HÁZIREND HÁZIREND WIGNER JENŐ MŰSZAKI, INFORMATIKAI KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

WIGNER JENŐ MŰSZAKI, INFORMATIKAI KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KIVONAT [Ragadja meg az olvasó figyelmét egy izgalmas kivonattal. Ez többnyire a dokumentum rövid összegzése. Ha készen áll a tartalom hozzáadására, kattintson ide, és kezdjen gépelni.]

Összeállította: [Tanfolyam címe]

HÁZIREND HÁZIREND Érvényes: 2016. szeptember 01-től

Érvényes: 2016. szeptember 01-től

Összeállította:   

általános igazgatóhelyettes kollégiumvezető műszaki igazgatóhelyettes

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK ..................................................................................................................................... - 3 1. TANULÓI JOGOK ......................................................................................................................................................... - 4 1.1. SZEMÉLYISÉGI JOGOK ..................................................................................................................................................................- 4 1.2. A TANULÓ SZEMÉLYÉHEZ FŰZŐDŐ TOVÁBBI JOGOK ...............................................................................................................- 4 1.3. AZ OKTATÁSHOZ, NEVELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK.............................................................................................................- 4 1.4. JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG ......................................................................................................................................................- 6 2. TANULÓI KÖTELESSÉGEK....................................................................................................................................... - 7 3. A TANULÓ FEGYELMI FELELŐSSÉGE ................................................................................................................ - 10 3.1. AZ ISKOLAI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI .............................................................................................................. - 10 3.2. FEGYELMI ELJÁRÁS ................................................................................................................................................................... - 11 4. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI .................................................................................... - 12 4.1. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ................................................................................................................................... - 12 4.2. A JUTALMAZÁS FORMÁI ........................................................................................................................................................... - 12 5. A TANULÓK MULASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK .................................................................. - 14 6. A SZÜLŐK HOZZÁFÉRÉSE AZ E-NAPLÓHOZ ................................................................................................... - 17 7. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ............................................................................................................. - 21 9. VIZSGASZABÁLYOK ÉS AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK RENDJE .................................................................... - 25 1. A FELSŐBB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI ........................................................................................................................... - 25 2. AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK............................................................................................................................................................. - 25 10. A TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................. - 27 11. A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI ................................................................................ - 28 12. AZ ISKOLAI DIÁKÖNKORMÁNYZAT ÉS DIÁKKÖZÖSSÉGEK JOGAINAK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK .................................................................................................................................... - 29 13. AZ ISKOLA ÉS AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ................................................................................................................................................................... - 31 14.1. A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT SZABÁLYAI ................................................................................................................................. - 31 14.2. A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZAKTANTERMEK RENDJE .......................................................................................................... - 33 14.3. A TORNATEREM RENDJE ....................................................................................................................................................... - 34 14.4. A GYAKORLATI OKTATÁS ÉS A TANMŰHELY MUNKARENDJE ........................................................................................... - 34 14. 5. AZ ISKOLA UDVARÁNAK HASZNÁLATA ............................................................................................................................... - 35 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................................................ - 36 14. MELLÉKLETEK ...................................................................................................................................................... - 37 -1-

1. SZÁMÚ MELLÉKLET: KOLLÉGIUMI HÁZIREND ............................................................................................................. - 37 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: SZABÁLYZAT ALAPÍTVÁNYI FEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉRŐL ..... - 48 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA .... - 50 4. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK TANTÁRGYANKÉNTI, ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI ....................................................................................................................................................................... - 55 5. SZÁMÚ MELLÉKLET: MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI UTASÍTÁS...................................................................... - 214 6. SZÁMÚ MELLÉKLET: TŰZ- ÉS BOMBARIADÓ TERV ................................................................................................. - 217 -

-2-

Bevezető rendelkezések A Házirend az intézmény diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola és a kollégium munkarendjét. Betartása és betartatása intézményünk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége. A Házirendet: -

az igazgató készíti el,

-

és a nevelőtestület fogadja el.

A Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor Szülői Munkaközösség (SZM) és az Iskolai Diákbizottság (IDB) egyetértési jogot gyakorol. A Házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen Házirend: -

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény;

-

a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet;

-

a gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény;

-

továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült.

A Kollégiumi Házirend sajátos előírásai és feltételrendszere alapján a Házirend mellékleteként jelenik meg. A Házirend szabályai – mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák – kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A Házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de a pedagógusokra és más alkalmazottakra vonatkozóan is tartalmazhat ilyeneket (például a helyiséghasználat rendjének meghatározásakor, vagy a jogorvoslati és kapcsolattartási szabályokban). A tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek megismertetni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és azokat a szabályokat, amelyek a tanulói jogaival és kötelességével foglalkozik.

-3-

1. Tanulói jogok 1.1. Személyiségi jogok A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat (diáktárs, tanár, iskolai dolgozó) személyiségjogaik érvényesítésében. Továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, tanárai, valamint az oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a tanuláshoz, művelődéshez való jog érvényesülését. Ennek érdekében a tanulónak tilos az iskolába fegyvert, kábítószert és minden olyan eszközt behozni, amellyel saját és mások testi épségét veszélyeztetheti. 1.2. A tanuló személyéhez fűződő további jogok A jó hírnévhez, a magántitokhoz és személyes adatainak védelméhez való jog, valamint az ártatlanság feltételezése mindaddig megilleti, amíg jogerős ítélet a bűnösséget meg nem állapítja. Továbbá a sajtó helyreigazítási jog, abban az esetben, ha róla a sajtóban vagy médiában valótlan állítás jelenik meg. A tanulót megilleti: a képmással, hang- vagy képfelvétellel történő visszaéléssel szembeni tiltakozás joga. Továbbá a levéltitok védelme, de a levelezéshez való jogának korlátját diáktársai tanuláshoz való jogának gyakorlása szabja meg. Ebből adódóan a tanuló órán levelezéssel nem zavarhatja a tanítást. 1.3. Az oktatáshoz, neveléshez kapcsolódó jogok A tanulónak joga van arra az első tanév megkezdésétől: -

hogy az iskolánk Pedagógiai Programjában meghatározott általános és szakmai műveltséget biztosító oktatásban részesüljön, részt vegyen a diákkörök munkájában;

-

képességéhez mérten továbbtanuljon;

-

a tanuló jogosult tanulmányi előmeneteléről osztályzatot, értékelést kapni, és ha nincs osztályzata, joga van ezt szóvá tenni.

A tanuló joga, hogy az iskolában igénybe vegye a tanuláshoz rendelkezésre álló eszközöket és használja az iskola létesítményeit (számítógépterem, szaktanterem,

-4-

könyvtár, fizikai, kémiai előadóterem, tornaterem) és azokat rendeltetésszerűen, a törvényben szabályozott kártérítési kötelezettség mellett használja. A tanuló joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben oktassák, neveljék, tanulmányi rendjét pihenőidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával alakítsák ki, továbbá, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön az iskolai orvos és a védőnő segítségével. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal iskolánkban megbízott ifjúságvédelmi felelős foglalkozik. A tanuló joga, hogy az iskolában szabadon véleményt nyilváníthasson minden kérdésről mások emberi méltóságának tiszteletben tartásával. E jogának gyakorlásakor nem hagyhatja figyelmen kívül a többi diák és mások jogainak érvényesülését, különösen a többi diák tanuláshoz való jogát. Joga van továbbá tájékoztatást kapni személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint hogy e körben javaslatot tegyen, kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, s arra 30 napon belül érdemi választ kapjon. A tanulónak joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz és tájékoztassák osztályfőnöki órán, valamint a diákönkormányzat (Iskolai Diákbizottság) fórumain a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A jogszabályok hozzáférhetőségét az iskolai könyvtárban biztosítjuk. A tanuló joga, hogy kérje átvételét indokolt esetben, a törvényben meghatározottak szerint másik, azonos vagy más típusú oktatási intézménybe. A tanuló joga, -

hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák;

-

hogy a vallási és világnézeti információkat a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmát tárgyilagos és többoldalú közvetítésben, elfogulatlan ismertetésben kapja meg.

A tanuló nem késztethető világnézeti meggyőződésének megvallására vagy megtagadására. A tanulót nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése miatt. Iskolánkban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból történjen: a tanuló vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai véleménye, társadalmi származása vagy egyéb ok miatt. Ugyanakkor tilos rasszista, antiszemita, idegengyűlölő vagy kirekesztő nézetek hangoztatása, hirdetése, ehhez kapcsolódó tárgyak és öltözékek viselete az iskolában. -5-

A beiratkozás napjától jogosult a tanuló a felkészítő foglalkozáson, gólyatáborban részt venni. 1.4. Jogorvoslathoz való jog A tanuló rendelkezik a jogorvoslathoz való joggal, vagyis, hogy jogai megsértése esetén a jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson, és igénybe vegye a nyilvánosságot. A nyilvánosság igénybevételéhez való jog azonban mások személyiségi jogait nem sértheti. Tilos valótlan állítást nyilvánosságra hozni. A jogsértés jogorvoslati eszközei: -

fegyelmi eljárás;

-

eljárást megindító kérelem;

-

felülbírálati kérelem;

-

törvényességi kérelem;

-

valamint az általános jogi eljárások.

Ha a jogsértés a diáktárs részéről érte a tanulót, panaszával forduljon az osztályfőnökéhez és az osztály diákbizottsági tagjához az érintett tanuló bevonásával. Amennyiben a sérelem nem nyer orvoslást, a tanuló panaszával fordulhat az IDB-hez. Az IDB, amennyiben jogosnak tartja a problémát, mérlegelés után kérheti az igazgató segítségét. Az iskola alkalmazottai által okozott jogsértés esetén a tanuló intézheti ügyét személyesen

az

érintett

tanárral.

Ha

problémája

nem nyer

megoldást,

az

osztályfőnökéhez fordulhat, majd pedig az IDB-hez. Az IDB kérheti az igazgató segítségét. A tanuló joga, hogy az illetékes helyi önkormányzaton keresztül, családja anyagi helyzetétől

függően,

kérelmére

ingyenes

vagy

kedvezményes

étkezésben,

tanszerellátásban részesüljön; továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy részletekben való kifizetésére. Diákjainkat segélyezéssel támogatjuk, és menzakedvezményben részesítjük a fenntartó által meghatározott igazolások alapján A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 148 § -a szerint.

-6-

2. Tanulói kötelességek A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírásainak megfelelően minden tanuló köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti a tizenhatodik életévét. A tanuló kötelessége különösen, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; b) eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének; érdemjegyeit naprakészen vezesse az ellenőrző könyvében; c) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait; d) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak és az igazgatóhelyetteseknek, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi-, ha megsérült; e) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; f) iskola rendezvényeken, ünnepségeken, megemlékezéseken fegyelmezett, az alkalomhoz méltó magatartást tanúsítson és ünneplő ruhában jelenjen meg. g.) az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. Az ezzel ellentétes magatartás fegyelmi eljárás megindítását vonja maga után. h.) a tanulmányi munkaház való nem megfelelő hozzáállás (kötelességmulasztás) miatt fegyelmi eljárás indítható. A tanuló csak igen indokolt esetben jelentheti, hogy nem készült (a 21. században az órai tananyag utáni érdeklődés nem jelenthet problémát: tankönyv, telefon, internet, közösségi kapcsolattartás).

-7-

Házi feladat el nem készítéséért, másolásáért, puskázásért szaktanári elégtelent kaphat, csalásért osztályfőnöki büntetés jár. A hétközi házi feladatok esetében az írásbeli és szóbeli feladatok arányát és mennyiségét a követelmények figyelembevételével a szaktanár határozza meg. A tanulói teljesítmény értékelése az érdemjegy, melyet csak szóbeli, vagy írásbeli munka alapján lehet szerezni. A tanuló saját kérésére beírt elégtelen osztályzat csak a házi feladatat el nem végzésére vonatkozik. A tanulók hétvégére és tanítási szünetek idejére – a szokásos (hétközi, egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kaphatnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. Ha a szaktanár 10 tanítási napon belül nem javítja ki az írásbeli dolgozatokat, akkor a diáknak joga van érdemjegyének naplóba történő beírásáról dönteni. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló, 2011. évi XLI. törvény 3. § értelmében az intézmény teljes területén 2012. január 1-től tilos a dohányzás. Minden tanuló kötelessége a villannyal, a vízzel és a fogyóeszközökkel történő ésszerű takarékosság. Különös gonddal kell ügyelnie minden tanulónak az intézmény épületére, a termek (folyosók és mellékhelyiségek) felszerelésére, berendezésére, a tárgyak rendeltetésszerű használatára, épségük megóvására és a tisztaságra. Minden tanuló kötelessége, hogy rendkívüli esemény észlelését (meghibásodást, rongálást) azonnal jelezze a szaktanárnak tanórán, vagy az ügyeletes tanárnak tanórán kívül. A jelentési kötelezettség elmulasztása fegyelmi eljárást vonhat maga után. Az intézmény épületében és felszerelésében okozott kárt az okozó köteles jelenteni és megtéríteni a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 59. § (1)-(2) bekezdése alapján. Minden szakteremben (számítástechnika, laboratórium, könyvtár, kémiai, fizikai előadó, tornaterem) az ott érvényes külön szabályokat is köteles minden tanuló betartani. Minden tanuló kötelessége, hogy balesetvédelmi ismertetőn vegyen részt, megismerje, betartsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő iskolai szabályokat. Az ismertetőn való részvételét aláírásával dokumentálja. A balesetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartása az iskola minden tanulójára és alkalmazottjára kötelező.

-8-

A hetesek feladatai -

pontosan jelenti a hiányzó tanulókat a szaktanárnak;

-

gondoskodik a tanterem szellőztetéséről, ügyel a tanterem rendjére, tisztaságára, felel a tábla tisztaságáért;

-

gondoskodik arról, hogy a szünetben a megfelelő rend legyen a tanteremben;

-

ha a tanár becsengetés után 5 perccel nem érkezik meg, akkor jelentse az általános igazgatóhelyettesnek, akadályoztatása esetén, a titkárságon;

-

a tanítás végén becsukja az ablakokat, lekapcsolja a villanyt, összeszedi a szemetet;

-

kötelessége, hogy haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó tanárnak vagy az igazgatóhelyetteseknek, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt.

A katonai alapismeretek tantárgyat tanuló diákokra vonatkozó további kötelességek: Intézményünk katonai orientációs képzésben részt vevő diákjaink a kerettantervi ajánlásoknak megfelelő óraszámban órarendi keretek között tanulják a katonai alapismeretek tantárgyat, melyből a 12. évfolyam befejezését követően közép vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehetnek. A hatékony érettségi felkészítés, a sikeres továbbtanulás és a hazafias nevelés érdekében a katonai alapismeretek tantárgy kötelező óraszámán felül havi egy alkalommal (hétvégén megszervezve) a tanórákat kiegészítve gyakorlati foglalkozásokra is sor kerül. A tanulóink számára ingyenes foglalkozások a diákok számára kötelezőek, az önköltséges foglalkozások (évente előre meghatározott számban) fakultatív jelleggel kerülnek megszervezésre. A gyakorlati foglalkozásokról történő hiányzások igazolása a Házirendben meghatározott módon történik, az alábbiak szerint: 

a szülők a számukra biztosított három nap terhére igazolhatják gyermekük távolmaradását, oly módon, hogy azt a hétvégi gyakorlat előtt legkésőbb csütörtökig az igazgatóhoz vagy helyetteséhez címezve írásban kérik, hogy gyermekük távolmaradását igazoltnak tekintsék;



betegség esetén orvosi igazolással, oly módon, hogy a betegség tényét a Házirend előírásainak megfelelően az osztályfőnöknek jelzik;



az igazgatóhoz címzett kérvény formájában, egyéni elbírálás alapján.

-9-

3. A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a Házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben, vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak. 3.1. Az iskolai fegyelmező intézkedések formái Az iskolai büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az e-Napló megfelelő felületén fel kell tüntetni. Fegyelmező büntetések: 1) szaktanári figyelmeztetés:  a tanórák rendjének megzavarásáért,  tanulmányi kötelezettségek megszegéséért. 2) osztályfőnöki figyelmeztetés:  igazolatlan hiányzás esetén,  a Házirend által tiltott eszközök (mobiltelefon, zenelejátszásra alkalmas eszközök, fényképezőgép, kamera) órai használata esetén,  tanórák rendjének megzavarásáért, melynek előzménye korábbi szaktanári figyelmeztetés,  rendszeres tanórai késések esetén,  tanulmányi kötelezettségek megszegéséért. 3) osztályfőnöki megrovás:  a Házirend ismételt megszegése esetén, következő büntetési fokozatként. 4) igazgatói megrovás:  tanórai és tanórán kívüli verekedésért,  a Házirend ismételt megszegése esetén, következő büntetési fokozatként. 5) nevelőtestületi megrovás:  a Házirend ismételt megszegése esetén, utolsó fegyelmező fokozatként. A tanuló a Házirend valamely rá vonatkozó pontjának újbóli megszegése esetén, ugyanazt a fegyelmező büntetést nem kaphatja, csak a következő büntetési fokozatban részesíthető. - 10 -

3.2. Fegyelmi eljárás Ha a tanuló a kötelességeit megszegi, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58.§ (3)-(14) bekezdése, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 55.-61.§ alapján fegyelmi eljárás után, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A nevelőtestület elsőfokú fegyelmi jogkörét az általa megbízott Fegyelmi Bizottság gyakorolja, melynek állandó tagjait a tanév elején a nevelőtestület hagyja jóvá. A fegyelmi eljárás részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

- 11 -

4. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 4.1. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó

szorgalmat

vagy

példamutató

közösségi

magatartás

tanúsít,

illetve

tanulmányaival, vagy sportteljesítményével hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza (lásd: 2. számú melléklet). A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos jutalomban lehet részesíteni. 4.2. A jutalmazás formái Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: a) nevelőtestületi dicséret -

Kimagasló tanulmányi eredmény esetén: „Kiemelkedő tanulmányi munkájáért nevelőtestületi dicséretben részesült” bejegyzés az anyakönyvbe és a bizonyítványba a tanév végén;

-

közösségi munkában elért eredmény esetén: „Példamutató

közösségi

tevékenységéért

nevelőtestületi

dicséretben

részesült” bejegyzés az anyakönyvbe és a bizonyítványba a tanév végén; -

országos tanulmányi versenyen 1-10-ig elért helyezés esetén;

-

országos sportversenyen, egyéb vetélkedőkön 1-10-ig elért helyezés esetén.

A nevelőtestületi dicséretet kezdeményezheti: osztályfőnök, szaktanár, felkészítő tanár, igazgató, diákönkormányzatot segítő tanár. A nevelőtestület dönt a dicséretről 2/3-os szavazási aránnyal. b) igazgatói dicséret -

városi, megyei tanulmányi és sportversenyen, egyéb vetélkedőn 1-3 helyezés esetén;

-

országos tanulmányi és sportversenyen 11-30-ig elért helyezés esetén;

-

sportversenyek és egyéb vetélkedők területi döntőinek résztvevői; - 12 -

-

országos pályázaton elért valamilyen díjazott helyezésért;

-

közösségi munkában kiemelkedő teljesítményért.

Az igazgatói dicséret kezdeményezője: a felkészítő tanár, munkaközösség-vezető, az osztályfőnök, az igazgató, a diákönkormányzatot segítő tanár, és a mindenkori IDB elnök. A nevelőtestületi és igazgatói dicséretet a tanuló osztályfőnöke terjeszti elő. c) Osztályfőnöki dicséret: -

az osztályközösségben vállalt feladat ellátásáért;

-

iskolai ünnepségeken való szereplésért;

-

iskolai versenyeken elért 1-3. helyezésért;

-

városi, megyei tanulmányi és sportversenyen, egyéb vetélkedőn 4-8. helyezés esetén;

Az osztályfőnöki dicséret kezdeményezője: a felkészítő tanár, az osztályfőnök, az ODB. d) Szaktanári dicséret: -

egy tantárgyból nyújtott kiemelkedő tanulmányi munka esetén: „Kiváló munkájáért ______________ tantárgyból szaktanári dicséretben részesült” bejegyzés az anyakönyvbe és a bizonyítványba a tanév végén.

e) A jutalmazás egyéb formái és kezdeményezője: -

a tanévzáró ünnepségen könyv- és tárgyjutalom, oklevél (osztályfőnök);

-

részvétel különböző táborokban (szaktanár, osztályfőnök, IDB);

Tanév végén a legjobb tanulmányi eredményt elérő osztályt a következő tanévben 1 tanításmentes nap illeti meg, amelyet tanulmányi kirándulás céljára használhat fel.

- 13 -

5. A tanulók mulasztásával kapcsolatos szabályok

1. A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az e-Naplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdésekor, sávos óra esetén saját nyilvántartásából legkésőbb az adott tanítási napon 1700 óráig. 2. A tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek az e-Naplóban a következő hónap első hetében (csütörtök 1200 óráig) összesítenie kell. 3. A szülő ellenőrző könyvbe írt előzetes kérése alapján a tanuló a tanév során az osztályfőnök engedélyével három napig terjedően, az igazgató engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat. 4. A szülő gyermeke hiányzásáról legkésőbb a következő tanítási napon 10 óráig köteles az osztályfőnököt tájékoztatni, ha ez elmarad, az osztályfőnök a mulasztást igazolatlannak tekinti. 5. Ha a tanuló több héten keresztül hiányzik, a szülő köteles hetente az osztályfőnök felé telefonon jelezni azt, hogy gyermeke még mindig mulaszt. Ha ez nem történik meg, a tanuló hiányzása igazolatlannak tekinthető. 6. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló  előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra,  beteg volt és ezt az iskolaorvos vagy a háziorvos az ellenőrző könyvben igazolja, oly módon, hogy ott feltünteti a betegnapló sorszámát is, valamint a szülő jelzi az osztályfőnök felé a gyermek hiányzását,  hatósági behívása volt. 7. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 5 tanítási napon belül az ellenőrző könyvben igazolja mulasztását az osztályfőnöknél. 8. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja a távolmaradását. 9. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 10. A tantárgyi órákról történő gyakori (igazolt, vagy igazolatlan) hiányzást a szaktanár az osztályfőnöknek szóban jelzi. Az osztályfőnök a szükséges intézkedést megteszi.

- 14 -

A tanulószerződéssel rendelkező tanulók (13-14. évfolyam) mulasztásaikat csak táppénzes papírral igazolhatják! A késések időtartamát a szaktanár bejegyzi az e-Naplóba, az osztályfőnök összegzi. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét (45 perc), a késés igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A késésről szóló igazolást a késés napján kell bemutatni az osztályfőnöknek, utólag nem lehet elfogadni. A szülő a késés igazolását az ellenőrző könyvbe köteles beírni. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata. Ezeket dátummal ellátva az elektronikus naplóban rögzíteni kell. Az igazolatlanul mulasztott tanulót az SZMSZ-ben és a Házirendben meghatározott iskolai büntetések megfelelő (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni, és ezt az ellenőrző könyvön, valamint az e-Ellenőrzőn keresztül a szülő tudomására kell hozni. Első ízben történt igazolatlan mulasztáskor, tanköteles tanuló esetén a szülőt levélben értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről (abban az esetben, ha a tanuló kollégista, a kollégium is értesítést kap). Nem tanköteles, azaz nagykorú tanuló esetében az értesítést akkor kell kiküldeni, ha igazolatlan hiányzásai elérték a 10 órát. Ismételt igazolatlan mulasztás esetén az iskola a gyermekjóléti szolgálat értesítésével keresi meg a szülőt. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzásai egy tanítási évben elérik a 10 órát, az iskola igazgatója értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. A 10 tanítási órát meghaladó igazolatlan hiányzás esetén, mivel a tanuló megsértette a Házirendbe foglalt tanulmányi kötelezettségeit is, ellene fegyelmi eljárás is indítható. Abban az esetben, ha a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása eléri a 30 órát, az igazgató értesíti az általános szabálysértési hatóságot, valamint a gyermekjóléti szolgálatot. 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzás esetén az illetékes jegyző, illetve a kormányhivatal felé jelzi az igazgató a mulasztást. Abban az esetben, ha egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztások együttesen 

elérik a 250 órát;



meghaladják az elméleti tanítási órák 20 %-át;



meghaladják az elméleti és szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 2020 %-át; - 15 -



meghaladják az adott tantárgy tanítási óráinak 30 %-át

és emiatt teljesítménye érdemjegyekkel nem volt osztályozható, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi osztályozó vizsga letételét.

- 16 -

6. A szülők hozzáférése az e-Naplóhoz Iskolánkban a hagyományos papír alapú napló helyett az osztályfőnökök és a szaktanárok elektronikus naplóban vezetik: -

a tanítási órákkal kapcsolatos ún. haladási naplót,

-

a tanulók késését, hiányzását,

-

a tanulók osztályzatait,

-

és

a

fegyelmező,

fegyelmi

ügyekkel,

valamint

tanulói

jogviszonnyal,

mentességekkel kapcsolatos hivatalos záradékokat. Annak érdekében, hogy a szülők naprakészen tájékozódhassanak gyermekeik tanulmányi eredményéről, lehetőségük van: -

az osztályfőnököt személyesen felkeresve betekinteni az osztálynaplóba,

-

internetes kapcsolaton keresztül otthonról követni a hiányzásokat, beírt jegyeket.

A szülők az intézmény honlapján, a Dokumentumok/@Ellenörző menüponton (http://wignerkozepiskola.hu/wigner/dokumentumok/ellenorzo.html)

keresztül

érhetik el az ún. e-Ellenőrzőkönyvet. A belépéshez szükséges felhasználónév a tanuló tízjegyű OM-azonosítója, a jelszó pedig alapértelmezett esetben a gyermek születési dátuma (az egyes elemeket kötőjellel elválasztva, pl. 1991-01-01). A jelszó az év eleji első belépést követően módosítható. Abban az esetben, ha a jelszó elveszne, az osztályfőnökök a szülő kérésére új belépési jelszót generálhatnak.

- 17 -

7. Az iskola munkarendje

Tanítási napokon a tanuló köteles az első órája előtt legalább 10 perccel megjelenni (7:50-ig). Az iskola területét tanítási időben az igazgatóhelyettes vagy az osztályfőnök engedélye nélkül 1300-ig elhagyni tilos. Előrelátható hiányzást írásban kell kérnie a szülőnek (évi 3 nap időtartamra) az osztályfőnöktől. Előzetes engedély nélküli távolmaradást orvosi vagy hatósági igazolással az ellenőrzőben kell feltüntetni és 5 napon belül az osztályfőnöknek bemutatni. Ellenkező esetben a mulasztott órák igazolatlanok. Az előre nem látott hiányzás okát a szülőnek írásban (vagy telefonon) jeleznie kell az osztályfőnöknek legkésőbb a hiányzás második napján 10 óráig. (Wigner Jenő Műszaki, Informatikai

Középiskola

és

Kollégium;

Eger,

II.

Rákóczi

Ferenc

utca

2.;

[email protected]; tel: 36/311-211/27 mellék.) Sport vagy egyéb versenyekre is csak előzetes osztályfőnöki engedély alapján mehet el a tanuló. A tanórák 45 percesek. A csengetés rendje: 0. óra: 705 - 750 1. óra: 800 – 845 2. óra: 855 – 940 3. óra: 950 – 1035 4. óra: 1050 – 1135 5. óra: 1145 – 1230 6. óra: 1240 – 1325 7. óra: 1335 – 1420 8. óra: 1440 – 1525 9. óra: 1530 – 1615 10. óra: 1620 – 1705 11. óra: 1710 - 1755

- 18 -

Hétfői napokon az 1. órában vezetői értekezletet, az 1. óra utáni szünetben nevelőtestületi információs értekezletet tartunk, ekkor a tanulóknak tilos a tanári folyosón tartózkodni. Szülői fogadó: a tanév elején meghírdetett időpontokban, illetve a szaktanárral történt előzetes egyeztetés alapján. Szülői értekezlet: évente 2 alkalommal, ill. szükség szerint. Tanórák közötti szünetekben a megfelelő rend betartása érdekében tanári ügyeletet tartunk. Felelősei a munkaközösség vezetők, ellenőrzését az általános igazgatóhelyettes látja el. Minden osztály, csoport felelős a tanterem rendjéért és tisztaságáért! A tanuló tanítási idő alatt betegség esetén az osztályfőnök vagy a szaktanár engedélyével mehet el az iskolaorvoshoz. Az iskola területén és iskolán kívül megrendezett iskolai rendezvényeken iskolánk tanulóinak tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek: alkohol, drogok árusítása és fogyasztása, ennek ellenőrzését az iskolaorvos bármikor elvégezheti. Értéktárgyakat, (ékszer, telefon stb.) pénzt csak saját felelősségre tarthat a tanuló magánál. Nagyobb érték zárható helyen történő megőrzését az iskolavezetés a tanuló kérésére biztosítja. A talált tárgyakat az igazgatüi titkárságon vagy a portán adják le. Reklám és marketing tevékenységgel foglalkozó ügynökök csak előzetes igazgatói engedéllyel léphetnek be az iskolába. Plakátot, ill. szórólapot csak iskolai engedéllyel lehet kihelyezni (a kihelyezni kívánt anyagnak rendelkezni kell az iskola, vagy a könyvtár bélyegzőjével, továbbá az iskola vezetés valamely tagjának aláírásával). Az iskolába tilos behozni félelmet keltő, a testi épséget veszélyeztető tárgyakat és olyan eszközöket, amelyek a tanítást zavarhatják. Tanítási órán, egyéb iskolai foglalkozáson tilos a mobiltelefon használata! A tanuló a tanítási óra megkezdésekor köteles a mobiltelefonokat (lehalkított vagy kikapcsolt állapotban) a tanári asztalra kitenni! A mobiltelefon nem használható számológépként és időmérő eszközként!

- 19 -

Az intézmény területén az igazgató engedélye nélkül tilos hang- és képfelvétel, videó készítése, és azok nyilvánosságra hozatala. A képmással, hang- vagy képfelvétellel történő visszaélés fegyelmi eljárást von maga után! Videót, diktafont, fényképezőgépet és MP3lejátszót csak tanári engedéllyel lehet behozni és használni. Látogatók,

hozzátartozók

fogadása

csak

a

szünetben

történhet.

Ennek

lebonyolításában kötelezően segítséget kell nyújtania a portán szolgálatot teljesítő diákügyeletesnek (745-től 1400-ig) és a portásnak. A portaügyelet rendjéről az éves munkaterv rendelkezik. Telefonon csak rendkívül indokolt esetben hívható a tanuló. Idegenek az épületben nem tartózkodhatnak. Klubdélután évente kétszer tartható. A terem rendjéért és tisztaságáért a rendezvény kezdeményezői felelnek. A rendezési szándékot legalább három nappal előbb jelezni kell az iskolavezetőségnek. Tanítás nélküli napokon a tanuló csak tanári felügyelettel használhatja az iskola helyiségeit és udvarát. Szünetekben a folyosókat, lépcsőket rendeltetésszerűen kell használni, ügyelve arra, hogy a tanuló ne okozzon kárt saját és mások testi épségében. A tanuló a titkárságot a napi ügyeinek intézése céljából csak ügyfélfogadási időben (nagyszünetben) keresheti fel. Az iskolában, az iskola területén, valamint tanórán kívüli szervezett programokon, az iskola érdekében készült felvételek bármikor, bárhol megjeleníthetőek, ehhez a Házirend elfogadásával iskolánk tanulói és szülei a Ptk. 80. § (1)–(2) bekezdésében szereplő jogaik értelmében hozzájárulásukat adják.

- 20 -

7. Intézményi védő, óvó előírások

Az intézmény vezetője ellenőrzi az alábbiakat: -

az intézmény területén – a tanműhelyeken kívül - a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, vagy szerelési tevékenység idejéig, és csak az azzal dolgozók felügyelete mellett lehet,

-

az intézményben a tanulók a következő gépeket, eszközöket csak engedéllyel, tanári felügyelettel használhatják: szerszámgépek, kézi elektromos gépek, valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök,

A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése az igazgató feladata. A pedagógusok feladata, hogy: -

haladéktalanul jelezzék az igazgató felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az igazgató jogosult

-

gondoskodjanak a tanulók biztonságáról.

A nem pedagógus alkalmazottak feladata, hogy: -

a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére,

-

a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják.

A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok: Az igazgató feladata: Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: -

intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról;

- 21 -

-

a balesetről jegyzőkönyvet vetet fel, melyet a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 5. napig megküldi a fenntartónak, valamint átadja atanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak);

-

egy példány megőrzéséről gondoskodik;

-

ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet.

Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: -

súlyos baleset esetén azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé;

-

gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról;

-

lehetővé teszik az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában;

-

intézkedik minden tanulóbalesetet követően arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg.

A pedagógus feladata: Az igazgató utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: -

az igazgató utasítására közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában.

Súlyos balesetekkel kapcsolatban: -

a balesetet azonnal jelenti az igazgatónak, illetve az igazgató távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről;

-

közreműködik a baleset kivizsgálásában;

-

közreműködik

az

iskolai

szülői

szervezet

és

diákönkormányzat

tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában; -

intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre;

-

az igazgató baleset-megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja.

Nem pedagógus alkalmazott feladata:

- 22 -

- az igazgató utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban.

- 23 -

8. Az iskolai beléptető rendszer

Az intézmény oktatói és adminisztratív, műszaki dolgozói csak az iskolai portán elhelyezett beléptető rendszeren keresztül, belépőkártyával jöhetnek be és távozhatnak az épületből. A belépőkártya ingyenes, de elvesztése esetén meg kell téríteni a kártya díját, 1000 Ft-ot és külön eljárási díjként további 2000 Ft-ot kell fizetni.

- 24 -

9. Vizsgaszabályok és az osztályozó vizsgák rendje 1. A felsőbb évfolyamba lépés feltételei A 10-12. évfolyamba az a tanuló léphet, aki a megelőző évfolyam követelményeit az iskolai SZMSZ-ben meghatározottak alapján sikeresen teljesítette, és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 60. §-ban meghatározott korhatárt nem lépte túl. Szakképzési évfolyamba lépéskor a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásai alkalmazandóak.

2. Az osztályozó vizsgák Osztályozó vizsga évente 2 vizsgaidőszakban tehető: áprilisban és szeptemberben. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga várható időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a gondviselő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam tananyagából tehető osztályozó vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben; igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. A jelentkezés elfogadásáról a szaktanár, az osztályfőnök és az iskolavezetés véleményének figyelembe vételével az igazgató dönt. Döntését határozatban közli a tanulóval és gondviselőjével. Az osztályozóvizsgára való jelentkezés feltételei: -

az adott tantárgyból a tanuló előző félévi és év végi eredménye jeles (5),

-

tanulmányi teljesítménye kiegyensúlyozott, tanulmányi átlaga az előző tanév végén, illetve félévkor legalább 3,5 volt; nem bukott egy tárgyból sem,

-

a vizsga évében az adott tantárgy témazáró dolgozatainak eredménye minimum jó,

-

az adott tantárgyból nincs szaktanári figyelmeztetése, igazgatói megrovásnál nincs súlyosabb büntetése,

-

nincs igazolatlan órája az adott félévben,

-

magatartása és szorgalma legalább jó (a jelentkezéskor és a vizsga megkezdésekor is).

A fentiektől eltérő esetben egyéni mérlegelés alapján az igazgató dönt.

- 25 -

A jelentkező a felsorolt feltételek mindegyikének meg kell, hogy feleljen. Az osztályozóvizsga – ha a tanuló önként vállalja – lehetőség a tanulmányok lerövidítésére, más tantárgy választására, illetve előrehozott érettségi letételére. Az osztályozó vizsga többletmunkát kíván, és semmilyen körülmények között nem ad felmentést más tantárgyak óráira való készülés alól. Az osztályozó vizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit az 5. számú melléklet tartalmazza.

- 26 -

10. A térítési díj fizetésére vonatkozó rendelkezések 1. Az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységet az iskola Pedagógiai Programja alapján tanévenként a munkatervben kell meghatározni. 2.

Az egyéb térítési díjak (étkezés, tankönyv, stb.) megállapításakor adható szociális kedvezményeket a kormányzat és az önkormányzat rendelete állapítja meg. A kedvezmények megállapításához – az igazgatónak címezve – kérelmet kell beadni, melyet az osztályfőnök véleményez A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. § alapján.

3.

A térítési díjak visszafizetése: -

ha a tanuló önhibáján kívül szakítja meg az oktatási tevékenységet, akkor a képzésből visszamaradó részre eső, időarányos tandíjat 8 munkanapon belül, átutalással visszakapja;

-

ha a tanuló önhibájából szakítja meg az oktatási tevékenységet, akkor az intézmény a tandíjat nem fizeti vissza.

4.

Az étkezési térítési díj: -

Befizetés minden hónap második hetében hétfőtől csütörtökig 10.30-11.00, valamint 13.00-16.00 között a kollégium gazdasági irodájában.

-

Hiányzó tanulók étkezését 10.00-ig lehet lemondani a kollégiumi ügyintézőnél. A térítési díj jóváírása a következő naptól lehetséges. 10.00 óra utáni bejelentés esetén díjcsökkentésre csak két nap múlva kerül sor. Az étkezési jegy leadása a regisztráció feltétele

-

Hétfői étkezés lemondására előző hét pénteken 10.00-ig van lehetőség.

- 27 -

11. A szociális támogatás felosztásának elvei A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente június 30-ig a tantestület dönt. A tanuló ingyenes tankönyvtámogatásra jogosult, ha A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 4. § (2) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújt be, mert a hivatkozott jogszabályban, valamint a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet 25. § (5) bekezdésében és 26. §ban meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül: a) tartósan beteg, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), d) három- vagy többgyermekes családban él, e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 4. § (2) bekezdésében biztosított normatív kedvezményeken túli alábbi kedvezmények körét, feltételeit, az igénylés módját, az igény elbírálásának elveit az iskola határozza meg az intézményi lehetőségek alapján.

- 28 -

12. Az iskolai diákönkormányzat és diákközösségek jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok

A tanulók érdekképviseletét és érdekvédelmét az Iskolai Diákbizottság (IDB) látja el. Tevékenysége kiterjed a tanulókat érintő valamennyi kérdésre. Szervezeti és Működési Szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat döntési, egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogkörrel bír, melyet részletesen az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a diákbizottsági SZMSZ tartalmaz (lásd: 4. számú melléklet). Az IDB hetente egyszer ülést tart, melyen az osztálytitkárok is részt vehetnek. Az iskolai szintű diákvezetéshez eljuttatott problémákról az IDB kialakítja álláspontját, melyet képvisel az iskolavezetéssel folytatott tárgyalásokon. Az IDB tárgyalási szándékát (problémák iskolai szintű tárgyalása) jelzi a tantestületnek, illetve az iskolavezetésnek: -

szóbeli megkereséssel,

-

írásbeli kérelemmel.

A problémamegoldó megbeszéléseken részt vesznek a diákvezetők, az IDB-t segítő tanár és a tantestület tagjai. Az érdekegyeztető megbeszéléseken kialakult álláspontok döntéssé válnak az érintettek körére nézve. A döntéshozatal formái: Az iskolai döntéshozatalban az IDB, megbízottjai által vesz részt: a) helyi, osztályszintű döntések Típusai:

- osztálykeretben történő megoldások, - magasabb szintű döntéseket igénylő problémák továbbviteléről való határozathozatal,

b) kibővített IDB ülések, c) iskolai közgyűlés (az iskola valamennyi nappali tagozatos tanulója). A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a tanulók nagyobb közösségét jelentik: - 29 -

-

a tanulólétszám 25 %-a,

-

vagy egy osztály, egy tanulócsoport, egy diákkör.

Az iskolán belül – a szervezetszerű politizálás ifjúsági formáit kivéve bármely legális társulás megengedett. Ezek működési feltételeiről a diákvezetőséggel konzultálva az iskolavezetés dönt. A terem bérbeadás elveiről: Az iskola a termeit, eszközeit térítésmentesen átadja az IDB által igényelt célra, amennyiben az igénybevétel nem zavarja az iskola rendeltetésszerű működését. Rendkívüli igényeket egy héttel az igénybevétel előtt jelezni kell. A diákbizottsági igények elsőbbséget élveznek az egyéb igényekkel szemben.

- 30 -

13. Az iskola és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos szabályok

14.1. A könyvtárhasználat szabályai A könyvtárhasználat szabályait, és a könyvtár tevékenységét a könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg, amely az intézményi SZMSZ-ben mellékletként szerepel. A könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. Az ingyenes tankönyveket az iskolai könyvtár bevételezi, azokat a kölcsönzés szabályainak megfelelően iskolánk diákjai és tanárai térítésmentesen kölcsönözhetik, helyben használhatják, illetve tanórai foglalkozásokra felvehetik. Az ingyenes tankönyveket legkésőbb a tanév végén vissza kell szolgáltatni. Az ingyenes pedagógus-kézikönyveket a könyvtár a tanév elején az állományba bevételezi. Azon pedagógusok, akik olyan osztályokban tanítanak, ahol az adott könyvet használják a tanulók, a tanév elején a kölcsönzés szabályainak megfelelően a tanórai felkészüléshez és felhasználáshoz a könyvtárból felvehetik a tankönyve(ke)t. Az ingyenes pedagógus-kézikönyveket a tanév végén nem kötelező visszaszolgáltatni a könyvtárnak, csak abban az esetben, ha a pedagógus a következő tanévben már nem oktat az adott könyvől és másnak szüksége van rá. Az iskolai könyvtár feladatai 

gyűjteményét a tanulók, tanárok és az iskola egyéb dolgozói rendelkezésére bocsátja;



az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása;



a gyűjteménynek folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása;



könyvtári dokumentumok kölcsönzése;



tankönyvigény felmérése, tankönyvek rendelése, árusítása.

A kölcsönzés szabályai

- 31 -

Kölcsönzés: nyitvatartási időben. Kölcsönözhető: könyv, tankönyv. Nem vagy csak részlegesen kölcsönözhetők: kézikönyvek, videokazetták, DVD-k, CD-k, folyóiratok. A részleges kölcsönzés feltételeit a könyvtáros határozza meg. Kölcsönzési díj: nincs. Tankönyvek visszahozásának határideje A 9-11. évfolyamos tanulók az aktuális tanév végén, legkésőbb az utolsó tanítási napig kötelesek visszahozni a későbbiekben nem szükséges tankönyveket! Ezen könyveknek a listáját, minden tanév végén a könyvtár közzéteszi. A listában felsoroltakon kívül minden más tankönyvet és könyvet vissza kell hozni, amelyet a továbbiakban már nem használnak! A kötelező olvasmányok visszahozatala a használat után azonnal esedékes, ugyanis ezekből a dokumentumokból a könyvtár korlátolt példányszámmal rendelkezik. 12. és 14. évfolyamok értelemszerűen minden, könyvtárból kikölcsönzött dokumentumot visszahozni kötelesek! A 12. évfolyamnak az írásbeli érettségin használt könyveket az írásbeli után, a szóbeli érettségihez is használt könyveket a szóbeli után kell visszahozni. A 14. évfolyam az utolsó vizsga napján kell elszámolni. Az intézményben oktató pedagógusok kötelesek a tanév végén az általuk későbbiek során már nem használt tankönyveket a könyvtárba visszavinni. A könyv elvesztése és rongálása esetén a 3/1975. (VIII. 17) KM.-PM rendelet alapján az alábbiak szerint kell eljárni: 19.§(1) Az elháríthatatlan esemény (vis major) következtében hiányzó, illetőleg megsemmisült vagy használhatatlanná vált dokumentumokat csak a fenntartó előzetes hozzájárulásával, a felelősség tisztázása után szabad az állományból kivezetni. 20.§(1) A könyvtár által kikölcsönzött és a kölcsönvevőnél elveszett vagy megsemmisült, megrongált (a továbbiakban együttesen: elveszett) dokumentum esetén a (2) – (4) bekezdésekben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni, a dokumentum jellegének figyelembevételével. - 32 -

(2) Ha az elveszett dokumentumot – jellegénél fogva – egy másik példány érdemben pótolhatja, a kölcsönvevőtől a könyvtár a dokumentum másik példányát elfogadja. Amennyiben a dokumentumot annak másolata is érdemben helyettesítheti, a kölcsönvevő a kárt – a könyvtár igényétől függően – a dokumentumról a könyvtár által meghatározott technikával készült másolattal, vagy e másolat előállítási költségének megtérítésével is pótolhatja. (3) Ha az elveszetett dokumentumot annak másik példánya vagy másolata érdemben nem pótolhatja, a könyvtár a kölcsönvevőtől a dokumentum forgalmi becsértékének pénzben való megtérítését követelheti. (4) Ha az elveszett dokumentum a 15-17. § alapján, a tervszerű állományapasztás címén már selejtezhető lenne, és a kölcsönvevő azt a dokumentumot másik példányával nem pótolta, a könyvtár a fenntartó előzetes hozzájárulásával a dokumentum beszerzési árát és az esetleges köttetési költségét igényelheti. Továbbá, az a tanuló, aki határidőre nem szolgáltatja vissza a kért tankönyveket – és ezzel a normatív kedvezményben részesülő tanulók tankönyvellátását akadályozza – a dokumentum beszerzési árának befizetésére kötelezhető. A befizetett késedelmi díjak teljes összegét a könyvtár új dokumentumok vásárlására fordítja. A könyvtárban egyéb rendezvény csak előzetes megállapodás alapján tartható.

14.2. A számítástechnikai szaktantermek rendje 1. A géptermek az óraközi szünetekben zárva vannak, a tanóra kezdetekor a szaktanár kulccsal nyitja ki a teremajtót. A terembe először a szaktanár lép be, majd a diákok. 2. A tanulók kijelölt helyüket fegyelmezetten foglalják el (nem nyúlnak a számítógépekhez, stb.). 3. A tanulók a számítógépeket tanári utasításra kapcsolják be, illetve ki. 4. Óra közben kizárólag az órát tartó szaktanár utasításainak megfelelően használják a számítógépeket és az egyéb eszközöket. 5. A tanóra végén a tanulók a szaktanár utasítására kikapcsolják a számítógépeket, majd fegyelmezetten elhagyják a termet. 6. A szaktanár utolsóként lép ki a teremből, az ajtót kulccsal bezárja. - 33 -

7. A számítógépes termekben tanári felügyelet nélkül a tanulók nem tartózkodhatnak. 14.3. A tornaterem rendje 1. A tornateremben csak sportcipőben lehet tartózkodni! 2. A tornateremben a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. Az öltözőkben értéktárgyat, pénzt ne hagyjanak! 3. A tornateremben és az öltözőkben található felszerelési és berendezési tárgyak célszerű használata és azok állapotának megóvása minden tanuló számára kötelező! 4. A rendezvények során, melyek a tornateremben és a sportudvaron kerülnek lebonyolításra, a rendért és tisztaságért a programot szervező osztály (csoport, csapat) a felelős. 5. Szándékos rongálás esetén az elkövető köteles a helyreállítás költségeit megtéríteni A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében. 14.4. A gyakorlati oktatás és a tanműhely munkarendje Megjelenés a munkahelyen A munkahelyen öt perccel munkakezdés előtt munkaöltözetben kell megjelenni. A munkaöltözet a biztonságos munkavégzés feltételeinek feleljen meg (zárt öltözet). A

tanműhelyben

csak

az

oda

beosztott

tanulók

tartózkodhatnak.

A tanműhelyt a tanulók csak engedéllyel hagyhatják el. Munkavégzés közbeni magatartás A munkahelyen a szakoktató, magánmunkáltató, munkahelyi felelős által kiadott munkafeladat végezhető. A munkavégzéshez használt eszközök, fiók, szerszámok állapotáról az átvevő folyamatosan gondoskodik. Hanyagságból, gondatlanságból elvesztett (megrongálódott) eszközt vagy szerszámot az okozó a tanév során pótolni köteles, illetve a törvényben előírt kártérítési felelősséggel tartozik. A szándékos rongálás egyben fegyelmi vétség is. Munkabefejezés után köteles munkahelyét és szerszámait megtisztítani.

- 34 -

Munkahelyi rend; a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása Munkába állás feltétele az előírt öltözetben és megfelelő állapotban történő megjelenés. Munkát végezni a biztonságosság követelményeinek figyelembevételével lehet. Minden tanuló köteles a baleseti oktatáson részt venni, a baleseti és óvó rendszabályokat betartani és az előírt védőeszközöket használni. A tanműhelyben csak a szakoktató által kiadott munkát lehet végezni. Más munkára engedély nélkül áttérni tilos! Higiénia Az étkezés az arra kijelölt helyen történjen. A tisztálkodás az egészséges életmód követelményeinek feleljen meg (munka után hatékony tisztálkodás). 14. 5. Az iskola udvarának használata Az iskola területére mozgó motorkerékpárral behajtani tilos. Bármilyen közlekedési eszközzel az iskola területén parkolni csak saját felelősségre lehet.

- 35 -

Záró rendelkezések Jelen Házirendet a diákönkormányzat egyetértő véleményét beszerezve a nevelőtestület 2016. május 23-i ülésén elfogadta. Hatálybalépésével érvényét veszti a 2014. május 25-i Házirend. A Házirend felülvizsgálatát évente el kell elvégezni. A Házirend nyilvános, 1-1 példány rendelkezésre áll: -

az igazgatónál,

-

az igazgatóhelyetteseknél,

-

az osztályfőnököknél,

-

a kollégiumi nevelőtanároknál,

-

a tanári szobában,

-

az iskolai könyvtárban,

-

az IDB-nél,

-

a kollégiumi Diáktanácsnál

-

az irattárban,

-

az iskola fenntartójánál,

-

az iskolába történő beiratkozáskor, illetve módosításkor a szülőnek, tanulónak át kell adni.

………………………………. a nevelőtestület képviselője

………………………………… az iskolai Diákbizottság elnöke

………………………………. igazgató

Eger, 2016. május 23.

- 36 -

14. Mellékletek 1. számú melléklet: KOLLÉGIUMI HÁZIREND

1. Bevezető rendelkezések A házirend a kollégium belső életét szabályozza. Hatályos az intézmény teljes területén, illetve a tanulói magatartás előírásai tekintetében – a kollégiumi lakhatás ideje alatt – az intézményen kívül is. A házirend elsősorban a kollégistákra fogalmaz meg előírásokat, de a nevelőtanárokra és a kollégium dolgozóira vonatkozóan is tartalmaz szabályzó elemeket. 2. A kollégisták jogai és kötelességei 2. 1. Általános jogok Személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. Nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, segítségért fordulhat a nevelőtanárához, a diákönkormányzathoz, a kollégiumvezetőhöz, illetve panaszt tehet az intézmény igazgatójánál, és kérheti sérelmeinek orvoslását. Személyiségi jogait, vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben kell tartani. Jogainak gyakorlása nem ütközhet jogszabályba, nem sértheti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozhatja társai tanuláshoz és a kollégiumban lakáshoz való jogának gyakorlását. A levelezéshez, továbbá a kollégiumban lakáshoz való jogát tiszteletben kell tartani, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. Érkező leveleit a kollégiumi portán veheti át. Egyéb küldeménye érkezéséről az ügyeleti táblán kap értesítést. Ezt a kollégiumi gazdasági irodában kapja meg. Szobájában tartott személyes tárgyaihoz engedélye nélkül senki nem nyúlhat. Szekrényrendjét nevelőtanára csak mások jelenlétében ellenőrizheti. Jogai megsértése esetén – az oktatási törvényben meghatározottak szerint – eljárást indíthat, továbbá igénybe veheti a nyilvánosságot. 2. 2. Kötelezettségek, viselkedéssel kapcsolatos elvárások Az intézmény vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartania. Nevelőivel, a kollégium dolgozóival szemben legyen udvarias és tisztelettudó. Megnyilvánulásaiban kerülje a trágár beszédet és a másokat sértő kijelentéseket. Be kell tartania a foglalkozások, a kollégiumi helyiségek és az intézményhez tartozó területek használati rendjét, a kollégiumi szabályzatok előírásait. Életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közre kell működnie saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a foglalkozások, rendezvények lebonyolításában.

- 37 -

Kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét és egészségét, sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse, ha saját magát, vagy másokat veszélyeztető állapotot, illetve balesetet észlel. A kollégium területén kép-és hangfelvételt - tömegfelvétel kivételével - készíteni, és azt felhasználni csak az érintett személy hozzájárulásával lehet. Az intézmény megbízásából készült felvételek készítéséhez és felhasználásához kollégistáink és szüleik jelen Házirend elfogadásával hozzájárulásukat adják. Az intézmény területén, és ötméteres körzetén belül dohányozni tilos! 3. Napirendi feladatok A tanuló joga, hogy napirendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. Kötelessége az alábbi napirendi feladatok pontos betartása: 06.15

Ébresztő

06.30

07.15

Tisztálkodás, reggeli

07.15

07.25

07.25

07.45

Takarítás. A tanulók rendet raknak a szobában. A diákügyeletesek rendezik az ebédlőt és az udvart, kiviszik a szemetet. Ismétlő Stúdium Betegek bejelentkezése az ügyeletes nevelőnél Elvonulás az iskolába. Reggeli diákügyelet vége. Iskolai tanulás A szobákba csak a tanórák befejezése után lehet visszamenni Ebéd

07.45 08.00

12.30

12.00

14.45

12.30

Délutáni diákügyelet kezdete

16.20

Általános kimenő vége

16.20

16.25

Felkészülés a stúdiumra

16.25

17.10

17.10

17.15

17.15

18.00

18.00

18.15

18.15

19.00

19.00

19.30

I. stúdium Az iskolát 8.tanóra után befejezők engedéllyel pihenhetnek Szünet Mindenki a tanulócsoportjában tartózkodik II. stúdium Mindenki csendben tanul a kijelölt helyén. Számítógép és telefon csak tanári engedéllyel, tanulási célra használható. Szünet Általános kimenő III. stúdium, vagy csoportfoglalkozás A csoportfoglalkozáson heti egy alkalommal kötelező részt venni Vacsora Délutáni diákügyelet vége - 38 -

19.15

20.00

20.00

21.00

21.00

21.30

21.30

21.45

21.45

22.00

22.00

Stúdium a később érkezők és a csoportfoglalkozáson résztvevők számára Szabadidős foglalkozás, vagy felkészítő foglalkozás Szabadidős foglalkozás, vagy egyéni tevékenység

22.00

Felkészülés a takarodóra Kötetlen tevékenység. Létszámellenőrzés Mindenki a saját csoportjában tartózkodik Villanyoltás Mindenki a saját szobájában tartózkodik Takarodó

23.00

Tanulási lehetőség az éjszakai ügyeletes tanár engedélyével

4. Foglalkozások rendje A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választható foglalkozásokon. A kötelező stúdium ideje alatt a számára kijelölt helyen kell tartózkodnia és legjobb képességei szerint tanulnia úgy, hogy társait a felkészülésben ne zavarja. Stúdiumi idő alatt hanghordozó berendezést csak fülhallgatóval használhat. A felkészítő foglalkozások alól a kollégiumvezető vagy a csoportvezető tanár adhat felmentést a minősítési kategóriák alapján. Kötelező csoportfoglalkozáson heti egy alkalommal kell részt vennie. A választható foglalkozások jegyzékéből minden év szeptember 30-ig választania kell egyet, és azon heti egy alkalommal köteles részt venni. Döntését aláírásával hitelesíti. Mulasztását érdemben igazolnia kell. A tanuló joga, hogy a kollégium szabadidős tevékenységkínálatából éljen a számára legvonzóbb lehetőségekkel. A kollégiumnak törekednie kell e tevékenységi köröket a valós tanulói igényekhez igazítani. 5. Helyiségek, berendezési tárgyak, eszközök használati rendje A tanuló joga, hogy igénybe vegye a kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket és a kollégium létesítményeit. Kötelessége, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott eszközöket, óvja az intézmény létesítményeit, felszereléseit. A tanév elején az aktuális állapot rögzítését követően mindenki aláírja a szobaátvételi jegyzőkönyvet. A bekövetkező változásokat a csoportvezető tanár havonta regisztrálja. A helyiségeket és azok berendezési tárgyait, eszközeit az alábbiak szerint kell használni: 5. 1. Tanuló - Klub - asztalok rendezetten - minden asztalnál két szék - elektronikai eszközök szabályosan szerelve, leporolva - függönyök egyenletesen igazítva - világítótestek takarékos működtetése 5. 2. Mosdók - a vízzel és energiával mindenkinek takarékoskodnia kell - 39 -

- gondoskodni kell a helyiség megfelelő szellőztetéséről - takarodó előtt és hétvégi eltávozáskor az ablakokat be kell csukni 5. 3. Folyosó - világítás szükség szerint használandó - tűzcsap és a tűzoltó készülék üzemképesen, zárt állapotban - faliújság, képek és a hirdetőtábla rendezetten - hűtőszekrényben rend és tisztaság (szükség esetén leolvasztva) 5. 4. Szoba - szekrényajtón kívülről semmi nem lehet, belül általános rend - szekrényben romló élelmiszer nem tárolható - a szekrényt használat után zárva kell tartani - az asztallap tiszta, írószerek és füzetek rendezetten, fiókokban rend - ablakon fehér függöny egyenletesen, sötétítő a szélén (este behúzva) - az ablakban semmit sem lehet tárolni - falak csak előzetes tanári engedéllyel díszíthetők A szoba tisztaságáért és rendjéért az ott lakók felelnek! A szemetest minden este ki kell üríteni. A szobák berendezése - az ágyak kivételével - igény szerint áthelyezhető. A szobaajtó fölötti üveget sötétítő anyaggal eltakarni nem szabad! 5. 5. Ebédlő Reggelinél és ebédnél érkezési sorrendben, az ügyeletes nevelő utasításainak megfelelően kell sorakozni az étkezéshez. Vacsoránál emeleti szintenként történik az étkeztetés. Az ebédlőben csak tiszta, alkalomhoz illő öltözetben lehet megjelenni. Mindenki köteles betartani a kulturált étkezés szabályait. 5. 6. Betegszoba Csak az intézmény orvosa, vagy az ügyeletes nevelő által beküldött tanuló tartózkodhat a betegszobában. A szobát engedély nélkül nem hagyhatja el Látogatókat csak előzetes tanári engedéllyel fogadhat. 5. 7. Kondicionáló terem A terem csak minimum két tanuló együttes jelenléte esetén látogatható. Az edzést végző tanulóknak fokozottan kell vigyázniuk saját maguk és társuk testi épségére Az eszközöket a gyakorlatok végeztével vissza kell tenni a helyükre, és szükség esetén ki kell takarítani a termet 5. 8. Egyéb helyiségek A tornaterem hétfőtől csütörtökig 19.30 és 21.00 között használható. Csak tornacipőben, kizárólag tanári felügyelet mellett vehető igénybe. A tetőtéri közösségi helyiségek csak tanári engedéllyel használhatók. A belső udvar a tanulók szabadidejében 21.00-ig használható. A külső udvarra 16.20. után csak tanári engedéllyel lehet kimenni. 6. Kollégiumba behozható dolgok bejelentése, tiltása, korlátozása Kollégista nagy összegű készpénzt ne tartson magánál! Szükség esetén a készpénz vagy értéktárgy megőrzésre átadható a kollégiumvezetőnek. A kollégium villamos hálózatára előzetes engedély nélkül csak az alábbi - szabványoknak megfelelő - elektronikai eszközök csatlakoztathatók: - max. 2X5W kimenő-teljesítményű hanghordozó berendezés - max. 40 W izzóval szerelt asztali lámpa - villanyborotva - mobiltelefon-töltő - hajszárító - 40 -

A kollégiumba szeszesitalt, fegyvernek minősülő tárgyat és petárdát behozni tilos! Nagy értékű tárgyi eszköz csak a szülő/gondviselő írásos kérelmére, kollégiumvezetői engedéllyel hozható a kollégiumba. A behozott eszközökről nyilvántartás készül. Talált tárgyakat az ügyeletes tanárnak kell átadni. A kollégium épületében tűzveszélyes anyagot tárolni és tűzveszélyes tevékenységet folytatni szigorúan tilos! 7. Védő-óvó előírások A tanuló joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék, valamint rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét és egészségét, sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse, ha saját magát, vagy másokat veszélyeztető állapotot, illetve balesetet észlel. Az intézmény a kollégiumi lakhatás ideje alatt az intézmény területén, vagy külső kollégiumi rendezvény alatt bekövetkezett tanulói balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel. A tanuló köteles részt venni a tanév elején megtartandó munkavédelmi- és tűzvédelmi oktatáson. Alkoholos befolyásoltság gyanúja esetén a nevelőtanár jogosult alkoholszint vizsgálatot végezni. Szükség esetén a tanulót elkülönítjük a betegszobában. Ha tanulón olyan jelek észlelhetők, amelyek tudatmódosító szertől származhatnak, azonnal értesítjük a szülőt, a tanulót pedig a Sürgősségi Betegellátó Osztályra szállíttatjuk. 8. Kollégiumon kívül elvárt tanulói magatartás szabályai A kollégiumi lakhatás ideje alatt kollégista a város területét csak kollégiumvezetői engedéllyel hagyhatja el. A város területén másokat megbotránkoztató, erkölcsi normákat sértő tevékenységet nem végezhet. Városi kollégiumi rendezvényeken az alkalomhoz illő öltözetben kell megjelenni. Baleset, sérülés, károkozás esetén köteles a kollégiumban elérhető nevelőt értesíteni. Rendőri intézkedés esetén 18 éven aluli kollégista feltétlenül kérjen a kollégiumtól segítséget. Amennyiben a tanuló a városban szabálysértésnek vagy bűncselekménynek megfelelő magatartást tanúsít, nem csak az illetékes hatósági szervek, hanem a kollégium is felelősségre vonja. 9. Kimenő Valamennyi kollégistának joga van az általános kimenőt igénybe venni. Indokolt esetben a kollégisták külön kimenőre is mehetnek 21:00-ig a csoportvezető, 21:00 után a kollégiumvezető engedélyével. A kollégiumi ellenőrzőbe be kell írni a kimenő időtartamát és célját. A kimenőt csak a kért célra lehet felhasználni! A kimenőről 19:30-ig a csoportvezetőnél, 19:30 után az ügyeletes nevelőnél kell lejelentkezni. Fegyelemsértés esetén az adható kimenő határozott időre megvonható. A kimenőmegvonás lehetősége a jutalomkimenővel rendelkezőkre is vonatkozik. 10. Eltávozás Minden kollégista szabadon választhatja meg a hétvégi eltávozásának időpontját. Az éves feladattervben rögzített hétvégi rendezvények és előre nem látható közlekedési akadályok vagy járványveszély esetén a hazautazás megtiltható. A hétvégi bennmaradási igényeket szerdán 18.00-ig kell bejelenteni a csoportvezetőnek. - 41 -

Amennyiben a kollégista hétvégén nem a családjához utazik, kérelméhez szülei írásos engedélye szükséges. Hétvégi eltávozásról legkésőbb vasárnap este 21.00-ig vissza kell érkezni. Ettől az időponttól eltérni csak a csoportvezető tanár engedélyével lehet. Hétközi eltávozást csak a kollégiumvezető engedélyezhet. 11. Mulasztások igazolása Amennyiben a hétvégi visszaérkezést valami meggátolja (családi probléma, betegség, közlekedési nehézség) a szülő a beérkezési határidőig köteles telefonon értesíteni az ügyeletes nevelőt Ha valaki otthon betegszik meg, a háziorvossal igazoltatni kell betegségét és annak időtartamát Kimenőről történő maximum egy órás késést a csoportvezető igazolhat, ennél hosszabb időtartam esetén a kollégiumvezető dönt a késés elbírálásáról. 12. Betegség A kollégium orvosa által hazaengedett betegnek jelentkeznie kell az ügyeletes nevelőnél, vagy a kollégiumvezetőnél, aki engedélyezi az eltávozást, regisztrálja az étkezéslemondást Amennyiben a kollégista rendelési időn kívül betegszik meg, az ügyeletes nevelő telefonon értesíti a szülőt, és dönt a hazautazás lehetőségéről. Amíg a tanuló nem tud biztonságosan hazautazni, a betegszobán marad. Betegszobára küldött kollégistát csak tanári engedéllyel lehet meglátogatni. Hétvégi eltávozásról beteg tanuló ne jöjjön vissza a kollégiumba! A betegségéből felgyógyult kollégistának jelentkeznie kell csoportvezetőjénél, vagy az ügyeletes nevelőtanárnál. 13. Látogatók fogadása Látogatókat a szabadkimenő ideje alatt, a stúdium szünetében, vagy 19.30 - 21.00 között lehet fogadni az előtérben vagy a társalgóban. Szülőket az ügyeletes nevelő előzetes engedélyével a szobában is lehet fogadni. Stúdium ideje alatt csak nagyon indokolt esetben lehet kollégistát látogatni. 14. A tájékoztatás és véleménynyilvánítás megvalósulási módjai A kollégista joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. Joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, a kollégium működéséről, tájékoztatást kapjon a személyét érintő kérdésekről; e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az intézmény vezetőjéhez, pedagógusaihoz, s arra a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon. A szülők tájékoztatása gyermekükről a kollégiumi ellenőrzőben, vagy telefonon keresztül történik. Személyes megbeszélésre az iskolai fogadóórák időpontjában, vagy hétköznap 16.00 és 19.30 között van lehetőség. A tanulók a kollégiumi élet eseményeiről a közösségi gyűléseken kívül a kollégium honlapjáról, faliújságról, hangosbemondón keresztül, vagy a Kolexpress című kollégiumi újságból tájékozódhatnak.

- 42 -

15. A tanulói közösségek létrehozásának feltételei A tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását. A diákkörök megalakulását szeptember 30-ig kell bejelenteni a kollégiumvezetőnek, a kört patronáló tanár személyének megjelölésével. A diákköri foglalkozások időpontjának kijelölésénél figyelembe kell venni a napirend előírásait. 16. Diákönkormányzat létrehozása és működése A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában; választó és választható legyen a diákképviseletbe; a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá kérje az őt ért sérelem orvoslását. Közgyűlés A diákönkormányzat legmagasabb fóruma. Valamennyi résztvevőnek joga van véleményt nyilvánítani a kollégiumban őt érintő minden kérdésről. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt az adott tanév feladattervének elfogadásáról. A pedagógusok tanácskozási joggal vesznek részt a közgyűlésen. Küldöttgyűlés A küldöttgyűlésen minden csoportból 3 fő képviselteti magát, beleértve a Diáktanács tagjait is. Minden diák rendelkezik szavazati joggal és szabadon választható a tisztségekre. Megválasztják a DT vezetőségét és döntenek diákönkormányzatot segítő tanár személyéről. Javaslatot tesznek az adott tanév feladattervére és a közgyűlés programjára. Diáktanács A Diáktanács ( DT ) tagjai a csoporttitkárok és a küldöttgyűlésen megválasztott tisztségviselők. A csoporttitkárok lehetnek egyben tisztségviselők is. A DT hetente egy alkalommal ülésezik. Az önkormányzat működését egy – a diákok által választott – patronáló tanár segíti. A diákönkormányzat jogkörének gyakorlásához szükséges előírásokat a Diáktanács Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 17. Ügyeleti szolgálat A Diáktanács által készített ügyeleti beosztás szerint köteles minden kollégista ügyeletesi feladatokat ellátni. Feladatait az ügyeleti szolgálat szabályzatában leírtaknak megfelelően kell teljesítenie. Akadályoztatása esetén (kivéve betegség) köteles gondoskodni helyettesítéséről. 18. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének szabályai 18. 1. Minősítési kategóriák I. Kiváló kollégista Általános kimenő 22.00-ig II. Kitűnő tanuló Általános kimenő 21.30-ig III. Példás kollégista Általános kimenő 19.30-ig (kiemelkedő tanulmányi és közösségi tevékenység) IV. Jó tanuló Általános kimenő 18.00-ig (4.5 fölötti tanulmányi átlag) Az érettségi utáni szakképzésben résztvevők 18:45-ig kapnak általános kimenőt. A Diáktanács elnöke a II., titkára a III., tagjai a IV. kategória kedvezményeire jogosulnak. A minősített kimenő nem mentesít a tematikus csoportfoglalkozáson való részvétel alól. - 43 -

A kedvezmények kötelességszegés esetén visszavonhatók! 18. 2. Jutalmazási formák Kiváló kollégista cím A nevelőtestület és a Diáktanács együttes döntése alapján az a kollégista kapja ezt a címet, aki több féléven keresztül kiemelkedő tanulmányi és közösségi tevékenységet folytatott. A címmel oklevél és tárgyjutalom jár, melyet a közgyűlésen kell átadni. A tanuló fényképét a „ Kiváló kollégistáink” tablóra kell elhelyezni. Nevelőtestületi dicséret A csoportvezető tanár javaslatára a nevelőtestület adja annak a kollégistának, aki a félév során kiemelkedő tanulmányi és közösségi tevékenységet folytatott, vagy kollégiumvezetői dicséretet kapna, de két kollégiumvezetői dicsérettel már rendelkezik. A dicséret oklevéllel jár, melyet a közgyűlésen kell átadni. Diáktanács dicséret A csoporttitkár javaslata alapján a Diáktanács adja annak a kollégistának, aki a félév során kiemelkedő közösségi tevékenységet folytatott. A dicséret oklevéllel jár, melyet a közgyűlésen kell átadni. Kollégiumvezetői dicséret A csoportvezető tanár és a csoporttitkár javaslata alapján az a kollégista kapja, aki: - tanulmányi munkájában kiemelkedő teljesítményt nyújt - előző félévi tanulmányi átlagához viszonyítva legalább 0,5-et javított - kollégiumi szintű közösségi munkáját kiemelkedően látja el - ügyeleti teendőit példamutatón teljesíti - kollégiumunkat eredményesen képviseli az országos, megyei vagy városi versenyeken - kollégiumi szintű versenyen első helyezést ér el - csoportvezetői dicséretet kapna, de két csoportvezetői dicsérettel már rendelkezik Csoportvezetői dicséret A csoportvezető tanár adja annak a kollégistának, aki : - a tanulócsoportban példamutató tanulmányi tevékenységet folytat - előző félévi tanulmányi átlagához viszonyítva legalább 0,3-et javított - a csoportban kiemelkedő közösségi munkát végez - kollégiumi szintű versenyen eredményesen szerepel - csoportnaposi teendőit példamutatóan látja el - a szobájában példaértékű rendet tart. 18. 3. Fegyelmező kategóriák Csoportvezető fegyelmező intézkedései - kimenőmegvonás - írásbeli figyelmeztetés - írásbeli intés Az elkövetett fegyelemsértés súlyosságát mérlegelve az a kollégista részesül a csoportvezetői büntetés megfelelő fokozatában, aki : - megsérti a Házirend előírásait - 44 -

hazautazásról nem érkezik vissza időben, és késését érdemben igazolni nem tudja - kimenőről kevesebb, mint egy órát késik - visszaérkezésekor nem jelentkezik le az ügyeletes tanárnál - tanulmányi munkája romlik, vagy bukásra áll - stúdiumon többször is fegyelmezetlen, vagy hiányzik a kötelező foglakozásról - sorozatosan megsérti a szobarend előírásait - nevelőjével tiszteletlenül, diáktársaival szemben agresszívan viselkedik - nem látja el a rábízott feladatokat. Két írásbeli figyelmeztetés után írásbeli intés, két írásbeli intés után kollégiumvezetői figyelmeztetés a következő büntetési fokozat. -

Kollégiumvezető fegyelmező intézkedései - kimenőmegvonás - írásbeli figyelmeztetés - írásbeli intés Az elkövetett fegyelemsértést mérlegelve az a kollégista részesül a kollégiumvezetői büntetés megfelelő fokozatában, aki súlyosan megsérti a Házirend előírásait. Két írásbeli figyelmeztetés után írásbeli intés, két írásbeli intés után fegyelmi eljárás megindítása a következő büntetési fokozat. A fegyelemsértés súlyossága alapján már első alkalommal is ki lehet szabni a fegyelmező intézkedések bármely kategóriáját! Fegyelmi eljárás Ha a kollégista kötelességeit vétkesen és súlyosan, vagy sorozatosan megszegi, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A kollégiumvezető kezdeményezi az eljárás elindítását, melyet – a diáktanács véleményét kikérve – a tantestület két tagjából és a DT elnökéből álló bizottság folytat le. A Fegyelmi Szabályzatban leírtaknak megfelelően a kollégium tagja ellen - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása - áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba - kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. 20. Kártérítési felelősség Minden kollégista köteles óvni a kollégium berendezési tárgyait. Tanév végén a szobaátvételi jegyzőkönyvben rögzítettekhez viszonyított állagromlás esetén gondoskodni kell az eredeti állapot visszaállításáról. Az okozott károkért a szoba tagjai anyagi felelősséggel tartoznak. Szándékos károkozás esetén fegyelmi felelősségre vonásban is részesül az elkövető. 21. Térítési díj Az étkezési térítési díjat az adott hónap második hetében lehet befizetni 12:30 és 15:30 között a kollégium gazdasági irodájában. Átutalással a hónap 15. napjáig lehet a fizetési kötelezettséget teljesíteni a 11102003-18584903-36000001számlaszámra. Egy havi díjhátralék esetén (tárgyhót követő hónap 15-e után) az intézmény gazdasági vezetője fizetési felszólítást küld a szülőnek/gondviselőnek. Amennyiben a felszólítás utáni 10 munkanapon belül a hátralék kiegyenlítése nem történik meg, az intézmény - 45 -

igazgatója – a tanuló szociális helyzetének figyelembevételével – kezdeményezheti a kollégiumi tagsági viszony megszüntetését. Hiányzó tanulók étkezését – a hiányzás időtartamának megjelölésével – 10:00 óráig lehet lemondani a kollégiumi ügyintézőnél. A térítési díj jóváírása a következő naptól lehetséges. 10:00 utáni bejelentés esetén a jóváírásra csak két nap múlva kerül sor. A hétfői étkezés lemondására előző hét pénteken 10:00 óráig van lehetőség. Az eltávozáson otthon maradó tanulók étkezésének lemondásáról – szülői bejelentés esetén – a hétfő délelőtti ügyeletes nevelő gondoskodik. A hiányzás bejelentett időtartamának módosításáról a visszaérkezés előtti nap 10:00 óráig kell tájékoztatni a kollégiumi ügyintézőt. A szülő - gyermeke intézményen kívüli rendszeres elfoglaltsága esetén - írásban nyújthat be étkezés-lemondási nyilatkozatot a kollégiumvezetőhöz. 22. Kollégium-fenntartási hozzájárulás A kollégiumot fenntartó alapítvány a tanuló ellátási feltételeinek biztosításáért fizetési kötelezettséget ír elő, melynek vállalásáról a szülőnek szerződésben kell nyilatkoznia. A fizetendő összeg mértékét a kuratórium tanévenként felülvizsgálja. A kollégium-fenntartási hozzájárulást két egyenlő részletben, a szeptemberi és a februári étkezési térítési díjjal együtt kell befizetni a kollégium házi pénztárába, vagy az intézmény számlaszámára. A kollégium-fenntartási hozzájárulás megfizetése alól mentesség nem adható. 22. Záró rendelkezések A házirend a kihirdetését követően, 2017. február 15-én lép hatályba, és visszavonásig érvényes. Az elfogadott házirendet a kollégium honlapján nyilvánosságra kell hozni. Egy példányát a tanári szobában kell elhelyezni, és biztosítani kell, hogy azt bárki szabadon megtekinthesse. A házirend egy példányát a kollégiumba újonnan beköltöző tanulónak és szülőjének át kell adni. A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó írásban tehet javaslatot a kollégiumvezetőnél, vagy a diákönkormányzatnál.

- 46 -

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Véleményezés 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény 25. § (4) bekezdése értelmében biztosított véleményezési jogunk értelmében kijelentjük, hogy a házirend tartalmával egyetértünk. A diákönkormányzat nevében:

Eger, 2017. február 13.

……………………………….. a Diáktanács elnöke

Elfogadó határozat 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény 25. § (4) bekezdése értelmében a házirend módosításához a diákönkormányzat véleményét beszereztük. A törvényben biztosított jogunknál fogva a házirendet elfogadjuk. A nevelőtestület nevében: ………………………………… a nevelőtestület képviselője Eger, 2017. február 13.

- 47 -

2.

számú

melléklet:

SZABÁLYZAT

ALAPÍTVÁNYI

FEJLESZTÉSI

HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉRŐL A Wigner Iskola Közalapítvány kuratóriumi közgyűlése 034/2005. (V. 24.) számú határozata alapján az intézményben fizetendő fejlesztési hozzájárulás összegének megállapítására került sor. A fejlesztési hozzájárulás mértéke a 2014/2015. tanévtől: 60.000,- Ft/év. A fejlesztési hozzájárulás mérséklése: 

minden évben az iskola vezetése határozza meg a tanulmányi eredmények után igénybe vehető kedvezményeket, illetve a fizetés mérséklésének lehetőségét az adott év gazdasági helyzetének függvényében a Tanév rendjében;



amennyiben a kedvezmény igénybevételére lehetőség van, arról az intézmény vezetése minden tanév október 1-ig dönt, és kihirdeti a helyben szokásos módon;



az intézmény vezetése – amennyiben az iskola zavartalan működése ezt megkívánja – dönthet úgy, hogy az adott tanévben nem biztosít lehetőséget a tanulmányi alapon történő fejlesztési hozzájárulás mérséklésére.

Az alapítványi fejlesztési hozzájárulás szociális indokok alapján történő mérséklését a mindenkori Tanév rendje szabályozza. Az alapítványi fejlesztési hozzájárulás befizetése: az iskola által kiadott csekken, vagy átutalással az alapítvány számlájára. A fejlesztési hozzájárulás fizetésének módja és a befizetési határidő a határozat alapján a következőképpen került meghatározásra: 

a fejlesztési hozzájárulást a tanuló, illetve gondviselője az első félévben október 15-ig, a második félévben február 15-ig befizeti az iskola számlaszámát tartalmazó csekken;



az intézmény vezetője a tanuló szociális helyzetére való tekintettel az alapítványi fejlesztési hozzájárulás havi egyenlő részletekben történő megfizetését engedélyezheti, mely kérelmet az osztályfőnöknek kell benyújtani minden év október 15-ig, illetve váratlan eseménykor a lehető leghamarabb; - 48 -



a szociális kedvezményekre való jogosultságot a kérelem benyújtásakor igazolni kell;



a tanuló köteles haladéktalanul bejelenteni, ha jövedelemviszonyaiban változás következett be; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, az elengedett alapítványi fejlesztési hozzájárulás köteles megfizetni;



a mindenkori fejlesztési hozzájárulás mértékét az iskola a tanév megkezdése előtti második hónap első napján közzéteszi.

- 49 -

3. számú melléklet: AZ

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG SZERVEZETI ÉS

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló, az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletének

a

diákönkormányzatok

működésére

vonatkozó

rendelkezései

és

felhatalmazása alapján rendelkezik az intézmény diákönkormányzat működésének rendjéről és szervezeti felépítéséről. Az Iskolai Diákbizottság Szervezeti és Működési Szabályzatát az Iskolai Diákbizottság fogadta el, és a Nevelőtestület hagyta jóvá. Az Iskolai Diákbizottság (továbbiakban: IDB) feladata, céljai: 

Az IDB az iskolával tanulói jogviszonyban álló diákok érdekképviseleti, érdekvédelmi fóruma.



Az IDB érdekvédelmi tevékenységét alaptevékenységként, elsődleges feladatként és célként kezeli.



Szolgáltató fórumként segítséget nyújt a tagok törekvéseinek megvalósulásához, lehetőséget biztosít a diákok közös fellépésére.



Diákprogramok szervezésével a diákok szabadidejének hasznos eltöltését segíti.



Kapcsolatot

tart

más

diákönkormányzatokkal,

ifjúsági

szervezetekkel,

szerveződésekkel, az egri Városi Diáktanáccsal, valamint az iskola Kollégiumi Diákbizottságával. 

A diákbizottság a vállalt feladatait az intézmény vezetésével egyeztetve, azzal összhangban látja el.

Az IDB szervezeti felépítése: 

Az IDB megválasztásakor a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium minden tanulója választó és választható. Választói joga senkinek sem korlátozható tanulmányi eredmény, fegyelmi vétség, vagy egyéb más ok miatt.

- 50 -



Az IDB tagjainak feladata, hogy évfolyamuk érdekeit képviseljék, javaslataikat, véleményüket tolmácsolják, sérelmüket elpanaszolják az IDB ülésein, hogy az adott kérdésben minél előbb megoldás, döntés születhessen.



A Diákbizottság elnökét az Iskolai Diákbizottság tagjai választják maguk közül.



Az IDB munkáját az IDB-t segítő tanár koordinálja.



Az Iskolai Diákbizottság tagjai közül megválasztja egyéb felelőseit.



Az Iskolai Diákbizottság évente elfogadott munkarendje és a tervezett napirendek figyelembevételével hetente ülésezik. Az ülés összehívásáról az IDB elnöke gondoskodik.



Az Iskolai Diákbizottságot össze kell hívni, ha azt a tagok 1/3-a az elnöknél kezdeményezi. Ha az elnök ennek ellenére nem hívja össze az Iskolai Diákbizottságot, akkor az Iskolai Diákbizottság összehívása az IDB-t segítő tanár feladata.



Az Iskolai Diákbizottság határozatait – személyi kérdések kivételével – egyszerű többséggel történő nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az IDB elnökének szavazata dönt.



Ha az Iskolai Diákbizottság ülésén olyan kérdés megtárgyalása folyik, amely érinti a Nevelőtestületet illetve a Szülői Munkaközösséget, akkor annak képviselőjét az ülésre véleményezési joggal meg lehet hívni. A meghívást az ülés előtt legalább nyolc nappal kézbesíteni kell a napirendi pontok megjelölésével.



Az Iskolai Diákbizottság ülésein az oktatási intézmény minden pedagógusa és tanulója véleményezési joggal részt vehet.

Az Iskolai Diákbizottság elnöke: Az Iskolai Diákbizottság minden tagját jelölhetik elnöknek. A jelöléshez legalább három fő ajánlása szükséges. A tagok önmagukat is jelölhetik. A szavazás titkos. A szavazás akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultak legalább kétharmada jelen van, és az érvénytelen szavazatok száma nem haladja meg a leadott szavazatok 5%-át. A Diákönkormányzat elnöke visszahívható, ha 

az osztályok osztálytitkárainak 1/3-a bizalmatlansági indítványt nyújt be,



ha az iskola tanulóinak 1/5-e aláírásával hitelesítve kezdeményezi.

A visszahívásról az Iskolai Diákbizottság titkos szavazással dönt. - 51 -

A Diákönkormányzat elnökének feladatai: 

összehívja és vezeti az Iskolai Diákbizottság üléseit,



külső szervezetek felé képviseli a Diákönkormányzatot,



iktatja az Iskolai Diákbizottság üléseiről készült jegyzőkönyveket,



a diákbizottsági munkacsoportok tevékenységének koordinálása.

Az elnök megbízatása megszűnik: 

ha az elnök tanulói jogviszonya az iskolával megszűnik,



lemondással,



visszahívással,



mandátuma lejárásával.

Az IDB-t segítő pedagógus: Az IDB-t segítő tanárt A köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 48 § (3) bekezdése értelmében az Iskolai Diákbizottság javaslatára az igazgató nevezi ki ötéves időtartamra. Feladatai: 

kapcsolatot tart a Nevelőtestület és az Iskolai Diákbizottság között,



szükség esetén összehívja az Iskolai Diákbizottságot,



segíti az IDB munkáját,



aktívan részt vállal az információáramlás folyamatában,



az

IDB

célkitűzéseinek

megvalósításának

érdekében

a

Nevelőtestület

közreműködésnek megszervezése, 

nyílt véleménynyilvánítással képviseli az IDB terveit, elképzeléseit az intézmény különböző fórumain (vezetői, nevelőtestületi és munkaközösségi értekezletek).



Állandó résztvevője az Iskolai Diákbizottság üléseinek, napirendi pontot terjeszthet elő, felszólalhat, véleményezhet.

Az IDB tagjainak jogai: Az IDB tagjainak az alapvető, jogszabályok és a Házirend által garantált jogain túl speciális, a Diákbizottsági tagsággal összefüggő jogai vannak. Ezek a jogok a következők:

- 52 -



Az IDB tisztségeire választhat és válaszható. Ez a jog csak bizonyos estekben vonható meg, az IDB-t segítő pedagógus és az intézmény vezetésének egyetértésével.



Igénybe veheti az Iskolai Diákbizottság által biztosított lehetőségeket, szolgáltatásokat.



Érdekvédelmi segítséget kérhet a Diákbizottságtól, annak elnökétől és az IDB-t segítő tanártól. Az érdekvédelmi segítség nem tagadható meg.



Kérdéseivel,

javaslataival,

kezdeményezéseivel,

véleményével

közvetlenül

fordulhat az Iskolai Bizottság minden tagjához és az IDB-t segítő pedagógushoz. 

Kérdéseire, javaslataira, kezdeményezéseire, véleményére harminc napon belül érdemi választ kell kapnia.

Az Iskolai Diákbizottság jogkörei: A jogszabályok felhatalmazása alapján az IDB a Nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. Az IDB véleményét kötelező kikérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadásával kapcsolatban, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználását illetően, d) a Házirend elfogadásakor, e) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, f) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásával kapcsolatban, g) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezésekor, h) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor, i) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásakor, - 53 -

j) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor, k) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Az Iskolai Diákbizottság véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Azokban az ügyekben, amelyekben az IDB véleményének kikérése kötelező, az IDB képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni az IDB részére. Az IDB feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Záró rendelkezések: 

Az IDB Szervezeti és Működési Szabályzatát évente felül kell vizsgálni. Ezért az IDB elnöke felel.



A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatával kapcsolatban a Nevelőtestület egyetértési jogot gyakorol. A Nevelőtestület egyetértését csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az Iskolai Diákbizottság Szervezeti és Működési Szabályzata jogszabályt, illetve felsőbb szabályozást (mint Házirend) sért, azzal ellentétes jogokat, kötelességeket, eljárásmódokat fogalmaz meg.



Az SZMSZ jóváhagyására a Nevelőtestületnek 15 nap áll rendelkezésére. Ez alatt, vagy a 15. nap utáni első nevelőtestületi ülésen nyilatkoznia kell a jóváhagyásról. Ha a Nevelőtestület nem nyilatkozik, az SZMSZ-t jóváhagyottnak kell tekinteni.



Az

SZMSZ

akkor

érvényes,

ha

elfogadásának

dátuma,

nevelőtestületi

jóváhagyásának dátuma, az IDB elnökének, az IDB-t segítő tanárnak, az intézmény igazgatónak, valamint a Nevelőtestület képviselőjének aláírása szerepel rajta.

- 54 -

4. számú melléklet: AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK TANTÁRGYANKÉNTI,

ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI TÖRTÉNELEM 9. évfolyam: Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása Athénban A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása Az antik hitvilág, művészet, tudomány A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A nyugati és keleti kereszténység Az iszlám vallás és az arab világ, a világvallások elterjedése Nyugat-Európa gazdasága és társadalma A középkori városfejlődés Az egyház szerepe a középkorban. A pápaság és a császárság küzdelme Az Oszmán Birodalom létrejötte, terjeszkedése, államszervezete és hadserege Az egyház szerepe a középkor kulturális életében A középkori művelődés: romanika, gótika, reneszánsz. A humanizmus A magyar nép őstörténete Honfoglalás, kalandozások A magyar államalapítás: Géza fejedelemsége, Szent István hatalomra kerülése, államszervező tevékenysége Az Anjou-kor: Károly Róbert, Nagy Lajos A mayar városfejlődés Luxemburgi Zsigmond korában Hunyadi János törökellenes harcai Hunyadi Mátyás trónrakerülése, az erős központi hatalom létrehozása, külpolitikája, reneszánsz udvara 10. évfolyam: A középkor - 55 -

A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az angol és a francia rendi állam működése Az Oszmán Birodalom terjeszkedése A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása A honfoglalástól az államalapításig Az Árpád-kor Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején A Hunyadiak Kultúra és művelődés Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi felfedezések és következményei Reformáció és katolikus megújulás A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A tudomány világkép átalakulása, a felvilágosodás 11. évfolyam: Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák A polgári átalakulás, a nemzetállamok, és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és polgári Jogok Nyilatkozata A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája A XIX. század eszméi Az ipari forradalom és következményei Nagyhatalmak és katonai – politikai szövetségek a századfordulón Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik - 56 -

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkori művelődés, kultúra A polgári forradalom A szabadságharc A jelenkor (társadalomismeret) A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái Az európai integráció története A „harmadik világ” Fogyasztói társadalom: ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondásai A mai magyar társadalom és életmód (társadalomismeret) Alapvető állampolgári ismeretek Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban A magyarországi romák A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások Szabad (problémaközpontú) témakör Helytörténet: Eger vár ostroma 1552 12. évfolyam: A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A kiegyezés előzményei és megszületése Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az első világháború jellege, jellemzői, a Párizs környéki békék A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság A nemzeti szocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A második világháború előzményei jelentős fordulatai A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői - 57 -

A szocialista rendszerek bukása Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Művelődési viszonyok és az életmód A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái Magyarország részvétele a világháborúban A német megszállás és a holocaust Magyarországon Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás

FÖLDRAJZ 9. évfolyam: Térképi ismeretek A térképi ábrázolás Térképi gyakorlatok Az űrtérképezés Kozmikus környezetünk A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben A Nap és kísérői A Föld és mozgásai Űrkutatás az emberiség szolgálatában A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok földrajza A talaj - 58 -

A földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A forró övezet A mérsékelt övezet A hideg övezet A függőleges földrajzi övezetesség A népesség- és településföldrajz A népesség földrajzi jellemzői A települések földrajzi jellemzői A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása A harmadik és a negyedik szektor jelenőségének növekedése A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok A világgazdasági centrum térségei A világgazdaság peremterületei Az egyedi szerepkörű országcsoportok és országok Magyarország földrajza A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Hazánk nagyrégióinak természet- és társadalomföldrajzi képe Magyarország környezeti állapota

SZÖVEGÉRTÉS (Nyelvi előkészítő osztály) Kizárólag írásbeli feladatsorból áll az osztályozó vizsga anyaga. Ennek részei: - 59 -

1. Szövegértési feladatlap 2. Helyesírási feladatlap - A magyar helyesírás alapelvei - Különírás, egybeírás - A kezdőbetűk - Az elválasztás - Az írásjelek - Rövidítések és mozaikszók helyesírása - A számok helyesírása c) A szófajok - Ige, főnév, melléknév, számnév, határozószók,névmások,viszonyszók és mondatszók

IRODALOM 9.évfolyam: Mítosz, mitológia Az istenek és az emberek megteremtése a görög mitológiában Az ókor irodalma A homéroszi eposzok : Iliász vagy Odüsszeia A görög színház. Szophoklész: Antigoné A Biblia. A Biblia részei Az Ószövetség teremtéstörténetei Újszövetség: evangéliumok A középkor irodalma A középkor vallásos irodalma: Szent Ágoston, himnuszok, magyar nyelvű vallásos irodalom A középkor világi irodalma: lovagi irodalom, Dante, Villon A reneszánsz irodalom Az itáliai reneszánsz: Petrarca, Boccaccio Janus Pannonius költészete Balassi Bálint szerelmi lírája, istenes költészete, vitézi költészete - 60 -

Shakespeare: Rómeó és Júlia vagy Hamlet

10.évfolyam Az európai felvilágosodás irodalma Az angol felvilágosodás: Swift, Defoe A francia felvilágosodás: Rousseau, Voltaire A német felvilágosodás: Goethe A magyar felvilágosodás irodalmából A magyar nyelv ügye a felvilágosodás korában Berzsenyi Dániel költészete (egy óda, egy elégia) A felvilágosodás gondolatai Csokonai Vitéz Mihály költészetében Csokonai: A magány lírája Csokonai szerelmi lírája és a rokokó Az európai romantika irodalmából Egy romantikus alkotó: Puskin: Anyegin A magyar romantika irodalmából A magyar színjátszás kezdetei. Katona József: Bánk bán Kölcsey Ferenc költészete: Himnusz Vörösmarty Mihály költészete: Szózat Vörösmarty Mihály, a haza s emberiség költője Vörösmarty Mihály lírája Világos után Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Petőfi Sándor tájleíró költészete Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete Petőfi Sándor szerelmi lírája Petőfi Sándor: Az apostol Arany János: Toldi estéje Arany lírája a nagykőrösi években Arany balladaíró művészete a nagykőrösi években Az Őszikék-korszak Arany életművében Jókai Mór: Az arany ember

- 61 -

11. évfolyam A XIX. század második felének magyar irodalmából Madách Imre: Az ember tragédiája A realista irodalom A francia realista regény. Balzac vagy Stendhal vagy Flaubert A dráma átalakulása: Csehov vagy Ibsen egy műve A magyar próza a XIX. század második felében Mikszáth Kálmán két novellája (pl. Az a fekete folt, Bede Anna tartozása) Mikszáth Kálmán egy regénye (pl. Beszterce ostroma Móricz Zsigmond novellái (pl. Tragédia, Barbárok) Móricz Zsigmond egy regénye (pl. Úri muri) A magyar költészet átalakulása Lírai önjellemzés Ady Endre költészetében A magyar Ugar víziói Ady szerelmi lírája: a Léda – és a Csinszka-versek Ady Endre istenes költészete Kuruc versek Ady Endre költészete az I. világháború alatt Juhász Gyula költészetének jellemzése néhány vers alapján Tóth Árpád költészete néhány vers alapján Babits Mihály lírája: kísérlet az objektív líra megteremtésére Babits Mihály: Esti kérdés Babits Mihály. Húsvét előtt A konzervatív humanizmus a két világháború között Babits: Jónás könyve Az avantgarde Az avantgarde irányzatai. A modern francia líra 12. évfolyam József Attila költészete Újszerű tájlíra - 62 -

Szerelmi költészete: Óda Hazám A Dunánál Eszmélet Az utolsó versek Szabó Lőrinc költészete néhány vers alapján Radnóti Miklós: idill és halál a verseiben Márai Sándor műveiből részletek Pilinszky Sándor: a lágerélmény a verseiben Őrkény István Egypercesek Tóték Kafka: Az átváltozás A modern dráma: Brecht, Dürrenmatt vagy Beckett) A mai magyar irodalom: Kertész Imre, Sütő András vagy Orbán Ottó

MAGYAR NYELV 9.évfolyam Kommunikáció A kommunikáció funkciói és tényezői A kommunikáció nem nyelvi eszközei – a testbeszéd A tömegkommunikáció – sajtóműfajok - 63 -

Jel, jelrendszer A jel fogalma, a jelek jellemzői A nyelv mint jelrendszer Nyelvi szintek Hangtörvények Morfémák A szófajok rendszere A szóalkotás módjai Mondattan: az egyszerű mondat Mondattan: az összetett mondat Szövegtan: a szöveg szerkezete, a jelentésbeli és a nyelvtani kapcsolóelemei Helyesírásunk alapelvei 10. évfolyam Szövegtan Elemző, meggyőző, leíró szöveg A szöveg szerkezete Szövegkohézió A mindennapi életben használt szövegtípusok A magyar nyelv rétegződése Legfontosabb egynyelvű szótáraink Retorika A retorikai szöveg megalkotása az anyaggyűjtéstől a megszólalásig A retorikai szövegek jellemzői. Retorika és kommunikáció Az érvelés típusai. A kulturált vita 11. évfolyam Stílusrétegek A társalgási stílus A hivatalos szövegek stílusa A szónoki szövegek stílusa - 64 -

A tudományos stílus A publicisztikai stílus A szépirodalmi szövegek stílusa A művészi nyelvhasználat A zeneiség stíluseszközei Alakzatok Szóképek A szavak stilisztikai értéke A mondatalkotás stilisztikai értéke Hangnemek 12. évfolyam Ember és nyelv Ember és beszéd. Nyelv és gondolkodás Nyelvcsaládok. A nyelvek típusai A magyar nyelv története A magyar nyelv eredete és rokonsága. A nyelvrokonság bizonyítékai A magyar nyelv történeti korszakai A magyar nyelvemlékek típusai A magyar nyelv változása A nyelvújítás A határon túli magyar nyelvhasználat Magyar nyelvből minden évfolyamon az osztályozóvizsga írásbeli része egy szövegértési feladatsor kitöltése.

ANGOL NYELV 9.évfolyam Hallott szöveg értése

Az egyszerű, mindennapi társalgásban elhangzó álláspontok lényegének - 65 -

megértése. Az ismerős témájú, egyszerűen és világosan megfogalmazott, rövid köznyelvi stílusú beszéd vagy előadás főbb pontjainak megértése. Egyszerű műszaki információk megértése. Részletes, összetett útbaigazítás követése. Telefonbeszélgetésekben elhangzó alapvető információk megértése. Az ismerős témákról szóló rádiós és televíziós hírműsorok, egyszerű nyelvezetű hangfelvételek lényegének megértése. A hangzó szövegben az okot, magyarázatot, következményt vagy ellentétet előrejelző szavak felismerése. Szövegértési stratégiák alkalmazása, például ismerős beszédtéma esetén az ismeretlen szavak kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből, a várható vagy megjósolt információk keresése, szükség esetén összefoglalás, visszakérdezés, ismétlés magyarázat kérése. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is. Közlemények, beszámolók, párbeszédek, instrukciók, üzenetek, útbaigazítás, hírek a televízióban és a rádióban, rövid interjúk, reklámok, dalok, videók.

Beszédkészség

Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén – időnként szavak, fordulatok ismétlését vagy magyarázatát kérve. Érzelmek egyszerű kifejezése és reagálás mások érzelmeire (pl. tetszés, nemtetszés, meglepetés, boldogság, szomorúság, érdeklődés és közömbösség). Mindennapi problémák felvetése, megvitatása, választási lehetőségek összevetése (pl. mit csináljanak, hova menjenek, melyiket válasszam stb.). Érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, véleménycsere. Történetek követése, véleménynyilvánítás és érdeklődés további részletekről. Úti előkészületek és utazás során felmerülő feladatok megoldása (pl. közlekedési információk beszerzése, szállásfoglalás, programegyeztetés, reakciók kifejezése). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése kevésbé begyakorolt helyzetekben is (pl. boltban, postán, bankban). Egyszerű utasítások adása, követése és kérése, udvarias kérés. Egyszerű, tényszerű információ megszerzése és továbbadása. Felkészülésen alapuló interjú, az információk ellenőrzése, megerősítése - időnként segítség igénybevételével. Előre elkészített kérdőív alapján strukturált interjú készítése. Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel a célnyelven. Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, a szó átvétele, átadása, mások bevonása, a beszélgetés lezárása. A beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, a félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének rugalmas alkalmazása és reagálás azokra. - 66 -

A fontosabb udvariassági szabályok, szokások ismerete és alkalmazása. A mindennapi témák (például család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események) megbeszéléséhez elegendő szókincs rugalmas alkalmazása, körülírás. Az elemi szókincs viszonylag magabiztos és általában helyes alkalmazása. Az idegen nyelvi normának megfelelő, az anyanyelvi hatások kiküszöbölésére törekvő nyelvhasználat ismerős kontextusokban. A szövegszervezés eszközeinek egyre tudatosabb használata. A gondolatok, problémák viszonylag pontos kifejezése. Érthető, egyre kevesebb félreértésre okot adó kiejtés, intonáció. Részvétel a szóbeliség jegyeit viselő digitális kommunikációban: fórum, chat, Skype. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Személyes és telefonos társalgás, megbeszélés; tranzakciós és informális párbeszédek, utasítások, interjúk, viták. Az érdeklődési körnek megfelelő témák lényegének folyamatoshoz közelítő kifejtése a gondolatok többnyire lineáris összekapcsolásával. Elbeszélések vagy leírások lényegének folyamatoshoz közelítő összefoglalása a gondolatok többnyire lineáris összekapcsolásával. Egyszerű élménybeszámoló az érzések és reakciók vázlatos bemutatásával. Valóságos vagy elképzelt események részleteinek egyszerű bemutatása. Könyv vagy film cselekményének vázlatos összefoglalása. Történet elmondása. Vélemény, tervek és cselekedetek rövid és egyszerű magyarázata. Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témáról. Részvétel előre elkészített, ismerős témájú csoportos előadásban. A begyakorolt nyelvi eszközök megbízható használata, ezek átrendezése, bővítése ismerős helyzetekben a mondanivaló kifejezésére. Alapvető eszközök használata a közlés bevezetésére, kifejtésére és lezárására. Önellenőrzés és önkorrekció, például a kommunikáció megszakadása esetén más stratégia alkalmazásával a mondanivaló újrakezdése. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is. Leírások, képleírások, témakifejtés, elbeszélő szöveg, érvelés, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, versek, mondókák, rapszövegek.

Olvasott szöveg értése Az adott helyzetben fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, világos tartalmú és szerkezetű, hétköznapi nyelven írott szövegekben. Az adott feladat megoldásához szükséges információk kiszűrése hosszabb szövegekből is. Az érvelés gondolatmenetének felismerése, a lényeges következtetések felismerése világosan írt érvelő szövegekben. Érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése a köznyelven írt szövegekben. - 67 -

Mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek, e-mailek megértése. Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése. Az egyszerű szövegfajták szövegfelépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. A mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, egyszerű irodalmi szövegek, dalszövegek. Íráskészség Egyszerű szöveg írása a tanuló érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témákról rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Beszámoló írása élményekről, eseményekről (pl. utazás). Egyszerűbb cselekvéssor, történet leírása összefüggő szövegben. Érzések, gondolatok és reakciók rövid leírása; rövid vélemény írása indoklással. Egyszerű információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása (pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak). Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése; online ügyintézés. Életrajz írása. Lényegre koncentráló leírás készítése. Tényszerű információk összefoglalása. Egyszerű, világos köznyelvet használó előadás fő pontjainak lejegyzése; saját ötlethez jegyzet készítése. Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése. Egyszerű, tagolt írásmű létrehozása: bevezetés, kifejtés, lezárás. Egyszerű írásbeli műfajok alapvető szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben / e- mailben megszólítás, záró formula); a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság alkalmazása. Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet, paródia írása, illetve átírása). Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése és alkalmazása. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak megjelenítése a fogalmazásban. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép, diasor). A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is. Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszter szövegek; képaláírások; üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; - 68 -

személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internes profilok. Tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mail-ek; személyes információt, tényt, ill. tetszést / nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók; egyszerű ügyintéző levelek / e-mail-ek (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás); diasor; egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék; rövid jellemzések; rövid leírások; jegyzetek, versek; rapek; rigmusok; dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák.

ORAL EXAM

WRITTEN EXAM

TOPICS

SITUATIONS

READING

USE OF ENGLISH

LISTENING

My family

Exchanging

Tasks:

Task one:

Tasks:

personal My friend(s) Relatives

information Talking about routines

Word order

 True or false statements  Matching

people

Shopping for food

My home

Shopping for clothes In a restaurant: ordering food, stating a problem

Housework

Giving information Describing a place

chart  Correcting statements

Clothes

Buying a ticket Booking a hotel

Other functions : Seasons

 preference

Articles Nouns, quantifiers Adjectives (regular and comparison)

 Questions to  Putting

Possession Adverbs Prepositions,

sentences in the

prepositional

correct order

phrases

Texts:

directions Restaurants

statements

headings

Meals, eating Ask for and give

 True or false

irregular,

room habits

given words

paragraphs with

answer Shopping

words/phrases

 Completing a chart

 Matching Daily Routine

Gap-filling with

with texts

 Completing a

My school

Task two:

statements

Describing

My hometown

 Filling gaps with

 Matching paragraphs with headings  Questions to answer  Identifying the topic  Understanding specific information  Understanding sequence  Understanding gist

Conjunctions,

 Identifying

linking words

speakers

Time clauses Auxiliaries

 Short article  Personal account

Present Simple

Texts:

Present Continuous Present Perfect - 69 -

Weather Traffic

 agreement

 Webpage

Simple

 disagreement

 Interview

Past Simple

 giving reasons

 Extract from a book

Past Continuous Future with will

Going on

 permission

holiday

 obligation

 Timetable

Modal verbs

 prohibition

 Memo

Question-tags

 necessity

 Menu

 making

 Brochure

Mobile phones Hobbies

promises Free time activities Sports

 offers

Going to

Question words

 Everyday conversation between friends, family members  Radio programme  Telephone conversation  Short

 Informal

monologue

letter

 Dialogue in a

 requests

shop,

 expressing an

restaurant,

opinion

hotel, etc.  Weather forecast  Short announcement

10.évfolyam

ORAL EXAM TOPICS

SITUATIONS

WRITTEN EXAM READING

USE OF ENGLISH

LISTENING

- 70 -

Family

Visiting the

Tasks:

Task one:

Tasks:

programmes

doctor

 Matching

Gap-filling with

 Gap filling

Celebrations

questions At the chemist’s

Relations

Discussing a Town, village Our environment

programme Exchanging

Comparing lifestyles

Computers,

Talking about work and studies

appliances

mentioned)

Asking for and

statements  Matching

given word

Talking on the phone Other functions :

Present Perfect Continuous Past Perfect Expressing

answer

 Completing a chart  Matching paragraphs with headings answer

with headings  Questions to

statements

 Questions to

Simple Future Passive Voice (Simple Present,

sentences in the

Simple Past)

correct order

Relative clauses Time clauses

Making a

Reading (books,

Jobs, career

form of the

paragraphs

giving advice

reservation magazines)

the correct

chart

Texts: Films

Gap-filling with

 Completing a

 Putting

Our country Household

(not

 Correcting

Health

Internet

 True or false

 True or false Task two:

statements

currency

Going out

with texts

given words

Forms of the verb (infinitives,

 Identifying the topic  Understanding specific information  Understanding sequence  Understanding gist

 Identifying speakers Texts:

 Everyday

 Short article

gerund and

conversation

 Personal

participles)

between friends,

Modal verbs

family members

account  Webpage

Conditional Clauses

 Interview

(First, Second)

 Extract from

Reflexive

a book

pronouns Reported

 Radio programme  Telephone conversation  Short

 possibility

 Timetable

 agreement

 Memo

 disagreement

 Menu

 surprise

 Brochure

shop,

 making wishes

 Informal

restaurant,

letter

Speech

monologue  Dialogue in a

hotel, etc. - 71 -

 showing

 Weather

interest

forecast

 showing

 Short

surprise

announcement

11. évfolyam Topics

Role Plays

1. Man and

at the booking

Society

office

Grammar

Reading

Listening

Comprehension

Comprehension listening for

Morphology

reading for gist

information

reading for 2. The World around Us

at the grocer's

Numerals

3. Schooling, languages

specific

text length: ~

information

200 words

summarising in the hospital

adjectives:

4. The World of

paragraphs text length: ~

Work

at the chemist's

- used as predicates

5. Lifestyle

in the restaurant

- word order

giving direction

Pronouns

250 words

6. Environmental Protection

describing one's 7. Tourism

daily routines

- reflective pronouns

making 8. Entertainment

complaints

- relative pronouns

talking about holiday 9. Hungary

experiences

10. Science and

introducing one's

Technology

family

11. Current

talking about a

Topics

school-day

- indefinite pronouns - pronouns and determiners The verb

- 72 -

recommending places, food, etc.

- Future Perfect Tense - Past Perfect Continuous Tense - Zero Conditional - Explaining Future Actions Full infinitive, bare infinitive, ing form Question-tags Present Participle Past Participle Phrasal verbs Adverbials Changing the role of word classes Suffixes and Prefixes Compounds and clipping Clause syntax Complex sentences: superordinate and subordinate sentences Concord Unreal present and past Indirect and direct speech

12.évfolyam

Oral examination

Written examination

Topics

Functions

Grammar

Writing skills

1. Man and society

Certainty/uncertainty

Auxiliaries

Informal letters:

Human relations

Probability

Future Perfect

An introductory

Social conditions

Improbability

Continuous

letter

Different lifestyles

Assumption

Third conditional

On holiday

2.Our environment

Necessity

Future concepts

A letter of invitation

Environmental

Advice/Suggestion

Participles

Accepting an

protection

Wish

The infinitive

invitation

Environmental

Prohibition

The gerund

An account of a

pollution

Instruction

Comparison of

true event

3. Further education

Warning

adverbs

Giving advice

Vocational training

Reprimand

Prepositions

Asking for advice

- 73 -

Higher education

Threat

Phrasal verbs

Formal letters:

4. The world of work

Doubt

Word building

A letter of

Looking for a job

Contradiction

Compound words

application

Working conditions

Refusal

Compound sentences

Curriculum vitae

Unemployment

Reasoning

The causative

A letter of complaint

6. Lifestyle

Persuasion

An order

Healthy lifestyle

Expressing emotions

Asking for

Stress

information

7. Free time

Booking a room

Self-study Distance learning 8. Science and technology The car The computer Telecommunications

Nyelvi előkészítő osztályok 9. évfolyam ORAL EXAM

WRITTEN EXAM

TOPICS

SITUATIONS

READING

USE OF ENGLISH

LISTENING

Personal data

Introducing

Task one:

Task one:

Task one:

friends –

True or False

Word order

Filling gaps with

meeting new

statements

Family Everyday life

people/old friends

Task two: Gap-filling with

Task two:

given words

Matching

Domestic chores Friends

words/phrases

Making a

statements

telephone call

with texts

Shopping

Asking for Our home

directions

School

- 74 -

Daily routine

Going out – restaurant,

Meals

cinema

Hobbies

Having a party Computers Mobile phones

– invitation Talking about a holiday (summer, winter holiday) Buying a new mobile phone Travelling by plane At a bank Plans for the future 10. évfolyam

ORAL EXAM TOPICS

SITUATIONS

WRITTEN EXAM READING

USE OF ENGLISH

LISTENING

- 75 -

Family Domestic chores Holidays

Shopping Booking a hotel

environment School – learning languages

Task one:

Task one:

Filling gaps with

Gap-filling

Filling gaps with

with given

words/phrases

words/phrases

room At the doctor’s

Our

Task one:

Taking up a

words

Task two:

Task two:

Matching

Gap-filling

questions with

with the correct form of

texts

the given word

new sport/hobby

Health

At a restaurant Eating habits Internet

Discussing a problem with a

Going on holiday Sports

friend Holiday plans How to protect our environment 11. évfolyam

Topics

Situations

Grammar

Listening

Comprehension

Comprehension

1. Personal

Inviting guests

particulars

Accepting or

Family

refusing an

Housework

invitation (guest plural, countable, Multiple or host)

2. Description of

Articles

Reading

Chosing headings True/false for paragraphs

Nouns (singular, uncountable)

Multiple matching

matching Multiple choice - 76 -

family members

Buying food

Adjectives

Reordering

Family festivals

Buying clothes

(regular,

jumbled text

Teenagers

(customer)

irregular,

(friendship,

comparison)

problems)

Furnishing a

Shopping for

room (a friend

food

giving advice or the owner of the

3. Housing, the

Which items are mentioned?

True/false

Possession Adverbs

room)

area where I live

Prepositions,

Citylife vs

Introducing your prepositional

countrylife

school to an

phrases

Weather, clothing exchange student Environment

Conjuctions,

(tasks in our

Ordering meals

everyday life)

(guest in a restaurant)

4. Our school

linking words Forms of the verb (infinitive,

Language

In the doctor's

gerund and

learning

surgery (patient) participles)

Educational system in

At the booking

Auxiliaries/Moda

Hungary

office (client)

l verbs

5. Plans for the

At the hotel

Present Simple

future, jobs

reception (guest) Present Simple

6. Daily routine

Asking for

Health, healthy

directions

way of life

(tourist)

Meals Eating out

Passive Present Continuous

Booking a table on the phone

Present Perfect

- 77 -

7. Hobbies,

(guest)

Simple

freetime activities

Present Perfect

Entertainment

Passive

(theatre, cinema, reading,

Present Perfect

watching TV)

Continuous

Sports Past Simple 8. Public transport

Past Simple

Travelling

Passive

Accommodation

Past Continuous

(hotels, camp sites)

Past Perfect

9. Mobile phone, computers,

Simple Future

labour saving devices

Passive Future Going to Reported speach (with the reporting verb in the present, past) Conditional clauses Relative clauses (defining, nondefining)

- 78 -

Time clauses with future meaning Clauses of purpose Wish Question-tags

12. évfolyam

Topics

Situations

Grammar

1. Importance of

As mentioned in

the family

the requirements perfect infinitive

Reading

Listening

Comprehension

Comprehension

Modal verbs with Multiple choice

of the 11th year

matching Gapped text

2. Public holidays

Past Perfect

Clothing, fashion

Continuous

Multiple choice Identifying the topics discussed

3. Environmental

Participal clauses

problems

Which speaker said what?

Choosing Wish (unfullfilled headings

4. School

Multiple

True/false

actions)

traditions

True/false

Gap filling

Conditionals 5. Job and carreer prospects

(mixed type)

Correcting statements

6. Illnesses, - 79 -

hositals 7. Influence of TV and the Internet 8. Travelling by air, by train Package tour, individual tour 9. Modern technology

13. évfolyam Topics

Picture

Grammar

description

Reading

Writing skills

Comprehension

1. Family, roles in The role of the

Future

Answering open- Writing a formal

the family,

spouse

Continuous

ended questions

housework

(traditional roles, modern roles)

- asking for Future Perfect

Gap filling

2. Commercials Generation gaps

Changes in the

Present

Matching

complaint

composition of

Continuous

summary

- applying for a

Passive

sentence with

job

protection,

paragraphs Environmental

Past Continuous

Writing an

issues and

Passive

informal letter:

4. Lifelong

alternative

learning

solutions

Equal educational

information - making a

3. Environmental the family pollution

letter:

Traditional and

- accepting/ Would (past

refusing an

habits)

invitation - asking for

- 80 -

opportunities

new methods of

Wish (state

advice

learning

verbs/action

- giving advice

verbs)

- giving

5. Employment: types and trends Healthy food, unhealthy food 6. Traditional

information and Gerund and

making

infinitive in

arrangements

national dishes

The benefits of

idiomatic

Table manners

sports

expressions

7. Sports,

Different types of Inversion (for

extreme sports

tourists, tours

emphasis)

8. Tourist

Positive and

Subjunctive

Industry

negative aspects of tourism

9. Communication Technology

NÉMET NYELV 9.évfolyam Hallott szöveg értése

Az egyszerű, mindennapi társalgásban elhangzó álláspontok lényegének megértése. Az ismerős témájú, egyszerűen és világosan megfogalmazott, rövid köznyelvi stílusú beszéd vagy előadás főbb pontjainak megértése. Egyszerű műszaki információk megértése. Részletes, összetett útbaigazítás követése. Telefonbeszélgetésekben elhangzó alapvető információk megértése. Az ismerős témákról szóló rádiós és televíziós hírműsorok, egyszerű nyelvezetű hangfelvételek lényegének megértése. A hangzó szövegben az okot, magyarázatot, következményt vagy ellentétet előrejelző szavak felismerése. - 81 -

Szövegértési stratégiák alkalmazása, például ismerős beszédtéma esetén az ismeretlen szavak kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből, a várható vagy megjósolt információk keresése, szükség esetén összefoglalás, visszakérdezés, ismétlés magyarázat kérése. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is. Közlemények, beszámolók, párbeszédek, instrukciók, üzenetek, útbaigazítás, hírek a televízióban és a rádióban, rövid interjúk, reklámok, dalok, videók.

Beszédkészség Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén – időnként szavak, fordulatok ismétlését vagy magyarázatát kérve. Érzelmek egyszerű kifejezése és reagálás mások érzelmeire (pl. tetszés, nemtetszés, meglepetés, boldogság, szomorúság, érdeklődés és közömbösség). Mindennapi problémák felvetése, megvitatása, választási lehetőségek összevetése (pl. mit csináljanak, hova menjenek, melyiket válasszam stb.). Érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, véleménycsere. Történetek követése, véleménynyilvánítás és érdeklődés további részletekről. Úti előkészületek és utazás során felmerülő feladatok megoldása (pl. közlekedési információk beszerzése, szállásfoglalás, programegyeztetés, reakciók kifejezése). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése kevésbé begyakorolt helyzetekben is (pl. boltban, postán, bankban). Egyszerű utasítások adása, követése és kérése, udvarias kérés. Egyszerű, tényszerű információ megszerzése és továbbadása. Felkészülésen alapuló interjú, az információk ellenőrzése, megerősítése - időnként segítség igénybevételével. Előre elkészített kérdőív alapján strukturált interjú készítése. Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel a célnyelven. Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, a szó átvétele, átadása, mások bevonása, a beszélgetés lezárása. A beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, a félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének rugalmas alkalmazása és reagálás azokra. A fontosabb udvariassági szabályok, szokások ismerete és alkalmazása. A mindennapi témák (például család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események) megbeszéléséhez elegendő szókincs rugalmas alkalmazása, körülírás. Az elemi szókincs viszonylag magabiztos és általában helyes alkalmazása. Az idegen nyelvi normának megfelelő, az anyanyelvi hatások kiküszöbölésére törekvő nyelvhasználat ismerős kontextusokban. A szövegszervezés eszközeinek egyre tudatosabb használata. A gondolatok, problémák viszonylag pontos kifejezése. Érthető, egyre kevesebb félreértésre okot adó kiejtés, intonáció. Részvétel a szóbeliség jegyeit viselő digitális kommunikációban: fórum, chat, Skype. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Személyes és telefonos társalgás, megbeszélés; tranzakciós és informális párbeszédek, utasítások, interjúk, viták. - 82 -

Az érdeklődési körnek megfelelő témák lényegének folyamatoshoz közelítő kifejtése a gondolatok többnyire lineáris összekapcsolásával. Elbeszélések vagy leírások lényegének folyamatoshoz közelítő összefoglalása a gondolatok többnyire lineáris összekapcsolásával. Egyszerű élménybeszámoló az érzések és reakciók vázlatos bemutatásával. Valóságos vagy elképzelt események részleteinek egyszerű bemutatása. Könyv vagy film cselekményének vázlatos összefoglalása. Történet elmondása. Vélemény, tervek és cselekedetek rövid és egyszerű magyarázata. Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témáról. Részvétel előre elkészített, ismerős témájú csoportos előadásban. A begyakorolt nyelvi eszközök megbízható használata, ezek átrendezése, bővítése ismerős helyzetekben a mondanivaló kifejezésére. Alapvető eszközök használata a közlés bevezetésére, kifejtésére és lezárására. Önellenőrzés és önkorrekció, például a kommunikáció megszakadása esetén más stratégia alkalmazásával a mondanivaló újrakezdése. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is. Leírások, képleírások, témakifejtés, elbeszélő szöveg, érvelés, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, versek, mondókák, rapszövegek.

Olvasott szöveg értése Az adott helyzetben fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, világos tartalmú és szerkezetű, hétköznapi nyelven írott szövegekben. Az adott feladat megoldásához szükséges információk kiszűrése hosszabb szövegekből is. Az érvelés gondolatmenetének felismerése, a lényeges következtetések felismerése világosan írt érvelő szövegekben. Érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése a köznyelven írt szövegekben. Mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek, e-mailek megértése. Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése. Az egyszerű szövegfajták szövegfelépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. A mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, egyszerű irodalmi szövegek, dalszövegek. - 83 -

Íráskészség Egyszerű szöveg írása a tanuló érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témákról rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Beszámoló írása élményekről, eseményekről (pl. utazás). Egyszerűbb cselekvéssor, történet leírása összefüggő szövegben. Érzések, gondolatok és reakciók rövid leírása; rövid vélemény írása indoklással. Egyszerű információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása (pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak). Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése; online ügyintézés. Életrajz írása. Lényegre koncentráló leírás készítése. Tényszerű információk összefoglalása. Egyszerű, világos köznyelvet használó előadás fő pontjainak lejegyzése; saját ötlethez jegyzet készítése. Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése. Egyszerű, tagolt írásmű létrehozása: bevezetés, kifejtés, lezárás. Egyszerű írásbeli műfajok alapvető szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben / e- mailben megszólítás, záró formula); a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság alkalmazása. Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet, paródia írása, illetve átírása). Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése és alkalmazása. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak megjelenítése a fogalmazásban. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép, diasor). A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is. Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszter szövegek; képaláírások; üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internes profilok. Tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mail-ek; személyes információt, tényt, ill. tetszést / nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók; egyszerű ügyintéző levelek / e-mail-ek (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás); diasor; egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék; rövid jellemzések; rövid leírások; jegyzetek, versek; rapek; rigmusok; dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák.

9. évfolyam - 84 -

Themen

Situationen

Grammatik

Schreiben

Definitartikel und Ich stelle mich vor

Jemanden vorstellen

Indefinitartikel

Postkarten

Meine Familie

Sich vorstellen

Possessivartikel

Kurzbewerbung

Mein Freund

Verabredungen

Negativartikel

Einfache Briefe

Freizeit

Frage nach dem Weg

Personalpronomen

Diktate

Mein Hobby

Haushaltstätigkeiten

Deklination

Notizen

Unser Haus

Eiladungsgespräche

Konjugation im Präsens

Einladungsbrief

Mein Zimmer

Bestellung im Gasthaus

Konjugation im Perfekt

Glückwünsche

Supermarkt

Einkaufsgespräche

Präteritum von haben und sein

Nikolaus

Wohnungssuche

Präpositionen mit Akk.

Weihnachten

Wohnungsmiete

Präpositionen mit Dat.

Einkaufen im

Präpositionen mit Akk. und Sylvester

Dat. Uhrzeit Ordinalzahlen Datum Imperativ

10. évfolyam Themen

Situationen

Grammatik

Schreiben Eifache

Tätigkeiten im

Führung durch die

Haushalt

Wohnung

persöhnliche Nebensätze mit weil und wenn

Beschreibung von Wohnung

Kleidung

Briefe Lebenslauf

Steigerung von Adjektiven

Beschreibung von

(tabellarisch) Lebenslauf

Tagesablauf

Personen

Attributives Adjektiv

(ausführlich)

Schule

Geschpräch über den

Modalverben im Präteritum

Anzeigen

Lebenslauf

Sporttreiben

Frageartikel welcher

Medien

Einladung ins Kino

Frageartikel was für ein

Reise

Einladung ins Theater

Demonstrativartikel

Zukunftspläne

Urlaubsgestaltung

Reflexive Verben Verben mit

Sport

Einen Ausflug planen

Präpositionalergänzung

Krank sein

Beim Arzt

Präpositionale Fragewörter

Gesundheit

Beim Arzt einen Termin

Prapositionale Pronomen - 85 -

Reisen

Ein Zimmer reservieren

Nomen im Genitiv

Wetter

Kleidung kaufen

Durative Zeitangaben

Schuhe kaufen

Präteritumformen Nebensätze mit als, während,

Eine Reise buchen

obwohl

Wie ist das Wetter?

Präpositionen mit Genitiv Relativpronomen Relativsatz Konstruktionen mit es Pronomen mit irgend Konjunktiv II Präsens Attributives Adjektiv im Konparativ und Superlativ Fragesätze mit ob und Fragewort Modalverben im Perfekt

11. évfolyam Themen

Situationen

Grammatik

Schreiben

Berufe

Geschpräch über

Passiv:Präsens

Leserbriefe Halbformelle

Meine Berufswünsche

Erledigtes

Passiv:Präteritum

Taschengeld

Gespräch über

Passiv:Perfekt

Fernsehen

die Zukunft

Passiv mit Modalverben

Post

Endlich Feierabend

Vorgangspassiv

Theater

Einen Brief aufgeben

Zustandpassiv

Kino

Im Theater

Plusquamperfekt

Kultur

Einladung ins Theater

Zweigliedrige Junktoren

Unser Schulsystem

Autoschule

Futur

Eisenbahn

Konjunktiv der Vergangenheit

Lesen

haben zu+Inf.

Tagesablauf

sein zu+Inf

Feste

brauchen zu+Inf

Auto fahren

Partizip I und II

Briefe

Modalverben subj. Gebr.

12. évfolyam - 86 -

Themen

Situationen

Urlaub im Ausland

Ein Zimmer buchen

Essgewohnheiten

Im Restaurant

Eger

Auskunft geben

Ferienjob

Stellensuche

Mode

In der Keidungsabteilung

Computer

Ratschläge im Internet

Verkehr

Fahrschein kaufen

Haustiere

Ein Tier kaufen

Umweltschutz

Selektive Müllsammlung

Ihr Wohnort

Wie komme ich….

Ihre Klasse

Klassenausflug

Sprachschule

Sprachschule anrufen

Sprachlernen

Wie kann man gut eine Sprache lernen?

Német nyelv Nyelvi előkészítő osztályok

9. évfolyam Grammatik

Themen

Situationen

Schreiben

Verben:

Ich

Sich vorstellen

Postkarte schreiben

Präsens-schwache Verben

Meine Familie

Jemanden vorstellen

Kurzbewerbung

-starke Verben

Mein bester Freund

Interview mit jemandem

Faxen schreiben

-trennbare Verben

Die Wohnung

Eine Wohnung mieten

Private und berufliche

-untrennbare Verben

Mein Zimmer

Einladen einen Freund in

Mitteilungen, Notizen

die neue Wohnung und sie

Einladungsbrief

-Modalverben Prefekt- schwache Verben

Mein Wohnort

ihm zeigen

Glückwünsche,

- starke Verben

Auf dem Lande,

Wo wohnst du gern?

Grusskarte

Modalverben im Präteritum

in der Stadt wohnen

Warum?

Rezeptschreiben

Imperativ

Weihnachten

Verben im Dativergänzung

Silvester

Einladung zum Silvester

Verben mit Dativ-

Unsere Schule

Interview über Schule

und Akkusativergänzung

Tagesablauf

Wie ist dein Tag, deine

Artikel- Definitartikel

Persönlicher Brief

Woche? - 87 -

-Indefinitartikel

Hobby

Interview über Hobby

- Possessivartikel

Freizeit

Kinoeinladung

- Negativartikel

Programm besprechen

- Frageartikel: welcher

Am Wochenende

was für ein

Wetter

Wettervorhersage anrufen

- Demonstrativartikel: dieser

Schülerjob

Schülerjob suchen

-Artikelwort: jeder

Einkaufen: Markt

Einkaufen im Supermarkt

Supermarkt

Einkaufen auf dem Markt

Nomen- in Sing. Plural - in Akkusativ, Dativ Pronomen- Personalpron.

Tante Emma -Laden In der Caffeteria

Einladen, Bestellen etwas

- Definitpronomen

Verkehr mit dem

Fahrkarte kaufen

- Indefinitpronomen

Zug

Präpositionen-mit Akkusativ - mit Dativ

Orientierung in der

Wie komme ich zu…..

Stadt

Wechselpräpositionen

Computer-Handy

Melden für Computerkurs

Präpositionen mit Zeitangaben

Tiere halten

In Kleintierhandlung

Adjektiv- Komparation

Auf der Post

Brief, Telegramm, Paket

Attributives Adjektiv im Nominativ

aufgeben

im Akkusativ, und Dativ

Beim Arzt

Was fehlt dir denn?

Wortfrage, Satzfrage

Sport

Treiben wir Sport!

Grammatik

Themen

Situationen

Schreiben

Verben:

Ein Tag in der

Interview mit einer

Lebenslauf:tabellarisch,

Präteritum:-schwache

Familie

Familie

Haupt-und Nebensatz Nebensatz mit weil, wenn,dass, damit Infinitivsätze Negation Datum- Zahlen, Ordinalzahlen Uhrzeit Mengeangaben Wortstellung Satzklammer bei Modalverben Angabe im Vorfeld

10. évfolyam

ausführlich - 88 -

-starke Verben

Arbeitsteilung in

-und Modalverben

der Familie

Interview

Persönlicher Brief: -Bericht über die Reise

Perfekt mit Modalverben

Feste-staatliche

Interview

-mit Ratschlägen

Konjunktiv II

Schultraditionen

Vorganspassiv

Spracherwerb

Zustandspassiv

Zukunftspläne

Passiv Präs. Prät., Perf.

Weiterlernen

Um Informationen bitten

Leserbrief

Passiv mit Modalverben

Wie kann man ge-

Ratschläge geben

Erlebnisbericht als

Plusquamperfekt

sund bleiben?

Futur I

Eßgewohnheiten

Anzeige schreiben Sprachkurs besuchen

Erlebnisbericht und Kommentar

persönlicher Brief: Interwiev

Offizieller Brief

Wozu brauchst du Futur II

Internet

Internet?

Haben, sein, brauchen

Urlaub

Eine Reise buchen lassen Fahrkarte kaufen,

zu +Infinitiv

Verkehr:Bus, Zug,

Informati-

Konjunktiv I im Präsens,

Flugzeug, Schiff

onen bekommen

im Perfekt Indirekte Rede Reflexive Verben mit Akkusativ und Dativ Verben mit Präpositionalergänzung Modalverben zur Graduierung von Wahrnehmung, und Beurteilung Nomen- im Genitiv -besondere Formen im Maskulinum Attributieves Adjektiv -im Genitiv -im Komparativ, Superlativ Infinitiv als Nomen Adjektive mit unregelmäßige Formen Partitip I.und II adverbial und attributiv erweiterte Partizipialphrasen Relativpronomen Pronomen mit irgend Sätze: Relativsatz - 89 -

Konditionalsätze Indirekte Fragesätze mit ob und Fragewort Nebensätze mit temporalen Junktoren Nebesätze mit als, wenn, während, obwohl Zweigliedrige Junktoren Präpositionale Fragewörter Durative Zeitangabe Konstruktionen mit es

11. évfolyam Grammatik

Themen

Rektionen

Lebenslauf Generationen leben

Situationen

Beschwerdebrief Diskussion

zusammen Welt der Jugendliche,

Schreiben Bewerbungsbrief Offizieller Brief

Interview

Wiederholung der

Ihre Probleme

Grammatik

Familienfeste

Einladung zur Fest

Mode

Interview

Im Warenhaus

Etwas kaufen

Mein Wohnort

Stadtbesichtigung

Vergleich des Stadtle-

Diskussion:Nachteil,

bens mit dem Leben

Vorteil

auf dem Lande Umweltschutz

Ratschläge geben

Lernen in unserer

Interview

Schule Schulsystem

Diskussion

Wichtigkeit des

Sprachkurs

Sprachlernens Modeberufe-Berufswahl

Interview

Essen:Mensa,Restaurant

Essen bestellen

Heilbehandlungen: Poli-

Termin besprechen

klinik, Krankenhaus

Beim Arzt

Theater, Kino,Ausstellung

Einladung, Karte kaufen

Sport in der Schule

Interview für

Liebliengssport

Schülerzeitung - 90 -

Massenverkehrsmittel

Um Informationen bitten

Reisevorbereitungen

Auskunft im Reisebüro

Fernseher, DVD-Player

Diskussion:sind sie wichtig, oder nicht?

12. évfolyam Grammtik

Themen

Situationen

Schreiben

Konjunktiv II mit Passiv

Familie in der

Interwiev über Familie

Leserbrief

Gesellschaft

Lebenslauf ausführ-

Wiederholung der

Gesellschaftliche

lich

Grammtik

Probleme

Bewerbung

Wichtigkeit der Feste

Einladung, Interview

Umweltschutzprobleme

Um Hilfe bitten

Arbeit im Ausland

Arbeit suchen

Alternative Heilungsart

Diskussion

Wirkung von Medien

Diskussion

offizieller Brief

Wirkung von Internet Aktiv-Passivurlaub

Programm empfehlen

Technische Entwicklung

Computer, Handy kaufen

Grammatik

Themen

Situationen

Schreiben

Konjunktiv I

Veränderung der

Diskussion über

Aufsatz

Familienrolle

Familienrolle

Bewerbungsbrief

Wiederholung

Menschliche Kontakte:

Einladung zur

offizieller Brief

der Grammatik

Ehe, Liebe

Hochzeit

Lebenslauf

Werbung

Diskussion:barucht

13.évfolyam

man Werbung?Warum? Naturschutz Chanche in der Schule

Interview

Welt der Arbeit:

Arbeit suchen

Bewerbung

Vorstellungsgespräch

Spezialitäten in der

Wie kocht man…..?

Küche Extremsportarten

Diskussion

Tourismus

Programm organisieren

Technik

Diskussion - 91 -

MATEMATIKA 9.évfolyam

Halmazok

A halmaz és a részhalmaz fogalma A természetes és az egész számok halmaza. A racionális ás az irracionális számok halmaza. Az intervallum fogalma. A valós számok halmaza. A négyzetgyök fogalma Pitagarosz tétele és a tétel megfordítása. Műveletek halmazokkal(unió,metszet,különbség,komplementer) Ponthalmazok. Néhány nevezetes mértani hely (szakaszfelező merőleges,szögfelező) Ponthalmazok egyesítése, ponthalmazok közös része. A háromszög köré írt kör. Pontok és ponthalmazok jellemzése számokkal, rendezett számpárokkal, a Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszer.

Függvények

A reláció és a függvény fogalma. Inverz reláció. Példák függvényekre; függvényábrázolás. A függvények megadása,jelölése. A lineáris függvény. Az egyenes arányosság fogalma,függvénye. A fordított arányosság fogalma,függvénye. A másodfokú függvény. Az abszolútérték-függvény Függvény-transzformációk. Pozitív egész kitevőjű hatványfüggvények Egész- és törtrész függvény,előjel függvény

Hatványozás, polinomok, algebrai törtek Számelméleti alapfogalmak (osztó,többszörös,prímszám,összetett szám) Oszthatósági szabályok,feladatok. A számelmélet alaptétele - 92 -

A legkisebb közös többszörös. A legnagyobb közös osztó. A hatványozás azonosságai. Valós szám nulla és negatív egész kitevőjű hatványa. Számok normálalakja. Polinom fogalma. Polinomok összeadása és kivonása, szorzása, hatványozása. Polinomok tényezőkre bontása Az algebrai tört fogalma Algebrai törtek értelmezési tartománya, egyszerűsítése,bővítése, összevonása, szorzása, osztása

Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek Az ítélet,az ítélet logikai értéke,a logikai függvény. Az egyenlet és az egyenlőtlenség. Egyenletek és egyenlőtlenségek grafikus és algebrai megoldása, mérlegelv Elsőfokú egyenlőtlenség algebrai megoldása Abszolút-értékes egyenletek Törtes egyenletek, egyenlőtlenségek Szöveges feladatok megoldása egyenlet segítségével Elsőfokú egy ismeretlenes egyenlőtlenség-rendszerek Paraméteres egyenletek. Az elsőfokú kétismeretes egyenlet és egyenletrendszer. Az elsőfokú kétismeretes egyenletrendszer grafikus és algebrai megoldás. Szöveges feladatok megoldása egyenletrendszerrel.

Geometria Geometriai alapfogalmak, szögek,szögpárok. Térelemek távolsága. Alapszerkesztések Az egyenesre vonatkozó tükrözés és tulajdonságai Tengelyen szimmetrikus alakzatok (háromszögek, négyszögek, sokszögek) Thalesz tétele Körérintő szerkesztése, két kör közös érintői Az érintőnégyszög Középpontos tükrözés és tulajdonságai Középpontosan szimmetrikus alakzatok a síkon, a paralelogramma. A paralelogramma, a háromszög, a trapéz középvonala. A háromszög magasságpontja. Az eltolás és tulajdonságai. A vektor fogalma. Vektorok összeadása, kivonása. Vektor szorzása valós számmal. Vektorok felbontása összetevőkre A pont körüli elforgatás fogalma, tulajdonságai. A szög mérése, forgásszög. A kerületi és a középponti szög. A látószöggel kapcsolatos ponthalmaz. A húrnégyszög. - 93 -

Az egybevágósági transzformációk áttekintése. Háromszögek egybevágósága. A háromszögek, négyszögek, sokszögek jellemzői A n oldalú sokszögek (átlók száma, belső szögek összege). A szabályos sokszögek.

Valószínűség, statisztika. Statisztikai alapfogalmak: Középértékek – számtani közép; súlyozott számtani közép. Szóródás mérőszámai.

10. évfolyam Négyzetgyök, n-edik gyök

Valós számok halmaza A négyzetgyök fogalma,értelmezési tartomány. Négyzetgyökös azonosságok Bevitel a gyök alá. Kivitel a gyökjel elé. A nevező gyöktelenítse Az n-edik gyök fogalma. Azonosságok Az n-edik gyökfüggvény

Másodfokú egyenletek Másodfokú függvények ábrázolása Teljesnégyzetté kiegészítés, Szélsőérték feladatok, függvényvizsgálat Másodfokú egyenletek grafikus és algebrai megoldása. A másodfokú egyenlet megoldóképlete A diszkrimináns. A gyöktényezős alak. Viete-formulák. Szöveges feladatok Másodfokú egyenlőtlenségek megoldása. Szélsőérték feladatok megoldása középértékkel Paraméteres másodfokú egyenletek Másodfokú egyenletrendszerek megoldása. Szöveges feladatok Négyzetgyökös egyenletek megoldása

Hasonlóság A párhuzamos szelők tétele és megfordítása Szögfelező tétel A középpontos hasonlóság és tulajdonságai A hasonlóság fogalma. A háromszögek hasonlóságainak alapesetei A háromszög súlyvonalai Körök,négyszögek,sokszögek,testek hasonlósága Középértékek. Arányossági tételek a derékszögű háromszögben Hasonló síkidomok területének aránya. Hasonló testek térfogatának aránya - 94 -

Szögfüggvények Szögfüggvények értelmezése derékszögű háromszögben Összefüggések a szögfüggvények között Nevezetes szögek szögfüggvényei,számológép használata Távolságok kiszámítása. Térelemek hajlásszöge Szögfüggvények alkalmazása területszámításban Vektorok a koordináta-rendszerben. Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal A sin és a cos függvények értelmezése 0 °-360°-ig, a tg és ctg függvény általánosítása Forgásszög sinusa, cosinusa Szögfüggvények ábrázolása és jellemzése, függvénytranszformáció Trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek

Kombinatorika A permutáció, a variáció, a kombináció

Valószínűségszámítás Események,eseménytér, gyakoriság,relatív gyakoriság A valószínűség klasszikus fogalma, Összetett kísérletek

11.évfolyam Másodfokúra visszavezethető magasabb fokú egyenletek Másodfokú egyenletrendszerek

A hatványozás általánosítása, a logaritmus A hatvány fogalma pozitív egész kitevőre, azonosságai A hatvány fogalmának kiterjesztése racionális kitevőre Az exponenciális függvény és tulajdonságai A logaritmus fogalma A logaritmus azonosságai A logaritmusfüggvény Exponenciális egyenletek és egyenlőtlenségek Logaritmusos egyenletek és egyenlőtlenségek A hatvány fogalmának kiterjesztése irracionális kitevőkre Exponenciális, logaritmikus egyenletrendszerek - 95 -

Trigonometria Forgásszögek meghatározása szögfüggvényéből Szögfüggvények ábrázolása és tulajdonságai Szögfüggvények transzformálása Egyszerű trigonometrikus egyenletek megoldása A vektor koordináták alkalmazása a vektorműveletekben Vektorok skaláris szorzata és tulajdonságai A szinusztétel A koszinusztétel Távolságok, szögek meghatározása (szinusz-, koszinusztétel gyakorlása) Egyszerű trigonometrikus egyenletek megoldása Trigonometrikus egyenletek, trigonometrikus egyenlőtlenségek grafikus megoldása

Koordinátageometria Szakasz osztópontja, a  súlypontja Két pont távolsága Az egyenes normálvektoros egyenlete Az egyenes irányvektoros egyenlete; két adott ponton átmenő egyenes egyenlete Az egyenes iránytényezős egyenlete Az egyenes és a kétismeretlenes lineáris egyenlet Két egyenes metszéspontja A párhuzamosság és merőlegesség feltétele A kör egyenlete A kör és a másodfokú kétismeretlenes egyenlet Kör és egyenes, két kör közös pontja A kör érintőjének egyenlete A parabola tengelyponti egyenlete A másodfokú függvény és a parabola

Kombinatorika, gráfelmélet A faktoriális függvény A permutáció és az ismétléses permutáció A variáció és az ismétléses variáció A kombináció és az ismétléses kombináció A binominális tétel A binominális együtthatók néhány tulajdonsága Gráfok

Valószínűségszámítás Eseménytér, eseményalgebra Műveletek, eseményekkel - 96 -

A valószínűség-számítás klasszikus modellje Gyakoriság, relatív gyakoriság A valószínűség matematikai fogalma Nevezetes eloszlások Statisztikai mintavétel

12. évfolyam Sorozatok

at fogalma, megadása, ábrázolása

orozat n-dik tagjának kiszámítása

orozat első n tagjának összege

rozat első n tagjának összege

mat kiszámítására vonatkozó feladatok

Terület-, felszín-, térfogatszámítás

ítás (sokszögek, kör, körcikk területe)

ölcsönös helyzete, távolsága, hajlásszöge

maztatása; A hasáb felszíne és térfogata

ger származtatása, felszíne, térfogata

aztatása, A gúla felszíne és térfogata

a származtatása, felszíne, térfogata

származtatása, felszíne, térfogata származtatása, felszíne, térfogata

ISMÉTLÉS

let

smeretek tanultak összefoglalása N, Z, Q, R

ka, Gráfelmélet. Valószínűség-számítás

megadása, ábrázolása, Függvény-transzformációk, Függvénytulajdonságok - 97 -

ok

onosságok

gyenlőtlenségek

enlet, egyenletrendszerek

gyenletek, egyenletrendszerek

ös egyenletek

sodfokú egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek

s egyenletek

s egyenletek

ági geometriai transzformációk

transzformációk

i szerkesztési eljárások

k és tulajdonságaik

és tulajdonságaik a kör

eometria

yek értelmezése, összefüggések a szögfüggvények között

letve koszinusztétel

FIZIKA 9.évfolyam Az egyenes vonalú mozgások Alapfogalmak (mozgás nyugalom, fizikai mennyiségek) A mérés (alapmennyiségek, az SI mértékegységrendszer, prefixumok) A mechanikai mozgások jellemzői (pálya, út, elmozdulás) Vektormennyiségek (műveletek vektorokkal, vektorok felbontása) - 98 -

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás (sebesség fogalma, sebesség-idő grafikon) Az egyenes vonalú változó mozgás (átlagsebesség fogalma) Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás (átlagsebesség fogalma) A gyorsulás fogalma – grafikonok Szabadesés – a nehézségi gyorsulás értéke Nem zérus kezdősebességű egyenletesen változó mozgások Mozgások szuperpozíciója, függőleges hajlítás, vízszintes hajlítás, ferde hajlítás

A dinamika alaptörvényei és a mechanikai kölcsönhatások Tömeg és sűrűség Az impulzus fogalma Az impulzus megmaradás törvénye – mechanikai rendszer, zárt rendszer Az erő fogalma, mérése A Newton axiómák, a tehetetlenség törvénye Newton II. axiómája – erő fogalma, mértékegysége A kölcsönhatás törvénye Erőtörvények – nehézségi rtő, súly, súrlódási erő, közegellenállás A gravitációs kölcsönhatás – általános tömegvonzás Kepler törvényei

Munka, energia, teljesítmény A munka és a teljesítmény fogalma, mértékegységei A munkatétel A mozgási energia Emelési munka – helyzeti energia A mechanika energia megmaradásának törvénye

Mozgások körpályán Az egyenletes körmozgás, jellemző mennyiségei – periódusidő, szögelfordulás, kerületi- és szögsebesség, grafikonok Az egyenletes körmozgás dinamikája – centriperális erő

Forómozgás, merev test egyensúlya A merev test fogalma, a tömegközéppont A tömegközéppont tétel Merev testre ható erők összegzése, erőpár A forgatónyomaték Az egyensúly feltétele - 99 -

Egyszerű gépek (emelők, álló-, mozgó csiga) Hengerkerék, soros-, párhuzamos csigasor

10. évfolyam GÁZOK ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI

A gázok állapotjellemzői (térfogat, hőmérséklet, nyomás) Gázok állapotváltozásai (Boyle-Mariotte törv.) Gázok állapotváltozásai (Gay-Lussuc I.törv.) Gázok állapotváltozásai (Gay-Lussac II.törv.) Az egyesített gáztörvény Az állapotegyenlet A gázok tulajdonságai (diffúzió, Tyndall jelenség) A kinematikai gázmodell (a gázrészecskék sebessége) A kinetikus gázelmélet alapegyenlete A hőmérséklet és a nyomás kinetikus értelmezése (a gázrészecskék energiája) A nyomás és a részecskemozgás kapcsolata Az állapotváltozás molekuláris értelmezése

TERMODINAMIKA

A belső energia A termodinamika I. főtétele A termikus kölcsönhatás, a hőmennyiség Mechanikai kölcsönhatás és a munka Izobár állapotváltozás vizsgálata A termodinamika II. főtétele Hőkapacitás, fajhő, mólhő Többatomos gázok fajhője, mólhője Körfolyamatok, a Carnot – ciklus Hőerőgépek, hűtőgépek

HALMAZÁLLAPOTOK

Halmazállapotok, a folyadékállapotok jellemzői Folyadékok hőtágulása - 100 -

Áramlástani alapfogalmak A kontinuitási egyenlet A Bernoulli egyenlet A szilárd állapot jellemzői Szilárd testek hőtágulása Szilárd testek mechanikai tulajdonságai Olvadás, fagyás Párolgás, lecsapódás Forrás

MEREV TEST EGYENSÚLYA

A merev test fogalma, a tömegközéppont A tömegközéppont tétel Merev testre ható erők összegzése, erőpár A forgatónyomaték Az egyensúly feltétele Egyszerű gépek (emelők, álló-, mozgó csiga) Hengerkerék, soros-, párhuzamos csigasor

EGYENLETESEN VÁLTOZÓ KÖRMOZGÁS KINEMATIKÁJA ÉS DINAMIKÁJA A szöggyorsulás Az egyenletesen változó forgómozgás kinematikai leírása A csúszásmentes gördülés A tangenciális erő Szabaderők, kényszererők A körmozgás dinamikai leírása A forgómozgás dinamikai jellemzői (tehetetlenségi nyomaték) A forgómozgás alapegyenlete

11. évfolyam FORGÓMOZGÁS Az egyenletesen gyorsuló körmozgás törvényei A merev test, a tehetetlenségi nyomaték A forgómozgás alapegyenlete

- 101 -

ELEKTROSZTATIKA Elektromos alapjelenségek Coulomb törvénye Az elektromos térerősség Térerősség vonalak, elektromos fluxus A feszültség és potenciál Töltés, térerősség vezetőkön (Faraday kalitka) Potenciál vezetőkön (villámhárítók) Kapacitás kondenzátorok Kondenzátorok kapcsolása

AZ ELEKTROMOS ÁRAM Az áramerősség Az áramkör, Ohm törvénye Fémes vezetők ellenállása Kirchoff törvényei Fogyasztók kapcsolása Ohm törvénye teljes áramkörre Feszültség és áramerősség mérés Az áram munkája teljesítménye MÁGNESES ALAPJELENSÉGEK Mágneses alapjelenségek A mágneses indukció Indukció vonalak, mágneses fluxus A Lorenz erő Az indukció függése a vezető geometriájától Elektromágnesek gyakorlati alkalmazásai Dia- para- ferromágneses anyagok Mozgási indukció

IDŐBEN VÁLTOZÓ MÁGNESES MEZŐ Nyugalmi indukció Kölcsönös indukció, önindukció A váltakozó áram előállítása, effektív jellemzői - 102 -

Induktív ellenállás, kapacitív ellenállás Soros RLC kör A váltakozó áram munkája, teljesítménye Villamos gépek(dinamók, generátorok) Villamos gépek(motorok) Transzformátorok REZGŐMOZGÁS, HULLÁMMOZGÁS Harmonikus rezgőmozgás kinematikai leírása A harmonikus rezgőmozgás erőtörvénye A rezgési energia Kényszerrezgés, rezonancia A fonálinga rezgésideje A hullámmozgás A hullámok csoportosítása, a hullámfüggvény Vonal menti hullámok Felületi hullámok Visszaverődés, törés, elhajlás, interferencia, polarizáció Állóhullámok Térbeli hullámok, a hang

ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK Elektromágneses rezgések Csillapítatlan elektromágneses rezgések Elektromágnese hullámok ( Hertz kísérletei) Maxwell elmélete A rádió/adó, vevő/ A televízió A teljes elektromágneses színkép A fény Geometriai optika: fényvisszaverődés A síktükör, gömbtükrök Távolságtörvény, nagyítás

12. évfolyam ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK, A FÉNY - 103 -

A fénytörés törvénye Planparalel lemez A prizmák Fénytörés üveggömbön, üveghengeren Optikai lencsék képalkotási Távolságtörvény, nagyítás Optikai eszközök A fény, mint hullám ( elhajlás, interferencia, polarizáció ) ÁRAMVEZETÉS FÉMEKBEN, FOLYADÉKOKBAN, GÁZOKBAN A fémes vezetés A Stuart- Tollman kísérlet ( az elektron fajlagos töltése ) Millikan- kísérlet ( az elektron töltése ) Kontaktpotenciál, Peltier-féle hőhatás Termoelem Kilépési munka Folyadékok elektromos vezetése Az elektrolitos disszociáció, az elektrolízis Faraday törvényei Galvánelemek, akkumulátorok Áramvezetés gázokban Szikrakisülés, ívkisülés Ködfénykisülés KVANTUMFIZIKA A klasszikus fizika határai (megoldatlan problémák) A relativisztikus tömegnövekedés (a relativitáselmélet alaptézisei) A fényelektromos jelenség (a fotocellák működése és alkalmazásai) A foton tömege, impulzusa, a fényelektromos egyenlet A részecske - hullám kettősség A de Broglie elmélet alapjai A hőmérsékleti sugárzás A röntgensugárzás és gyakorlati alkalmazásai ATOMFIZIKA Radioaktivitás (sugárzások fajtái, tulajdonságai, bomlási törvények) A részecskék detektálása - 104 -

A bomlások értelmezése (az atom és a mag szerkezete) Színképek, a színképelemzés gyakorlati jelentősége Atommodellek Bohr elmélete (a H-atom színképe) Kvantumszámok, a Pauli elv Nevezetesebb magreakciók és jelentőségük Az atommag felépítése (kötési energia) Maghasadás, láncreakció, az atombomba Az atomreaktor (Sugárvédelem ) Magfúzió (jelentősége az energiatermelésben ) CSILLAGÁSZAT A naprendszer és szerkezete A Nap és a Hold A galaxisok A világegyetem keletkezése, fejlődése, szerkezete

RENDSZEREZŐ ISMÉTLÉS

Kinematika Dinamika Munka, energia, teljesítmény Körmozgás, gravitáció Forgómozgás, sztatika Rezgések, hullámok, a fény Hőtan ( gázok, folyadékok, szilárd anyagok ) Halmazállapot-változások Elektrosztatika, egyenáramok Mágneses tér

Kémia Atomok és molekulák Balesetvédelem, környezetvédelem Az atom felépítése Anyagmennyiség, relatív atomtömeg - 105 -

Elektronok az atomban A periódusos rendszer Ionok képződése atomokból Az atomok kapcsolódása A kovalens kötés jellemzői A molekulák térbeli szerkezete, polaritása Halmazok A halmazállapotok jellemzői Összetartó erők a halmazban Összetett halmazok a környezetünkben Az oldódás folyamata Az oldatok összetétele Koncentrációszámítás Reakciók A kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások A kémiai reakciók sebessége A kémiai egyensúly A kémiai reakciók csoportosítása Sav-bázis reakciók Kémhatás, indikátorok A sók keletkezése és tulajdonságai Redoxireakciók Galvánelemek A redoxireakciók iránya Elektrolízis Hétköznapi kémia A szervetlen anyagok áttekintése A fémek Korrózió. korrózióvédelem Nemes anyagok Nemfémek és vegyületeik: oxigén, kén Halogének Nitrogén, foszfor Szén, szilícium

- 106 -

Szerves kémia A szerves kémia kialakulása A szerves molekulák jellemzése Szénhidrogének A metán Az alkánok Fosszilis és megújuló energiaforrások Az etén Telítetlen szénhidrogének A benzol Oxigéntartalmú vegyületek Etil-alkohol Élvezeti szerek Formaldehid Ecetsav Fontosabb karbonsavak Mosószerek Egyéb heteroatomos vegyületek 1.

Halogéntartalmú szerves vegyületek

2.

Környezetszennyezés

3.

Aminok

A műanyagok szerkezete, tulajdonságai 4.

A műanyagok előállítása, felhasználása

Biológiailag fontos vegyületek 5.

Tápanyagok, adalékanyagok

6.

Zsírok és olajok

7.

Cukrok

8.

Keményítő, cellulóz

9.

Fehérjék

10.

A fehérjék előfordulása, biológiai szerepe

11.

DNS

12.

Fenntartható fejlődés

- 107 -

TESTNEVELÉS 9. évfolyam: Kötélmászás, mászó kulcsolással. Labdarúgás. (szlalom labdavezetés, kapura lövés.) Torna: Talajgyakorlati elemek. (guruló átfordulás előre, guruló átfordulás hátra, tarkóállás.) 10. évfolyam: Kötélmászás, mászó kulcsolással, lefelé függeszkedéssel. Kézilabda. (Labda átadások mozgás közben, kapura lövés.) Gyűrűn alaplendület, lebegő függés. 11. évfolyam: Kötélmászás függeszkedéssel, (legalább a kötél feléig.) Kosárlabda. (Elindulás, megállás a sportág szabályai szerint. Fektetett dobás.) Torna: Támaszugrás 5 részes szekrényen. Atlétika: Távolugrás. 12. évfolyam: Kötélmászás függeszkedéssel. Összefüggő talajgyakorlat és gyűrűgyakorlat bemutatása. Egy szabadon választott labdajátékból két összetett feladatsor végrehajtása. Magasugrás szabadon választott technikával.

BIOLÓGIA Az élővilág rendszerezése. A legfontosabb növényi és állati törzsek ismertetése és jellemzése. Evolúció, az ember kialakulása. - 108 -

A növényi és állati sejt felépítése, működése. Az ember szervrendszerei. Keringés, légzés, kiválasztás. Az egészséges táplálkozás törvényszerűségei. Mozgási szervrendszerünk. Csontok és izmok. Érzékszerveink felépítése és működése. Életműködésünk szabályozása. A hormonrendszer, valamint az idegrendszerünk felépítése, működése.

- 109 -

SZAKMAI TANTÁRGYAK GÉPÉSZETI ALAPOZÓ FELADATOK 9. évfolyam

Műszaki dokumentáció Gépészeti technológiai dokumentációk, mint információhordozók, azok formai és tartalmi követelményei. Rajztechnikai alapszabványok, előírások, megoldások. Síkmértani szerkesztések, térelemek kölcsönös helyzete, vetületi és axonometrikus ábrázolás. Ábrázolás képsíkrendszerben. Ábrázolás képsíkrendszerben három képsíkon. Síkidomok metszéspontjai. Síkmetszés, valódi nagyság meghatározása, kiterítés. Síklapokkal határolt testek palástjainak szerkesztése. Síklapú és görbe testek áthatása. Áthatások alkatrészrajzokon. Metszetábrázolások, szelvény egyszerűsített ábrázolások. Metszetek csoportosítása (egyszerű és összetett metszetek). A szelvény megválasztása, elhelyezése és rajzolása. A metszet alkalmazásának szabályai. Mérethálózat felépítése, különleges méretmegadások. A mérethálózat felépítésének elvei.

Anyagjelölések Az általános gépészeti anyagokra és alkatrészekre vonatkozó előírások. Szabványok, műszaki táblázatok, gyártmánykatalógusok értelmezése, használata. Szabványügyi ismeretek. A Magyar Szabvány. Nemzetközi szabványok. A szabványos ötvözetek áttekintése a gyakorlati felhasználhatóságot előtérbe helyezve. Anyagkiválasztás szempontjai. Az anyagkiválasztás műszaki, gazdasági szempontjai. Az anyagok kikeresése táblázatokból és szabványokból. Az ötvözők és szennyezők hatása az acélok tulajdonságaira. Az acélok osztályozása és jelölései a MSZ és EN szerint. A vas- és acélöntvények osztályozása és jelölései a MSZ és EN szerint. Az alumínium ötvöző anyagai, ötvözeteinek osztályozása és jelölései az MSZ és EN szerint. - 110 -

A réz ötvöző anyagai, ötvözeteinek osztályozása és jelölései az MSZ és EN szerint. Az ón, ólom és a horgany ötvözőanyagai, ötvözeteinek osztályozása és jelölései az MSZ és EN szerint.

Műszaki ismeretek tantárgy 9. évfolyam Egyenáramú áramkörök Villamos alapmennyisegek es fogalmak ismerete Villamossagi alaptorvenyek hasznalata Ellenallas halozatok, kapcsolasok szamítasai Az elektromos ter ismerete Kondenzatorok jellemzoi Mágneses tér és váltakozó átam Magneses ter jellemzoi, mennyisegei, jelensegek ismerete Valtakozo feszultseg es aram Ellenallas valtakozo aramu korben Tekercs valtakozo aramu korben Kondenzator valtakozo aramu korben Váltakozó áramú teljesítmény Egy és többfázisú hálózat jellemzői Transzformátorok ás motorok működése Szakrajz alapjai Muszaki rajzeszkozok es hasznalatuk. Szabvanyos rajzlapmeretek. A muszaki rajzokon hasznalatos vonalak. Rajzdokumentacio nyilvantartasa. Vetuleti, latszati es axonometrikus kep. A meretmegadas elemei. Meretarany. A meretezes alapelvei. Lemeztargyak abrazolasa. Szogek szerkesztese. Merolegesek es parhuzamosok szerkesztese. Szakasz osztasa. Egyenes vonalu síkidomok szerkesztese. A muszaki vazlat jellemzoi, eszkozei. Lemeztargy muszaki vazlata. A vetuleti abrazolas alapjai. Meroleges vetítes, kepsíkok. Síklapu testek abrazolasa. Forgastestek vetuleti abrazolasa. Abrazolas metszetekkel. Gepelemek abrazolasa. Csavar, csavarkotes, csavarbiztosítas abrazolasa. Ek, retesz, bordaskotes abrazolasa. Szegek, csapszegek abrazolasa. Csapagyak abrazolasa. Fogazott gepelemek abrazolasa. Nem oldhato kotesek abrazolasa. Hegesztesi varratok abrazolasa Fémek és ötvözetek Femek altalanos tulajdonsagai. - 111 -

Femek csoportosítasa fizikai jellemzoik alapjan. A villamos iparban hasznalt fontosabb konnyufemek, színesfemek. Halmazallapot, olvadaspont. Olvadas, dermedes, kristalyosodasi formak. Színfem es otvozet. Vas, rez, alumínium es otvozeteik altalanos jellemzoi. Szilardsag, rugalmas es marado alakvaltozas. A villamos iparban hasznalt egyeb femek szilardsagi jellemzoi. Megmunkalhatosag, alakíthatosag. Hovezeto kepesseg. Korrozioallosag, vegyi reakciok kulonfele femek eseten. Elektromos vezetokepesseg. Nemfémes anyagok Nemfemes anyagok altalanos tulajdonsagai. Szerves es szervetlen anyagok jellemzoi. Nemfemes anyagok hovezeto, hoszigetelo jellemzoi. Nemfemes anyagok elektromos vezetokepessege. Szigeteloanyagok tulajdonsagai, jellemzoi, csoportosítasa. Villamos szilardsag. Gaznemu szigeteloanyagok: levego, hidrogen, SF6. Folyekony szigeteloanyagok: olajok. Szilard szigeteloanyagok: uveg, porcelan, papír, textil, gumi. Muanyagok jellemzoi, csoportosítasuk. Termoplasztikus muanyagok fajtai, jellemzoi, eloallítasa, megmunkalasa, alkalmazasa. Hore kemenyedo muanyagok jellemzoi, fajtai, eloallítasa megmunkalasa, alkalmazasa. Minőségbiztosítás A minoseg fogalma, jentosege a gazdasagban. Gyakorisag es valoszínuseg. Statisztikai modszerek, adatok es felhasznalasuk a minosegugyben. Minoseg-ellenorzes fogalma. A minosegellenorzes típusai, jelentosege a minosegszabalyozasban. Vegellenorzes fogalma, modszerei. Mintaveteli alapfogalmak. Minosíteses vegellenorzes, fogalma, típusai. A mintavetel megtervezese. A minosítes dokumentalasa. Mereses vegellenorzes. Mereses gyartaskozi ellenorzes, jellemzoi. Minosíteses gyartaskozi ellenorzes. Mintavetel es mintanagysag. Minosegszabalyozas. Minosegpolitika. A minosegszabalyozas strategiai. A minosegszabalyozasban alkalmazhato modszerek. Minosegugyi rendszerek attekintese. Eljarasi utasítasok fajtai, kidolgozasa, jellemzoi. Minosegugyi kezikonyv es szerepe a vallalat mukodeseben. Minosegugyi szervezetek. A minosegtanusítas fogalma, jelentosege, modszerei, eljarasai. A minosegtanusítas feltetelei.

INFORMATIKA 9. évfolyam A számítógép fő egységei, jellemzőik Összetett munka eszközei (hardver, szoftver) Biztonságos adattárolás; Egészséges munkakörnyezet. - 112 -

Szöveszerkesztés (kép, táblázat) Nagy dokumentum formázása Nagy dokumentum formázása Körlevél. Multimédiás dokumentum készítése (PPT) Hangszerkesztés. Utómunka videoszerkesztő programmal Weblapszerkesztés alapjai Weblapszerkesztés alapjai Táblázatkezelés - problémamegoldás (hétköznapi, tantárgyi, fv-ek) Táblázatkezelés - problémamegoldás (hétköznapi, tantárgyi, fv-ek) Táblázatkezelés - statisztikai számítások, grafikus szemléltetés Táblázatkezelés - adatkezelés. Térinformatikai alapismeretek Egyszerű adatbázis kialakítása Egyszerű adatbázis kialakítása. Problémamegoldás - eszközkiválasztás, algoritmuskészítés Problémamegoldás munkacsoportban Algoritmusok tanulmányozása, alkotása, néhány típusalgoritmus vizsgálata Bemeneti adatok és eredmény kapcsolata. Adattípusok, adatmodell Tantágyi szimulációs programok használata Méréskiértékelés informatikai eszközökkel. Modellalkotás egyszerű tevékenységekre. Önálló információszerzés. Információátalakítás - közlési cél. Manipuláció. Publikálás. Többrésztvevős kommunikáció. Csoportmunka az interneten. Az infokummunikációs eszközök hatása életünkre Nem hagyományos médiumok használata ismeretszerzésre. Adatvédelmi alapfogalmak. Információforrások hitelessége, inf. eszközök etikus használata Szerzői jogi alapok; Infokommunikációs publikálási szabályok E-szolgáltatások: előny, veszély, biztonság E-szolgáltatások: fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák felismerése. Könyvtártípusok, információs intézmények; Könyvtári szolgáltatások Könyvtári informatika - Információkeresés. Dokumentumtípusok, kézikönyvek. Források kezelése.

10. évfolyam

Táblázatkezelés

A táblázatkezelő programok fejlődése, alkalmazási területeik, sajátos szolgáltatásaik A képernyő felépítése. Címsor, menüsor, ikonok, vonalzó, gördítősávok, állapotsor A táblázat mérete, a cella (aktív cella), tartomány, sor, oszlop fogalma, azonosítása Mozgás a táblázatban, cellák, tartományok kijelölése, másolása, mozgatása Sor, oszlop, a teljes táblázat kijelölése, szelektív kijelölés

- 113 -

Cellák beszúrása, törlése cellák, tartományok, sorok, oszlopok méretezése, beillesztése, törlése Hivatkozás, tartalom, érték, védelem, formátum Konstansok beírása, javítás, másolás, mozgatás az adatbeviteli sorban A képlet fogalma, szerkesztésének szabályai. Az újraszámolás fogalma A függvény fogalma, típusai, függvénycsoportok, a függvények megadásának módja Szövegfüggvények Logikai függvények Dátum-, idő függvények Matematikai függvények Statisztikai függvények Mátrix függvények Cellaformázás Automatikus blokkfeltöltés, számsorozatok, dátum- és egyéb sorozatok képzése A beépített táblázatformátumok használata, automatikus formázás Adott táblázatformátum ismétlése, formátumok másolása A grafikonszerkesztés alapfogalmai Grafikontípusok (terület-, oszlop-, sáv-, vonal-, kör-, kombinált diagramok) Grafikonok formázása A diagramok mintázatának formázása Kombinált grafikonok készítése, beágyazott grafikon formázása objektumként Nyomtatandó terület kijelölése (automatikus, manuális), a nyomtatási kép megtekintése Lapméret beállítása, tájolás, margók meghatározása. Fejléc és lábléc szerkesztése. Az adatbázis-táblázatra vonatkozó alapfogalmak: a rekord, mező (számított mező), a mezőnevek megadása Az adatbázis meghatározása, az adatbevitel lehetséges(táblázatos, űrlapos) módozatai Keresés, válogatás Keresési lehetőségek, keresési feltételek megadása, keresés Rendezés egy vagy több szempont szerint, táblázatok sorainak, oszlopainak rendezése - 114 -

Információs hálózati szolgáltatások

Hálózatok csoportosítása, osztályozása Hálózati eszközök fajtái Hálózati eszközök fajtái Hálózati eszközök fajtái A számítógép és a kommunikáció biztonságát szolgáló eszközök fajtái (tűzfal, stb.) Vírusvédelem Internet, intranet alapfogalmak Böngészőprogramok, keresőgépek használata Böngészőprogramok, keresőgépek használata Elektronikus levelezés alapfogalmai (e-mail cím szerkezete és felépítése, protokollok) Egy levelező program működésének, beállításainak, levelekkel történő műveleteknek FTP Chat Könyvtárhasználat

A magyar könyvtári rendszer felépítése: A könyvtártípusok elkülönítésének elvei: a gyűjtő- és a felhasználói-kör fogalma: Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepe a könyvtári rend kialakításában: A könyvtári szolgáltatások rendszerének ismertetése: Hagyományos könyvtárak az Interneten és a Digitális könyvtárak Könyvtárhasználat Könyvtárhasználat Tájékoztató intézmények, információs központok, a kulturális intézmények ( levéltárak, múzeumok, kiállítótermek Szakmai orientáció – informatika, 10. évfolyam

Adatbázis kezelés Adatbázis-kezelés alapfogalmai (relációs adatmodell, kulcs, index, adatbázis tervezés) Adatbázis-kezelő programok jellemzői (munkafelület szerkezete, nézetmódok) Adatbázis-kezelő programok jellemzői (állomány műveletek, adatbázis elemek) - 115 -

A táblákkal való műv. (létrehozás, nézetek, módosítás,importálás, exportálás, keresés) A táblákkal való műv. (létrehozás, nézetek, módosítás,importálás, exportálás, keresés) Egyszerű lekérdezések Összetett lekérdezések Űrlapok Jelentések Többtáblás adatbázisok - kapcsolatok kialakítása a táblák között

Programozás Programozás bevezetés Felület Adatok Egyszerű programszerkezet Szakmai orientáció Anyagismeret 10. évfolyam Anyagok tulajdonságai Fémek és ötvözetek Réz, bronz, sárgaréz összetétele Vas, acél, öntöttvas Nemfém szerkezeti anyagok Műanyagok Kenőanyagok A műszaki pályák világa Anyagok megmunkálása Nyersvasgyártás Képlékeny melegalakítások Képlékeny hidegalakítások Forgácsolás Hegesztés Hőkezelés

Szakmai orientáció Műszaki ábrázolás 10. évfolyam Az ábrázolás típusai Géprajzi alapismeretek, mérethálózat Szabványbetűk - 116 -

Jelképes ábrázolás Síkmértani alapfogalmak Térmértani alapfogalmak Ábrázolás képsíkokon Monge-féle kétképsíkos ábrázolás Vetületi ábrázolás Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás Vázlatkészítés Metszeti ábrázolás Szakmai alapozás Anyagismeret 11. évfolyam – gépésztechnikus szakirány Fémtani alapfogalmak Anyagok csoportosítása. Anyagok fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságai. Nyersanyag, alapanyag, előgyártmány fogalma. Fémek kristályrendszerei. Polikrisztallin dermedés. Kristályosodási képesség és sebesség. A hűtési sebesség hatása a szemcsenagyságra és ezzel a képlékenységre, szilárdságra, szívósságra. Rácshibák, diszlokációk. Ötvözet fogalma, keletkezése. Szilárd oldat (szubsztitúciós, interstíciós), fémes vegyület, eutektikum, eutektoid szerkezete, tulajdonságai. A vas lehűlési görbéje, allotróp átalakulásai. Ötvözetek lehűlési göbéi. Állapotábra alaptípusok Állapotábrák szerkesztése. Fázis, szövetelem fogalma. Állapotábrák olvasásának általános szabályai. Vas-szén egyensúlyi diagram Metastabilis egyszerűsített vas-szén egyensúlyi diagram. Hőmérsékletek, százalékos összetételek, szövetelemek. Hipoeutektoidos acél hűtésének folyamata. Szövetelemek szobahőmérsékleten. Eutektoidos acél hűtésének folyamata. Szövetelem szobahőmérsékleten. Hipereutektoidos acél hűtésének folyamata. Szövetelemek szobahőmérsékleten. Hipoeutektikumos öntöttvas hűtésének folyamata. Szövetelemek szobahőmérsékleten. Eutektikumos öntöttvas hűtésének folyamata. Szövetelem szobahőmérsékleten. Az öntöttvas stabilis kristályosodása. Fémes szerkezeti anyagok Vasötvözetek állandó ötvözői és szennyezői (Mn, Si, S, P). Vasötvözetek csoportosítása: acél, öntöttvas, szerkezeti acél, szerszámacél, szürke öntöttvas, fehér öntöttvas. - 117 -

Ötvözők hatása az acél tulajdonságaira. Ötvözött acélok. Öntöttvasak szövetszerkezete. Különleges öntöttvasak. Alumínium előállítása, tulajdonságai, felhasználása. Alumínium ötvözőinek és szennyezőinek hatása. Alumínium ötvözetek tulajdonságai, jelölése, felhasználási területe. Réz előállítása, tulajdonságai, felhasználása. Réz ötvözőinek hatása. Rézötvözetek tulajdonságai, jelölése, felhasználási területe. Ón és ötvözeteinek tulajdonságai, felhasználási területe. Ólom és ötvözeteinek tulajdonságai, felhasználási területe. Nemfémes szerkezeti anyagok Műanyagok szerkezete, csoportosítása. Hőre lágyuló műanyagok jellemzői. Hőre keményedő műanyagok jellemzői. Hőre keményedő műanyagok megmunkálása. Egyéb nemfém szerkezeti anyagok: kerámiák, üveg, fa, papír, textil, bőr, kenőanyagok.

12. évfolyam – gépésztechnikus szakirány Forgács nélküli megmunkálások Öntés Hengerlés Kovácsolás Sajtolás Hőkezelés Edzés Ötvözők hatása Hegesztés Lánghegesztés Bevont elektródás hegesztés Fedettívű hegesztés Hegesztési hibák Forrasztás Lágyforrasztás Műanyagok megmunkálása Hőre keményedő műanyagok

Szakmai alapozás Műszaki ábrázolás

- 118 -

11. évfolyam – gépésztechnikus szakirány Géprajzi alapismeretek, méretezés Jelképes ábrázolás Síkmértani alapfogalmak Térmértani alapfogalmak Vetületi ábrázolás Nézetrendek Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás Síkmetszés Áthatások Metszeti ábrázolás Különleges méretmegadások Csapágy ábrázolása Fogazott gépelem ábrázolása Rugók ábrázolása Nem oldható kötések ábrázolása Hegesztési varratok 11. évfolyam – gépész továbbtanuló szakirány Géprajzi modul: Ábrázoló geometriai alapfogalmak I.II. Vetületi ábrázolás Méretmegadás Metszeti ábrázolás Megmunkálási pontosság, tűrések Mérettűrések megadása a műhelyrajzokon Felületi érdesség és megadása CAD modul: A Keycreator CAD szoftver 2D-s alkalmazásai Műhelyrajzok készítése szabadkézi vázolással és a CAD szoftverrel 12. évfolyam – gépésztechnikus szakirány Különleges ábrázolási módok Géprajz fajták rendszere Felvételi vázlat Mérethálózat Forgácsolt tengely Szöveges előírások - 119 -

Tűrés fogalma Illesztés Tűrésmegadás rajzokon Alak-, és iránytűrések Felületminőség, felületi érdesség Hőkezelési és felületkikészítési előírások Gépalkatrész munkadarabrajza 12. évfolyam – gépész továbbtanuló szakirány Fogaskerék ábrázolás Fogazott tengely szabadkézi műhelyrajza Fogazott tengely CAD rajz Az evolvens közelítő ábrázolása Fogasív ábrázolás Fogasív szabadkézi műhelyrajza Fogasív CAD műhelyrajza Kiértékelés, összefoglalás Alaktűrések megadása a CAd szoftverrel Helyzettűrések megadása a Cad szoftverrel Gyakorló feladat Tengelykapcsoló tárcsa szabadkézi alkatrész rajza Tengelykapcsoló tárcsa CAD rajza Kereszthornyos kar szabadkézi rajza Kereszthornyos kar CAD rajza Összeállítási rajz készítése Darabjegyzék készítés Csavarkötés hatlapfejű átmenő csavarral Szabadkézi ábrázolás Darabjegyzék készítés az összeállítási rajzhoz A csavarkötés és a darabjegyzék elkészítése a CAD-ben A sw. 3D-s beállításai, létrehoz menüje A sw. módosít menüje Műhelyrajz készítés Rajz és vizuális kultúra 11. évfolyam – gépésztechnikus szakirány Géprajzi alapismeretek, méretezés Jelképes ábrázolás - 120 -

Vetületi ábrázolás Nézetrendek Axonometrikus ábrázolás Metszeti ábrázolás Különleges méretmegadások Csapágy ábrázolása Fogazott gépelem ábrázolása Rugók ábrázolása Nem oldható kötések ábrázolása Hegesztési varratok

11. évfolyam – gépész továbbtanuló szakirány Feliratok a műszaki rajzokon. Szabványírás Méretezés, hosszméretek, Axonometrikus ábrázolás Vetületi ábrázolás, szabványos EU vetületrend, jelölés a géprajzon Amerikai vetítés, jelölés a géprajzon Mérettűrések Illesztések Felületi érdesség és a megmunkálási pontosság összefüggése A kiemelt felületi érdességi jel Alkatrész rajzok készítése 11. évfolyam – elektrotechnika-elektronika technikus szakirány Nézeti ábrázolás Metszeti ábrázolás Metszetek fajtái Szelvények rajzolása Metszeti ábrázolás szabályai Áthatások gyakorló feladat Szimmetrikus tárgyak ábrázolása félvetülettel gyakorló feladat Törésvonallal megszakított ábrázolás gyakorló feladat Résznézet gyakorló feladat Nézetrendtől eltérő elhelyezésű résznézet gyakorló feladat Helyi nézet, kiemelt részlet, gyakorló feladat Különleges méretmegadások gyakorló feladat Szabványos tárgyrészek megmutatása gyakorló feladat Villamos rajzok típusai - 121 -

Villamos rajzjelek Villamos rajzi szabványok Felületi érdesség alapfogalma Érdességi jellemzők, mérőszámaik Érdességi jelek és mérőszámok elhelyezése rajzokon Mérettűrések megadása rajzokon 11. évfolyam – elektrotechnika-elektronika továbbtanuló szakirány Nézeti ábrázolás Metszeti ábrázolás Metszetek fajtái Szelvények rajzolása Metszeti ábrázolás szabályai Áthatások gyakorló feladat Szimmetrikus tárgyak ábrázolása félvetülettel gyakorló feladat Törésvonallal megszakított ábrázolás gyakorló feladat Résznézet gyakorló feladat Nézetrendtől eltérő elhelyezésű résznézet gyakorló feladat Helyi nézet, kiemelt részlet, gyakorló feladat Különleges méretmegadások gyakorló feladat Szabványos tárgyrészek megmutatása gyakorló feladat Villamos rajzok típusai Villamos rajzjelek Villamos rajzi szabványok Felületi érdesség alapfogalma Érdességi jellemzők, mérőszámaik Érdességi jelek és mérőszámok elhelyezése rajzokon Mérettűrések megadása rajzokon 11. évfolyam – informatika szakirány A színek jellemzése A képek tárolása A grafikai programok használata A rajzolás eszközei Vágás és retusálás A fények és színek javítása Montázs készítése – feliratok a képen 12. évfolyam – gépésztechnikus szakirány - 122 -

Ábrázolási módok Különleges ábrázolási módok Géprajz fajták rendszere Felvételi vázlat Számonkérés Mérethálózati ismeretek Forgácsolt tengely mérethálózata Szöveges előírások a géprajzokon Tűrés Illesztés Csap-, illetve furat jellegű tűrések Tűrésmegadás rajzokon Alak-, és iránytűrések Alak- és helyzettűrés értelmezése rajzokon Felületminőség, felületi érdesség fogalma Felületi érdesség megadására szolgáló rajzjelek Kiemelt felületi érdességi jel alkalmazása Felületi minőség forgácsolt alkatrészen Hőkezelési és felületkikészítési előírások a rajzokon Gépalkatrész munkadarabrajza Munkadarabrajzon felületi minőség, tűrések megadása 12. évfolyam – gépész továbbtanuló szakirány Fogaskerekek ábrázolása Mérettűrések ISO szerint és határeltérésekkel Felületi érdesség Megmunkálási pontosság és felületi érdesség Fogasív ábrázolás. Az evolvens szerkesztése és közelítő rajzolása Alaktűrések és értelmezésük Helyzettűrések és értelmezésük Szabad méretek tűrései Konstrukciós dokumentációk Az összeállítási rajz Darabjegyzék Összeállítási rajzok, darabjegyzékek 12. évfolyam – elektrotechnika-elektronika technikus szakirány Ellenállások rajzjele. - 123 -

Kondenzátorok jelölése. Tekercsek rajzjele Fényforrások rajzjele. Elektroncsövek rajzjele Ioncsövek rajzjele. Elektronsugárcsövek rajzjele. Félvezetők. Általános jelölések. Diódák, vezérelt diódák rajzjele. Bipoláris tranzisztorok rajzjele. Unipoláris tranzisztorok rajzjele. Különleges félvezető alkatrészek rajzjele. Elektroakusztika rajzjelei. Integrált áramkörök alapjelölései Analóg és digitális IC-k rajzjelei. Mutatós műszerek. Író és számláló műszerek Elektronikus mérőkészülékek Műszereken és tartozékokon alkalmazott jelképek Optoelektronikai alkatrészek rajzjelei Antennák rajzjelei Földelés, ellensúly és árnyékolás rajzjelei Villamos rendszerek rajzai. Általános előírások Rajzjelek méretei és elhelyezése. Példák elektronikai áramköri rajzokra Nyomtatott áramkörű huzalozások rajzai Tervezési alapelvek. Vonatkoztatási helyek, furatméretek és tűrések, vezetősáv-szélesség meghatározása. 12. évfolyam – elektrotechnika-elektronika továbbtanuló szakirány Ellenállások rajzjele. Kondenzátorok jelölése. Tekercsek rajzjele Fényforrások rajzjele. Elektroncsövek rajzjele Ioncsövek rajzjele. Elektronsugárcsövek rajzjele. Félvezetők. Általános jelölések. Diódák, vezérelt diódák rajzjele. Bipoláris tranzisztorok rajzjele. Unipoláris tranzisztorok rajzjele. - 124 -

Különleges félvezető alkatrészek rajzjele. Elektroakusztika rajzjelei. Integrált áramkörök alapjelölései Analóg és digitális IC-k rajzjelei. Mutatós műszerek. Író és számláló műszerek Elektronikus mérőkészülékek Műszereken és tartozékokon alkalmazott jelképek Optoelektronikai alkatrészek rajzjelei Antennák rajzjelei Földelés, ellensúly és árnyékolás rajzjelei Villamos rendszerek rajzai. Általános előírások Rajzjelek méretei és elhelyezése. Példák elektronikai áramköri rajzokra Nyomtatott áramkörű huzalozások rajzai Tervezési alapelvek. Vonatkoztatási helyek, furatméretek és tűrések, vezetősáv-szélesség meghatározása. 12. évfolyam – informatika szakirány Bevezetés a multimédia világába. Multimédia alapfogalmak. Multimédia számítógépek konfigurációi, jellemzőik. Multimédia számítógépekkel szemben támasztott alapkövetelmények. Multimédiában használt file-formátumok és jellemzőik. Multimédiában használt file-ok alkalmazási területeik. A digitális fényképezés működés, technika A digitális fényképezés technológia Digitális fényképek készítése, letöltése. Digitális fényképek szerkesztése. Vörösszem effektus A digitális videó technika működés, technika A digitális videó technika technológia, háttér Digitális videó felvételek készítése Digitális videó letöltése, bevezetés a Ms-Movie Maker használatába Szakmai alapozás Informatikai alapismeretek 11. évfolyam - informatika szakirány Programozási nyelvek - 125 -

Algoritmus Programozási nyelv kezelőfelülete Kiíratás a képernyőre Változó, típus Változódeklaráció Adatok bekérése, kiíratás Elágazás Logikai feltételek Többszörös elágazás Számlálós ciklus Tömb Több dimenziós tömb Rekord Feltételes ciklus Fájlkezelés Unitok Elemi algoritmusok Kiválogatás, megszámlálás Eldöntés, minimumkeresés Minimumkeresés Rendezés Buborékos rendezés Cserés rendezés Minimumkiválasztásos rendezés Összefűzés Metszet Unió Logaritmikus keresés Tételek összevonása Eljárás Függvények Rekurzió Vizuális programozási nyelvek Menürendszer Projekt Form Vizuális komponenesek Tulajdonságok, események Label, button Text, változók konvertálása Komponensek tulajdonságai - 126 -

Rádiógomg, Combobox ComboBox ListBox Memo StringGrid Canvas Lineto, moveto Több form Dialógusablakok Hibakezelés Párbeszédablakok Egyéni projekt készítése Szövegfájlok kezelése A tanult programozási nyelvek összehasonlítása Alkalmazhatósági terület Hasonlóságok, különbözőségek Speciális szolgáltatások Komplex feladatok Matematikai feladatok megoldása Tesztelés Hibajavítás Hatékonyság Fejlesztői dokumentáció Felhasználói dokumentáció Dokumentumok Szövegszerkesztés Prezentáció Grafika Weblap készítés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés 12. évfolyam – informatika szakirány Számrendszerek Számábrázolás Logika Hardver- számítógép felépítése Hardver- alaplap, buszrendszer Hardver-processzor Hardver-memóriák - 127 -

Hardver-perifériák Hardver-háttértárak Szoftver- alapfogalmak Szoftver- csoportosítás Szoftver- op rendszerek Szoftver- programok Szoftver- segédprogramok Szoftver- licenszelési jogok Szoftver- biztonság Szoftver- kliens szerver Szoftver- szerver beállítások Szoftver- telepítés Szoftver- tűzfal Szoftver- driverek Szoftver- szoftverek telepítése Hálózat fogalma Hálózatok csoportosítása Hálózati átviteli közegek Hálózati átviteli közegek LAN, MAN, WAN, VPN Hálózati modellek OSI modell TCP/IP modell Ethernet Hálózati eszközök IP cím, címosztályok TCP protokollok Internet Internet szolgáltatások Levelezés, e-mail Kliens-szerver architektúra Szerver Felhasználók, jogosultságok Hálózati op rendszerek Adatbázis-kezelés SQL alapok SQL - számított mező, csúcsérték SQL - csoportosítás, összesítő függvények, HAVING Vizuális programozási nyelv ismétlés Ismétlés-form Ismétlés-komponensek - 128 -

Több form Objektum Osztályok felépítése Öröklés Komponensek írása Grafika Adatbázisok kezelése vizuális környezetben Adatelérési komponensek Adatmegjelenítési komponensek Adatbázis létrehozása Lekérdezések, szűrések Telepítő varázsló Hálózati komponensek Szakmai alapozás Elektronika alapjai 11. évfolyam – elektrotechnika-elektronikai technikus szakirány Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás, vezetőképesség Ellenállásokkal kapcsolatos számítások, ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK) Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm, Kirchhoff) Ellenállás-hálózatok, eredő ellenállás számítások Az alaptörvények igazolása Nevezetes hálózatok: feszültségosztó, áramosztó, Wheatstone-híd Méréshatár - kiterjesztés: előtét- és söntszámítások A villamos áram hatásai Hőhatás Vegyi hatás Mágneses hatás Élettani hatás Energiaforrások A villamos munka, a teljesítmény, a hatásfok és a terhelhetőség Ideális és valódi generátorok A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képei, soros és párhuzamos kapcsolása (Norton, Thevenin) A szuperpozíció tétele Generátorok teljesítményviszonyai és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlata Villamos erőtér - 129 -

A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése, Coulomb törvénye Anyagok viselkedése villamos térben Kondenzátorok, kapacitások Töltés, kisütés, energia Mágneses erőtér A mágneses erőtér jellemzői és szemléltetése, erőhatások mágneses erőtérben Anyagok viselkedése mágneses térben Elektromágneses indukció Szinuszos mennyiségek - váltakozó áramú áramkörök A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzői Egyszerű váltakozó áramú áramkörök Összetett váltakozó áramú áramkörök Valóságos tekercsek, kondenzátorok és veszteségeik Rezgőkörök Váltakozó áramú teljesítmények Többfázisú hálózatok A többfázisú rendszer fogalma A háromfázisú rendszer lényege, jellemzői Csillag- és háromszögkapcsolások, teljesítmények, terhelések A villamos energia előállítása szállítása és elosztása Villamos gépek Transzformátorok A villamos forgógépek felosztása és jellemzői Egy- és háromfázisú generátorok Egyenáramú generátorok és motorok Váltakozó áramú motorok 11. évfolyam – elektrotechnika-elektronikai továbbtanuló szakirány Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás, vezetőképesség Ellenállásokkal kapcsolatos számítások, ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK) Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm, Kirchhoff) Ellenállás-hálózatok, eredő ellenállás számítások Az alaptörvények igazolása Nevezetes hálózatok: feszültségosztó, áramosztó, Wheatstone-híd Méréshatár - kiterjesztés: előtét- és söntszámítások A villamos áram hatásai Hőhatás - 130 -

Vegyi hatás Mágneses hatás Élettani hatás Energiaforrások A villamos munka, a teljesítmény, a hatásfok és a terhelhetőség Ideális és valódi generátorok A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képei, soros és párhuzamos kapcsolása (Norton, Thevenin) A szuperpozíció tétele Generátorok teljesítményviszonyai és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlata Villamos erőtér A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése, Coulomb törvénye Anyagok viselkedése villamos térben Kondenzátorok, kapacitások Töltés, kisütés, energia Mágneses erőtér A mágneses erőtér jellemzői és szemléltetése, erőhatások mágneses erőtérben Anyagok viselkedése mágneses térben Elektromágneses indukció Szinuszos mennyiségek - váltakozó áramú áramkörök A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzői Egyszerű váltakozó áramú áramkörök Összetett váltakozó áramú áramkörök Valóságos tekercsek, kondenzátorok és veszteségeik Rezgőkörök Váltakozó áramú teljesítmények Többfázisú hálózatok A többfázisú rendszer fogalma A háromfázisú rendszer lényege, jellemzői Csillag- és háromszögkapcsolások, teljesítmények, terhelések A villamos energia előállítása szállítása és elosztása Villamos gépek Transzformátorok A villamos forgógépek felosztása és jellemzői Egy- és háromfázisú generátorok Egyenáramú generátorok és motorok Váltakozó áramú motorok 12. évfolyam - elektrotechnika-elektronikai technikus szakirány Passzív elektronikai áramkörök - 131 -

A kétpólusok felosztása és jellemzői A négypólusok felosztása és jellemzői Szűrőáramkörök Félvezető áramköri elemek Félvezető diódák Speciális diódák Bipoláris tranzisztorok Unipoláris tranzisztorok Egyéb félvezetők Tranzisztoros alapáramkörök Munkapont-beállítás Erősítő áramkörök alapjellemzői Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Többfokozatú erősítők, csatolások Frekvenciafüggés, határfrekvenciák Zajok és torzítások Visszacsatolások Alapáramkörök alkalmazásai Szélessávú erősítők Hangolt (szelektív) erősítők Nagyjelű erősítők Oszcillátorok Stabilizátorok A műveleti erősítők alapjai, felépítése, alapkapcsolások Impulzustechnikai alapáramkörök Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzői Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök Impulzusok előállítási módjai: a félvezetőelemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitttrigger áramkör, fűrészjelek előállítása Digitális alapáramkörök Logikai alapfogalmak Logikai alapáramkörök Információátvitel, modulációs eljárások Információátvitel Modulációs eljárások 12. évfolyam - elektrotechnika-elektronikai továbbtanuló szakirány Passzív elektronikai áramkörök A kétpólusok felosztása és jellemzői - 132 -

A négypólusok felosztása és jellemzői Szűrőáramkörök Félvezető áramköri elemek Félvezető diódák Speciális diódák Bipoláris tranzisztorok Unipoláris tranzisztorok Egyéb félvezetők Tranzisztoros alapáramkörök Munkapont-beállítás Erősítő áramkörök alapjellemzői Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Többfokozatú erősítők, csatolások Frekvenciafüggés, határfrekvenciák Zajok és torzítások Visszacsatolások Alapáramkörök alkalmazásai Szélessávú erősítők Hangolt (szelektív) erősítők Nagyjelű erősítők Oszcillátorok Stabilizátorok A műveleti erősítők alapjai, felépítése, alapkapcsolások Impulzustechnikai alapáramkörök Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzői Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök Impulzusok előállítási módjai: a félvezetőelemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitttrigger áramkör, fűrészjelek előállítása Digitális alapáramkörök Logikai alapfogalmak Logikai alapáramkörök Információátvitel, modulációs eljárások Információátvitel Modulációs eljárások Szakmai alapozás Elektronikai alapgyakorlatok 11. évfolyam – elektrotechnika-elektronikai technikus szakirány Elektrotechnikai mérések - 133 -

Laboratóriumi munkarend, biztonságtechnika Méréstechnikai alapismeretek A mérési eredmények feldolgozása Mérőműszerek méréstechnikai jellemzői Egyenáramú műszerek és alapmérések Feszültségforrások vizsgálata Töltés és kisütés vizsgálata Váltakozó áramú műszerek és alapmérések 12. évfolyam - elektrotechnika-elektronikai technikus szakirány Elektrotechnikai mérések Félvezető dióda karakterisztikájának felvétele Egyenirányító mérése Tranzisztorok mérése Tranzisztorok mérése Zener-diódás stabilizátor vizsgálata Erősítő alapkapcsolások mérése Többfokozatú erősítők mérése Nagy jelű erősítők mérése Oszcillátorok mérése Elektrotechnikai gyakorlatok Egyenirányító megépítése és vizsgálata Feszültségstabilizátor megépítése és vizsgálata Erősítő alapkapcsolások megépítése és vizsgálata Többfokozatú erősítő megépítése és vizsgálata Nagy jelű erősítő megépítése és vizsgálata Oszcillátor megépítése és vizsgálata Szakmai alapozás Gépelemek 11. évfolyam – gépésztechnikus szakirány nem oldható kötések oldható kötések tengely-agy kötések rugók, lengéscsillapítók csövek, csőszerelvények tengelykapcsolók gépelemek szilárdsági méretezése

- 134 -

11. évfolyam – gépész továbbtanuló szakirány Kötések, Menetek, csavarkötés Reteszkötés, ékkötés Bordáskötés Tengelyek Tengelykapcsolók Csapágyak Hajtások, hajtóművek Szíjhajtások Lánchajtás Fogaskerékhajtások 12. évfolyam – gépésztechnikus szakirány fékek hajtások dörzshajtás laposszíj-hajtás ékszíjhajtás lánchajtás fogaskerék hajtás hajtóművek Szakmai alapozás Gépi forgácsolás 11. évfolyam – gépésztechnikus szakirány

Munka- és baleset védelem Mérés, Ellenőrzés Az eszterga gép felépítése Az eszterga gépkezelő elemei Forgácsolási alapfogalmak. Mozgás viszonyok. Tartozékok Forgácsoló szerszámok Gép, szerszám, munkadarab. Technológia Szerszámok - 135 -

Élezés Szerszámok Alapműveletek Fúrás Kúpesztergálás Alapműveletek Alakesztergálás Támasztás Karbantartás Csavarmenetek Szakmai alapozás Mechanika 11. évfolyam - gépésztechnikus szakirány Mechanika tárgya, felosztása Erő fogalma, jellemzői, ábrázolása. Erőrendszer fogalma, felosztása, eredője. Koncentrált erő, megoszló erőrendszer A statika alaptételei A forgatónyomaték fogalma, számítása, nyomatékvektor Erőpár fogalma, jellemzői, eredője Erők összetevőkre bontása. Culmann módszer. Szögfüggvények ismétlése. Közös ponton átmenő erőrendszer eredője. Eredő meghatározása számítással, szerkesztéssel Közös ponton átmenő erőrendszer eredője. Eredő meghatározása Kényszerek. Nyomatéki tétel. Kéttámaszú tartók fogalma, felosztása, jelképes ábrázolása Koncentrált, párhuzamos hatásvonalú erőkkel terhelt kéttámaszú tartó reakcióerőinek meghatározása számítással Tartók igénybevétele. Nyíróerő, nyíróerő ábra. Előjelek értelmezése Hajlítónyomaték meghatározása tetszőleges keresztmetszetben számítással. Előjelek értelmezése Hajlítónyomaték meghatározása szerkesztéssel Veszélyes keresztmetszet helye Igénybevételek fajtái (húzás-nyomás, hajlítás, nyírás, csavarás, kihajlás). Normális és csúsztató feszültségek. Terhelési módok Szakítóvizsgálat. Próbatest, a vizsgálat végrehajtása, szakítódiagram. A szakítóvizsgálat kiértékelése: folyáshatár, szakítószilárdság, szakadási nyúlás. Megemlíteni: valódi feszültség diagram, fajlagos törési munka. Határfeszültség, megengedett feszültség, biztonsági tényező Húzás-nyomás fogalma, alapegyenlete. Méretezés húzás-nyomásra Felületi nyomás, palástnyomás. Kazánformula - 136 -

Hajlítás fogalma, alapegyenlete. Másodrendű nyomaték, keresztmetszeti tényező Kör keresztmetszet másodrendű nyomatékai és keresztmetszeti tényezője Méretezés hajlításra Nyírás fogalma, alapegyenlete. Méretezés nyírásra Kör keresztmetszetű prizmatikus rudak csavarása. Alapegyenlet, poláris keresztmetszeti tényező. Méretezés csavarásra Párhuzamos hatásvonalú erők eredőjének meghatározása számítással Párhuzamos hatásvonalú erők eredőjének meghatározása szerkesztéssel 3 erő egyensúlyának feltételei számítással, szerkesztéssel Síkidom statikai nyomatéka Súlypont meghatározása számítással Súlypont meghatározása szerkesztéssel Stabilitás fogalma, feltétele Egyik végén befogott tartó. Reakcióerő meghatározása számítással, szerkesztéssel Egyik végén befogott tartó. Nyíróerő ábra, nyomatéki ábra meghatározása számítással, szerkesztéssel Megoszló erőrendszerrel terhelt kéttámaszú tartó Összetett igénybevétel Közös ponton átmenő erőrendszer eredője Méretezés húzás-nyomásra Kazánformula Méretezés hajlításra Méretezés nyírásra Méretezés csavarásra 3 erő egyensúlya 12. évfolyam - gépésztechnikus szakirány Erő fogalma, jellemzői, ábrázolása. Erőrendszer fogalma, felosztása, eredője Közös ponton átmenő erőrendszer eredője. Eredő meghatározása számítással, szerkesztéssel Kényszerek Koncentrált, párhuzamos hatásvonalú erőkkel terhelt kéttámaszú tartó reakcióerőinek meghatározása számítással Hajlítónyomaték meghatározása tetszőleges keresztmetszetben számítással. Előjelek értelmezése Hajlítónyomaték meghatározása szerkesztéssel Veszélyes keresztmetszet helye Húzás-nyomás fogalma, alapegyenlete. Méretezés húzás-nyomásra Kazánformula Méretezés hajlításra Nyírás fogalma, alapegyenlete. Méretezés nyírásra - 137 -

Kör keresztmetszetű prizmatikus rudak csavarása. Alapegyenlet, poláris keresztmetszeti tényező. Méretezés csavarásra Párhuzamos hatásvonalú erők eredője Súlypont meghatározása számítással Egyik végén befogott tartó. Nyíróerő ábra, nyomatéki ábra meghatározása számítással, szerkesztéssel Megoszló erőrendszerrel terhelt kéttámaszú tartó Szakmai alapozás Megmunkálások 12. évfolyam – gépésztechnikus szakirány Gépek felépítésének ismerete, szakszerű, biztonságos működtetése. Baleseti veszélyforrások felismerése és elkerülhetősége. Gépi forgácsoló műveletek elsajátítása, gyakorlása. Eszterga gép beállítása, működtetése. Forgácsoló szerszámok kiválasztása, él geometriája, élezésük, alkalmazásuk. Eszterga gépen végezhető alapműveletek: ¬Hossz-, lépcsős- és síkfelület esztergálása. Beszúrás, leszúrás, darabolás esztergagépen. Központfúrás, fúrás, süllyesztés, furatesztergálás. Kúpos és alakos felületek esztergálása. Csavarmenet készítése eszterga gépen. 12. évfolyam – gépész továbbtanuló szakirány A technológia fogalma, a gyártási folyamat A technológiai folyamat felosztása. A gyártmány Gyártási módok, egyedi gyártás Gyártási módok, sorozat gyártás, tömeg gyártás Gyártási rendszerek, Műhelyrendszerű gyártás Gyártási rendszerek, csoport(ciklus)és folyam rendszerű gyártás Ipari anyagok tulajdonságai, Anyagvizsgálatok felosztása A szakító vizsgálat Jellegzetes szakító diagramok Keménységmérések Hordozható keménységmérések Ütve hajlító vizsgálat Fárasztó vizsgálat Hajlító vizsgálat, - 138 -

Mélyhúzó vizsgálat Ipari anyagok felosztása Fémek tulajdonságai Színfémek kristályosodása Ötvözetek Ötvözetek lehűlése, kristályosodás Jellegzetes állapotábrák Vasötvözetekfelosztása a C tartalom alapján A C tartalom hatása a vasötvözetek tulajdonságaira Vasötvözetek kristályosodáa Az Fe-Fe3C rendszer szövetelemei Az egyensúlyitól eltérő, gyors hűtés hatása Az egyensúlyitól eltérő, gyors hűtés hatása C görbék, auszteni átalakulási diagramok Vasgyártás Acélgyártás Szabványos acélok Szabványos öntöttvasak Réz és ötvözetei Alumínium és ötvözetei Műanyagok Megmunkálási eljárások felosztása Porkohászat Öntés A képlékenység kristálytani alapjai Hideg és meleg képlékeny alakítások Kovácsolás Hengerlés Egyéb képlékeny alakítások Lemezalakítások Hegesztés, a hegesztett kötés Hegesztési eljárások Forrasztási eljárások Forgácsolás, Forgácsleválasztás, Alapvető élgeometria Forgácsfajták Forgácsoló mozgások Forgácsoló erő, Forgácsolási teljesítmény Szerszámok igénybevétele Éltartam Gazdaságos forgácsolás - 139 -

Forgácslási eljárások felosztása és alkalmazásuk Esztergálás Marás Fúrás Köszörülés Szakmai alapozás Munka-, tűz- és környezetvédelem 12. évfolyam – gépésztechnikus szakirány A munkavédelem fogalma, területei A munkavédelem szabályozási háttere A munkáltató, munkavállaló kötelezettségei Munkabiztonsági ismeretek A biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szervezési feltételei Baleset, munkabaleset Veszélyforrások csoportosítása Munkavédelmi oktatás Munkavédelmi szabályzat felépítése Villamos berendezések kezelése Érintésvédelem Tűzvédelem Elsősegély-nyújtási ismeretek Környezetvédelmi ismeretek Környezetszennyezés Zaj- és rezgésvédelem Sugárvédelem Hulladékgazdálkodás Szakmai alapozás Műszaki mérések 12. évfolyam – gépésztechnikus szakirány Balesetvédelem Hosszmérés külső felületeken Furatok mérése Szögmérés Kúpok mérése Alakellenőrzés. Műhelymikroszkóp Felületi érdesség mérése Sorozatmérés - 140 -

Szakító vizsgálat. Próbatest előkészítése, eredeti jeltávolság, megnyúlás, lágyacél szakítódiagramja, folyáshatár, egyezményes folyáshatár, szakítószilárdság, szakadási nyúlás, kontrakció, Hooke törvény, rugalmassági modulus. Szakító vizsgálat végrehajtása Szakító vizsgálat Brinell keménységmérés Vickers, Rockwell keménységmérések Technológiai vizsgálatok Mérés fogalma, Metrológia értelmezése Méréstechnikai alapfogalmak Mérési hibák, Mérési módok Alakhelyesség, elméleti és a valóságos geometria Tűrés, illesztés rendszere Mérőeszközök csoportosítása, mechanikai hosszmérő eszközök Mérés hosszmérő eszközökkel Mérési jegyzőkönyv felépítése, formai, tartalmi követelményei Gyakorlati mérési feladat hosszmérő eszközökkel Fúratok mérése Gyakorlati mérési feladat fúratmérő eszközökkel Alak- és helyzetellenőrzés Szögek kúpok mérése Szögmérő eszközök, mérés szögmérővel

13. évfolyam OKJ 54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózat telepítő és üzemeltető Informatikai alapismeretek 

Irodai alkalmazások elméleti alapjai: o

Office programcsomag megismerése

o

Multimédia alapjai (hardver, szoftver)

o

A számítógép és a kommunikáció biztonságát szolgáló eszközök fajtái (tűzfal, vírusvédelem, kémprogramok elleni védelem)





o

Hálózati eszközök fajtái

o

Informatikai tevékenységek dokumentálása

Multimédia- és kommunikáció: o

Multimédiás környezet hardver (hangszóró, mikrofon, webkamera) és szoftver elemei

o

Egyszerű hangrögzítő és rajzkészítő szoftver használata

Prezentációkészítés: o

Egy adott témát bemutató diasorozat elkészítése

- 141 -

o

Prezentáció készítés alapfogalmai (a kevesebb több -, a kontraszt -, a struktúra -, és az egységesség szabály)





o

Sablon, a tervezősablon, a szinséma, az egyéni háttér fogalma és alkalmazása

o

Diamozgatás, a szövegekkel -, a képekkel -, és más objektumokkal való műveletek

o

Animációkat, és különböző effektusokat létrehozása

o

Hiperhivatkozásokat kezelése

o

Helyes vetítési formák kiválasztása, nyomtatás

Szövegszerkesztés: o

Szövegszerkesztés alapjait

o

WYSIWYG szövegszerkesztő jellemzői

o

Állománykezelési funkciók

o

Karakter, a bekezdés, a szakasz, az oldal és az objektumok formázása

o

Keresés, a csere, a beszúrás funkciók megismerése

o

Stílusokat és sablonok létrehozása

o

Nyelvi- és helyesírás ellenőrzés

o

Grafikus elemek megismerése

o

Kördokumentumot készítése

Táblázatkezelés: o

Táblázatkezelő elindítása, beállítása, testre szabása

o

A cella, az oszlop, a sor, valamint a munkalap fogalma

o

Az adatok (szám, szöveg, egyszerű képlet, függvény) bevitele, a módosítása, törlése

o

Címzési módok, függvények

o

Táblázatból grafikonok készítése

o

Nyomtatás, exportálás és importálás

Informatikai technológia 



Villamossági ismeretek: o

Méréstechnikai alapfogalmak

o

Villamossági alapfogalmak

o

Feszültség mérése

o

Áramerősség mérése

o

Ellenállásmérés

o

Mérési jegyzőkönyv készítés menete

o

OHM törvény, Kirchhoff I. törvény, Kirchhoff II. törvény igazolása

o

Feszültséggenerátorok

o

Áramgenerátorok

o

Terhelt, Terheletlen feszültségosztó mérése

o

Kondenzátorok

o

A váltakozó feszültség/áram, mérése

o

Oszcilloszkóp felépítése, működése

o

Feszültség mérése oszcilloszkóppal

Információtechnológia alapjai: - 142 -

o

A részegységek bemutatása, a belőlük felépített számítógép (Neumann elvű számítógép blokkvázlat, részegységek funkciója, és jellemzői, perifériák típusa és jellemzőik) kezeléséhez szükséges ismeretek elsajátítását



o

Az adott alkalmazási területre megfelelő konfiguráció meghatározása

o

Az információs hálózatok fajtáit

o

Az internet és az intranet fogalma, jellemzői

o

Az informatikai biztonság fogalma, a biztonság megteremtésének a módja

o

A szoftverek szerepe és fajtái

Az információtechnológia alapjai a gyakorlatban o

Az elmélet során elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása

Számítástechnika 

Programozási alapismeretek: o







Programozási nyelv megismerése, algoritmusok készítése

Programozási gyakorlat: o

Programozási nyelv megismerése, algoritmusok készítése

o

Folyamatábrák készítése

o

Változók, konstansok

o

Beépített függvények használata

o

Logikai műveletek

o

Elágazások

o

Ciklus szerkezetek

o

Saját függvények létrehozása, paraméterátadás

Fejlesztő és tesztelő eszközök: o

A fejlesztő és tesztelő eszközök kiválasztása

o

Integrált fejlesztői környezet jellemzői

o

CASE-eszközök

o

Optimalizálásra szolgáló eszközök

Szoftverértékelés: o

A szoftver értékelés szempontjai (felhasználóbarát, hatékony, hordozható, könnyen módosítható stb.)

o

A szoftverek minőségbiztosításával kapcsolatos alapfogalmak

o

A szoftverek életciklusának állomásai

Hardver alapismeretek 

Hardver alapismeretek: o

Hardver architektúrák rendszere, működésük és feladataik

o

Hardveres anyag- és eszköz ismeret

o

Mérőeszközök működése

o

Teszt programok

Projektmenedzsment 

A projekt nyomonkövetése: o

Nyomkövetés alapelvei, a csoportmunka feladatai, a jelentések fajtái - 143 -



Alapismeretek: o









A projektirányításnál megismert fogalmak átültetése a szoftverek területére

Erőforrástervezés: o

Erőforrások definíciója, az erőforráshasználat ábrázolása

o

A munka szabályozásának lehetőségei

o

Erőforráskészletek használata

Feladattervezés: o

A feladattervezés alapelvei

o

A kockázat- és a követelményelemzés módszerei

o

Az ütemterv elkészítése, a vele kapcsolatos tevékenységek

o

A kapcsolatok megjelenítésének módjai

o

A külső projektek beillesztésének lehetőségei

Időtervezés: o

Az ütemterv előkészítésének, elkészítésének, módosításának (átütemezés) lépései

o

Az időigény csökkentése

o

A negatív tartalékidő kiiktatása

Költségtervezés: o

A költségtervezés alapelvei (költségadatok, költségjellemzők, költségek csökkentésének módjai)



Projektirányítás számítógéppel: o

Egy projektirányító program megismerése

o

Adott feladat megoldása, a feladattervezéstől kezdve, az erőforrástervezésen, a költségtervezésen keresztül, az időtervezésig

Hálózati alapismeretek 

Ethernet ismeretek: o

Ethernet technológia fogalmai, működési elve, feladatai, a keretek felépítése, és leggyakoribb változatai





o

A LAN-ok működése során fellépő jelenségek (ütközés, szórás)

o

Hálózatok tervezése

o

Közeghozzáférés problémái és megoldásai (CSMA/CD, Token Ring)

o

Kapcsolás alapfogalmai, eszközei

Haladó IP címzés: o

A VLSM technológia megismerése

o

A rendelkezésre álló címtartomány kihasználása

o

A forgalomirányító-táblák méretének csökkentése

o

Hatékonyabb hálózati működés beállítása

Hálózati alapgyakorlatok: o

A hálózati (LAN/WAN) kábelezés fogásai

o

Az EIA/TIA szabvány előírásai

o

Kábelek készítése, falicsatlakozót és patchpanelek bekötése

o

Az elkészített hálózat tesztelése mérése - 144 -









o

Kábelezési tervek készítése

o

Hálózati kártyák szerelése és telepítése

o

Hálózati eszközök alapszintű szerelése bekötése

o

Hibaelhárítás

Hálózati alapismeretek: o

Hálózati alapfogalmak, feladatok és topológiák

o

Hálózatok csoportosítása, a terminológiák, a digitális sávszélesség fogalma

o

Alapszintű villamossági ismeretek

o

A legelterjedtebb LAN átviteli közegek

o

A kábelek specifikációi, készítésük és tesztelésük módja, eszközeik

o

A hálózatokban fellépő zajok, áthallások, zavarok

o

A hálózatokban használt kábelezés

o

A kábelezés tervezése

o

A hálózatokban használt eszközök

o

A hálózati átviteli közegek, hálózati kártyák

Hálózati eszközök: o

Az eszközök LAN-okban és WAN-okban betöltött szerepei

o

A hálózati eszközök szerepe OSI modellre építve

o

A hálózati eszközök (repeater, bridge, switch, router) működése

Hálózati modellek: o

A réteges felépítésű, általános kommunikációs modell

o

Az OSI modell és a TCP/IP modell

o

A hálózati rétegek feladatai és a különböző hálózati protokollok

o

TCP/IP prorokollkészlet, IP címzés

o

Alhálózatok, forgalomirányítás

Internet és intranet: o

Az internet és az intranet fogalma, különbségeik

o

Böngészőprogramok, keresőgépek

o

Elektronikus levelezés alapfogalmai (e-mail cím szerkezete és felépítése, protokollok)

o

Levelező program működése, beállításai, a levelekkel történő műveletek (írás, másolás, mentés, nyomtatás, címjegyzék létrehozása, csatolások) FTP, Chat



Kapcsolók alapszintű ismerete: o

Ethernet technológia közeg-hozzáférési eljárása

o

Különböző hálózati készülékek működése

o

A kapcsolás elmélete, a kapcsolók felépítése és működése

o

Az operációs rendszer vagy a firmware alapvető parancsai

o

A kapcsolók működésének megfigyelése és parancssoros konfigurációja

Hálózati operációs rendszerek 

Hálózati operációs rendszerek (elmélet): o

Operációs rendszerek ismerete jártassági szinten (operációs rendszerek feladata, fajtái, számítógépes operációs rendszerek felépítése, működési elvei) - 145 -

o

Konkrét operációs rendszer fájlkezelése, parancsai, memóriakezelése, megszakítási rendszerének fogalom szintű ismerete, rendszerkonfigurálás, környezet beállítás, segédprogramok

Munkajogi és vállalkozási ismeretek 





A munkahely és a környezet védelme: o

Munka-, a tűz-, és a környezetvédelem alapfogalmai (EU szabványok)

o

Munkavégzés tárgyi és személyi feltételei

o

Munkavédelmi előírások alkalmazása (érintésvédelem, védőfelszerelés)

o

Elsősegélynyújtás alapjai

A munkajog alapismeretei: o

Munkaszerződés fogalma, kritériumai, a munkaviszony létesítés és megszüntetés módjai

o

A munkavállalók jogai és kötelességei

o

Munkafeltételek változtatásának, a munkaügyi viták rendezési módjai

Marketing és reklám a gyakorlatban: o





Marketing és reklám alapismeretek: o

A marketingtevékenység alapfogalmai

o

A “jó” reklám ismérvei

Minőségbiztosítás: o





marketing vagy reklám anyag elkészítése

Minőségbiztosítási szabványok, és eljárások

Szervezési és vezetési ismeretek: o

A vállalati-gazdaságtan alapfogalmai

o

A szervezés alapvető területei (gyártás, gyártmány, ügyvitel stb)

o

A vezetés fogalma, folyamata, társadalmi jelentősége

o

A vezetés legkorszerűbb elméleti és gyakorlati módszerei

o

Vezetési funkciók, stílusok

Vállalkozási ismeretek: o

A jelenleg hatályos vállalkozási formák jellemzői, az alapítás lépései

OKJ 54 521 01 0000 00 00 Gépgyártástechnológiai technikus Munkavédelem A munkavédelem fogalma, területei A munkavédelem szabályozási háttere A munkáltató, munkavállaló kötelezettségei Munkabiztonsági ismeretek A biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szervezési feltételei Baleset, munkabaleset Veszélyforrások csoportosítása Munkavédelmi oktatás Munkavédelmi szabályzat felépítése Villamos berendezések kezelése - 146 -

Érintésvédelem Tűzvédelem Elsősegély-nyújtási ismeretek Környezetvédelmi ismeretek Környezetszennyezés Zaj- és rezgésvédelem Sugárvédelem Hulladékgazdálkodás Műszaki dokumentációk A műszaki rajz fogalma, szabványok, szabványírás Síkmértani szerkesztések – Alapszerkesztések Síkmértani szerkesztések – Érintők szerkesztése Méretmegadás műszaki rajzokon Nézetek, nézeti ábrázolás Nézetek, nézeti ábrázolás, Európai vetítési rendszer Metszés fogalma, használatuk Egyszerű metszetek Összetett metszetek Lépcsős metszet Félnézet – félmetszet Kitörés, részmetszet Befordított metszet Szelvény Metszeti ábrázolás szabályai Áthatások egyszerűsített ábrázolása Részvetületek alkalmazása Különleges ábrázolási módok Szimmetrikus tárgyak ábrázolása félvetülettel Törésvonallal megszakított ábrázolás Résznézet, helyi nézet, kiemelt részlet Ismétlődő alakzatok ábrázolása Síkfelület jelölése átlókkal, alakítás előtti alak rajzolása Csatlakozó alkatrészek szemléltetése, mozgó alkatrészek szélső helyzete Különleges ábrázolási módok - gyakorlás Méretmegadás műszaki rajzokon – általános előírások Méretmegadás műszaki rajzokon – szög, ív, ismétlődő, letörés Szabványos elemek méretmegadása Mérethálózat kialakítása Felületi érdesség értelmezése Felületi érdesség jellemzők és mérőszámaik - 147 -

Érdesség jelek elhelyezése Tűrések és illesztések – alapfogalmak Tűrések megadása rajzokon ISO illesztései rendszer Alak és helyzettűrések – alapfogalmak Gépelemek ábrázolása – csavar, csavarkötés Gépelemek ábrázolása – csavarbiztosítások Gépelemek ábrázolása – Ékkötés Gépelemek ábrázolása – Reteszkötés Gépelemek ábrázolása – Bordás kötés Gépelemek ábrázolása – Csapszegek, szegek Gépelemek ábrázolása – Rögzítő gyűrűk (seager) Gépelemek ábrázolása – Csapágyak Gépelemek ábrázolása – Fogazott gépelemek Gépelemek ábrázolása – Rugók Gépelemek ábrázolása – Nem oldható kötések Felvételi vázlat készítése Alkatrészekről rajz készítése, méretezése, gyakorlása Anyagismeret A gépiparban felhasznált anyagok csoportosítása Az anyag mechanikai tulajdonságai Az anyag technológiai tulajdonságai Szín fémek, ötvözetek és jellemzői Vasötvözetek Kétalkotós állapotábrák Fe-Fe3C állapotábra szövetelemei Ausztenit átalakulásai Acélok C-görbéi, ötvözők hatásai a C görbékre Acélok hőkezelési alapjai. Hőkezelések csoportosítása. Hőkezelő eljárások. Lágyító hőkezelések Lágyító hőkezelések és alkalmazása Edzések Szívósságfokozó hőkezelések és alkalmazása Felületi hőkezelések Kérgesítő eljárások Betétedzés és folyamata Hőkezelések gyakorlata Hőkezelések megválasztása - 148 -

Nem vas fémek és ötvözeteik Gyakorlati jelentőségű szabványos ötvözetek áttekintése. Az ötvözők és szennyezők hatása az acélok tulajdonságaira. Az acélok osztályozása és jelölései a MSZ és EN szerint A vas- és acélöntvények osztályozása és jelölései a MSZ és EN szerint. Színesfémek és ötvözetei. Típusai, fontosabb jellemzők. Alumínium és ötvözetei. Önthető alumínium ötvözetek. Alumínium és ötvözetei. Nemesíthető alumínium ötvözetek. Alakítható alumínium ötvözetek. Rézötvözetek típusai, fontosabb jellemzők. Rézötvözetek, réz ón ötvözetek. Réz ón ötvözetek típusai, alkalmazásai. Egyéb fémötvözetek. Színesfémek gyakorlati alkalmazása. Az anyagkiválasztás műszaki, gazdasági szempontjai Anyagkiválasztás Az anyagok kikeresése táblázatokból és szabványokból A kohászati félkész termékek méretszabványai és műszaki szállítási előírások Forgácsolási ismeretek A forgácsolás fogalma Forgácsolási technológiák csoportosítása a forgácsoló főmozgás jellege alapján A forgácsképződés folyamata. Forgácsfajták. A forgács keresztmetszetek típusai geometriai jellemzői. Forgácstörés lehetőségei. A forgácsolási erő fogalma, összetevői és meghatározása A forgácsoló erő számítása. A forgácsolási nyomaték és a forgácsolási teljesítmény fogalma. Forgácsoló szerszámok élgerometriája I. Síkok értelmezése Forgácsoló szerszámok élgerometriája II. Az esztergakés részei felületei, élszögei. Forgácsoló szerszámok élgerometriája II. Az esztergakés élszögei. Élszögek. A forgácsolás mozgásai a főmozgás, mellékmozgások, segéd- és beállító mozgások A mozgások technológia adatainak meghatározása. A forgácsoló szerszámok kopásának típusai Forgácsoló szerszámok éltartama. Taylor-egyenlet Éltartam számíítások - 149 -

Az élszögek és a hűtés hatása a szerszámok éltrtamára. Erő, munka és teljesítmény meghatározása. Éltartam változás meghatározása a Taylor egyenlet alkalmazásával. Forgácsolási eljárások I. Esztergálás mozgásai, Az esztergálás fajtái a mellékmozgások alapján. Az egyetemes esztergagép felépítése, fő részei, Az egyetemes esztergagépek mdb. befogói alkalmazásai Az egyetemes esztergagépek mdb. támasztó készülékei, alkalmazásai Az egyetemes esztergagépek szerszámai és szerszám befogó készülékei Az esztergálás változatai Az esztergálás gépi főidejének számítása. A kúpos felület fogalma, esztergálásának lehetőségei Alakos felület fogalma, esztergálásának lehetőségei Az esztergálási műveletek tananyag részének elsajátítása. Központfúrók és az NC központozók részei, geometriai kialakításai és alkalmazásai A csigafúrók részei, élszögei. A csatlakozórész kialakításai. A furatok bővítésének lehetőségei: Süllyesztő szerszámok típusai. A furatok méretpontosságának javítása: A dörzsárak fajtái, a dörzsárak részei és gyártási méreteinek meghatározása Fúrás Gépészeti ellenőrzések Mérési rendszerek Mértékegység-rendszerek A hosszúságmérések alapelve Mérési bázis A hossz- és szögméréseknél fellépő jellegzetes hibák A mérési eredmény bizonytalansága (mérési bizonytalanság) Az eredő mérési bizonytalanság kiszámítása A mérési feladathoz illeszkedő mérőeszközök kiválasztásának szempontjai Mechanikai hosszmérő eszközök jellemzői (mérőhasábok, tolómérő, mikrométer, indikátorok) Optikai hosszmérőeszközök jellemzői Villamos elven működő hosszmérő eszközök Szögmérő eszközök Kúposság mérése Tűrés, illesztés alapfogalmai Idomszerek jellemzői A felületi érdesség és mérése Megmunkálások, gyártástervezés - 150 -

Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás A képlékeny alakítások fogalma, csoportosításuk Öntés Az öntés fogalma, az önthetőség fel-tételei A talaj-; és a homokformázás szerszámai, menete A héjformázás menete Precíziós öntés Sajtolásos öntési eljárások Öntési eljárások Kovácsolás: A kovácsolás fogalma. A kovácsolás hőmérséklet tartománya. A kovácsolás fajtái Az átkovácsolás mértéke. A szálképződés. A kovácsoló erő A süllyesztékes kovácsoló szerszám kialakítása. Osztósíkok A szerszám-felek megvezetésének módjai A falferdeségek meghatározása, A kovácsolás erő-; munka és teljesítmény A kovácsolás gépei. Kovácsolási eljárások. Hengerlés: Hengerelt előgyártmányok fajtái. Hengerlés: Mint folyamatos kovácsolás. Hengerlés: Henger járatok kialakításai. Hengerlés: Csövek hengerléses Hengerlés: Csövek falvastagságának csökkentése. Gépei Húzás: A húzott előgyártmányok felhasználási területei, alkalmazásának előnyei Húzás:A húzószerszámok kialakítása Huzalok húzása, patentírozás Kivágás-lyukasztás: A vágóerő-; munka és teljesítmény meghatározása Kivágás-lyukasztás: Súlypont meghatározása számítással. Kivágás-lyukasztás:A vágólap és vágóbélyeg méreteinek meghatározása kivágásnál. A vágólap és a vágóbélyeg méreteinek számítása Kivágás-lyukasztás:A vezetőoszlopos szerszám részei. Vezetőelemek típusai. Kivágás-lyukasztás:Gépei, berendezései A kötések csoportosítása A nem oldható kötések csoportosítása Szegecskötések - 151 -

Szegecstípusok A szegecsek anyagai A szegecs méreteinek megválasztása a kötés módja és a lemezvastagság alapján. A szegecs méreteinek megválasztása a kötés módja és a lemezvastagság alapján. A szegecselés szerszámai, a szegecselés műveleti sorrendje kézi forgácsolásnál. Hegesztés A hegesztett kötés jellemzői, a varrat fogalma. A hegeszthetőség feltételei Varratok fajtái és géprajzi jelölésük. Tompavarratok típusai és megválasztásuk a lemezvastagság függvényében Varratok jelölési rendszere. Kiegészítő és utólagos megmunkálásra utaló jelek Hegesztési helyzetek értelmezése és szabványos megadása. Hegesztési eljárások: Ellenállás hegesztések. Lánghegesztés berendezései A lánghegesztés fajtái: A lánghegesztés hozaganyagai a pálca méretek. A lánghegesztési eljárások Ívhegesztések csoportosítása. Az ív jellemzői. Polaritás fogalma. Bevonatos elektródás ívhegesztés: Fogyó elektródás ívhegesztések berendezései. Fogyó elektródás ívhegesztések fajtái. A varratok minőségének ellenőrzése: Külső varrathibák típusai és okai. Írásbeli számonkérés A ívhegesztési eljárások Forrasztott kötések A kötés létrehozásának folyamata. Optimális kialakításának szempontjai. A forrasztás hozaganyagai. Forrasztott kötések A forrasztás berendezései Ragasztott kötések: Jellemzői, alkalmazási területei. A ragasztott kötések optimális kialakításának szempontjai. Forrasztás, ragasztás és alkalmazási területei. A zsugorkötés jellemzői: A határméretek fogalma. A túlfedés meghatározása A zsugorkötés létrehozásának módjai: A helyzet-meghatározás és a bázisok szerepe - 152 -

A bázis megválasztás szempontjai Méretláncok Az eredő méret meghatározása A ráhagyás Méretlánc és ráhagyás számítása Az MKGS-rendszer elemeinek terhelésvizsgálata Forgácsoló alapeljárások művelettervezése: A művelettervezés okmányai, ügyvitele. A forgácsoláshoz szükséges gép, szerszám, készülék kiválasztása A szükséges segédanyagok helyes megválasztása A gazdaságos forgácsolási adatok meghatározása. Hűtő, kenő anyagok kiválasztása. Műveleti utasítás készítése. Gyártástervezés elmélete: Az alkatrész-gyártáshoz szükséges anyag, félgyártmány, megfelelő kiválasztása. Ábrás műveleti utasítás, ellenőrzési utasítás készítése. A szerelés struktúrája és műveleti utasítása. A gyártáselőkészítés feladatai: A technológiai tervezés előkészítése, a gyártás technikai feltételeinek meghatározása A gyártáselőkészítés feladatai: Az alkatrész elemzése funkcionális és gyárthatósági szempontból A gyártáselőkészítés feladatai:A gazdaságosság figyelembe-vételével az előgyártmány kiválasztása Az egyes műveletek előtti állapot meghatározása a szükséges ráhagyások, hozzáadások, valamint műveleti méretek és tűrések felvételével A technológiai folyamat műveleti sorrendjének, a technológiai folyamatot alkotó egyes műveletek megtervezése CNC ismeretek Az NC technikában alkalmazott koordináta rendszerek csoportosítása Síkbeli koordináta rendszerek Az átjárhatóság a két koordináta rendszer között. Térbeli koordináta rendszerek NC gépek koordináta rendszerei Koordináta rendszerei NC gépek ne-vezetes pontjai: A nullpont (ok) azonosítása A szerszámrendszer felépítése elemei eszterga gépeken A szerszámrendszer felépítése elemei maró gépeken Szerszámok bemérése A szerszámok méretadatainak tárolása - 153 -

A szerszámok kopási méretadatainak tárolása Szerszámok méreteinek korrekciós számítása. Szerszámok azonosítása Szerszámok tárolása Szerszámhívás:Szerszámkorrekció hívása programból A szerszámok által befutott úthosszak meghatározása A munkadarab koordináta rendszere A koordináta rendszerrel végezhető transzfor-mációs műveletek.. Programozott nullpont eltolás és forgatás Programozott tükrözés és skálázás NC gépek mozgás vezérlései az egyidejű tengelymenti mozgások alapján: 2D; 3D; 4D, stb. NC gépek tengely menti mozgásainak összehangolása: a lineáris interpoláció NC gépek tengely menti mozgásainak összehangolása: a kör interpoláció A kontúr követés értelmezése. A programozott és a szerszámpálya elkülönülése. Az NC program felépítése. Az NC program adatfeldolgozásai: külső adat feldolgozás Az NC program adatfeldolgozásai:belső adat feldolgozás Az NC program utasítás készlete:technológiai előkészítő utasítások Az NC program utasítás készlete:kapcsolási utasítások Az NC program utasítás készlete: T; F;S kódok, valamint az állandó fordulatszám és az állandó forgácsolási sebesség értelmezése. Egyenesek programozásának lehetőségei. Körívek programozásának lehetőségei. Negyed körívnél nem nagyobb köríveknél Körívek programozásának lehetőségei. Negyedkörívnél nagyobb körívek esetén Szubrutinok alkalmazása és szervezése Alprogramok alkalmazása és szervezése Szögfüggvények alkalmazása. Érintő alapelemek érintési pontjainak meghatározása Technológiai számítások képletek alkalmazásával Technológiai számítások táblázatok felhasználásával Technológiai számítások nomogramok felhasználásával NC programozás: kontúrprogram készítése eszterga gépre DIN szerint A mozgásciklusok értelmezése Furatok megmunkálásának mozgásciklusai DIN szerint A fúrat megmunkáló ciklusok kikapcsolása Programozási gyakorlatok CAD-CAM feladatok - 154 -

Keycreator Az eszköz és a menüsorok bemutatása, azok alkalmazási lehetőségei. A szoftver 2D-s alkalmazások: -alapelemek létrehozása -alapelemek módosításának lehetőségei A szoftver 2D-s alkalmazások: - a transzformá- ciós menü használata - az eszközök menü beállításai Síkmértani szerkesztések Az eszközök menü bemutatása 3D-s modellezés: A létrehozás menü funkciói A testek módosítása menü funkciói A műhelyrajz menü funkciói Test létrehozása kihúzással. 3D-s modellezés: Test műhelyrajzának és beméretezésének el-készítése. 3D-s modellezés: Méret-, alak és helyzettűrések megadása. Felületi érdességek jelölése. 3D-s modellezés: Test létrehozása forgatással. 3D-s modellezés: Test műhelyrajzának és beméretezésének elkészítése. 3D-s modellezés: Méret-, alak és helyzettűrések megadása. Felületi érdességek jelölése. 3D-s modellezés: Test modell létrehozása. 3D-s modellezés: Test műhelyrajzának és beméretezésének elkészítése. 3D-s modellezés: Méret-, alak és helyzettűrések megadása. Felületi érdességek jelölése. 3D-s modellezés: Összeállítási készítése. Fóliák kezelése. 3D-s modellezés: Összeállítási rajz készítése Anyagvizsgálat Balesetvédelem Brinell keménységmérés elmélete Brinell keménységmérés ZHU250 gépen Brinell keménységmérés HPO250 gépen Vickers keménységmérés elmélete Vickers keménységmérés ZHU250 és HPO250 gépen Rockwell keménységmérés elmélete Rockwell keménységmérés KV-1 gépen Rockwell keménységmérés ZHU250 gépen Keménységmérés micro Vickers eljárással Keménységmérés Poldi kalapáccsal Shore A és D keménységmérés Szakító vizsgálat elmélete Szakító vizsgálat végrehajtása Ütve hajlító vizsgálat elmélete és végrehajtása

- 155 -

Geometriai mérések Mérés fogalma, Metrológia értelmezése Méréstechnikai alapfogalmak Mérőeszközök csoportosítása Mérőeszközök leszármaztatása Mechanikai hosszmérő eszközök Mérés hosszmérő eszközökkel Fúratok mérésének eszközei és mérése Tolómérce és mikrométer használat és leolvasás ellenőrzése számonkérése Alak- és helyzetellenőrzés eszközei és mérésük módjai Szögek kúpok mérése Szögmérő eszközök, mérés szögmérővel Forgácsoló szerszámok élszögeinek ellenőrzése Kúpmérések eszközmegválasztása, és értékelése Szögmérő eszközök használata és leolvasás ellenőrzése számonkérése Mérési jegyzőkönyv felépítése, tartalma Komplex alkatrész mérése, mérési jegyzőkönyv készítése Idomszerek típusai, Taylor-elv Idomszerek jellemző méreteinek meghatározása Furatmerő idomszerek, Csapmérő idomszerek Mélység-, helyzet- és alakmérő menet és kúpmérő idomszerek Idomszerek ellenőrzése, minősítése Hagyományos megmunkálások Egyetemes esztergagép Marógép Fúrógép Palástköszörűgép Síkköszörű Gyalugép CNC megmunkáló központ Eszterga működésének ismerete Forgácsoló szerszámok, mérőeszközök megfelelő használata. Rajzolvasás és értelmezés. Műszaki dokumentációk ismerete és készítése. CNC gyakorlat A CNC megmunkáló központ bemutatása. Mozgás-viszonyai Kontúr elemek programozása Lineáris elemek programozása derékszögű koordináta rendszerben Lineáris elemek programozása polár koordináta rendszerben - 156 -

Hatszög alapú hasáb programozása síkbeli derékszögű és polár koordináta rendszerben. Körív menti mozgások programozásának lehetőségei: Kontúr programozás Egyenesekkel és körívekkel leírható kontúr programozása. A szubrutin fogalma, szervezésének szabályai Programozási gyakorlat. A vezérlés fix ciklusainak csoportosítása Meghívásos ciklusok. Fúrat megmunkáló ciklusok: Hornyok, zsebek marásának mozgás ciklusai Összetett programozási feladat. Körív menti mozgások programozása polár koordináta rendszerben. Csavarmenetek marása Csavarmenetek programozása. SL ciklusok: Az alprogramok összekapcsolásának lehetőségei: SL ciklusok programozásának gyakorlása A vezérlés fix ciklusainak csoportosítása A nem meghívásos ciklusok. Programozási feladat a transzformációs ciklusok gyakorlására Bonyolult geometriájú alkatrész programozása A DMC 850V megmunkáló központ felépítése, szerkezeti egységei A gép üzembe helyezése. A kezelő elemek bemutatása. A kézi-és a kézi adatbeviteli üzemmód Fájlkezelő üzemmódok bemutatása Az NC fájlok futtatásának lehetőségei Szerszámok bemérése Szerszámok szerszámtárba vétele és a kitárazás lépései Komplex feladat -

alkatrész gyártása adott program alapján

-

a gyártási méretek ellenőrzése

-

a szerszámok méreteinek korrekciós számítása

Kézi forgácsolás, szerelés Munkavédelem, tűzvédelem: A kézi forgácsoló és hegesztő műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése. Előrajzolás: Gépészeti rajzok olvasása és értelmezése, szabadkézi vázlatkészítés, síkbeli és térbeli előrajzolás. - 157 -

Forgácsnélküli alakítási technológiák: Forgács nélküli alakítási technológiák alkalmazásának megismerése (lemezhajlítás, peremezés, domborítás, ívelés) Kézi forgácsoló műveletek: Kézi forgácsoló műveletek (darabolás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás) Oldható kötések: Gördülőcsapágyak fel- és leszerelése tengelyvégeknél és csapágyházaknál. Fogaskerekek tengelyre fel és leszerelése, reteszek illesztése. Hibás alkatrészek javítása, cseréje, összeszerelés. Hegesztő készülékek kezelése: Lánghegesztő berendezések üzembe helyezése és kezelése, különböző minőségű lángok beállítása Kézi ívhegesztő berendezések üzembe helyezése. Áramerősség beállításának gyakorlása különböző feszültségforrások, anyagok és elektródák esetén. Ívgyújtás gyakorlása. Nem oldható kötések: Általános minőségű tompa- és sarokvarratok készítése bevont elektródás kézi ívhegesztéssel. Általános minőségű tompa- és sarokvarratok készítése gázhegesztéssel. Lemez alkatrészek készítése: Lemezalkatrész készítése, alkatrészek illesztése, illesztés reszeléssel, mérő és ellenőrző eszközök használata.

OKJ 54 523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus Informatika Szakmai dokumentumok keresése az interneten Prezentációk tartalmi követelményei Microsoft Power Point használata Prezentáció készítés Számonkérés Számítógépes elektronikai szimuláció jelentősége - 158 -

NI Multisim letöltése, telepítése Multisim lehetőségeinek ismertetése Tápforrások a Multisimben Virtuális műszerezés DMM a Multisimben Passzív alkatrészek Aktív alkatrészek Jelgenerátorok használata Egyszerűbb kapcsolások összeállítása Virtuális oszcilloszkóp és lehetőségei Összetettebb kapcsolások összeállítása mérése Önálló feladat megoldása, számonkérése Számítógépes NYÁK-tervezés elmélete NI Multiboard bemutatása Átmenőfuratos tokozások bemutatása Multisim - Ultiboard kapcsolata Egyszerűbb NYÁK készítése kézi huzalozással Autoroute használata Összetettebb NYÁK készítése Autorouterrel Felületszerelt tokozások bemutatása SMD Nyák tervezése Saját alkatrészek létrehozása Gerber és fúrófájlok készítése Alapgyakorlat Munkavédelem, tűzvédelem: A kézi forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése. Előrajzolás: Gépészeti rajzok olvasása és értelmezése, szabadkézi vázlatkészítés, síkbeli és térbeli előrajzolás. Forgácsnélküli alakítási technológiák: Forgács nélküli alakítási technológiák alkalmazásának megismerése (lemezhajlítás, peremezés, domborítás, ívelés) Kézi forgácsoló műveletek: Kézi forgácsoló műveletek (darabolás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás)

- 159 -

Oldható kötések: Csavarkötések készítése Hibás alkatrészek javítása, cseréje, összeszerelés. Lemez alkatrészek készítése: Lemezalkatrész készítése, alkatrészek illesztése, illesztés reszeléssel, mérő és ellenőrző eszközök használata. Szerelvények felszerelése, rögzítése és az elektromos bekötések elkészítése Műszaki dokumentáció Műszaki rajzzal kapcsolatos alapfogalmak Rajzszabványok, rajzeszközök Síkmértani szerkesztések Ábrázolási módok: vetületi és axonometrikus ábrázolás Méretezés, méretek megadása Metszeti ábrázolás Egyszerűsített ábrázolási módok Az ábrázolásban a jelölések, a szabványok helyes alkalmazásának ismerete Kapcsolási vázlat készítésének szabályai Műszaki dokumentáció készítése, segédeszközök használata Elektronikus áramkörök Műszaki dokumentációt összeállít Alkalmazza az érvényes szabványokat Számítógépes szerkesztőprogramokat használ Irányítással műszaki dokumentációt készít Analóg alapáramköröket méretez Digitális alapáramköröket realizál Alkalmazza a számítógépes tervezőprogramokat Alkalmazza a számítógépes szimulációkat Elkészíti az áramkörök műszaki leírásait, rajzait Teszteli az elektronikai áramkör működését Méréssel ellenőrzi az előírt paraméterek meglétét Előírás alapján elvégzi a szükséges beállításokat Jegyzőkönyvet készít a mérési eredményekről Műszeres hibakeresést végez és irányít Dokumentáció alapján hibakeresést végez Behatárolja a hibás áramköri egységet Behatárolja a hibás alkatrészt - 160 -

Hibajavítást végez és irányít Ellenőrzési feladatokat végez és irányít Kijavított áramkör működését méréssel ellenőrzi Elvégzi a beállítást, behangolást, hitelesítést Teszteli a javított áramkört, készüléket, berendezést Jegyzőkönyvezi a javítást és az ellenőrzést Elektronikai gyakorlat Munkavédelem, tűzvédelem: A mérő-laboratórium rendje, mérőműszerek, berendezések használata és a munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése. Alapvető villamos mennyiségek mérése: Az elméleti alapok ismerete, a méréshez alkalmazott műszerek helyes használata A mérések dokumentálása: A mérési jegyzőkönyv készítési szabályainak ismerete, a dokumentum esztétikus, pontos elkészítése Elektronikai (alap) áramkörök építése, dugaszolós panelen (pl. Proto Board): Elektronikai alapáramkörök elkészítése forrasztás-mentes technológiával, működésük vizsgálata, paraméterek változtatása NYÁK (NyomtatottÁramköriKártya) készítésének jelentősége, módjai: A NYÁK anyagai, a rajzolat kivitelezése (hagyományos kézi úton, és korszerű tervező PC (Personal Computer) szoftver használatával, a minta felvitele a rézfóliára, a felesleges vezető réteg eltávolításának eljárásai

NYÁK lemezbe alkatrészek szakszerű beültetése: Az áramköri alkatrészek elhelyezése a NYÁK lemezen NYÁK lemezbe alkatrészek beforrasztása: Az áramköri elemek csatlakozó pontjainak, illetve összekötéseinek kialakítása a vezető sávokhoz való forrasztással Mechanikai alkatrészek, kivezetések és csatlakozók bekötése, huzalozás: A NYÁK-on megvalósított kapcsolás perifériákkal(a „külvilággal”) történő összekötéseinek kialakítása

- 161 -

A kész áramkör beüzemelése és beállítása: Az áramkör végső ellenőrzése, feszültség alá helyezése és a szükséges beállítások elvégzése Villamos mérések Munkavédelem, tűzvédelem: A mérő-laboratórium rendje, mérőműszerek, berendezések használata és a munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése. Alapvető villamos mennyiségek mérése: Az elméleti alapok ismerete, a méréshez alkalmazott műszerek helyes használata A mérések dokumentálása: A mérési jegyzőkönyv készítési szabályainak ismerete, a dokumentum esztétikus, pontos elkészítése Villamos törvények, törvényszerűségek igazolása: Az elméleti alapok ismerete, megfelelő alkalmazása, a mérések szakszerű elvégzése, dokumentálása Kondenzátor mérése, váltakozó villamos mennyiségek mérése: Az elméleti alapok ismerete, az egyen és a váltakozó villamos mennyiségek közötti különbségek felismerése, a mérések szakszerű elvégzése, dokumentálása Elektronikus műszerek: A műszerek működésének, fő egységeinek ismerete, szakszerű használatuk Áramkör szimuláció, virtuális mérőlaboratórium: Alapvető számítástechnikai ismeretek, a bemutatott program kezelésének, használatának elsajátítása

14. évfolyam OKJ 54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózat telepítő és üzemeltető Munkajogi és vállalkozási ismeretek 

A munkahely és a környezet védelme: o

Munka-, a tűz-, és a környezetvédelem alapfogalmai (EU szabványok)

o

Munkavégzés tárgyi és személyi feltételei

o

Munkavédelmi előírások alkalmazása (érintésvédelem, védőfelszerelés)

o

Elsősegélynyújtás alapjai - 162 -





A munkajog alapismeretei: o

Munkaszerződés fogalma, kritériumai, a munkaviszony létesítés és megszüntetés módjai

o

A munkavállalók jogai és kötelességei

o

Munkafeltételek változtatásának, a munkaügyi viták rendezési módjai

Marketing és reklám a gyakorlatban: o





Marketing és reklám alapismeretek: o

A marketingtevékenység alapfogalmai

o

A “jó” reklám ismérvei

Minőségbiztosítás: o





marketing vagy reklám anyag elkészítése

Minőségbiztosítási szabványok, és eljárások

Szervezési és vezetési ismeretek: o

A vállalati-gazdaságtan alapfogalmai

o

A szervezés alapvető területei (gyártás, gyártmány, ügyvitel stb)

o

A vezetés fogalma, folyamata, társadalmi jelentősége

o

A vezetés legkorszerűbb elméleti és gyakorlati módszerei

o

Vezetési funkciók, stílusok

Vállalkozási ismeretek: o

A jelenleg hatályos vállalkozási formák jellemzői, az alapítás lépései

Projektmenedzsment 

A projekt nyomonkövetése: o



Alapismeretek: o









Nyomkövetés alapelvei, a csoportmunka feladatai, a jelentések fajtái A projektirányításnál megismert fogalmak átültetése a szoftverek területére

Erőforrástervezés: o

Erőforrások definíciója, az erőforráshasználat ábrázolása

o

A munka szabályozásának lehetőségei

o

Erőforráskészletek használata

Feladattervezés: o

A feladattervezés alapelvei

o

A kockázat- és a követelményelemzés módszerei

o

Az ütemterv elkészítése, a vele kapcsolatos tevékenységek

o

A kapcsolatok megjelenítésének módjai

o

A külső projektek beillesztésének lehetőségei

Időtervezés: o

Az ütemterv előkészítésének, elkészítésének, módosításának (átütemezés) lépései

o

Az időigény csökkentése

o

A negatív tartalékidő kiiktatása

Költségtervezés:

- 163 -

o

A költségtervezés alapelvei (költségadatok, költségjellemzők, költségek csökkentésének módjai)



Projektirányítás számítógéppel: o

Egy projektirányító program megismerése

o

Adott feladat megoldása, a feladattervezéstől kezdve, az erőforrástervezésen, a költségtervezésen keresztül, az időtervezésig

Hálózati operációs rendszerek 

Operációs rendszerek elmélete: o

A zárt, és a nyílt forráskódú operációs rendszerek ismérveik, tulajdonságaik, különbségeik (Windows, Linux)

o 

Szoftverjogok (licence, shareware, freeware)

Adatbázis kezelés: o

Korszerű adatbázis-kezelő szoftver használata

o

Adatbázis-kezelés alapfogalmai (relációs adatmodell, kulcs, index, adatbázis tervezés),

o

Programok jellemzői (munkafelület szerkezete, nézetmódok, állomány műveletek, adatbázis elemek)

o

Táblákkal való műveleteket (létrehozás, nézetek, módosítás,importáls, exportálás, keresés)

o

Lekérdezések

o

Űrlapok és a jelentések használata

Hálózati eszközök 



Forgalomirányítók alapszintű ismerete: o

A forgalomirányítók LAN-okban és WAN-okban betöltött szerepe

o

Forgalomirányítók alapvető kezelése, beüzemelése

o

A forgalomirányítók operációs rendszere, alapvető parancsai, konfigurálása

o

Különböző irányítóprotokollok és a TCP/IP protokollkészlet vezérlő és hibaüzenetei

o

Hibaelhárítás módszerei

Forgalomirányítók felügyelete: o

Forgalomirányítók üzemeltetése hibák felderítése, javítása

o

IOS frissítés lehetőségei, a konfigurációs fájlok elmentésének és visszatöltésének lehetőségei a jelszó-helyreállítás folyamata



o

RIP és IGRP irányítóprotokollok korlátai

o

RIP2, OSPF és EIGRP irányító protokollok

o

Hozzáférésvezérlés listák készítése

o

Az osztálynélküli forgalomirányítás

o

OSPF és EIGRP irányító protokollok

Forgalomirányítók konfigurálása: o

A forgalomirányítók alapvető kezelése, beüzemelése

o

A forgalomirányítók adott paramétereknek megfelelő alapkonfigurációjának elkészítése

o

Forgalomirányító működése, tesztelése

o

TCP protokoll és a hozzá tartozó szállítási rétegbeli protokollok működése - 164 -







o

Tűzfalfunkciók beállítása

o

TCP/IP protokollkészlet

Irányító protokollok: o

A forgalomirányításhoz használt belső irányító protokollok működése, jellemzői

o

Adott feladathoz legmegfelelőbb irányító protokoll választása, konfigurálása

o

Felmerülő hibák feltárása, és javítása

o

Forgalomirányítási esettanulmányt készítése

o

Az irányító protokollokkal kapcsolatos hibák, és azok elhárítása

Kapcsolók haladó szintű ismerete: o

A redundáns kapcsolt hálózatokban a hurkok, szórási viharok kialakulásának módjai

o

Az STP megismerése

o

Gyökérponti híd meghatározása

o

VLAN technológia megismerése

o

Egységes VLAN-rendszer kialakítása

Kapcsolók konfigurálása: o

A kapcsolók alapvető kezelése, beüzemelése

o

A kapcsolók adott paramétereknek megfelelő alapkonfigurációjának elkészítése

o

Hibaelhárítás, jelszó helyreállítás

Hálózat menedzsment 

Hálózati operációs rendszerek (gyakorlat): o

Két hálózati operációs rendszer ismerete (telepítés, konfigurálás, üzemeltetés, menedzsment)







Operációs rendszerek (gyakorlat): o

Az operációs rendszerekről tanultak gyakorlati alkalmazása

o

Egy operációs rendszer telepítése és konfigurálása

Hálózati eszközök felügyelete: o

Menedzselési elvárások és eljárások

o

A hardveres és szoftveres védelmi eszközök

o

Vírusvédelmi rendszerekkel, tűzfalakkal

o

VPN-t konfigurálása

o

Számítógépes rendszerek hardveres és szoftveres eszközeinek használata

Felhasználók felügyelete: o

A felhasználó menedzsment legfontosabb feladatai (létrehozás, beléptetése, hozzáférések szabályozása, dokumentálás, képzés)



Hálózat menedzsment: o

Hálózatmenedzsment, biztonságmenedzsment ismerete (feladatai, funkciói, konfiguráció, hardver-szoftver-, felhasználó-, számlázási-, hibamenedzsment)





Hálózati biztonság: o

A legfontosabb biztonsági elvárások és eljárások

o

A hálózati eszközök védelme, a forgalomszűrés lehetőségei

Hálózattervezés: - 165 -



o

LAN tervezés

o

OSI modellre épített hálózattervezés

o

WAN tervezés

o

Háromrétegű hálózattervezés

Hibamenedzsment: o

A hibamenedzsment legfontosabb feladatai (mentés, archiválás, szisztematikus hibaelhárítás)



Internetes szolgáltatások (elmélet): o



Internetes szolgáltatások (protokollok)

Internetes szolgáltatások (gyakorlat) o

internetes szolgáltatások (WWW, EMAIL, FTP, DNS stb.) telepítés, konfigurálás, üzemeltetés, menedzsment

Hálózati technológiák 

Hálózat szerelési ismeretek: o

Alapszíntű villamossági ismereteket

o

A hálózati teszterek funkciói, működési módjai és kezelése

o

LAN átviteli közegek

o

A kábelek specifikációi, készítésük és tesztelésük módja, eszközei

o

A hálózati rendszerekben fellépő hibajelenségek

o

LAN-okban, WAN-okban használt kábelezések

o

A LAN-okban használt kábelezés tervezése

o

A LAN-okban, és a WAN kapcsolathoz használt eszközök típusai, felhasználási területeik

o

Hálózatok megvalósítása

o

A kábelezésből adódó hibák felismerésére, kijavítására

o

A vezeték nélküli hálózatok (WiFi) rendszere, rendszeralkotó elemek és azok szereléstechnológiája





Hardver-szerelési ismeretek: o

Számítógépek, perifériát és egyéb eszközök összeszerelése, tesztelése, dokumentálása

o

Hibák behatárolása, részegységek cseréje, konfiguráció bővítése

Hardverüzemeltetési ismeretek: o

Számítógépek, perifériák és egyéb eszközök hardveres/szoftveres üzemeltetése és karbantartása



Üzembehelyezési ismeretek: o

Üzembehelyezési dokumentáció készítése, az installálás menete

o

Ügyfél betanítása a szoftver kezelésére, a további kapcsolattartásra

o

A garanciális javítások megítélése, és elvégzése

Speciális hálózati technológiák 

VoIP ismeretek elmélet: o

VoIP alapfogalmai, működése és eszközei

o

PSTN és IP WAN kapcsolata

o

VoIP technológiák, topológiák - 166 -











o

Biztonság és a tervezés

o

Monitoring, hibaelhárítás problémái

VoIP ismeretek gyakorlat: o

VoIP eszközök alapvető kezelése, beüzemelése

o

A VoIP eszközök adott paramétereknek megfelelő alapkonfigurációjának elkészítése

o

Forgalmi adatok mérése, elemzése, dokumentálása

WAN eszközök: o

WAN-kapcsolatokhoz használt soros kommunikáció

o

Forgalomirányító DTE és DCE interfészei, azonosítás, beállítás

o

A PPP és a HDLC beágyazások, alkalmazási lehetőségük

o

A PAP és a CHAP authentikációs eljárások

WAN konfigurálás: o

WAN eszközök alapvető kezelése, beüzemelése

o

WAN eszközök adott paramétereknek megfelelő alapkonfigurációja

o

ISDN és a Frame Relay technológiák

o

Frame Relay segítségével, állandó virtuális kapcsolatok létrehozására

WAN protokollok o

IPv4 szűkös címterének gazdaságosabb kihasználását lehetővé tevő technológiák

o

Az átjárók NAT és PAT működésre konfigurálása

o

A DHCP megismerése, konfigurálása

o

Alapvető WAN-technológiák

o

Alapszintű WAN-tervezési ismeretek

o

Az ISDN és a DDR technika

o

ISDN interfészek konfigurálása

WLAN ismeretek elmélet o

WLAN szabványai, alapfogalmai, működése és eszközei (router, bridge, access point, antenna)



o

Vezeték nélküli technológiák, topológiák

o

A biztonság és a tervezés, továbbá a monitoring, hibaelhárítás problémái

WLAN ismeretek gyakorlat o

WLAN eszközök alapvető kezelése, beüzemelése

o

WLAN eszközök biztonsági beállításának, alapkonfigurációjának elkészítése

OKJ 54 521 01 0000 00 00 Gépgyártástechnológiai technikus Munkavédelem A biztonságos munkahely kialakítása A biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szervezési feltételei Raktározás munkavédelme, tűzvédelme - 167 -

Villamos berendezések használata, javítása Érintésvédelem Tűzjelzés, tűzoltás, vészkijárat, menekülési útvonal Fényszennyezés Környezeti tényezők Veszélyes anyagok kezelése Biztonsági adatlap Védőeszközök Biztonsági szín- és alakjelek Munkavédelmi oktatás összeállítása Munkavédelmi szabályzat összeállítása Tűzvédelmi szabályzat felépítése Kockázatelemzés szerepe Magasban végzett munka munkavédelmi szabályai Víz felett végzett munka munkavédelmi szabályai Elsősegélynyújtás gyakorlata

Műszaki dokumentációk Alak és helyzettűrések – alapfogalmak Gépelemek ábrázolása – csavar, csavarkötés Gépelemek ábrázolása – csavarbiztosítások Gépelemek ábrázolása – Ékkötés Gépelemek ábrázolása – Reteszkötés Gépelemek ábrázolása – Bordás kötés Gépelemek ábrázolása – Csapszegek, szegek Gépelemek ábrázolása – Rögzítő gyűrűk (seager) Gépelemek ábrázolása – Csapágyak Gépelemek ábrázolása – Fogazott gépelemek Gépelemek ábrázolása – Rugók Gépelemek ábrázolása – Nem oldható kötések Felvételi vázlat készítése Alkatrészekről rajz készítése, méretezése, gyakorlása

Forgácsolási ismeretek Belső felületek megmunkálásai A furatok megmunkálásának gépei - 168 -

A fúrás technológiai adatainak megválasztása, számítása. A fúrás gépi főidejének meghatározása A technológiai adatok számításának begyakorlása. A marás jellemzői és alapváltozatai. A marás szerszámai, alkalmazási területei. A marás technológiai adatai: Palástmarás A marás technológiai adatai:Homlokmarás Technológiai számítások begyakorlása marásra A marási műveletek gépei Osztási műveletek végzése egyetemes osztókészülékkel Marási műveletek, technológiai adatok Szerszámai és szabványos jelölései Köszörülési eljárások A síkköszörülés mozgásai, technológiai adatai A palást köszörülés mozgásai, technológiai adatai A köszörülés technológiai adatainak megválasztása és számítása Az egyetemes köszörűgép felépítése, részei és mozgásviszonyai. A gyalulás mozgásviszonyi. A gyalulás gépei. A gyalulás technológiai adatai A vésés mozgásviszonyai A vésés gépei A vésés technológiai adatai Üregelő eljárások. Az üregelő szerszám részei Az üregelő szerszám felépítése, geometriai adatainak meghatározása. Az üregelés technológiai adatainak kiválasztása, számítása. Az egyenes vonalú főmozgású technológiák technológiai adatainak megválasztása, számítása

Gépészeti ellenőrzések Alak és helyzettűrés, alak és helyzetellenőrzés Mérési jegyzőkönyv tartalma, felépítése Szerszámgép átvételi előírásai Gépelhelyezés, alapozás, rezgéscsillapítás, energiaellátás Sajátpontossági vizsgálatok Esztergagép saját pontosságának vizsgálata Oszlopos vagy állványos fúrógép saját pontosságának, merevségének vizsgálata Vízszintes marógép saját pontosságának vizsgálata

- 169 -

Minőségképesség vizsgálat - gép beállítása, próbasorozat gyártása, vizsgált jellemző mérése, statisztikai jellemzők számítása, a tűrésmező és a szórás összevetése, Cm, Cmk érték megállapítása A mérések pontossága Mérésügyi alapfogalmak (országos etalon, használati etalon, hitelesítés, kalibrálás, joghatással járó mérés) Mérőeszközök alkalmassági vizsgálata Kalibrálás Konfirmálás A mérőeszköz dokumentációja A mérésügyi tevékenység mint a minőségbiztosítás része Tolómérő kalibrálásának menete Mikrométer kalibrálásának menete Mérőóra kalibrálása A minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás alapjai A minőségbiztosítási rendszer és szabványos követelményei A teljes körű minőségbiztosítás, a minőségdokumentáció A módszerek kialakulása, tudományos alapja, gazdaságossága, előnyei a hagyományos módszerekkel szemben Alkalmazási területek -tömegcikkek átvételi ellenőrzése -tömegcikkek, sorozatban gyártott termékek minőségének szabályozása, gyártásközi ellenőrzése (SPC) Gépek, berendezések minőségképességének vizsgálata Minőségvizsgálati módszerek Statisztikai módszerek Megbízhatóság Minőséget támogató módszerek (5S, 3G, brainstorming, Pareto-elemzés, Isikawa diagram stb.) Minőségtervezés A műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése Az alkalmazott mérő és ellenőrző eszközök kiválasztása és szakszerű használata Az egyes megmunkáló gépek helyes működését meghatározó paraméterek megválasztása A különböző állapotú szerszámokkal és gépekkel elérhető alak- és méretpontosság A helyes technológiai sorrend megválasztásának az elkészült munka minőségére és a termelékenységre kifejtett hatása A gyártás során - a célul kitűzött minőség biztosítása érdekében - a megfelelő számú és a megfelelő jellegű mérések, ellenőrzések elvégzésének fontossága A megmunkált anyagok, a felhasznált gépek, szerszámok és készülékek feladatától függő fő jellemző paramétereinek ellenőrzése, a közöttük lévő összefüggések elemzése, a minőségre kifejtett hatása

- 170 -

Megmunkálások, gyártástervezés Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás Mélyhúzás: Fogalma. Alkalmazási területei. Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás Mélyhúzás: A mélyhúzás erő-; munka és teljesítmény szükséglete. Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás Hajlítás: Alkalmazási területei. A hajlító szerszám részei Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás A szerszám méretek kiválasztása. A vágóerő-; munka és teljesítmény meghatározása Súlypont meghatározása számítással. Súlypont meghatározása számítással. Kivágás-lyukasztás:A vágólap és vágóbélyeg méreteinek meghatározása kivágásnál. Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás Kivágás-lyukasztás:A vezetőoszlopos szerszám részei. Vezetőelemek típusai. Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás Kivágás-lyukasztás:Gépei, berendezései. A helyzet-meghatározás és a bázisok szerepe A bázismegválasztás szempontjai, bázisváltás Méretláncok törvénye Forgácsoló alapeljárások művelettervezése: A művelettervezés okmányai, ügyvitele. A forgácsoláshoz szükséges gép, szerszám, készülék kiválasztása A szükséges segédanyagok helyes megválasztása A gazdaságos forgácsolási adatok meghatározása. Hűtő–kenő anyagok kiválasztása. Műveleti utasítás készítése. Az alkatrész-gyártáshoz szükséges anyag, félgyártmány, megfelelő kiválasztása. Ábrás műveleti utasítás, ellenőrzési utasítás készítése. A szerelés struktúrája és műveleti utasítása. A technológiai folyamat, a technológiai és a gazdaságos-sági követelmények, gyártási rendszerek összefüggése. A technológiai tervezés előkészítése, a gyár-tás technikai feltételeinek meghatározása Az alkatrész elemzése funkcionális és gyárthatósági szempontból A gazdaságosság figyelembe-vételével az előgyártmány kiválasztása - 171 -

Az egyes műveletek előtti állapot meghatározása a szükséges ráhagyások, hozzáadások, valamint műveleti méretek és tűrések felvételével A technológiai folyamat műveleti sorrendjének, a technológiai folyamatot alkotó egyes műveletek megtervezése Műveleti utasítás készítése A szerszám típusának, anyagának, méretének kiválasztása A gyártás során leggyakrabban előforduló hibák és azok mértéke A munkadarab-készülék-gép-szerszám-rendszer deformációja Közbenső ellenőrző mérő-eszközök kiválasztása A műveleti utasítás művelet elemeihez szerszámok kiválasztása, paraméterek meghatározása Külső hengeres felületek nagyoló, simító és finommegmunkálása Furatok és furatrendszerek nagyoló, simító és finommegmunkálása Síkfelületek nagyoló, simító és finomfelületi megmunkálása A gyártásautomatizálás irányai, lehetőségei A gyártástervezés dokumentációi Kétoldali lépcsős tengely műveleti ráhagyásainak meghatározása Az anyagkihozatal meghatározása a sorozatnagyság alapján Szerszámok, mérőeszközök kiválasztása A technológiai adatok és a gépi főidő számítása Műveleti utasítás készítése marásra Szerszámok, mérőeszközök kiválasztása A technológiai adatok és a gépi főidő számítása Gyártásközi hőkezelés megválasztása Műveleti utasítás készítése köszörülésre Szerszámok, mérőeszközök kiválasztása A technológiai adatok és a gépi főidő számítása A technológiai adatok és a gépi főidő számítása Műveleti sorrendterv és műveleti utasítás készítése Műveleti utasítás készítése A műveleti utasítások tartalma, rovatai, kidolgozása Szerelés A bázisok fogalma, fajtái, A bázisválasztás szempontjai, bázisválasztási hibák Az üregelés szerszáma, alkalmazási területe, gépei Az üregelő szerszám geometriai méretei, élszögei Üregelő szerszám méretezése

CNC ismeretek

- 172 -

Az NC gép és a hagyományos forgácsoló gépek összevetése. A gépágyak kialakításai, anyagai Állványok konzolok gerendák kialakításai feladatuk Vezetékek feladata, kialakításai, alkalmazási területei. Főhajtóművek feladata, kialakításai Mellék hajtó művek feladata, kialakításai. A pozicionáló hajtóművek fajtái. Mozgás átalakító szerkezetek NC gépek csapágyazása Forgó alkatrészek esetében. NC gépek csapágyazása mozgó alkatrészek esetében. NC gépek kenő berendezései, kenőanyagok. NC gépek kiszolgáló berendezései. NC gépek szerszám ellátása. A szerszámtárak típusai. Manipulátorok. NC gépek munkadarab ellátása. Paletták. NC gépek programbevi-teli lehetőségei Az NC gépek gyártási folyamatba állítása. Gyártócellák Integrált és rugalmas gyártó rendszerek. A robotok fogalma, felosztása felhasználásuk szerint A robotok fajtái és azonosításuk mozgásaik alapján. NC gépek biztonsági berendezései. NC gépek telepítése, beüzemelése. NC gépek karbantartása.

CAD-CAM feladatok A CAM technológiai tervező szoftver bemutatása Az eszköz és a menüsorok bemutatása, azok alkalmazási lehetőségei. A kezelőfelületek megismerése A szoftver 2D-s alkalmazásai Síkok és fóliák létrehozása, beállítása és átnevezése. NC beállítások Az NC műveleti lap beállításai A megmunkálandó elemek kijelölésének lehetőségei: A kontúrkövetés beállítása az NC beállítási lapon valamint a kontúr vonalon. Az NC műveletlap felületei 21/2-D megmunkálás. A CAD-CAP-CAM, mint a minőségirányítási rendszer elemei és kapcsolódásuk. CAD-ben készített modellek exportálási lehetőségei, azonosságok-különbségek bemutatása IGES, PARASOLID;stb - 173 -

Az Exportált fájlok megnyitásának lehetőségei CAM szoftvereken. A beolvasott modellen a nullpontfelvételi lehetőségek bemutatása. Fóliák kezelése, létrehozása, láthatóságuk és aktivitásuk beállításai Testmodell megmunkálása 21/2-D koordináta rendszerben CAD-CAM alkalmazásával Testmodell megmunkálása 3-D koordináta rendszerben CAD-CAM alkalmazásával Testmodell megmunkálása 4-D koordináta rendszerben CAD-CAM alkalmazásával Művelet hozzáadása az NC művelet lapon Nullpontfelvételek lehetőségei,ha egy testet több irányból munkálunk meg. G54, G55;stb. Művelet hozzáadása az NC művelet lapon Az NC fájl posztprocesz-szálása gépi programnyelvre A CNC program átvitelének lehetőségei a CNC gépre.

Anyagvizsgálat Balesetvédelem Brinell keménységmérés ZHU250 gépen Brinell keménységmérés HPO250 gépen Vickers keménységmérés ZHU250 és HPO250 gépen Rockwell keménységmérés KV-1 gépen Rockwell keménységmérés ZHU250 gépen Keménységmérés micro Vickers eljárással Keménységmérés Poldi kalapáccsal Shore A és D keménységmérés Szakító vizsgálat elmélete Szakító vizsgálat végrehajtása Ütve hajlító vizsgálat elmélete és végrehajtása Kémiai összetétel meghatározása spektrométerrel Csiszolat készítés mikroszkópos vizsgálathoz Mikroszkópos vizsgálat Fárasztó vizsgálat Technológiai vizsgálatok Ultrahangos vizsgálat Röntgen vizsgálat Folyadékos és mágneses repedésvizsgálat

Geometriai mérések Menetek geometriai méreteinek ellenőrzése, menetminősítés - 174 -

Fogaskerekek geometriai méreteinek ellenőrzése Mérési eredmények statisztikai feldolgozása, értékelése Folyamatképesség, gépképesség meghatározása, Szerszámgépek sajátpontossági mérése, ellenőrzése, dokumentálása Hosszmérőeszközök kalibrálásának menete, módszere, dokumentálása Koordináta mérőgép felépítése, működése, egyszerű programkészítés Külső és belső felületek ellenőrzése egyszerű ellenőrző eszközökkel Külső felületek mérése, ellenőrzése tolómérővel, talpas tolómérővel, mikrométerrel, Belső felületek mérése, ellenőrzése mélységmérő tolómérővel, mikrométerrel, Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel Munkadarabok mérése digitális tolómérővel, digitális mérőórával Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése, ellenőrzése Körkörösség ellenőrzése, tengely ütésellenőrzése Egyenesség, síklapúság, merőlegesség, párhuzamosság, egytengelyűség, mérése, ellenőrzése Mérési dokumentumok készítése Felvételi vázlatok készítése méretellenőrzésekhez

Hagyományos megmunkálások Egyetemes esztergagép működésének ismerete Marógép működésének ismerete Fúrógép működésének ismerete Palástköszörűgép működésének ismerete Síkköszörű működésének ismerete Gyalugép működésének ismerete CNC megmunkáló központ működésének ismerete Eszterga működésének ismerete. Forgácsoló szerszámok, mérőeszközök megfelelő használata. Rajzolvasás és értelmezés. Műszaki dokumentációk ismerete és készítése. Gépészeti rajz alapján mérethűen és alakhűen önállóan elkészítse el a munkadarabot.

CNC gyakorlat

A CNC megmunkáló központ bemutatása. Mozgás-viszonyai Lineáris elemek programozása derékszögű koordináta rendszerben - 175 -

Lineáris elemek programozása polár koordináta rendszerben Hatszög alapú hasáb programozása síkbeli derékszögű és polár koordináta rendszerben. Körív menti mozgások programozásának lehetőségei: Alapelemek közötti átmenetek programozása Egyenesekkel és körívekkel leírható kontúr programozása. A szubrutin fogalma, szervezésének szabályai. Programozási gyakorlat. A vezérlés fix ciklusainak csoportosítása Meghívásos ciklusok. Fúrat megmunkáló ciklusok Hornyok, zsebek marásának mozgás ciklusai Összetett programozási feladat. Körív menti mozgások programozása polár koordináta rendszerben. CC+CP CC+CP+IZ SL ciklusok Az alprogramok összekapcsolásának lehetőségei SL ciklusok programozásának gyakorlása A nem meg-hívásos ciklusok. Programozási feladat a transzformációs ciklusok gyakorlására Bonyolult geometriájú alkatrész programozása A DMC 850V megmunkáló központ felépítése, szerkezeti egységei A gép üzembe helyezése. A kezelő elemek bemutatása. A kézi-és a kézi adatbeviteli üzemmód Fájlkezelő üzemmódok bemutatása Az NC fájlok futtatásának lehetőségei A munkadarab null-pontjának felvétele Szerszámok bemérése Szerszámok szerszámtárba vétele és a kitárazás lépései Komplex feladat

Kézi forgácsolás, szerelés Munkavédelem, tűzvédelem: A kézi forgácsoló és hegesztő műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése. Előrajzolás: Gépészeti rajzok olvasása és értelmezése, szabadkézi vázlatkészítés, síkbeli és térbeli előrajzolás. - 176 -

Forgácsnélküli alakítási technológiák: Forgács nélküli alakítási technológiák alkalmazásának megismerése (lemezhajlítás, peremezés, domborítás, ívelés) Kézi forgácsoló műveletek: Kézi forgácsoló műveletek (darabolás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás) Oldható kötések: Gördülőcsapágyak fel- és leszerelése tengelyvégeknél és csapágyházaknál. Fogaskerekek tengelyre fel és leszerelése, reteszek illesztése. Hibás alkatrészek javítása, cseréje, összeszerelés. Hegesztő készülékek kezelése: Lánghegesztő berendezések üzembe helyezése és kezelése, különböző minőségű lángok beállítása Kézi ívhegesztő berendezések üzembe helyezése. Áramerősség beállításának gyakorlása különböző feszültségforrások, anyagok és elektródák esetén. Ívgyújtás gyakorlása. Nem oldható kötések: Általános minőségű tompa- és sarokvarratok készítése bevont elektródás kézi ívhegesztéssel. Általános minőségű tompa- és sarokvarratok készítése gázhegesztéssel. Lemez alkatrészek készítése: Lemezalkatrész készítése, alkatrészek illesztése, illesztés reszeléssel, mérő és ellenőrző eszközök használata.

OKJ 54 523 04 1000 00 00 Automatikai technikus Villamosgépek Munkavédelem, tűzvédelem, műhelyrend - 177 -

Kapcsolókészülékek, relék, mágneskapcsolók, túláramvédelmi készülékek, év készülékek Gépek felépítése, működése és jellemzői, gépek kiválasztása Gépek karbantartása, feszültségmentesítése, eseti hibaelhárítás Év. mérések, transzformátorok mérése, szinkron gépek vizsgálata, szinkronmotorok Aszinkron motorok bekötése, indítás, forgásirányváltás, fékezési módok, fordulatszám szabályozás Egyenáramú gépek vizsgálata, gerjesztési módok, gépek bekötése, indítása, jelleggörbék felvétele, forgásirány váltás, üzemeltetés, karbantartás

Pneumatika, hidraulika ismeretek Az elektro-pneumatika előnyei, hátrányai. Elektro-pneumatikus vezérlő elemek. Relék, mágneskapcsolók, nyomógombok, lámpák, szelepek. Elektro-pneumaikus alapkapcsolások ismertetése Egyszerű elektro-pneumatikus kapcsolások tervezése és építése. Hibakeresés elektro-pneumatikus kapcsolásokban. Elektro-pneumatikus berendezések szerelése és karbantartása. Komplex elektro-pneumatikus kapcsolások építése, tervezése Összetett elektropneumatikus kapcsolás tervezése, műszaki dokumentáció készítése. A hidraulika előnyei és hátrányai. A hidrauliks rendszer felépítése. Hidraulikus kompresszorok. Csövek, vezetékek. Csatlakozó típusok. Olajtartály. Olajhűtő. Nyomáshatárolás. Hidrauliks akkumulátor. Hidraulikus számítások Egyszerű hidraulikus körfolyamat tervezése és építése. PHidraulikus rendszerek szerelése, karbantartása. Hibakeresés hidraulikus kapcsolásokban Elektro-hidraulikus rendszerek.

Karbantartás Karbantartás Megelőző karbantartás A karbantartás feltételei A karbantartás személyi feltételei Karbantartási terv Pneumatikus, elektropneumatikus, hidraulikus, elektrohidraulikus rendszerek vizsgálata Napi, heti, havi, éves karbantartás Hibaelhárító karbantartás - 178 -

Hibakeresés, hibabehatárolás Intuitív hibakeresés, Szisztematikus hibakeresés Tipikus hibák, elhárítási módok Javítás, Általános követelmények Tisztítás, Elemvizsgálat Szerelés, Ellenőrzés Raktározás Pneumatikus, elektropneumatikus, hidraulikus, elektrohidraulikus elemek kiválasztásának szempontjai Korszerű karbantartási filozófiák

Vizsgafelkészítés Az irányítás fogalma és részműveletei Az irányítási rendszer felépítése Az irányítás fajtái. Az irányítási rendszer jelképes ábrázolási módjai Az irányítási folyamat jellemzése Az irányítási tag, a tag matematikai jellemzése A tagok fontosabb típusai és jellemzésük Az irányításban használt segédenergiák és alkalmazásuk A vezérlés és szabályozás A vezérlés és szabályozás A vezérlési vonal felépítése, fogalma és fő egységei A szabályozási kör fogalma és felépítése A vezérlés fajtái Pneumatikus, hidraulikus vezérlések A pneumatikus és hidraulikus segédenergia Pneumatikus és hidraulikus munkahengerek Vezérőszelepek Időzítők és logikai elemek Villamos vezérlések A villamos vezérlés szerkezeti elemei A szabályozási kör fogalma és felépítése Szabályozott szakaszok Szabályozók típusai Villamos gépek - A mágeneses tér Villamos gépek - Transzformátorok Villamos gépek - Egyenáramú motorok Villamos gépek - Szinkron motorok - 179 -

Villamos gépek - Aszinkron motorok Villamos gépek - A motorkiválasztás szempontjai Érzékelők típusai, felépítésük, kiválasztásuk

Gyártórendszerek Szenzorok vizsgálata, alkalmazása Szervohajtások és útmérő rendszerek Moduláris gyártórendszerek CNC szerszámgépek Robottechnika Szenzorok fogalma, csoportosításuk Helyzetérzékelő szenzorok Mechanikus helyzetkapcsolók Mágneses közelítéskapcsolók Induktív közelítéskapcsolók Kapacitív közelítéskapcsolók Optikai érzékelők Ultrahangos közelítéskapcsolók Nyomásérzékelők Mechanikus nyomásérzékelők Elektronikus nyomásérzékelők Áramlásérzékelők Térfogat kiszorításon alapuló mérés Átlagsebességen alapuló mérés Termikus elven alapuló mérés Hőmérséklet érzékelők Ellenállás hőmérő Hőelem Infravörös hőmérő Útmérők Abszolút, relatív útmérők Motorok Aszinkron motorok Szinkron motorok Szervo AC motorok Szervo DC motorok Léptetőmotorok Alkalmazott útmérő rendszerek Szervomotor vezérlők - 180 -

Mozgásprofilok Pozícionáló hajtások

CNC és robotttechnika A CNC vezérlés alapjai A CNC szerszámgépek mechanikai felépítése. Szerszámgép típusok. A CNC szerszámgépek nevezetes pontjai Nevezetes pontok jelölése A nevezetes pontok szerepe a programozásban A jobbsodrású koordináta rendszer. A tengelyek szabványos jelölése és elhelyezése A polár-koordináta rendszer és alkalmazása Megmunkálási típusok, szerszámgépek szerint Az esztergálás szerszámai és gépei A marás és fúrás szerszámai és gépei Betáplálási megoldások. Energria szükséglet Biztonság-technikai megoldások PLC-k Pont-, szakasz- és pályavezérlés Gyorsjárati elmozdulások (G0) Munkamenet (G1) Körinterpolációk (G2/G3) Inkrementális és abszolút értékes programozás Programozási megoldások a segédtengelyekkel Az egyszerű kontúrprogramozás alapjai Kontúrprogramozási gyakorlat Nullponteltolások S, M, T, F funkciók Állandó fordulatszám, állandó vágósebesség Az esztergálás technológiai számításai – vágósebesség, fordulatszám, előtolás, fogásmélység Technológiai számítások alkalmazása Magas szintű programszervezés, alprogramok, makrók Nagyoló, simító ciklusok Beszúró ciklusok Menetvágó ciklusok Fúró ciklusok Komplex alkatrészprogram készítése Koordináta rendszerek - 181 -

Szerszámcserélők, szerszámok, szerszámbefogók Egyszerű munkadarab befogók Mágnes asztalok, készülékek Egyszerű maróprogramok készítése 3 tengelyen Maróciklusok – zsebmarás Maróciklusok – fúróciklusok Maróciklusok – menetmarás, menetfúrás Maróciklusok – Alprogramok, makrók Komplex maróprogramok készítése A robotok fogalma, kialakulása A robotok alkalmazása az iparban A robotok vezérélési rendszerei Robottípusok Szabadsági fokok Koordináta rendszerek, kinematikai lánc Robotprogramozási megoldások, programnyelvek A COSIMIR szoftver bemutatása Menürendszer, robottípusok beolvasása, programozási alapok Egyszerű COSIMIR programok készítése Egyszerű COSIMIR programok készítése Egyszerű COSIMIR programok készítése Többfunkciós COSIMIR programok készítése COSIMIR programozási gyakorlat Rendszeres karbantartási munkák Heti, havi éves karbantartási ismeretek Emulzió, vágóolaj szánkenőolaj és egyéb anyagok a CNC technikában Főhajtás és mellékhajtás karbantartás Munkavédelmi berendezések karbantartása

PLC technika A PLC történeti áttekintése Az irányítási rendszerek fejlődési szintjei A PLC-k funkcionális felépítése A PLC szabvány szerinti funkciói A programozható vezérlők fő egységei A PLC-k bemeneti áramkörei A Zelió összekötése a szimulátorral, programozási gyakorlat A PLC digitális bemenetei A PLC analóg bemenetei - 182 -

A PLC digitális kimenetei A PLC analóg kimenetei A PLC-k változói; bemeneti, kimeneti, memória A létra programozási nyelv alapjai A Zeli funkcióblokkjai Boole függvények realizálása létra és FBD programozási nyelven Időzítés a PLC-vel Számlálás a PLC-vel A megismert funkciók használata a Zelióval AZ SFC programozási nyelv alapjai Az SFC programlépés realizálása létra programmal Az állapotátmeneti táblázat Kirakodó munkaállomás állapotátmeneti táblázatának meghatározása A kirakodó PLC programjának meghatározása az állapotátmeneti táblázat alapján A PLC program nyomon követése, monitor üzemmód Az elkészült program futtatása, monitorozása Az elkészült program dokumentálása A SIEMENS PLC család ismertetése Az S7-200 PLC család ismertetése Az S7-200 PLC család fejlesztői környezetének megismerése CPU 222 Az S7 200/CPU222 összekötése a folyamatszimulátorral, szimbólumtábla Programszerkesztés a STEP7 MicroWIN-el Boole műveletek megvalósítása az S7 200 PLC-vel Az S7 200 utasításkészletének részletes megismerése A kirakodó munkaállomás S7 200 programjának elkészítése az állapotátmeneti táblázat alapján Meghibásodások az automatikai rendszerekben Hibadiagnosztizáló program szerkezete A kirakodó munkaállomás hibadiagnosztizáló programjának elkészítése Szubrutinok használata Interrupt fogalma és használata Az S7 200 analóg jel kezelése Az EM235 analóg bemeneti modul használata A vastagságmérés az analóg modul használatával A vastagság mérés PLC programjának megírása Ismerkedés az S7-1200 PLC családdal, A TIA program megismerése Eltérések a 200-as és az 1200-as sorozat utasításai között A PLC programok szerkezete; lineáris, ÉS ill. VAGY elágazás A mérő válogató állomás állapotátmeneti táblájának meghatározása A mérő válogató ÉS elágazást tartalmazó PLC programjának megvalósítása A mérő válogató PLC programjának futtatása, ellenőrzése, dokumentálása - 183 -

A megmunkáló állomás működésének ismertetése A VAGY elágazások használata A megmunkáló munkaállomás állapotátmeneti táblázatának meghatározása A megmunkáló állomás PLC programjának elkészítése A megmunkáló állomás S7 200 PLC programjának elkészítése A PLC-k ember-gép (HMI) kapcsolata A TD200 operátorpanel funkciói A TD200 programozása Üzenetek megjelenítése a TD 200-al Beágyazott adatok, adatbevitel a TD 200-al Üzenetek nyugtázása A HMI eszközök biztonsága, jelszavas védelem PLC program írása a TD 200 használatára A PLC program futtatása, tesztelése, dokumentálása Projekt beszámolók megtartása A PLC-k kommunikációja Soros kommunikáció RS 232 Terepi buszrendszerek Az ASI buszrenszer rendszerelemeinek összeállítása A CP-243-2 ASI Master programozása Elektronikus ASI I/O modul Elektropneumatikus ASI modul Reverzáló motorindító ASI modul I/O pontok kezelése az ASI buszon keresztűl Egyéb buszrendszerek (PROFIBUS, MODBUS stb.) A tároló munkaállomás megismerése, állapotátmeneti táblájának felvétele A tároló munkaállomás PLC programjának elkészítése Az érzékelők általános jellemzői Az érzékelők csoportjai A jelenlét érzékelése, jelenlét érzékelők, induktív kapacitív, optikai Analóg érzékelők SMART érzékelők EM 231-RTD hőmérséklet mérő modul Hőmérséklet mérés az EM 231-RTD modullal Elmozdulás mérés, abszolút és inkrementális jeladók

Tantárgyi követelmények OKJ 55 810 01 0010 55 05 Gépipari mérnökasszisztens - 184 -

Félév: 1.

Tantárgy: Gazdasági alapismeretek

Hét

Tematika

1.

A fogyasztó preferenciarendszere

2.

Jövedelem - árak - optimalizálás

3.

Piaci kereslet és keresletrugalmasság

4.

Termelés, költségek, költségfüggvények

5.

Bevételek és jövedelmek, a profit maximalizálása

6.

Tökéletesen versenyző piac

7.

Monopólium és oligopólium

8.

Mikroökonómiai kapcsolatok a gazdasági szereplők állami befolyásolása esetén. Externáliák

9.

A gazdasági tevékenységek mérése, számbavételi rendszere

10.

A hatékony kereslet

11.

A pénzpiac, fix és rugalmas árfolyamrendszer

12.

Az összkeresleti görbe és a keresletszabályozó gazdaságpolitika

13.

A munkapiac és az összkínálat

14.

A gazdasági egyensúly: kereslet és kínálat összhangja

15.

Nem egyensúlyi helyzetek, a fizetési mérleg és a valutapiac

Félév:1.

Tantárgy: Számítástechnika

Hét

Tematika

1.

PC hardver alapfogalmak

2.

A számítógép funkcionális rendszervázlata

3.

A mikroprocesszor és a busz

4.

Memória és tárak

5.

Turing gép, Neumann elv

6.

Szoftver alapfogalmak

7.

Az operációs rendszer feladatai

8.

WindowsXP felhasználói felülete

9.

Excel és Word alkalmazói programok

10.

A C programok általános szerkezete

11.

Adatszerkezetek, be-és kivitel

12.

Cím, érték, mutató fogalma

13.

C nyelvi utasítások

14.

Elágazásszervezés, ciklusszervezés

15.

Alapalgoritmusok, vírusok és védekezés

- 185 -

Félév: 1.

Tantárgy: Matematika I.

Hét

Tematika

1.

Műveletek halmazokkal

2.

Komplex számok

3.

Síkbeli és térbeli vektorok

4.

Egyenes és sík egyenlete

5.

Speciális térgörbék és felületek

6.

Determinánsok

7.

Műveletek mátrixokkal.

8.

Lineáris egyenletrendszerek megoldása

9.

Sorozatok

10.

Egyváltozós valós függvények analízise

11.

Egyváltozós függvények differenciálása

12.

Többváltozós függvények differenciálása és alkalmazása

13.

Egyszerű függvények határozatlan integrálása

14.

Egyszerű függvények határozott integrálása

15.

A határozott integrálás alkalmazásai

Félév: 1.

Tantárgy: Vállalkozási ismeretek

Hét 1-3.

Tematika A vállalkozás A vállalkozás, mint befektetési forma. Üzleti szervezetek Egyéni vállalkozás. Közkereseti társaság. Betéti társaság. Korlátolt felelősségű társaság. Részvénytársaság. Szövetkezet. A vállalkozások létrehozásának, alapításának jogi kérdései.

4. 5-9.

A vállalkozások létrehozásának személyi feltételei A vállalkozások külső szabályozási környezete A magyar számviteli szabályozás jellemzői Éves beszámolók rendszere. Könyvvezetés fő típusai, jellemzői. A gazdasági események hatása a mérlegre és az eredmény kimutatása. Nyilvánosságra hozatal és közzététel A vállalkozás adózása A vállalkozások adókötelezettsége. Az adók csoportosítása éa a vállalatokat terhelő fő adónemek. Személyi jövedelemadó. Társasági adó. Általános forgalmi adó. Vámok és illetékek Társadalombiztosítás Társadalombiztosítási ellátás fő típusai. Járulékfizetési kötelezettség Munkajogi ismeretek Munkaviszony jogviszony.

10-12.

Az üzleti terv

- 186 -

Az üzleti terv készítésének célja, alkalmazásának területei Az üzleti terv felépítése, szerkezete, Fontosabb fejezetek elkészítésének munkafázisai Marketing terv. Termelési terv. Befektetési és finanszírozási terv. Pénzügyi terv. Szervezeti és vezetési koncepció. 13-14.

A vállalkozás működtetése, az üzleti terv megvalósítása A vállalkozás szervezeti és ügyviteli rendje. Gazdálkodás az emberi erőforrásokkal. Készletgazdálkodás, anyagbeszerzés. Termelésszervezés.

15.

A vállalkozások átalakítása, megszüntetése

Félév: 1.

Anyagtudomány

Hét

Tematika

1.

Az anyagok fő típusai: fémek

2.

Az anyagok fő típusai: polimerek, kerámiák

3.

Kristálytani alapismeretek ,az ideális és a reális rács

4.

A kristályosodás törvényszerűségei

5.

A rugalmas és a képlékeny alakváltozás jellemzői

6.

Egy- és többfázisú fémes anyagok egyensúlyi kristályosodásának törvényszerűségei.

7.

Eszményi kétalkotós egyensúlyi diagramok törvényszerűségei

8.

Vasötvözetek stabilis és metastabilis kristályosodása

9.

Az acélok izotermás és folyamatos hűtésű átalakulási diagramjai

10.

Az acél ötvözése, jellegzetes ötvözött acélok

11.

Az öntöttvasak fajtái, mechanikai tulajdonságaik és alkalmazási területeik

12.

Színes- és könnyűfémek.

13.

Különleges nem fémes anyagok

14.

Kompozitok

15.

Fémhabok

Félév:1.

Tantárgy: Gépek és szerkezetek üzemtana

Hét

Tematika

1.

A gépek szerepe, osztályozásuk

2.

A mechanikai munka és a teljesítmény értelmezése haladó és forgó mozgás esetén

3.

Az állandó és változó sebességű üzem értelmezése

4.

Menetábrák, foronómiai görbék

5.

A gépek működési veszteségei, hatásfok, teljesítmény

6.

A nyugvó folyadék, levegő (gáz) és a vízgőz energiatartalma

7.

Egyenletesen áramló folyadék, levegő (gáz) és a vízgőz energiatartalma

8.

Kényszerhajtások

9.

Súrlódó hajtások

10.

Szilárd, folyékony és légnemű anyagokat szállító gépek1 - 187 -

11.

Szilárd, folyékony és légnemű anyagokat szállító gépek2

12.

Gőz- és gázgépek

13.

Vízerőgépek

14.

Villamos gépek

15.

Gépcsoportok üzeme és megbízhatósága

- 188 -

Félév:1.

Tantárgy: Mechanikai technológia alapjai

Hét

Tematika

1.

Az anyagvizsgálat célja, feladatai

2.

Anyag vizsgálati eljárások és a mérőszámok csoportosítása

3.

Statikus és dinamikus mechanikai anyagvizsgálatok normál hőmérsékleten

4.

Statikus és dinamikus mechanikai anyagvizsgálatok a normáltól eltérő hőmérsékleten

5.

Korróziós vizsgálatok

6.

Hibafeltáró vizsgálatok és alkalmazhatóságuk

7.

Anyagvizsgáló laboratóriumok

8.

Az anyagvizsgálati mérőszámok megbízhatósága

9.

Szerkezeti acélok, öntöttvasak, nemesíthető acélok, szerszámacélok, valamint jellemző hőkezelésük: lágyítás, homogenizálás, normalizálás, edzés, megeresztés1

10.

Szerkezeti acélok, öntöttvasak, nemesíthető acélok, szerszámacélok, valamint jellemző hőkezelésük: lágyítás, homogenizálás, normalizálás, edzés, megeresztés2

11.

Felületi edzés

12.

Felületötvöző hőkezelések

13.

Egyatomos kerámiák, oxidkerámiák

14.

Keményfémek

15.

Műanyagok

Félév:1. Hét

Tantárgy: Gépgyártástechnológia I. Tematika

1.

A gépgyártástechnológia tudományterületei

2.

A gépgyártástechnológia alapfogalmai és rendszerjellemzői, struktúrája

3.

Megmunkálási eljárások áttekintése: esztergálás, gyalulás, furatmegmunkálás1

4.

Megmunkálási eljárások áttekintése: esztergálás, gyalulás, furatmegmunkálás2

5.

Megmunkálási eljárások áttekintése: esztergálás, gyalulás, furatmegmunkálás3

6.

Megmunkálási eljárások áttekintése: marás, köszörülés1

7.

Megmunkálási eljárások áttekintése: marás, köszörülés2

8.

Megmunkálási eljárások áttekintése: villamos-, kémiai anyagszétválasztás

9.

Megmunkálási eljárások áttekintése: fizikai-, termikus anyagszétválasztás

10.

Minőségbiztosítás, minőségellenőrzés alapjai

11.

Az alkatrészgyártás technológiai tervezésének struktúrája, alapvető szabályai1

12.

Az alkatrészgyártás technológiai tervezésének struktúrája, alapvető szabályai2

13.

Az alkatrészgyártás technológiai tervezésének struktúrája, alapvető szabályai3

14.

Gyártórendszerek felépítése és technológiai lehetőségei1

15.

Gyártórendszerek felépítése és technológiai lehetőségei2

- 189 -

Félév:1.

Tantárgy: Méréselmélet és méréstechnika

Hét

Tematika

1.

A mérés alapfogalmai, folyamata

2.

Jelek és rendszerek

3.

Mérési hibák, hibaszámítás, a hibák halmozódása

4.

Mérési sorozatok kiértékelése, optimalizálás

5.

Villamos alapmérések és műszerek

6.

Digitális mérési módszerek

7.

A digitális adatfeldolgozás elvi kérdései

8.

Számítógépes mérőrendszerek felépítése és jellemzői

9.

Érzékelők, átalakítók, ezek típusai, jellemzői és felhasználási területei

10.

Vezérlő-és jelfeldolgozó szoftverek

11.

Alapvető szoftver szolgáltatások gyakorlati alkalmazása

12.

FFT spektrum- és statisztikus analízis

13.

Soros és párhuzamos adat továbbítás

14.

RS232, RS485 és GPIB és internet alapú rendszerek

15.

Ipari mérésadatgyűjtő rendszerek

Félév: 1.

Tantárgy: Műszaki dokumentáció

Hét

Tematika

1.

Térelemek, párhuzamosság, merőlegesség, távolság és szög.

2.

Leképezés a síkra, centrális és párhuzamos vetület, axonometria.

3.

A Mong-féle képsík rendszer, térelemek illeszkedése, metszése.

4.

Térelemek méretfeladatai, képsík rendszer transzformációja.

5.

A sík leforgatása, affinitás.

6.

Hasáb és gúla síkmetszete, palást kiterítése.

7.

Az ellipszis néhány affin tulajdonsága, a kör ábrázolása.

8.

Gömb, forgáshenger és forgáskúp ábrázolása.

9.

Az ellipszis néhány fokális tulajdonsága. A henger síkmetszete, palást kiterítése.

10.

A parabola és a hiperbola tulajdonságai.

11.

A kúp síkmetszetei, a csonkolt kúppalást kiterítése.

12.

Gömb, forgáshenger és a forgáskúp áthatása szeletelő síkokkal.

13.

Gömb, forgáshenger és forgáskúp áthatása koncentrikus körökkel.

14.

Gömb, forgáshenger és forgáskúp széteső áthatása.

15.

Vizsga előkészítő áttekintés.

- 190 -

Félév:2

Tantárgy: Gazdálk. és vállalkoz. ismeretek

Hét

Tematika

1.

1. Gazdaság, gazdálkodás, közgazdaságtan

2.

2. A piac és működése

3.

3. A vállalkozás, a vállalat, a vállalkozói döntések

4.

4. A vállalkozások termeléssel kapcsolatos döntései

5.

5. A bizonytalanság és a kockázat figyelembevétele a gazdasági döntésekben

6.

6. A piactípusok. A piactípusok gazdasági döntésekre gyakorolt hatásai

7.

7. A termelési tényezők piaca4 óra

8.

8. A nemzetgazdálkodás: a kormányzat gazdaságszervező tevékenysége

9.

9. A nemzetgazdasági teljesítmény mérése és mutatószámai

10.

10. Üzleti ciklus, a gazdasági instabil működése

11.

11. Gazdaságstabilizáció

12.

12. Költségvetési politika

13.

13. Monetáris politika

14.

14. Munkanélküliség és foglalkoztatási válság

15.

15. Infláció

Félév:2.

Tantárgy: Matematika II.

Hét

Tematika

1.

Differenciálegyenletek

2.

Elsőrendű lineáris egyenletek megoldása

3.

Másodrendű differenciálegyenletek

4.

Számsorok, Taylor-sor,

5.

Fourier-sorok

6.

Többváltozós valós függvények analízise1

7.

Többváltozós valós függvények analízise2

8.

Parciális derivált, gradiens vektor

9.

Kettős integrálok1

10.

Kettős integrálok2

11.

Hármas integrálok1

12.

Hármas integrálok2

13.

Vektor-vektor függvények és alkalmazások1

14.

Vektor-vektor függvények és alkalmazások2

15.

Görbementi-, felületmenti integrálok

- 191 -

Félév:2.

Tantárgy: Műszaki fizika I.

Hét

Tematika

1.

Kinematikai alapfogalmak.

2.

Newton axiómái.

3.

Teljesítmény- és munkatétel.

4.

Konzervatív mező, a mechanikai energiatétel

5.

Perdülettétel

6.

Csillapított lineáris szabad rezgés

7.

Gerjesztett rezgés

8.

Impulzus- és perdülettétel pontrendszerre

9.

A hőtan I. főtétele

10.

Entrópia

11.

A hőtan II. főtétele.

12.

Ideális gáz

13.

A fajhő. Körfolyamatok.

14.

A kontinuumok Euler-féle leírása, kontinuitási egyenlet

15.

.Az Euler-egyenlet, Bernoulli egyenlete

Félév:2

Tantárgy: Mechanika I.

Hét

Tematika

1.

A szilárdságtan feladata és alapfogalmai.

2.

Mechanikai és geometriai bevezető a tenzorszámításhoz

3.

Pont környezetének elmozdulási-, alakváltozási-, feszültségi- és energia állapota

4.

A szilárdságtan alapkísérletei

5.

Izotrópia, Hooke-törvény

6.

Egyszerű igénybevételű prizmatikus rudak

7.

Húzás-nyomás, egyenes hajlítás, csavarás

8.

A szilárdságtan általános egyenletei

9.

Egyensúlyi egyenletek, kinematikai egyenletek, általános Hooke-törvény

10.

Mohr-féle kördiagramok, rugalmas energia és számítása

11.

A méretezés és ellenőrzés általános kérdései

12.

Összetett igénybevételű prizmatikus rudak, a szuperpozíció elve

13.

Ferde hajlítás, hajlítás-csavarás

14.

Statikailag határozatlan szerkezetek, síkgörbe rudak Grashof-féle elmélete.

15.

Rúgók szilárdságtani vizsgálata

- 192 -

Félév: 2.

Tantárgy: Anyagismeret

Hét

Tematika

1.

Nyersvasgyártás fő folyamatai és berendezései

2.

Acélgyártás fő folyamatai és berendezései

3.

Különleges acélok előállítási technológiái

4.

Az acél ötvözése, az ötvöző- és a szennyező elemek dúsúlása az acélban

5.

Vákuumkohászat

6.

Melegalakítási eljárások: kovácsolás, sajtolás, hengerlés, folyatás

7.

Hidegalakító eljárások: kovácsolás, hengerlés, huzalgyártás, lemezalakító eljárások

8.

Porkohászat

9.

Öntészeti technológiák

10.

Öntvénytervezési szempontok

11.

Műanyagok, feldolgozásuk, felhasználásuk

12.

Könnyű- és szinesfém ötvözetek

13.

Rozsdamentes acélok

14.

Új szerkezeti anyagok: kerámiák, üvegfémek

15.

Új szerkezeti anyagok: kompozitok

Félév:2.

Tantárgy: Műszaki informatika

Hét 1.

Tematika A C programozás további elemei: sztring, kétdimenziós tömbök, függvények, struktúrák, fájlkezelés, grafika programozása

2.

Számítógépi hálózatok

3.

Hálózati struktúrák

4.

Az INTERNET

5.

A TCP/IP protokoll

6.

Elektronikus levelezés: SSH, FTP, WWW. Internet Explorer

7.

Objektum orientált programozás C++ nyelven

8.

Objektum, osztály, egyed, tagfüggvények definiálása

9.

Konstruktor és destruktor feladata

10.

Osztályhierarchia, öröklődés, virtuális függvények, az osztály tagjainak elérési szintjei

11.

C++ programozás Windows környezetben

12.

A Windows üzenetvezérelt működése

13.

A programfejlesztő környezet

14.

Vizuális komponensek jellemzői

15.

Windows erőforrások alkalmazása: menük, vezérlők, rajzolás a Canvas segítségével

- 193 -

Félév:2.

Tantárgy: Géprajz

Hét

Tematika

1.

A műszaki ábrázolás szabályai

2.

Szabványos vetületek

3.

Nézetek, metszetek, szelvények rajzolása

4.

A mérethálózat felépítése és elemei

5.

Tűrések, illesztések, az IS0 illesztési rendszer

6.

A felületminőség megadása

7.

Technológiai előírások műhelyrajzon

8.

Szabványos gépelemek géprajzi ábrázolásának szabályai

9.

Alkatrész- ill. műhelyrajzok

10.

Öntött, kovácsolt alkatrészek ábrázolása

11.

Hengerelt, hegesztett, forgácsolt alkatrészek ábrázolása

12.

CAD rendszerek alkalmazásának alapjai

13.

Poliéderek ábrázolása, metszése egyenessel és síkkal, kör ábrázolása

14.

Gömb, forgáshenger, forgáskúp ábrázolása, metszése egyenessel és síkkal, áthatásuk

15.

Ábrázolás merőleges és ferde axonometriában

Félév:2.

Tantárgy: Mechanikai technológia I.

Hét

Tematika

1.

A hőkezelés célja, osztályozása

2.

Sajátfeszültségek időbeni változása

3.

Megmunkálhatóságot javító hőkezelés

4.

Keménységnövelő hőkezelés

5.

Szívósságfokozó hőkezelés

6.

Szerszámacélok hőkezelése

7.

Hőkezelő berendezések: hőkezelő kemencék és hűtőberendezések osztályozása

8.

Melegítés kémiai reakcióhővel

9.

Közvetlen fűtés, égőtípusok

10.

Sugárzócsövek

11.

Villamos hőfejlesztés.

12.

Ellenállásfűtés, indukciós melegítés

13.

Szakaszos üzemű hőkezelő kemencék

14.

Folyamatos üzemű hőkezelő kemencék

15.

Védő- és aktív atmoszférák előállításának berendezései

- 194 -

Félév:2.

Tantárgy: Elektrotechnika-elektronika

Hét

Tematika

1.

Elektrotechnikai alapfogalmak

2.

Villamos hálózatok elemei, részei, megoldhatósága

3.

Egyen- és váltakozó áramú hálózatok számítása

4.

Váltakozó áramú teljesítmények

5.

Háromfázisú rendszerek

6.

A transzformátor felépítése, működési elve

7.

A transzformátor áramköri modellje, üzemi tulajdonságai és hatásfoka

8.

Egyen –és váltakozó áramú motorok és generátorok1

9.

Egyen –és váltakozó áramú motorok és generátorok2

10.

Teljesítményelektronika félvezető elemei

11.

Egyenirányítók, inverterek, egyen- és váltakozó áramú szaggató kapcsolások1

12.

Egyenirányítók, inverterek, egyen- és váltakozó áramú szaggató kapcsolások2

13.

Egyenirányítók, inverterek, egyen- és váltakozó áramú szaggató kapcsolások3

14.

Érintésvédelmi alapfogalmak1

15.

Érintésvédelmi alapfogalmak2

Félév:2.

Tantárgy: Műszaki mérések

Hét

Tematika

1.

Méréselméleti alapok

2.

A metrológia kapcsolatrendszere

3.

Mintavételezési törvények

4.

Mérési hibák

5.

Mérési módszerek

6.

Mérőeszközök és hitelesítésük

7.

Villamos jelek mérése

8.

Áram és feszültség mérése

9.

A teljesítmény mérése

10.

Jelforrások, jelanalizátorok

11.

Mechanikus mérőeszközök

12.

Erőmérés, nyomaték és nyomásmérés

13.

Távolság, sebesség és gyorsulásmérés

14.

Mérésértékelő módszerek, regresszió-analízis

15.

A mérési gyakorlat kivitelezése

- 195 -

Félév:2.

Tantárgy: Gépgyártástechnológia II.

Hét 1.

Tematika Külső- és belső hengeres, kúpos és egyéb alakos forgásfelületek megmunkálásának technológiája 1

2.

Külső- és belső hengeres, kúpos és egyéb alakos forgásfelületek megmunkálásának technológiája 2

3.

Külső- és belső hengeres, kúpos és egyéb alakos forgásfelületek megmunkálásának szerszámai.

4.

Menetek, fogazatok, csiga- és csigakerekek megmunkálása1

5.

Menetek, fogazatok, csiga- és csigakerekek megmunkálása2

6.

Menetek, fogazatok, csiga- és csigakerekek megmunkálása3

7.

Menetek, fogazatok, csiga- és csigakerekek megmunkálása4

8.

Ultraprecíziós, különleges és környezetbarát technológiák1

9.

Ultraprecíziós, különleges és környezetbarát technológiák2

10.

Rapid Prototyping

11.

Szerszámok tervezése1

12.

Szerszámok tervezése2

13.

Megmunkálás egyetemes, automata és NC gépeken1

14.

Megmunkálás egyetemes, automata és NC gépeken2

15.

Megmunkálás megmunkáló központokon

- 196 -

Félév: 2.

Tantárgy: Környezettechnika

Hét 1.

Tematika A levegőtisztaság-védelem céljai és eszközei. A levegőszennyezés káros hatásai (lokális, globális, kontinentális hatások). Szabályozások: immisszió norma, technológiai norma, nemzetközi egyezmények. A légszennyezés modellezése.

2.

A levegőszennyezést okozó ipari folyamatok. A szennyező anyagok keletkezése tüzelésekben (szilárd, kénoxidok, nitrogénoxidok, egyéb szennyeződések) Hulladékégetés..

3.

Közlekedés. Ipari folyamatok. Atomerőművek légköri kibocsátásai. Légköri kibocsátási források. A primerköri aktivitás és forrásai. A radioaktív anyagok útja a szellőzőrendszerben.

4.

Szennyező anyagok terjedése a légkörben. A terjedés modellezése. A modellezés célja, fajtái Füsfáklya-modellek tulajdonságai.. A matematikai és a fizikai modellezés kapcsolata.

5.

A légkör tulajdonságai. A légkör szerkezete a Szélmező. A légkör stabilitása. A Süstfáklya modell. A légszennyezés értékelése.

6.

Szilárd szennyeződések jellemzése (szemcseméret eloszlás, jellemző méret, sűrűség). Leválasztási hatásfokok. Gravitációs és ütközéses leválasztók. Ciklonok működési elve, alkalmazási területe.

7.

Az elektrosztatikus leválasztók felépítése. A szűrés elve, a szűrő kialakítása. Szűrési és tisztítási ciklusok. A szűrőszövet jellemzői. Zsákos szűrő kialakítások.

8.

A nedves gáztisztítás elve, szilárd szennyeződések leválasztása nedves mosókban. A nedves mosók szerkezeti elemei. Nedves mosónál fellépő problémák (víztisztítás, gáznedvesedés, gáz lehűlése, cseppelhordás, harmatponti kicsapódás).

9.

Gázok/gőzök leválasztása abszorpcióval. Az abszorpció fogalma. Jól és rosszul oldódód gázok elnyelése fizikai és kémiai abszorpcióval. Abszorber kialakítások.

10.

Száraz gáztisztítás, szelektív gázleválasztás abszorpcióval. Abszorbens anyagok. Abszorció és regenerálás. Regenerálási lehetőségek. Folyamatos és szakaszos abszorberek kialakítások.

11.

Kén- és nitrogéndioxid csökkentési eljárások. Az emisszió csökkentés tüzeléstechnológiai módszerei. Füstgáztisztítási eljárások (meszes/mésztejes eljárás, száraz adszorpciós eljárás).

12.

A szennyvizek szennyező anyagai. Szerves szennyező anyagok (nehezen lebomló szerves szennyező anyagok). Szervetlen szennyező anyagok (nitrogén, foszfor, toxikus fémek, cianidok). Mikrobiológiai szennyezők.

13.

A települési szennyvizek és tisztításuk. Fizikai szennyvíztisztítás. Homokfogók, zsírfogók, ülepítők. Biológiai szennyvíztisztítás. Csepegtetőtestes és eleveniszapos szennyvíztisztítás.

14.

Biológiai foszfor és nitrogén eltávolítás. Fertőtlenítés, települési szennyvíztisztító rendszer. Kémiai szennyvíztisztítás. Nehézfémek és foszfor kicsapása.

15.

Szennyvíziszapok kezelése. Iszapsűrítés, iszapkondicionálás. Fizikai, kémiai és biológiai kondicionálás, Szennyvíziszapok fertőtlenítése, víztelenítése. Iszapelhelyezés.

- 197 -

Félév: 3.

Tantárgy: Viselkedéskultúra

Hét 1-4.

Tematika A viselkedésről általában Viselkedni kell? (A viselkedésszabályozás szükségessége) Viselkedni tudni kell (A viselkedési szabályok elsajátításának lehetőségei) Viselkedés és kommunikáció

5-9.

A viselkedés mozgatórugói A szükségletek és a motiváció (Maslow modellje alapján) A környezet észlelése A környezetről alkotott kép. A figyelem szelektivitása az összerendezés buktatói Önmagunk észlelése Énkép – reális én – eszményi én. A visszacsatolás szerepe és szabályai. Énvédelem A befolyásolás-alkalmazkodás viselkedés-szabályzó szerepe

10-15.

Személyes hatékonyság és kommunikáció A kommunikáció általános modellje (A kommunikátor és a címzett, az üzenet, a kommunikáció kódja, a kommunikációs helyzet, a kommunikáció csatornái) Beszéd és írás (A verbális kommunikáció szabályai) Beszédalkalmak, beszédszerepek (Viselkedés és nyelvhasználat) A beszéd technikája. Üzeneteink írásba foglalása (levelezés, fontos információk írásba foglalása, jegyzőkönyvek)

Félév: 3.

Tantárgy: Készség és személyiségfejlesztés

Hét 1.

Tematika Bevezetés a csoportmunkába Ismerkedés egymással, a társas megismerés útjai, céljaink, szabályaink, eszközeink. Megállapításaink, szerződéseink a mindennapi életben – sikerek és nehézségek

2-5.

Saját erőforrásaim Érdeklődés, irányulás, értékrendszerek – avagy mi felé haladunk? Életmód, életvitel, ami vonz, és ami nem, személyes és tanulási stílus beazonosítása. Képességeim, készségeim, amivel rendelkezem (eddigi tapasztalatok beépítése) Siker? Kudarc? (teljesítménymotiváció nagyító alatt)

6-9.

Célok és utak Problémamegoldás, a gátak legyőzése, konfliktuskezelés Döntéshozatal – és ami segítheti Hogyan kommunikálok? Társas és interperszonális készségeim

- 198 -

Erősségeim, gyengeségeim, segítőim és nehézségeim – avagy mit tudok mozgósítani és miben kell fejlődnöm? A kreativitás mint erőforrás 10-13.

A személyiség hatékonyságának fejlesztése Jövőkép (vágyak, kívánságok), hosszú-, közép,- és rövidtávú terveim A tanulási képességek fejleszthetősége, saját tanulás-módszertanom kialakítása Kommunikációs készségek fejlesztése, részvétel a csoportmunkában Sikeres befolyásolás lehetőségei, táegyalási stratégiák és módszerek az „öneladás” során

14-15.

Félév:3.

Kiértékelő foglalkozás

Tantárgy: Matematika III.

Hét

Tematika

1.

A klasszikus hibaszámítás elemei.

2.

Lineáris egyenletrendszerek megoldása

3.

Gauss elimináció

4.

Mátrixinvertálás

5.

Sajátérték feladat megoldása hatványmódszerrel

6.

Nemlineáris egyenletek megoldása

7.

Intervallumfelező eljárás

8.

Newton-módszer

9.

Függvényközelítés interpolációval

10.

Függvényközelítés a legkisebb négyzetek módszerével

11.

Fixpontiteráció

12.

Numerikus deriválás

13.

Numerikus integrálás

14.

Differenciálegyenletek megoldása Taylor módszerével

15.

Differenciálegyenletek megoldása Runge-Kutta módszerével

Félév:3

Tantárgy: Műszaki fizika II.

Hét

Tematika

1.

Elektromos töltés, térerősség, potenciál

2.

Gauss törvénye, az elektrosztatikai Poisson-egyenlet

3.

Vezető a sztatikus elektromos térben

4.

Elektromos áramlás

5.

Áramforrások

6.

Kirchoff törvényei

7.

Joule-törvénye

8.

A mágneses indukció, mágneses térerősség

9.

A mágneses Gauss törvény - 199 -

10.

Dia-, para-, ferromágnesesség

11.

Ampere-féle gerjesztési törvény

12.

Neumann és Faraday törvénye

13.

Az elektromágneses mező energamérlege

14.

A Maxwell egyenletrendszer

15.

Elektromágneses hullámok homogén izotróp szigetelőben

- 200 -

Félév:3

Tantárgy: Műszaki mechanika II.

Hét

Tematika

1.

Egyensúlyi és egyenértékű erőrendszerek elemzése

2.

Megoszló erőrendszerek. Koncentrált és megoszló skalárrendszerek

3.

Statikai nyomaték, tömegközéppont

4.

Síkidomok másodrendű nyomatékai, főtengelyprobléma

5.

A Coulomb-féle súrlódási törvény

6.

Szerkezetek mechanikai modellezése, rúdmodell, összetett szerkezetek statikája

7.

Rudak egyensúlyi egyenletei

8.

A merev test kinematikája

9.

Kinematikai jellemzők, relatív mozgások

10.

Newton-féle alaptörvények, Impulzus-tétel

11.

Perdület-tétel, Energia-tétel.

12.

Kényszerfeltételek, kényszermozgások, szabadmozgások

13.

Anyagi pont mozgásai. Merev test mozgásai

14.

Síkmozgás. Haladó mozgás. Gördülés

15.

Merev testekből felépített egyszabadság-fokú szerkezetek kinetikája.

Félév:3.

Tantárgy: Mechanikai technológia II.

Hét

Tematika

1.

A képlékenyalakítás elméleti alapjai: alakváltozási és feszültségi állapot

2.

A képlékenyalakítás elméleti alapjai: folyási feltételek, anyagegyenletek

3.

A lemezalakítás alapanyagai

4.

A lyukasztás és kivágás technológiája és szerszámai

5.

A hajlítás elmélete

6.

A hajlítás technológiája

7.

A hajlítás szerszámai

8.

A mélyhúzás elmélete

9.

A mélyhúzás technológiai tervezése

10.

A mélyhúzás szerszám tervezése

11.

A falvékonyító mélyhúzás

12.

A hidegzömítés és a hidegfolyatás eljárásai

13.

A hidegzömítés és a hidegfolyatás tervezése

14.

A hidegzömítés és a hidegfolyatás szerszámai és gépei

15.

Alakítógépek és megválasztásuk

- 201 -

Félév:3.

Tantárgy: Anyagmozgatás és logisztika

Hét

Tematika

1.

A logisztika fogalma, céljai és feladatai

2.

A logisztika felosztása, területei, a vállalati logisztika felépítése

3.

Logisztikai stratégiák

4.

Logisztikai teljesítmények

5.

Logisztikai költségek

6.

Beszerzési logisztika

7.

Termelési logisztika

8.

Elosztási logisztika

9.

Újrahasznosítási logisztika

10.

Logisztikai kontrolling, raktári logisztika

11.

Logisztikai hálózatok, virtuális vállalatok, teljes ellátási láncok

12.

Szállítási módok és eszközeik, bi- és multimodális szállítás

13.

Közúti- és vasúti szállítás

14.

Légi- és vízi szállítás

15.

Az üzemi logisztika végrehajtó eszközei

Félév:3.

Tantárgy: Munkavédelem és biztonságtechnika

Hét

Tematika

1.

A munkavédelem fogalma, feladatai

2.

A balesetek okai és fajtái

3.

Foglalkozási ártalmak és megelőzésük

4.

A munkavédelem műszaki és egészségügyi eszközei

5.

A veszélytelen technika megvalósításának az elve

6.

Az üzemi baleset vizsgálata és jelentése

7.

A környezetvédelem és a munkavédelem kapcsolata

8.

A víz, a levegő és a talaj védelme

9.

A gépek biztonságtechnikája, alapelvek

10.

Gépek veszélyforrásai; mechanikus veszélyforrások, villamos veszélyforrások

11.

Érintésvédelem

12.

Tűzvédelem alapszabályai, tűzveszélyességi osztályok

13.

Tűzoltóhatások és eszközök

14.

Tűzoltó készülékek működése

15.

Tűzveszélyes munka engedélyezése

- 202 -

Félév:3.

Tantárgy: Szerszámgépek

Hét

Tematika

1.

Az alapvető gyártástechnológiák tipikus szerszámgépei1

2.

Az alapvető gyártástechnológiák tipikus szerszámgépei2

3.

Szerszámgép struktúrák, soros- párhuzamos kinematikájú gépek1

4.

Szerszámgép struktúrák, soros- párhuzamos kinematikájú gépek2

5.

Hagyományos szerszámgépek szerkezeti kialakítása és kinematikai láncaik

6.

Számjegyvezérlés alapelve, CNC szerszámgépek struktúrái

7.

Automatizált szerszámgépek, számjegyvezérlésű forgácsoló szerszámgépek

8.

Megmunkáló központok, rugalmas gyártócellák, fő építőegységek.

9.

Szerszámgép részegységek: tartóelemek, fő- és mellékhajtóművek

10.

Szerszámgép részegységek: szánok és vezetékek

11.

Szerszámgép részegységek: munkadarab és szerszám készülékek

12.

Főhajtómű kiválasztás, pótlólagos automatizálás.

13.

Célgépek, képlékenyalakító gépek rendszerezése, fő típusai

14.

Mechanikus és hidraulikus alakító gépek főbb típusai, szerkezeti kialakításuk.

15.

Különleges szerszámgépek

Félév:3.

Tantárgy: Minőségmenedzsment

Hét

Tematika

1.

Az ellenőrzés feladatai, céljai, területei

2.

Az ellenőrzés és a szabályozás kölcsönös viszonya

3.

Minőségellenőrzés folyamatának modellje

4.

Minősítéses és méréses módszerek.

5.

Mechanikai, optikai, pneumatikus mérési módszerek

6.

Villamos, optoelektromos mérési módszerek

7.

Lézeres hossz- és szögmérő eszközök

8.

Koordináta méréstechnika

9.

Gyártásközi ellenőrzés, végtermék ellenőrzés

10.

SQC – statisztikai minőségellenőrzés

11.

A logisztikai tevékenységeknél jelentkező minőségbiztosítási feladatok és eszközök

12.

A termékazonosítás és a termékkövetés szerepe a minőségbiztosításban

13.

Termelő vállalat controllingja és minőségbiztosítása

14.

Az auditálás minőségi vonzata

15.

A minőségi hurok jellemzői

- 203 -

Félév:3.

Tantárgy: Gépgyártástechnológia III:

Hét

Tematika

1.

Gyártórendszerek és belső hierarchiájuk.

2.

Rugalmas gyártórendszerek és cellák.

3.

A rugalmas gyártás tervezésének technológiai alapjai.

4.

Típus- és csoporttechnológiai folyamatok.

5.

Számítógépes termelésirányítás (TIR).

6.

Az alkatrészgyártás technológiai folyamatának modellezése1

7.

Az alkatrészgyártás technológiai folyamatának modellezése2

8.

Az alkatrészgyártás technológiai folyamatának modellezése3

9.

Optimálási lehetőségek a gyártás- és gyártórendszer tervezése során1

10.

Optimálási lehetőségek a gyártás- és gyártórendszer tervezése során2

11.

Optimálási lehetőségek a gyártás- és gyártórendszer tervezése során3

12.

A számítógéppel segített gyártás (CAM) technológiai kérdései1

13.

A számítógéppel segített gyártás (CAM) technológiai kérdései2

14.

Számítógéppel integrált gyártás (CIM)1

15.

Számítógéppel integrált gyártás (CIM)1

Félév:3.

Tantárgy: CNC és robottechnika

Hét

Tematika

1.

A számjegyvezérlés alapelve, alkalmazási lehetőségei különböző technológiai berendezéseknél.

2.

Geometriai információs rendszerek, pont, szakasz és pályavezérlés, 2-5D feladatok. A CNC technika információfeldolgozási folyamatának áttekintése.

3.

Koordinátarendszerek, nevezetes pontok, transzformációk és korrekciók

4.

NC programozási nyelvek, pozicionáló rendszerek

5.

Digitális interpolátorok és helyzetszabályozók működési elve

6.

Szervomotorok, léptető motorok, útmérők ismertetése

7.

Helyzetszabályozók tervezése és dinamikus szimulációja

8.

NC gépek kezelése és programozása

9.

A CNC gépek jellegzetes üzemmódjai, CNC vezérlések szoftver-struktúrája, real-time operációs rendszerek

10.

Vezérlési és felügyeleti feladatok megoldása

11.

A cellavezérlő és a gyártórendszer-vezérlő számítógép funkciói

12.

Kommunikáció a modulok között, LAN technika, a MAP-DNC rendszer funkciói

13.

Munkafeladatok státus és eseményinformációk kezelésére

14.

CNC programok, munkaállomások FMS rendszerekben

15.

CÍM rendszer felépítése és jellemzői

- 204 -

Félév:3.

Tantárgy: CNC gyakorlat

Hét

Tematika

1.

A CNC ezterga bemutatása. Mozgás-viszonyai

2.

Lineáris elemek programozása derékszögű koordináta rendszerben

3.

Lineáris elemek programozása polár koordináta rendszerben

4.

Egyszerű lépcsős kontúr programozása.

5.

Körív menti mozgások programozásának lehetőségei:

6.

Alapelemek közötti átmenetek programozása:

7.

Egyenesekkel és körívekkel leírható kontúr programozása.

8.

A szubrutin fogalma, szervezésének szabályai.

9.

Programozási gyakorlat.

10.

Hossznagyoló ciklus használata

11.

Keresztnagyoló ciklus programozása

12.

Összetett programozási feladat.

13.

Kontúr ismétlő ciklus használata

14.

Fúró ciklus

15.

Beszúró ciklus

- 205 -

Félév:4.

Tantárgy: Mechanikai technológia III.

Hét

Tematika

1.

A kötés és a kötőeljárások rendszerezése

2.

A hegesztő eljárások elméleti alapismeretei

3.

Lánghegesztés

4.

Ívhegesztés elméleti alapjai

5.

Ívhegesztés: védőgázas

6.

Ívhegesztés: salakvédelmű

7.

Ívhegesztés: kombinált védelmű

8.

Sugárhegesztés

9.

Villamos salakhegesztés

10.

Villamos ellenállás-hegesztő eljárások: ponthegesztés és vonalhegesztés

11.

Villamos ellenállás-hegesztő eljárások: dudorhegesztés és tompahegesztés

12.

Robbantásos hegesztés

13.

Dörzshegesztés

14.

Hidegsajtoló hegesztés

15.

Ultrahangos sajtolóhegesztés

Félév:4.

Tantárgy: Szerszám és készüléktervezés

Hét

Tematika

1.

A műszaki terv fogalma, fajtái és szintjei.

2.

Tervezési szemléletek

3.

Az intuitív tervezés lényege, az intuitív tervezési folyamat vázlata

4.

A módszeres tervezés alapgondolata

5.

A módszeres tervezés jellemző technikái, tudásfa és tudásmátrix

6.

Megoldás-változatok szelektálása, hibakritika, értékvizsgálatok

7.

Egységes elemek alkalmazása a tervezésben.

8.

Gyártás-, szerelés-, újrahasznosítás-, gazdaságosság, karbantartás szempontjainak kielégítése a tervezés során

9.

A szerszámtervezés élgeometriai-, mozgásgeometriai- és gyártásgeometriai vonatkozásai

10.

Alakos kések és marók, üregelőszerszámok, lefejtő szerszámok tervezése

11.

Programszerszám tervezés.

12.

Készülékek a megmunkáló rendszerben.

13.

A készülékelemek tervezése.

14.

Jellegzetes alapkészülékek tervezése.

15.

Elemekből összerakható készülékezés.

- 206 -

Félév:4.

Tantárgy: Minőségirányítás

Hét

Tematika

1.

Minőségfilozófiai modellek

2.

Minőségi rendszer-terminológiai alapjai

3.

Minőségiskolák

4.

Minőségbiztosítás taktikai menedzsmentje

5.

Minőségbiztosítás operatív menedzsmentje

6.

A minőségbiztosítás informatikai alapjai

7.

A minőségbiztosítás statisztikai metodikai alapjai

8.

Hibaelemzési technikák

9.

Statisztikai folyamatszabályozás (SPC)

10.

Képességvizsgálatok

11.

Komplex esetpéldák, esetjátékok, esettanulmányok1

12.

Komplex esetpéldák, esetjátékok, esettanulmányok2

13.

Komplex esetpéldák, esetjátékok, esettanulmányok3

14.

EU-s jogharmonizáció a minőségbiztosításban1

15.

EU-s jogharmonizáció a minőségbiztosításban2

Félév:4.

Tantárgy: Elektrotechnika-elektronika

Hét

Tematika

1.

Elektrotechnikai alapfogalmak

2.

Villamos hálózatok elemei, részei, megoldhatósága

3.

Egyen- és váltakozó áramú hálózatok számítása

4.

Váltakozó áramú teljesítmények

5.

Háromfázisú rendszerek

6.

A transzformátor felépítése, működési elve

7.

A transzformátor áramköri modellje, üzemi tulajdonságai és hatásfoka

8.

Egyen –és váltakozó áramú motorok és generátorok1

9.

Egyen –és váltakozó áramú motorok és generátorok2

10.

Teljesítményelektronika félvezető elemei

11.

Egyenirányítók, inverterek, egyen- és váltakozó áramú szaggató kapcsolások1

12.

Egyenirányítók, inverterek, egyen- és váltakozó áramú szaggató kapcsolások2

13.

Egyenirányítók, inverterek, egyen- és váltakozó áramú szaggató kapcsolások3

14.

Érintésvédelmi alapfogalmak1

15.

Érintésvédelmi alapfogalmak2

- 207 -

Félév:4.

Tantárgy: Energiagazdálkodás

Hét

Tematika

1.

Energiagazdálkodási alapfogalmak

2.

Energiafajták

3.

Energiahordozók

4.

Energetikai hatásfok,

5.

Gazdasági hatékonyság

6.

Teljesítménygazdálkodás

7.

A fogyasztók energiaszükséglete

8.

Primer energiahordozók

9.

Energiaszállítás

10.

Energiatárolás

11.

Az energiafelhasználás racionalizálása

12.

Alternatív energiaforrások, új eljárások1

13.

Alternatív energiaforrások, új eljárások2

14.

Munkavédelem az energiaiparban

15.

Költségelemzések

Félév:4.

Tantárgy: CNC és robottechnika

Hét

Tematika

1.

A számjegyvezérlés alapelve, alkalmazási lehetőségei különböző technológiai berendezéseknél.

2.

Geometriai információs rendszerek, pont, szakasz és pályavezérlés, 2-5D feladatok. A CNC technika információfeldolgozási folyamatának áttekintése.

3.

Koordinátarendszerek, nevezetes pontok, transzformációk és korrekciók

4.

NC programozási nyelvek, pozicionáló rendszerek

5.

Digitális interpolátorok és helyzetszabályozók működési elve

6.

Szervomotorok, léptető motorok, útmérők ismertetése

7.

Helyzetszabályozók tervezése és dinamikus szimulációja

8.

NC gépek kezelése és programozása

9.

A CNC gépek jellegzetes üzemmódjai, CNC vezérlések szoftver-struktúrája, real-time operációs rendszerek

10.

Vezérlési és felügyeleti feladatok megoldása

11.

A cellavezérlő és a gyártórendszer-vezérlő számítógép funkciói

12.

Kommunikáció a modulok között, LAN technika, a MAP-DNC rendszer funkciói

13.

Munkafeladatok státus és eseményinformációk kezelésére

14.

CNC programok, munkaállomások FMS rendszerekben

15.

CÍM rendszer felépítése és jellemzői

- 208 -

Félév:4.

Tantárgy: CNC gyakorlat

Hét

Tematika

1.

Menetvágó ciklus programozása

2.

Külső, furat megmunkálás programozás gyakorlása

3.

Komplett alkatrész programozása

4.

Programozási feladat a ciklusok gyakorlására

5.

Bonyolult geometriájú alkatrész programozása

6.

Eszterga felépítése, szerkezeti egységei

7.

A gép üzembe helyezése.

8.

A kezelő elemek bemutatása.

9.

A kézi-és a kézi adatbeviteli üzemmód

10.

Fájlkezelő üzemmódok bemutatása

11.

Az NC fájlok futtatásának lehetőségei

12.

A munka-darab null-pontjának felvétele:

13.

Szerszámok bemérése:

14.

Szerszámok szerszámtárba vétele és a kiárazás lépései

15.

Komplex feladat

- 209 -

Félév: 4.

Tantárgy: Munkaerőpiaci ismeretek

Hét 1-2.

Tematika Munkaerő- piaci ismeretek Munkaerő-piaci alapfogalmak, közgazdasági összefüggések. A munkaerő-piac aktuális helyzete, foglalkozási trendek ( A mindenkori helyzet értékelésének szempontjai). A foglalkoztatás lehetséges formái (Időszakos megbízások teljesítése, időszakos munkavállalás, felállások, csökkentett munkaidejű megbízások, bedolgozás, információs távmunka stb.).

3.

Munkaerő-piaciszolgáltatások (Funkciók, intézményrendszer, támogatási formák)

4.

Karriercélok és állásvadászat Az egyéni jellemzők (adottságok, képességek, készségek, szakképzettség) és annak konvertibilitása/számbavétele és a karriercélok megfogalmazása

5.

Az egyéni körülmények (egzisztencia, vagyoni helyzet, a személyes környezet tárgyai, mint lehetséges munkaeszközök) számbavétele és a karriercélok esetlegese korrekciója

6.

A karriercélok (stratégia-taktikai) és a munkaerő-piaci kereslet vizsgálata, megfeleltetése

7.

Az önfejlesztés szükségessége és lehetőségei (ismerethiányok pótlása, illetve új ismeretek szervezése, készségfejlesztés. Az önfejlesztés tervezés)

8.

Az álláskeresési technikák Az álláskeresés információs bázisai Hirdetések, pályázatok. Társadalmi-szakmai kapcsolatok

9.

Jelentkezés a hirdetésre, álláspályázat Informálódás személyesen vagy telefonon. A bejelentkezés alapdokumentumai: Az önéletrajz (Az önéletrajz típusai, a legfontosabb tartalmi-formai elemek)

10.

Esélynövelő referenciák dokumentálása. A kísérő levél szerepe (tartalmi-formai megvalósítása)

11.

Az álláskereső szerepében felvételi beszélgetés Felkészülés a felvételi beszélgetésre Információgyűjtés Az alkalmazó (vállalat, vállalkozó) tevékenységről, eredményességéről, piaci helyzetéről stb. Az adott szakterületen való foglalkoztatás általános helyzetéről (munkakörülmények, bérek, juttatások, előmeneteli lehetőségek stb.)

12.

Felkészülés az alkalmazó lehetséges kérdéseire. Felkészülni a munkavállalói kérdésekre. A saját alku-pozíció kereteinek és feltételeinek meghatározása

13.

Főszerepben – a felvételi elbeszélgetésen Hozzájárulás a kedvező légkör kialakításához. A szituáció által diktált viselkedési (verbálisnonverbális) szabályok

14.

A kiegészítő információk adásáról ( Az önfeledés korlátai). Szokatlan kérdések. Alkalmazkodás a szituációhoz (A felkészülés során kialakított terv folytonos kontrolja)

15.

Az alkalmaztatás munkaügyi kérdései

- 210 -

A megállapodás a lényegesebb kérdései. A munkaszerződés tartalma és megkötése. Az ígéretek beváltása.

- 211 -

Félév:4.

Tantárgy: Irányítástechnika

Hét

Tematika

1.

Irányítástechnika alapfogalmai

2.

Szabályozás

3.

Vezérlés

4.

Különböző fizikai rendszerek analógiája

5.

Digitális technika alapjai

6.

Kombinációs feladatok

7.

Logikai függvények egyszerűsítése algebrai, táblázatos és numerikus módon

8.

Pneumatikus és hidraulikus rendszerek elemei

9.

Pneumatikus és hidraulikus rendszerek elemei

10.

Vezérlési rendszerek tervezése

11.

Vezérlési rendszerek tervezése

12.

Vezérlési rendszerek tervezése

13.

Programozható logikai vezérlők

14.

Programozható logikai vezérlők

15.

Programozható logikai vezérlők

Félév:1-4.

Tantárgy: Idegen nyelv

Hét

Tematika

1.

A gépipari szakterületeken használatos idegen nyelvű szavak, kifejezések

2.

A gépipari szakterületeken használatos idegen nyelvű szavak, kifejezések

3.

A gépipari szakterületeken használatos idegen nyelvű szavak, kifejezések

4.

A gépipari szakterületeken használatos idegen nyelvű szavak, kifejezések

5.

A gépipari szakterületeken használatos idegen nyelvű szavak, kifejezések

6.

Az informatikában használatos idegen nyelvű szavak, kifejezések

7.

Az informatikában használatos idegen nyelvű szavak, kifejezések

8.

Az informatikában használatos idegen nyelvű szavak, kifejezések

9.

Az informatikában használatos idegen nyelvű szavak, kifejezések

10.

Az informatikában használatos idegen nyelvű szavak, kifejezések

11.

Egyszerűbb működési- és üzembehelyezési leírások lefordítása magyar nyelvre

12.

Egyszerűbb működési- és üzembehelyezési leírások lefordítása magyar nyelvre

13.

Egyszerűbb működési- és üzembehelyezési leírások lefordítása magyar nyelvre

14.

Egyszerűbb működési- és üzembehelyezési leírások lefordítása magyar nyelvre

15.

Egyszerűbb működési- és üzembehelyezési leírások lefordítása magyar nyelvre

Komplex/Szakdolgozat:

-

A tanuló rendszeresen megjelenik az előírt konzultációs időpontokon.

-

A konzulens által kiadott, feladatait időben elvégzi.

-

A szakdolgozatot, megfelelő formában és tartalommal, az előírt időpontban beadja. - 212 -

- 213 -

5. számú melléklet: MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI UTASÍTÁS

Az intézmény munkavédelmi szabályzatát Krinszki Attila a többször módosított A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján készítette. Iskolánk tanulóinak kötelessége megtartani a tanórán kívüli foglalkozások során az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek rendjét saját és társaik testi épségének védelme, valamint az iskolai munka zavartalan folytatása érdekében. A tanuló kiemelt kötelessége, hogy a) óvja saját és társai épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket. A balesetvédelmi ismertetőn való részvételét, az utasításban foglaltak tudomásul vételét aláírásával dokumentálja. b) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rá bízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. c) takarékoskodjon a villannyal, a gázzal, a vízzel és a fogyóeszközökkel. d) Haladéktalanul jelentse az igazgatói irodában, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá, ha megsérült (amennyiben állapota lehetővé teszi). A három napon túl gyógyuló sérüléstokozó baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Minden szaktanteremben (számítástechnikai, gyakorló iroda, könyvtár, kémiai előadó, tornaterem) az ott érvényes külön szabályokat is köteles a tanuló betartani. A tantermeket, folyosókat, lépcsőket rendeltetésszerűen kell használni, ügyelve arra, hogy a tanuló ne okozzon kárt saját és mások testi épségében. Különös gonddal kell ügyelnie minden tanulónak az intézmény épületére, a termek, folyosók

és

mellékhelyiségek

felszerelésére,

berendezésére,

rendeltetésszerű

használatára, épségük megóvására és a tisztaságra.

- 214 -

Az intézmény épületében és felszerelésében okozott kárt az okozó köteles jelenteni és megtéríteni az A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXII. Törvény 59. §-a alapján. 1. Közlekedési utakat, folyosókat, lépcsőket állandóan szabadon kell tartani, azokat eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad! 2. Az ablakokból kihajolni tilos! 3. Az iskola területén, valamint az iskola által szervezett, iskolán kívüli programokon tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek, alkohol, drogok árusítása és fogyasztása! A dohányzás az iskola épületében tilos, csak az arra kijelölt helyen engedélyezett! 4. Elektromos berendezések 50 cm-es körzetében éghető és gyúlékony anyagot ne helyezzünk el! 5. Elektromos

berendezéseket

csak

arra

kijelölt

személyek

használhatnak.

Meghibásodásukat azonnal jelentik a gondnoki irodában, s azokat csak szakember javíthatja ki.

6. Az iskola területén saját elektromos berendezések (magnó, rádió) használata tilos! 7. Ne rongáljuk meg a tűzvédelmi felszereléseket (porral oltókat), azokat csak rendeltetésüknek megfelelő célra használjuk! A készülékeket helyükről, tűzeset kivételével elvenni tilos! 8. A tanulók a tornateremben sportfoglalkozást, a szaktantermekben (könyvtár, számítástechnikai terem, gyakorló iroda, kémiai előadó) gyakorlati foglalkozást csak pedagógus felügyelete mellett végezhetnek. Számítógép csak pedagógus felügyelete mellett használható! 9. Ha a tanuló munkája folyamán a gépteremben valamilyen hibát tapasztalt, azonnal jelentenie kell a felügyeletet ellátó személynek! - 215 -

10. Az iskola területén tartsunk állandó tisztaságot! 11. Tűz- és bombariadó esetén szükséges teendőket a tűz- és bombariadó terv tartalmazza. A balesetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartása az iskola minden tanulójára és alkalmazottjára kötelező. Megsértése fegyelmi következményekkel jár. A vonatkozó törvények, továbbá az Országos Munkavédelmi Szabályzat alapján a Szabályzat 2007. augusztus 31-én lépett hatályba.

- 216 -

6. számú melléklet: TŰZ- ÉS BOMBARIADÓ TERV Az intézmény tűzvédelmi szabályzatát Krinszki Attila A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi törvény 19. § (1) bekezdése, a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelete 3. §, a 35/1996 (XII. 29.) BM rendelet, valamint a 32/1997. (V. 9.) BM rendelet alapján készítette. 1. Ha tüzet észlel, vagy tudomást szerez bomba elhelyezéséről, haladéktalanul jelentse be az iskola titkárságán. 2. Tűz esetén: -

nevezze meg azt a helyet, ahol a tüzet észlelte;

-

mondja el, hogy mi ég;

-

a tűz mit veszélyeztet;

-

tudomása szerint emberek tartózkodnak-e a helyiségben.

3. Mindkét esetben az iskola vezetői, illetve a tűzrendészeti felelős rendelhet el szaggatott csengő jelzésével vagy más módon (pl. kézi csengő használatával) riadót. 4. A jelzésre mindenki, aki az épületben tartózkodik, haladéktalanul vonuljon ki a helyiségből az ott kihelyezett útvonal szerint. Tűz esetén és bombariadókor a városi tűzoltó-parancsnokság, illetve a rendőrség visszajelzéséig az osztályokat a kijelölt helyre az órát tartó tanárok vezetik le. Az ő kötelességük annak ellenőrzése, hogy minden tanuló elhagyta-e az iskola épületét. (Létszámellenőrzés a hetesek jelentése alapján.) A tűz- és bombariadó-szabály betartása az iskola minden tanulójára és alkalmazottjára kötelező. Megsértése fegyelmi következményekkel jár. A vonatkozó törvények, továbbá az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján a Szabályzat 2007. október 08-án lépett hatályba.

- 217 -