wertyuiopasdfghjklzxcvbnmqw ertyuiopasdfghjklzxcvbnmqwer tyuiopasdfghjklzxcvbnmqwerty uiopasdfghjklzxcvbnmqwertyui asdfghjklzxcvbnmqwertyuiopas

qwertyuiopasdfghjklzxcvbnmq wertyuiopasdfghjklzxcvbnmqw ertyuiopasdfghjklzxcvbnmqwer tyuiopasdfghjklzxcvbnmqwerty Zalaegerszegi Szakképzési Centrum uiopasdfghjklzxcvbnmqwertyui Közgazdasági Szakközépiskolája opasdfghjklzxcvbnmqwertyuiop PEDAGÓGIAI PROGRAM asdfghjklzxcvbnmqwertyuiopas dfghjklzxcvbnmqwertyuiopasdf ghjklzxcvbnmqwertyuiopasdfgh jklzxcvbnmqwertyuiopasdfghjkl zxcvbnmqwertyuiopasdfghjklzx cvbnmqwertyuiopasdfghjklzxcv bnmqwertyuiopasdfghjklzxcvbn mqwertyuiopasdfghjklzxcvbnm qwertyuiopasdfghjklzxcvbnmq wertyuiopasdfghjklzxcvbnmqw ertyuiopasdfghjklzxcvbnmrtyui opasdfghjklzxcvbnmqwertyuiop asdfghjklzxcvbnmqwertyuiopas dfghjklzxcvbnmqwertyuiopasdf I. Nevelési program

A Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai programja

2015

Tartalomjegyzék I. Nevelési program .................................................................................................................. 2 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............ 3 1.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 18 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................. 21 1.4 Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 29 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ................................................ 32 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................. 34 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ................................... 42 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ........................................ 43 1.9. A tanulmányok alatti vizsga szabályzata........................................................................... 49 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai................................................ 52

MELLÉKLET .......................................................................................................................... 54

1


2015

I. Nevelési program Az 1990-ben alapított iskola nevelőtestülete tevékenysége egészével törekszik az egyetemes és a magyar kultúra és erkölcs általános érvényű értékeinek közvetítésére. “A h o l e m b e r s z e r e t e t v a n , o t t a m e s t e rs é g s z e r e t e t e i s m e g v an . ” (H y p p o k r a t é s z ) A mottóul választott gondolat a nevelőtestületnek a vállalt feladatához való viszonyulását tükrözi. Olyan pedagógiai környezetet szeretnénk teremteni, amely a tanulói személyiség sokoldalú fejlődését szolgálja, és mindenkiből a legtöbbet és a legjobbat hozza ki, és alkalmassá teszi a társadalmi változásokhoz való folyamatos alkalmazkodásra, az egész életen át tartó tanulásra. Nevelő-oktató munkánkban a hagyományokra építő, a gyermekközpontú működést megvalósító, családias légkörben kívánunk megfelelni: o a fenntartó o a szülők o a tanulók o és önmagunk elvárásainak. Törekszünk az emberi értékek átadására. Fontosnak tartjuk a pedagógusok példaadását. Nemzeti értékeink, régi hagyományaink megbecsülése mellett, a határainkon túl élő magyarok, az idegen népek kultúrájának megismerésére, befogadására neveljük tanulóinkat. Valljuk, hogy a gyermek érdeklődő, befogadni akaró; az önmegvalósítás szándékával rendelkező személyiség; akit az igényes, határozott követelmények támasztásával önállóságra, kezdeményezőkészségre, kreativitásra, az élethosszig tartó tanulásra készítünk fel. Fontosnak tartjuk

önmagunkkal

és

tanulóinkkal

szemben

a

tudatosságra,

következetességre,

önfegyelemre, toleranciára, a másság elfogadására, kitartásra való törekvést. Iskolánkban integráltan tanítjuk a sajátos nevelési igényű tanulókat, befogadjuk a mozgássérült, enyhe fokban hallássérült, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulókat. Munkánkat hivatásnak tekintjük, folyamatosan képezzük magunkat, nyitottak vagyunk az új értékekre.

2


2015

1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Legfontosabb pedagógiai alapelveink -

Bizalom elve: bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a

személyes kapcsolatok kialakítására. -

Komplexitás elve: a nevelés-oktatás során figyelembe kell venni, hogy biológiai,

fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek együttes hatását össze kell hangolni. -

Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve: a tanuló fejlődését mindenkor a maga fejlődési fokához mérten kell elősegíteni.

-

A következetesség elve: igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben. Egyúttal lehetőséget kell nyújtani a tanuló önállóságának, kezdeményező készségének, és kreativitásának kibontakoztatására.

-

Nyitottság elve: fel kell kelteni a tanulók érdeklődését szűkebb és tágabb környezetük, hazájuk, a világ jelenségei iránt.

-

Felelősségtudat: a tanulókban fejlődjön ki a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, alakuljon ki a tevékenységeikkel kapcsolatos felelősségérzet.

- Humán szocializáció: a szocializáció folyamatában a tanulók megtanulják iskolánk hagyományait, normáit és értékeit, mind az iskolai, mind az iskolán kívüli életében ezeket ezek szerint él; (A gyakorlati megvalósítás az együttnevelés által lehetséges, a bármely fogyatékkal élők, a kisebbséghez, nemzetiséghez tartozó, vagy SNI-s tanulók integrációjával.) -

Kompetencia alapú oktatás: az az oktatás, amely előre meghatározott kompetenciák megszerzésére irányul. A tanulók tudását, teljesítményét individualizált módon mérik. Kompetencia alapú oktatásnak a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. A kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, valamint egy adott területen jelentkező követelmények magas szintű teljesítése. A legjobb eredményt a kompetenciák (intellektuális, szociális és érzelmi intelligencia), a követelmények (szakmai tudás, szociális alkalmazkodás és önfegyelem) és a körülmények (optimális, nehezített és megszokott) megfelelő együttállásában érhetjük el. 3


2015

A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási- és viselkedésjegyek összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. A fejlesztés célja a pedagógiai kultúra átalakítása, különös tekintettel 

A tanár személyiségére (személyes példamutatás és kongruens felnőtt magatartás, önismeret) és felkészültségére;



A személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdításáre;



A gyermekek életkorának megfelelő, támogató, facilitáló peagógusszerep kialakítására (tanári kompetenciák).

A kompetencia alapú programok általános jellemzői: 

Teljesítményre alapoznak



Egyéni haladás figyelembe vétele



Tanulásközpontúak



Specifikus célkitűzések



Gyakorlat-orientáltak



Azonnali visszajelzést adnak



Értékelés teljesítmény alapú, leírt kritériumok alapján.

A kompetencia alapú oktatás megismerése, módszertanának elsajátítása és használata az oktató-nevelő munka során az egész nevelőtestület feladata. A pedagógiai munka általános céljai: A kiemelt pedagógiai alapelveket szem előtt tartva iskolánk általános célja, hogy 

érvényesítse a humánus értékeket (tolerancia, segítség, elfogadás, megértés, együttműködés, tisztelet és megbecsülés, bizalom, hitelesség, kommunikáció, önmagunk vállalása, önkritika, nyitottság, személyesség, másokra figyelés)



közvetítse az egyetemes és a nemzeti kultúra alapértékeit,



testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, 4


2015

gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésekre. 

Kooperatív tanítási-tanulási technikák, módszerek alkalmazása tanórán és tanórán kívül

Céljainkat az alábbi nevelési területek konkrét feladatokra bontásával a tanórán és a tanórán kívüli foglakozásokon kívánjuk elérni. Testi nevelés

testnevelés, ISK

Értelmi

matematika, informatika, kémia, biológia, fizika

Érzelmi-esztétikai

magyar irodalom, történelem, ének-zene, vizuális kultúra, színjátszókör

Akarati-erkölcsi

etika, testnevelés

Családi életre nevelés

osztályfőnöki

Közösségi nevelés

osztálykirándulás, hagyományok, programok,

Hazaszeretetre nevelés

történelem, magyar irodalom

Európaiság

idegen nyelvek, történelem, földrajz, Európa-kör,

magyar

nyelvtan,

Diákcsere, társasdalomismeret Munkára nevelés

szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó tantárgyak, szakmai tárgyak

Pedagógiai munkánk eszköztárában kiemelkedő szerepet tulajdonítunk a pedagógus személyiségének, a példamutatásnak, interperszonális kapcsolatoknak, bízunk intézményünk családias légkörének nevelő erejében és építünk erre. Az iskolai közösség formálódásában összetartó erőt jelent a hagyományok megteremtése, ápolása. Az iskolánkban kialakult szabályrendszer rendszeres, fegyelmezett munkára tanít.

5


2015

Pedagógiai munka eljárásai A hagyományos tanítási módszerekkel nem lehet hatékonyan fejleszteni a kulcs kompetenciákat, hiszen a módszerek megválasztásától függ a megszerezhető tudás minősége is. A pedagógusok módszertani kultúráját kell bővíteni ahhoz, hogy a tanórák milyensége megváltozzon. A

napjainkban

gyakran

használt

frontális

osztálymunka

háttérbe

szorításával,

a

differenciálással, a kooperatív technikák, projektek alkalmazásával tudjuk a tanítási munkát megújítani. Az egész életen át tartó tanulás képességének megszerzése érdekében meg kell tanítani tanulni tanítványainkat. A kompetencia alapú fejlesztéshez elengedhetetlen a tevékenykedtetés, a mindennapi életből vett feladatok megoldása. A változások sikerének kulcsa tehát a pedagógus. Eddig is komoly erőfeszítéseket tettünk a pedagógusok képzésére az alábbi témákban: Kooperatív technikák Projekt módszer Differenciált órai munka A TÁMOP 3.1.4/2. pályázat nyerteseként iskolánk személyi és tárgyi feltételei bővültek, iskolánk hírneve szűkebb és tágabb környezetében is növekedett, pedagógusaink pedig olyan pedagógiai tudásra tettek szert, melyek növelik szakmai presztízsüket más iskolákkal szemben. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan a tanulók tudásának, képességinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai mindenkori tantárgyfelosztásban meghatározott feladatok alapján.  Tantárgyával kapcsolatos tudása naprakész.  Hagyományos módszerek mellett alkalmazza a korszerű technikákat is, szaktárgya sajátosságaihoz igazítja.  Együttműködést generáló munkaformákat alkalmaz.  Módszereit adaptálja a csoportjaihoz.  Motiváló, kompetenciákat fejlesztő tanítási stratégiát alkalmaz. 6


2015

 Foglalkozás-vezetésére az innovációra való nyitottság jellemző.  Felhívja a diákok figyelmét az online tartalmak helyes használatára, kritikai értelmezésére, és segíti a hiteles információk elérését.  Tantárgyában megfelelő arányban jelenik meg az elmélet és a gyakorlat.  Módszertani ismereteit folyamatosan frissíti.  Tanulói munkákból és a kollégákkal való kapcsolattartás útján tájékozódik a tanulók érzelmi, értelmi, szociális és erkölcsi állapotáról.  Alkalmazza a differenciálást és adaptív oktatási eljárásokat.  Felzárkóztatást, tehetséggondozást tart.  A mérési és értékelési eredményei alapján tervezi, hajtja végre, értékeli, elemzi, s korrigálja módszereit, fejlesztési tervet készít.  A tanítás-tanulás eredményein a korrekciók, fejlesztések révén javít.  Az intézményben rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja.  A tanórákon és írásos szakmai munkáiban fogalomhasználata pontos, következetes.  Kihasználja a szaktárgyi koncentráció előnyeit.  Tervezési dokumentumait a jogszabályoknak és az iskolai sajátosságoknak megfelelően, szakszerűen készíti el.  Lehetőséget biztosít tanulói számára a tanulók más forrásokból (pl. a gyakorlati képzőhelyeken) megszerzett tudásának megosztására.  Elkészíti a tervezés dokumentumait a jogszabályoknak és a helyi sajátosságoknak megfelelően.  A helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg.  A taneszközöket a tanulók az előzetes tudását, életkori sajátosságát, az oktatási környezet lehetőségeit figyelembe véve választja ki.  Hagyományos módszerek, technikák mellett alkalmazza a korszerűeket is.  A tananyag elemeinek és a tanulócsoport sajátosságainak megfelelően alkalmazza a különféle módszertani megoldásokat.  Az iskolai foglalkozásokat a különböző elvárásoknak megfelelően átláthatóan tervezi meg.

7


2015

 A tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kíséri és az elvárásoknak meglelően módosíthatja.  A tanórákon változatos módszereket alkalmaz a tanulói figyelem fenntartására és inspirálására.  Fontosnak tartja a tanítási órák eredményességének vizsgálatát és a fejlődési lehetőségek kidolgozását.  Konkrétan rögzíti az óra munkafolyamatait és ismeretei a diákokkal az elérendő célokat a dokumentumok illetve az előírások figyelembevételével.  Tantárgyában megfelelő arányban jelennek meg az elméleti és azt segítő IKT eszközök.  A tananyag kritériumaihoz viszonyítva alkalmazza a csoportmunkában rejlő lehetőségeket.  Segíti az egyéni képességek és készségek fejlődését.  Biztonságot adó, nyitott és harmonikus légkört teremt a tanórákon.  Differenciál, egyéni tanítási tervet dolgoz ki igény szerint.  Közös szabályokat, célokat fektet le a diákokkal a házirenddel és a pedagógiai programmal összhangban.  Képes megfelelő változatos feladat-meghatározásra, segíti a tanulókat egyéni tanulási útjuk megtalálásában, ösztönöz magasabb szintű gondolkodásra.  A tanulók távolabbi céljai ismeretében ad feladatokat.  Képes felismerni a tehetséges tanulókat, akiket tehetséggondozással, versenyeztetéssel támogat.  Képes felkelteni a tanulókban az egész életen át tanulás igényét.  Törekszik az életkori, egyéni sajátosságoknak megfelelő differenciált foglalkoztatást elősegítő stratégiák, módszerek alkalmazására.  Épít a tanulók előzetes tudására, ösztönözni tudja őket saját önfejlődésükben.  Nyitott legyen az új tanulási elméletek, tanulási-tanítási módszerek megismerésére és alkalmazására.  Megfelelő útmutatókat és tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára.  Tisztában van a taneszközök, gyakorlati eszközök biztonságos használatával, amelyre képes megtanítani a tanulókat is.  Törekszik bevonni a diákokat az eszközök kiválasztásába.  Képes önálló kritikai gondolkodásra nevelni. 8


2015

 Képes legyen kialakítani a tanulókban az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét.  Önálló vagy csoportos szellemi produktum előállítására ösztönöz.  Képes a tanulók tudásszintjéhez és tanulói motivációjához alkalmazkodó tanulási eszközöket biztosítani. 

Képes

tanítványait

rávezetni

az

IKT-eszközök felelősségteljes,

biztonságos

használatára.  A

szakértői

véleményekből,

szülőkkel

és

a

tanulókkal

való

személyes

beszélgetésekből, tanulói munkákból, önismereti gyakorlatokból és a kollégákkal való kapcsolattartás útján tájékozódik a tanulók személyiségének sajátosságairól.  A tanulók tárgyi tudásának fejlesztésére és nevelésére egyaránt figyelmet fordít.  A tanulók értékelése során figyelembe veszi egyéni képességeiket, adottságaikat, fejlődési ütemüket, szociokulturális hátterüket. 

A közös munka során folyamatos visszajelzést ad a tanuló számára a fejlődéséről.

 Pedagógiai

munkája

során

felismeri

a

tanulási

vagy

személyiségfejlődési

nehézségekkel küzdő tanulókat, számukra segítséget nyújt vagy kér.  Munkája elemzése során figyelembe veszi az érintett tanulók és szülők visszajelzéseit, azokat konstruktívan beépíti további tevékenységébe.  Foglalkozásain szakszerűen használja a differenciálás módszereit, szervezési módjait és eszközeit.  Foglalkozásvezetése minden tekintetben a csoportra adaptált.  Csoportos tanítás esetén is külön figyelmet fordít az egyéni bánásmódot igénylő tanulókra.  A tanulók figyelmét felhívja hibáikra, tévesztéseikre, és azokat felhasználja a további fejlesztés során.  Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára fejlesztési tervet dolgozhat ki.  Az eltervezett módszereket folyamatosan módosítja a tapasztalatoknak és az érintett tanulók egyéni szükségleteinek megfelelően.  A különleges bánásmódot igénylő tanulók egyéni fejlődési ütemét a csoportra érvényes kimeneti célokkal összhangban kezeli.  Osztályfőnökként törekszik a közösség belső struktúrájának feltárására, ehhez változatos módszereket alkalmaz pl. megfigyelés, beszélgetés, szociometriai és egyéb kérdőívek/segítőbeszélgetések/közösségi játékok. 9

A Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai programja  Nem

osztályfőnökként

tájékozódik

ezen

2015 feltárások

eredményeiről

az

osztályfőnököktől megbeszéléseken, vagy egyéb informális úton; megfigyelést, beszélgetést alkalmaz  Törekszik a közösségteremtést és elfogadást segítő ülésrend kialakítására.  Csoportmunkánál csoportokat változatos szempontok alapján hoz létre.  A tanulókat meghallgatja, és lehetőség szerint véleményüket figyelembe veszi.  Óráján rend van, fegyelmet tart.  Személyes példamutatással nevel elfogadásra, a tisztelet megadására.  Tájékozódik a tanulók eltérő szocio-kulturális hátteréről.  A vezetőség felé beszámolóiban kitér a tanított csoportok szocio-kulturális jellemzésére.  Tanulói tevékenységek szervezésével segíti a tanulók verbális és nonverbális kommunikációjának fejlődését.  A témafeldolgozás módszereként gyakran alkalmazza a vitát.  Tudatosan odafigyel a tanulók társadalmi, kulturális és egyéb különbségeire, ennek érdekében folyamatosan kapcsolatot tart pl. az osztályfőnökkel, SNI munkaközösség vezetőjével, stb.  Ismerteti és betartatja a házirendet.  Alkalmazza a közösségfejlesztő tanítási módszereket, pl. csoportmunkát, páros munkát, közösségfejlesztő játékokat, stb.  Tanított csoportjaival igény szerint online közösségeket hoz létre.  Az iskolai online felületre hasznos anyagokat tölt fel.  Segíti a DÖK működését.  Minél több diákot igyekszik bevonni közösségi munkába. A SNI, BTMN, HH/HHH tanulók számára is lehetővé teszi a közösségi programokba való bekapcsolódást.  Segíti a tanulói kezdeményezéseket.  Részt vesz/szervező szerepet vállal az iskola tanórán kívüli szabadidős programjaiban, pl. szakkört /felkészítőt vezet, ünnepi műsort, vetélkedőt, versenyt, kirándulást, önkéntességi munkát, sportprogramot, KÖZGÁZ-hetet, múzeum/könyvtár/bank/stb. látogatást, pályaválasztási kiállítást, gólyatábort, stb. szervez.  Törekszik a konfliktusok megelőzésére:  Megbeszéléseket szervez az érintett felekkel a konfliktus elmélyülése előtt.

10


2015

 Törekszik minden tanév elején csoportjaiban közös szabályok megalkotására, majd betartatja azokat.  Következetes és kiszámítható értékelést alkalmaz, melyet a tanulókkal ismertet.  Betartja és betartatja a házirendet és a határidőket.  Konfliktus esetén ismeri és alkalmazza a hatékony konfliktuskezelési módszereket  az érvényben lévő panaszkezelési szabályzat szerint jár el.  Ismeri a szaktárgy tantervi, szakmai és vizsgakövetelményeit.  Saját követelményeit pontosan körülhatárolja, következetesen alkalmazza.  A szaktárgyi ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (házi feladat, teszt, témazáró dolgozat, röpdolgozat, kisérettségi, próbavizsga) készít.  Változatos és különböző értékelési módszereket, eszközöket (diagnosztikus, fejlesztő, szummatív értékelés) használ.  Értékelési tevékenysége a tanulók munkáján túl kiterjed saját és mások tevékenységére, ill. az intézmény munkájára is.  Országos mérésekben (pl. kompetenciamérés, pályázatok, eLEMÉR, BIP, stb.) kutatóként/fejlesztőként vesz részt, elemzéseket/értékeléseket készít.  Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek.  Tanóráin törekszik a folyamatos visszajelzésre, a dolgozatokat határidőre kijavítja.  Rendszeresen számon kér, értékelése érthető, objektív és világos. A helyi tantervben meghatározott számú osztályzatot ad.  Feleltetésnél, dolgozatírásnál mindig tudatosítja az elvárásokat.  Képes a számonkérés során kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani.  Érvényesíti a differenciálás, individualizálás szempontjait.  Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti.  A tehetséges tanulóknak fejlődési lehetőséget biztosít (versenyeken való részvétel), felkészít a továbbtanulásra.  A lemaradó tanulókat igyekszik felzárkóztatni (felzárkóztató foglalkozás).  Folyamatosan motiválja a tanulókat a tanulásban.  Szükség esetén egyéni feladatokat is ad.  Kihasználja a pályázatok és rendezvények adta lehetőségeket a tanulók önértékelési képességének fejlesztésére.

11


2015

 Adekvát módon alkalmazza a verbális és nonverbális kommunikáció eszközeit (figyelemfelkeltés, feladatok előkészítése, aktiválás, motiválás)  Tudatosan tervezi és szervezi a hatékony és nyugodt feltételeket a kommunikáció megfelelő áramlásához.  Tanári munkája előítéletektől mentes, toleráns, nyitott légkört teremt.  A kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi a tanulókkal, a kollégákkal és a szülőkkel való kapcsolatát.  Tudatosan fejleszti a tanulók egymás közötti kommunikációját a tanórákon és azon kívül, mind verbális mind nonverbális területen.  A pedagógusokkal és a pedagógia munkát segítő kollégákkal, szülőkkel, egyéb partnerekkel történő kapcsolattartásban aktívan, a célnak megfelelően használja a hagyományos és az online kommunikációs felületeket.  Aktív és önálló kezdeményező szerepet vállal az intézmény és a szakmai munkaközösség munkájában, a felmerülő és kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon intézi és kezeli.  Az adott helyzetnek megfelelően, szakmai érvekkel alátámasztva fejti ki véleményét.  Elfogadja a többségi döntéseket, képes az építő jellegű kompromisszumokra.  A felmerülő kritikát a saját fejlődése érdekében felhasználja.  Folyamatosan értékeli pedagógiai munkáját, fejleszti személyiségét.  Magatartásával az értékek sokféleségének megismerésére és elfogadására törekszik.  Korszerűsíti és kiegészíti az eddig használt tananyagait, alkalmazkodik az aktuális szakmai, társadalmi, oktatáspolitikai elvárásokhoz.  A helyi tantervét a kerettanterv változásaihoz igazítja.  Az oktatás közvetett és közvetlen partnereivel (tanuló, szülő, diákönkormányzat) aktív, rendszeres kapcsolatot tart.  Visszajelzések alapján kommunikációját értékeli és fejleszti, korrigálja.  Az osztályközösségek, tanulócsoportok jellemzőit figyelembe véve differenciáltan alkalmazza a kommunikációs technikákat.  A tanév során végzett mérés – értékelés eredményeit beépíti saját pedagógiai módszereibe, gyakorlatába.  Lehetőségeihez képest részt vesz szakmai fórumokon, továbbképzéseken, nyílt napokon. Témahetet /témanapot szervez a továbbképzésen megismert tapasztalatok felhasználásával. 12


2015

 Érdeklődik az újdonságok iránt, nyitott, rugalmas és befogadó a legújabb és aktuális pedagógiai eredmények iránt.  Informatikai tudását szaktárgyához kapcsolódóan folyamatosan bővíti, rendszeresen látogatja az on-line felületeket. Beépíti az új anyag feldolgozásába, szemléltetésébe.  Folyamatosan bővíti kapcsolatrendszerét az iskolán kívüli intézményekkel, szakmai gyakorlathoz kapcsolódó szervekkel.  Kapcsolatrendszert alakít ki szakmai szervezetekkel, kamarákkal, sportegyesületekkel, civil

szervezetekkel,

közalapítványokkal,

szakmai

gyakorlóhelyekkel,

egyéb

gazdálkodó szervezetekkel.  Lehetőségeihez képest tagja az on-line szakmai közösségeknek.  Továbbképzéseken, online úton, szimpóziumokon, szakmai fórumokon megismert új módszereket, tudományos eredményeket beépíti oktatási folyamatába.  Közvetlenül illetve közvetett úton segíti az intézmény munkájához kapcsolódó pályázatok megvalósítását, megújítását.  Módszertani, szaktárgyi kutatási felmérésekben részt vevő szervezetek felkérései alapján kérdőíveket tölt ki, véleményt nyilvánít.

13


2015

Bázisiskolai Program A nevelési program melléklete.

Határtalanul témahét A témahét az iskolai képzési rendbe önálló egységként, de szerves módon beilleszthető elem. Az iskolai órakeret felbontásával, a hagyományostól eltérő módszerekkel egy konkrét téma, ebben az esetben a határainkon túli magyarság életének bemutatását teszi lehetővé. A témahét központi témája kapcsolódik minden tantárgyhoz, tehát sokféle tudományág, sokféle tantárgy együttműködését teszi lehetővé. A diákok megismerkednek a határainkon túli magyarsággal, annak politikai, kulturális, gazdasági viszonyaival. A témahét alapvető céljai : 

A diákok ismerjék meg a határainkon túl élő kisebbség fogalmát



Tudják, hogy mi történik, mi megy végbe a szlovákiai magyarság életében



Ismerjék a szlovákiai magyarok sajátosságait



Ismerjék meg történelmüket,

kultúrájukat (irodalmukat,

zenéjüket), oktatási

rendszerüket 

Ismereteiket mélyítsék el osztályfőnöki, történelem, irodalom, földrajz és egyéb tanóra keretében.



A felvidéki kirándulás előkészítése

További célok: 

Egymás kölcsönös megértésének elősegítése



Felelősségérzet kialakítása a szlovákiai magyar diáktársaik iránt



A magyarság eszméjének hirdetése



Az európai összetartozás érzésének megerősítésére



A problémamegoldó gondolkodás kialakulásának elősegítése



Az elméleti tudás és ismeretanyag gyakorlat-orientált feldolgozásának fejlesztése



Értékelés és önértékelés képességének elsajátítása

A témahét alkalmas a kompetencia alapú oktatás megvalósítására, mert a képesség és készségfejlesztést

állítja

a

középpontba,

fejleszti 14

a

személyes

kompetenciát

(az


2015

identitástudatot, befogadói készséget, empátiát.), a kognitív kompetenciát (ismeretszerző képességet, összefüggést felismerő, kezelő képességet), a szociális kompetenciát (kötődési képességet, felelősségérzetet), a környezeti kompetenciát (kritikai és kreatív gondolkodást). Egyes témák vita keretében történő feldolgozása elősegíti a hatékony kommunikációs módszerei hozzájárulnak a rendszerező és elemző képesség elsajátításához. A megvalósítás folyamata Iskolánkban a gyakorlati megvalósításra a 10. évfolyam A vagy B osztályban került sor, A kiválasztott osztályban (de lehet évfolyamon) minden tanítási órán ezzel a témával fogalakoznak a diákok. A témahét előkészítése hangsúlyos feladat, a tanárok részérről is komoly csapatmunkát igényel. A megvalósulás hetében azonban a szerepük háttérbe szorul, elsősorban az irányítás lesz a feladatuk, itt ugyanis a diákok jóval nagyobb önállósággal, felelősséggel rendelkeznek saját tanulási folyamatukat illetően. A tanárnak a vezetésén, irányításon kívül van még egy nagyon fontos feladata a témahét a végén - ellenőrzés. A témaheteket az egy osztályban tanító tanárok szervezik, és bonyolítják le, de lehetőség van külső segítők bevonására is. Meg kell határozni a pedagógusi kompetenciákat, a munkamegosztást. Figyelemben kell venni a pedagógusok speciális képességeit (szlovák, román, szerb, szlovén, horvát nyelvtudást, táncművészeti adottságokat) Központi szerep az osztályfőnöké, ugyanis ö állítja össze a programokat, egyeztet a tanárokkal és diákokkal, így lehetőség van arra is, hogy a diákok saját ötleteikkel is bővítsék a programokat. A megvalósítás során a következő munkaformák fordulnak elő •

frontális osztálymunka

•

egyéni rajzos és írásbeli munka

•

kooperatív csoportmunka

•

differenciált munka

•

beszélgetés

•

vita

•

összehasonlítás

A témahét során előforduló tevékenység formák •

szövegek feldolgozása 15

A Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai programja •

videó nézése népszokásaikról, népviseletükről

•

zenéjük meghallgatása

•

dalaik éneklése

•

beszélgetés

•

prezentáció készítése

•

térkép rajzolása, jelölés

•

anyaggyűjtés interneten

•

versek olvasása, hallgatása

•

prezentáció készítése

2015

A témahetet meg lehet valósítani tanítási időben, tanítási időn túl, illetve mindkettőben. A mi gyakorlatunk minden estben a délelőtti órákra épül. Tantárgy-óraszám Magyar irodalom (3)

téma A szlovákiai magyar iskolák – érvényesülés magyar iskolai végzettséggel A szlovákiai magyar érettségi feladatlapok bemutatása – feladatok megoldása A szlovákiai magyar irodalom

Magyar nyelvtan (1) Idegen nyelv (4) (angol, német nyelv)

A palóc nyelvjárás – Felvidék, ahogy én szeretem A szlovákiai angol, illetve német nyelvi érettségi feladatok bemutatása, közös szóbeli témakörök felkutatása Szlovák, illetve román nyelv sajátosságainak bemutatása, rövid párbeszéd elsajátítása Szlovákiai magyar iskolák matematika versenyfeladatainak megoldása Diagramok, statisztikák készítése Konkoly Thege Miklós munkássága, bevezetés a csillagászat világába Velünk élő Trianon című film feldolgozása A történelmi háttér bemutatása A határainkon túli magyarság gazdasági helyzete Gazdasági mutatók készítése

Matematika

(4)

Fizika

(1)

Történelem

(2)

Gazdasági környezetünk

(2)

Földrajz

(2)

Testnevelés Ének

(2) (1)

Kémia (1) Információkezelés(2)

Szlovákia földrajzi sajátosságai Történelmi települések régi és jelenlegi elnevezéséi Mátyusföldi táncok betanítása (táncház) Kodály Zoltán felvidéki gyűjtése Népdaltanulás Legális és illegális drogok a határainkon túl Versenymásolás a határainkon túli magyarsággal kapcsolatos szövegekből 16


Kommunikáció Osztályfőnöki

(1) (1)

2015

Kapcsolatkeresés az Interneten Bevezetés a székely nyelvjárásba Az őszi kirándulás helyszíneinek bemutatása

Tanulói produktumok: 

plakátok



diagramok készítése



vaktérkép



prezentáció



napló



rajzok készítése



néptánc betanulása

A tanulók értékelésének szempontjai: 

tanulók megfigyelése



tevékenységek során tanúsított aktivitás



önmagához viszonyított előrehaladás



ismeretszerző tevékenység



ismeretek pontossága szilárdságát és



kreativitás alkalmazása

Az értékelés szempontjait előre, a témahét ismertetésénél kell közölni. Bár ez a témahét nem tantárgyi célokat fogalmaz meg, a témahéten elért eredmény beleszámíthat a tantárgyi előmenetelbe, de előfordulhat az is, hogy több tantárgyéba is. A témahét után értékeljük a közös munkát, a diákok egy elégedettségi kérdőívet töltenek ki. A téma aktualitása A kormány alapvető fontosságúnak tartja a magyarságismeret megerősítését az iskolákban, illetve pályázat formájában támogatja a határon túli osztálykirándulásokat. A témahét utolsó napja alkalmas lehet a Nemzeti Összetartozás Napjának megünneplésére.

17


2015

1.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az alapelvekből következő kiemelt pedagógiai törekvésünk a személyiség sokoldalú formálása, olyan kulcskompetenciák kialakítása és megerősítése, amelyek képessé teszik a tanulókat saját életpálya-modelljük megvalósítására. A gyermekközpontú alapkoncepció a követelmények teljesülését következetesen ellenőrző program az alapvető készségek, képességek, és jártasságok fejlesztését jól szolgálja. A különböző szinteken zajló céltudatos nevelőmunkában nagy jelentőséget tulajdonítunk az osztályfőnöki tevékenységnek mind a kötelező tanórai foglalkoztatásban mind pedig a szabadidős tevékenységekben. A tanórán kívüli nevelés fontosságára is figyelnünk kell. A sokoldalú személyiségfejlődés feltétele a sokirányú tevékenykedés, az órákon folyó munka mellett az azt kiteljesítő tanórán kívüli foglalatosság, ami az iskola falain is túlmutat. A szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások, kirándulások és színházlátogatások az ismeretek átadásán túl a tanulói önmegvalósítást és önképzést segítik. A fejlesztés középpontjában a pozitív érzelmi viszony, az értékekkel való azonosulás egészséges irányú formálása áll.

Többek között az önismeret megszerzése, önnevelés

módszereinek elsajátítása, szociális képességek fejlesztése, felelős állampolgárrá válás elérése a cél, melyeknek elérésében segítenek az interperszonális helyzetek. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Ennek lehetőségét a páros és kiscsoportos helyzetekre szervezett tanórai munka adja meg. A tanulók érzelmi nevelése. Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 18


2015

A tanulók akarati nevelése. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanuló önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi nevelése. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A tanulók értelmi nevelése. Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése a közvetlen tapasztalatszerzés módszereinek alkalmazása által.

A világ

megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók esztétikai nevelése. Olyan értékek közvetítése, mellyel a szép iránti fogékonyságot, környezeti ingerekből az érték szelektálását, befogadását erősítjük tanulóinkban. Egyéb a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 

A tanulók együttműködési kompetenciájának fejlesztése 19

A Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai programja 

2015

Ön és társismeret fejlesztése az önértékelés és a csoportértékelés folyamatos alkalmazásával



A tolerancia és a másság elfogadásának fejlesztése, a kooperációra való tanulói szerepek alkalmazása



Alapvető feladat a tanulók személyiségének komplex fejlesztése különös tekintettel az SNI tanulókra



Egyéni tanulási utak kialakítása



Tanulási motiváció kialakítása, fenntartása



A tantárgyak közötti merev határok csökkentésével a komplex személyiségfejlesztés megvalósítása



A tanulás-tanítás folyamatában alkotó jellegű feladatok meghatározása

20


2015

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskola feladatai. Alapelvek, jövőkép Hosszú távú célok Iskolánkban a tanulók, szülők értéknek tekintik az egészséget, elvárják, hogy az oktatásban és nevelésben jelen legyen az egészségfejlesztés. Építünk a pedagógusok és a többi munkatárs példamutató magatartására ezen a területen is. Bízunk abban, hogy az iskolai környezet, az iskolai élet fontos nevelő „terep”, ezért törekszünk a benne rejlő nevelő erő fokozására. Vonzó programokat kínálunk, tudatosítjuk a tanulókban a megelőzés és az önsegítés fontosságát. A hatékonyabb egészségnevelés érdekében szorosabb együttműködést alakítunk ki a családdal. Egészségfejlesztési programunk szakszerű végrehajtása érdekében külső segítséget is igénybe veszünk. Hosszú távú célként tűztük ki, hogy a tanulók folyamatosan fejlesszék egészségkultúrájukat. Az ismeretterjesztés során szerzett ismereteiket építsék bele életvitelükbe. Közép távú célok Az intézmény feleljen meg az egészségfejlesztő iskola WHO által megfogalmazott ismérveinek. A tanulók tudják elfogadni az élet és egészség alapvető értékeit.

Saját testi, lelki

működésüket értsék meg és óvják. Egészségtelen és káros szokásaikról mondjanak le, próbáljanak tudatosan törődni egészségükkel. Rövid távú célok Az egészségnevelési és –fejlesztési program konkrét és részletes feladatainak meghatározása, módszertanának kialakítása, segédletek összegyűjtése. Az értékelés szempontjainak, kritériumainak kidolgozása. A diákok legyenek nyitottak az egészséggel kapcsolatos ismeretek és információk befogadására. Problémáikat ismerjék fel, merjenek beszélni róla, keressék fel a megfelelő szakembert.

21


2015

Az egészségnevelés iskolai területei: Iskolai programok Feladatok: az egészséges személyiségfejlődés elősegítése, az egészséges táplálkozás (pl. az iskolai büfé választéka), a mindennapi testmozgás igényének kialakítása, a dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószer-használat megelőzése, a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja, az iskolán belüli bántalmazás megelőzése a szexuális nevelés Tanórai foglalkozások Az osztályfőnöki óra kerettantervében megjelenő egészségnevelési témakörök Témakörök 9. évfolyam Egészségkultúra és egészségi szokások kapcsolata Tisztálkodás, bőrápolás

Tartalma A kultúra fogalma, elemei, egészséggel kapcsolatos tájékozottság, a szokások kialakulásának útja Higiénés teendők, bőrproblémák kezelése, menstruációs higiéné, zuhanyozás vagy ülőfürdő?

Egészségi szükséglet elsajátítása, Milyen feltételek szükségesek az egészségre Megszerzésének, megtartásának feltételei való igény kialakulásához Az egészséges életmód elérésének lehetőségei Igény, felelősségteljes magatartás kialakítása, káros szokások elutasítása Az egészséges táplálkozás ismérvei, a „Táplálékod legyen gyógyítód”, mennyiségi táplálkozás mint a betegségek megelőzésének és minőségi arányok eszköze Napirend kialakítása Időbeosztás célszerű tervezése Szabadidő eltöltése - felmérés és javaslat: hol személyiségfejlesztő programok tartunk, hová igyekszünk Ember és környezet viszonya A környezet emberre gyakorolt hatása „a természet visszavág” A természeti környezet szerepe egészségünk Környezetre veszélyes szennyeződések okai, védelmében emberi egészségre gyakorolt ártalmai, megelőzési módjai A társadalmi környezet szerepe egészségünk Gazdasági és szociális körülmények hatása védelmében egészségünkre

22


10. évfolyam Élvezeti szerek, dohányzás Szeszesital fogyasztás Drogok a fiatalok körében Serdülőkori nemi érés Nemi egészség A szexualitás természetes jelenségei A nemi élet kezdete Nem kívánt terhesség következményei A fogamzásgátlás eszközei A „szerelem ereje”

11. évfolyam A fogamzásgátlás legkorszerűbb eszközei Felelősségteljes szexuális magatartás AIDS „Party vagy disco drogok” „Ép testben ép lélek” Sátánizmus Másság az osztályban Fő a fittség! A stressz Önismeret hiánya 12. évfolyam Egészséges nemi kapcsolat szempontjai A családtervezés általános szabályai A családalapítás feltételei Az életadás kiváltsága és értéke Szexuális harmónia

2015

Korai, késői hatása szervezetünkre, a leszokás lehetőségei Veszélyei az egészségre, hatása szervezetünkre, következményei A drog fogalma, csoportosítása, hatásai, terjedésének okai, felismerésének lehetőségei, függőségi állapot felismerése, gyógyítása A serdülőkor nehézségei, szakaszai, jelei, testi változások a szervezetben Intim testápolás Család és iskola szerepe a felvilágosításban A korai szexuális élet veszélyei A terhességmegszakítás veszélyei Az életkornak megfelelő módszerek orvosi ellenőrzés mellett Önismeret, önbizalom fejlesztése, felelősségteljes viselkedés, a bensőséges kapcsolat alapja az őszinteség Testi-lelki érettség, az emberi élet tisztelete Betegségek, fogamzásgátlás, abortusz veszélyei Terjedése, tünetei, megelőzése Fajtái, hatásmechanizmus, túladagolás, elvonási tünetek A sport egészségmegőrző szerepe Deviáns magatartási, viselkedési formák megítélése A beilleszkedési nehézségek egészségkárosító hatása Mit tehetünk testi-lelki egészségünk védelmében? Kialakulása, veszélyei, kezelése, hárítása Önbecsülés hiánya, önértékelési zavar miatt kialakuló lelki problémák Felelősség, testi-lelki érettség, harmónia, önállóságra törekvés A családtervezés jelentősége, genetikai tanácsadás, korszerű születésszabályozás Gazdasági helyzet, iskolázottság, szülőgyermek kapcsolat Az élet tisztelete és védelme, egészséges életmód, felelősségteljes, tudatos gyermekvállalás Szexuális kultúra, családi minták, értékek 23


A családi harmónia felbomlásának okai Családvédelmi szolgálat feladata Az abortusz következményei Korszerű fogamzásgátlás, hatékony születésszabályozás Daganatos betegségek megelőzésének lehetőségei

2015

kialakulásának jelentősége, viselkedési minták, szerepek elsajátítása Gazdasági-társadalmi okok, deviáns magatartás, környezet befolyásoló szerepe Családsegítő védőnő feladata a család, magzat, gyermek érdekében Az emberi élet tiszteletének etikai parancsa, a nők egyenjogúságának jelentősége, a későbbi anyai, magzati károsodás veszélyei A születendő gyermek egészsége Motiváció kialakítása a rendszeres szűrővizsgálatok elfogadására

Szaktárgyi órák témafeldolgozása (Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. A legközvetlenebb módon a testnevelés és a biológia tantárgyaknál valósítható meg. Rövid távú cél: a tantárgyi lehetőségek feltárása.) Tanórán kívüli foglalkozások Délutáni szabadidős foglalkozások Sportprogramok, a témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. Egészségnap évent Sportrendezvény: Közgáz Kupa. Részvétel más intézmények rendezvényein. Kirándulások, erdei iskolák (középtávú terv), túrák, sportprogramok évente minimálisan 2-3alkalommal. Tájékoztató fórumok Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató Osztályszintű vagy iskolaszintű (külső előadó meghívásával: pl. orvos, pszichológus, rendőrség bűnmegelőzési osztályának szakembere stb.) Szakmai tanácskozások, tréningek Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja

24


2015

Iskolán kívüli rendezvények Kortárssegítő-képzés Az iskolai és az iskolán kívüli programok határesete, mert az iskola tanulóit vonja be a kortársak képzésébe Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz Módszerek 

Az egészségfejlesztés szemléletének széles körű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára



A tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon másoknál bevált, működő programok alkalmazása (pályázati lehetőségek felhasználásával)



Az iskola környezetének szebbé tétele (a portaügyeletes osztály rendszeres szemétgyűjtést tart az udvaron), virágok gondozása, fák ápolása



Dekorációs és tisztasági versenyek rendezése, plakátkészítés (az osztálytermek pontozása, faliújságon a témával kapcsolatos cikkek, írások stb. Kirándulások szervezése, a rendszeres testmozgás igényének kialakítása



A tantárgyak áttekintése abból a szempontból, hogy miként jelenhet meg az egészségfejlesztés szemlélete



Továbbképzésen való részvétel



Csatlakoztunk az iskolai drogügyi koordinátorok megyei hálózatához



A belső ellenőrzési rendszer kiépítése során az ellenőrzés és értékelés módszereinek kidolgozása. Ki, mit, mikor, milyen módszerrel ellenőrzi a célok megvalósulását

25


2015

Az iskola-egészségügyi szolgálat részvétele az intézmény egészségnevelési programjában Szűrések (évente 1-szer) 9. évfolyam: szomatomentális vizsgálat (testi paraméterek, belgyógyászati státus, pályaalkalmasság elbírálása 10. évfolyam: szomatomentális vizsgálat 11. évfolyam: szomatomentális vizsgálat, hallásvizsgálat, emlő- és hereszűrés 12. évfolyam: szomatomentális vizsgálat, és a továbbtanulással kapcsolatos pályaalkalmassági vizsgálat. Fogászati szűrés évente egy alkalommal, szükség szerint kezelések is, illetve a kezelés megtörténtének ellenőrzése. Testnevelés alóli felmentések csoportba sorolása Gondozás A fokozott gondozást igénylők folyamatos ellátása túlsúlyosak asztmások mozgásszervi elváltozásban szenvedők pszichés megbetegedésben szenvedők

Szakmai előadások 

Előadások tartása az egészséges életvitel, mentális egészség, szenvedélybetegségek, AIDS, abortusz, stb. témakörökben.



Az osztályfőnök egészségnevelő munkájának segítése segédanyagokkal (videofilm, CD)

26


2015

Szervezési feladatok, versenyeztetés 

Segítség egészségnap szervezésében



Vetélkedőkre, versenyekre felkészítés

A mindennapos iskolai testedzés egészségügyi és pedagógiai szempontjai 

minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban;



minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése;



minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire [l. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait, valamint az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című, 2000-ben megjelent kiadványt]



minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is;



a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban;



a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében);



a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.



9. évfolyamon valamennyi tanulónk úszásoktatásban részesül

A fenti szempontok, együtt és egyformán fontosak és jelentősek. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon, az Egészségnapon valósul meg.

27


2015

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: 

A diákok megtanulják, elsajátítsák azokat az ismereteket és módszereket, amelyek szükségesek sérült vagy hirtelen megbetegedett embertársuk ellátásához a szakellátó megérkezéséig.



Képesek legyenek a veszélyt, a vészhelyzetet felismerni.



Képesek legyenek segítséget hívni, egészségügyi szolgáltatót értesíteni



A beteg vagy sérült embertársukat életben tartani, megelőzni állapotának romlását

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Osztályfőnöki órákon: 3 óra elmélet és 2 óra gyakorlat (szituációs gyakorlat) védőnő bevonásával b) Egészségnapon meghívott előadók közreműködésével

28


2015

1.4 Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az iskolai nevelés- oktatás kerete az osztály, melynek közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végzi, és amelyben kiemelkedő szerepe van az osztályfőnöknek.

Feladatat: 

A tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos ismertetése pl. Házirend megismerése, betartatása



A felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése



Segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában



Diákvezetők munkájának segítése



A közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése

A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító pedagógusok összhangja, ezért törekedünk arra, hogy a tanárok azonos értékrendet képviseljenek. Fontosnak tartjuk, hogy az egy osztályban tanítók megbeszéljék az osztály problémáit, egységesen lépjenek fel az eredményes és hatékony munka érdekében. A közösségfejlesztést az egyes tanárok a következő módon segítik: 

Megtanítják a tanulókat érvelni, cáfolni, kulturáltan viselkedni



Felhívják figyelmüket a társak segítésére, másság elfogadására



Segítik a tanulói kezdeményezéseket



Ösztönzik a diákokat a szűkebb és tágabb környezetük hagyományainak feltárására, és ápolása érdekében végzett közösségi munkára



A tanórán alkalmazott változatos munkaformákkal erősítik a közösségért és az egymásért való felelősség érzését



Kifejlesztik a tanulókban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét

29


2015

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A tanórákon kívüli diákok által szervezett tevékenységek mozgató rugója iskolánkban a diákönkormányzat. A diákönkormányzat a tanulók irányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a diákönkormányzatot segítő pedagógus irányításával együtt, önállóan intézik saját ügyeiket. Demokratikusan választják tisztségviselőiket, hozzák létre megfelelő szerveiket. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai: 

olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak



a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,



olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,



a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,



a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,



olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. A tanulóközösség megbízása alapján a jogszabályban meghatározott esetekben gyakorolja az egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogokat.



Az iskolai hagyományok szellemében a diákönkormányzat feladata a farsangi bál és a diáknap programjainak megszervezése és lebonyolítása. Részt vállalnak a Közgáz-kupa, a Közgáz-hét, a Színházi világnap szervezésében.

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A közösségformálásban nélkülözhetetlen az együttes élmények, a közös cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik a tanórán kívüli foglalkozásokon, iskolai rendezvényeken, programokon, versenyeken. A kötetlenebb együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett munka örömének együttes átélését, az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, a tanulságok levonását. A különböző tevékenységek erősítik a közösséghez tartozás gondolatát. Iskolánk dolgozói számos programot szerveznek, pályáznak annak 30


2015

érdekében, hogy a diákjaink minél több szabadidős tevékenységben vehessenek részt. Bekapcsolódunk szűkebb környezetünkben tevékenykedő civil szervezetek programjaiba. Lehetséges formái: 

Kirándulások, túrák, helytörténeti séták, környezetvédelmi szakkör: együttes élmény, lehetőség a nemzeti és természeti értékeink jobb megismerésére, környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére



Kiállításokon, színházi-, zenei-, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását



Közös sportprogramok, Közgáz-kupa, Egészségnap előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását.



Csapatversenyekre történő felkészítés, versenyzés erősíti a versenyszellemet, segíti az együttműködő- készség fejlődését



Együttes szereplések, ünnepi műsorok szervezése, Lámpaláz-színjátszó kör műsorai, Színházi világnap olyan képességek megmutatására is lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási óra keretében nincs lehetőség. E feladatok kiváló terepet jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének elmélyítésére.



Önkéntességi munka végzése során a diákok átélik az önzetlen segítés élményét, személyesen tapasztalhatják, ha

összefognak,

sokat tehetnek az idősekért, a

segítségre szorulókért, a gyerekekért, a környezetünkért.

31


2015

1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: 

a tanítási órákra való felkészülés,



a tanulók dolgozatainak javítása,



a tanulók munkájának rendszeres értékelése,



a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,



érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,



kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,



a tanulmányi versenyek lebonyolítása,



tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,



felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,



osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,



az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,



részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,



tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,



iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



részvétel a munkaközösségi értekezleteken,



tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,



osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása, folyamatos megújítása.

32


2015

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre



Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet tart.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi

és

év

végi

statisztikai

adatok

szolgáltatása,

bizonyítványok

megírása,

továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. 

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.



Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

33


2015

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 

Az iskola pedagógusai az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat: a differeciált tanulásszervezést, kooperatív technikákat, projektmódszert. A gyakorlásnál, ismétlésnél elsősorban a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.



A differenciálást teszi hatékonnyá az IKT eszközök alkalmazása, a számítógépes oktatóprogramok célszerű és átgondolt alkalmazása a tanórákon.



Segítjük tanulóinkat abban, hogy megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási szokásokat és az ismeretszerzés hatékony formái.



Támogatjuk az egyéni munkáltatás, készségek szilárd kialakítását célzó újszerű módszerek és eszközök bevezetését és használatát.



Széles tevékenységkínálatot biztosítunk tanulóinknak.

A tehetséges, jó képességű tanuló megbecsült polgára az iskolának. A kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő tanulókat nevelőtestületi dicséretben részesítjük, az iskola nyilvánossága előtt követendő példaként állítjuk a diákok elé. Egyéb területeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákjaink eredményeit is nyilvános dicsérettel ismerjük el. Az intézményben továbbtanulásra felkészítés, nyelvvizsgára való felkészítés, illetve emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés címén választható foglalkozásokat szervezünk magyar nyelv- és irodalomból, matematikából, történelemből, angol és/vagy német nyelvből. A tehetséges tanulóknak javasoljuk az emelt szintű érettségire való felkészülést. Hasonlóképpen az OKTV-re, illetve az OSZTV-re való felkészítő foglalkozásokat - ezek kiscsoportos foglalkozások - is a tehetséggondozás részének tekintjük. A nem kötelező tanítási órák keretében a tehetséggondozást és a felzárkóztatást az alábbiakkal segíti az intézmény: -

A színjátszó kör a szerepelni vágyó és erre alkalmas tanulókat gyűjti egy csoportba, és teremt fellépési lehetőséget. A Színházi Világnap alkalmából a környék színjátszó csoportjainak vetélkedőt szervezünk.

34

A Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai programja -

2015

Támogatjuk tehetséges és érdeklődő diákjaink részvételét megyei központi szakkörökön, tanulmányi versenyeken, kulturális és sportversenyeken, művészeti, kulturális és sportegyesületek munkájában (tánccsoport, zenekar, futball), bemutatókon, személyes sikereikre büszkék vagyunk és elismerjük.

Legnagyobb elismerés: a tanulmányok befejezése után a ballagási ünnepségen az iskolakönyvbe való bekerülés, fénykép és aláírás, illetve üzenet hagyása. Ezt az elismerést országos verseny helyezettjei (1--20.) megyei verseny (1--3.) helyezettjei, a Helikoni ünnepségeken minősítést elérő, az iskolai közösségért több éven át kiemelkedő munkát végző, és kitűnő tanulmányi eredményt elérő tanulók kaphatják meg az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok, valamint a DÖK javaslatára. Közgáz plakettet adományozunk annak a tanulónak, pedagógusnak, dolgozónak, szülőnek, aki legalább 4 éven keresztül, vagy hosszabb távon kiemelkedő munkát végez az iskola érdekében. Bízunk abban, hogy az elismerés az alsóbb évfolyamosokra motiváló hatással van.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Az utóbbi években a tanulók egy része olvasási nehézségekkel küszködik, ebből következően problémát okoz az olvasottak megértése is. A belépő 9. évfolyamosokról néhány hónap elteltével derül ki, hogy ki tartozik a tanulási kudarcnak kitett tanulók közé, bár az általános iskolai tanulmányi eredmény következtetni enged erre. Iskolánkban a tanév elején minden tantárgyból a tantárgy tanulási módszerére vonatkozó útmutatást kapnak a tanulók. A nehezen tanulóknak korrepetálást szervezünk, melynek célja az aktuális tananyag elmélyítése, gyakorlása. A foglalkozás formája lehet: egyéni, kiscsoportos vagy osztályfoglalkozás. A korrepetáláson való részvételt a szaktanár kezdeményezi, de kérheti a tanuló is. A korrepetáláson való részvétel lehet rendszeres vagy eseti. Elsősorban az érettségi tárgyakból hirdetünk korrepetálást, de igény és szükség esetén bármely tárgyból tartható. A felzárkózást segíti a differenciált tanórai tevékenység, a személyre szabott házi feladat, és a tanulók órákon való részvételének szigorú figyelemmel kísérése. Tanulópárokat, kiscsoportokat alakítunk a tanulási esélyek egyenlősége érdekében. 35


2015

Előnyben részesítjük a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazását a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Fejlesztendő területek:  a tanulás tanulása program beiktatása választható foglalkozásként  a differenciálás mint pedagógiai módszer kiterjesztése és alkalmazása egyre több tantárgy esetében  az ehhez szükséges segédletek és eszközök beszerzése/előállítása A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A beilleszkedési, magatartási problémák és a tanulási nehézségek legtöbbször együtt hátráltatják az érintett tanulók személyiségének fejlődését. A beilleszkedési, magatartási zavarok hatással vannak a tanulmányi munkára, de közvetetten a tanulási nehézség is okozhat frusztráció miatt beilleszkedési gondot, kezeletlenül hagyva magatartási zavart. A fenti nehézségek egyetlen tanulói személyiségben összegződnek. Mindezekkel összefüggő pedagógiai tevékenységeink: o Kulcskompetenciák

megalapozása,

bővítése,

megszilárdítása,

egyénhez

igazodó fejlesztés o A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés, oktatás egész folyamatában és valamennyi területén o A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítése, a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása o A

tanulók

önmagukhoz

és

másokhoz

viszonyított

kiemelkedő

teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása o Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása o Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása Az esélyegyenlőségre való törekvés az alábbi módszerek alkalmazásával valósul meg: o Széles tevékenységkínálat o Differenciált tanulásszervezés o Kooperatív technikák alkalmazása o Projekt módszer alkalmazása o Tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása o Személyre szabott tanulás-tanítás eljárásainak alkalmazása 36


2015

o Fejlesztő értékelés alkalmazása o A tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközök alkalmazásával Fontos feladatunk az, hogy ezeket pontosan elhatároljuk, az okokat felderítsük. Éles határvonalat kell húzni a magatartászavarból eredő tanulási problémák és egyéb tanulási nehézségek között. A súlyos válsághelyzetek megelőzését a korai felismeréssel előzhetjük meg. Az okok felkutatásában segíthetnek 

az egyéni beszélgetések a tanulókkal és szüleikkel,



a családlátogatások,



az együtt tanítók közötti konzultációk, beszélgetések,



az iskolaorvos, védőnővel való tanácskozások.

Az eljárás menete a megállapítástól a megoldásig: 

A probléma felismerése (szaktanár(ok), osztályfőnök, szülők)



Konzultáció az osztályban tanító tanárok részvételével, a teendők meghatározása



A beilleszkedés folyamatos figyelése, segítése



Ha szükséges, szakember segítségül hívása

Alkalmazott módszerek:

személyiségfejlesztő egyéni foglalkozások (of., beszélgetés) szülő, diák, tanár közös beszélgetése, stratégia kialakítása, türelmi idő meghatározása osztálytársak mint kortárs segítők bevonása figyelmeztetés, fegyelmező intézkedés külső segítség (pszichológus, orvos) igénybe vétele

Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatát a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet határozza meg:  tájékoztatja a tanulókat, hogy hol, mikor fordulhatnak hozzá problémáikkal,  iskolán kívül milyen intézményeket kereshetnek fel, ezek címét, telefonszámát jól látható 37


2015

helyen elhelyezi,  a pedagógusok, szülők tanulók jelzése alapján a veszélyeztetett tanulókat megismeri, családi környezetükben felkeresi őket  pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező esetén az igazgató közbenjárását kéri a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolatfelvétel ügyében  a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén támogatás nyújtását kezdeményezi, segít a tanulónak ösztöndíjra, étkezési hozzájárulásra és egyéb támogatásra vonatkozó pályázat megírásában  segíti az intézmény egészségnevelési, ennek részeként drogprevenciós programjának kidolgozását, figyelemmel kíséri a program végrehajtását, kezdeményezi a szükséges intézkedéseket, tájékoztatást nyújt a tanulók, szülők, pedagógusok részére,  részt vesz a gyermekjóléti szolgálat munkájában: esetmegbeszéléseken, a városi ifjúságvédelmi őrjáratokon. Munkájában intézményen belüli partnerei az osztályfőnökök és az igazgató, intézményen kívüli partnerei az iskolaorvos, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat, a képviselőtestület ifjúsági bizottsága és a rend-őrség ifjúságvédelemmel foglalkozó munkatársai.

Drogprevenciós program A klasszikus megelőzési modell tagozódása szerint az elsődleges megelőzés a betegséget (problémát) magát előzi meg. A másodlagos megelőzés leegyszerűsítve a gyógyítás, míg a harmadlagos megelőzés a már krónikus betegek rehabilitációja, majd visszaillesztése a társadalomba. Az iskolai közösség, a pedagógus az elsődleges prevenció színterei. Segíteni kell a gyermekeket az egészségről kialakított felfogásuk megszilárdításában, és a drogmentes életvitelhez szükséges képességek megszerzésében Tudatosan törekszünk tanulóink nevelésére, különös tekintettel az alábbiakra: - a szenvedélykeltő szerek visszautasítására; - apróbb sikertelenségek elviselésére; - konfliktusok megoldására; - korlátokat felállítására és elfogadására; - érzelmek kifejezésére; 38


2015

- kapcsolatokat építésére; - saját erényeinek és gyengéinek felmérésére; - ellenállni a reklám nem kívánatos hatásainak és elsajátítani helyes megítélését; - az érzéseket kezelni; - a pozitív értékrend kialakítására; - a jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálására. A tananyagba beépíthető: 1. Osztályfőnöki órák keretében évfolyamonként bővítve a témát, az életkori sajátosságoknak megfelelően a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a gyógyszerek indokolatlan szedése által okozott problémák, a kábítószerek veszélyei. Fontos felhívni a figyelmet az egészségre káros hatásaikra, a személyiséget romboló szerepükre. 2. Tantárgyi keretben elsősorban biológia, kémia, irodalom órákon belül. 3. Iskolai programok keretében életmódnapokon, szakkörökön, stb. Az egészséges életmódra nevelés a betegségek megelőzésének módjára tanít, az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. 9. évfolyam -

A kábítószerek bemutatása, hatásmechanizmusuk ismertetése

-

A drogfogyasztás büntetőjogi következményei

-

Személyiségformálás

10. évfolyam -

Személyiségformálás folytatása (kérdőív, a válaszok értékelése, kortárs segítők)

11-12. évfolyam -

A felelős döntésre képes személyiségjegyek megerősítése. A döntési helyzetben a küzdelem felé haladjanak, és ne a drog és alkohol révén megszerzett időleges menekülést keressék.

A másodlagos megelőzés Amikor a szerhasználat megjelenik a fiatal életében, akár kipróbálás, akár alkalmi fogyasztás szintjén, illetve a függőség is kialakul, a törvényi előírásokban megfogalmazott lehetőségek szerint kell eljárni. A pedagógus segítő tevékenysége ebben a szakaszban: -

Kapcsolatba léphet a szülői házzal, ha ez a lépés a tanuló változásának, 39


2015

gyógyulásának esélyeit növelheti. -

Motiválhatja a már drogokkal visszaélő tanulót arra, hogy szakintézményhez forduljon segítségért.

Fejlesztendő tevékenységek:  a veszélyeztetettség kritériumainak meghatározása,  a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzését segítő módszerek szélesítése,  a megelőzéssel kapcsolatos tevékenység rendszerbe foglalása.  a pedagógusok (elsősorban osztályfőnökök) felkészítése  egy másutt már eredményesen alkalmazott drogprevenciós program megismerése, bekapcsolódás a programba.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók száma az utóbbi években növekvő tendenciát mutat. Erre utaló jelenségek: étkezésidíj-csökkentést kérők, fizetési halasztást kérők számának növekedése. Az iskola nehéz helyzetben van a tanulók anyagi helyzetének felmérése, elbírálása során: csak a szülők nyilatkozata ad támpontot, a nyilatkozat valódiságáról nem lehet meggyőződni. A szociális hátrányok csökkentését célozza a tanulói tankönyvvásárlási támogatás, melynek igénybevételi jogosultságát jogszabály írja elő. Lehetőség van teljes tankönyvcsomag kölcsönzésére az iskola könyvtárából. Az idegen nyelvi szótárakat, szöveggyűjteményeket és informatika feladatgyűjteményeket fokozatosan beszerezzük az iskolai könyvtár számára a csoportlétszámnak megfelelő mennyiségben. Pályázatírás segítése, alapítványokhoz való fordulás, ösztöndíj elnyerésére Alapítványi hozzájárulás központi szakkör, tanulmányi versenyek nevezési díjához, utazási költségekhez, nyári táborozásokhoz, külföldi utazásokhoz (diákcsere). Hozzájárulás a tanulmányi kiránduláshoz „A Közgdasági Szakközépiskoláért” Alapítvány részéről. Minden tanév szeptemberében felmérjük a HH, HHH, és az SNI tanulóinkat, és ezután meghatározzuk a feladatainkat, amelyek az alábbiak: 40

A Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai programja o HH, HHH, SNI integrációjának segítése o Képesség-kibontakoztató program alkalmazása o Motiválást segítő differenciált tanulásszervezés alkalmazása o Kooperatív tanulásszervezési eljárások alkalmazása

41

2015


2015

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A Közgazdasági Szakközépiskola diákjai diákönkormányzatot hoztak létre. A Közgazdasági Szakközépiskola Diákönkormányzata a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, anyagi eszközeinek felhasználásáról, hatásköreinek gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról. Ennek módja:  A tanév elején összeül a DÖK és munkatervet készít, dönt a működéséről.  A munkaterv javaslatot a tanévnyitó értekezleten a pedagógusok és a DÖK képviselői közösen megvitatják, ezután kerül sor a véglegesítésre, elfogadásra. A Közgazdasági Szakközépiskola Diákönkormányzata véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ennek formái:  A DÖK képviselői részt vesznek a tanévnyitó, a félévi értékelő, valamint az év végi értekezleteken. Beszámolójukat, hozzászólásaikat az értekezletek jegyzőkönyvei tartalmazzák.  Az iskola igazgatója félévente egy alkalommal diákgyűlést tart, ahol a diákok kérdéseket tehetnek fel az őket érintő kérdésekben. Helyben a diákgyűlésen vagy írásban öt munkanapon belül választ kapnak kérdéseikre.  Az iskola igazgatója, valamint egy-egy témában érintett pedagógusa a diákok meghívására részt vesz a DÖK ülésén, ahol közösen megvitatják az adott témát pl. az iskolai könyvtár működési rendjét  Az iskola igazgatója is kezdeményezheti a DÖK ülésének összehívását.  A Közgazdasági Szakközépiskola Diákönkormányzatának véleményét az iskola igazgatója írásban kikéri: a tanulókat érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elfogadásához, tanulói pályázatok versenyek megszervezéséhez, iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár működési rendjének kialakításához, a tanulói szociális juttatások elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.

42


2015

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Alapelvek A gyermek nevelésének, személyisége alakításának elsődleges színtere a család. Az iskola csak akkor tud eredményes lenni nevelési törekvéseiben, ha: -

a lehető legszorosabb együttműködésre törekszik a szülőkkel,

-

a két fél folyamatos kapcsolatot tart fenn, állandó az információáramlás köztük,

-

az iskola és a szülői ház kapcsolatára a bizalom és őszinteség légköre jellemző,

-

az iskola és a család értékrendje, elvárásai közelítenek egymáshoz.

Kapcsolattartás formái A fentiek megvalósításához az iskola a következőkkel járul hozzá: 

az iskolaválasztás előtt korrekt tájékoztatást nyújtunk az intézményünk kínálta lehetőségekről a nyolcadik osztályosok részére az iskolában szervezett nyílt napokon, a pályaválasztási kiállításon, az általános iskolákban tartott pályaválasztással kapcsolatos rendezvényein, a honlapunkon.



a tanévkezdéskor szülői értekezletet tartunk az egész tanév feladatiról, programjairól,



az első félév zárásakor – osztály szülői értekezleteken értékeljük, elemezzük a tanuló teljesítményét, ismertetjük az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokat; megvitatjuk az osztály aktuális problémáit



indokolt esetben rendkívüli szülői értekezletet tartunk,



szükség esetén összevont szülői értekezletet hívunk össze (például pályaválasztás előtt; olyan döntés előtt, amelynek megoldásához a szülők segítségét kívánjuk igénybe venni),



évente két alkalommal délután fogadóórát tartunk, ennek keretében egyéni konzultációra nyílik lehetőség a tanár és szülő között,



a tanulási nehézséggel küzdő tanulók szüleinek tanácsadást, konzultációs lehetőséget biztosítunk fejlesztő pedagógusunk segítségével,



a magatartási, lelki, szociális gondokkal küzdő tanulók és szüleik számára gyermekés ifjúságvédelmi felelős folyamatos tanácsadását biztosítjuk,

43

A Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai programja 

2015

előzetes egyeztetéssel családlátogatás keretében szívesen megismerkedünk tanulóink családi környezetével, különösen új



a kollégák heti 1 tanítási órában fogadóórát tartanak,



biztosítjuk, hogy a tanulók mindennapi tevékenységét leginkább befolyásoló iskolai alapdokumentumokkal (nevelési program, házirend) a szülők megismerkedhessenek. Az iskola és a szülők közti együttműködés szervezett keretét biztosítja a Szülői Munkaközösség.



A Szülői Munkaközösségbe - hagyományaink szerint - minden osztály szülői közössége három-három képviselőt delegál. (A Szülői Szervezet látja el szabályozott formában - a szülők érdekérvényesítési teendőit.)

A szülőkkel való együttműködésben várjuk 

az érdeklődő - segítő hozzáállást



az őszinte véleménynyilvánítást



a nevelési problémák őszinte feltárását



közös megoldások keresését



tájékoztatást a családban felmerülő nehézségekről (nevelési kérdések; a gyermek helyzetét befolyásoló a szülők változások stb.)



aktív részvételét az iskola rendezvényein (ünnepélyek, bálok); bekapcsolódást programjainkba (szabadidős tevékenységek)



ötleteket, javaslatokat az iskolai nevelő-oktató tevékenység hatékonyabbá tételéhez

A szülők közösségét érintő együttműködési formák: a/ szülői értekezlet (osztály) -

tájékoztató jellegű, a munkatervben beütemezett, évente 2 alkalommal (tanév eleje, I. félév vége)

-

tanulmányi kérdések

-

közös programok (osztálykirándulás, diákcsere, szülő-tanár találkozó, éves iskolai munkaterv)

-

pályaválasztás, továbbtanulás

-

aktuális témák

44


2015

b/ rendkívüli szülői értekezlet (osztály, csoport) -

az osztályfőnök, a diákok vagy a szülők kezdeményezésére munkatervben nem tervezett váratlan esemény, helyzet, aktuális problémák megbeszélése céljából

c/ réteg szülői értekezlet pl. a diákcserében részt vevő tanulók szüleinek az értekezlete d/ fogadóóra (tanévenként 2 alkalommal, munkatervben rögzített) -

célja a szülők egyéni információhoz jutása a tanuló teljesítményéről

-

konzultáció a szülővel a tanuló tanulmányi munkáját akadályozó tényezőkről, közös megoldás keresése

e/ családlátogatás elsősorban a veszélyeztetett, a tanulási nehézségekkel , beilleszkedési és magatartási problémával

küzdő tanulók

családjának a

meglátogatása a segítségnyújtás

kimunkálása érdekében (szükség esetén az ifjúságvédelmi felelőssel együtt) Üzenetek ellenőrző könyv útján  iskolából a szülőnek: rövidebb közérdekű, vagy személyesen a tanulóra vonatkozó üzenetek küldése, tájékoztatás az intézmény programjairól, a tanuló tanulmányi előmeneteléről, viselkedéséről  a szülőtől az iskolának: hiányzások igazolása, a szülő kérései, nyilatkozatai (pl. tudomásul veszi a tanulmányi kirándulás költségét), stb. Levél -

a tanuló tanulmányi ügyeivel kapcsolatos hivatalos értesítés, tájékoztatás, határozat közlése,

-

meghívó a rendezvényekre

-

amennyiben a szülő nem jelez vissza az ellenőrzőben való üzenetre

Telefon -

aktuális sürgős ügyben való kölcsönös kapcsolatfelvétel (pl. a tanuló távolmaradásának jelzése)

Az iskola rendezvényei: ünnepségek, Közgáz Napok, szülő-tanár találkozó, stb.

45


2015

Kapcsolattartás az iskola partnereivel Az iskola folyamatos és törvényes működésének biztosítása, pedagógiai és szakmai munkájának elvégzése csak a fenntartóval, az illetékes kormányhivatal, tankerület munkatársaival történő folyamatos kapcsolattartással lehet. Az iskola vezetősége pontos tájékoztatást ad, beszámolót készít az intézményben folyó munkáról, tevékenységekről telefonon, email-ben, személyes találkozásokon. A szakmai képzést segíti elő az ipar és kereskedelmi kamarákkal, szaktanácsadókkal, vállalatvezetőkkel történő folyamatos párbeszéd, szakmai tanácsok kikérése. Folyamatosan veszünk részt pályázatokon, melyek lebonyolításában számos szakmai szolgáltató vesz részt. Az önkéntességi munka megszervezése során felvettük a kapcsolat más nevelési-oktatási intézményekkel, a helyi katasztrófavédelemmel, szociális intézményekkel, a helyi városüzemeltetési vállalattal. Fontosnak tartjuk a keszthelyi középiskolák programjain való részvétel, mely szolgálja a tapasztalatcsert, pedagógiai kultúra fejlődését, a diákszervezetek kapcsolatának erősítését. Az intézmény két városi szintű program szervezésével - Közgáz kupa, Színházi Világnapbiztosít szereplési lehetőséget a jó sportoló és színjátszó tanulók számára. Részt veszünk a város kulturális és sport életében. Iskolánk egyik fontos állomása, regisztrációs helye a Helikoni Ünnepségeknek. Tanáraink és diákjaink megismerkedhetnek a dunántúli iskolák kulturális életével, valamint aktívan részt vesznek a program lebonyolításban. Az intézmény igazgatója tagja a Helikoni Ünnepségek kuratóriumának. Iskolánk fontos kulturális partnerei a Balaton Színház és Kongresszusi Központ, a Balaton Múzeum, a Festetics Kastélymúzeum. Részt veszünk programjaikon, illetve segítik iskolánk szabadidős, tanórai munkáját, partnereink a TÁMOP pályázatok lebonyolításában. Plakátjaiknak minden esetben helyet biztosítunk az iskolai hirdetőtábláinkon. Osztályfőnökök szórólapok segítségével tájékoztatják a diákokat a legfontosabb programokról. A színházfelelős kolléga elősegíti a diákok eljutását a színházi programokra. 46


2015

Biztosítjuk tanulóink folyamatos egészségügyi ellenőrzését, jó kapcsolatot építettünk ki a védőnői szolgálattal, a Vörös Kereszttel. Minden évben megrendezzük az egészségnapot, mely az Árkádia Kft. és a város szakorvosainak segítségéve valósul meg. A magas a továbbtanulók aránya, ezért továbbtanulási napot szervezünk. Partnereink ebben a megyei felsőoktatási intézmények és a magyar hadsereg képviselői. Kiadványaikat a továbbtanulási felelős rendszeresen eljuttatja a végzős diákokhoz. Iskolánk tanulói között van nagyothalló, gyengénlátó, aliglátó, mozgássérült tanuló, ezért folyamatos a kapcsolatunk a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével, Magyar Vakok és Gyengénlátók Zala Megyei Szervezetének Keszthelyi Csoportjával, Mozgássérültek Zala Megyei Egyesületének Keszthelyi Csoportjával, SINOSZ Zalai Szervezetével Iskolánk diákjai közül sokan sportolnak egyesületekben, a mindennapos testnevelés biztosításában nagy szerepük van e városi és város környéki szervezeteknek.

A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A pedagógus-tanuló együttműködés alapkövetelmény az iskolai élet minden színterén; enélkül a nevelés-oktatás nem lehet eredményes. Az együttműködés kialakulását szolgálja a tanórák rendje, a szabályok kölcsönös betartása, a partneri tanár-diák viszony. A tanórán kívüli programokon az iskola minden polgárának részvétele elvárt. Hatékony a különböző rendezvényeken tanár-diák csapatok alakítása, a pedagógusok más szerepben való megjelenése a diákok előtt. Konfliktus esetén a megoldást először az érintettek keresik, ha szükséges, az osztályfőnök, igazgató, a tanuló bizalmát élvező pedagógus segítségével. Szélsőséges esetben külső segítség igénybevételére kerülhet sor.

Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei  A fejlesztésnek a kapcsolattartás hatékonyabbá tételére kell irányulnia. El kell érni, hogy ne csak a szülők szűk köre, hanem minél több szülő érdeklődjön és jelenjen meg az iskolában, ismerje meg részletesen céljainkat, segítse azok megvalósítását. 47


2015

 Az iskolai rendezvényeken és a szülők számára rendezett programokon minél nagyobb létszámú legyen a részvétel  A szülők, diákok, pedagógusok és minden munkatárs legyen aktív és tevékeny részvevője az iskola jövője formálásának. Bővíteni kell az informálódás lehetőségeit  A tanár-diák viszonyban a folyamatokhoz, ügyekhez való korrekt viszonyulást kell elérni mindkét oldal részéről.

48


2015

1.9. A tanulmányok alatti vizsga szabályzata Követelmények: A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a helyi tanterv alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza Időpontok: 

A javítóvizsgát minden tanév végén, augusztus15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban szervezzük.



Osztályozó, különbözeti vizsgák időpontját - figyelembe véve a tanév rendjét - a nevelőtestület határozza meg a tanév előkészítő értekezleten. Legalább kettő vizsgaidőszakot kell kijelölni. Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.



Az a tanuló, aki független vizsgabizottság előtt kéri osztályzata megállapítását, a vizsgát a vizsgáztatásra kijelölt intézményben, a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó hetében teheti le.

Vizsgafajták Osztályozó vizsga: A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha o felmentették a tanórai foglalkozáson való részvétel alól. o engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, o A köznevelési törvény 20. § (6) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, (ide tartozik az a tanuló, aki 250 óránál többet mulasztott; egy adott tantárgyból hiányzásainak száma meghaladta a tanítási órák 30%-át; vagy a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az elméleti tanítási órák 20 %-át.)

49


2015

o a tanuló a félévi, illetőleg az év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát Javítóvizsga: Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. Különbözeti vizsga: Az iskola igazgatója által megállapított időpontban az általa kijelölt tárgyból kell tennie. Az igazgató határozatban tájékoztatja erről a tanulót és gondviselőjét. Belső vizsga: Az iskola pedagógiai programjában rögzített módon, a 10. és a 11. évfolyam tanulói beszámolnak tudásukról. A belső vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. A vizsgán szerzett érdemjegyek beleszámítanak a tanév végi osztályzatba. Jelentkezés a vizsgára Osztályozó vizsgára Amennyiben ezt a tanuló előrehozott érettségi vizsga miatt kéri, az érettségi vizsgára jelentkezés előtt egy hónappal az iskola által biztosított nyomtatványon kell megtenni. Más esetekben (hiányzások miatt) A félév, illetve a tanév vége előtt két héttel a szaktanár jelzése alapján a tanulónak, illetve annak gondviselőjének kell kérni az iskola által biztosított nyomtatványon. Abban az esetben, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt kéri osztályzatának megállapítását:a tanuló-kiskorú tanuló szülője aláírásával- a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti ezt be. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést öt napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek.

50


2015

Javítóvizsgára A javítóvizsgára nem kell jelentkezni. Az a tanuló, aki elégtelen osztályzatot kapott jogosult a javítóvizsgára. A tanulót a vizsga időpontjáról az iskola levélben értesíti, illetve a honlapján közzéteszi a vizsganap időpontját. Különbözeti vizsgára A határozat kézhezvételét követő három tanítási napon belül a tanulónak jelentkeznie kell a vizsgára. Tájékoztatás 

A vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell.



A tájékoztatás a jegyzők, illetve az osztályfőnökök feladata.



Az időpontokat a helyben megszokott módon nyilvánosságra kell hozni.

Vizsga lebonyolítása Javító, osztályozó, különbözeti 

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.



A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért.



Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet- az igazgató megbízása alapján- az igazgató helyettese vagy más megbízottja.

51


2015

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Átvétel szabályai Nem zárkózunk el más intézményekből érkező tanulók fogadásától sem. Az átvétel adminisztratív feltétele: a tanuló életkora a köznevelési törvényben valamint a szakképzési törvényben előírtaknak megfeleljen, hogy kiskorú tanuló esetében a szülő írásban nyilatkozzon gyermeke iskolaváltoztatási szándékáról. Ha egy tanuló egy másik iskola másik iskolatípusából jelentkezik, az igazgató egyéni elbírálás alapján dönt a különbözeti vizsga vagy az évfolyamismétlés szükségességéről. Döntése előtt az igazgató kikéri az igazgatóhelyettes véleményét. Iskolaváltoztatási kérelem esetén bármelyik esetben a végső döntés az igazgatóé. Vendégtanulói viszony létesítése Megfelelő indoklással (pl. nyelvtanulás, emelt szintű érettségi, stb.) vendégtanulói jogviszony kérelmezhető az iskola igazgatójánál, aki felveszi a kapcsolatot azzal az iskolával, ahová a tanuló szeretne járni. A végső döntés a fogadóiskola igazgatóját illeti. A vendégtanulói jogviszony azonban nem veszélyeztetheti a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségek teljesítését.

A felvételi eljárás különös szabályai Felvétel a nappali tagozat 9. évfolyamára: Az iskolánkba beiratkozhat minden olyan tanuló, aki sikeresen befejezte az általános iskola 8. évfolyamát, és felvételt nyert a tanév rendjében meghatározott felvételi időszakban. Az iskolába történő jelentkezés és felvétel rendjét miniszteri rendelet, illetve az iskola felvételi eljárása határozza meg, melyet minden év október 31-éig közzéteszünk a miniszteri rendeletben meghatározott módon, illetve az iskola honlapján. Pontszámítás Pontszámítás iskolánkban: az általános iskolából hozott magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv tantárgyak 5., 6., 7. osztály tanév végi és 8. osztály félévi osztályzatainak összege, amely 100 pont. A pontok csökkenő sorrendbe állításával 52


2015

alakul ki a felvételi sorrend. Azonos pontszám esetén az sni tanulót, valamint a hátrányos helyzetű tanulót elsőbbség illeti meg. Átvétel másik iskolából Szülői kérésre iskolánkba beiratkozhat minden olyan tanuló, aki költözés vagy egyéb ok miatt iskolát szeretne váltani. A felvételről, az osztályba és az évfolyamba sorolásról, az esetleges különbözeti vizsgákról az igazgató dönt. Felvétel a szakképző évfolyamra (13. évfolyam) Elsősorban iskolánkban végzett tanulókat veszünk fel, akik sikeres érettségi vizsgát tettek. Amennyiben nem éri el az engedélyezett létszámot az iskolánkból jelentkező tanulók száma, más iskolákban érettségizett tanulókat is felveszünk. A 2016-2017-es tanév beiskolázási időszakáig a 9-12. évfolyamig tanult szakmai tantárgyakat beszámítjuk, ezért egy év alatt elvégezhető a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakma. A 2017-2018. tanévtől az ágazati képzés keretében tanuló diákjaink egy szakmai jellegű tantárgyból kötelező érettségi vizsgát tesznek, ezért a kétéves szakmák egy év alatt elvégezhetőek. Ettől az időponttól csak az ugyanazon ágazaton végzett tanulókat tudjuk átvenni más intézményből a szakképző évfolyamra. Osztályba, csoportba sorolás Az oktatás az egyes évfolyamokon osztálykeretekben folyik. Az osztályokba sorolás a felvételi eljárásban meghatározott szempontok alapján történik és az igazgató hatáskörébe tartozik. Az osztályok, csoportok szervezésénél az igazgató figyelembe veszi a közoktatási törvény létszámokra vonatkozó szabályait. A csoportba sorolás elsősorban a tanult nyelv szerint történik Keszthely, 2015. szeptember 1.

Siszler Katalin intézményvezető

53

MELLÉKLET A Bázisiskolai Program intézményi implementációs terve Készült: A TÁMOP-3.3.12-12-2013-0001 sz. „Ifjúság.hu a sikeres nemzedékért - Átfogó ifjúsági szolgáltatásfejlesztés a köznevelésben tanuló diákok esélyegyenlőségének növelése érdekében” című projektben

Intézmény: Keszthelyi Közgazdasági Szakközépiskola Készítették: Siszler Katalin, Csordás Éva, Páhi Sándorné Szalai Éva, Bedő Stella, Vargáné Kékesi Szilvia, Vinczéné Tóth Erika, Szabóné Dudás Gabriella 2015. június 29. 1. A választott programelem(ek) kifejtése, hivatkozás a Pedagógiai Programban megfogalmazott célokra: Az intézmény nevelőtestülete és dolgozói közössége tevékenysége egészével törekszik az egyetemes és a magyar kultúra általános érvényű értékeinek közvetítésére, valamint az egész életen át tartó tanulás, önismeret, kommunikáció, pályaorientáció, életpálya-építés támogatása és a vállalkozói kompetencia fejlesztésére. Iskolánk pedagógusainak egyik fontos célkitűzése, hogy a diákokat olyan tapasztalatokkal lássák el, amelyek lehetővé teszik számukra életük pozitív alakítását. A Bázisiskolai program megvalósításával az életpálya-építési és a vállalkozói

programelemek

gyakorlati

alkalmazásától

a

nevelőtestület

megújulását és közösségünk pozitív irányú fejlődését várjuk. Életpálya-építés programelem Közismereti tantárgyak: osztályfőnöki órák (9-13. évfolyamig) Tanórán kívül: témanap, pályaorientációs rendezvény, osztálykirándulások, bank-, gyár-, és egyéb intézmények látogatása (9-14. évfolyamig)

Vállalkozói programelem Szakmai tantárgyak: szakmai tantárgyak (9-14. évfolyamig) Tanórán kívül: témanap, vállalkozói, szakmai vetélkedő, osztálykirándulások, bank-,

módszertani

gyár-, és egyéb intézmények látogatása (9-14. évfolyamig)

2. Tantárgyi cselekvési terv Műveltségi terület: Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlati ismeretek Tantárgy: Osztályfőnöki Évfolyam: 9-13. Az életpálya-építés támogatásának fókusza: önismeret - pályaismeret Cél

Tevékenység

Módszer

Eszköz

Énkép, önismeret fejlesztése

Tesztek kitöltése

játékok, tesztelemzések

BIP eszköztár – önismereti tesztek, NPP http://bip.ujnemzedek.hu

Tanulásmódszertan: tanulási képességek fejlesztése

Akarati tényezők, rendszeresség, igényesség, memória fejlesztése

Tesztek, játékok, beszélgetés

9. évf. 5 óra 10. évf. 2 óra

Kommunikáció fejlesztése

Hétköznapi kommunikációs helyzetek

Szerepjátékok

9-13. évf. 2 óra

Konfliktuskezelés, döntési készség fejlesztése

Tárgyalási technikák, felelősség megosztása és vállalása

Szerepjátékok, helyzetgyakorlato k, segítő beszélgetés

9. évf. 1 óra,

Tervezett időkeret 9. évf. 4 óra

10. évf. 2 óra, 11. évf. 3 óra, 12-13. évf. 2 óra

Együttműködés,köz össégi életre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Szabályok megismerése, érdekegyeztetés, tolerancia, empátia fejlesztése

Helyzetgyakorlato k, csoportmunka, páros tevékenység

9. évf. 4 óra, 10-13. évf. 3 óra

Javasolt felelősi rendszer Pedagógiai munkaközösség, osztályfőnökök

Pályaismeret, pályaorientáció

Jövőkép kialakítása

Álláskeresési módszerek, technikák megismerése

Motivációs levél írása, állásinterjú szimulálása, projekt készítése

10. évf. 1 óra,

Önálló ismeretszerzés

Projekt készítése, drámajátékok, heurisztikus tanulás önállóan és csoportban

12-13. évf. 3 óra

11. évf. 3 óra

3. Tanórán kívüli tevékenységek és tantárgyközi projektek cselekvési terve Műveltségi terület (amiből kiindul): Életvitel és gyakorlati ismeretek, Ember és társadalom Érintett tantárgyak: osztályfőnöki, szakmai jellegű tantárgyak, Érintett évfolyamok: 9-14. évfolyamig Téma(k): témanap, vállalkozói, szakmai vetélkedő, osztálykirándulások, bank-, gyár-, és egyéb intézmények látogatása (9-14. évfolyamig), pályaorientációs rendezvény

Életpálya-építés támogatásának fókuszai: pályaismeret, pályaorientáció Bevont együttműködő partnerek: Szülői munkaközösség, Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Gyakorlati helyek Az iskola hagyományai, amire építhető(k): „Közgáz” napok, osztálykirándulások Cél

Tevékenység

Módszer

Eszköz

Énkép, önismeret fejlesztése

Osztálykirándulás, témanap

Szituációs játékok, vetélkedők

BIP eszköztár, Nemzeti Pályaorientációs Portál

Tanulásmódszertan: tanulási képességek fejlesztése

Szakmai vetélkedő, témanap

Prezentáció-készítés

9-13. évfolyamig 1 nap/1 délután

Kommunikáció fejlesztése

témanap, vállalkozói, szakmai vetélkedő, osztálykirándulások, bank-, gyár-, és egyéb intézmények látogatása pályaorientációs rendezvény

Interjú készítése, előadás, prezentáció, vita, érvelés, párbeszéd a standoknál

9-13. évfolyamig folyamatos

Tervezett időkeret 9-13. évfolyamig 1-1 nap

Javasolt felelősi rendszer Pedagógiai munkaközösség, osztályfőnökök, szakképzési munkaközösség, szabadidő hasznos eltöltéséért felelős munkaközösség

Konfliktuskezelés, döntési készség fejlesztése

Osztálykirándulás, vetélkedők

Közösségi játékok, helyzetgyakorlatok

Alkalomszerűen minden évfolyamon

Együttműködés, közösségi életre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Gyár- és üzemlátogatások, foglalkoztató intézet meglátogatása (FŐKEFE, Munkaügyi Központ)

Üzemlátogatás, interjúkészítés, önálló ismeretszerzés, rendezvényszervezés, hostesskedés, vendégfogadás (Helikoni játékok)

Évente 1 alkalommal minden évfolyamon

Pályaismeret, pályaorientáció

Pályaorientációs nap, nyílt nap, pályaválasztási kiállítás, stand elkészítése – szakmáink bemutatása, felsőoktatási intézmények nyílt napjainak látogatása Volt diákok meghívása, azok beszámolói az életpályájukról

Vendégelőadók, szakmák képviselőinek előadásai,

1-13. évfolyamig évente egy alkalommal, a pályaválasztási kiállításon a 1213. évfolyamosok évente 1 alkalommal 9-13. évfolyamig alkalomszerűen, évente egyszer

Jövőkép kialakítása

Tanulói projektek és portfóliók készítése

4. Tantárgyi cselekvési terv Műveltségi terület: Ember és társadalom (gazdasági ismeretek), Földünk és környezetünk, Életvitel és gyakorlati ismeretek Tantárgy: Gyakorlati óra Évfolyam: 9- 10. évfolyam Tananyag: vállalkozások létrehozása és működtetése A vállalkozói kompetenciák támogatásának fókusza: Kulcskompetenciák fejlesztése Cél

Tevékenység

Módszer

Eszköz

Önismeret fejlesztése Önértékelés képessége, kommunikáció, önálló véleményalkotás, önreflexió

Ki is vagyok én? Játékos gyakorlatokkal energizálni a csoportot, ill. motiválni az elkövetkező gyakorlatokra Én és a másik Olyan játék alkalmazása, ami felszabadítja az esetleges gátlásokat, közelíteti egymáshoz a centrumban és a periférián lévő tanulókat Veled vagy nélküled

csoportmunka

Csomagolópapír, filctollak, tábla, blue-tack, ragasztó, projektor, laptop, post-it kártyák, labda, BIP eszköztár

párosmunka

Egyéni és csoportmunka

Csoportszerepek feltárása Helyzetek, kapcsolatok elemzésének képessége, hatékony kommunikáció

Egyéni vagy csoportos stratégia alkotása Együttműködés, stratégia-kidolgozás, összefogás képessége Konfliktuskezelés Problémamegoldás, feszültségtűrés, segítségkérés

Nem vagy a „barátom”!

csoportmunka

Motiváció fejlesztés Kreativitás, pontosság, kitartás, rugalmasság

Miért is tegyem…?

Egyéni és párosmunka

Tervezett időkeret 45 perc

Javasolt felelősi rendszer Szakképzési mk.


45 perc

Szakképzési mk.

Csomagolópapír, filctollak, tábla, blue-tack, ragasztó, projektor, laptop, post-it kártyák, labda, BIP eszköztár Csomagolópapír, filctollak, tábla, blue-tack, ragasztó, projektor, laptop, post-it kártyák, labda, BIP eszköztár

45 perc

Szakképzési mk.

45 perc

Szakképzési mk.

Csomagolópapír, filctollak, tábla, blue-tack, ragasztó, projektor, laptop,

45 perc

Szakképzési mk.

Vita kultúrájának fejlesztése – tapasztalatok cseréje

Ki a főnök? kritika kulturált megfogalmazása és elviselése

Frontális, vita, csoportmunka

post-it kártyák, labda, BIP eszköztár Csomagolópapír, filctollak, tábla, blue-tack, ragasztó, projektor, laptop, post-it kártyák, labda, BIP eszköztár

45 perc

Szakképzési mk.

5. Tantárgyi cselekvési terv Műveltségi terület: Ember és társadalom (gazdasági ismeretek), Földünk és környezetünk, Életvitel és gyakorlati ismeretek Tantárgy: Gyakorlati óra Évfolyam: 11.-12. évfolyam Tananyag: vállalkozások létrehozása és működtetése A vállalkozói kompetenciák támogatásának fókusza: Cél

Tevékenység

Módszer

Eszköz

Én és a csoportom -

Az előző tanévben

csoportmunka

Kommunikáció,

elsajátított

együttműködés,

kompetenciák

problémamegvalósítás,

megerősítése

önmegvalósítás,

ismétlő

nyitottság

feladatokkal


Word Café

Vita kultúrájának

páros munka

Kommunikáció,

fejlesztése –

témakifejtés,

tapasztalatok

lényeglátás, kultúrált

cseréje

reakciók, fegyelem Változások a Johari

Személyiség

ablak - Önismeret,

felmérése

Egyéni és csoportmunka

pozitív viszonyulás a változáshoz és az újításhoz, pozitív reagálási képesség Élettervezés Kreativitás,

Személyes SWOT

asszertív

analízis készítése

csoportmunka

kommunikáció,

Lelkesen és

Kockázatvállalás

körültekintően -kritikai

felmérése

Egyéni és páros munka

Tervezett időkeret 45 perc

Javasolt felelősi rendszer Szakképzési mk.

Csomagolópapír, filctollak, tábla, blue-tack, ragasztó, projektor, laptop, post-it kártyák, labda, BIP eszköztár Csomagolópapír, filctollak, tábla, blue-tack, ragasztó, projektor, laptop, post-it kártyák, labda, BIP eszköztár

45 perc

Szakképzési mk.

45 perc

Szakképzési mk.

Csomagolópapír, filctollak, tábla, blue-tack, ragasztó, projektor, laptop, post-it kártyák, labda, BIP eszköztár Csomagolópapír, filctollak, tábla, blue-tack, ragasztó,

45 perc

Szakképzési mk.

45 perc

Szakképzési mk.

gondolkodás, vállalkozói ismeretek Tájékozódjunk kívülről

Pályaorientáció

és belülről (Magyar

kialakítása

Startup) -Digitális kompetencia, tájékozódás, tájékozottság

Frontális, vita, csoportmunka

projektor, laptop, post-it kártyák, labda, BIP eszköztár Csomagolópapír, filctollak, tábla, blue-tack, ragasztó, projektor, laptop, post-it kártyák, labda, BIP eszköztár

45 perc

Szakképzési mk.

6. Tanórán kívüli tevékenységek és tantárgyközi projektek cselekvési terve Műveltségi terület (amiből kiindul): Ember és társadalom (gazdasági ismeretek), Földünk és környezetünk, Életvitel és gyakorlati ismeretek, matematika, informatika Érintett tantárgyak: Gazdasági és jogi ismeret, üzleti ismeretek, matematika, informatika, magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, idegen nyelvek Érintett évfolyamok: teljes iskolaközössége 9-14. évfolyam Téma(k): „Showhajtás”, avagy vállalkozz okosan! Vállalkozási képességek fejlesztésének támogatásának fókuszai: -

kezdeményezőkészség, tervezés, együttműködés, kreativitás

-

kommunikációs készség

-

pozitív, sikerorientált attitűd

Bevont együttműködő partnerek: iskola pedagógusai, az iskola volt diákjai, helyi vállalkozók, Zala megyei Iparkamara, helyi bankok Az iskola hagyományai, amire építhető(k): „Közgáz” hét, Nyílt nap, Pályaválasztási Kiállítás, Jó Gyakorlatok (Pénziránytű Program) Cél

Tevékenység

Módszer

Eszköz

- vállalkozási kedv fejlesztése - lexikális tudás fejlesztése - pénzügyi kultúra fejlesztése

Szakmai vetélkedő kreatív feladatokkal: gazdaság társasjáték létrehozása (értékelendő produktum) - Sikeres vállalkozók előadásai (volt, vállalkozóvá lett öregdiákok felkutatása): „Sikeres elődeink” felület létrehozása - Gyakorlati órák alkalmi vállalkozásainak bemutatása szimulációs játék keretében

Interjú, tesztek, kérdőívek, prezentáció, előadás, anyaggyűjtés több forrásból (internet, könyvtár), rajzos kreatív munkák, szövegfeldolgozás

BIP eszközök, lapok, csomagoló papír, ragasztó, tollak, filcek, laptop, projektor

Tervezett időkeret Előkészítő szakasz: 1 hónap Megvalósítási szakasz: 3 nap (adott tanév októbere)

Javasolt felelősi rendszer Szakképzési munkaközösség, szabadidős munkaközösség

Záradék

Klauza: Az implementációs terv a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Közgazdasági Szakközépiskolája (intézmény) hatályos Pedagógiai Programjának elválaszthatatlan részét képezi, melynek tartalmát a tantestület 2015. augusztus 24-én megismerte, megvitatta és véleményezte. Az implementációs tervet a tantestület és az intézmény vezetője módosítva/módosítás nélkül 2015. augusztus 31-én egyhangúlag elfogadta, és a 2015/2016-os tanévtől kezdve megvalósítja.

Dátum: 2015. augusztus 31.

Aláírás: Siszler Katalin (intézmény vezetője) P.H.

dr. Padányi Zsoltné

(szervezetfejlesztő)

wertyuiopasdfghjklzxcvbnmqw ertyuiopasdfghjklzxcvbnmqwer tyuiopasdfghjklzxcvbnmqwerty uiopasdfghjklzxcvbnmqwertyui asdfghjklzxcvbnmqwertyuiopas

Recommend Documents