PLOS ONE 2014 9: 11; e111629 http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4218791/pdf/pone.0111629.pdf
Wilhelm Klümper, Matin Qaim Göttingeni Georg-August Egyetem, Agrárgazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet, Göttingen, Németország ÖSSZEFOGLALÓ
Hiányosságok: Számos eredeti közlemény nem közölte a mintanagyságot és a variancia mértékét.
Háttér: Annak ellenére, hogy a gazdálkodók számos országban gyorsan elfogadták a genetikailag módosított (GM) növényeket, ez a technológia továbbra is ellentmondásos. A nagyközönség széles körű gyanakvásának egyik oka a GM növények hatásait körülvevő bizonytalanság.
Következtetés: A metaanalízis erőteljes bizonyítékokat hozott arra, hogy a GM növények termesztése előnyös a gazdák számára. BEVEZETÉS Annak ellenére, hogy a gazdálkodók számos országban gyorsan elfogadták a genetikailag módosított (GM) növényeket, a technológia kockázatairól és előnyeiről kialakult polémia tovább folytatódik (1–4). Számos független tudományos akadémia és szabályozó hatóság megvizsgálta a kockázatokra utaló bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy a GM növények emberi fogyasztása és környezeti kibocsátása biztonságos (5–7). Sok olyan cikk is megjelent, amelyek szerint a GM növények termesztése előnyös, mivel magasabb nyereséget hoznak és nagyobb költségmegtakarítást tesznek lehetővé a mezőgazdasági termelésben (8–12), és a technológiát alkalmazó gazdálkodói háztartásokban növekszik a jólét (13–15).
Célkitűzés: A bizonyítékok alátámasztása céljából elvégezzük a GM növények mezőgazdasági és közgazdasági hatásainak metaanalízisét. Adatforrások: A beválasztandó eredeti közleményeket az ISI Web of Knowledge, a Google Scholar, az EconLit és az AgEcon Search oldalain végzett kulcsszavas keresésekkel azonosítottuk. A cikkek beválasztási kritériumai: Olyan cikkeket választottunk be, amelyek a világon bárhol lévő mezőgazdasági üzemekből vagy szántóföldi kísérletekből származó elsődleges adatokon alapulnak, és amelyek a GM szója, kukorica vagy gyapot hatását írják le a terméshozamra, a rovarirtószer-használatra és/vagy a gazdálkodók nyereségére. Összesen 147 eredeti közleményt választottunk be.
Vannak azonban, akik azzal érvelnek, hogy a hatásokra utaló bizonyítékok vegyesek, és hogy a nagy előnyt kimutató közleményeknél bajok lehetnek az adatokkal és az alkalmazott módszerekkel (16–18). A nagyközönség e technológia iránti széles körű gyanakvásának az egyik oka éppen a GM növények hatásait körülvevő bizonytalanság. Ezért metaanalízist végeztünk, amely segíthet alátámasztani a bizonyítékokat.
Szintézismódszerek: Az átlagos hatások és a metaregressziók analízise a kimeneteleket befolyásoló tényezők vizsgálatára. Eredmények: A GM technológia bevezetése átlagosan 37%-kal csökkentette a rovarirtó szerek alkalmazását, 22%-kal növelte a növények hozamát és 68%-kal emelte a gazdálkodók nyereségét. A hozamnövekedés és a rovarirtószerhasználat-csökkenés a rovaroknak ellenálló növények esetében nagyobb, mint a gyomirtók iránt toleráns növényeknél. A hozam- és nyereségnövekedés mértéke a fejlődő országokban nagyobb, mint a fejlett országokban.
Bár a GM növények hatásait már korábban is áttekintették (19–22), a mi megközelítésünk két fontos szempontból is újat nyújt. Egyrészt több újkeletű közleményt is bevettünk a metaanalízisbe. A GM növények hatásai témájában folyamatosan jelennek meg új közlemények, amelyekkel szélesedik a vizsgált földrajzi területek, az alkalmazott módszerek és a vizsgált
1
kimeneti változó típusok köre. Az egyéb hatásokon kívül mi például elemezzük a GM növénytermesztés bevezetésének hatását a rovarirtó szerek mennyiségére, míg a korábbi metaanalízisek ezt nem tudták vizsgálni, mivel e kimeneti változóra vonatkozólag csak korlátozott számú megfigyelés állt rendelkezésre. Másrészt nem állunk meg az átlagos hatásnál, hanem metaregressziót alkalmazunk a hatások heterogenitásának magyarázatára és a lehetséges torzítások kimutatására.
tens (RR) kukoricára és gyapotra. Ezekre a növényekre vonatkozólag megfelelően nagyszámú eredeti hatásvizsgálat jelent meg ahhoz, hogy lehetséges legyen az átlagos hatás érdemi becslése. Vizsgáljuk a GM növénytermesztés bevezetésének átlagos hatását a terméshozamra, a rovarirtó szerek mennyiségére, árára, a teljes termelési költségre és a gazdálkodók nyereségére. Továbbá számos olyan tényezőt is elemzünk, amelyek hatással lehetnek a kimenetelekre, például a földrajzi helyzetet, a módosított növényi tulajdonságot és az eredeti közleményekben felhasznált adatok és módszerek típusát.
Metaanalízisünk a legfontosabb GM haszonnövényekre összpontosít, így a herbicidtoleráns (HT) szójára, kukoricára és gyapotra, valamint a rovarrezisz80
68,2***
60 40 21,6*** 20 -3,3 0 -20 -40 -60
Hozam
-36,9***
-39,2***
Rovarirtó szerek mennyisége
Rovarirtó szerek ára
Teljes termelési költség
Gazdálkodók nyeresége
A GM növénytermesztés bevezetésének hatásai. Az ábra a GM és nem GM növények közötti átlagos százalékos különbségeket mutatja. Az eredmények minden GM növényre vonatkoznak, beleértve a herbicidtolerancia és a rovarrezisztencia tulajdonságát. A megfigyelések száma kimeneti változónként különböző: 451 (hozam), 121 (rovarirtó szerek mennyisége), 193 (rovarirtó szerek költsége), 115 (teljes termelési költség) és 136 (gazdálkodók nyeresége). A *** az 1%-os statisztikai szignifikanciaszintet jelzi. doi:10.1371/journal.pone.0111629.g002 KÖVETKEZTETÉSEK
nél. A hozam- és nyereségnövekedés mértéke a fejlődő országokban nagyobb, mint a fejlett országokban. Az újabb hatásvizsgálatok a korábbiaknál jobb adatokat és módszereket használtak, de ezek a vizsgálattervezésben bevezetett javítások nem csökkentették a GM növényeknek a számításokból megmutatkozó hasznát.
Ez a metaanalízis megerősíti, hogy – a hatások heterogenitása ellenére – a GM növények átlagos mezőgazdasági és közgazdasági haszna nagy és szignifikáns. A hatások különösen növényi tulajdonságok és földrajzi terület szerinti csoportosításban szórnak. A hozam növekedése és a rovarirtószer-használat csökkenése RR növényeknél nagyobb, mint HT növények-
Ezzel szemben úgy látszik, hogy a civil szervezetek jelentései és az egyéb, szakmailag nem ellenőrzött közle-
2
11. Qaim M, Traxler G (2005) Roundup Ready soybeans in Argentina: farm level and aggregate welfare effects. Agricultural Economics 32: 73–86
mények lefelé torzítják a hatásvizsgálatok eredményét. Az egyik hiányosság az, hogy a jelen metaanalízisbe bevett eredeti közlemények közül nem mindegyik közölte a mintanagyságot és a variancia mértékét. Ez gyakran előfordul a társadalomtudományi elemzések esetében, különösen akkor, ha a „szürke irodalomból” is bevonnak közleményeket. Az elsődleges adatokra vonatkozó hatásvizsgálatoknak a jövőben szabványosabb közlési eljárásokat kell majd alkalmazniuk. Ennek ellenére metaanalízisünk kimutatja, hogy erőteljes bizonyítékok vannak a GM növények előnyeire. Ezek a bizonyítékok segíthetnek fokozatosan növelni a nagyközönség bizalmát ez iránt az ígéretes technológia iránt.
12. Sexton S, Zilberman D (2012) Land for food and fuel production: the role of agricultural biotechnology. In: The Intended and Unintended Effects of US Agricultural and Biotechnology Policies (eds. Zivin, G. & Perloff, J.M.), 269–288 (University of Chicago Press, Chicago). 13. Ali A, Abdulai A (2010) The adoption of genetically modified cotton and poverty reduction in Pakistan. Journal of Agricultural Economics 61, 175–192 14. Kathage J, Qaim M (2012) Economic impacts and impact dynamics of Bt (Bacillus thuringiensis) cotton in India. Proceedings of the National Academy of Sciences USA 109: 11652–11656 15. Qaim M, Kouser S (2013) Genetically modified crops and food security. PLOS ONE 8: e64879.
FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Gilbert N (2013) A hard look at GM crops. Nature 497: 24–26
16. Stone GD (2012) Constructing facts: Bt cotton narratives in India. Economic & Political Weekly 47(38): 62–70
2. Fernandez-Cornejo J, Wechsler JJ, Livingston M, Mitchell L (2014) Genetically Engineered Crops in the United States. Economic Research Report ERR-162 (United Sates Department of Agriculture, Washington, DC).
17. Smale M, Zambrano P, Gruere G, Falck-Zepeda J, Matuschke I, et al. (2009) Measuring the Economic Impacts of Transgenic Crops in Developing Agriculture During the First Decade: Approaches, Findings, and Future Directions (International Food Policy Research Institute, Washington, DC).
3. Anonymous (2013) Contrary to popular belief. Nature Biotechnology 31: 767 4. Andreasen M (2014) GM food in the public mind-facts are not what they used to be. Nature Biotechnology 32: 25
18. Glover D (2010) Is Bt cotton a pro-poor technology? A review and critique of the empirical record. Journal of Agrarian Change 10: 482–509
5. DeFrancesco L (2013) How safe does transgenic food need to be? Nature Biotechnology 31: 794–802
19. Qaim M (2009) The economics of genetically modified crops. Annual Review of Resource Economics 1: 665–693
6. European Academies Science Advisory Council (2013) Planting the Future: Opportunities and Challenges for Using Crop Genetic Improvement Technologies for Sustainable Agriculture (EASAC, Halle, Germany).
20. Carpenter JE (2010) Peer-reviewed surveys indicate positive impact of commercialized GM crops. Nature Biotechnology 28: 319–321
7. European Commission (2010) A Decade of EU-Funded GMO Research 2001–2010 (European Commission, Brussels).
21. Finger R, El Benni N, Kaphengst T, Evans C, Herbert S, et al. (2011) A meta analysis on farm-level costs and benefits of GM crops. Sustainability 3: 743–762
8. Pray CE, Huang J, Hu R, Rozelle S (2002) Five years of Bt cotton in China - the benefits continue. The Plant Journal 31: 423–430
22. Areal FJ, Riesgo L, Rodríguez-Cerezo E (2013) Economic and agronomic impact of commercialized GM crops: a meta-analysis. Journal of Agricultural Science 151: 7–33
9. Huang J, Hu R, Rozelle S, Pray C (2008) Genetically modified rice, yields and pesticides: assessing farm-level productivity effects in China. Economic Development and Cultural Change 56: 241–263 10. Morse S, Bennett R, Ismael Y (2004) Why Bt cotton pays for small-scale producers in South Africa. Nature Biotechnology 22: 379–380
3
The New York Times 2014. november 7.
http://www.nytimes.com/2014/11/08/business/genetically-modified-potato-fromsimplot-approved-by-usda.html
Az USDA engedélyezi a módosított burgonyát. Most már a sültkrumpli-kedvelőkön a sor! Andrew Pollack
Ez a burgonyafajta egyike azoknak az „újhullámos”, genetikailag módosított fajtáknak, amelyekkel a fogyasztóknak is kedvére kívánnak tenni, nem csak a gazdálkodóknak, mint a széles körben termesztett GM növényekkel, például a herbicidtoleráns szójával és kukoricával. A burgonya ütésre nem foltosodó jellege hasonló annak a génmódosított, nem barnuló almának a tulajdonságához, amelyet az Okanagan Specialty Fruits cég fejlesztett ki, és amely jelenleg hatósági engedélyezésre vár. 1. ábra: A J.R. Simplot által létrehozott, genetikailag módosított burgonya, mellette ütés miatt sérült hagyományos burgonya. (Simplot)
Elődök a burgonyáig a megváltoztatott termények sorában
Az USA mezőgazdasági minisztériuma ma bejelentette, hogy jóváhagyták annak a genetikailag módosított burgonyának a kereskedelmi célú termesztését, amelyben csökkentették egy, a hasábburgonyában és a burgonyasziromban jelenlévő, lehetségesen ártalmas összetevő mennyiségét. A burgonya DNS-ét úgy változtatták meg, hogy sütéskor kevesebb képződjék egy feltételezhetően rákkeltő vegyületből, az akrilamidból. Az új burgonyafajta az ütődésnek is jobban ellenáll – ezt a tulajdonságot a burgonyatermesztők és -feldolgozók pénzügyi okokból régóta keresik, ugyanis a begyűjtés, a szállítás és a tárolás során megsérült burgonya veszíthet az értékéből és felhasználhatatlanná válhat. A biotechnológiai módszerekkel létrehozott krumplit a J.R. Simplot Company, az a boise-i (Idaho, USA) székhelyű magánvállalat fejlesztette ki, amely a múlt század hatvanas éveiben a McDonald's legelső mélyhűtött hasábburgonya-szállítója volt, és amely ma is a cég egyik legnagyobb szállítója. A vállalat alapítója, a 2008-ban elhunyt Simplot úr milliárdos lett.
1994: A puhulásmentes érésű módosított FlavrSavr paradicsom, szabadalmaztatott, de később mégis kivonták a piacról.
1996: A Monsanto első genetikailag módosított, az USDA által jóváhagyott rovarrezisztens kukoricája.
2005: Az USDA jóváhagyott egy, a Monsanto által létrehozott lucernatörzset, amely ellenálló a gyomirtó szereire.
2010: A 2005. évi liberalizációt követően a módosított cukorrépák most már a termés 95%-át teszik ki.
Ám az engedély kiadásával egyidőben egyes fogyasztók kétségbe vonják a genetikailag módosított növények biztonságosságát, és azt követelik, hogy a belőlük készült élelmiszerek legyenek megjelölve. A megjelölésre felhívó szavazások alkalmával Oregon és
4
Colorado állam szavazói elutasították a címkézést azt követően, hogy az élelmiszergyártó és vetőmag-kereskedő cégek több millió dollárt költöttek a javasolt intézkedések megelőzésére irányuló kampányra.
Nem valószínű azonban, hogy ezzel sikerül megváltoztatni az ilyen növényeket ellenző csoportok véleményét, mert szerintük a növényi enzimek szintjének módosítása váratlan hatásokat okozhat. Doug Gurian-Sherman, az Élelmiszer-biztonsági Központ (Center for Food Safety, USA-beli érdekképviseleti csoport) növénypatológusa és vezető tudósa szerint a gének csendesítésére alkalmazott módszernek, az ún. RNS-interferenciának a háttere még nincs megfelelően tisztázva. „Úgy gondoljuk, hogy itt egy nem megfelelően szabályozott technológia túlságosan korai engedélyezése történt” – mondta, hozzátéve azt is: lehet, hogy a Központ pert indít az új burgonyafajtára kiadott engedély visszavonásáért. Azt is elmondta, hogy az Innate burgonyából egy olyan anyag is hiányzik, amely feltehetőleg szerepet játszik a növény nitrogénfelhasználásában és kártevőktől való védelmében.
A kérdés most az, hogy használni fogják-e az élelmiszergyártók és az étteremláncok az új burgonyát, amely a Russet Burbank, a Ranger Russet és az Atlantic fajtákban áll rendelkezésre. Legalább egy GM-ellenes csoport már megpróbált nyomást gyakorolni a McDonald's vállalatra, hogy utasítsa el ezeket. A genetikailag módosított burgonya egyszer már elbukott: a kilencvenes évek végén a Monsanto dobott piacra genetikailag módosított, a kolorádóbogárnak ellenálló burgonyát. A piac azonban összeomlott azután, hogy a nagy burgonyafelhasználók a fogyasztók ellenállásától tartva lebeszélték a gazdálkodókat az új fajta termesztéséről. Maga a Simplot, miután konzultált gyorséttermi láncokat üzemeltető ügyfeleivel, szintén arra utasította saját termesztőit, hogy hagyják abba a Monsantótól beszerzett burgonya termesztését. Ezúttal azonban más lehet a történet vége, mivel ez a mostani burgonya legalábbis lehetséges egészségügyi előnyt ígér a fogyasztóknak. Másrészt, a Monsantótól eltérően, a Simplot a burgonyaüzletág régi, oszlopos tagja, és valószínűleg régóta dolgozik ügyfeleivel a termék elfogadtatásán. A Simplot abban reménykedik, hogy a burgonyafajta kifejlesztésének módszere is segíteni fog a fogyasztói félelmek legyőzésében. A cég „Innate” (természetes) burgonyának nevezi a termékét, mert – más GM növényektől eltérően – nem tartalmaz más fajokból, például baktériumokból származó géneket. Ehelyett burgonyából származó DNS-darabokat tartalmaz, amelyek lecsendesítenek négy, bizonyos enzimek termelődéséért felelős gént a burgonya génjei közül. A cégnél fejlesztett további GM burgonyafajtákban vad burgonyából származó gének is lesznek (a burgonyavésznek, az írországi éhínség okozójának ellenálló burgonyafajtának az engedélyezésére már be van nyújtva a kérelem). Haven Baker, aki a burgonyafajták fejlesztéséért felelős a Simplotnál, így nyilatkozik erről: „Burgonyagéneket próbálunk visszajuttatni a burgonyába – úgy gondoljuk, hogy ez megnyugtatóbb a fogyasztók számára.”
2. ábra: A Simplot egyik tárolója genetikailag módosított Russet Burbank burgonyával, amely jól tűri az ütődést, és emellett sütéskor kevesebb képződik benne egy egészségre lehetségesen ártalmas összetevőből. (J.R. Simplot Company) A mezőgazdasági minisztérium felmérésében megállapította, hogy a burgonyában a különféle tápanyagok szintje a normális határok között van, kivéve a genetikai módosítással célba vett anyagokat. A Simplot önkéntes élelmiszer-biztonsági vizsgálatra nyújtotta be a burgonyát az USA Élelmiszer- és Gyógyszerhatóságához (FDA).
5
Még legalább néhány évig csupán akadémikus kérdés marad, hogy a McDonald's vállalat, amely nem válaszolt a hozzá intézett kérdésekre, felhasználja-e az új burgonyafajtát. A Simplot arra számít, hogy jövőre az Egyesült Államokban burgonyatermesztésre használt több mint 400 ezer hektárból legfeljebb ezer lesz Innate burgonyával bevetve, ami messze nem elegendő a gyorséttermek kiszolgálására. Ehelyett a vállalat inkább bevásárlóközpontoknak, élelmiszerellátó vállalatoknak és burgonyaszirom-gyártóknak fogja eladni az új fajtát, ahogy Doug Cole, a Simplot egyik szóvivője elmondta. A burgonyatermesztőket képviselő Nemzeti Burgonyatanács (USA National Potato Council) üdvözölte az engedélyezést, ha fenntartásokkal is. John Keeling, a kereskedelmi csoport vezérigazgatója szerint a termesztők akarják az új technológiát. A mezőgazdasági minisztérium felé tett megjegyzésekben azonban a csoport kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az export sérülhet, ha a genetikailag módosított fajták véletlenül belekerülnek olyan országokba irányuló szállítmányokba, amelyek nem engedélyezik ezt a fajtát. Például Kína nemrég visszafordított olyan kukoricaszállítmányokat, amelyek kis mennyiségben tartalmaztak egy Syngenta által kifejlesztett, genetikailag módosított fajtát, amelynek importja Kínában nincs engedélyezve. Néhány kukoricatermesztő és exportőr perben követelte vesztesége megtérítését a Syngentától. Cole úr szerint a termesztőknek – legalábbis egyelőre – el kell különíteniük a genetikailag módosított burgonyát a többi fajtától, és ügyelniük kell arra, hogy ne kerüljenek exportra. A Simplot vállalat azt tervezi, hogy kérelmet nyújt be az új burgonyafajta engedélyezésére először Kanadában, Mexikóban és Japánban, majd Ázsia más részein is.
A vállalat állítása szerint az Innate burgonyában sütéskor az akrilamid mennyisége 5075%-kal kevesebb, mint a vele összehasonlítható, genetikailag nem módosított burgonyákban. Nem világos, hogy ez mekkora előny. Ez a vegyület rágcsálókban rákot okoz, és gyanítható, hogy emberben is karcinogén, bár az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (National Cancer Institute) szerint a tudósok nem tudják biztosan, hogy az élelmiszerekben tipikusan előforduló akrilamid-mennyiség ártalmas-e az emberi egészségre. Gregory Jaffe, a „Tudomány a Közérdekért” Központ (Center for Science in the Public Interest), egy táplálkozási kérdésekkel foglalkozó fogyasztóvédelmi szervezet biotechnológiai projektigazgatója mégis üdvözölte az engedélyezést. „Nyilvánvalóan támogatjuk azokat a törekvéseket, amelyek célja a fogyasztók akrilamid-expozíciójának csökkentése, és ha ez a termék hozzájárul ehhez a törekvéshez, akkor szerintem hasznos” – mondta. Tavaly az FDA útmutató-tervezetet tett közzé, amelyben tanácsokat ad az élelmiszeriparnak, hogyan csökkentse az akrilamid szintjét, ez az anyag ugyanis egyes sütőipari termékekben, a kávéban és egyéb élelmiszerekben is előfordul. Ez az útmutató számos olyan intézkedést felsorol, amely a burgonya termesztése, kezelése és főzése során megtehető. Valószínűleg számos élelmiszeripari vállalat már lépéseket tett az élelmiszerekben lévő akrilamid mennyiségének csökkentésére, és lehet, hogy nincs is már szükségük a genetikailag módosított burgonyára.
6
http://www.aphis.usda.gov/brs/fedregister/BRS_20141110b.pdf
66688
Federal Register/Vol. 79, No. 217/Monday, November 10, 2014/Notices
USDA MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLY Állat- és Növény-egészségügyi Kivizsgáló Szolgálat Cimkeszám: APHIS–2012–0067 J.R. Simplot Co.; Határozat az alacsony akrilamid-potenciálra és a sérülés okozta fekete foltosodásra kevésbé érzékeny genetikailag módosított burgonya nem szabályozott státuszba helyezéséről ÜGYNÖKSÉG: Állat- és Növény-egészségügyi Kivizsgáló Szolgálat, USDA ESEMÉNY: Hirdetmény ÖSSZEFOGLALÁS: Tájékoztatjuk a nagyközönséget arról a határozatunkról, hogy az InnateTM elnevezésű burgonya (E12, E24, F10, F37, J3, J55, J78, G11, H37 és H50 események), amelyet géntechnológiával alacsony akrilamid-tartalmúvá (az akrilamid emberi idegméreg és lehetséges rákkeltő, amely bizonyos főzési/sütési körülmények között burgonyában és más, keményítőt tartalmazó élelmiszerekben képződhet) és ütésre kevésbé érzékennyé tettek, a továbbiakban nem képezi azon rendelkezéseink tárgyát, amelyek bizonyos genetikailag módosított organizmusok bevezetésével foglalkoznak. Határozatunk a J.R. Simplot Company hozzánk beadott, nem regulált státusz iránti kérvényében közölt adatokon, a rendelkezésre álló tudományos adatokon, valamint a nagyközönség azon megjegyzésein alapul, amelyeket korábban kaptunk a nem regulált státusz iránti kérvény beérkezését, és az azzal kapcsolatos környezetvédelmi és növénykártevőkre vonatkozó felmérést bejelentő közleményeinkre válaszul. A jelen értesítésben azt is bejelentjük, hogy határozatunk írásos formában is rendelkezésre áll, és szignifikáns hatást nem találtunk.
7
2014. november 3. http://figyelo.hu/cikkek/411465-dudits-denes-akademikus--minden-termesztett-novenyunk-genmanipulalt-
„Minden termesztett növényünk génmanipulált” Döcögős az innováció hasznosítása Szirmai Péter Nehéz idehaza az innovációs eredményeket hasznosítani, az innovációt működtető rendszert kialakítani, állítja Dudits Dénes akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) kutatóprofesszora. A nemzetközi hírű szakember „Gének és genomok szerkesztése, mint az agrár-innováció egyik motorja a növényfajták biológiai teljesítményének maximalizálásában" címmel tartott előadást a Figyelő Agrár-innovációs Konferencián.
kus szerint azonban valószínűleg az ez egyetlen magyar innovációra alapozott génmódosítással létrehozott hibrid a mezőgazdaságban, amelyet nemzetközileg jelenleg is hasznosítanak. Azért tudott csak erre a szintre eljutni, mert egy közreműködő nemzetközi cég menedzselte a szabadalmaztatást, az elsődleges GM anyagok további nemesítését és a hibridek bevezetését.
Talán maguk a kutatók sem gondolták volna a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Gabonakutató Intézet munkatársai a 1990 évek elején, amikor új, hatékony módszert dolgoztak ki a kukoricába történő génbeépítésre, a transzgénikus hibridek előállítására, hogy még az ezredforduló után is kamatozni fog. Pedig ezt történt! Az eljárással a falától megfosztott sejtekbe „protoplasztokba" viszik be a DNS-molekulákat, és e sejtekből nevelik fel a kukoricanövényt. Az ominózus kutatás során akkor a kooperációba bevont Hoechst cég Finale elnevezésű gyomirtó szerével szemben tették ellenállóvá a növényt. Ezzel a génbeépítési módszerrel, amelyből közös szabadalom is született, hozták létre a Hoechst Liberty Link kukoricahibrid-családot. A hibrid család azóta is köztermesztésben van az USA-ban, Brazíliában, de idő közben a licencét megvásárolta a növényvédőszer- és vetőmag-előállító csoport, a Bayercsoport. A fejlesztő SZBK és a Gabonakutató Kft. azóta is kapja a licencdíjat a Bayertől, sőt az összeg az utóbbi években meg is ugrott, mert az USA-ban megjelentek a glifozát gyomirtó szerrel szemben ellenálló gyomok. Az ottani gazdák ezért rákényszerültek, hogy más növényvédelmi technológiát és ehhez a Finale gyomirtó szert, ehhez a Liberty Link hibrideket használják. Az érintett kutatók Mórocz Sándor, Németh János (GKI), illetve Dudits Dénes (SZBK) is örömmel tapasztalták, hogy a kifizetett szabadalmi díjból az ő feltalálói díjuk is jelentősen növekedett. Az akadémi-
SZBK, GKI és a Hoechst A.G. közös szabadalmának értékesített GM termékei a Liberty gyómirtószer-rezisztens hibridek USOO5767367, 1998, Zea mays (L.) with capability of longterm, highly efficient plant regeneration including fertile transgenic maize plants having a heterologous gene, and their preparation. Feltalálók: Dudits Dénes, Mórocz Sándor, Németh János (Szeged); Günther Donn (Hofheim am Taunus)
8
„transzgénikus"növényeket. Ennek természetesen ára van.
kontroll (CY-45)
Dudits Dénes szerint a GMO-vita egyik oka, hogy a politika nem fogadja el, hogy a növénynemesítés szakma, hogy a növénynemesítők jó dolgot akarnak, és ezt eredményesen teszik. A növénynemesítők pedig folyamatosan tökéletesített módszereket alkalmaznak a génállomány optimalizálására, a genetikai háttér javítására. „Minden termesztett növényünk génmanipulált: genetikailag módosított!" - emlékeztetett előadásában az akadémikus. A módszerek fejlesztése vezetett el ahhoz, hogy most már nemcsak a szelekciót, a keresztezést használják a nemesítők, hanem a kromoszómák felismerése, az 1960-as évek mutációs módszere után jelenleg a géntechnológia, a rekombináns DNS-módszerek is nélkülözhetetlenül beépülnek a nemesítés eszköztárába.
AKR transzformáns
„Döbbenetes, de nem véletlen, hogy a félretájékozatott döntéshozók, az emberek, úgy gondolják, hogy a géntechnológiával nemesített növények kiátkozandó rosszak" - állapította meg az akadémikus. Pedig ez a technológia is gyorsan fejlődik. Egy-egy növény teljes DNS-információ tartalmának meghatározása mindössze 3 napot vesz már csak igénybe, és 1000 dollárba kerül. A növények tulajdonságait 2500040000 gén alakítja ki a környezeti tényezők függvényében. A génmódosításkor e mintegy 30000 gén közé épít be a nemesítő géntechnológus egyet-egyet, legfeljebb 4-5-öt.
A GKI-SZBK közös innovatív eredmények hazai elutasítása: A lucerna MsALR gént hordozó GM búzának (AKR-304) jobb a szűrazságtűrése a méregtelenítő aldo-keto-reduktáz enzim fokozott működése miatt. Juhász et al. (2014) Acta Physiol Plant, 36: 663-673.
„A laboratóriumban kialakított gén miután beépült a befogadó növény genomjába, ugyanúgy viselkedik, mint a gazdagének tízezrei, átkereszteződés-
A két szegedi intézet munkatársai Pauk János (GKI), Horváth V. Gábor és Dudits Dénes (SZBK) egy másik közös munka során annak szárazságtűrő képességét jelentősen javító lucernagént építettek be búzába. Már nem tudott Dudits professzor az előzőhöz hasonló sikerről beszámolni, mert ez a fejlesztés idehaza csak közleményig jutott el. Ugyan a méregtelenítő enzimet kódoló gént sikerrel vitték be, és üvegházi körülmények között ezzel jelentősen javult a búza szárazságtűrése, de amint az előadásában hangsúlyozta a szakember, a GMO-k elleni kormányzati harc részeként a minisztériumhoz tartozó kutatóintézetek vezetői félnek és tiltják a szabadföldi kísérletet a génmódosított növénnyel, sőt a génnemesítés melletti kutatói médiaszereplést is! Ezért a szegediek nem lehetnek biztosak abban, hogy a GM búzák szárazságtűrése érvényesül a szántóföldön. Jobb híján így egy francia céggel szerződve, az USA-ban tesztelik ezeket a
9
kor nem szalad ki a többi gén közül, hogy befertőzze a szomszéd táblán lévő rokon növényeket" - cáfolja a bírálók „génfertőzésről" szóló vádját Dudits Dénes. A géntechnológia nem ördögtől való, csak hatékonyabbá tette a nemesítési folyamatot. Amikor a nemesítő egy vad faj értékes génjeit nem tudja keresztezéssel beépíteni a tenyészanyagába, akkor segít a genetika és a génsebészet. Először genetikai térképezéssel meg lehet határozni pl. egy betegség-ellenállósági gén helyét, ezzel lehetővé válik az azt képviselő DNS-szakasz izolálása, ami aztán beépítő a termesztett fajtába.
zeti előnye is lenne. Azért is érdemes a jövőre gondolni Dudits Dénes szerint, mert a klímaváltozással az aszálykárok gyakorisága is nőni fog. A géntechnológiai módszerrel előállított szárazságtűrő genotípusok emiatt különösen felértékelődnek. Az akadémikus szerint tehát biztosan komoly szerephez jutnak majd a génnemesített rezisztens tenyészanyagok, amint az EU engedélyezni fogja azok köztermesztését. Nem lehetünk szerinte az innovációt elutasító sziget, ezért kell változnia a hazai hozzáállásnak. Hátha...
A professzor meggyőződése, hogy a géntechnológiai fejlesztések versenyét nem lehet megállítani, mert az azokra épülő növénynemestés, a növénytudományok az agrárium innovatív világa. Kevés olyan gyorsan fejlődő és terjedő szektora van a mezőgazdaságnak, mint a géntechnológiával történő fajta-előállítás. Az előadásában bemutatott adat szerint világszerte 18 millió gazda 170 milliós hektáron termeszt génmódosított fajtákat. Megelőlegezte, hogy újabb és újabb GM növények fognak megjelenni, előtérbe kerülnek az egészséggel kapcsolatos és az egészséget javító GM növények. Mint például a karotinban gazdag „aranyrizs", amelynek a fejlődő országokban van elsősorban jelentősége. Az előadó a géntechnikát olyan lehetőségként jellemezte, aminek mellőzése, törvényi tiltása komoly károkat okoz már a közeli jövőben, ha a versenyképes, környezetbarát növénytermesztés a cél.
A
B
Jelenleg 3 olyan génnemesített növény, genotípus is van, amely a professzor szerint a magyar gazdák számára is biztos gazdasági előnyt jelentene. A kukoricabogár-rezisztens hibridek, a szárazságtűrő hibridek, illetve a burgonyavészre rezisztens fajták. Az EU-ban köztermesztésre engedélyezett két génmódosított növény egyike a kukoricamolyellenálló hibrid. A kukoricamoly önmagában is jelentős kártevő az ország egyes területein. Így nem indokolt a termesztési tiltás, hiszen a baktériumfehérjét szintetizáló transzgénikus kukoricák nemcsak a molylyal szemben ellenállók, hanem a fuzáriumfertőzés is sokkal kisebb ezeknél a növényeknél, mint a hagyományos fajtáknál. A tengeri gyökerét lerágó kukoricabogár elleni védekezésre a magyar gazdák évi 4 milliárd forintot költetnek, és a burgonyavész ellen is egy-egy szezonban 6-7 alkalommal permeteznek. Ha termeszthető lenne itthon a betegségre ellenálló transzgénikus fajta, akkor ennek nemcsak gazdasági, hanem környe-
Az Rpi-vnt1.1 gént hordozó GM burgonya és GM paradicsom fitoftórarezisztenciája (felső sorork). Foster et al. (2009) Molecular Plant-Microbe Interactions, 22: 589
10
The Parliament Magazine 2014. október 23.
https://www.theparliamentmagazine.eu/articles/feature/gmos-represent-better-future...
Jan Huitema
Jan Huitema szerint a GM organizmusok elleni kifogások, amelyek nem tudományos érveken alapulnak, inkább a technofóbia, mintsem a jó ítélőképesség termékei.
lehet megcsinálni, vagy csinálnak meg már most a legfejlettebb európai kutatóintézetekben. Szerintem nagyon rossz dolog, ha mi törvényalkotói minőségünkben akadályozzuk ezeket az újításokat. A GM növényeket immár 20 éve biztonságosan fogyasztják. Ideje befogadni ezt a technológiát! Ne hagyjuk magunkat alaptalan félelmektől vezettetni! Világosabban meg kell határozni azt a kört, amelyre a „GMO” meghatározás érvényes. Ennek szükségességére az egyik legeklatánsabb példa egy új növénynemesítési módszer, a ciszgenezis, amelyet alaptalanul a genetikai módosítások közé sorolnak. Azért is nagyon jó példa ez, mert világosan illusztrálja, hogy a GM növényekről beszélve néha milyen felemás módon gondolkodunk. A ciszgenezis olyan módszer, amely ugyanazon a fajon belül ültet át géneket. Ezzel a módszerrel a burgonyát kevésbé érzékennyé lehet tenni egy nagyon közönséges és pusztító betegségre. Még 2012-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság arra az eredményre jutott, hogy ennek a módszernek a használata éppen olyan biztonságos, mint a hagyományos nemesítés, és ha a nemesítési folyamat során használt gének kizárólag a célfajból származnak, a termék nem GMO. Ennek ellenére még mindig nem használhatjuk ezt a módszert Európában, annak ellenére, hogy egyes tagországokban több mint 50%-kal csökkentené a kiszórt növényvédő szerek mennyiségét, ezáltal növelné az élelmiszer-biztonságot, csökkentené az élelmiszerveszteséget, és drasztikusan csökkentené a mezőgazdaság okozta környezeti kárt.
Az Európai Parlamentben jelenleg vizsgálják felül a tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy saját területükön korlátozhassák vagy tilthassák a genetikailag módosított (GM) növények termesztését. Ez már a dosszié második olvasata, ami nem csoda, hiszen ez a téma szenvedélyes vitákhoz szokott vezetni. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke már 2009ben olyan tudomány alapú engedélyezési rendszer felállítására hívott fel, amely megadja a tagállamoknak a választás szabadságát saját területükre vonatkozóan. A tagállamoknak azonban majdnem négy évükbe telt megegyezni bizonyos GM növények termesztésének engedélyezésére szolgáló eljárások frissítéséről. Ez jól illusztrálja a téma érzékeny jellegét. Néha azonban előfordul, hogy elveszünk az engedélyezési mechanizmusok technikai részleteiben, és már nem is gondolunk arra, milyen végtelenül sokféle probléma megoldására lehetnének alkalmasak a GM növények. Én magam mezőgazdasági mérnökként a gyakorlatban láttam, milyen nagyszerű dolgokat
Számomra teljesen világos, hogy a GM növények a jobb jövőt képviselik, és nem csak Európa számára. Vegyük példának azt a genetikailag módosított rizst, amelynek segítségével A-vitaminnal lehetne ellátni azt a 250000–500000 gyermeket, akik évente megva-
11
kulnak ennek a specifikus élelmiszer-kiegészítőnek a hiánya miatt. Biotechnológia, nanotechnológia, GMO-k – mindez borzalmas tudományos fantasztikumnak tűnhet, de a valóságban ígéretes kutatási területek, amelyek éppen azt tudják megvalósítani, amit mi emberek mindig is kerestünk, miközben jobb jövőt próbáltunk építeni. Ezért ha a GM növényekről azt állítjuk, hogy nem „természetesek”, vagy nem „fenntarthatók”, az nem megalapozott tudományos véleményen, hanem technofóbián alapuló kijelentés. Persze várhatunk örökké, hogy bizonyítva lássuk, teljesen biztonságos-e valami, de ezen a területen inkább lendületesen haladnunk kellene előre egy magasabb cél érdekében.
termelékenyebb mezőgazdaság kialakítása, az egyre növekvő népesség táplálására. Európa a maga sokszínűségében bizonyára már egyesült, de tegyük lehetővé, hogy a tudomány legyen a közös alap. A szerzőről: Jan Huitema holland képviselő az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékügyi bizottságának tagja.
A most tárgyalt, frissített törvényjavaslatnak sok jó oldala van. Valóban nagy gondossággal kell eljárnunk, amikor az emberi egészségről és a környezetünkről van szó. De soha nem szabad hagynunk, hogy megalapozatlan félelmek uralkodjanak el rajtunk, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban élünk. Elérhető közelségben van egy még jobb, még tisztább és még
*** 2014. augusztus 8. http://www.euractiv.com/sections/science-policymaking/mr-juncker-do-not-scrap-science-307785 Felelősséget kizáró nyilatkozat: A cikkben szereplő vélemények a szerzők véleményét tükrözik, nem pedig az EurActiv.com Rt. véleményét.
Juncker úr, ne hajítsa ki a tudományt! Marcel Kuntz és John Davison írja: attól lehet tartani, hogy az Európai Bizottság tudományos főtanácsadói állását támadás fenyegeti, mert az EU hivatalba lépő elnöke a GMO-kra vonatkozó törvények felülvizsgálatára készül.
Marcel Kuntz kutatási igazgató a CNRS Növényi Sejtfiziológiai Laboratóriumában (Grenoble, Franciaország). John Davison pedig az INRA (Versailles, Franciaország) nyugdíjas kutatási igazgatója.
12
A politikai ökológusok szeretik a tudományt… ha az alátámasztja nézeteiket. Ha azonban ellentmondásba kerülnek vele, gyakran a tudományt próbálják megváltoztatni, ahelyett, hogy módosítanák a nézeteiket. A tudománnyal kapcsolatos ilyen viselkedés tipikus példájaként kilenc prominens zöld politikai szervezet (közöttük a Greenpeace) nemrég nyílt levelet intézett az Európai Bizottság (EC) új elnökéhez, Jean-Claude Junckerhez, amelyben arra kérték, törölje el az „EC tudományos főtanácsadója” pozíciót, mert állításuk szerint ez a poszt „alapvetően problémás, mivel túl sok befolyást enged egyetlen személynek, és aláássa a tudományos kutatást”. A tisztséget jelenleg Anne Glover professzor tölti be, aki nem fél kiállni a tudományos tények mellett. Nyilvánvaló, hogy a zöld szervezetek nem értékelik az igazmondó tudósokat. Az Egyesült Királyság tudományos tanácsadókkal foglalkozó weboldala viszont ezekkel a szavakkal kezdődik: „Minden minisztériumnak van tudományos tanácsadója”. Akkor hát miért kellene az Európai Bizottságot megfosztani a tudományos tanácsadástól?
Jean-Claude Junker levélben kérte Juncker elnök urat, hogy tartsa meg és erősítse a tudományos főtanácsadói posztot. Az, hogy a politikai ökológusok megírták ezt a levelet, azt jelzi: esélyt látnak arra, hogy kérésükre kedvező választ kapnak. 1995-től 2013 decemberéig Juncker úr Luxemburg miniszterelnöke volt, egy olyan országé, amely a GMO-ellenes álláspontot választotta. Sőt, ami még rosszabb, félrevezető „tudományos” indoklásokat nyújtott be a GM növénytermesztés politikai indíttatású tiltásának magyarázatára. 2011 júliusában Luxemburg megküldte az Európai Bizottságnak azt a „tudományos érvelést”, amely indokolja az EH92-527-1 GM burgonya termesztésének betiltását a biztonsági záradék alkalmazása alapján. Ezeket az érveket az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) elutasította. 2012. június 29-én Luxemburg ismét kérte, hogy az Európai Bizottság vezessen be sürgősségi intézkedést a MON 810 kukorica termesztése ellen. Az EFSA ismét elutasította ezeket az érveket.
A levélre válaszolva Sir Paul Nurse, a Royal Society elnöke ezt mondta: „Mindig lesznek olyanok, akik a hírnökre támadnak, amikor nem tetszik nekik az üzenet, ám ha az üzenetet tudományos bizonyítékok támasztják alá, akkor a politikusoknak elég dörzsöltnek kellene lenniük ahhoz, hogy hallgassanak a független tudományos szakértőkre.” Az „Értelmesen a tudományról” (Sense about Science) elnevezésű szervezet, a 227 közfinanszírozású kutatóintézet és egyetem növénytudósait képviselő Európai Növénytudományi Szervezet (European Plant Science Organisation), valamint egy orvosi kutatóintézetekből álló konzorcium szintén
Juncker úr tehát az EFSA-val szembeni konfliktusokkal a háta mögött kezdi meg elnöki tevékenységét. Nem meglepő tehát, hogy egyik, elnöki időszakának politikai irányvonalát meghatározó beszédében ezt mondta: „Szándékomban áll a genetikailag módosított organizmusok engedélyezésére alkalmazható törvények felülvizsgálata is”. Juncker azt is kijelentette: „Szerintem egyszerűen nem helyénvaló, hogy a jelenlegi szabályok szerint a Bizottságot a törvény ereje kényszeríti az új organizmusok importjának és feldolgozásának engedélyezésére akkor is, ha a tagál-
13
luxemburgi kormánya, de rajta kívül Ausztria, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország és Olaszország is) csak a nagyközönség bizalmatlanságát fokozza. A GMO-kérdésben választott irány nyilvánvalóan nem a „kreatív és tudás alapú társadalom” felé vezet. 2014 májusában az EU környezetvédelmi miniszterei megszavazták, hogy az egyes országok nem tudományos alapon betilthatják a GM növények termesztését a saját országukban. Ez nyilvánvaló ellentmondásban volt azzal az 1990-ben lefektetett elvvel, hogy a GMO-kra vonatkozóan európai szinten kell közös döntést hozni. Ez volt az EU történetében az első dekonstrukciós esemény. Az EU így visszafelé tett egy lépést abban is, hogy a tudományt ismét jelentéktelen tényezővé tette, és nem adta meg neki „ugyanazt a súlyt”, amelyet az új elnök látszólag meg kíván adni.
lamok nyilvánvaló többsége ezt ellenzi. A Bizottságnak olyan helyzetben kellene lennie, amelyben a demokratikusan választott kormányok többségi véleményének legalább olyan súlyt adhat, mint a tudomány képviselőitől származó tanácsoknak…”
Juncker nyilatkozata még ennél is tovább megy, mivel az importra és a feldolgozásra vonatkozik. Az import betiltása szembemenne Európának a szabad kereskedelem iránti elkötelezettségével, és újra lángra lobbantaná Európa és a fő GM növénytermesztő országok közötti WTO-szintű, értelmetlen konfrontációt. Emellett a növekvő takarmányárak következtében megnehezítené az európai hús- és baromfitermelők számára állataik takarmányozását.
Juncker úr szembehelyezkedik azzal, amivel nem szabad: a tudománnyal és a demokráciával. Beszéde azt a benyomást keltette, hogy az engedélyezésre vonatkozó döntést a tudomány diktálja, valamiféle tudományos hatalom következtében. Ez nem igaz, hiszen a GMO-k engedélyezését megelőző tudományos konzultáció elve a politikai hatóságtól származik, éppúgy, mint az EFSA létrehozása 2002-ben. Az EFSA létrehozásának az volt a célja, hogy az felhívja a politikusok figyelmét a valóságos kockázatokra, nem pedig az, hogy a tudományt ráerőltesse a döntéshozatalra. Ha az engedélyezési eljárás politikailag patthelyzetbe került, ezt politikai, nem pedig tudományos meggondolások okozták. A 2001/18/EC irányelv (a géntechnológiával módosított szervezetek szándékos környezeti kibocsátásáról) egyik alapja az EFSA-val való kötelező konzultáció, valamint a kockázatbecslés közös elveinek megállapítása (azaz a „tudomány alapú” megközelítés, amelyet maga az Európai Bizottság is büszkén hangsúlyozott a kétezres években). Azonban a szakértői értékelésnek a kockázatbecsléstől való elválasztása oda vezetett, hogy a GMO-k engedélyezése politikai döntés lett. Ennek a 2001. évi irányelvnek és a hozzá kapcsolódó rendelkezéseknek a célja a nagyközönség bizalmának helyreállítása volt. Valószínű, hogy a tudományos ismeretek további ködösítése és a GMO-k környezeti hatására vonatkozó hamis állítások közzététele (ahogy tette ezt Juncker
14
Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczán Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db két havonta Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja a GBE támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület http://www.zoldbiotech.hu
