek többséget szerezni, végül fel kell hogy adják az integracionista

indíttatásokat adnak nekik, vagy azok, akiknek különböz pártokat támogató barátaik

törekvéseket. Ahogy a munkásosztály mind több országban szerzett teljes polgárjogot

vannak, vagy azok, akik szabályszer en ki vannak téve különböz politikai csoportok

a politikai és gazdasági szférában, az európai szocialista pártok fel is hagytak az integracionista törekvésekkel. Nem totalitárius pártként csupán egyes vallási pártok,

propagandájának - kevésbé valószín en lesznek er s politikai elkötelezettség ek. A sokrét és politikailag inkonzisztens vonzódások, lojalitások és ingerek mérséklik

katolikus pártok

a politikai választásban eleve benne rejl heves érzelmeket és agresszivitást. Például

maradtak meg e mellett a politizálás mellett. A vallási szférában csak a katolikus és a

a mai Németországban egy munkásosztálybeli katolikus, két irányba vonzatván,

nem

legvalószín bben ugyan a kereszténydemokratákra fog szavazni, ám sokkal

"demokratikus". Akárcsak a kommunisták és a fasiszták a politikában, k is ragaszkodnak ahhoz, hogy csakis egyetlen igazság létezhet. A katolikusok a politikai

toleránsabb lesz a szociáldemokraták iránt, mint egy átlagos középosztálybeli katolikus. Ha valaki több olyanféle csoporthoz is tartozik, amelyek mind egyazon

199

200

holland

kálvinista

egyházról

állapítható

meg

egyértelm en,

így a holland Kálvinista Ellenforradalmi Párt vagy különböz

egyaránt lehetséges és kívánatos, úgyhogy azok a pártok, amelyek demokratikus

hogy

politikai választás irányába orientálják, akkor az illet hasonló helyzetbe kerül, mint

mértékére vonatkozó kijelentések, és a politikai cselekvés további feltétele az is, hogy



az elszigetelt munkás, és kevésbé valószín , hogy toleráns lesz a más vélemények

egyetlen korreláció sem lehet soha annyira egyértelm , hogy az emberek úgy

iránt.

érezzék: cselekedeteikkel nem képesek változtatni ügyeik alakulásán. A szoros

A rendelkezésre álló tapasztalatok azt mutatják, hogy a szilárd demokrácia esélyeit

korrelációnak ez a hiánya egyúttal azt is jelenti, hogy elemzési célok érdekében az egyes változókat külön kelt választani egymástól, még ha többszörösen függ

politikailag releváns elkötelezettséget mutatnak. Amíg a népesség egy meghatározó

korrelációról van is szó. Az imént bemutatott megosztottság elemzése például azokra

jelent sen megnöveli, ha a csoportok és egyének számos egymást keresztez , jelent ség hányadát egymással szemben álló er k össztüze éri, addig tagjainak az az

a sajátos lehet ségekre világít rá, amelyek révén a különböz

érdekük, hogy mérsékeljék a politikai konfliktus intenzitását. Amint azt Robert Dahl

alkotmányos berendezkedések befolyásolhatják a demokrácia esélyeit. A következ

választási és

és Talcott Parsons kimutatta, az ilyen csoportoknak és egyéneknek a politikai

részben ennek módozatairól lesz szó.

kisebbségek jogainak védelme is érdekükben áll. A szilárd demokrácia megköveteli, hogy a szemben álló politikai er k közti feszültség viszonylag mérsékelt legyen. A politikai önmérsékletet el segíti, ha a

Kormányzati rendszerek

rendszernek megvan az a képessége, hogy feloldja a társadalmat megosztó,

Ha igaz, hogy a megosztottság alapjainak áthidalása életer sebb demokráciát

kulcsfontosságú vitatémákat, miel tt újabbak bukkannának fel. Ha a vallás, a

eredményez, akkor ebb l az következik, hogy az összes lobbi tényez t állandónak

polgárjog és az "érdekegyeztetés" problémái megoldatlanul halmozódnak, tovább

tekintve a kétpártrendszer jobb, mint a többpártrendszer, a tisztségvisel

er sítik egymást, és minél er teljesebben megújuló, minél szerteágazóbb a

alapon történ

megosztottság forrása, annál kedvez tlenebb a helyzet a politikai tolerancia számára. Ugyanígy, minél nagyobb fokú az elszigeteltség a heterogén politikai ingerekt l, a

pedig magasabb rend a központosított államnál. Természetesen voltak és vannak is többpártrendszeren, arányos képviseleten, központosított államszerkezeten alapuló

háttérben meghúzódó tényez k annál inkább egy irányba rendez dnek, annál

szilárd demokráciák. Valójában tehát inkább azt hangsúlyoznám, hogy a kormányzati

területi

megválasztása kedvez bb az arányos képviseletnél, a föderalizmus

nagyobb lesz az esélye annak, hogy az érintett csoport vagy egyén széls séges

rendszerek körében mutatkozó effajta variációk jelent sége sokkal kisebb, mint

pályára térjen. Ez a kett s összefüggés, egyfel l a fanatikus párttagok kérdéskörének

azoké, amelyek a társadalmi struktúrák közötti, az el z

szintjén, másfel l a párttámogatás szintjén, összekapcsolódik még azzal, hogy a felgyülemlett megoldatlan problémákkal szembesül pártok még inkább arra fognak

alapkülönbségekb l származnak. Mindazonáltal ezek is hozzájárulhatnak az átfogó

részekben elemzett

kozmopolitizmus számára ugyanazok a feltételek a legkedvez bbek, mint a gazdasági

társadalmakban a pártoknak szükségképpen széles kör

törekedni, hogy elszigeteljék tagjaikat a más irányú ingerekt l. A politikai

stabilitáshoz vagy ennek hiányához. A kétpártrendszer mellett szóló érv azon a feltevésen alapul, hogy a komplex

koalíciókként kell

m ködniük, tehát nem szolgálhatják egy kiemelt csoport érdekeit, továbbá hogy

médiaviszonyok, valamint a növekv jólét. Nem véletlen, hogy éppen a maguktól értet d en elszigetelt foglalkozási ágak legtöbbjére - a bányászatra, fakitermelésre,

semmiképp nem lehetnek integrációs pártok, ellenben keresniük kell a módját, hogy

fejlettség szempontjából vagyis a mind magasabb szint urbanizáció, közoktatás és

iparosítással er teljesen csökken.

Pártnak például nem szabad alapvet érdekellentétbe kerülnie a fizikai dolgozókkal,

földm velésre - igaz, hogy a munkásság er in belül játszott szerepük súlya az

megszerezzék olyan csoportok támogatását is, amelyek túlnyomórészt a velük szemben álló párt szövetségesei. A brit Konzervatív vagy az amerikai Republikánus

A modernizációval vagy a gazdasági fejlettséggel együtt járó tényez k tehát

hiszen szavazatainak számottev része szükségképpen t lük származik. A Demokrata

összekapcsolódnak azokkal, amelyeken a legitimáció és a tolerancia alapul. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a korrelációk csupán a kongruencia relatív

Párt, illetve a brit Munkáspárt hasonló problémával találja szemben magát a

201

202

középosztállyal kapcsolatban. Azok a pártok, amelyek eleve nem is a többség


megnyerését t zik ki célul, egy jól körülhatárolt bázistól igyekeznek a lehetséges

politikai vezet k felkészítése, valamint a segítségnyújtás ahhoz, hogy a másik párt is

legnagyobb szavazói támogatást megszerezni - tehát egy feltételezett "dolgozók

érdekelt legyen a rendszernek mint egésznek a fenntartásában, hiszen általában


pártja" a munkásosztály érdekeire fogja helyezni a hangsúlyt, és egy els sorban a

mindkét nemzeti párt folyamatosan ellen rzést gyakorol a rendszer valamely egysége

kisvállalkozókra számító párt is hasonlóképpen fog eljárni a saját támogatói körében.

fölött.

nem tartom dönt jelent ség eknek a demokratikus rendszerek szempontjából. Ha az

alkalom, hogy t lük eltér csoportok meggy zésével a támogatás lehet legszélesebb

Szeretném újra hangsúlyozni, hogy a politikai struktúrának ezeket az aspektusait

Ezeknek a részérdekpártoknak a szempontjából a szavazás nem arra kínálkozó

társadalmi feltételek ösztönz en hatnak a demokráciára, mint mondjuk

alapvet

amelynek révén még nagyobb hangsúlyt adhatnak a támogatóikat a társadalom más

Svédországban, akkor a többpártrendszer, az arányos képviselet és a központosított

bázisát próbálják megteremteni a maguk számára, hanem inkább olyan esemény, rétegeit l elválasztó megosztottságnak.

állam kombinációja sem lesz képes komolyan ellene hatni. Legfeljebb annyit tesz lehet vé, hogy felel tlen kisebbségek is megvethessék a lábukat a parlamentben.

Az a feltevés, hogy az arányos képviselet inkább gyengíti, mintsem er sítené a

Másfel l azonban azokban az országokban, ahol a hatékonyság és a legitimáció

demokráciát, a többpárti és a többségi párti szituáció különbségeinek az elemzésén

alacsony foka kikezdi a demokrácia alapjait, mint például Franciaországban vagy a

alapul. Ha igaz, amit az el bb mondtunk, nevezetesen, hogy sok párt m ködése

weimári Németországban, a sok párt meger södését lehet vé tev

rendszer, amely inkább minél több, mintsem minél kevesebb pártnak ad esélyt-

tényez k tovább csökkentik a rendszer túlélési esélyeit.

alkotmányos

kiélezi a különbségeket, és meggyengíti a konszenzust, akkor minden olyan szavazási rosszul szolgálja a demokráciát.

A munkásosztály tekintélyelv sége

rendszer, amely a parlamenti képvisel k megválasztásánál a területi, nem pedig a csoportképviseletet részesíti el nyben (szemben az arányos képviselettel), arra

Ezzel együtt, amint azt Georg Simmel német társadalomkutató kimutatta, az a

készteti a különböz csoportokat, hogy céljaikat egy olyan választási rendszeren belül Az a fokozatos felismerés, hogy a széls séges és intoleráns mozgalmak a modem

próbálják elérni, amely több érdek figyelembevételét és a kompromisszum igényét is

társadalmakban rendszerint sokkal inkább az alsó, mintsem a közép- vagy fels

A föderalizmus lehet vé teszi, hogy a megosztottságnak többszörösen összetett forrásai alakuljanak ki, mivel helyi érdekeket és értékeket társít azok mellé, amelyek

osztályokra építenek, tragikus dilemma elé állította a demokratikus baloldalhoz

teljes keresztmetszetben hasítják végig a társadalmi struktúrát. Ezen általánosítás alól a legfigyelemreméltóbb kivételt az jelenti, amikor a föderalizmus valamely alapvet

polgári szabadságjogok, a faji egyenl ség és a társadalmi haladás élharcosa. (…) Drámai igazolását adta mindennek nemrégiben a déli munkások kiállása a White

megosztottság vonalait követve - például etnikai, vallási vagy nyelvi területek mentén

Citizens' Council (Fehér Polgárok Tanácsa) és a faji megkülönböztetés mellett az

- osztja meg az országot, amint ez Indiában vagy Kanadában történik. A demokráciához a nyelvi vagy vallási csoportokon belüli, és nem az ezek közötti

Egyesült Államokban, valamint számos brit munkás tev leges részvétele az 1958-as

tartozó értelmiségieket, akik egykor úgy hitték, hogy a proletariátus örvényszer en a

magában foglalja.

angliai faji zavargásokban. A "Rövid beszélgetés egy vadfasisztával" (vagyis egy

megosztottság áthidalásának egy újabb forrását teremti meg, ellát különféle olyan

vázolja fel annak az ideológiai tünetegyüttesnek a f vonásait, amely id nként effajta

funkciókat is, amelyeket egyébként, Tocqueville észrevétele szerint, az er s civil szervezetek szoktak - ilyen a hatalom központosításával szembeni ellenállás, az új 203

cselekedetekbe

torkollik.

"Len"

szemléletmódja

204

ott a föderalizmus, úgy látszik, jól szolgálja a demokráciát. Amellett, hogy a

tizennyolcéves alkalmi munkással, aki részt vett a londoni négerverésben) cím újságcikk, amely a baloldali szocialista New Statesmanben jelent meg, szemléletesen

megosztottságra van szükség. Ahol azonban nincs ehhez hasonló kettészakítottság,

pontról

pontra

alkalmas



áttekintés elé, amely a modem

Bármelyik társadalmi réteg vagy osztály tekintélyelv sége természetesen nagyban

bevezetésként ajánlható egy olyan elemz

társadalmakban elfoglalt alsóbb osztályhelyzet tekintélyelv elemeit kutatja.

relatív,

és

gyakorta

befolyásolják

a

demokrácia

melletti

intézményes

adott országban valószín leg sokkal inkább tekintélyelv lesz, mint a fels osztály,

de egy "abszolút" skálán ennek a társadalomnak az összes osztálya mind kevésbé tekintélyelv nek is bizonyulhat, mint egy másik társadalom bármelyik osztálya. Egy olyan országban, mint Anglia, ahol a tolerancia normái kell képpen fejlettek és széles

körben áthatják az összes társadalmi réteget, még a legalsó osztály is kevésbé tekintélyelv , és sokkal inkább "kifinomult gondolkodású" lesz, mint akár a legmagasabban iskolázott rétege egy olyan fejletlen országnak, ahol fenyeget problémák és válságok sújtanak minden osztályt, és az összes társadalmi csoport a rövid távú megoldás lehel ségét keresi. Azoknak az alapvet intézményeknek az elkötelezettsége a demokratikus eljárások és eszmények mellett, amelyekhez egyes alacsony státusú egyének k t dnek, szintén befolyásolhatja ezeknek az egyéneknek az aktuális politikai viselkedését, esetenként még nagyobb mértékben is, mint az illet k eredeti személyes értékrendje, bármilyen

"..Ezért vagyok én a fasisztákkal - mondja. - Mert a feketék ellen vannak. Az a Salmon, az kommunista. A Munkáspárt is kommunista. Mint a szakszervezetek. Az apja és az anyja, mondja, kimondottan munkáspárti szimpatizánsok. Hogy a Munkáspárt ellen van-e? Á, én velük vagyok. k kiállnak értünk, érted? Meg még a szakszervezetekkel is vagyok. Még akkor is, ha kommunisták irányítják ket? Persze - mondja. - Szeretem a kommunista pártot. k olyan er sek. Hogyan lehet a kommunistákkal, ha egyszer a fasiszták utálják a kommunistákat? Len azt mondja: ”Hát, tudod, én a fasisztákkal vagyok, amikor a niggerek ellen mennek. De a fasiszták valójában a gazdagokkal vannak, érted, mint a toryk. Mind csak a kormányzókkal meg ilyenekkel. De a kommunisták nagyon er sek. Mondom neki, hogy a kommunista párt Britanniában elég kicsi. De - mondja - ott áll mögöttük egész Oroszország. A hangja csupa elismerés. Nagyra tartom Oroszországot. Érted, az embereket. Nyugodtak. Er sek. Ha azt mondják, hogy megcsinálnak valamit, akkor azt meg is csinálják. Nem úgy, mint mi. Gondold csak el: nekik odaát olyan fegyverük van, elég, ha egy tábornok int, és minket lesöpörnek a földr l. Mintha ott sem lettünk volna. Az oroszok, becs szó. Ha azt mondják, hogy megcsinálnak valamit, akkor meg is csinálják. Mint Magyarországon. Én sajnálom ezeket az embereket, a magyarokat. De láttad az oroszokat, bementek és leállították ket. Tankokkal. Nem úgy, mint mi Cipruson. Hátba lövik a katonáinkat, aztán mit tudunk csinálni? A kommunisták a kisemberekkel vannak."

elkötelezettségek vagy éppen az egyéni keresztbefolyások. Az alsó osztály bármelyik

tekintélyelv legyen is az másfel l. Az a munkásosztály, amely korán, vagyis még a kommunizmust megel z id szakban lojalitást nevelt ki magában a demokratikus

politikai és szakszervezeti mozgalmak iránt, amelyek sikerrel vívták meg harcukat a A munkásosztály etnikai el ítéleteinek és a totalitárius politikai mozgalmak számára nyújtott támogatásának hasonlóképp tüntet en nyílt megnyilatkozásai egybecsengenek a közvélemény, a vallás, a családi magatartásminták és a

Az

egyének

más

értékek

vagy

intézmények

melletti

elkötelezettsége

(keresztbefolyás) ugyancsak képes elsöpörni a legmeggyökeresedettebb prediszpozíciókat. Például egy francia, olasz vagy német katolikus munkás, aki

személyiségstruktúra területein folyó kutatások eredményeivel. Számos ilyen tárgyú

társadalmi és gazdasági jogokért, nem könnyen fogja feladni állampolgári h ségét.

er teljesen

politikai alapállású egyéniség kialakulásának kedvez.

Németországban nyugodtan szavazhat egy viszonylag konzervatív pártra, hiszen a

antikapitalista

érzelm ,

Franciaországban,

Olaszországban

vagy

kutatás bizonyítja, hogy az alsóbb osztályok ételmódja az intoleráns és merev

kötelékei er sebbek, mint az osztályhelyzete miatt érzett

katolicizmushoz f z

(…) országokban-társadalmi helyzetük eleve arra hajlamosítja, hogy a politikát fekete és

keser ség; egy tekintélyelv eszmékre nagymértékben fogékony munkás késznek mutatkozhat a demokratikus intézmények védelmére kelni egy fasiszta támadással

fehér, jó és rossz ellentéteként lássák. Következésképpen azonos körülmények között

szemben

alsóbb

rétegekei-f leg

az

alacsony

oktatási

színvonalú,

szegényebb

Az

k más rétegekhez képest sokkal valószín bben fognak a szociális problémákra

valamely

antifasiszta

munkáspárthoz

vagy

szakszervezethez

való

köt désének köszönhet en. Vagy fordítva, akik nem rokonszenveznek a széls séges pofifikai szerepének valamilyen speciális szempont miatt. 1936-ban és 1943-ban sokan támogatták a kommunistákat mint antifasiszta és internacionalista pártot.

politikával, azok is támogatóivá válhatnak egy széls séges párt programjának vagy

könny és gyors megoldásokat kínáló, merev szemlélet széls séges mozgalmakat el nyben részesíteni.

205

206



vagy iskolázottság kérdése; legalábbis részben alapattit d, amelyet alsóbb státusú

(…)

személyek esetében a társadalmi környezet szinte teljes mértékben el is sorvaszthat. Amint Genevieve Knupfer amerikai pszichiáter revelatív m vében ("Portrait of the

Az alsóbb osztályok társadalmi helyzete

Underdog") rámutat, „a gazdasági kiszolgáltatottság lélektani kiszolgáltatottságot is

játszik szerepet az alsóbb osztályokhoz tartozó egyének

jelent: az alávetettség hatására kialakult viselkedésmódok, az információhoz jutás

tekintélyelv beállítottságának kialakulásában. Ezek közül is a legfontosabbak az

korlátozott lehet ségei, a verbális készség hiánya ... lassan az önbizalom

alacsony iskolázottság, a politikai vagy civil szervezetek különböz típusaiban képviselt alacsony részvételi arány, az olvasottság hiánya a társadalmilag elszigetelt

elvesztéséhez vezet, ami kés bb odáig fokozódik, hogy az alsóbb státusú személy a

Számos tényez

mi túlnyomórészt középosztályi kultúránk számos mozzanatának már nem is akar

foglalkozási ág, a gazdasági létbizonytalanság és a tekintélyelv

családi

résztvev je lenni.” Ezek a jellegzetességek rávilágítanak, arra is, hogy mennyire elszigetel dnek az

feltétlenül jelentkeznek azonos súllyal. Igazolt megfigyelések szerint az iskolázottság

alsóbb rétegek a demokratikus társadalom tevékenységi formáitól, szervezeteit l és

szintje - ez egyébként már önmagában szorosan összefügg a társadalmi és gazdasági státussal - nagymértékben meghatározza az antidemokratikus attit döket.

vitáitól-az elszigeteltség elvágja

magatartásminták. Ezek a tényez k kölcsönösen összefüggenek egymással, de nem

ket attól a lehet ségt l, hogy kialakíthassák

(…)

magukban a politikai struktúrának azt a kifinomult és árnyalt szemléletét, amely a tolerancia normáit érthet vé és szükségessé teszi. Ebben az összefüggésben érdemes újra megvizsgálni mint széls séges eseteket

részvételre is, kevésbé rendszeresen és kevesebb sajtóterméket és könyvet olvasnak,

azokat a foglalkozási ágakat, amelyek minden értelemben a leginkább el vannak

kevesebb információjuk van a közügyekr l, kevésbé járnak el szavazni, és egyáltalán, kevésbé érdekli ket a politika. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy ezen

szigetel dve a csoportjuk határain kívüli világtól. Az "elszigetelt foglalkozási ágak" fizikai dolgozói, akikt l munkájuk megköveteli, hogy egyetlen iparágra települt

Az alacsony státusú csoportok kevésbé fogékonyak a formális szervezetekben való

iparvárosokban, ipari övezetekben éljenek tehát a bányászok, a tenger munkásai, az

jellemz k mindegyike összefügg a demokráciával kapcsolatos attit dökkel. (…)

erdei munkások, a halászok és a birkanyírók -, a legtöbb országban igen nagy

Kiderült, hogy a közügyekben szegényesen informált emberek sokkal valószín bben

arányban támogatják a kommunistákat.

kevésbé liberálisak a nem gazdaságiakban.

Hasonlóképpen, minden közvéleménykutatás azt mutatja, hogy a mez gazdasági népesség, mind a földbirtokosok, mind pedig a földm vesek, inkább hajlamosak

A nem szavazók és azok, akiket a politikai témák kevésbé érdekelnek, sokkal intoleránsabbak és idegengy löletre hajlamosabbak, mint azok, akik eljárnak

lesznek egyidej leg inkább liberálisak a gazdasági kérdésekben, és ugyanakkor

szavazni, és érdekl dnek a politika iránt.

ellenezni a polgári szabadságjogokat és a többpártrendszert, mint bármilyen más foglalkozási csoport tagjai. A választási felmérések jelzései szerint olyan pártok leghívebb támogatói közé számítanak, míg a földm vesek, az elszegényedett földbirtokosok és a bérl k még biztosabb támogatást jelentenek a kommunisták számára, mint a munkásosztály bármely más csoportja.

szempontból alacsony helyzet csoportok tagjaiból, amint ez két amerikai szociálpszichológus, Herbert Hyman és Paul Sheatsley tanulmányából kiderül. Az

országokban, mint Olaszország, Franciaország vagy India, a földbirtokosok a fasiszta

nagy számban tev dik össze a jószerivel írástudatlan, társadalmi-gazdasági

A "Know-Nothing" mozgalom elszánt k vet inek "kemény magja" aránytalanul

ilyen emberek nem egyszer en alulinformáltak, hanem "összességében nehezebb

Ugyanezekkel

a

társadalmi

feltételekkel

függ

össze

a

középosztály

jellegére. A nem gazdasági liberalizmus nem egyszer en elsajátított információk

fasiszta vagy más, középosztálybeli széls séges ideológiát támogassanak, a gazdálkodókon és parasztokon kívül f leg a kisebb, helyi közösségek kiskeresked i,

207

208

tekintélyelv sége is. Azok a csoportok, amelyek leginkább hajlanak arra, hogy

egy újabb utalás az iskolázottság, liberalizmus és státus közti kapcsolat összetett

megközelíteni ket, az információ természetét l vagy színvonalától függetlenül". Íme


vállalkozói - vagyis olyan csoportok tagjai, amelyek szintén el vannak szigetelve a "kozmopolita" kultúrától, és minden más, nem fizikai munkát végz

csoportnál

inkább távol esnek az iskolázottság megszerzésének lehet ségét l.

A másik, nem kevésbé fontos tényez , amely az alsóbb osztályokat hajlamossá teszi a tekintélyelv ségre, a gazdasági és pszichológiai biztonság relatív hiánya. Minél mélyebben száll valaki a társadalmi-gazdasági létra fokain, annál nagyobb gazdasági

bizonytalanságot talál. A tisztvisel knek (fehérgallérosok) - még azoknak is, akik nem keresnek jobban, mint egy képzett szakmunkás - kevésbé valószín en kell elszenvedniük a jövedelmük elvesztését l való félelem keltette feszültségeket. A házasságok felbomlásával foglalkozó kutatások azt jelzik, hogy ez is kapcsolatban áll az alacsonyabb jövedelemmel, illetve a jövedelem bizonytalanságával. Az effajta bizonytalanság természetesen hatással fesz az egyén politikai nézeteire és

hozzáállására is." A felgyülemlett feszültség közvetlen levezetést kíván, és ez gyakorta a b nbakra átvitt gy lölet formájában, illetve a széls séges csoportok támogatásától várt rövid távú megoldás keresésében talál utat magának. A kutatások

szerint a munkanélküliek kevésbé toleránsak a kisebbségekkel szemben, mint az alkalmazásban állók, és valószín bben válnak kommunistává, amennyiben munkások, ütetve fasisztává, ha középosztálybeliek. Azokra az iparágakra, ahol az állományon belül kiemelked

a kommunisták aránya, ugyancsak a nagyfokú

gazdasági instabilitás jellemz . (…)

209

Granovetter: A gyenge kötések ereje

csomójához kapcsolódnak. Tehát az Ego és az ismer sei közötti gyenge kötések nem

Mark Granovetter

csupán jelentéktelen ismer si kapcsolattá válnak, hanem inkább lényeges hidat képeznek a közeli barátok két szorosan kötött csomója között.

A gyenge kötések ereje. A hálózatelmélet felülvizsgá1ata

Amennyiben az el z bekezdés állítása helyes, ezek a csomók valójában egyáltalán nem lennének egymással kapcsolatban, ha ezt a gyenge kötések nem támogatnák (GYKE: 1363). Ebb l következik, hogy a kevés gyenge kötéssel bíró egyének a társadalmi rendszer távoli részeib l származó hírekt l meg lesznek fosztva, és közeli

Ebben a cikkben áttekintem az 1973-ban írt dolgozatom, A gyenge kötések ereje —

barátaik provinciális híreire és nézeteire szorítkoznak. Ez nemcsak el fogja szigetelni

a továbbiakban GYKE — hipotéziseit közvetlenül érint tanulmányokat és azokat a

ket a legújabb eszmékt l és divatoktól, hanem kedvez tlen helyzetbe juttathatja ket

munkákat, amelyek elméletileg finomították vagy felhasználták ezen hipotéziseket az

a munkaer piacon is, ahol az el rejutás, amint azt 1974-es könyvemben alaposabban

eredeti megfogalmazásomban nem tárgyalt új empirikus kutatás ösztönzésére.

dokumentáltam, függhet a megfelel

álláskínálatokról éppen megfelel

id ben

aspektusait azért, hogy

szerzett értesülésekt l. Továbbá az ilyen egyéneket nehezen lehet beszervezni vagy

megkíséreljem bizonyos hiányosságok megszüntetését és az elméleti érvelés

bekapcsolni bármilyen politikai alapú mozgalomba, mivel a tagság e mozgalmakban

alapjainak kiszélesítését. El ször is hasznos lesz röviden újrafogalmazni az eredeti

vagy célirányultságú szervezetekben tipikusan a barátok révén történ

Eközben felülvizsgálom az elméleti érvelés különböz

verbuválás

eredménye. Bár egy vagy két klikk tagjai hatékonyan beszervezhet k, a probléma az,

állításokat.

hogy az ily módon el idézett szervez dés a gyenge kötések nélkül nem terjed túl a klikken, és így végeredményben a népesség többsége érintetlen marad. A kommunikációelmélet makroszkopikus oldala az, hogy a gyenge kötések nélküli

Az elgondolás összefoglalása

társadalmi rendszerek széttöredezettekké és inkoherensekké válnak. Az új eszmék

lassan fognak terjedni, a tudományos törekvések hátterébe kerülnek, és a faj, az ismer seink (a "gyenge

etnikum, földrajzi helyzet vagy más jellemz k alapján elkülönült alcsoportok

kötések") társadalmi összefonódása, mint a közeli barátainké ("er s kötések"). Így az

nehezen fogják elérni a modus vivendit. Ezeket a témákat részletesebben, bizonyítékokkal alátámasztva, a GYKE tartalmazza.

Az elgondolás azt állítja, hogy kevésbé valószín

emberek csoportja akárhány egyénb l és azok ismer seib l áll is, egy alacsony s r ség hálózatot fog alkotni (olyat, amelyben a lehetséges kapcsolatok közül sok

Az elmúlt nyolc év gyenge kötéseir l szóló irodalmi termését a következ vázlat szerint tekintem át. El ször a gyenge kötéseknek az egyénekre gyakorolt hatására

kötött lesz (a lehetséges kapcsolatok többsége jelen van).

összpontosító munkákat veszem sorra; azután azokat, amelyek az eszmék áramlására

Az ezen érvelés által sugallt általános társadalmi struktúra képét egy bizonyos önkényesen kiválasztott egyén — nevezzük t "Ego"-nak — helyzetének átgondolása révén vizsgálhatjuk meg. Az Egonak lesznek közvetlen barátai, akiknek többsége

hiányzik), bár az ugyanezen egyénb l és közeli barátaiból álló csoport szorosan

és a tudomány szociológiájára vonatkoznak, végül pedig azokat a m veket, amelyek a gyenge kötéseknek a komplex társadalmi rendszerek érzelmi kohéziójában játszott szerepét értékelik.

kapcsolatban van egymással — ez a társadalmi struktúra szorosan kötött "csomója".

Továbbá az Egonak lesznek ismer sei, akik közül kevesen ismerik egymást. Ezen ismer sei között azonban valószín leg mindegyiknek lesznek a saját jogán közeli barátai, és ezért a társadalmi struktúrának az Egoétól eltér , szorosan kötött 212



viselkednek bizonyos módon. Kis er feszítéseket kell tenni a másik személy

A gyenge kötések hatása az egyénekre

szándékainak felbecsülésére... Ha ez a következtetés helyes..., akkor a kommunikáció módja különböz lesz a Gesellschaftban. Ezért az emberek által használt beszéd

A GYKE korai vázlatának címe: Az elidegenedés újragondolása: a gyenge kötések

jellegének

különböznie

kell

e

kétfajta

struktúrában." Ezt

a

különbséget

összekapcsolja azzal a megkülönböztetéssel, amelyet Basil Bernstein tett a

lévén attól, hogy az elidegenedést eredményezzék, miként arra következtethetni

kommunikáció "korlátozott" és "kidolgozott" kódja között. Az el bbi az egyszer bb

lehetne a városszociológia chicagói iskolája, kiváltképp Louis Wirth alapján — valójában alapvet szerepet játszanak az egyéneknek a modem társadalomba való

— több jelentés implicit és magától értet d , mivel a beszél k annyira hasonlítanak

beilleszkedése szempontjából. Jobban végiggondolva, nyilvánvalóvá válik, hogy ez

univerzálisabb. Több körültekintésre van szükség az ember kommunikációjának

az érvelés szoros kapcsolatban van a szociológia bizonyos klasszikus témáival. A

megszervezésében akkor, amikor nagyobb különbség van a beszéd címzettjei között

társadalmi rendszerek fejl désében a gyenge kötések talán legfontosabb létrehozója a

(Cosec, 1975: 256). Bár természetesen néhány gyenge kötés egészen hasonló

munkamegosztás volt, mivel a növekv szakosodás és kölcsönös függés a specializált szerepviszonyok — ahol is az ember a másik személyiségnek csak egy kis részét

egyéneket is összeköthet, amint azt a GYKE-ben (1362) kimutattam. Empirikusan

ereje volt. Ebben a vázlatban azt állítottam, hogy a gyenge kötések — igen messze

egymáshoz, és bizalmas viszonyban vannak egymással. Az utóbbi komplexebb és

bizonyított, hogy minél er sebb a két egyént összeköt kapcsolat, annál inkább több

ismeri (lásd Simmel éles szem

észrevételeit [1950b: 317-329]) — igen széles

szempontból is hasonlítanak egymáshoz. Így Coser érvelése közvetlenül vonatkozik a

választékát eredményezi. Wirth és Tönnies azt hangsúlyozták, hogy a szerep-

gyenge és er s kötések osztályozására. Arra az eredményre jut, hogy "a kidolgozott

szegmentáció

eredményezi az elidegenedést. Ezzel szemben Durkheim az

beszédben az individualizmus viszonylag magas szinten van jelen, ami abból ered,

individualizmus társadalmi létrehozása szempontjából a különböz néz pontok és tevékenységek széles választékát tartotta alapvet el feltételnek.

hogy valaki képes magát beleképzelni minden egyes szerepl nek az összes többivel — beleértve saját magát is — kapcsolatos helyzetébe" (1975: 257). A továbbiakban

Rose Coser (1975) figyelemfelkelt cikkében e témák közül néhánnyal foglalkozik.

azt állítja, hogy a társadalmi struktúra, amivel az alacsonyabb társadalmi-gazdasági hátter gyerekek szembesülnek, nem serkenti azt a komplex szerepkészletet, amely

arra a sokféle emberre, akikkel valakinek szerepviszonya van —, mint az "egyéni

viszont megkönnyítené a "szellemi rugalmasság és önirányítás" fejl dését (1975:

autonómia melegágyát". Simmel nézete szerint — emlékeztet rá Coser — „az a tény,

258). E fejtegetés, érdekes módon, eltér megvilágításba helyezi a GYKE-nek néhány

hogy az individuum különböz id kben és különböz helyeken képes megfelelni a mások elvárásainak, lehet vé teszi egy bels mag fenntartását, a bels attit dök

Úgy írja le a "szerepkészlet komplexitását" — Robert Merton kifejezését használva

érvét. Ott azt állítottam, hogy például a West End-iek, ha volt is néhány gyenge kötésük, ahhoz a típushoz tartoztak, amelyben inkább az egyének már meglév er s

a Gemeinschaftba mélyen beleágyazódott személyek soha nem lehetnek tudatában

kötéseinek készletébe ágyazódtak be, mintsem hogy más csoportok felé irányuló

annak a ténynek, hogy az életük nem attól függ, ami a csoporton belül történik,

hídszer kötéseket alkotnának. Ezt gátló szervez dési formaként értelmeztem, mivel ez a teljes széttöredezéshez és a vezet k iránti bizalmatlansághoz vezet. Cosec érvelése továbbá azt sugallja, hogy mivel a hídszer összekapcsolják a különböz

gyenge kötések valóban

csoportokat, más gyenge kötések sokkal nagyobb

Coser (1975: 254) ezután kidolgozza e rejtély kognitív vonatkozásait: "A

valószín séggel kapcsolnak össze egymástól jelent sen különböz egyéneket. Így a

hogy az er s kötésekben van egy határozott gyengeség (1975: 242).

komplexitásával kapcsolatos szerepeik világos megfogalmazásában. Valójában: lehet,

hanem azon er kt l, melyek messze túl vannak az észlelésük és az ellen rzésük határán. A Gerneinschaft megakadályozhatja az egyéneket a küls világ

meg rzését, miközben különféle elvárásokhoz alkalmazkodik" (1975: 241). Továbbá

Gemeinschaftban mindenki meglehet sen jó1 tudja, hogy az emberek miért

hídszer gyenge kötések általános makrostrukturális hatásán túl én azt is állíthatnám, hogy ezek pontosan azok a kötéstípusok, amelyek komplex szerepkészletekhez

213

214



vezetnek, és megkövetelik hordozóalanyaiktól a szellemi és kognitív rugalmasság

gyenge kötéseken (27,8 %), mint az er seken keresztül (16,7 %), míg a többség

kifejl dését. Az ilyen rugalmasság hiánya mindazonáltal egy másik tényez , amelyik

mindkett n keresztül értesült róluk (55,6 %). Három empirikus kutatás kínálja ezen érvelés részleges meger sítését. (…) E

fékezheti a városi rekonstrukció elleni szervez dést, mivel a komplex önkéntes

tanulmányok segítenek tisztázni azon körülményeket, amelyek között a gyenge

olyan gondolkodási habitustól, ami lehet vé teszi, hogy valaki egyszerre becsülje fel

kötések szokatlan el nyöket nyújtanak. A GYKE érvelése utal arra, hogy csak a

igen nagyszámú különböz ember szükségleteit, motívumait és cselekvéseit.

hídszer

szervezetekben való m ködésre és azok létrehozására irányuló képesség függhet egy

gyenge kötéseknek van különleges értéke az egyén számára; a gyenge

kötések jelent sége az, hogy sokkal nagyobb valószín séggel lesznek hidak, mint az

Nincs különös okunk arra, amiért ezt az érvelést csak, vagy leginkább az alkalmazni;

er s kötések. Ebb l pedig annak kell következnie, hogy a gyenge kötéseket

egyformán meggy z nek kellene lennie azon emberek bármely csoportjára, akiknek

legnagyobb mértékben használó foglalkozási csoportok lesznek azok, akiket a gyenge

a szemlélete, homogén kapcsolataik eredményeként, szokatlanul provinciális. Az

kötések a sajátjuktól eltér társadalmi körökkel tényleg összekapcsolják. Langlois

amerikai társadalomban ezért van némi alapja annak az állításnak, hogy a fels bb

kanadai (québeci) tanulmányában a leggyakrabban használók a menedzserek és a

osztályok egyénei éppúgy szenvedhetnek a "kognitív rugalmasság" hasonló

szakértelmiségiek, éppen azok a személyek, akik - Robert Merton kifejezését

társadalmi-gazdasági

csoportokra

helyzet

kellene

alacsonyabb

használva — nagyobb valószín séggel lesznek "kozmopoliták" egy szervezetben,

részletességgel írták le a fels bb osztályok interakcióinak zárkózott jellegét.

mint "helyi emberek" —, s akiknél a legnagyobb a valószín sége annak, hogy

Halberstam (1972) azt állította, hogy az ilyen társadalmi struktúra az önteltség és a

tör dnek a más szervezetekben vagy ugyanezen szervezet másik ágazatában lév

csalhatatlanság képében megnyilvánuló merevséget hoz létre, és hogy részben ez

ismer seikkel. Általánosabban Homans (1950: 185-186) azt állította, hogy minden

okozta az amerikaiak részvételét a vietnami háborúban. Egy földhöz ragadtabb szinten azt állítottam (GYKE: 1369-1373: 1974 51-62), hogy

csoportban a magas státusú egyéneknek vannak nagyobb valószín séggel kapcsolatai küls csoporttal. Ericksen és Yancey szintén úgy találta, hogy a legnagyobb

a gyenge kötéseknek különleges szerepe van az egyének mobilitási 1ehet ségeiben

gyakorisággal a menedzserek csoportja szerzett munkát a gyenge kötéseken

— miszerint létezik egy "azokra irányuló strukturális tendencia, akikhez az egyén

keresztül. De az adataink szerint hogyan kellene értelmeznünk a gyenge kötések és a

csak gyengén kötött, s amelynek célja, hogy könnyebben hozzájusson a

képzettség közötti interakciós hatást a jövedelem meghatározásában? Szerintem az

munkalehet ségekkel kapcsolatos azon információkhoz, melyekkel már nem rendelkezik. Az ismer sök a közeli barátoknál nagyobb valószín séggel mozognak a

alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzet csoportokban a gyenge kötések gyakran nem hidak, hanem inkább a barátoknak vagy rokonoknak az ismer seit jelenti; az

hiányától, mint az alacsonyabb osztályok egyénei. Baltzell (1958) és mások gondos

általuk nyújtott információ nem hozza létre a lehet ségek valóságos kiszélesedését, ami abban a tényben fejez dik ki, hogy az ilyen kötések használatának a jövedelemre

sajátjuktól eltér körökben is. Valószín leg az egyén és a hozzá legközelebb álló személy között van a legnagyobb átfedés a már ismert dolgokkal kapcsolatban,

gyakorolt tiszta hatása valójában negatív. Ezzel szemben egy magasabb csoportban a gyenge kötések társadalmi távolságokat hidalnak át úgy, hogy ha az adott id pontban a saját társadalmi körében nem tudnak valakinek jövedelmez álláslehet séget

tulajdonképpen azt állapítottam meg, hogy ha a "gyenge kötéseket" az új

"ajánlani", akkor más körök erre vonatkozó ismereteit is kihasználhatja. Itt a gyenge

munkahelyre vonatkozó információk megszerzésének id pontja körüli ritka

kötéseknek a jövedelemre gyakorolt háló-hatása er sen pozitív.

annyira, hogy azok az információk, amelyekr l tudomásunk van, valószín leg nagyobb mértékben egyeznek meg az egyén által már ismertekkel" (1974: 52-53). A jelenlegi munkahelyet változtatókról készült empirikus tanulmányomban (1974)

Ezzel az értelmezéssel megegyezik Lin és munkatársai megállapítása, miszerint a

kapcsolatokkal határozzuk meg, akkor a szakképzettebb, m szaki és vezet pozícióban lév munkások nagyobb valószín séggel hallottak az új munkahelyekr l a

gyenge kötéseknek csak akkor van pozitív hatásuk a foglalkozási státusra, ha azok az egyént egy magas státusú egyénhez kapcsolják. Az alacsonyabb státusúaknak a

215

216


hasonlóan alacsony státussal rendelkez khöz való gyenge kötései nem különösen

kötéseinek számától a kötési er különböz szintjein, mind az eltér er sség kötések

hasznosak, annál inkább az a magasabb státusúakkal való kapcsolat. Az utóbbi

hasznosságától. Így az, aki számára a gyenge kötések sokkal hasznosabbak, mint az

esetben már maga a státuskülönbség is er sen azt sugallja, hogy a kötések lényeges

er sek, mégis rákényszerülhet az utóbbiak használatára, ha a gyenge kötések a


hasznosabbak, társadalmilag elszigetelt lehet, és kénytelen beérni a gyenge

amelynek alapján bizonyítékot szerezhetünk arról, hogy az ilyen kötés a híd szerepét

kötésekkel. Így az elemzés feladata azon tényez k feltárása, amelyek ezen

tölti be. Itt el kell gondolkodnunk azon, hogy a magas státusú személyek ama

változatokra hatnak. Pool azt állítja például, hogy a gyenge kötések számát növeli a

feltételezett törekvése, hogy a gyenge kötéseik között több híd legyen, valójában

kommunikációs rendszer fejl dése, a bürokratizálódás, a néps r ség és a piaci

kapcsolatainak túlságosan kis részét alkotják; és fordítva, az, akinek az er s kötései

hasonló státusra irányuló gyenge kötéseit, akkor nincs még olyan státuskülönbség,

társadalmi távolságot hidaltak át. Amikor a magas státusú válaszoló használja

m ködik-e.

mechanizmus terjedése. Azonkívül felveti, hogy az átlagos családméret is hat erre, mert ahol "az els dleges családok nagyok, az egyén teljes kapcsolatainak többsége

Ezen adatokkal megegyez en a fenti értelmezéseket jobban alátámaszthatnák azon pontos körülmények részletesebb tereptanulmányai, melyek esetén a válaszolók a

valószín leg ezekben van lekötve" (1980: 5). Peter Blau azt állítja, hogy mivel a modern társadalmak osztálystruktúrája piramis

kötésekre és a szakértelmiségi középkáderek által használt gyenge kötésekre

alakú, és mivel az összes szint egyéneinél feltételezhetjük a homofíliára való

gyenge kötéseket használják. A szakértelmiségiek által használt jelent s er s vonatkozó néhány ténymegállapítást egyszer en nem magyaráz a GYKE érvelése —

hajlamot (tendenciát az önmagához hasonló barátok választására), ezért minél alacsonyabb valakinek az osztályrétege, annál nagyobb az er s kötések viszonylagos

ez további elméleti vizsgálódásra vár.

gyakorisága. Ez azért következik be, mivel a homofíliás jelleg kötések nagyobb

valószín séggel er sek és az alacsonyabb státusú egyének olyan sokan vannak, hogy viszonylag könnyebb számukra önmagukhoz nagyon hasonló barátokat keresni és

Az er s kötések ereje

választani. E magyarázat túlságosan prózai értelmezése arra késztet minket, hogy a oly kevés a többi magas státusú egyén; továbbá az következne, hogy e gyenge

megemlítenem, hogy az er s kötéseknek is lehet némi értéke. Ezt a pontot nem

kötések többsége az alacsonyabb státusú többi egyénhez irányul, mivel az utóbbiak oly sokan lennének. Ez semmibe veszi a fels bb osztályok életér l szóló etnográfiai

fels bb státusú egyéneknél nagyszámú gyenge kötést tartsunk valószín nek, mivel

elhatározzák magukat az ismer sök tágabb hálózatának b vítésére, jó lesz

Hogy a GYKE és e fejezet olvasói el ne hagyják összes közeli barátjukat, és

tárgyaltam a GYKE-ben, mivel egy ellentétes szemlélet érvelést próbáltam megalapozni, de a helyes egyensúly szükségessé teszi azon körülmények világos

beszámolókat, amelyek hangsúlyozzák a fels bb osztály más tagjaihoz irányuló er s

típusai instrumentálisan

kötések jelent ségét. De azt igenis sugallja, hogy miért kell a fels bb osztálynak oly

átgondolását, amelyek mellett e kötések különböz

hasznosak az egyének számára. A gyenge kötések információval látják el az

sok er forrást befektetnie az olyan intézményekbe, mint a magánklubok, különleges

embereket és olyan eszközökkel, amelyek saját társadalmi köreiben nem állnak

iskolák és társadalmi nyilvántartások. A homofíliás er s kötések hálózatának fenntartására tett er feszítések itt nehezebbek, mint az alacsonyabb rétegeknél (lásd

rendelkezésre, ám az er sebb kötések nagyobb mértékben motiválják a segítségnyújtást, és általában könnyebben elérhet ek. Azt hiszem, hogy ez a két tény kijelöli a megértéshez vezet utat akkor, ha az er s kötések különleges szerepüket játsszák.

például Baltzell 1958). Ezen feltevések legalább olyan érdekesek, mint amilyen fontos megtudnunk, hogyan néz ki egy egyén teljes hálózata, miel tt meg tudnánk állapítani e személy

Egy általános megfogalmazást javasolva Pool (1980) azt állítja, hogy az, ha valaki gyenge vagy er s kötéseket használ különböz céljai elérésére, függ mind az egyén

által használt er s vagy gyenge kötés jelentését, ugyanakkor pedig kevés adattal rendelkezünk, amelyek lehet vé teszik számunkra e tényez figyelembevételét. Talán

217

218



egy, a nagy társadalmi hálózatok mintavételén végzett új munka lehet vé teszi, hogy

el városának segélyhálózatáró1 készült tanulmányokat összefoglalva, Wellman (1979: 1222-1223) megemlíti, hogy "minél szorosabb (er sebb) a bizalmas viszony

e területen el relépjünk (lásd például Granovetter 1976, Frank 1981). Többet lehet mondani a különböz

er sség

kötések egyének számára

(a válaszadók ordinálisan rangsorolták a közeli barátokat), anná1 inkább válik a segítség észlelt elérhet sége a kötés egyik szembeötl en meghatározó részévé. A

hasznossága az egyén biztonságának és következésképp egészségének egy funkciója.

közelség nyilvánvalóan a segít kész bizalmas viszonyok egyedüli legfontosabb

Egy nagymértékben bizonytalan személy — például egy olyan paraszt, aki, ha

meghatározó jellemz je; az els legközelebbinek rangsorolt bizalmas barátok 56 %-

megmutatkozó értékeir l. Pool (1980: 5) itt megfigyelte, hogy "a gyenge kapcsolatok

tönkremegy a termése, éhezhet is — er s kényszer ségb l függ vé válik egy vagy egynéhány hatékonyan védelmez

egyént l. Egy személy, akinek vannak olyan

forrásai, amelyekre számíthat, képes ellenállni annak, hogy bármely adott másik egyént l függ vé váljék, és szabadabban kutathat alternatív lehet ségek után".

ára támaszkodnak baj esetén..., míg a hatodik helyre rangsorolt legközelebbi barátoknak csak 16 %-ára". Számos tanulmány szintén említi, hogy a szegényebb

emberek inkább

támaszkodnak az er s kötésekre, mint mások. Erickson és Yancey (1977: 23, 28) egy Philadelphiáról írt tanulmányának következtetése szerint "a modern társadalom

Egy, a közgazdászoktól származó, tisztán elméleti modell közvetlenül erre a

struktúrája olyan, hogy néhány ember jellegzetesen el nyösnek találja az er s

kérdésre vonatkozik. Boorman (1975) gazdaságelméleti és hálózatfolyamati

hálózatok fenntartását, és kimutattuk már, hogy ezek az emberek nagyobb

szempontokat alkalmazott annak érzékeltetésére, hogy a racionális gazdasági

valószín séggel a fiatalok, a feketék és a kevésbé képzettek"; továbbá az "er s

(…)

hálózatok — úgy t nik — a gazdasági bizonytalansághoz és a szociális intézmények hiányához kapcsolódnak. Ameddig a munkanélküliek aránya magas, a szegénység

több id t igényel, mint a gyengéké; (2) ha valaki egy munkáról tudomást szerez, akkor az er s kötéseinek ajánlja fel az információt, ha bármelyikük munkanélküli,

fenyegetése valóságos, és ameddig a népesség nagy része nem könnyen jut hozzá az orvosi szolgáltatásokhoz, a napi gondozáshoz és a társadalmi jóléti szolgáltatásokhoz

cselekv k eldönthetik, hogy idejüket és energiájukat az er s kötésekre fordítják és nem a gyengékre. E modell feltételezi a következ ket: (1) az er s kötések fenntartása

általában, számíthatnak arra, hogy egymás között fenntartott er s hálózatokba vetett

egyébként pedig a gyenge kötéseknek. Ezek az egyszer feltételezések egy komplex

bizalmat találunk".

matematikai modellhez vezetnek. Az eredményt azonban egyszer en össze lehet

Két etnográfiai tanulmány ugyanezt az elgondolást szemlélteti. Stack (1974) egy

az összes idejét a gyenge kötésekbe fogja befektetni, és egy ilyen helyzet egyfajta Pareto-optimális egyensúly lesz; másrészt, mivel a munkanélküliség valószín sége

középnyugat-amerikai város néger gettóját tanulmányozta: Lomnitz (l977) pedig Mexico City peremén egy viskótelepet vizsgált. Egymás munkájának nyilvánvaló

magas, csak a stabil egyensúly az, amelyikben csupán az er s kötéseket tartják fent,

ismerete nélkül, és a két népesség közti hatalmas kulturális különbség ellenére, közel

javíthatja a

azonos eredményre jutottak. Stack szerint (1974: 32, 33, 40): "A Flatsben él fekete

helyzetét bárki más kára nélkül). Ez a modell, amely az elméleti és empirikus

családoknak a fennmaradáshoz szükségük van a kooperatív támogatás állandó

munkámban elmondottaktól teljesen eltér feltételezéseken és gondolatokon alapszik, végül is igen hasonló következtetésekre jut. Ez azt sugallja, hogy az ilyen

forrására. A szükségleteik nyomása okán osztoznak egymással... Elcserélik élelmiszerjegyeiket, a bérleti díjat, a televíziókészüléket, sapkát, dobókockát és az

tanulmányokban több figyelmet kell fordítani a munkaer piac különböz résztvev i

autót; egy ötcentest itt, egy cigarettát ott; ételt, tejet, darát és gyerekeket... A hasonló

álta1 élvezett alkalmazási biztonság szintjére. (Boorman modelljét jelent sen

gazdasági válságba jutott rokonok és közeli barátok tudják, hogy részesülhetnek a

foglalni. Ha a rendszerben a munkanélküliség valószín sége kicsi, a racionális egyén

habár ez az egyensúly nem Pareto-optmális (azaz néhány cselekv

egyének ennivalójából, lakásából, kevés és ritka

finomította és kiterjesztette Delany 1980.)

rokoni hálózatokban lév

Nem csak az elhelyezkedési nehézség serkent az er s kötések használatára. A mindennapi problémák összes fajtájának van ilyen eredménye. Toronto egy

luxuscikkeib l. Az a nem rokon, aki megfelel egy másik elvárásnak, kimondja az alaposan kidolgozott barátsági fogadalmakat, és a rokonságra jellemz módon

219

220



a

interakciós eredetét l, és f ként úgy fogják fel, mint szellemi természet eszmék és

peremhelyzet ek a városi ipari társadalom teljes jogú tagjaitól el voltak zárva, ezért

szimbólumok csoportját. Fine és Kleinman különösen avval a paradoxonnal

társadalmi

viszonyait."

Lomnitz

(1977:

20)

szerint:

"Mivel

irányítja

szembesül, hogy nagyszámú egyénnek, akik közül a legtöbb sohasem volt

saját gazdasági rendszerüket kellett felépíteniük. A viskóváros alapvet társadalmi-

kapcsolatban egymással, sikerül mégis fenntartani a közös jelentéseket és értelmeket

gazdasági struktúrája a viszonossági hálózat. Ez egy olyan társadalmi mez , amelyet a szomszédok közötti kölcsönös cserefolyam határoz meg. A f cél... a gazdasági

— mint azt az "ifjúsági kultúra" is példázza. Visszautasítják azt a nézetet, hogy ezt a

biztonság minimális szintjének biztosítása tagjai számára." A hasonlóság mint a

közös kultúrát leginkább a tömegkommunikációs eszközök mindent átható voltával

további viszonosság eredménye és oka, kiterjed a fiktív rokonság használatára is.

magyarázzák.

a

médiumok

terjedése

a

tudás

széles

elterjedtségét

("Bár

eredményezheti, mégsem szabad egyenl vé tenni az információ terjedésének

Az er s kötések makacs használata a szegényeknél és veszélyeztetetteknél a

részét a közönség nem továbbítja és nem használja.") Továbbá sok, a közvetít

mértékét az átadás módjával. A tömegkommunikációs eszközök közléseinek nagy

gazdasági nyomásra adott válasz; lehet ségek nélkülinek hiszik magukat; ezen viszonossági hálózatok alkalmazható jellege az elemz k f témája. Ugyanakkor azt

eszközök által sohasem közölt kulturális témát ismernek a kiterjedt hálózat minden részében. "Az ifjúsági kultúra azon szubkultúrák kiváló példáját szolgáltatja, amelyek

állítanám, hogy az er s kötésekben lév társadalmi energiák nagy koncentrációjának az a hatása, hogy a szegények kommunikációit olyan zárt hálózatokká töri szét,

a hírközl

eszközökön kívül kommunikációs csatornák készletét biztosítják. A

amelyek között gyenge a kapcsolat; az egyének annyira zártak lehetnek, hogy ezután

fiatalok körében a közönséges tudás — disznó viccek, szexuális ismeretek, agresszív

elveszítik a gyenge kötések kiterjesztésével járó el nyöket. Ez talán még egy olyan

humor... — nagy részét nem a feln ttek által ellen rzött hírközl eszközök adják át" [1979: 9]. Azzal folytatják, hogy "az a sebesség, amivel a gyerekek ismerete nagy

tényez lehet, ami a szegénységet önfenntartóvá teszi. Azoknak a programoknak, amelyek a szegényekre "ki akarják terjeszteni" a szociális szolgáltatásokat, bizonyára

távolságokon keresztül terjed..., a gyenge kötések szerepét idézi fel. A földrajzilag mozgékony gyerekek sok mérföldön át is fenntarthatnak barátságokat az iskolai

gyakran vannak komoly nehézségei; erre el re számítani lehetne az itt kifejtett hálózatelméletek alapján.

kortárscsoporton kívül. A játszótársak közötti levelezés, mint gyerekkori id töltés e jelenség egyik példája. Hasonlóképpen a távoli... unokatestvérek is összekötik az

A gyenge kötések szerepe az eszmék terjesztésében

amerikai népes családokat, és biztosítják a gyerekeknek, hogy összehasonlítsák

A GYKE-ben (1356-1369) javasoltam a gyenge kötésekr l szóló elmélet alkalmazását az újítás terjedésének tanulmányozására. Ezt a javaslatot használta fel Everett Rogers,

magukat és kultúrájukat mások életkörülményeivel és kultúrájával. Mivel a gyerekek kultúrájának mind helyi, mind regionális változatai vannak, ezek a rokonsági kötések olyan mechanizmust biztosítanak, amely által a kulturális tradíciók átugorják a kiterjesztése egy másik társadalmi hálóban él ismer sére, dönt elemnek t nik a

megmagyarázni az alkalmazás szintjét e falvakban (Rogers 1979: 155-157; Rogers és

szubkultúrán belüli kulturális elemek kommunikációja szempontjából" [1979:1011].)

Lin, Dayton és Greenwald (1978) elvégeztek egy sokatmondó empirikus

Kincaid 1981: 247-249). Egy ilyen elmélet logikusan vonatkozik az eszmék vagy információk bármely

földrajzi távolságokat... Egy helyi társadalmi hálóban él egyént l származó kultúra

egy tízéves periódusban. Más hálózati változókkal kombinálva, ez az érvelés segít

amikor a családtervezés alkalmazásának következményeit elemezte koreai falvakban

csoportjának elterjedésére is. Ezt f leg a kulturális és tudományos eszmék terjedésére

vizsgálatot, amely összhangban van ezen elmélettel. Az Egyesült Államok keleti

eszméje, ahogyan a szociológiában használják, elégtelen, mivel megfosztották

keresztül megkísérelnek továbbítani egy brosúrát a címzetthez, azonban a címzett személyek korábban ismeretlenek voltak (hasonlításul: Milgram 1967). Lin és társai

221

222

területén önként jelentkez k megegyeztek abban, hogy személyes ismer seik láncán

cikkükben kijelentik, ha a "szubkultúra"

interakcionista elemzés (1979) cím

vonatkozóan fogadták el. Fine és Kleinman például A szubkultúra újragondolása: egy



szálon

mechanikussá váljék. Fine és Kleinman (1979: 12-13) megjegyzi, hogy "a kultúra

határozva meg: a kapcsolat újkelet ségével és annak a kapcsolatnak a típusával,

gyakorlása választott viselkedésekb l áll... A kultúrát lehet stratégiailag alkalmazni

amelyet a válaszoló megnevezett a brosúrának a következ

és nem szabad úgy felfogni, mint egy feltételes reflexet. A kultúra gyakorlása

módszeresebben kutatták ezt a problémát, a kötés erejét két különböz

személyhez történ

feltételezi a motivációkat és f ként a kulturális témák használóival való azonosulást.

eljuttatásánál. A kétfajta mérésen alapuló eredmény azt mutatta, hogy a sikeresen m köd láncok sokkal nagyobb mértékben használták fel a gyenge kötéseket. A

Így az értékek, normák, viselkedések és tárgyak csak annyiban alkotnak egy

szerz k összefoglalásul azt mondják, hogy "a sikeres láncokban részt vev k

szubkultúrát, amennyiben az egyének egy olyan közösség részének látják magukat,

hajlamosak kevesebb er s kötést hasznosítani a továbbítás során. A sikeres

melynek tagjai különleges jelentéseket tulajdonítanak ezen ”objektumoknak".

továbbítók (azaz azok, akik elérték a címzettet) meglep módon azt állították, hogy a

(…)

címzettekkel gyenge kötéseik voltak" (1978: 163). Ez a kísérlet egy bizonyos

A legátfogóbb kísérlet a gyenge kötésekr l szóló elgondolásaim tudományos

értelemben mesterséges, mivel a brosúrával valójában sem információt, sem

környezetben való érvényességének empirikus ellen rzésére Friedkiné (1980) volt.

eszméket nem adtak át. A gyenge kötések hatékonysága a társadalmilag távoli és

Egy nagy amerikai egyetem hét biológiai intézete (anatómia, biokémia, biológia,

ismeretlen célpontok elérésében viszont azt sugallja, hogy az a folyamat, amit Fine és

biofizika, mikrobiológia, fiziológia és patológia) összes tagjának küldött kérd ívet,

Kleinman idézett a kulturális eszméknek és szimbólumoknak egy társadalom széles

amelyre a szóban forgó populáció 71,3 %-a, azaz 97 f válaszolt. A "gyenge kötések"

terjedésének magyarázatára,

két alternatív meghatározását hasonló eredményekkel használta. A közzétett

Ami azután a kulturális terjesztést lehet vé teszi, az, hogy a kultúra megosztására

hogy gyenge kötésük van, ha az egyik beszámolt arról, hogy beszélt a másikkal

hajlamos összetartó kiscsoportok nem annyira összetartóak, hogy teljesen zártak legyenek, hanem inkább a más hasonló csoportoktól származó eszmék áthatolnak

folyamatban lév munkájáról, ám a másik nem tett ilyen beszámolót. Ha mindketten ezt állították, akkor a kötést "er sként" határozta meg (lásd a GYKE 1364. oldalán, a

hozzájuk a gyenge kötések közvetítésével. Az látszólagos paradoxon, hogy a gyenge

kölcsönös választás, mint er s kötés meghatározásának tárgyalásakor).

metszetén keresztüli, gyenge kötések útján történ valóban a feltételezésnek megfelel en m ködhet.

eredmények a következ meghatározásra támaszkodnak: két tudósról akkor mondta,

Friedkin számos tételemet ellen rzi módszeresen. Az egyik azzal foglalkozik, amit

képességét hangsúlyoztam, hogy elérik a sajáttól eltér eszmékkel és információkkal

én "helyi hidak"-nak neveztem — két olyan személy közötti kötések, amelyek a

bíró csoportokat. Mindazonáltal a paradoxon megoldódik akkor, ha a folyamatot egy id perióduson belül bekövetkez nek fogadjuk el. Azok az eszmék, amelyek

legrövidebb és legvalószín bb utak, s az információk ezeken keresztül juthatnak el az egyik személlyel kapcsolatban állóktó1 a másik személlyel kapcsolatban állókig

kötések hatása ebben az esetben a homogenizáció, mivel én a gyenge kötések azon

kezdetben más környezetb l származnak, valószín leg új területi és más eltéréseket

(GYKE: 1364-65). Érvekkel támasztottam alá, hogy amíg az összes kötésnek nem kell

eredményeznek. A homogén szubkultúrák nem azonnal jönnek létre, hanem inkább a

gyenge kötésnek, (helyi) hídnak lennie, addig az összes hídnak gyenge kötésnek kell

terjedési folyamatok végpontjai. A. terjesztésr l szóló elméletek alapján nem lehet

lennie — ez a gondolat központi része annak az állításnak, miszerint a gyenge

teljes egészében megmagyarázni, hogy a kezdetben eltér irányultságú kaliforniai és New York-i csoportok miért vesznek át egymás kultúrájából eleget ahhoz, hogy

kötések dönt funkciókat látnak el a hálózat különben kapcsolat nélküli részeinek összekötésében. Friedkin (1980: 414) azt találta, hogy tizenegy helyi híd volt a

végül igen hasonlónak látszanak. A gyenge kötések lehet séget szolgáltatnak a

hálózatban; s mindegyik gyenge kötés volt. (…)

homogenizációra, bár az eszmék átvétele nem magyarázható tisztán strukturális

A GYKE-ben megjósolt más eredmények is er sen megjelennek ezekben az adatokban. Azt állítottam például, hogy minél er sebb két ember között a kötés, annál nagyobb baráti köreik átfedése, és hogy a harmadik személyhez er s kötésekkel kapcsolódó embereket nagyobb valószín séggel ismerik, mint azokat, akiknek

223

224

tényez kkel. A tartalmat és az inkább egyik, mint a másik eszme vagy szimbólum átvételére irányuló motívumokat az elemzések dönt részeként kell felvenni. Nem lehet elhanyagolni az egyének aktív szerepét a kultúrában, nehogy a magyarázat túl

ezekkel a személyekkel gyenge kötésük van, amely harmadik személyt viszont

Weimann (1980: 19-20) azt is kimutatja, hogy a gyenge kötések fontos összetartó

nagyobb valószín séggel ismerik, mintha nem lettek volna közös barátaik.

szerepet játszanak a kibucban, egy olyan társadalmi egységben, amelyet korábban



Mindezeket igen részletesen ellen rizték (Friedkin: 415-417). Friedkin (1980: 417)

szorosan vett szervezetnek véltek: "A növekv

arra következtet, hogy "ez a bizonyíték azt sugallja, hogy a helyi hidak valószín leg

szegmentáció folyamata korlátozta a hagyományos társadalmi er k erejét és

heterogenitással támogatva, a

kiküszöböli a helyi hidakat. Más tényez k egyenl sége esetén a gyenge helyi hidak

egyenl séget és a részvételt. ...A kibucban a társalgási hálózatok a társadalmi

fenyegette a kibuc néhány alapelvét, nevezetesen a közvetlen demokráciát,

elzárkózást, ami

gyenge kötések, mivel az er s kötések ösztönzik a triádszer

válva elnyomják a deviánsokat, és fenntartják a közös normáknak való

ellen rzési mechanizmus szerepét töltik be: a pletykák egyfajta társadalmi er vé

megsemmisülnek". Végül bebizonyosodott az a feltevés, miszerint a csoportok

valószín leg fennmaradnak az id múlásával, míg az er s helyi hidak valószín leg közötti kötések aránytalanul sok gyenge kötésb l állnak (…).

engedelmességet. ... A pletyka-témák átadása révén (f leg, miként e kutatás mutatta, szolidaritást, szankciókat és az engedelmességet egy heterogén, részekre tagolt

személy barátainak a barátai hajlamosak e személy barátaivá válni. A GYKE-ben

a gyenge kötéseken keresztül) a kibuc társadalmi rendszere képes fenntartani a

Az áthidalásról szóló állítások a tranzitivitás fogalmaiban is vizsgálhatók: egy kijelentettem, hogy az er s kötésekt l elvárható a tranzitivitás, míg a gyengékt l kevésbé, mivel a tranzitivitás értelmezése — az, hogy ha A választja B-t és B

társadalmi csoportban." (…)

választja C-t, akkor értelmileg következetlenség A számára, hogy ne válassza C-t — irreleváns a gyenge kötéseknél. Lehetséges, hogy A még csak nem is ismeri C-t, és ha

A gyenge kötések és a társadalmi szervezet

mégis ismeri, nem fogja következetlenségnek tartani, hogy nincs kölcsönhatásban az

Friedkin értelmezése, miszerint a gyenge kötések inkább a makro-, mintsem a

gyakorisággal" mérte a kötések erejét. (…) Weimann (1980: 16-17) megállapította,

mikroszint integráció alapját képezik, hasonló Peter Blau (1974: 623) elméletéhez,

ismer se ismer sével (GYKE: 1373). Egy 280 f s izraeli kibucról készült tanulmányban Weimann (1980: 10) a "személyes függéssel, fontossággal és

társadalmi integrációja az emberek gyenge kötéseit l függ, s nem az er sekt l, mivel

hajlik... A gyenge kötések, amelyek viszonylag mentesek a tranzitivitásra való hajlamtól, kevésbé strukturáltak, így alkalmasak az elkülönült klikkek vagy

korlátozódni..., s ezek a társadalmat kis csoportokra szabdalják szét. E csoportok

gyenge kötéseknél hiányzik ez a hajlam, és néhány esetben inkább az intranzitivitásra

mivel "a bens séges viszonyok hajlamosak kicsi és zárt társadalmi körökre

hogy "az er s kötések hálózata jelent s mértékben hajlamos a tranzitivitásra, míg a

minden részéhez".

nyugszik".

alcsoportok összeköt jének szerepére azáltal, hogy információt szállítanak a hálózat

a gyenge társadalmi kötések túln nek a bens séges körökön (Granovetter 1973), és létrehozzák azon csoportközi viszonyokat, melyeken a makrotársadalmi integráció Ezért a fejezet ezen részében számos olyan tanulmányt fogok áttekinteni, melyek a

áramlásában — hogy az ilyen áramlás sebessége, hitelessége és f leg hatása az er s kötéseken keresztül a legnagyobb, és hogy tulajdonképpen "a legtöbb hatást az er s

gyenge kötések szerepével foglalkoznak a mikroszociológia els dleges csoportjainál

Azonban Weimann azt is állítja, hogy az er s kötés nem irreleváns az információ

munkamegosztást: a gyenge kötések szolgáltatják a "hidakat, melyeken az újítások

Hansell és Ricks (1979: 1) nem mutat be új adatokat, hanem inkább arról az

kötések hozzák létre" (1980: 12). Felveti a gyenge és er s kötések közötti

nagyobb csoportok szervezésében. Két ilyen tanulmány is foglalkozik a különböz csoportok integrációjának problémájával a formális szervezeteken belül. Karweit, irodalomról ad gondolatkelt áttekintést, amely arról szól, hogy "az iskolákon belüli

keresztüljutnak a társadalmi csoportok határain..., míg a döntéshozást f leg a minden

egyes csoportban meglév er s kötések hálózata befolyásolja" (1980: 21).

kortárscsoportok jellemz i hogyan hatnak egyes tagjaik iskolai orientációira, terveire és teljesítményeire". Megjegyzik, hogy "az iskolában, a szoros barátságban lév

225

226



tanulókat sokáig fontos befolyásoló er forrásnak vélték, és számos kutatás be akarta

kötések ösztönzésének stratégiája, amit Karweit és munkatársai javasoltak, nem csak

bizonyítani a kortárscsoportok szocializáló erejét" (1979: 11). "A diadikus szemlélet

kulturálisan különböz

utal arra, hogy a kortársak különböz értékekhez történ szocializációja csak a szoros

makrohatásként csökkenti a diákok elidegenedésének mindenre kiterjed érzését, és

baráti kötéseken keresztül következik be. Azonban más kortársi viszonyok — mint

növeli az általános társadalmi szolidaritást.

csoportok összekötését eredményezi, hanem szélesebb

Judith Blau (1980) egy esettanulmányt közöl a New York-i gyermekpszichiátriai

fontosabb szocializációs források lehetnek" (1979: 19). (Elevenítsük fel a GYKE

intézetben megvalósított sikeres integrációról; azt állítja, hogy ezt az integrációt csak

1382. oldalán idézett bizonyítékokat arról, hogy az egyén az önmagától nagyon

akkor lehet megérteni, ha figyelembe vesszük a gyenge kötések kiterjedt hálózatának

például az egyént l teljesen különböz személy csodálása — a közeli barátságnál

szerepét. E nyilvános kórház 200 f nyi személyzete olyan gyerekeket lát el, akiknek

különböz ekhez sokkal nagyobb valószín séggel kapcsolódik gyenge, mint er s

a károsodási szintje meglehet sen magas. A kezelés nehéz és az eredmény

helyzetet teremt, ahol az iskola egyik csoportjának (mint például a magas

bizonytalan. Az összehasonlítás alapjául szolgáló intézményeket "a személyzet

kötésekkel.) Továbbá felteszik a kérdést, hogy helyes-e az a célkit zés, ami egy olyan

folytonos kicserél dése és alacsony morális szintje jellemzi. Határozottan nem ilyen eset áll fenn a Gyermekközpont (New York City) esetében" (1980: 2). Blau szerint

teljesítmény ek csoportja) értékeit a leghatékonyabban sajátíthatják el a többiek. "Egy alternatív és talán kívánatosabb kortársi struktúra volna az, amelyben az eltér kultúrák információt és segítséget cserélhetnek anélkül, hogy szükségszer en

ennek oka a gyenge kötések meglep száma a személyzet tagjai között — olyannyira,

hasonlóbbakká váljanak" (1979: 19).

hogy "a személyzet mind a 200 tagja a keresztnevén szólítja egymást" (1980: 6). Az

Különösen Karweit és társai (1979: 20) foglalkoznak azzal, hogyan alkalmazható a

interakció olyan egyenletesen oszlik el, hogy "hiányoznak a klikkek" (1980: 8).

gyenge kötésekr l szóló elgondolásom az egyesült államokbeli fajilag vegyes iskolák

Mindazonáltal "az interakció tartalmának elemzése feltárja a stabil alhálózatokat

viszonyaihoz. Felvetik, hogy "a faji integrációt az osztályban inkább az osztályterem olyan strukturális átrendezésével lehet elérni, amely elég gyenge érintkezéseket

alkotó specializált személyzeti viszonyok er sen differenciált rendszerét" (1980: 8).

eredményez a fekete és fehér tanulók klikkjeinek összekapcsolására, mintsem az

olyannal, amely az er s, fajok közötti vegyes barátságokat ösztönzi. Ez az eredmény rögtön alkalmazható lenne az iskolákban, mivel a gyenge kötéseket könny

a

valóságos szervezeti újításokon keresztül ösztönözni. Ha módosítani lehetne azt az elképzelést, hogy a faji integrációnak az er s kapcsolatokban diadikus szinten kell végbemennie, akkor a faji alkalmazkodás er sítésére tervezett beavatkozás sok lehet sége megvalósíthatóvá válna az iskolákban". Végül Karweit és társai (1979: 26) azt állítják, hogy "a diákok iskolától való elidegenedésének nagy része együtt járhat a diákvezet k és diákok közötti közvetett kapcsolatok hiányával, és azon eredend tehetetlenségükkel, hogy hozzájáruljanak a diákok határozathozatalához". Ez a pont a GYKE-ben kifejtett állításomat idézi fel, mely szerint a bostoni West End

iek lehet, hogy nem szívesen csatlakoztak egy, a városi rekonstrukcióért harcoló szervezethez, mivel a hídszer

gyenge kötések hiánya miatt a többségük még

közvetetten sem közelíthette meg e szervezet vezet it. Ha ugyanazt az érvelést alkalmazzuk az iskolai viszonyokra, akkor lehetséges, hogy a hídszer gyenge 227

228

Robert K. Merton: Manifeszt és látens funkciók

tannak vagy az eljárások logikájának pontosan ez a rendeltetése -, az empirikus

Robert K. Merton:

beállítottságú tudományszakok szempontjából mégis nagyobb haszonnál jár, ha az eljárásokat vizsgálva kell figyelmet fordítunk az elméleti problémákra és a fontos

Manifeszt és latens funkciók

adatokra. A „módszer" használata ugyanis nemcsak logikai kérdés, hanem - sajnos, mondanák talán azok, akiknek a kutatás során felmerül

nehézségekkel kell

megküzdeniük - gyakorlati problémákat is felvet arra vonatkozóan, hogy az adatokat miként kell az elmélet követelményeinek megfelel en elrendezni. Mi, legalábbis itt,

(Részletek a szerz Manifeszt és látens funkciók cím tanulmányából. Megjelent a szerz Társadalomelmélet és társadalmi struktúra cím kötetében.)

ebb l indulunk ki. Ennek megfelel en beszámolónkban rendszeres áttekintést nyújtunk a funkcionális elmélet néhány fontosabb gondolatáról is.

Kísérlet a funkcionális elemzés kodifikálására a szociológiában A funkcionális elemzés a legtöbbet ígér és egyúttal feltehet en a legkevésbé szabá-

A funkcionális elemzés szóhasználatai

lyozott mai eljárás a szociológiai értelmezés problémáinak megközelítésére. Mivel A funkcionális megközelítés a szociológiában már kezdett l fogva terminológiai

több szellemi hadszíntéren egyszerre jött létre, nem mélységben fejl dött, hanem rendszertelenül, esetlegesen. A funkcionális elemzés teljesítményei elegend

zavarokkal terhes. Igen gyakran egyetlen kifejezéssel szimbolizáltak különböz fogalmakat, s ugyanazt a fogalmat különböz

nagy várakozásoknak, jelenlegi fogyatékosságai viszont amellett tanúskodnak, hogy

tisztasága és a közlés érthet sége egyként áldozatul esett ennek a felületes

ajánlatos id nként alaposan megvizsgálni múltunkat, hogy annál jobban építhessük

szóhasználatnak. Id nként az elemzés sínyli meg, ha akaratlanul megváltozik valamely adott kifejezés fogalmi tartalma, s lehetetlenné válik a másokkal való

rájöv nket. Végül is az id szakonkénti újraértékelések nyílt vitát eredményezhetnek bizonyos nehézségekr l, amelyek máskülönben rejtve vagy kimondatlanul maradtak volna.

bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy ez az eljárás fokozatosan eleget tesz majd a

kifejezésekkel jelölték. Az elemzés

véleménycsere, ha lényegében ugyanazt a fogalmat különböz kifejezések halmaza homályosítja el. Elegend

kissé nyomon követnünk a „funkció" fogalmának

Mint minden értelmezési séma, a funkcionális elemzés is az elmélet, a módszer és

kiszámíthatatlanul szeszélyes történetét, s látni fogjuk, hogy a funkcionális elemzés

az adatok hármas szövetségén alapul. A három fegyvertárs közül minden tekintetben

egymással verseng szóhasználatai hatásosan rombolják a fogalmi tisztaságot és megszüntetik a kommunikációt.

a módszer a leggyengébb. A funkcionális elemzés sok nevezetes képvisel je foglalkozik elméleti tételek megfogalmazásával és a fogalmak tisztázásával; néhányan beleásták magukat olyan adatokba, melyeknek közvetlenjelent ségük van

(…) A nagyszámú kifejezés között, melyeket megkülönböztetés nélkül és szinte egy id ben a „funkció”-fogalom értelmében használnak, szerepel a használat, a

szakítva kevesen foglalkoztak azzal, hogy miként kell funkcionális elemzéseket

hasznosság, a cél, az indíték, a szándék, a célkit zés és a következmények. Ha ezek és a hasonló kifejezések ugyanarra a szigorúan meghatározott fogalomra

bennünk a reményt, hogy e módszerek megfigyeléséb l még sokat tanulhatunk. Noha módszereket eredményesen vizsgálhatunk önmagukban is, anélkül hogy fi-

vonatkoznának, akkor természetesen egy szót sem szólhatnánk e sokféleség ellen. A dolog azonban úgy áll, hogy e fogalmilag látszólag ugyanazt jelent kifejezések

végezni. A funkcionális elemzések b sége és sokfélesége ennek ellenére arra enged következtetni, hogy bizonyos módszereket mégiscsak alkalmaztak, s ez felkeltheti

valamilyen funkcionális vonatkozási keretben; de az uralkodó érdektelenséggel

gondatlan használata egyre jobban eltávolít bennünket a szabatos és egyértelm

gyelembe vennénk az elméletet vagy a lényeges adatokat - természetesen a módszer230


funkcionális elemzést l. Az egyes kifejezések különjelentései, melyek inkább

fogalma azonban a megfigyel , s nem szükségképpen a résztvev álláspontját érinti.

eltérnek,

A társadalmi funkció megfigyelhet


megegyeznek

közös

jelentésükkel,

akaratlanul

is

olyan

objektív következményekre vonatkozik, nem

mint

pedig szubjektív hajlamokra (célkit zésekre, motívumokra, célokra). Ha pedig nem

következtetésekhez szolgáltatnak alapot, amelyek annak arányában válnak egyre kétértelm bbé, ahogy távolodnak a funkció középponti fogalmától. Egy-két példával

tudunk különbséget tenni az objektív szociológiai következmények és a szubjektív

kívánjuk

hajlamok között, akkor elkerülhetetlenül összezavarjuk a funkcionális elemzést, ami a

azt

az

állításunkat,

hogy

a

változó

szóhasználat

szemléltetni

következ részletb l is kivehet (a kulcsszavakat ismét d lt bet kkel jelöltük):

megsokszorozza a félreértéseket. szakaszt a b nözés szociológiájának egyik legmélyrehatóbb

benne névleg azonos kifejezések

jelentéseltolódása, s az ezeken a jelentéseltolódásokon alapuló kétséges érték következtetések. (A kulcskifejezéseket d lt bet vel jelöltük, hogy fogódzót adjunk az érvelés követéséhez.)

„A büntetés célja. Gyakran megpróbálják meghatározni a büntetés célját vagy funkcióját különböz csoportokban és id szakokban. Sok kutató azt állítja, hogy az egyetlen motívum a büntetés motívuma. Másfel l hangsúlyozzák, hogy a büntetés funkciója, hogy helyreállítsa a b nözés miatt meggyengült csoportszolidaritást. Thomas és Znaniecki rámutattak arra, hogy a lengyel parasztok között a büntetett megbüntetésének els dleges célja, hogy helyreállítsák a b n elkövetése el tti helyzetet és megújítsák a csoportszolidaritást; a bosszú csupán másodlagos jelent ség . Ebb l a néz pontból a büntetés els sorban a csoportot érinti, s csak másodsorban érinti a vétkes személyt. Másfel l a vezeklést, az elrettentést, a megtorlást, az állami bevétel növelését, a javulást és egyéb dolgokat tekintenek a büntetés funkciójának. Sem a múltban, sem a jelenben nem világos, hogy ezek közül motívum-e bármelyik; úgy látszik, hogy a büntetésnek sok motívuma van és számos funkciót tölt be. Ez érvényes mind a b ntett egyéni áldozataira, mind az államra. A mai törvények nyilvánvalóan nem egységesek célkit zéseikben és motívumaikban; valószín leg ugyanez volt a helyzet a korábbi társadalmakban is.”

„A valóságtól akkor rugaszkodnak el a legjobban, amikor az úgynevezett családi »funkciókat« tárgyalják. A család, mondják, fontos funkciókat tölt be a társadalomban; hozzájárul a faj fennmaradásához és az ifjak képzéséhez; gazdasági és vallási funkciói vannak stb. Szinte már azt kezdjük hinni, hogy az emberek azért házasodnak és szülnek gyermekeket, mert egyetlen vágyuk, hogy eleget tegyenek ezeknek a szükséges társas funkcióknak. Valójában az emberek azért házasodnak, mert szerelmesek, vagy erre valami más, kevésbé romantikus, de nem kevésbé személyes okuk van. A család funkciója, az egyének szempontjából az, hogy kielégítse vágyaikat. A családnak vagy bármely más társadalmi intézménynek csupán az a funkciója, amire az emberek használják. A társadalmi »funkciók« többnyire a bevettgyakorlat racionalizációi; el ször cselekszünk, s csak aztán magyarázzuk cselekedeteinket; személyes okokból cselekszünk, s csak ezután igazoljuk cselekedetünket társadalmi vagy-etikai elvekkel. Amennyiben az intézmények efunkcióinak van reális alapja, ezt azoknak a társadalmi folyamatoknak a formájában kell megállapítani, amelyekben az emberek részt vesznek, hogy megkíséreljék kielégíteni vágyaikat. A funkciók a konkrét emberi lények és a konkrét célok kölcsönhatásában születnek.”

Az itt következ

elemzéséb l vettük. Mégis megfigyelhet

Ebben a szemelvényben a világosság kicsiny szigetecskéit a legteljesebb zavar

Soroljuk fel el ször is azokat a kifejezéseket, melyek látszólag ugyanarra a

fogalomra vonatkoznak: cél, funkció, motívum, els dleges cél, másodlagos

jelent ség , els sorban érinti, célkit zés. Közelebbr l megvizsgálva világos, hogy fogalmi keretekbe csoportosíthatók. Néha e

ezek a kifejezések egészen eltér

kifejezések némelyike - a motívum, a szándék, a cél és a célkit zés - az állam

képvisel i által nyíltan képviselt célokra vonatkoznak. Mások - motívum, másodlagos

jelent ség - a b ntett áldozatának szempontját képviselik. S mindkét kifejezéscsoport egyaránt a büntetés eredményeinek szubjektív el relátására vonatkozik. A funkció

231

tengere övezi. Valahányszor tévesen azonosít (szubjektív) motívumokat (objektív) funkciókkal, mindannyiszor eltávolodik a világos funkcionális megközelítést l. Ugyanis, mint rövidesen látni fogjuk, nem feltételezhet , hogy a házasodás motívumai („szerelem", „személyes okok") azonosak a család funkcióival (a gyermek szocializációja). Azzal a feltevéssel sem élhetünk, hogy az okok, melyeket az emberek viselkedésükre felhoznak ("mi személyes okokból cselekszünk") ugyanazok, mint e viselkedési sémák megfigyelt következményei. Lehet, hogy a szubjektív hajlamok egybeesnek az objektív következményekkel, de az is lehet, hogy nem. A kett egymástól függetlenül változik. Mikor azonban azt mondják, hogy az embereket valami olyan viselkedésre indítja, amelyb l (nem szükségképpen

232



szándékolt) funkciók jöhetnek létre, akkor bizonyos kiutat mutatnak a zavar viharos

leírása nem csupán azokat a cselekedeteket tartalmazza, amelyek látszólag az

tengeréb l.

éghajlati jelenségekbe való isteni beavatkozással kapcsolatosak. Beszámol azokról a

Az egymással verseng terminológiák és baljós következményeik rövid áttekintése

személyekr l, akik különböz képpen vesznek részt az adott magatartásmintában. A

egyfajta vezérfonal lehet kés bbi er feszítéseinkhez, amikor megpróbáljuk szabály-

szerepl k (és néz k) leírása pedig strukturális terminusokban történik, vagyis ezeket

rendszerbe foglalni a funkcionális elemzés alapfogalmait. Nyilvánvalóan alkalmunk

az embereket egymással kölcsönviszonyban lev társadalmi státusaikba helyezi el.

nyílik majd arra, hogy korlátozzuk a funkció szociológiai fogalmának használatát, s

Rövid szemelvényekkel példázzuk, hogy a funkcionális elemzések azzal

világos különbséget kell majd tennünk a hajlam szubjektív kategóriája és a

kezd dnek, hogy rendszeresen megfigyelik (legszívesebben feltérképezik) a

megfigyelt következmények objektív kategóriája között. Máskülönben a funkcionális

megfigyelt

megközelítés lényege a homályos meghatározások ködébe veszhet.

kölcsönviszonyait:

szerepl inek

társadalmi

helyzetét

és

társadalmi

magatartás

Chiricahua serdül kori szertartás lányoknak: a kiterjedt család (szül k és azok a rokonok, akik anyagilag segíteni tudnak) viseli a négynapos szertartás költségeit. A

Funkcionális elemzés tárgyául szolgáló témák

szül k választják ki a szertartás helyét és idejét. „Részt vesz a leány táborhelyének

valamennyi tagja, s csaknem mindenki a helyi csoportból. Akad néhány látogató más

valamennyi látogatót, amelyhez a leány családja tartozik. Röviden, ez a beszámoló a

világossá válik, hogy ez a tömören megfogalmazott elv szinte semmilyen

szertartásban részt vev következ státusokra és csoportokra hívja fel nyíltan a figyelmet: a leány; szülei és közvetlen családi környezete; a helyi csoport, különösen

vezérfonalat nem nyújt a megfigyel nek. Képzeljük bele magunkat egy funkcionális beállítottságú újonc helyzetébe, aki csak ezt a tézist hívhatja segítségül, mikor válaszolnia kell a következ kérdésekre: mit kell megfigyelnem, mit kell felvennem a terepen készült jegyzeteim közé, s mit hagyhatok el nyugodtan? Noha nem feltételezzük, hogy részletes és körültekint

száma egyre emelkedik." Annak a helyi csoportnak a vezére beszél és üdvözli

és legpontosabban" kell leírnunk a szóban forgó témát. Jobban belegondolva azonban

Els pillantásra úgy t nik, hogy a funkcionális elemzésre váró téma puszta leírása kevéssé, esetleg egyáltalán nem problematikus. Feltehet en a lehet „legteljesebben

helyi csoportokból is, utazók küls kötelékekb l, s ahogy telnek a napok, a résztvev k

vezére révén; a horda, amelyet más helyi csoportok tagjai képviselnek, és a "törzs, más hordák tagjai általában". Mint kell id ben látni fogjuk - noha már most le kell szögeznünk-, már pusztán

választ adhatunk a

terepmunkásnak, annyit mégis megjegyezhetünk, hogy maga a kérdésjogos, s részben

tartalmaz a szertartás funkciójára nézve. Egyszóval azt állítjuk, hogy az elemzett tevékenység résztvev inek strukturális leírásából hipotéziseket nyerhetünk az ezt

burkolt válaszok is adódnak rá. Hogy el csalogathassuk ezeket a burkolt válaszokat s kódolhassuk azokat, a funkcionális elemzés egyes eseteihez a következ kérdéssel

annak leírása, hogy a szertartásban különböz mértékben részt vev személyeknek milyen a társadalmi helyzetük és mi a csoport-hovatartozásuk, fontos utalást

követ funkcionális értelmezéshez. Egy másik példa ismét jelzi a szerep, a státus, a csoport-hovatartozás és a közöttük lev kölcsönviszonyok terminusaiban történ leírások jellegét:

be az értelmezésre váró téma leírásába. Így például valamilyen mágikus jelenetet vagy szertartást leírva a beszámoló nem korlátozódik a szavakra vagy formulákra, a

Reakcióminták a mirririre (valakinek a leánytestvérér l valamilyen obszcén dolgot mondanak) az ausztráliai Murngin-népnél. A standardizált mintát igen röviden

rítusra és a szerepl kre. Részletesen beszámol a résztvev kr l és a néz kr l, a

leírhatjuk: ha egy férj feleségét az asszony fivérének jelenlétében szidalmazza, akkor

szerepl k és a közönség közötti interakciók típusáról és gyakoriságáról s a szertartás során létrejött interakciók sémáinak változásairól. Így például a hopi es szertartás

a fivér látszólag megmagyarázhatatlanul viselkedik: a feleségre (nem a férjre) és a feleség n vérére hajigál dárdákat. A leírásba a továbbiakban be lehet vonni a

233

234

kell közelítenünk: az elemzend témától függetlenül milyenfajta adatokra figyelnek fel mindig, s miért ezekre, nem pedig másokra? Rögtön kiderül, hogy a funkcionalista megközelítés nagyrészt megszabja, mi kerül



résztvev k státusát is. A n vérek a fivér klánjának tagjai; a férj egy másik klánból

megállapításunk igazolására Veblen számos funkcionális elemzése közül választottuk

származik.

ki az alábbi esetet:

Figyeljük meg ismét, hogy a résztvev k társadalmi struktúrákban helyezkednek el, s ez az alapja magatartásuk kés bbi funkcionális elemzésének.

A hivalkodófogyasztás kulturális mintája: viszonylag drága áruk hivalkodó fogyasztása azt „jelenti" (szimbolizálja), hogy az illet elég gazdag ahhoz, hogy „megengedhessen magának" ilyen kiadásokat. A gazdagság viszont tiszteletre

Mivel a fenti esetek nem civilizált társadalmakban fordulnak el , azt gondolhatnánk, hogy a leírás e követelményei csak a primitív társadalmakban gy jtött anyagra

méltóvá tesz.

érvényesek Ha azonban most olyan minták funkcionális elemzését vesszük szemügy-

fogyasztásban találnak kielégülést, hanem abban is, hogy magasabb lesz a pozíciójuk,

re, amelyekkel a kutató a mai nyugati társadalomban találkozik, akkor ugyanennek a

ami a fogyasztásukat megfigyel többi ember magatartásában és véleményeiben is

A hivalkodóan

fogyasztó

személyek nemcsak a

közvetlen

követelménynek az érvényesülését fedezhetjük fel, kiegészítve további irányelvekkel

tükröz dik. Ez a jelenség a dologtalan osztály körében a leginkább figyelemre méltó,

a "szükséges leíró adatok" megszerzéséhez.

vagyis azoknál, akik tartózkodhatnak és nagyrészt tartózkodnak is a termel

A „romantikus szerelem komplexuma" az amerikai társadalomban: noha minden

munkától (ez a leírás státus- vagy szerepösszetev je). Átterjed azonban más rétegekre

társadalom elismeri az "id szakonkénti viharos érzelmi ragaszkodást", a mai amerikai

is, amelyek megpróbálnak versenyre kelni ezzel a mintával, s amelyeket ugyancsak

társadalom azon kevés társadalmak közé tartozik, amelyek t két kovácsolnak a

büszkeséggel töltenek el a "pazarló" kiadások. A hivalkodó fogyasztás végül

romantikus ragaszkodásból, és, legalábbis a néphit szerint, ez az alapja a házastárs

kiszorítja a fogyasztás egyéb kritériumait (például a pénz "hatékony" elköltését). (Ez

megválasztásának. Ez a jellegzetes választási minta minimálisra csökkenti vagy

nyílt utalás más fogyasztási módokra, amelyeket elhomályosít a vizsgált minta

kiküszöböli annak lehet ségét, hogy a feleséget a szül k vagy a tágabb rokonsági

kulturális hangsúlya.)

csoport tagjai válasszák ki. Figyeljük meg, hogy a házastárs ilyen fajta kiválasztási mintájának hangsúlyozása

Ismeretes, hogy a továbbiakban Veblen a hivalkodó fogyasztásnak egy sor funkciót tulajdonít: státusemel , státusmeger sít funkciókat, a jó hírnév" funkcióját, az

kizárja a másutt érvényesül egyéb kiválasztási módokat.

anyagi er

fitogtatását. Ezek a következmények, ahogy a hivalkodó fogyasztás

mintája által érintettek tapasztalják, kielégülést nyújtanak, s nagyrészt magyarázzák a minta fennmaradását. A funkciókra csaknem teljes egészében magának a mintának a

(a Házastárs kiválasztásával) való megbirkózás jellegzetes (modális) mintáját, akkor, ahol csak lehet, jelzi, hogy ez milyen fontosabb választási lehet ségeket zár ki. Amint

leírásából derül fény. A minta ugyanis közvetlenül vonatkozik 1. az t különböz képpen megjelenít személyek státusára, 2. a fogyasztásban jelentkez

látni fogjuk, ezáltal közvetlenül utal a minta strukturális összefüggéseire, s az idevágó

választási lehet ségekre: a fitogtatás és a „pazarlás mintája áll szemben a fogyasztott

összehasonlító anyagot bevonva, a funkcionális elemzés igazolása felé mutat.

cikk magánjelleg és „bels ' élvezetével; és 3. arra, hogy a fogyasztásminta hordozói

Ez az eset arra utal, hogy a funkcionális elemzésre kerül témák leírása során másfajta adatokra is szükség van. Amikor a megfigyel leírja egy bevett problémával

A tényleges funkcionális elemzést megel z

problematikus téma leírásának

és megfigyel i milyen eltér

kulturálisjelentésekkel ruházzák fel a hivalkodóan

harmadik szerves része - úgyszólván harmadik követelménye annak, hogy elemzésre készítsük el a mintapéldányt - az lesz, hogy szemügyre vesszük az adott

fogyasztó magatartást. Az elemzésre kerül fogyasztásminták leírásának e három összetev je korántsem

tevékenység vagy minta „jelentéseit" (illetve kognitív vagy érzelmi jelent ségét) a

meríti ki az összes lehet séget. A teljes leírásnak, ha meg akar felelni a rákövetkez

csoport tagjai számára. Ki fog derülni, hogy a témának tulajdonított jelentésekr l

funkcionális elemzésnek, feltétlenül figyelembe kell vennie a magatartás egy sor köz-

szóló minden tekintetben körültekint beszámoló tulajdonképpen nagymértékben utal

vetlen pszichológiai és társadalmi következményét is. Ezek azonban talán

arra, milyen irányokban végezzük majd a funkcionális elemzést. Általános

gyümölcsöz bben vizsgálhatók a funkció-fogalmakkal összefüggésben. Itt elegend ismételten rámutatnunk, hogy a téma leírását nem valamiféle szeszély vagy intuíció

235

236



irányítja. A témának legalább három jellegzetességét tartalmaznia kell, ha azt

csupán e nyílt magatartásminták megfigyelésére. Vizsgálódásai során feltárja a rejtett

akarjuk, hogy a leírás a lehet legtöbbet nyújtson a funkcionális elemzés számára.

kulturális mintát, egy sor gyakorlatot és hitet, melyek éppoly következetesen

Noha még sok mindent említhetnénk, amire a teljes elemzés leíró szakaszában

rendezettek, mint a nyílt magatartásminták, csakhogy ezeket a résztvev k nem

szükség van, a röviden bemutatott néhány leírómodell már jelzi, hogy a funkcionális

tekintik normatívan szabályozottaknak. B ségesen találunk példákat erre. A

elemzésben szükséges eljárások kódolhatók - végs soron olyan mértékben, hogy a

statisztika kimutatja például, hogy kvázi-kaszt helyzetekben, amilyen nálunk egyebek

terepen dolgozó kutatónak megfigyelései irányítására valamiféle szabálykönyve

között az uralkodó néger-fehér viszony, a fajok közötti házasság (ha el fordul) f formája a fehér n -néger férfi párosítás (nem pedig a néger n -fehér férfi közti

legyen. A következ esetb l az elemzésre kerül téma leírásának újabb követelménye derül ki.

házasság). Noha ez a magatartásminta, amit kaszthipogámiának nevezhetnénk, nem intézményesített, mégis tartós és figyelemre méltó állandóságot mutat.

A csoporton kívüli házasodás tabuja: minél nagyobb a csoport összetartása, annál

Vagy vegyünk egy másik rögzült, de szemmel láthatólag nem felismert magatartás-

er sebb az ellenérzés a csoporton kívüli emberekkel való házasodással szemben.

mintát. Malinowski arról számol be, hogy azok a Trobriand-szigetiek, akik közösen

„Nem érdekes, hogy mi okozza a csoportszolidaritás iránti vágyat..." A csoporton

látnak el bizonyos technikai feladatot, például kenut építenek, nemcsak ezzel a kifeje-

kívüli házasodás vagy azt jelenti, hogy elvész az egyik csoporttag s egy másik

zetten technikai feladattal foglalkoznak, hanem a folyamat során személyes kapcsola-

csoportba kerül, vagy azt, hogy a saját csoportba olyan személyek kerülnek, akik nem

tokat is teremtenek és er sítenek meg egymás között. Az „informális szervezeteknek" nevezett

sajátították el alaposan a saját-csoport értékeit, érzelmeit és gyakorlatát.

els dleges

csoportokra

vonatkozó

legtöbb

új

adat

azokkal

a

kapcsolatfajtákkal függ össze, amelyeket a társadalomtudós megfigyel ugyan, de

negyedik fajta adatnak is szerepelnie kell az adott társadalmi vagy kulturális magatartásminta leírásában. A vizsgált gyakorlatban részt vev személyekben

amelyek - legalábbis teljes horderejükben - a bennük résztvev k el tt rejtve maradnak.

elkerülhetetlenül jelentkezik valamiféle indíték az alkalmazkodásra vagy a

Mindez arra utal, hogy a leírásnak egy ötödik kívánalmat is ki kell elégítenie: a

Ebb l a leírásból kiderül, hogy még miel tt funkcionális elemzésre kerülne sor, egy

terepkutató vegyen figyelembe olyan magatartásbeli szabályosságokat is, amelyek a

devianciára. A leírásnak, amennyire csak lehetséges, számot kell adnia ezekr l a magatartás objektív mintájával vagy b) e magatartásminta társadalmi funkcióival. A motívumoknak a leíró beszámolóban való szerepeltetése azonban segít

nem részei a nyílt kulturális magatartásmintának). Ezek az akaratlan szabályszer ségek ugyanis gyakran alapvet utalásokat tartalmaznak a teljes

megmagyarázni e minta pszichológiai funkcióit, s gyakran a társadalmi funkciókra is

magatartásminta sajátos funkcióira. Mint látni fogjuk, ezeknek az „akaratlan"

utal.

szabályszer ségeknek a szerepeltetése a leírásban a kutatót szinte rögtön arra indítja,

hivatalosan középponti jelent ség nek tartott tevékenységhez kapcsolódnak (noha

motivációkról, de - mint láttuk - ezek a motívumok nem keverhet k össze a) a

Mindeddig olyan témákat vettünk szemügyre, melyek világosan körvonalazott gyakorlatok vagy hitek voltak, és ezeket a társadalom tagjai is ilyennek ismerték el. Az adott társadalom tagjai ennélfogva, különböz mértékben, körvonalaiban le tudják

hogy a mintát aszerint kezdje elemezni, amit latens funkcióknak nevezünk. (…)

írni a chiricahua serdül szertartást, a Murngin mirririmagatartás-mintát, a házastársnak a romantikus vonzalom alapján történ

kiválasztását, a hivalkodó

fogyasztásra törekvést és a csoporton kívüli házasodásra vonatkozó tilalmat. Mindezek a nyílt kultúra részei, s mint ilyenek többé-kevésbé közismertek mindazok el tt, akik részesei ennek a kultúrának. A társadalomtudós azonban nem szorítkozik 237

238



hagyják a többség érdekét és képzel erejét, megosztják vagy közömbössé teszik a közönséget, addig a tolvaj! vagy gyilkos! kiáltás az egymással verseng egyéni törekvések felszíne alatt fekv mély beidegz döttségeket érint, s polgárok, akiket eltér érdekeik elválasztanak, együtt szállnak harcba a közös ellenség ellen."

Manifeszt és latens funkciók

Mint a korábbi fejezetekben már jeleztük, manifeszt és latens funkciók között azért Hasonlóképpen elemzi Émile Durkheim a megtorlás társadalmi funkcióit. is a latens funkciókat (a közösség számára adódó következményeket) állítja el térbe, s nem korlátozódik a manifeszt funkciókra (a b nöz t illet következményekre).

magatartás

objektív

következményeivel.

Tüzetesen

megvizsgálva a funkcionális elemzésben ma uralkodó szóhasználatot, kiderült, hogy a szociológus igen könnyen - és eléggé szerencsétlenül - azonosíthat motívumokat funkciókkal. Jeleztük továbbá, hogy a motívum és a funkció egymástól függetlenül változik, s hogy az egyik bevett szóhasználat err l nem vesz tudomást. Emiatt a szociológusok akaratlanul is össze szokták keverni a motiváció szubjektív kategóriáit a funkció objektív kategóriájával. Els sorban ezért követtünk egy nem mindig ajánlatos gyakorlatot, és új kifejezéseket vezettünk be a szociológia gyorsan gyarapodó technikai szókészletébe, bár tudjuk, hogy ezt sok laikus az értelem elleni merényletnek, s a közérthet ség sutba dobásának tartja. Tüstént látható, hogy a "manifeszt" és a "latens" kifejezésekkel Freud terminusait alkalmaztam új összefüggésben (ámbátor Francis Bacon már réges-rég "latens folyamatról" és "latens konfigurációról" beszélt olyan folyamatokkal kapcsolatban, amelyek a felületes megfigyelés számára rejtve maradnak). E megkülönböztetést az emberi magatartás megfigyel i sok évszázadon át, újra meg

W. G. Sumner: "...már az els cselekedetekt l fogva, melyekkel az ember megkísérli kielégíteni szükségleteit, minden cselekvés önálló és nem valamely távoli cél, hanem kizárólag a közvetlen szükségletkielégítés vezeti.

A visszatér szükségletek nyomán egyéni szokások alakulnak ki az egyénben és szokások a csoportban, de ezek az eredmények sohasem tudatos, el relátott vagy szándékolt következmények. Még csak észre sem veszik ket, csak amikor már régen léteznek, s még ennél is hosszabb ideig tart, amíg értékelik ket." Noha ez az idézet nem helyezi el a bevett társadalmi cselekedetek latens

funkcióit valamilyen

meghatározott társadalmi struktúrában, annyi világos, hogy megtalálható benne az alapvet különbségtevés a célkit zések és az objektív következmények között. R. M. MacIver: az intézmények közvetlen hatásán kívül "vannak olyan kontrollhatások is, amelyek kívül esnek az emberek közvetlen célkit zésein ... a kontroll reaktív formájának ez a típusa ... noha nem szándékolt, mégis nagy hasznára lehet a társadalomnak."

e

összekeverik

gyakorta

felbukkanó tévedést. Arról van szó, hogy a társadalmi magatartás tudatos motívumait

teszünk különbséget, hogy eleve kizárjunk egy, a szociológiai irodalomban gyakran

újra használták. Tulajdonképpen lehangoló felfedezés lenne, ha azt találnánk, hogy e

tegyenek a cselekvés kit zött célja és funkcionális következményei között.

George H. Mead: "...a törvényszeg vel szemben tapasztalható ellenséges beállítottságnak az az egyedülálló el nye (értsd: latens funkciója - R. M.); hogy a közösség valamennyi tagját egyesíti az agresszió érzelmi szolidaritásában. Míg a legcsodálatraméltóbb humánus er feszítések is bizonyosan keresztezik a közösség igen sok tagjának érdekét, érintetlenül

239

módon

értelmezték az emberi magatartást, mégis szükségét látták annak, hogy különbséget

megemlítenünk azok közül, akik az elmúlt évtizedekben, bár különböz

fontosságúnak ítélünk, senki sem használta volna abban a népes társaságban, amely tulajdonképpen elfogadta a funkcionális szemléletet. Elegend csupán néhány nevet

W. I. Thomas és F. Znaniecki: "Noha ily módon valamennyi új intézmény (lengyel parasztok szövetkezeteir l van szó - R. M.) azzal a konkrét céllal jön létre, hogy bizonyos sajátos szükségleteket elégítsen ki, társadalmi funkciójuk korántsem korlátozódik csupán a nyíltan megvallott és tudatos célkit zéseikre ... mindegyik ilyen intézmény - kommuna vagy mez gazdasági kör, segélyegylet, takarékpénztár vagy színház - nem pusztán bizonyos értékek érvényre juttatását célzó mechanizmus, hanem emberek egyesülése is, s minden tagjától elvárják, hogy mint él konkrét individuum vegyen részt a közös megmozdulásokban. Bármi legyen is az az uralkodó, hivatalosan elismert közös érdek, amelyen az intézmény alapul, az egyesülés mint emberi személyiségek konkrét csoportja nem hivatalosan számos más érdeket is megtestesít. A tagjai közötti társadalmi érintkezés nem korlátozódik a közös tevékenységekre, noha természetesen az egyesülés létrehozásának ez utóbbi a f oka, s ez a legállandóbb köteléke is, amely az egyesülést összetartja. Az új intézményekben tehát egyszerre van jelen egy sajátos szükségleteket kielégít elvont politikai, gazdasági vagy inkább racionális mechanizmus, s a társadalmi

megkülönböztetést, melyet a funkcionális elemzés szempontjából középponti

240


csoport konkrét egysége. Ezért ez a legjobb összeköt csoport és a másodlagos nemzeti rendszer között."


kapocs az els dleges paraszti

kutatnunk azokat a sajátos eseteket, amelyekben ez a megkülönböztetés felhasználható. E feladatnak szenteljük e fejezet további részét.

A felsorolt szociológusok tehát és sokan mások is különbséget tettek a szubjektív A megkülönböztetés heurisztikus céljai

szándék ("szükségletek, érdekek, célok") és az általában nem felismert, de objektív

nyilvánvaló, hogy manifeszt céljukat nem érték el. Különböz , f leg laikus kutatók

Mivel igen gyakran kell ilyenfajta különbséget tenni, s mivel minden fogalmi

megkülönböztetés segítségével el ször is a szociológia könnyebben értelmezhet sok olyan társadalmi tevékenységet, amelyek tovább folytatódnak akkor is, ha

nyíltan megvallott célkit zésre nem korlátozódó funkció") között.

Világossá teszi látszólag irracionális társadalmi minták elemzését. A fenti

funkcionális következmények ("egyedülálló el nyök", "sohasem tudatos" következmények, "nem szándékolt hasznára lehet a társadalomnak", "tudatos és

sémának az a feladata, hogy a megfigyelést valamilyen helyzet dönt fontosságú

szoktak úgy hivatkozni ilyen tevékenységekre mint "babonákra", "irracionalitásokra",

elemeire irányítsa, megakadályozva, hogy ezeket az elemeket gondatlanul elhanyagoljuk, jogosultnak látszik e megkülönböztetés megfelel kifejezésekkel való

"a

puszta tehetetlenségi

erejére" stb.

Más

szavakkal, ha

a

úgynevezett tehetetlenséggel szoktuk magyarázni. Így például a b séges es zés

objektív következményekre utalunk, melyek

min síthet k, s a feltevés szerint a dolog ezzel el is van intézve. Meg kell jegyeznünk

ket; a második kifejezés az ugyanilyen jelleg nem szándékolt és

azonban, hogy a csoport magatartását ez semmilyen értelemben sem magyarázza. Egyszer en nevet adnak valaminek, a "babonás" jelz vel helyettesítik annak

nem felismert következményekre utal.

el segítik ennek az egységnek a rendez dését vagy alkalmazkodását, és szándékosan ezért idézték el

el idézését célzó hopi szertartások egy primitív nép babonás gyakorlatának

vagy kulturális rendszert) érint

között; az el bbivel olyan, meghatározott egységet (személyt, csoportot, társadalmi

jelölése. Ez az oka annak, hogy különbéget teszünk manifeszt és latens funkciók

hagyomány

csoportmagatartás nem éri el - és gyakran nem érheti el - kit zött célját, további fennmaradását általában az intelligencia hiányával, puszta tudatlansággal vagy az

A latens funkció fogalma azonban arra int bennünket, hogy ennek a magatartásnak is

elemzését, hogy milyen tényleges szerepet játszik ez a magatartás a csoport életében.

Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy e különbség megállapítása heurisztikus célt is szolgálhat; ezáltal a különbségtevés egy világosan megfogalmazott fogalomkészlet

lehet valamilyen funkciója a csoport számára, noha ez a funkció esetleg egészen eltér

elemzést. A manifeszt és a latens funkciók közötti megkülönböztetést az utóbbi

a magatartás bevallott céljától.

években felhasználták például a fajok közötti házasodás, a társadalmi rétegz dés, az

A latens funkció fogalma segítségével a kutató érdekl dése továbbterjedhet annál a kérdésnél, hogy a magatartás eléri-e bevallott célját vagy sem. A kutató átmenetileg

érzelmi frusztráció, Veblen szociológiai elmélete elemzésekor, tovább akkor, amikor

részévé válik, s így segíti el mind a rendszeres megfigyelést, mind pedig a kés bbi

eltekint a nyíltan vallott céloktól, és másfajta következményekre figyel fel: arra

a Szovjetunióval kapcsolatos alapvet amerikai beállítottságokat, a propagandát mint

például, hogy a szertartáson részt vev hopik személyiségét hogyan érinti a szóban

varázslást, a tudásszociológia problémáit, a divatot, a személyiség dinamikáját, a

forgó tevékenység, továbbá hogy az miként hat az egész csoport fennmaradására és

a társadalmi ellen rzés eszközét, Malinowski antropológiai elmélet, a navajo nemzetbiztonsági intézkedéseket, a bürokrácia bels társadalmi dinamikáját, és egy sor más szociológiai problémát vizsgáltak.

hanem a meteorológus volna illetékes. Márpedig meteorológusaink egész biztosan

egyetértenek abban, hogy az es szertartás nyomán nem kezd esni az es ; csakhogy ez

közötti elméleti különbség nem köt dik az emberi magatartás valamely körülhatárolt

Már pusztán e témák sokfélesége is jelzi, hogy a manifeszt és latens funkciók

létére. Ha csak arra a problémára szorítkozunk, hogy van-e a tevékenységnek manifeszt (szándékolt) funkciója, akkor a probléma megoldására nem a szociológus,

és sajátos tartományához. Egy nagy feladat azonban még el ttünk áll: fel kell

aligha érinti a dolog lényegét. Csupán azt jelenti, hogy a szertartásnak nem ez a technikai haszna, s hogy a szertartásnak ez a célja nem esik egybe tényleges

241

242


következményeivel. A latens

például, hogy a bérfizetés új rendje eléri-e bevallott célját, s csökkenti-e a munkaer -

funkció fogalma segítségével azonban tovább

vizsgálódásainkat,

s

megvizsgálhatjuk,

jár-e

vándorlást, illetve növeli-e a termelést. Az iránt érdekl dne, hogy valamely

valamilyen

folytathatjuk


következménnyel a szertartás a szertartást végz csoportok, nem pedig az es istenek

propaganda-hadjárat

valóban

megvalósítja-e

célkit zését,

s

növeli-e

a

vagy a meteorológiai jelenségek szempontjából. S itt kiderülhet - sok megfigyel

„harckészséget", „a háborús kötvények vásárlására való hajlandóságot" vagy a „más

utalt is rá -, hogy a szertartásnak valóban van funkciója - de ez nem szándékos,

etnikai csoportokkal szemben tanúsított türelmet". Ezek kétségkívül fontos és

hanem rejtett funkció.

bonyolult vizsgálatok. Ameddig azonban a szociológus a manifeszt funkciók tanulmányozására szorítkozik, vizsgálódásait a gyakorlat emberei szabják meg (s e percben lényegtelen, hogy az ipar kapitányairól, szakszervezeti vezet kr l vagy

A szertartások betölthetik azt a latens funkciót, hogy er sítik a csoporttal való azonosulást: ugyanis rendszeresen alkalmat nyújtanak arra, hogy a csoport elkülönült

például egy navajo f nökr l van szó), nem pedig azok az elméleti problémák, amelyek tudományának lényegét alkotják. Ha els sorban a manifeszt funkciókkal

érzelmek közös megnyilvánulásának eszközei, ezekr l az érzelmekr l pedig a

foglalkozik, és azt tekinti a kulcsproblémának, hogy szándékos tevékenységek vagy

forrásai. Ha tehát

szervezetek sikeresen elérik-e célkit zéseiket, akkor a szociológus jól ismert

rendszeresen alkalmazzuk a latens funkció fogalmát, néha úgy találhatjuk, hogy

magatartásminták szorgalmas és szakképzett krónikásává válik. Az értékelés

látszatra irracionális magatartásformák pozitív funkciót töltenek be a csoport számára. E fogalmat felhasználva nem vonunk le olyan elhamarkodott következtetést,

feltételeit a gyakorlat nem elméleti beállítottságú emberei által feltett kérdés szabja meg számára, például az, hogy az új bérezési rendszer elérte-e ezt vagy azt a célt.

hogy ha valamilyen csoportos tevékenység nem éri el névleges célját, akkor

A latens funkció fogalmával felfegyverkezve azonban vizsgálódásait éppen olyan

fennmaradását csak mint "tehetetlenséget", "maradványt" vagy mint a "társadalom hatalommal bíró csoportjainak ügyeskedését" írhatjuk le.

irányokban b vítheti ki, amelyek a legtöbbet ígérik tudományának elméleti fejl dése szempontjából. Azért vizsgálja az ismer s (vagy megtervezett) társadalmi

Valójában a társadalomtudósok igen gyakran, s t szinte kivétel nélkül használnak

gyakorlatot, hogy megbizonyosodjon annak latens s ezért általában fel nem ismert

egyes fogalmakat, például a latens funkció fogalmát, amikor a szemük el tt zajló

funkcióiról (de természetesen a manifeszt funkciókról is). Megvizsgálja például, hogy

tagjai összegy ljenek, s valamilyen közös megmozdulásban vegyenek részt. Másokkal együtt Durkheim is már régen rámutatott arra, hogy az ilyen szertartások az

olyan

célkit zést

kellene

elérnie,

amelyr l

az új bérezési rendszer milyen következményekkel jár annak a szakszervezetnek a

a

gyakorlatnak

bevett

további elemzés kimutathatja, hogy a csoportegység alapvet

vonatkozó pueblo rítusokkal. Mikor azonban olyan magatartással kerülnek szembe,

hazafiasságát, olyan következménye is van-e, hogy sok ember vonakodik majd

szempontjából, ahová az érintett munkások tartoznak vagy hogy egy propagandakampánynak azon a bevallott célon kívül, hogy felkorbácsolja az emberek

természettudományok hitelt érdeml en bebizonyították, hogy ilyen módon nem érhet el. Nyilvánvalóan így állna a dolog például az es re vagy a termékenységre amely nem egyértelm en valamilyen elérhetetlen célt t z maga elé, a szociológus

azt állítjuk, hogy a szociológus sajátos szellemi teljesítménye els sorban abban

kutatók ritkán szokták megvizsgálni a magatartás mellékes vagy latens funkcióit.

szintén hangot adni véleményének, ha az eltér a hivatalos politikától stb. Röviden rejlik, hogy a nem szándékolt következményeket (köztük a latens funkciókat) éppúgy tanulmányozza, mint az el re látott következményeket (köztük a manifeszt

A figyelmet elméletileg gyümölcsöz kutatási területekre irányíja. A manifeszt és latens funkciók közötti megkülönböztetés arra szolgál továbbá, hogy a szociológus figyelmét a magatartásnak, az attit döknek és hiedelmeknek pontosan arra a

funkciókat).

birodalmára irányítsa, ahol a szociológus a legtermékenyebben gyümölcsöztetheti

Bizonyos tények arra mutatnak, hogy a szociológusok sajátos és legfontosabb

tudását. Mi lenne vajon a feladata, ha pusztán a manifeszt funkciók kutatására kellene

szellemi teljesítményei éppen akkor születtek meg, amikor kutatásaikban a figyelmet

szorítkoznia? Ebben az esetben f leg azzal foglalkozna, hogy meghatározza: valóban eléri-e célját az a tevékenység, amelybe e cél érdekében kezdtek bele? Azt vizsgálná

a manifeszt funkciókról a latens funkciókra fordították. Számos ténnyel bizonyíthatnánk ezt, de be kell érnünk néhány találó példával.

243

244



A hawthorne-i Western Electric-vizsgálatok: közismert, hogy e vizsgálat kezdetben

fogaknát állították, amit egymástól kölcsönösen függ

elemek rendszereként kell

leírni és megérteni." Mint köztudott, a továbbiakban a kutatás nagyrészt arra irányult,

termelékenysége között. Körülbelül két és fél évig a kutatók figyelmének

hogy kiderítsék a munkások bevett gyakorlatának, a közöttük kialakuló informális

középpontjában nagyjából ilyenfajta problémák álltak: vajon a világítás er sségének

szervezetnek, a „bölcs irányítók" által elindított munkásjátékoknak, a nagyszabású

megváltoztatása befolyásolja-e a termelést? A kezdeti eredmények arra utaltak, hogy

tanácsadási és kérd íves programoknak a latens funkcióit. A további kutatás során az

azzal foglalkozott, hogy milyen kapcsolat van a „megvilágítás" és az ipari munkások

tág határok között nem volt szabályszer kapcsolat a megvilágítás és a termelés

Csak vissza kell emlékeznünk Thomas és Znaniecki mintegy harminc évvel ezel tti

között. A termelési teljesítmény növekedett mind a kísérleti csoportban, ahol

új fogalmi sémával egészen másfajta és más irányú adatokat szereztek.

fokozták a világítás er sségét (illetve csökkentették azt),

mind pedig a

kontrollcsoportban, ahol nem változtattak a fényer sségen. Röviden, a kutatók

klasszikus m veinek az imént idézett részletére, hogy felismerjük, mennyire helyénvaló Shils alábbi megjegyzése: „...az els dleges csoportok kutatásának története az amerikai szociológiában tulajdonképpen ékes példa arra, hogy mentnyire nem töretlen e tudományszak fejl dése; adva van egy probléma, melyet er teljesen hangsúlyoz valaki, aki az adott tudományterület elismert megállapítója; ezután a problémát nem vizsgálják, majd évekkel kés bb olyan lelkesen vetik fel, mintha korábban még csak nem is gondolt volná rá senki."

és a kontrollcsoportokhoz tartozó személyek viszonyának, valamint a

résztvev

munkások és a kísérleti szoba vezet i viszonyának alakulásában. Más szavakkal, a

hogy magának a kísérletnek milyen társadalmi következményei voltak a kísérletben

társadalmi funkciók fogalma, kezdetben semmiféle figyelmet nem fordítottak arra,

kizárólag a manifeszt funkciókat vizsgálták. Mivel eszköztárukból hiányzott a latens

kutatók nem szociológiai vonatkoztatási rendszerrel dolgoztak, s mint puszta „mérnökök" jártak el (ugyanúgy, mintha meteorológusok egy csoportja tárta volna fel

Thomas és Znaniecki ugyanis ismételten hangsúlyozta azt a szociológiai nézetet,

a hopi szertartás „hatásait" az es zésre). Csak a kutatás el rehaladtával jutott eszébe a kutatócsoportnak, hogy megvizsgálja,

hogy bármi legyen is az egyesülés f célja, az „mint emberi személyiségek konkrét

milyen következményekkel jár az új „kísérleti helyzet" a kísérletben részt vev

csoportja, nem hivatalosan számos más érdeket is megtestesít; a tagjai közötti

közötti

társadalmi érintkezés nem korlátozódik a közös célkit zésre..." S valóban, több éves kísérletezésre volt szükség ahhoz, hogy a Western Electric kutatócsoportjának

kapcsolatára, a csoport összetartására és egységére. Elton Mayo számol be err l: „a

figyelme az els dleges csoportoknak az ipari szervezetekben kialakuló latens

világítással folytatott kísérlet kudarca nyomán hatványozottan érezték, hogy igen gondosan fel kell jegyezni mindent, ami a szobában a kifejezetten technikai és ipari

társadalmi funkciói felé forduljon. Világosan látni kell azt, hogy erre az esetre nem

eljárásokon kívül történt. Megfigyeléseiket tehát nem korlátozták az ipari és mérnöki

érdekel bennünket. Csupán azt akartuk szemléltetni, hogy a szociológiai kutatásban

én-képére

és én-felfogására, a

csoporttagok

személyek

azért hivatkozunk, mintha rossz lett volna a kísérlet terve; pillanatnyilag ez nem is

munkások

jelleg

változásokra, hanem kiterjesztették fiziológiai vagy orvosi, s bizonyos

mennyire fontos a latens funkció fogalma és a funkcionális elemzés többi, ezzel

értelemben társadalmi és antropológiai változásokra is. Ez utóbbiak rögzítése olyan

összefügg fogalma is. Meg akartuk mutatni, hogy ennek a fogalomnak a bevezetése

»hajónapló« formájában történt, amelyben a lehet legteljesebben beszámoltak a nap tényleges eseményeir l...," A szociológiai vonatkoztatási rendszert tehát csak akkor

(hogy magát a kifejezést használják-e vagy sem, az egyre megy) egy sor fontos társadalmi változó iránt teheti fogékonnyá a szociológust, amelyeket egyébként

kezdték használni, amikor már egy sor olyan kísérlet volt mögöttük, melyekben

könnyen figyelmen kívül hagyna. Ha nyíltan megnevezzük a fogalmat, a jöv beli

teljesen elhanyagolták a kísérlet (mint mesterséges társadalmi helyzet) latens

szociológiai kutatásokban talán ritkábban fogunk találkozni a folyamatosság

társadalmi funkcióinak vizsgálatát. „Mihelyt felismertük ezt - írják a szerz k -,

megszakításának fenti példáival.

megváltozott a kutatás jellege. A kutatókat többé már nem az érdekelte, hogy egyes változók hatását ellen rizzék. Az ellen rzött kísérlet helyébe a társadalmi helyzet 245

246


A latens funkciók felfedezése jelent sen növeli a szociológia tudásanyagát. A latens

valaki felhasználja a latens funkció fogalmát (vagy valamilyen azzal egyenérték


funkciók

vizsgálata

egy

másik

szempontból

jelent s

is

vívmánya

a

fogalmat). A hivalkodófogyasztás mintája. Fogyasztási javak vásárlásának manifeszt funkciója

latens funkciói nem köztudottak, hiszen ezek nem szándékolt és általában nem

természetesen azoknak a szükségleteknek a kielégítése, amelyekért ezeket az árukat

felismert társadalmi és pszichológiai következmények. A latens funkcióra vonatkozó

létrehozták Például a gépkocsik funkciója nyilvánvalóan az, hogy valamit

társadalomtudománynak. Valamilyen gyakorlatnak vagy hiedelemnek pontosan a

szállítsanak; a gyertyáké, hogy világítsanak; az élelmezési cikkeké, hogy a

eredmények emiatt ismeretanyagunkban nagyobb fejl dést képviselnek, mint a

létfenntartást biztosítsák; a ritka m vészi alkotásoké, hogy esztétikai örömöt

manifeszt funkciókat érint tények. Távolabb esnek a társadalmi életre vonatkozó

nyújtsanak. Mivel ezeket a termékeket valóban erre használják, általában

eltérnek a bevallott manifeszt funkcióktól, akkor igen gyakran „paradox"

feltételezték, hogy ezek a felhasználási módok alkotják a szóban forgó tárgyak

eredményekkel jár a kutatás, amely felfedezi ezeket a latens funkciókat. Ez a

társadalmilag jelent s funkcióit. Veblen is arra utal, hogy rendszerint ez az uralkodó

„mindennapos" ismeretekt l is. Ha viszont a latens funkciók többé vagy kevésbé

látszólagos paradoxon abból adódik, hogy míg a népszer el feltevés szerint a bevett

nézet (természetesen a Veblen el tti korszakban): „A szerzés és felhalmozás céljának

gyakorlatokat

érdemes

hagyotnányosan a felhalmozott javak elfogyasztását tartják... Legalábbis ezt érzik a

latens funkciók kimutatása

szerzés gazdaságilag megengedett céljának, s az elmélet feladata egyedül az, hogy a

hiedelmeket

csak

manifeszt

funkcióikban

vagy

tanulmányozni, addig egyes mellékes vagy kiegészít

jelent sen módosítja ezt az el feltevést. A latens funkció fogalmának bevezetése a

Veblen azonban tulajdonképpen azt mondja, hogy mint szociológusoknak, ennél

társadalomkutatásba olyan következtetésekhez vezet, amelyek nyomán „a társadalmi

szerzésr l számot adjon.” tovább kell haladnunk, s szemügyre kell vennünk a szerzés, a felhalmozás és a

ugyanis az emberek figyelme csupán bizonyos következményekre (például manifeszt következményekre) korlátozódik, addig viszonylag egyszer en ítélhetik meg erkölcsi

fogyasztás latens funkcióit, melyek valójában távol esnek a manifeszt funkcióktól. „A javak fogyasztásáról azonban csak akkor állíthatjuk, hogy az ösztönzést szolgálja,

szempontból a szóban forgó gyakorlatot vagy hiedelmet. Az erkölcsi értékelések

amelynek nyomán a felhalmozás változatlanul folytatódik, ha olyan értelemben

élet már nem olyan egyszer , mint amilyennek els pillantásra látszik". Ameddig

vesszük, amely messze eltávolodik naiv jelentését l (vagyis manifeszt funkciójától -

általában ezeken a manifeszt következményeken alapulnak, s rendszerint fekete-fehér bonyolítja a képet. Az erkölcsi értékelés problémáit (melyekkel közvetlenül nem foglalkozunk) és a társadalmi szabályozás problémáit (melyekkel viszont

fogyasztás mintájának fennmaradását és társadalmi helyét, ott szerepel az is, hogy a hivalkodó fogyasztás az „anyagi er ", s így a jó hírnév megszerzésének és

megtartásának szimbóluma. A „kifinomultabb megkülönböztetés" gyakorlása

foglalkozunk) tovább bonyolítják a felel s társadalmi döntésekb l rendszerint el adódó tényez k.

érzéssel jár, amelynek forrása „els rend " dolgok

nem pusztán azzal a jóles

Példaként említünk meg egy vizsgálatot, amely burkoltan a latens funkció fogalmát

„élelem, ital, hajlék, kiszolgálás, dísztárgyak, ruházat és szórakozás" kiválóságában

R. M.)." S e latens funkciók között, melyek segítenek megmagyarázni a hivalkodó

jelleg ek. További (latens) következmények észlelése azonban gyakran tovább

fogyasztása „gyengébb min ség ekkel" szemben, hanem - s mint Veblen állítja, ez a legfontosabb - emeli vagy újból meger síti a társadalmi státust.

zik a látszólagos, pusztán manifeszt funkció és a tényleges, a latens funkciókat is

A vebleni paradoxon az, hogy az emberek nem annyira azért vásárolnak drága

magába foglaló funkció között. Visszatérünk Veblennek a hivalkodó fogyasztásra

javakat, mert azok a legkiválóbbak, hanem azért, mert drágák. Funkcionális

vonatkozó jól ismert elemzéséhez, hiszen nem véletlen, hogy Veblent olyan

elemzésében ugyanis inkább a latens egyenleget („költségesség = a magasabb

társadalomkutatónak tartják, aki észre tudta venni a dolgok paradox, ironikus, szatirikus oldalát. Ez ugyanis gyakori, talán elkerülhetetlen következménye annak, ha

társadalmi helyzet jele"), mint a manifeszt egyenleget (költségesség = a javak kiválósága) állítja el térbe. Nem arról van szó, mintha a hivalkodó fogyasztás

247

248

használja; ezáltal talán érthet lesz, milyen értelemben nevezzük „paradoxnak" a latens funkció bevezetése nyomán adódó eredményt - vagyis azt, hogy eltérés mutatko-


mintájának alátámasztásában a manifeszt funkcióknak semmiféle szerepet nem

gyakorlat vagy szabályrendszer manifeszt következményeire vonatkoznak, el re fel

tulajdonítana. Ezek a funkciók szintén hatnak. „Amit mondtunk, nem szabad úgy

kell készülnünk arra, hogy azt találjuk: a latens funkciók elemzése néha ellentétes az

érteni, hogy a szerzést és a felhalmozást nem ösztönözheti egyéb, mint a mások

uralkodó erkölcsi értékelésekkel. A latens funkciók nem ugyanúgy m ködnek, mint a


megbecsülésük kivívása

manifeszt funkciók, melyeken ezek az ítéletek rendszerint alapulnak. Így például az

és irigységük felszítása. A modern ipari közösségben a felhalmozás folyamatának

amerikai lakosság jelent s része egyértelm en „rossznak" és „nemkívánatosnak" ítéli

minden szakaszában motívumként jelen van a még nagyobb kényelem és a

a politikai zsarolást vagy a „politikusok gengszterbandáját". Ezt az erkölcsi ítéletet

anyagi szintjének túlszárnyalására irányuló vágy, s így az

szükséggel szembeni biztonságérzet vágya..." Vagy másutt: „Kockázatos lenne azt

némileg eltér en indokolják, de lényegében abból áll, hogy kimutatják; a politikai

állítani, hogy a hasznos cél egyszer s mindenkorra hiányzik bármely árucikk vagy

gépezet megsért bizonyos erkölcsi szabályokat; a politikai pártfogás megsérti azt a szabályt, hogy a megfelel személyeket személytelen min sítés alapján, nem pedig a párth ség vagy a párt hadipénztárába való befizetések alapján kell kiválasztani; a

Arról van szó csupán, hogy ezek a közvetlen, manifeszt funkciók nem adnak teljesen

pártvezérrendszer azt a szabályt sérti, hogy a szavazatok a jelöltek képességének

számot az uralkodófogyasztási mintákról.

egyéni felbecsülésén, nem pedig a feudális vezérhez való kötelez erej h ségen

szolgáltatás hasznosságából, els dleges célja és legfontosabb alkotó eleme azonban nyilvánvalóan a hivalkodó pazarlás" és az ebb l következ társadalmi megbecsülés.

tulajdonhoz f z d illemszabályokat; a b n „védelme" nyilvánvalóan sérti a törvényt

alapuljanak; a megvesztegetés és a „becsületes adományok" nyilvánvalóan sértik a

Máskén tkifejezve, ha a státusemelés vagy státusmeger sítés latens funkciói a hivalkodó fogyasztás mintáiból hiányoznának, akkor ezek a sémák olyan komoly

és az erkölcsöket stb.

felfogástól, hogy a fogyasztás végterméke „természetesen az általa szerzett jóles érzés": „Az emberek azért esznek kaviárt, mert éhesek; azért vesznek Cadillacet, mert

sok mindenben ellentétesek az uralkodó erkölccsel s id nként a törvénnyel is, dönt en fontos, hogy feltegyük magunknak a kérdést: miként érvényesülhetnek mégis?

a legjobb kocsit akarják, ami csak kapható; azért vacsoráznak gyertyafénynél, inert

Nos, itt nem hagyatkozhatunk a politikai gépezetek fennmaradásáról adott szokásos

szeretik a békés légkört." A kiválasztott manifeszt funkciók szerinti köznapi

„magyarázatokra". Persze meglehet, hogy ha a ,,tiszteletre méltó állampolgárok"

értelmezés Veblen elemzésében átadja a helyét az egy id ben jelentkez

latens

feln nének politikai kötelezettségeikhez; ha a választótestület éber és felvilágosult

funkcióknak, melyeket ezek a jelenségek ugyancsak betöltenek - s t, talán f leg ezeket töltik be. Az utóbbi évtizedekben persze Veblen elemzései annyira a

lenne; ha a megválasztandó tisztségvisel k számát csökkentenék a mai több tucathoz vagy akár több százhoz képest, akiket az átlagos szavazónak a városi, megyei, állami

közgondolkodás részévé váltak, hogy ma már széles körben elismerik e latens

és

funkciók meglétét. (Ennek kapcsán felmerül az az érdekes probléma, hogy milyen

választótestületet aktivizálná a „gazdag és m velt osztály, melynek részvétele nélkül

változások történnek az uralkodó magatartásmintában, ha latens funkcióit általánosan

(…) a legjobb kormányzatnak is gyors ütemben el kell sorvadnia"; ha mindezeket és

felismerik - s így már nem lesznek latensek. Jelen tanulmányban nincs terünk ennek a fontos problémának a megvitatására.)

egy csomó hasonló változást vezetnének be a politikai struktúrába, talán valóban ki lehetne füstölni a „politikai gépezet" „b nös vonásait". Fel kell azonban hívnunk a

A latens funkciók felfedezése nemcsak pontosabbá teszi az egyes társadalmi minták

figyelmet arra, hogy ezek a változások gyakorta nem következnek be, hogy a

funkcióiról alkotott elképzeléseinket (ami a manifeszt funkciók kutatásáról is

politikai gépezetek mint f nixmadarak, erejük teljében és romlatlanul támadnak fel

Figyelembe véve, hogy a politikai manipulációk különböz mértékben, de menyire

országos

választások

során

érdemei

szerint

kellene értékelnie; ha

a

változáson mennének át, melyet a „konvencionális" közgazdász nem láthatott el re. Ebb l a szempontból a latens funkciók vebleni elemzése eltér attól a köznapi

elmondható), hanem min ségileg magasabb szintre emeli korábbi tudásanyagunkat.

hamvaikból, hogy tehát - röviden szólva - ez a struktúra az amerikai politikai élet

Eleve lehetetlenné teszi, hogy naiv erkölcsi ítéletek lépjenek a szociológiai elemzés helyébe. Mivel az erkölcsi értékelések bármely társadalomban többnyire valamilyen

számos területén figyelemre méltó életképességr l tanúskodik.

249

250

Kiindulva ezért abból a funkcionális néz pontból, hogy tartós társadalmi magatar-

gátakat emeltek összpontosulása útjába. Ez a hatalommegoszlás nemcsak országos

tásminták és struktúrák rendszerint (noha nem mindig) olyan pozitív funkciókat tölte-

szinten jelentkezik, hanem a helyi színtéren is. „Következésképpen -jegyzi meg a



nek be, melyeket adott id ben más létez

továbbiakban Sait -, mikor az emberek vagy egyes csoportjaik pozitív cselekvést

minták és struktúrák nem töltenek be

igényelnek, senkinek sincs ehhez elegend hatalma. A gépezet erre kínált ellenszert.

megfelel en, felmerül az a gondolat, hogy ez a nyilvánosan elátkozott szervezet a latens funkcióknak tesz eleget. Röviden

A hatalom alkotmányos megosztása megnehezíti a hatékony döntéseket és

áttekintve a struktúratípus mai elemzéseit, egyúttal a funkcionális elemzés további

cselekvést, s ha ez mégis bekövetkezik, akkor jogi megfontolások határozzák meg és

problémáit is szemléltethetjük.

gátolják útjában. Ennek következményeképpen kialakult „a föld alatti kormányzás

jelenlegi feltételek mellett talán alapvet

politikai

sokkal humánusabb rendszere, melynek legf bb célja rövidesen az lett, hogy rászedje

változatokat taglalni kívánnánk (…), röviden

a törvényes kormányzatot... A nem hivatalos demokrácia törvénynélkülisége csupán

A politikai gépezet néhány funkciója. Anélkül, hogy a különböz gépezetekre részleteikben jellemz

megvizsgálhatjuk a politikai gépezetben mint a társadalmi szervezet általános

ellensúlyozta a

hivatalos demokrácia

törvényességét.

Miután

a

jogásznak

megengedték, hogy a demokráciát alávesse a Törvénynek, a F nököt kellett hívni,

gépezet valamennyi funkcióját, s azt sem állítjuk, hogy ezeknek a funkcióknak

hogy kiszabadítsa az áldozatot, amit úgy-ahogy és némi ellenszolgáltatás fejében meg

hasonlóképpen tesz eleget mindenfajta politikai gépezet.

is tett."

típusában többé-kevésbé közös funkciókat. Nem akarjuk megfogalmazni a politikai

A politikai hatalom hivatalosan szétterített. E manifeszt célkit zést elérend számos

A F nök alapvet strukturális funkciója, hogy megszervezze, központosítsa és jó m ködési feltételek között tartsa „a szétszórt hatalomtöredékeket", melyek jelenlegi

ígéretes segédeszközt eszeltek ki. Nemcsak az a jól ismert gyakorlat érvényesült,

politikai szervezetünk egyes pontjain lelhet k fel. A politikai hatalom e

hogy a hatalom megoszlott a kormányzat számos ágazata között, hanem bizonyos

központosított szervezete révén a f nök és apparátusa a tágabb közösség különböz csoportjainak igényeit képes kielégíteni, melyeknek a törvényesen létrehozott és a

fokig korlátozták az egyes tisztségek birtoklását, és helyeselték a tisztségvisel k váltakozását. Szigorúan meghatározták továbbá, hogy az egyes tisztségekkel járó

kulturálisan jóváhagyott társadalmi struktúrák nem képesek eleget tenni.

hatalom meddig terjedhet. Mégis, mint Sait szigorúan funkcionális szempontból megjegyzi: „a vezetésre szükség van; mivel pedig ez nem egykönnyen alakul ki az alkotmányos keretek között, a F nök durva és felel tlen formában kívülr l viszi be

nehézzé, szinte lehetetlenné teszi, hogy erkölcsileg helyeselt struktúrák lényeges társadalmi funkciókat töltsenek be, s így e funkciókat átengedi a politikai

oda". Általánosabban kifejezve, a hivatalos struktúra funkcionális fogyatékosságai miatt

gépezeteknek (vagy azok strukturális megfelel inek) és 2. azokat a csoportokat,

egy másik (nem hivatalos) struktúra jön létre, mely valamivel hatékonyabban elégít

melyeknek sajátos szükségleteit egyedül a gépezet latens funkciói elégítik ki.

ki bizonyos létez szükségleteket. De történetileg akárhonnan származott, a politikai

Ha tehát meg akarjuk érteni a f nökrendszer és a gépezet szerepét, kétfajta szociológiai változót kell figyelembe vennünk: 1. a strukturális összefüggést, amely

gépezet olyan apparátusként marad fenn, amely kielégíti a lakosság különböz csoportjainak másként kielégíthetetlen szükségleteit. Ha most figyelmünket néhány ilyen csoportra és azok jellegzetes igényeire fordítjuk, azonnal felismerjük a politikai

felel sségteljes vezetésre. Az alkotmány megalkotói, mint Woodrow Wilson

gépezet egy sor latens funkcióját.

Strukturális összefüggés: az amerikai politikai szervezet alkotmányos keretei egyenesen kizárják annak jogi lehet ségét, hogy a hatalom er teljesen összpontosuljon, s ezáltal, mint többen rámutattak, nem ösztönöz hatékony és megjegyezte, azért találták ki a fékentartás és a kiegyensúlyozás rendszerét, hogy a

A politikai gépezet funkciói különböz csoportok szempontjából. Jól tudjuk, hogy a

kormányzaton belül egyfajta mechanikus egyensúlyt teremtsenek a kormányzat

politikai gépezet ereje részben abból fakad, hogy a helyi közösségben és

különböz szerves részei közötti állandó, baráti vetélkedés révén. Nem bíztak a hatalomban, mert veszélyesnek tartották a szabadságra nézve: ezért szétterítették és

szomszédságban gyökerezik. A politikai gépezet a választótestületet nem a szavazók alaktalan, tagolatlan tömegének tartja, hanem szociológiai éleslátással ismeri fel,

251

252


hogy a szavazó sajátos szomszédságban él , sajátos személyes problémákkal és

Sokak számára az „önbecsülés" elvesztése túl nagy ár a törvényesített segítségért.

igényekkel bíró személy. A közügyek elvontak és távoliak; a magánproblémák

Szemben a letelepítési hivatalnokokkal, akik igen gyakran más társadalmi osztályból

rendkívül konkrétak és közvetlenek. A gépezet nem általános felhívásokat intéz nagy

jöttek, más a m veltségi szintjük és az etnikai csoportjuk, a választókerületi


megbízott „egy közülünk", s pontosan tudja, mir l van szó. A leereszked s b kez en adakozó úriasszony aligha vetekedhet a megért baráttal, aki a szükségben is barát.

választókerületben nyerik meg.

Különböz

jelent ség közügyekben; m ködése a gépezet helyi képvisel i és a körzetükben él szavazók közötti közvetlen, kvázi-feudális viszonyon alapul. A választásokat a

struktúrák között tehát a harc névleg ugyanannak a funkciónak

A gépezet a személyes kapcsolatok hálózatát kiépítve f zi szorosra kötelékeit a

(segítségnyújtás a rászorulónak) a betöltéséért folyik, s ebben a harcban a gépezethez

köznapi férfiakkal és n kkel. A politika személyes kötelékké alakul. A

tartozó politikus nyilvánvalóan közelebb áll azokhoz a csoportokhoz, amelyeket szolgál, mint a személytelen, hivatásos, társadalmilag távol es

nem érez együtt a bajbajutottakkal, s jótékony munkájában azokat az er forrásokat

el írások által korlátozott jóléti el adó. Mivel pedig a politikus id nként a

és a törvényes

használja fel, amelyeket a f nök bocsát rendelkezésére. A választókerületi vezér

segélynyújtás érdekében befolyásolhatja és manipulálhatja a hivatalos szervezeteket,

mindörökre barát a bajban. Túlnyomóan személytelen társadalmunkban a politikai

míg a jóléti hivatalnoknak a politikai gépezetre gyakorlatilag semmi befolyása sincs,

választókerületi f nöknek „mindenki barátjának kell lennie, s önteltnek tartják, ha

ez a politikus m ködését még hatékonyabbá teszi. Közérthet bben s talán találóbban

humanizál és személyes formára vált át mindenfajta, a rászorulóknak nyújtott

fogalmazta meg ezt a lényeges funkciót Martin Lomasny, bostoni kerületi vezet a

segítséget. Élelmiszersegélyek és munkaalkalmak, jogi és jogon kívüli tanácsadás,

kíváncsiskodó Lincoln Steffensnek: „Úgy gondolom-mondta-, hogy minden

kisebb kihágások elsimítása, egy szegény, de okos fiú hozzásegítése politikai

kerületben kell lennie valakinek, akihez bárki fordulhat - függetlenül attól, hogy mit

ösztöndíjhoz a helybeli egyetemen, gondoskodás a gyászolókról - egy egész sor olyan válságos helyzet, amelyben az egyszer embernek barátra, s f leg olyan barátra van

csinál - segítségért. Segítségért, értik? Nem a maguk törvényéért és igazságáért, hanem segítségért”.

szüksége, aki ismeri a dörgést s tud valamit tenni - mindezekben a mindig segít kész

A „megfosztott osztályok" alkotják tehát az egyik csoportot, amelynek bizonyos, a

gépezet, helyi ügynökein keresztül, azt a fontos társadalmi funkciót tölti be, hogy

törvényes társadalmi struktúra által nem kielégít en orvosolt problémáit a politikai

választókerületi vezér szilárdan helytáll. Ha helyesen akarjuk értékelni a politikai gépezet e funkcióját, nemcsak azt kell megemlítenünk, hogy segítségnyújtás történik, hanem azt is, hogy erre milyen módon kerül sor. Hiszen végs soron más szervezetek is léteznek, amelyek ilyen segítséget

gépezet segíti megoldáshoz. A második csoportba az üzleti körök tartoznak (els sorban a ,,nagyt ke", de a ,,kis" t ke is). Itt a politikai vezér olyan politikai kiváltságokat nyújt, amelyek közvetlen gazdasági haszonnal járnak. Az üzleti részvénytársaságok, amelyek közül ebb l a szempontból a kommunális szolgáltatást nyújtók (vasúttársaságok, a helyi

ügynökségek,

lakótelepi

közösségek,

Jóléti

szállítóvállalatok, elektromos m vek, tömegközlési szervezetek) a legfelt n bbek,

- mindezek és sok más szervezet alkalmas a legkülönböz bb fajtájú segítségnyújtásra.

jogsegélyszolgálatok,

közkórházi orvosi segélynyújtás, állami segélyez hivatalok, bevándorlást hatóságok

nyújtanak.

politikai el nyük megszerzésére törekszenek, amelyek révén stabilizálhatják helyzetüket, s közelebb juthatnak célkit zésükhöz, a haszon maximalizálásához.

valamelyes segítséget nyújt azután, hogy részletesen megvizsgálta, mennyire jogos az

Meglehet sen érdekes dolog, hogy a részvénytársaságok gyakran el akarják kerülni

„ügyfél" igénye a segítségre; ezzel szemben áll a választókerületi vezér nem

az ellen rizetlen versennyel járó káoszt. Nagyobb biztonságban érzik magukat

A szociális hivatalok szakszer eljárásai azonban a segélyre rászoruló szemében talán azt a jellegzetes hideg, bürokratikus magatartást fejezik ki, amelynek lényege, hogy

hivatásos eljárásmódja, aki nem tesz fel kérdéseket, nem ragaszkodik a jogosultság

valamilyen gazdasági cár uralma alatt, aki ellen rzi, szabályozza és megszervezi a

törvényes el írásaihoz, s nem „szimatol magánügyek után.

versenyt, feltéve hogy ez a cár nem állami hivatalnok, aki döntéseit kénytelen nyilvános vizsgálatnak és ellen rzésnek alávetni. (Ez utóbbi „kormányzati

253

254



ellen rzést" jelentene, s ezért tabu.) A politikai f nök viszont ragyogóan eleget tesz a

erkölcsi megítélés alá vonni a „korrupt politikai gépezetet" annyit jelent, hogy éppen azokat a strukturális feltételeket veszítjük szem el l, amelyek létrehozzák az oly

kívánalmaknak. Ha

most

egy

pillanatra

eltekintünk

minden

erkölcsi

megfontolástól,

keser szavakkal ostorozott „romlottságot". A funkcionális szemlélet nem azt jelenti, hogy igazolást keressünk a politikai gépezet számára; sokkal inkább arról van szó, hogy szilárdabb alapokra kívánjuk helyezni megváltoztatását vagy megszüntetését,

a legkülönböz bb kormányzati részleget, irodákat és hivatalokat, s így racionalizálja

amennyiben sajátos strukturális intézkedések révén vagy ki akarjuk küszöbölni az

megállapíthatjuk, hogy a F nök által irányított politikai gépezet minimális hatásveszteséggel képes ellátni ezeket a funkciókat. A F nök hozzáért en fogja össze a közélet és a magánüzlet közötti kapcsolatokat. O az üzleti világ követe a

üzleti körök e tényleges igényeit, vagy- ha ezt t zzük ki célul - más eszközökkel

kormányzat különben idegen (és néha barátságtalan) tartományában. S szigorúan

teszünk eleget ezeknek az igényeknek. A politikai gépezetnek valamely csoport számára betöltött harmadik funkciója

üzleti szempontból jól megfizetik azokért a gazdasági szolgálátokért, amelyeket tiszteletre méltó üzletfeleinek tesz. A megvesztegetés dicsérete cím

cikkében

abban áll, hogy a társadalmi mobilitás csatornáit nyújtja azoknak, akik máskülönben

Lincoln Steffens ezt írja: „A hiba gazdasági rendszerünkben volt, amely támogatta a

ki lennének zárva a személyes „el rejutás" szokványosabb pályáiról. E sajátos

gazdagság és a hatalom felhalmozását, s amit méltó fizetségként hagyott jóvá

(társadalmi mobilitás iránti) „szükséglet" forrásai, valamint az, hogy a politikai gépezet milyen szempontból segíti kielégíteni ezt a szükségletet, akkor érthet k meg,

úton vásároljanak fát, bányákat, olajmez ket és kiváltságokat, s megússzák az

ha a kultúra és a társadalom egész struktúráját vesszük vizsgálat alá. Közismert, hogy

egészet”. Egy körülbelül száz Los Angeles-i üzletember részére tartott konferencián

az amerikai kultúra mindenekfölött hangsúlyozza a pénzt és a hatalmat mint a

pedig mindannyiuk el tt jól ismert tényt ismertetett: a F nök és gépezete szerves

társadalom valamennyi tagja számára megengedett „siker"-célokat. Noha a sikercél

azoknak az embereknek, akik elég merészek és tehetségesek voltak, hogy korrupt

korántsem egyedüli kulturális célunk, mégis egyike azoknak, melyekhez a leger teljesebb pozitív érzelmek és értékek társulnak. Bizonyos csoportokban és

része a gazdasági szervezetnek. „Nem lehet vasutat építeni vagy m ködtetni, villamost telepíteni, gáz-, víz- vagy elektromos társaságot létesíteni, bányát fejleszteni és fenntartani, erd ket vásárolni és nagy mennyiség fát kivágni vagy

ökológiai területeken azonban viszonylag kevésbé lehetséges ilyen (pénzügyi és

bármifajta privilegizált üzletbe fogni korrupció nélkül, vagy anélkül hogy ne

hatalmi) sikert elérni. A népesség olyan osztályairól van itt szó, amelyek „magukévá

csatlakoznánk a kormányzat korrumpálásához. Magánemberként elmondják nekem,

tették a pénzbeli siker kulturális hangsúlyozását, de kevéssé férnek hozzá azokhoz a

hogy ezt kell tenniük, s én most félig a nyilvánosság el tt mondom Önöknek, hogy ezt kell tenniük. S ez a helyzet az egész országban. Mindez azt jelenti, hogy

hagyományos és törvényes eszközökhöz, amelyekkel ez a siker elérhet . Ezeken a területeken az emberek hagyományosan szinte kizárólag kétkezi munkával

társadalmi szervezetünkben valamilyen oknál fogva Önök és az Önökhöz hasonló

foglalkozhatnak. Mivel nálunk a kétkezi munka kulturálisan megbélyegzett, s

emberek,

presztízsük csak a fehérgalléros tevékenységeknek van, világos, hogy ezek az

társadalom

legtehetségesebb,

legértelmesebb,

legmerészebb

és

a

legtalálékonyabb vezet i szemben állnak, szemben kell állniuk a társadalommal, a

emberek hajlanak arra, hogy a kulturálisan helyeselt célkit zéseket bármilyen

törvényeivel és átfogó fejl désével." Mivel az igény a sajátos kiváltságok nyújtotta el nyök iránt beépült a társadalom

rendelkezésükre álló eszközzel igyekezzenek elérni. Ezeket az embereket egyfel l arra ösztönzik, hogy magatartásukat a gazdagság (és a hatalom - R. M.)

struktúrájába, a F nök különböz funkciókat tölt be az üzleti kiváltságokat keres

felhalmozásának kilátása vezérelje, másfel l tulajdonképpen nincs arra lehet ségük,

második csoport számára. Mint az imént rámutattunk, ezeknek az üzleti „igényeknek"

hogy ennek az igénynek intézményesen tegyenek eleget".

a hagyományos és kulturálisan jóváhagyott társadalmi struktúrák nem tesznek

Ebben a társadalmi struktúrában alapvet funkciót tölt be a politikai gépezet: a

megfelel en eleget; következésképpen ezeket a szolgáltatásokat a politikai gépezet törvényes kereteken kívüli, de többé-kevésbé hatékony szervezete nyújtja. Kizárólag

társadalmi mobilitás útjait-módjait kínálja azoknak, akik különben hátrányos helyzetben vannak. Ebben a közegben még a korrupt politikai gépezet és a szélhámos

255

256


is „az amorális értelem diadalát képviseli az erkölcsileg el írt »kudarc« felett, hiszen

van b nöz király vagy szélhámoskirály is. Ahogy a törvényes üzleti vállalkozás a


a vertikális mobilitás csatornái bezárulnak vagy összesz külnek abban a

terjeszkedés során adminisztratív és pénzügyi szindikátusokat szervez, hogy „racionalizálja" és „egyesítse" a termelés és a kereskedelem különböz területeit, úgy a terjeszked szélhámoskodás és b nözés is szindikátusokat szervez, hogy rendet

évekig közelr l tanulmányozta az egyik nyomornegyedet, megjegyezte:

teremtsen a törvénytelen javak és szolgáltatások termelésének amúgy is kaotikus

társadalomban, amely magas jutalmat t z ki minden tagjának gazdasági b ségére (hatalmára - R. M.) és társadalmi felemelkedésére. Ahogy egy szociológus, miután

szféráiban. Ahogy a törvényes üzletvilág pazarlónak és hatástalannak tekinti a kicsiny

üzleti vállalkozások burjánzását, s óriási üzlethálózattal váltja fel például a sarki

f szeresboltokat, úgy a törvénytelen üzletvilág is ugyanezt a üzleties szemléletet teszi a magáévá, s konszernekbe tömöríti a b nözést. Végezetül - és sok szempontból ez a legfontosabb - alapvet hasonlóság, szinte azonosság mutatkozik a „törvényes" és a „törvénytelen" üzletvilág gazdasági szerepe

„A szociológus, aki figyelmen kívül hagyja a szélhámosokat és a politikai szervezeteket, mint amelyek nem ütik meg a kívánatos mércét, ezáltal a nyomornegyedek életének egyik legfontosabb elemét hanyagolja el... Nem tárja fel, hogy ezek milyen funkciót töltenek be a (nyomornegyedekben él -R. M.) emberek életében. Az írek és a kés bbi bevándorlók csak a legnagyobb nehézségek árán találták meg helyüket városaink társadalmi és gazdasági szerkezetében. Elhiszi-e bárki is, hogy a bevándorlók és gyermekeik között valaha is akkora lehetne a társadalmi mobilitás, mint jelenleg, ha nem vették volna kezükbe némely nagyvárosunk politikai szervezetét? A politika és szélhámosságok a társadalmi mobilitás fontos eszközei olyan egyének számára, akik etnikai hátterük és alacsony osztályhelyzetük miatt nem képesek a »tiszteletre méltó« csatornákon el rejutni."

között. Bizonyos fokig mindkett olyan javakat és szolgáltatásokat nyújt, amelyek iránt gazdasági kereslet mutatkozik. Erkölcsi megfontolásoktól függetlenül mindkett üzleti, ipari és szakmai vállalkozás, javakat és szolgáltatásokat nyújtanak, melyeket egyes emberek igényelnek, s amelyekre piac van, ahol a javak és szolgáltatások árukká alakulnak. S egy túlnyomóan piaci társadalomban várhatóan kialakulnak a

Mellesleg jegyezzük meg, hogy ezt a funkciót a politikai gépezet puszta létezése és

megfelel vállalkozások minden olyan területen, ahol bizonyos javakra és szolgáltatásokra piaci igény jelentkezik.

Ez tehát egy harmadik fajta funkció, amely valamilyen csoport érdekeit szolgálja. m ködése révén tölti be, ugyanis a fent említett egyének és csoportok kulturálisan

hogy 1950-ben az Egyesült Államokban becslések szerint körülbelül 500 ezer

nyújt. Ha azonban az általunk felvázolt tágabb társadalmi összefüggésben nézzük a

prostituált volt, s hasonlítsuk ezt össze azzal, hogy orvos megközelít leg 200 ezer,

dolgot, a fenti funkcióban nem csupán a profitra és hatalomra éhes egyének meggazdagodásának eszközét kell látnunk. A gépezet szervezett segítséget nyújt

szakképzett ápolón körülbelül350 ezer volt ugyanakkor. Nehéz felmérni, melyik kategóriának nagyobb az ügyfélforgalma: az orvostudományban m köd szakképzett

olyan csoportoknak is, amelyek különben ki vannak zárva az „el rejutásért" folyó versenyb l, illetve hátrányos helyzetb l kell indulniuk.

Természetesen nehéz felbecsülni a tiltott szerencsejátékokból ered

Jól tudjuk, hogy a b nözés és a gengszterség a „nagy üzlet". Gondoljunk csak arra,

férfiaké és n ké, vagy a b nözés területén m köd szakképzett férfiaké és n ké. gazdasági

aktívákat, hasznot és osztalékokat ebben az országban, s összehasonlítani mondjuk a

Ahogy a politikai gépezet bizonyos szolgálatokat tesz a „törvényes" üzletelésnek,

felkeltett szükségleteiknek magában a gépezetben tesznek eleget. Azokról a szolgáltatásokról van szó, melyeket a politikai apparátus a saját személyzetének

hasonlóképpen szolgálja a „törvénytelen" üzleti vállalkozásokat, a b nt, a b nözést és a szélhámosságot is. A gépezet alapvet szociológiai szerepét a maga egészében csak

pontos számadatok arról, hogy évente mennyit költenek az emberek tiltott

kábítószerekre. Valószín , hogy kevesebbet, mint édességre, de az is valószín , hogy

akkor becsülhetjük fel, ha átmenetileg felhagyunk az erkölcsi felháborodással, s szenvtelenül vizsgáljuk meg a szervezet tényleges m ködését. Ekkor azonnal

cip ipar gazdasági követeléseivel, jövedelmével, profitjával és osztalékaival, de nagyon is elképzelhet , hogy a két iparág körülbelül egy szinten áll. Nincsenek

többet, mint könyvekre.

felt nik, hogy a hivatásos b nöz , szélhámos vagy szerencsejátékos szervezetileg, igényeit és m ködését tekintve alapjában véve hasonlít a nagyiparoshoz, az üzletemberhez vagy a t zsdespekulánshoz. Ha van fakirály vagy olaj király, akkor

Rövid gondolkodás után belátható, hogy szigorúan gazdasági értelemben nincs lényeges különbség az engedélyezett és a tiltott javakkal és szolgáltatásokkal való

257

258



ellátás között. Tökéletesen szemlélteti ezt a szeszforgalom. Furcsán hangzana az

törekvése, hogy maximálják a vállalkozásukból fakadó nyereséget; 3. szükségük van arra, hogy részben ellen rizzék a kormányzatot, amely máskülönben beavatkozna az

szeszellátás gazdasági szolgáltatás volt, 1920 és 1933 között a szeszes italok

üzletemberek tevékenységébe; 4. hatékony, hatalmas és központosított ügynökségre

termelése és eladása már nem piacon realizálódó gazdasági szolgáltatássá vált, majd

van szükségük, amely megteremti a hathatós kapcsolatot az „üzletvilág" és a

olyan érvelés, hogy 1920 el tt (amikor a 18-as módosítás hatályba lépett) a

1934-t l egészen a mai napig ismét szolgáltatásjelleg vé alakult. Ugyanígy

kormányzat között.

gazdaságilag (nem erkölcsileg) abszurdum volna azt állítani, hogy az illegálisan

Tudjuk, hogy a fentiekben nem merítettük ki sem a politikai gépezet funkcióinak, sem az általa szolgált csoportoknak az ismertetését. Annyi azonban legalábbis látható, hogy jelen pillanatban ez a gépezet e csoportok számára betölt bizonyos

szomszédos Missouriban, ahol feloldották a tilalmat. Természetesen még százával

funkciókat, melyeket a kulturálisan jóváhagyott nagy hagyományosabb struktúrák

említhetnénk ilyen példákat. Vajon kijelenthet -e, hogy azokban az európai

nem képesek kielégít en ellátni. (…)

országokban, amelyekben a prostitúció törvényes és bejegyzett foglalkozás, a

el állított szesz Kansasban, ahol érvényben van a szesztilalom, kevésbé jelent választ valamilyen piaci igényre, mint az államilag el állított szeszesital eladása a

prostituált gazdasági szolgáltatást nyújt, míg ott, ahol nincs ilyen jogi szentesítés, err l a szolgáltatásról nem lehet szó; vagy hogy a hivatásos magzatelhajtó a gazdasági piachoz tartozik, ahol jóváhagyott jogi státusa van, viszont nem tartozik a gazdasági piachoz ott, ahol tevékenysége jogilag tilos? Vagy hogy a szerencsejáték sajátos szórakozási igényt elégít ki Nevadában, ahol az állam nagyobb városaiban ez a legnagyobb üzleti vállalkozás, a szomszédos Kalifornia államban viszont ebben a tekintetben lényegesen különbözik például a mozitól? Mivel gyakran nem ismerték fel, hogy ezek az üzletágak csak erkölcsileg, nem pedig gazdaságilag különböztethet k meg a „törvényes" üzleti vállalkozásoktól, az elemzések igen torz formát öltöttek. Mihelyt viszont elismerjük a kétfajta

tevékenység gazdasági azonosságát, megjósolhatjuk, hogy amennyiben a politikai gépezet bizonyos funkciókat tölt be a „törvényes nagyüzlet" számára, akkor még valószín bb, hogy hasonló funkciókat lát el a „törvénytelen nagy üzlet" számára is. S

természetesen gyakran így áll a dolog. B nöz és gengszter ügyfeleinél a politikai gépezetnek az a sajátos funkciója, hogy egy jelent s piac gazdasági igényeinek kielégítését teszi lehet vé számukra, méghozzá oly módon, hogy elhárítja a szükséges kormányzati beavatkozást. Ahogy a

nagyt ke pénzt adhat a politikai párt hadipénztárába, minimálisra csökkentve így a kormányzati beavatkozás veszélyét, ugyanezt tehetik a nagy gengszterek és b nöz k is. A politikai gépezet, különböz

mértékben, mindkét esetben „védelmet" tud

nyújtani. A két esetben azonos a strukturális közeg számos eleme: 1. piaci igény bizonyos javakra és szolgáltatásokra; 2. az üzletág képvisel inek els dleges 259

260

Jon Elster: A funkcionalista marxizmus nyomorúsága

Leibniz kozmikus léptékben hívta segítségül az Er s Paradigmát; Hegel a

Jon Elster:

társadalomra és a történelemre alkalmazta (…). Althusser érdemnek tekinti Hegel

felismerését, hogy a történelem egy "szubjektum nélküli folyamat", bár Hegel szerint

A funkcionalista marxizmus nyomorúsága

a folyamatnak mégis van célja. Valóban, ez a f és az er s paradigma egy jellemz

vonása: egy célt posztulál célkit z cselekv nélkül, vagy nyelvtani fogalmakban: egy állítmányt alany nélkül. (A funkcionalista gondolkodók jellegzetesen szenved Részlet Jon Elster Marxizmus, funkcionalizmus és játékelmélet cím tanulmányából.

szerkezetet

Magyarul megjelent: Kovács Balázs és Madarász Kristóf (szerk.) Válogatás Jon

folyamatokat, melyeket egy cél irányít célkit z szubjektum nélkül. Ezeket meg kel)

Objektív

teleológiának

fogom

nevezni

az

ilyen

használnak.)

Elster m veib l. Rajk László Szakkollégium, 2002, 35-47. oldalak.

különböztetni mind a szubjektív teleológiától (intencionális cselekvések egy célkit z szubjektummal), mind a teleonómiától (a természetes kiválasztódás kialakította

adaptív viselkedés). A szubjektív teleológia és a teleonómia közötti tó különbség az, hogy az el bbi képes várni és "egy lépés hátra, két lépés el re" formájú indirekt

magyarázat forrásai valószín leg a keresztény theodicaeák, melyek Leibniz-nél érik

stratégiákat alkalmazni, az utóbbi azonban nem. Amíg a F Funkcionális Paradigma

el csúcspontjukat: minden a legjobban van az összes lehetséges világ legjobbikában;

olyan mértékben hívja segítségül a teleonómiát, mint a piaci magatartásnak a

A funkcionális elemzésnek a szociológiában hosszú története van. A funkcionalista

vállalkozások közötti verseny valamilyen természetes kiválasztódási modell révén

tágabb néz pontból minden látszólagos rossznak jó következményei vannak, és

történ

Mandeville volt, kinek "Magánvétek - közhaszon" jelmondata Merton látens funkció fogalmát el legezi meg. Mandeville-nek köszönhetjük a Gyenge Funkcionális

gyakoribb esetekben, ahol semmilyen analógia nem áll fenn a természetes kiválasztódással, a látens funkciók nem magyarázhatják okaikat. Nevezetesen, egy

Paradigmát:

jelenség hosszú távú pozitív, nem szándékolt és fel nem ismert következményei nem

ezekkel a következményekkel keli magyarázni ket. Els világi védelmez je talán

egy

intézménynek

vagy

viselkedési

sémának

gyakran

olyan

magyarázhatják a jelenséget, amikor rövid távú következményei negatívak.

következményei vannak, amelyek (a) hasznosak valamilyen uralkodó gazdasági vagy

magyarázatában, addig nem lehet kifogásunk ezzel szemben. A sokkal

Rátérve a funkcionális elemzés nem-marxista társadalomtudományban található

politikai struktúra számára; (b) a cselekv k által nem szándékoltak; és (c)

példáira, nézzük meg Lewis Cosernek ezt az állítását: "A bürokratikus struktúrákon belüli és az azok közötti konfliktus szolgáltatja a szervezeti formáikat fenyeget

a társadalomtudományokban. Vegyük észre, hogy ez egyáltalán nem ad magyarázatot

megmerevedés és ritualizmus elkerülésének eszközeit." Ha a "szolgáltatja (...)

arra az intézményre vagy viselkedésre, amely ezekkel a következményekkel

elkerülésének eszközeit" helyett Coser azt írta volna, hogy "mérsékl következménye

rendelkezik. Ha a "funkció" kifejezést azokra a következményekre alkalmazzuk,

van", akkor semmiféle módszertani vitánk nem lenne vele. Szóhasználata azonban

amelyek kielégítik az (a) feltételt, a "látens funkció" kifejezést pedig azokra, amelyek Funkcionális mindhárom feltételt kielégítik, akkor továbbléphetünk a F

objektív teleológiát implikál, az emberi szándékos alkalmazkodás szimulációját – a szimuláló mechanizmus meghatározása nélkül. Merton, a F

képvisel je, színién élesen bírálja az Er s

Paradigma vezet

magyarázzák ennek az intézménynek vagy viselkedésnek a jelenlétét. Végül van az

(…)

Paradigmához: egy intézmény vagy viselkedés látens funkciói (ha vannak neki)

haszonélvez i nem ismerik fel, hogy ennek a viselkedésnek köszönhet ek. Ez a paradigma, melyet láthatatlan-kéz paradigmának is nevezhetünk, mindenütt jelen van

kidolgozatlan Er s Paradigma és a kidolgozottabb (de ugyanolyan hibás) F Paradigma virágzik. Bár els sorban a marxizmussal foglalkozom, néhány

Paradigmát. A radikális és a marxista társadalomtudományban azonban a

Er s Funkcionális Paradigma: minden intézménynek vagy viselkedési mintának van egy funkciója, amely magyarázza jelenlétét.

262


megjegyzés

talán

megengedhet

a

vele

szorosan

összefügg


radikális

objektív teleológiája különösképpen szembeötl az 1862--63-as jegyzetfüzetekben, harmada Értéktöbblet-elméletek címen került kiadásra, míg a

megközelítéssel kapcsolatban. Mint Michel Foucault és Pierre Bourdieu munkássága

melynek középs

példázza, ez a megközelítés hajlamos a társadalmi cselekvés minden apró részletét

fennmaradó részek csak napjainkban válnak elérhet vé.

egy hatalmas, elnyomásra tör szándék részének tekinteni. Egy példaként Bourdieu

(…)

azon állítását vehetjük, hogy amikor értelmiségiek a nyelvvel játszanak, és még

Marx,

szándékosan meg is szegik a nyelvtani szabályokat, ez arra irányuló stratégia, hogy kirekessze az értelmiségiek közé igyekv

kispolgárokat, akik azt hiszik, hogy a

mint

minden

hegeliánus,

a

jelentés

megszállottja

volt.

Ha

az

osztálytársadalom és a kizsákmányolás szükséges a kommunizmus létrehozásához, akkor ez olyan jelent séget kölcsönöz nekik, melynek magyarázó ereje is van.

kultúra elsajátítható szabályok megtanulásával, s akik elveszítik lábuk alól a talajt,

Közvetlen folytatásként Marx úgy is érvelhet, hogy a kapitalista korszak különböz

amikor látják, hogy ez inkább annak a tudásnak a kérdése, mikor keli felrúgni a

intézményei a kapitalizmusban betöltött funkcióikkal magyarázhatók, mint a

szabályokat. Ez úgy hangzik, mint egy konspirációs elmélet, valójában azonban

társadalmi mobilitásnak ebben az elemzésében:

közelebb áll a funkcionalizmushoz, amint az abból is látható, hogy Bourdieu

hiányzó képességünket, hogy megszerezzünk egy jószágot, tévesen egy vágyunkkal ellentétes pozitív cselekvésként értelmezzük". Marx elismerte a Gyenge Funkcionális Paradigmát, de amellett érvelt, hogy ugyanilyen fontos az is, amit Sarte kés bb "célellentétességnek" nevez (ártalmas, nem-szándékolt

és

fel-nem-ismert

következmények

rendszeres

el idézése).

Azonkívül biztosan megtalálhatjuk nála a F Funcionalista Paradigmát és legalább egy helyen az Er s Paradigmát is. (…) Minden tevékenység a t késosztály számára el nyös, és ezek az el nyök magyarázzák jelenlétüket. Azonban ez a konspirációs világszemlélet - melyben minden látszólag ártatlan tevékenységre, a vasárnapi piknikt l az id sek egészségügyi ellátásáig, a kapitalizmust szolgáló funkciója révén adnak magyarázatot - nem általános Marx munkásságában. Sokkal mélyebben körülsáncolt a F Paradigma - a történetfilozófia szintjét l egészen az osztályharc apró részleteiig. Marxnak volt egy történetfilozófiába ágyazott történelemelmélete: egy empirikus elmélete az osztálytagozódáson alapuló négy termelési módról, és egy spekulatív elképzelés, hogy a tagozódás el tt és után egység volt és lesz. Az utóbbi gondolatban

Az "eszköz" szó használatával az utolsó el tti mondatban Marx azt sugallja, hogy a mobilitás hasznos hatásai egyben magyarázzák is a mobilitást. Ebben az esetben a magyarázó állítás - bár nincs bizonyítva - lehet, hogy igaz, mivel a katolikus egyház valóban egy korporatív testület, amely képes volt saját érdekeit el mozdítani szándékos cselekvés révén. Ez azonban nem lehet igaz a társadalmi mobilitásra a kapitalizmusban, mivel a t késosztály ebben az értelemben nem korporatív testület, amely mindent haszna érdekében alakít és befolyásol. Annak, hogy a mobilitásnak lehetnek a "t ke" számára kedvez

következményei, nincs jelent sége, mivel a

t kének nincs szeme, hogy lásson, és nincs keze, hogy mozgassa. Valóban, a német "t ke logikája" iskola a módszertani individualizmus alapelvének egy kirívó

világosan jelen van az a hegeliánus vagy leibnizi elképzelés is, hogy a tagozódás szükséges az egység létrehozásához, és e látens funkció révén magyarázható. Marx 263

elméleti analógiája az irigységnek - mely akkor keletkezik, amikor "ténylegesen

meg rzésére, akkor objektíve ez kell, hogy viselkedésüket magyarázza. Ez az érv egy

mintha az értelmiségiek semmi másra nem gondolnának, csak monopóliumuk

"S ez a körülmény, amelyet az apologéta közgazdászok annyira csodálatosnak tartanak, hogy egy vagyontalan, de energiával, megbízhatósággal, képességekkel és szakértelemmel rendelkez ember ily módon [t.i. hitelt felvéve] t késsé válhat (…) bármennyire nem kívánatos a már meglev egyes t kések számára, akik ellen állandóan új szerencselovagok egész sorát küldi harcba, megszilárdítja magának a tökének az uralmát, kiszélesíti bázisát, s lehet vé teszi számára, hogy a társadalom alsóbb rétegeib l egyre újabb er kkel frissüljön fel. Egészen úgy, ahogyan a középkorban az a körülmény, hogy a katolikus egyház a maga hierarchiáját rendre, születésre és vagyonra való tekintet nélkül a nép legjobb koponyáiból alakította ki, a papi uralom megszilárdításának és a világiak elnyomásának egyik legf bb eszköze volt. Minél inkább képes egy uralkodó osztály arra, hogy az elnyomott osztályok legjelentékenyebb embereit befogadja magába, annál szilárdabb és veszélyesebb az uralma."

szüntelenül a „tout se passe comme si” kifejezést használja. Ha minden úgy történik,

264


megsértését képviseli, amikor azt állítja vagy sugallja, hogy a t ke szükségletei

közönséges funkcionális magyarázatok minden hiányosságát, f leg a célkit z


valahogyan el idézik saját kielégülésüket.

cselekv

nélküli cél problémáját. Továbbá önkényes, mivel az id dimenzió

manipulálása majdnem mindig lehet vé teszi, hogy találjunk egy olyan módot, ahogy

államon keresztül. Itt azzal a nehézségei kerülünk szembe, hogy meghatározzuk az

egy adott minta jó a kapitalizmus számára; kétértelm , mivel a rövid és a hosszú táv

állam t kés jellegzetességét a t kés társadalomban. Marx nem hitte, hogy a XIX.

közötti megkülönböztetés értelmezhet akár az átmeneti hatások és az állandósult

századi konkrét államok a t késosztály uralmának közvetlen kinövései és eszközei

hatások közötti, akár az állandósult hatások két fajtája közötti megkülönböztetésként;

Egy módon azonban a t késosztály valóban el mozdíthatja kollektív érdekeit: az

voltak. Ellenkez leg, amellett érvelt, hogy a t késosztálynak érdekében állt, hogy

és inkonzisztens, mivel célkit z cselekv hiányában a pozitív, hosszú távú hatások

nem-t kés kormányzat legyen - az arisztokrácia uralma Angliában, a császár és

sohasem dominálhatják a negatív, rövid távú hatásokat. Azonkívül nem lehetséges az államot t kés társadalomban t kés államként azonosítani pusztán a burzsoá gazdasági

megengedni, hogy az arisztokrácia hatalmon maradjon, azért, hogy az uralmon lév k

uralom számára kedvez következményei alapján.

bürokráciájának uralma Franciaországban. Az angol t kések számára hasznos volt és alávetettek közötti politikai küzdelem elhomályosítsa a kizsákmányolók és a

Most Marxról áttérek néhány újabb kelet

marxista munkára. El ször vegyük

kizsákmányoltak közötti gazdasági harc er vonalait. Hasonlóképpen, a kapitalizmus

szemügyre marxista történészek néhány írását. Egy egyébként fontos tanulmányában

az európai kontinensen csak egy olyan állam segítségével tudott fennmaradni, amely

John Foster a következ képpen érvel:

látszólag osztályok felett állt. Ezekben az elemzésekben Marx azt állítja, hogy a "A feudális társadalmi szerkezet alapfunkciója tehát az volt, hogy pontosan fenntartsa azt az egyensúlyt a népesség és a term földterület között, amely (az adott technológiai feltételek mellett) a lehet legnagyobb feudális többletet fogja termelni (...) Elegend volt biztosítani, hogy a paraszt házassága és gyermekvállalása szigorúan a föld örökléséhez kapcsolódjon (a szokásos gyakorlat és a vallás révén), és a paraszt önérdekére bízni, hogy megtegye a többit."

mégis er sen azt sugallja, hogy ez magyarázza a nem-t kés állam jelenlétét:

De mi az alanya a "biztosítani" és a "bízni" igéknek az utolsó mondatban? Ez nyilvánvalóan objektív teleológia, a cselekvés cselekv t keres esete. E. P. Thompson írja, hogy a preindusztriális Angliában olyan ismétl d lázadások voltak, amelyeknek - bár közvetlen céljaikat általában nem érték el - hosszú távon

Vitába szállok bárkivel, aki ezt a szöveget nem a bonapartista rendszer magyarázataként olvassa. Mi más ez, ha nem egy funkcionális magyarázat? Az antikapitalista állam az a közvetett stratégia, amely révén a t kések meg rzik gazdasági uralmukat: egy lépés hálta, két lépés el re. Azonban egy látens funkciók terminusaiban megfogalmazott magyarázat sohasem hívhat segítségül ilyen fajta stratégiai megfontolásokat. A "hosszú távú funkcionalizmus" magán viseli a

sikerük volt: a vagyonos osztályokat mérsékeltebb magatartásra késztették, mint

"...a burzsoázia bevallja, hogy saját érdeke követeli, hogy felmentsék t az önkormányzás veszélye alól, hogy az ország nyugalmának helyreállításához mindenekel tt az burzsoáparlamentjét keli nyugalomba helyezni; hogy a társadalmi hatalmának csorbítatlan megtartásához politikai hatalmának letörése szükséges; hogy a magánburzsoák csak azzal a feltétellel tudják továbbra is kizsákmányolni a többi osztályt és zavartalanul élvezni a tulajdont, a családot, vallást és a rendet, ha osztályuk a többi osztály mellett egyenl politikai jelentéktelenségre van kárhoztatva; hogy pénzeszacskóját csak úgy mentheti meg, ha a koronát leütik fejér l, s a kardot, melynek t védelmeznie kell, egyúttal mint Damoklész-kardot saját feje fölé függesztik."

kapitalizmus számára el nyös volt a nem-t kés állam. Azt sohasem állítja és közvetve sem sugallja, hogy ezt az el nyt a t késosztály szándékosan idézte el , és

egyébként viselkedtek volna. Úgy t nik,

is arra következtet, hogy a hosszú távú

siker a lázadások egy (intencionális vagy funkcionális) magyarázatát nyújtja. Legalábbis így értelmezem költ i kérdését, hogy vajon a lázadások "folytatódtak volna-e oly hosszú id n át, valójában évszázadokig, ha céljuk elérésében állandóan kudarcot vallottak volna." Ha funkcionális a magyarázat, akkor a már ismer s okok miatt vall kudarcot. Ha intencionális, akkor az egyéni és a kollektív cselekvés közti dönt különbségb l fakadó okok miatt fullad kudarcba. Ha az egyén úgy cselekszik, ahogy tudomása szerint érdekében áll, akkor következtethetünk arra, hogy a szóban

265

266


forgó érdek miatt cselekedett. De amikor egyének csoportja cselekszik úgy, hogy az

marxista szerz , úgy t nik, hisz abban, hogy "minden, ami egy t kés társadalomban

kollektív hasznukra szolgál, akkor nem következtethetünk arra, hogy azért

történik, szükségszer en összhangban van a t kefelhalmozás szükségleteivel",

cselekedtek így, hogy létrehozzák ezt a hasznot.

úgyhogy az "állam cselekedetei (valamint szerkezete) és a t kefelhalmozás


A kísérlet, hogy jelentést tulajdonítsunk a viselkedésnek, mely hasznára van a

követelményei közötti megfelelés magától értet d ". Másképpen fogalmazva, a

a korábban tárgyalt

"feltevés az, hogy a t kés állam általános funkciója a t késosztály uralmának

funkcionalista. A második szerint a következmények motívumokká alakíthatók, mint

újratermelése". Ezeket a neomarxista munkákat, úgy t nik, a következ alapelvek

forma egyikét öltheti. Az els

cselekv knek, három eltér

a Thompsontól vett példában. Ez a következtetés - bár nem minden esetben helytelen

irányítják. (i) Az állam valamennyi cselekedete a t késosztály kollektív érdekét

- azokban az esetekben jogosulatlan, amikor a hasznok csak akkor jelentkeznek, ha a

szolgálja. (ii) Minden olyan cselekedetet, amely a t késosztály kollektív érdekét

cselekvéseket minden érintett cselekv végrehajtja, de az egyénnek mégsincs indítéka

szolgálná, az állam valóban végre is hajt. (iii) Az els alapelv alóli kivételeket az

a végrehajtásukra. Például a t késosztály mint egész számára el nyös, ha minden

"állam relatív autonómiája" magyarázza. (iv) A második alapelv alóli kivételek Marx

t kés munkamegtakarító találmányokat keres, ugyanis ekkor a munka iránti aggregált

Louis

kereslet és ennek következtében a bérráta csökkenni fog. És igaz lehet, hogy

magyarázandók: a burzsoázia politikai érdeke, hogy az állam ne mindig cselekedjen a

Bonaparte

brumaire

tizennyolcadikájának

soraival

összhangban

történetileg volt egy munkamegtakarító találmányok kutatására irányuló trend. A

burzsoázia gazdasági érdekének megfelel en. Mondani sem kell, hogy az utolsó két

kollektív el nyök mégsem magyarázhatják a trendet, ugyanis azok sohasem

pont az els kett t jóformán üressé teszi. Egy nagyhatású cikkében Michal Kalecki

motiválhatták az egyes t kést, aki a tökéletes verseny feltételei között képtelen

felvetett néhány kérdést azok közül, amelyek a mai viták el terébe kerültek, f ként

befolyásolni az általános bérszínvonalat. A trendet - amennyiben létezik - valamilyen

azon állami beavatkozások korlátainak kérdését, amelyek meg akarják védeni a

más mechanizmus révén kell magyarázni, amelynek a kollektív el nyök esetleges melléktermékei. A harmadik szerint segítségül hívhatunk egy konspirációs tervet, és

kapitalizmust önmagától. Arra a kérdésre, hogy az ipari vezet knek miért kellene ellenezniük a kormány teljes foglalkoztatottság elérését célzó kiadásait, három

kereshetünk egy egyesít , de rejtett szándékot a megmagyarázandó struktúra mögött.

választ ajánl, amelyek k zöl a két legfontosabb így hangzik. El ször is,

Így, ha egy olyan minta, mint a társadalmi mobilitás, el nyös a t késosztály mint

lehet leg közvetlenül, vagy ha ez nem elérhet , az eset fajtájától függ en, akkor közvetve - rámutat valamilyen rejtett koordináló kézre. Az el nyös következmények puszta segítségül hívása nem nyújt ilyen bizonyítékot. Áttérve a marxista történettudományról a tulajdonképpeni marxista társadalom-

Másodszor, Kalecki amellett érvel, hogy a t kések nem csupán ellenzik a válság

tudományra, a funkcionalizmus túltengését tapasztaljuk. Funkcionális magyarázatok

állítható. Egyszer en amellett érvelek, hogy olyan bizonyítékra van szükség, amely -

magyarázat posztulálja a burzsoázia egy titkos végrehajtó testületét. Nem tagadom, hogy el fordulnak konspirációk, vagy hogy létezésük közvetett bizonyíték alapján

egy laissez faire-en alapuló rendszerben a foglalkoztatottság szintje nagymértékben az úgynevezett bizalom állapotától függ. (...) Ez a körülmény a t késeknek er teljes közvetett ellen rzést biztosít a kormányzat politikája fölött: mindent, ami megrázkódtathatja a bizalom állapotát, gondosan el kell kerülni, mert az gazdasági válságot okozna. De ha egyszer a kormányzat a saját vásárlásaival való foglalkoztatottság-növelés fortélyát megtanulja, az említett hatalmas ellen rz eszköz elveszti hatékonyságát. Ennél fogva a kormányzati beavatkozáshoz szükséges költségvetési deficitet veszedelmesnek keli tekinteni. Az "egészséges pénzügyek" elméletének társadalmi funkciója az, hogy a foglalkoztatottság szintjét a "bizalom állapotától" tegyék függ vé.

egész számára, de a "már létez egyes t kések" számára nem, akkor a konspirációs

hatják át a b nözés és büntetés elméletét, a nevelés elemzését, a faji

legy zésének ezt a módját, hanem valójában szükségük van magára a válságra:

megkülönböztetés tanulmányozását, és (legf képp) a t kés állam elemzését - az

267

Az állandó teljes foglalkoztatottság rendszerében a "kirúgás" már nem játszaná a fegyelmez eszköz szerepét. Aláásná a f nök társadalmi helyzetét, és a munkásosztály

utóbbi évtizedben megélénkült marxista érdekl dés jeleként. Nem minden marxista tanulmány esik áldozatául a fentebb azonosított funkcionalista hibáknak, de a legtöbb

268



(…) De Kalecki sohasem mondja, hogy magyarázata intencionális vagy

"Egy »megbízható« társadalmi rend kialakításának és meg rzésének igénye szintén olyan irodák és programok létrehozásához vezetett, amelyeknek célja a túlnépesedés politikai ellen rzése, és a legitimációs válság irányába mutató tendencia elhárítása. A kormány nemcsak a monopolszektor munkaer -gazdálkodási konfliktusait próbálja meg irányítani és bürokratizálni (határok közé szorítani), hanem a versenyszféra dolgozói és a népességtöbblet miatt kialakuló társadalmi-politikai konfliktust is. Nagyszámú és változatos speciális irodák szolgálják a t ke, a szervezett munkaer és a szervezetlen dolgozók közötti viszonyok szabályozását… Ezen irodák némelyikét els sorban a túlnépesedés társadalmi ellen rzésének fenntartására alapították (…); mások f leg arra szolgálnak, hogy megpróbálják fenntartani a munkaer és a t ke közötti harmóniát a monopolszektorban (…). Az államnak mindkét esetben függetlennek keli lennie vagy »távol« keli maradnia a t ke partikuláris érdekeit l (amelyek nagyban különböznek a t ke mint uralkodó osztály politikailag szervezett érdekeit l). Az alapvet probléma: megnyerni a tömegek lojalitását, hogy a legitimitás biztosított legyen; a t ke és az állam közötti túl szoros viszony rendes körülmények között elfogadhatatlan vagy megengedhetetlen a hétköznapi ember számára."

funkcionális lenne, azon túl, hogy kauzális. a munkanélküliség és a t ke érdekei közötti oksági kapcsolat mellett érvel. De az utóbbi hogyan magyarázza az el bbit?

Mint azt minden komoly történész el tudja képzelni, részletes bizonyítékok tömege

szükséges ahhoz, hogy egy intencionális magyarázatot hitelt érdeml vé tegyünk

innen az er s kísértés, hogy a rövidebb funkcionalista utat válasszuk.

Sok kortárs marxista úgy gondolja, hogy az államnak három f funkciója van: elnyomás, legitimáció, valamint a felhalmozás feltételeinek megteremtése. Míg a

hagyományos marxisták az els funkciót hangsúlyozták, modern követ ik a második fontosságát bizonygatják. Valóban, a legitimációt "szimbolikus er szak"-nak tekintik, mely a modern társadalmakban az elnyomás funkcionális ekvivalense. Az állam

amelynek révén a t késosztály az állam politikáját kollektív érdekének megfelel en alakítja. Nem szükséges, hogy a mechanizmus szándékos konstrukció legyen - de valamilyen mechanizmust fel keli mutatni, ha a magyarázatot komolyan akarjuk venni.

(…) Az Egyesült Államokban a marxista funkcionalizmust legjobban James

O'Connor nagyhatású The Fiscal Crisis of the State c. munkája képviseli; amelyb l a következ részletet vettük:

legitimáló funkcióját "ideológiai gépezetek" (pl. a nevelés) és társadalmi jólét biztosítása révén gyakorolja. A t kefelhalmozást szolgáló állami funkció els sorban

következmény magyarázó er vel bír - azaz, hogy létezik egy mechanizmus,

önbizalma, osztályöntudata megnövekedne. A béremelésekért és a munkakörülmények megjavításáért folytatott sztrájkok politikai feszültséget idéznének el . Igaz, hogy a teljes foglalkoztatottság rendszerében a profit magasabb lenne, mint a laissez faire viszonyai közötti átlagos profit, továbbá kevésbé valószín az, hogy a munkások nagyobb alkudozási képességének eredményeként kialakuló béremelkedés csökkenti a profitot, mint az, hogy növeli az árakat, s így csak a járadékosok kamatait befolyásolhatja hátrányosan. Ennek ellenére az üzleti világ vezet i a "gyári fegyelmet" és a "politikai stabilitást" többre értékelik a profitnál. Osztályösztönük azt súgja nekik, hogy a tartós teljes foglalkoztatottság káros az szempontjukból, és hogy a munkanélküliség a normális t kés rendszer nélkülözhetetlen része.

Figyeljük meg a t ke érdekeinek implicit háromlépcs s szerkezetét: (1) az egyes

T ke érdeke, melynek lehet, hogy el kell különítenie önmagát az osztályérdekekt l a

megsértése az itt védelmezett módszertani individualizmus elvének. Igaz, gyakran szükség van a t kések összehangolt cselekvésére, de a szükség nem idézi el saját

amely (logikailag) els dleges a sok egyéni t késsel szemben. Ez természetesen durva

t kés érdeke, ami a profit maximalizálása - bármi történjék is; (2) a t késosztály érdeke, melynek lehet, hogy meg keli fékezni az egyéni nyereségvágyat; és (3) a

érdekein. Valóban, néha azt mondják, hogy az állam a "t két általában" reprezentálja,

az, hogy segítsen a t késosztálynak felülkerekedni az egyes t kések partikuláris

a bérellen rzés kudarcai állandóan el fordulnak a t kés társadalmakban. S t, még

módszertani alapelvet sugallja: ha a nyers osztályérdekek nem látnák el a magyarázó feladatot, akkor - de csak akkor - hívd segítségül a finom osztályérdekeket. Ez a marxizmust sebezhetetlenné teszi az empirikus cáfolattal szemben, és megfosztja

akkor is, amikor az állam cselekedetei a t ke érdekeit szolgálják az egyéni t késekével szemben, bizonyítékot kell felhozni annak kimutatására, hogy ez a 269

e perspektívák egyikéb l. O'Connor sémája a következ

nem, ha az igényt és a lehet séget nem ismerik fel. A kartellizálás, a standardizálás és

- a potyautas-probléma miatt -, ha lehetségesnek és kívánatosnak látják, és a fortiori

legitimáció biztosítása érdekében. Nem meglep , hogy bármely adott állami cselekvés szemlélhet

kielégülését. A szükséges kollektív cselekvés lehet, hogy még akkor sem valósul meg

tudományos jelent ségét l. 270

Robert K. Merton: A funkcionális elemzés legfontosabb tételei

Robert K. Merton: Fontos megjegyeznünk azonban, hogy a funkcionális egység fogalmát RadcliffeBrown további ellen rzésre szoruló hipotézisnek tekinti.

A funkcionális elemzés legfontosabb tételei

Els

pillantásra úgy látszik, mintha Malinowski ennek a tételnek az empirikus

elfogadhatóságát vonná kétségbe, amikor kijelenti, hogy „a szociológiai iskola"

(melybe Radcliffe-Brownt is beleer szakolja) „eltúlozta a primitív ember társadalmi összetartását" és „elhanyagolta az egyént". Rögtön kiderül azonban, hogy

(Részletek a szerz Manifeszt és látens funkciók cím tanulmányából. Megjelent a szerz Társadalomelmélet és társadalmi struktúra cím kötetében.)

Malinowski már nem is hadakozik annyira e kétségbevonható feltevés ellen, mihelyt azt egy másikkal sikerül kiegészítenie.

is funkcionálisnak nevezi a standardizált

gyakorlatokat és hiedelmeket „a kultúra mint egész" szempontjából, s a továbbiakban A funkcionális elemzés hívei - f leg, de nem kizárólag az antropológiában - rendsze-

feltételezi, hogy ezek a társadalom minden tagja számára szintén funkcionálisak. Így

rint három, egymással összefügg tételt fogadnak el, amelyekr l azonban itt azt állít-

például a természetfelettibe vetett primitív hitr l ezt írja:

Lényegében azt állítják, hogy el ször is a standardizált társadalmi tevékenységek vagy kulturális tényez k funkcionálisak az egész társadalmi vagy kulturális rendszer szempontjából; másodszor, hogy minden ilyen társadalmi vagy kulturális tényez szociológiai funkciókat tölt be; s harmadszor, hogy ennek következtében ezek a tényez k nélkülözhetetlenek. Noha ezekkel a hittételekkel rendszerint együtt találkozunk, hasznosabbnak látszik, ha külön-külön

vizsgáljuk

ket,

mert

mindegyikb l meghatározott nehézségek következnek.

juk, hogy vitathatók és szükségtelenek a funkcionális megközelítéshez. „Itt kerül a legkeményebb próba elé a funkcionális néz pont... Meg kell mutatnia, hogy miként hat a hit és a rituálé a társadalmi integráció, a technikai és gazdasági hatékonyság irányába, mennyire szolgálja a kultúrát mint egészet - ennélfogva közvetve minden egyes egyén biológiai és lelki jólétét is."

Ha az iménti pontosan nem körvonalazott feltevést kétségbe vonhatónak mondtuk, akkor erre az ikerfeltevésre ez kétszeresen érvényes. Hogy a kulturális tényez k azonos funkciót töltenek-e be a társadalom mint rendszer és a társadalom valamennyi tagja számára, az feltehet en inkább empirikus ténykérdés, mint axióma. Kluckhohn szemmel láthatólag érzékeli a problémát, mert a megoldások számát

Radcliffe-Brown jellegzetes formában, egyértelm en fogalmazza meg ezt a tételt:

b vítve lehetségesnek tartja, hogy a kulturális formák „szabályozó vagy az alkalmazkodást el segít jelleg ek... a társadalom tagjai vagy a társadalom mint

A társadalom funkcionális egységének tétele

tartós egység számára." Ez az els szükséges lépés afelé, hogy bizonyos változatok

„Valamely sajátos társadalmi szokás funkciója az, amivel hozzájárul az egész társadalmi élethez mint az egész társadalmi rendszer m ködéséhez. Ebb l a felfogásból következik, hogy minden társadalmi rendszernek (a társadalom egész társadalmi struktúrájának és a társadalmi szokások összességének, amelyben a struktúra megjelenik, s amelyt l további létezése függ) van bizonyos egysége, amelyet funkcionális egységnek nevezhetünk. Ezt úgy határozhatjuk meg, mint annak feltételét, hogy a társadalmi rendszer valamennyi része kell összhangban legyen egymással, vagyis hogy ne jöjjenek létre olyan tartós konfliktusok, amelyeket sem megoldani, sem szabályozni nem lehet.” (Kiemelés t lem R. M.)

jelentkezzenek abban az egységben, melyet valamely funkció szolgál. Az empirikus megfigyelések arra késztetnek, hogy még több változatot ismerjünk el ebben az egységben. Meglehet sen világos, hogy a funkcionális egység fogalma nem olyan tétel, amely empirikusan ne volna ellen rizhet ; éppen ellenkez leg, az integráció foka empirikus változó, amely ugyanabban a társadalomban is id r l id re változik, és az egyes társadalmakban eltér . Az emberi társadalmak meghatározásából következik, hogy 272



valamilyen fokú integráció mindegyikben található - ezt minden további nélkül

társadalmi vagy kulturális tényez

(szokás, hiedelem, magatartási séma vagy

bizonyítottnak vehetjük. De nem minden társadalomban olyan magas fokú az

intézmény) milyen bomlasztó következményekkel járhat különböz

integráció, hogy minden kulturálisan standardizált tevékenység vagy hiedelem

csoportokra s e csoportok egyes tagjaira nézve.

funkcionális lenne az egész társadalom s a benne él emberek szempontjából is.

Ha ilyen jelent s és könnyen hozzáférhet

társadalmi

tények és megfigyelések szólnak a

Radcliffe-Brownnak tulajdonképpen csak az általa oly kedvelt analógiák birodalmába

funkcionális egység feltételezése ellen, akkor érthet en felmerül a kérdés: miként

kellett volna bepillantania, s rögtön kételkedni kezdhetett volna a funkcionális egység

lehetséges, hogy Radcliffe-Brown és nyomában mások továbbra sem tudnak szabadulni ett l a feltevést l? Magyarázatul szolgálhat az a tény, hogy ezt a felfogást,

foka is igen eltér , noha a józan ész itt bizonyosan azt mondatná velünk, hogy a

mai formájában, szociálantropológusok alakították ki, vagyis olyan kutatók, akik

feltevésének igazságában. Hiszen még az egyes biológiai szervezetek integrációs szervezet valamennyi része valamilyen „egységes" cél érdekében m ködik.

f leg az írásbeliség szintjét el nem ért társadalmakkal foglalkoznak. Ha figyelembe

Tekintsük csak az alábbi esetet:

vesszük, amit Radin „a legtöbb bennszülött civilizáció rendkívüli integráltságának"

nevezett, akkor ez a feltevés nagyjából érvényes néhány, s t talán valamennyi primitív társadalomra. Rendkívül nagy szellemi árat kell azonban fizetnie annak, aki ezt a kicsiny primitív társadalmakra vonatkozóan talán hasznos feltevést kiterjeszti a nagy, bonyolult és rendkívül differenciált, az írásbeliség szintjén él társadalmakra is. Talán sehol sem annyira világosan kivehet k a feltevés ilyen kiterjesztésének veszélyei, mint a vallás funkcionális elemzésében. Erre röviden ki kell térnünk, már

„Könnyen belátható, hogy léteznek az idegrendszer vagy a hormonok szigorú ellen rzése alatt álló magas fokon integrált szervezetek, amelyekben bármely fontos rész elvesztése er teljesen kihat az egész rendszerre, és gyakran a szervezet pusztulását okozza. Másrészt viszont a sokkal lazábban szervezett alacsonyabb rend szervezetekben még a test valamely f részének elvesztése is csak átmeneti kényelmetlenséget okoz, amíg be nem következik a szövetek regenerációja. Sok ilyen lazábban szervezett állatfaj olyan kevéssé integrált, hogy különböz részei aktív ellenállást tanúsíthatnak egymással szemben. Ha például a hátára fektetünk egy közönséges tengeri csillagot, akkor csápjainak egy részével esetleg megfordulni igyekszik, míg a többi csáp az ellenkez irányba mozgatja... Laza integrációja következtében a tengeri kökörcsin tovább tud úszni elhagyva lábának egy részét, mely szorosan hozzátapadt egy sziklához, noha így tulajdonképpen kettészakad.”

csak azért is, mert ez a terület mintegy s rítve termeli ki mindazokat a tévedéseket, melyeknek a kutató áldozatul esik, ha jóhiszem en, alaposabb ellen rzés nélkül elfogadja a szóban forgó feltevést. A vallás funkcionális értelmezése. Ha meg akarjuk vizsgálni, hogy milyen árat kell fizetnie annak, aki ezt a funkcionális egységre vonatkozó hallgatólagos feltevést a

Ha már egyes szervezeteknél is ez a helyzet, még inkább err l van szó összetett társadalmi rendszerek esetében.

viszonylag kicsi és zárt, nem írástudó csoportokról ki akarja terjeszteni a differenciáltabb és talán lazábban integrált társadalmakra, érdemes szemügyre

Nem kerül túl nagy fáradságunkba kimutatni, hogy az emberi társadalom teljes

vennünk a szociológusok tevékenységét, f leg azokét, akik eléggé fogékonyak saját

funkcionális egységére vonatkozó feltevés ismételten szembekerül a tényekkel.

feltevéseik iránt. Mindez most csak mellékesen érdekel bennünket, s jórészt csak

Társadalmi szokások és érzelmek funkcionálisak lehetnek bizonyos csoportok

annyiban, hogy miként hat vissza egy általánosabb kérdésre, nevezetesen arra, hogy

számára, s diszfunkcionálisak ugyanazon társadalom más csoportjai számára. Az

mi történik, ha valaki megfelel módosítás nélkül próbál írástudó társadalmakra alkalmazni olyan elgondolásokat, melyek a nem írástudó társadalmak kutatásában

antropológusok gyakran hivatkoznak „a közösség fokozódó összetartására" és a „növekv

családi

büszkeségre"

mint

a

funkcionálisan

adaptív

érzelmek

iskolapéldáira. Csakhogy (…) a büszkeség fokozódása az egyes családokban gyakran

alakultak ki és értek meg. (Nagyjából ugyanez érvényes a kutatási eljárások és technikák átvitelére is, de ezzel itt nem foglalkozunk.)

felbomlasztja a kis helyi közösség összetartását. Nemcsak arról van szó, hogy a

A nagyszabású, tért l és id t l független általánosítások a „vallás integratív

funkcionális egység tétele gyakran ellentétben áll a tényekkel, hanem heurisztikus értéke is kicsiny, mert a kutató figyelmét eltereli arról a tényr l, hogy adott

funkcióiról" nagyrészt, bár természetesen nem teljesen a nem írástudó társadatinak megfigyeléséb l származnak. Nem túl ritka eset, hogy a társadalomtudós burkoltan

273

274


átveszi az ilyen társadalmakra vonatkozó tényeket, majd hosszan értekezik a vallás

gyermekmunkával kapcsolatos törvényeket, szemben azokkal a világi értékekkel,


integratív funkcióiról általában. Innen már csak egy lépés választja el az ehhez

amelyek tiltották „függ helyzet fiatalkorúak kizsákmányolását”. Vagy itt van a

hasonló kijelentésekt l:

születésszabályozás

ellentétes

megítélése

társadalmunk

különböz

vallási

csoportjaiban.) tényt sorolhatnánk fel a vallásnak korunk

Még számtalan közhelyszámba men

civilizált társadalmaiban játszott szerepér l. Ezeket természetesen azok a funkcionális antropológusok és szociológusok is jól ismerik, akik a vallást integráló tényez nek tekintik, anélkül hogy valamiképpen elhatárolnák azokat a társadalmi struktúrákat, amelyekben valóban ezt a funkciót tölti be. Legalábbis érthet , hogy a nem civilizált társadalmak kutatásából ered

elméleti megközelítés elhomályosít egyébként

szembeszök tényeket a vallásnak több vallású társadalmakban betöltött funkciójáról. Talán a funkcionális egység feltevése kiterjesztésének tudható be, hogy elfeledkeznek

„Annak okát, hogy miért szükséges a vallás, nyilvánvalóan abban a tényben találhatjuk meg, hogy az emberi társadalom a maga egységét els dlegesen azzal éri el, hogy tagjai egységesen rendelkeznek bizonyos végs értékekkel és célokkal. Bár ezek az értékek és célok szubjektívek, befolyásolják a magatartást és integrációjuk teszi képessé a társadalmat, hogy rendszerként m ködjék." „A különösen fejlett - tudományon technológiára épül - társadalmakban azonban a papság lassanként elveszti státusát, mert a megszentelt hagyomány és a természetfeletti tisztelete háttérbe szorul... Egyetlen társadalom sem vált olyannyira világivá, hogy teljesen felszámolhatta volna a transzcendentális célokba és a természetfeletti lényekbe vetett hiteket. S még egy.világi társadalomban is léteznie kell valamilyen, az alapvet értékeket integráló és rituálisan kifejez rendszernek, amely csalódás, halál vagy szerencsétlenség esetén segít az érzelmi egyensúly visszaszerzésében.” (Kiemelés t lem - R. M.)

a vallásháborúk, a (számos társadalomban létezett) inkvizíció, a vallási csoportok

integratív következményeit emeljék ki és elhanyagolják potenciálisan bomlasztó hatását bizonyos tpusú társadalmi struktúrában. Vegyük figyelembe azonban a következ jól ismert tényeket és problémákat. 1. Ha különböz vallások léteznek egymás mellett ugyanabban a társadalomban, gyakran mély ellentétek keletkeznek a vallási csoportok között (csak az európai társadalmak vallási

különböz

konfliktusairól írt óriási mennyiség irodalmat említjük). Milyen értelemben járul vajon hozzá a vallás a társadalom integrációjához a számos többvallású társadalomban? 2. Nyilvánvalóan igaz, hogy „az emberi társadalom a maga egységét els dlegesen azzal éri el, hogy tagjai egységesen rendelkeznek bizonyos végs értékekkel és célokkal" (amennyiben van ilyen egysége - R. M.). De milyen bizonyíték van arra, hogy a „nem vallásos emberek", például a mi társadalmunkban, kevésbé gyakran tesznek magukévá bizonyos közös „értékeket és célokat", mint azok, akik vallási doktrínákban hisznek? 3. Milyen értelemben járul hozzá a vallás az egész társadalom integrációjához, ha elméleteinek és értékeinek tartalma ellentétes más, nem vallási értékek tartalmával, amelyeket sok ember vall ugyanebben a társadalomban? (Gondoljunk csak arra, hogy a katolikus egyház ellenezte a 275

társadalmak

vallásának

tanulmányozásából

vett

példák

kedvéért

elhanyagolják ezt az egész, unalomig ismert anyagot. Továbbá meglep jelenség, hogy ugyanaz a korábban idézett írás, amely állandóan arról beszél, hogy „a vallás érzelmek, hitek és rítusok segítségével integrációt teremt", egyetlen szót sem szól a vallás potenciálisan megosztó szerepér l. Az persze elképzelhet lenne, hogy ezek a funkcionális elemzések tulajdonképpen azt mondják, hogy a vallás azok számára jelent integrációt, akik ugyanazokban a

társadalmak kutatásán alapult. Hajlanak arra, hogy csak a vallás nyilvánvalóan

civilizált

vallási értékekben hisznek. Nem valószín azonban, hogy erre gondolnának, mert ebben az esetben csupán azt állítanák, hogy bármiféle közmegegyezés, bármilyen értékrendszer integrációt hoz létre. Ez ismét csak azt mutatja, hogy milyen veszélyekkel jár, ha a funkcionális egység

A szerz k a durkheimi megközelítésb l indulnak ki, amely f leg a nem írástudó

közötti véres konfliktusok egész történetér l. Annyi mindenesetre tény, hogy a nem

feltevését, amellyel esetleg ésszer en magyarázhatunk egyes nem civilizált társadalmakat, egy általánosított funkcionális elemzés burkolt modelljének részévé tesszük. A nem civilizált társadalmakra az jellemz , hogy bennük csak egyetlen uralkodó vallási rendszer van, s így - egyes deviáns egyénekt l eltekintve tulajdonképpen ugyanazok voltak a tagjai a társadalomnak, mint a vallási közösségnek. Nyilvánvaló, hogy ilyen társadalmi struktúrákban a közös vallásos értékrendszer egyik következménye a közös érzések és a társadalmi integráció

276



meger södése lehetett. Ez azonban nem általánosítható könnyen és védhet en más

társadalomtípusokra.

„Az európai kabátujjakon lev , technikailag ma már felesleges gombok »funkciója« a szokás, a hagyomány meg rzése. Az emberek számára általában kellemesebb, ha érzik a magatartás folyamatosságát, ha úgy érzik, a magatartás ortodox, társadalmilag jóváhagyott formáit követik.”

Alkalmunk lesz még visszatérni a vallás jelenlegi funkcionális elemzésének egyéb elméleti következményeire, pillanatnyilag azonban ennyi is elegend

annak

illusztrálására, hogy milyen veszélyeket vállal az, aki elfogadja a funkcionális egység közelebbr l meg nem határozott tézisét. Nem érdemes az egész társadalom egységét

Olyan határesetr l van itt szó, amelyben az, hogy valamilyen funkciót tulajdonítunk

már a megfigyelés el tt posztulálni. Ténykérdésr l, és nem vélekedésr l van szó. A

a kulturális mintának vagy magatartásformának, keveset vagy semmit sem ad hozzá e

funkcionális elemzés elméleti keretében kifejezetten meg kell kívánni, hogy pontosan

minta közvetlen leírásához. Nagyon is feltételezhet , hogy a kultúra minden meggyökeresedett elemének (melyeket megközelít leg a „hagyomány" kifejezésben

meghatározzák azokat az egységeket, amelyek szempontjából valamely társadalmi vagy kulturális tényez

funkcionálisnak tekinthet .

Ennek az elemzésnek

foglalhatunk össze) megvan az a minimális, noha nem egyedüli „funkciója", hogy meg rzi a szokást, a hagyományt. Egyenérték ez azzal, mintha azt mondanánk, hogy

diszfunkcionális következményei lehetnek egyének, alcsoportok, valamint átfogóbb

bármely bevett gyakorlathoz való alkalmazkodás „funkciója" az, hogy az

társadalmi struktúrák és kultúrák szempontjából.

alkalmazkodó egyén elkerülhesse azokat a szankciókat, amelyek a bevett gyakorlattól eltér embert sújtják. Ez kétségkívül igaz, de aligha leszünk t le okosabbak. Érdemes

nyilvánvalóan feltételeznie kell, hogy adott tényez nek különböz , funkcionális és

azonban emlékeztetnünk arra, hogy azokat a funkciótípusokat akarjuk feltárni,

Az általános funkcionalizmus tétele

amelyeket a szociológus az egyes kulturális formáknak tulajdonít. Jelen pillanatban az alábbi átmeneti feltételezést fogalmazzuk meg: bár a társadalmi struktúra vagy a

standardizált társadalmi vagy kulturális formának pozitív funkciója van. Mint a

kultúra minden tényez jének lehetnek funkciói, túl korai még egyértelm en leszögezni, hogy minden ilyen tényez nek funkcionálisnak kell lennie.

funkcionális felfogás egyéb oldalait, ezt is Malinowski fejezi ki a legszéls ségesebb formában:

A legtömörebb megfogalmazásban ez a posztulátum azt mondja, hogy az összes

Az

általános

funkcionalizmus

tézise

természetesen

a

,,maradványokkal"

kapcsolatban századunk elején az antropológusok között dúlt heves, medd és hosszú „A kultúra funkcionális felfogása ezért ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy valamennyi civilizáció típusban minden szokás, anyagi tárgy, gondolat és hit létfontosságú funkciót tölt be.... „

vita terméke. A társadalmi maradvány fogalma, vagyis Rivers szavaival „egy szokás... (amely) nem magyarázható jelen hasznosságából, s csak múltbeli története alapján válik érthet vé", legalábbis Thuküdidészig vezethet

vissza. Mikor azonban el térbe

(…) Ez az általános funkcionalizmus lehet heurisztikus posztulátum is, meg nem is; ezt még meg kell vizsgálnunk. Arra azonban felkészülhetünk, hogy úgy találjuk

kerültek a kultúra evolúciós elméletei, még fontosabbá vált a maradvány fogalma,

majd: ez a felfogás is eltereli bíráló figyelmünket létez kulturális formáknak egy sor,

mert általa meg lehetett jelölni a kultúrák „fejl dési szakaszait", különösen az írásos

nem funkcionális következményér l.

emlékekkel nem rendelkez , nem civilizált társadalmakban. A funkcionalisták, akik

Mikor Kluckhohn azzal próbálja alátámasztani állítását, hogy „funkciókat"

tulajdonít látszólag funkciótlan tényez knek, valójában olyan funkció-fogalomhoz tér vissza, amelybe, inkább definíciószer en, mint empirikus vizsgálat nyomán, beletartozik a kultúra minden tartós formája. Azt állítja például, hogy: 277

szerettek volna megszabadulni attól, amit a nem civilizált társadalmak rendszerint töredékes és gyakran hipotetikus „történelmének" tekintettek, a maradványokat támadva szimbolikus formában a fejl désgondolat egész, általuk szellemileg megvetett rendszerét támadták. Talán ennek lett következménye, hogy túlzott 278



rész egy mûködõ egészben."

mértékben léptek fel a fejl déselmélet e középponti jelent ség fogalmával szemben, s helyette azt az ugyanennyire eltúlzott „tézist" vezették be, miszerint „minden szokás

Ebb l az idézetb l nem derül ki világosan, vajon Malinowski mit tekint

(mindenütt - R. M.) ...valamilyen létfontosságú funkciót tölt be". ilyen er s túlzások jelentkeznek. Ha már egyszer felfedezték, megjelölték és tanulmányozták a társadalmi maradványokat, csupán egy posztulátum segítségével

hit), amely az adott funkciót betölti, esetleg mindkett t. Ez a kétértelm ség általánosan elterjedt az irodalomban. Így például a korábban

ezek nem füstölhet k ki. Ha pedig nem mutathatók ki ilyen maradványok, a vita saját

idézett Davis és Moore el ször azt állítja a vallásról, hogy nélkülözhetetlen

magától is elapad. Rámutathatunk arra is, hogy még ha felismernének is ilyen

intézmény: "A vallás szükségességének oka..." az, hogy "...a vallás ...egyedi és

maradványokat a mai civilizált társadalmakban, ezek kevéssel járulnának hozzá az

nélkülözhetetlen szerepet játszik a társadalomban." Rövidesen kiderül azonban, hogy

emberi magatartás vagy a társadalmi változás dinamikájának megértéséhez. Mivel a

Sajnálatosnak látszik, hogy az antropológiai el dök vitatott nézetei nyomán ma

nélkülözhetetlennek, a funkciót vagy a kulturális tényez t (szokás, tárgy, gondolat,

ket, mert az írott

nem annyira a vallás intézményét tekintik nélkülözhetetlennek, mint inkább azokat a funkciókat, melyeket jellegzetesen a vallás tölt be szerintük. Davis és Moore ugyanis

történelem szegényes pótlékai lévén kétséges szerepet játszanak, a maradványok

csak annyiban tekintik nélkülözhetetlennek a vallást, amennyiben az egy társadalom

különösebb veszteség nélkül elhanyagolhatók. Az si és érdektelen vita azonban nem

tagjait arra készteti, hogy elfogadjanak "bizonyos közös végs értékeket és célokat".

ösztönözheti arra a szociológust, hogy elfogadjon egy feltétlenül érvényesnek

Mint mondják, ezeknek az értékeknek és céloknak

civilizált társadalmakkal foglalkozó szociológus nem igényli

tekintett tézist, miszerint minden kulturális tényez nek létfontosságú funkciója van. "realitásként kell a társadalom tagjai el tt megjelenniük, és a vallásos hit, illetve rituálé tölti be azt a szerepet, hogy a realitásnak ezt a látszatát megalapozza és er sítse. A hit és a rituálé a szentség erejével bíró konkrét tárgyakban szimbolikusan megjelen imaginárius világgal köti össze a közös értékeket és célokat, mely világ értelmes módon kapcsolódik az egyén életének ilyen-olyan eseményeihez. A megszentelt tárgyak és az általuk szimbolizált lények imádata révén, továbbá a természetfeletti el írások elfogadása révén, amelyek egyben magatartási szabályok is, hatékonyan ellen rizhet és olyan irányban terelhet az emberi viselkedés, hogy fenntartsa az intézményesített struktúrát és alkalmazkodjék a végs célokhoz, értékekhez."3

Ez ugyanis szintén kutatási probléma, nem pedig még a kutatás el tt levont

végkövetkeztetés. A kutatást el segítend , sokkal hasznosabb lenne az az ideiglenes feltevés, hogy a maradandó kulturális formák egyaránt funkcionális

alcsoportjaira nézve, amelyek elég er sek ahhoz, hogy közvetlen kényszer vagy

közvetett ráhatás révén érintetlenül meg rizzék ezeket a formákat. Ez a

következményekkel járnak mind a társadalomra mint egységre, mind azokra az

megfogalmazás mentes a funkcionális elemzés ama törekvését l, hogy figyelmét a pozitív funkciókra összpontosítsa, s egyúttal másfajta következményekre is

A vallás állítólagos nélkülözhetetlenségének tehát az a ténybeli feltételezés az

ráirányítja a kutató figyelmét.

alapja, hogy egyedül az "imádat" és a "természetfeletti el írások" alapján valósítható meg "az emberi viselkedés feletti kontroll" szükséges minimuma és az "érzelmek és

A nélkülözhetetlenség tétele

A funkcionális felfogást valló társadalomtudósok körében általánosan elfogadott tétel

hitek szerinti integráció". A nélkülözhetetlenség tézise tehát, ahogyan azt rendszerint megfogalmazzák, két

hármas utolsó tagja bizonyos tekintetben a legkétértelm bb. E kétértelm ség Malinowski fent említett kiáltványában válik nyilvánvalóvá. Ezt írja:

egymással kapcsolatban álló, de egymástól megkülönböztethet

állítást tartalmaz.

El ször azt a feltételezést, hogy vannak bizonyos nélkülözhetetlen funkciók, abban az

279

3

értelemben, hogy ha ezek nem léteznének, nem maradna fenn a társadalom (vagy a "Valamennyi civilizációtípusban minden szokás, anyagi tárgy, gondolat és hit létfontosságú funkciót tölt be, valamilyen feladatnak kell eleget tennie, s nélkülözhetetlen

Uo. 235. l. Kiemelés t lem - R. M.

280



"A mágia tehát nélkülözhetetlen funkciót tölt be a kultúrában. Meghatározott szükségletet elégít ki, amire a primitív civilizáció semmilyen más tényez je sem alkalmas."

csoport vagy az egyén). Ebb l következik azután a funkcionális el feltételek vagy a társadalom számára funkcionálisan szükséges el zetes feltételek fogalma, melyet kés bb alkalmunk lesz részletesen megvizsgálni. Másodszor, s ez egészen más kérdés, feltételezik, hogy e funkciók bármelyikének teljesüléséhez bizonyos kulturális vagy társadalmi formák nélkülözhetetlenek. Ez maga után vonja a specializált és helyettesíthetetlen struktúrák fogalmát, ami azután mindenfajta elméleti nehézséget okoz. Ugyanis nemcsak azt lehet kimutatni, hogy ez a fogalom nyilvánvaló

Valójában az a helyzet, hogy a funkcionális változatok vagy egyenértékek fogalma ismételten felmerült minden tudományágban, amely az elemzés keretéül elfogadta a funkcionalizmust. Széles körben alkalmazzák például a pszichológiában, miként erre

ellentétben áll a tényekkel, hanem számos olyan alárendelt feltevés is következik

A nélkülözhetetlen funkció és a helyettesíthetetlen hit- és cselekvésminta egyenesen kizárja a funkcionális változatok fogalmát.

bel le, amelyek már a kezdet kezdetét l csapást mérnek a funkcionális elemzésre. E tétel eltereli a figyelmet arról, hogy a csoportok fennmaradásához szükséges funkciókat még megvizsgálandó körülmények között alternatív társadalmi struktúrák

(és kulturális formák) töltötték be. Tovább haladva megállapíthatjuk a funkcionális ugyanúgy azonos funkciót különböz

elemzés egyik alapvet teorémáját: ahogy ugyanaz a tényez több funkciót tölthet be, tényez k eltér en is betölthetnek. A

funkcionális szükségleteket itt úgy tekinthetjük, mint amelyek inkább feltételeznek, mintsem meghatároznak bizonyos társadalmi struktúrákat. Más szavakkal, a szóban forgó funkciót különböz struktúrák töltik be. (A változatok skálájának határait a strukturális kényszer fogalma vonja meg, lásd err l az alábbiakban.) Szemben tehát a nélkülözhetetlen kulturális formák (intézmények, standard

gyakorlatok, hitrendszerek stb.) fogalmával, itt a funkcionális változatok, vagy funkcionális egyenértékek, vagy funkcionális helyettesít k fogalmát kapjuk. Ezt a

fogalmat széles körben elismerik és használják, noha meg kell jegyeznünk róla, hogy nem illeszthet bele könny szerrel ugyanabba az elméleti rendszerbe, amelyben az egyes kulturális formák nélkülözhetetlenségének tézise megfogalmazódott. Ezért, Malinowskinak "a mágia és hasonló mechanizmusok funkcionális szükségességér l"

nagyszer példa English egyik tanulmánya. A neurológiában pedig Lashley kísérleti és klinikai adatok alapján mutatta ki annak a feltevésnek az elégtelen voltát, "hogy az egyes idegsejtek sajátos funkciókra specializálódnak", ehelyett azt állítva, hogy adott funkciót egy sor különböz struktúra is betölthet. A szociológiának és a szociálantropológiának még nagyobb lehet ségei vannak, hogy elkerüljék adott struktúrák nélkülözhetetlenségének tézisét, s tudatosan alkalmazzák a funkcionális alternatívák vagy funkcionális helyettesít k fogalmát. Ahogyan ugyanis a laikusok már régóta tévedésben vannak, amikor feltételezik, hogy más társadalmak "különös" szokásai és hiedelmei "puszta babonák", úgy a funkcionalizmust valló társadalomtudósokat egy másik széls séges tévedés veszélye fenyegeti, amikor egyrészt túl gyorsan lelnek funkcionális vagy adaptív értékekre ezekben a szokásokban és hiedelmekben, másrészt pedig nem veszik észre, hogy milyen

egyéb

ragaszkodnak

cselekvésmódokat tévesztenek szem el l, amikor makacsul ezekhez a

látszólag

funkcionális

szokásokhoz.

Ezért

egyes

funkcionalisták könnyen hajlamosak arra a következtetésre jutni, hogy bizonyos mágikus vagy vallási rítusok és hitek a hív személy lelkiállapotára vagy önbizalmára tett hatásuknál fogva funkcionálisak. Bizonyos esetekben azonban nagyon is elképzelhet , hogy ezek a mágikus szokások csak elhomályosítják és helyettesítik a

szóló elméletét áttekintve Parsons óvatosan kijelenti:

felismerhetõ és nagyobb alkalmazkodást eredményez szokásokat. Mint F. L. Wells megjegyzi,

"...ahol ilyen bizonytalansági elemek jelentkeznek érzelmileg fontos célokra való törekvésekben, ott ha nem is mágikus, de legalább funkcionálisan egyenérték jelenségek felbukkanása várható."

"Patkót szegezni az ajtóra himl járvány idején, er sítheti a ház népének erkölcsi tartását, de nem tartja távol a himl t; az ilyen hiedelmek és szokások nem állják ki az evilági próbát, amivel szemben sebezhet k, s az általuk nyújtott biztonságérzet csak addig tarthat, amíg nem szembesülnek a valósággal."

Ez már csak halvány visszfénye Malinowski kategorikus állításának, miszerint

281

282


Azok a funkcionalisták, akiket az általuk vallott elmélet arra kényszerít, hogy csak

mértékrendszert, amelynek segítségével megvonhatja a következmények pontos


az ilyen szimbolikus szokásoknak az egyéni lelki állapotra tett hatására ügyeljenek, s

mérlegét. Gyakori tévedésekkel jár, s ezért joggal min sül csekély érték nek az a

akik ezért arra a következtetésre jutnak, hogy a mágikus szokás funkcionális,

szaktanács, amely egy tervbe vett cselekedet várható következményei közül csak

figyelmen kívül hagyják, hogy néha éppen ezek a szokások helyettesítenek

néhányat vesz figyelembe, s esetleg azokat is önkényesen választja ki.

standardizált tevékenységek vagy uralkodó intézmények nélkülözhetetlenségére, mert

tartalmaz: az egyik bizonyos funkciók nélkülözhetetlenségére vonatkozik, s ebb l

Azt találtuk továbbá, hogy a nélkülözhetetlenség tétele két különálló állítást

hatékonyabb megoldási lehet ségeket. Azoknak pedig, akik azért hivatkoznak megfigyelésük szerint ezek er sítik a mindenkiben közös érzelmeket, miel tt

alakul ki a funkcionális szükségszer ség vagy a funkcionális el feltételek fogalma; a

levonnák az esetek többségében elhamarkodott és nem igazolt következtetéseiket,

másik

el bb funkcionális helyettesít k után kellene nézniük.

nélkülözhetetlenségét érinti, s ezt helyes formában kétségbe vonva, kialakíthatjuk a

társadalmi

intézmények,

kulturális

formák

és

hasonlók

meglev

Miután áttekintettük a funkcionális posztulátumok e szentháromságát, számos

funkcionális változatok, egyenértékek vagy helyettesít k fogalmát.

megfontolást kell figyelembe venni, ha megpróbáljuk szabályrendszerbe

Mi több, mivel ez a három posztulátum külön-külön és együttesen is közhasználatú

foglalni ezt a fajta elemzést. El ször a funkcionális egység tételét vettük szemügyre, s

tétel, éppen ez a tény forrása annak az általánosan elterjedt vádnak, miszerint a

azt találtuk, hogy nem tételezhetjük fel minden társadalom teljes integrációját; ennek

funkcionális elemzés elkerülhetetlenül bizonyos ideológiai elkötelezettséggel jár

mértéke empirikus ténykérdés, s fel kell arra készülnünk, hogy az integráció

együtt. Mivel itt olyan kérdésr l van szó, amely ismételten felvet dik, amikor a

alapvet

legkülönböz bb fokaival találkozunk. Mikor pedig a vallás funkcionális értelmezéseit

funkcionális elemzésre vonatkozó más elképzeléseket vesszük szemügyre, legjobb,

mint speciális esetet vizsgáltuk, beleütköztünk abba a lehet ségbe, hogy az emberi

ha ezt itt vizsgáljuk meg, mert így az ideológiával fert zött társadalomtudomány

természet ugyan egyforma lehet mindenütt, de ebb l még nem következik, hogy a nem civilizált társadalmak struktúrája pontosan olyan, mint a rendkívül differenciált

kísértete nem fogja minduntalan elterelni figyelmünket a felmerül problémákról.

"civilizált" társadalmaké. A kett közötti fokozati különbség - mondjuk az, hogy az egyikben több eltér vallás létezik, míg a másikban nem - kockázatossá teheti az áttérést az egyik fajta társadalomról a másikra. E posztulátum kritikai vizsgálatából az adódott, hogy a funkcionális elemzés elméletének meg kell követelnie adott társadalmi funkciókat ellátó társadalmi egységek közelebbi meghatározását, továbbá fel kell ismernie: a kulturális tényez k sokfajta következményekkel járnak, s ezek közül némelyik funkcionális, mások talán diszfunkcionálisak. A második tétel, az általános funkcionalizmus, amely szerint a kultúra minden maradandó formája elkerülhetetlenül funkcionális. Ennek a posztulátumnak az áttekintése más megfontolásokat is eredményez, melyeknek szintén eleget kell tennünk, ha a funkcionális értelmezéshez mint szabályrendszerhez akarunk közelíteni. Kiderült: nemcsak arra kell felkészülnünk, hogy e formáknak éppúgy vannak diszfunkcionális, mint funkcionális következményeik, hanem arra is, hogy a teoretikus végül egy igen nehéz problémával kerül szembe. Ha azt akarja, hogy kutatása valamiképpen hasson a társadalmi technológiára, ki kell alakítani egy 283

284

analitikus

Robert K. Merton: Középszint szociológiai elméletek

foglalkoznak. Éppúgy beszélünk a vonatkoztatási csoportok, a társadalmi mobilitás, a

Robert K. Merton:

szerepkonfliktusok vagy a társadalmi normák kialakulásának elméletér l, ahogy az árelméletr l, a betegségek baktériumelméletér l vagy a kinetikus gázelméletr l.

Középszint szociológiai elméletek

Az ilyen elméletek vezérgondolatai jellegzetesen egyszer ek: tekintsük például

Gilbert mágnesességelméletét, Boyle elgondolásait a légnyomásról vagy Darwinét a

korallszigetek keletkezésér l. Gilbert abból a viszonylag egyszer gondolatból indul

ki, hogy a Föld felfogható egyetlen mágnesként; Boyle abból a szintén egyszer

[Középszint szociológiai elméletek]

elgondolásból, hogy a légkör „leveg tengernek" tekinthet ; Darwin azzal a gondolattal kezdi, hogy a zátonyokat tekinthetjük úgy is, mint korall borítású szigeteket, amelyek régóta a tengerben fekszenek. Mindezek az elméletek valamilyen

Mint oly sok okkal, ok nélkül használt szóval, az „elmélet" kifejezéssel is megeshet,

és

következtetése - egy hegy tetején kisebb lesz a légnyomás, mint lent, a hegy lábánál.

át

egészen

az

axiomatikus

gondolatmeneteken

rendszerezett

nem

képb l indulnak ki, melyb l aztán következtetések vonhatók le. Hogy csak egy példát említsünk: ha a légkört leveg tengernek gondoljuk, akkor - hangzik Pascal

dolgokra vonatkozik -

beleértve mindent, a kisebb jelent ség munkahipotézisekt l az átfogó, de homályos

hogy értelmetlenné válik. Mivel olyannyira különböz

azután kipróbálnak, hogy szemügyre vegyék: empirikusan meger síthet k-e a

próbálják ki, hogy termékeny-e; megnézik: származhatnak-e bel le olyan elméleti problémák és hipotézisék, melyek segítségével a légnyomás új vonásai ismerhet k

kapcsolatban lev állításokra vonatkozik, melyekb l empirikus szabályszer ségek vonhatók le. Figyelmünk középpontjában végig az áll, amit középszint elméletnek

fel. Ehhez hasonlóan a vonatkoztatási csoportok és a viszonylagos elégedetlenség

nevezek: olyan elméletekr l van szó, melyek közbüls helyet foglalnak el a mindennapi kutatásban b ségesen tenyész kisebb jelent ség , de szükséges

bel lük fakadó következtetések Magát az elgondolást pedig abban a tekintetben

Ebben a könyvben a szociológiai elmélet kifejezés olyan, egymással logikai

A kiinduló gondolat tehát sajátos hipotézisek megalkotására ösztönöz, melyeket

gondolatrendszerekig -, e szó használata gyakran inkább gátolja, mint el segíti a megértést.

elmélete abból a James, Baldwin és Mead által felvetett, majd Hyman és Stouffer

célja valamilyen egységes elmélet létrehozása, hogy azután ezzel az elmélettel

által továbbfejlesztett egyszer elgondolásból indul ki, hogy az emberek a számukra jelent s más emberek mércéit tekintik az önbecsülés és önértékelés alapjának Ebb l

magyarázzák a társadalmi viselkedés, a társadalmi szervezet és változás valamennyi

munkahipotézisek és ama mindent átfogó rendszeres er feszítések között, melyeknek

empirikus vizsgálódás vezérfonala legyen. Középen helyezkedik el a társadalmi

várakozással. A józan ész például arra tanítana, hogy minél nagyobb egy család

rendszer általános elméletei - melyek túlzottan eltávolodtak a társadalmi viselkedés,

tényleges vesztesége valamilyen tömegkatasztrófa során, annál er sebben fogja érezni a veszteséget. Ez a hiedelem azon a nem bizonyított feltevésen alapul, hogy az

az elgondolásból néhány következtetés vonható le, amelyek ellentétesek lesznek egy

szervezet és változás egyes fajtáitól, s így nem adnak magyarázatot a megfigyelt

objektív veszteség nagysága egyenesen arányos a veszteség szubjektív értékelésével,

jelenségekre - és azok között a rendszeres részletleírások között, amelyeket elméletek persze szintén egyáltalán nem általánosítanak A középszint

sor „nyilvánvaló" és nem vizsgált feltevés alapján kialakult mindennapos

megfigyelt szabályszer ségét. A középszint elméletet a szociológiában els sorban arra használják, hogy az

s hogy ez az értékelés csakis az egyén saját tapasztalatán alapul. A viszonylagos megfosztottság elméletéb l kiindulva azonban egészen más hipotézis alakítható ki -

nevük is mutatja, a társadalmi jelenségek bizonyos körülhatárolt oldalaival

mégpedig az, hogy az egyén önmagát értékelve helyzetét összehasonlítja más, vele összehasonlíthatónak tekintett emberek helyzetével. Ebb l az elméletb l ennélfogva 286

empirikusan ellen rizhet állításokban öltsenek testet. A középszint elméletek, mint

elvonatkoztatás termékei, de még elég közel állnak a megfigyelt adatokhoz, hogy

az következik, hogy meghatározott körülmények között a komoly veszteséget

empirikus általánosításnál-olyan elszigetelt állításnál, amely két vagy több változó



közötti viszonyok megfigyelt szabályszer ségeit összegezi. Minden elmélet feltevések sorát tartalmazza, s az empirikus általánosítások ezekb l vonhatók le.

szenved családok, ha olyan helyzetben vannak, hogy még náluk is többet vesztett emberekhez hasonlítják magukat, kevésbé veszteseknek érzik magukat, mint azok a

Vegyük szemügyre a középszint szociológiai elmélet egy másik esetét, mert így

családok, amelyeknek vesztesége kisebb volt. Így például a legnagyobb katasztrófa

talán jobban megérthetjük az elmélet jellegét és felhasználási módjait. A

a leginkább arra, hogy környezetükben észrevegyék azokat, akiket még nagyobb

szerepkészletek elmélete egyfajta elképzelés arról, hogy miként szervez dik a

sújtotta területeken él emberek, akiket magukat is súlyos veszteségek értek, hajlanak

Boyle hasonlata a légkörr l mint leveg tengerr l, vagy Gilberté a Földgolyóról mint

társadalmi státus a társadalmi struktúrában. Ez az elképzelés éppoly egyszer , mint

mint a józan ész feltételezéseit támasztják alá: „az az érzés, hogy valakinek

csapás ért. Az empirikus vizsgálatok inkább a viszonylagos elégedetlenség elméletét,

is a felhasználás nyújtja, nem pedig az, hogy az eredeti elgondolást közvetlenül

egyetlen mágnesr l. De mint minden középszint elmélet esetében, a bizonyítékot itt

csak el nem ér a legnagyobb veszteség szintjére", s csak azután csökken. Ezt a

viszonylag jobb a sora, mint másoké, az objektív veszteséggel együtt növekszik, amíg

nyilvánvalónak vagy szokatlannak ítéljük, valamilyen általánosabb elméletb l

modellt er síti a tömegkommunikáció is, mikor „a legjobban szenved ket állítja a ket, amelyhez

származtatjuk, vagy azt tartjuk róla, hogy egy sajátos problémacsoportra vonatkozik.

középpontba, s ezzel olyan vonatkoztatási csoportként állítja be

A társadalmi státus fogalmának igen eltér jelentéseket tulajdonítanak, de létezik

képest a többi szenved önmagára nézve kedvez összehasonlítást tehet". Ahogy a

egy szociológiai hagyomány, amely e fogalmon következetesen a társadalmi

kutatások el rehaladnak, kiderül viszont, hogy az önértékelés e modelljei hatnak a

szerep fogalma az egyes státusokban lev személyek olyan magatartására utal, amely mások (a jogokat elismer k és a kötelezettségeke kiszabók) strukturált elvárásaihoz

egy sor, empirikusan igazolható hipotézist szolgáltat. Ezekb l elég egyszer en levonható a következ , tények által meger sített következtetés: ha kevés embert ér

együttesével. E felfogás szerint, melyet például Ralph Linton képvisel, a társadalmi

rendszerben elfoglalt helyet érti, az ehhez tartozó sajátos jogok és kötelezettségek

túlél k hangulatára, s arra, hogy mennyire kívánnak másokon segíteni. A viszonylagos elégedetlenség elmélete tehát meghatározott magatartástípuson belül

igazodik. Linton, s mások is, akik ugyanezt a felfogást vallják, ebb l azt a régóta

nagyjából ugyanakkora sérelem, mindegyikük megközelít leg egyforma fájdalmat és

felismert és alapvet következtetést vonja le, hogy a társadalomban minden személy

veszteséget érez; ha viszont sok embert ér igen különböz mérték sérelem, még a

szükségképpen több státust tölt be, s hogy minden ilyen státushoz bizonyos szerep

meglehet sen nagy veszteséget is kicsinek fogják tekinteni, ha összehasonlítják a

kapcsolódik. Ezen a ponton távolodik el a szerepkészlet elméletének gondolatrendszere ett l a

veszteségek.

régi hagyománytól. Az eltérés kezdetben csekély-egyesek azt is mondhatnák, szinte

még nagyobbal. Hogy az emberek mekkora valószín séggel tesznek összehasonlításokat, az attól függ, hogy mennyire láthatók a nagyobb és a kisebb példánknak

nem szabad

elhomályosítania a

elmélet

jelentéktelen -, de a látószög megváltozása egyre nagyobb elméleti eltérésekre vezet.

emberek magatartása

A szerepkészlet elméletének kiindulópontja az a gondolat, hogy egy társadalmi

középszint

Sajátos

általánosabb jellegét. A tömegkatasztrófával szembekerül

státushoz nem egyetlen szerep tartozik, hanem szerepek egész sora. A társadalmi struktúra e jellegzetességéb l adódik a szerepkészlet fogalma: a társadalmi viszonyok

nyilvánvalóan csak egyike a végtelen számú helyzetnek, amelyre gyümölcsöz en alkalmazható a vonatkoztatási csoportok elmélete, s ugyanez érvényes a társadalmi

bizonyos társadalmi helyet foglalnak el. Így például az orvostanhallgatói státusban

függésének elméletére vagy az anómia elméletére. Éppennyire világos azonban, hogy

összessége, amelyben az egyes személyek egyszer en azáltal vesznek részt, hogy

rétegz dés változásának elméletére, a hatalom elméletére, az intézmények kölcsönös elméletek nem logikai folyományai a társadalmi rendszerek

lev személy nemcsak a diák szerepét játssza a tanár megfelel státusával szemben,

valamilyen mindent átfogó elméletének, jóllehet ha egyszer már létrejöttek, nagyon is összhangban lehetnek egy ilyen elmélettel. Továbbá mindegyik elmélet több puszta

hanem egy sor egyéb szerepet is, amelyek különböz módokon kapcsolják a rendszeren belüli többi személyhez: más diákhoz, orvosokhoz, n vérekhez, szociális

287

288

az ilyen középszint


gondozókhoz, egészségügyi dolgozókhoz stb. Az iskolai tanár státusához szintén

A szerepkészletek elmélete más szempontból is jó példája a középszint


szociológiai elméleteknek. Ezek az elméletek gyakran beleilleszthet k egy sor, úgynevezett szociológiai elméletrendszerbe. Amennyire látom, a szerepkészletek

meghatározott szerepkészlet tartozik, amely a tanárt nemcsak a neki megfelel státushoz, a tanulóéhoz kapcsolja, hanem kollégáihoz, az iskolaigazgatóhoz, a

elmélete nem áll ellentétben olyan igen általános elméleti orientációkkal, mint a marxista elmélet, a funkcionális elemzés, a társadalmi behaviorizmus, Sorokin

tanfelügyel höz, a nevelési tanácshoz, a szakmai egyesületekhez, és - az Egyesült Államokban - a helyi szervezetekhez.

integrális szociológiája vagy Parsons cselekvéselmélete. Elrémít megfigyelés lehet

Mindeddig a szerepkészlet fogalma csupán szókép, melynek segítségével

ez azon szociológusok számára, akiket abban a hitben neveltek, hogy a szociológiai

(…)

gondolkodás rendszerei logikailag szigorúan zártak és kölcsönösen kizárják egymást.

gondolatilag megragadható a társadalmi struktúra egyik összetev je. Ez a szókép

Valójában azonban, mint a kés bbiekben rámutatunk, az átfogó szociológiai

azonban csak a kezdet, s nem a befejezés vagy az elemzés célja-egyenesen következnek bel le bizonyos analitikus problémák. A szerepkészlet fogalmából

elméletek elég lazák, bels leg differenciáltak és egymást kölcsönösen átfedik. Így

azonnal

egy adott középszint elmélet, amely empirikusan igazolható, gyakran olyan átfogó

azt

a

következtetést,

hogy

társadalmi

struktúrákkal

levonhatjuk

elméletekbe illeszkedhet, amelyek bizonyos tekintetben ellentétesek egymással.

szembekerülve az egyénnek számtalan szerepkészlet összetev it kell elrendeznie mérték

Ezt a meglehet sen eretneknek ható vélekedést azzal szemléltethetjük, hogy újból

részében

normálisan

végezhessék

dolgukat

anélkül,

legnagyobb

társadalmi szabályosság uralkodjék, s így az emberek idejük hogy

megvizsgáljuk a szerepkészletek elméletét mint középszint elméletet. Induljunk ki a hagyományos felfogásból, s tegyük fel, hogy a társadalmi státushoz nem egyetlen

kell

vagyis funkcionálisan kifejezve valamiképpen úgy kell ezeket megszerveznie, hogy

ket

szerep, hanem szerepek egész sora kapcsolódik, amelyek a státus birtokosát

cselekvésükben. Ha a szerepkészlet e viszonylag egyszer gondolatának van elméleti értéke, akkor

más emberekhez kötik. Másodszor, jegyezzük meg, hogy a különböz szerepkészletnek ez a fogalma sajátos elméleti problémákat vet fel, hipotézisekre ad

sajátos problémákat kell felvetnie a szociológiai kutatás számára. Nos, a

alkalmat, s így empirikus kutatásra is ösztönöz. Az egyik alapvet probléma az, hogy

szerepkészlet fogalma eleget tesz ennek a feltételnek. Általános, de jól körülírt

miként ismerhet k fel azok a társadalmi mechanizmusok, amelyek tagolják a

belül

széls séges

konfliktusok

bénítanák

meg

szerepkészleteiken

meghatározott következményekkel járó társadalmi folyamatok a társadalmi struktúra meghatározott részeiben -, melyek kell en tagolják a szerepkészletek alanyainak

szerepkészlet fogalma figyelmünket arra a strukturális problémára irányítja, hogy fel kell ismernünk azokat a társadalmi mechanizmusokat, amelyek egyesítik, illetve

szerepkészletet és csökkentik a szerepek közötti konfliktusokat. Harmadszor, a

problémát vet fel: miként ismerhet k fel azok a társadalmi mechanizmusok - vagyis

többszörös szerep fogalmát elfogadva viszont figyelmünk egy másik, bár kétségkívül

mechanizmusok, s ennek alapján azt is meg tudjuk magyarázni, hogy bizonyos

fontos kérdésre korlátozódik: a státusok individuális birtokosai miként képesek eleget

szembeállítják egymással a szerepkészlet különböz tagjaitól ered elvárásokat. A

számára. Felmerül továbbá az a probléma, hogy miként jönnek létre ezek a

elvárásait ahhoz, hogy csökkentsék a konfliktusokat az egyes státusok birtokosai

tenni a velük szemben támasztott és néha egymással ellentétes követelményeknek? Negyedszer, a szerepkészletek fogalma elvezet bennünket ahhoz a kérdéshez is, hogy

társadalmi rendszerekben miért nem m ködnek elég hatásosan, s t, miért nem jelentkeznek egyáltalán. Végül pedig a légnyomás elméletéhez hasonlóan a típusainak m ködésével foglalkozó monográfiák

magyarázatot adhatunk számos olyan esetre, amelyben a szerepkészlet hatástalanul

A formális szervezet különböz

miként jöttek létre ezek a társadalmi mechanizmusok. Ha válaszolunk erre a kérdésre,

szerepkészlet elméletéb l is egyenesen következnek lényeges empirikus vizsgálatok.

m ködnek a gyakorlatban a szerepkészletek.

289

m ködik. (Immár nem kell feltételeznünk, hogy minden társadalmi mechanizmusnak

empirikusan megalapozott elméleti leírásokat tartalmaznak arról, hogy miként

funkcionálisjelent sége van, míg a biológiai fejl déselmélet magába foglalja azt a feltevést, hogy nincsenek diszfunkcionális történések). Végül, az elemzésnek ebben a 290


középszint szociológiai elméletben kifejtett logikája teljes mértékben a társadalmi

merülnek): milyen társadalmi mechanizmusok ellensúlyozzák - ha vannak ilyenek- a


szerepkészletek feltételezett ingatagságát, s milyen körülmények között nem

struktúra elemeit tartja szem el tt, s nem egyes társadalmi rendszerek konkrét történetí leírását nyújtja. A középszint elmélet segítségével ezért leküzdhetjük a

érvényesülnek

nomotetikus és az idiografikus magyarázat, az általános és a teljesen egyedi, a

konfliktusokat von maga után? Mint más kérdések, melyek történetileg a funkcionális

generalizáló szociológiai elmélet és a historizmus közötti elméleti ellentét

elemzés általános felfogásából eredtek, ezekben sem foglaltatik annak feltételezése,

álproblémáját.

hogy a szerepkészletek lényegileg mindig hatékonyak. A középszint elmélet ezért

a

mechanizmusok,

ami

hatástalanságot,

zavarokat és

ezek

nem azzal a történelmi általánosítással foglalkozik, hogy minek van uralkodó szerepe

Mindebb l nyilvánvalóan következik, hogy a szerepkészlet elmélete szerint mindig jelentkezzenek arra nézve, hogy adott státus birtokosa számára mi lenne a helyénvaló

érdekli, hogy milyen társadalmi mechanizmusok hoznak létre nagyobb rendet vagy

a társadalomban, a rendnek-e vagy a konfliktusnak, hanem az az analitikus probléma

van arra lehet ség, hogy a szerepkészlet különböz tagjai részér l eltér elvárások

kevesebb konfliktust annál, ami e mechanizmusok nélkül kialakult volna.

magatartás. E konfliktuslehet ség alapvet forrása-s itt ismét fontos megjegyeznünk, hogy ebben a kérdésben egyetértünk olyan meglehet sen eltér véleményt képvisel

elméletalkotókkal, mint Marx és Spencer, Simmel, Sorokin és Parsons - az a struktu

rális tény, hogy egy szerepkészlet más tagjainak társadalmi helyzete feltehet en eltér

A szociológiai elmélet totális rendszerei

a szóban forgó státusbirtokos társadalmi helyzetét l. Amilyen mértékben a

szerepkészlet e tagjai különböz képpen helyezkednek el a társadalmi struktúrában, Középszint

elméletek kidolgozása egészen más elkötelezettséget igényel a

olyan mértékben térnek el érdekeik és érzelmeik, értékeik és erkölcsi elvárásaik magának a státusbirtokosnak az érdekeit l stb. Ez végül is éppúgy alapfeltevése a marxista elméletnek, mint sok más szociológiai elméletnek is: a társadalmi

szociológustól, mint valamilyen mindent átfogó, egységes elmélet. A következ kben feltételezzük, hogy a szociológiai elmélet totális rendszerének keresése, melyben a

kihívást jelentenek, ugyanakkor éppoly kevés eredménnyel kecsegtetnek, mint a

érdekei, értékei és elvárásai mások, mint a tanár érdekei, értékei és elvárásai, s így a tanártól mást várnak ezek, mint szerepkészletének egyéb tagjai: szakmabeli kollégái,

számtalan világot átfogó filozófiai rendszerek, melyek rászolgáltak arra, hogy

az iskolai tanács befolyásos tagjai, s mondjuk az Amerikai Légió amerikanizmus-

Egyes szociológusok még mindig úgy írnak, mintha valamilyen általános szociológiai elméletet fogalmaznának meg, amely egyrészt képes átfogni a társadalmi

gazdasági réteghez tartoznak, mint a tanárok. Következésképpen a tanács tagjainak

egyének érdekei eltér ek. Egy iskolai tanács tagjai például gyakran más társadalmi és

társadalmi magatartás, szervezet és változás bármely oldalával kapcsolatos megfigyeléseknek rögtön megvan az el re kijelölt helyük, ugyanolyan felvillanyozó

használaton kívül kerüljenek. Meglehet sen vitathatónak kell tartanunk ezt az igényt.

bizottsága. Amit az egyik lényeges nevelési fogásnak ítél, azt a másik esetleg

differenciálódás nyomán a társadalmi struktúrában különböz képpen elhelyezked

magatartásról, a szervezetr l és a változásról megfigyelt töméntelen adatot, másrészt elég termékeny ahhoz, hogy a kutatók figyelmét egy sor empirikus problémára

eléggé felkészültek. Nem végeztünk még elegend el készít munkát. Ha kell történeti érzékkel vennék szemügyre a szociológia állandóan változó

társadalmi helyzet emberekhez.

irányítsa. Mindezt korai és apokaliptikus hiedelemnek tartom. Nem vagyunk még

felt n en érvényes erre a státusra, az hasonló mértékben áll más státusok birtokosaira is, akik viszont szerepkészletük révén strukturálisan kapcsolódnak más, eltér

modorosságnak tartja, a harmadik pedig kétségtelen felforgatásnak ítéli. S ami ilyen

A szerepkészletek elmélete mint középszint elmélet tehát egy fogalomból és az

szellemi közegét, ezek az optimisták eléggé kijózanító tapasztalatokat szereznének, s

ahhoz kapcsolódó szóképekb l indul ki, s egy sor elméleti problémát vet fel. Így a

feladhatnák túlzott reményeiket. Történeti múltunk bizonyos tényez i egyrészt még mindig túlzottan kísérik mai törekvéseinket. Ne feledjük, hogy a kialakulóban lev

291

292

szerepkészletben bekövetkez potenciális zavarok feltételezett strukturális alapja két kérdés megválaszolását igényli (melyek, mint láttuk, az elmélet nélkül fel sem



kialakításához vezetett - olyan célt t ztek ki, amely három, alapvet en téves

átfogó filozófiai rendszerek vették körül. A XVIII. században és a XIX. század elején

tudományfelfogás egyikére vagy egyszerre többre vezethet vissza.

szociológia olyan szellemi légkörben fejl dött, amelyben mindenfel l hatalmas és

miel tt még nagyszámú alapvet megfigyelés halmozódott volna fel. E nézet szerint

Kant, Fichte, Schelling és Hegel csupán a legismertebbek voltak közülük. Mindegyik

Az els félreértelmezés szerint a gondolatrendszerek eredményesen kialakíthatók,

minden filozófusnak, aki számított, ki kellett dolgoznia saját filozófiai rendszerét rendszer személyes er feszítés volt az anyag, a természet és az ember univerzumának

Einstein közvetlenül Kepler nyomdokába léphetett volna, és a terep el készítéséhez

végérvényes áttekintésére.

nem volt szükség az évszázadokon át felhalmozódott kutatási eredményekre s azok rendszeres gondolati feldolgozására. Azok a szociológiai rendszerek, amelyek e hallgatólagos feltételezés alapján születtek, nagyon hasonlítanak azokra az

rendszerek százada volt. Az alapító atyák némelyikét, például Comte-ot és Spencert

orvostudományi rendszerekre, melyek százötven éven át uralkodó szerepet játszottak:

A filozófusok e próbálkozásai, hogy totális rendszereket alkossanak, mintául szolgáltak a korai szociológusok számára is: a XIX. század így a szociológiai

általánosabb filozófiai törekvéseikben. Mások (…) meg akarták alapozni ennek „az

orvosok még a XIX. században is úgy vélekedtek, hogy a betegség elméleti

igen régi tárgyról szóló tudománynak" a szellemi létjogosultságát. Ehhez általános és

rendszerét még azel tt kell kidolgozni, hogy megfelel

végérvényes keretet kellett teremteniük a szociológiai gondolkodás számára, ahelyett,

állna rendelkezésre. Az orvostudományban azóta lezárultak ezek a mellékösvények, a

hogy olyan speciális elméleteket dolgoztak volna ki, amelyek sajátos szociológiai

szociológiában azonban még mindig felbukkannak ilyenfajta er feszítések. Ez a

Stahl, Boissier de Sauvages, John Brown és Benjamin Rush rendszereire. Kiváló

át- meg átitatta a rendszer szelleme, s ez szociológiájukban éppúgy kifejez dött, mint

empirikus kutatási anyag

tendencia késztette L. J. Henderson biokémikus, amat r szociológust a következ

keretben.

megjegyzésre:

problémák vizsgálatát irányíthatták volna egy folyton változó és ideiglenes elméleti

„A legtöbb társadalomtudományi rendszeralkotás és a természettudományokban elterjedt gondolat- és osztályozási rendszerek közötti különbség a rendszerek fejl dése alapján vehet észre. A természettudományokban mind az elméletek, mind a leíró rendszerek úgy jönnek létre, hogy alkalmazkodnak a tudósok gyarapodó ismereteihez és tapasztalataihoz. A társadalomtudományokban a rendszerek gyakran tejesen kialakult formában, egyetlen emberagyából pattannak ki. Azután, ha figyelmet keltenek, sokat vitatkozhatnak róluk, de ritka a sok ember egyesített er feszítései nyomán bekövetkez állandó módosítás." (Kiemelés t lem – R. M.)

kölcsönösen kizárták egymást és nagyrészt szembenálltak egymással. Ahogy Bertrand Russell a filozófiával kapcsolatban megjegyezte, ez a totális szociológia

A természettudományokkal kapcsolatos második félreértés alapja egy téves feltételezés a történelmi egyidej ségr l, miszerint az ugyanabban a történelmi

szemben mutatkozó el nyt, hogy problémáit egyenként oldja meg, ahelyett hogy egy csapásra kellene kitalálnia az (szociológiai - R. M.) univerzum egészének átfogó

pillanatban létez

összes kulturális termék az érettség azonos szintjén áll. A

különbségek felismerése itt tulajdonképpen egyfajta arányérzék kialakítását jelentené.

elméletét".

nem ragadta meg „a rendszeralkotókkal (a rendszeralkotók szociológiájával - R. M.)

differenciálódás azonban nem jelentett specializációt, mint a természettudományban. A folyamat inkább a filozófia útját követte: totális rendszerek jöttek létre, melyek

nemcsak más tudományoktól különült el, hanem belülr l is differenciálódott. Ez a

létre, s mindegyiknek megvoltak a mesterei, tanítványai és epigonjai. A szociológia

szociológiának tartották. Ennek nyomán természetesen szociológiai iskolák jöttek

Ebben a közegben a szociológia szinte minden úttör je megpróbálta kidolgozni saját rendszerét. Számos rendszer alakult így ki, s mindegyiket az igazi

Abból a tényb l, hogy a XX- század közepén egyaránt létezik a fizika és a

kívánták megalapozni: mintául a tudományos elméletrendszereket, s nem a filozófiai rendszereket választották. Néha ez az út is totális szociológiai rendszerek

293

szociológia tudománya, még nem következik, hogy az egyik teljesítményén kell lemérni a másikat. Igaz, a szociológusok ma olyan korban élnek, mikor a fizikai

Más utat követtek a szociológusok, mikor tudományáguk szellemi létjogosultságát

elméletek és kísérletek meglehet sen átfogóak és pontosak, sok vizsgálati eszköz áll 294



területeit. A cél mindegyik területen az, hogy elméletileg megértsünk többé vagy kevésbé korlátozott tapasztalati területeket, s a törvények és fogalmak minden területen a lehet legszorosabban a tapasztalathoz köt djenek."

szociológus fizikai teljesítményeit tekinti önértékelése mércéjének. Id sebb k is számolni akarnak. S mikor kiderül,

fivérükkel akarják összemérni tudásukat.

rendelkezésre, s b viben vagyunk a technológiai melléktermékeknek Ezt látva sok

látószögb l azonban észrevétlen marad az a tény, hogy a XX- századi fizika és a XX. századi szociológia között milliónyi kitartó, fegyelmezett és a tudás felhalmozására fordított munkaóra jelzi a különbséget. A szociológia Einsteinje talán azért nem

született még meg, mert ez a tudomány Keplerére sem talált rá eddig - nem is beszélve Newtonjáról, Laplace-járól, Gibbsér l, Maxwelljér l vagy Planckjáról. Harmadszor, a szociológusok néha rosszul értelmezik az elmélet tényleges állapotát

korunkban - vagy a kés bbiekben - a szociológiai elmélet általános rendszerére várakoznak. Ha a fizikának több száz év kutatásaiban felhalmozott elméleti általánosítások nyomán sem sikerült még mindent átfogó elméleti rendszert kialakítania, akkor ez még inkább érvényes a szociológia tudományára, amely

a társadalom tudománya, ha nem hozunk létre totális szociológiai rendszert? Ebb l a

Elgondolkodhatnak ezeken a megjegyzéseken azok a szociológusok, akik

hogy hiányzik bel lük bátyjuk robusztus fizikuma, s nem képesek utánozni gyilkos ütéseit, egyes szociológusok kétségbeesnek. Felteszik a kérdést: valóban lehetséges-e

szerény mértékben - éppen csak most kezdte összegy jtögetni empirikusan megalapozott elméleti általánosításait, s ezért nagyon is tanácsos kordában tartania az ilyen átfogó rendszerre vonatkozó igényeit.

az élettelen természettel foglalkozó tudományokban. Tévedésük kissé komikus,

hiszen a fizikusok egyetértenek abban, hogy még nem sikerült mindent átfogó elméleti rendszert alkotniuk, s a legtöbben a közeljöv ben sem látnak erre túl nagy

Milyen

esélyt. A fizikát az jellemzi, hogy kialakult egy sor, többé vagy kevésbé átfogó

gyakorlati

kidolgozását?

okok

sürgetik

totális

szociológiai

rendszerek

a legtöbben közülünk tulajdonképpen reménykednek egy mindent átfogó jöv beli

elmélet létrejöttében, amely egyesíti majd a fizika különböz posztulátumait, nem várjuk, hogy ez az elmélet megszülessen, miel tt fontos tudományos munkánkat

összehasonlítást tesznek az élettelen természettel foglalkozó tudományokkal; egyúttal így reagálnak arra a kétértelm helyzetre is, amit a szociológia a mai társadalomban betölt. Már pusztán az a bizonytalanság, hogy a szociológia által felhalmozott

Einstein megjegyzi:

tudománynak ki kell elégítenie minden vele szemben támasztott - értelmes vagy ostoba - igényt. Ez a meggy z dés burkoltan azon a szentségtör és mazochisztikus

fogalmai és viszonyai". E kutatás iránti mély és magányos elkötelezettsége ellenére

Ez a meggy z désük egy téves feltételezésen alapul: úgy gondolják, hogy minden

alapviszonyt, amelyb l logikailag levezethet k az egyes tudományszakok összes

szociológusokból azt a túlbuzgó és védekez jelleg meggy z dést váltja ki, hogy valamiképpen eleget kell tenni ezeknek a - noha túl korai és túlzott - igényeknek.

sikertelenül munkálkodott azon, hogy „egységes elméleti alapra" helyezze „ezeket az elkülönült tudományágakat", megállapítsa „azt a minimális számú fogalmat és

másodéves egyetemi hallgatóktól feléje áramló - igények kielégítésére, egyes

leginkább átfogó elmét l származik, aki élete utolsó éveiben lankadatlanul, ám

De a legtöbbet talán az a megjegyzés árulja el, amely az elméletalkotók közül a

tudásanyag elégséges-e a manapság megnövekedett-politikusoktól, reformerekt l és reakciósoktól, üzletemberekt l és kormányzati személyekt l, egyetemi elnökökt l és

részb l és darabból tev dnek össze, s ezek nem valami jól illeszkednek egymáshoz".

elvégeznénk." Nemrég az elméleti fizikus, Richard Feynman minden ijedelem nélkül számolt be arról, hogy „fizikai elméleteink, a fizika törvényei ma több különböz

A meggy z dés, amit egyes szociológusok vallanak, hogy - itt és most - létre kell hoznunk valamilyen nagy elméleti rendszert, nemcsak onnan ered, hogy hibás

speciális elmélet, s ezzel párosul az a történetileg megalapozott remény, hogy ezeket sikerül majd elméletcsaládokká összevonni. Ahogy egy megfigyel kifejezte: „Noha

feltevésen alapul, hogy a tudósnak mindentudónak és mindenhez ért nek kell lennie -

„A fizikai kutatások túlnyomó többsége arra irányul, hogy fejlesszék a fizika különböz

295

ha belenyugszik valamibe, ami nem az egész tudás, akkor a teljes tudatlanságba 296

aligha jelentette azt, hogy ne tudott volna továbbfejl dni. Ha mindenki csak azt

nyugszik bele. Gyakran el fordul, hogy valamely ifjú tudományszak képvisel i



túlzott

igényt

támasztanak

totális

elméletrendszerek

létrehozására,

melyek

segítségével az adott tudományszakba tartozó valamennyi probléma megoldható. Erre

Mikor egyrészt a szociológusra bízott gyakorlati feladatok, másrészt a szociológus

a magatartásra utal a könyv mottójában Whitehead: „A tudományok korai szakaszára

támogatja, ami biztos sikerrel kecsegtet, ki fogja támogatni a kezd t, hogy érvényesüljön? felhalmozott tudásanyaga és készségei között tátongó szakadékról beszélek, akkor

jellemz ... hogy nagyra tör célokat t znek ki, de csak közhelyeket tudnak mondani a

természetesen nem úgy vélem, hogy a szociológus ne próbáljon egyre átfogóbb

részletekr l."

elméleteket kialakítani, vagy hogy ne végezzen olyan kutatásokat, amelyek

A szociológusokhoz hasonlóan, akik nem gondolva bele a dologba, egyszer en

közvetlenül bizonyos sürget gyakorlati problémákat érintenek. S a legkevésbé sem

hasonlítják össze magukat, a közvélemény és a stratégiai döntéshozók is gyakran

úgy gondolom, hogy a szociológus szándékosan a legtriviálisabb gyakorlati

beleesnek ebbe a tévedésbe. Azon az alapon hoznak végérvényes értékítéleteket a

problémákat szemelje ki magának. Az alapkutatás és az elmélet különböz részei

társadalomtudományról, hogy az mennyire képes megoldani a mai társadalom

eltér valószín séggel válnak jelent ssé egyes gyakorlati problémák szempontjából;

azon az alapon, hogy ugyanabban a történelmi id szakban élnek, a mai fizikusokkal

eltér relevancia-potenciáljuk van. Fontos azonban, hogy ébren tartsuk a történeti

sürget problémáit. Mind a társadalomtudós káros mazochizmusa, mind a közönség semmiféle

jelent s, még nem biztosított azonnali megoldása. Minden pillanatban elmondható,

gondviselésszer garancia sincs arra, hogy bármely pillanatban megfelel választ tud

hogy a tudomány emberei bizonyos problémák megoldásához közel állnak, más

adni az embereket foglalkoztató összes problémára. Történelmi szempontból a

problémák megoldása ugyanakkor még távolinak t nik. Ne feledjük, hogy a szükség

társadalomtudománnyal szemben támasztott ilyen várakozás ugyanolyan lenne, mintha a XVII. században egyszer s mindenkorra annak alapján ítélték volna meg az

csupán anyja a találékonyságnak; az apa a társadalmilag felhalmozott tudásanyag. Ha a kett nem egyesül, a szükség nem termékenyül meg. Valamikor a jöv ben

orvostudomány helyzetét és kilátásait, hogy képes-e - ott és akkor - meggyógyítani,

természetesen megfoganhat, ha megfelel házasság jön létre. A frigy azonban id t (és

minden

tudomány,

szakadatlanul

és

általában

mint

fejl dik,

arányérzéket. Attól, hogy valamely gyakorlati társadalmi probléma sürg s vagy

felel tlen szadizmusa abból ered, hogy mindketten elfelejtik: a társadalomtudomány,

kitartást) igényel, ha elég életképes akar lenni ahhoz, hogy eleget tehessen a vele

s t megel zni a szívbetegségeket. Ha a problémát széles körben felismerték volna lásd a koszorúér-trombózis következtében bekövetkez halálozás növekv arányát! -, már fontosságánál fogva is elhomályosította volna azt a teljesen más kérdést, hogy 1650-ben (vagy 1850-ben, 1950-ben) az orvosi tudás mennyire volt képes

szemben támasztott igényeknek. (…)

feltételezésnek látszik, hogy a szociológia

Az eddig elmondottak alapján ésszer

megkülönböztetés és pszichológiai bizonytalanság sújtja, a társadalomtudománynak létjogosultságát azzal kell igazolnia, hogy megoldást kínál mindezekre a

Az átfogó elméletrendszerek és a középszint elméletek

mögött. Mivel a modern társadalmakat háborúk, kizsákmányolás, szegénység, faji

rejlik oly sok, a társadalomtudományokkal szemben támasztott gyakorlati igény

megbirkózni egy sor más egészségügyi problémával. Pontosan ez a logikátlanság

rendszerek kialakítására törekszik. Így például T. H. Marshall a London School of

koszorúér-trombózist. A történelem azonban arról tanúskodik, hogy az orvostudomány akkor ugyan nem volt képes megbirkózni ezzel a problémával, de ez

Economicson tartott megnyitó beszédében megfogalmazta a szociológiai „középtávú

297

298

lépcs fokok" tervét. F

Harvey vagy Sydenham arra, hogy felismerjék, tanulmányozzák és meggyógyítsák a

felkészülve e mai éget problémák megoldására, mint 1655-ben az orvosok, például

akkor képes fejl dni, ha f leg (de nem kizárólag) középszint elméleteket próbál kidolgozni, s akkor marad el a fejl désben, ha els sorban totális szociológiai

problémákra. Csakhogy a társadalomtudósok valószín leg nincsenek jobban

feladatunk ma az, hogy korlátozott fogalmi tartományra

alkalmazható, sajátos elméleteket dogozzunk ki - például elméleteket a deviáns

A szociológiai elméletben bekövetkezett fejlemények arra utalnak, hogy ezt a



rendszertelen és milyen kis hatású sajátos szociológiai hipotézis származik

megközelítést hangsúlyoznunk kell. Gondoljunk csak arra, milyen kevés, mennyire

magatartásról, a céltudatos cselekvés el re nem látott következményeir l, a társadalmi észlelésr l, a vonatkoztatási csoportokról, a társadalmi ellen rzésr l, a

valamilyen nagy fogalmi sémából. A javasolt mindent átfogó elméletek annyira el tte

társadalmi intézmények kölcsönös függ ségér l -, s nem szabad azonnal azt a teljes fogalmi sémát keresnünk, melyb l ezek vagy más középszint elméletek megfelel en

járnak az empirikusan igazolt speciális elméleteknek, hogy inkább megvalósulatlan

levezethet k.

id ben persze jelent s el rehaladás történt, ahogyan ezt Talcott Parsons és Mai

A szociológiai elméletnek, ha jelent sen el re akar haladni, az alábbi egymással

programok maradnak, mint kezdetben önállónak hitt elméletek egyesítései. Az utóbbi szociológiai elméletek cím m vében Pitirim Sorokin is kiemelte. A szociológiai,

empirikusan vizsgálható hipotézisek következnek, 2. fokozatosan ki kell dolgoznia,

szociálpszichológiai és antropológiai elmélet irányzatainak fokozatos közeledése még

de nem hirtelen feltárnia egy olyan, egyre általánosabb fogalmi sémát, mely

nagyobb elméleti el nyökkel és kilátásokkal kecsegtet. Mégis, amit ma szociológiai

egyesíteni képes a sajátos elméletek csoportjait.

elméletnek neveznek, annak nagy része inkább az adatok megközelítésének általános

összefügg síkokon kell mozognia: 1. sajátos elméleteket kell kidolgozni, melyekb l

laljuk, hogy sajátos hipotézisekhez jutunk, amelyek csak a társadalmi magatartás,

valamiképpen figyelembe kell venniük, s nem tartalmaz világosan megfogalmazott, igazolható kijelentéseket körülhatárolt változók közötti viszonyokról. Sok fogalmunk

szervezet és változás valamely sz k területére korlátozódnak, de nincsenek

módszereire vonatkozik, bizonyos változókat sorol fel, melyeket az elméleteknek

Ha figyelmünket teljesen a speciális elméleteknek szenteljük, azt a kockázatot vál-

van, de kevesebb empirikusan meger sített elméletünk; sokfajta néz pontunk, de

összhangban egymással.

kevés teorémánk; sok „megközelítésünk", de kevés „végállomásunk”. A további

Ha viszont csak azt a nagy fogalmi sémát akarjuk kidolgozni, amelyb l minden

elmélet termelésében éppúgy osztják el, mint az ólomkészletek termelésében, s az

rendszeralkotó tökélyével és tudományos terméketlenségével együtt. Az az elméleti

hangsúlyváltás valószín leg csak javára válhat a szociológiának. .Tudatosan vagy nem tudatosan, az emberek sz kös er forrásaikat a szociológiai

részelmélet levezethet , akkor esetleg a múlt nagy filozófiai rendszereinek XX. századi szociológiai megfelel it hozzuk létre, azok különböz fokú vonzerejével,

feltevéseket tükröz. Mikor a középszint

szociológiai

elméleteket tárgyaljuk, akkor nyaltan meg akarunk fogalmazni egy stratégiai döntést,

hasonlóan csupasz és sivár lesz. A valóban átfogó szociológiai sémák kidolgozásának útját csak az torlaszolhatja el,

amellyel az elméleti szociológia minden m vel je szembekerül. Mire fordítjuk majd egyesített er ink és er forrásaink nagyobbik részét: empirikusan meger sített

elosztás bizonyos alapvet

magát, azzal a kockázattal játszik, hogy agyberendezése a modern díszletekhez

szociológus, aki kizárólag a legelvontabb egyetemes rendszer felfedezésének szenteli

elméletek megalkotására vagy egy mindent magába foglaló fogalmi

tévedés lehet ségét l -, a középszint

elméletek ígérik a legtöbbet, feltéve, ha

továbbélése csak a szociológia balkanizálódásához vezethet, amikor minden

séma kidolgozására? Úgy vélem - bár a vélekedés természetesen sohasem mentes a

középszint

ha - mint a szociológia korai id szakában - minden karizmatikus szociológus megkísérli kidolgozni a saját általános elméletrendszerét. Ennek a gyakorlatnak a

kidolgozásuk párosul azzal, hogy a speciális elméleteket folyamatosan általánosabb fogalomrendszerekben és egymással kölcsönösen összhangban álló állításokban

fejedelemség felett annak saját elméleti rendszere uralkodik. Bár id nként más tudományok fejl désére is ez a folyamat voltjellemz - gondoljunk a kémia, a

próbáljuk egyesíteni. (…)

geológia és az orvostudomány kirívó példáira -, ha tanulunk a tudománytörténetb l, a szociológiában nem kell feltétlenül megismétl dni ennek. Nekünk, szociológusoknak

ehelyett egyre átfogóbb szociológiai elméleteket kell alkotnunk, amelyek nem egyetlen ember agyából pattannak ki, hanem fokozatosan egyesítik a középszint elméleteket, s azok ily módon általánosabb megfogalmazások sajátos eseteivé válnak. 299

300



Aligha meglep , hogy a szociológusok nem fogadták el Bacon széles körben ismert

A középszint elmélet stratégiájának elfogadása korábban

említettük,

a

középszint

elmélet

els sorban

azoknál

a

Mint

megfogalmazásait, hiszen környezetében nem éltek szociológusok, akik megvizsgálhatták volna elképzeléseinek jogosultságát. (…) Az a gyanúm - noha a kérdés

vizsgálatához szükséges aprómunkát nem végeztem el -, hogy a középszint elmélet

szociológusoknál talált visszhangra, akik maguk is elméleti orientáltságú empirikus kutatással foglalkoznak. Ez az oka annak, hogy éppen ma vált népszer vé a

azért talált csak az utóbbi évtizedekben széles kör visszhangra, mert ekkor láttak

értelemben véve nem érett „még meg rá az id ". Egészen az elmúlt húsz-harminc évig ugyanis a szociológusok, néhány szembeszök kivételt l eltekintve, sokkal inkább vagy valamilyen mindent átfogó egységes elméletet próbáltak kidolgozni,

Csokorba gy jtve néhány egyetért véleményt a középszint elmélet stratégiájáról, talán világosabbá tehetjük, hogy min alapult ez a fogadtatás. A szociológia elmúlt

megalapozottak, egyszersmint elméletileg is fontosak voltak.

rögtön megvizsgálunk - ez nem mondható el. A népszer kifejezést a legszorosabb

hozzá egyre nagyobb számban olyan szociológiai kutatásokhoz, amelyek empirikusan

középszint szociológiai elméletek stratégiája, míg korábbi változatairól - melyeket

négy évtizedes fejl dését áttekintve Frank Hankins arra a következtetésre jut, hogy

Ennek következtében jóformán semmilyen visszhangra sem találtak a középszint

„...a középszint elméleteknek valószín leg... nagyobb a magyarázó ereje (mint az átfogó szociológiai elméleteknek - R. M.). Ezen a területen sok vizsgálat folyik a tömegkommunikációval, az osztálytagozódással, a bürokráciával, a különböz típusú kiscsoportokkal és a társadalmi totalitás egyéb fontos részeivel kapcsolatban. (Majd a mindent-vagy-semmit széls séges stílusában Hankins levonja a végkövetkeztetést - R. M.) Elképzelhet , hogy úgy találjuk majd: csak ezeknek a kutatásoknak van igazi és gyakorlati értékük."

axiómák) dönt

fontosságát a

hangsúlyozta az „axiomata mediá"-k (a közbüls

Miként azonban másutt már rámutattam, ez a törekvés sem nem új, sem nem szokatlan; mély történelmi gyökerei vannak. Bacon minden el djénél jobban

elméletekre való áttérést sürget felhívások.

vagy leíró empirikus felméréseket végeztek, szinte minden elméleti törekvés nélkül.

A legkülönböz bb elméleti beállítottságú szociológusok részesítik el nyben a középszint elméletet, feltéve, hogy fontosnak tartják az elmélet empirikus

amilyenek a mesterségek és a dolgok úgynevezett elvei - és ezek rendíthetetlen igazságával támassza alá és igazítsa hozzájuk a közbüls axiómákat. Eddig ez volt a

egyetlen lendülettel a távoli és úgyszólván legáltalánosabb axiómákhoz ugorjék-

tudományban: „Semmi esetre sem engedhetjük meg az értelemnek, hogy a tényekt l

érvényességét. Így például a marxista elméleti beállítottságú Arthur K. Davis szerint: „...a középszint elméletek álláspontja jobban megfogalmazott Parsons átfogóbb elméletalkotásával szemben... A középszint megközelítés - empirikus elemzés korlátozott fogalmi keretben-valószín leg jobban biztosítja a nélkülözhetetlen folyamatos kapcsolatot az empirikus változókkal."

reménykedhetünk a tudományban, ha megbízható emelked n, fokról fokra, ugrások

hozzászoktatta a sok szillogizmuson alapuló bizonyítás. Viszont igazán csak akkor

gyakorlat; természeténél fogva hajlott rá az értelem, mert már rég megtanította rá és

tapasztalástól. A legtetején viszont az (állítólag) legáltalánosabbak mind fogalmiak és

tehát a közbüls k: ezekb l ered mindenünk, ez az emberi javak alapja, s t rajtuk

301

hanem a közbüls alapelvek ésszer korlátokat szabnak nekik." (…)

nyugszanak a legáltalánosabb elvek is, már amennyiben nem teljesen elvontak,

bonyolult következményekkel jár, ha valaki nyíltan kiáll a középszint elméletek mellett:

elvontak: nincs bennük semmi kézzelfogható. Az igazi, támaszt adó, eleven axiómák

Tíz évvel ezel tt Peter H. Rossi, aki az empirikus kutatás odaadó híve, ugyanakkor figyelemmel kíséri a szociológiatörténet újabb fejleményeit, észrevette, milyen

érvény eket. A sor alján ugyanis az axiómák alig különböznek a puszta

és kihagyások nélkül hág egyre följebb a tényekt l az alapvet axiómákhoz, azoktól a közbüls khöz, onnan ismét egyre följebb, míg végül eléri a legáltalánosabb

„A »középszint elméletek« koncepciója igen népszer mind az els sorban empirikus kutatással foglalkozó, mind az elméleti beállítottságú szociológusok körében. Túl korai

302


elméletek" (…) alkalmazásával ritkábban kerül sor üres vitákra a

„középszint

„szociológiai gondolkodás iskolái" között, s ezek állandóan közelítenek majd

egymáshoz. (…)

A középszint elmélet elutasítása

Mivel a szociológusok oly sok energiát pocsékoltak el a középszint elmélet körül

lenne még találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mennyire befolyásolja ez az elgondolás az elmélet és az empirikus kutatás viszonyát az amerikai szociológiában. Elfogadásával mind ez ideig egyaránt járt pozitívum és negatívum is. A mérleg negatív oldalát azok a kutatók jelentik, akiket joggal lehetett »pusztán empiristának« bélyegezni, s akik ebben az elméletfelfogásban kényelmes módszert láttak arra, hogy munkájuk megbecsülését fokozzák, anélkül hogy formáján változtatnának. Pozitív eredmény viszont, hogy az új koncepció nyomán fokozódott annak az empirikus kutatásnak a megbecsülése, melyet korlátozott érvény elméleti megfontolások vezérelnek; ilyen például a kiscsoportkutatás. Jelen beszámoló szerz jének véleménye szerint végs soron nagy haszonnal jár, ha az elméleti tevékenység az átfogó elméleti sémákról olyan szintekre tev dik át, amelyek közvetlenebbül kapcsolódnak vizsgálati technikánk mai lehet ségeihez."


elméletrendszerekkel ellentétben alacsony szint

szellemi törekvésekre utalnak.

Ezekben a megjegyzésekben az a leginkább figyelemreméltó, hogy Rossi minden

folyó vitában, talán nem haszontalan, ha szemügyre vesszük az elméletet ért bírálatokat. Úgy mondják, a középszint elméletek az egységes szociológiai

olyan teljesen leíró jelleg

Kevesen fejezték ki ezt az álláspontot ékesszólóbban, mint Robert Bierstedt az alábbi

széls séges állásfoglalástól tartózkodik. A középszint elméletek koncepcióját néha vizsgálódások igazolására sajátítják ki, amelyekb l

megfogalmazásban:

mindenfajta elméleti megközelítés hiányzik. Egy koncepcióval való visszaélés empirikus kutatással annak elméleti

„Még azt is ajánlgatják, hogy tegyük félre az emberi társadalom ama nagy problémáit, amelyek társadalomtudós el deinket foglalkoztatták, s ehelyett »középtávú lépcs fokokat« keressünk, mint T H. Marshall nevezte ket az University of Londonon tartott megnyitó beszédben, vagy - ahogy azóta mondják a szociológusok -, »középszint elméletekre« törekedjünk. Micsoda földhözragadt törekvések ezek! Vajon csak félgy zelemre törjünk? Hová t ntek azok a látomások, amelyek els helyre állították elénk a tudás világát? Mindig azt gondoltam, hogy a szociológusok is tudnak álmodozni, s Browninggal együtt hiszik, hogy az embernek lehet ségénél magasabbra kell törekednie."

szociológus, aki a rendszeres

olyan

azonban nem mércéje a szóban forgó koncepció értékének. Végül is Rossi, mint

következményei miatt foglalkozik, támogatja ezt a stratégiát, mert felismeri, hogy

Talán Durkheim könyve, Az öngyilkosság a klasszikus példája a középszint

elmélet alkalmazásának és fejl désének. Ezért nem meglep , hogy a durkheimi

abban egyaránt fontos szerephez jut az empirikus kutatás és az elméleti fontosság.

hagyományon nevelkedett szociológusok közül például Armand Cuvillier helyeselte

ezt az elméleti fordulatot. Cuvillier elemzése arra figyelmeztet, hogy a középszint magában foglaló egyetemes elmélet kidolgozására irányuló magasröpt célkit zés

vizsgálatával éppúgy, mint a társadalmi struktúra meghatározott oldalainak

Ebb l az idézetb l arra következtethetnénk, hogy Bierstedt kitart egy mindent

elmélet mikro- és makroszociológiai kutatással is foglalkozik - kiscsoportok kísérleti

mellett, s „földhözragadt törekvésként" utasítja el a középszint elméletet. Azt is társadalom nagy jelent ség és sürget problémáinak" szociológiai megoldását. Ám

Megállapítása szerint a legjobb, ha „középszinten dolgozunk, kevesebbet beszélünk

gondolhatnánk, hogy a szociológia elméleti horderej próbakövének tartja „az emberi

makroszociológiai kutatásoknak nem el feltétele valamely átfogó elméletrendszer.

összehasonlító elemzésével. David Riesman is azt az álláspontot képviseli, hogy a

mindkét következtetés nyilvánvalóan téves. A középszint elméletet ugyanis gyakran

»áttörésr l« és »alap«-kutatásról, s egyáltalán kisebb igényekkel lépünk fel." lenne, hogy az átfogó szociológiai rendszerek kidolgozásának európai hagyományai miatt az a megközelítés népszer bb,

kitartóan érvényesül

elméleteket. Korántsem így áll azonban a dolog.

amely elutasítja a középszint

továbbiakban a következ ket mondja: „véleményem szerint a szociológiai kutatás egyik legnagyobb teljesítménye Max Weber A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme cím m ve". Nem vonom kétségbe Weber könyvének ilyen értékelését -

Megvizsgálva a szociológiai gondolkodás történetének újabb fejleményeit, s

Feltételezhet

azok is elfogadják, akik látszólag vitába szállnak vele. Bierstedt például a

elgondolkodva a jöv beli kilátásokról, egy kutató azt a reményét fejezte ki, hogy a 303

noha a magam részér l Durkheim Az öngyilkosságát helyezném erre a magasztos 304



posztra -, hiszen mint sok más szociológus, aki ismeri a Weber m ve kapcsán

Merton legtöbb munkája ugyanolyan problémaközpontú, mint az én törekvéseim",

könyvtárnyira duzzadt kritikai irodalmat, magam is igen fontos m nek tartom azt.

Dahrendorf így folytatja:

Abba azonban már nehezen tudok beletör dni, hogy Weber könyvének dicséretét

Weber könyve ugyanis éppenséggel a középszint elméletalkotás egyik ékes példája;

„Megfogalmazásaikkal szembeni ellenvetésem ezért nem e munkák ellen irányul. Azt a nyílt feltételezésüket (sic! -R. M.) vitatom, hogy a mai elmélet minden (sic! - R. M.) baját általánossága okozza, s valamennyi (sic! -R. M.) probléma egyszer en (sic! - R. M.) azzal oldható meg, ha csökkentjük az általánosítás fokát.

Bierstedt olyan szólamokkal támasztja alá, melyekkel a középszint elméleteket mint betegesen halovány és példátlanul igénytelen képz dményeket kívánja szám zni.

problémája szigorúan lehatárolt és meghatározott történeti id szakban jelentkezik, noha következtetések vonhatók le bel le más társadalmakra és más korszakokra vallásos elkötelezettség összekapcsolódik a gazdasági magatartással; ez pedig

fogyatékosságai egyedül ennek túlzott általánosságával magyarázhatók. Távolról sem

Miként ezt a korábban elmondottak alapján azonban világosan látnunk kell, a középszint elmélet hívei korántsem állítják, hogy a szociológiai elmélet

nézve is; korlátozott érvény elméletet dolgoz ki azokról a módozatokról, ahogyan a

társadalmi differenciálódás elmélete vagy a vonatkoztatási csoportok elmélete - igen

ez a helyzet. A jelenleg ismert középszint

általánosabb elméletébe. Vajon elmarasztalandó-e Weber a földhözragadt törekvés

elméletek-a disszonanciaelmélet, a

beletartozik a társadalmi intézmények közti kölcsönös függ ség módjainak egy jóval b nében, felül kell-e múlni abban a törekvésében, hogy korlátozott hatókör

általánosak, érvényességük meghaladja valamely történelmi korszak vagy kultúra határait. Ezek az elméletek azonban nem származtathatók le valamely egyetlen és

átfogó elméletrendszerb l. Tág határok között összhangban állnak a legkülönböz bb elméleti megközelítésekkel. Nagyszámú empirikus adat igazolja ket, s ha bármely

megjegyzése, hogy a középszint elméletek eltávolodást jelentenek szellemi el deink

Gyanítom, hogy Bierstedt két okból veti el az ilyen elméleteket: el ször is, az a

empirikusan megalapozott elméletet dolgozzon ki?

törekvéseit l, több mint puszta célzás arra, hogy ez a koncepció viszonylag új és idegen számunkra. Ezzel szemben már ebben a fejezetben és másutt is rámutattam

rosszabb ennek az elméletnek. Egy más irányú bírálat szerint a középszint elméletek a szociológiát elkülönült

arra, hogy a középszint elmélet stratégiáját korábban is anticipálták.

átfogó elmélet komolyan azt állítaná, hogy ilyen adatok nem létezhetnek, annál

Másodszor, mintha Bierstedt feltételezné, hogy a középszint elmélet teljességgel

speciális elméletekre szabdalják. Tény, hogy léteznek a szociológia széttördelésére

kizár olyan makroszociológiai vizsgálatokat, amelyek során valamilyen elméletb l

irányuló törekvések. Ez azonban aligha a közbüls szint elméletekre való törekvés következménye. Ellenkez leg, a középszint elméletek egyesítík, s nem különítik el

sajátos hipotézisekre következtetünk, s ezeket rendszeresen összegy jtött adatok fényében ellen rizzük. Láttuk, mennyire alaptalan ez a feltételezés. Valójában az

egymástól az empirikus eredményeket. Ezt próbáltam kimutatni például a vonatkoztatási csoport elmélete kapcsán, amely az emberi magatartás legeltér bb

területeir l, a hadsereg életér l, a faji és etnikai viszonyokról, a társadalmi

elméletek alapján folyik, melyeknek tárgya a társadalmi struktúra egyes összetev i

összehasonlító makroszociológiai kutatás ma f leg olyan speciális és körülhatárolt

(…)

elmélet egy másik bírálójánál is megfigyelhet

az elméleti

problémák mindent-vagy-semmit alapon történ

A középszint

tevékenységr l gy jti össze az empirikus adatokat.

mobilitásról, a b nözésr l, a politikai életr l, az oktatásról és a forradalmi

Ennek során ugyanaz a logika és nagyjából ugyanazok az indikátorok érvényesülnek, amelyeket a mikroszociológiai kutatásokban használnak.

közötti kölcsönviszony, s melyek rendszeres empirikus ellen rzésnek vethet k alá.

polarizálása.

a középszint

elmélet hívének azt az állítást tulajdonítja, hogy ez egyfajta csodaszer a mai szociológiai elmélet valamennyi problémájára. Miután elismeri, hogy „Marshall és

305

306



7.

Összefoglalás és visszatekintés

A

középszint

elméletek

közvetlen

örökösei

a

klasszikus

elméleti

példát az elméletalkotásban követend taktikára, az

modelljüket követve fejl dik ki

érzékünk ahhoz, hogy miként kell kiválasztanunk problémáinkat, s útmutatásaik

áttekintése elégséges ahhoz, hogy rádöbbentsen bennünket: valamennyien mindenkor sebezhet k vagyunk a farizeizmus által. Nem tudni, mely hatalmaknak köszönhet ,

m veikb l szármáznak azok a gondolatok, melyekb l kiindulunk, k szolgáltatnak

elméletek mellett és ellenük felhozott széls séges érvek fenti

A középszint

hagyományoknak. Valamennyien Durkheim és Weber általános örökösei vagyunk, az

ez a megközelítés feltárja, hogy mi mindent kell még megtanulnunk ismereteink további b vítéséhez. Nem feltételezi, hogy a kor valamennyi sürget

lehet, ha még egyszer felsoroljuk ezen elméletek sajátosságait:

gyakorlati

problémájára elméleti megoldást tudunk találni; ehelyett azokra a problémákra

1. A középszint elméletek korlátozott számú feltevést tartalmaznak, melyekb l

tudatlanságunk is. Nem kell tudást színlelnünk ott, ahol az valójában hiányzik, mert

ellen rzésnek. A középszint szociológiai elméletek e polarizált értelmezéseinek fényében hasznos

8. A középszint megközelítésben magától értet d egyik-másik területen meglev

pusztán gondolkodnak, de gondolataikat nem vetik alá rendszeres empirikus

problémáikat

fejlesztik tovább.

hogy megfigyelnének, vagy csupán megfigyelnek, de nem gondolkodnak, vagy

nyomán vetjük fel azokat az elméleti problémákat, melyek az

hogy nem olyanok vagyunk, mint más szociológusok, akik csupán beszélnek, ahelyett

összpontosítja er feszítéseit, amelyek a rendelkezésünkre álló ismeretek segítségével

logikailag levezethet k és empirikusan igazolhatók bizonyos hipotézisek.

2. Ezek az elméletek nem maradnak elszigeteltek, hanem nagyobb hatósugarú elméletekben egyesülnek, miként ezt az igényszinttel, a vonatkoztatási csoporttal és a

már most is tisztázhatók.

lehet ségstruktúrával kapcsolatos elméletek szemléltetik.

3. Ezek az elméletek eléggé elvontak ahhoz, hogy a társadalmi magatartás és a társadalmi struktúra legkülönböz bb területeire alkalmazhatók legyenek, s így többet jelentenek puszta leírásnál vagy empirikus általánosításnál. A társadalmi konfliktusok elméletét például alkalmazzák az etnikai és a faji konfliktusra, de az osztálykonfliktusra és a nemzetközi konfliktusokra is. 4. Ez az elmélettípus csökkenti a különbséget a mikroszociológiai problémákpéldául a kiscsoportkutatás - és a makroszociológiai problémák - például a társadalmi

mobilitás és a formális szervezet összehasonlító vizsgálata vagy a társadalmi intézmények kölcsönös függ sége - között.

5. Az átfogó szociológiai elméletrendszerek - mint Marx történelmi materializmusa, Parsons elmélete a társadalmi rendszerekr l és Sorokin integrális szociológiája inkább általános elméleti megközelítéseket jelölnek, s nem olyan szigorú és szorosra elmélet különböz

szociológiai

6. Ennek következtében sok középszint

zárt rendszerek, mint amelyeket az „egységes elmélet" hívei keresnek a fizikában. gondolatrendszerekbe illeszthet .

307

308

Robert K. Merton: Az empirikus kutatás hatása a szociológiai elméletre

Robert K. Merton:

Ha azonban az elmélet egyik funkciója, hogy feltárja látszólag magától értet d dolgok következményeit, akkor talán nem tesszük rosszul, ha szemügyre vesszük, hogy az ilyen programatikus kijelentésekb l mi következik a szociológiai elmélet és

A szociológiai elmélet hatása az empirikus kutatásra

az empirikus kutatás viszonyára nézve. Eközben szándékosan nem folyamodunk szemléltet

példákért az „érettebb" tudományokhoz - például a fizikához és a

biológiához. Nem azért, mintha ezekben nem merülnének fel a szóban forgó logikai problémák, hanem azért, mert éppen érett voltuk teszi lehet vé számukra, hogy olyan

váltakozásaként írható meg. Egyfel l megfigyelhet , hogy azok a szociológusok,

mértékig éljenek gyümölcsöz módon magasszint absztrakciókkal, amire - el kell

akik mindenekel tt általánosítani igyekeznek, amilyen hamar csak lehet, bizonyos

ismernünk - a szociológia még nem képes. Végtelenül sok, a tudományos módszerrel

szociológiai törvényeket fogalmaznak meg. Mivel a szociológiai munka jelent ségét

foglalkozó vitában tisztázódtak már a tudományos elmélet logikai el feltételei. Ez

inkább azon mérik le, hogy mekkora területet fognak át, mint azon, hogy mennyire

azonban gyakran olyan magas absztrakciós szinten történt, hogy utópikus

bizonyíthatók az általánosítások, tartózkodnak a részletes és aprólékos megfigyelések

célkit zéssé vált a kialakult el írások lefordítása a folyamatban lev szociológiai

„trivialitásaitól", s az átfogó összegezések babérjaira törnek. A másik póluson áll az a

kutatások nyelvére. A szociológiai kutatásnak végül is alkalmazkodnia kell a

szívós társaság, amelyik nem siet túlzottan utánajárni a kutatásból fakadó

tudományos módszer szabályaihoz, feladatunk tehát az, hogy hangot adjunk ezeknek

A szociológiai elmélet újabb kori története nagyrészt két ellentétes hangsúly

a követelményeknek, melyek így közvetlenebbül hathatnak a jelen pillanatban elvégezhet analitikus tevékenységre.

bizonyítottak is, de valahogyan zavarba jönnek mikor ezeket a tényeket egymáshoz kellene kapcsolniuk, s t akkor is, amikor egyszer en arra kellene magyarázatot

A ,,szociológiai elmélet" kifejezés, ahogy széles körben használják, számos kapcsolódó, mégis különálló tevékenység végtermékére vonatkozik. (…) Ez a hat

adniuk, hogy miért éppen ezeket, s nem más tényeket figyeltek meg. Az els

tevékenységfajta a következ : 1. módszertan; 2. általános szociológiai irányok; 3.

csoportra néha az alábbi jelszó látszik érvényesnek: "Nem tudjuk, igaz-e, amit

szociológiai fogalmak elemzése; 4. utólagos szociológiai értelmezések; 5. empirikus

állítunk, de legalább fontos." A radikális empiricisták mottója viszont talán így

általánosítások a szociológiában és 6. szociológiai elmélet.

következtetéseknek, de meg van gy z dve és bizonyosodva arról, hogy amir l beszámol, az valóban úgy van. Meglehet ténybeszámolóik bizonyíthatók és gyakran

hangozhatna: "Bizonyíthatóan így áll a dolog, de azt már nem tudjuk megmondani, hogy mennyire fontos."

(…)

Bármi legyen is azonban az oka annak, hogy valaki az egyik vagy a másik táborhoz csatlakozik - eltér en, bár nem szükségképpen ellentétesen adnának számot err l a

Általános szociológiai megközelítési módok

pszichológusok, a tudásszociológusok és a tudománytörténészek -, a napnál is

A tankönyvekben szociológiai elméletként nagyrészt a voltaképpeni kutatási anyag

világosabb, hogy egyáltalán nem szükséges egymás ellen felsorakozniuk. Az általánosítások a fegyelmezett megfigyelés segítségével, ha nem is kíméletesen, de

bizonyos általános megközelítésmódjait jelölik meg. Az ilyen megközelítésmódok tágan értelmezhet posztulátumokat tartalmaznak: ezek a valamiképpen figyelembe

jelent ségüket és következményeiket.

megközelítésmódok, csak az empirikus kutatás legtágabb kereteit adják meg. Ez a

Mindebben kétségkívül széles kör , tulajdonképpen tökéletes egyetértés van. De éppen ez az egyöntet ség utal arra, hogy fenti megjegyzéseink valójában közhelyek.

helyzet Durkheim általános hipotézisével, amely szerint „valamely társadalmi tény

megfigyelések triviálissá váljanak azért, mert figyelmen kívül hagyták elméleti

veend váltózók fajtáira utalnak, nem pedig különböz változók közti meghatározott viszonyokat mutatnak ki. Bármennyire nélkülözhetetlenek is ezek a

legalább féken tarthatók; az nem szükségszer , hogy a konkrét, részletes

meghatározó okát az t megel z társadalmi tények között kell keresnünk", s amely a 310


„társadalmi" tényez t azonosítja azokkal az intézményes normákkal, amelyekhez a

voltak rájönni, hogy mikor elméletüket a konkrét társadalmi magatartásra

magatartás igazodik. Vagy azt olvashatjuk, hogy „bizonyos megközelítésben hasznos

alkalmazzák, nem hanyagolhatják el a szociológiai dimenziókat. Értelmezéseik már

dolog kölcsönösen egymáshoz kapcsolódó és funkcionálisan egymástól függ részek

kevésbé gyakran árulkodnak szociológiai naivitásról. A közgazdászok, a politikai


egységes

rendszerének tekinteni a

társadalmat".

(…)

Az ilyen

általános

tudomány m vel i és a pszichológusok egyre jobban felismerik, hogy amit adottságnak,

adatoknak

tekintenek,

kutató saját felel sségére figyelmen kívül hagyja ezt az adatsort. Sajátos

problematikus. A szociológiai szemlélet iránti fogékonyságot azonban gyakran

hipotéziseket nem vezethetünk le bel lük. E megközelítésmódok f

az

szociológiailag

esetleg

rendszerint

megközelítésmódok másként kifejezve valójában úgy fogalmazhatók meg, hogy a

semmissé teszi, hogy kevés megfelel en ellen rzött elmélet van például az emberi

funkciója, hogy általános keretet szolgáltassanak a

igények meghatározó tényez ir l vagy a társadalmi hatalom megoszlásának és

vizsgálódásokhoz; megkönnyítik azt a folyamatot, amelynek során meghatározott

gyakorlásának szociális folyamatairól. Számos társadalomtudományban figyelhet k

hipotézisek alakíthatók ki. Egy példát említve: Malinowski olyan általános

meg hasonló elméleti hiátusok, s ezek id vel rákényszeríthetik a szociológiát, hogy

szociológiai megközelítésmód alapján vizsgálta meg újra az Ódipusz-komplexus

fokozottabb mértékben alakítson ki sajátos és rendszerezett elméleteket, amelyek

freudi fogalmát, amely szerint az érzelmi formációk a társadalmi struktúra mintájára

választ adhatnak az említett hiányok nyomán felvet d

alakulnak. Világosan látható, hogy ez az általános felfogás húzódik ama felfedezése

elegend ek az általános megközelítésmódok. Valószín leg ezzel magyarázható egy

mögött, amelyben egy sajátos „pszichológiai" komplexumot összefüggésbe hozott

közgazdász alábbi panasza:

problémákra. Nem

bizonyos

státusrendszerrel

egy

a

nyugat-európaitól

struktúrájában

eltér „[Amikor a közgazdász valamilyen problémát elemez, mindig megpróbál hivatkozni] valamilyen »adottságra«, vagyis valamilyen gazdaságon kívüli tényez re. Ez a valami látszólag nagyon távol állhat attól a problémától, amelyet eredetileg felvetett, hiszen a gazdasági okok láncolata gyakran igen hosszú. Végül azonban mindig egyik-másik szociológusnak szeretné továbbadni a problémát-feltéve, hogy van olyan szociológus, aki azt már várja. Igen gyakran azonban nem talál ilyet."

társadalomban. A kutatásai során felhasznált sajátos hipotézisek mind összhangban voltak általános felfogásával, de nem abból következtek. Másként kifejezve, az általános beállítottság utalt néhány strukturális változó fontosságára, de még hátravolt a feladat, hogy felkutassa azokat a változókat, melyekre szüksége volt. Noha az ilyen általános elméleti nézetek átfogóbban és mélyebben hatnak a tudományos kutatás fejl désére, mint a sajátos hipotézisek - ezek alkotják azt a mátrixot, amelyb l, Maurice Arthus szavaival élve „szakadatlanul új és új hipotézisek pattannak ki, s kivirágzásukat hamarosan a tények learatása követi" -, csak a kiindulópontot jelentik a teoretikus számára, akinek a továbbiakban az a feladata,

Néha úgy vélik, hogy az elmélet fogalmakból áll. Ez az állítás, miután még kiegészítésre szorul, sem nem igaz, sem nem téves, egyszer en homályos. Biztos,

hogy az általános megközelítésmódok szerint az empirikus általánosításokat

Szociológiai fogalmak elemzése

újrafogalmazva sajátos, egymással kölcsönviszonyban álló hipotéziseket alakítson ki. Meg kell továbbá jegyeznünk, hogy noha a szociológiai elmélet egyre jobban hozzáárul a testvérágazatok fejl déséhez, ez inkább az általános szociológiai

hogy a fogalmi elemzés, amely a kulcsfogalmak meghatározására és tisztázására

megközelítésmódok, mint a sajátos és meger sített hipotézisek síkján történik A

szerep, közösség, társadalmi interakció, társadalmi távolság, anómia - azonban

szorítkozik, nélkülözhetetlen szakasza az elméleti munkának. Fogalmak sora-státus,

szociológiai

önmagában még nem elmélet, noha része lehet valamilyen elméleti rendszernek.

szempontoknak a pszichoanalízis elméletébe való bevitelében inkább arról van szó,

Sejthet , hogy amennyiben a szociológusok között elméletellenes elfogultság jelentkezik, ezzel azok ellen tiltakoznak, akik az elméletet a meghatározások

társadalomtörténet,

az

intézményes

gazdaságtan

fejl désében,

hogy egyre jobban felismerik az adatok szociológiai dimenzióit, nem pedig arról, hogy bizonyos igazolt elméleteket vesznek át. A társadalomtudósok kénytelenek 311

tisztázásával azonosítják, s akik tévesen az elméleti elemzés egyik részét tekintik 312


magának az elméleti elemzésnek. Elmélet csak akkor keletkezik, ha az ilyen

szoros kapcsolat van az alacsony társadalmi helyzet és a b nözés között. Nem kell

fogalmak valamilyen séma keretein belül kapcsolatba lépnek egymással. A fogalmak

tovább követnünk Sutherland elemzését, hogy feltárjuk a fogalmi tisztázás funkcióját

tehát azt határozzák meg (vagy írják el ), hogy mit kell megfigyelni; változók,

ebben az esetben. Az eredmény, az adatok rekonstrukciója: ezáltal pontosabbá válik,

amelyek között empirikus viszonyokat kell megállapítani. Ha az állítások logikai

hogy mit foglalnak magukba ezek az adatok és mit zárnak ki. Érvénytelenné válnak

kapcsolatba lépnek, elmélet jön létre.

azok a hipotézisek, amelyeket a téves adatok értelmezésére állítottak fel; kétségesnek


dönt jelent ség

az empirikus kutatásban. Ugyanis - hogy egy fontos közkelet

megállapodást szögezzünk le - ha a fogalmakat úgy választjuk meg, hogy nincsenek

bizonyulnak ugyanis a feltevések, amelyeken az eredeti statisztikai adatok alapultak.

Az adatok összegy jtését és elemzését vezérl fogalmak kiválasztása természetesen

Legalábbis ingatagnak kell tekintettünk a b nözésnek a kutatásban használt meghatározását megalapozó burkolt feltevést, tehát azt, hogy a hivatalos statisztikák társadalmi osztályok mennyire sértik meg a

egymással kapcsolatban, akkor kutatásunk terméketlen marad, függetlenül attól, hogy

pontosan jelzik, hogy a különböz

mennyire aprólékosak a továbbiakban megfigyeléseink és következtetéseink. Ez a

büntet törvénykönyv egyes paragrafusait. Ezáltal a fogalmi tisztázásnak közvetlen

megállapítás azért fontos, mert az következik bel le, hogy a valódi próbaszerencse-

következményei vannak bizonyos elméletek lényegére nézve. A fogalmi elemzés gyakran látszólagos antinómiákat képes feloldani az empirikus

eljárások az empirikus kutatásban feltehet en eléggé terméketlenek, mivel végtelenül nagy azoknak a változóknak a száma, melyeket nem f z össze egymással jelent s

eredmények terén, mert kimutathatja, hogy ezek az ellentmondások inkább látszóla-

kapcsolat.

gosak, mint valóságosak. Ez az ismer s kifejezés részben arra az esetre vonatkozik,

A fogalmi tisztázás egyik feladata tehát az, hogy világossá tegye azoknak az

amikor kezdetben csak hozzávet legesen meghatározott fogalmakba hallgatólagosan egymástól jelent sen eltér

elemeket vontak be; így a szóban forgó fogalmak

adatoknak a jellegét, amelyek valamilyen fogalom alá rendelhet k. Ezzel csökkenti

értelmében elrendezett adatok alaposan különböznek egymástól, s látszólag ellentmondó tendenciákat hordoznak. Ebben az esetben a fogalmi elemzésnek a

hagyományos fogalmát, tanulságos példát nyújtott arra, hogy az ilyenfajta fogalmi

feladata annak a biztosítása, hogy a kutatásban szükségszer en el forduló adatok

tisztázás nyomán miként kell átértékelni az adott fogalom értelmében szervezett

minden fontosabb vonatkozásban összehasonlíthatók legyenek.

annak valószín ségét, hogy adott fogalmak téves empirikus eredményeket fedezzenek. Mikor például Sutherland újból vizsgálat alá vette a „b nözés"

vonatkozó

hipotéziseket.

Bebizonyítja

azoknak

a

kriminológiai

(…)

adatokra

A fogalmi elemzés további feladata, hogy megfigyelésre alkalmas mutatókkal lássa el az empirikus kutatás tárgyául szolgáló társadalmi adatokat. Ilyen irányú korai

elméleteknek a burkolt kétértelm ségét, amelyek arra a tényre próbálnak magyarázatot keresni, hogy a „hivatalos becsléshez" képest az alsóbb társadalmi

er feszítések Durkheim m veiben jelentkeznek (s ez tekinthet egyik legjelent sebb szociológiai eredményének). Bár erre vonatkozó formalizált elgondolásai meg sem

operacionális fogalma vagy mércéje szerint rendeztek el) egy sor hipotézishez

közelítik a rendkívül kifinomult újabb megfogalmazásokat, szemmel láthatólag

osztályokban sokkal magasabb a b nözés aránya, mint a fels

társadalmi

osztályokban. Ezek a „b nözési" adatok (melyeket a b nözés meghatározott

felhasznált „közbüls változókat", ahogy újabban Tolman és Hull nevezte ezeket, s megpróbált számukra bizonyos jelz ket találni.` Közvetlen célkit zésünk

vezettek E hipotézisek értelmében a b nöz magatartás okai közül a szegénység, a nyomornegyeden belüli viszonyok, a gyengeelméj ség és egyéb vonások nagymértékben az alsóbb osztályok helyzetéhez kapcsolódnak. Mihelyt a b nözés

szempontjából a probléma abban áll, hogy jelz kkel kell jelölnünk nem

fogalmát tisztázva kiderült, hogy az a büntet törvény megsértésével azonos, s így az

megfigyelhet

szimbolikus

konstrukciókat

is

(például

a

társadalmi

vagy

összetartozást) - méghozzá olyan jelz kkel, amelyek elméletileg alátámaszthatók. A

üzleti és szakmai életben jelentkez „fehérgalléros b nözésre" is kiterjed - ezek a törvényszegések ritkábban szerepelnek a hivatalos b nözési statisztikákban, mint az alsóbb osztályok törvényszegései -, többé már nem tartható az a feltételezés, hogy

fogalmi elemzés alapul szolgálhat tehát arra, hogy mindjárt kezdetben, majd id r l id re kritikailag felbecsüljük: a feltételezett jelek és szimbólumok mennyire

313

314



alkalmasak a társadalmi szubsztrátum megjelölésére. Az ilyen elemzés nyomán

igazoltak). A hihet séggel, eltér en a kényszerít bizonyosságtól, akkor találkozunk,

meghatározható, hogy a jelz szám (vagy a mér eszköz) valójában megfelel-e az

ha az értelmezés összhangban áll valamilyen adatsorral (amelynek alapján

adott helyzetnek.

tulajdonképpen megszületik az a döntés, hogy az egyik, s ne valamely másik értelmezést használjuk fel). Arra is utal, hogy az ezekkel az adatokkal szintúgy összhangban álló értelmezéseket nem rendszeres módon tárták fel, s hogy az értelmezésb l

Utólagos szociológiai értelmezések

levont

következtetéseket

nem

ellen rizték

új

megfigyelések

segítségével.

Az empirikus társadalomkutatásban gyakran megesik, hogy el ször összegy jtik az

Az utólagos értelmezés mögött meghúzódó logikai tévedés abban rejlik, hogy a

adatokat, s csak azután látják el ezeket értelmez magyarázatokkal. Ennek az eljárásnak, amelyben a közvetlen kiindulópontot a megfigyelések alkotják s az

bizonyos fokig igazolt, de egymásnak teljesen ellentmondó dolgokat kell

értelmezéseket ezután alkalmazzák az adatokra, ugyanaz a logikai szerkezete, mint a

magyarázniuk.

klinikai vizsgálatoknak. A megfigyelések lehetnek esettörténetek vagy statisztikai

érvényteleníthet , ha csak annak alapján nem, hogy tökéletesen rugalmas. Adva van

legkülönböz bb nyers hipotézisek állnak rendelkezésünkre; ezek mindegyike utólagos

magyarázat

módszere

nem

egykönnyen

Az

jelleg ek. Az eljárás dönt sajátossága az, hogy az értelmezés a megfigyelések után

például a következ állítás: „A munkanélküliek általában kevesebb könyvet olvasnak,

történik, nem pedig valamilyen el re kijelölt hipotézis utólagos empirikus ellen rzésér l van szó. Az eljárás azon a burkolt feltevésen alapul, hogy teljesen

mint korábban, amikor még dolgoztak." Ezt azzal a hipotézissel „magyarázhatják",

kialakult általános tételrendszerünk van, amely megközelít leg alkalmazható a kéznél

minden tevékenység, amely - mint az olvasás - a figyelem összpontosítását igényli.

lev tényekre.

Nyilvánvalónak látszik ez a magyarázat, hiszen bizonyos tények amellett szólnak, hogy ilyen helyzetekben fokozott szorongás léphet fel, s egyfajta beteges aggodalom

Az ilyen

utólagos, a megfigyeléseket „magyarázó" értelmezések logikai

hogy a munkanélküliség következményeként szorongás lép fel, s ezért megnehezül

beszámolóból az derül ki, hogy az eredeti adatok tévesek voltak, s a munkanélküliek

megfigyeléseknek kell igazolniuk.

tulajdonképpen többet olvasnak, mint korábban, akkor azonnal kialakítható egy

Az eljárás lefegyverz vonása, hogy a magyarázatok valóban összhangban vannak az adott megfigyelésekkel. Ez aligha meglep , hiszen csak olyan utólagos hipotéziseket állítanak fel, amelyek valóban megfelelnek a szóban forgó megfigyeléseknek. Ha érvényes az alapfeltevés - nevezetesen az, hogy az utólagos

funkciójukban eltérnek azoktól a rájuk megtévesztésig hasonló eljárásoktól, ahol a megfigyelt anyagból új hipotéziseket vonnak le, amelyeket azután új

zavarja meg a szervezett tevékenységeket. Ha azonban egy újabb kelet

másik utólagos magyarázat. Ez most azon alapul, hogy a munkanélkülieknek több szabad idejük van, vagy hogy olyan tevékenységbe fognak, amelyek révén növelhetik személyes képzettségüket. Következésképpen most többet olvasnak, mint korábban. Bármit mondjanak tehát a megfigyelések, mindig található újabb értelmezés, amely

értelmezés tökéletesen igazolt elméleteket használ fel-, akkor ez a faj ta magyarázat

„megfelel a tényeknek". Ez a példa megfelel

valóban „fáklyaként világít bele az anyag sötét káoszába". Ha azonban, miként ez a

ilyenfajta rekonstrukciók csupán szemléltetésnek, nem pedig ellen rzésnek tekinthet k. (…) Az ilyen rekonstrukciók jellegzetes módon elsiklanak afelett, hogy

szociológiai értelmezéssel gyakran megesik, az utólagos hipotézisek egyúttal ad hoc

lehet annak jelzésére, hogy az

jelleg ek is, vagy legalábbis korábban csak kevéssé igazolódtak, akkor az ilyen „koraérett magyarázatok", mint H. S. Sullivan nevezi ket, azt a megtéveszt érzést

nyíltan megfogalmazzák azokat a feltételeket, amelyek között a hipotéziseket igaznak

keltik, hogy kielégít ek azon az áron, hogy további kutatásra ösztönöznek.

szükségképpen inkább az el relátást, mint az utólagos igazolást szolgálják.

Az utólagos magyarázatok megmaradnak a hihet ség szintjén (evidenciaértékük csekély), s nem vezetnek „kényszerít 315

bizonyossághoz" (nem magas fokúan

találjuk.

Ezt a

logikai

követelményt

kielégítend ,

ezek

az

értelmezések

Hogy egy idevágó esetet említsünk, utalunk Blumernek arra a visszatér állítására, hogy Thomas és Znaniecki dokumentumelemzései „csupán látszólag nyilvánvalóak". 316

A hihet ség alapja az értelmezés és a tények összhangja; azért hiányzik a kényszerít

következményük legyen az elméleti rendszerrel kapcsolatban. Ha irányított kutatásról



erej bizonyítás, mert az értelmezéseket azon kívül, hogy megfelelnek-e a kiinduló

van szó, az eredmények ésszer magyarázatát már azt megel z en megfogalmazzák,

megfigyeléseknek, nem vetik alá külön ellen rzésnek. Az elemzés megfelel a

miel tt ezek az eredmények adottak lennének.

tényeknek, s arról egyáltalán nem történik említés, hogy pontosan mely adatok azok, amelyek esetleg ellentmondanak az értelmezéseknek. A bizonyító erej tények tehát pusztán illusztrálják, nem pedig ellen rzik az elméletet.

Szociológiai elmélet A szociológiai általánosítás második típusa, az úgynevezett tudományos törvény annyiban különbözik az el bbit l, hogy olyan invariáns állítást szögez le, amely levezethet valamely elméletb l. A szociológia területén meglehet sen kevés ilyen

Gyakran találkozunk azzal az állítással, hogy a szociológiai elmélet feladata bizonyos

törvénnyel találkozunk, s ebben talán az elmélet és az empirikus kutatás uralkodó

Empirikus általánosítások a szociológiában

kett ssége tükröz dik. A szociológiai elmélettel foglalkozó temérdek könyv s a

társadalmi szabályszer ségek megállapítása. Talányos kijelentés ez, s ezért

gazdagon burjánzó empirikus vizsgálódások ellenére a szociológusok (beleértve a szerz t is) a szociológiai törvények logikai kritériumairól beszélnek, noha egyetlenegy példát sem tudnak említeni, amely tökéletesen eleget tenne ezeknek az

tisztázásra szorul. A szociológiai szabályszer ségek megállapítása ugyanis két módon történhet, s ezek mer ben eltér következményekkel járnak az elméletre nézve. Az els az empirikus általánosítás: önálló állítás, amely két vagy több változó viszonyának megfigyelt szabályszer ségeit összegezi. A szociológiai irodalomban

ismérveknek. Van néhány olyan törvényünk, amely legalább közelít e kritériumokhoz. Mivel azt

helyet a szociológiai elméletben. Példaként említhetjük Engelnek a fogyasztásra

kívánjuk vizsgálni, hogy mi az empirikus általánosítások viszonya az elmélethez, s

vonatkozó „törvényeit". Ugyanígy utalhatunk Halbwachsnak arra a kutatási eredményére, hogy a feln tt kétkezi munkások többet költenek élelmiszerekre, mint

meg akarjuk állapítani az elmélet funkcióit, talán hasznos lesz, ha olyan közismert esettel foglalkozunk, amelyben az ilyen általánosítások részévé váltak egy lényegi

lépten-nyomon találkozunk ilyen általánosításokkal, amelyek ugyanakkor nem kaptak

elméletnek. Mint statisztikai szabályszer séget már régóta felismerték, hogy egy sor

általánosítások pontossága lehet kisebb vagy nagyobb fokú, de ez nem befolyásolja

országban a katolikusok között alacsonyabb az öngyilkosok aránya, mint a

logikai helyüket a kutatás szerkezetében. Groves és Ogburn amerikai városokban

protestánsok között. Ebben a formában a fenti szabályszer ség felvet egy elméleti

végzett kutatásaik során azt az észrevételt tették, hogy „az iparosodottabb városokban rendszerint valamivel magasabb a házasságra lép fiatalok aránya" - s ezt egy

problémát. Els megközelítésben pusztán empirikus szabályszer ségr l van szó, amely az elmélet számára csak akkor válik fontossá, ha egy sor egyéb állításból

az ugyanehhez a jövedelmi osztályhoz tartozó fehérgalléros alkalmazottak. Az ilyen

vezethet

le. Ennek a feladatnak a megoldására vállalkozott Durkheim. Ha

egyenletben fejezték ki, amely ennek az összefüggésnek a mértékét jelzi. Bár az ilyen jelleg állítások az empirikus kutatásnak lényeges tartozékai, csupán nyersanyagul

formalizáljuk elméleti feltevéseit, világossá válik, milyen mintát követ elméleti

szolgálnak a szociológia mint tudomány számára. Az elméleti probléma és az

elemzése:

empirikus kutatás elméletté szervez dése ott kezd dik, ahol próbaképpen megállapítják, mi a jelent sége az ilyen szabályszer ségeknek az egymással kölcsönviszonyban álló állítások sorában. Az irányított kutatás fogalmából részben"

az következik, hogy az empirikus viszonylatot úgy szervezik meg, hogy amennyiben és

amikor

empirikus

szabályszer ségeket 317

tárnak

fel,

azoknak

1. A társadalmi kohézió pszichés támogatást nyújt a súlyos feszültségeknek és szorongásoknak kitett csoporttagoknak. 2. Az öngyilkosságok aránya azoknak a feloldatlan szorongásoknak és feszültségeknek a függvénye, melyeknek az egyén ki van szolgáltatva.

közvetlen 318


szinten fogalmazzák meg (katolicizmus-társadalmi kohézió - feloldott szorongások

öngyilkossági arány), s általánosabb összefüggésekbe ágyazzák. Ami korábban elszigetelt szabályszer ségnek látszott, az most viszony formájában jelentkezik, de ez nem a vallási hovatartozás és a magatartás viszonya, hanem bizonyos fogalmilag kifejezhet tulajdonságokkal (társadalmi kohézió) bíró csoportok és a magatartás

közti viszony. Jelent sen fokozódik az eredeti empirikus eredmény hordereje, s kiderül, hogy számos, látszólag különálló szabályszer ség között is van kapcsolat (így például ugyanebb l az elméletb l levezethet az is, hogy miért van eltérés a

házas és az egyedülálló személyek öngyilkossági aránya között). 2. Ha valamilyen szabályszer séget egy sor, egymással kölcsönviszonyban álló tételb l vezettünk le, s így elméleti jelent ségét megállapítottuk, akkor el segítettük

mind az elmélet, mind a kutatási eredmények felhalmozódását. Az öngyilkossági

arányra vonatkozó szabályszer ségekben megnyilvánuló eltérések meger sítik azokat az állításokat, amelyekb l ezek - és más szabályszer ségek- levezethet k. Ez a

rendszeres elmélet egyik f feladata. 3. Míg az empirikus szabályszer ségb l nem vonhatók le eltér következtetések, addig a fenti átfogalmazás nyomán különböz következtetések vonhatók le az emberi viselkedés olyan területeire is, amelyek meglehet sen távol esnek az öngyilkosságtól. Mikor például a megszállott magatartást, a beteges aggodalmakat és a helytelen

alkalmazkodás egyéb formáit vizsgálták, kiderült, hogy ezek szintén az elégtelen csoportkohézióhoz kapcsolódnak. Az empirikus szabályszer ségeknek elméleti állításokká alakítása tehát a feltételezések folyamatos kibontásával gyümölcsöz bbé

teszi a kutatást.

4. Az elmélet ésszer magyarázatot kínál, s ennélfogva biztosabb alapot nyújt a el relátáshoz, mintha pusztán empirikusan extrapolálnánk korábban megfigyelt 319

5. A funkciók eddigi felsorolása az elmélet egy további tulajdonságát is feltételezi; Durkheim megfogalmazásában ez a tulajdonság nem teljesen érvényesül, s felvet egy általános problémát, amely, legalábbis mostanáig, különösképpen foglalkoztatja a szociológiai elméletet. Ha azt akarjuk, hogy elméletünk termékeny legyen, kell en pontosnak és meghatározottnak kell lennie. A pontosság szerves része az ellen rizhet ség kritériumának. Az az uralkodó törekvés, hogy a szociológiában, ahol csak lehet, statisztikai adatok segítségével ellen rizzük és próbáljuk ki az elméleti következtetések érvényességét, teljesen jogosnak tekinthet , ha figyelembe vesszük a pontosság logikai helyét az egzakt vizsgálatban. Minél pontosabb következtetések (el rejelzések) vonhatók le valamely elméletb l, annál

kisebb

a

valószín sége

az

el rejelzéseknek

megfelel

alternatív

hipotéziseknek. Más szóval, a pontos el rejelzések és adatok arra szolgálnak, hogy a kutatásban kisebb empirikusjelent ségük legyen a következmény meger sítésére vonatkozó logikai tévedéseknek. Köztudott, hogy egy elméletb l adódó igazolt el rejelzések nem bizonyítják vagy igazolják a szóban forgó elméletet; csupán bizonyos mértékig meger sítik azt, mert mindig elképzelhet , hogy az el rejelzett jelenségek

más

elméleti

rendszerekb l

levont

alternatív hipotézisekkel

is

megmagyarázhatók. Azok az elméletek azonban, amelyek a megfigyelés által meger sített pontos el rejelzésekre adnak lehet séget, dönt fontosságúak, mert kiindulási alapul szolgálnak arra, hogy az egymással verseng hipotézisek között

is azon kívül található; csupán akkor bukkan el , mikor az általánosítást elvontabb

más választása, mint az, hogy extrapoláció segítségével tegye meg el rejelzéseit.

választhassunk. Más szóval, a pontosság növeli annak valószín ségét, hogy valamely „dönt fontosságú" megfigyeléshez vagy kísérlethez közelítünk. Az elmélet bels koherenciájának nagyjából ugyanez a funkciója, hiszen ha egyetlen elméleti rendszerb l egy sor empirikusan igazolható következtetés vonható

1. Az elméleti jelent ség nem rejlik magában az empirikus általánosításban, de nem

arányjelentkezését ebben a csoportban. Az elmélet nélküli empiristának viszont nincs

elmélethez képest, és szemléltethetjük az elmélet számos funkcióját.

mértéke a katolikusok között, a teoretikus joggal jósolhatja magasabb öngyilkossági

E példa segítségével meghatározhatjuk az empirikus általánosítások helyét az

trendeket. Ha tehát új vizsgálatok alapján csökkenni látszik a társadalmi kohézió

3. A katolikusok között nagyobb a társadalmi kohézió, mint a protestánsok között. 4. Ezért a katolikusok között kisebb öngyilkossági arányt várhatunk, mint a protestánsok között.


le, akkor csökken annak a valószín sége, hogy ugyanezeket az adatokat más elméletek is megfelel en képesek magyarázni. Az egységes elmélet hitelesebb, mint a különálló és egymáshoz nem kapcsolódó hipotézisek, így a bizonyítóereje is nagyobb.

320


Mindkét törekvés - a pontosság és a logikai koherencia igénye - terméketlen tevékenységre is vezethet, különösen a társadalomtudományokban. Minden eljárással lehet élni és visszaélni. Ha túl gyorsan és mindenáron pontosságra törekszünk, terméketlenné válhatnak akár képzeletgazdag hipotézisek is. Ennek nyomán esetleg

átfogalmazzák a tudományos problémát, hogy ezáltal lehet vé váljék a pontos mérés, ami viszont néha arra vezet, hogy az ezután összegy jtött anyagnak semmi jelent sége sincs a kiinduló probléma szempontjábó1. Mikor pontosságra törekszünk, gondosan ügyelnünk kell arra, hogy eközben még véletlenül se veszítsünk szem el l egyes fontos problémákat. A logikai következetességre törekvés néha logikai játékokat és terméketlen elméletieskedést eredményez: az elemzési rendszer felvetései ugyanis annyira eltávolodtak mindenféle empirikus vonatkoztatási rendszert l, olyan nagyfokú elvontság jellemzi ket, hogy nem teszik lehet vé az empirikus vizsgálódást. Az ilyen visszaélések azonban nem teszik kérdésessé, hogy a vizsgálódás e kritériumai helytállóak-e. (…)

321

William F. Whyte. Utcasarki társadalom. A politikai lekötelezettségek természete (folytatás) William F. Whyte: Utcasarki társadalom

Recommend Documents