Sulger-Gebing, Emil Wilhelm Heinse

Sulger-Gebing, Emil Wilhelm Heinse

)

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK í.

II.

SZÉCHENYI ÉS AZ ÉRZELMI POLITIKA

A KÖVETKEZETESSÉG ÉS SZÉCHENYI RENDSZERE

IRTA

RÉZ MIHÁLY

(Olvastatott a

M. Tud. Akadémia

190(J.

deczomber 10-iki ülésén. sen.

BUDAPEST KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1907.

•r-

?Í3

^"da/íeat

^ 4íi ^^^^rXTü

T..t.

kö.

"yyoy,

oiödá/a.

A erk

elmúlt

a

lüktet, lázas élet forgatagaiban, az eleven érzések és

harczaiban mi

idknek

az,

elmiilt

magunk minden

a mi oly ellenállhatlanúl vonz annyiunkat

küzdelmei közé

Mi

?

a mi elfeledteti

az,

szenvedélyeit és érdekeit, és elfordítja szemein-

ket a jelentl, liogy lelkünk elé állítsa a régi

idknek immár

rég porladozó nagyjait?

A

nagyság

tisztelete

az,

mely leikünkön vett ert; a

nagyság iránti kiolthatatlan vágy

az,

a

mi a történelemhez

menekülni kényszerít.

A

történelem hivatásának nagy tisztelete mellett

ers, mély érzés

Nemcsak

szn

és

az

mi oda

visz,

hanem a nagy

nagy eszmékkel való foglalkozásnak soha meg

vágya.

Mert vannak múltukban

ez

a mi ellenállhatatlanul a múltakba vezet.

az okulás vágya az, a

emberekkel

nem

az,

nemzedékek,

melyeknek

a

nagyságot

kell keresniök.

ÉRTEK. A TÁRS. TUD. KÖRÉBL.

III.

KÖT.

7.

SZ.

l'^

a

I.

SZÉCHENYI ÉS AZ ÉRZELMI POLITIKA. magyaroknak

»Minekünk, »

A

Kelet

vagy

Népé « -ben

dics

szenv,

és

vagy

Széchenyi

— »nem

szépmvészetek

fellengz

tudományokban!

melynek

említésénél

köre,

búvárkodás,

.

idegeinket mintegy villany által

érintve

valami szavakkal s

le

sem

is

tztl

isteni

ferttlenítésérl van szó

Eme

.

nem

.

politikának

és

egy

és

elemünk, dobogni,

szivünket

földi

eró'nkön túl és érezzük

lenni

mikor

.

.

.

nemzetiségünk

.«

a

magyar

helyes

nemzeti

pathetikus szavakkal jellemzi Széchenyi

Az azokban

nemzetet.

elmélkedési

magassabb

írható,

hevülni, .

.

a

mondja elsbbség

éreznk; mert akkor megyén bennünk

csak akkor emelkedünk

keblünket

ered

vagy

forrni,

ilyes

—

.«

.

kereskedési

vérünket

végbe

.

sem vallásosságból

hírvágy,

a

elemünk

felismert

igazság

kultúrának

nemzeti

életers

a

egyaránt

mellzhetetlen alapfeltételét képezi.

A jellemzi.

érzésnek

magyar nemzetet a nemzeti érzés domináló ereje Annak, mint életers, történelmi folytonossággal bíró helyes

irányban

való

vezetése

a politikában

tudományos téren egyaránt elkerülhetetlen feladat. Mellzése minden törekvésünket meddvé teszi

;

és

a

hibás

irányba tévedése egész fejldésünkre kihat.

A is

nemzeti érzés ezen domináló ereje a tudományos téren

érezteti befolyását.

vonatkozás nélküli

hanem imperative

Nemcsak

passive, a

is,

a mennyiben

jellegének kidomborítását követeli. 379

a

mennyiben a nemzeti

hagyják a tömeget; tudományosság magyar

kérdések közönyösen

REZ MIHÁLY

Valamint az egyes egyénekkel szemben az az okszer nevelés feladata, hogy felébreszsze a bennük szunnyadó egyénihogy felébreszsze a lelket s arra appellálva gyökereztesse az eszmék rendszerét: a nemzettel szemben is ez a követend út. És minél ersebben nyilatkozik meg a nemzeti egyéniség, annál világosabb és annál könnyebb a van feladat. Annál világosabb, mert félreismerhetlenül ki séget,

meg bennük

irány

jelölve az

annál

és

A

nemzeti

lesz ez

inkább

irány

mert a kultiira nehéz

könnyebb,

munkájában annál ersebb

a mozgató rúgó.

érzelmeken,

alapúi s gyakran elfogad olyan eszméket

ellenkezk, hacsak az alap-érzelmekre terjeszti. Eja azért hiba egy

úgy

—

mint kultúrában

is,

mint eszméken melyek lényegével

hivatkoznak

nemzet géniuszát

figyelmen

ez

—

mert

hagyni,

kívül

eszmék

politikában

a

nemzeti irány mindig ers marad és fognak akadni áramlatok,

melyek azt felhasználják a magok

ha

hogy tanult

oly

tisztelni

érzelmekre :

minden

tömeg pedig,

melyeket

hivatkozunk, irányt,

A

elnyére.

mely

a

szentekként

nemzeti

géniuszra

annak természetes megnyilvánulásaként üdvözöl és az elvont igazság embere pedig igazságaival magára

hivatkozik, követ,

marad.

A szabad

tudomány embereinek azonban vezetniök kell és nem magukra maradniok. A tudós els kötelessége az

objektivitás.

A

A

tények

erejének

negligálása

nem

nemzeti géniusz adott tény, melyet

evvel

az

ellenkezik.

egyéni

szim-

hanem hatásának és erejének mértéke arányában kell számba venni. Mert éppen az abstract eszme követelménye els sorban az objektivitás, és éppen az abstract eszme sikeres

pathia,

érvényesítésének els feltétele

:

az

adott

viszonyok

tekintetbe

vétele.

Szükséges ennélfogva a nemzeti géniuszt a és a

tudománynak

is

számbavenni, de

helyesnek deklarálni, a mit a nemzeti

nem

mvészetnek

szükséges

géniuszból

a

mindazt köztudat

kimagyaráz.

»A jónak,

nemzeti géniusz az emberi rendeltetésnek, az emberre

hasznosnak,

szépnek,

sajátos,

majd

öntudatos,

majd

ösztönszer képzete, mely az emberiségnek egy szervesen össze-

függ

részét cselekvésében irányozza. «

380

(Concha.)

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

7

—

nyilatkozzék bár öntudaTehát a sajátos felfogás és nem a tárgy adja meg pl. egy tosan, vagy öntudatlanul

Nem

—

m

szépirodalmi a

nemzeti

nemzeti

jelleget.

ismérveit.

De

jellegét.

nem

általában

tárgy,

Nem

a

a

felületen

külsségek

kell

a tömeg könnyen abban

teszik

annak

keresnünk

véli feltalálni

a

mindig

s

azokhoz vonzódik inkább, a kik a nemzeti érzésre appellálnak.

A

legnagyobb hiba lenne átadni, önként át&ngedni nekik

a teret.

Gyakran a legsilányabb darab nemzeti

;

legkitnbb

és a

sikert arat,

mert

hatástalanul marad, mert

tárgya

nem

az.

Egyenltlen egy tusa ez, melyben a kevésbbé kiváló természetszavai nyomán szeren diadalmaskodhatik a genie felett. Az ers indulatok támadnak és a léleknek hatalmas megrázkódtatásai a genie hangja a pusztában kiáltó szava, mely elvész ;

Amaz nem

nyomtalanul.

önbecse

de

nincs;

teremt ervel, szavának semmi

bír

az

hatalmas érzésekre appellál,

szava

melyek a szívekben szunnyadnak mindenütt. Elmúlt generácziók

hagyománya, seinknek reánk maradt ideálizmusa ébred silány szavai

az az

erejének

író

nyomán

hiszi.

képekhez, melyek

fel

annak magasztos erejét a tömeg Hasonlók az ily mvek azon szents

mvészi szempontból

értéktelenek és mégis a

hatásúak, nem a kép azonban egy vallásos néppel meg akarjuk értetni és szerettetni a mvészetet, mvészileg festett vallásos képekkel kell nevelését megkezdenünk, hogy

legnagyobb

kivitele,

malkotásoknál

hanem tárgya

nagy,

Ha

meg

a mvészetet s a tárgy Minden lélek, mely valami nemes érzéstl van áthatva, fogékony már ezáltal a

így vallásos érzése értesse iránti

mélyebb

miatt.

szeretet

meg.

éppen

az

kultúra iránt,

és

meg, hogy

lehet

Jiol

vele

szerettesse

és

ez kell

érzés,

mely áthatja, mutatja

megtalálni

A

a

lélekhez

tömegeknek a kultúra iránti közönye mellett reményt nyújtó pont, melyre építni lehet.

ez

az az

utat.

egy

Ezt kell megkísértenünk. Azt mondottuk, hogy a nemzeti irány nem a tárgyban, hanem a sajátos felfogásban nyilatkozik. Jelen tanulmány iránya mindkét szempontból nemzeti. Tárgyánál fogva, mert nemzetünk történetének egyik korszakával foglalkozik. Fel381

RÉZ MIHÁLY

8

mert a legnagyobb magyarnak gondolatis, annak világnézletébl igyekszik általános érvény tudományos tételeket vonni le. Ez a világnézlet a nemzet

fogása alapján világából,

sajátos felfogásával összeütközött, is

bármelyik

s

legyen

felfogás

helyes, a probléma a mi sajátos, kiválóképpen nemzeti prob-

lémánk marad.

Az

Egész

foglalniok.

kellett

—

ma

is

helyet

legnagyobb

vele

kellett

állást

s

szemben

vele

nemzedékeket foglalkoztatott

vagy helytelen megoldással

s

foglal

—

helyes

a

nemzet

Helyes megoldásától a nemzet jöv

világnézletében.

tása függ

Meg

volt.

küzdeniök

politikusainknak

magatar-

helytelen megoldásából végzetes hibák támadhatnak.

;

Nemcsak kérdése

kérdése egész nem-

érzelmi politika jogosultságának

zedékek súlyos problémája

ez

gondolkozásának,

cselekvésének

értelmében

így a szó valódi

s

de

nemzeti

alap-

is

probléma.

Szükséges azonban a politika tudományos szempontjából hogy egyes korszakok problémái megvizsgáltassanak s azoknak egykori megoldása magyarázat tárgyává tétessék. Azoknak vizsgálata oly eredményekre vezethet, melyek álta-

is,

lános érdeküek.

A

Széchenyi-korszak

dések, a politikai

korban

erre

különösen

problémák egész

azok a tudományra nézve máig

s

A

alkalmas.

kér-

tömege vált aktuálissá is

e

Maga

érdekesek.

Széchenyi István szereplése a kérdések egész sorára vet világot.

A A

kiváló egyén viszonya

vezet egyén

ethikája

és

felelssége

a

és

taktikája.

;

és szellemi haladás

A

reformátor

hatásai

indirekt

hatása az államra

korához^ melyet át akar alakítani. tömeg viszonya. A vezetés

vezetett

miatt.

viszonya

A

túlzókhoz,

a

mozgalom

társadalmi

a magánjogi reformé a közjogra.

aránya egymáshoz.

Az

anyagi

Mindezek megoldásra

váró problémák.

Legérdekesebb

azonban

mindezek

között

melyet Széchenyi Kossuthtal szemben felvetett lialadó és

a

az s

kérdés,

mely minden

mozgalmas korszaknak problémája marad

:

az érzelmi

politika jogosultságának kérdése.

Minden

helyes

i^olitika

feladata

erviszonyok alapján, ezeknek folytonos kezzék megvalósítani

czéljait.

A 382

az,

hogy a

tényleges

számbavételével

politikai

igye-

kérdések eldöntése

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

—

—

inkább

mindennél

már

szerint történik. Elismerte ezt

Az

érzelmi

a

hogy a politikába ahszolat szempontokat

merev

—

ellentétben

a

mérlegeléssel

relativ

Végeredményben

áll.

ethihai követelményre hivatkozik

a

szeretet, önfeláldozás) s így

—

mely a és

valamely önérzet,

kitartás,

ethikai

kérdést

az,

érzelmi

egyenes

mindig

(bátorság,

politikai

Az

bele.

küzdelembe,

politika tehát egy oly szempontot visz a politika lényegével

szemben

ezzel

visz

a

is;

cselekedtek.

eszerint

is.

legfbb hibája

politika

elmélet

politikai

mindig

politikusok

kiváló gyakorlati

szempontok

viszonylagos

relativ,

kér-

déssé tévén, természetébl kiforgatja.

Az

fogva

természeténél

ethika

természeténél fogva relativ. igazság, az abszolút

jó,

A

abszolút.

politika

Mert az ethika tárgya az abszolút éppen a viszony-

a politikáé

ellenben

rendszer

helyességét

lagos, megvalósítható jó.

A

egy

ki

ethikai

ezen ethika abszolút érvényesülését kell

fanatizmus mindig a mi

bn,

az

bn

maga

ismeri, az

is

is

követeli.

ezt

rossz

és

rossz és

Mert

és

a

vallások

annak

A

vallási

mindenütt

hiszen,

a

s

ki

a

mi

ezt

rossz,

nem

el

bnös.

különböz

Tényleg látjuk ugyan, hogy vannak rendszerek

elismeri,

követelnie.

különböz

világ

ethikai

de

részeiben,

azt

nem mondhatjuk, hogy azok mindenike helyes. Nem mondhatjuk, hogy mindenik igaz a maga helyén. Mert az ethikai igazság csak egy lehet és csak abszolút.

A

politikai rendszerekrl ép az ellenkez áll. Lehetnek egymástól igen különböz rendszerek, melyek mindenike helyes

azon viszonyok között, melyek közt fennáll jobbika tenni.

is

helytelenné

Mert a

viszonyok

A

s

válik,

politikai

melyeknek

s

igazság

annyiféle,

a

mennyifélék

a

így természeténél fogva mindig relativ.

viszonyok tekintetbevételével kell megalkotnia a poli-

tikusnak rendszerét. Csak ez a helyes, számító politika.

nem a viszonyok követelményei szerint nem a dolgok természetébl állapítja meg

politikáját

a ki azt

leg-

ha általános érvényvé akarnák

a tudós a természet törvényeit tétbe jut. Ezért

nem szabad

mokkal houiályosítni

el

—

az

ethikai

a

reális

383

—

élettel

vagy érzelmi

a politika igazságait.

A

ki

irányítja,

mint ellen-

momentu-

KÉZ MIHÁLY

lO

is.

Szükség vau igenis erkölcsi szempontokra a iDolitikában miként szükség van reá az egyes életének minden viszo-

De miként

nyaiban. tisztelet

a

tudományos kutatásnál nem

postulatumával megbénítani a kritika

lehet

a

a kegye-

erejét,

lettel a

történelmi igazságot, úgy a politikai kérdésekben sem

szabad

a viszonyok

mérlegelését

objektív

a

szubjektív

vedélyeknek ethikai ürügyeivel háttérbe szorítania.

A

szen-

viszonyok

követend utat, annak követésében szempontoknak érvényesülniük miként a katonai

mérlegelése megmutatja a kell az ethikai

bátorságnak

;

nem

is

a

hadi

tanácsban,

hanem a

csatatéren

kell megnyilatkoznia.

—

—

Az az érzelmi politika nagy hibája, mint látjuk hogy nemcsak ethikai (tehát helyén kívül alkalmazott) szempontokat visz a politikába, hanem azok alkalmazásának helyességét elre

is

bebizonyítottnak

Xem

veszi.

a haditerv keretén

hanem a bátorság kizárólagos meg egész haditervét. A mi

belül alkalmazza a bátorságot,

szempontjából kiindulva alkotja

a különbség a félvad törzseknek pusztán bátorságukra alapított

rohamai

és a czivilizált hadsereg haditerve között

az érzelmi politikusok taktikája

A

katona

kiváló

pozicziók,

bármily

bátor

melyekben gyzni

a

és

nem

elnytelen poziczióból parancsol

is,

az a különbség

politika

hogy

elismeri,

lehet

s

a

támadást,

nem pedig bátor katonának. Az érzelmi politikusok rendes

;

helyes

között.

vannak

hadvezért,

rossz

a

ki

hadvezérnek

tartja,

tévedése,

hogy

ellenfeleik

egész politikájának és tévedéseinek alapját abban keresik, hogy

azok az ideális tényezket lehetnek

—

és

maximális számbavétele

nyokhoz mérten, elégségesek. veszélye,

nem

gyakran vannak

És

is

veszik eléggé számba.

—

esetek,

midn

Azonban

az ideális

erk

azt mutatja, hogy a többi erviszo-

még mindig nem mutatkozik az érzelmi politika rendkívüli

relatíve, czéljainak elérésére itt

mert a küzdelembe általa oly abszolút szempontok melyek minden relativ mérlegeléssel daczolnak.

vitettek bele,

Napóleon azt szokta volt mondani, hogy akkor kell megütközni, mikor száz esélybl kilenczvenkilencz esély van a gyzelemre. Az érzelmi politikus akkor is megkísértendnek tartja,

ha százból csak egy az

esély.

abszolút.

384

Mert az

szempontja

SZÉCHENYI PROBLEMIk

Helyén kívül vitetnek

—

érzelmek révén

be

1

tehát

—

politikába

a

1

az

az etbika abszolút szempontjai. Ezzel csak

megersíttetik a tömegben a

feltevés,

bogy személyek és nem mindig az

dolgok ellen kell küzdeni. És ez arra vezet, hogy

ellenfélnek adjuk át a poziczió elnyét. Helytelenül legtöbbször

mert a katonák bátorsága nem hozható fel oly hadimely azt már számba vette és a támadást ennek daczára sem tartotta megengedhetnek. Az erviszonyok egyihe ilyenkor az érzelmi politikusok által az összes er-

azért

is,

terv ellen,

viszonyok mérlege ellenében állíttatik

ismérve

állíttatik

támadás

—

De ha

—

fel

fel

s

a bátorságnak oly

elnytelen

az

melyet az igazi katona

nem

poziczióból

vah')

ismer.

meg, hogy

ezen szempontból helytelenül ítéltetik

mi a bátorság a nemzet részérl, még sokkal helytelenebb az ítélet, mely a politikusok bátorsága fell ezekbl következik. Helytelenebb, mert míg a nemzetnél bátor politikának látszik^

—

—

ezen szempontból

rossz

bátornak, a kik

éppen ezzel

lielyeslik

szemben

árral együtt úszni

Midn

e

állani

könny

rossz

a

politikát

holott

gyakran

feladat,

míg az

;

legmerészebb

dolog.

a régi harczmodor

szerint a hadvezérnek

élén kellett harczolnia, oly esetben,

midn

hogy rossz hadvezér ugyan, de

De midn

a

modern hadviselés rendszere

vezér távol az ütközettl felett s

—

számításával

rendelkezik

serege

elnytelen poziczióból

a siker jogos reménye nélkül támadott, legalább róla mondani,

tartják

azokat

közül

politikusok

egyes

az

politika,

sok olyas, a mi tulajdonképpen csak

a

azt

lehetett

vitéz katona.

szerint a had-

hadsereg

mozdulatai

maga biztonságban lévén — minden túlmerész halálos ítéletet: az elnytelen ezrekre mond

támadó hadvezért bátornak senki sem fogja mondani. A politikai mozgalmak vezeti is régebben koczkára tették sokszor fejüket és vagyonukat, s ha egy Eákóczi az

poziczióból

ország

szabadságáért

bátor politika

De midn

a

koczkára

tette,

e^

valóban

modern alkotmányos küzdelmekben valaki

egy mozgalom élére esetre nyer

mindenét

volt.

áll,

ritkán

veszíthet

népszerséget és nyeri

valamit

s

egy népszer ügy vezérének mindenkor rendelkezésére 385

minden-

mindazt a hatalmat, a mi áll.

:

RÉZ JIIHÁLY

12

Ehhez nem De szembe

kell bátorság.

tömeg szenvedélyeivel, szembe

állani a

állani

az érzelmek viharával és megállni férfihoz méltó szilárdsággal

ehhez erkölcsi

meg s

er

Csak az ár

kell.

való úszás próbálja

ellen

az úszó erejét. Mindenki arra fog úszni, merre útja vezet,

könnyebben

czélt ér,

a kit segít az árnak sodra

;

de a ki az

annak gyors haladását nem csak az

árral úszik,

hanem

kell betudni,

ár sodrának

az

senki

is;

6 erejének

nem

azért ki

ha az az árral éppen egy irányba vezet, hogy az árral szemben úszva megmutassa erejét. De a ki az árral szembe úszik, az már e^ által megmutatta erejét, fog térni

útjából,

—

—

így van

ez

a politikai életben

is

s

már

felületes szemléletnél

feltnhetik, hogy semmi

sem kényelmetlenebb, mint védni kényelmesnek egy nevezett politikát. És semmihez sem kell több bátorság, mint védeni egy gyávának nevezett politikát. Mert legnehezebb az ethikai vádakkal szemben megis

állani.

Ezek a tévedések mind

az érzelmi politika abszolút szem-

pontjainak és

azok helytelen alkalmazásának következményei.

Az

ugyan változatlannak

ethikának

kulhat át a viszonyok

De

szerint.

olyan formán, hogy a mire

régebb

lennie és

kell

a viszonyok joggal

volt

nem

ala-

alakulnak

valamely ethikai fogalom, az átalakulás folytán most már

A

alkalmazható. politiJcai és

nem

bátorság ethikai fogalma

hadvezéri bátorság megállapításának

st

tatás megsznésével,

És pedig éppen

azért,

áthárításával

—

meg

át

alkalmazható

változó.

—

nem De a

a koczkáz-

kell változnia.

hogy az ethikai fogalom a maga eredeti

jelentségében változatlanul maradhasson.

Az

érzelmi politika

—

mint láttuk

—

a politika relativ

számításai helyébe az ethika abszolút szempontjait

tegetésünk

elején

láthattuk,

fogalmakat

zavarja a politikai

hogy

—

a politikus

fogalmakat

De

;

ezzel

megrontja

teszi.

és

Fejössze-

most pedig láthattuk azt

bátorságának elbírálásánál

—

is,

az ethikai

összevarja.

is

az

hogy

érzelmi

politika

által

felállított

abszolút szem-

pontoknak még számos más hátránya van.

Az mellett

is

érzelmi

—

politika

—

minden látszólagos idealizmusa

alapjában a nyers erkre való hivatkozás. Lénye386

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

13

nem tr ellenmondást. Ethikai

gében anti-konstituczionális, mert

vonatkozása folytán dogmatikus és intransigens.

Az

egyes pártok ezen tulajdonságokat rendesen valamely

sajátságának hiszik

irány specziális

valójában ez az érzelmi

;

És pedig szükség-

politika abszolút szempontjából következik.

képpen. Mert hiszen vitának csak ott van helye, a hol viszonylagos számítások állanak egymással szemben

fölmérik valamely

politikai

Ahol abszolút szempontok vannak,

hátrányait.

nak, csak harcznak helye.

nem

Abszolút

De nem gyzheti meg

lehet.

elnyeit

és

ott nincs vitá-

meggyzni

állásjDontokat

a

pártok

az egyes

;

megvalósításának

elv

sem,

tapasztalás

és ez

ismét egy hibája.

A

hadviselésben mindig fontos szabály, hogy

nem szabad

elnytelen poziczióból elfogadni az ütközetet. Provokálni ilyen-'

nem

kor éppen

szabad.

— ne

vásároljuk

vel elkerülhetlenül

szükséges.

lehetséges

is

áron vásároltuk meg, a

mert

Természetesen,

—

hogy a gyzelmet

feladat, elkerülni,

hiszen

még ha

az

meg drágábban, mint a mennyiNagy hiba, ha a gyzelmet oly mennyit meg nem ér. Az érzelmi poli-

tika azonban szükségképpen ide

vezet

éppen

;

mert az

azért,

események nem képesek meggyzni az abszolúte elvek

Nekik gyzelem olyan áron az

is

érzelmi

kell

—

minden áron,

melyet

politika

meg.

czélért

Ez

nem

hibája,

ségesnek tartja, hogy azt

ne érne

hogy

véli,

Mert

az

elveszteni

egész

szük-

abszolút

gyzelem

mindig egyoldalúvá,

mert egy

minden

feláldozni

éppen az

hiszen

oly

czélját

nincs oly ár, melyet a

válik

által

vallóit.

ebben benne van, hogy

és

ér meg.

mindig hajlandó mindent koczkára tenni

eredményért

a

esetben

ily

eddigi

s

egy jövend

Kész

eredményeket.

hogy

megnyerjen

egy

eszmék zavarában azt az érzelmi

poli-

csak

hadjáratot,

ütközetet.

És hogy a kit

tikust,

kizárólag

neki

számításai

senki relativ

is

szerep,

nem

felületes

politikai

sem

megcsaltak,

lehet

számításai,

érzelmi

politikus

és

teljesen

és

vannak

így

nem azoké a domináló és nem hibáztatja tovább is követi. És ha

hanem

minden áron akarván a diadalt politikát követi s igen

hiszen

csakhogy

rossz vezérnek tartja

számításaiért,

mert

drágán

is

387

a

tömeg

—

fizeti

—

továbbra

meg

is

ugyanazon

a diadalt

:

bátor-

14

KÉZ MIHÁLY

nak

Ha

és kitartónak deklarálja.

—

ethika nagyságát továbbra

tásának minden tévedését

hogy a

palástolni,

De nem

ugyanaz.

hanem

És ez Mert

számí-

nemes lehet

oly

ép

—

Kossuthtal szemben

—

alapjában

a czél teszi valójában elnézvé a tömeget,

is

mint

zökkel küzd,

azokkal az eszkö-

líton,

a tömeg óhajt.

természetes.

hiszen az érzelmi politika

vitában

politikai

czél ja,

hogy kedvencze azon az

az,

A vezér

nemes voltával védel-

kivitel hiányait a czél

Széchenyinél,

pl.

is

hanem

irányt követni,

csodálóan emlegeti.

is

azért

népszersége árán

elfeledi s ez eljárását azzal igyekszik

mezi. Feledik, hogy az ellenfél

st mint

—

nem hozó

egy helytelen és diadalt

nem

pedig legyzetik,

hogy nem volt bátorsága

hibáztatja,

mindig

a census

:

A

mindenütt.

és

leszállítása a

relativ

mérlegelés

a viszonyok ismereteit és objektív mérlegelését kívánja. Pozitiv

tudás

szükséges

Erkkel

ebez

és

gondolkozás.

elvont

tárgyilagos,

számolni és azokat

kell

mérlegelni.

Mindez

oly fel-

adat, mely censust állít fel a politikával foglalkozók számára.

Az

érzelmi politika

a

ezt

censust lerontja.

Behozatala

nem permissive (mint a ceneltörlése), hanem imperative. Mert hiszen nem megengedi, hanem kötelességgé

a demoTcraczlát jelenti és pedig

susnak törvényhozási az

érzelmi

politika

—

mondhatni lelkiismereti kötelességé való

foglalkozást

helytelen,

A

kusnak

—

abban

—

valaki

az

államügyekkel

teszi az

aktiv,

hiszen

türelemnek

a

ennélfogva

erény és politikai

tekintetik

való

Mert

részvételt.

szemben

azzal

türelmetlenség

logikusan

az

és

mindig türelmetlen

—

(|ualitikatió.

és

mi abszolúte

helye

alapelv

minél kevésbbé

intransigens

a

nem

szerint

lehet.

egészen

Annál jobb veszi

politi-

tekintetbe

a

körülményeket. Annál helyesebbnek tekintetik a vezetés, minél

kizárólagosabban veszi

zsinórmértékül az abszolút érzelmeket,

így minél kevésbbé mérlegeli a diadal azaz minél kevésbé gyakorlati.

s

Az osztozik,

árát

és

lehetségét,

érzelmi politika eképpen a rossz

theoriák hibájában^

mert

tekintetbe

csak

minden szempontot

egy szempontot

vesz

és

nem

mert egy abszolút elv kedvéért mellzi a relativ számításokat, és mert nem az elveket állítja fel a körülmények szerint, hanem azt várja, hogy elveihez a körül;

:-388

15

SZÉCHENYI l'KOBLEMÁK

menyek igazodjanak. terep igazodjék

Mintha a hadvezér

az ö terve

szerint

mozogjon az

az ellenség

s

hogy a

várná,

azt

óhajtása szerint.

Mindez pedig az érzelmi politikából logice következik, mert hiszen az ethika abszolút szempontjait a viszonyokhoz

nem lehet és nem szabad. Ez valóban úgy is helyesen. De ha az ethikába nem szabad belevinni a

alkalmazni és

tika relativ

szempontjait

a

;

Mert ha beleviszszük, akkor a sem tanulhat s midn a bal-

tömeg az eseményekbl semmit

mutatja

siker a számítás helytelenségét

parancsolnak

hogy tovább haladjunk ez úton

ban a

politikai

értelmezett

kezt

—

és

események objektív

az

Ha

mutatja, hogy helytelen.

bizonysága tapasztalatilag

kívánja,

azt

így helyesnek deklarálja azt

s

melyrl a körülmények

az irányt,

körülmények

és így a

szempont

ethikai

az

:

poli-

politikába sem szabad az ethika

abszolút szempontjait belevinni.

megállást

van,

azon-

—

helytelenül szempontok helyébe tettük a ha midn a két szempont ellen-

ethikaiakat,

rendel, az ethikait kell követnünk, eláll az az abszurd

követelés,

hogy

a

politikának

mellznie

a

kell

politika,

a

gyakorlati, tapasztalati politika követelményeit.

Az szabad azt

s

ethika törvénye abszolút, semmi relatívnak abba

belejutnia.

nem

Mert a relatívnak egy paránya megrontja

a mulandónak szükségképpeni elmúlása megingatja a hitet

abban

is,

a minek örökkévalónak kell maradnia.

ban az ethika törvényei más kérdésekre az ethika idegen terrénumokat hódítni esetleges (relativ) az ethikai

vétetik

ugyan egy idre

ethikaívá

tétele

folytán,

abszolút

Midn

azon-

alkalmaztatnak

is

látszik

;

múló

a

s

és

eszme örök glóriájával

körül, de valójában a

annak megdltével

múlónak ezen

az egész

ethikai

felfogás megrázkódtatik. A.Z érzelmi politika

viszonylagosan

irányra az ethikai

egy idre

az

Reá ruházza egy

ugyanez.

hibája

körülmények változatával változandó nagyság glóriáját és ez által azt ugyan

helyes, a

idealizmus

megbukik, hukik

vele

fényével

eszme lehetségébe vetett hit

is.

de ha

övezi;

az idealizmus

és az

És midn

eszme

ez

az irány

erejébe,

az

azt kellene tapasz-

hogy egy téves eszme az életben meg nem valósítható: az az érzésük támad, hogy az eszme (minden eszme, talniok,

389

16

RÉZ MIHÁLY

mely

ideális és nagy) a realitással ellenkezik.

talat

—

utat,

sem nak

Midn

a tapasz-

—

megmutatva a helytelen irányt kijelöli a helyes ök lemondanak minden útról, mert hiszen czélhoz egy

Az

vezet.

A

elernyed.

nem

politika

Mert hiszen ha

Az

meg

is

idealizmusnak azonosíttatik

mussal

általánosítás

(miként

általában

fogad-

a rossz

és

annak az ideas a mi az

nyilatkozása

irányú,

—

folytán

magával az

az

volt,

idealiz-

htlen ni nemet) és a mi

megcsalódott

a

azonosítja és gylöli

kedvesével

idealizmus

az

kiderültével

helytelen

egy,

nem

okul, a jellem

mely erre építtetett

kell dlnie,

csak

—

nem

elme

nyert, az ethika veszített.

azonosíttatik

politika, a politika rosszaságának

lizmusnak

k

tapasztalást kínál nekik és

élet

mást mint csüggedést.

el

egész

szerelmes

a helytelen politika szükségképpeni kudarcza volt, az az idea-

lizmus elszomorító vereségének nyilváníttatik.

Az

:

ha

az idealizmustól el

az a vélemény kelet-

választhatók azok a

melyek a tapasztalat

téves (érzelmi) irányok,

tattak

ha

nem

érzelmi politika oka annak,

hogy

kezik,

akkor az idealizmusnak nincs

:

Ilyen ferde

által megczáfol-

létjoga.

következtetésekre vezet

az

abszolút érzelmi

szempontoknak a tudományba és a politikába való Nemcsak ezeket rontja meg, hanem megrontja épp erkölcsi világnézletet

Az

érzelmi

melyet terjeszteni

is,

politikának ez az ethikai

a mi legsúlyosabban ellene

bevitele.

azt

az

következménye

az,

vélt.

szól.

Ritkán látjuk az érzelmi politikát a maga exclusi vitásában

lépni

gyakran

fel

s

eszközéül

ilyenkor

legyen. Lehetséges a siker

káztatás sikere

mely

ellen

érzelmi fizette elve,

meg

még nem

a

De

számító politikát.

néha

ugyan, de hisz a kocz-

számos lehetsége

sikert

is

áron

arat,

De ha

szól.

gyakran

igen

az

drágán

—

mint kifejtettük

—

alap-

(tehát

igen nagy áron

is)

meg-

a diadalt. Mert hisz

hogy azt minden

is

igazolja a koczkáztatás helyes voltát,

épp a veszteség

politika

kizárni

teljesen

szegdik ennek, hogy igen gyorsan urává

szerezze.

Az

a politika,

mely számításból használja

meket, gyakran csalódik,

mert

midn

az

fel

érzelmi

az érzel-

politikával

szövetkezik, letett a lehetségrl, hogy alkalmas ponton kezdje

390

;;

17

SZÉCHENYI I'IíOBLEMÁK

meg

az

átadnia

;

s

de letett

arról a

a diadal árát,

Az

a diadal.

elnyelt

a poziezió

ütközetet

mert

lehetségrl

érzelmi

kell

hogy mérlegelhesse ha pyrrhusi lesz

is,

akkor

ki kell vívnia

ellenségnek

az

is,

nem veszít ezzel, mert hisz t már önmagában is czélt lát s mindenek fölé helyezi. De veszít a

politika

szubjektív politika vezeti, mely

szenvedélyének kielégítését

számító politikus, ki vele szövetkezett, mert a számítás további lehetségét eljátszotta, változnak az esélyek, változnak a czélok ö kötve van.

Ritka az érzelmi politika

sikere,

— mert hisz a poziczió, — bukásában

az esély és a diadal ára a mérlegelésbl kiesett

pedig az idealizmust rontja meg.

Miként kihat a küzdelem azokat

meghamisítja

A

meg.

pítja

fogalmakra

alatt az ethikai

után az ethikai

a vereség

;

küzdelem alatt meghamisította

következetesség

fogalmát

önzetlenség

az

és

bátorság, a

a

után

vereség

a

;

s

tom-

érzést

az idealizmus lehetségét, kivihet voltát tagadja meg.

A

mondja azt

harcz alatt bátornak

csupán az árral úszik érzések viharával

meggyzdéséért

tesnek mondja azt

is,

valójában

a ki

is,

bátorság nélkülinek azt

és

;

a ki az

is,

Következe-

szembeszállott.

a kinek a népszerség és hatalom fényé-

ben már nem lehet kívánsága.

A

levezetés

Nemcsak

új

után

meggyengíti

kájának bukásával együtt

Múlnak

az

évek,

teszi az új politikát.

helyezkedik.

Az

És nem

el

a

hitet.

a politi-

s

ideált.

tanulsága

szükségessé

érzelmek embere azonban ezzel szembe

relatív, politikai alapon,

ethikai alapon intézi ellene támadásait.

ét<2

vetett

sem akar

akarja temetni az

tapasztalás

ményeit megalkuvásnak minsíti ket és az

ideálba

az

politikát, de új idealizmust

s

Az

hanem

abszolút,

észszerüség követel-

a tapasztalás szavában hív-

tanulságaiban hívket ethikai érzék híjával vádolja.

Szomorú,

sivár

idealizmus

nélküli

korszak

az

il3''en

idealizmus nélküli az érzelmi politika hibiíjából. Mert dishar-

moniát teremt az emberek

lelkében

s

kételkedni

abban, mit tenniök világosan parancsol az

Nincs harmónia annak lelkében, kinek között ész

ellentét

szavában ÉRTEK. A

is

TÁIIS.

keletkezett.

tanítja

ket

ész.

tettei

Egész cselekvésében,

és érzelmei

magában

az

kételkedni kezdvén, a lélek idealizmus nélküli TUU.

KÖRKBOI..

III.

KÖT.

7.

SZ.

2

;

RÉZ MIHÁLY

18

Ha

lesz és üres.

rugója

másként cselekedhetne, ez a kétely tettek

De

lehetne.

—

nem bocsátható sújtó

politika

követni

ellentétest

—

meg

soha

mond

hogy oly irányra

hibája,

melylyel

ítéletet,

érzelmi

épp az az

ethikai

Nem

lehetetlen.

képes mást teremteni az emberek lelkében, mint disharmoniát.

hogy »így nem szabad « és egyre azt tapasztalják, hogy » másként nem lehet «. A hol ez a két meg-

Mert egyre

gyzdés

hallják,

azt

együtt

vert

gyökeret:

többé

ott

nincs

idealizmus.

Az nem valódi idealizmus, mely a credo quia absurdumon alapul. Az idealizmusnak lehetetlen az észszel ellentétbe jutnia; a mi azzal ellentétbe jutott, az nem idealizmus. Az ideál czélja nem az óhajtások, hanem a valóság megnemesítése.

tzi

Nem lehet Nem az az az az

;

a mi az ideált igen magasra mi azt leszállítja. Oly mélyen le-

idealizmus,

a

idealizmus,

hogy meg lehessen

szállítja,

nem

gálni

tehát a tapasztalattal sem ellentétbe jutnia.

idealizmus. lehet ideális

A

valósítani.

figyelmen

lehet,

ert

nehézségi

czélra

a

fel

természeti

A

ert

nehézségi

hagyni

kívül

botorság

erket

nem

mint

használni,

lehet

negli-

és

egyáltalán.

fel

De nem

úgy viszszük bele a természetbe az idealizmust, ha negligáljuk annak törvényeit s tévesen értett ethikai elvekkel állunk

—

—

szembe

vele.

Saját természetébl kell levonni annak törvényeit

követni kell annak

jainak

küzd

ideálért

De hogy

harczos

szolgálja

mészetébl ered kell

törvényeit

megvalósítására

:

akkor lehet

:

felhasználni. czélját

azt ethikai czél-

Az ember

kardja és lfegyvere.

szolgálja

—

ismernie kell azoknak saját

— törvényeit. A

az

czélját,

bels

ter-

kéznek a kard markolatához

alkalmazkodnia, a lövnek a czélhoz és a lövés szabályai-

hoz, számításaihoz

a mathematika.

kell

És ha

A

alkalmazkodnia.

akarna az ellenségre lni, melybl nem

mondanunk, hogy

És ha

az illet egyébként

A '

valódi

nem

rossz

bátor katona, azért

azt kellene

mathematikus.

még nem

kell

az bátor, a ki rossz löv.

idealizmus

Itt az idealizmust

lehet,

hanem hogy

idealista,

mondanunk, hogy csak

tüzér idealizmusa

valaki oly poziczióból, vagy oly távolból

^

azon

kutatja

értelemben

köznapi használatban értelmeztetik.

392

a

dolgok

használom,

természetét

a

mint az

a

19

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

igyekszik

annak

felismerni

hozzájuk

—

akkor

s

bels törvényeit, alkalmazkodik irányítja hatalmába ejtvén Igen magas ideált tzni ki nem

—

teljesen

saját ideális czéljai szerint.

idealizmus, mert az idealizmus az eszme meíjvcdósítását akarja s

így annál

inkább

minél

valódibb,

Ez

megvalósítható.

az

idealizmus objektíve.

Ezekbe a számításokba belevenni saját önzetlen, bátor, minden erkölcsi kívánalomnak teljesen megfelel tevékenységünket is ez az idealizmus szubjektive. Lehetséges, hogy :

valakiben van ez a szubjektív idealizmus, de az objektív hiányzik

annál csak az egyéni intenczi

;

Ha

melyet kitzött.

—

lemben

a másol:

—

azonban

teljes ethikai

még

iráni/

mint néha látjuk a történe-

hibás számítás mellett csupán

e mellett az objektíve

kozás, akkor

nem az

ideális, de

szerepére,

bátorságára

a szubjektív idealizmusnak

történik hivat-

minden nyoma

is

hiányzik.

Az

ethikai

másokét

hanem

A

is.

erket számba

másokéinak

kell venni

reális

a magunkét

;

helyes számítás az erviszonyok iránt.

nem

túlbecsülése

hanem tudatlanság a magunk erejét a maga

idealizmus,

viszonyok körül.

A

jével belevinni a

küzdelembe mindig idealizmus

Az

mások

mus

magát

pedig

síteni,

az,

mind benne

er-

teljes ere-

akár számba

;

ethikai erejét.

mert

foglaltatik),

Az

eszmének adja.

teljesen az

általa

az

objektív idealiz-

mely a valóságot az eszmével meg akarja neme-

mely nem tri, hogy az eszme

érintetlen

legyen

tekintetbe

veszi

hatol,

a

önzetlenség a szubjektív idealizmus (a miben a bátor-

ság, a kitartás stb.

egyén

reális

ethikai

vettük, akár kicsinylettük a

is,

nem idealizmus, Azoknak irreális

számbavétele

hogy

s

és a valóság egymástól hogy megnemesíthesse a valóságot,

mely,

annak

természetét.

A

dolgok

abba belevigye

saját egyéniségét

természetébe

nem

;

hizeleg az

eszmének, hanem meg akarja azt valósítani.

Nem oly

A

fest

vényeihez volna

St

azok becsülik

meg

a

törvénytáblákat, kik

magasra helyezik, a honnan nem lehet

;

a

helyes

annál

alkalmazkodik kontár azt

nem

a

színek,

nagyon

a

fény, a távlat

alkalmazkodik.

mondani, hogy a festben

erteljesebben

nyilvánul 393

azokat

elolvasni.

nincs

egyénisége,

tör-

Mégsem egyéniség.

minél inkább 2*

mm 20

RÉZ MIHÁLY

átadja magát mvészete

törvényeinek és annál tökéletesebben

fogja megvalósítani az eszmét, minél inkább alkalmazkodik az

anyag törvényeihez.

Az

nem alkalmazkodik

érzelmi politika

s

alkalmaz-

az

hibának nevezi. Hasonló a tüzérhez, a ki nem czéloz a festhöz, a ki mellzi a perspektivát, a vívóhoz, a ki azt várná, hogy kardjának markolata alkalmazkodjék az kodást

etliikai

;

—

—

nemes czélokat szolgáló Disharmoniát

emberek lelkébe

az

visz

és beléjük

oltja

hogy egész életük csupa tévedés. Lehetetlenné

azt a tudatot, tesz

kezéhez.

egy új idealizmust és egy új korszakot. Apái buzogányát

mely már ismeri a puskaport s az egyes korlátlan harczvágyát dicséri egy oly nemzedéknek, melynek fegyelem alatt csatasorban kellene küzdenie. Oly eréegy oly korszaknak,

ajánlja

nyeket kíván, melyek fényét,

melyek

munka

napjaiban

ébreszt,

—

lerontja azoknak ideális

s

Harczi

erényeket

hirdet

a

s míg gyakran csak ál harczi szellemet mert béke idején bátornak lenni könny dolog

—

munka

sikeresen lerontja a

A

ma mellzhetk

mellzhetetlenek.

tiszteletét.

legnemesebb, a legmagasztosabb

érzésekre

appellálva,

—

eképpen lehet az idealizmust megölni, lehetetlenné téve egy a kor belátásának megfelel új idealizmus létrejöttét, melynek

—

minden

hil)ája csak az

Ellenkezik politika, ideált,

tehát

nemcsak

hanem

hogy észszer.

:

ilyenkor

azért

lehett, megtagadja

mert

is,

idealizmussal

tudja

érzelmi

az

megvalósítani

az

azoktól, a kik megvalósítják a

az idealizmust

érzelmekre appellálva rontja

musát

az

nem

mert

azért,

s

eképpen éppen az ethikai

meg egy

önmagába, eszméibe vetett Lássuk az érzelmi politikát s

egész

nemzedék

idealiz-

hitét.

az

intézményekre

való

De

nem

hatásaiban.

Az

érzelmi politika

hogy

következik,

demokratikus,

nem a nép fokozatos

A

török

a

nem

czélja.

érdekeire

fejldést

birodalom

demokratikus.

haladás

baiátja

lenne.

is.

Szempontjai Radikális

aljszolutak

vagy

reformálása a török nép

—

Csak

eszköze

Csak a nép akaratára támaszkodik,

kizárja.

tizmusában nyilvánuló

egyáltalán

konzervatív 394

lévén,

a

reakczionárius.

—

érzelmein

vallási fana-

törik

meg;

21

SZÉCHENYI I'ROBLEMÁK

mint

modernizálása

Spanyolország

annak

idején.

Midn

A

franczia monarchia

Voltaire

hanem Rousseau abszolút Széchenyi igazságos,

a

szere

vádja

az

midn

látjuk,

abban abban

találta alapjait.

rendszer

ré^i

abszolút

népszerekké,

eszméi. Itt felmerül a kérdés, vájjon politika

lehetne

rend-

forradalmár

hogy Rousseau

mentes

érzelgéstl

hogyan

ellen

logika,

éppen abszolút logikus voltát vetették szemére

Ha

gátját

találta

relativ elvei lettek

érzelmi

legvilágosabb,

is

a

lerontotta

nem a Montesquin

támaszait,

is

melynek

ellenfelei.

nem

vizsgáljuk Francziaország történetét, lehetetlen

nagy forradalom annyi nagy törekvésének kudárczait. lesz észrevennünk, hogy annak oka Rousseau szempontjainak abszolút jellege. Ez a példa is arra tanít, hogy

látni a

Könny

szempontoknak a politikában nincs helye s hogy azok hibás volta oly szükségképpeni, hogy nemcsak az érzelmi

abszolút

hanem

politika,

Ha

az abstract logika

azonban

érzelmi

politika

koznak,

látjuk,

tovább

abstract, valójában

az

pedig

egy

szenvedélyt

;

az

kínál-

formájában

volt

egy nemzedék minden érzelmeinek,

minden szenvedélyeinek kifejezje dített

szempontok

csak

rendszer

a

vele.

eseményeket,

ez

számára újabb

kérdése

hogy

kudarczot vall

is

vizsgáljuk

Minden

volt.

rendszere

egész

elve

megren-

lázba hozta a lélek

szenvedélyeinek egyetemét.

Taine szellemesen mondja, hogy a contrat social minden egyes

alsóbb

osztálybelire

ügy

okmányra bukkant jogát bizonyítja. Valóban ügy egy

között

szabadságnál

is

hatott,

volna, volt.

többet, az uralomra

mintha mely a

régi

írásai

trónhoz való

Az elnyomottaknak való jogát,

s

az

a

osztály-

szenvedknek a teljes egyenlség jogát proklamálta. Megmozgatott minden szenvedélyt s az érzések egész sorát. A forradalom minden eseménye eskükkel, ölelkezésekkel és szenvelgéssel tele. Aminthogy maga Rousseau is minden más mvében maga az érzelgés, s az ész által, a czivilizáczii't által, csak megrontva hiszi az s tiszta érzelmeket, melyekre uralom

alatt

egyedül kell építeni.

A adja.

contrat

Ez mutatja

social

korának

legjobban,

érzelmeit

hogy nemcsak

lussal lehet az érzelmi politikát

395

felébreszteni.

logikus

alakban

az érzelmes

Valamely

stí-

poli-

RÉZ MIHÁLY

22

tika érzelmi jellege ellen felhozott kifogásunk tehát egyáltalán

nem

hanem

formai,

hanem

jára,

hogyan

annak ki

fejezi

a mikre

irányára

az

agitáczió

Nem

vonatkozik.

arra,

módhogy

magát, hanem arra, hogy mik azok az erk,

A

appellál.

a

ki

szenvedélyesen

szólóan,

Nem

igenis lényegbeli.

is

belátásra

bármily ékes-

appellál,

az számító

:

politikát csinál.

A

ki

az érzelmekre hivatkozik, érzelmi politikát csinál, stílusa bár-

legyen

mily száraz

Bürke ragyogó

is.

áradó szenvedélylyel védte a felfogást

egy pedánsnak

Eobespierre

;

ékesszólásával és túl-

számító

(relativ)

angol politikai

unalmas

szó'rszálhaso-

gatásaival élesztette a forradalom érzelmi politikáját.

Ez

tanulság

a

kik

a

Széchenyit,

mennyire nem

mutatja,

a

azt

emelték

kifogást

értették

azok

ellene,

hogy

Kossuthot csak szenvedélyes stílusa miatt tartja veszedelmesnek (bár irányát maga pedig

is

helyesli) és

maga a legszenvedélyesebb Ez a kifogás alaptalan.

mégis ellene beszél és

stílusban.

Ha

Kossuth bármely száraz formában is követte volna érzelmi politikus mely politikáját jellemezte lett volna akkor is. Támadta volna Széchenyi akkor is. Mert nem az volt kifogása ellene, hogy mi módon hat. hanem hogy a szenvedélyekre hat és különösen az, hogy oly szenvedélyekre hat, melyek veszedelmesek a politikai számítás szerint. Másik kifogása volt ellene, hogy az érzelmek által maga mondta egyik mert a számító embernek is elragadtatik azt

az

irányt,

:

—

;

bizalmasának

—

Istene « vezet, az

meg nem

egyike

remekeinek

s

— mindvégig

maradva

de

a

kit

»

keblének

semmi súlya nincs annak a kifogásnak,

Ezzel szemben

hogy a »Kelet Népe« délyesebb

alkudni,

lehet

képes megállani.

politikai

—

irodalmunk legszenve-

érvekben

gyakran

hiányos

érzelmeinek mélységével és erejével hat

reánk. Nincs súlya ennek a kifogásnak azért, mert Széchenyit

soha

nem ragadta keblének

el

mindig állottak.

alapja

—

Éppen ez úgymond

elkülönözetlen kevéssé

vág,

nem

s

mert ezen érzelmei

politikájának

pedig,

az

—

mit követel:

a

szolgálatában »

Rendszerem

hogy az érzelem az emberben

mködik de

Istene,

kigondolt

hidegvérrel

is

s

egyik vághat, 39(j

a

másik

körébe

mint a szem

ép

oly

éppen oly

és fül

...

és

23

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK.

így a szív mindarra tökéletesen alkalmatlan, a

Még

alapúl.« lási

rendszerem

alapja

hogy

az,

például a gyógytanban,

egyedül

mi számoláson

ezen szavakban: »Ország-

pedig

erteljesebben

.

észnek szabad mködnie,

az

a szívnek ellenben jóra, nemesre gerjesztésén kívül

Ennyi tehát a

sem.«

czanni

meknek a politikában nyítja,

a mely

tér,

Ez

nyílik.

érzel-

ismét egy adat, mely bizo-

És

más szavakkal ugyanazon

kifejezése

mely ezen tanulmány els részében bátorság

a

—

felfogott az

még mocz-

szerinte az

hogy Széchenyi nem az agitálás módját, hanem irányát

kárhoztatja.

nem

valamint

prszáglásban,

.

.

—

kizárólagos

úgy

még hozzá

és

tételnek,

fejeztetett ki,

hanem

szempontjából kell a haditervet megalkotni,

megalkotott

észszerüleg

keretén

haditerv

hogy

helytelenül

belül

kell

a

bátorságnak érvényesülnie. Jogosultnak tartja Széchenyi az ethikai momentumokra való

kell kijelölni

És

kozni.

:

az

lenség,

Széchenyi

azon

appellálni

és

stílusának

sajátos

azokra ^ivitás

éppen ;

az

el

melyek

felhasználta

helye

volt

az

az

is

rugókra

nemes

az is

érzelmi

értékes kifejezésüket

elv

pedig

volt,

az

oly reálisan számoló,

ideális

érzelmeket

ethikai

szempontoknak

hatott.

A^

érzelmekkel

ethikai

ethikai és

iránti

legszebb lapjai.

számoló politikus és

az

önzet-

Számolva

benne.

meleg

máig

varázsában

hogy számbavette Számításában

mulasztotta

Az

közérdekben

érdekek

ideálisabb

az

azok. Igenis

kötelesség, a

iránti

talált

lapok,

mveinek

Széchenyi

legyenek érzelmekre.

az

szóvivt

lelkes

sohasem

érdekekkel,

nyerték,

gyakran

(közteherviselés),

mind

—

momentumok

is

osztályok

alsóbb

áldozás

lelkesedés,

de

ethikai

tiszta

hivatkozott

való

úgy véli, hogy a politikai számításnak hogy mely ethikai momentumokra kell hivat-

hivatkozást,

abszolút

helyes tehát az abszolút igazság

érdelem

igazság.

is

is.

s

inten-

:

Feltétlenül

erejének intenzívebbé

tétele.

Csakhogy az ethikai szempontoknak valóban tisztán ethikaiaknak kell lenniök, feltétlen igazságnak, mentesnek minden empirikus tévedéstl és szubjektivitismustól. Itt

kozás

tnik szemünkbe

kérdésének

egy

az ethikai szempontokra való hivat-

újabb

objektív, abszolút, változatlan.

nehézsége.

A

Az

politikusnak

397

ethikai

nem

fogalom

lehet csupán

"

RÉZ MIHÁLY

24 elvontan tekinteni az

akar

fogalmakat, melyekre hivatkozni

ethikai

hanem els sorban gyakorlati szempontból, kora

;

nak szempontjából

mondanak érteneh.

azokat néznie.

kell

ezen fogalmak

Ne

Mert

nem

maguk

a

eröJcet

—

hiszen

nyilatkozata

hogy mit

tekintse,

alatt mit

mint igazságokat tekintse a maguk

csak

ságában; hanem mint rint.

Ne azt

hanem, hogy kortársai ez

;

felfogásá-

ez Széchenyi

hanem

szó,

álláspontja

tett

nem

;

tiszta-

tényleges iránya

—

sze-

a politikus

hanem

intencziója,

hatásának iránya lényeges.

Vannak

—

tehát

Nem

tése

hiba

lehet.

nike

nem

volna nemes

pardoxnak

bármily

ethikai igazságok, melyek

nem

is

—

tessék

aktuálisak és melyeknek élesz-

mintha az ethikai érzelmek mindéhanem azért, mert az ethikai fogalmak

azért, ;

alkalmazása néha hibás. Oly téves néha, hogy éppen magának az igazi ethikai elvnek

is

kárára van

kor szubjektiv indulataitól, hogy

hogy ethikai elvekre

hiszi,

ébresztett

örök törvényeire

fel.

;

ki

és

gyakran

tapasztalni

ellenkez' irányú) szubjektiv

ép

Midn

hivatkozott

annyira áthatott a

reájuk hivatkozva azt

hivatkozik,

kénytelen, hogy csak (esetleg

indulatokat

a

azt hitte,

hogy az erkölcs

azoknak erejét fokozta

s

érzel-

meinek heves kitöréseivel, gyakran tapasztalnia kell, hogy csupán egy népszer politikának aktuális tévedéseit ermeg.

sítette

Nem minden menten

minden

erkölcsi

—

er

abszolút

erkölcsi érzés fokozása aktuális,

óvhatta

meg

tisztaságát.

—

mert nem

a kor szubjektivizmusától

Csak az objektive tisztákra

szabad hivatkoznia.

Gyakran egy helytelen politika a bátorság fogalmával Megbukik a politika s a belátás egy új, munkás korszaknak veti meg alapjait. A ki ez új' korszakban egyre

azonosíttatik.

hangoztatná a bátorság postulatumát, hibát azért,

mintha a bátorság

— a maga

valaha nélkülözhet lehetne,

a bátorság

még mindig

hanem

a régi

—

követne

tiszta ethikai azért,

hibás

el;

nem

mivoltában

—

mert kora szemében

—

politikával azono-

síttatik.

Viszont a békés korszakokban zeten

ert

—

azoknak

s

és

elernyedés vehet a nem-

akkor nem helyes oly ethikai elvekre hivatkozni erejét fokozni

— 398

melyeket jelenlegi viselkedése

25

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

A

igazolására használhat a tömeg.

nemes

elv,

helye.

Különösen akkor

amúgy

de

csatasorban

a

szép és

felebaráti szeretet

katonák eltt annak nincs

álló

ha azokban a harczias szellem

nincs,

kevés.

is

Olyannyira relativ természet a politika, hogy magának

—

abszolúte

maga

idejében

az ethikának

helyén és a

—

igaz

elveire

is

hivatkoznia

szabad

csak

maga

a

azoknak az

s

intenzivitását az érzelmek által fokoznia.

Vegyünk más

Az önérzet

példát.

egyéni függetlenség nagy és magasztos elvén

ethikai

néptörzsnél

alapul.

akkor,

—

fegyelmet

katonai

a

De ha

a

nem

tisztaságában felfogott önérzettel

mely az egy vad

elv,

midn

mi az

ellenkezik

igazi

—

ethikai

még

sikerült közéjük behozni, valaki a fegyelem legsúlyosabb

alig

nyo-

mása esetében az egyéni önérzetrl s a szabad férfi büszke az általa felszított beszél a tömeg eltt érzelmek nem az önérzet ethikai elveinek használnak, hanem függetlenségérl

:

annak az elvénült

már

már,

rendszernek,

álláspontnak

túlhaladott

elhagytak

hadviselési

mely

de

nyilvánított,

önérzet

az

fejldésüknek ezen stádiumában

Nem annak

általános

az

specziális, téves

Nemcsak elvek tisztasága

téveszteni

s

még

is

k

melyet

fogalmával össze van

náluk

is

—

kapcsolva.

hanem

elvet vitte diadalra,

erkölcsi

magyarázatát.

a politikai elvek helyessége,

hanem

az

ethikai

hogy a politikus ne engedje specziális politikai természet felfogását

azt követeli,

valamely erkölcsi elv

magával az

—

kultúra

melyet a

általános

erkölcsi

egy helytelen

elv

])olitika

tiszta

számára

fogalmával

össze-

lefoglalni a helyes

elveket.

Ehhez azonban nem elég az, ha a politikus maga nem szavai téveszti össze, hanem óvakodnia kell attól is, nehogy mások által összetéveszíessenek. Nem szabad másra nyomán ethikai politikai elvtl ment hivatkoznia, mint tiszta elvre. De ezek közül is csak azokra szabad, melyekrl tudja, a maga ethikai tárgyilagosságában hogy a tömeg tisztán

—

—

—

—

—

—

fogja

fel.

A

ki a

maga

politikáját

politikusok szokása szerint

—

—

az érzelmi úgy tünteti fel mint valamely ethikai elv kizá-

26

RKZ MIHÁLY

vagy pláne mint minden ethikai

megvalósulását,

rólagos

nek egyedül megfelelt, az hibázott az ethika tisztasága

A

'

ki oly etliikai elvre hivatkozik,

elv-

ellen.

mely magában helyes

ugyan, de a melyet a kortársak csak hamis j^olitikában láttak megtestesülve

helyes

:

elvekkel

helytelen

irányba

terelte

a

tömeget.

Széchenyi Kossuthot mindkettvel vádolta.

Ha

azonban a politika

relativ

azt kivánja

természete

hogy az ethikai elvekre való hivatkozás helyes vagy helytelen voltát mindig a körülmények (a korszellem, az elz-

is,

mények és a közfelfogás) szerint mérlegeljük másrészt vannak ismét oly esetek, midn minden érzelmi politika és minden ethikai hivatkozás is helyes lehet. Ha ezeket abszolúte ;

kizárnánk

a

politikából,

vétenénk

éppen

a

relativitás

elve

melyet eddig követtünk.

ellen,

Két körülmény teheti

a

:

amúgy

is

teljes

van, mely az érzelmi politikát jogosulttá

vagy

tespedés,

teljes

az

érzelmi

politikának

már

uralma. Ezek ellen szabad az érzelmi politika

fegyvereivel élni, és pedig éppen a relativitás elve alapján.

Azt mondottuk, hogy csak akkor szabad hadvezérnek az

gyzelmet

kilencz

csak

egyik

az

igér.

oldala.

ütközni, mikor

A

elfogadni

a

száz esély közül kilenczven-

Valóban így van. De az a dolognak az, hogy akkor is meg kell

másik

más mód

mégis

ütközet,

midn

ütközetet,

a menekülésre nincs.

nyújt

legalább

egy

Mert ily esetben míg annak

esélyt,

elmulasztásával a menekülésnek egyetlen esélye sincs.

Ez

midn

a politikára

áll

de

eseteit,

ép

a

relativ

is.

Eelative kell mérlegelni

mérlegelés

követeli,

a

siker

hogy olyankor,

egy nemzetnek a tespedésbl, vagy a helytelen irányban

haladó érzelmi politikából náljunk

való

kiragadásáról

van

szó,

hasz-

minden

eszközt, magát az abszolút szempontokra támaszkodó érzelmi politikát is. Mert hiszen a relativ számítás czélja az, hogy elkerülje a vereséget és hogy ne engedje igen drágán megfizetnünk a diadalt. Ilyen esetben azonban nincs mit veszíteni. És megengedett dolog a koczkáztatás ott, fel

a hol csak

nyerni

lehet,

mert hisz ottan a koczkáztatás

számítássá vált, minthogy káros következménye

lehetsége

—

kizárt dolog.

—a

jó

veszteség

27

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

(Ennek az esetnek beálltát azonban nem szabad a tikusnak szubjektív hangulatok szerint megítélnie.)

A

nem szabad

számító politikusnak

hivatkoznia, melyek

kortársai

elvekre

oly ethikai

egy helytelen

által

poli-

politikával

annak ersítésére vezetnek. De azt sem szabad engednie, hogy az érzelmi politika a maga számára azonosíttatnak

s

így

Hivatkoznia

foglalja le az ethikát.

—

hivatkoznia

azon

ethikai

alapul, fokozni ezeknek erejét és

—

—

kell tehát

folytonosan

melyeken

elvekre,

politikája

kimutatva saját politikájá-

—

nak ethikai alapját megfosztani ennek monopóliumától az érzelmi politikát. Egyszersmind folyton ellenriznie kell az érzelmi politikát, mert annak jellemz tulajdonsága, hogy politikáját ethika formájába öntve oly

érzelmekre hivatkozik,

melyekhez nincs köze. terrénumot, mely a

Mívelésbe kell venni azt az ethikai helyes

politikát

terrénum azon

tikától a

Az s

megilleti

és

részét,

vonni

kell

el

mely nem

azoknak

módon

ily

poli-

meg.

dogmákká

érzelmi politika híve saját érzelmeit keres

érzelmi

az

illeti

teszi

nimbuszt

csalhatatlansági

és

abszolút értéket.

Abszolút fogalom a bátorság ethikai fogalma intenzív érzelemmé fokozása helyes.

nem

és egyáltalán

De

ethikai

tisztán

egyáltalán

ságot

is

—

a

maga

volt

politika

valamely

vette bele

irányt

És

intenzívvé

tehet.

nem

így

az

— abszolúte

igen

Joggal volt

nem

volt tisztán

—

által való

helyett,

hogy

ethizálta

által

volna

szempontokból kiindulva csinált ethikát által

helyes

helytelen

érzelmi

egy

kizárólagosan bátornak és

volt joggal abszolút és érzelmek

Mert a

politikát, politikai

érzelmek

szem-

ez a

:

st az ethikai szempontnak múló felfogások

elferdítése.

így

—

ethikai.

ethikailag helyesnek deklarált: ez a szempont ethikai,

abba a bátor-

De midn

tehet.

is

politikai

s

mivoltában, min-

ethikai

mert tisztán

abszolút,

érzelmek által intenzívvé

tiszta

menten

den idleges hozzáadástól pont joggal

felállít.

Széchenyi haditervét megcsinálta

belevette

annak

abszolút

természet a bátorságnak

azon fogalma, melyet az érzelmi politikus

Midn

s

nem

adott

— hanem elveit

íntenzivítás

nem

az érzelmi politikának

támogatja. 401

Ha

az

a s

ethika

— gyakran

azonban helyes

is

28

RÉZ MIHÁLY

támogatni

érzelmekkel

igazságokat

abszolút

az

nem

igazságokat (vagy tévedéseket) éppen

A s

számító politika

kijelöli

a

relatív

helyes.

az ethikai szempontok helyét

ismervén

igazságoknak

abszolút

:

ket, abszolút jogosult-

el

ságot ad nekik.

Az velk

érzelmi téves

s

valódi erkölcsi

számításainak

politika

téves

erket

terelje

úton

ez

hiánj'^ait

támogatja

ethiíát teremt, hogy így a

politikájánál-

—

téves ethikája révén

—

téves politikája útjaira.

Hogy mi

a bátorság

a bátor politika

Az képpeni

:

:

De hogy mi

ez erkölcsi fogalom.

kizárólag politikai fogalom.

valamely erkölcsi fogalom szükség-

ethika felállítja

következményeit.

De hogy

ezek

következmények

a

a reális élet valamely viszonyában, valamely egyén, vagy tály,

osz-

vagy ország valamely cselekvényében megvannak-e vagy

sem, ez az ethika

körén

ményeket, és csak

ezen

kívül esik. Imerni kell ezen körülkörülmények helyes ismerete alapján Ezen ítéletünk egész alapja, anyaga,

mondhatunk ítéletet. minden indoka politikai természet. Aminthogy pl. egy tisztán elvi jogszabályból nem mondhatjuk meg, hogy valamely esetre lehet-e vonatkoztatni, vagy sem. Ismernünk kell az esetet gyakorlatilag,

az

fogja

képezni ítéletünk

anyagát, alapját és

minden indokát magától értetdvén s alkalmaztatván a szabály mint amott az ethikai szabály. ;

jog-

—

Az

érzelmi politika kijelöl egy haditervet

hogy csupán annak követése a bátor lehet

hibás

a

bátorságot

haditervet

emberek.

nem

De ebbl

itt

is

vihetnek

egyáltalán

úgy nem

ép

tervezk észszersége a

A is,

bátorságon

st

érvényesíteni,

nem

ságnak mindig észszertlennek sága

azt mondja, épít.

hogy egy helytelen haditerv keretében

ugyan,

Igaz

s

Hypothesisre

politika.

kell

igazolja

küzdk

kívül

melyekre szintén szükség

a

egy

miatt

mint

bátor

mások,

ki

következik, lennie

s

a

hogy a bátor-

küzdk

bátor-

tervezk hibáját, mint a

bátorságát

nem

alterálja amott.

azonban vannak más ethikai lehet.

is

merészsége

Es ha

erk

az érzelmi politikának

a bátorságról alkotott téves ethikai fogalmai helyesek lennének is,

a

számító

politikának

politikának

vannak

—

is

lehetnek

ethikai 402

alapjai.

—

minden helyes Csakhogy a számító és

:

29

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

más

gyakran

politika

támaszkodik

tumainak hiányát

hiányát látni.

véli

más

alapra,

A

minden

nála:

látva

tulajdonságokra

erkölcsi

momen-

pedig saját etliikai

az érzelmi politika

;

momentum

ethikai

forradalmakra következ produktiv kor-

szakokban az érzelmi politika legsúlyosabb vádjainak

téve-

és

déseinek psychologiai alapját ez képezi.

A

katona

hanem

magát

teljes

Az

nyilatkozik.

nemcsak pillanatnyinak lyébén,

azonban nemcsak a táma-

kötelességérzete

készségben

dásra

állandóan

odaadással

az ütközet veszé-

eszmének

az

folytonosan

és

készségének

önfeláldozás

Nemcsak

kell lennie.

alárendelve annak

szentelnie,

kell

magát,

És a ki egyre elhibázza a czélt, és a ki rségen az ellenség közeledtére figyelmezni

vágyát és akaratát. elmulasztja

az

rossz katona az, bármily merész

tervekben elmerülve mulasz-

totta el kötelességét.

A

modern életben azonban mint a

van,

fajtája

A

fizikai.

mányban, politikában,

és

bátorságnak

száz

meggyzdését

—

a

ki

társadalmi életben különösen

a

—

állandóan és kitartóan követi

És azok

ethikai

az

erk

—

gyakran nagyobb bátorságot

alkotják,

akkor az

egész s

;

ers akarat idkben a munka

Ha

nyilatkoznak.

egy

czivilizáczió

akkor a

—

az

produktiv

embereiben ép oly erteljesen sülyedés

ideák iránti feltétlen

az

áldozás és annak szolgálatában

bátorságot

nagy

tusán

fizikai

kívül

már

ideális jogosultsága nincs, hibás volt

magának

fegyvert készített

latba,

—

alkalmazta

és

így

felfedezésének erejét. a

puskaport,

Hibás

—

kiválóbb

nem igaz, st ethikai

más féríihoz semmi egyébnek els harczos, ki

nincs

az

bátorságát

hanem hozzáadta még

önfel-

melyek a

ez

tévedés,

méltó tevékenység. És ha a bátorságon kívül

sugalt

—

mint a harcz szenvedélyének pillanatnyi hsiessége.

tanúsít,

vetette

más tudo-

nem

kizárólag

leleményes

volt az

mert a természeti

is,

eszétl

a ki elször

erkkel akart

gyzni, nem csupán bátorságával. Leghibásabb azonban az készített, liaditervet, haditervet volt mégis, a ki legelbb mely megállást parancsol néha, Csodálatos

egy

st

tévelygés

ez,

visszavonulást.

mely az ideál

elleni

vét-

ségnek mondja azt, ha az ideál szolgálatában minden erkölcsi ernket felhasználjuk s nem csupán egy erkölcsi ert. Csodá403

;

30

MIHÁLY

llÉZ

egy

latos

mely

tévelygés,

szükségessé

hogy indokoljuk

teszi,

az ész souverain irányító jogát.

Az

érzelmi

mely

ethika,

legjellemzbb

politika

tekintélyt követel,

s.

sajátsága

érzelmekbl keletkezett

politikai

az

ez

mégis ethikai

s

azokat, kik politikájuk ellenségei, ethikai

elvekkel támadja, hibás politikájából keletkezett hibás politikai elveivel.

Hogy külön

módon

mily

annak

ethikát,

csinál az érzelmi

Nem

forradalomban.

franczia

érdekes

igen

mintha

magának

politika

példáját

láthatjuk

érzelmi

az

a

politika

szükségképpen radikális lenne, mert hiszen van reákczionárius

De

érzelmi politika

is.

elmélete

követelésében

miként

jogoJc

érdekes

hogy Rousseau egész

példa,

áll

azoknak követelését ethikai

sikerült

Kétségtelen az

—

tartanunk

nem

kétségtelen

meg

és

—

védenünk.

kell

nem

és

is

az egyházi

kérdések

politikai

ezek,

mindenütt.

Az

nélkül

elkobzása

javak

—

(relativ)

hogy az emberi

áron, abszolúte

De

már

az

hogy az

jog, a vétójog eltörlése és

nem

létezhetik. Politikai

szempontokból eldöntendk

érzelmi politika azonban felállítja a hypothesist,

hogy semmi egyéb az emberi méltóságnak meg nem csodálkozva kérdi, méltóságért

Ez érzelmi

nem akar

felel

és

létezhetik-e valaki, a ki az emberi'

vájjon

küzdeni.

a hypothesisre alapított, ethikai formában megjelen,

már

politika

eszméjében

homlokegyenest

is

kezik az igazi ethika minden követelményeivel.

ethika az erkölcs objektív, örökké igaz ez pedig egy

Az

fenn

egyáltalán

—

igazság

ethikai

emberi méltóság általános szavazati

politikával

Jcötelességgé tenni.

és ethikai igazság

méltóságot, az emberi önérzetet minden kell

érzelmi

az

s

ellen-

Mert a valódi

törvényeinek

nemzedék szubjektív szenvedélyeinek

összege

kifejezése.

igazi ethika kötelességeket parancsol, ez pedig jogo-

kat kíván és

nem

ismer

ki kell vívni e jogokat.

más

A

azt,

hogy

követi, a ki több

jogot

kötelességeket

tömeg azt

mint

követel és kevesebb kötelességet.

Alkalmazzuk az elmondottakat. Hasonlítsuk össze Széchenyi rendszerét és érzelmi politika

felállított s

könny

lesz

látni,

ben találunk több igazi ethikai vonatkozást 404

;

t.

azt, a

mit az

hogy melyiki.

a kötelesség-

31

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

Ez nem

hivatkozást.

való

érzetre

mérlegelésébl

bizonyítható,

idealizmusa mellett,

mint rendszer nek daczára

de

is,

a

és

a

mellett,

mily kevéssé

Széchenyi idealizmusa

a

maga

mellett bizonyít, mert az csak az

indokainak

ethikai

rendszerénele

SzécJienyi

hogy az

érzelmi

politika

minden ethikai ürügyei-

ideális,

is.

A

hbériséget Széchenyi meg akarta szüntetni. De a jobbágytól azt kívánta, hogy legyen egyelre türelemmel és

meg m.aga magát. Kossuth

váltsa

proklamált

—

Széchenyi

—

adózzék

kívánta

azt

váltságot

kegyelmet.

nemességtl,

—

hozzáadva s

örök

nem

vagyonos

a

az eddigi adókhoz

csináljon országos pénztárt

is;

kötelez

a nép jogot követelvén és

aztán

e fölött

hogy

maga

közczélra

rendelkezzék.

Kossuth az alsóbb osztályhoz fordult, hogy vívja ki a nemesség adókötelezettségét oly módon, hogy a nemesség vegye le részét. Széchenyi azt mondta vállairól a teher egy az elpusztulunk, ha nem fejldünk gazdaságilag. Kossuth azt :

mondta: kiszipolyoz Ausztria. Egyedül a védegylet a

kötelesség

de

eszméjén,

azonban, hogy ebben

is

igen

az

volt a tendenczia,

szivitással pótoltassák és idéztessék

A lehet

szükség

harczolni ;

de feleslegessé és

—

is

idején.

mert

teszi azt.

valamely

létezése által

is

hogy aggresz-

a produktivitás.

Az

aggressziv

a produktív politika azonban

aggresszivitásra

er

el

azonban nem lehet aratni; míg a kaszával

karddal

produkál

alapult

hamar megbukott. Jellemz

fordítva

hisz az esetleg

Mert a politikában

nemzet gazdasági hat és növekedése

politika

is

által

már

is

az

lehet

—

van nehézségi

kulturális

és

nem

nemcsak ert ad

eo

súlya

már

ipso hatása

növekedik. Mole sua stat.

Az

aggressziv politika jogokat keres

hátramaradás

okait.

A

;

másokban

keresi a

produktív politika kötelességeket paran-

haladásunk feltételeit. Íme egész nagyságában az ethikai ellentét, mely Széchenyi és az érzelmi politika köz()tt minden kérdésen átvonul. Ha csak politikailag nézzük az ellentétet, akkor azt csol

;

önmagunkban

találja

midn aggreszszive kell a produktív lehetséget kivívnunk, de midn vannak a produktivitásnak amúgy is nyitott terei, midn az aggresz-

kell

mondanunk, hogy lehetnek ugyan

405

esetek,

KÉZ MIHÁLY

32 szivitás

sikere

azonban

produktivé

a

kétséges,

kétségtelen,

akkor az aggressziv politikához minden objektív indok hiányzik.

mondanunk, hogyha valamely

Ethikailag pedig azt kell

nagy-

rendszer ethikai értékét az általa követelt kötelességek

sága adja

meg

és

ha a produktív politika alapjellege éppen a akkor Széchenyi produktív

kötelességek hangoztatásában áll politikája

—

mely

:

gyakorlatilag

helyesnek

is

rendszerének egész teljességében ethikai követelményekbl

míg az érzelmi

—

bizonyult

állott,

csak szenvedélyeinktl

politika a kötelességet

követelt jogok kivívásában kívánja meg.

Mindez természetesen csupán a tíve

tartalmára

ideális

idealizmusa a kozik

s

politikai rendszer objek-

A

vonatkozik.

meggyzdést képez

szubjektív

politikus

politika követésénél nyilat-

meg, hogy eljárási rendszerében, egész

ott állapítandó

szereplésében, a kötelességérzetnek

mennyi része van

és

mennyi

a szubjektív szenvedélyeknek, vágyaknak és gyöngeségeknek.

Van ethikai

való

tehát Széchenyi rendszerének

alap

segély

Aminthogy

:

politikája

is

niség kifejtésében áll; így

ma

maga

a

de

mondott szavait Kossuthnak politikája nem taktikáról

vedélyekre való

szempontjából

és

is,

osztálygylöletre

politikáját

—

melyekben

hivatkozott,

nem türvé

czélravezet

igenis

a

nem

volt hiba)

legmagasztosabb

maradt érvelésének

Egy

túlreális

;

még (a

ott s

alapon

utilitarius

korban

is

—

ennek a

volt,

mert

sikerült

érzelmi

dogmatikussá

így

mi

Széchenyi ellenben,

ethikai

és

nyilván az osztályérdekekre

önteni

tenni

Es

aggressziv szen-

taktikája

és

ugyan

még

és

fokozta

politikája szempont-

politikája rossz következményeit, de az

jából

hivatkozás.

mondanunk, hogyha

kell

volt helyes (az

modora

formába

ethikai

ellentmondást

azt

és is

hivatkozás),

még azon ágaiban

teljességében a nemzeti egyé-

nincs rá mindenütt

megfordítanunk Széchenyinek a modor

talán jogos

politikának

minden részében mély

— maga a rendszer alapeszméje az önerbl — de Széchenyi nem hivatkozott rá mindenütt.

midn

nyilvánvalólag

gyakran

állott,

izolálva

formája miatt.

kezdvén

meg

szereplését,

midn

minden újító ábrándozónak tartatott, szüksége volt e formára, hogy gyakorlati számítónak tartassák és hogy sikere is legyen. J)e midn éppen az mve folytán a közszellem nagyobb 40(i

S/ÉCllENYI

33

PROBLÉMÁK

lendületet vett, súlyosabbakká lettek az ethikai indokok

nem

az vezetett, azok

is

is

a kiket

s

azt óhajtották mutatni, hogy ezek-

tl vezettetnek. A » Kelet Népé « -ben ezt maga is megjegyzi, de nem mindig követi. A tömeg pedig szívesen ment az után, a ki örökváltságot igért neki jövend generácziók jövedelmeibl, a nemesség adózásából pedig saját adói könnyítését a haladás, a népjogok és

körül

s

midn

ragyogó

korszellem

igért, ígéretének

nyilatkozásaként üdvözölte.

Az

helyeslését

mindezt

és

eszméivel

ethikai

vette

er meg-

ország kevésbbé szívesen követte

nemesektl adózást kívánt, de a néptl s a nemességnek emellett azt magyarázta, hogy ebben is nincs semmi nagylelkség, mert hiszen a közlekedésügy rendeazt a vezért, a ki a

zése

A

érdeke.

saját

szívesebben felvilágosult

em])er

legtöbb

úgy hogy kívánságai teljesedjenek és nem szívesen hoz áldozatokat azért, hogy mégis utilitarista legyen.

honfi,

hogy nem hangsúlyozta eléggé momentumokat és hogy ellenfelének ethikai gyengékre nem mutatott rá több-

Sajnálnunk

mindenütt az rendszerében

kell

tehát,

ethikai az

szörösen.

Az ember politikai lény, de még sokkal inkább erkölcsi Ezen általános emberi vonásra mindig sikerrel hivatkozhatunk. Ez az, a mi az emberek lelkét megmozgatja, ez az, a mi

lény.

soha ki

nem

alakjában

is

Magában Széchenyi nagy megragad, mert tudjuk, mi leginkább a

alvó lelkesedést teremt. ez az,

hogy a kötelesség szava

mindig

volt

Midn

zsarnoka.

nemze-

dékével oly nemes lelkesüléssel állott szembe, az az ethikai elv

hogy

vezette,

abból

a

engedni

meggyzdésért fel nem szabad midn

kell

mindent

áldozni

rajongó

a

;

s

idealizmussal

szemben mint rideg számoló lépett fel, az az ethikai elv vezette, hogy az ész szavának parancsolnia kell minden érzés felett. Soha nem volt inkább idealista, mint midn hazánk idealizmusával szembeszállott. érzés,

mint

midn

Csak az az Széchenyi

minden

uralkodást

életíró fogja

érteni Széchenyi

kozásra minden TÁRS.

rámutat.

vezette

parancsolt

az

ersebb ethikai

érzelmek

megértetni igazán

rendszerét, a ki az alapját

részletnél

ÉRTEK. A

És sohasem

És csak

képez az

a

nemzettel

ethikai

fogja

felett.

elvekre

meg-

igazán

egyéniségét, a ki rámutat az i'thikai

vonat-

tetteil)en. TID.

KÜRIÍBÖL,

III.

KÖT.

7. SZ.

B

RÉZ MIHÁLY

S-í

Népszer csak akkor

lehet,

ha az érzelmi politika

által

teremtett téves ethikai elveknek tiszta fogalma helyreállíttatik.

Akkor

ismertetni

fog

el

Széchenyi

politikájának

ethikai

jellege.

A míg azonban az ethikai vonatkozása ebben az alakban a nemzet eltt idegen, idegennek kell Széchenyi egyéniségének és rendszerének is maradnia. Mindaddig az idealizmust csak abban a formában fogja a nemzet keresni, melyet egy érzelmi politika felállított s annak ellenkezjét csak opportunizmusnak fogja tekinteni. Mert hiszen és itt a dolog nem politikai természetek voltak az indokok, lényege melyek a nemzetet annak idején Széchenyitl elvonták, hanem

—

—

Nem

ethikaiak.

jobb számítást vártak Kossuthtól,

melegebb, egyre

Es

ismétld

hatástalan maradt, mert

nem

volt

argumentuma e polémiában argumentum ad hominem,

mert nem abban rendítette meg a miben a nemzet Kossuthtól remélt; hivatkozott saját

több,

ethikai vonatkozásokat.

minden

azért Széchenyi

hanem

Kossuth

hitet és

nem azon

iránt,

a

pontjaira

politikájának, melyek a nemzet ezen vágyá-

nak megfelelnek.

Nem számtalan képtelenség

dönt

ez volt

Kossuth diadalának oka

összejátszásából egy körülményt

lenne

—

oka, melyet tagadni

Hasonlóképpen lag.

áll

Széchenyi egész

dolt,

de

minden

De ennek

az

Széchenyi

nem

lehet

elvnek

a körülmények

dönt

okul

tenni

sikertelenségének

egyik

s

melybl

okulni keik

a dolog a nemzeti irányra vonatkozó-

tevékenységének

részletre

—

kiterjed

mindenütt

vonatkozásnak világosan elttünk

alapja

teljesen

nemzeti

intenzív ki

:

átgon-

politika.

tnnie s minden Ez is az életíró

kellene

állania.

feladata maradt, mert Széchenyi ettl talán részben

ép

azon

elvbl vonakodott, hogy nem szabad oly érzelmekre hivatkoznia, melyek a tömeg szemében egy helytelen politikai iránynyal azonosak. Széchenyi

látta,

hogy korában a nemzeti irány a

nem akarAzonban midn az érzelmi politikával kellett szembeszállnia, oly ers volt már az, hogy e tekintetben már nem volt mit veszítenie. Akkor már beállt az az eset, hogy az érzelmi politika amúgy is elfoglalta már a közélet gravaninális, aggressziv iránynyal egynek vétetett s

hatta

azt

ersíteni.

408

35

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

már nem az volt a kérdés, hogy érzelmi nem a politika; hanem az, hogy (miután már amúgy is érzelmi lett) helytelen -irányba kell-e engedni

terét és attól fogva

legyen-e, vagy

a politika

vagy (elfogadni az érzelmi alapot) igyekezni

kell-e legalább a

helytelen irányból eltéríteni.

hivatkoznunk

Igenis

Népé « -ben kell,

a

az

lehet

is

—

hogy a politika vezesse az érzelmeket

politikát.

Az

a »Kelet

de arra ügyelni

ne az érzelmek

és

ethikai alapokra pedig hivatkozni keik

Ezen tanulmány

éppen az

czélja

volt,

természetét, mutasson

az érzelmi politika

ugyanezen

természet

eseteket

midn

is,

—

érzelmekre

mondja maga Széchenyi

azt

a veszély

nem

veszélyeire; de

meg

mutassa

alapján

ismerete

hogy analizálván

reá

azon

létezik.

Foglaljuk össze az eredményeket. Veszélyes az érzelmi politika, mert ethikai formája által

a politika

Ez

relativ számításaiba abszolút

által a mérlegelés

szempontokat

visz bele.

lehetsége és a tapasztalásból való tanulás

lehetsége egyaránt megsznik.

De midn teljes

a teljes tespedésben, vagy az érzelmi

uralma idején a számító politika

mit veszíteni

:

látja,

politika

hogy már nincs

helyes a siker egyetlen lehetségéhez

nyúlni és

az érzelmi politika eszközeivel verni le az érzelmi politikát.

hogy az érzelmi politika a maga

Helytelen, ethikai

elveit

dogmákká

teszi

specziális megnyilvánulását

az

s

az

ethikai

politikai

erknek egy

ethikai

fogalmakkal általában

azonosítja.

De

kus hibájába az

nem szabad a

a számító politikusnak

ethikai

^

az

indokolatlan

szempontok helytelen

rossz theoreti-

általánosításba

alkalmazását

—

esnie s

elítélvén,

nem

minden ethikai szempontra való (érzelmi) elítélnie. El kell vonni az érzelmi politikától az hivatkozást saját részét ethikai terrénumnak t meg nem illet részét szabad

általában

;

pedig mívelésbe kell vennie.

Hibája az ethikai szempontokra való hivatkozásnak, hogy a tömeg (befolyásához kora tapasztalatai, érzelmei és általában a múlt eseményei

néha

saját

által)

specziális

a tiszta eihikai elvre való hivatkozást

fogalmai

helyes ethikai fogalomra

akart 409

szerint

értelmezi

hivatkozni, a

s

a ki

egy

tömeg lelkében 3*

KKZ JIIHÁLY

36

gyakran csak egy helytelen politika érdekében keltett

érzel-

meket.

De a számító politika ezen nem úgy segíthet, ha elmellzvén az (ezen szempont alá nem es, saját politikájával rokon)

argumeniál,

mellett

a

idenlizmusát

miilt

politikával fogalmilag azonosíttatni

—

kusnak téren

emeltetnek

leginkább

nem

ellene.

—

politi-

nem

érvelni

—

ellene érzelmi

érzelmi

hifogások

— in theoria — — rossz marad,

gyakorlatilag

meggyzni,

igyekezett

ott

téves

számító

mozgalom hogy

látható,

egy

Bármily jók argumentumai

argumentálása egészben

mert

A

engedi.

hiszen éppen abban, hogy a

indíttatott,

politikája

saját

pedig

az érzelmi politika elleni harczban,

Mert

kell.

—

hivatkozást

való

elvekre

ethikai

a

kételyek

a

hol

támadtak.

A

—

érzelmi

az

ki

formában

ethikai

jelentkez

—

kételyek ellen csupán czélszerüségi okokkal küzd, arról a tömeg azt hiszi, hogy

nincsenek

indokai.

ethikai

ezen harczában

számító politika

nem

czélszeríi eszközökkel dolgozó ideálizmus

a mint

áll

—

valóságában a dolog

ethikai elvek

ellen

érzelmi

az

és

vagy a

különbségét látja

hanem

idealizmus

az

itt

Es

a czélszerütlen

—

hogy az

azt hiszi,

opportunizmus

nélküli

küzködik.

Hivatkozni kaira

is

tehát a számító

kell

a pozitiv feladat.

és ez

;

hogy igyekezzék kimutatni kozásának

—

ne az elbbit választaná ság

nem

érzelmi

politika

azt el

sohasem szabad.

a

mely

hogy a bátor-

ki,

kívánja,

st néha abban

kevésbbé

mert azt nem mindig lehet

A ferde idealizmus helyébe

is

ne igyekezzék

—

és

ne opportunizmust,

áll

a nemzeti

eszmére

is

(bár ez

nem

ethikai

de azokon alapul).

Az hol

ne

egészséges idealizmust tegyen.

Ugyanez

a,

hanem mutassa

az,

hivat-

idealista nemzet,

az ethikai ert alóla, de

legyzni az ethikai ert;

érzés,

ethikai

szemben

bátorsággal

mert nincs

indo-

pedig

csak abban a formában nyilatkozhatik, a melyben az

mutatkozik. Vonja

hanem

A

—

ethikai

politika

negatív feladat

az érzelmi politika

jogosulatlanságát.

czélszerüségre hivatkozzék

A

a

ethikai elvek és a nemzet egyénisége azok a pontok,

kiváló

egyén

a

tömeggel 410

érintkezhetik.

Értelmileg

37

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

nem

emelheti magához ket, ethikailag felemelheti. Politikájá-

nak gyökereket teremt

A

musát.

mely

het.

Az

A

van.

—

-—

idealizmust

korszak

önzetlen idealizmust

megersíti nemzedékének

és

teremt

emberi lelkekben

kiváló egyéniség ethikai nagysága

nem

melyet parlagon hevertetni

igazi, áldozatkész,

improduktivnek nem

:

lehet teremteni

is

idealiz-

s

ennek

óriási

szabad. Ethikai

nevez-

értéke

is

ideális

tke.

szempontból

ez volna improduktivitás.

Minden valóban nagy politikai rendszernek erkölcsi alapja van. Minden valódi nagy államférfi egész egyéniségének mély ethikai alapja van. Legmélyebb gyakran azoknak, a kiknek erre hivatkozni nehezükre

A

esik.

Ha arra megy, Ha saját akarata

kiváló egyénnek azonban vezetni kell.

merre a tömeg akarja, csak együtt

megy

vele.

után egymaga halad, csak nélküle megy. Két vezetésnek

egyik az irány

:

az irányba bele

megszabása, a

van a

feltétele

abba

másik, hogy

kényszerítse a tömeget.

is

Ideális kívánság,

hogy a

politikai kérdések

szerüségi szempontokból ])íráltassanak

s

csupán

czél-

az azok mélyén fekv

momentumok vitán kívül maradjanak. De ennek maga egy nagyszabású reform, melyen csak addig

érzelmi

kiví-

vása

lehet

munkálni, míg az érzelmi politikának nincs gyakorlati jelent-

Addig

sége.

igenis

az

a feladat:

ethikailag

devalválni

az

érzelmi politikát.

Mihelyt az érzelmi politika gyakorlati jelentségvé lett, hogy ezen reformnak a (politikai kérdések elbírá-

kitnt,

lásába a czélszerüségi szempont bevitelének) az ideje

még nem

s

eldönteni.

kell

Elméletileg helyes bizonyos fegyverek alkalmazása

küzdeni

(teszik is a békekonferencziák), de

kiütött, az kell a

:

ellen

a háború

minden fegyvereivel egyenl fegyvereket

ezenfelül a fent részletezett megszorítások alkalmaztat-

az ethikai érzelmekre való hivatkozás károssá

A csak

ellenség

midn

harczba belevinni.

Ha nak

jött el

akkor az aktuális vitás kérdést a tényleges alapon

politikus

tettei

íütal

szerepe létezik.

A

nem

lehet.

számára az örökkévalóság kultúra embere hatásának gem-

múló.

.

rácziókra számított intenzivitásával össze 411

nem mérhet.

RÉZ MIHÁLY

38

Elsnek nemzedékére

Hogy

képes

erejét.

Ethikai erejének

ban

—

áll

Az

legyen

kell okvetlenül hivatkozással lennie.

vezetni, fel

—

archimedesi :

meg

kell

nem

pont

munkálnia.

kell a czélra elég,

hogy

kell az érintkezési

ki az archimedesi

minden

használnia

a legnagyobbnak, a mi szolgálatá-

legnagyobb súlylyal

földet mozdítani

A

azt

pontot

nem

lehessen

ki

pontnak

látja,

a

is

lennie.

hiányzik

abban

az értelmi felsbbség (mert hiszen a tömeggel egy színvonalon áll).

A

ki az archimedesi pontot látja, de

abban hiányzik az

De

erkölcsi

a ki az archimedesi ponton

kezési pontot

felkeresni,

nem mer

reá állani,

er.

nem

állva,

fogja az

vonakodik az érint-

sem a

földet

helyébl

kimozdítani.

A

politikusnak a jelenben kell hatnia

czélravezet

esz-

közökkel (megtartván mindig az ethikai határokat).

A

kultúra embere elnyösebb helyzetben van. Csupán eszméjétl vezettetve, kizárólag azt követi. Nemzedékére nem hallgat, annak ítélete eltte közönyös. Munkája generácziókra számított s magába szívja egy következ nemzedék, a mit a jelen nemzedék nem ért. Az élet melegérl le kell mondania eszméinek hideg fensége közepett de az élk elmultával hatásának lehetsége meg nem sznik. Igaz, maga a tudomány is csak úgy verhet gyökeret, ;

ha az érintkezési pontot megtalálta. Ezt kell keresnie a tudomány terjesztinek és munkásainak. A tudomány geniális képviseli azonban ettl felmentvék. Egy nemzedék helyeslésétl felmentvék munkáik halhatatlan hatása

által.

Ez

adja felsbb-

ségüket.

Csak

a

tudományban

és

a

mvészetben

igazán

ers

a genie.

Csak áll,

ez az a hely, a hol igazán szuverén

elmondhatván a nagy római költvel:

Odi profanum vulgus

et arceo.

412

magasságban

IL

A KÖVETKEZETESSÉG ES SZÉCHENYI RENDSZERE. »A

Kelet Népe« Széchenyi István gróf politikai pályáján

nevezetes fordulat konstatálja

jele.

A

nemzet vezére ebben a munkában vezeti szerepe a kor mozgal-

hogy az

elször,

mainak irányításában már nem érvényesül feltétlenül. Nem »A Kelet Népe« fordította el tle a nemzetet; hanem a nemzet irányváltozását látva kellett »A Kelet Népé«-t megírnia. Intés ez és a helyzet tisztázása

azokat ingerelte

amúgy

is

E

még jobban

a

tisztázás csak

helyzet folytán

vele.

Az akadémiai

áramlattal.

elemzésében

folytatja

a

s

kik

munkájában helyezkedik legelször szembe a népszer

radikális levél

már

ellentétben álltak

a

ellene,

a

a

és

küzdelmet

s

» Politikai

még

(márczius 3-iki indítványával)

beszédben, a szentgróthi

programmtöredékek«-ben

egyszer

a

kísérletet

márcziusi napokban tesz

ellene

— a nyilvánosság eltt

küzdelme a kabineten belül folyik. Szakadatlan harcz

—

szereplésén átvonul

s

ez éveken át,

;

azutáni

ismeretlenül

mely egész további

az adó és két garas ügye, a Tisza-szabá-

rendezésének egész terve is annak Minden tette egy érv elvei mellett; egész azoknak igazolása. Míg szavaival támadta az ellenfél poli-

lyozás és a közlekedésügy

szolgálatában élete

tikáját

;

áll.

tetteivel saját rendszerének

eredményes voltát igazolta.

Széchenyi ezen állásfoglalása egész egyéniségével olyannyira összeforrott, férfiúi

hogy annak helyes felfogása nélkül Széchenyi állam-

egyéniségét sem lehet megérteni.

forrott a nemzet sorsával értése nélkül a

ez

az

És olyannyira

egyéniség,

nemzet legújabb története sem érthet. 413

össze-

hogy annak meg-

;

RÉZ MIHÁLY

40

Szükséges tehát megvizsgálni a václakat, melyek Széchenyi

azoknak jogosultságát igazságos Mert az egykorúak közs elfogulatlan vizsgálat alá venni. véleménye nem ítélhet igazságosan miként a pártos fél elfoguellen felhozattak és szükséges

;

nem

latlan bíró

Az

lehet.

ítélethozás súlyos feladata az utókort

Határozott, feltétlen, megalkuvást e

A

kérdésben az utókornak hoznia.

trni

nem

ítéleteket.

És ha Széchenyi következetlen

események

által megczáfoltatott

mert nem érdemelt

tiszteletet.

megérdemelte az utókor ségét, helyességét

A

is

kell

el

De ha

nem

De

a

lehet

kegyes el-

volt s rendszere az

a

bálványt,

bebizonyul, hogy Széchenyi

rendszerének következetes-

tiszteletét,

az utókornak

compromissum a gyakorlati

Gyöngeségét,

nem

kell rontani

le

:

nem

történelemben

Igazságokat keresünk,

a bálványokat.

meg.

illeti

tíírö ítéletet kell

ismernie.

kisegít eszköze.

politika

fölényét bizonyítja.

tudományokban semmi

compromissumnak

nincs

helye.

Nem

valakitl

lehet

lomtól megfosztva

—

megtagadni az államférfi minden

—

minden lényegétl, tartaa dicsség templomába üres halványazután

attribútumát, és szobrát

ként beállítani.^

Az kozik;

államférfi

nagysága irányának helyességében mutat-

irányának helyes volta

Az

tiszteletet.

államférfi

igazolja egyedül

politikájától

el

az

nem

t

illet

választható

politikájának értéke nagyságának egyedüli próbaköve. í>A Kelet tett

Népe«

ellen a következetlenség

mindjárt megjelenésekor

szemében, mint egy saját

megtagadja, a mit

még

óhajtása

s

Széchenyi úgy

mvétl

még tegnap

megi'iadt

állított s fél

vádja emelte-

tnt

fel

a tömeg

reformátor, attól,

a

ki

a mi tegnap

volt.

Súlyos a vád, Széchenyi egész egyéniségének megítélésére kiható.

Rendszerének

kérdésére

e

megadnunk a

és

helyességére,

államférfiúi

nagyságának

vád igazságos vagy igaztalan volta szerint feleletet.

Mert ha

ez

a

vád

kell

igaz, értéktelen

* Jegyzet. Lásd különösen Grünwald Béla >Az uj Magyarország* Beöthy Ákos >A magyar nemzet fejldése* czímü müveit.

414

41

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

Széchenyi egész rendszere és az államférfiúi nagyság dicssége

t

meg nem

illeti.

meg elbb, hogy a következetességnek egy

Vizsgáljuk

van

államférfi megítélésénél milyen fontossága

azután

;

pedig

Széchenyi következetességével foglalkozzunk.

Mik donságai

nélkülözhetetlen

államférfiunak

az igazi

alaptulaj-

?

Nagy

államférfiunak azt tartjuk, a ki felismeri a dolgok

természetében lev törvényszerséget Ismeri nemzetét; ismeri nemzedékét.

s

politikáját arra alapítja.

Erejét, érdekeit, eszméit,

mi abban múló, esetleges, lényegtelen. Tudja, mi lényeges, el nem múló, szükségképeni. Keresi a mi törvényszer. Keresi nemzete erejének, érde-

érzelmeit. Tudja,

mi

a

az,

benne

azt,

Ha

azt megtalálta,

nem múló

szükségképeni.

keinek, eszméinek, érzelmeinek természetét.

mi

tudja

mi

a

az,

És akkor tudja azt Ez a tudás,

is,

lényeges,

el

hogy mi

az,

a

ez

Ebben a

politikai világnézetét.

realitásának

szere

egész

—

egész

lennie.

És ha mi

bizonyul

:

Az

alapjául

Ez rend-

—

szolgáló

:

helyességébl

Ha

pedig az a

helytelennek

politikai

kellett

világnézletnek

is

egy államférfi politikai világnézlete helytelennek az,

a mi államférfiúi nagysága mellett bizonyít

?

államférfi következetessége politikai rendszerének leg-

biztosabb próbaköve.

A mely nem

nem

vihet, az

vihet

keresztül,

keresztül

sebben

ennek

minden eredménye.

politikájának

államférfiú

az

politikai rendszere.

garancziája;

politikai rendszer helytelennek bizonyul

az

alkotja

politikai világnézetben találja

minden indokát, igazolását az következik

a mi benne törvényszer.

meggyzdés

politikai rendszer következetesen volt

annál

reális.

inkább

Minél

következete-

bebizonyul,

hogy az

alapjául szolgáló felfogás a valósággal megegyezik.

A lése,

valóság felismerése, az erviszonyok

legnehezebb feladata. kell

tökéletes

értéke-

a fejldés szükségképeni irányának megtalálása a politika

az

találnia

összefüggést, s

azakot

egy

Az a

egyes elszigetelt tények között

vonatkozásokat,

egységes

meg

a törvényszerséget

világnézletben

összefoglalnia.

minden eszmének alapja ez, minden érzelem Nincsen gondolkozó lény. melynek ne támaszát. ebben keresi lenne meg a maga világnézlete, mely egységbe foglalja a szét-

Minden

elvnek,

415

42

RÉZ MIHÁLY

szórt tényeket

valamely

s

(vagy elvekkel)

elvvel

kapcsolatba

hozza.

Munkájában (ha ez czéltudatos) mindig valamely irány mutatkozik. Munkásságának ezen iránya mutatja az elvet, melyet követ. Ez irány állandósága az elvnek következetessége. Ezen elv maga csak egy része annak a világnézletnek, melyet követje magának a dolgokról alkotott Nézzük a

s

tettek emberét.

melybe ezen elvének irányával

—

vitelével

— annak következetes keresztül-

beilleszkedni igyekezett.

Annak, hogy eredményes munkát végezhessen, két mellzHelyes kell hogy legyen a világnézlet,

hetetlen feltétele van.

mely cselekvésének alapját képezi teljességében;

vitessék

és

és következetesen kell

ehhez

Legyen helyes az eszme a

alkalmazkodnia.

a világnézlethez

maga

;

maga

keresztül a

az

teljes-

ségében.

Még legyen

egyszer gépnél

egy

helyes

az

alkotásánál

is

az

els

az

feltétel,

minden számítás

felállított

nem követhetk

e

abból

számítások,

és

Ha

a gyakor-

nem

az követ-

hogy ezek a számítások pontosan követtessenek. latban

hogy

—

kezik,

hogy nem

hiszen,

meggondolva a dolgot, az egész mathematika valójában

véve theoria

Nem

—

egyáltalán

kell

hanem

az,

számítást

tenni

hogy helyes számítást

kell csinálni.

hanem a

a következetesség lehetetlen,

rossz számí-

táshoz való következetesség. Jó számítást kell csinálni kezetes

maradni

hozzá

a

gyakorlatban

is.

mert

Minél

s

követ-

jobb

a

számítás, annál következetesebben kivihet.

A A

következetesség

a

számítás

helyességének

próbája.

következetlenség a számítás helytelenségének bevallása.

Azt mondják, az a theoriák

Nem

az.

Ha

kövük. Mert

következetesek,

ha

azt

az

hibája,

nem

hogy következetesek.

hibájuk,

mondjuk valamely

hanem próba-

politikai rendszerrl,

hogy annak következetes keresztülvitele lehetetlen akkor evvel azt is kimondottuk, hogy annak az alapja: rossz theoria.

Mert

rossz theoria, helytelen politikai rendszer mindaz, a

minek

consequentiái ellenkeznek a valóság követelményeivel.

Éppen az a gyakorlati politika, melyet következetesen maga teljességében) lehet, st leéli is keresztülvinni. melyiket pedig nem lehet, az rossz theoria. Minél kevésbbé

(tehát a

A

416

43

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK lehet következetesen kivinni, annál inkább rossz

Mert

theoria.

a realitással annál több ponton ellenkezik.

A

viszonyok

politikai

valódi

állásának

a

és

világnézletének tökéletesen összhangzónak kell lenni.

állásának

valódi

a

visszatükrözdnie.

lelkében

politikus

Nem

ilyen különbség létét

A

kép között.

és a dolgokról alkotott

dolgok és az azokról alkotott kép között

több :

a

kell

dolgok

a

különbség

a

szükségképpen annál

nagyobb a következetlenség a politikusnál, eltérni annak követésében következetlenné

—

Ha

lenni

következetlenség mindig

Minél

bizonyítja.

dolgok

képben

tökéletes

szabad különbségnek

politikus

A

ki

ettl

a

képtl

válni — kénytelen.

következetlennek kell lennie, azt mutatja, hogy hely-

eszméje, mert azt követni nem lehet. Ha pedig minden kérdésben következetlennek kellett lennie hibás volt telen volt

:

egész politikai világnézlete.

Az

államférfiúi qualitás a tények

helyes felismerésében nyilatkozik.

nyült helytelennek ször

csorbul

meg

a

Minél több kérdésben bizo-

tényekrl alkotott

ezen

qualitás

ítélete

alapja.

Ha

minden ítélete helytelennek bizonyult qualitásának semmi alapja nincs. kérdésben

Az

államférfiúi képesség

a

többieknél

annál több-

:

minden

pedig

államférfiúi

:

kiválóbb látóer,

mely a maguk valóságában mutatja a dolgokat.

De

soha

többé

nem hihetünk annak látóképességében. nem látott tisztán és a

a kirl kiderült, hogy soha semmit

valóságnak megfelelen.

Ezért fontos Széchenyi István ségét

bebizonyítani.

mindig

nem

és

Politikai

ethikaiból.

pályájának

szempontból

következetes-

fontos

e

kérdés

Ethikailag ugyanis csupán a meg-

gyzdés

feltétlen és önzetlen követése irányadó. El lehet hogy valaki belátta politikájának helytelenségét, de azzal nem mer szakítani. És akkor következetes ugyan, de

képzelni,

mégis elítélend,

ethikailag

mert meggyzdését nem

követi.

Viszont lehetséges hogy valaki szakít eddigi politikájával, bár

magában

azt

még mindig

zetlen ugyan, de ethikailag

nem meggyzdését

helyesnek tartja.

nem

ez

a

hiba,

Akkor követkehanem az, hogy

követi. Ethikailag ez fontos.

Politikailag pedig az a lényeges, hogy ez a

— melyhez

ragaszkodni ethikai

meggyzdés

kötelesség — mennyiben

417

helyes.

44

RÉZ MIHÁLY

A

keresztülvihetöségétl

következetes

pedig

Helyessége

részletekben

bizonyos

következetlenség

A

mének némely pontokon.

következetesség

Annál

ségéhez való ragaszkodás.

függ.

tagadása az

:

eszme

az

:

esz-

teljes-

valamely politikai

reálisabb

rendszer, minél teljesebben keresztülvihet.

szemben a viszonyok változásaira

Hivatkoznak ezekkel s

Ez a

a megváltozott viszonyok új követelményeire.

a politikai szempontok

relativ

alkotott

voltáról

felfogás

helyes

felfo-

gásnak helytelen alkalmazása.

Változnak az idk, változnak az erviszonyok. Gyöngébl ersek lesznek, ersekbl gyöngék. Új erk támadnak régiek ;

elmúlnak.

Az

élet

meg nem

Mindez valóban így

áll.

van.

Mindez

alaptörvénye

Alaptörvénye ez

igaz.

az

egész

De

éppen azért ismernie, méltányolnia, számításba vennie

életnek,

mindezt a politikusnak

Mert ha még a számításaiba

:

mit

tehát

a

életnek

politikai

is.

kellett

is.

sem

vette be

Hogyan

higyjük,

politikai élet alaptörvényét

érnek összes számításai

?

hogy meglátja a kérdéseknek gyakran oly bonyolult igazságait,

midn

látjuk,

hogy elemi igazságait sem látta meg

politikai

pedig

melyeket az

test

els

ismeretét kívánjuk

Nem

anatómiát. élet

hasznát élet

tényével sem számolnak?

(a fejldés, a haladás)

Az él

Mi

magával az

veheti az élet az olyan igazságoknak, melyek

nem

?

jele

érnek

semmit

halomra dönt.

a oly

politikustól,

szabályok,

Rossz technikai szá-

Mköd

mely a gép els mködésénél hamisnak bizonyul. gépet kívánunk és azt a czélt szolgáló számításokat.

Nem

semmit az oly hygienia, mely él testekre nem

mítás

az,

ér

mazható.

maga

A

a mozgás, a vérnek

lélegzés,

egészében,

mind tekintetbe

a

test természeti

alkal-

keringése az élet a

törvényeinek felismerésénél

Csak a ki ezeket ismeri, a ki ezeknek mködését is törvényszernek ismerte fel, állíthat fel szabályokat. Ezekkel szükségképpen számolni kell ezek tárgyának vétetik.

;

alaptulajdonságai.

És

mit

szólnánk

azon

orvoshoz,

ki

azt

mondaná, hogy gyógyítási elvei azért nem válnak be betegénél, mert annál az élet valamely jelenségére (például a lélegzésre) absolute

nem

Azt a

számított?

politikát,

mely csak akkor 418

helyes,

ha semmi sem

;

45

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

igen

változik,

Deák Ferencz, midn azt melyrl bérese megmondotta, hogy még

erteljesen jellemezte

pajtájához hasonlította,

nem

sokáig megáll, ha

Számolnia

a

fúj

szél.

kell tehát a politikusnak a viszonyok változá-

nemcsak (utólag) a gyakorlatban, hanem (már el-

sával, de

legesen) elveiben

A

is.

változó viszonyokkal számoló politikai

nem

elveket a viszonyok változása

—

Ha

egy nagyobb változás

vizsgáljuk

ezúttal

a

czáfolhatja meg.

be

a politikai

áll

is

belpolitika

—

eseményeit

életben

annak a

már azeltt is nyoma kellett hogy legyen. Egy nem veszti el erejét nyomtalanul ers demokráczia nem enyészik el nyomtalanul.

változásnak

ers

arisztokráczia

;

Fokozatos az erviszonyok fejldése, miként és

érzelmek

fejldése

fejldés tényét

;

Hiba

fokozatos.

is

észre

az

eszmék

nem

venni a

de a fejldés fokozatosságának tényét negligálni

ép oly hiba.

A

fa rügyezik, virágzik, gyümölcsözik.

a

természetét,

kit

meglep

rügyezik, virágzik és gyümölcsözik. a kit e változások, e fejldések

meglepett.

A

fejldés

is,

törvényeibl következik.

A

ismeretlenek.

mely

Nem

idhöz

ki

szerint

ismeri a fa természetét,

is,

természetének alap-

törvényt ismeri, annak

e

számolt velk, azt

elv

ismeri a fa

kötöttsége, fokozatossága

a fokozatosság

A

Nem

De idszakok

változás.

e

meg nem

nem

liazud-

tolják.

Eossz politikus hanyatlását

a

az,

látja

meg.

Ot meglepi minden

halott.

hogy az

nem

nem

intézmény,

egy

ki

Élnek

hiszi azt, a

midn

Mert

mi valójában

mely csak megmutatja,

oly változás,

erviszonyok mennyire megváltoztak.

képesek irányítani.

vagy rendszer

Elvei ilyenkor

a viszonyok változására

történik hivatkozás, rendesen csak annyi igaz, hogy egy

küls

esemény, egy erpróba kimutatja, hogy az erviszonyok menynyire

megváltoztak.

hanem csak

jele

slz

De

kellene

ezt

az

veszi észre,

államférfinak

vennie.

nem

oka,

erviszonyok változott voltának, Es ha

tömeg csak az erpróba után megváltoztak,

esemény többnyire

ezen

Mert

a

hiszen

nélkül

éppen

a

hogy az erviszonyok is,

azeltt

az az

is

észre

államférfi fel-

adata, hogy felismervén az erviszonyokat, csak akkor engedje

meg

az erpróbát, ha az elnyös az 419

czéljaira.

;;

46

RÉZ MIHÁLY

Midn

azonban egy politikus a megváltozott viszonyokra hivatkozik, ez többnyire annak a jele, hogy az ellenséges erk

nem

növekedését nálta

nagyságát,

És akkor

Ha

midn

midn

tehát

idején észrevenni,

akkor vette

csak

s

—

alkalmazkodni

maga

tudta

számításait

Széchenyi

pl.

úgy

mindenki

is

politikáját

niok,

st melyek már meg vannak

által.

Midn

csi-

hatásukat.

érzi ?

alapítja, oly

idn meg

bolygatva

kell változ-

kor

a

szelleme

a rendiség az els támadásokra ingadozni kezdett,

meg kellett volna Éppen abban, hogy

összes

is.

politikai

rendszerét

az érviszonyokban

mi az életers

állandósága

nélkül

és igyekszik

a rendiségre

melyeknek rövid

alapít,

a

—

erpróba már kimutatta azok

egy

az államférfiúi tehetség mire való

erviszonyokra

állandó,

észre

:

változtatnia.

meglátta, hogy mi az

rendszerének életers

állott politikai

Minél állandóbb erkre építünk annál állandóbb

rendszerünk.

Változtak a viszonyok Széchenyi pályája

nem

változtak.

Nem

hanem

azért,

épített,

zását

mert a változóknak szükségképpeni

bevette számításaiba.

is

Tarthatatlan

ennek megváltozására számított. társadalmunk;

A

ennek

Állandó

nem

krácziát, fel.

A

hittek.

állandóságát

számításába.

Midn

a

változásáról.

nem

midn

A

romba

viszonyok azonban

Széchenyi

Nem

voltak helyesek.

is

ariszto-

ismerték tartani

dlt, s

a

régi

konzervativek

panaszkodtak a viszonyok

már akkor meg

voltak vál-

megindította az akcziót, csakhogy

k

azért váltak helytelenné az elveik, mert

megváltoztak a viszonyok, hanem

nem

nem

figyelmen kívül hagyta.

rendiség

vették észre.

elvét

meg akarták a változandót is

megczáfolva látták minden elvüket tozva,

fejldés

a

Kossuthék mellzhetnek hitték az

konzervativek

válto-

a rendiség

volt

bevette

is

mert a fejldés fokozatosságának

Kossuth az állandót

elvei

volt arisztokratikus

konzervativek ragaszkodtak a rendiséghez, mert

elvében

de

alatt,

mert állandó erviszonyokra

csak azért,

A

azért,

viszonyok csak

mert már eredetileg megmutatták, hogy a

valóság mennyire más, mint a milyennek képzelve megalkották elveiket.

Az események

csak megmutatták azt, a mit

k

nem

vettek észre s a mit Széchenyi észrevett.

Azonban csak a

rendiség veszítette 420

el

erejét,

nem pedig

47

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

Ezeknek változatlan

az arisztokratikus elemek.

—

—

Kossuthtal szemben

Az

továbbra

erejét Széchenyi

számításaiba.

bevette

is

arisztokráczia meggyzésével akart kezdettl

mokat

s

midn

így következetes volt,

fogva

refor-

hogy

tiltakozott az ellen,

a demokráczia kicsikarni igyekezett ezeket. Következetességének alapja

erviszonyokra

az állandó

itt is

igazsága

elvek

éjDÍtett

állandó

volt.

Az erviszonyok

állandóságából bizonyos oppórtunus elvek

De ha

állandósága következik.

oppórtunus elvek

erk

ezen

megváltoznak, azon

megváltoznak, melyek

is

erre

alapíttattak.

erk és elvek, annál tartósabb az egész politikai rendszer is. Még sokkal tartósabb azonban e rendszer akkor, ha ezen erk megváltozása után is helyesnek Minél állandóbbak ezek az

Mert akkor kitnik, hogy ezen oppórtunus elveken a mik relative bármily állandóak is, végered-

bizonyul.

kívül

—

is

—

ményben mégis idlegesek

vannak

alapjai, és pedig

olyan

melyek mélyen a dolgok természetében rejlenek.

alapjai,

elvi

És ezek azon

elvek,

minden változásin

Nemcsak

melyek egy

idk

politikai rendszernek az

felül álló értéket biztosítanak.

óhajtotta

azért

Széchenyi, hogy

a

mozgalom

arisztokratikus alapon maradjon, mert az ellenkezk kivívására

hanem

azért

elkerülése

nem-

igen gyöngéknek hitte a demokratikus elemeket is,

mert úgy

oppórtunus,

ezen

mozgalom

érdeke.

Nem

támadni

azért

is,

a

az

ez

hanem

összeütközés

felesleges

vezetése

csak azért, mert

már

hogy

vélte,

csak

és

kell

sikere

tehát,

is.

;

Felesleges

az

hanem

mert

azért,

arisztokrácziának

is

Nem

felvilágosítani.

támadásra gyenge a demokráczia, hanem

mert a támadás

felesleges ott, a hol

a

felvilágosítás

czélra vezet.

Ezen tulajdonít

felfogása

a

modor

adja és

magyarázatát

taktika

hogy

annak,

kérdéseinek

oly

miért

rendkívüli

fontosságot. Nála, a ki az arisztokrácziát akarta felvilágosítani,

az

érzelemnek,

vagyis

helyesebben

felkeltésének, kevésben nyílt

veszedelmesek.

rázta

s

O

az

mondva

a

szenvedélyek

tere s azok nála kevésbbé voltak

engedmények praktikus voltán

magya-

az érzelmek közül legfölebb a kötelesség érzetére (tehát

egy erkölcsi, soha

nem

túlozható motívumra) hivatkozott,

pedig a szenvedélyekre. Mert akár hasznos 421

nem

volt a nemességre

RÉZ MIHÁLY

48

a rendiség megszüntetése, akár nagylelkség ezek

De

indokok nem igazolták.

az

a szenvedélyeket

:

mihelyt

demokráczia

a

nevében Kossuth vette kezébe ezen ügyet, álláspontjánál fogva és egyéniségénél fogva

Mert

tatott.

kiváltságosokra,

egyaránt

a szenvedélyek

nem praktikus indokokat nem azok kötelesség-érzetére

terére sodor-

hozott

föl,

hivatkozva,

nem a hanem

a tömegekre, az elnyomott osztályra és annak jogaira.

A is

az érzelmi

s

sodortatott ez álláspont

Ez

volt az érzelmi

terérl szükségképpen tereldik

jelentette,

politika

embere

természetétl

intézett

támadásának

felé.

politika

ellen

Széchenyi, hogy a hasznosság és kötelesség

egyik oka. Erezte

felé

megkívánta az

demokráczia, a jogra való hivatkozás

érzelmi politikust

ezáltal

elnyomottak jogainak hangoztatása

az

a

A

vita.

modor

tehát

kérdése

azt

hogy az arisztokráczia felvilágosítása vagy a demo-

kráczia felizgatása és követeldzésre való biztatása között kell választani.

nem

Széchenyi arisztokrácziát

s

—

—

fel

eregyik maradandó

rendszerének ez

mert úgy volt meggyzdve, hogy a haladási

mozgalom az arisztokrácziának magának hogy csak

az

az ok fennmarad, ha az

s ez s

akarta

mert tekintetbe vette az er-

azért,

hanem azért viszonyok meg is változnak

viszonyokat,

vonását képezi

hanem meggyzni

legyzni,

nemcsak

is

oly világos érdeke,

kell róla világosítani.

Ugyanilyen alapon

áll

Széchenyi

felfogása az Ausztriá-

Nemcsak

azért

helytelenítette

a sérelmi és támadó politikát, mert úgy

hitte,

hogy Magyar-

hoz való viszonyokra

ország arra

hanem ilyen

nem

azért

elég

nézve

ers

—

mert úgy

is,

összeütközés

szükségkép

Az

fogva

nem azok

érzelmi oly

—

és

azért,

hogy annak támogatására meg politika

igen

azonban

fontos

a

fel

—

modor

kell és

—

ket ezen ismét

belátására hivatkozik, kiktl a monarchia

ilyen irányú vezetése tényleg függ,

jogaira

Felesleges

szabadelv haladása az egész

monarchia vezet embereit, csak

világosítani.

tendencziájánál

—

meggyzdve, hogy minden

koczkáztatás. és

oly fontos érdeke,

lehet nyerni a

errl

a mi elvégre megváltozhatik volt

felesleges

mert Magyarország nemzeti

monarchiának

is.

szenvedélyeire.

hanem hivatkozik a nemzet

Széchenyi

Ü22

azonban

nemcsak

49

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

kudarczra vezetnek tartotta ezt a politikát, hanem már csak azért

is

mert siker esetén sem ér

feleslegesnek,

semmi olyan

el

elnyt, a mit így (áldozatok árán) esetleg elérhetünk. Ha Széchenyi a haladási és a nemzeti eszme kérdésében

csupán az erviszonyokra alapította volna

rend-

politikai

is

volna,

annak a rendszernek már akkor is oly alapokat rakott melyek az események minden változásaitól függetlenné

teszik.

Sem

szerét,

az új arisztokráczia,

annyira meg nem gyengült, hogy

életében sem Ausztria az amaz e demokráczia, emez

támadó harczban legyzethessék. Széchenyi tehát rendszeréhez következetes maradhatott, mert annak meg-

Magyarország

által

alkotásánál állandó

ertényezökkel

küls események csak

számot, melyeket a

vetett

neutralizáltak, hogy azután

pillanatra

ismét érvénybe lépjen erejük.

De nemcsak mert állandó

állandó

azért volt

volt az arisztokráczia és

érték

Ausztria túlsúlya, hanem

mert mind a kett reánk nézve szükséges egyezik.

A

feudális

és a beolvasztási

érdekünkkel meg-

és

megfosztott

szerkezetétl

rendszere,

az

arisztokráczia

lemondott Ausztria

kísérletekrl

ei'eje

az

Nem akarta megúgy vélte, hogy annak érdeke Magyarországéval összeforrott s annak érdeke a keleti események által mindinkább közössé lesz Magyarország érdekével s

nézete szerint Magyarország eminens érdeke. törni az arisztokrácziát, mert

végre annak külpolitikája a mi érdekeink szerint

Nemcsak

állandó erkre,

hanem állandó

—

mint

Egyik állandó elv Ausztria és Magyarország irány

dem-okratikus elégséges,

tokráczia

között

között

ha az érdekeltek

:

is

és

—

nemzeti

a

épített. volt,

hogy

az

és és

és

mert

feleslege^,

a birodalom vezeti

hogy

is

az

arisztokratikus

az

összeütközés

az

felvilágosíttattak,

haladás nekik

elvekre

láttuk

irányíthati").

arisz-

szabadelv

érdekek.

Volt azonban az összeütközés elkerülésére Széchenyinek a birodalmat és az arisztokrácziát még egy más oka is.

nemcsak

nemcsak legyzhetetlenül ersnek,

gyzhetnek

hitte,

hane>ii

arról

is

meg

volt

érdekeirl meg-

gyzdve, hogy

az arisztokratikus vezetés Magyarorsz;ígnak érdeke és a

dalommal való kapcsolat

Ez

az állandó

ÉRTEK. A TÁUS. TID.

is

Magyarországnak

érvény KÖRÉBL.

elv UI.

volt

KÖT.

7.

politikájának SZ.

biro-

érdeke.

alapja 4

s

RÉZ MIHÁLY

50

rendszeréhez való következetességének lehetségét,

st

szükséges-

ségét ez adta meg. Ez tette lehetvé, hogy politikájához mindvégig következetes maradjon. Mert ha ezek az elvek igazak voltak 1825-ben, igazaknak kellett 1841-ben és 1848-

ban

is

lenniök.

megváltoztatta

Mert semmi olyas be nem következett, a mi volna az erviszonyokat és semmi

következhetett be, a mi megváltoztassa

—

elveknek

ezen

igazságát.

A

De

meggyengült.

s

ha helyesek voltak 1841-

arisztokráczia ereje

az

még

azért

nem

olyan

demokratikus áramlat

ben már kétségkívül megersödött kétségkívül

—

1841-ben

úgy

is

álltak az erviszonyok, hogy (mint 1825-ben) a demokrácziánál

ersebb

hasonlíthatatlanul

És

arisztokráczia.

az

volt

ez

a

lényeges.

Széchenyinek tehát

Az

nem

oka következetlennek

volt

a demokratikus áramlat, mely oly erssé

volt;

már

hogy az

Ez

mve

keletkezése eltt számolt tehát vele.

Rendszere érdekében hozta azt létre; különös tehát,

lennie.

vált, az ö

az

volna

lett

rendszerével ellentétben legyen.

áramlat

azért

vált

fként

oly

arisztokráczia és a nemesség volt legbuzgóbb

erssé,

mert az

Már

híve.

csak

—

az

arisztokráczia megtörésével vinni diadalra a demokrácziát.

És

azért

lehetetlen

is

volna

lett

—

összeütközés

esetén

mozgalom oly rohamosan éppen nem Kossuthnak adott igazat, hanem Széchenyi-

az a körülmény, hódított,

hogy a haladási

nek, mert igazolta

kat csak

fel kell

ennek azon alapelvét, hogy a kiváltságosa-

érdekeikrl világosítani

s

rendre

saját érde-

kükben is a haladási mozgalom mellé állanak. A haladási mozgalomnak már tapasztalható tünetei pedig még inkább megersítették Széchenyit abban a nézetében, hogy békés fejldés nem lehetséges Magyarországon másként, mint arisztokratikus alapokon.

Midn

tehát az erviszonyokban minden változás daczára

az arisztokráczia nagyobb ereje változatlan maradt

oka

megváltoztatnia

opportunus

gyzhetnek

tapasztalta:

az

erviszonyokra

állandó

eljárási módszerét.

az arisztokráczia

végre

az

nem

Midn volt

arisztokratikus

vezetésnek 424

nem

hirdetett

volt

alapított

az arisztokrácziát

szükséges

meggy zhetségéröl

:

meg-

megváltoztatnia elveit.

Midn

mind nagyobb szüksége

«

51

SZÉCHENYI I'KOBLEMÁK

mutatkozott a radikalizmus láza közepette arisztokratikus vezetés szükségességérl

nem

:

oka az

volt

hirdetett

elveit

meg-

tagadnia.

Következetes lehetett igazolva

által

látta

elpusztulástól, új

rendszeréhez, mert

azt.

keltve

életre

De miként

azt.

események

az

megmentette

nemzetet

a

()

az

volt

életment

—

nem lehet felels a megmentettnek késbbi cselekedeteiért, ámbár ha meg nem menti t, kétségkívül nem követheti el a hibát — ép úgy nem lehet Széchenyit a haladási irány téveel

^íiészség

hiányában nem

ereje.

ményektl

A

az orvos a hibás, ha

betege, bár

felgyógyult

sem

Nem

hibáztatni.

déseiért

(Ha nem

—

lett

volt

—

akkor

haladás barátja tehát

nem

jöv mozgalom egyaránt csak

az

irányát

ö

a

következ-

vetheti Széchenyi szemére,

hibájából eredtek. Ezt

csak azok vethetik szemére, a kiknek

hogy

félve

szabad gyógyítani).

hogy Kossuth irányának tévedései az alulról

hibákat követ

vissza az egészséget neki s

volna hibák elkövetésére sem módja,

volna,

így

sohasem

adta

azt

Kossuth,

folytatta

aggressziv demokratikus iránya az

szerint minden sem mondhatják,

nézete

És

hiba.

ennek

mert

rendszerével homlokegyene-

sen ellenkez.

maga

Széchenyi a maradhatott, mert

A

épített.

politikát

mény

—

»Nem

által

és

állandó elvekre

az eseményeknek szabad

—

mondotta Xapoleon

A

hanem

irányítaniuk a

politikának

minden közbejött eseelragadtatni hagyja magát, annak egyáltalán nincs

eseményeket

kell az

erviszonyokra

következetesség az igazi államférfiú nélkülözhetetlen

alaptulajdonsága.

a

mindvégig következetes

rendszeréhez

állandó

irányítania.

ki

politikai rendszere.

nem volt a theoriák embere. küls események által sem ingattatik meg, ha valóban állandó erkre és állandó elveki'e támaszkodik. Széchenyit például egyáltalában nem czáfolták meg az 1848-ik év eseményei s egyáltalán nem kényszerítették, hogy elveihez következetlenné legyen. Ugyanaz az eset állott így

A

itt

szólt

Xapoleon,

helyes

ki

politikai

be a nemzeti politika

bizonyára

rendszer

terén,

mint

haladás terén 1841-ben mutatkozott. kívül

megersödött,

az

A

összbirodalom 425

a

mely a szabadelv

nemzeti irány kétségaz

eseménvek 4*

által

52

RÉZ MIHÁLY

erk, de az erk viszonya annyiban mégis változatlan maradt, hogy Magyarország mégis a gyengébb fél volt most is, az ersebb pedig Ausztria. Ha már az oíjportimiis szempontok is változatlanok maradtak, mennyivel inkább változatlannak kellett az elvi szempontoknak lenni. Ezek az elvek miként annak kétségkívül meggyengíttetett. Változtak

az

—

kérdésekben

haladási

a

idején

meg nem

az események által

az

arisztokratikus

elvei

st inkább

czáfoltattak,

—

beigazo-

lást nyertek.

Midn

Széchenyi azt látta, hogy

foradalom

európai

az

eseményei által a monarchia nyugatról mindinkább szoríttatik

:

nem

kelet felé

oka azon elvéhez következetlennek

volt

lennie,

hogy a monarchia érdeke Magyarország érdekével az

idk

mindinkább azonosul. És midn látta, hogy az európai forradalom mindinkább azon munkál, hogy a monarchia súlypontjává Magyarország legyen nem volt oka megtagadnia azon folytán

:

hogy a monarchiával való

elvét,

elsrend nagy érdeke. Egy helyes, reális maradhat az

mint való

nem

irányzatra

azt,

alapján

az

kell,

is

csinálhat

reális

súlyosabb

lehet

Magyarországnak

rendszerhez

i^olitikai

államférfi és következetes

mert csak annak politikai

szolidaritás

következetes

hogy maradjon, politikát.

hogy csak a hozzá való következetlenséggel

eltéréssel — lehet

csinálni reális politikát.

A

Egy

mondani,

kritikát

— a tle

politikának a

vezet utat kell megmutatnia és hogyan bízzunk abban, a ki megmutatja az utat, de elre megmondja, hogy azon czélunkhoz jutni nem lehet. Mit ér az a politika, melynél az elv megsznik ott, a hol kezddik a realitás s a melynek életczélra

képességéhez az elvtl

Mit

ér

sohasem

az

való

óra, melyet

alapfeltételnek bizonyult?

eltérés

azon

megjegyzéssel

mutatja helyesen az idt?

Mit

kapunk, hogy az

ér az olyan

térkép,

melyhez igazodni a terepnek egyetlen egy pontjában sem lehet

Ha

követjük

Az az

változó

tévedésbe esünk

;

lia

nem követjük

:

felesleges.

államférfinak nemzete egyéniségét kell ismernie.

esetleges,

nemzeti

:

változó

vonásokat,

hanem

azokat, a

egyéniség alaptermészetét képezik.

vonásokból

indul

ki,

azt

változása megzavarja. 42fi

az

A

ki

?

Nem

melyek a

az

eseményeknek

esetleges

minden

53

SZÉCHENYI PKOBLEMÁK

Széchenyit

rendszerébe

hitében az eseményeknek

vetett

semmi változása

sem zavarhatta meg. Nemcsak azért, mert azok alapjában véve nem változtatták -meg az erviszonyokat,

hanem

azért

A tani.

nem

mert

is,

közösségben vetett

külpolitika eseményeit

De ha

meg

változtathatták

érdek-

az

hitét.

—

—

igaz

nem

lehet kiszámí-

Deák Ferencz,

gúnyolta a Bach-rendszert

joggal

ha meg nem zavarják külpolitika gúnyt azokkal szemben alkalmazni ezek közé azonban Széchenyit nem lehet számítani a kiknek egész magyar politikai rendszerük arra a hogy az csak úgy

eseményei

fenn,

áll

joggal

oly

ép

;

lehetett e

—

—

a szél«. (Es ugyanez

fúj

nek

számításai

politikai

monarchiának

A

úgy állhat meg

hogy csak

feltételre volt alakítva,

áll

Széchenyi

azon

»ha nem

ellenfeleire, kik-

abban kulmináltak, hogy a

szintén

össze kell omlania

—

mert

a

fúj

szél).

gyakran az, hogy az események napi fordulatainak túlságos súlyt tulajdonítanak s inkább észreveszik azt, a mi változó a minek oka a politikusoknál

következetlenség

megnyilatkozása

legzajosabb

állandó,

er.

erük

latens

érzék

iránti

Pedig

mint

éppen

mi

a

az,

—

—

az

a

mi

maradandó,

latens

és

az

azt,

a

álland<j

tömegtl

államférfit a

meg-

különbözteti.

Ha czia

Széchenyi neki

erejét,

Akkor

következetlenségbe

is

fel

azok megczáfolják,

—

a viszonyok

midn

hogy pályája els felében

nem meggyzdésen az

események

ezen lépésével

—

által

felállított

alapult.

A

helyesnek hibás

csinál

—

azt kellene

diagnózisa

ki elhagyja

bizonyult

politikát,

hitte,

hogy

igazat adtak neki.

valójában éppen

az erviszonyokra nézve

esnie.

második felében

mert úgy

erejét,

demokrá-

a

volna

kellett

azt kellene róla mondani, hogy pályája

hibásan ismerte

Akkor

1841-ben

volna

túlbecsülte

mondanunk,

csak

vagy

rendszerét,

hanem

hiten és

megtagadja

elárulja

nemcsak azt

is,

—

rendszerét sem értette valóban át, hogy helyes hogy régi nem ismerte annak minden indokát és erejét, hogy tehát ahhoz nem állandó elvek csatolták, hanem a körülmények,

egyéni tünetei.

hajlamok, vagy

Ha

az állandó

volna politikai iránya

az

államéletnek

erkre

épített

is.

427

változó,

jelentéktelen

volna, állandó

maradt

RÉZ MIHÁLY

5-i

Lehetséges azonban, hogy

—

elvi

kétségtelenül

tekintetében

hiba.

—

politikai rendszernek felül álló

erviszonyok

az

De minden vannak ezen opportunus szempontokon alapjai, melyeknek nem szabad, mert nem Ez

csalódás éri a politikust.

Ha

lehet megváltozniok.

tehát Széchenyinek az erviszonyokra

vonatkozó mérlegét az 1841-iki és az 1848-iki év változtatta volna

kezetlenné

:

hogy ezentúl

lennie,

még meg

is^

annyiban lehetett volna követ-

csak

neki

magyar

a

irányt az összbirodalmi és arisztokratikus

demokratikus

és

szemben

iránynyal

ersebbnek ismerte volna be. De azon az elvén még e tények sem változtattak volna, hogy valóban érdekközösség létezett az

Magyar-

arisztokratikus és demokratikus elemek között, valamint

ország és Ausztria között az

érdekközösség

legyen

ezen

oly helyes

ép

s

elve

ne

legyen

változatlan

és

daczára

a viszonyok változása ép

helyes

oly

ezen

az

és

is

ne

alapított

elvre

politika.

Az

állandóság felismerése teszi az

Midn

tartóssá rendszerét.

is,

államférfit

az

minél állandóbbak,

de

a

törvényszerséget

annál

erviszonyokon alapul, oly

fel-

tényeTcet.

tartósabbak

pedig

állandó

Ez pedig még állandóbb

állandókon,

hogy azok

megválto-

A

ki ezt fel-

zásával az állam összes alapjaiban megváltozik. ismerte, az a

teszi

akkor sikerült az államélet tényeiben

feltalálnia.

is

állandó

Midn

az arra alapított opportunus tekintetek. elvéket sikerül felállítania,

az

;

erviszonyok állandóságát

államéletben

ismeri, evvel felismerte az

Változnak ezek

az

nemzet egyéniségét ismerte

fel,

annak

életfel-

nemzeti

tételeit,

viszonyainak

politikát.

Ehhez pedig következetlennek lennie sohasem szalmád. nyilvánul meg az államféríiui tehetség,

törvényszerségét,

szóval

a

De nemcsak abban

hogy mennyire állandók a tények tikáját alapította;

hanem abban

és az elvek, is,

melyekre poli-

hogy mennyire konkrét,

—

mennyire specziális mindaz, a mit ezen erk alapján és ezen mint követend irányt kitz. Mert csak elvek érdekében

—

az a politikai elv bír reális irányító

lánosságba

nem

eszközeire

mutat.

tesség

vész bele,

ellenrzése,

hatással,

mely az

álta-

hanem konkrét czéloknak konkrét .

Ennek hiányában lehetetlen a következemert különböz irányokat ugyanazon elv

takar. 428

55

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

A Auréltól

haladási eszme

pl.

ilyen általános elv, melyre Dessewfty

Madarász Lászlóig mindenki egyaránt hivatkozott.

De micsoda

volna

következetesség

azé- a

két szélsség között megtette

már

mint

szigorúan

mindig

pályájának

hivatkozik.

az utat

a

ki

a haladási eszmére, vezérfonalára

követett

(A nemzeti eszmére ugyanez

a

politikusé, s

áll.)

Ugyanily joggal

a világ legkövetkezetlenebb politikusai joggal hivatkozhatnának

hogy mindig hazájuk javát akarták. Azaz, hogy mindig azt akarták, a mirl úgy vélték, hogy helyes. Itt már elértük az ilyen okoskodások végs indokát és láthatjuk, hogy az

arra,

végeredményben nem

A

hanem

politikai,

rendszerek

politikai

ethiJcai

természet.

éppen

azonban

rendeltetése

az,

hogy megmutassák, hogy milyen irányban, milyen eszközökkel lehet és kell elérni a haza javát s diadalra vinni a nemzeti és a haladási irányt.

És éppen

ez a politikai következetlenség,

hogyha valaki ezen irányhoz, ezen elvekhez hü nem marad. Akkor elismerhetjük, hogy ethikailag következetes, mert mindig a helyesért, a jóért és nemesért lelkesül de meg kell tagadnunk ;

tle a

politikai következetességet,

mert mindig másban

és

másutt

keresi azt.

A

mód-

politikai irány megvalósításánál a keresztülvitel

jának minél konkrétebb megjelölése tehát politikai rendszer kiválóságára

nézve,

ép

oly

fontos

egy

mint azon erknek

Az

elveknek állandósága, melyekre ezen irány építtetett.

és

illlam-

következetesség ezen két feltétel mellett a gyakorlatiassággal nemcsak hogy nem ellenkezik, hanem éppen a követa helyes diagnózishoz és a helyes orvosszerekhe/. kezetlenség

férfiui

—

való következetlenség

A

—

következetesség

teszi

gyakorlatiatlanná azt a politikát.

azonljan

tika

biztosítéka,

—

ha helyes a rendszer,

—

nemcsak a helyes polimaradunk hanem alkotmányos szempontból is kiváló

melyhez következetesek

A

következetesség megkövetelése lényegesen korlátozza a pártpolitikát, mert kényszeríti a közélet vezet embereit, hogy csak oly elveket hirdessenek, melyek következetesen meg-

fontosságú.

valósíthatók. ez,

A

parlamentarizmusnak

de minden intézménynek

csak

a

is

egyik

legfbb elnye

közszellem

ad

ert

s

a

parlamenti váltógazdaság következet^esség nélkül elveszti minden erejét. De szükséges a következetesség a nem parlamentáris 429

KÉZ MIHÁLY

56

országokban

—

mert a politikusokat eszméikhez még jobban

is,

a közvélemény kényszerít erejével

így a politikust politikai eszméivel

lanná

teszi

nemcsak arra

:

azt

fontolják

politikai

a

közvélemény

elválni a

;

hozzáköti

melytl

elvet,

hanem arra ne

s

midn

tle elválhatathogy meg-

szorítja a politikusokat,

állásfoglalásukban

tikusokat

—

is

azonossá,

nem

többé

engedi

garanczia, hogy a poli-

is

vezethessék

egyéni

indokok,

érdekek, szenvedélyek vagy hangulatok.

Ezért oly fontos a következetesség, alapfeltételei

az

:

erk

oly fontosak

ezért

s

módok

és elvek állandósága, a

és eszközök

minél konkrétabb speczializálása.

Az képezik

A

—

melynek alapját ezen feltételek

a politikai rendszer,

a nemzet egyéniségén alapúi.

:

nemzeti egyéniségben felismeri

a mi törvényszer

azt,

a mi állandó, a mire következetesen lehet

— és

számítani

(a pillanatnyi

egy

adott

felállítja

mint tényezre

ennek alapján az életrendi szabályokat

közhangulat csak azt mutatja, hogy mit hisznek

pillanatban

a

közvélemény vezeti

szubjektive

a

nemzet egyéniségébl kifolyónak de gyakran éppen nem bizomiként a beteg saját észleletei nyítja, hogy mi valóban az ;

;

az

objektív

össze

és

kórtünetekkel

miként

az

bizonyos

inkább

s

szakaira,

gyakran

hangulatai

jiillanatnyi

csak körülményeinek kifolyásai az emberi életkor

nem mindig vágnak

egyáltalán

ember

azokra vagy pedig

mint az illet egyéni-

ségére jellemzbbek).

Éppen abban különbözik a rossz theoria,

gyakorlati

hogy a nemzeti egyéniséget

tekintetbe. Általános igazságot állít fel

ményekre kevés súlyt

Midn

egész

s

a

specziális

Európa minden mvelt országát

vették észre ezen egyforma felszín

alatt

egyéniségek

oly

rossz theoriának bizonyult

A

számított.

Rossz

körül-

erteljesen

mindazon

theoriának 430

eltöltötte

apostolai

nem

különböz, latens egyes

országok

napóleoni hadjáratokban ezen

rendszerének minden idegen másolata

nem

a

egész összességét, melyek az

nemzeti egyéniségét alkották. nemzeti

kellleg

veszi

helyez.

a franczia felvilágosodás szelleme, ezen eszmék

ertényezk azon

elvtl a

politikai

nem

nyilatkoztak politikai elv

—

a mely

bizonyult,

meg, hogy

— Rousseau ezen

erkre

melyhez követ-

;

SZÉCHENYI

nem

kezetesen maradva

Nem

pedig

lehetett

57

l'K0I5l,KM.VK

lehetett gyakorlati

azért,

politikát

csinálni.

valamely

mert a következetesség

politikai elv gyakorlati voltának legbiztosabb próbaköve.

De

a rossz theoriák hibája nemcsak az, hogy túlságosan

—

múló tünetektl megegyéniségében rejl álland() erket hogy nemcsak a diagnózisban, hanem az orvosi

általánosítva mellzi

tévesztve

—

hanem

az

is,

szerekben

is

gyakran

általános elvekbl

módjait és eszközeit sem

Minden

indulván

megvalósítás

a

ki,

konkrété meg.

jelöli

politikai rendszer

fbb

egy nemzet

csak

nemzet

a

feladata

életjelenségeinek

állítson

és

meg

alapelveket azoknak további irányítására. Találja

mely a nemzeti fejldés tényeiben megnyilatkozik

—a

ezen elv szerint

Meg az

további fejldés czélja felé

a tényekben az eszmét

kell

eszmét

reális élet

az

találnia,

lennie az eszmékkel szemben,

lennie, igyekezvén,

ideálisnak

akkor

ideális,

elveket állít

midn

fel,

Az

—a

tényeket. vinnie

kell

és a

Reálisnak kell

hogy azok kivihetség tekinte-

hogy azoknak

latára felemeltessék.

az elvet,

Az eszme

feladata.

tében igen magasra ne helyeztessenek. az elv megállapíttatott,

fel

irányítsa

s

bele

s

tényeknek irányításába.

összes

összhangba hozatala az

kimutassa

hogy

az,

alapelveit

De ha a

kell

reális kritikával

szemben

tényekkel

irányítása

az

elvek

magas-

érzelmi politika azonban rendszerint

a tényállást kell megállapítania

melyeket megvalósítani,

nem

lehet s

s

így oly

melyeknek

lehetetlensége kiderülvén, a tények irányításában opportunizmus veszi át az idealizmus helyét.

Mert csak reáhs alapon

csinálni ideális politikát, rossz haditervvel

hanem csak

Az

pedig

lehet

nem gyzni,

futni lehet.

állam férfiúnak tehát úgy a diagnózis

megállapításá-

ban, mint az orvosi szerek rendelésében a nemzet egyéniségébl kell kiindulnia.

viszonyai

és

a

A

nemzet egyéniségét pedig körülményei, er-

közszellem

csak az állandó irány

A

rossz theoria

—

iránya

és

ereje

—

természetesen

a

diagnózisban,

határozza meg.

hibája

az,

hogy sem

sem az orvosszerekben a nemzet egyéniségére kell

—

nem

az

nincsenek

s

általános

szempontokból

állandót és a konkrétot kiindulva,

általános

tekintettel

keresve

—

rendszabályok

javaslásával megelégszenek. Eötvös József báró politikája ezen 431

RÉZ MIHÁLY

58 irányban

de

typikus,

hibába;

e

is

kérdésekben egyébként

egyes

beleestek

igen gyakorlati emberek

csakhogy, raíg amazok-

nál ez kivételes eset, nála mondhatni szabály.

A

általános

liberalizmus

nemzetiségi

kérdésben

indokolható

pontból

igazságaiból

kiindulva

—

általános

egyenjogúsítás

az

—

rendszabályát

pl.

Nem

javasolta.

a

szemvolt

híve a faji törekvéseknek s azt óhajtotta, hogy a haladás közös elve

háttérbe

Nem

szorítsa azokat.

számolt azonban azokkal

az állandó erkkel, a melyeket nemzetiségi

irányzatnak neve-

zünk, sem azoknak tényleges tendencziájával. Ezen tendencziák

szabad érvényesülést nyerve éppen a közös haladás közös irányát veszélyeztetnék és éppen azoknak a

Altalános szempontból indulva

erk

nem

ki,

látta

melyek a nemzeti egyéniség

természetét,

viszonyok és tendencziák

A

törekvéseknek harczát

melyeket közéletünkbl kizártnak

el,

idéznék

faji

—

egyik részét

akart

látni.

meg

az állandó

—

a specziális

teszi.

második hibájának azt mondottuk, hogy a megvalósítás módjaira nézve is csak általánosságokat ad s

nem »

rossz theoriák

a specziális viszonyokból merít.

O

Kelet Népe« bírálatánál.

lelkesült,

nem

de

a

Feltn

haladás

Eötvösnél ez a

általános eszméjéért

a haladási elv megvalósítására

vette észre

megkísérlett két konkrét irány közötti áthidalhatatlan ellentétet.

A

nemzeti egyéniség

—

követelmények

a specziális

—

Szemére

iránti érzéketlensége a részletkérdésekben is nyilatkozik.

midn még gyarló midn még gyarlók

vetik Széchenyinek, hogy akadémiát csinált,

a

népoktatás

és

•

lánczhidat

építtetett,

ügye nem tlünk függött,

az országutak, de az elemi iskolák

hanem a kormánytól; Széchenyi hol

erre

tere

igazolná, ha is

nyílt.

nem

A

még más

a közlekedési ügy egyéb részleteire

késbb

indokai s

Grondolt

is.

az országos pénztár

felvetett kérdésének, a felelsség elvének megállapításán

kívül ép ennek rendezése volt feladata. alapfeltétele volt

nem

tevékenységét

szempontja már magában

lehetség

lettek volna

zte

tehát ott

fizetés

czél volt az,

:

rést ütni a

rést

elvén,

mely a lánczhíd

Az akadémia kultúrát

ütni

akarta

által

emelni,

De

az ilyen reformok

nemesi kiváltságokon

s

a nemesi

leginkább in principio.

És

ez a

által tényleg el is éretett.

Széchenyi

hanem 432

a

hasonlóképpen nemcsak a nyelvet

is.

Ezt

akarta

59

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

mívelve, fejlesztve látni

tosabb eszköze a kiváló

Még

egy szempont

hogy az extensi vitás legbiz-

tudván,

;

(lualitás.

mely halaszthatóvá tette Széchenyi szemében a népnevelés ügyét. tudniillik várni akart evvel addig, míg a hbériség maradványait maga az arisztokráczia volt,

nehogy a fennálló viszonyok igazságtalanságai a felvilágosodott nép felháborodásának méltó tárgyai legyenek.

dönti

le,

szabadságot

Polgári

akart

elbb mindenkinek, azután nép-

nevelést; azután politikai szabadságot azoknak, kiket a nevelés

arra képesített.

— a spe— szigorú

Mindezen szempontok a nemzet egyéniségének cziális viszonyok és specziális következmények szemmeltartására mutatnak. Éhez a rendszerhez következetes

Mert az ezen rendszerhez mint

az

nem következetesség nem

következetlennek lennie hozzája

;

élet,

való

lehetett

is

lehetett.

volt egyéb

mint az eszme követelményeihez való egyaránt

íszigorú ragaszkodás.

Ebbl ságába csak

— eszméje életrevalólr hitébl — kiindulva lehet

a szigorú következetességbl

vetett,

megalkuvást nem

igazságosan

megítélni

Széchenyi

egész rendszerét

egész polémiát, melyet Kossuth ellen folytatott.

A

kezetességet meglátja rendszerében, lehetetlen azt

is

hogy ugyanazon rendszert védi Dessewffy József, és

Kossuth ellenében,

s

hogy nemcsak az

végig bizonyos veres fonál,

bözsége daczára, vonások,

ellentétek

és

látnia,

Wesselényi vonúi

álláspontjaik külön-

álláspontjaiban

kifogások,

ki e követ-

nem

rendszerén

hanem ellenkez

ellenfelei

melyek

az

s

is

ellen

vannak közös Széchenyinek

egész pályáján kellett küzdenie.

Széchenyi az álomkórságból felébresztette nemzetét. isme rte

nemzete^ etn'énisege l

De azoknak

es

politikáját

arra

alapította.

nemzedékeknek szelTémg; méTyekíel mködött, az övétl ers egyéniségének és európai az a

—

sának igen sok szempontjaitól,

Ezeknek az ellentéteknek képviselje

s

ezeknek

—

Fel-^

egjtttt

felfogá-

sok tekintetben különbözött.

volt említett

három

állásfoglalásában

a

ellenféle typikus

közös vonást meg-

keresni lesz most további feladatunk.

Á csak

ez

Széchenyi és Wesselényi közötti politikai ellentét

utóbbinak

Kossuthoz 433

való

szoros

már

viszonyából

is

«

60

RÉZ MIHÁLY

érthet kell

közösségébl is nyilvánvaló. Csak azt hogy AVesselényi Széchenyinek rangtársa jóbarátja. Nem a demokráczia embere iránti

politikájuk

s

konstatálnunk,

volt és ifjúkori

nem a Kossuth személye iránti ellenszenv volt Népe« megírásának oka. Ugyanazon politikai ellentét

féltékenység és

a

» Kelet

már

jóval azeltt elszakíttatta vele egy oly barátság kötelékét,

mely fellengzs idealizmussal, szíveik legbelsbb titkának tárásával,

a

kezddött,

s

tökéletesedés

oka

megszakadási

Ideális

tulnia.

nemes

önjavítás

és

melynek az elvek ellentétességében egy

fel-

versenyében

kellett elpusz-

barátságnak,

ideális

melyet a közös ügy iránti lelkesedés, melyet a nemes eszmék iránti odaadás teremtett meg, hogy idvel ugyanaz is szakítsa szét.

Ha

azonban

iránt

aggodalmait;

táplált

t

többször vitte szere

azt

szinte

és

azonban

kett

A

miatt Széchenyi

nem kerülvén nyilt nem áll oly világosan

összeütközésre, a

Wesselényivel ellentét

kaiban részletesen kifejtve elttünk, Dessewffy

a

—

Kossuth Széchenyi

az

szempontjából

sohasem felejtjük

el

el;

nem

—

is

és

nem mint

javasol eszmeileg,

Nem

minden indo-

és

akár

a

Kossuth,

» Pesti

Hírlapban

csak úgy lehet

igazságosan

—

megítélni, ha

hanem mint tett bíráhanem a tömegre tett

eszme,

aszerint,

való hangoztatása által,

sának

elmulasztása

által

—

hogy a vezet politikus

hogy milyen politikát

hanem, hogy ezen eszméknek mikor

módon

A

kit

volt,

objektív értelme szerint,

szubjektív hatás után.

mozdítja

miként a

azt az igazságot,

által hangoztatott elv

landó

is

embere

izgatás

mint

Annyi azonljan világosan

polémia.

elleni

hogy Wesselényi

látszik,

gravami-

izgató politikához való ragaszkodás

közötti

akár

hogy

hinnünk,

kell

küls körülményeinek kénymelyet Széchenyi nem helyeselt, mint az

elvek és politikai rendszer tudatos ellentétessége. nális

és

nemzetiségi kérdés veszélyei

a

vérmérséklete és

irányba,

oly

pl.

s

ers dynastikus

Wesselényi

tekintjük

arisztokratikus érzületét

és

mely

vagy más eszmék hangoztatá-

tényleg

min

politika

keletkezését

elö.

AVesselényivel

való

ellentétnél

sokkal

részletesebben

elttünk a Dessewffy Józseffel való s csodálkozva kell látnunk, mennyi közös vonás van ezen polémia között, a melyet áll

a merész reformátornak kell

vívnia 434

és

azon

polémia

között,

61

SZÉCHENYI I'U0}5LEMÁK

a melyben Kossuth radikalizmusával szembon mint mérséklnek

Érdekes

kell fellépnie.

és

nagyfontosságú ennélfogva ezen két

polémiában minden közös vonás, aktaszerüleg

kell

azok mindeni-

kének felhozatnia, mert nemcsak Széchenyi következetességére

hanem Kossuth

nézve képeznek bizonyítékokat, elbírálásánál

is,

bizonyítására

is

az

ellene

elleni fellépésének

felhangzott vádak alaptalanságának

érdekes adatokat és új szempontokat nyújtanak.

már els politikai ellenfelével szemkésbb oly híressé vált megkülönböztefoglalkoznia. Valóban számoló reformátor és nem

Legérdekesebb, hogy

ben

az ész és szív

is

tésével kell

izgató

szemben »lágy

módjában van a

a kinek

az,

az

felsbbségét

ész

f

melylyel a

szív,

világ hátán,

mint a mennyit

Tehát nem a

késbbi

nemes, de annyiszor éretlen

szép,

maga mvétl megijedt mérsékl ürügye ellen, nem ily indulaton alapulnak és aggodalmai, hanem oly ers meggyz-

kitörései

is

akadémiai kiadás.)

1.,

politika

els felében a

désen, melyet pályája

közben

hangoztatott,

s

régi

minden

melyet

rend megtámadása józan politika alap-

jának tartott. Valamint a jószív pipázó több

hamuvá

hogy okoz a

kárt

saját

érzelmi,

az

több

párosulhat,

gerjedelmei megérdemelnek «. (»Világ« 148.

ez

mondván,

hangoztatnia,

nem

védelmezjével

rend

régi

helyiséget tesz

mint a rosszszív gyújtogató készakarva, szerencsétlenség foly több jó szívbl, melynek ura rossz f. úgy mint rossz szívbl, melynek ura jó f. (»Világ« 2011.1.^ Már akkor is küzdenie kellett azon felfogással, mely

nem

sejdítlen,

tudta

szívnek

az

megérteni,

maradván az érzelmi vádjával

illeti.

Széchenyirl:

A

»Taglalat«

»Nem

tetni fel Széchenyit,

az

a

hiszem,

szempont vele

hirdetteti

ki

Széchenyit a szívtelenség

hogy nem

nem

a

mely meg-

mondja

245.1. Dessewffy itt azt árt

Azokkal szemben, kik

mint a

mely

az, s

némelykor szeretik

esze

úgy tün-

az ész alá rendelni,

hanem

mellzni óhajtotta az érzelmeket, rendkívül jellemz

felháborodás, melylyel

visszautasítja,

men

politikai

politika terén,

szíve érzeményeinek«.

teljesen

hogy

rendeltését

alá

ész

szemére

Széchenyi

hányván

sértette meg. éppen ott, hol

1.)

435

szívtelenség

tnglalójának, hogy

vádját

könnyel-

embernek ítélni nem szabad, legbelsbb rugóit látja.

a hol bíró csak Isten lehet, ki a szív

(»Világ« 184.

a

62

RÉZ MIHÁLY

De

ezért, mert nem akarta trni az érzelmi polikésbb támadja Kossuthot, mondván, hogy »a vezérnek csatákat kell nyernie, nem pedig sebeket kötözgetnie «

tikát,

éppen

valamint

;

éppen úgy Dessewffyvel szemben is panaszkodik, hogy »közönségesen az emberek inkább a már megtörtént szerencsétlenséget szokták

A

191.

megelz

venni töreked-

elejét

1.)

érzelem

philantropikus

czéltudatos

mintsem annak

ápolgatni,

» Világ «

nének*. (L.

pillanatnyi

enyhítése

helyett

hogy minden

politikát ajánl: »a helyett,

szegényeknek látszók közt egész tehetségünket feldarabolnánk, gassuk,

nyomorultak legsürgetbb

valóban

a

csak

midn

szükségeit

pótol-

részrl elreható jótéteményeinkre irgalmi erk-

nek intézend józan gondolkodásunk után annyi tehetségünk

maradand elejét

hogy a rossz következéseknek lassan-lassan

fenn,

(» Világ*

vehetjük«.

is

De nemcsak

az érzelmi

Dessewffyvel szemben

194.

1.)

politika

nyilatkozott

ellen

már

Széchenyi, kifejtvén az ész uralmának

is

hanem ugyancsak már itt indokolta - a mit Kossuth csak á » Kelet Népé « -bi vélt nyilvánosságra jutottnak, elnyeit,

—

hogy

az anyagi

általán

nem

feleletében

elfordul pénz

is

kell,

ellenkez

becsével

eszköznek nézi,

Ez a

embere.

indirekté

ismétel,

»Ereznietek

:

csak

haladást

az anyagiság

már

min

a »Taglalat«

más

egészen

felszámolások

hogy egy-

s

vád, a mit Kossuth 4.

és

ragadják

lapján

is

fképp

a

egekbe

a

port.«

Hogy

maga

Széchenyi

következ soraiból

:

is

így fogta ezt

»hogy én az

fel,

az kitetszik

társadalomban

emberi

leg-

fbbnek állítom a jobblétet és életörömöket ... a Hitel czím munkában elmutatni nem tudod«. (»Világ« 130. 1.)

Az

anyagiasságról tovább

következleg

nyilatkozott

nyeresség lehetségét els munkácskámban, a pénzt

meket a

másodikban

egy

principista

is

s

»a

:

életkelle-

eszlcözneh

s

nem

czélnak veendi.« (»Világ« 1901.1.)

Továbbá »ha görög volnék, bizony egy sort sem írnék serkenteném számadásra, hanem s hazám fiát nem :

a hitelrl

talán szabadságról,

nemzeti

függetlenségrl

De nekünk magyaroknak nem ról

.

.

.

forog a kérdés

.

.

.

kell

Ezekben 436

az

.

.

intés,

tehát

.

beszélnék.

.

.

,

ha szabadság-

buzdítás

sziikség-

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

hanem

telén:

az annál

(»Világ« 133,

zkre,

szükségesebb a pénz a vagyon körül <'.

1.)

Tehát nem helyezett nagyobb súlyt az anyagi tényemint a szellemiekre hanem mindkettt egyformán ;

Az

szükségesnek tartotta.

mert evvel

óhajtotta,

A

63

szellemi

is

lóverseny, a lánczhíd

érdekes példái

már

anyagi

fejldést

azonban

érdekeket

kívánt

késbb

és

azért

is

szolgálni.

a Tisza-szabályozás ennek

is, 1.) rámutat arra magasabb czélok is elérhetetlenek; nagylelk patriotizmussal gondolkodván, ha szó van hazafiul

hogy

s

er

anyagi

a »Világ«-ban (147.

nélkül

áldozatokról ... a

szegénység

annyira

bilincseli

hogy sas repte helyett szarka magunkat. (»Világ« 147. 1.)

künket,

De ha

eszköznek

egyáltalában

nem

t

késbb Kossuth ki

szép

le

társaságában

lel-

leljük

nézte az anyagi haladást Széchenyi,

is

eszköznek.

tekintette

egyetlen

ügy

Wesselényivel

állítja

Ha

tehát

mint a

szembe,

pusztán anyagi eszközökkel akar elérni magasabb czélokat.

»vagyonosodás útján a szabadságot*, ennek az állításnak semmi alapja nincs.

Hiszen már a »Világ«-ban

alapfeltételét

állítja

A

nemzetiesedést. tulajdonít,

tetlennek désre

fel

a

:

hiszi és

midn

alacsony

811.

Ismerte

el,

sorol

.

.

.

ily

a

is

lehe-

éppen

nyilatkozik

közönséget, a melynek isme-

lépcsn állanak, még

nem

valami filius

nevezetesebb

ante patrem-e ?«

1.)

tehát

a

szellemi rugók

haladásnak

azok az anyagi

párhuzama

két és

Dessewíty az adózásra és a közleke-

tárgy eszközlésére egyesíteni akarni, (» Világ «

fejlesztését

hogy annak hiányában az anyagi fejldést

vonatkozó javaslatokat

ily

a haladásnak

közértelmesség fejlesztésének oly nagy súlyt

kíivetkezkép ellene: >>Már retei

is

közértelmesség

is

teljesen elhibázott.

erejét

elfeltételei

Hogy

s

is,

így

tudta,

hogy

a Kossuth

a közfelfogással szemben,

mely Anglia gazdagságát materiális okokból próbálta megmagyarázni, éppen Széchenyi milyen határozottan mutatott

—

éppen hogyan következtette vngyoszabadságból a a ellenkezleg mint Kossuth állítja nosodást, arra nézve igen határozott bizonyíték a Stádium reá

az

okokra

ideális

is,

s

—

»sem a népesedés, sem a fekvés, sem India, sem a kolóniák nem alkotják Brittania csodálatraméltó gaz-

következ helye

:

437

RKZ MIHÁLY

64

dagságának legmélyebb talpköveit, hanem, ... az értelmi súly, szükségkép ered közszabadság ... s ezekbl megint

ebbl

elmulhatatlanúl fakadó bátor

ezekbl bizonyosan ered

szorgalom, gazdaság a mind-

lét,

fogyasztás alapon csak mint supra-

aedificatumok állanak«. (»Világ«

Nem

62.

ság kizárólagos

híve.

sr

szempontoknak

hangoztatását egy olyan országban, a hol

azok túlságosan kevéssé vétettek egyoldalú

pontok

1.)

sem a hideg ész, sem az anyagiasCsak szükségesnek tartotta ezeknek a

volt Széchenyi

Nem

figyelembe.

figyelembevétele

volt

czélja,

ezen szem-

hanem

ellen-

kezleg éppen az, hogy ezen szempontok is figyelembe vétetvén, minden egyoldalú felfogás elkér ültessék. Éppen a nemes érzelmek érdekében kívánta, hogy azok az .ész által irány íttassanak s

így sikert érhessenek

sére

Éppen a

t

szellemi, magasabb czélok hogy ezen czéloknak eléré-

arra,

eszközöket

anyagi

az

el.

bírta

felé való törekvése

nagyobb, valódibb idealizmus

Valóban

felhasználja.

is

mint

ez,

nincs

mely az anyagot

is

az

eszmék czéljainak szolgálni kényszerítette.

Az

az érzelmi politika,

a

mezett,

Dessewffy

konzervatív

sokkal

javaslásában rázza

az

azt

mit Dessewffy József védel-

a

Magyarország világnézletét

régi

éles

mert

csupán,

merészebb,

támadást

fejezi

hiszen

Ez magya-

mint Széchenyi.

is,

t

melyben

Ebben

ki.

intézmények

az

Széchenyi része-

mert a mi ebben a világnézletben megnyilatkozik, az

sítette,

az érzelmi politika, mely tiltakozik

valahányszor

az

az

érzelmekbe

az ész vezérszerepe

ütközik

s

mely

ellen,

anyagi

az

haladás megvetésében keresi idealizmusát.

A

vis inertiae valódi filozófiája ez.

Miként

a római birodalom

elnyomással

a rettenetes

hanyatlásának idején,

szemben az akaratnak

minden reménye megsznt lelkesemely az hirdette, hogy az földrl való, úgy a régi Magyarország is a

vésnek az érvényesülésre

fogadták

déssel

országa

maga

nem

e

azt

a

:

vallást,

passzív politikájának megalapította a

nézletét.

Idealizmust,

tudatlan

maga

mely csodálatos ert

idején, de a cselekvést és a józan

Egy

midn

a törek-

és

szegény

haladást

országnak

maradásáért egy oly kormánynyal 438

ad

passzív világ-

a

passzivitás

lehetetlenné tette.

kellett

volt

életben

szemben küzdenie, melyet

65

S/KCHEXYl l'KOliLEMÁK

erk nyomasztó mi seinknek, hogy az

egy kiváló tehetség vezet politikus az anyagi tömegével ész és szív

az ellenszegülést. Vilá-

:

törvényeink, világosak a mi jogaink, világos

Annak

formák

elírt

látszott a

ugyanazt parancsolja

itt

gosak voltak adatunk.

Ügy

támogatott.

kivívására

nem

ellenállás

szerinti

fel-

hanem

kiszámított tevékenység,

szükséges és ennél leg-

volt

megadták annak erejét. Az anyagi szempontokat meg kellett vetniök mint egyéneknek is és mint nemzetnek is, mert ezen küzdelemben csak a magasabb érdekek feláldozásának volt lehetséges egyénnek úgy mint nemzetnek az anyagi boldogulás. Ez a felfogás azonban a vis inertiae filozófiája csupán. Csak a míg az szükséges, fenntartható minden haladást megakadályoz azután. És éppen abban, hogy e világnézletet önfontosabb volt a jellem

s

az érzelmek, melyek

—

;

védelmi

szükséggé tette

osztrák

az

is

politika,

van

oly fontos szerepe.

A

vis inertiae

Széchenyi állás

korszaka azonban elmúlt.

egyszer

az

is

ellenállás híve volt

erejébl merítette a

életre lehetne

megsznt,

A

beolvasztó

bels fejldésünk elnyomásában

ennek a közjogi elnyomásnak

régi

ellentétet

azonban az

kezébe

látta

venni »az

jellemzi

így

bizatlankodás valódi

reményt, hogy ezt

Midn

kelteni.

idején

s

oka nem

míg

tartott,

éppen az ellennemzetet új

a

ellenállás

szüksége

haladás

zászlaját.

a

udvar

rejtezett-e

A

s

nemzet

legfképp

s

közötti

mindig

hogy a nemzet összeolvadásától mindig rettege, az udvar azonban szerencsétlen látásában azt képzelé, az ers és abban,

maga sajátságában

kifejlett

magyar veszedelmes, de hála az

egeknek, lefolyt azon szomorú id«. (»Világ« 72.

Midn

azonban a kormány szándékának

tében most

már a haladás szüksége

szakában pedig a elveszti erejét.

nek az

megsznt, helyette Magyarország

szüksége

ellenállás

A

1.)

változásával az

vis inertiae

szív óhajtásai

ész parancsaival s

állott be.

filozófiájának

A

közéle-

haladás kor-

minden igazsága

már gyakran

ellentétbe kerül-

az anyagi haladás magasabb érdekek

feláldozása nélkül, azok szolgálatában eszközölhet.

Míg csak

az ellenállás

lelkesülés

haladás

kell,

korában világos

mely

korában éppen a czélok

ÉRTEK. A TÁRS. TUD. KÖKÉBL.

111.

és közismert a czél s

követni

azt

KÖT.

elég

eszközök

és 7

.

SZ.

ers

legyen

;

a

megjelölése, az 5

;

RÉZ MIHÁLY

66 irány kitzése a fdolog

nem

veszély 1}' el

A

tehát az érzelmek jelentsége hanyatlóban.

jár,

korszakában nem szabad, hogy

haladás

a

lelkesedés

annak követése most már semmi

s

qualifikáczió legyen. Helyet

kívánunk a tehetségnek a köztéren

az észnek pedig az emberi lélek belsejében uralkodó

Az a nemzet

eszközöltetik

által

Ezek az okok voltak dásra

;

hanem azoknak

áldozásával,

bírták

régi

e

szerepet.

már nem a nemzet ellen, hanem nem a magasabb érdekek fel-

anyagi haladás most

szolgálatában. azok, melyek oly kíméletlen táma-

szemben Szé-

képviseljével

világnézlet

chenyit.

A

mi az intézményeket illeti, azokra nézve Dessewffyvel az, a ki mérsékl álláspontra helyezkedik s

szemben éppen

már

itt is

rendkívül

hangsúlyozza a kell

élesen

sorrendnél-

szükségességét.

Dessewffy a nemessel

st

örökváltságot akar,

adót akar

is

fizettetni, kényszerített

a parasztság képviseltetése és a nemesek

védkötelezettsége mellett

szót emel.

is

Ezekre következleg nyilatkozik Széchenyi szeretek mint

javításokat ép úgy

hiszem

nem

azért

s

hanem azon

.

.

felállítani,

lanul folyni kell« (»Világ« 80.

mindjárt lenne

1.)

hinnk

.

is

kezdenk építményeinket* (»Világ« .

.

tisztán látja át az

.

ségét a szabadsággal

roppant hasznát áldozatokat végrehajtó zását

.

.

.

»

s

az

ideig

ez

egyszersmind

s

Soknak mig ily

is

áldozatok

kell,

bizonyos

s

hogy a

áll

az úti terhek

1.)

soknak a mi valódi ok még elre-

következések

dolog a házi pénztár

lehet,

is

ki sarkából a tettek elhatáro-

(»Világ« 83. igen

egykori

van sikerre vezet

három »ha« bástya gyanánt ellen. «

bizony födélnél

:

»ha a nagyobb

1.);

hozott

ha továbbra tehetsége

tenni

ezen

821.

pénzünk

önmegkötés tökéletes összeférhet-

hatalom nem dönti

közös viselése

hatni

;

.

már, mi szép kama-

tokat hajt a köztárgyakra fordított adomány

rész

.

»ha ... a közjó lánczolatját

tudnák

és

ily

kezdem javaslataimat, melybl múlhatat-

akarnák kezdeni, elbb hogysem

fizetéssel

bizonyosan

s

te,

egyenesen velük

törekedem

.

»Lásd,

:

azonban következéseknek

.

.

.

folyhatnak

;

szintigy

áll

a

országgylési terhek részének a nemes-

ség által viselésében*. (»Világ« 84.

440

1.)

:

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

A

a

sorrend,

67

egymásután

logikai

polémiában

e

is

ép

oly fontos szerepet játszik, mint a

úgy hangoztatta

elején ép

ban. Reformátori

szemben

jével

ürügy

Kossuth elleniben. Pályája mint pályája késbbi szakai-

azt,

pályája

elején

a

is,

védelmez-

rend

régi

Nála nem

a fokozatos fejldés hangsúlyozója.

is

ez a haladás

hanem meggyzdés

ellen,

az iránt, hogy

ezen szempontnak mellzése az igazi haladás akadálya.

A

pályája

ki újítrji

embereivel, egy tesped

kívánja a fokozatos

kezdetén,

küzdve a mozdulatlanság

nemzedékkel szemben

is

hangsúlyozni

nemcsak mint általánosságokat veti oda, hanem ellenfelével szemben részletes programmpontokban is fejti ki attól nem lehet megtagadni a békés reformátor jellegét és nem lehet az irányát egy fejldés

elveket

elvét s ez

:

késbbi izgatóéval azonosnak állítani. Es ha ezen késbbi izgatóval szemben

fellép és

hang-

súlyozza éppen azokat a szempontokat, melyeket pályája elején

egy akkori

nem

szemben éppen oly élesen hangoztatott

ellenfelével

lehet mondani, hogy következetlenné

Széchenyi kifogásolta:

már Dessewffy elször

hibáztatta

saját

lett

fellépését is két azt,

elveihez.

fszempontból

hogy oly reformokkal

áll

melyek a tárgyilagos vizsgálat világánál még idelöttiek.

elé,

—

Hibáztatta másodszor azon

nagyrészt érzelmi

—

szempon-

melyek okai voltak, hogy Dessewffy felfogásából hiány-

tokat,

zott a gyakorlatiasság és az objektivitás.

Dessewffy radikális;

csak

nem

konzervatív

érzelmeiben

javaslataiban, régi

(a

hanem

Magyarország

túl-

érzelmi

világának védelmében) konzervatív,

Dessewffy az intézmények

mint Kossuth.

Kossuth pedig

sében az annak alapjául

javaslásában az érzelmi régi

szolgáló

ép oly radikális

politika

védelmezé-

téves felfogások védel-

mezésében ép oly konzervatív mint Dessewffy. Széchenyi éppen olyan ellensége volt a radikálismusnak íiz

intézményekben,

ben

mint a konzervativismusnak az érzelmek-

és felfogásokban. Tárgyilagosan

niségét és

minden viszonyait

s

vizsgálta a nemzet

zatos fejldés elvének szükségére vezette.

elvének

mellzirl

azt tartotta,

tudják

megtalálni

és

az

egyé-

e tárgyilagos vizsgálat a foko-

érzelmi 441

A

fokozatos fejldés

hogy a helyes sorrendet nem politika

embereirl ugyan 5*

68

KÉZ MIHÁLY

szemében az érzelmi politikának hogy rossz modor, hanem az is, hogy

Azért az

így vélekedett.

nemcsak

az a

hibája,

szükségkép hibás taktikára vezet.

A

helyes taktika, a kell sorrend és a fokozatos fejldés

elve pedig

parancsolta

azt

hogy ez intézményekben ne

neki,

legyen ugyan radikális, de a régi érzelmekkel és felfogásokkal

maradjon konzervatív. Valóban reformátor volt ezen a téren is, s midn az intézmények kérdésében megtámadta Dessewffy és Kossuth radikális javaslatait, ép oly ervel támadta meg és igyekezett lerombolni az ezek által szemben

se

védelmezett régi felfogásokat és érzelmeket.

És valóban különös, hogy arra az reá az anyagiasság vádját, ki

hatni

nem

el

mulasztotta,

s

soha

semmiféle szellemi rugóra

a

ha a

intézményeinek reformálásában ország

fogták

államférfira

ki

sokakkal

érzületére, gondolkozására,

Magyarország

régi

is

osztozik,

szellemére

Magyar-

egész

és

világ-

nézletére való hatásában társtalanul állott.

Csodálatos, hogy

véd

szellemet

közszellem

a

Kossuthtal

merész

újítója a régi

mint az

elmaradottság

e

szemben,

embere szerepelhetett. És csodálatos, hogy idealistáknak

tar-

azok, kik reformjaikhoz nem tudnak más eszközt mint kizárólag az intézményeket, tehát az állam anyagi erejét és annak kényszerítését; az anyagiasság és a materiális eszközök emberének ép azt tartják, a ki a nemzet fjondolkozását, a nemzet érzületét akarta megváltoztatni. Azzal a törekvéssel kezdette mködését, hogy honfitár-

tatnak

találni,

saival ismertesse

hogy

el,

»

mindenben hátra vagyunk«

bebizonyította, hogy a nemzetnek és

közértelmességre kell alapítania.

támaszkodva

Ezt az

mokat.

csupán

lehet

elvet

Ezen

szellemi

keresztülvinni

annyira

;

azután

elrehaladását nemzetiségre

viszi,

hogy

tényezkre

további

a

minden

reforrészlet-

kérdésre alkalmazza.

»Kirekesztleg tünk

s

dául

—

.

.

.

valódi

nemzetiségbl

értelmiségünk vonhat

Dunánkon

hidat. «

csak

(» Világ «

fejlett

honszerete-

—

teszem pél-

valaha

81.

1.)

Ezen reformokat szerinte az országnak önerejébl kell kivívnia. Nem mintha nem volna sok akadály, de mert ezek daczára is lehet és mert nem szabad mindig másokban keresni a hibát. 442

69

SZÉCHKXYI l'KOHLEMÁK

tiitta,

Midn

ezen

sokan

lígy

késbb Kossuth

elveket

fogták

kívánja védeni. Pedig az nála régi alapelv tikai

alapja

ethikai

és

volt,

melynek

O

ers.

egyaránt

is

ellenében hangoz-

hogy azzal csupán a kormányt

fel,

poli-

produktiv

a

munkálkodás akadályát látta e felfogásban, mely mindig másban keresi a hibát s vagy tétlenségre vagy aggresszivitásra de

vezet,

teremt munkának egyaránt

a

ellensége.

A

régi

Magyarországban ez tétlenségre vezetett. Széchenyi akkor is támadta ezt az irányt, pedig mikor még nem volt a kormány híve? st Metternich által elveszett embernek tartatott. De a régi rend híve nem is csupán a kormányban látta a haladás lehetetlenségének okát, hanem legfképp geográfiai és egyéb helyze-

tünkbl

folyó természeti körülményeinkben. Ezeket a kedveztlen természeti körülményeket védeni már igazán nem volt

semmi oka Széchenyinek ép

élesen

oly

mányban

keresték

mégis az ezekre hivatkozók

és

mint késbb azok

kikelt,

minden

hátramaradásunk

ellen

a kor-

kik

ellen,

Tudta

okát.

munkálkodás legnagyobb akadálya ha mástól várjuk a haladást, mint saját ernktl s ha az

ugyanis, hogy a produktiv az,

önismeretben a közhangulat legyezgetése megakadályoz.

Ez

a

minden részletkérdésben megnyilvániil, még gazdaA magyar bort dicsér s minden bajt csak sági téren is. vámrendszerünkben találó Dessewffyt pl. így gúnyolja: »Az elbizakodott falusi gazda, ahelyett, hogy jobbat termelne így harsog az egekbe :«. Igaza van a nagy hazafinak, jobb a felfogása

.

mi borunk a »s-

vám miatt

de a

francziánál,

a szorgalom félszázadra visszaJiökKen«.

Mások

.

kivinni lehetetlen,

(»Világ«.

110.

1.)

ismét gabonakivitelünk csekély voltáért próbálják

körülményeinkre

mondja

.

tolni

a

Erre

hibát.

»Sok balhiedelem között az

nézve

a

következket

igen nagy hogy sokan teljes meggyzdéssel azt hiszik csak volna derekas magyar búzának párja nincs a mondja ha Magyarországnak legderetengerpart. De

helyet

:

.

.

kabb tengerpartja volna lenne

a

.

.

.

.

—

—

ne

foglal egy

.

.

.

által

is

is,

hontól

azaz olyan révpartja, mely hegyek

st folyókkal volna szomég akkor sem lenne Hunniá-

elszakítva,

rosan a hazával összekapcsolva,

nak nevezetes kereskedése; míg szabadsági, birtoki, gazdasági s pénzbeli rendelkezési azon lépcsn állanak, a melyen állanak 443

RÉZ MIHÁLY

70

ma

ellenben ha szabadsági,

:

rendszerei

még mai

vagy

tenger

Duna

a

A eredet

ilyen

vámrendszerben

pénzbeli kifejtve.

más

hatalom

legnevezetesebb

is

keresett

a

óhajtás

felfogás

megtámadta

is

késbb

mely

s

legnagyobb

kereskedése

tehát

régi

ilyen

Kossuth

vezetése

hogy Széchenyi

mikor még nem volt annak de a mikor a produktív politikának

felfogást,

e

semmi aggressziv jellege, már ép oly ellensége volt.

A

kezében

mely minden bajt a

is,

alatt a védegyletet teremtette meg. Láthatjuk, itt

meg-

által

1.)

az

régi

és

lennének

hegyek

azaz

is,

Magyar « -féle

» Tengerre

és

szerint

torkolaton

mellett

partja

lehetne*. (»Világ«. 111.

gazdasági

birtoki,

törvényei

állásában

geográfiai

szaggatott

lev

természet

a

élességgel

már Dessewffyt

támadja

is

»Ki egyrészrl szegénységünk okát másokra mint magunkra tolni kivánja, másrészrl ellenben mai pénzrendszerünket íjalástolja, ha sikeresen fárad, az országnak ki nem ezért:

számítható

halandó

kárt

nem

hajlandóbb

melyet

okozna,

volna képes; mert

másban

jobban elaltatná

»Mikép geted? Hidd

el,

.

.

még

(»Világ«. 931.

.«

1.)

anti-])racticai

melyek burján-magvát hazafiaid közé hintevétek, mint másokat vezetni

ahoz

megkívántató

941.

(Ez a

» Kelet

»

.

mindig

magában,

nincs nagyobb

akarni 1.)

mint

majd egykor mindazon

te

helyrehozni

a közönséget, mely hibát,

régi ajDáthiájában

felelsz

okoskodásaidért,

a

keresni

vagy

kipótolni

tudomány

Népé«-nek

is

nélkül. «

állandó

(» Világ «.

refrainje.)

Szerencsétlen és sok életkoron át reánk hagyott

s

még

hogy magunk által magunkban nem boldogulhatunk s idegen kéztl kell várnunk s remélnünk segítséget*. (»Világ«. 12. 1.) tán ágról-ágra gyarapodó idea

Késbb még (70.

1.)

precízebben így fejezi ki a »Stadium«-ban

politikájának alapeszméjét:

»A nemzet ha)i

:

rejtezik«,

nagysága, boldogsága csak a nemzetben magáés

(27.

lap.)

»azon nemzetet,

melyben

ers

semmi körüllátások között idegen hatalom nemcsak nem nyomhatja el, óriási elmenetelében sem hátráltathatja s minden veszély, mely érheti, kirekesztleg csak

lélek van, soha

tulajdon

és

keblében,

t.

i.

elégtelen

444

ismereteiben,

természet

:

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

71

ezekbl szükségképp következ egyenetlenségeiben s viszálykodásaiban veheti valódi eredetét; s hogy viszont nincs oly bölcs kormány, nincs oly

elleni talpkövekre rakott intézeteiben s az

próféta, ki egy lelketlen korcs népet dicsségre felhevíteni ....

tudna.« (»Stadium«. 27.

A

1.)

nemzet önerejére való utalás Széchenyi politikájának

alapköve.

Az

önismeretet hirdette nemzetének, bebizonyítván,

hogy nemcsak körülményeiben van hátramaradásának oka. És öntevékenységre

serkentette,

azt

hogy a körül-

bizonyítván,

mények daczára is lehet haladnia. A nemzeti függetlenség ideális elve ez, melybl kiindulva megmutatta az utat, melyen a nehézségeket megkerülve, de facto minden idegen ertl függetlenül és megakadályozhatlau haladni lehet.

Nem

kormány

a

iránti tekintet

opportunus szempont mögött egy elve

volt

t

mely

az,

elv

is

nála alapelv

arisztokráczia

hanem

önsegély

ethikai

mindig

elve

is

csak

»Elég tág a

is

nem

nála

öntevékenység

az

hozta.

Miként

tekintetébl

az

a sorrend

ürügy, mely

mérséklési

az

vette eredetét;

nem opportunismusból

maradi ellenzinek szemére

melybl

fogyatkozást,

a

eredett,

a

régi

befelé,

mód

uralkodását

egy

ezt

hányja azt

miért

mindig kifelé?

a

Megmondom

fáradsággal van összekapcsolva ....

a második pedig sült galamb. « (»Stadium«. 58.

Széchenyi

is

Magyarországnak

körülményeket okoló világnézlete eredt

régi

mez

miért: mert az els

eleven

— ezen

politikai rendszerének alapja volt.

Az az

volt,

opportunus

iránti

úgy az önsegély

—

elbb a maradiság, késbb pedig

az aggresszivitás híveivel ellentétbe

kérdése

hanem

csupán,

világnézletet

támadta

1.)

meg

ideig sikerült háttérbe szorítania.

argumentációja

volt

az ö

fegyvere;

egy-egy letagadhatatlan érv azon felfogás

ellen,

s

annak

A

tények

minden alkotása hogy önernkön

haladnunk nem lehet. Megmutatta, kell taktikával, kell sorrendben menve elre, az ész tárgyilagos szempontjaiból ítélve útjai a valódi haladáséi és hogy meg a dolgokat, hogy az

mások okolásával haladni, alkotni nem lehet. Multak az évek, a produktív alkotásoknak eredménydús esztendei s azoknak eredményeiképp a közszellem elevenséget nyert és ert. És most már a nemzet régi balítéletei és 445

RÉZ MIHÁLY

72

—

érzelmei

—

gálása

a másokat

való

lehet jónak

a

okolás,

A

egészen új formában nyilatkoztak meg.

gyengesége

ben, a közszellem

apathiára

tetlenségre,

a

negli-

régi

id-

idején, ezen felfogás csak tehe-

közszellem

ersödésével

aggresszivi-

tásra vezetett. Wesselényi és Kossuth ezen új formában

megnépszer dédelgeti. nincs semmi újabb eszme,

jelen régi felfogásnak kiváló hangadói

s

Kossuth reform-programmjában nincs semmi merészebb, mint a Dessewffyében volt. Érzelmi politikájában, a hibáknak másokban való keresésében, mindezen

népszer

felfogások

iránti

Magyarország ezen világnézletébl az aggresszivitást tette. csoló

mód

foglalta

mely

mód,

jelent

el,

rokon

kedvezésében

Merészsége csak azon következtetésekben

melyeket

áll,

levont, s az apathia helyébe

Az óhajtó mód helyét most a nem pedig a Széchenyi által

a nemzetnek

vele.

a régi

az elért

parankedvelt

eredményeket

és

a

sikerült alkotásokat jelentette be.

népszer ez a parancsoló mód, de er óhajtó móddal egyformán eredménytelen. És ha

Imponáló hiányában az

és

eredményes is lett volna, Széchenyi nem azokra az eredményekre vágyott, a melyekre az ilyen eljárás még siker esetén is

vezethetett.

Az mint

régi

a

felfogás tehát, melyet

tehetetlent

háttérbe

szorítania,

Széchenyinek sikerült

most

új,

merészebb

formában, mint a valódi haladás eszköze jelentkezett, melylyel újból

meg

séget

és

kellett küzdenie.

egészen

új

Pedig annak a felfogásnak merész-

jelleget

csupán

éppen az az

er

adott,

mely a közszellem ébredésével Széchenyi produktiv munkásságának volt eredménye. Azzal az iránynyal kellett megküzdenie, a melylyel küzdött szellem most az

önérzetét

Az nem

is

harczba

vitte

;

csakhogy a köz-

—

s

ezen alapuló

ellene.

az irány, a mely ellen a »Kelet ]Srépé«-ben küzdött,

t

volt, de az az er, mely e harczban munkásságának eredménye. Valóban ellentétbe így önmagával is némikép, de nem önelveivel, hanem

iránya

az

leverte,

jutott

—

pályája elején

alkotásaiból nyerte erejét

az

ö

önalkotásaival.

Sajátságos tragikuma ez a produktiv alkotások embereinek. Minél

nagyobbak alkotásaik, politikájuk minél eredmé446

:

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

nyesebb, minél nagyobb

nemzetüknek

annál

:

er, melyet

az

több

indokot

73

vél

nemzeti

a

találni

hogy ne kerülje az aggressziv politikát

önérzet,

voltak adni

képesek

annál több

s

van, hogy azt meg is kísérthesse. Midn tehát az eredmények a legjobban mutatják, hogy a produktiv politika

eszköze

követése mennyire helyes

a helyes politika a tömeg

tömeg

produktiv

a

mielbb

által

melynél-

rendszernek,

aggressziv

politikáénál

ezen

az

hite

Éppen

politikai

vitele

fejtegetések

Széchenyinél

nem

czélja.

mást,

lát

mint opportunus szempontokat

Ehhez a

az Széchenyi egész politikáját félreértette.

el

Széchenyi

nem

annak helyességébe

vesztette

meg nem

vetett hitét; soha

ragaszkodni

következetesen

lehet

keresztülvitelével

csupán

irányának

politikai

sikere

;

nem

és

lehet

sikert

árán

politikus következetlenség

Soha annak

czáfolták.

Valamely politika helyességének legfbb ahoz

politikájá-

mindvégig következetesen ragaszkodott.

helyességét az események

nem

tömeg

politika ered.

Ezeknek következetes keresztülSzéchenyi nagyságának legfbb bizonyítéka. És a ki

volt ezen

hoz

A

az

alapokra reámutatni

ethikai

és

alapjai

érte'küek.

melybl annyi hibás

alaptévedés,

ezen

nagyobb

sokkal

pedig elvi alapon

ethikai

és

a

opportunus

csak

nem

hiszi,

politikai

Mert

elhagyassék.

legtöbbször

politikát

indokok malum necessariumának álló

állunk hozzá, hogy az

legközelebb

:

érte

az

bizonyítéka, ha

ha

és

elérni. el,

következetes

Ha

a

sikert a

akkor az nem az ö

politikai

egyéniségének

ha politikájához következetes marad, de kiderül, hogy mutatja

az

meg a

siker felé

vezet

utat, politikájának

helytelensége épúgy bebizonyult.

Következetesség és siker elérése az a két fkellék, mely a nagy államférfiút

teszi.

Azonban nem mindig

valódi siker az, a mi az egyannak tekintetik és még az igazi meg az a mindenható ereje, a mit némely

korúak közvéleménye sikernek

sincs

által

történetírók neki tulajdonítanak.

Vannak,

a

kik

tartják,

azt

igazol.

Ethikailag ez abszolúte

lismus

is

nem

nem

hogy igaz.

a

Még

siker

mindent

a macchiavel-

csak azt tartja, hogy a c^él szentesíti az eszközöket,

i)edig

a siker.

Még

a

macchiávellismus 447

is

megköveteli.

RÉZ MIHÁLY

74

hogy a helytelen eszközök igazolására szükséges, hogy legalább a czélban legyenek etJill-ai momentumok és pedig oly ersek,

hogy az azáltal elért jó tetemesen felülmúlja azon rosszat, a mit a hibás eszközök okoztak. De hogy egy puszta tény. a sikernek

materiális

már legyzhessen minden

ténye,

ethikai

hogy annak visszaható, igazoló ereje legyen ezt sem merték állítani. Mert ezt állítani annyi volna,

ellenvetést,

még

k

mint

:

a

felhívni

politika

hogy a

embereit,

politikai

erkcilcs-

telenséget minél kíméletlenebbül folytassák és fokozzák mind-

míg

addig,

elérhetik

hibák

ethikai

mert így majd éppen az

vele a sikert,

féktelensége

a

által,

révén

ethikailag

magában

véve sem-

siker

igazolni lehetne azokat.

Erkölcsi szempontból tehát a siker

Ha pedig úgy értjük, hogy egy nemes ügy akkor nemes czél elérése az, a mi igazol Macchiavellivel mondhatjuk ugyan, hogy több az elért jó annál a rossznál, melynek segítségével eléretett, de akkor is a c^él helyessége és nem a czél elérése sikere az, minek igazoló

mit

sem

elérése,

igazol.

egy

:

—

—

ereje van.

Ethikailag

a

semmi értéke

sikernek

nincs. Vizsgáljuk,

milyen értéke van politikailag.

A

fölösleges.

A

tekintenünk

A

az

egyéni

érvényesülésrl

politikusban

az

általa

képviselt

nemzedéke

igyekszik

és

hogy

eredménye.

tervei

A

siker

azok

elé lép

melyek

ellenkez;

felvetése

helytelenek

melyekkel

kell

még

is

meg

az

korai

volt

tudja

részén a hiba.

akarja

eszmékkel, melyek-

azon

agitációjának

s

hiánya akkor

ha nemzetét nem

nyerni, akkor

eszmét

számára megnyerni a

nyerni

s

a

De

nem

ért

lelkeket.

azért

hibáját

az

Lehet, hogy oly eszmék híve, melyekre s

szólni

a siker kérdésénél az eszmék sikerét.

s

politikus

nek híve Lehet,

sikerrl,

személyes

nincs

mutatja

ki.

meg nemzete

fokozatosság elvével

a

tervei lehet,

nemzetét,

igazságok, melyek csak a fejldés bizonyos

számára meg-

hogy az eszmék,

nemcsak relativ késbbi stádiumá-

ban fognak jogosultsággal bírni; hanem abszolút igazságok, mindig egyaránt az államélet bels törvényszerségének

—

igaz

—

szükségképpeni

következményei,

melyeket büntetlenül

egy nemzetnek sem lehet mellznie. És ha ennek az igazságnak 448

75

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

hangoztatásával az államférfiunak nincsen sikere, az

hanem a tömeg tudatlansága

tehetsége ellen,

Viszont,

lehet

sikere

egy

nem

az ö

mellett bizonyít.

eszméi

politikusnak

hangoz-

tatásában azért, mert azok megegyeznek a tömeg eszméivel és

És akkor ez a siker ugyan az ö személyének, de (hanem a tömeg) eszméinek sikere. Az egyén ezen látszólagos sikere mögött a felületes nézk szemében nagyon gyakran elmosódik az a tény, hogy ez nem az ö saját eszméinek, hanem a tömeggel közös eszméinek sikere, mely által az

érzelmeivel.

nem

az

individualitásának

politikai

nem

hanem gyöngesége,

ereje,

Az eszmék haladása, az eszmék szempontjából ez nem siker. Ellenben az,

tartalmatlansága érvényesült. terén

való

vezetés

ha egy politikusnak, ellenvetések között

is,

sikerül eszméi egy

reáerszakolnia. Mert hiszen éppen

részét legalább a tömegre

az a kiváló politikai egyéniség, a kinek van eszméje, melyet a

tömeg számára hozott fogadtatni,

az

s

tömegtl fogadja

Ha agitáció leli

a ki

s

sikere

ö

íibból

bármily keveset

mint

nagyobb,

tud

el.

gyakran csak látszólagos

sikere

agitácziója

zívebbé

el

eszméit a

vizsgáltuk ezen szempontokat, látnunk kell, hogy az siker,

magyarázatát, hogy a politikus eszméivel

fölött,

ki

azé,

nem

de

teszi,

azokhoz

az

mely abban

nem

áll

a tömeg

ragaszkodást csak inten-

való

emeli azok színvonalát. Láttuk viszont,

hogy az agitáczió sikertelenségének oka néha éppen az államszempont túlmagas színvonala.

férfiúi

Az

hogy egy politikusnak a töuieg reábes2élvsében

tehát,

nincs mindig sikere, annak nagysága ellen bizonyítéknak éppen

nem vehet. Annyi

volna

tenni a tudatlanságot

s

ez,

mint a

tehetség fölött bíróvá

az alkotmányos élet

ezen árnyoldalát

a történelem ítéletébe vinni bele.

Nincs

is

egyetlen nagy emberünk, nincs egy kiváló poli-

tikusunk, ki a tömeggel

is

1848-ban

korának Lajos

nemzet

azon s

abszolutizmus után a határozati párt virág-

És

idején.

is

országot

és az

eljött

az az id, a mikor

panaszkodott,

a mai

úton haladt. Nemcsak hanem maga Deák Ferencz

mindig egy

Széchenyi jutott azzal ellentétbe,

hogy

Magyarország

által az a kiegyezés,

seni érti

melyet 449

nem

érti a

maga Kossuth mai Magyar-

t. Elfogadtatott a

végveszedelemnek

állított

76 s

RÉZ MIHÁLY

akkor még a kiegyezés

És ha úgy

vele.

egy

Cassandra,

áll

ellenségei

ma

is

nem

nemzete

kiegyezésrl írott levelében bizony Kossuthnak végszava:

»

hallgatott,

igaza

lejárt,

—

volt«

a

csak az volt

is

Tudom, hogy a Cassandrák kora

hogy Cassandrának

told meg,

állottak

Széchenyi az utókor eltt, mint

1848-ban

kire

ellentétben

is

de fon-

nemzet 6

és a

reá sem hallgatott.

Ha a

tehát azt nevezzük sikernek, ha egy politikus mindig

maga iránya

követésére tudja reábírni a tömeget

próbakövévé ezt teszszük,

emberünk.

De

politikust,

kitl joggal

meg

ítélje

a

teljesen

akkor nincs

lehet

maga

;

ítéljük

is

nagy

meg

a

azt

kívánhatjuk, hogy helyesen

körülményeket,

de

nem

Mások

lehet.

azt,

hogy másokkal

agitátori és

kitn

reábeszél

valamint rossz reábeszél igen

az ereje,

nem

jó politikus. s

államférfiúi

rossz politikus

és

a reábeszél tehetség sem mindig elég

ményeknek mily nagy

is

mások tudatlanságáért felels

reábeszélése

Pedig valaki

tehetség.

a nagyság

igazi

csak

helyesen láttassa azokat. Senki

nem

egyetlen

szempontból

téves

s

Hogy

annak Kossuth késbbi

teltsége legeklatánsabb példáját

pedig

hogy a körülelszige-

mutatja.

Miután pedig alkotmányos országban

államférfiú a

az

közvélemény megnyerése nélkül politikáját nem viheti keresztül s

így azt

sikerre

sem vezetheti

inkább

helytelensége

csak

sikertelenségével nyer

De még

a

siker

pillanatnyi

játszásából

is

Ezekbl és ellenfelét.

nem

ellenfele

csak

Ennek

hasonlítva

egy

lelket önt,

mint s

bukásával,

a

annyiban

igazol,

amennyiben

pillanatnyi

körülmények

össze-

ha túlságos drágán van megvásárolva, siker.

melyeknek

kell

megítélnünk Széchenyit

tömeg felfogásának

és

intenziviíást adott, inkább

csapatvezethöz,

ki

az

egész

seregbe

számoló hadvezérhez, a ki haditervével

egy

volt,

politikájának

sikere nagyrészt a

lelkes

így igen

csak pillanatnyi

is

volt,

biztosítja a diadalt.

politikájának

nagy áldozatokkal megvásárolva.

szempontokból

a

érzelmének sikere

érzelmeké

siker,

eredhet és

tulajdonképpen

gyakran az

igazolást.

az állandó és nincs túlságos

Mert a

:

A

koczkáztató politika embere volt

drágán

fizette

meg

a diadalt. Sikere

melyet nyomban követett a bukás. 450

s

az is

;

77

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

Széchenyi

nemzetének

István

Hatott reája

teremteni.

akart

világnczletet

új

nemzete egyéniségé-

neki

sikerült

s

idre háttérbe szorítani. És ha nem annak oka a feladat nagysága, és nem erejének túlságos csekélysége volt. Mert nem adatik meg senkinek, bármilyen nagy is legyen, hogy egyéniségének nek

egy

árnyoldalait

.

sikerült azt mindvégig elérnie,

elnyomja

nagyságával teljesen

—

korát.

—

A

mit azonban sikerült

abban adott eszmét a rendiség lerontása annak túlságos drágán egy részét sem vásárolta meg s az mind állandó, meg nem dönthet siker. Azért bukott meg, mert vezetni akart. Azért nem sikerült mindvégig uralkodnia, mert saját egyénisége s mindenben saját eszméje volt. Ha nem lett volna, könnyebben érhetett elérnie

a

tömegnek,

volna lett

de

sikereket,

el

volna

lennének különbözk

ragaszkodott

az,

a

mi

mindig szorosan

elvekhez

volt.

mondotta

tudománya,

Kossuth. Vizsgáljuk meg, hogy ez az axióma mit

A

sem

államférfiúi nagy-

magát rendszerében meg-

által

exigentiák

az

politika

a tömegétl semmivel

Ezekhez az

az exigentiák

s

hanem személyének

elveinek,

elvei

ugyan mi

:

nem engedte

zavartatni

A

pedig

—

ságát bizonyítaná?

nem

az

Ha

sikere.

politikának az esélyekkel igenis számolnia

volt

jelent. kell,

a mint

mindennem ténynyel. Az exigentiák hirtelen feltn (és múló) kategóriáját

számolnia kell általában a tényeknek csak egy^

A

képezik.

azonban az állandó erkre

politikusnak

kell épí-

nehogy a könnyen elmúló erkre építve, rendszere is könnyen elmúló legyen. Az exigentiákat tehát számba kell tenie,

de

venni,

nem

állandó

az

Az

szabad.

próbája éppen

mely fennáll

hogy

az,

az

új

se tápláljon

iránt

erket figyelmen

és

meg a

állapítani

tudja

erk

régi

illúziót.

hagyni

kívül

azért

gyakorlati érzékének legersebb

államférfiú

A

között

s

az erviszonyt,

egyik nagysága

érzület politikus

konzervatív

rendesen túlbecsüli azon erket, melyek a régi rend támaszai

a forradalmár az újabb egyszerre

erktl

megsemmisítsenek.

azt várja, hogy

A

számító

minden

politikus

régit

igyekszik

megtalálni az arányt, melyben egymáshoz állanak.

De engedi

az állandó

meg

a

erkön

politikusnak,

kívül

hogy 451

még van egészen

valami, a mi az

nem

exigentiáknak

RÉZ MIHÁLY

78 adja is

magát,

át

h

A

s

az

ese-

maradt.

egyénnel oly kiegyenlíthetetlen ellen-

tömeg a kiváló

hogy a nép legnagyobb

áll,

tételét

e

exigentiái között április

változatos

oly

és

14-iki nyilatkozatához örökre

tétben

után

szabadságharcz

a

megczáfolta

ményeknek annyi

Maga Kossuth

az elvek állandósága.

ez:

és

hódolói

elbb-utóbb

is

ellentétbe jutnak vele.

az a domináló ereje, mely rendre

Éppen az érzelmeknek magával sodorta Kossuthot hozta

t

nem

az

ellentétbe

tömeggel

a

hanem

érzelmekre,

t

Elhagyta

az érzelmi politika foglalta

Széchenyi Kossuth

rossz

perdönt

nincsenek

higgadt

a

az

már többé hallgatott.

észre

Széchenyit,

volt

midn

a higgadt ész szavát.

el

egyéniségének

éi)pen ezt

vonását ismerte

forradalmi

Eötvös

néven

midn

akkor,

mint elhagyta

a tömeg,

érzelmi, passzive

tömeg szenvedélyeinek útjain:

a

védelmezését.

prókátori

objektív bizonyítékai

;

fel

s

a receptív, azért vette

Tudta , hogy

hiszen éppen az az

államférfiúi belátás legnagyobb bizonyítéka, hogy ilyenek hiá-

nyában

meg

is

egyéniségével

tudja

számolni

a

látni

tudott

tényállást

valódi

akkor,

s

Kossuth

midn még nem

voltak

objektív támpontjai.

Széchenyi

megérezte Kossuth

egyéniségét a

forradalmi

lángesz emberismer azon subtilis érzékenységével, mely másra át nem ruházható. Erezte a szenvedélyes lélek háborgásának szükségképpeni következményeit. Szenvedélyes lelkének forradalmi léleknek minden tüne-

kongenialitása megérezte a teit,

melyeket észrevenni és értékelni képtelen volt

véralkata.

Mint Shakaspere

zsenialitása

rövid pár szóval egy

varázsolja

egyéniség egész lelkének világát

Deák hideg

elénk, bepillantást

engedve a szenvedélyek legmélyebb örvényeibe: Széchenyi

éles-

Kossuth egyes látása nyilatkozataiban, egy szóban, egy kifejezésben Kossuth lázas vérmérsékletének

és

lelkének

egész

szenvedélyessége

egész

forrongását,

szenvedélyes

egyéniségét

érezte meg.

Azért mondotta gyakran, hogy Kossuthot jobban ismeri, mint Kossuth önönmagát. Mert hiszen éppen forradalmi természetének Széchenyi.

öntudatlansága

volt

Ezen öntudatlanság

az,

a

mire

annyiszor

tette lehetetlenné,

452

utalt

hogy Kossuth

;

79

SZÉCHENYI PROBLÉMÁK

Széchenyi

megértse

aggodalmait; hogy pedig megváltoztassa

irányát, ahhoz egyéniségét

Ez

meg

is

kellett változtatnia.

Széchenyi

mit

volt az, a

midn

érzett,

is

azt

mon-

hogy Kossuthot tle nem az elvek választják el. De helytelenül mondotta, hogy semmi egyéb nem választja el ket, mint a modor és taktika, melyet Kossuth követ. dotta,

A

modor

tünet

csak

taktika

és

felismerni

képes

forradalmi

Kossuth

volt;

Széchenyi tragikuma,

egyéniségének tünete. És éppen az volt

tünetekbl a forradalmi

hogy csak

volt

egyéniséget;

miként viszont csak egy Shakaspare képes egy elénk tárni egy a léleknek egy pár tünetével

pár szóval

—

e

—

egyéniségnek egész bels világát.

Deák Ferencz nyugodt kedélye nem tudta megérteni egy szenvedélyes

—

bels

lélek

—

és tájékozatlan

miként a

vagy

megérteni. ségeket

nem

skeptikus

melyek

talál,

Széchenyi jósolta

az ifjúkor szenvedélyeinek iránya iránt

Bizonyítékokat

világához kulcsa

meg;

miként az aggkor érzéketlen

életét,

tudja

nem

vele

hiv

a

egyéneket

és

keres,

fanatismusát

Egyéni-

talál.

rokonlelküek

s

melyeknek

nincs.

támadásaiban csak késbbi Népé«-ben nem a forradalmat, hanem meg s nem az új eszmék hívét, hanem

forradalmat

a

a »Kelet

a forradalmárt jósolta

formában való) feltámasztója fllen vette fel a harczot. A miben Kossuth az új eszmék híve volt, abban Széchenyi híve volt. Azért nem támadhatta meg. A miben felfogás tekintetében különbözött tle, az a régi Magyarország érzelmes, mindig mást okoló, mindig ábrána régi világnézletnek (új, vonzóbb

dozó szelleme Széchenyi. ségeit.

De

volt.

állott

világnézlet ellen

s

ismerte gyönge-

Széchenyi haladó politikájával

mint

ez a világnézlet,

a

az idk változtával, — miután

;

reformok kivitettek Széchenyi

és

kezett

nehéz

szakos

és

állott

Míg

szemben

eszmék

A

e

oly súlyosan

a világnézlet a dolgok változása folytán új

a csüggedés

állítva.

sem támadta volna

azért

Régen küzdött

varázst kapott.

úgy

De

kérdésekben

gyors

a

megoldás merész

munka

többé szemben,

hanem a

a

és

—

a bekövet-

mint az erlett

ellentétbe

tehetetlen

csüggedés

koczkáztatás.

453

tehetetlenség

által

politikája

nem

jelszavával

és

régebb

a gyorsan kivihet

haladással,

lassú

ert

:

80

KEZ MIHÁLY

Látta ezt Széchenyi, fogalmak

ezen

a viszonyoknak

átalakulását

ezen változását, a

a veszedelmet, mely a fejldés

s

ezen stádiumában

egy mindent koczkáztató, forradalmi egyé-

niség

származhatik.

fellépésébl

Ez

az ok, melynél fogva oly

élesen kellett Kossuthtal szembeállnia.

Régen rzi

a

már

nyugosznak

nemzet

kegyelete.

a

Puszta

nagy

ellenfelek

név

ma

emléküket

;

emlékük

az

Az idealismusban nemzedék meg nem értheti nagyjait.

üres szó a kegyelet, mely nevüket emlegeti. áll

a kegyelet

A

s

egy törpe

történelem

zárják a nagy

feltámadhat

az

emléküket,

feljegyzi

idk nagy

eseményeit

idealismus

és

az

s

a

jobbak szívükbe

eljön egy

eszmékbe

id,

vetett

midn

hit

csu-

dákat mivel.

Ügy egyéniség,

áll

szemben a történelem csarnokában

mint a világnak

két

e két

ellenkez pólusa.

hatalmas

Egy

egész

világ áll közöttük és nincs politikájuk egyetlen pontján talál-

Nevüket felhasználta az utókor s a pártoskodás zászlaDe ez a két nagy egyéniség a mai nemzedéktl egyforma távol áll, s az az ellentét, mely kettejük között van, eltn a mellett a nagy távolság mellett, a minben a mai nemzedéktl egyaránt állanak. Közöttük eszméknek és érzelmeknek egy egész világa állott. A mi szívünktl az eszmék és érzelmek világa idegen. Oly idegen, hogy nem érezzük, oly idegen, hogy észre sem kozás.

jává

teszi.

veszszük hiányukat.

454

DO NOT REMOVE CARDS OR SLIPS FROM THIS POC PLEASE

UNIVERSITY OF

DB

933 .3

J8R4

TORONTO

LIBRA

Kez Vilhily ozechenyi problémák