Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM. Készítette: Busák István igazgató

Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Készítette: Busák István igazgató

EGER 2011


Intézményi Minőségirányítási Program

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ A minőségirányítás törvényi háttere intézményi szempontból

3 3

I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1. Szerkezeti felépítés 2. Alapelvek, célkitűzések 3. Az iskola tanulói 4. Az intézmény nevelőtestülete 5. Az iskola külső kapcsolatai

4 4 5 7 8 9

II. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA 1. A fenntartói elvárásokból adódó intézményi célok és feladatok 2. A Comenius 2000 I. Intézményi modell alapján kiépült minőségbiztosítási program működtetése 3. Intézményi minőségcélok

III. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER Vezetés, irányítás

10 10

11 12

19. Feladatok meghatározása, felelősségdelegálás

14 14 14 15 17 18 19 20 22 24 24 25 25 25 25 26 28 29 29 29 30 30 31 32 32 34

IV. A KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

40

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK MELLÉKLETEK

47 48

1. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége 2. Az intézmény jogszerű és hatékony működésének garantálása 3. A vezetés területei 4. Vezetői tervezés 5. A vezetői ellenőrzés rendje 6. Vezetői ellenőrzések rendszere 7. Vezetői értékelés Az intézmény működésének tervezése 8. Célja és működésének tervezése Ellenőrzés 9. Célja és alapelvei 10. Az ellenőrzési rend jellemzői 11. Az intézményi ellenőrzésben figyelembe vehető szakmai mutatók 12. Ellenőrzési feladatok rendszere 13. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Értékelés 14. Célja és alapelvei 15. Az értékelési rendszer működése Mérési rendszer

16. Célja,alapelvei 17. Pedagógiai mérések A minőségirányítási rendszer működtetése 18. Az intézmény minőségfejlesztési rendszerének leírása

2



BEVEZETŐ

A minőségirányítás törvényi háttere intézményi szempontból A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény és annak módosításáról szóló 2006. évi LXXI Törvény (a továbbiakban: Kt.) –többek között- a közoktatás minőségirányítási feladatait is megfogalmazza az alábbiak szerint.

40.§ (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és azok megvalósítását szolgáló elképzeléseiket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve program végrehajtását, az a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményt. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, ennek hiányában pedig helyben a szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.

3



I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1. Szerkezeti felépítés Az iskola az idei tanévben, 2011-ben ünnepelheti fennállásának 40-ik évfordulóját. Az intézmény fiatal kora ellenére a műszaki szakemberképzés jelentős bázisa, ahol szakközépiskolai képzés folyik elektronikai, gépészeti és műszaki-informatikai szakmacsoportban, valamint rendelkezik érettségire épülő technikus- ill. mérnökasszisztens (villamos, gépipari) képzéssel. -

A 2004/2005–ös tanévtől nyelvi előkészítő osztály indításával új képzési forma került bevezetésre, amelyben az idegen nyelv és az informatika oktatása a meghatározó.

-

A 2011/2012-es tanévtől az általános és a nyelvi előkészítő évfolyamon is indul reál tagozat, továbbá a régi hagyományoknak megfelelően katonai képzés is.

-

A képzés első négy, ill. öt (nyelvi előkészítő évfolyammal kezdve) évében a hangsúly a közismereti, az általánosan művelő tárgyak tanulásán van. A 9-10. (11) évfolyamon egységes tananyag alapján folyik az oktatás az egyes évfolyamok valamennyi osztályában, a nyelvi előkészítőt végzettek idegen nyelvi, valamint informatikai tananyagának bővülése mellett.

-

A 11-12. (12-13.) évfolyamon az előbbiek gyarapításával egyidejűleg széles szakmai alapozás folyik, amely választás alapján továbbtanulásra, ill. a szakképzési szakaszba való bejutásra készít fel. Tanulóink továbbtanulási esélyeinek biztosításához évfolyamonként 15 fő jelentkezése esetén emelt szinten oktatjuk a matematikát, a fizikát, az informatikát és az idegen nyelvet. Ezekből a tantárgyakból biztosítja az iskola az emelt szintű érettségi vizsga lehetőségét is. Más, az intézmény szakképzési területéhez nem kötődő közismereti tárgyból azonban nem tudja az emelt szintű érettségiztetést felvállalni.

-

A közismereti tantárgyak óraszáma és a 11. (12.) évfolyamtól a szabadon tervezhető órák választhatósága a műszaki pályától időközben eltávolodó tanulók számára sem zárja el az eredményes továbbtanulás lehetőségét. Ily módon pl. a közgazdasági, a jogi, vagy a pedagógus pálya is reálisan elérhető az itt végző fiatalok számára.

-

A 12. (13.) évet érettségi vizsga zárja le a tanuló választása szerint a fizika, az informatika vagy a szakmai tantárgyak valamelyikéből a kötelezőek (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika) mellett. Ez egyrészt a közvetlen továbbtanuláshoz szükséges ismereteket, másrészt azt a tudásanyagot kéri számon, amely vagy az intézményen belül, vagy a szakmacsoport egy másik iskolájában lehetővé teszi a választott témában korszerű felkészültségű szakemberek képzését.

-

A 13-14. év technikus szakonként speciális szakmai képesítést ad a gazdaság mindenkori

4



igényeinek megfelelően. Ezeken az évfolyamokon történik a villamos, - ill. a gépész mérnökasszisztens képzés is. -

Iskolánkban jelenleg évfolyamonként négy-hat osztályban folyik az oktatás. A 9-10. évfolyam egységes képzése után az elektrotechnika-elektronika, a gépészet vagy az informatikai szakmacsoportban folytatódik az ismeretszerzés.

Az indított szakok és OKJ számaik a következők: -

gépipari számítástechnikai technikus (2 év) 52 5442 04

-

gépipari számítástechnikai technikus (2 év) 52 5442 04

-

gépipari mérnökasszisztens képzés (CNC techn. szakirány) 4 félév 55 5442 01

-

villamos- mérnökasszisztens (autom. szakirány) 4 félév 55 5423 01

-

rendszerinformatikus 54 4641 03

A fenti szakképesítések az OKJ alapján, a központi szakmai programok szerint folynak, indulásukat a jelentkezők igénye határozza meg, a minimálisan jelentkezési létszám 20 fő.

2. Alapelvek, célkitűzések Intézményünk 1996 októberében vette fel nevébe a műszaki, informatikai középiskola elnevezést, amely egyben önmagunk meghatározása is. A műszaki jelleg az iskola meglapításától döntő jellemzője az itt folyó oktatásnak. A korábbiakban tevékenységünk egy-egy ipari szakma szűk körére korlátozódott, az új szakközépiskolai képzési rendszer bevezetésével azonban műszaki iskolaként a széleskörű gépész, villamos ill. informatikai szakmai előkészítéssel számos országos képesítés elérését teszi lehetővé a szakmacsoportokhoz tartozó valamennyi technikus és szakiskolai területen. Az informatika meghatározó a gépész ill. villamos szakok esetében is, hiszen a mai kor elvárásainak a szakterületébe beépülő informatikai ismeretek nélkül egyetlen szakember sem tud megfelelni. Középiskolaként biztosítjuk tanítványainknak az általános műveltség, a nélkülözhetetlen idegen nyelvi ismeretek megszerzésének a lehetőségét. Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítéssel minden irányban nyitott a továbbhaladás útja, de megalapozzuk a szakirányú továbbtanulást is. A nevelő-oktató munka meghatározója az európai, humanista értékrend kell, hogy legyen, amelynek leglényegesebb eleme az élet és az ehhez kapcsolódó általános emberi értékek tisztelete. Alapvető feladatunknak tartjuk a tanulási esélyegyenlőség megvalósítását,

5



fenntartását. Ennek megfelelően az iskolai élet szervezésében, irányításában, az intézmény feladatainak végrehajtásában a tanulókkal történő foglalkozás minden formájában törekszünk a hátrányok csökkentésére, a tanulók közötti egyenlő elbánásra. Az iskolai életben fontos szerepet kap a szabadság és a demokratizmus. Az egyik ember szabadságának korlátja a másik ember szabadsága, ezért iskolánkban azonos fontosságúnak tekintjük a szabadságot és a rendet, hogy működjön a tolerancia és a személyiség tisztelete.

• Olyan szellem kialakítására törekszünk, amelyből minden tanuló, szülő tudja és érzi, hogy a nevelőtestület a tanulók testi és szellemi előmenetelén munkálkodik, megbecsüli minden tanítványát, de amelynek hatására a tanulóknál is belső igénnyé kell, hogy váljon az iskolai követelményeknek való megfelelés. • Olyan iskolát szeretnénk, ahol tanár és diák, vezető és beosztott egyaránt biztonságosan és jól érzi magát, ahol egymás tisztelete és segítése jellemzi az emberi kapcsolatokat, ahol kiteljesedhet mind a pedagógus, mind pedig a tanítványok személyisége. • A személyiség fejlesztésénél a személyiség egységét kell szem előtt tartani. Ennek tudatában az értelem kiművelése mellett az egészséges és kulturált életmódra nevelés, és a szakmai képzés alapozása is egyenrangú feladatként jelentkezik • Nem kötjük magunkat egyetlen társadalmi, filozófiai irányzathoz sem, s biztosítjuk tanulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét, a különböző gondolati rendszerek megismerését. • Az iskola jelenlegi képzési rendszerének keretein belül hajtjuk végre fejlesztési elképzeléseinket. A tanulói személyiség harmonikus fejlesztése pedagógiai munkánk legfontosabb célkitűzése, ami az iskolai élet valamennyi területére, a tanórai nevelés valamennyi tantárgyára feladatokat ró. Ez magába foglalja a tehetségek gondozását és a hátrányos helyzetűek segítését is.

Célunk tehát: • Korszerű alapműveltség, tudatos orientáció, széles körű szakmai alapozás és speciális szakmai képzés megvalósításával innovatív tudást alakítsunk ki a tanulókban. • Közismereti és szakmai területen lehetőségeinktől függően felkínáljuk a választás lehetőségét,

6



biztosítsuk az érettségire, a többirányú továbbtanulásra és a szakmai vizsgákra történő felkészülést. • Meghatározó célként tekintjük, hogy tanulóink az általános műveltség és a szakmai ismeretek birtokában mind a munkaerőpiacon mind a továbbtanulásban sikeresen érvényesülhessenek. • Minden tanulónk számára biztosítsuk valamilyen szakmai képesítés megszerzésének lehetőségét. • Minden helyzetben törekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására és megbeszélésére. • Kiemelt feladatként tekintünk az esélyegyenlőség megteremtésére, az oktatáshoz és tudáshoz való szabad hozzáférésre. • A részterületek közül kiemelt kezeljük az egészséges életmódra nevelés.

3. Az iskola tanulói Az iskola maximális tanulói létszáma 750 fő. Tanulóink 1/3 -a helybeli, a többiek döntő része Heves megyéből kerül iskolánkhoz, de vannak a környező megyékből érkezők is. A vidékiek 1/3 -a veszi igénybe az intézmény kollégiumát, a többiek naponta bejárnak. A bejáró tanulók nem csak sok időt veszítenek az utazással, hanem számukra korlátozott a tanórán kívüli programokban való részvétel lehetősége is, így körükben kevésbé érvényesülhet a tanórán kívüli nevelés személyiségfejlesztő hatása. Tanulóink összetétele heterogén, mely megmutatkozik az előképzettségben, a tanuláshoz való viszonyban és a viselkedéskultúrában egyaránt. Ily módon egyaránt feladatot jelent a beiskolázási hátrányok mielőbbi ledolgozásával a képességek minél teljesebb kibontakoztatása, ill. a kiemelkedően tehetséges tanítványaink fejlesztő gondozása. Tehetséges, jól felkészült tanulóink minden évben szép sikereket érnek el az OKTV, az OSZTV és egyéb tanulmányi versenyeken, műveltségi vetélkedőkön, pályázatokon. Végzős tanulóink továbbtanulási aránya - az évente megjelenő hivatalos kimutatás szerint - az országos szinten is igen előkelő helyre rangsorolja iskolánkat (53,7 %). Továbbra is törekedni kell arra, hogy minden évben ezen lista első húsz intézménye között helyett kapjunk. A diákok zöme

7



természetesen szakirányban tanul tovább, hiszen az iskola elsősorban műszaki pályákra készít fel, de megtaláljuk tanítványainkat az ún. nem szakirányú felsőoktatási intézményekben is, ami tükrözi azt a képességfejlesztő pedagógiai munkát, mely nem zárja be a hozzánk érkező tanulókat a műszaki érdeklődés, a műszaki szemlélet mereven elhatárolt körébe.

4. Az intézmény nevelőtestülete Az iskolai oktató-nevelő munkához a személyi feltételek, a 100 %-os szakos ellátottság biztosított. Az iskola nevelőtestülete - elsősorban a műszaki jelleg következtében - az ország pedagógus társadalmánál egészségesebb férfi-nő arányt tükröz, ami a nevelésben érezteti jótékony hatását. A tanárok életkori megoszlása is kiegyensúlyozottnak mondható. A korszerű ismeretekkel rendelkező fiatalok mellett mind a munkabírásuk teljében lévő középkorúak, mind a nagy élet- és pedagógiai tapasztalattal rendelkező idősebbek jelen vannak a testületben. A nevelőtestület innovációs készsége jó, gondot fordítanak az önképzésre, az oktató-nevelő munka színvonalának emelésére. Nyitottak az új és korszerű törekvések iránt, szívesen kapcsolódnak be a különböző pedagógiai kísérletekbe. Többségüket a korszerűsítés, a jobbítás állandó igénye jellemzi. A világbanki tanterv szerinti új típusú szakközépiskolai képzés meggyökereztetése, a technikusképzés és az akkreditált mérnökasszisztens képzés beindítása mind a testület kreativitását, új iránti fogékonyságát és az iskola fejlődéséért érzett felelősségét is bizonyítja. A kollégák áldozatos munkája nélkül nem indulhattak volna el iskolánkban a korszerű, piacgazdasághoz igazodó képzési formák, nem teremtődtek volna meg a 21. század technikai feltételei. A nevelőtestület fő kérdésekben egységes, részleteiben viszont színes, sokoldalú. A pedagógusok közösséget alkotnak, szívesen segítik egymást pedagógiai, s módszertani kérdésekben. A tanári szoba jó légköre pedig kihat az iskolai élet egészére. Pedagógiai kérdésekben az iskola legfőbb szerve a nevelőtestületi értekezlet. E fórum döntései mindenkire kötelezőek. A vezetés kötelessége, hogy folyamatos és őszinte tájékoztatást adjon az iskola helyzetéről, anyagi lehetőségeiről, az esetleges feszültségekről, gondokról, s ezáltal a tantestület aktív részesévé válhasson a döntések előkészítésének és a döntéshozatalnak egyaránt.

8



5. Az iskola külső kapcsolatai Az üzemekkel, gazdálkodó egységekkel történő kapcsolattartás számunkra létkérdés, a környezetünkben lévő vállalatokkal, gazdasági társaságokkal, szövetkezetekkel, vállalkozókkal való állandó kapcsolattartás elengedhetetlen a korszerű szakemberképzés megvalósításához. Ezt a széleskörű kapcsolatrendszert ápolni és fejleszteni kell. A közös célok, sikerek érdekében elengedhetetlenek a folyamatos, rendszeres, információs tapasztalatcserék, a vállalkozói szféra egyre nagyobb mértékű bevonása a képzésbe. Nagyon jó, egymást segítő kapcsolatunk a Picopack, a Mátrametál, Sanatmetál, Schön KAEV, Gyegép, VILATI, EUROPRINT, BOSCH és LEONI vállalatokkal. A beiskolázási elképzelések realizálásához biztos támpontot adó információs rendszert kell létrehozni, ugyanakkor saját tanulóinkat széleskörűen tájékoztatni kell a továbbtanulási, továbbképzési, munkavállalási lehetőségekről. A kölcsönös tájékoztatás folyamatosan élteti kapcsolatunkat beiskolázási körzetünk általános iskoláival, a szülői közösségekkel, gazdasági kamarákkal, a munkaügyi kirendeltséggel, a Megyei Pedagógiai Intézettel. Az iskolán kívül is keresnünk kell azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek az iskola sport, kulturális vagy művészeti életének fellendítését segíthetik, ill. az iskolai nevelőmunkát kiegészítik (Művelődési Központ, Gárdonyi Géza színház, sportegyesületek) Az iskola céljait és feladatait a társadalmi és gazdasági igények befolyásolják, határozzák meg. A változás, a megvalósítás anyagi fedezetét pedig a fenntartó biztosítja. Alapítványi iskolaként is folyamatos, élő kapcsolat kialakítására törekszünk a városi önkormányzattal, a város polgármesterével és jegyzőjével, a megyei önkormányzattal, az önkormányzatok bizottságaival, hogy minél pontosabb képet kaphassanak az iskola belső életéről, eredményeiről, gondjainkról. Bízunk abban, hogy nem csak a zavartalan működést tudjuk együttesen megteremteni, hanem a továbbfejlődés feltételeit is.

9



II. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA 1. A fenntartói elvárásokból adódó intézményi célok és feladatok A Wigner Iskola Közalapítvány Kuratóriuma, mint fenntartó az alábbi minőségi elvárásokat fogalmazta meg az Intézmény számára: - Az általánosan képző évfolyamokon törekedni kell az elméleti és alkalmazott tudás egyensúlyának megtalálására az egyes tantárgyak sajátosságainak megfelelően minél nagyobb lehetőséget kell teremteni a probléma megoldási, a gondolkodási képességek fejlesztésére. - A szülői igényekhez és a tanulói képességekhez igazodva ki kell alakítani az egyéni és a differenciált bánásmódot, a tehetséggondozás megfelelő formáit. - A tanulók idegen nyelvi kommunikációs és informatikai, valamint a műszaki gondolkodásukat megalapozó matematikai ismereteit, képességeit kiemelten kell fejleszteni. - Folyamatos feladat a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmakínálat alakítása, a gyakorlati képzés korszerűsítése. - A szakképzésben fontos a szakmaváltást is lehetővé tevő tanulási képességek és motiváció kialakítása. - Folyamatosan mérni kell a legfontosabb partnereink igényeit és elégedettségét, melynek eredményeit be kell építeni a stratégiai és az éves tervezésbe. Az oktatási szerkezet és tartalmi szabályozás változásainak megfelelően folyamatosan fejleszteni kell az iskola szervezetét a minőségbiztosítás keretein belül azonosított partnerek igényeinek figyelembevételével. - Törekedni kell arra, hogy az iskola minden dolgozója azonosuljon a minőségfejlesztési céljainkkal és az iránti elkötelezettséggel a kölcsönös bizalom és megbecsülés légkörében a legjobb szakmai tudásukkal végezzék munkájukat. - Teljesüljön az a fontos követelmény, hogy: a gyakorlati képzés során tanulóink találkozzanak a technológiai folyamatokban alkalmazandó minőségfejlesztési követelményekkel. - Célunk az, hogy a Comenius Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. modell a minőségpolitikai célkitűzések elérése érdekében hatékonyan működjön. A kiépített rendszer biztosítsa a folyamatos fejlesztést.

10



2. A Comenius 2000 I. Intézményi modell alapján kiépült minőségbiztosítási program működtetése Intézményünk nyitott a társadalom és oktatáspolitikai változások követésére, a partnerekkel való folyamatos kapcsolattartásra, információcserére törekszik. A partnerek együttes igényeinek megfelelő nevelési, oktatási, szakképzési kínálatot biztosítunk. Intézményünk a fentiek megvalósítása és segítése érdekében kiépítette, és működtetni kívánja a Comenius 2000 I. intézményi modellt. A modell alkalmazásával intézményünk képessé vált: -

partnerközpontú működés kiépítésére, működtetésére;

-

folyamataink szabályozására;

-

a szabályozott folyamatok partnerek elvárásain alapuló folyamatos fejlesztésére;

- a szervezeti kultúra tudatos építésére, valamint folyamatos fejlesztésére az intézményi élet résztvevőinek elvárásai alapján. A szakképzési kínálatot folyamatosan bővítjük a változó munkaerő-piaci igényeknek megfelelően; rugalmasan alkalmazható ismereteket közvetítünk. A sikeres működés és fejlesztés érdekében széles körű partnerkapcsolatot építünk ki. Minőségpolitikánk alapeleme a társadalmi, törvényi változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó tartalmi és szervezeti szabályozás. Működésünk nyitott, munkánk átlátható partnereink és a fenntartó számára. Az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek megfelelően működünk. A

minőségfejlesztési

rendszer

kiépítése

során

intézményünk

életében,

a

résztvevők

gondolkodásmódjában újnak számító követelmények fogalmazódtak meg. A program kiépítése és működtetése több éves, komoly belső erőforrásokat igénylő elkötelezettség, melynek sikeréhez az iskolavezetés és a nevelőtestület aktív támogatása elengedhetetlen. Intézményünk dolgozói elkötelezettek a minőségi, hatékony, törvényes, szakszerű munka, a folyamatos intézményi fejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. Arra törekszünk, hogy tanulóink képesek legyenek az „élethosszig” tartó tanulásra, kialakuljon bennük a folyamatos tanulás, fejlődés képessége. Céljaink érdekében az esélyegyenlőséget, eredményességet, átláthatóságot, kiszámíthatóságot, tanuló- és partnerközpontúságot, mint alapértékeket szem előtt tartva végezzük munkánkat.

11



3. Intézményi minőségcélok Cél

Időtartam

1. A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelő-oktató munkába. Folyamatos információcsere biztosítása.

Sikerkritérium

Indikátor

Elégedettségi szint 90 % felett. Visszajelzés 80 % felett. Pályaorientáció tartalmi fejlesztése.

- visszaérkező mérési lapok száma - elégedettségi szint - elvárások – megvalósított elvárások aránya

Tanulói elégedettség 80 %, szülői elégedettség 90 % felett. Választott szakma – elhelyezkedés az adott szakmában (évente +).

- képesítést szerzettek és elhelyezkedettek aránya - munkába állás (12.évf. elégedettségi szintje) - jelentkezők és felvettek aránya

Tanulói elégedettség, szülői elégedettség, du-i programok számának növekedése, iskolai sportkör hatékony működtetése.

- elégedettségmérés - munkatervek (isk., koll., szabadidő szervezés, DÖK) programok számának változása - jelentkezők számának alakulása

Elégedettségi mérésekben jelentkező pozitív változás.

- mérési lapok elemzése

100%-os szakos ellátottság. Belső képzések szervezése. Továbbképzési terv teljesítése. Rendszeres módszertani továbbképzés

- alkalmazottak végzettsége

folyamatos 2. Piacképes (a társadalmi igényeknek megfelelő oktatási szerkezet működtetése

4 év 3. Tartalmas szabadidő és tanórán kívüli tevékenység kialakítása

folyamatos 4. Az intézmény által képviselt értékek beépítése a nevelési-oktatási gyakorlatba

- mérési lapok elégedettségi %-ának emelkedése

2 év 5. Megfelelő felkészültségű alkalmazotti kör kialakítása. Nyitottság és önfejlesztés az alkalmazottaknál.

- hiányzó szakemberek száma - továbbképzésekben résztvevők száma

3 év 6. A szervezeti kultúra fejlesztése

Klímateszttel kimutatott - klímateszt eredményei pozitív változás

12



folyamatos Működő kapcsolat az általános és középiskolákkal, gazdálkodó szervezetekkel

7. Együttműködés a helyi és országos intézményekkel, szervezetekkel 5 év 8. Intézményi szintű értékelési rendszer működtetése

Jelenlegi tapasztalatok alapján értékelési, mérési rendszerünk.

- értékelések, mérések - értékelések összegzések

Egységesebb követelmények. Egyenletes terhelés. Kezdeményezések.

- munkatervek, tanmenetek - tantárgyfelosztás

Munkatervek egyeztetése. Közös programok. Egyforma követelményszint.

- munkatervek - felmérési eredmények

Elégedettségi mutatók javulása. Aktivitás fokozása. Jobbító javaslatok.

- felmérési eredmények - megvalósított javaslatok száma

A rendszer beépülése a mindennapi életbe.

- folyamatok kidolgozása, leírása - mérési eredmények pozitív változásai

Az eredmények javulása, az országos átlag elérése.

- felmérési eredmények

A kompetenciaalapú oktatást szolgáló módszerekkel oktatott tanulók arányának növekedése.

- érintett pedagógus és tanuló szám

Közismereti tantermek interaktív táblával való felszerelése, adaptált tananyagok rendszeres használata, innovációs készség javulása.

- interaktív táblával rendelkező tantermek aránya - új módszerrel oktatott tanulók aránya

3 év 9. Fokozni kell a szakmai munkaközösségekben folyó műhelymunkát, csapatmunkát és a tervszerű ellenőrzést 2 év 10. Tovább kell keresni és kihasználni az iskola – kollégiumi egység adta lehetőségeket mind a szakmai munka, mind pedig a tárgyi feltételek jobb kihasználása terén 2 év 11. Az információáramláson túl az értékelésre, a dicséretekre, ill. a hiányosságok feltárására is figyelmet kell fordítani. Erősíteni kell a megbeszélések műhelymunka jellegét a kreativitás kibontakoztatása érdekében 5 év

12. A minőségirányítási rendszer folyamata és tevékenységi, ellenőrzési, mérési rendszerének működtetése 5 év 13. Országos kompetenciamérés intézményi eredményeinek viszonya az országos átlaghoz 2-3 év 14. Az oktatási munka gyakorlatában az oktatást és kompetenciafejlesztést segítő módszerek beépítése (projektrendszerű és kooperatív technikák). 2-3 év 15. Új típusú technikai eszközök (interaktív tábla), ill. hozzájuk kapcsolódó háttéranyagok és módszerek kidolgozása

13



III.INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 1. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége A vezetés a Minőségirányítási programban minőségfejlesztési rendszert vezet be, melynek kialakításakor figyelembe vettük a közoktatási törvény 40.§. követelményeit, a fenntartó, valamint a partnerek igényeit és elvárásait. Az intézmény vezetősége kinyilvánítja teljes elkötelezettségét: -

a partnerek igényeinek és elvárásainak teljesítésében az intézmény minden szintjén

-

a minőségpolitika meghatározásában, betartásában, a minőségcélok elérésében, rendszeres felülvizsgálatában

-

a működéshez szükséges erőforrások biztosításában

Vállalja: -

a kiépített rendszer folyamatosan tökéletesítését,

-

a partneri elégedettség megtartását, javítását,

-

új partnerek megnyerését.

-

Működteti a 3 fős minőségügyi csoportot. A csoport évente vizsgálja, hogy az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e a célját. Vizsgálja és értékeli, továbbá az intézmény eredményességét, a pedagógiai programban megfogalmazottak teljesülését, a nevelési, tanítási, tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát, a tanulók és a szülők elégedettségét.

-

Működtetjük a belső audit rendszerét, amely keretében évente két területet átfogó vizsgálatra jelölünk ki. Megállapításait a stratégiai és az éves tervezésnél figyelembe veszünk.

A minőségügyi csoport rendszeresen beszámol a nevelőtestületnek a végzett munkáról, az ellenőrzések és az auditok eredményeiről. Mindezen eredmények és az intézményi indikátorrendszer mutatói jelentik az éves értékelésnek az alapját, amelyet az igazgató mutat be a tanévzáró értekezleten.

Az intézmény munkatársai felelősséget vállalnak az IMIP megvalósításáért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért. Minden dolgozó joga és kötelessége a szolgáltatások bármely fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenség felismerésekor azt a hatáskörrel rendelkezőknek jelezni, a megszüntetésre javaslatot tenni.

14



2. Az intézmény jogszerű és hatékony működésének garantálása Az intézmény vezetése a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, a pedagógiai program négyévenkénti felülvizsgálatával, az éves munkaterv készítésével, és a négyévenkénti irányított önértékelés lebonyolításával biztosítja a minőség iránti elkötelezettségét, a működés rendjét. Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó külső jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, határozatok, valamint a belső szabályozók hozzáférhetők legyenek, az intézmény alkalmazottai számára, azokat megismerjék és betartsák. A jelenlegi gyakorlat Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei megtekinthetők a CD jogtárban, melynek tartalmát folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk. Az Oktatási Közlöny, valamint a Magyar Közlöny nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét, melyeket a folyamatosan bővülő és a Jogalkalmazás a közoktatásban kötetei egészítenek ki. Intézmény belső működésének szabályai hozzáférhetőek a tanári szobában. Szabályozó jogi dokumentum megnevezése KÜLSŐ

Elérhetőség

Felelős

CD Jogtár Oktatási Közlöny Közalkalmazotti jogállásról szóló tv

igazgatónál igh. irodában igazgatói irodában

Oktatási törvény

igazgatói tanáriban munkaügyi gazdasági vezető ügyintézőnél igazgatói irodában, gazdasági vezető gazdasági vezetőnél tanári szobában, igazgató gazdasági vezetőnél, szakszervezeti bizalminál

Munkatörvény könyve Fenntartó és ágazati szintű rendeletek SZMSZ és mellékletei

gazdasági vezető gazdasági vezető igazgató, gazdasági vezető irodában, igazgató

15



BELSŐ Üzemi Megállapodás Pedagógiai program Minőségirányítási program

Üzemi Tanács elnökénél, tanári szobában tanári szobában, iskolai könyvtárban tanári szobában, könyvtárban

igazgató igazgató

igazgató, minőségbiztosítási csoport vezetője Minőségüggyel kapcsolatos szabályo- tanári szobában, igazgató, zások könyvtárban minőségbiztosítási csoport vezetője Házirend tanári szobában, igazgató, osztályfőnökök minden diáknál HACCP gazdasági vezetőnél, gazdasági vezető élelmezésvezetőnél Élelmezési szabályzat gazdasági vezetőnél, gazdasági vezető élelmezésvezetőnél A megismerés biztosítása Az intézményben az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése: A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át és a működést befolyásoló legfontosabb információkat a faliújságon közzé teszi. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból havi munkatársi értekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja, egyéb esetekben az alkalmazotti értekezleten ismerteti. Emellett a érdekképviseleti szervek részére az újonnan megjelenő jogszabályokat, és annak a munkavállalók és a diákok érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásait ismerteti. Az intézmény belső szabályzóinak önellenőrzése jogi szempontból a Közoktatási önellenőrzési kézikönyv kritériumai alapján történik. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg: A vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórumok – szakszervezet, közalkalmazotti tanács – számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi.

16



3. A vezetés területei Az intézmény irányítása - Jogszabályok betartása és betartatása -

A vezetés fő feladatai

-

Belső kapcsolatok szervezése

-

Döntési folyamatok működtetése

-

Külső kapcsolatok tervszerűsége, rendszere

-

Gazdálkodás

A pedagógiai munka tervezése, minősége - A pedagógiai művelődési program, helyi tantervek, programok elfogadása, módosítása, értékelése -

Célok megfogalmazása

-

Szükséges eszközök biztosítása

-

Pedagógiai innovációk

-

A feladatok adaptálása a partnerek elvárásaihoz

Az intézményben dolgozók minősége - Továbbképzés -

Módszertani kultúra, innováció

-

Szakmai teljesítmények

-

Fluktuáció

-

Egyéb feladatok vállalása

A tanulók, gyermekek tudása, szociális és pszichológiai készségei - Országos mérési eredmények trendjei -

Helyi mérési eredmények

-

Versenyek és egyéb szereplések

-

Kommunikációs (hagyományos és informatikai) készségek

-

Magatartás és attitüdvizsgálatok

Az intézmény felszereltsége, állapota, klímája - Tantermek, csoportszobák, létszámok -

Taneszközök, segédletek

-

Informatikai felszereltség

-

Intézményi klíma

-

Szervezettség és kultúra

-

Az intézmény és a helyi társadalom kapcsolata

-

Az intézmény imása a településen és a körzetben

-

Elégedettségi mutatók trendje

17


-

A következő iskolafok visszajelzései

-

PR tevékenység


4. Vezetői tervezés Az intézményben az igazgató a vezetői pályázatában fogalmaztak meg vezetési filozófiáját: -

a képviselt alapértékeket

-

a szervezetre vonatkozó célokat

-

az egyéni stratégiát a célok elérése érdekében

Az intézmény stratégiai terveit – Pedagógiai Program (PP)Intézményi Minőségirányítási Program ( IMIP), és az éves intézményi munkaterv - az igazgató készíti. Stratégiai tervezésen értjük az intézmény működését hosszú távon meghatározó dokumentumok (PP, IMIP) elkészítésének rendjét, tartalmát - ezek egymáshoz való viszonyát -, valamint az éves operatív tervet. A stratégiai tervezés legfontosabb elemei: előretekintés a jövőbe, kreativitás, rugalmasság. Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a PP-mal és az IMIP-pel , mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. Elkészítettük a stratégiai tervezés eljárását. A célok megvalósításának „hogyan”-ját a Minőségirányítási Rendszer (MIR )szabályozza. Az éves tervezés, a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Az éves tervezés eljárása kijelöli azokat a területeket, amelyeknél vezetői beavatkozásra van szükség, és meghatározza az ebből adódó feladatokat. A vezetői tervezés egyéb területei: -

Munkaerő-gazdálkodási terv

-

Költségvetés

-

Beszerzés

Kapcsolódó szabályzók: -

PP

-

IMIP

-

Stratégiai tervezés

-

Éves munka tervezése

18



5. A vezetői ellenőrzés rendje A vezetés ellenőrzési rendszert működtet az intézmény kulcsfolyamatait érintő területeken. Az ellenőrzéssel kapcsolatos alapvető követelmények: Intézményünk nyitott a társadalom és oktatáspolitikai változások követésére, a partnerekkel való folyamatos kapcsolattartásra, információcserére törekszik. A partnerek együttes igényeinek megfelelő nevelési, oktatási, szakképzési kínálatot biztosítunk. A szabadidős tevékenységet a szülői, tanulói igények figyelembevételével alakítjuk ki.

–

jogszerűség,

–

rendszeresség, tervezettség,

–

dokumentáltság.

A vezetés a vezetői ellenőrzések rendszerét működtetve javító és/vagy megelőző intézkedéseket hoz, majd azok hatását kontroll ellenőrzésekkel méri. Az ellenőrző feladathoz tartozó tevékenységek: -

tanulmányi munka ellenőrzése,

-

versenyeredmények figyelemmel kísérése,

-

fegyelmi ügyek,

-

jutalmazások,

-

munkaközösségi tervek,

-

az országos kompetenciamérések eredményeinek okfeltáró elemzése,

-

belső mérések eredményeinek értékelése,

-

pedagógus és nem pedagógus munka ellenőrzése,

-

házirend,

-

ügyeleti rendszer,

-

pedagógiai program végrehajtása,

-

SZMSZ,

-

éves terv,

-

gazdasági-pénzügyi terület.

19


6.


Vezetői ellenőrzések rendszere

Elkészítettük a vezetői ellenőrzés folyamatszabályozását, amely megjelöli a működés azon területeit, melyet ellenőrizni kíván, az ellenőrzést végző személyeket és az ellenőrzés módját. Az ellenőrzések főbb területei Törvényességi ellenőrzés dokumentumai Tanügyi dokumentumok: -

Alapító okirat

-

SZMSZ

-

Házirend – tantárgyfelosztás – órarend – naplók

-

Tanuló-nyilvántartás

-

Versenyek dokumentumai

-

Anyakönyvek /Törzskönyv /Bizonyítványok

-

Helyettesítési naplók

-

Irattár – Az iktatás rendje (az előírásoknak megfelelően), az iratkezelés, a selejtezés a szabályozásnak megfelelően.

Munkáltatói dokumentumok: -

Munkaerő-gazdálkodási terv: Évente elkészítendő az esetleges módosulások bejegyzése (folyamatos aktualizálás).

-

Személyi anyagok

-

Továbbképzési terv / Beiskolázási terv végrehajtása

-

Jegyzőkönyvek – Minden olyan alkalomról, amelyet jogszabály előír, és amelynek ellenőrzésére a későbbiekben sor kerül.

Pedagógiai munka (PP alapján): -

Munkarend, munkafegyelem – Ügyelet, a tanóra védelme, tanári dokumentáció.

-

Munkatervek – munkaközösségi, tanmenetek, DÖK, IMIP stb. iskolai szinten az intézkedési tervnek és a pedagógiai programnak megfeleltethetően

-

A pedagógiai folyamat – A PP-ban megírtak szerint.

-

Szaktárgyi munka eredménye – A mérések tükrében, az érdemjegyek, osztályozás tükrében, ill. a pedagógiai programban megjelölt, onnan az éves munkatervben is megjelenített célok tükrében

-

A DÖK működése – A szükséges szabályzatok, ill. a működés adminisztrációja.

-

Mérések / értékelések – Eredményesség, hozzáadott érték.

-

Értékelés, osztályozás – A PP és a szaktárgyi munkaközösség munkaterve, szabályozása alapján

-

a jogi szabályozásnak és a helyi szabályozásnak megfelelően.

20



-

Rendezvények, hagyományok ápolása (kapcsolattartás a partnerekkel)

-

A PP-ban tett ígéretek megvalósulása – megvalósulása.

A PP időarányos megvalósítása,

Gazdálkodás: -

Eszköz- és anyagnyilvántartás – Ha számítógépes a nyilvántartás, két biztonsági másolatot el kell tenni minden alkalommal

-

Leltár – Leltározási tevékenység és szabályozás

-

Költségvetés (időarányosan) –az arányos felhasználás vizsgálata

-

Személyi kiadások vizsgálata

-

Dologi kiadások vizsgálata

-

Bevétel – kiadás vizsgálata

-

A státuszhoz tartozó bértömeg vizsgálata

-

Az óraadókra felhasznált bér

-

Külső szerződések / Megbízási szerződések vizsgálata

-

Szabad kapacitás hozama (Ft)

-

Túlórák elszámolása – Naplókkal, helyettesítési naplóval, tantárgyfelosztással összhangban legyen

-

Táppénzes helyettesítések – Dokumentációval párhuzamosan

-

Tankönyvtámogatás nyilvántartása

-

Étkeztetés (ingyenes stb.) nyilvántartása

A vezető a nevelési-oktatási intézmény megfelelő/jó működéséért felelős, így elsősorban segítője az intézmény munkájának. A feladatkörében nem az ellenőrzés kapja a meghatározó szerepet, de az irányíthatóság megkövetelte mértékben ez is jelen van tevékenységében – törvényalkalmazó. Állandó, átfogó helyzetképpel rendelkezik az intézményről, mely információkat nem csak ellenőrző munkával szerzi meg.

Az információgyűjtés módszerei, lehetőségei Jelenlegi gyakorlat - Munkaközösségi beszámolók -

Tantárgyfelosztás

-

Értekezletek (jegyzőkönyvei)

-

Statisztikai adatok

-

Vezetői értekezletek (feljegyzései)

21


7.

-

Megbeszélések (feljegyzései)

-

Tapasztalatcserék

-

Óra- és foglalkozáslátogatások

-

Partnerek visszajelzései

-

Egyéb


Vezetői értékelés

Célja: az alkalmazottak teljesítményének és az intézmény hatékony működésének fokozása; visszacsatolás, az eredmények megerősítése, korrekciós területek kijelölése Alapelvei: -

fejlesztésre irányuló;

-

a stratégiai céloknak megfelel;

-

hatékony és eredményes;

Módszerei: -

megfigyelés (tervezett, strukturált)

-

interjú (egyéni és csoportos)

-

kérdőív;

-

tanulói és pedagógusi produktumok vizsgálata;

-

dokumentumelemzés

Eszközei: -

írásban

-

szóban

Az intézmény kialakítja a dolgozók ösztönzésére szolgáló rendszerét, anyagi és erkölcsi elismerésük intézményi alapelveit és rendjének szabályozását. Az egyéni, a csoportos, az intézmény egészét érintő teljesítményértékelések meghatározott normákhoz (célok, feladatok célértékei), munkaköri leíráshoz és a kritériumokhoz való viszonyítás alapján történik. Elismerési és szankcionálási eljárások: -

jutalom, kitüntetésre felterjesztés;

-

figyelmeztetés, fegyelmi eljárás

Az intézményműködés elemzése és értékelése minőségügyi szempontból Meggyőződésünk, hogy a minőség iránti elkötelezettségben fontos szerepet kap a diagnosztizálás. Ebben a folyamatban az egyes elemek rendszerbe illesztése alapján az egészről kapunk képet.

22



Az intézmény működésének tervszerűségét, kiszámíthatóságát a működési folyamatok szabályozásával kívánjuk javítani. A felelősségi mátrix tartalmazza az intézmény folyamatait és annak gazdáit.

Az intézmény működésének tervezése Az intézmény működési folyamatának főb Példák – a teljesség igénye nélkül – a lehetséges területei folyamataira Intézményvezetés, stratégia-alkotás: Pedagógiai program megalkotásának és rendszeres információs

bázis

kezelése,

elemzése, felülvizsgálatának folyamata.

környezeti elemzések, küldetés, jövőkép, Éves

munkaterv

és

funkcionális

akciótervek

minőségpolitika megfogalmazása, stratégiai készítésének folyamatai. célhierarchia,

funkcionális

akciótervek IMIP alkotásának és rendszeres felülvizsgálatának

kidolgozása, IMIP létrehozása.

folyamata. Partneri igényfelmérés folyamata (COM. I.)

Végrehajtás, beavatkozás.

Folyamatszabályozás,

eljárások

kialakítása

és

szabályzata: partnerazonosítás Infrastruktúra üzemeltetésének folyamatai Bemeneti területek.

Beiskolázási rendszer működési folyamata. Munkaerő

kiválasztásának

és

betanításának

folyamata. Képzések, továbbképzések folyamata. Beszerzések folyamata. Kimeneti területek.

Helyesbítések

folyamata.

Panaszok

kezelésének

folyamata. Mérés, értékelések területe

Partnerek elégedettségének mérési folyamata (COM.I) Tanulók mérésének, értékelésének folyamata. Intézményi önértékelés folyamata (COM.I.) Vezetői ellenőrzés folyamata (int. működés) Vezetői értékelés folyamata Belső audit folyamata

Kontrollmechanizmusok működtetése.

Döntés-előkészítés folyamatai. Döntési protokollok.

23



Kommunikációs folyamatok. Dokumentáció kezelés folyamata. Feljegyzések kezelési folyamata.

8. Célja és működésének tervezése A működés szabályozottságának, átjárhatóságának és tervszerűségének biztosítása. A tervek struktúrájának kialakítása, a tervek egymásra épülése biztosítja a stratégiai tervezés megvalósítását.

A pedagógiai munka A szervezeti működés szabályozása szabályozása Pedagógiai program SzMSz Nevelési program, helyi Munkáltatói Gazdálkodási tantervek feladatok feladatok Vezetői pályázat • Munkavédel • Költségvetés • Továbbképzési mi tervezése program szabályzat • Selejtezési, • Gyermekvédelmi leltározási, munkaterv • HACCP egyéb • Tűzvédelmi • Éves munkaterv gazdálkodási szabályzat tervek • Munkaközösségek munkaterve • Szabadságol ási terv • Továbbképzési terv •

Minőségfejlesztési munkaterv

Gyermekcsoportok tervező munkája Belső ellenőrzési terv Az intézményi önértékelés Fenntartói ellenőrzések Minőségirányítási program

24



Ellenőrzés 9. Célja és alapelvei Célja: stratégiai célok megvalósításának időarányos teljesítése Alapelvei: •

A törvényesség elve: a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek betartása az ellenőrzés során.

•

A szükséges minimum elve: az ellenőrzés alapja a minőségirányítási programban megfogalmazott terv, az ettől való eltérés csak rendkívül indokolt esetben lehetséges.

•

A segítés - fejlesztés elve: az ellenőrzés alapja a jóhiszeműség, ill. a jogszerű és szakszerű működés biztosítékainak megteremtése.

•

A komplexitás elve: az ellenőrzés lehetőleg nem szakítja ki az intézmény működésének egy-egy területét, hanem összefüggéseket keres az ellenőrzésbe vont területek között.

•

A dokumentáltság elve: az ellenőrzés lefolytatása előtt ellenőrzési terv, az ellenőrzés eredményeiről pedig írásbeli feljegyzés készül.

•

A folyamatosság elve: -

az ellenőrzés folyamatosan épít a korábbi ellenőrzések megállapításaira;

-

összekapcsolja a munkaterv, illetve IMIP szerinti belső ellenőrzést és a fenntartói ellenőrzést oly módon, hogy bármelyik figyelembe veszi a másik megállapításait.

•

A nyilvánosság elve: az ellenőrzésben érintettek megkapják az ellenőrzés dokumentumait.

10. Az ellenőrzési rend jellemzői •

Előkészíti az intézmény oktatáspolitikai célkitűzéseit, szakmai munkájának értékelését és a vezetői döntéseket az intézmény gazdálkodása, valamint eredményes működése szempontjából.

•

Lehetővé teszi az erőforrások hatékony (eredmény/ráfordítás) felhasználásának figyelemmel kísérését.

•

Kontrollként szolgál az intézményvezető számára.

•

Segíti a partneri igények érvényesítését.

11. Az intézményi ellenőrzésben figyelembe vehető szakmai mutatók •

pedagógiai mutatók

Az intézmény oktatási-nevelési eredményeinek trendje

25


-

A tanulók elégedettsége

-

Az intézmény klímája

-

A tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős programok sikerei, eredményei

-

Országos versenyeredmények

-

Továbbtanulás

•

gazdasági mutatók

•

jogi és eljárási mutatók:

•


-

A belső, intézményi dokumentumok tartalma és alkalmazása

-

A bizonylati fegyelem

-

A selejtezési eljárások

-

A munkaügyi kérdések

-

Az intézményi belső ellenőrzés minősége

a további vizsgálatok lehetősége:

A vezető/k vagy a pedagógus eseti felkérésével, külső szakértőkkel végeztethet ellenőrzési feladatok. A pedagógiai munka eredményessége - a hozzáadott érték és a kimeneti eredmények együtt – a hatásosság. Az intézmény vizsgálatának egyik fontos szempontja a pedagógiai munka belső ellenőrzésének minősége, vagyis, hogy az alkalmazott módszerek milyen hatékonyan segítik a pedagógiai munka eredményességének javítását; valamint a kimeneti eredményeket, a felvételi mutatókat. 12. Ellenőrzési feladatok rendszere Mit? PP Helyi tanterv Tanulmányi eredmények Versenyeredmények Sporteredmények Magatartás és szorgalom

Milyen Milyen módszerrel? gyakorisággal? igazgató Évente egyszer dokumentumelemzés Igh. Évente egyszer Összehasonlító elemzés Ig.helyettes Félév, év vége Statisztika elemzés trendvizsgálat igazgató Félévente Trendvizsgálat Ig. h. Félévente trendvizsgálat Osztályfőnök, félévente Dokumentumelemzés az osztályban Megfigyelés, tanítók konzultáció Osztályfőnök, negyedévente Összehasonlító szaktanárok elemzés, konzultáció Ki ellenőriz?

Az osztályok, az egyes tanulók tanulmányi eredménye Nagyobb Osztályfőnök, rendezvények igazgató

Aktualitás szerint 26

Megfigyelés

Keletkezett dokumentum feljegyzés feljegyzés Jegyzőkönyv Jegyzőkönyv Jegyzőkönyv Naplóbejegyzé s Napló, ellenőrző feljegyzés


Mit?

Ki ellenőriz?

Pedagógusok munkája

Igazgató, ig.h.

Egyéb felelősök Igazgató, ig.h. munkájának értékelése Munkatervek ig.h Pedagógiai Igh. adminisztráció Gazdálkodási utalványozás Vásárolt eszközök, anyagok nyilvántartása Térítési díjak megállapításának helyessége Étkezési díjak szedése, nyilvántartása, elszámolása Szigorú számadású nyomtatványok Diákigazolvánnyal kapcsolatos feladatok


Milyen Keletkezett Milyen módszerrel? gyakorisággal? dokumentum Éves munkaterv Dokumentumelemzés, feljegyzés szerint óra és foglalkozáslátogatás Éves ellenőrzési Megfigyelés, feljegyzés terv szerint dokumentumelemzés Szeptember 30. dokumentumelemzés Negyedévente dokumentumelemzés

feljegyzés feljegyzés

Igazgató

Havonta

dokumentumelemzés

Feljegyzés

Gazd. vez.

félévente

dokumentumelemzés

Feljegyzés

Gazd. vezető, Félévente igazgató

dokumentumelemzés

Feljegyzés

Gazd.vezető

Félévente

dokumentumelemzés

Feljegyzés

Gazd.vezető

Félévente

dokumentumelemzés

Feljegyzés

iskolatitkár

Minden szeptember

év dokumentumelemzés

jegyzőkönyv

Minőségügyi ellenőrzés: Az intézmény vezetése munkaterv szerint évente legalább egyszer, szükség esetén többször felülvizsgálja a következőket: •

partneri elégedettség, kifogások, panaszok

•

belső helyzetelemzési eredmények

•

erőforrások helyzete, fejlesztése

•

szolgáltatások hatékonysága, megfelelőssége, fejlesztése

•

helyesbítő, megelőző intézkedések

•

változások szükségessége

•

IMIP megvalósításához kapcsolódó feladatok

A vezetőségi átvizsgálás után a hozott intézkedéseket dokumentálja.

27


13.


A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése kiterjed a tanítási órákra és az azokon kívüli foglalkozásokra is. Alapvetően a tantervi követelmények betartására és betartatására kell törekedni. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét az ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: -

igazgató

-

igazgatóhelyettesek

-

munkaközösség-vezetők

Az igazgató az iskolában folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az ellenőrzés módszerei - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása -

írásos dokumentumok vizsgálata

-

tanulói munkák vizsgálata

-

beszámoltatás szóban, írásban

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Kiemelt ellenőrzési szempontok: -

a pedagógusok munkafegyelme

-

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása

-

a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága

-

a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja

-

a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása

-

a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon

-

ezen belül: = előzetes felkészülés, tervezés = tanítási óra felépítése és szervezése 28


-


= tanítási órán alkalmazott módszerek = a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán = az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése a tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás

Értékelés 14.

Célja

Az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. Alapelvei •

Adaptív, felhasználja a más által elvégzett értékelést, valamint az intézményi önértékelés tapasztalatait, eredményeit

•

Tekintettel van az összes érintett elvárásaira, elégedettségére

•

Tiszteletben tartja az intézmény pedagógiai munkájának sajátosságait

•

Figyelembe veszi az intézmény tanulóinak eltérő szociokulturális hátterét, a pedagógiai hozzáadott érték hosszú távú megtérülését

•

A rendszer rugalmasan alkalmazkodik a helyi gyakorlathoz, épít annak bevált elemeire

•

A jóváhagyott nevelési, illetve pedagógiai programon alapszik

•

A vezetői ciklushoz alkalmazkodik, illetve lejárta előtt fél évvel összegző értékelésre kerül sor

•

A dolgozók közvetlenül is részt vesznek a mérések és értékelések lebonyolításában és az eredmények értékelésében

•

Hozzáadott érték elvű, ami azt jelenti, hogy az intézmény eredményeit saját korábbi eredményeivel veti össze, és feltárja a fejlesztési lehetőségeiket

•

Koherens a fenntartói intézkedési tervvel

•

A mérés-értékelési rendszer figyelembe veszi a tanuló életkori sajátosságait, minden esetben diagnosztikus funkció szerint mér (az eredmények nem használhatók fel az egyes tanulók minősítésére)

•

Szerves része a mérési eredmények dokumentálására alkalmas adatbázis, mely lehetővé teszi az összehasonlítást.

15.

Az értékelési rendszer működése •

Az értékelés folyamata: -

a konkrét értékelés céljának, funkciójának kijelölése

-

a körülmények, lehetőségek számbavétele 29


•


-

az értékelés tárgyának, területeinek meghatározása

-

mérőeszközök, eljárások létrehozása, kiválasztása

-

az értékelés lebonyolítása

-

az adatok elemzése, értékelése

-

visszacsatolás (az érdekeltek informálása, az eredmények felhasználása)

Az értékelés területei és indikátorai

Humán tényezők: értékelési szempontsor a vezetők, pedagógusok, alkalmazottak esetében. Szociokulturális háttér mérése a gyermekre vonatkozóan. Összevetés a pedagógiai, nevelési program normarendszerével Infrastruktúra: épület, tantermek, sportlétesítmények, - belső környezet: bútorzat, tanítást közvetlenül segítő taneszközök [a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet szerint]. Költségmutatók: •

1 pedagógusra jutó tanulólétszám

•

1 tanulóra jutó költség

•

bérköltségek

•

dologi költségek normatíván felül

•

saját bevételek – szolgáltatások

•

pályázati források

Az iskolai munka eredményessége •

tanulói teljesítmények trendje

•

tanulók versenyeredményei

•

továbbtanulási mutatók

•

országos mérések trendvizsgálata

•

bemenet-kimenet helyi mérési adatok

•

a pedagógusok munkájának értékelése, a vezetők munkájának értékelése

Az ösztönző rendszer működtetése Az iskola kialakítja és működteti a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak ösztönzésére szolgáló anyagi és erkölcsi elismerés intézményi alapelveit, rendjét, jogszabályi megfelelőség alapján. Az ösztönzés lehetséges formái: – belső kitüntetés adományozása, – kereset kiegészítés a Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezéseinek a figyelembevételével (pályázatírás, célfeladat kijelölése estén).

30



Mérési rendszer 16.

Célja

A mérés célja, hogy objektív tények alapján biztosítsa a fejlesztést

Alapelvek •

Objektivitás,

•

Megbízhatóság,

•

Összehasonlíthatóság

17.

Pedagógiai mérések

17/1 Külső mérés-országos standard Az országos mérés-értékelés eredményeinek figyelembe vétele •

A megfelelés kritériumai: -

nem megfelelő: ha az országos átlag alatti, vagy a teljesítmény csökkenő tendenciát mutat

-

megfelelő: ha az országos átlagot eléri, a trendvizsgálat eredménye pozitív

-

jó: ha az országos átlagot meghaladja, teljesítmény emelkedik

-

kiváló: ha az országos átlagot legalább 10 %-kal meghaladja, a trendvizsgálat 5%kal emelkedő eredményt mutat

-

Nem-megfelelés esetén következő eljárások: = problémafeltárás, elemzés, = fejlesztési terv készítése ( rövid-, középtávú) = a fejlesztési terv ellenőrzése, értékelése (ellenőrzési tervbe építése), félévente

Feladat

Kompetencia mérések

Időpont

Minden év május

Érintett

6., 8, 10. évfolya m

Felelős

Igh.

31

Informáltak

Igazoló

köre

dokumentumok

. Szülők, tanulók, fenntartó

összehasonlító elemzés a hozzáadott érték megállapítása Bevezetés az adatbankba



Nem-megfelelés esetén minden év március 31-ig az országos és helyi értékelés alapján az intézményünk hiányok felszámolására intézkedési tervet készít. 17/2 Belső mérés (belső szakember, vagy külső szakértő közreműködésével) 17/3

Partneri igény és elégedettség mérések

•

a nevelőtestület és a szülők értékelése az IMIP időarányos végrehajtásáról

•

közvetlen és közvetett partnerek igénymérése

Az adott időpontokra megfogalmazott feladatok megvalósulásának felmérését reprezentatív minta alapján végezzük a szabályzatban megfogalmazottak alapján.. 17/4 Az IMIP éves értékelése A minőségirányítási program végrehajtásának értékelését évente kell elvégezni. Az IMIP értékelés az intézmény céljainak összehasonlítását jelenti az intézmény tevékenységének eredményeivel. A minőségfejlesztés megvalósításához feltárják, hogy az iskola milyen eredményeket ért el az iskolai élet egyes területein, és ezeket összevetik a pedagógiai programban és a minőségirányítási programban megfogalmazott célokkal, valamint azzal, hogy az elért eredmények hogyan alakultak az előző tanévhez képest. Az IMIP éves értékelését a nevelőtestület és a szülők reprezentatív csoportja végzi minden év végén. Az IMIP végrehajtásának megfelelési kritériumai: • jó, ha az elfogadottság 75%feletti •

megfelelő:ha az érintettek 75%-a elfogadta

•

nem megfelelő, ha az érintettek részéről az elfogadottság nem éri el a 75%-ot

Az éves munkatervben (intézkedési terv) tervezett operatív feladatok A rövid távú tervben megfogalmazott partneri elvárásokhoz az éves munkatervben tervezünk feladatokat és bontjuk ki részletesen.

A minőségirányítási rendszer működtetése 18

Az intézmény minőségfejlesztési rendszerének leírása

Minőségfejlesztési rendszer dokumentumainak felépítése:

32



Az intézményi minőségirányítási program tartalmazza intézményünk minőségpolitikáját és az intézmény minőségfejlesztési rendszerét. A minőségügyi dokumentációs rendszer legfelső szintjét az alapító okirat alapján az intézményi minőségirányítási program és a pedagógiai program képezi. A pedagógiai program az intézmény stratégiai dokumentuma, melynek megvalósulását, végrehajtását az IMIP támogatja. A minőségfejlesztési rendszer működésének célja: Az intézmény minőségfejlesztési programjának célja annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtson. Ennek érdekében az intézmény minőségfejlesztési programja folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet fogalmazza meg, melyek a következő elemekből épülnek fel: •

az intézmény partnereinek évenkénti azonosításának felülvizsgálata

•

a partnerek igényének és elégedettségének rendszeres mérése

•

a mérési eredmények alapján az intézmény tevékenységének folyamatos fejlesztése

•

e fejlesztésekhez intézkedési tervek készítése

•

az intézkedési tervek végrehajtásának folyamatos ellenőrzése és értékelése, visszacsatolása

•

az intézmény adottságainak és eredményeinek rendszeres értékelése irányított önértékelés keretében

•

az önértékelés eredményei alapján az intézmény tevékenységének folyamatos fejlesztése.

Az intézményvezetés elköteleződése a működés érdekében: Az intézményvezetés kinyilvánítja elköteleződését a minőségfejlesztési program működtetése mellett. A minőségpolitikai célkitűzések elérése érdekében •

kinyilvánítja teljes intézményirányítási tevékenysége során elkötelezettségét a minőség iránt és megfogalmazza az intézmény minőségpolitikáját;

•

az SZMSZ módosításával megteremtette a minőségfejlesztési program alkalmazásának személyi feltételeit, a minőségügyi vezető feladatkör létrehozásával;

•

az oktatási miniszter 3/2002. (II.15.) OM rendelete alapján biztosítja a minőségügyi vezető és a minőségfejlesztési csoport munkájához szükséges feltételeket;

•

egyértelmű követelményállítással, következetes és rendszeres ellenőrzéssel, segítő értékeléssel támogatja a program végrehajtását

•

elkötelezett az intézmény szervezeti kultúrájának fejlesztésében.

33



A minőségirányítási rendszer szervezeti felépítése és működése Szervezeti felépítés Intézmény vezető

Minőségügyi vezető

Minőségfejlesztési csoport

Folyamatgazdák

Alkalmazotti közösség

A rendszer működéséért az igazgató a felelős. Az intézményvezető felhatalmazta munkatársait a minőségfejlesztés folyamatában való közreműködésre, és a team munkában való részvételre.

19. Feladatok meghatározása, felelősségdelegálás

Folyamatok

igazgató

stratégiai tervezés

X

éves tervezés

X

vezetői ellenőrzés

X

intézmény működtetésének ellenőrzése irányított önértékelés partnerek azonosítása panaszkezelés

X

Igazgató- gazdasági helyettes vezető

minőségfejlesztési csoport

X X X

X

X

34

munkaközösség vezetők


munkaerő kiválasztás és betanítás továbbképzési tervezés belső értékelési rendszer eszközbeszerzés

X

Ösztönző rendszer

X

pénzügyi források

X

biztonságos munkavégzés pedagógusok szakmai együttműködése tanulói értékelés

X


X X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

belső audit

X

35

X



A folyamat leírása:

Az igazgató tájékoztatója a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a IMIP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel.

Érintett igazgató

tantestület

szeptember

igazgató

kibővített isk.vez.

nev. test.

szeptember

Megalakulnak a munkacsoportok. A munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak.

igazgató

nev. test.

igazgató

minőségfejl. team munkacsop.-ok

szeptember közepe szeptember vége

Az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról.

igazgató

nev. test.

36

nev. test.

október eleje


A munkacsoportok elvégzik a kijelölt területek elemzését. A csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják. A tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül. Az így kiegészített IMIP-et a szülői szervezet ülésén elfogadjuk, DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük. Az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített IMIP megfelel a törvényi


csoportvezetők

munkacsop.-ok tagjai

igazgató

október vége

csoportvezetők

munkacsop.-ok tagjai

igazgató

november közepe

igazgató

nev. test.

november közepe

munkacsoportok vezetői

nev. test.

november vége

igazgató DÖK

iskolaszék, DÖK

december eleje

igazgató

minőségfejl. team

37

igazgató

december közepe



előírásoknak, akkor bővíthető. Ha hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják. Az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja az IMIP fejlesztési módosításait. Ha a testület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoportho z. Elfogadás után, a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, diákok) Az igazgató a módosított IMIPet felterjeszti a fenntartóhoz jóváhagyásra. A jóváhagyott IMIP nyilvánosságra hozatala.

igazgató

nev. test.

január közepe

igazgató

nev. test, szülők, tanulók

január vége

igazgató

fenntartó

második félév eleje

igazgató

nev. test, szülők, tanulók, fenntartó

március-április

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat kitöltő Megőrzési hely neve A IMIP kibővített isk. Minőségügyi módosításra vezetőség kézikönyv szoruló területe, folyamatai Megalakult „nev-okt.” Minőségügyi munkacsoportok minőségi kör kézikönyv listája vezetője

38

Megőrzési idő

Másolatot kap

1 év

munkacsoportok

1 év

igazgató


A területekhez rendelt munkacsoportok listája Módosító javaslatok, kiegészítések Kiegészített IMIP


„nev-okt.” minőségi vez.-je

Minőségügyi kézikönyv

1 év

igazgató

munkacsoportok


1 év

igazgató

munkacsoportok


5 év

könyvtár, igazgatói iroda

39



III. A KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 1. Minőségpolitikai nyilatkozatunk Kollégiumunk minőségirányítási rendszerének kialakítása, működtetése, illetve folyamatos karbantartása során kollektívánk elkötelezi magát a megfogalmazott minőségcélok és minőségkezelési feladatok megvalósítása mellett. Stratégiai célunk, hogy munkánk során folyamatosan alapozzunk a kollégium hagyományaira, a társadalmi, megrendelői, felhasználói (partneri) igényekre. Középtávú célunk az ellátási, lakhatási infrastruktúra, az eszközfeltételek és a módszertani kultúra további fejlesztése mellett olyan hatékony intézmény működtetése, amely megfelel a korszerű követelményeknek, elvárásoknak. E célok érdekében olyan kollégiummá kell válnunk, amely: - motiváltságot ébreszt a tanulás iránt, - kifejleszti a tanulás megtanulásának képességét, - az interperszonális kapcsolatok pozitív mintaközvetítő terepe, - olyan személyes autonómiát teremt, amely megfér a másik ember szabadságával. Kollégiumunk pedagógiai filozófiájaként olyan intézményt szeretnénk működtetni, ahová ,,hazamegy” a tanuló az iskola után.

„Jó család” szigorúan követel, tudja értékelni a

teljesítményt, következetessége szeretettel párosul. Olyan „lakóhely”, mely tele van tudás-és képességfejlesztési alkalmakkal, kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési, önmegismerési lehetőségekkel. Ennek a helyi társadalomnak a működése során észrevétlenül sajátítják el a diákok az érdekkifejeződés, érvényesítés demokratikus normáit, technikáit. A minőség megteremtése érdekében az alábbi értékek közvetítését kell biztosítanunk tanulóink felé: -

nemzeti tudatosság, magyarság tudat, szülőföld szeretete, történelmünk hagyományainak ismerete, anyanyelvünk tisztasága, nemzeti szimbólumaink tisztelete.

-

az európaiság szellemisége, egyetemes emberi jogok betartása, európai kulturális hagyományok ismerete.

40


-


tudatos erkölcsiség fölvállalása, az értékek tisztelete, társadalmi normák betartása, felelősségtudat, felelősség-vállalás.

-

igazságosság, szeretet érvényesítése, empátiakészség, segítségnyújtás

-

hűség az elvekhez, hithez, szerettekhez.

-

alapvető műveltség, tudás elsajátítása, intelligencia, művészeti ágak ismerete, tudományos igényesség.

-

motiváltság az önképzésre, jártasságok, ismeretek megszerzése.

-

önismeret, önbizalom, reális énkép kialakulása, önmenedzselés.

-

konfliktustűrő képesség, megoldási alternatívák használata.

-

céltudatosság, következetesség, igényesség, szorgalom.

-

környezetvédelem, az egyéni és közösségi javak megóvása. 2. Minőségcélok

Általános elvek -

tanulóink személyiség-vonásainak optimális szintre emelése, műveltségűk gyarapítása, önművelési igényük kialakítása.

-

olyan erkölcsös, önmagukkal és másokkal szemben igényes közösségi sikerességre törekvő, hazáját szerető állampolgárok nevelése

-

a tanulók segítése reális életpályára való felkészülésben

-

közösségek alakítása és fejlesztése, az együttműködési készség formálása.

-

a demokratikus elvek betartásával a tanulók felkészítése a társadalmi szerep betöltésére.

Konkrét és mérhető minőségi célok -

A fenntartó által meghatározott beiskolázási keretek között biztosítjuk az intézmény alapító okiratában meghatározottak alapján a tanulók kollégiumi felvételét.

Sikerkritérium: A férőhely optimális kihasználtsága. -

Biztosítjuk a tanuló életkori sajátosságainak, képességeinek és szorgalmának megfelelő nevelést és oktatást, a tanulók személyiségének fejlesztését.

Sikerkritérium: Tanulási idő hatékony kihasználása, egyéni, személyes napirend kialakítása, tanulás - szórakozás - pihenés arányainak tervezése.

41


-


Folyamatosan figyelemmel kísérjük a kollégium területén esetlegesen előforduló tanulóbaleseteket előidéző okokat; ezek megszüntetésére haladéktalanul megtesszük a szükséges intézkedéseket.

Sikerkritérium: Az intézményekben rendszeresen felmérésre kerülnek a veszélyforrások, kialakításra kerülnek a biztonságos helyiségek, felszerelések. -

Kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók testi és lelki állapotának javítására, a megfelelő pedagógiai módszerekkel –külső résztvevők bevonásával is – küzdünk a drog, az alkohol és a dohányzás ellen.

-

Sikerkritérium: Csökken a deviáns magatartású, valamint a káros szenvedéllyel élő tanulók száma.

-

Folyamatosan törekszünk arra, hogy a pedagógusok és tanulók, valamint a tanulók egymás közötti kapcsolataiban minél bensőségesebb, családiasabb légkör jellemezze a kollégiumot.

-

Sikerkritérium: Kollégiumi diákönkormányzat jól működik, nevelőtanár-diák viszony a kölcsönös bizalmon alapul.

-

Kiemelt figyelmet fordítunk a lakószobák, tanulószobák, közös helyiségek illetve a kollégiumi környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére.

-

Sikerkritérium: A rongálások száma kimutathatóan csökken, a partnerek elégedettek az intézmény külső-belső esztétikájával.

-

Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, illetve a tehetséggondozásra, pályaorientációra, az e célokat elősegítő programok minél hatásosabb végrehajtására.

-

Sikerkritérium:

Esélyegyenlőség

megteremtése,

egyéni

tanulási

út

biztosítása,

nevelőtestületi egységes elv érvényesülése. -

Igyekszünk megteremteni a szervezeti lehetőségeket ahhoz, hogy valamennyi tanuló és pedagógus számára biztosított legyen az informatikai eszközökhöz való hozzáférés

-

Sikerkritérium: A kívánt feltételek megteremtése. A kapacitás maximális kihasználtsága.

42


-


Tervezetten, rendszeresen tájékoztatjuk a tanulók szüleit gyermekük fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, a szülő kérésére tanácsokat adunk, illetve segítséget nyújtunk a tanulók neveléséhez.

-

Sikerkritérium: Tervezettek és rendszeresek a szülői tájékoztatás formái, megközelítően egységes elvárás alakul ki a tanuló vonatkozásában a szülői ház és a kollégium között.

-

Az iskolával együttműködve rendszeres kapcsolatot tartunk az illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi, intézményekkel, illetve pedagógiai szakszolgálatokkal a tanulókat veszélyeztető problémák megoldása érdekében.

-

Sikerkritérium: Az illetékesek naprakész információval rendelkeznek az érintett tanulókról.

-

Éves

munkatervünkben

meghatározottan

szervezünk

kollégiumi

versenyeket,

vetélkedőket, sport, kulturális és művészeti bemutatókat tanulóink számára -

Sikerkritérium: Havonta legalább két alkalommal a diákoknak lehetősége nyílik a megmérettetésre, tehetségük bemutatására.

Folyamatos fejlesztés Szolgáltatásaink, meglévő folyamataink fejlesztési feladatai az alábbi szakaszokat jelenti: -

a fejlesztés a megbízott kolléga irányításával a nevelőtanárok feladata.

-

e fejlesztési javaslatot a kollégiumvezető véleményezi

-

a megbízott kolléga és a kollégiumvezető által véleményezett munkatervet az igazgató hagyja jóvá

Fejlesztési javaslattal a kollégium bármely munkatársa illetve csoportja jelentkezhet. Az elindított folyamatban résztvevő kollégákat megfelelő hatáskörrel kell felruházni, hogy hozzájuthassanak az erőforrásokhoz. Ha a fejlesztésben a partneri igényeknek megfelelően módosításokat végzünk, azokat ellenőrzésnek vetjük alá. Annak érdekében, hogy az eltéréseket, azok kiváltó okait megszüntessük, helyesbítő tevékenységeket végzünk. A helyesbítő és megelőző tevékenységek szükségességéről, végrehajtásáról a kollégiumvezető dönt.

43



3. Kollégiumi minőségfejlesztési rendszer Vezetés felelőssége, elkötelezettsége Az intézmény vezetése kinyilvánítja teljes elkötelezettségét: -

a partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában a kollégium minden szintjén,

-

a minőségpolitika és minőségcélok meghatározásában, betartásában elérésében, rendszeres felülvizsgálatában,

-

a minőségfejlesztési rendszer időszakos átvizsgálásában,

-

a minőségfejlesztési rendszer működéséhez szükséges erőforrások biztosításában.

Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy a kollégium működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó elvárásai valamint a belső szabályzók hozzáférhetők legyenek, azokat a kollégium alkalmazottai ismerjék és betartsák. Az intézmény vezetősége a kollégiumvezető részvételével hetente megbeszélést tart. E megbeszélések alkalmat adnak a többirányú kommunikációra. A munkatársak közötti illetve a munkatársak és a vezetés közötti kapcsolattartás napi formája a szóbeli közlés. A munkatársak joga és kötelessége a kritériumoknak való nem megfelelés azonnali jelzése és ezek helyesbítése. Az igazgató a kollégiumvezető javaslatára a nevelőtanárok közül auditort nevez ki. Feladata, hogy tervszerűen vizsgálja a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatok végrehajtását és a vezetésnek információkat szolgáltasson a hatékonyság megítéléséhez, a folyamatos minőség javítás érdekében. Tervezés, szervezés Célok megfogalmazása A kollégium minőségcéljait a kollégiumi nevelőtestület és a kollégiumvezető az igazgató egyetértésével határozza meg.

44



Feladatok kijelölése A kollégium meghatározza és lefekteti azokat a feladatokat, amelyek szükségesek a partnerek által igényelt szolgáltatások végrehajtásához.. Az intézmény vezetője minőségirányítási eljárási utasításban határozza meg a részletezett feladatokat és végrehajtásért felelős személyeket. Erőforrások biztosítása. Az intézmény igazgatója az éves munkatervben meghatározza és időben biztosítja a szükséges erőforrásokat a kollégium fenntartásához és működéséhez. A kollégium csak olyan szolgáltatás megvalósítására vállalkozhat, amelyekhez rendelkezik a szükséges személyi feltételekkel. Az egyes munkakörök, beosztások jogszabályban, munkaköri leírásban vannak szabályozva. A követelményekhez való megfelelést a vezetőség rendszeresen felülvizsgálja, figyelembevéve a változó körülményeket, a partneri igények módosulását. A minőségfejlesztési rendszer fenntartása és tökéletesítése érdekében az intézmény megszervezi a munkatársak oktatását és továbbképzését.. Az ellenőrzés, elemzés A kollégium nevelőtestülete a kollégiumvezető irányításával meghatározza és bevezeti azokat az ellenőrzési formákat, amelyek biztosítják a minőségfejlesztő rendszer működését, szolgáltatásainak teljesítését. Az intézmény vezetése a minőségfejlesztési rendszert ötévente legalább egy alkalommal felülvizsgálja. A felülvizsgálat a következőkre terjed ki: -

partneri elégedettség és kifogások,

-

belső helyzetelemzések eredménye,

-

erőforrások helyzete, fejlesztése,

-

szolgáltatások megfelelősége, hatékonysága, fejlesztése,

-

helyesbítő, megelőző tevékenységek,

-

változások szükségessége,

-

a minőségfejlesztő rendszer tökéletesítése.

Az értékelés Az intézmény vezetése meghatározott időszakonként és meghatározott szempontok alapján megvizsgálja a kollégium működésének gyakorlatát a partneri elvárásoknak való megfelelés

45



lés a hatékonyság biztosításának érdekében. A kollégium – az intézményi terveknek megfelelően – meghatározott időközönként teljes körű irányított önértékelést végez. A mérés. -

pedagógiai mérések: minden tanévben elvégzendő a tanulók körében a személyiségfejlődés, a szocializáció, a tanulási szokások és módszerek valamint a szabadidő eltöltése tekintetében.

-

intézményi belső mérések: rendszeresen 1-1 kiemelt területet vagy tevékenységi kört kell vizsgálni interjúk vagy tesztek segítségével.

-

eredményvizsgálat: minden tanév végén elvégzendő feladat írásos beszámolók , megbeszélések módszerével az éves feladatokat illetően.

-

hatékonyság vizsgálat : kijelölt tevékenységi területek vizsgálata elsősorban a szolgáltatások bevezetése, megváltoztatása esetén.

-

partneri igény és elégedettség mérés kiterjed: - elvárásokra, igényekre - elégedettségre, elégedetlenségre - nevelőmunkánk véleményezésére

A felmérésre kérdőíveket alkalmazunk, ezek kiértékelése statisztikai módszerekkel történik. Újabb alkalmazás előtt elvégezzük a szükséges módosításokat.

46



Legitimációs záradék Diákönkormányzat vélemény-nyilvánítása Az IMIP-et az iskola diákönkormányzata 2011. augusztus 25. napján véleményezte és elfogadását javasolta. Eger, 2011.augusztus 25.

Diákönkormányzat elnöke

Szülő szervezet vélemény-nyilvánítása Az IMIP-et az iskola szülői szervezete 2011. augusztus 25. napján véleményezte és elfogadását javasolta. Eger, 2011. augusztus 25.

Szülői Munkaközösség elnöke

Az intézmény alkalmazotti közösségének elfogadása Az IMIP-et az intézmény alkalmazotti közössége 2011. augusztus 25. napján megtárgyalta és elfogadta. Eger, 2011.augusztus 25.

Üzemi Tanács elnöke

igazgató

Fenntartói jóváhagyás Az IMIP-et, a fenntartó Wigner Iskola Közalapítvány Kuratóriuma 2011.augusztus 26. napján megtárgyalta és …125/2011 (08.26.)……………………..számú kuratóriumi határozattal jóváhagyta. Eger, 2011.augusztus 26. Kuratórium elnöke

47



Mellékletek 1. számú melléklet: Programterv a 2011-12. tanévre

PROGRAMTERV A 2011-12. TANÉVRE Az Agria TISZK minőségirányítási programjának áttekintése, véleményezése. Az intézmény minőségirányítási programjánával történő összehangolása, közös pontok keresése, lehetséges fejlesztési irányok meghatározása. Előző évek méréseinek értékelése, a tanmenetek részletes kidolgozása.

A 9. osztályosok idegennyelvi, digátilis kompetencia, szövegértési és matematikai tudásának felmérése (szaktanárok, min. bizt. csoport), OKTV jelentkezések SZEPTEMBER

A tanulók képesség szerinti beosztása az egyes csoportokba. Kezdő és haladó csoportok kialakítása idegen nyelvből

Az országos tanulmányi versenyekre történő nevezések lebonyolítása.

A TISZK és az intézményi minőségirányítási program összehangolása.

Intézményi minőségirányítási megbeszélés.

OKTÓBER

OKTV matematika,Matematika-fizika háziverseny - 1. forduló , Helyesíró verseny, Szövegértési verseny angol és német nyelvből, Arany Dániel matematika verseny - jelentkezés , Vers- és prózamondó verseny Óralátogatások

Új minőségbiztosítási elemek beemelése az intézményi programba.

48



Intézményi minőségirányítási megbeszélés.

Nevezés a Kenguru Matematika Versenyre, - OKTV informatika , OKTV angol nyelv , OKTV fizika , OKTV német nyelv , Matematikafizika háziverseny - 2. forduló NOVEMBER Intézményi minőségirányítási megbeszélés.

DECEMBER

Arany Dániel matematika verseny - 1. forduló , Mikola Sándor fizika verseny - nevezés

MÁSODIK FÉLÉV

Az Agria TISZK minőségirányítási programjának feldolgozása, az intézmény minőségirányítási programjával történő folyamatos összehangolása, közös pontok keresése, lehetséges fejlesztési irányok meghatározása. OKTV matematika (2. forduló), OKTV informatika , OKTV angol nyelv , Matematika-fizika háziverseny – Írásbeli forduló , Wigner Megyei Informatika Verseny Feladatok összehangolása az intézmény minőségirányítási programjával, közös pontok keresése a munkaközösségek között, a második félév feladatainak időrendi beosztása.

JANUÁR Az érettségi vizsgára történő felkészülés összehangolása évfolyamszinten matematika és fizika tantárgyakból. Az érettségi vizsgára történő felkészülés összehangolása évfolyamszinten magyar nyelv és irodalom, történelem és idegen nyelv tantárgyakból. FEBRUÁR

Agria TISZK indikátor táblázatának kitöltése. OKTV német nyelv 2. forduló, OKTV informatika (I. kat.) - 2. forduló , OKTV fizika (I. kat.) - 2. forduló , OKTV matematika (I.-II. kat.) döntő , Megyei Mátrai Tibor fizika verseny , Érettségi és szakmai vizsgákra való jelentkezés , Mikola Sándor fizika verseny - 1. forduló , Arany Dániel matematika verseny – 2. forduló , Kazinczy- verseny iskolai fordulója

49



Versenyzőválogatás és felkészítés a megyei Mátrai Tibor fizika versenyre. (Pl. kétfordulós háziverseny megszervezése, lebonyolítása és az első helyezett további felkészítése.)

Versenyzőválogatás és felkészítés a megyei Édes anyanyelvünk helyesírási versenyre. (Pl. kétfordulós háziverseny megszervezése, lebonyolítása és az első két helyezett további felkészítése.)

Kenguru Matematika Verseny , OKTV informatika (I.,II. kat.) – döntő , Tesztmegoldó verseny idegen nyelvből , OKTV angol nyelv (I. kat.)döntő , Mikola Sándor fizika verseny (2. forduló), OKTV német nyelv (I. kat.)- döntő , Megyei Kazinczy-verseny

Intézményi minőségbiztosítási megbeszélés.

MÁRCIUS

Versenyzőválogatás és felkészítés a Kertész Andor megyei matematika versenyre, a háziverseny megszervezése, lebonyolítása és az első két helyezett további patronálása. Versenyzőválogatás és felkészítés a Kazinczy szépkiejtési versenyre, a háziverseny megszervezése, lebonyolítása és az első helyezett további patronálása.

Agria TISZK minőségbiztosítási megbeszélés.

Agria TISZK részére történő humánerőforrás mutatók, kompetencia térkép, tanulói adatok, versenyeredmények és beválási mutatók elkészítése. Agria TISZK Minőségirányítási programjához kapcsolódó adatok ÁPRILIS-JÚNIUS feltöltése, mérési-értékelési időpontjainak egyeztetése, eszközeinek meghatározása. ÁPRILIS

Kertész Andor matematika verseny, Idegen nyelvi szintfelmérő , Szövegértés szintfelmérő , Történelem szintfelmérő , OKTV fizika (I. kat.) – döntő , Arany Dániel matematika verseny - 3. forduló , „Édes anyanyelvünk” verseny isk. ford, Matematika próba érettségi a 11. 50



évfolyamon,

Intézményi minőségbiztosítási megbeszélés (a kollégák óralátogatási programjának összeállítása, a minősítési szempontok kidolgozása).

Évfolyamszintű tudásszint mérés történelemből a 10. évfolyamon

Óralátogatások

Megbeszélés az érettségi vizsgák zökkenőmentes lebonyolítása érdekében.

Megbeszélés az szakmai vizsgák zökkenőmentes lebonyolítása érdekében.

„Édes Anyanyelvünk” verseny megyei fordulója ,

Kompetenciamérés megszervezése és lebonyolítása szövegértésből a 10. évfolyamon

MÁJUS

Felkészülés az országos kompetenciamérésre, szervezés és a mérés lebonyolítása matematikából és szövegértésből.

Agria TISZK minőségbiztosítási megbeszélés.

Intézményi minőségbiztosítási megbeszélés

A szervezet által beadott további pályázatokhoz szükséges adatszolgáltatás.

51



A pályakövetési rendszer beindításához szükséges előkészítő munka, a tanulói elérhetőségek összegyűjtése. JÚNIUS Intézkedési terv és Eljárásrend elkészítése az Agria TISZK minőségbiztosítási mérési rendszerének megvalósításához.

JÚLIUS

Az előző tanévek kompetenciaméréseinek tapasztalatai, következtetések levonása, a tavaszi érettségi vizsga eredményeinek értékelése. Felkészülés a kilencedik évfolyam matematika bemeneti mérésére, a feladatlap összeállítása.

AUGUSZTUS Az évfolyamszintű tanulócsoportok kialakítása, egységes tanmenet- és tankönyvhasználat.

52



2. számú melléklet: Kérdőív pedagógus teljesítményértékeléshez – Tanulói kérdőív

53



3. számú melléklet: Kérdőív pedagógus teljesítményértékeléshez – Önértékelés

54



4. számú melléklet: Kérdőív pedagógus teljesítményértékeléshez – Vezetői értékelés

55



5. számú melléklet: Partneri elégedettség vizsgálata- Szülői kérdőív

56

Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM. Készítette: Busák István igazgató

Recommend Documents