qwertyuiopasdfghjklzxcvbnmq wertyuiopasdfghjklzxcvbnmqw ertyuiopasdfghjklzxcvbnmqwer PIPACSVIRÁG MAGYAR – ANGOL tyuiopasdfghjklzxcvbnmqwerty KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS uiopasdfghjklzxcvbnmqwertyui ISKOLA HÁZIREND opasdfghjklzxcvbnmqwertyuiop asdfghjklzxcvbnmqwertyuiopas dfghjklzxcvbnmqwertyuiopasdf ghjklzxcvbnmqwertyuiopasdfgh jklzxcvbnmqwertyuiopasdfghjkl zxcvbnmqwertyuiopasdfghjklzx cvbnmqwertyuiopasdfghjklzxcv bnmqwertyuiopasdfghjklzxcvbn mqwertyuiopasdfghjklzxcvbnm qwertyuiopasdfghjklzxcvbnmq wertyuiopasdfghjklzxcvbnmqw ertyuiopasdfghjklzxcvbnmrtyui opasdfghjklzxcvbnmqwertyuiop asdfghjklzxcvbnmqwertyuiopas dfghjklzxcvbnmqwertyuiopasdf 2015.09.01.
PIPACSVIRÁG MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA
2089 Telki, Muskátli utca 2., tel.: 06-26-910-820, e-mail:
[email protected]
Tartalom A Házirend hatálya (érvényes visszavonásig) ............................................................................ 2 A Házirend elfogadásának és módosításának szabályai............................................................. 3 A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje ................................................. 4 Tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje ................................................. 5 A munkarenddel kapcsolatos szabályok .................................................................................... 5 Az intézmény létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok ...................................... 9 A diákjogok és - kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok ...................................... 10 A tanulók jutalmazásának formái, rendje ................................................................................. 14 A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések és a fegyelmi eljárás formái, rendje........... 15 A tanulókra vonatkozó anyagi kártérítési felelősség szabályai ................................................ 15 A vizsgák, a Tudás Próba és az angol nyelvvizsga eljárási szabályai ...................................... 16 A tanulmányokkal összefüggő mentesítések és a magántanulói jogviszony ........................... 16 A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről ......................................................... 16 A tanulókra vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok............................................................ 17 Fizetési kötelezettséggel járó szabályok................................................................................... 18 A szociális és normatív támogatások eljárási rendje ................................................................ 18 A foglalkozásokról való távolmaradással kapcsolatos szabályok ............................................ 19 A fakultatív hit- és vallásoktatás idejének, helyének meghatározása ...................................... 20 Egyéb speciális, az intézményre vonatkozó előírás szabályai ................................................. 20 Pipacsvirág Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Házirendjének elfogadása és jóváhagyása .............................................................................................................................. 21 Záró rendelkezés ...................................................................................................................... 21
1
HAZIREND A PIPACSVIRÁG MAGYAR- ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA tanulói jogviszonyra vonatkozó
rendelkezései a jogszabályok előírásai alapján A Házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A Házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.
A Házirend hatálya (érvényes visszavonásig)
1) A Házirend szabályozása a Pipacsvirág Magyar–Angol Két tanítási Nyelvű Általános Iskolával jogviszonyban állókra terjed ki. 2) A Házirendben foglaltak betartásáért felelősek a) az iskola tanulói, b) az iskola pedagógusai és egyéb alkalmazottai, c) az iskolában tanulók szülei. 3) A Házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a Pedagógiai Program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 4) A tanulók az iskola által szervezett, iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a Házirend előírásait. 5) A Házirend az iskolával szerződésben álló és az iskola területét használó partnerekre, külsősökre is vonatkozik.
A Házirend nyilvánossága 1) A Házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A Házirend egy-egy példánya megtekinthető (a) az iskola irattárában; (b) az iskola könyvtárában; (c) az iskola nevelői szobájában; (d) az iskola vezetőjénél; (e) az iskola vezető-helyettesénél; (f) az osztályfőnököknél; (g) az iskolatitkárnál; (h) a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, (i) az iskola Szülői Szervezetének tagjainál; (j) az Iskolaszék képviselőinél; (k) az iskola honlapján. 2) Az iskolával jogviszonyra lépő partnerek közül a Házirendet a) a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni; b) az új alkalmazottal a szerződés aláírásakor ismertetni kell; c) az iskolával szerződésben álló feleknek, akik az iskolán belül foglalkozásokat is tartanak, a szerződés kötésekor be kell mutatni.
2
3) Az újonnan elfogadott vagy módosított Házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell a) a tanulókat az elfogadást követő első osztályfőnöki órán, illetve minden tanév elején. b) a szülőket az elfogadást követő első szülői értekezleten. 4) A Házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük a) a tanulókkal az első osztályfőnöki órán; b) a szülőkkel az első szülői értekezleten. 5) A Házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola vezetőjétől, vezető helyetteseitől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően előre egyeztetett időpontban.
A Házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1) A Házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola vezetője készíti el. 2) A Házirend elfogadása előtt az iskola vezetője beszerzi a DÖK egyetértését, valamint a Szülői Szervezet és az Iskolaszék véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 3) A Házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, és az Önkormányzat Képviselőtestületének jóváhagyásával lép hatályba. 4) Az érvényben levő Házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola vezetője, a nevelőtestület, az Iskolaszék, a DÖK vagy a Szülői Szervezet. 5) A Házirend módosítását a fent leírt módon kell végrehajtani.
3
A HAZIREND
A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje 1.1. A tanulói jogviszony létrejötte A tanulói jogviszony szülő kérésére az igazgató döntésekor, a felvétel vagy az átvétel napján jön létre. A Pipacsvirág Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolával működési (beiskolázási) körzete Telki község területére terjed ki. 58/2003(04.23.) sz. Képviselőtestületi határozat alapján a felvételkor, átvételkor a fennmaradó helyek betöltésére előnyt élveznek a budajenői állandó lakhellyel rendelkező tanulók. 1.2. Első osztályosok felvétele A beiratkozás pontos ideje legalább egy hónappal korábban nyilvánosságra kerül (az iskola honlapján, a község hivatalos lapjában, hirdetményeken az iskolában, óvodában, önkormányzatban és egyéb helyeken, mint posta, teniszcsarnok, ABC). Az iskola a felvételről a jogszabályban meghatározottak szerint dönt, melyről a szülőket írásban tájékoztatja. 1.3. Átvétel egyéb osztályokba Az átvételt a szülő az igazgatóhoz intézett írásbeli kérelemmel kezdeményezheti, melyre 8 napon belül indokolással ellátott határozatot kap. A döntésben szerepet játszó lényeges szempontok megegyeznek az 1.1 pontban felsoroltakkal, de tovább bővülhetnek. A felvételre jelentkezést megelőzően a tanuló és/vagy szülője legfeljebb egy napot eltölthet az iskolában, hogy az a saját döntését elősegíthesse. Bemutatásra kérhető a felvételre jelentkező bizonyítványa, ellenőrző könyve, tájékoztató és más füzetei, mint a tanulmányi munka, a magatartás és szorgalom dokumentumai. 1.4. Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai 1.4.1. Az igazgató döntését az osztályok (csoportok) létszáma, az osztályok tanulói összetétele (fiú/lány megoszlás), az iskola Pedagógiai Programjából adódó pedagógiai szempontok alapján hozza meg. 1.4.2. Egyéb tantárgyi csoportba sorolásnál a képességmérések eredménye alapján a szaktanár dönt, az igazgató hagyja jóvá. 1.5. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei és eljárásai 1.5.1. A napközis és tanulószobai ellátás minden tanuló számára egyaránt biztosított, az köznevelési törvény alapján. A létszámra vonatkozó szabályozást minden esetben figyelembe kell venni, ettől eltérni csak indokolt esetben a fenntartó engedélyével lehet. 1.5.2. A napközis és tanulószobai ellátást a szülő írásban a tanév során bármikor kérheti, írásban mondhatja le azt. 1.5.3. A napközis és tanulószobai igényeket a következő tanévre vonatkozóan minden év május 30-ig az iskola felméri. Az első osztályosok igényfelmérése a felvételkor történik. 1.5.4. A napközis és tanulószobai ellátásból a tanuló csak súlyos fegyelmi vétség esetén, fegyelmi határozattal zárható ki, ha ez a tankötelezettségének teljesítését
4
nem akadályozza. Ezen döntés meghozatala előtt kérni kell az osztályfőnök és a gyermek - és ifjúságvédelmi felelős véleményét. 1.5.5. A napközis és tanulószobai ellátás indításakor minden esetben a törvényi előírásokat betartva kell eljárni.
Tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje A tanulói jogviszony megszűnéséről a Közoktatási Törvény 75. §-a rendelkezik. 1.1. A tanulói jogviszony megszűnik 1.1.1. az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján, 1.1.2. ha a tanulót egy másik iskola átvette, az átvétel napján. 1.2. A tanulói jogviszony szüneteltetése A tanköteles tanuló tanulói jogviszonyának szüneteltetését a szülő az igazgatóhoz intézett, indoklással ellátott írásbeli kérelemmel kezdeményezheti. Az igazgató a döntésről 8 napon belül indokolással ellátott határozatban értesíti a tanulót és szülőjét, egyben tájékoztatja a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges teendőkről (osztályozóvizsga letétele, külföldi bizonyítvány honosítása, elfogadása, stb.).
A munkarenddel kapcsolatos szabályok 1.1. A tanórák és tanórán kívüli foglalkozások rendje A rendet az éves munkatervhez csatolt tanítási órarend, napközis beosztás, a délutáni szakköri órarend szabályozza. A tanév során a változásokat követő módosított tanítási órarend, napközis beosztás a kihirdetését követő 3. munkanapon vezethető be. A változásról a szülők a tájékoztató füzeten keresztül értesülnek. 1.2. A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje A csengetési rend: 1. óra: 8.00 – 8.45 2. óra: 8.55 – 9.40 3. óra: 9.50 – 10.35 4. óra: 10.50 – 11.35 5. óra: 11.55 – 12.40 6. óra: 12.55 – 13.40 7. óra: 13.45 – 14. 30 Az időjárástól függően az első két szünet benti, a harmadik, negyedik udvari szünet, az ötödik, hatodik ismét benti. 1.2.1. Az osztálytermekbe a tanulóknak 7.45-kor lehet bemenni azért, hogy előkészüljenek és - az időjárástól függetlenül kötelesek - váltócipőt húzni. 1.2.2. A tanulók az udvari szünetek alatt a termekben csak indokolt esetben és tanári engedéllyel tartózkodhatnak. 1.2.3. A további szüneteket a diákok az első vagy a hátsó udvaron, illetve a folyosókon töltik az ügyeletes tanárok utasítása szerint. 1.2.4. A reggelizés és az ebédelés az ebédlő ajtajára kifüggesztett beosztás szerint történik.
5
1.2.5. Udvari szünetekben a hetesek felelnek a szellőztetésért, a terem rendjéért, valamint azért, hogy mindenki a folyosón, ill. az udvaron tartózkodjon. Amennyiben valamelyik osztálytársuk nem fogad szót nekik, az ügyeletes tanárt kell értesíteniük. 1.3. A nyitva tartás alatti folyamatos felügyelet, ügyelet biztosításának szabályai Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig, reggel 7 órától este 17.05-ig van nyitva. Az ettől eltérő esetekről a tájékoztató füzeten keresztül értesülnek a szülők. 1.3.1. A tanulók 7.00-től érkezhetnek az iskolába. 7.00-től 7.45-ig az ügyeletes nevelő felügyeletével az aulában tartózkodhatnak. 1.3.2. A folyamatos felügyelet az órarend, a helyettesítési rend és az ügyeleti rend szerint történik, mely a tanáriban található hirdetőtáblán mindenki számára elérhető. 1.3.3. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16.00-ig tartanak. 16.00 – 17.05-ig összevont csoportban ügyeletes nevelő felügyel. A 17.05 után érkező szülők gyermekeinek megőrzésére az alábbi eljárás vonatkozik: – az ügyeletes tanár megvárja a szülő érkezését, – egy másik tanár írásban átvállalja az ügyeletes tanári felelősségét, – az ügyeletes tanár telefonon felhívja a szülőt és egyeztet a gyermek megnyugtató elhelyezéséről (pl. nagyszülők, szomszédok, osztálytársak), – az ügyeletes tanár végső esetben a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét kéri. Amennyiben a szülő nem jön 17.05-ig a gyermekért és erről nem tájékoztatja az iskolát, a gyermekvédelmi szolgálatot ill. a jegyzőt értesíti az ügyeletes nevelő. 1.3.4. A tanulók az iskolát az érkezéstől a tanítás befejezéséig, beleértve a napközisek foglalkozásait is, csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére hagyhatják el. Szülői kérés hiányában a diák nem hagyhatja el az iskolát. 1.3.5. A szülői kíséret nélkül közlekedő diákok esetében a szülő erről a döntéséről a tanév elején írásban tájékoztatja az osztályfőnököt és a napközis nevelőket. 1.3.6. A szünidei és tanítás nélküli munkanapokon szervezett ügyeletekről a szülők írásban tájékoztatást kapnak, illetve írásban kérhetik azt. 1.3.7. Az iskola könyvtár az alábbiak szerint van nyitva: Hétfő: 12.50-13.35 Kedd: Szerda: 11.50-13.35. Csütörtök: Péntek: Az iskola tanuló közül bárki igénybe veheti a könyvtár szolgáltatását.
1.3.8. A hivatalos ügyek intézésének rendje az iskolában a bejárai ajtón elhelyezve, valamint az iskola honlapján elérhető a diákok és szüleik számára. 1.3.9. Az iskola 7.45-től 15.15-ig kapuját zárva tartja. 1.3.10. Szülő az épületben csak hivatalos ügyek intézése, vagy a szaktanárral történő megbeszélés miatt tartózkodhat bent az épületben. Minden egyéb esetben az iskolavezetés engedélyére van szükség.
6
1.4. A tanítás nélküli munkanapok felhasználása 1.4.1. A tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról a nevelőtestület határoz a tanévnyitó értekezleten. A döntésben az aktuális tanév célkitűzéseihez, fő feladataihoz igazodó helyi továbbképzés(ek) és a Pedagógiai Programban szereplő programok előnyt élveznek. A tanítás nélküli munkanapok felhasználása a DÖK, az SZMK és az Iskolaszék jóváhagyásával történik. 1.4.2. 1 nap felhasználásáról – a nevelőtestülettel egyeztetve – a Diákönkormányzat határoz. 1.4.3. Bombariadó esetén minden elmaradt óra és dolgozat pótlásra kerül. A pótlás módjáról a nevelőtestület véleménye alapján az igazgató dönt. 1.5. Az iskolai rendezvények, ünnepek rendje, normatív szabályai 1.5.1. A kötelező iskolai ünnepélyeket az éves munkaterv tartalmazza. Megszervezésük a felelős pedagógus(ok) és az általa választott diákcsoport(ok) feladata. 1.5.2. A tájékoztató füzetben is előre feltüntetett időpontokban, az iskolai ünnepélyeken a tanulók ünnepi öltözetben jelennek meg. A tanulók ünnepi öltözéke: lányoknak sötét szoknya vagy nadrág (nem farmer) és fehér blúz, fiúknak sötét nadrág (nem farmer) és fehér ing. 1.5.3. Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának kötelező a megjelenés. Ez alól lelkiismereti okok miatt felmentést adhat az osztályfőnök. 1.5.4. Az ünnepélyeken és rendezvényeken az elvárt tanulói magatartás a kulturált viselkedés, a másik ember felkészülésére, munkájára való odafigyelés, annak megbecsülése. 1.6. Az iskolába bevitt, de nem szükséges dolgokkal kapcsolatos szabályok 1.6.1. A tanulóknál lévő, a tanításhoz nem kapcsolódó dolgokért az iskola nem vállal felelősséget. 1.6.2. A szülői engedéllyel iskolába bevitt dolgokat az iskola néhány esetben (pl. rendezvények kellékeként, térítési költségek befizetésekor) megőrzi, amennyiben a tanítás kezdetekor azokat a tanulók leadják megőrzésre az iskolatitkári irodában. 1.6.3. Az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott szükségtelen dolgokat a nevelők őrzik tanítás ideje alatt a tanáriban, és jellegétől függően a diáknak vagy szülőjének adják vissza. 1.6.4. A diákok kerüljék az iskola szellemiségével ellentétes, a hivalkodást és magamutogatást szolgáló tárgyak használatát a mindennapokban. 1.7. Az iskolai és az iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás 1.7.1. A tanulók udvarias, másokra is odafigyelő, kulturált viselkedésükkel, rendezett, ápolt megjelenésükkel az intézmény jó hírnevét kötelesek erősíteni. 1.7.2. A Pedagógiai Programban foglalt, és más, az iskolában folyó tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, az iskola területén, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli foglalkozásokon, rendezvényeken és programokon a tanulók számára tilos: - minden tűz- és balesetveszélyes tevékenység (pl. gördeszkázás) - a dohányzás és dohányáru bevitele, élvezete
7
- a szeszes ital bevitele és fogyasztása - agresszív, durva beszéd és tettlegesség. 1.7.3. A mobiltelefonokat a tanítás, tanulás idején tilos használni (kikapcsolt állapotban kell tartani, az alsósoknak a táskában, a felsősöknek a szekrényben). Amennyiben a diák ezt megszegi, a telefonját a pedagógus elveszi, a titkárságon leadja, és csak a szülő veheti át. Ez a vétség a harmadik alkalommal osztályfőnöki intőt von maga után. 1.7.4. Minden olyan kép és hangfelvétel nyilvános közzététele, mely mások személyiségi jogát, emberi méltóságát sérti, fegyelmi eljárást von maga után. 1.8. A diákkörök létrehozásának szabályai 1.8.1.Az iskolában a tanulók igényei és érdeklődésük kielégítésére, tehetségük gondozására, közös tevékenységük megszervezésére az iskola által támogatott és nem támogatott diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, stb. A tanévben indítható szakkörökről minden tanév elején az első osztályfőnöki órákon, illetve szülői értekezleteken szerezhetnek tudomást az érdeklődők. 1.8.2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehetnek az iskola vezetőjének a tanulók nagyobb csoportja, a Diákönkormányzat, a tanári munkaközösségek, illetve a Szülői Munkaközösség. A javasolt diákkör létrehozása minden tanév elején – párhuzamosan a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv alakításával – történik, elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A tanév során a jogosultak igénye szerint további diákkörök hozhatók létre. 1.8.3. A diákköröket nevelő, szülő vagy az igazgató által felkért nagykorú személy vezeti. A diákkör megalakulását az iskola vezetőjének be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatban be kell szerezni az iskolaigazgató egyetértését. 1.8.4. Az iskola által támogatott diákkör minimum 8 fővel hozható létre. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. Ha egyéb okok miatt a diákkör létszáma 8 fő alá csökken, megszüntetéséről az igazgató dönt. (A megszüntetés indoka pl. a túlzott költségigény lehet.) 1.8.5. Az iskola által támogatott és nem támogatott szakkörök esetében is kérhető költségtérítés. Ezek összegének megállapításakor ki kell kérni az igazgató és a Szülői Szervezet egyetértését. 1.8.6. A működéshez szükséges költségekhez a diákkör írásban támogatást kérhet az iskola igazgatójától, aki a határozatáról 15 napon belül írásban köteles értesíteni a diákkör vezetőjét. 1.8.7. Az iskola pedagógusainak lehetőségük van költségtérítéses szakkört vezetni. Szociális alapon a szülők ösztöndíjat igényelhetnek a település Szociális Bizottságától az erre rendszeresített formanyomtatványon.
8
Az intézmény létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok 1.1. Az intézmény használati szabályai tanórán, tanórán és tanítási időszakon kívül 1.1.1. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola vezetőjétől engedélyt kaptak. A gyermekeket kísérő felnőttek és testvérek reggel csak az auláig, délután a 15.15 –től földszinten lévő napközis termekig közlekedhetnek, tehát 16 óra után az emeletre ne menjenek fel. A csoportok elhelyezkedéséről a portás minden esetben felvilágosítást ad. 1.1.2. A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az iskola valamennyi helyiségét, eszközét használhatják az órarendben meghatározott módon ill. a szünetekben az ügyeletre kijelölt tanárok felügyelete alatt. Számítástechnika, természettudományi terembe, illetve a szertárakba tanuló csak a szaktanárral együtt mehet be. A szaktantermekben végzett kísérleteket, méréseket, stb. a diákok csak szaktanár jelenlétében, vezetésével végezhetik. Tornaszobában, könyvtárban, a sportpályán és a sportudvaron is csak pedagógus (edző, diákkört vezető felnőtt) jelenlétében lehetnek. 1.1.3. A tanítási órák befejezését követően: a) Az utolsó tanítási óra után, illetve a napközis foglalkozások végén a tanulók a padból és környékéről összeszedik a szemetet, felteszik a székeket, becsukják az ablakokat. Rendet raknak a teremben és a folyosón, a ruhatároló és cipőtároló környékén. A tanár feladata figyelni arra, hogy a tanteremben ne maradjon égve a villany. b) A nem napközis és nem étkező tanulók (ha nincs délutáni foglalkozásuk) elhagyják az iskola épületét. c) Ebédelés előtt a táskát az arra kijelölt helyen (napközis teremben, a folyosói padon) hagyhatja a tanuló. Egyéb helyeken az iskola rendjének és tisztaságának megőrzése érdekében táskát nem lehet hagyni. d) Amennyiben a nem napközis, nem tanulószobás tanulónak van délutáni foglalkozása, úgy annak kezdetéig - a számára kijelölt napközis vagy tanulószobai csoporttal együtt - a nevelő felügyeletével tartózkodhat az iskolában. Ezt a szolgáltatást az iskola csak akkor köteles biztosítani, ha az így kialakult, felügyelt csoport létszáma nem lépi át az SZMSZ-ben meghatározott csoportképzési maximumot. e) A 15 óra után az épületben tartott sport foglalkozásra, szakkörre, különórára menő diákoknak a termekből a holmijukat magukkal kell vinniük a foglalkozás helyére (öltöző, foglalkozási terem, földszinti napközis ügyeleti terem stb.), hogy a délutáni takarítást el lehessen kezdeni. 1.1.4. A tanórák utáni foglalkozásokra 5 perccel a foglalkozás megkezdése előtt érkeznek a tanuló és a foglalkozás vezetőjével együtt lépnek a terembe, addig a tanterem előtt rendezetten várakoznak. A foglalkozás után vagy visszatérnek a napközibe, tanulószobára vagy haladéktalanul elhagyják az iskolát. 1.1.5. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a tanulók és szülők tudomására hozza. 1.2. A létesítményhasználat korlátai 1.2.1. A nem alapfeladathoz tartozó, bérleti szerződéshez kötött tevékenységet tanítási napokon csak 15.45 után lehet kezdeni. 1.2.2. Az iskolában csak olyan tevékenységet szabad folytatni, ami az iskola rendeltetésszerű használatát nem zavarja.
9
A diákjogok és - kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok Előzetes kérés alapján – ha erre szükség van - az iskola a Diákönkormányzat részére köteles térítésmentesen helyszínt (pl.: tanterem, ebédlő, könyvtár stb.) biztosítani. Ezen helyszínek használatánál a Diákönkormányzat tagjaira és a velük együtt foglalkozókra ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint az iskola bármely tanulójára. A Diákönkormányzat és a Diákközgyűlés 1.1.1. A tanulók érdekeik képviseletére Diákönkormányzatot (DÖK) hozhatnak létre. 1.1.2. A DÖK – Diákönkormányzat – saját Működési Szabályzat szerint működik és az abban foglaltak szerint gyakorolja a jogszabályban előírt jogosítványait 1.1.3. A tanulói érdekképviselet legfelsőbb fóruma az évenként egy alkalommal összehívandó Diákközgyűlés, amelynek megszervezéséért az iskola vezetője a felelős, és időpontját az iskola éves munkaterve tartalmazza. Az iskolai Diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A Diákközgyűlésen a Diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a Diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző Diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola vezetője tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai Házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A Diákközgyűlésen felvetődő kérdésekre lehetőség szerint azonnal szóban vagy 30 napon belül írásban az iskola vezetőjétől érdemi választ kell kapniuk az érintetteknek. 1.1.4. Rendkívüli Diákközgyűlés összehívását kezdeményezheti az iskolai Diákönkormányzat vagy az iskolai tanulók nagyobb közössége is. 1.2. A diáknap (tanítás nélküli munkanap) felhasználása 1.2.1. A Diákönkormányzat legkésőbb az új tanév rendjét elfogadó nevelőtestületi értekezletig dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról, s arról tájékoztatja az iskolavezetést. 1.2.2. E program időpontját az iskolavezetés a Diákönkormányzatot segítő tanárral egyeztetve építi be a tanév rendjébe, s azt nevelőtestületi értekezlet hagyja jóvá. 1.3. Az iskolai kommunikációs véleménynyilvánítása
rendszer
csatornái
és
a
diákok
A tanuló joga, hogy a jogainak gyakorlásával és kötelességeinek teljesítésével kapcsolatos tájékoztatást megkapja, illetve ezekről önállóan tájékozódhasson. A tanulók tájékoztatásának formái: a közösségi és az egyéni tájékoztatás. 1.3.1. A közösségi tájékoztatás formái: a Diákközgyűlés, az iskolagyűlések, az iskolaújság, faliújság, körlevél és az iskolai közösség (osztály, diákkör, stb.) foglalkozásán, gyűlésén élőszóban elhangzó hirdetmény. 1.3.2. Egyéni tájékoztatás a tanuló részére adott szóbeli tájékoztatás, illetve az átadott irat, az üzenő vagy tájékoztató füzetbe, illetve ellenőrzőbe tett (diktált) bejegyzés. A tanulói jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos írott tájékoztatást a tanuló köteles szülőjével 1 napon belül láttamoztatni, aminek megtörténtét a tájékoztatást nyújtó pedagógus ellenőrzi. A tanulók tájékozódását segítik az aulában jól látható helyen elhelyezett iskolai szabályzatok és más dokumentumok, valamint az iskola honlapja. 1.3.3. Az iskola tanulói (illetve tanulói közösségei) a tanulói jogviszonnyal, jogaik érvényesítésével kapcsolatos információkat, valamint ezzel kapcsolatosan felmerülő kérdéseikre választ kaphatnak:
10
a) osztályfőnöküktől, szaktanáraiktól, a Diákönkormányzatot segítő pedagógustól és az iskola igazgatójától, vagy annak megbízásából az iskolatitkártól, illetve az iskolai foglalkozást vezetőtől, b) véleményüket és javaslataikat a megfelelő időben és kulturáltan bármikor közölhetik, c) érdekeiket az iskolai Diákönkormányzaton keresztül érvényesíthetik, d) problémáikat a DÖK-faliújság alatti zárt dobozba névtelenül vagy névvel ellátva bedobhatják. 1.4. A tantárgyi választhatóság, a rendszeres és nem rendszeres tanórán kívüli foglalkozások rendje (1) Az iskola helyi tanterve a tanulók számára választható tantárgyat nem tartalmaz. Az orvosi szűrés javaslata után, csak az alapellátás kiegészítésére szolgáló gyógytestnevelés órák választhatók. (2) Az újonnan átiratkozó tanuló, illetve a szülő – amennyiben a tanuló más nyelvet tanult előzőleg – a beiratkozáskor jelentheti be a nyelvtanulással kapcsolatos kérelmét az iskola igazgatójának. A tanuló, illetve a szülő az igazgató engedélyével módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos kérelmét. Mindkét esetben írásbeli kérelemre dönt az igazgató. (3) A tanulók tanulmányi eredményeinek segítése és a tanulói felügyelet ellátása érdekében az iskola rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. a) A rendszeres tanórán kívüli foglalkozások a napi tanítási órák befejezését követően kezdődnek, és a napi nyitvatartási idő végéig tarthatnak. A foglalkozások helyét és idejét az iskola éves órarendje határozza meg. A napközis és tanulószobai tanulási idő védettséget élvez. (ld. még. 3.3 (4)) b) A rendszeres és tandíjmentes tanórán kívüli foglalkozások: napközi otthon, tanulószoba, hitoktatás, szakkörök, énekkar, diáksportkör, felzárkóztató és tehetségfejlesztő foglalkozások. c) A rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola pedagógusai vagy az igazgató által megbízott egyéb személyek vezethetik. d) A rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes, tanév elején a szülő írásbeli kérésére történik, és egy tanévre szól. e) A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik és tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. Erről a szülők értesítést kapnak. f) A rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást igazolni kell. A foglalkozásokról ismételten igazolatlanul hiányzó tanuló kizárását a foglalkozásokat tartó pedagógus kezdeményezheti az igazgatónál. 4) A tanulók fejlődése, a szabadidő hasznos eltöltése érdekében az iskola nem rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokat szervezhet. A nem rendszeres tanórán kívüli foglalkozások időpontja tanítás nélküli munkanapon, a tanítási órákat követően és hét végén lehet. Nem rendszeres tanórán kívüli foglalkozások: a) Az osztályfőnökök a tantervi követelmények kiegészítése, a nevelőmunka elősegítése érdekében a nevelési tervben meghatározott időpontban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A kirándulás tervezett helyét, idejét rögzíteni kell. b) Az iskola pedagógusai az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. c) Az iskola tanulói fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport- és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.
11
5) A tanórán kívüli foglalkozások költségei – vagy azok egy része – a foglalkozásokon résztvevő tanulókat (szüleiket) terhelik. Az ezekkel kapcsolatos kiadások éves maximumát a szülői közösséggel egyeztetve, annak írásbeli jóváhagyásával legkésőbb szeptember 30ig az osztályfőnöknek kell megállapítani. 1.5. A diákkörök és a Diákönkormányzat iskolai támogatása (1) Az iskola az éves költségvetési előirányzatban megtervezi a Diákönkormányzat működéséhez szükséges és indokolt költségeket. (2) Az iskola biztosítja a helyiségek és a kommunikációs eszközök használatát, valamint szabályozza a Diákönkormányzatot vezető tanár munkaköri leírását. 1.6. Az iskolaújság és a honlap működtetése (1) Mindkettő a tájékoztatást, az információk közlését, a tehetséggondozást, az önmegvalósítást, a szórakoztatást szolgálja és egyúttal fórum a diákok, pedagógusok, szülők részére. (2) Mindkettő felnőtt szakmai irányítással és felelősséggel kerül nyilvánosságra. (3) Működési költségüket az iskola költségvetése tartalmazza. 1.7. A Diáksportkör - ISK támogatása (1) Előzetes kérés alapján az iskola a ISK részére köteles térítésmentesen helyszínt (pl.: tornaterem, sportudvar, stb.) biztosítani. Ezen helyszínek használatánál a ISK tagjaira, és a velük együtt foglalkozókra ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint az iskola bármely tanulójára. (2) Az iskola Diáksportköre saját SZMSZ szerint végzi tevékenységét. Éves munkatervet készít, melyben a várható kiadásait is megjeleníti. Az iskola éves költségvetésében szerepelteti a ISK finanszírozásával kapcsolatos előirányzatát. 1.8. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei (1) A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után az igazgató dönt. (2) A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér törvényben meghatározott százalékát, illetve aki állami gondozott. (3) A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente az igazgató – a nevelőtestület véleményének kikérése mellett - dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. 1.9. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében (1) Az iskola rendben tartásában a tanulók elsősorban kulturált viselkedésükkel vesznek részt. Elvárás, hogy a tanuló kulturáltan és szakszerűen használja a közös tulajdont (az iskola épületét, berendezéseit és felszereléseit), vigyázzon a tisztaságra, erre társait is figyelmeztesse, a terem elhagyásakor a padjában és alatta, a folyosókon és az
12
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
udvaron maga után ne hagyjon szemetet. Folyadék kiloccsanása esetén a takarítóeszközök segítségével szüntesse meg a csúszásveszélyes állapotot. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - a Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Az iskola „rendben tartásában” a tanulók hetesként vesznek részt. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: - figyelmeztetik társaikat a váltócipő használatára; - gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta, stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); - a szünetben a termet kiszellőztetik; meglocsolják a virágokat; - a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik; - az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, - az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat; - ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik a vezetőséget; - az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát, a tantermet utoljára ők hagyják el; - tanítási után gondoskodnak arról, hogy társaik a tantermet rendben hagyják el; - az utolsó óra után bezárják az ablakot és felszólítják diáktársaikat, hogy tegyék fel a székeket. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős, sportfelelős stb. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanárok és a hozzá kapcsolódó tanulóközösségek megnevezését az iskolai munkaterv tartalmazza. A tanulók állva, csöndben várják, majd köszöntik a tanárt a tanítási óra elején.
1.10. A számonkérés formái, „összeférhetetlenségi” szabályok (napi dolgozatok mennyisége, típusa) A számonkérés (felelés) történhet szóban, írásban. (1) Dolgozatnak minősül az összefoglaló vagy témazáró írásbeli számonkérés, amely legalább 3 óra anyagára vonatkozik. E szabályozás nem érinti az írásbeli feleletet, röpdolgozatot, az előző 1-2 óra anyagának – akár a teljes osztályt érintő – számonkérését. (2) Egy napon csak két dolgozatot lehet íratni, ennek időpontját egy héttel a megírás előtt tudatni kell az osztállyal. A beteg gyermeknek betegsége alatt a kötelessége érdeklődni az iskolai tanulmányok után. Az eredmények közlése előtt nem íratható újabb dolgozat. A dolgozatot 2 héten (10 munkanap)- magyar és történelem dolgozatok, illetve heti egy órás tantárgyak esetében, maximum 3 héten (15 munkanap) - belül ki kell javítani. (3) Ha a tanuló a dolgozatát a tanár hibájából az értékelési határidő lejárta után ismerheti csak meg, eldöntheti, hogy érdemjegye bekerüljön-e az osztályozó naplóba. (4) A felmérő – tájékozódó jellegű írásbeli munkákat nem osztályozzák. Értékelésük a továbbhaladást segítik, de nem minősítenek. Jó jegy esetén kérhető az osztályzatba történő beszámításuk.
13
(5) A házi dolgozat osztályozása érdemjeggyel történik. A leadási határidő be nem tartása elégtelen osztályzatot von maga után, mely egy hét elteltével bekerül az osztályozó naplóba. Amennyiben egy héten belül a tanuló beadja a dolgozatot, az elégtelen osztályzat érvényét veszti.
5.11 A tanulók nagyobb csoportja meghatározása A szülői szervezet és a Diákönkormányzat a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől. A tanulók csoportja, olyan közösség, amely az egyes osztályok legalább 25%-át jelenti.
A tanulók jutalmazásának formái, rendje (1) Az iskola Pedagógiai Programja és Minőségirányítási Programja a tanulók dicséretét, pozitív hozzáállásának, teljesítményének jutalmazását kiemelten fontosnak tartja. (2) A jutalmazás szempontjai: a. példamutató magatartás vagy szorgalom, b. folyamatosan kiemelkedő tanulmányi eredmény, sporteredmény, c. az osztály, illetve az iskola érdekében végzett közösségi munka, jótékonyság, környezetvédelmi aktivitás és a másik ember segítése, d. iskolai illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, rendezvényeken, bemutatókon való részvétel, eredményes szereplés, e. észrevehetően javuló teljesítmény, magatartásban mutatkozó javulás (hosszabb időn keresztül), (3) Az iskolai jutalmazás formái: a. Dicséretek a tájékoztató füzetben tanév közben: - szaktanári dicséret, a szaktanárok (tanítók) döntése alapján, - napközis nevelői dicséret, a napközis pedagógus(ok) döntése alapján, - osztályfőnöki dicséret, az osztályfőnök döntése alapján, - igazgatói dicséret, az igazgató döntése alapján, - nevelőtestületi dicséret, a nevelőtestület döntése alapján. b. Az iskolai szintű versenyek helyezettjei vagy/és a verseny szervezői a munkaközösség-vezetők és a Diákönkormányzatot segítő pedagógus döntése alapján oklevelet és tárgy- (pl. könyv) jutalmat kaphatnak. c. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók az igazgató döntése alapján igazgatói dicséretben részesülhetnek. d. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget a pedagógusok vagy a nevelőtestület csoportos dicséretben és jutalomban részesíthetik. e. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók munkájának elismerése: - az osztályfőnök döntése alapján a tanév végén oklevél és/vagy könyvjutalom, - az osztályozó értekezlet döntése alapján nevelőtestületi dicséret. A tantestület annak a tanulónak, aki kiemelkedő tanulmányi eredménye, közösségi munkája, példamutató magatartása alapján arra méltó, Pipacsrend Lovagi címet adományoz. (4) A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, nevelőtestület, igazgató) dönt.
14
A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések és a fegyelmi eljárás formái, rendje Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a tanulói Házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, büntetésben lehet részesíteni. A fegyelmező intézkedések és fegyelmi büntetések kiszabásánál az iskola a fokozatosság elvét alkalmazza, melytől indokolt esetben és a vétség súlyától függően el lehet térni. 1. Fegyelmező intézkedések a) Az iskola pedagógusa által adott szóbeli figyelmeztetés, melyet az osztályfőnök a magatartás – vagy szorgalom – értékelésekor vesz figyelembe. b) Az iskola pedagógusa által adott szaktanári vagy osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés vagy intés, melyet a pedagógus a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba ír be. c) Igazgatói írásbeli figyelmeztetés vagy intés, melyet az igazgató a tanuló tájékoztató füzetébe, az osztályfőnök az osztálynaplóba ír be. d) Tantestületi intés. 2. Fegyelmi büntetések Fegyelmi büntetésben részesülhet a tanuló Házirend súlyos megsértéséért. A büntetések az alábbiak: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) áthelyezés másik osztályba, másik iskolába. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület a tanulókkal szembeni fegyelmi jogkörét a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint látja el. Ha a tanuló részéről rendszeres, illetve súlyos vétség merül fel, az azonnali igazgatói, illetve tantestületi intézkedést von maga után.
A tanulókra vonatkozó anyagi kártérítési felelősség szabályai (1) Az iskola tanulói a. felelősek saját és társaik testi és lelki épségéért, felszerelésük állapotának megőrzéséért, b. az iskola felszereléseiért és berendezéseiért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartoznak, c. az iskola épületében észlelt károkozást (rongálást, firkálást stb.) vagy balesetet kötelesek azonnal jelenteni az órát tartó – vagy ügyeletes – pedagógusnak, rendkívüli esetben az iskola igazgatójának, d. gondatlan vagy szándékos károkozás esetén – jogszabályokban előírt módon és mértékben – helyreállításra, kártérítésre kötelezhetők. (2) A kártérítés módját, pontos mértékét az iskola igazgatója – a gondnokkal és a károsulttal egyeztetve, szükség esetén a szülői képviseletet bevonva - határozza meg. Lehetséges módozatok. a. A kár saját kezű helyreállítása (pl. firka lesúrolása, falradírozás). b. A kárt szenvedett tárgy másik hasonló minőségű tárggyal történő pótlása. c. A kár helyreállíttatása saját költségen. d. Az iskola által szervezett helyreállítás költségének megfizetése.
15
A vizsgák, a Tudás Próba és az angol nyelvvizsga eljárási szabályai (1) A tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, javítóvizsga) rendjét és tantárgyi követelményeit a Pipacsvirág Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános iskola Pedagógiai Programja és SZMSZ-e tartalmazza. (2) A vizsgák idejét a tanév helyi rendje határozza meg. A vizsgákra írásban jelentkezni kell. Kivétel ez alól a Tudás Próba és az angol Nyelvvizsga. (3) A jelentkezést követően a tanuló (szülője) a vizsgákat szervező igazgatóhelyettestől tájékoztatást kap a vizsga várható időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről, a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről, illetve a szaktanártól írásban megkapja a vizsgák témaköreit. (4) A tanuló kérelmére független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról, mely vizsgát az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) szervezi, jelentkezni azonban minden esetben az iskola igazgatójának írásban benyújtott bejelentés formájában kell, megjelölve a vizsgatárgyakat. A vizsgára jelentkezés eljárását, a határidőket a nevelésioktatási intézmények működéséről kiadott 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 22. § (1)–(3) bekezdése szabályozza.
A tanulmányokkal összefüggő mentesítések és a magántanulói jogviszony 1.
Mentességek (1) A tanuló (szülő) a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentést sajátos nevelési igény, illetve sajátos helyzet alapján kérhet. A tanulmányokkal összefüggő mentesítések iránti írásos kérelmeket az igazgatónak címezve lehet iktatásra benyújtani az iskolatitkári irodában vagy postán ajánlva elküldeni részletes indoklással, illetve a jogosultságot igazoló mellékletekkel. (2) A különleges gondozáshoz való jogot a közoktatásról kiadott 1993. évi LXXIX. törvény állapítja meg. Ennek alapján a sajátos nevelési igény vizsgálata, megállapítása a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról kiadott 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet alapján történik. b. A magántanuló A tankötelezettség, illetve a tanulói jogviszonyból származó kötelezettség – a szülő választása alapján – magántanulóként is teljesíthető. A magántanulóságot írásban lehet kérvényezni az igazgatónak címzett beadványban. A magántanuló jogai megegyeznek az iskolába járó tanulók jogaival.
A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről (1) Az iskola – a tankönyvellátás rendjében meghatározottak szerint – a tankönyveket tankönyvrendelés útján biztosítja a tanulók számára.
16
(2) A következő tanévben szükséges taneszközökről (tornafelszerelés, füzetek, íróeszközök, technika- és rajzórán, stb. szükséges eszközök) legkésőbb a tanévzáró ünnepélyen írásban tájékoztatják a pedagógusok a tanulókat, illetve a szülőket. (3) A taneszközök jegyzékét a szaktanárok közreműködésével (a munkaközösség-vezetők véleményezésével) az osztályfőnökök gyűjtik össze és osztják ki a tanulóknak.
A tanulókra vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok A testi épség megőrzése A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; betartsa és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat. (1) Az iskolai védő, óvó előírások megismerése: a. A tanév eleji első osztályfőnöki órán az osztályfőnökök a tanulókat tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesítik. A jegyzőkönyvezett baleset után ezt az oktatást átismétlik és iskolagyűlés keretében a tanulságokat levonják. b. A tanév első fizika, kémia, technika, informatika és testnevelés óráján a szaktanárok a tantárgy sajátosságainak megfelelő balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat. c. A megfelelő ruházat- és ékszerviselésre vonatkozó balesetvédelmi előírásokat a tanulónak joga van ismerni a kiemelten veszélyes órákon. d. A sportfoglalkozásokon a tanulóknak - az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést kell viselniük. A kötelezően előírt felszerelés: tornacipő, fehér zokni, fehér trikó, sötét alsó. Az alsós lányok részére megengedett a tornadressz. A sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. e. Az iskolán kívüli programokat megelőzően a kísérő pedagógus a program sajátosságainak megfelelő balesetvédelmi oktatásban részesíti a tanulókat, melynek jegyzőkönyve az iskola irattárába kerül. f. A tanulók tanévenként egy alkalommal tapasztalatot szereznek - tűzriadó keretében – az iskola kiürítéséről, melynek levonulási rajza minden tanteremben jól látható helyen található. (2) A tanulók, épségük megőrzése érdekében, állandó felügyelet mellett tartózkodnak az iskolában. a) A tanulók közvetlen felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak a könyvtárban, tornateremben és számítástechnika teremben, az udvaron és a sportudvaron, valamint az irodákban és szertárakban, nem tartózkodhatnak egyedül a műszakiorvosi helyiségekben. b) A tanulók a szünetekben és a tanítási időn kívül az ügyeleti munka megkönnyítésére az osztálytermekben csak nyitott ajtó mellett tartózkodhatnak. c) A tanuló azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha őt, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel. d) Az iskola folyosóin rohangálni tilos. e) Az iskola előtt tartott foglalkozásokon, a füves területről az úttestre lelépni szigorúan tilos! (3) Ha rosszul érzi magát, ha megsérült, azt is azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének - amennyiben ezt állapota lehetővé teszi. A balesetekről jegyzőkönyv készül, melynek egy példánya a tanulót (szülőt) illeti.
17
Egészségügyi ellátás A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben a körzeti orvos és iskolai védőnő biztosítja. (1) Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat évente egy alkalommal, belgyógyászati vizsgálat évente egy alkalommal, szemészet kétévente egy alkalommal, a tanulók ortopédiai szűrése kétévente egy alkalommal, valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a nyolcadik évfolyamon. (2) A kötelezően előírt védőoltások csak a szülő írásbeli tájékoztatása után, annak egyetértésével adhatók be (3) Az iskolai védőnő végzi el a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal, illetve szükség szerint az intézmény vezetőjének kérésére. (4) Az iskola épületében és annak 5m-es körzetében dohányozni nem lehet.
Fizetési kötelezettséggel járó szabályok (1) Az étkezési térítési díjakat havonta előre, az önkormányzat részére postai úton – csekken – kell befizetni. A befizetett étkezési térítési díjat a gondviselő – szülő kérésére az önkormányzat az alábbiak szerint téríti vissza: a. a tanuló mulasztása, betegsége esetén a lemondandó napot megelőző nap 9 óráig a tanuló gondviselője személyesen vagy telefonon lemondhatja az iskolatitkárnál az étkezést, b. az előre lemondott étkezés befizetett díja a következő befizetésnél kerül jóváírásra, c. a szolgáltatás végleges lemondást írásban az iskolatitkárnál kell benyújtani a tanuló gondviselőjének, d. ha túlfizetése van, a gondviselő kérésére az önkormányzat, a tanuló gondviselőjének átutalással visszafizeti a térítési díjat, legkésőbb a tanév végén vagy a tanulói jogviszony megszűnésekor.
A szociális és normatív támogatások eljárási rendje 1.
Alanyi jogon kapható juttatások A tanuló (szülője) alanyi jogon, jogszabályban meghatározott feltételek esetén ingyenes tankönyvellátásban és 50%-os étkezési támogatásban részesülhet (a három- vagy többgyermekes család alanyi jogon, a gyermekét egyedül nevelő, elvált szülő igényelheti). 2. Nem alanyi jogon kapható juttatások (1) Szociális kérelem alapján Telki Község Önkormányzata a jogszabályban biztosított juttatások mellett a rendelkezésre álló forrásokból további ingyenes vagy kedvezményes juttatást biztosíthat a tanulóknak. A feltételeket iskolai hirdetményben teszi közzé. (2) A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről, szociális indokok alapján, évente a gyermek- és ifjúsági felelős, illetve - az osztályfőnökök véleményének kikérése után - az iskola igazgatója dönt. Az igények elbírálásakor előnyben részesül
18
az, - akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a kötelező minimálbér másfélszeresét, - akinek szülei, vagy maga a gyermek rokkant, tartósan beteg, - aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, - aki állami gondozott, - aki egyéb erősen indokolt szociális rászorultsággal bír. Az igényjogosultságot november 15-ig hivatalos igénylőlapon kell benyújtani. A jogosultsághoz jövedelemigazolás is szükséges. (3) A fenti szempontok figyelembe vételével az arra rászorulók a szakköri részvétel támogatása érdekében szociális tanulmányi ösztöndíjat igényelhetnek Telki Község Önkormányzatától.
A foglalkozásokról való távolmaradással kapcsolatos szabályok Hiányzások (1) A tanórákról, (ideértve a sportkört is) tanítási napokról, kötelező rendezvényekről való távolmaradást igazolni kell. Az iskolából tanítási időben csak indokolt esetben (pl. a szülő írásbeli kérésére) az osztályfőnök, az igazgató, vagy helyettese engedélyével távozhat a tanuló. (2) A hiányzást az órát tartó pedagógus az osztálynaplóba bejegyzi, és az osztályfőnök, illetve a tanár tartja nyilván. a. Betegség esetén a megbetegedés napján reggel a szülő vagy a tanuló gondviselője telefonon vagy más módon értesítse az iskolát. b. Az orvosi igazolást a tanuló köteles az iskolába jövetelének első napján bemutatni az osztályfőnökének, illetve távolléte esetén valamely tanárnak, aki azt a naplóba helyezi, hogy az osztályfőnök igazolhassa a hiányzást. Amennyiben a tanuló ezt egy héten belül elmulasztja, hiányzása igazolatlannak tekintendő. c. Egy tanévben három tanítási napot a szülő igazolhat. d. Előre látható hiányzásokra (kirándulás, családi program) előzetes engedélyt kérni. Az engedélyezés az osztályfőnök és az igazgató hatásköre. Előzetes engedéllyel- verseny, edzőtábor, stb. – távolmaradó tanuló mulasztása igazolt hiányzásnak minősül. e. Évi 250 tanítási órát meghaladó mulasztás estén a tantestület döntése szerint a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, vagy évet kell ismételnie. f. f) A tanulók felmentését a testnevelés óra alól a szülő kérheti, amit a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni. Két hétnél hosszabb felmentés a szakorvos javaslata alapján fogadható el. A felmentett tanuló köteles jelen lenni az osztálya testnevelési óráján. A beteg gyermeknek érdeke és feladata, hogy érdeklődjön a tanulmányi munka menetéről és - ha két hétnél többet hiányzott- lehetősége van a szaktanárokkal egyeztetni, és külön időpontot kérni a pótlásra. Késések (1) A tanuló becsengetés utáni érkezése késésnek minősül. A késések csak indokolt esetben igazolhatók. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késések tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak (szülői/
19
nevelői igazolás, közlekedési akadály) vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. (2) A tanuló késése igazolatlan, ha a. a tanuló – a tanuló szülője, gondviselője – a késést nem, vagy nem a Házirendben meghatározottak szerint igazolja, b. az osztályfőnök vagy az igazgató a tanuló indokait a napközbeni tanítási órák esetében megalapozatlannak minősíti. (3) Több igazolatlan késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő igazolatlan hiányzásnak minősül. (4) A 7.50 és 8.00 között érkező tanulók neve feljegyzésre kerül az arra rendszeresített füzetbe, és az ötödik alkalom után beírást kapnak az ellenőrzőjükbe.
A fakultatív hit- és vallásoktatás idejének, helyének meghatározása (1) Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes. (2) Az oktatás ideje az órarenden belül a tanórák után van, helyét az iskola egész évben biztosítja az év elején felmerülő igény szerint.
Egyéb speciális, az intézményre vonatkozó előírás szabályai (1) Az iskola parkolóját egész nap igénybe lehet venni. A kerékpártárolóban tárolt holmikért ill. a parkolóban álló gépkocsikért az iskola nem vállal felelősséget. (2) A tanítási (felügyeleti) időn kívül saját felelősségre lehet használni a sportpályát. (3) Bármely egyéb speciális, az intézményre vonatkozó előírás szabályát a – fenntartóval, az üzemeltetővel és az iskola vezetésével egyeztetni kell.
20
Pipacsvirág Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Házirendjének elfogadása és jóváhagyása Az iskolai Házirendet az iskolai Diákönkormányzat (DÖK) ……… napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Telki, 2015. szeptember 1. …………………………………… DÖK vezetője Az iskolai Házirendet a Szülői Szervezet iskolai vezetősége 2011. szeptember 1. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Telki, 2015.szeptember 1. …………………………………… a Szülői Szervezet vezetője Az iskolai Házirendet a Telki Iskolaszék (TISZ) 2011. szeptember 1. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Telki, 2015. szeptember 1. …………………………………… a Intézményi Tanács elnöke Az iskolai Házirendet az iskola nevelőtestülete tartott ülésén elfogadta.
2011. szeptember 1. napján
Telki, 2015. szeptember 1. …………………………………… igazgató
Záró rendelkezés Ez a Házirend ………..… év ………..… hó ……….… napján lépett hatályba. Kelt:……………………………. P.H.
21
