Wellness, sport és egészségturizmus

Pályázat címe: A 21. század követelményeinek megfelelő, felsőoktatási sportot érintő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások fejlesztése a Dél-alföldi Régió felsőoktatásában Pályázati azonosító: TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0011

Wellness, sport– és egészségturizmus

Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat.gov.hu

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................................... 2 I. A turizmus pszichológiai alapjai – csak stressz-oldás a turizmus? ................................ 5 I.1. Irodalmak ............................................................................................................. 6 II. A sportturizmus magyarországi adottságai, lehetőségei ............................................... 7 II.1. Bevezetés ............................................................................................................ 7 II.2. A hazai sportturizmus adottságai ......................................................................... 7 II.2.1. Természetjárás: gyalogos turizmus, barlangi túrák ....................................... 8 II.2.2. Vízi turizmus ................................................................................................. 9 II.2.3. Lovas turizmus ............................................................................................10 II.2.4. Kerékpáros turizmus ....................................................................................11 II.2.5. Hegymászás - sziklamászás ........................................................................11 II.2.6. Síelés, hódeszkázás ....................................................................................12 II.3. Magyarország sportturisztikai potenciálja............................................................12 II.4. A hazai sportturizmus fejlesztési irányairól vázlatosan ........................................13 II.5. Irodalom .............................................................................................................14 III. Rekreációs sportesemények szervezésének és lebonyolításának feladatai ............16 III.1. Bevezetés .......................................................................................................16 III.2. A sportesemények szervezése ........................................................................16 III.2.1. A sportversenyek felosztása.....................................................................16 III.2.2. A szervezési feladatok .............................................................................18 III.3. Túra és táborvezetés.......................................................................................25 III.3.1. A túraszervezés előkészítése, lebonyolítása ............................................25 III.3.2. Tábori szabadidős, - rekreációs programok..............................................27 III.4. Versenyek, táborok szponzorációs lehetőségei ...............................................32 III.5. Összegzés ......................................................................................................36 III.6. Irodalom: .........................................................................................................36 IV. Bevezetés az egészségturizmusba .........................................................................37 IV.1. A téma aktualitása ..............................................................................................37 IV.2. Az egészségturizmus fogalma, alrendszerei .......................................................38 IV.3. A wellness-turizmus ............................................................................................40 IV.3.1. A wellness keresleti alaptényezői .............................................................40 IV.3.2. A wellness kínálati oldala .........................................................................43 IV.4. A gyógyturizmus .................................................................................................46 IV.4.1. Gyógyturizmus keresleti oldala .................................................................46 IV.4.2. A gyógyturizmus kínálata .........................................................................47 IV.4.3. Az egészségturizmus infra- és szuprastruktúrája .....................................67 IV.5. Az egészségturizmus sajátos gazdasági szerepe ...............................................67 IV.6. Az egészségturizmus mint a helyi és a regionális gazdaság motorja ..................69 IV.7. Az egészségturizmus fejlődési irányai ................................................................70 IV.8. Összefoglaló kérdések........................................................................................72 IV.9. Felhasznált irodalom ...........................................................................................73 V. A wellness kultúra kialakulása, sokszínűségének rövid áttekintése .............................76 V.1. A wellness története ...........................................................................................76 V.2. Fittnesz definíciója ..............................................................................................78

2

A teljesítőképesség meghatározása. ..................................................................80 Wellness a szállodában: .....................................................................................81 VI. Wellness szolgáltatások, relaxációs módszerek, alternatív mozgásterápiák ...........86 VI.1. Szaunák:.............................................................................................................86 VI.1.1. „Normál” finn szauna ................................................................................87 VI.1.2. Hazai szauna kultúra ................................................................................88 VI.1.3. A relaxáló szaunázás ...............................................................................89 VI.2. A wellness-technikai berendezések, a szervezetre kifejtett hatásuk szerint: .......90 VI.2.1. Izzasztófürdők: .........................................................................................90 VI.2.2. Hűtőfürdők: ..............................................................................................94 VI.2.3. Masszázsfürdők: ......................................................................................95 VI.2.4. Hőfürdők: .................................................................................................96 VI.2.5. Légutakra ható berendezések: .................................................................97 VI.2.6. Egyéb wellness berendezések: ................................................................98 VI.3. RELAXÁCIÓS eljárások....................................................................................100 VI.3.1. Aktív relaxációs módszerek ....................................................................100 VI.3.2. Passzív relaxációs módszerek ...............................................................100 VI.4. Alternatív mozgásterápiák ................................................................................102 VI.4.1. Tai Chi ...................................................................................................102 VI.4.2. A shiatsu ................................................................................................102 VI.4.3. Feldenkrais módszer: .............................................................................103 VI.4.4. Alexander technika.................................................................................104 VI.4.5. A jóga.....................................................................................................105 VI.4.6. Callanetics .............................................................................................106 VI.4.7. Pilates ....................................................................................................107 VII. Vízi sportok: Aquafitnesz, vizi gimnasztika ............................................................109 VII.1. A vízi torna jótékony hatása ..........................................................................109 VII.2. Vízi gimnasztika ............................................................................................109 VII.3. Aquafitnesz ...................................................................................................110 VII.3.1. Eredete ..................................................................................................110 VII.3.2. Az aquafitnesz célcsoportja ....................................................................112 VII.4. Ellenjavallatok ...............................................................................................113 VII.5. Tudnivalók az úszómedencéről .....................................................................114 VII.6. Az óra lebonyolításához szükséges szerek: ..................................................114 VII.6.1. A víz felhajtó erejét felhasználó eszközök ..............................................114 VII.6.2. A súrlódást felhasználó eszközök...........................................................116 VII.7. Gimnasztikai gyakorlatok ..............................................................................118 VII.8. 8. Aquafitnesz gyakorlatai: ............................................................................120 VII.9. Felhasznált irodalom .....................................................................................121 VIII. Természetes mozgás a vízben .............................................................................122 VIII.1. Hatása a kisgyermekre: .................................................................................122 VIII.1.1. Szervezetre gyakorolt egészségmegőrző-és fejlesztő hatása rendkívül nagy: ..............................................................................................................122 VIII.2. A víz törvényszerűségei: ...............................................................................123 VIII.3. Vízhez szoktatás módszertana ......................................................................124 VIII.3.1. Az úszómozgás taníthatósága ...............................................................125 VIII.3.2. Módszertani követelmények, melyeket feltétlenül be kell tartanunk: ......125 VIII.3.3. Motiváló tényezők ..................................................................................125 V.3. V.4.

3

VIII.3.4. Az oktatás formái ...................................................................................125 VIII.3.5. A vízhez szoktatás és úszás helye az iskolai testnevelésben ................126 VIII.4. A vízhez szoktatás 5 alapvető gyakorlata: .....................................................127 VIII.4.1. A merülés ..............................................................................................127 VIII.4.2. A lebegés ..............................................................................................127 VIII.4.3. A siklás ..................................................................................................128 VIII.4.4. A vízbe ugrás ........................................................................................129 VIII.4.5. A tudatos légzés ....................................................................................130 VIII.5. A vízhez szoktatás megszervezése ...............................................................130 VIII.5.1. A vízhez szoktatás feltételei:..................................................................131 VIII.6. A vízhez szoktatás fő feladatainak bemutatása: ............................................132 VIII.7. Testnevelési játékok alkalmazása a vízhez szoktatásban .............................134 VIII.8. Felhasznált Irodalom .....................................................................................136 IX. A gyógyhelyek jelentősége az egészségturizmusban Magyarországon ................137 IX.1. A gyógyító helyek vonzásában .........................................................................137 IX.2. Gyógy- és termálfürdők, gyógygáz-fürdők.........................................................139 IX.2.1. Földtani adottságaink .............................................................................139 IX.2.2. Gyógyfürdőink múltja és jelene ..............................................................142 IX.2.3. Termál- és gyógyvizeink védelme, kitermelésük környezeti kockázatai. .151 IX.3. Klimatikus gyógyhelyek Magyarországon .........................................................152 IX.4. Gyógybarlangjaink ............................................................................................153 IX.5. Gyógyhelyeink társadalmi-gazdasági jelentősége.............................................155 IX.5.1. A hazai egészségturisztikai kínálat előnyös vonásai: .............................156 IX.5.2. A hazai egészségturisztikai kínálat hiányosságai, hátrányai ...................156 IX.5.3. Egészségturisztikai fejlesztési feladatok, irányok ...................................157 IX.6. Felhasznált irodalom .........................................................................................159

4

I. A turizmus pszichológiai alapjai – csak stressz-oldás a turizmus? dr. Balogh László

Napjainkban egyre népszerűbb kutatási terültté vált a turizmus pszichológiai hátterének vizsgálata. Ez gyakorlatilag érthető is: azok a társadalmi és gazdasági változások, melyek néhány évtizede lezajlottak/zajlanak, lehetővé teszik (sajnos azért még nem mindenki számára), hogy a munkavégzésen kívüli szabadidejükkel maguk gazdálkodhassanak az emberek. Így az utazás is egyre népszerűbbé vált. De számos kérdés merült fel, érintve gazdasági, marketing, menedzsment, életminőség területeket éppúgy, mint azt, hogy milyen pszichológiai folyamatok állnak a turizmus hátterében, miként választanak desztinációt az emberek, mivel lehet hozzájárulni az elégedettségük szintjének növeléséhez, hogyan járulhat hozzá a turizmus a hatékonyabb munkavégzéshez, és lehet több lépcsőn keresztül gazdaságélénkítő hatású, vagy éppen hogyan képes közösséget, családot formálni. Számos kutató (Pearce, 1982, 1991, Gross, 1994, Oppermann et al, 1999) igyekezett azonosítani azokat a faktorokat, melyek a turizmus és a legtágabban értelmezett pszichológia közötti kapcsolatot jellemezhetik. A turizmus pszichológiai, közvetlenül az életminőségre és a testi-lelki jól létre gyakorolt hatásait több szektor is érezheti. Az egyén szintű következményektől, a kiscsoporton át (család, munkahely, baráti közösség), a társadalom egészét, beleértve annak ökonómiai, gazdasági, stb., formálhatja a turizmus. A pszichológia a turizmus kapcsolatában lehet független és függő változó is. Nevezetesen vizsgálhatjuk azt, hogy miért, milyen okok miatt kezd el valaki a turizmus felé orientálódni (stressz-oldás, kiégés, új dolgok iránti megismerési vágy, aktív vagy passzív pihenés, stb.), de azt is, hogy a turizmusnak milyen pszichológiai hatásai lehetnek egyén, csoport, vagy össztársadalmi szinten. Ajánlom figyelmükbe az alábbi, a turizmus életminőségre gyakorolt hatásait vizsgáló tanulmányt:

http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/1213/2422

5

Mivel a turizmus egy igen prosperáló piaci terület, ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy a pszichológián belül, a „vásárlói, felhasználói” terület is igen jelentős érdeklődésre tart számot. A turizmus szolgáltatói igyekeznek minden, így ennek a pszichológiának az eredményeit, kutatásit is felhasználni az üzleti versenyben (R. R. Perdue, H. J. P. Immermans, M. Uysal, 2004). Ebben az egyén, mint felhasználó oldaláról, az érzékelést, észlelést, a motivációt, az érzelmeket, és a tanulást helyezik előtérbe, ezeken keresztül valósulnak meg az ingerre – miért akarok elutazni - adott válaszok, maga az utazás. Mint ahogyan az életben sok minden más, a turizmus is egy tanult, a környezet által befolyásolt, az aktuális divathoz, trendekhez igazodó folyamat. Nagy a szerepe a közvetlen környezetnek, a családnak (ez, mint elsődleges szocializációs színtér egyébként is meghatározó), a baráti társaságnak, a felhasználót „bombázó” médiának. És nem utolsó sorban az anyagiaknak, talán külön fejezetet is megérne az, hogy egyesek miként képesek jelentős összegeket hitelre felvenni, hogy utazhassanak. Lehet, hogy ez is egyfajta addikció? Sokak szerint, igen. A turizmus pszichológiájának folyamatát leíró irodalmakban az alábbi fogalmak kerülnek előtérbe: a döntést megelőző attitűdök, érzelmek, információfeldolgozási folyamatok, a választás, döntés, a megvalósítás, a megelégedettség, a társas interakciók. Külön említést érdemel a sportturizmus, hiszen a részvételi motiváció itt még összetettebb, attól függően, hogy az eseményturizmus (sportesemények látogatása), a sportban való részvétel miatti utazás (maratoni, síelés, stb.), vagy a kettő összekapcsolódásáról beszélünk. Ezeknek a személyiséglélektani, szociálpszichológiai, szervezetpszichológiai, egészségpszichológiai, sőt kulturális pszichológiai összetevői rendkívül izgalmas kutatási területet biztosítanak. A fejezet célja, az volt, hogy rövid betekintést adjon a témába és egyáltalán felhívja a figyelmet arra, hogy a pszichológián belül milyen jelentős szerepet kap a turizmus vizsgálata.

I.1.

Irodalmak

Gross (1994): The psychology of tourism, ISBN 1-86250-445-8 Pearce (1991): Introduction: The tourism psychology conversation, Australian Psychologist, Volume 26, Issue 3 Pearce (1982): The social psychology of tourist behaviour, ISBN 0-08-025794-1 Perdue, H. J. P. Immermans, M. Uysal (2004): Consumer Psychology of Tourism, Hospitality and Leisure, CABI Oppermann (1999): Where psychology and geography interface in tourism research and theory, in.: Consumer psychology of tourism, hospitality and leisure, ed.: Woodside, A. G.;Crouch, G. I.;Mazanec, J. A.;Oppermann, M.;Sakai, M. Y., ISBN 0-85199-322-2

6

II. A sportturizmus magyarországi adottságai, lehetőségei Dr. Győri Ferenc:

II.1.

Bevezetés

A sportturizmus fogalmi meghatározása, tudományos megközelítésű kérdései a közelmúltban terítékre kerültek (pl. Hinch, T.D.– Higham, J.E.S. 2001, Turco, D. M. és mtsai, 2002, Bánhidi M. 2007., Bokor J. 2009, Yannakis, O. 2012, Győri F. 2014). A téma – időszerűsége okán – oktatási ismeretanyagként is helyet követel magának napjainkban. Az aktualitást a szabadidő magatartás térben és időben történő dinamikus változása adja, mely szoros kapcsolatban áll a társadalmat alkotó egyének életminőségével, egészségi, szociális, értelmi és érzelmi állapotával. Az aktív, testmozgással járó szabadidő-eltöltés jótékony hatásának és ezzel együtt a természet értékeinek felismerése az urbanizációval párhuzamosan jelent meg. A városi lakosság növekvő tömegeinek egyre tudatosabban kellett szembenéznie azokkal a civilizációs ártalmakkal, betegségekkel, amit a mozgásszegény életmód, az elkényelmesedés idézett elő számukra. A megváltozott életvitel azután sokak igényeit is megváltoztatta: a városlakók közül egyre többen kívánták szabadidejüket élményt és egészséget nyújtó testmozgással tölteni. A 20. század végére a sport nem csak társadalmilag hasznos, de gazdasági szempontból is igen jelentős foglalatossággá vált. A 20. század utolsó harmadától a fejlett országok lakóinak két legkeresettebb szabadidős tevékenysége az utazás és a sportolás lett (Dávid L. és mtsai 2006). Valahol mindkét cselekvés a hétköznapi élet kötelezettségeiből való kitörési vágyból, az új lehetőségek, új dimenziók kereséséből táplálkozik. Még inkább így van ez, amikor maga a sport válik a turisztikai élmény tárgyává (Yannakis, O. 2012). Nyaralásuk, üdülésük helyét és módját egyre többen választják ki a sportolási lehetőségek függvényében. Ugyanakkor kissé lehangoló, hogy a magyar társadalom és a sport kapcsolata bizonyos tekintetben eltér a fejlett országokban tapasztalhatótól. Míg a versenysportban a világ legsikeresebb nemzetei közé tartozunk, addig lakosságunk háromnegyede mozgásszegény életet él, és részben ennek eredményeként feltűnően rossz egészségi állapotban van. „A magyarok sportban való aktív részvétele lényegesen alacsonyabb, mint Európa más országaiban, a kelet-közép-európai régióban is csak a középmezőnybe tartozunk (1)”. Ugyanez tükröződik a belföldi sportturisztikai mutatókban is: egy 2005-ös felmérés szerint a sportolás, illetve sport jellegű tevékenység mint utazási motiváció 100-ból mindössze 2 (!) esetet tesz ki, míg a sportrendezvény meglátogatása mindössze 1000-ből 1-et (1).

II.2.

A hazai sportturizmus adottságai

A World Tourism Organization (Világ Turisztikai Szervezete) jelentéséből kiderül, hogy a szabadidős célú utazások során a legkedveltebb sporttevékenységek a természeti adottságokat kiaknázó szabadtéri aktivitások, nevezetesen: a síelés és a snowboardozás, a

7

hegymászás, a természetjárás, a vízi sportok űzése, valamint a kerékpározás (Dávid L. és mtsai 2006). Némi földrajzi tájékozottsággal könnyen megállapítható, hogy mindezek vonatkozásban Magyarország adottságai – a hegymászás kivételével – egészen kitűnőek lehetnek. A következőkben fókuszáljunk e sporttevékenységek hazai lehetőségeire!

II.2.1.

Természetjárás: gyalogos turizmus, barlangi túrák

A magyarországi természetjárás – a sport- és rekreációs turizmus előfutára – a 19. század második felében a Magas-Tátrában indult meg. A szervezett természetjárás úttörőjének a Magyarországi Kárpát Egyesület (1873) tekinthető. A gyalogos turizmus országossá tételét a Magyar Turista Egyesület (1891) tűzte ki elsőként célul. Ettől számítva sorra alakultak a sportegyesületek természetjáró szakosztályai, minek következtében a társadalom széles rétegeit megmozgató aktív turizmus egyre népszerűbb szabadidős tevékenységgé válhatott. A sport, kikapcsolódás, valamint a megismerés szándékával létrejött gyalogos turista mozgalom kezdeti céljait a mai napig meg tudta őrizni. A napjainkban 250 tagszervezetet és csaknem 12 ezer igazolt tagot számláló Magyar Természetjáró Szövetség a természetjárás különböző válfajainak ösztönzője és koordinátora, mely a gyalogos irányzaton kívül egyéb szakágakban (kerékpáros, vízi, túrasí, hegymászás, barlangászat) is tevékenykedik. Persze a természetjárás nem csak egyesületi keretek közt zajlik: egy kérdőíves felmérés eredményei szerint a kiránduló, üdülő felnőtt lakosság 73%-a és a fiatalok 78%-a választja szívesen ezt a szabadidő-eltöltésként (Dobay B. – Bánhidi M. 2009). A hazai természetjárás legkeresettebb helyszíneit ma középhegységeinkben találjuk. Michalkó G. (2011) szerint, ha a magyar társadalom tagjai egy őszi hétvégén a természetben teendő kirándulást választanák programként, akkor a választás az alábbiak szerint oszlana meg a különböző térszínek között: Mátra 38,7%; Bükk 15,6%; Mecsek 6,7%; Bakony 5,8%; Börzsöny 2,1%; Pilis 1,8%. A fizikai aktivitás mellett híres-neves túráink, jelvényszerző mozgalmaink fő célja országunk tájainak, kultúrájának jobb megismerése. Valamennyi útvonal közül a legismertebb az 1938ban útjára indított Országos Kék Túra, mely a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával együtt már körbeéri Magyarországot. Ezeken kívül számos tematikus útvonal létezik, melyek sokszor történelmi személyek, irodalmi nagyjaink szelleméhez kötődnek, jeles helyeket, várakat, kastélyokat, épületeket, természeti ritkaságokat érintve. Ilyen, tájegységi szintű útvonalnak tekinthető például a Rákóczi túra, mely a fejedelem emlékét őrző korabeli várakat, birtokokat, településeket mutatja be a Zemplén vidékén. De hasonlóképp népszerű túrák többek között: a Móricz Zsigmond Túra (Szabolcs-SzatmárBereg megye), a Nógrád és Heves megyét érintő Palóc út, a Vas és Zala megyét átszelő Szent Imre és Szent Márton gyalogos túraút, a Bakonyon áthaladó Rómer Flóris Emlékút, a Kohászok Útja (Salgótarján-Ózd-Diósgyőr) vagy a Kinizsi Százas teljesítménytúra. A természetjárás gyakran kiegészül a barlanglátogatással is. Hazánkban közel négyezer barlang lelhető fel, melyek főként a zömmel mészkőből felépülő Aggteleki-karszt és a Bükk területén helyezkednek el. Barlangjaink védett természeti értéket képeznek, de jó néhány közülük vezetővel látogatható. Az igazi sportélményt jelentő barlangtúrázás a már feltárt, de nem kiépített barlang bejárását jelenti, megküzdve az előrejutás nehézségeivel, a mély aknák, szűk járatok, hasadékok, földalatti patakok, tavak nyújtotta kihívásokkal. A túrák különböző nehézségi fokúak. Egyesek viszonylag könnyen teljesíthetők (pl. a Baradla-barlang hosszú túrája), mások nehezebbek, végigjárásuk igazi extrém sportnak számít (pl. Meteor barlang). A túrákhoz a szükséges felszerelést, vagy annak egy részét a legtöbb esetben már a túrákat indító

8

szervezők biztosítják. Ilyen, ú.n. „overallos” túrák indulnak többek között a Pál-völgyi barlangrendszerbe, a Solymári ördöglyukba, a Mátyás-hegyi-barlangba, vagy a Sátorkőpusztai-barlangba is.

II.2.2.

Vízi turizmus

A vízparti üdülésre alkalmas területeket, a túrázásra, sportolásra alkalmas folyókat, tavakat a turisztikai kínálat talán legegyedibb tényezőiként tarthatjuk számon hazánkban. Európa vízi országútja Duna, valamint hazánk második legnagyobb folyója a Tisza, mellékfolyóikkal különösen kedvező lehetőségeket biztosítanak. Vízi túrázásra azok a folyószakaszok megfelelőek, ahol a folyó sodrása nem túl erős, van sekélyvizű strand és homokos part, a hőmérséklet pedig hosszabb fürdési szezont is lehetővé tesz (Kollarik A. 1991). Folyóvizeink közül elsősorban a Duna, Rába és Mosoni-Duna, a Tisza (a Szamossal), a Dráva, a Rába és a Répce, a Kőrösök, a Maros, a Sió-csatorna és a Bodrog alkalmasak vízitúrázásra (részletesen: Bánhidi M. 2013). A túrák nehézsége természetesen függ az adott természetes vízfolyás aktuális hidrológiai jellemzőitől és a választott túraszakaszok hosszától (Győri F. 2014). Bővebben: http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_reki_1/vii_a_vzitrzs_termszeti_krnyezete__dr _gyri_ferenc.html

Gyorsan felmelegedő vizű tavaink (pl. Balaton, Velencei-tó), holtágaink (pl. Szelidi-tó, Mártélyi- holtág) esztétikus és egészséges környezete sok látogatót vonz. A Balaton a hazai vitorlásélet fő színhelye, de népszerűek a part menti kajak-kenu túrák is. A Tisza-tó az extrém vízi sportok (jet-ski, vízisí, wakeboard) szerelmeseit várja. Magyarországon legalább 15 településen üzemel kábeles vízisí- és wakeboardpálya (pl. Budakalász, Dunaharaszti, Gyékényes Szeged, Kecskemét, Győr), melyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendnek. A búvárkodás iránt ugyancsak fokozódik az érdeklődés. A legnépszerűbb búvárcélpontok hazánkban a tiszta vizű bányatavak (pl. Gyékényes, Hegyeshalom, Szalkszentmárton, Ecsédi-tó), a termálforrás-tavak (pl. Hévíz, Tata (Fényes-forrás), vagy – kuriózumként – elöntött mesterséges objektumok (pl. a Kőbányai-sörgyár pincerendszere).

9

II.2.3.

Lovas turizmus

A lovas kultúra nemzeti örökségünk szerves része, melynek ápolására kivételesen jó természeti adottságaink vannak. Ma a lótenyésztés és lótartás már főként sport, rekreációs, illetve egészségügyi célokat szolgál, s ebben az értelemben mind a lovardai, a terep-, vagy a vadászlovaglás, de akár a díjlovagláson, fogathajtáson nézőként való részvétel is egészen kivételes sportturisztikai lehetőségeket, élményeket tartogat. Kiváló terepadottságainknak, a viszonylag szabad mozgás lehetőségének és a rendkívül szolid áraknak köszönhetően a lovas turizmusban európai vezető szerepet töltöttünk be egészen az 1980-as évek közepéig. Az 1990-es években bekövetkezett átmeneti visszaesés után soha nem látott belföldi igény kezdett kialakulni a lovas sportra mint szabadidős tevékenységre. Bővebben: http://www.lovasok.hu/upload/Lovast_termekf_strategia.pdf

A lovaglás azóta is töretlenül fejlődik annak ellenére, hogy költségvonzata meglehetősen nagy. Mindez azonban megtérül a lóval, mint élőlénnyel való erőfeszítés, törődés és a természetközelben való sportolás kedvező élettani, valamint pszichológiai hatásaiban. A nagyobb városokban és közvetlen szomszédságukban általában szép számmal működnek lovardák, melyek szabadidős lovagoltatással, nyári napközis táboroztatással, gyermek és felnőtt lovasoktatással, versenyekre felkészítéssel, valamint különféle lovas rendezvények szervezésével és természetesen bértartással foglalkoznak. A lovasturizmus magas fajlagos költésű turisztikai tevékenység. „A turisták túralovaglás során 160 euró/nap körüli összeget is kiadnak, átlagos tartózkodási idejük 6-10 nap (3)”. Mindez abban az esetben bontakozhat ki teljesen, ha a lovas szolgáltatások szintje tovább javul, illetve bővül, területi eloszlása pedig egyenletesebbé válik. Sok tennivaló akad a lovas szakemberek sportrekreációs szempontú, illetve menedzselés-marketing irányú felkészítése terén is. Sarkalatos kérdés a biztonságos lovastúra útvonalak kialakítása. Jelenleg is több helyi lovastúra útvonallal rendelkezünk (pl. Kiskunmajsa térségében a Tanyakör Zöldút túraútvonalai), ám a nemzetközi piacon csak akkor lehetünk igazán versenyképeek, ha mindezek összekötésével, fokozatos bővítésével – egy integrált nemzetközi lovastúra hálózat részeként – kapcsolódhatunk a szomszédos országok hasonló útvonalaihoz.

10

Mindehhez elengedhetetlen a szolgáltatók csatlakozása a lovas-információs rendszerekhez (naprakész tájékoztatás az út- és domborzati, valamint időjárási viszonyokról, veszélyekről, alkalmas pihenőhelyekről, útba eső lószállás-helyekről).

II.2.4.

Kerékpáros turizmus

„Magyarországon a kerékpárt az 1970-es, 1980-as években még korszerűtlen járműnek, a kerékpárosokat pedig sok gondot okozó közlekedőknek tekintették (Terra Stúdió Kft. 2005. p. 15)”. Az elkülönített kerékpárutak, kerékpársávok hossza az 1990-es évek elejétől növekedett fokozatosan (az ezredfordulóra már meghaladta az 1300 km-t), s egyre több kis forgalmú utat, árvízvédelmi töltést kapcsoltak be a kerékpárbarát úthálózatba. Mindezek ellenére a magyar kerékpárutak hossza és minősége még messze nem üti meg a kívánt szintet. A kerékpározás a rekreációs célú sportturizmus egyik jelentős és igen gyorsan fejlődő ágává vált. A kerékpározás egy életen át űzhető, igazi környezetkímélő sport, melynek hódolói egyénileg, vagy szervezett formában indulhatnak útnak kerékpárúton, országúton, vagy hegyi kerékpárutakon. A kerékpártúrázás nehézségi foka a könnyűtől az extrém fizikai teljesítményekig terjed, függően a terep- és időjárási viszonyoktól, a megtett szakaszok hosszától, a kerékpáron vitt felszerelés mennyiségétől. Hazai domborzati viszonyaink kiválóan megfelelnek a kerékpártúrázáshoz, de sajnos sok helyütt hiányoznak a kerékpárutak és a kerékpáros szolgáltatások (szerviz, büfé, kerékpáros-barát szállás). Népszerű túraútvonalak : Balatoni bringakörút (231 km), Végig a Duna mentén (457 km), Végig a Tisza mentén (549 km), Végig az Alpokalján (292 km), Dél-Baranyában: MecsekVillányi-hg. (179 km), Budapesttől a Velencei-tóig (172 km), Túra a Kiskunságon (240 km), A Hortobágy vidéke (133 km), A Körösök vidékén, Békésben (190 km), Északi várak és kastélyok (Börzsöny-Cserhát (121 km), A Bükk-fennsík-Aggteleki-karszt-Zempléni-hegység (404 km) (4).

II.2.5.

Hegymászás - sziklamászás

A hegymászás (alpinizmus) a magashegységekben emelkedő hegycsúcsok megmászására irányuló szabadidős, illetve sporttevékenység. Noha hegymászóink szép nemzetközi sikereket érnek el, magashegység híján itthoni lehetőségeinket elsősorban csak a sziklamászás képviseli. A hegymászó-kötéllel és ékekkel, vagy puszta kézzel és felszerelés nélkül végzett sziklamászást kedvelők tábora az elmúlt években, évtizedben rohamosan megnövekedett. A hazai mászható természetes sziklaképződmények és felhagyott kőfejtők mindegyike védett, vagy fokozottan védett természetvédelmi területen helyezkedik el, de legalább tájvédelmi körzet határain belül található, ezért a tevékenységhez a természetvédelmi hatóságok, valamint a Nemzeti Parkok engedélye szükséges. Az elsőfokú hatóságok, azaz a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek engedélyével mászható hazai mászható sziklák (helyek), sziklamászó-iskolákról bővebben: http://www.massz.hu/maszohelyek/magyarorszagi-sziklamaszohelyek

11

II.2.6.

Síelés, hódeszkázás

Magyarország természeti adottságai szezonális lehetőséget biztosítanak a síelésre és hódeszkázásra, ám lehetőségeink nem mérhetők össze a környező országok magashegységekben kialakított lehetőségeivel. Sípályáink elsősorban az ország északi területén találhatók (mintegy 30). A legjelentősebb közülük a mátraszentistváni sípark, melynek „családi”, többféle sítudást is kiszolgáló lejtőit szükség esetén mesterséges hó is borítja. A szezon március közepéig tart. Az Északi-Bakonyban, Eplényben kiépült síaréna a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően hazai viszonylatban kiemelkedő felszereltséggel, 7 km hosszú pályarendszerrel rendelkezik, mely – az időjárás függvényében – március végéig nyitva áll

II.3.

Magyarország sportturisztikai potenciálja

Sportturizmusunk erősségei közül kiemelkednek gyaloglásra, futásra, kerékpározásra, lovaglásra alkalmas változatos tájaink, a sokféle vízi sportra lehetőséget kínáló álló- és folyóvizeink, az ökoturizmussal összekapcsol ható nemzeti parkjaink, tájvédelmi körzeteink, valamint a kitűnő rekreációs és pihenési lehetőséget nyújtó, egészségturisztikai szempontból húzóerőt képviselő gyógy- és termálvízkészletünk. A hazai turisztikai célú utazásokban – a fejlett országok trendjeihez hasonlóan – növekszik az egészséges környezet és az aktív kikapcsolódás iránti kereslet, ami a rurális térségekben, a falusi turizmus és a sportturizmus összekötésének kitűnő lehetőségét kínálja. Az új, divatos mozgásformák, megjelenése új célcsoportokat mozgatott meg az utóbbi időkben (pl. szörfözés, snowboard, mountain-bike) és újabbak is megjelentek a piacon (pl. nordic walking, geocaching, wakeboard, kalandparkok, paintball, extrém sportok). Hivatalos, illetve üzleti célú utazások, csapatépítő programok esetében gyakran kerülnek beépítésre a különféle divatos sporttevékenységek (pl. extrém sportok, sárkányhajózás,). Egyre több a kedvtelésből sportolókat tömegesen megmozgató, egyben kihívásokkal teli élményeket kínáló sportesemény (pl. tóátúszás, utcai futóversenyek, triatlonversenyek). Növekvő tendenciát mutat a versenyeket, sportesemények megtekintő (ú.n. passzív)

12

sportcélú utazások száma is, melyben természetesen a rangos nemzetközi versenyek kapják a fő szerepet (Forma-1, olimpia, kontinens- és világbajnokságok). Sajnos gyengeségeink közé tartozik a sportturizmus összefogottságának, intézményes hátterének hiánya, a sportszolgáltatások szereplőinek turisztikai és marketingismereteinek, valamint nyelvtudásának deficitje, a marketing és kommunikációs tevékenység még mindig alacsony színvonala, s végül a sportinfratsruktúra fogyatékosságai. Mindez a sportturizmus iránt érdeklődők külföldre „pártolásának”, a sportszakemberek elvándorlásának, a meglévő létesítmények kihasználatlanságának, a fejlesztések elmaradásának veszélyét rejti magában. Mindenképpen örvendetes, hogy az Új Széchenyi Terv több milliárdos turisztikai fejlesztési keretéből sportcélú beruházások is megvalósulhatnak a Gyógyító Magyarország – Egészségipari Programjában, a Regionális Fejlesztés Operatív Programok Turisztikai szolgáltatások fejlesztése című támogatási konstrukcióban. Bővebben: http://profitline.hu/hircentrum/hir/220092/Milliardok-sportturisztikai-fejlesztesre

II.4. A hazai sportturizmus fejlesztési irányairól vázlatosan 1. Turisztikai vonzerők általános fejlesztése: egyedi és helyi értékekre építő termékek és szolgáltatások. Fontos, hogy egy térség attrakciói ne egymástól függetlenül, hanem együtt jelenjenek meg a piacon! Pl. vízparti szolgáltatások – kerékpárutak – kikötők, vasútállomások – látnivalók – vendéglátóhelyek. 2. Az aktív sportturizmus akkor lehet sikeres, ha az általa nyújtott kínálat nem túlságosan strukturált, elsősorban nem üzleti jellegű sportaktivitás, hanem élményeket kínáló, játékkal teli és biztosítja az egyéni képességek kibontakozását (Yannakis, O. 2012). 3. Meg kell tervezni és ki kell építeni a nemzetközi kerékpár- és lovas túraútvonalakat a megfelelő szolgáltató- és ellenőrző rendszerrel együtt. 4. A turisztikai fogadóképesség javítása elengedhetetlen. Helyben a szálláshelyek színvonalának emelése, a szolgáltatások bővítése, összekapcsolása (pl. szálláshelyek

13

5.

6. 7.

8.

lovaglási, kerékpározási lehetőséggel) szükséges. Térségi szinten: a többi turizmusfajtával való összekapcsolódás elengedhetetlen (pl. hivatásturizmus, üzleti turizmus, falusi turizmus). Regionális szinten: a területi koncentráció csökkentése – legfontosabb célterületei ugyanis az ország vérkeringésétől távol eső helyek (!). A szállás- és vendéglátóhelyeket segíteni kell a sportturizmus igényeihez igazodó szolgáltatások bevezetésére (pl. biztonságos kerékpártárolás, mosási-szárítási lehetőség) Itthon és külföldön is kellő hangsúlyt kell fektetni a sportturisztikai termékeink marketingjére és a kommunikációs tevékenységre. A regionális és helyi turisztikai szervezeteknek ki kell építeniük a kapcsolatot a sportturizmus területén érdekelt non-profit és civil szervezetekkel a megfelelő programkínálat és információ szolgáltatás magvalósulása érdekében. A sporthoz és turizmushoz egyaránt értő, kompetens humánerőforrás felsőfokú szakmai képzése elengedhetetlen.

II.5.

Irodalom

Bánhidi M. 2007: A sportturizmus sporttudományi modellje. Magyar Sporttudományi Szemle. 30. 2. pp. 32-38. Bánhidi M. 2013: Vízi és vizekmenti turizmus alapjai 2. MSTT Sportturizmus Szakosztály, Győr-Budapest. Bokor J. 2009: A sportturizmus elméleti kérdései. Savaria University Press, Szombathely. Dávid L.– Baros Z.–Szilágyi Zs. 2006: A sportturizmus dimenziói és környezeti problémái. Tájökológiai Lapok. 4. 2. pp. 395-405. Dobay B.– Bánhidi M. 2009: Sportturizmus kutatatásában alkalmazott módszerek. In: Stoffová, V. (szerk.) XXI. DIDMATTECH 2008, EKTF, Eger, pp. 259-269. Győri F 2014: Sportturizmus. In: Kiss G, Győri F, Dorka P, Domokos M (szerk.) Rekreáció I.. SZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Szeged, http://www.jgypk.u-szeged.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_reki_1/ Hinch, T.D.– Higham, J.E.S. 2001: Sport Tourism: a Framework for Research. International Journal of Tourism Research. 3. pp. 45-58. Kollarik A. 1992: A turizmus földrajzi alapjai. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző, Budapest. Michalkó G. 2011: Magyarország modern turizmusföldrajza. Dialóg Campus, Budapest-Pécs. NTS 2005: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013. Magyar Turisztikai Hivatal. Terra Stúdió Kft. 2005: Alternatív jövedelemszerzést biztosító körös-menti aktív turizmus megvalósításához szükséges infrastrukturális fejlesztések tanulmányterve. Budapest. Turco, D. M. – Riley, R. – Swart, K. 2002: Sport Tourism. Fitness Information Technology, Morgantown. Yannakis, O. 2012: Adalékok a sportturizmus elméleti kérdéseihez. Magyar sporttudományi szemle.13. 51. pp. 55-58. old. (1) Tematikus szakmai háttéranyag – sport turizmus http://neta.itthon.hu/download.php?docID=422 (2) Vízisí- és wakeboardpályák Magyarországon http://www.sielok.hu/rovat/utazas/cikk/vizisies-wakeboard-palyak-magyarorszagon/ (3) Miért kellenek lovastúra útvonalak Magyarországra? http://www.lovasok.hu/index.php?i=15484 (4) Kerékpáros túraútvonalak http://www.sulinet.hu/turizmus/?p=turautvonal#01

14

a szállás- és vendéglátóhelyeket segíteni kell a sportturizmus igényeihez igazodó

15

III. Rekreációs sportesemények szervezésének és lebonyolításának feladatai Kiss Gábor

III.1. Bevezetés A turizmus jelentős szegmensét ölelik fel a sport, wellness és a egészségturisztikai programok. Ezek az események, mint minden program az életünk során, jól átgondolt szervezési feladatokkal valósíthatóak meg, - élvezhető szakmai tartalommal, illetve gazdaságilag is elfogadható hatással. A fejezet célja, hogy megalapozzuk elsősorban az iskolai keretek között szervezett sport-, és rekreációs események lebonyolításához szükséges ismereteket.

III.2. A sportesemények szervezése Az életünk lényegében események sora, az pedig, hogy ez számunkra mennyire lesz sikeres és örömteli, az szándékainktól és felkészültségünktől függ. Az iskolai órák (matematika, ének, testnevelés), a napközis vagy sportköri foglalkozás éppúgy esemény, mint az edzések és a sportversenyek, vagy a rekreációs célú kirándulások. Az események eredményességének feltétele a kitűzött cél ismerete, a szükséges tárgyi feltételek biztosítása, előkészítése és a megfelelő időpontban, a testileg és lelkileg felkészült résztvevők megjelenése. Az előkészületek során kiemelkedő jelentőséggel bír a szülők bizalmának elnyerése azzal, hogy megtapasztalják a körültekintő felkészülési folyamatot az eseményre. Ebben a fejezetben a sportversenyek, a mozgásos rekreációs programok és a túrázás –, táborozás szervezéseshez, lebonyolításához nyújtunk információkat, melyek kiindulási alapot nyújtanak a hasonló törekvésű események megvalósításához.

III.2.1.

A sportversenyek felosztása

A sportmenedzser mindennapi munkájának egyik legjellemzőbb területe a különböző események, leginkább sportversenyek szervezése. Mivel a különféle események hasonlóak a szervezés-módszertani ismeretei, ezért itt, csak a sportversenyek sajátos problémáival kívánunk foglalkozni, s csak később térünk ki a más jellegű események sajátosságaira. Nem mindegy, hogy egy egyszerű sporteseményről (házibajnokság, városi diákverseny, országos bajnokság) vagy egy összetett, több napon áttartó országos seregszemléről, netán kontinentális vagy világbajnokság szervezéséről vane szó.

16

Először az egyszerű sportverseny szervezés-módszertani fogásait tekintsük át. Az ilyen típusú esemény megszervezésénél is tudnunk kell megválasztani azt a szisztémát, amellyel dolgozni szeretnénk. Ehhez tisztában kell lennünk a sportversenyek felosztásaival, melyek az alábbiak:

1. Sportágak szerint: atlétika, torna, kosárlabda stb. 2. Sportágon belül: atlétikai dobó, ugró stb. számok 3. Versenyfajta szerint:  házi versenyek (csak szakosztályi versenyzőkkel),  barátságos versenyek (nem hivatalos, általános felkészülési céllal),  meghívásos versenyek (a meghívó fél feltételei szerint)  kizárásos versenyek (bizonyos versenyzők nem indulhatnak),  területi bajnoki versenyek (pl. megyei, kerületi stb.)  országos versenyek és bajnokságok (az országos bajnoki cím eldöntéséért),  nemzetközi versenyek (különböző országok egyesületi versenyzői részvételével),  nemzetek közötti versenyek (az országok válogatottjainak részvételével). 4. A verseny jellege szerint:  egyéni versenyek: a versenyző a nevezés, a versenyzés és az eredmény szempontjából is egyéni. Vannak egyéni összetett versenyek is (pl. a torna férfi EB),  csapatversenyek:  egyénenként csapat (mezei futó CSB, ahol a tagok egyenként érnek el eredményt),  együttes csapatversenyek (labdajátékok, ahol a tagok együtt érnek el eredményt),  egyéni csapat (öttusa): az egyéni eredményeket értékelik és díjazzák, míg a versenyzők helyezései alapján számítják ki a csapat eredményét.

5. Versenyzői tulajdonságok alapján:  nemek szerint  életkor szerint (pl.: diákolimpia I. korcsoport, gyermek, serdülő, ifjúsági, junior, felnőtt)  minősítés szerint (I., II., III., arany-, ezüst-, bronzjelvényes, fekete vagy fehér öves, stb.),  súlycsoportok szerint.

6. Szervezési rendszer szerint:  kieséses versenyek (első, második vereség utáni kiesés),  körmérkőzéses versenyek (mindenki mindenkivel találkozik,- kis létszám esetén lehetséges),  vegyes rendszerű versenyek (kieséses formával kezdve és azután körmérkőzés vagy fordítva),  egy- vagy kétfordulós bajnoki rendszerek (pl. labdarúgás),  kupaversenyek (bajnoki osztályra való tekintet nélkül mindenki részt vehet rajta).

17

A szervezési feladatok

III.2.2.

A helyes versenyrendezési forma megválasztása után, mint minden eseményszervezési feladat, a sportversenyeké is három részre tagolható:   

a verseny előkészítésével kapcsolatos feladatok (60%); a verseny konkrét megrendezésével kapcsolatos feladatok (30%) a verseny megrendezése utáni szervezési, menedzselési feladatok (10%) VERSENYSZERVEZÉSI FELADATOK ARÁNYA

Rendezés: 30%

Rendezés utáni feladatok: 10%

Előkészités: 60%

1. számú diagram A befektetett energia nagyságrendjére utaló százalékos arányok hozzávetőlegesen értendők, mellyel egyúttal érzékeltetni szeretnénk az alapos előkészítő munka jelentőségét.

II.2.2.1.

A szervezőmunka menete és dokumentumai

A „rutinból” vezetett foglalkozások előbb-utóbb egysíkúak, unalmasak lesznek a résztvevők számára, és rendszerint egyoldalú terheléssel járnak. Akár aktív résztvevőként, akár szórakozni vágyó nézőként vagyunk jelen egy sporteseményen, közérzetünket, hangulatunkat döntően befolyásolja a szervezők körültekintő, alapos előkészítő munkája. A jó szervezés mozgósító erejű a testnevelés és sport iránti érdeklődés felkeltésében, a rendszerese sportolási igény kialakításában. Ezért is megengedhetetlen, hogy a jól felkészült edző ne rendelkezzen sportszervezési ismeretekkel és ne alkalmazza a legeredményesebben a szervezési módszereket a munkájában. A továbbiakban a sportesemények szervezésének legáltalánosabb tennivalóit ismertetjük, melyek a legkülönbözőbb események szervezésénél felhasználhatók. A szervező legtöbbször a felettesétől kap megbízást valamilyen szervezési feladat végrehajtására. Az edzőknek az éves munkatervben, vagy az edzéstervben rögzített feladatok teljesítése jelent kisebb-nagyobb szervezési feladatot. a, A verseny előkészítése Az esemény szervezésének legelső lépcsője a tájékozódás. Ugyanis az esemény szervezőjének világosan kell látnia, milyen jellegű és méretű feladatot kell teljesítenie. Ajánlatos végiggondolni a következőket: Mi a célja a rendezvénynek? - szakmai célkitűzés, gazdasági célkitűzés, egyéb célkitűzés, pl. kapcsolatteremtés, korábbi meghívás viszonzása, versenyzők toborzása, stb.

18

Milyen jellegű eseményt kell szervezni? - verseny, mérkőzés, konferencia, sportbemutató, szülői értekezlet, edzőtábor, stb. Milyen méretű eseményről van szó? (az aktív résztvevők száma, a szurkolók várható száma, a rendezvény időtartama). Az esemény időpontja - milyen más rendezvények vannak ugyanakkor, amelyek befolyással lehetnek a tervezett eseményre, valamint a téli-nyári időszak sajátos szervezési feladatokat adhat (pl. ruhatár) Az esemény helyszíne - hány helyszínen kerül sor a rendezvényre, saját helyszínen vagy bérelt létesítményben, nyitott vagy fedett helyszín, stb. Az esemény résztvevői (versenyzők és nézők igényei, létszámok, várható szakmai színvonal). Szükséges szolgáltatások (szállás, étkezés, szabadidő program, orvosi ellátás, információs rendszer, stb.). Az engedélyek beszerzése, pl.:  Terület használat – Önkormányzat;  Úthasználat - Közútkezelő;  Egészségügyi környezeti megfelelés – KÖJÁL; katasztrófavédelem (tűzoltóság) stb. Ezek után lehet csak érdemben megválaszolni a szervezés szempontjából legfontosabb kérdéseket:    

mennyi idő áll rendelkezésre a feladat elvégzéséhez? szükség van-e segítségre, ha igen, hány főre? vannak-e nyitott kérdések, amelyek megválaszolása, illetve eldöntése másoktól függ meddig terjed a szervező hatásköre?

Ha az eseményt megbízásos alapon szervezzük, akkor a tisztázatlan kérdéseket ajánlatos megbeszélni a megbízóval. Ha ezt elmulasztjuk, a későbbiekben problémák és feszültségek jelentkezhetnek, amelyek torlódást okoznak a folyamatos munkavégzésben, ezzel veszélyeztetik az események sikeres megrendezését. Miután a legfontosabb kérdéseket tisztáztuk, nekifoghatunk az előkészítő munkafázis következő szakaszának, a tervezésnek. A tervezés az előkészítés kritikus időszaka, mivel ekkor döntjük el a legfontosabb kérdéseket (helyszín, program, szükséges feltételek, gazdasági kérdések stb.) A tervezést csak akkor lehet érdemben megkezdeni, ha a megrendezendő eseménnyel összefüggésben elegendő mennyiségű, és hiteles információval rendelkezünk. A tervezőmunka két elemből áll:  a legapróbb részletekben elképzelni a megrendezendő eseményt;  ezzel párhuzamosan írásban rögzíteni a megvalósításhoz szükséges feladatokat. A tervezőmunka két eleme tehát a gyakorlatban egyszerre működik. Ahogy végiggondoljuk az esemény menetét, a feladatok is megfogalmazódnak. Így készítjük el a feladatjegyzéket, amely a szervezés alapdokumentuma. Ebből tiszta képet alkothatunk a feladat méretéről és a szükséges segéderőről, továbbá kiindulópont a költségvetés elkészítésénél.

19

Amennyiben az előkészítés és a rendezés több személy közreműködését igényli, ajánlatos szervezőbizottságot (munkacsoportot) alakítani. A feladatjegyzék segítségével összeállíthatjuk a szervezőbizottságot (munkacsoportok számát és feladataikat, egyes csoportok létszámát). A szervező bizottság összetétele: vezető - a munka irányítója, a csoportmunka összehangolója (rendszerint az a személy, aki a feladatot kapta); titkár - a szervező bizottság adminisztrátora (levelezés, adatgyűjtés és rendszerezés, dokumentáció, ügyintézés stb.); tagok - az egyes munkacsoportok vezetői (pl.: gazdasági, technikai, szakmai, propaganda, rendezőgárda – versenybírók, segítők, stb.). A szervező bizottságban dolgozó vezetők kiválasztását gondosan kell végezni. Olyan emberek közreműködését érdemes kérni, akik azonosulni tudnak a feladattal, vállalásukat a legjobb tudásuk szerint igyekeznek elvégezni. A tapasztalatok azt igazolják, hogy megbízhatóság és a hozzáállás kérdését elsődleges szempontként kell mérlegelni a kiválasztásnál. Szerencsés a magas fokú szakmai munka és hozzáállás találkozása, - ez már feltételezi a sikert. A kiválasztott személyek felkérése történhet személyesen, telefonon vagy levélben/ email en. A felkéréssel egy időben célszerű megküldeni a szervezőbizottság alakuló ülésére szóló feladatjegyzék alapján készített munkaterv tervezetet. Az első ülésen a bizottság vezetője, titkára és a munkacsoportok vezetői vegyenek részt. Az alakuló ülés ajánlott napirendje:  üdvözlés, a feladat ismertetése (a felkérése indoklása és méltatása);  a munkacsoportok véglegesítése (személyi összetétel, feladat, hatáskör, felelősség);  a munkaterv tervezet megvitatása;  egyebek (soron következő legfontosabb feladatok, követendő munkamódszerek, a kapcsolattartás módja, a szervezőbizottság következő összejövetelének ideje, helye, napirendje, stb.) Az alakuló ülés eredményeként készül el a szervezőmunka alapvető dokumentációja, az egyes részterületek munkatervei, majd ennek birtokában az esemény megszervezésének részletes ütemterve. Minden munka és ütemterv tartalmazza a - feladat leírását, a feladat elvégzésnek határidejét és felelősét. Ezt követően a nagyobb méretű események esetében (több napig tartó, több helyszínen rendezendő esemény, több száz résztvevő, nemzetközi mezőny stb.) célszerű összehívni a szervező bizottság teljes ülését is, amelyen az adott esemény szervezésében közreműködő valamennyi személy jelen van. A meghívóval együtt meg kell küldeni minden szervező bizottsági tagnak:  az esemény forgatókönyvét;  a szervezőbizottság és a munkacsoportok munkatervét.

20

Javasolt napirend: 1. Az értekezlet céljának ismertetése, tájékoztatás az eddig végzett munkáról. 2. A munkacsoportok vezetőinek beszámolói. 3. Az esemény forgatókönyvének véglegesítése. 4. Egyebek (a kapcsolattartás módja, fontosabb határidők, az információszolgáltatás,és áramlás rögzítése, a következő összejövetel időpontja, helye, napirendje stb.) A szervező bizottság soron következő legfontosabb feladatai:  az esemény költségvetésének elkészítése és jóváhagyása;  a tervezett helyszínek bejárása (versenyszínhely, szállás, étkezés, szállítás, szabadidős programok színhelyei, stb.);  a helyszínbejárások tapasztalatai alapján az események lebonyolításának részletes megtervezése, azaz a rendezvény forgatókönyvének elkésztése (az első résztvevő megérkezésétől az utolsó távozásáig);  a lebonyolítás tervének megfelelően a szükséges feltételek biztosítása: » személyi feltételek (rendezők, sportolók, nézők); » tárgyi feltételek (színhely-(ek), eszközök, felszerelések, műszakiszakamai kellékek);  az esemény színhelyeinek előkészítése;  adminisztráció (név- és címjegyzék, engedélyek, felkérések, megrendelések, plakátok, meghívók, tájékoztató táblák, belépőjegyek stb.). A tervszerű és jól összehangolt szervezőmunka azt eredményezi, hogy az esemény kezdete előtt 7-10 nappal nagyjából befejeződnek az előkészületek. Célszerű, ha ilyenkor az előkészítésben és a lebonyolításban közreműködők részvételével megbeszélést tartunk, amelyen összegezzük a végzett munkát, véglegesítjük az esemény lebonyolításának menetét, meghatározzuk a további feladatokat, és azok végrehajtásának ütemezését.

II.2.2.2.

Az előkészítés speciális feladatai

Amennyiben a sportverseny megrendezése a feladat, a korábban felsoroltakon túl speciális feladatokat is teljesítenie kell a szervezőnek. Az esemény szervezésének legelső lépcsőjében a versenykiírást kell elkészítenie (amennyiben ez már elkészült, akkor alapos tanulmányozásra van szükség), mert csak ez után lehet megkezdeni a tervezést (elképzelni a megrendezendő eseményt, és feladatjegyzéket készíteni). A versenykiírás a versenyrendezés szakmai alapdokumentuma, amely tartalmazza a rendezvénnyel kapcsolatos legfontosabb adatokat, szabályokat, tudnivalókat:  a verseny célját;  a verseny helyét, idejét;  a verseny rendezőinek (szervezőbizottság) adatait;  a verseny résztvevőit (pl. csak I-II. osztályú minősítéssel rendelkező versenyzők);  a versenyszámokat ás azok sorrendjét (időrendet);  a helyezések eldöntésének módját;  a helyezettek díjazását;  a versenyrendezéssel és a részvétellel kapcsolatos költségviselést;  a nevezési határidőt és a nevezés módját;

21

 a részvétellel összefüggő fontosabb információkat (pl. szálláshely címe, helyi közlekedés, szolgáltatások, technikai értekezlet helye, ideje stb.). A versenykiírás alapos, körültekintő szakmai munkát igényel, mivel meghatározza a lebonyolítás keretét és legfontosabb szabályait. Óvások esetén a játék- és versenyszabályok mellett a versenykiírás eldöntheti a vitát. A rendezők a nevezési határidő előtt legalább egy hónappal juttassák el az érintettekhez a versenykiírást. Nagyobb méretű sportversenyek esetén a résztvevőknek el kell juttatni a forgatókönyvet, amely részletesen tartalmazza a sportverseny minden eseményét időrendi sorrendben, az egyes részesemények felelőseit, továbbá minden szükséges információt. A sportversenyek előkészítésének három speciális szakaszát különböztethetjük meg:

a) a verseny technikai előkészítése, b) a verseny személyi előkészítése, c) a verseny gazdasági előkészítése. a) A verseny technikai előkészítése:  versenyszínhely (pálya, uszoda, tornaterem, sportcsarnok, versenyútvonal stb.) előkészítése a versenyszabályoknak megfelelően (pl. uszodában pályaelválasztó kötelek, labdajátékoknál az előirt vonalazás, öltözők, nézőtér, versenybíróság elhelyezése, sajtó, protokoll stb.);  a szerek, felszerelések biztosítása (a rendezők által biztosított sportszerek-, eszközök előkészítése, az időmérés, a pontozás, a hangosítás kellékei stb.);  a szükséges engedélyek beszerzése (közterületen rendezett verseny esetében rendőrségi engedély, önkormányzat, tűzoltóság stb.). b) A verseny személyi előkészítése A verseny lebonyolításához szükséges rendezőség és versenybíróság összeállítása szintén az előkészítő feladatok közé tartozik. Létszámuk sportáganként és versenyszámonként változó lehet. A rendezőséghez általában a pénztárosokat, a jegyszedőket, a technikai személyzetet szoktuk számítani, míg a versenybírósághoz a verseny lebonyolításában ténylegesen közreműködő - sportági szakszövetség által igazolvánnyal ellátott szakembereket (versenybírókat, játékvezetőket). c) A verseny gazdasági előkészítése A versenyrendezés egyik alapfeladata a versenyhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítása. Ha az esemény az évi versenynaptárban szerepel, akkor a rendezéshez szükséges pénzfedezetnek az éves költségvetésben is szerepelnie kell. Alapvető törekvésünk az legyen, hogy a bevételek és kiadások mérlegében pozitív legyen az egyenlegünk. Ez annál is inkább fontos, mert tapasztalatunk szerint sportszervezetek az eseményszervezéshez kapcsolódóan tudják leghatékonyabban mobilizálni s szponzori lehetőségeiket. Erről a feladatról kibontottan a „Versenyek, táborok szponzorációs lehetőségei” c. fejezetben írunk. Az anyagi feltételek biztosítása alapvetően a következő forrásokból lehetséges: 1. Saját forrásból

22

2. Állami/önkormányzati támogatás útján 3. Pályázatok útján 4. Vállalati - szponzoráció, vagy támogatásból  Szponzorálás: a szponzorálás egy kétoldalú üzleti kapcsolat a támogató és a támogatott között, - a vállalat általnyújtott anyagi támogatást valamilyen módon ellentételezi a támogatott.  Adományozás, támogatás - A vállalat ellenszolgáltatás nélküli támogatást nyújt a támogatottnak. A költségvetés pénzügyi elkészítését bízzuk gazdasági szakemberre, ugyanakkor legyünk segítségére azzal, hogy részletes tájékoztatást adunk a költségvonzattal járó szakmai feladatokról (pl.: versenydíjak darabszáma, szükséges szolgáltatások, bérlemények, versenybíróság-, orvosi ügyelet költségei, résztvevők száma, stb.) továbbá azzal, hogy rendelkezésére bocsátjuk a szervezőmunka dokumentumait (versenykiírás, munkaterv, forgatókönyv, stb.)

II.2.2.3.

A verseny lebonyolítása

Az események kezdete előtt legalább két órával helyszíni szemlét kell tartani. Meg kell győződni, hogy a tervek szerint minden a helyén van. Szabadtéri esemény esetében az időjárástól függően rendszerint szükség van kisebb-nagyobb változtatásokra. Ilyenkor van lehetőség az utolsó simítások elvégzésére. Az esemény kezdési időpontjához közeledve ellenőrizni kell, hogy valamennyi közreműködő elfoglalja helyét. Ezután kerülhet sor az érkezők fogadására (résztvevők, látogatók, meghívottak stb.). Az esemény sikerét befolyásolja a jó programindítás. A kezdésnél legyünk pontosak, külsőségeiben látványosak és ünnepélyesek. Arra kell törekedni, hogy már az esemény első pillanatai kellemes közérzetet, jó érzéseket nyújtson a jelenlévőknek. Még a legkisebb eseményeknél is alakítsuk ki a jó kommunikáció rendszerének hátterét, a hangosítást. Nagyobb méretű eseményeknél (olimpia, kontinens bajnokság, sportünnepélyek stb.) a verseny kezdetét a köszöntésen túlmenően ünnepélyessé teszik a szervezők, - ezt külön tervezik meg és szervezik. A jól sikerült kezdés pozitív hangulatot teremt, kedvezően befolyásolja a résztvevők (aktív közreműködők) és a látogatók (fizető nézők, meghívottak stb.) közérzetét egyaránt. Az esemény kezdetétől a (fő) szervezőnek karmesteri szerep jut. Fő feladata a korábban elképzelt (megtervezett) program maradéktalan végrehajtása, ebben nyújt kiemelkedően fontos szerepet a bemondó, akinek a program szoros ismertetésén túl a versenyhez kapcsolódó korábbi eredmények, csúcsok, kiemelkedő személyiségek bemutatása is. Ez a főszervezői feladat csak akkor sikerülhet, ha csupán arra koncentrál, hogy zökkenő nélkül peregjenek az egyes programrészek, minden és mindenki a helyén legyen. Különösen ara kell figyelni, hogy az előre nem látható és szervezhető problémákat érdemben meg lehessen oldani. A szervezésért felelős személynek az esemény alatt „mindenütt” jelen kell lennie, így nem kötődhet helyhez és feladathoz. Amennyiben területileg is nagy a verseny színtere akkor érdemes a főszervezők, versenybírók és a bemondó kapcsolattartását, direkt módon (telefon, számítógépes adatközlés) megoldani. Amennyiben meghatározó a jó indítás, olyan fontos az esemény színvonalas és emlékezetes befejezése. Ennek előkészítése már az esemény megkezdése előtt indul, amikor megtervezzük a feladatokat, esetenként magát a záró programot el is próbáljuk. Előfordulhat,

23

hogy a záráskor eredményt kell hirdetni, értékelni kell a történteket. Ennek elvégzéséhez információk (eredmények, adatok, dokumentumok stb.) szükségesek. Ezt a munkát úgy kell megszervezni, hogy a zárás emiatt ne húzódjon el a szükségesnél hosszabbra (színhely, átrendezése, résztvevők csoportosítása, átadásra kerülő tárgyak előkészítése stb.). A díjkiosztás lehetséges a verseny menetében illesztetten, vagy a verseny befejezését következően. Mindkettőnek van előnye, de az iskolai korosztályhoz, diákversenyekhez kapcsolódóan a verseny zárásaként minden korosztálynak és versenyszámainak együttesen javasoljuk a díjak átadását, - így válhat ez az esemény a versenynap fénypontjává. Minden versenyzőnek fontos a díjkiosztás, természetesen a díjazottaknak a legfontosabb, mert a teljesítményük elismerését élhetik át, ünnepélyes körülmények között. De, nagyon fontos mindazoknak is, akik az adott versenyen még nem értek el dobogós helyezést, - így nem gyűjthettek be érmeket és dicsérő tapsot sem. Ez a hiányérzetes ünnepi alkalom viszont, további koncentrált felkészülésre fogja serkenteni őket a következő versenyekre. Az esemény programjának előrehaladásával a zárásra kell koncentrálni, amely a kis eseményeknél a rendező a vezető versenybíró köszöntésével, A nagyszabású programoknál pedig valamilyen kulturális produkciót jelenthet. Akik számára kevésbé jól sikerült a sporteseményen, sokat segíthet a jól „megkomponált” és megszervezett, élményszerű, emlékezetes záró program.

II.2.2.4.

Az esemény utáni tennivalók

Legelső feladat az esemény színhelyének „visszarendezése”. Ez a munka akkor fejeződik be, amikor a színhely az esemény előtti állapotba kerül. Ennek megszervezésére is még az esemény tervezésekor kell gondolni, megtervezni, lepontosítani: közreműködők, felelősök, elvégzendő feladatok, szükséges eszközök - például a szállításhoz. Ennek elmulasztása sok problémát okozhat (eszközök, berendezések eltűnése, megoldásra váró feladatok elmaradása). Közvetlenül az esemény után kell elvégezni a készpénzfizetéseket (játékvezetők, versenybírók a rendezőgárda munkadíjait, alkalmi munkabéreket stb.). Ezt követően kerül sor a különböző szolgáltatások igazolására, elszámolásokra, pénzügyi intézkedésekre, majd a költségvetés teljesítésének véglegesítésére. Az esemény befejezése után nem szabadd megfeledkezni arról, hogy az előkészítésben és a lebonyolításban segítséget nyújtó szerveknek és személyeknek köszönetet mondjunk. Nagyobb események után célszerű összehívni a szervezőbizottság záró megbeszélését, ahol értékeljük a csoportok és az egyének munkáját (az eredményeket egybevetjük a korábban megfogalmazott célkitűzésekkel), összegezzük a tapasztalatokat. Ha az esemény méretei, a végzett munka indokolja, lehetőleg adjunk tárgyi vagy anyagi jutalmat. A jutalmazás mindig differenciált legyen, arányos legyen a végzett munka minőségével és nagyságával. Végül fontos feladatként kell számon tartani az eseménnyel kapcsolatos dokumentáció összegyűjtését és rendszerezését. A szervezőmunka dokumentumainak megőrzése felbecsülhetetlen értéket jelent a következő hasonló feladat - sikeres és sokkal kevesebb munkával járó - teljesítésében.

24

III.3. Túra és táborvezetés III.3.1.

A túraszervezés előkészítése, lebonyolítása

Az iskolai nevelés egyik kiemelkedő jelentőségű programja a kirándulások, erdei táborok, nyári/téli táborok. A tábori élet, mindig szabadabb életet (napokat) jelent minden résztvevő számára, ez a gyermekek még jobb megismerést és újabb nevelési-oktatási feladatok igénybevételét jelenti, jelentheti. Feltétele a megfelelő előkészítés és a jól végzett szervezőmunka a tábori élet alakításakor. A tábor/túra lehet: gyalogos, sífutó, kerékpáros, vízi, lovas, teljesítmény, vagy akár túlélő túra is. A túrák táborhelyét tekintve lehet: álló vagy vándor jellegű, illetve épületben vagy sátorban elszállásolással történő. A következőkben a sátrazáshoz kapcsolódó, de más jellegű táborszervezésnél is felhasználható lépéseket írunk le. A tábor közvetlen élőkészítését megelőzően tájékozódunk a helyszín viszonyairól, ha az nem ismert számunkra, akkor célszerű előzetes bejárást végezni. A mai marketing szemléletű utazási irodák a pl. a sí táborszervezőket ezért is viszik a „besíző” táborokba. A terepszemle során meggyőződünk a helyszín lehetőségeiről:  az ország- tájegység, a terep jellege,  a táborhely környezete, terepjellege  víznyerési lehetőség,- inni, főzni, tisztálkodni  étkezési, lehetőségek, beszerzés, megrendelés, étterem  orvos, korház, gyógyszertár elérhetősége (TB kártya, külföldön biztosítás!)  tábori WC (van, telepíteni kell)  szemét, hulladék tárolása és elszállítása  a terület tulajdonviszonyai, engedélyek beszerzése, bérleti díja Előkészítés:  táborhely, időpont, résztvevők köre  Utazási lehetőségek számbavétele  Tervezett létszám - vezetők, résztvevők (a táborvezetés és a feladatok átgondolása)  Szálláshely, kiszolgáló létesítmények (állapotuk)  Szükséges tábori felszerelések listája, - tábori, közösségi és egyéni  Tájékoztatók, plakátok: jelentkezés, befizetés rendje, stb. o Tábori program, házirend A lehetőségek ismeretében költségvetést készítünk:  Utazási és szállítási költségek  Szállás és üdülőhelyi díj (- ez utóbbit - oktatás, képzés esetén nem kell megfizetni! igazolást kell vinni a képzési intézménytől)  Étkezési költségek  Bérleti és belépődíjak  Szervezői, előadói díjak  Eszközvásárlási költség: irodaszer, postaköltség, WC-papír, mosogatószer, rovarirtó, gázpalack, stb.  Tartalék váratlan kiadásokra

25

Az anyagi források előteremtése: - lehetséges források  Az anyaintézmény tervezett hozzájárulása, - ha van (iskola, egyesület, alapítvány)  Pályázatok, - helyi, regionális, országos  Szponzorok, támogatók  Önköltség – szülői hozzájárulás. Az esetlegesen szükséges engedélyek beszerzése, mindig írásban történjen, történik: megkeresendő a: Tulajdonos (terület, út), erdészet, környezetvédelem, ÁNTSZ, Csomagolás: a tábor központi eszközeit a tervezett lista alapján (szertári kiadási jegyzék) a megszervezett tanulói, hallgatói csapattal készítjük össze és pakoljuk a szállítóeszközre. A csomagoláshoz szükséges eszközök: ládák, zsákok, vízhatlan zsák vagy hordó, hátizsák. Eszközök: tűzhely, élelmiszer sátor, bogrács, főzőedények, ásó, balta, gereblye, fűrész, elsősegély doboz, napvédők, szúnyogriasztó, hangosítás, Tv-videó, tábori asztal, szék, stb. Az egyéni felszereléseket a kiadott ajánlási lista alapján kérjük (ruházat, egyéni gyógyszerek, okmányok, stb.) Ne sokat, de eleget mindenből. Külön figyelni kell, ha a gyermek betegsége állandó gyógyszerszedést igényel. Erről a szülő írásban nyilatkozzon, mit mikor mennyit kell a gyermeknek bevennie, kontrolláltan beadni. Hasonlóan tájékoztatni kell a táborvezetést a gyermek allergiás érzékenységéről. A szállás épületen kívül: szabad ég alatt, vagy sátorban, - számunkra a mi éghajlati viszonyaink között ez utóbbi a megszokott. A sátor kiválasztásánál a szempontjaink: kényelem- légtér, előtér- rakodóhely, anyag: vízhatlan, könnyű rudazat, rugalmasság, szellőzést biztosítson. A fekvőhelyek kialakítása történhet: polifoam, szivacs, - gumimatrac, kempingágy, hálózsák. A hőmérsékleti viszonyokhoz való alkalmazkodás segítésére: takarók, hálózsákok, lepedők használatát tervezzük. Még nyáron is nagy különbségek mutatkoznak a nappali és az éjszakai hőmérsékletek között. A sátrak elhelyezésében a rend - az átláthatóság, az összetartozás és a védelem szempontjai irányadóak. Jellemző az „O” vagy „U” alakzat, nagyobb létszám esetén az „utcás” elrendezés. Így biztosított a közlekedés és az átláthatóság is. A sátrat tanárok vezetésével, szervezésében állítassuk fel.  Hova érdemes a sátrat telepíteni:

  

Vízszintes, sima (elsimított) terület Félárnyék, - reggeli száradás Szélárnyék, - vihar esetére

 Hová ne telepítsünk sátrat:

   

Vízmosás, patakmeder közelébe Öreg fa, sziklás fal közelébe Villámveszélyes helyre Szeles, huzatos területre

A táborlakók közös feladata a WC – tisztálkodás használati rend (Ffi, Női) kialakítása, gondoskodás az ivóvízről, tűzrakó helyről, a szemétgyűjtésről

26

A tábori élet szabályai: viselkedés a sátorban - tilos a cipő használata, a dohányzás, főzés, csak elemlámpát használj!, - tarts rendet. Rendszeresen ellenőrizd a sátrad állapotát, a rögzítését. A tábortűz igen hangulatos és örök élményt nyújtó eseménye a tábori programnak. Szabályai:  tűzrakási engedélyt kell kérni,  csak kijelölt helyen rakj tüzet, vagy  építs tűzrakó helyet,  rendelkezz a tűzoltás eszközeivel,(víz, vödör, locsolócső)  mindig teljes eloltás! A táborbontás a legutolsó és gyakran a legnehezebb feladat. Minden eszköz jó állapotban a helyére kerüljön a leltárnak megfelelő darabszámban.  Sátorbontás, tisztítás, összecsomagolás (ponyva, rudazat, cövekek)  A tábori közös használatú felszerelések összegyűjtése, leltározása  Egyéni csomagolás, úti csomag (étel, ital), okmányok elérhető helyen  A táborhely feltakarítása, a szemét elszállítása a kijelölt helyre (akár mi is elvihetjük, ha a helyszín olyan) Tiszta, vonzó táborhelyet hagyj magad után!

III.3.2.

Tábori szabadidős, - rekreációs programok

Az iskolai, vagy sportköri táborok szakmai munkáján túl a részvevőket a szabadidejük többségében le kell kötni programokkal (- ha a gyermek nincs lefoglalva, feladattal megbízva, előbb - utóbb „kitalál” valamit!!) . Ez lényegében azt jelenti, hogy a tábor egészének időszakára, azt átívelően célszerű a versenyeket meghirdetni: szobatisztasági verseny, ügyességi játékok, egyéni versenyek, labdás – csapatjátékok, szellemi vetélkedő, versíró –mondó verseny, stb. Tapasztalatunk szerin a szobák, hálótermek, vagy sátrak versenye minden területre kiterjeszthetőek. A tapasztalt táborvezetők az évek során összegyűjtött játékokból még az időjáráshoz is alkalmazkodva megtervezik a programot, és a táborba érkezés előtt a hozzá szükséges eszközöket, díjakat is beszerzik. Ez, a lényegében animátori jellegű feladat a hétköznapok során is elsajátítható, hiszen sok esetben egy nagy létszámú baráti körrel rendelkező gyermek szülei is nagyon jó játékos versengéseket szerveznek az ott vendégeskedő fiataloknak. Mi ebben a dolgozatban arra vállalkozunk, hogy összerendezetten leírjuk ennek a faladatnak a szempontrendszerét, tartalmát. A játék, - miközben elsősorban a gyermekeinkre gondolunk játékszervezés közepette, nekünk felnőtteknek is fontos ez a típusú elfoglaltság, csupán más szereppel bír a különböző korosztály életében. A mozgatórugók: - a gyermek nem birtokolja, tanulja a világot, - mely szerint a játék a gyermeki gondolkodás és cselekvés elsődleges színtere. A játék közepette tanulja meg a természeti és szocializálódás szabályrendszereit. Megtanulja mi mennyire nehéz (emelések, hordások – fa, fém, műanyag eszközök), vagy miként marad egyensúlyban a tárgy (építő játékok), miként tud gyorsabban közlekedni (mászás, járás, futás), - ezek a fizikai törvényszerűségek

27

megtapasztalásán keresztül kialakuló szabályrendszerek, melyeket egyre jobban fog tudni felhasználni, nem csak a játékos tevékenysége közben. De valójában nem csak a rá ható természeti hatásokat ismeri fel és tanulja meg felhasználni, hanem önmaga működését is, mennyire gyors, ügyes vagy kitartó adott feladatokhoz kapcsolódóan. A másik oldalon jelentkező szocializálódási hatás, melynek eredményeként a játékot az együttműködés gyakorlására használja fel. de miközben a játék egy szabd gondolati síkon és kiterjesztetten működik, addig a szabályok bezárnak, korlátoznak minket. Nagyon korán megfigyelhető a gyermek szabálytisztelete, keresése. A kisunoka kérdezi a játékpartnerét: „Játszunk bújócskát Papa? // Igen. // Mi legyen a szabály? " – ebből a szituációból is igazolható az előbbi megállapítás. Mindezek mellet nem a játék eredményéért történnek a játékossal a dolgok, hanem magáért a játékért a folyamatért. ( Az iménti unoka az építőjátékokat nagyon kedvelte, kedveli. A toronyépítés, - a minél magasabbra! - az egyik kedvence. De alig várta, hogy az utolsó forma is helyére kerüljön, - nem akarta megmenteni, hogy minél tovább álljon a torony – már döntötte is le, és újra építette, - és újra és újra. A folyamat érdekelte, nem az eredmény. Majd később - a felnőtt, aki a környezetében nem találja, így a játékban keresi a maga ideális világát. Ekkor már a játék szerepe inkább a valódi rekreáció a kikapcsolódás, miközben személyiségfüggően megmarad a játékfolyamat vagy a játékeredmény súlypontja.

II.3.2.1.

A játék és vezetése

Miért kell a játékmester, ha a szabályok - íratlanul is - megvannak?  már két ember esetén is van vezető szerep.  többnél pedig kell az irányított együttműködés, szabálytisztelet  bevonja őket a játékba, akár kézen fogva is  több részvevő többlet öröm! Milyen a játékmester? – segít a gyermeknek, felnőttnek bekapcsolódni a játékba – sugározza, hogy itt mindenkinek lehetősége van jól éreznie magát! – személyiségével, felkészültségével eléri, hogy jól érzik magukat a programon – A játékmester karmesterként vezényli a programot. Hol találkozhatunk játékmesterekkel? – Mindenütt,- hiszen ez egy szerep – idősebb testvér, apa v. anya, baráti társaságok tagjai, stb. – a szintér is nagyon változatos: családi ház, iskola, játszótér, művelődési ház, stb. Mi jellemzi a játékmesteri szerepet? – Kreativitás, sokoldalúság, rugalmasság, változatosság, jó kommunikáció, kitűnő hangulatteremtés, stb. A játékmester megjelenése, kommunikáció:  sportos, divatos, elegáns, tiszta – de nem kihívó ( a program nem róla szól) bemutatkozás a programot megelőzően  még ismert játékmesterek, műsorvezetők esetében is! Személyes dolgok említése - szubjektív megközelítés – közelebb kerülhetünk a közönséghez.  Kitűző, - névtábla.  A program lógója, színvilága – póló, fejpánt, stb.

28

A játékmester - a játék irányítója - elfogadottságát befolyásoló tényezők: – motiváló legyen a megjelenése, stílusa – „összehozza” az embereket játszani – a szabályokat pontosan tartsa be, hogy mindenki jó érzéssel játssza és fejezze be a játékot – pontosan készítsen elő minden részletet, a felkészülésnél elemeznie kell a reá váró feladatot – életkorok, felkészültségi szintek, érdeklődés, környezeti tényezők-lehetőségek, értékelés –díjazás, stb. A játékmester feladatai: – Előkészítés, tervezés – tervezetten és megvalósítva; – Megjelenés, - pontos, az előkészítő munkálatoknak kellő időt hagyva – Kommunikáció, - ha szükséges, legyen jól működő hangosítás, zene – melyet összeállít; – Marketing- ”összehozni” az embereket, - információk időben kellő kontaktussal kialakítva – Játékvezetés – játékszabályokat előzetesen egyeztetve, segéd játékvezetőket felkérve – Bíráskodás – a szabályok mentén, azonos feltételekkel, balasetmentesen játszanak a résztvevők – Visszajelzés, értékelés – folyamatos tájékoztatás a játék állásáról, pontok, büntetők, együttműködés az eredményes játékért; – Eredményhirdetés – mindenkinek fontos, legyen ünnepélyes, a teljesítményt elismerő – a részvétel is elismerhető (többségében nagyon sokféle felkészültségű, előképzettségű a résztvevők köre) – Motiválás későbbi játékokra – dicséret a részvételért az adott játékot befejezve, hívjuk fel a figyelmét a következő játéktípusra – időpontjára, helyszínére, és hogy ott is hasonlóan jól fogják magukat érezni!!! Előkészítés tervezés szempontja, feladatai: Alkalmi v. rendszeres program (játékgyűjtemény, játékok talonban, könyvtárazás, gyakorlati megfigyelések, - jegyzetek! A célcsoport ismerete: nem, korosztály, cég, iskola, foglakozási csoport, ismert érdeklődés, családi program, stb. Adott helyszín ismerete: - terepszemle, fedett helyszín, hangosítás, próbajáték,….. Időzítés, más programmal egyeztetés Forgatókönyv készítés (időrend, személyi-tárgyi feltételek) Segítők, bírák, jegyzőkönyvvezetők – felkészítettek a programra! Megjelenés:  Öltözék  Hajviselet, smink, köröm,…  Kiegészítők – alkalomhoz illó ruházat: pl.: mikulás, nyuszi, krampusz viseletek  Biztosítson szabad mozgást és kommunikációt (tehát inkább csak jelzés értékűek legyenek)

29

Kommunikáció Stílus, - hanghordozás, - előadásmód, - érthető, - közérthető,……legyen, - mindez nem csak adottság kérdése, TANULHATÓ, alakítható képességek. Gyakorlás! – az animációs feladat, játéktervezés és lebonyolítás, mint minden más kellő mennyiségű és minőségű gyakorlással elsajátítható és végezhető, a versenyző és a játékvezető közös örömére! Marketing-”összehozni” az embereket, - a különböző tábori, vagy üdülőhelyi szabadidős programok szervezői rendszeresen megküzdenek a jelenlévők kezdeti visszahúzódó hozzáállásával. Első alkalmakat követően viszont már csak a következőkre kell figyelnünk:  előzetes informálás, - motiválás, - invitálás  Fontos az időzítés! – mennyivel előtte tudassuk a programot, annak tartalmát, jellegét.  Az információ mennyisége függ az előkészületektől is, kell-e készülnie előre a jelentkezőnek (verskészítés, speciális öltözet, stb.)  Milyen módon tájékoztatok –plakát, műsorfüzet, Internet, személyes meghívás,….  „összehozni” – ismerkedős játékok  Csapatalakító játékok Játékvezetés • A játékfeladat kiosztása • Helyezkedik a játéktípustól függően háttérbe vonul, vagy épp ellenkezőleg –irányít. • Próbajátékot vezet – a viták elkerülése érdekében • Szabályismertetés – mindenki azonosan tudja, mondja! Rövid érthető szabályok és ismertetés. • Elindítja a játékot, azonosan, de változatosan, tréfásan,.. • Kiszűri a „játékrontókat” –problémát kezel • Ébren tartja az érdeklődést – a játékvetés közben közvetít is! Bíráskodás • Elindítja –megállítja a játékot, a szabályok szerint • Dönt a részeredményekről –előre egyeztetett módon • Döntést hoz vitás esetekben – mindig a játékmester a karmester, határozott következetes magatartást mutat (játékrontók) Visszajelzés, értékelés • Részeredmény vezetés – jól látható, egyértelmű módon és szóban is közölve • Táblázatos, lufi, - vagy szalaggyűjtős, … • Biztatás, - szöveges, náddal –dobbal –nádi hegedűvel • Motivál, megerősít, hangulatot fokoz • A közönséget, a szurkolótábort is bevon

30

Eredményhirdetés • Előkészítés – terv – ki, mikor, kinek adja át a díjat (forgatókönyv, előre megírt díjazási ceremónia - szöveg, zene) • A jutalmak előkészítése, felcímkézése – mi lesz a győztes és a helyezettek jutalma. – Előre meg kell hirdetni, szemlére kitenni • Minden résztvevővel foglalkozzunk a kommunikáció során • Ünnepélyesség, sok hangulati elem, érzelmek kiváltása • Motiválás későbbi játékokra • Az esemény más programjaira is mozgósíts! • Mókás kapcsolati elemek kellenek, - kreatív játékmesterek • Változatos játékprogramok –ösztönöznek a következő alkalommal is részvételre – az elismerés, a díjazás is motivál. • Sokat számit a megrendelő elvárása és a „takarója” is. A játékmesterség tanulható • A játékmesterség egy életstílus, - az animátor, aki „életre kelti” az embereket a minőségi élet érdekében. • Készíts játéktárat! – jegyzetelj, gyűjtsd a könyveket, szakirodalmat. (A látott, élményszerű eseményt is elfejted lejegyzés nélkül!) • Mindig alkalmazkodj a célcsoporthoz (korosztályok)! – hangolj – játékot, terhelést, eszközhasználatot, kommunikációs technikát, … A játékmesteri tevékenységi területek:  Zenés, táncos tevékenységek  Manuális feladatcsoportok –papír, olló, gipsz,……  Audiovizuális technikák, hangmontázsok, videó, fotózás,…  Játékok animálása: asztali játékok, rövid termi játékok, légkör kialakítók, esti szórakozások,….  Szabadtéri tevékenységek: egyéni és csapatversenyek, kirándulások –játékokkal, túrák – sátrazás,…  A természet és környezet megfigyelése, víz-föld-levegő, - Erdei áborok.  Kommunikációs játékok, drámajátékok,…  Verbális kifejezések, szójátékok, beszélgetések,…  Kulturális tevékenységek, művelődés, információgyűjtés,..

31

Tábori játékok Bújócskák - számháború Fogójátékok - szerrel - szer nélkül Fogyasztók, kiütők

Szabadban Bizalmi játékok - páros játékok - csoportos játékok Küzdő játékok (szerrel, szer nélkül) - páros játékok - csoportos játékok Sportjátékok kisjátékai - páros játék - labdacicák - csapatjátékok - ütős játékok (méták)

Zárt térben Kártyajátékok - páros játékok - csoportos játékok Táblás játékok - lépegetős, - szerencse - logikai

Fejtörők - nyelvi játékok - betűvel - szóval - kitalálásos játékok - előadások Ügyességi játékok Váltó-, sor –és Tréfás társasjátékok akadályversenyek, - pályák - ugróiskolák - játékok ugrókötéllel - szer és akadály nélkül - célbadobó versenyek - szerrel és akadállyal Vizi játékok – a szárazföldi játékok legtöbbje átvihető vizes körülmények közé, a víz mélysége, az altalaj minősége nagyban meghatározza a választható játékfajtát. A vizes táborokban az úszás tudását kötelezően ellenőrizni kell! Természetesen mindhárom játékcsoportból a helyi lehetőségektől függően, átvihető az adott játéktípus bármelyik eleme 1. sz. táblázat: Tábori játékok változatai. Dosek Ágoston, szerk. (1997): Erdők, hegyek sportjai, Kiadja: Magyar Tájékozódó futó Szövetség, 264. oldal: Kovács Katalin alapján továbbfejlesztve, szerkesztette Kiss Gábor

III.4. Versenyek, táborok szponzorációs lehetőségei Piac az egész világ, eladó és vevő benne minden férfi és nő! (Shakespeare után szabadon.) A Shakespeare-i idézet átfogalmazását értelmezve megfogalmazhatjuk: az életünk minden területét a piaci törvények, a marketing szemlélet hatja át. A sportmarketing feladata, hogy felfedezze és értelmezze a fogyasztói szükségleteket, s olyan terméket vagy szolgáltatást alakítson ki, amely leginkább képes megfelelni a fogyasztók elvárásainak. A sport innovációs lehetőségeit nagymértékben növelte a technológiai (a sporteszközök előállítása) és a kommunikációs fejlődés. Gondoljunk csak arra, hogy ma már nem csak a vízen, de a havon, sőt a levegőben is szörfölnek az extrém sport szerelmesei. A jelentőségét tovább növeli a teljesítmények élő közvetítésének megoldottsága, ez pedig magával hozta az esemény eladhatóságát. A sport a sajátosságai miatt nagy érdeklődést vált ki az emberek többségéből. Ez az érdeklődés keltette fel más

32

piaci területek figyelmét és kapcsolódtak a sporteseményekhez, sportolókhoz, mint személyiségekhez és hozzájuk kapcsolódóan reklámoztak. Cégek - iskolák és non profit szervezetek (sportegyesületek) kapcsolatépítésének alapjai: Napjainkban megfigyelhető hogy a vásárlók, fogyasztók nem csupán ár és minőség szerint döntenek, hanem azt is figyelembe veszik, milyen a cég üzletpolitikája és annak része-e (arculatában, imágójában) a társadalmi elvárásoknak való megfelelés. Ilyen területek: környezetvédelem, korszerű táplálkozás, művészetek, sport, non profit szervezetek, alapítványok, stb. támogatása. Azaz, üzletpolitikájuk része-e a lakosság egyéb szükségleteinek kielégítésében való aktív részvétel, ami természetesen magában foglalhatja a sportot és a rekreációt is. A cégek egy része felismerte, hogy a munkaerő újratermelésének egyik fontos eszköze a fizetésen kívüli juttatások eszközrendszere (egészség, kultúra, sport, rekreáció). A fenti szolgáltatások megléte és fejlettsége szerepet játszik a helyi környezet munkaerő-megtartó képességében is. A sport és reklám kettős szerepben jelenik meg. A sportoló és a sportlétesítmény média, amely üzenetet hordoz, közvetít, összeköti a kibocsátót és a befogadóval. Másrészt saját érdekében végez reklámtevékenységet a sportszervezet, sportügynökség, sportlétesítmény, a sportesemények szervezője.(Hoffmann, 2000) A reklámozás és a szponzoráció hatékonysága nézői/ szurkolói érdeklődéstől függ. A nézőt és vele együtt a médiát a várhatóan kiváló sportteljesítményt nyújtó esemény, a nagy tömeget vonzó rendezvények, vagy ezek kapcsolata mozgósítja. Például a Boston vagy a Budapest maratoni versenyek felvonultatják a világ legjobbjait és közben nagy tömegben vonzzák az életmód futókat, de a küzdelmet az utcán végig kísérő nézők, vagy a televízió előtt szurkolók százezreit, millióit is. Az IAAF1 szerint: A szponzorálás pénzben vagy más formában történő befektetés. Németországban 1999-ben 70% pénz, a többi dologi formában került a szponzorációs érték sportba. Hazánkban jellemzően kb. 50-50 % -os az arány, mely sok esetben 30- 70% -os az eltolódás a dologi javak irányába. Az eseményekhez kapcsolódó fogadások estében elérheti a 0-100% - os arányt is. „A szponzorálás egy speciális rendezvényért való jótállás vállalása.” Két fél közötti üzleti kapcsolat eredményeként jöhet létre. Kezdeményező lehet a sport, vagy az ismertségét növelni kívánó cég. Előbbi esetben a sport keresi meg a céget és ajánlja fel az ismertségét, a szponzorálás fejében. A második esetben a cég önmaga érdekérvényesítésének fokozására hozza létre, kéri fel a sportprogramot szervezőket, ilyen például a: WESTEL, T- mobil vagy Samsung- futás

1

Nemzetközi Atlétikai Szövetség (NASZ) (angolul: International Association of Athletics Federations (IAAF) ) az atlétika sportág nemzetközi irányító

testülete.

33

A cég és a sport szponzori kapcsolata PROFIT

CÉG PIAC

Érdeke betörni a piacra

Közvetítők, viszonteladók, fogyasztók

SPORT - mint eszköz

Közvetlen reklámmal támadott piac A sportot felhasználó reklámtörekvések, szponzoráció

1. ábra. A cég és a sport szponzori kapcsolata. forrás: Kiss,1999. A sportoló/ csapat képviseli az iskola, a lakóhely, az ország színeit, a közösséget. Teljesítménye, a hozzá kapcsolódó érdeklődő tömeg nagysága vonzza a médiát, ez tovább növeli az ismertségét; - kialakul a „bűvköre”. Ez a bűvkör, - vagy ismertség, mely vonzó a cégek esetében, akik szintén a fogyasztók ismertségére vágynak. A sportvezetőknek alapvető törekvése kell, hogy legyen a cégek meggyőzése, hogy a reklámtörekvéseiket a sporton keresztül érvényesítsék, mert ez hatékonyan segíti az ismertté válásukat, a sportot segítve közösségi érdekeket is támogatnak. A sport szponzorálás bűvkör egyenlege. A sport „bűvkörét”, ismertségét eladja a cégnek, amely szponzolálja ezért.

A Cég -

Sport -

felhasználja az ismertség fokozása, belső- külső imidzs növelése területén a sportot, majd fizet

egyéni vagy csapat eredményt, kiemelkedő esemény ismertségét nyújtja, felhasználva a cég támogatását.

Fizet, vagy valamilyen értéket ad cserébe, a növekvő ismertségéért

2. ábra. Kiss – Szabó (2003) A sportvezetés, - szervezés és a sportmarketing alapjai, 68.oldal Hogyan szervezzünk kapcsolatokat, szponzorokat? Az előbbiekből következik, hogy a szponzorszerzés kiemelt bevételi forrása a sportrendezvényeknek. Csak jól megtervezett szponzorszerzési eszközökkel lehet támogatóhoz jutni. Melyek a gyakorlati feladatok:  szponzori kiajánlás készítése  kapcsolati lista összeállítása  szervező, kapcsolatépítők csapat kialakítása  a szerződések megkötése

34

  

a vállalások teljesítése (média, nyomtatványok, sajtótájékoztató, stb.) a szponzorok kiszolgálása beszámoló és dokumentáció elkészítése minden szponzor részére, kapcsolatok utógondozása

Mit vár a szponzor a pénzéért:  publicitást, elsősorban a vezető médiákban, ami lehet helyi vezető média is  ismertsége növekedését (image)  vásárlói körének bővülését  hírnevének javulását (goodwill)  személyi, állampolgári mivolta jóságának demonstrálása  egyéb szponzori igények (pl. csak logó kihelyezése, névhasználat) Egy-egy szerződés természetesen nem képes minden feltételnek megfelelni, de a megegyezés szerinti vállalást teljesíteni kell. Fontos a szponzorszerzésben a kiajánlás elkészítése, amelyre az alábbi példát javasoljuk:  a kiajánlott termék, rendezvény, sportesemény bemutatása  története - honnan, hova jutott  jelenlegi megvalósítási terv, mi lesz most  média terv bemutatása  szponzorok megjelenítésének lehetőségei és ennek árai  a szponzornak nyújtott általános szolgáltatások köre (telefon, fax, büfé, tárgyaló, stb.)  exkluzív szponzorok és extra szolgáltatások (fővédnök, hivatalos szállítók, kizárólagosság, stb.)  szponzoráció lehetőségei, készpénz, szolgáltatás-kiváltás, termékjuttatás, stb.)  sajtóválogatás, referenciák az eddigi rendezvényekről Technikáját tekintve az a legjobb, ha előzetesen bejelentkezünk a kiválasztott szponzornál, és személyesen adjuk át a kiajánlást. Célszerű az egyedi példányos kísérőlevél és saját kezű aláírás. Az esztétikai követelményeknek feleljen meg. Figyelni kell a rivális cégekre is a szponzori megkereséseknél. Egymás tájékoztatása célszerű és etikus. A kiajánlási szerződés legyen tömör, áttekinthető és pontos adatokat, felelősöket, feladatokat és határidőket tartalmazzon. El kell dönteni, hogy a megkötött szerződések esetében mi az, ami publikus, és mi, az, ami nem. A későbbiekben ennek is korrekt módon meg kell felelni. A szponzornak éreznie kell, hogy törődnek vele, nem kidobott pénz a támogatása és megfelelő az értéke is, feleslegesen nem áldozott pénzt a rendezvényre, a csapatra, - sportolóra. Inkább a szervező nyújtson többet, de célszerű, ha szponzor a rendezvény előtt letétbe helyezi a támogatás összegét, vagy egy részét előzetesen biztosítja a rendezőknek. Lényeges kérdés, hogy az értékelő dokumentáció és a szponzori kapcsolatok utógondozás megfelelő módon és külsőségekkel történjen meg.

35

III.5. Összegzés A továbbképzéseink célkitűzésének megfelelően igyekeztünk a témához kapcsolódó ismereteket összefoglalni, - ez esetben az összefoglalást szó szerint kell érteni, mert a terjedelmi lehetőségek nem adtak több kifejtési lehetőséget. Ugyan akkor az eseményszervezés feladatai elsősorban gyakorlatiak, ezért javasoljuk, hogy az olvasó, az előzmények elméleti alapjai építkezve, módszeresen gyakorolja a szervezés és lebonyolítás munkafázisait, minden esetben elemezze a munka eredményességét, a tapasztalatokat pedig használja fel a következő faladatai megvalósítása során.

III.6. Irodalom: 1. Dosek Ágoston, szerk. (1997): Erdők, hegyek sportjai, Kiadja: Magyar Tájékozódó futó Szövetség 2. Gyenge József (1997): Sportszervezési és vezetési ismeretek, OTSH Bp. 3. Hoffmann Istvánné (1990): Modern marketing Universitas Bp. 4. Hoffmann Istvánné (2000): Sportmarketing Bagolyvár Kiadó Bp. 5. Kiss Gábor (2009): Sport és életmód Akadémia Kiadó. Szerkesztő: Dr Szatmári Zoltán Könyvfejetek: 10.1. A sport gazdasági és üzleti háttere. 31p.; 10.2. A sport szervezeti keretei, személyi és tárgyi feltételei 49p. 6. Kiss Gábor (1999) Marketing előadás anyaga: Támogatás, szponzorálás (2. félév 4. óra) 7. Kiss Gábor – Szabó József (2003): A sportvezetés, - szervezés és a sportmarketing alapjai, JGYF Kiadó, Szeged 8. Laki L. - Nyerges M. (1984): Átlövés, Ifjúsági könyv és lapkiadó Bp., 9. Nagy József (1994): Sportmarketing MOB, 10. Nyerges Mihály (1991): A szervezés és vezetéselmélet alapjai Tankönyvkiadó Bp. 11. Nyerges M. - Petróczi A.(1995 ): A sportmenedzsment alapjai MTE Bp. 12. Philip Kotler (1991): Marketing management Műszaki Könyvkiadó Bp.

36

IV. Bevezetés az egészségturizmusba Dr. Győri Ferenc

IV.1. A téma aktualitása Az emberi életeszmény egyik központi részét mindig az egészség, a testi szépség és a szellemi frissesség összetartozó egysége képezte. Korán megszületett az a felismerés, hogy mindezek eléréséhez, megőrzéséhez, alkalmasint visszaszerzéséhez a célszerűen kialakított életmód segíthet hozzá (Fóris Á.–Bérczes E. 2006). Ugyanakkor a technikai fejlődéssel és az urbanizációval párhuzamosan kialakult életmódbeli változások – főként a mozgásszegény, stresszes élet terjedése – negatívan hatottak az ember természetes életterére, egyúttal nagyban rontották egészségi állapotát. (Nem véletlenül válhatott a huszadik század második felének sikerágazatává a gyógyszergyártás). A testi és lelki egészség, az életmód egységének eszméje csak az évezred vége felé kezdett újjáéledni, midőn kezdtek egymásra találni és összefonódni a testmozgás, a pihenés, a lelki megújulás, a szellemi regenerálódás, a gyógyítás hagyományos és újonnan alakuló ágai. A modern világban ez az érték a sikeresség fogalmával is összekapcsolódik: sikeresek lehetünk a munkánkban és a magánéletünkben is, ha egészségesek, ápoltak, fittek tudunk maradni (Hustiné Béres K. 2011). Annak ellenére, hogy meglehetősen régről ismerünk egészséggel kapcsolatos utazásokat, a betegek eleinte főként lakóhelyük közelében keresték a gyógyulást. Mára a technikai haladás eleddig soha nem látott mértékben szélesítette ki a társadalom mozgásterét, megkönnyítve az utazást, megnövelve a térbeli mozgékonyságot (Haggett, P. 2006). Mindez lehetővé tette, hogy az ember időről időre elhagyja mindennapi környezetét, s másutt találja meg azt, ami otthon már elveszett. Paradox módon turistává kellett válnia ahhoz, hogy betegségeiből kigyógyulhasson, majd felfrissülve, feltöltődve, egészségesen térhessen haza. Ezzel párhuzamosan a gazdasági szektor egyre inkább tudatára ébredt az egészségcélú turizmusban rejlő hatalmas gazdasági lehetőségeknek. Jól láthatóvá vált ugyanis, hogy a mai kor embere egyre többet kész fordítani arra, hogy szabadságát, szabadidejét egészséges körülmények között, aktívan és/vagy pihenéssel töltse. Ugyanakkor az egészségturizmus hátterében, számos esetben gazdasági indíttatás is áll, hiszen sokan azért kelnek útra, hogy a hazájukban túl drága gyógykezeléseket valahol külföldön olcsóbban megkapják (Fenyvesi J. 2010). A betegek, illetve az egészségüket megőrizni vágyók térbeli mobilitása a 20. század második felében indult jelentős fejlődésnek. A turisztikai szakemberek megállapításai szerint a 21. században az egészségturisztikai ágazat az egyik leggyorsabb növekedést mutatja a turizmus rendszerén belül. A gyors fejlődéshez hozzájárul a fejlett országok demográfiai helyzete, nevezetesen az, hogy a gyógyüdülések közönségének nagyobb hányadát alkotó ötven év felettiek, egyre nagyobb utazási hajlandóságot mutatnak. Az elöregedő társadalmak számára tehát kiemelten fontos a minőségi gyógykezelés és a rehabilitáció feltételeinek, fogadóhelyeinek kialakítása. Ugyanakkor általánosságban is elmondható, hogy a

37

társadalomban egyre erőteljesebben jelenik meg az egészségtudatosság, a betegségek megelőzésének, a jó közérzet megőrzésének szemlélete, így az egészségturisztikai szolgáltatások célcsoportja folyamatosan tágul és egyre nagyobb hangsúlyt kap benne a prevenció (Lőrinc K.– Michalkó G. 2011). Ennek is köszönhető, hogy a fiatalabb korosztályok érdeklődése ugyancsak szemmel láthatóan fokozódik, különösen az egészségturizmus új formái iránt (Sándor R. 2011). Az ágazat növekvő jelentőségét tükrözi, hogy Magyarországon ma minden harmadik, szállodában eltöltött vendégéjszaka gyógy- és wellness szállodában realizálódik (Boros Sz. és mtsai 2011).

IV.2. Az egészségturizmus fogalma, alrendszerei Az egészségturizmus hazai és nemzetközi viszonylatban is jól kutatott terület, számos folyóirat és szakkönyv foglalkozik vele. Talán ennek is köszönhető, hogy szabatos meghatározásával kapcsolatban nincs tökéletes egyetértés a szakirodalomban. Ez azzal indokolható, hogy megítélését tekintve különböző kultúrkörökben – de akár az egyes országok szintjén is – eltérő területekre helyeződik a hangsúly (Sziva I. 2010). Abban a kérdésben mindenesetre konszenzus alakult ki, miszerint az egészségturizmus olyan turisztikai ágazat, melyben „az utazás elsődleges motivációja az egyén egészségi állapotának megőrzése és javítása (Michalkó G. 2004, 153. o.)”. Domináns szerepet kap benne a jó egészség fenntartása, a testi-lelki kondicionálás (rekreáció) a betegségek megelőzése (prevenció), a gyógyítás (terápia) és az utókezelés (rehabilitáció). A turisztikai szervezetek Nemzetközi Uniója (IUTO) 1973-as megállapítása szerint az egészségturizmus voltaképpen nem más, mint a természeti gyógytényezők, de különösen a gyógyvizeket és az éghajlatot hasznosító egészségügyi létesítmények igénybevétele (Smith, M.− Puczkó L. 2010). Azokat a helyeket, ahol az egészségturizmus lebonyolódik és gazdasági aktivitást generál egészségturisztikai fogadóhelyeknek (desztinációknak) nevezzük. Az egészségturizmus formális értelemben kétféle szolgáltatás, az egészségügyi és a turisztikai szolgáltatások egyidejű igénybevétele. Funkcionális megközelítésben olyan egészségre irányuló magatartás, mely céljait a turizmus eszköztárán keresztül tudja megvalósítani. Annak függvényében, hogy az turisztikai utazás motivációja a betegség megelőzése, vagy a betegségből történő kigyógyulás, az egészségturizmusnak két fő kínálati alrendszere különíthető el: a wellness-turizmus és a gyógyturizmus (1. ábra). Az egészségturizmus európai adatai szerint a kiutazások körülbelül 30%-a minősült gyógyutazásnak és 70%-a wellness-utazásnak a 2003-as évben.

38

1. ábra: Az egészségturizmus kínálati alrendszerei. Forrás: Szivák I. 2010. Mind a gyógy-, mind a wellness-turizmus kínálata a mai napig főképpen – de nem kizárólagosan – természetes gyógytényezőkhöz, valamint a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokhoz kötődik. A természeti, illetve részben mesterségesen előállított fizikai, kémiai energiákat felhasználó gyógymódok összességét fizioterápiának nevezzük. A terminus a görög eredetű „füzisz” (természet) és a „terápia” (gyógyítás) szavak összevonásából keletkezett. Feladata a betegségek kialakulásának megelőzése, a már lezajlott kórok kiújulásának prevenciója, ezen kívül speciális és tüneti kezelés (Csermely. M. 2002). A fizioterápia osztályába tartozik a fürdőgyógykezelés, a balneoterápia, iszapkezelés, az elektroterápia (kis-, közepes-, nagyfrekvenciás és elektromágneses kezelések), a fototerápia, a termoterápia, a hidroterápia, a mechanoterápia, a gyógymasszázs, a klímaterápia, az ivókúra, a diéta, az inhalációs kúra is (Heim P., é. n.). Mind a gyógyturizmusban, mind a wellnessben kitüntetett vonzerő lehet a víz, melynek nemcsak fizikai tulajdonságai (pl. nyomása, felhajtó ereje), de a benne lévő anyagok felszívódása, illetve belélegzése is elősegítheti egy-egy betegség leküzdését, a szervezet működési funkcióinak javítását, az optimális állapotának fenntartását. Ezen túl a vízben való tartózkodás, mozgás nyugtatólag hat az emberi pszichikumra, s kellemes élményeket is kínál. Figyelembe véve, hogy a fürdőgyógyászatban és a wellnessben felhasznált vizek sokszor melegek (termálvizek, hévizek), az ezekre épülő ú.n. termálturizmust a gyógy- és wellness-turizmus kiemelkedő komponenseként tartjuk számon. Tulajdonképpen az egyén, a potenciális turista stratégiai döntésén múlik, hogy milyen turizmusfajtát, illetve a turizmusfajták mely kombinációit választja: „a gyógyturizmust, a termálturizmust, vagy ezek sport tevékenységgel vagy hobbi aktivitással kombinált fajtáit (Tasnádi J. 1998, p. 80)”. Az egészségturizmus természetesen ma már nem csak és nem elsősorban a vízről és a vízhez kapcsolódó kezelésekről szól, hiszen legfőbb jellemzőjévé éppen vonzerőinek sokrétűsége, az adott problémák holisztikus szemléletű, sokoldalú és komplex megoldása vált.

39

IV.3. A wellness-turizmus A wellness-turizmus elsődleges célja az egészség megőrzése. Kialakulása elsőként a fejlett országokban indult meg mintegy viszontválaszaként a társadalom betegségekkel kapcsolatos veszélyérzetének erősödésére. A wellness szó – melyet ilyen formában az ötvenes évek végén írtak le először a tengerentúlon – egyik értelmezése szerint a well-being és a wholeness szavak összevonásából született, míg mások a well-being és a fittness egyesítéséből származtatják, mintegy a betegség (illness) ellenpárjaként. Az angol wealnesse szól – ami jó egészséget jelent – már 1654-ben feljegyzésre került (Hegedűs V. 2006). „Ha elfogadjuk, hogy a megnevezés, az illness, magyar fordításban betegséget jelentő ellentétpárjaként, vagyis egészségként értelmezhető, akkor a wellness elsősorban olyan életformát képvisel, amelyben az egyén a test, a lélek és a szellem optimális, harmonikus állapotára törekszik (Michalkó G. 2004)”. A wellness voltaképpen a hétköznapokban is érvényesülő életfilozófia. Holisztikus értelmében, vagyis a fizikai, lelki és szellemi képességek harmóniájaként is használják, alapjában véve a prevenció, regeneráció, relaxáció és a fitnesz összességét jelenti. A wellness tehát azt jelenti, hogy az ember igyekszik egészségtudatosan élni, képes javítani, vagy megőrizni testének és lelkének egészségi állapotát. Mivel ezt az életmódot nagyon kevesen tudják megvalósítani hétköznapjaikban, megnőtt az igény arra, hogy mindezt legalább alkalmanként, animátorok, rekreátorok, turisztikai szakemberek közreműködésével megtehessék. „A turizmus felismerte, hogy mindezt időben és térben koncentráltan kell a vendég számára biztosítani, így alakultak ki a wellness szállodák, ahol 3-7 nap alatt bekövetkező életmódváltással, tudatos egészségmegőrzéssel, rendszeres testmozgással, egészséges táplálkozással káros szenvedélyek kerülésével igyekszenek luxus körülmények között regenerálni a vendég szervezetét (Michalkó G. 2004, 154. o.)”. Mivel a wellness egészségi állapot általános javítása, karbantartása céljából igénybevett komplex szolgáltatásai egyben a szabadidő kulturált, élményekben gazdag eltöltését is jelentik, wellness-turizmus nem csak az egészségturizmus, hanem a rekreációs turizmus részének is tekinthető.

IV.3.1.

A wellness keresleti alaptényezői

A turista keresletét a környezetváltozást ösztönző motivációja, az utazást és szolgáltatások igénybevételét lehetővé tevő diszkrecionális jövedelme és rendelkezésre álló szabad ideje váltja ki (Michalkó G. 2004). A wellness keresleti oldalán egészséges emberek állnak, akik szabad idejükben, saját költségükre, vagy kiegészítő/magánbiztosítók finanszírozásával egészségügyi elemeket is tartalmazó turisztikai szolgáltatáscsomagot vesznek igénybe (OES 2007). Az egészség megőrzése, a prevenció, a szépségápolás, a test és a lélek harmóniájának megőrzése egyre fontosabb utazási motiváció lesz. Az egészségtudatos életmód kialakulásában a család, majd később a szociális tér növekedésével az iskola, a kortárscsoportok, majd a munkahely fokozódó jelentőségre tesz szert. Maga a munkáltató is ösztönözheti az egészségmegőrzést (worksite wellness) és az utazásokat különféle, főként a cafeteria rendszerben kínált béren kívüli juttatásokkal (pl. üdülési csekk) (Molnár Cs. 2011).

40

A wellness szolgáltatásokat önkéntesen igénybe vevő vendégkör célja az egészség átfogóan értelmezett (fizikai, mentális, érzelmi) összhangjának megteremtése, megőrzése önmaga számára. Az aktív spa- vagy wellness-élményt keresők zömmel a fiatalok és a középkorúak szegmensébe tartoznak. Azt a fajta – a wellness filozófiájából származó – életvezetést, mely a test, a lélek és a szellem egyensúlyának megteremtésére, illetve a saját magunkkal, belső énünkkel való kapcsolat kialakítására, egy egészséges énkép kialakítására irányul selfnessként, a szellemi fittséget pedig mindnessként is ismeri a szakirodalom. Mindamellett a keresleti oldalon álló turisták egyre egészségtudatosabbak, egyre markánsabban megjelenő elvárás a piacon, hogy a különféle wellness kúrák, kezelések már ne csak egzotikumot, „kényeztetést”, hanem orvosilag megalapozott, valós, hosszú távú egészséghatást nyújtsanak. Ez az indítóoka az utóbbi időkben rohamosan fejlődő medical wellnessnek, melyben a gyógy- és a wellness-turizmus motivációi összemosódnak, szolgáltatásai ötvöződnek. A medical wellness vendégköre az ellátásra szoruló, egészségét orvos-szakmai alapon, a wellness filozófiájával és eszközeivel javítani kívánó vendég. Érdekes megjegyezni, hogy a medical wellness hazai elterjedése elsősorban a németmagyar együttműködésnek köszönhető, mely alapján idomulás mutatkozik elsődleges küldőpiacunk igényei felé (OES 2007). A medical wellness legfontosabb küldő országai Európában Németország, Ausztria, továbbá az Egyesült Királyság. További hazai kutatások számolnak be arról, hogy a wellness-turizmus motivációiban még nagyobb szerepet kap a trendek és divat követése, mint az egészségtudatosság (Priszinger K. és mtsai 2010, idézi Boros Sz. és mtsai 2011). Emellett az egészségturisztikai szolgáltatásokkal párhuzamosan határozott igény mutatkozik azokra a járulékos attrakciókra, rekreációs programokra (pl. kulturális élményszerzés) is, melyek a vendégek szabadidejének kellemes eltöltését szolgálják. A wellness-turisztikai termékfejlesztés irányában ugyancsak erőteljes az az elvárás is, hogy az együtt utazó korosztályok igényei egyaránt kielégíthetők legyenek (pl. gyermekbarát fürdők, anti-aging programok). A wellness-turisták egy-egy alkalommal általában egy hosszú hétvégétől egy hétig terjedő időszakig vesznek igénybe turisztikai szolgáltatásokat. Többnyire előnyben részesítik a magasabb kategóriájú (3-5 csillagos) szálláshelyeket. A wellness-turizmusban az éves szezonalitás alig érzékelhető, a heti ingadozás viszont már akár jelentős is lehet (jellemző a kereslet hétvégi fellendülése). A keresleti trendek alapján megállapítható, hogy tekintélyes különbség van a nyugat- és észak-európai, illetve észak-amerikai vendégek, valamint a közép-kelet-európai vendégkör igényei között. Bővebben: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0051_Turisztikai_termektervezes_es_fejles ztes/ch04s03.html

41

és http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0051_Turisztikai_termektervezes_es_fejles ztes/ch04s04.html

42

IV.3.2.

A wellness kínálati oldala

A wellness-turizmus kínálati oldalának szolgáltatói vonzó környezetet, kellemes időtöltést, komplex egészség-megőrzési és prevenciós programot kínálnak, ugyanakkor lehetőséget nyújtanak az egészséggel kapcsolatos tudás megszerzésére (OES 2007). Az aktív (pl. sport) és passzív (pl. szépségprogramok) wellness alapvetően elkülönül egymástól, de a szolgáltatások palettája színes, éppúgy szerepelhet rajta egy tradicionális gyógyászati módszer, mint egy spirituális program. Legfontosabb alapelvei: az egészségtudatos magatartás, a rendszeres mozgás, az egészséges táplálkozás, a káros szenvedélyektől való mentesség, a tudatos stresszkezelés, a relaxáció, a szellemi és lelki harmónia, a szépségápolás, s nem utolsó sorban a környezettudatosság (Albel A. –Tokaji F. 2006). A wellness szállodák legalább egy fürdővel és szaunával, vagy gőzfürdővel rendelkeznek, minimum ötféle szolgáltatást nyújtanak a „szépség és stílus” szolgáltatás-csoportból, és legkevesebb tizenegy féle terápiás és relaxációs programot kínálnak. A wellnessszállodákban ugyancsak alapkövetelmény, hogy lehetőséget biztosítsanak a reformtáplálkozásra, valamint a kardio- és izomerősítő gépek mellett legalább háromféle sportolási lehetőség és legkevesebb kétféle közösségi program igénybevételére (http://www.mimnet.hu/).

A wellness-turizmus kínálatában a hely adottságainak és az innovációknak köszönhetően napjainkban újabb sikertényezők azonosíthatók. Az új tendenciák az eredeti, autentikus helyi kezelések (pl. alpesi wellness), különleges szolgáltatások (pl. fitoterápia, vinoterápia, „férfiszegmens”) irányába mutatnak (Smith, M.– Puczkó L. 2010). Ugyanakkor sajnos előfordul az is, hogy a divatszóvá váló wellness néven egyre több szolgáltató hirdeti magát, akkor is, ha a szolgáltatásai sok esetben nem tartoznak a wellness szolgáltatások körébe (Hojcska Á. E.– Szabó Z. 2010).

43

IV.3.2.1. A spa és a wellness A wellness megvalósulásának színtereként mára divatossá vált „spa” jelentését azért nehéz pontosan meghatározni, mert amellett, hogy jelentése összetett, tartalma országonként különböző lehet. A fogalom eredetére nézve két felvetés is létezik: az egyik szerint a latin „sanus per aquam” vagy a „salus per aquam”, azaz a víz által nyert egészség kifejezésből eredeztethető, másrészről elképzelhető az is, hogy a híres gyógyfürdővel rendelkező belga Spa város nevéből származik (Albel A.– Tokaji F. 2006). Az angolszász szakirodalom eredetileg összefoglaló kifejezésként az egészség víz által történő megőrzésére használta a „spa” fogalmát. A Nemzetközi Spa Szövetség (ISPA) ennél megengedőbb meghatározása szerint „A spa az általános jóllét szolgálatában álló olyan szolgáltatási egység, amely számos professzionális szolgáltatást nyújt az értelem, a test és a lélek megújulását elősegítve (Mintel 2007)”. A spa-élmény alapvetően négy terület, a feszültségoldás, az elmélyült gondolkodás, az újjáéledés és a jókedv (az angolból származó rövidítéssel: 4R=Relax+Reflect+Revitalise+Rejoice) komplexitásából származik. A Nemzetközi Spa Szövetség által kialakított tipológiát is figyelembe véve többféle spa-típus létezik (pl. klub spa, napi spa, holisztikus spa). Bővebben: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/20100019_Furdok_es_az_egeszsegturizmus_kozgazdasagtana/ch02.html

A spa mint egészségszolgáltató központ Európában ma is főként a termálvízzel kapcsolatos gyógy- és élményszolgáltatásokat kínálja, de egyre nagyobb fajsúllyal szerepelnek benne a fitneszprogramok, vagy a szépségkezelések. Amerikában és Ázsiában a termálvíz nem is kritériuma a spa-szolgáltatásoknak. Az amerikai spa-szektor egyre jobban egészségközpontúvá alakul azzal, hogy a szolgáltatók kitüntetett figyelmet fordítanak a megfelelő táplálkozásra, a testmozgásra, a szépség- és testkezelésekre, valamint az elmélkedésre. Mindemellett, a konvencionális nyugati orvoslás eljárásainak alkalmazásán túl északamerikai, vagy távol-keleti ősi gyógymódokat is használnak. „A két folyamat egy irányba mutat: a közeledés eredményeképpen mind Európában, mind pedig az Egyesült Államokban a wellness-orientáció erősödik (Hustiné Béres K. 2011)”. Az angolszász terminológiában használt „spa iparág” illetőleg a „wellness iparág” kifejezés nagy átfedést mutat a mi egészségturizmus kifejezésünkkel, de annál valamivel szélesebb

44

értelmezési keretet kínál, kidomborítva az ágazat gazdasági jelentőségét. A megközelítést némiképp indokolhatja, hogy a spa, illetve wellness szolgáltatásokat nem csak a turisták, hanem a helyi lakosok is igénybe veszik. Ehhez csak adalék, hogy az „egészségipar” kifejezés, az angol „health care industry” magyarosított változata is terjedőben van, mely már magába foglal mindent, ami az egészségügyi ellátás működéséhez szükséges (pl. gyógyszeripar, gyógynövényipar, gyógyászati segédeszköz-ipar, orvosiműszer-gyártás). Ugyanakkor az „ipar” kifejezés használata – mivel itt javarészt „szolgáltatásokról” beszélünk – a hazai értelmezésben nem teljesen adekvát.

IV.3.2.2. Medical (gyógyászati) wellness Több mint egy évtizede egyre inkább megfigyelhető az egészségturizmus két ágának a wellness- és a gyógyturizmusnak egymáshoz való közeledése. Ennek két oka is azonosítható. Egyrészt növekszik azon fejlesztések száma, ahol adott gyógyászati létesítményen belül a wellness-szolgáltatások is helyet kapnak, s az orvosi kezeléseket kibővítik a rekreációt, a testedzést szolgáló eszközökkel, másrészt – mint fentebb szóba került – egyre határozottabb piaci elvárás, hogy a más és másféle wellness szolgáltatások már ne csak kellemes időtöltést, különlegességeket kínáljanak, hanem tudományosan felépített, hosszú távú egészség-programokat is. Mindezek eredményeképpen természetszerűleg jelent meg a piacon – a wellness- és a gyógyturizmus elegyeként – egy újabb, önállósuló egészségturisztikai termék, az ú.n. medical wellness. Ez olyan, wellness-központban nyújtott szolgáltatást jelent, ahol orvos, illetve egészségügyi szakszemélyzet segítségével, tudományosan igazolt eljárások szerint, a beteg állapotfelmérését követően, személyre-szabottan történik az egyes szolgáltatások kiválasztása és megvalósítása (http://fogalomtar.eski.hu/).

A medical wellness tehát összeköti a wellness- és gyógyturizmust. Újdonsága az állapotfelmérés, az orvosi ellenőrzés és a programozottság.

45

IV.4. A gyógyturizmus A gyógyturizmus az állandó lakóhelyen kívüli gyógyhelyekre történő utazást, az ott történő ideiglenes tartózkodást és a gyógyszolgáltatások, valamint egyéb kiegészítő turisztikai szolgáltatások igénybe vételét foglalja magába. A konkrét betegség gyógyítása, kezelése, vagy utókezelése céljából különféle, tipikusan természeti gyógytényezőre (gyógyvíz, gyógybarlang, gyógyiszap, mikroklíma) épülő gyógymódok igénybevételéhez kapcsolódik, melyek elsősorban gyógyfürdőkben, egészségügyi, illetve gyógyintézetekben, érhetők el. A gyógyturizmus tehát „az egészségi állapot konkrét javítása (gyógyulás, panaszok csökkentése, állapot stabilizálása, elveszett képességek visszaszerzése/pótlása) céljából igénybevett, egészségügyi ellátásokra – ideértve a gyógyászati ellátásokat is – alapozódó egészségturizmus (Kincses és mtsai 2009)”.

IV.4.1.

Gyógyturizmus keresleti oldala

A gyógyturizmus keresleti oldalán főként az idült betegségben szenvedő, vagy fájdalma enyhítésére vágyó vendégek állnak, akik mindenekelőtt egészségügyi kezeléseket igényelnek. Főként a természeti erőforrások gyógyhatásától, illetve az igénybe vehető terápiás kezelésektől várják egészségi állapotuk javulását, miközben szabadidejükben egyéb turisztikai szolgáltatásokkal is élnek. Hazánkban a betegek sok esetben orvosi rendelvényre, a kötelező egészségbiztosítás keretében jutnak hozzá a gyógyszolgáltatásokhoz, de egyre jelentősebb a saját finanszírozás is. A gyógyturizmusra jellemző az is, hogy a vendégek elsősorban betegnek és nem turistáknak tekintik magukat (Hojcska Á.– Szabó Z. 2010). A hagyományos gyógyüdülők lehetőségeivel főként az idősebb korosztály él. Ők a wellnessturizmus vendégköréhez képest átlagosan alacsonyabb fizetőképességűek, nagyobb mértékben támaszkodnak állami támogatásra, egészségpénztári vagy magánbiztosítási finanszírozásra. Ennek dacára a szállodai fajlagos költés hazánkban a gyógyturizmus esetében így is több mint másfélszeresen meghaladja az átlagot (Bodnár L. 2000). A gyógyturizmus piacán egyre nagyobb teret hódít az ún. klinikai (más megnevezések szerint: medical, gyószászati, ill. egészségügyi) gyógyturizmus is, mely – mintegy megkülönböztetésként – nem a természetes gyógytényezőkre épülő szolgáltatásokat, hanem a konkrét, egyre növekvő számban high-tech bázisú orvosi szolgáltatásokat, beavatkozásokat keresi (pl. fogászati kezelés, lézeres eljárások, kardiológiai beavatkozás, plasztikai sebészet). Mindezeket természetszerűleg egészíthetik ki alternatív és terápiás gyógyászati módszerekkel. A klinikai gyógyturizmusban résztvevők lehetnek fekvő betegek (kórházi, klinikai bennfekvéssel) és járó betegek, de mindkét célcsoport kizárólag akkor tekinthető turistának, amennyiben turisztikai szolgáltatások igénybevételére is költenek. A gyógyturizmus e formája eleinte azokban a határ menti térségekben virágzott, ahol közlekedési szempontból könnyen és gyorsan megközelíthető, az otthoninál kedvezőbb árfekvésű orvosi szolgáltatásokat, zömében fogorvosi, szemészeti és plasztikai sebészeti beavatkozásokat vehetett igénybe a vendégkör. Ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatásexport ma már egymástól távolabb fekvő országokra is kiterjed. Magyarországra például Ausztria után kiváltképpen Svájcból, Németországból és Nagy-Britanniából érkeznek páciensek. Az Európai Unió szabályozása

46

2004-től kezdődően polgárai számára ma már lehetővé teszi azt is, hogy – a sürgősségi betegellátáson túlmenően – egy másik államba utazhassanak a megfelelő ellátás igénybevétele céljából akkor, ha állapotuk nem teszi lehetővé a saját tagállamában történő megfelelő ellátást ésszerű időn belül. A „szolgáltatások szabad mozgása” alapvető elvének érvényesítése érdekében született legújabb, betegmobilitással kapcsolatos uniós szabályozás már megengedi a beteg szabad akaratából történő, határon átnyúló szolgáltatás-igénybevételt (intézményválasztást) is, vagyis nem csak ellátási hiányt pótol, vagy kényszer ellátást (sürgősség) tesz lehetővé (Kincses és mtsai 2009, 33. o.). A betegmobilitás világméretű kereslet-növekedéséhez járul hozzá továbbá, ha egy adott országban üzleti típusú egészségbiztosítás működik (pl. USA), ezért maguk a biztosítók is érdekeltek az olcsóbb, külföldi szolgáltatások vásárlásában. Ugyancsak mobilitást eredményez, ha az egészségügyi szolgáltatást kereső betegbiztosítással nem, vagy csak korlátozottan rendelkezik. Ma a külföldi gyógykezelésre, műtétekre utazó amerikai állampolgárok száma meghaladja a 10 milliót, ami nem csoda, hiszen 45 millió lakosnak nincs biztosítása és milliók vannak alulbiztosítva. „Ezek az emberek jobban járhatnak, ha zsebből fizetnek külföldön egy műtétért, mintha folyamatosan biztosítási díjat fizetnének (Kincses és mtsai 2009, 36. o.)”. Célországaik: Olaszország, Thaiföld, Malajzia és Szingapúr (aerzteblatt.de). Indiában évente körülbelül 150 000 amerikai beteget látnak el. A gyógyturizmus az idegenforgalom olyan részterülete, melynek az átlagosnál nagyobb a jövedelemtermelő képessége. Mindez abból ered, hogy a gyógyvendégek egy helyen való tartózkodási ideje jóval meghaladja a „közönséges” turistáét: a statisztika szerint az átlagos 3,7 éjszaka helyett 13 éjszakát töltenek el egy helyen. A turistaforgalom évi eloszlását tekintve elmondható, hogy összességében nem érzékelhetők benne nagy szezonális ingadozások, noha a tavaszi és őszi időszakok során kissé növekvő kereslet érzékelhető.

IV.4.2.

A gyógyturizmus kínálata

A hagyományos (terápiás) gyógyturizmus gyógytényezői természeti jelenségekhez kötődnek (pl. hévizek, gyógyvizek, ásványvizek, gyógyiszap, gyógygáz, tengervíz, éghajlati körülmények, barlangi mikroklíma). Általános tendencia, hogy az orvosilag előírt és ellenőrzött programok, különféle fizioterápiás kezelésekkel, étkezési és életmódtanácsadással, valamint kulturális programokkal egészülnek ki. „A gyógyturisztikai szolgáltatások újradefiniálása érzékelhető a nemzetközi piacon, amely során a hagyományos terápiák (kúrák) és a modern filozófiák és módszerek egyszerre jelennek meg, holisztikus értelemben vett jólétet biztosítva (Mintel 2007 idézi Sziva I. 2010)”.

IV.4.2.1. Gyógyító helyek, gyógyító tájak A természetes gyógytényezőkre alapozott gyógyturizmus térspecifikus turisztikai termékeket kínál, amelyek vonzereje, sajátosságai és infrastruktúrája az adott tér (hely, táj) földrajzi sajátosságaiból fakadnak (Michalkó G. 2004). A gyógyító helyek, tájak kérdésköre az egészség földrajzi vizsgálatai kapcsán került górcső alá (Gesler W. M. 1993, Williams, A. 1998, Wilson, K. 2003). Ezek a legkülönfélébb helyeket, helyszíneket foglalják magukba fizikai és szellemi környezetükkel együtt, azokat, melyek régóta tartósan fennálló hírnevet vívtak ki a testi és lelki eredetű betegségek gyógyításában. Közéjük tartoznak többek között

47

azok a gyógyfürdő helyek, források, amelyeket már ősidőktől fogva a gyógyulás, de gyakran a tisztálkodás, kikapcsolódás, felüdülés céljából látogattak. Számos ezek közül – a csodálatos gyógyulásokat övező mítoszok okán – zarándokhellyé vált (pl. Bethesda-tó, Lourdes). „Az elsősorban a katolikusokra jellemző búcsújáró kegyhelyekre történő zarándoklat célja a vezeklés, a bűnbocsánat elnyerése, de igen gyakran a gyógyulás is, valamely betegségből a kegyhely védszentjének, az őt ábrázoló szobornak, kegyképnek a csodatevő erejével, vagy az ott található gyógyító erejűnek tartott forrás, kút vizében történő mosdás által (Juhász K. 1998, pp. 156-157)”. A gyógyfürdő-helyek és a búcsújáróhelyek kialakulásában tehát kezdetben igen hasonló tényezők szerepelnek. A polgárosodás, a szabadidő megjelenése nyitott új dimenziókat a gyógyfürdők fejlődésében. Egyrészt a fürdőéletben előtérbe került a nyaraló-szórakozó időeltöltés, másrészt a megváltozott természetszemlélet következményeként az emberek már nem egyenesen Istentől, hanem az Isten ajándékának tartott természeti erőktől, így a gyógyvizektől várták a gyógyulást (Kósa L. 1993). A gyógyhelyek felkeresésében szerepet kap az emberek érzelmi síkon kialakult vágya, vonzódása (topofilia) is a gyógyító helyek iránt. Már a hely megtapasztalásának, vagy a tér megélésének élménye is hatással van a testi egészségre és a pszichológiai jólét érzésére is (Curtis, S. 2004). Mindez egészségturisztikai szempontból a természeti tájak, vagy ember alkotta, természet-élményt kínáló fogadóhelyek (pl. rekreációs parkok, terápiás kertek) látogatása során nyer különös jelentőséget. A helyet, a tájat szépsége, változatossága, szennyezetlensége, nyugalma, vagy éppen vadsága teszi a stressztől, az „ipari” környezetből menekülő modern ember számára a relaxáció, a töltekezés színterévé. A hely és táj tehát jóval többet jelent, mint egyszerű fizikai, vagy szimbolikus vonatkoztatási rendszer. A hely, a táj és az egészség közötti kapcsolat kultúraspecifikus dimenzióban és holisztikus felfogásban értelmezendő. A hivatalosan is gyógyhellyé minősítés kritériumai a fejlett országokban a fentieknél lényegesen nagyobb szigorral kerülnek meghatározásra. A hazai előírások szerint a gyógyhely valamely település, vagy annak meghatározott része, mely rendelkezik a természetes gyógytényezők valamelyikével és a természetes gyógytényező igénybevételének gyógyintézményi feltételeivel (pl. gyógyfürdő, gyógyszálló, szanatórium). Alapvető elvárás, hogy a gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek (pl. kiemelten védett területre előírt levegőtisztaság, fokozottan védett területnek megfelelő zajszint, rendezett zöldterületek) adottak legyenek. Mindehhez a pihenés infrastruktúrájának (közművek, közlekedés, hírközlés, kommunális szolgáltatások, ellátó, szolgáltató intézmények) kiépítettsége is szükséges. Bővebben: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900074.EUM)

48

Egyes gyógyhelyek régóta hagyományosan, „profilváltás” nélkül működnek, de vannak olyanok is, amelyek funkciója kiegészült, vagy megváltozott az idők során. Ilyen például a svájci Davos, mely korábban gyógyüdülőhely volt, napjainkban azonban inkább síparadicsomként ismert (Tasnádi J. 1998). Viszonylag új fogalomként jelenik meg a szakirodalomban a gyógytérség fogalma, mely „az egymást erősítő primer kínálati elemeket (természetes gyógytényező, természeti környezet, kulturális örökség) magában foglaló és arra fejlesztési programokat kidolgozó, valamint a szinergia jegyében ezeket üzemeltető, kb. 20-40 km sugarú térség, amely versenyképes kínálatot tud nyújtani a wellness és gyógyturizmus számára (Várhelyi T. 2011/12, p. 16.)”. A gyógyfürdők, gyógyüdülők, gyógyszállók, klímagyógyintézetek azok a létesítmények, melyek túlnyomórészt természetes gyógytényező kiaknázásával folytatnak gyógyító, vagy rehabilitációs tevékenységet. Üzemeltetésük minőségi szakembergárdát és ellátási gyakorlatot feltételez elsősorban a rehebilitáció, a reumatológia, a kardiológia és a geriátria területén (Várhelyi T. 2011/12).

IV.4.2.2. Természetes gyógytényezők A gyógytényezők csoportjába – mint fentebb szó volt róla – olyan természeti jelenségek tartoznak, mint a hévizek, gyógyvizek, ásványvizek, tengervíz, gyógyiszap, gyógyító gázok, a különleges éghajlati körülmények, vagy a barlangi mikroklíma. Fordítsuk figyelmünket elsőként a felszín alatti vizekre! A felszín alatti vizeket a mélységbeli és szerkezeti helyzetük alapján talajnedvességként, talajvízként, rétegvízként, vagy résvízként különítjük el. A mondanivalónk szempontjából ez utóbbi két csoportnak van jelentősége. Rétegvíznek, a két vízzáró réteg által közrefogott, vízadó kőzetek pórusaiban tárolt vizet nevezzük. A résvíz (hasadékvíz, mészkő hegységekben karsztvíz) a kőzetek hasadékaiban, repedéseiben összegyűlt víz.

49

IV.4.2.2.1.

Ásványvizek

Ásványvíznek azokat a felszín alatti vízrétegekből származó vizeket hívjuk, amelyek nem tartalmaznak egészségre ártalmas anyagokat, és ásványi anyag tartalmuk literenként eléri, vagy meghaladja az 1 grammot (1000 mg-ot). A hazai szabályozás szerint elismert ásványvíz az, amely: a) természetesen vagy védelmi intézkedésekkel védett, felszín alatti vízadó rétegből származik, b) eredeténél fogva tiszta, antropogén szennyeződéstől mentes, c) az adott felhasználási formában mikrobiológiai és kémiai szempontból az emberi egészségre ártalmatlan, d) összetétele, oldott szilárd ásványianyag-tartalma a víznyerő helyen - a természetes ingadozás határain belül - közel állandó, és e) oldott összes ásványianyag-tartalma literenként legalább 1000 mg, vagy az oldott összes szilárd ásványianyag-tartalma 500-1000 mg/l között van és tartalmazza az alább felsorolt biológiailag aktív anyagok valamelyikét (1. táblázat): 1. táblázat: A biológiailag aktív anyagok alsó határértéke elismert ásványvizek esetén. Forrás: 2. számú melléklet a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelethez (net.jogtar.hu) a) Külsőleg felhasználásban Litium-ion

történő Mennyiség legalább 5 mg/l

Szulfid-ion vagy titrálható kén

legalább 1 mg/l

Bromid-ion

legalább 5 mg/l

Jodid-ion

legalább 1 mg/l

Metakovasav

legalább 50 mg/l

Radon-aktivitás

legalább 37 Bq/l

Szabad szén-dioxid

legalább 1000 mg/l

b) Belsőleg felhasználásban: Nátrium-ion

történő kevesebb 200 mg/l-nél

Magnézium-ion

legalább 20 mg/l

Kálcium-ion

legalább 60 mg/l

Fluorid-ion

0,8-1,2 mg/l

Szabad széndioxid

legalább 1000 mg/l.

A fenti követelmények megfelelnek a külsőleg történő felhasználás kritériumainak. Belsőleg történő felhasználásban korlátozás nélkül fogyasztható az az ásványvíz, amely az ásványi anyagokat emberi szervezet számára optimális, vagy ahhoz közeli koncentrációban tartalmazza, így a biológiai vízigény teljes, vagy részleges kielégítésére alkalmas. Korlátozással fogyasztható az az ásványvíz, amely ásványi anyagokat és/vagy biológiai aktív

50

természetes anyagokat olyan mennyiségben tartalmaz, hogy annak fogyasztása kisebb mennyiségben előnyös, de nagyobb mennyiségben már nem kívánatos fejthet ki. Bővebben: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900074.EUM A vulkáni utóműködés termékeként feltörő szénsavas forrásvizeket savanyúvizeknek nevezzük. Erdélyben borvíz, a Cserhátban és a Mátrában csevice a nevük (pl. Tar, Maconka, Mátraszöllős, Parádsasvár, Bükkszék) (Jakucs L. 1999).

IV.4.2.2.2.

Gyógyvizek

Gyógyvíznek nevezzük az olyan természetes ásványvizeket, amelyeknek bizonyítottan gyógyhatása van. Meghatározott betegségekre vonatkozó alkalmazhatóságukat szigorú előírásokhoz kötött orvosi vizsgálatokkal mutatták ki és számukra rendelet alapján a gyógyvíz megnevezést engedélyezték. A külsőleg történő (fürdővízként való) alkalmazásban gyógyvíz az a víz, amely megfelel a külsőleg történő felhasználású ásványvíz kritériumainak, továbbá a természetes ásványi anyagok (kőzetek) vízzel történő kilúgozása során keletkező, oldott ásványianyag-tartalma, kémiai jellege állandó, egészségkárosító anyagokat nem tartalmaz (balneologia.hu). A gyógyvíz-minősítő tesztek elvégzése hazánkban az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának feladata. A gyógyvíz-minősítéshez először a vizet – kémiai elemzések alapján – ásványvízzé minősítik. Ezután következhet a gyógyhatás vizsgálata úgynevezett kettősvak kísérlettel. A kísérlet során 10 beteget a kiválasztott termálvízben, míg ellenpróbaként 10 másikat felmelegített csapvízben fürdetnek, miközben a kísérletben résztvevő személyek egyike sem tudja, hogy ő melyik csoportba tartozik. Az eredmények ismeretében tesz a hivatal javaslatot a gyógyvízzé minősítésre (termalfurdo.net). A fürdővízként való felhasználásnál a fürdési hőmérséklet beállításánál, valamint a vízkezelési technológia kiválasztásánál csak olyan eljárást szabad alkalmazni, amely a víz biológiailag aktív alkotórészeit a legkevésbé károsítja. A gyógyvizek legtöbbször – de nem feltétlenül – meleg-, azaz termálvizek. Hazánkban kevésbé jellemző, de külföldön gyakoriak a 20 °C alatti gyógyvizek, melyek hőmérsékletét emelni kell, hogy fürdőzésre alkalmasak legyenek. A gyógyfürdők általában természetes hőforrások, fúrt kutak, illetve ásványvizes források mellett kerülnek kialakításra. Ezekben a gyógyintézményekben gyógyvíz, gyógyiszap, vagy egyéb természetes gyógytényező felhasználásával általában teljes körű fizioterápiás ellátás folyik. A gyógyfürdőhöz sokszor uszoda, illetve úszómedence, helyenként gőzfürdő, élményfürdő, strand és szálloda is tartozhat. A belsőleg történő felhasználásban gyógyvíznek minősül az a víz, amely megfelel az ásványvíz követelményeinek, a fogyasztási előírások betartása mellett iható, vagy inhalálásra alkalmas, és ilyen felhasználásban orvosilag bizonyított gyógyhatása van (net.jogtar.hu).

51

Az ivókúrára használt gyógyvíz esetén orvosi szakvélemény alapján fel kell tüntetni (pl. a címkén) a javallatokat, ellenjavallatokat és a fogyasztási előírásokat. A fürdővíz közelében elhelyezett táblán szintén tájékoztatni kell a fürdővendégeket arról, hogy a gyógyvíz milyen betegségekre van kedvező hatással, illetve kiknek nem ajánlott használata. Ezeket indikációknak (javallat), illetve kontraindikációnak (ellenjavallatnak) nevezzük. Nem orvosi beutalóval történő fürdőzés előtt tehát érdemes tájékozódni a gyógyvíz összetételéről, terápiás hatásáról. Bővebben: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900074.EUM

IV.4.2.2.3.

Termálvizek (hévizek)

A meghatározott hőfoknál melegebb, a Föld mélyéből feltörő vagy mesterségesen felhozott vizeket termálvíznek, vagy hévíznek nevezzük. A Föld belsejéből származó ú.n. geotermikus energia következtében minél mélyebbről érkezik a felszínre a víz, hőmérséklete annál magasabb lehet. A mélybe haladva átlagosan 3C-ot növekszik a hőmérséklet, de a földtani szerkezet függvényében ettől jelentősen eltérhet (Magyarországon 5-8C. A vékonyabb földkéreg, vagy a vulkanizmus kedvez a magasabb hőáram értékek kialakulásának. Az eltérő geológiai adottságok következtében a termálvíz alsó hőmérsékleti határértékének meghatározása országonként, illetve felhasználási területét tekintve is eltérő lehet. Határértékek: – Vízföldrajzi értelemben a termálvíz hőmérséklete meghaladja az évi középhőmérséklet értékét (Magyarországon kb. 10°C); – Balneológiai (gyógyfürdőtani) szempontból a 20°C feletti hőmérsékletű víz tekinthető termálvíznek (Európában ez az általános); – Tekintettel kedvező hazai földtani adottságainkra (a geotermikus gradiens a magas értékére), itthon azok a vizek minősülnek termálvíznek, amelyek hőmérséklete eléri, vagy meghaladja a 30°C-ot. A hévizek a mélyebben fekvő rétegek gazdag ásványanyag-tartalmát is magukba oldják, ezért azok többnyire ásványvizek is, sok esetben gyógyító hatással. A termálvizek kínálta geotermikus energia felhasználása sokrétű (pl. fürdők, lakások, üvegházak fűtése, energiatermelés). A hévforrások gyakran földrajzi neveinkben is megjelennek: pl. Galgahévíz (Pest m.), Hőlak (település Trencséntől ÉK-re). A Tapolca (Veszprém m.), Teplice (város Csehországban) Toplica (folyó Horvátországban) névváltozatok legtöbbször „télen is túlfolyó, langyos forrás”-t jelentenek. Európa északi részén (pl. Svédországban, Dániában, Hollandiában, Belgumban) nincsenek 25-30 °C-nál melegebb vizek, sőt még a fejlett fürdőkultúrával rendelkező Németországban, Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában is kevés az efféle forrás, miközben hazánkban szép számmal találhatók ilyenek (Bodnár L. 2000). A gyógy- és termálfürdők az európai egészségturizmus zarándokhelyei (pl. Spa, Budapest, Karlovy Vary, Vichy, Baden). Az érintett településeken feltörő gyógyvíz a fürdőlétesítmények

52

segítségével válik felhasználhatóvá. „Az európai fürdőszövetség adatai szerint az európai fürdőhelyeken az évenkénti több mint 20 millió vendég által eltöltött vendégéjszakák száma Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban és Svájcban a legmagasabb. A fogadóterületek közül, azonban Európán kívül is egyre többen kapcsolódnak be az egészségturizmus kínálatába, a verseny egyre élesebb. (Sándor R. 2011)”.

IV.4.2.2.4.

Az ásvány-, termál- és gyógyvizek terápiás hatásai

A gyógyvizek hatásával és alkalmazásával foglalkozó tudomány a balneológia. Ennek ismeretére épül a balneoterápia (fürdőgyógykezelés), melynek alkalmazása szakképzett balneológus (orvos) feladata. Balneoterápiás kezelést önállóan nemigen írnak fel, azt más gyógymódokkal (pl. iszappakolással, gyógymasszázzsal, gyógytornával, vagy elektroterápiával) kombinálják. Ugyancsak a vízhez kötődő gyógymód a hidroterápia (vízgyógyászat), mely a víz fizikai tulajdonságait (hőmérséklet, nyomás, felhajtó erő) használja ki terápiás célokra. a) A víz fizikai tulajdonságainak terápiás hatásai: – Hőmérséklet: Meleg (32-37°C) – az erek kitágulnak, szívfrekvencia növekszik és szaporább lesz a légzés. Felgyorsul a keringés, változik a vérnyomás, Langyos (2131°C) – lazító, fájdalomcsökkentő, görcsoldó, értágító hatás, vérnyomás-csökkentés. Hideg (21°C alatt) – érösszehúzó hatás, anyagcsere gyorsítás. – Felhajtóerő (nagy sótartalmú vízben nagyobb!): könnyebb mozgás, kopott, sérült ízületek jobban mozgathatók. – Hidrosztatikai nyomás: nyomáskülönbség – fokozódó vérkeringés, anyagcsere. Álló helyzetben különösen a láb ereit nyomja össze, nő a nyomás a hasban, a vérkeringés a szív felé gyorsul. – Súrlódás, áramlás: izommasszírozó és lazító hatás. b) A víz kémiai tulajdonságainak terápiás hatásai: Fürdőkúra: A termál- és gyógyvizekben található ásványi anyagok a bőr meleg hatására kitágult pórusain keresztül felszívódva fejtik ki jótékony hatásukat. – Bőrön keresztüli felszívódás a vérkeringésbe és a nyirokerekbe – fokozódó kiválasztás, regeneráló, immunerősítő folyamatok. A diffúziós folyamat elősegíti a salakanyagok eltávozását a szervezetből. Az anyagcsere természetesen függ a víz hőfokától és a mikroklímától is (people.inf.elte.hu). – Egyes bőrbetegségekre is jótékony hatással lehet (fertőtlenítő, gyulladás csökkentő hatás pl. jódos, sós vizek). – A levegőbe kerülő ionok belélegzése stressszoldó, idegnyugtató hatású. A fürdőkúra akkor hatásos, ha a beteg legalább 15 kezelésen részt vesz, és a fürdőzés idejét 15 percről fokozatosan növelik 45 percre (europeanmedicalservices.com).

53

Gyógyvizes ivókúra: a vegyi összetételtől függően különböző panaszok enyhítése. Lásd g) vázlatpont! c) A gyógyvíz terápiás hatásai: A balneoterápia leggyakoribb alkalmazási területei (balneologia.hu): – idült ízületi gyulladás, – ízületi meszesedés, – kopásos gerinc- és ízületi elváltozások, reuma, köszvény, – porckorong-megbetegedések, – csontritkulás, – mozgásszervi fejlődési és tartási rendellenességek, – balesetek, illetve csont- és ízületi műtétek utáni utókezelés (pl. ortopédiai műtét), – idegsebészeti műtétek utókezelése, – nőgyógyászati kórkép (krónikus petefészek-gyulladás, meddőség), – felső légúti rendellenességek, – egyes emésztőrendszeri és anyagcsere-betegségek, – egyes szív- és keringési betegségek, – bizonyos idegfájdalmak, – idült bőrbántalmak (pikkelysömör, pattanások, műtéti hegek). A gyógyvizeik terápiás (people.inf.elte.hu):

célú

felhasználása

a

víz

kémiai

összetételén

múlik

– Alkalikus vizek: Gyomor-, és bélhurut, gyomorsav túltengés, légcsőhurut. – Brómos-jódos vizek: Reumatikus panaszok, nőgyógyászati betegségek, bőrbetegségek, ivókúrában pajzsmirigy megbetegedések. – Földes-meszes vizek (kalcium-, magnézium-, hidrogénkarbonát tartalmúak): Reumatikus, szív- és gyomorbetegségek. – Kénes vizek: Reumás betegségek, egyes bőrbetegségek. – Kloridos (konyhasós) vizek: Reumatológiai és női szervek betegsége, nyálkahártyák hurutos megbetegedései. – Radonos, kénes vizek: Fájdalomcsillapító hatásúak, befolyásolják a belső elválasztású mirigyek működését és az anyagcserét. – Szénsavas vizek: Reumás betegségek. – Szulfátos vizek (keserűvízek): Gyomor-, bél-, máj-, epebetegek ivókúrájára, hashajtásra. – Vasas vizek: Ivókúraként, több szervre, vérszegénység esetén.

d) Fürdőreakció A fürdőkúra közben a beteg panaszai jelentősen fokozódhatnak, ami természetesnek tekinthető. A fürdőreakciónak nevezett tünetegyüttes leggyakrabban a harmadik-ötödik fürdőt követően jelentkezik, de előfordulhat korábban, vagy későbben is. Többnyire pár nap alatt lezajlik, de akár hetekig is elhúzódhat. A tünetek jelentkezése esetén a fürdőorvosnak kell eldöntenie, hogy fürdőreakcióról, vagy egyéb tünetről van szó. Ha a panaszokat nem a fürdőreakció okozza, egyéb kezelés is szükségessé válhat (datekla.eu).

54

Általános tünetek: –

a rossz közérzet, fáradékonyság, bágyadtság, fejfájás, álmatlanság, ingerlékenység, étvágytalanság, szapora pulzus, hőemelkedés.

Helyi tünet: –

fájdalmak súlyosbodása, ízületek megduzzadása.

A rádiumos és a kénes gyógyvizek rendszerint hevesebb reakciót váltanak ki, mint például a szénsavas és a jódos fürdők.

e) A balneoterápia ellenjavallatai Bizonyos betegségek fennállása esetén különösen veszélyes lehet a meleg gyógyvizek alkalmazása. Meleg gyógyvizek alkalmazása nem ajánlott az alábbi esetekben: – – – – – – – – – – – – – – – –

szabálytalan szívritmus, magas pulzus, súlyos szívkoszorúér-betegség, szívelégtelenség, gyógyszeresen nem kezelt, vagy kezelhetetlen magas vérnyomás, előrehaladt érelmeszesedés, kiterjedt felületi vénatágulat, kezeletlen pajzsmirigytúltengés, idült vesegyulladás, daganatos betegség, seb, friss, mély bőrsérülés, fertőző betegség, lázzal járó betegségek, menstruáció idején, mozgásszervi betegség gyulladásos (akut) fázisa ájulással járó betegségek várandós állapot.

Gondolni kell azokra a fertőzőforrásokra is, melyek ezekben a betegségekben különösen veszélyesek lennének a betegek számára. f) A gyógyfürdőzés általános szabályai A gyógyfürdőzést célszerű reggelre, vagy a délelőttre időzíteni. Időtartama az orvosi előírás szerint, de maximum. 40-45 perc legyen (a meleg, a 36-38 C-nál nem melegebb víz is megterheli a szívet és a vérkeringést!). Teli, vagy üres gyomor mindenképp kerülendő, az alkoholfogyasztás tilos. A fürdőzést langyos vizű zuhanyozás, majd pihenés kövesse! (termalfurdo.net). A masszázs a fürdőzés után következzen! Fájdalmat, rosszközérzetet az orvosnak jelezni kell! Természetesen az általános higiéniai alapszabályokat is be kell tartani (spamagazin.hu).

55

A „túlzásba vitt” – 20 alkalomnál több, vagy az előírtnál hosszabb ideig tartó – fürdőzés után fürdőfáradtság jelentkezhet rossz közérzet, levertség, gyengeség, fáradtság és teljesítménycsökkenés formájában. g) Gyógyvizes ivókúrák hatásai, ellenjavallatai és hazai vízlelőhelyei (people.inf.elte.hu) 1. Alkalikus gyógyvíz (Na-, K-, H-karbonátos ásványvizek): – nyákoldó és epehajtó, gyomorsav csökkentő, – ellenjavallat: vesekő és coli fertőzések esetén, – pl.: Balf, Bükkszék (Salvus), Fonyód, szegedi Anna forrásvíz, Gyopárosfürdő, Gyula. 2. Földes-meszes gyógyvíz (Ca-, Mg-, H-karbonátos ásványvizek) – gyulladáscsökkentő, vérkeringési zavarok (szénsavtartalmúak), csontritkulás kezelésére, nőgyógyászati betegségekre, vizelethajtó tulajdonsága révén segíti a vesekő, vesehomok kiürülését, – ellenjavallat: székrekedés esetén, – pl.: Budapest, Balatonfüred, Kékkút, Moha (Ágnes), Bük. 3. Konyhasós gyógyvíz (Na- és kloridionokat tartalmaz) – lassan hígulnak a gyomorban, ezért gyulladáscsökkentőek, reumatikus panaszokra, nőgyógyászati betegségekre, – ellenjavallat: magas vérnyomás és vizenyő, – pl.: Sárvár, Pestszenterzsébet, Cserkeszőlő, Hajdúszoboszló, Eger, Gyopáros, Nyíregyháza, Tamási. 4. Keserűsós gyógyvíz (szulfátion, Na-glaubersós víz és Mg- keserűsós víz) – hatására az epehólyag gyakrabban húzódik össze, gyakoribb az epeürítés, ezáltal csökken az epehólyag pangása, átmossa a bélcsatornát, leoldja a nyálkahártyáról a gyulladásos váladékot, eltávolítja a hurutot okozó baktériumokat és ezek bomlástermékeit és a széklettel együtt kiüríti, gyomor- és bélhurut, valamint epe panaszok kezelésére, hashajtó hatású, – ellenjavallat: gyomorfekély, savhiány, hányás, hasmenés. – pl.: Alag, Tiszajenő, Jászkarajenő - Mira víz, Buda (Hunyadi János víz, Apenta, Ferenc József keserűvíz), Nagyigmánd (Kisalföld).

56

5. Vasas gyógyvíz – Régóta használatos vérszegénység, nőgyógyászati betegségek gyógyítására – Ellenjavallat nincs – pl.: Csopak, Parádi Clarissa és Szent István, Moha (Stefánia) 6. Jódos, brómos gyógyvíz – a pajzsmirigy jódhiányos állapotaiban, magas vérnyomás esetén, érelmeszesedés megelőzésére, klimax és menstruációs zavarok, prosztatagyulladás, emésztőrendszeri gyulladások, epe és hasnyálmirigy működés fokozására, csökkenti a húgysav- és a vércukorszintet, – pl.: Sóshartyán (Jódaqua, Nógrád m.), Pesterzsébet, Hajdúszoboszló, Debrecen, Karcag, Berekfürdő

IV.4.2.2.5.

Gyógyító gázok

Akárcsak a termálvizek, a Föld belső erőinek működéséhez köthetők a vulkáni utóműködés végső termékeként létrejövő, akár évmilliókig tartó gőz- és gázszivárgások (fumarolák, szolfatárák, mofetták), melyek ugyancsak hasznot hajthatnak az emberiség számára. Gyógyászati szempontból ezek közül elsősorban a száraz, szén-dioxidos gázkiömléseknek, az ú.n. mofettáknak van kiemelt jelentősége. Ezek legismertebb példája a Nápoly melletti Solfatara-kráter Kutya-barlangja, ahol a levegőnél nehezebb CO2 gáz a talaj mentén helyezkedik el. De ilyen az erdélyi Hargitában a Torjai-büdösbarlang is kevés kénhidrogénnel és vízzel, 11-12,5C hőmérséklettel (Jakucs L. 1990). „A széndioxid gáz balneoterápiás alkalmazása 2000 éves múltra tekint vissza. A római kori orvoslásban, később a népi gyógyászatban felismerték a természetes széndioxid fürdők gyógyító és rekreációs hatását. Kezdetben természetes, később mesterségesen kialakított gödrökben (a római korban amfiteátrum-szerűen kialakított medencékben) történtek a kezelések (Gyetvai Gy. 2011)”. A gyógygáz mint fizioterápiás eszköz ma már elismert helyet tölt be a civilizációs betegségek (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, verőér, visszér és nyirokér idült betegségei, a szív és agyi érbetegségek) gyógyításában. A gyógyító gázok a bőrön át, valamint a légzéssel a véráramba jutva fejtik ki gyógyhatásukat. A feltörő gáz összetétele a geológiai adottságok függvényében változik, hatása sokoldalú lehet. A magas CO2 koncentráció például erősen értágító, de a kellő töménységben jelen lévő kén és radon gyógyító hatása is közismert. A gyógygáz-kezelések – hasonlóképpen a gyógyfürdőzéshez – kúraszerűen történnek, 15 napon át naponta egyszer (15-20 perc). A gázfürdőzéshez orvosi felügyelet és szakképzett egészségügyi szakszemélyzet jelenléte szükséges. A mofettakezelés kontraindikációi úgyszólván megegyeznek a meleg vizű gyógyfürdő-kezelésekével.

57

IV.4.2.2.6.

Klimatikus gyógyhelyek

Meglehetősen régi az a megfigyelés is, hogy bizonyos földrajzi helyek, tájak lakói ritkábban betegek, s általában nagyobb vitalitás és életöröm jellemzi őket. Minderre könnyű magyarázatot találni, ha figyelembe vesszük azt, ami a tudomány mai állását tekintve már szinte közhelynek számít: a természeti környezet, s azon belül az éghajlat stimulálhatja a szervezetet, s szerepet játszhat a testi és lelki egészség megőrzésében, vagy helyreállításában. A klímaterápia az ókor óta ismert. Már Hippokratész írt arról, hogy egyes betegségek tüneteinek kialakulása, felerősödése jól köthető bizonyos időjárási eseményekhez, az arab tudósról, Avicennáról pedig feljegyezték, hogy tüdőbajban szenvedő betegeit a krétai hegyekbe küldte meggyógyulni (met.hu). Közismert az is, hogy az antibiotikumok felfedezése előtt a tuberkolózisban szenvedők panaszait nagyon sokáig elsősorban a klimatikus gyógyhelyeken épített szanatóriumokban voltak képesek enyhíteni, ahol a tiszta, egészséges környezet, a pihenés és a helyes táplálkozás megerősíthette a betegek immunrendszerét és képessé tehette őket a betegség legyőzésére. Az sem véletlen, hogy a napjainkban újra növekvő figyelem fordul a klimatikus gyógyhelyek felé. Jelentőségük turisztikai szempontból akkor kezdett igazán érdekessé válni, mikor világossá vált, hogy a mérgező anyagokkal és allergénekkel szennyezett városi levegő, az urbánus környezet által fokozott hőstressz, vagy éppen a napsugárzás hiánya komoly megbetegedéseket okozója lehet. A klimatikus gyógyhelyek gyógyító éghajlata (klímája), levegője legtöbbször a légzőszervi problémák, az allergia, pajzsmirigybetegségek és a pszichés kimerültség gyógyítására és megelőzésére alkalmas. A hivatalosan klimatikus gyógyhellyé nyilvánított földrajzi helyek éghajlatának, levegőjének terápiás hatását – alkalmazhatósága érdekében – orvosmeteorológiai szempontból, mérésekkel folyamatosan ellenőrizni kell. A Német Meteorológiai Hivatal például külön a klimatikus gyógyhelyekre vonatkozóan folyamatosan közzé teszi az ú.n. bioklimatikai, és levegőminősítési jelentését, mely megerősítheti a minőségi előírásoknak történő megfelelést. A klímagyógyintézetek terapeutái ennek alapján határozhatják meg a különböző éghajlati ingerek adagolását (pl. hőmérséklet, u.v. sugárzás) (heilklima.de). Hazánkban az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjáról tájékozódhatunk a várható orvosmeteorológiai hatásokról. Közkeletű elvárás a klímaterápiával szemben, hogy már magának a klímának életműködéseket befolyásoló hatása gyógyítsa kezelni kívánt betegséget, vagy legalábbis enyhítse az azzal járó panaszokat. Éppen ezért a klímaterápia alkalmazása során tekintetbe kell venni, hogy adott betegség leküzdésére választott klíma serkentő, vagy kímélő elemeit kívánják hasznosítani. a) A serkentő (stimuláló, ingerlő) tényezők (pl. hideg légáramlatok, nagy napi hőingás, erős szél, intenzív napsütés, az oxigén alacsony parciális nyomása) mint ingerek adaptációt, alkalmazkodást váltanak ki, ami által edzik a szervezetet. b) A kímélő tényezők (pl. kiegyensúlyozott hőmérsékleti viszonyok, enyhén növekvő sugárzás, nagyfokú levegőtisztaság, allergének alacsony koncentrációja) a stresszmentességet, nyugalmat, pihenést, regenerálódást biztosítják.

58

A stimuláló és a kímélő klíma azonban nem abszolút fogalmak, hiszen ami bizonyos körülmények között ingerként jelentkezik, másik esetekben épp a nyugalmat jelentheti. A klimatikus gyógyhelyek éghajlata az Országos (www.met.hu) hat bioklíma-típusba sorolható:

Meteorológiai

Szolgálat

szerint

a) Tengerparti klíma Erősen stimuláló, ingerklíma, ahol klímaterápiás szempontból főként a levegő tisztasága, a mikroorganizmusok csekély száma, az állandó szél, a napsugárzás ereje, a kiegyenlítettebb hőmérsékleti viszonyok, a levegő magas abszolút páratartalma és a tengeri aeroszolok (sókristályok) vehetők számításba. A tengeri klíma kedvezően hat a légúti megbetegedésekre, illetve a bőrbetegségek gyógyulási folyamataira. Bővebben: http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/bioklimatologia/

59

b) Tavi klíma Nagyobb édesvíz felületek térségében figyelhető meg, ú.n. tavi klíma, ami sokban hasonlít a tengerparti klímára, ám levegőjének sótartalma lényegesen kisebb, a klímamódosulás mértéke pedig kevésbé észlelhető. A tengerparton megfigyelhető helyi szélrendszer a tóparton csak kisebb mértékben, főleg a nyári időszakban és csak megfelelő szinoptikus helyzetben (frontmentes, anticiklonális időszakban) érzékelhető. A tóparti klíma a gyógyítás helyett inkább a prevencióra, az egészségesek edzésére, rekreációra, üdülésre alkalmas. Bővebben: http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/bioklimatologia/ c) Magashegységi klíma A magashegységi éghajlat erős ingerklíma, mely a mérsékelt övezetben általában az 1000 m-nél magasabb hegységeket jellemzi. Ilyen tengerszint feletti magasságban már nem mutatható ki a légszennyezés hatása, s a pollenkoncentráció is minimális. A magashegységi klíma bevált orvosság krónikus légzőszervi megbetegedésekre, és a városi, illetve ipari porártalom által kiváltott panaszok enyhítésére. Ugyancsak jelentős eredményeket lehet elérni vele a vérszegénység, az idegkimerültség és a Basedow-kór kezelésében is. Nem javasolt viszont szívkoszorúér-betegség, vagy korai terhesség idején. A magassággal növekvő ultraibolya sugárzás különböző bőrgyógyászati panaszok esetén hatásos. A hegységek tájesztétikai és sportturisztikai szempontból is igen értékes környezete kedvező hatással lehet mind a pszichikai, mind a fizikai állapot javítására. Bővebben: http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/bioklimatologia/ Hazánkban ugyan nincs magashegységi klíma, de a 800 m feletti tengerszint feletti magasság ú.n. szubalpin klímája (pl. Mátraháza, Galyatető, Bükkszentkereszt) ehhez nagymértékben hasonló. d) Középhegységi klíma A középhegységi bioklíma a mérsékelt övezetben a 300 és 1000 m közötti térszínekre jellemző, s a magashegységinél kevésbé intenzív befolyása van. A középhegységeket borító erdők sugárzás-csökkentő hatása miatt a léghőmérséklet kiegyenlítettebb, a relatív páratartalom magasabb. A bioklíma-típus sokoldalú hatását annak köszönheti, hogy a különböző kitettségű lejtőkön gyakran egészen eltérő mikroklíma jöhet létre. Az északias hűvösebb lejtőkön a magashegységihez hasonló ingerklíma alakul ki, míg a több besugárzást kapó déli lejtőkön túlnyomórészt kímélő éghajlat jön létre. A szél felőli lejtők borultabbak, csapadékosabbak, míg a szélárnyékban lévők naposabbak, szárazabbak. Mivel a középhegységekben a stimuláló és a kímélő tényezők egyformán megjelennek, ez a klímatípus a legtöbb betegség kiegészítő kezelésére használható, különösképpen a vérszegénység, anyagcserezavarok, légcsőhurut, irritációs idegrendszeri állapotok és neuraszténiás nyugtalanság esetén. A középhegységek lejtőit borító erdők már önmagukban is nyugtató hatással vannak az idegrendszerre. Bővebben: http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/bioklimatologia/

60

e) Alföldi klíma A mérsékelt övezeti „alföldi klíma” jellegzetessége, hogy a napsütéses órák száma magas, a levegő vízgőztartalma kicsi, a csapadék mennyisége pedig viszonylag alacsony. Az évi közepes hőingás – a legmelegebb és a leghidegebb hónap középhőmérsékletének különbsége –nagy, csakúgy mint a napi hőmérsékletingadozás. „Az alföldi klíma tehát ingerklíma, mely elősegíti a szervezet regenerálódását, többek között TBC-s megbetegedések és vérszegénységi tünetek gyógyítását, ezen kívül alkalmas még a csontgümőkóros betegek panaszainak enyhítésére is. Az alföldi klíma ugyanakkor ellenjavallt a fokozott ingerlékenységben és a pajzsmirigytúltengésben szenvedő betegek részére (met.hu)”.

IV.4.2.2.7.

Barlangi klíma, gyógybarlangok

A gyógyturizmus, jelentős tartalékokkal rendelkező szegmensét képezik a speciális klímaterápiát jelentő gyógybarlangok. A természetes és mesterséges eredetű föld alatti üregek, vájatok csíramentes levegőjére mindenekelőtt a légúti és mozgásszervi megbetegedésekben szenvedők tartanak igényt. A barlangok a karsztos területek legnagyobb szabású felszín alatti képződményei, melyek kialakulását a mészkő repedésein és a víznyelőkön a mészkőtömeg belsejébe jutó szénsavas víz oldó tevékenysége indítja meg. A rések, járatok folyosókká, barlangokká tágításában még az oldásnál is fontosabb szerep jut a víznyelőkön bejutó, illetve a búvópatakok által a felszínről besodort kőzettörmelék (kavics, homok, murva) csiszoló hatásának (Bona I. 1988). A barlangok terápiás célú felhasználása (speleoterápia) a régmúlt időkig nyúlik vissza. Gyógyító hatásukat – ami miatt bizonyos barlangok messze földön híres zarándokhellyé váltak – a középkorig csodaként tartották számon. A barlangok levegőjének légzőszervi megbetegedésekre gyakorolt kedvező hatását csak a 20. században kezdték el tudományosan vizsgálni. Voltaképpen a véletlennek köszönhető, hogy ez a tulajdonság a figyelem középpontjába került. A 19. század közepén Wieliczka (Lengyelország) sóbányájának orvosa figyelt fel arra, hogy a bánya dolgozói között nem fordul elő tüdőbeteg. A második világháború alatt a sóbányát búvóhelynek használták, s az ott töltött hónapok alatt sokan kigyógyultak asztmás betegségükből (alternativgyogymodok.hu). A vesztfáliai Klutter-barlang szintén óvóhelyként szolgált szintén a második világháborúban. Az odamenekült hörghurutban szenvedők észrevették, hogy állapotuk az ott tartózkodás után lényegesen javult (met.hu). Természetesen minden barlang sajátos mikroklímával rendelkezik. A barlangokban többnyire az évi középhőmérséklettel megegyező, állandó hőmérséklet uralkodik, ám mindez függ a barlang mélységétől, szellőzöttségétől, vizeinek hőmérsékletétől és mennyiségétől. Az évi közepes hőingás általában kicsi, nem éri el az 1C-ot. A 20C feletti középhőmérsékletű meleg barlangokban mozgásszervi betegségekkel küzdőket gyógyítanak, míg a hideg, 1013C közötti középhőmérsékletű barlangok a légzőszervi betegekre vannak kifejezetten jó hatással (egeszsegturizmus.itthon.hu).

61

A barlangi levegő gyógyhatása a barlang földtani környezetén, a barlangi légáramlás mértékén, a barlang vizein és a levegő összetételén is múlik. A barlangi levegőt többnyire nagyfokú tisztaság (por-, csíra- és allergénmentesség), magas relatív páratartalom (gyakran 100%), a párakondenzátum kedvező kémiai összetétele (pl. gyulladáscsökkentő Ca, Mg, I ionokban gazdag), a levegő kedvező kémiai összetétele (pl. magas CO 2 tartalom serkenti a légzőközpont aktivitását), a levegő állandó hőmérséklete. A barlangi levegő öntisztulási képessége, a túlsúlyban levő negatív ionoknak köszönhető. Bővebben: http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/bioklimatologia/barlang_klima/

Előfordul az is (pl. Béke-barlang), hogy a levegőbe került penészgomba spórák által termelt antibiotikumok együttes hatása még inkább segíti az asztmában és bronchitiszes betegségekben szenvedők gyógyulását. Egyes barlangokban a kis dózisú radioaktivitás fokozza a sejtek anyagcseréjét, erősíti az immunrendszert. A felhagyott sóbányák levegője a sóterápiás (haloterápiás) kezeléseket tesz lehetővé. A természetes barlangokban, felhagyott bányákban kialakított föld alatti „szanatóriumokban” már a bent tartózkodás is jótékony hatású lehet, amit egyes helyeken különböző gyógymódokkal kombinálnak (pl. légzésterápia, mozgásprogramok, relaxáció, meditáció, Kneipp-kúra, pszichoterápia, dietétika). A kezeléseket általában orvosi beutalóval vehetik igénybe a betegek. A legeredményesebb a három hétig tartó kúra, ám sokszor már az első hét után jelentős javulás tapasztalható. Ehhez azonban tanácsos napi legalább 3-5 órát a gyógybarlangban tartózkodni. A meleg barlangok ellenjavallatai megegyeznek a balneoterápiás kontraindikációkkal (pl. szívbetegség, rosszindulatú daganatok, heveny gyulladások, várandós állapot). A hideg barlangok esetében a tüdőtágulatot, a tüdőpangást, a szívelégtelenséget és a reumatikus megbetegedéseket kell ellenjavallatként megemlítenünk (Hojcska Á.– Szabó Z. 2010). Néhány nevezetes terápiás gyógybarlang: Parajd (Erdély), Aknaszlatina (Kárpátalja), Wieliczka (Lengyelország), Berchtesgaden (Németország), Bad-Gastein (Ausztria).

62

A hazai barlangok közül – annak ellenére, hogy szép számmal vannak barlangjaink – egyelőre csak öt rendelkezik gyógybarlang minősítéssel (Abaligeti, Béke-, Tapolcai, Szemlőhegyi-, Szent-István-barlang). Bővebben: http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/bioklimatologia/gyogybarlangok/

IV.4.2.2.8.

Thalassoterápia (tenger-gyógyászat)

A thalassoterápia a tengervíz és a tengerparti klíma ugyancsak régről ismert együttes gyógyító hatását aknázza ki. A thalassoterápiának különösen Franciaországban és NagyBritanniában vannak nagy hagyományai. Franciaországban az 1960-as években nyitotta meg kapuit az első ilyen profilú gyógyközpont. (Smith, M. – Puczkó L. 2014). A tengervíz sótartalma átlagosan literenként kb. 35 g (tehát 35 ‰), sűrűsége nagyobb az édesvízénél (1020-1030 kg/m3), kémhatása enyhén lúgos (pH-értéke 7,4-8,4 közötti) (2. táblázat). 2. táblázat: A tengervíz sótartalmának összetétele. Forrás: vizterapia.bioenergetikus.hu Tengervíz sótartalma

Összes (%)

(g/l)

(%)

27-35

77,76

Magnézium-Klorid (MgCl2)

3,8

10,88

Magnézium-Szulfát (MgSo4)

1,6

4,74

Kalcium-Szulfát (CaSo4)

1,2

3,6

Kálium-Szulfát (K2So4)

0,9

2,46

Karbonát

Kalcium-Karbonat (CaCo2)

0,1

0,34

0,34

Egyéb

Magnézium-Bromid (MgBr2)

0,1

0,22

0,22

34,7

100

100

Kloridok

Szulfátok

Összesen

Nátrium-Klorid (NaCl)

88,64

10,80

63

A tenger-gyógyászat alkalmazási területei igen sokfélék lehetnek: a stressz, a kimerültség, a szív- és érrendszeri problémák, csontbetegségek, reumatikus fájdalmak, visszérbetegségek, bőrbetegségek (pl. pikkelysömör, ekcéma), emésztőrendszeri megbetegedések, sportsérülések kezelésére, valamint az immunrendszer erősítésére szolgál. A tengervíz magas ásványi sótartalmának köszönhetően (szinte minden nyomelemet tartalmaz!) a szervezet ásványi anyag szükségletei ellátásához is hozzájárulhat. A bőrön keresztül felszívódó (ioncserélődésen átmenő) ásványi sók már kb. két óra elteltével mérhető módon megemelik a vér ásványi anyag tartalmát (vizterapia.bioenergetikus.hu). A tengerparti sós levegő gyulladáscsökkentő, váladékoldó hatása jótékonyan hat a légúti megbetegedésekre. A thalassoterápia ellenjavallt asztmatikus megbetegedések, daganatos betegségek, magas vérnyomás és a szívinfarktus kockázata esetén. Napjainkban főként francia (pl. St. Malo) görög (pl. Kréta) spanyol (pl. Andalúzia, Costa del Sol) horvát (pl. Zadar) és észak-afrikai tengerparti (pl. Tunézia) gyógyhelyeken kínálnak fel thalasso-kúrákat, melyek a gyógyító javallaton túl az utóbbi időben mindenekelőtt a wellness szempontait is előtérbe helyezik. Az eddigi csupán tengervíz-kezelés spektruma kiszélesedett: a tengervíz gyógyító hatása mellett különféle pakolásokat (alga, fango), iszapés algafürdőket, illetve az egészséges tengeri klímán való időeltöltést is (klímaterápia) hirdetik a szolgáltatók. A gyógyközpontok – optimális esetben – legfeljebb 500 méterre helyezkednek el a tengertől.

IV.4.2.2.9.

A gyógyító kertek, terápiás tájak

Annak ellenére, hogy a természeti környezet egészség-megőrzésben játszott szerepe ősidők óta ismert, a tájépítészet az utóbbi két évtizedben kezdett élénkebben érdeklődni a megművelt zöldterületek és az egészség közötti kapcsolat iránt. A táj és a tájalkotó tényezők lenyűgöző együttese (pl. egy tájképi környezet, egy arborétum, szanatórium kertje) nem elhanyagolható egészségturisztikai potenciállal bíró vonzerő lehet. A kertek gyógyító hatását már a korai ázsiai, görög és római kultúrák is ismerték (Faurest, K. é.n.). A gyógyító kert megnevezés egy általános fogalom, melyet egy olyan kert jelölésére használnak, amelyet gyógyításra, a lelki, érzelmi és fizikai egészség visszaszerzésére szántak. A gyógyító kertek lehetnek parkok, emlékhelyek, háborús emlékművek, vagy olyanok, amelyeket járványok, vagy egyéb tragikus események emlékére állítottak. „A gyógyító kert feladata, hogy otthont és megújulást adjon a léleknek – legyen az akár egy fa mellett álló pad vagy egy nagyon összetetten tervezett táj (Faurest K. é.n.)” (pl. AIDS Nemzeti Emlékligete, San Francisco, Golden Gate Park; Dora Efthim Gyógyító Kert). Persze valamennyi kert magában hordozza a gyógyítás lehetőségét, ilyesformán a gondozott közösségi, városi zöldterületek is betölthetnek ilyen funkciót. A művészi igényességgel készülő, színeket, világításokat, természetes elemeket (pl. vizet, sziklát, fát, lugasokat) kreatívan használó, biológiai gazdagságot eredményező, sokféle élőlényt odacsalogató kertek sok látogatót vonzanak. Bővebben: www.levego.hu/sites/default/files/kapcsolodo/healinglandscape-hu.pdf

64

A terápiás táj kialakítása a fentieknél sajátosabb szempontok figyelembe vételével megy végbe: a tájat úgy tervezik és építik meg, hogy mérhető hatással legyen egy-egy meghatározott betegségre, betegre, a betegek egy csoportjára. „Úgy is lehet tervezni, hogy pontosan illeszkedjék a meghatározott betegségekben például ízületi bántalmakban, bénulásban, vakságban és egyéb fogyatékosságban szenvedő betegek igényeihez. Ez esetben hasonlónak tekinthető más terápiás eljárásokhoz, gyógymódokhoz (Faurest K. é.n.)”.

IV.4.2.3. Klinikai, kórházi szolgáltatások Az orvosi szolgáltatások igénybevétele céljából történő helyváltoztatás az utóbbi évek dinamikusan fejlődő piaca, éves növekedése 9-10% körüli (Kincses és mtsai 2009). Mint a 4.1. fejezetben szó volt róla a legnagyobb mobilitás a fejlett országokból a high-tech orvosi szolgáltatásokat nyújtani képes feltörekvő, piacot foglaló országok felé tapasztalható. A célországok főként három kontinensen találhatók (Ázsia, Amerika, Európa). A legtöbb külföldi beteget fogadó országok: Thaiföld, India és Szingapúr. A gyógyturizmus célpontjainak távolsága egyre növekszik. A gyógyturizmus desztináció-választását kínálati oldalról az alábbi vonzerők segítik elő (Kincses és mtsai alapján): a) Olcsóbb szolgáltatási díjak, mint a beteg országában, b) Gyorsabb ellátás, mint a beteg országában, c) Más technikájú az ellátás, mint a beteg országában, d) Más a jogi szabályozás, mint a beteg országában, e) Komplex élményt nyújt a szolgáltatás. Bővebben: http://www.weborvos.hu/adat/files/2008/egsz3337.pdf

65

A fejlett országok (pl. USA, Németország, Belgium) elsősorban azoknak a Latin-Amerikából, vagy a Közel-Keletről jövő betegeknek váltak célországaivá, akik az orvostudomány legmodernebb eljárásait keresik, az árakra való tekintet nélkül. Közép-és Kelet-Európa klinikái leginkább a fogászati, szemészeti, kozmetikai-sebészeti beavatkozásokat keresőket fogadnak. „A betegáramlás gyors növekedéséhez nagymértékben hozzájárult az informatikai fejlődés is, amelynek segítségével a betegek tájékozódnak a lehetőségekről, és meggyőződhetnek a célország biztonságosságáról, esetenként adatokat gyűjthetnek a választott szolgáltató minőségével, sikerességével kapcsolatban (Kincses és mtsai 2009, p. 11)”. Mind a tengerentúlon, mind Európában működnek idegenforgalmi vállalkozások, közvetítők, biztosítók, melyek az egészségturizmusra szakosodtak.

2. ábra: Betegutak a gyógyturizmusban. Forrás: Kincses és mtsai 2009, 35. o.

66

IV.4.3.

Az egészségturizmus infra- és szuprastruktúrája

A turisztikai infrastruktúra azokat a létesítményeket foglalja magába, amelyek a vonzerő feltárását, értékesítését, piacképessé tételét biztosítják (Michalkó G. 2012). Egy gyógytényező, például a termálforrás, csak abban az esetben válhat turisztikai vonzerővé, ha erre olyan egyedi műszaki létesítményeket építenek fel, melyek a víz idegenforgalmi értékesíthetőségét elősegítik. A termálforrás, mint vonzerő esetében a turisztikai infrastruktúrát tehát a gyógyfürdő fogja jelenteni (Michalkó G. 2004). A gyógyturizmus infraés szuprastruktúráját tekintve komplett egészségügyi városok és klaszterek kialakulása is tapasztalható (pl. Monterrey Mexikóban). Az egészségturisztikai infrastruktúrához tartoznak a különböző gyógytényezők gyógyászati célú felhasználását szolgáló létesítmények, például az ivócsarnokok, sétafolyosók, gyógypark, meleg vizű fürdők, gáz-, és iszapfürdők, valamint a klimatikus gyógyhelyek létesítményei úgy, mint a gyógyház, a parkok, kertek és erdők. Mindezek egy részét a turistákon kívül a helyi lakosok is igénybe veszik. A vendégek tartózkodását, elszállásolását, ellátását és egyéb felmerülő igényeinek kielégítését a turisztikai szuprastruktúra biztosítja. Az egészségturizmus elsődleges szuprastruktúrájához tartoznak a gyógy- és wellness szállodák, gyógyfürdőkórházak, szanatóriumok, éghajlati gyógyintézetek, gyógyüdülők, barlangterápiás intézetek, valamint a gyógyhelyeken található különféle vendéglátóipari létesítmények. Az egészségturizmus másodlagos szuprastruktúrája a vendégek fogadásának alapfeltételéről gondoskodik, ide tartoznak a kiskereskedelmi egységek, valamint a banki és egyéb személyes szolgáltatások.

IV.5. Az egészségturizmus sajátos gazdasági szerepe Hustiné Béres K. (2011) szerint az egészségturizmus gazdasági súlyát több megközelítésben vizsgálhatjuk. Az egészségturizmus gazdasági hatásait – hasonlóan a nemzetgazdaság más ágazataihoz – elsősorban a fogadóhelyeken (településeken, régiókban, országban) fejti ki. Az egészségturisztikai desztinációk befolyását a gazdasági életre több megközelítésben vizsgálhatjuk: a) A gazdasági hatások főbb területei szerint: jövedelemhatás, foglalkoztatásra gyakorolt hatás (munkahelyteremtés), államháztartási bevételekre gyakorolt hatás, beruházás ösztönzése, vállalkozások ösztönzése, fizetési mérlegre gyakorolt hatás (3. ábra). b) A desztináció típusa szerint: országos (nemzetgazdasági), regionális, helyi hatások. c) A hatások jellege (szintjei) szerint: közvetlen, közvetett, gerjesztett (multiplikátor) hatások. d) Jövedelemtulajdonosok költségvetés.

szerint:

vállalkozó,

munkavállaló,

önkormányzat,

állami

A fenti hatások a fizetési mérlegre gyakorolt hatás kivételével makrogazdasági, illetve mikrogazdasági megközelítésben egyaránt vizsgálhatók.

67

Az egészségturisztikai központok – egyéb turisztikai desztinációkhoz hasonlítva – az átlagosnál gazdaságosabb üzemeltetését teszi lehetővé, hogy: – A szolgáltatások mind a gyógyturizmus, mind a wellness-turizmus esetében az időjárási változásoktól, szezonális ingadozásoktól mentesek. – Az átlagos tartózkodási idő jóval hosszabb a turizmus más ágainál tapasztalható 3-5 nappal szemben – a piacvezető országokban 8-10 nap között mozog (Hojcska Á- Szabó Z. 2010). – Többnyire egész évre szóló munkalehetőséget teremt helyben a jól kvalifikált munkaerő számára. – A fajlagos költés átlagosan mintegy egyharmadával magasabb, mint a turizmus más területein. – Az egészségturizmusban a nagyobb költési hajlandóság további kapcsolódó szolgáltatásokat generál, húzó hatása van, ami által az adott fogadóterület komplexebb hasznosítását tesz lehetővé. Hazai példával élve: az egészségturizmusban minden 100 Ft bevétel 167 pótlólagos termelést generál, és minden 100 munkahely 214 új munkahelyet teremt a nemzetgazdaságban (Hegedűs V. 2006).

3. ábra: Az egészségturizmus gazdasági hatásai. Forrás: Molnár Cs. 2011. (p. 31) Az egészségturizmus mint szolgáltatás az egyik legjelentősebb exportterméknek tekinthető. Sajátosságaiból fakad – mint a turisztikai termékek esetében általában –, hogy nem az eladó (szolgáltató) szállítja termékét a vevőhöz (turistához), hanem utóbbi utazik a termékhez megtakarítván ezzel a szállítási költségeket. A turista a választott desztinációban való tartózkodása alatt olyan termékeket és szolgáltatásokat is megvásárol, amelyek nem, vagy csak igen nehezen lennének exportálhatók (Molnár Cs. 2011). Nem véletlen, hogy a fejlett

68

országokban az egészségturisztikai termékeket kiemelt fontosságúnak tartják és rendkívül fontosnak ítélik a jövőbeni társadalmi szerepét is, ami nem csupán a test és lélek karbantartását, hanem az emberek természetes gyógymódok és terápiák iránti fogékonyságát tükrözi. Ugyanakkor bármilyen az egészségturisztikai termék csak akkor lehet sikeres a piacon, ha az egészségturisztikai marketingre legalább akkora hangsúly kerül, mint magára a termékfejlesztésre. A marketing minden elemében szükséges a célcsoportokban való gondolkodás: a vásárlók komplex termékeket, minőségi szolgáltatásokat keresnek, ugyanakkor egyéni igényeiket szeretnék kielégíteni. Az emberek többet költenek az egészségükre, s pénzükért színvonalas szolgáltatást várnak (Budai Z. é.n.).

IV.6. Az egészségturizmus mint a helyi és a regionális gazdaság motorja Az egészségturisztikai termékek különlegessége többek között abból fakad, hogy egyszerre minősíthetők hagyományos értelemben vett turisztikai terméknek, hiszen saját akaratból, önkéntesen lehet élni velük, másfelől az egészségügy részét is képezik, tudniillik sokan orvosi előírásra, javaslatra veszik igénybe azokat. A gyógyászati szolgáltatásokkal – hazánkban és külföldön egyaránt – általában orvosi rendelvényre, többnyire támogatott formában élnek a vendégek, de egyre jelentősebb a saját finanszírozás is. Az állami biztosítók kivonulásával és a magánbiztosítók markáns megjelenésével a jövőbeli arány mindenképpen az önfinanszírozás irányába tolódik el (Hustiné Béres K. 2011). A magánfinanszírozású külföldi betegek egyre inkább megjelennek a közszolgáltatást nyújtó szolgáltatók falain belül is (Kincses és mtsai 2009). A sikeres fürdőkben pedig már nem a fürdőbelépők, hanem a gyógy- és wellness-kezelések díjai képezik a legjelentősebb bevételi forrást manapság – vagyis a kezelések körében keletkezik a legnagyobb profit (Várhelyi T. 2011/12). Az egészségturizmus adott térben történő megjelenése ugyanakkor – multiplikátor és addicionális hatásainak köszönhetően – más, a területfejlesztési célok megvalósulásában szerepet játszó ágazatok megtelepedéséhez vezethet (Molnár Cs. 2011). A helyi és regionális szinten más ágazatokkal összehangolt egészségturisztikai fejlesztések biztosítékai az ágazat prosperitásának. Ehhez azonban az kell, hogy a hagyományos infrastruktúrafejlesztések támogatása helyett a fürdővárosok, fürdők komplexebb, a jövedelmezőségre is jobban tekintettel lévő fejlesztéseire kerüljön a hangsúly, ami viszont korszerű és professzionális marketingmunkát követel. Ezek mellett azonban további elkerülhetetlen lépések is szükségesek, így az „egészségipar” vérkeringésébe való bekerülés, illetve a helyi specialitásokhoz igazodó egyedi kínálat kialakítása újraértelmezett innovatív termékfejlesztéssel. Az egészségturizmus mint turisztikai rendszer akkor működik hatékonyan, ha a kereslet és a kínálat egymásra talál. Az egészségturizmus keresletének vizsgálatához fontos megismerni e turisztikai termék célcsoportjait (aktív fiatalok, szórakozást kereső fiatalok, egészségtudatos fiatalok, családos középkorúak, egészségmegőrző középkorúak, egészségtudatos idősek, műtét utáni rehabilitációra szorulók, gyógyulni vágyó idősek) (Budai Z.– Székács O. 2001). A fő egészségturisztikai kínálat mellett az adott desztináció vonzerőinek teljes körű kihasználása további jövedelmeket és munkahelyeket eredményezhet. Az egészségturizmus

69

könnyen összekapcsolódhat többek között a falusi turizmussal, a lovas turizmussal, az ökoturizmussal, a konferenciaturizmussal, a sportturizmussal, a gasztronómiai turizmussal, a borturizmussal, vagy a vallási turizmussal. Emellett a potenciális vevőkört különböző programcsomagokkal – melyeknek részét képezhetik például a szépségkúrák, menedzserkúrák, csapatépítő programok, családi összetartások, sportprogramok – kell megcélozni a minőségi, hosszabb tartózkodási idő megteremtésének, a kapacitások ésszerű kihasználásának, valamint a versenyképesség kialakításának és megtartásának érdekében. A helyi adottságok jobb kihasználása érdekében a vállalatok csoportosulásai, a globális versenyfeltételekhez jobban alkalmazkodni tudó ú.n. klaszterek egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségturizmusban is. A klaszterek tagjai között az egészségturizmushoz egyenesen kapcsolódó vállakozások (pl. fürdők, szálláshelyek, kórházak és szanatóriumok) mellett gazdasági-, jogi- és marketing tanácsadók, pénzintézetek, önkormányzatok és oktatási intézmények is megtalálhatók (Molnár Cs. 2011). Bővebben: http://rgdi.sze.hu/files/Ertekezesek,%20tezisek/Az%20egeszsegturisztikai%20fejlesztesek%2 0hatasai_Molnar%20Csilla.pdf (pp. 45-17)

IV.7. Az egészségturizmus fejlődési irányai Az egészségturizmus az utóbbi évtizedekben kezdett tömegjelenséggé, mi több globális jelenséggé válni. A fejlett országok lakói egyre egészségtudatosabban igyekeznek élni, egyre több időt és pénzt képesek fordítani fizikai, mentális és érzelmi egészségük, jólétük megőrzésére. Mindezt lehetővé teszi, hogy az aktív korosztály jövedelmi helyzete képes biztosítani az egészségre fordítható diszkrecionális (a létfenntartásra fordított összegen felüli, szabadon felhasznált) jövedelemrészt. A keresleti igényeket serkenti továbbá az életszemlélet alapvető megváltozása: az egzisztenciális javak megszerzésére és fenntartására irányuló törekvések erősödése a családalapítási hajlandósággal szemben. A vállalatok, vállalkozások stratégiai gondolkodásában szintén növekvő szerepet tölt be a

70

humánerőforrás egészsége, értékteremtő képességének fenntartása, a helyettesítés, pótlás okozta többletköltségek elkerülése. Mindehhez járul még a fejlett országok népességének elöregedési folyamata. Az időskorú, társadalmi ellátásban részesülő és/vagy megtakarításokkal rendelkező népesség egyre szabadabban gazdálkodhat szabadidejével (Kátay Á. 2010), emellett betegségeik orvoslásában egyre inkább a természetes gyógytényezőket kívánja használni. Ennek köszönhetően még mindig nő a klasszikus egészségturisták száma, akik a hagyományos gyógyászati szolgáltatások mellett egyre több – életkoruknak és egészségi állapotuknak megfelelő – kiegészítő szolgáltatást és programot is keresnek (Molnár Cs. 2011). Ugyanakkor egyre fiatalabb korosztályok jelennek meg igényeikkel az egészségpiacon, elsősorban a wellnessnek köszönhetően. A család- és gyermekbarát szolgáltatásokat igénylők kereslete nem csak a turisztikai infrastruktúrával (fürdők), hanem a szuprastruktúrával (szállás- és vendéglátóhelyek) kapcsolatban is markánsan megjelenik. Az egészségturizmus növekedési üteme tehát messze felülmúlja a klasszikus turisztikai kereslet emelkedését, amiben az igazi húzóerőnek a wellness tekinthető. A modern egészségturizmus legfőbb trendje az egészség szempontjainak felértékelődése mellett a dizájn fokozódó jelentősége, valamint a komplexitás növekedése. Ez utóbbi azt jelenti, hogy számos, egymáshoz kapcsolódó tényezőt használnak a cél, az egészségesebb élet eléréséhez. Egyrészt ezek együttese vezet eredményre (illetve ezek összességére van kereslet), másrészt több szolgáltatás együtt eredményez üzletileg is sikeres működést (Várhelyi T. 2011/12). Új tendencia, a hogy a kezelésektől már nem csak különlegességeket, kellemes élményeket, hanem valós, hosszú távú hatást várnak a páciensek, ami az orvosilag megalapozott és javasolt kezelések és kúrák jelentőségét növeli. Az egészségturizmus jelentős fejlesztési terület a legtöbb olyan országban, amely szerencsés adottságokkal (pl. természetes gyógytényezőkkel) rendelkezik. Az előzőekből azonban az is kiderült, hogy egészségturisztikai szolgáltatás innovatív megoldásokkal is létrehozható, ezért manapság olyan országok is versenybe szállnak a globális piac felosztásáért, amelyek természeti gyógytényező hiányában, kreatív megoldásokkal fejlesztik ki sajátos terméküket. Az egészségturizmus keresleti trendjeit vizsgálók megegyeznek abban, hogy a hagyományos gyógyítás (terápia, kúra) egyre inkább háttérbe szorul, és az átfogó wellnessélményre helyeződik a hangsúly, egyfajta „összemosódásként” (Mintel 2007, Smith, M.– Puczkó L. 2010). Mindez természetesen nem arról szól, hogy a gyógyító eljárásokra, kúrákra nincs szükség, hiszen az idősödő társadalmak jellemzői és a jóléti államok társadalmistrukturális problémái miatt a gyógyturizmus különféle válfajai is egyre inkább felértékelődnek. Az igényes, fizetőképes kereslet azonban egyre fontosabbnak tartja a gyógyulás megfelelő környezetének biztosítását, a testreszabott, professzionális egészségprogramok jelenlétét a gyógyintézetekben. A fiatalok és középkorúak számára egyértelműen az aktív spa, vagy wellness élmény az, ami a középpontba kerül. A fogyasztók egyre inkább a magas minőséget preferálják az általuk igénybe vett komplex termék minden összetevőjét illetően. Mind a wellness, mind a gyógyturisztikai szolgáltatások fejlesztésében érdemi szempont a vendégkör összetételének körültekintő megválasztása. A kínálati trendeknek köszönhetően, egyre népszerűbb az egészségturisztikai termékek kombinálása valamilyen más turisztikai termékkel (pl. a wellness főprofilhoz kapcsolt

71

konferencia-, hivatás-, incentive, golf-, vagy síturizmus). „Több szolgáltatás egy helyen való igénybevételének lehetősége előnyt jelent, mivel a fogyasztói kereslethez való alkalmazkodás követelménye egyre inkább az „all inclusive”-szolgáltatások felé orientálódik (OES 2007, p. 20)”. A turisták lehetőség szerint rövid idő alatt sokat akarnak átélni és szeretnének sok pozitív élménnyel hazatérni. Összességében elmondható, hogy az egészségtudatos szemléletmód, az egészséges életmód felértékelődése és expanziója következtében világszerte megfigyelhető az egészségturizmus térnyerése, ugrásszerű növekedése. „A gazdaságtudományi szakemberek is a wellness- és az egészségügyi szektorban látják a jövő gazdasági növekedésének fő motorját. A kínálat növekedésével egyre újszerűbb szolgáltatások jelennek meg a piacon. A növekedés dinamizmusa hosszútávon meghatározza az adott ország turisztikai piacon betöltött pozícióját (Sándor R. 2011)”. Bővebben: http://epa.oszk.hu/00000/00007/00042/pdf/Mikes_International_0111.pdf

Az egészségturizmus önmagában nem képes megváltoztatni a civilizációs ártalmak (pl. mozgásszegény, stresszes életmód) következményeként jelentkező negatív fejleményeket (pl. elhízás, cukorbetegség, érrendszeri problémák kialakulása). A közvetlen, mindennapi társadalmi környezet hatása, a helyes életvitel, a rendszeres testmozgás szakmai, szervezeti és infrastrukturális feltételei (pl. sportszakemberek, rekreációs parkok, sportegyesületek, fitnesztermek) a kulturált kikapcsolódás, a rekreáció lehetőségei továbbra is a rendkívül fontos szerepet kapnak az egészséges társadalom kialakításában.

IV.8. Összefoglaló kérdések 1. Milyen társadalmi és gazdasági folyamatok vezettek az egészségturizmus fellendüléséhez?

72

2. Mit jelent az egészségturizmus kifejezés? Melyek az egészségturizmus alrendszerei? 3. Miben különbözik a gyógyturizmus és a wellness-turizmus keresleti oldala? 4. Milyen tendenciák jelentkeznek a wellness-turizmusban? 5. Milyen szerepet töltenek be a természeti tényezők a gyógyturizmusban? 6. Mi tartozik az egészségturisztikai infra- és szuprastruktúrához? 7. Hogyan hat az egészségturizmus a helyi és a regionális fejlődésre? 8. Melyek az egészségturizmus nemzetközi trendjei, fejlődési irányai?

IV.9. Felhasznált irodalom Albel A.– Tokaji F. 2006: Alföld SPA. Gyógyítás és wellness a Dél-Alföld termálfürdőiben. Libri, Budapest. Bodnár L. 2000: A turizmus földrajzi alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Eger-Budapest. Bona I. 1988: Geomorfológia. A felszínformák kialakulása és fejlődése. In: Futó J. (szerk.) Általános természeti földrajz. Tankönyvkiadó. Budapest. Boros Sz.– Printz-Markó E.–Priszinger K. 2011: Egészségturizmus. In: Turisztikai terméktervezés és fejlesztés. Pécsi Tudományegyetem. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0051_Turisztikai_termektervezes_es_fejles ztes/ch04.html. Letöltés: 2015.01.15. Budai Z. é.n.: Marketing a fürdőfejlesztésben. http://itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/02_01/SZ3.HTM . Letöltés: 2011. 10. 24. Budai Z. – Székács O. 2001: A magyar egészségturisztikai kínálat alakítása a különböző célcsoportok igényei szerint. Turizmus Bulletin. 4. Csermely M. 2002: Gyógyfürdők, gyógyvizek. White Golden Book Kft., Budapest. Curtis, S. 2004: Health and Inequality. Sage Publications, London-Thousand Oaks-New Delhi. Faurest, K. é.n.: Gyógyító kertek és tájak. www.levego.hu/sites/default/files/kapcsolodo/healinglandscape-hu.pdf Letöltés: 2015.01.25. Fenyvesi J. 2010: Egészségturizmus és egészségipar. Magyar orvosi nyelv. 10. 2. pp. 59-60. Fóris Á.–Bérczes E. 2006: A wellness terminológiája. Magyar nyelvőr. 130. 4. pp. 399-413. Gesler, W. M. 1993: Therapeutic landscapes: theory and a case study of Epidauros, Greece. Environment and Planning D: Society and Space. 11. 2. pp. 171 – 189. Gyetvai Gy. 2011: Mofetta – mátraderecskei széndioxid gyógygázfürdő. A Miskolci Egyetem Közleménye. A sorozat, Bányászat. 81. pp. 429-430. Heim Pál (é. n.): Wellness enciklopédia. EHCC Kft., Budapest. Hegedűs V. 2006: Az egészségturizmus fogalmi rendszerének és keresletének változásai Magyarországon. Földrajzi Értesítő. 55. 3-4. pp. 355-373. Hojcska Á. E.– Szabó Z. 2010: Fizioterápia az egészségturizmusban. Oktatási segédlet. Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet, Gyula. Hustiné Béres K. 2011: Fürdők és az egészségturizmus közgazdaságtana. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/20100019_Furdok_es_az_egeszsegturizmus_kozgazdasagtana/ch02.html

73

Jakucs L. 1990: Általános természetföldrajz. JATE Kiadó, Szeged. Juhász K. 1998: Paraszti fürdőélet a két világháború között. In: Fejős Z. (szerk.) A turizmus mint kulturális rendszer. Magyar Néprajzi Múzeum, Budapest. pp. 156-168. Kátay Á. 2010: A termálvizek hasznosítási lehetőségei a szállodaiparban. In: Bokor L.Marton G.-Szelesi T.-Tóth J. (szerk.) Földrajzi tanulmányok a Pécsi Doktoriskolából VII. PTE TTK Földrajzi Intézet, pp. 135-146. Kincses Gy.– Borbás I.– Mihalicza P.– Varga E.– Udvardy E. 2009: A gyógyturizmus tendenciái a világban. Egészségügyi gazdasági szemle. 47. 5. pp. 33-37. Kósa L. 1993: Fürdőkultúra és természetszemlélet kapcsolata a felvilágosodástól a 20. század elejéig. In: Várkonyi Á.– Kósa L. szerk.) Európa híres kertje. Orpheusz Könyvkiadó, Budapest. pp. 201-222. Lőrinc K.– Michalkó G. 2011: A városi turizmus. In: Turisztikai terméktervezés és fejlesztés. http://www.eturizmus.pte.hu/szakmaianyagok/Turisztikai%20term%C3%A9ktervez%C3%A9s%20%C3%A9s%20fejleszt%C3%A9 s/book.html#d6e111 Letöltés: 2015.01.10. Michalkó G. 2004: A turizmuselmélet alapjai. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. Michalkó G. 2012: Turizmológia. Elméleti alapok. Akadémiai Kiadó, Budapest. Mintel Travel & Tourism Analyst 2007: Spa Tourism, Travel & Tourism Analyst. 9. Molnár Cs. 2011: Az egészségturiszikai fejlesztések hatásai, különös tekintettel KeletMagyarországra. PhD értekezés. Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola. OES 2007: Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága megbízásából. Aquaprofit Rt. Sándor R. 2011: Egészségturizmus innováció megjelenése és területi összehasonlítása a németajkú és mediterrán országok viszonylatában. Mikes International. 11. 1. pp. 49-55. Smith, M. − Puczkó L. 2010: Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika. Akadémai Kiadó, Budapest. Smith, M. – Puczkó L. 2014: Health, Tourism and Hospitality: Spas, Wellness and Medical Travel. Routledge, Abingdon. Sziva I. 2010: Öntsünk tiszta vizet…Az egészségturizmus fogalmi lehatárolása és trendjeinek válogatott bibliográfiája Turizmus bulletin. 14. 4. pp. 73-76. Tasnádi J. 1998: A turizmus rendszere. Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, Szolnok. Várhelyi T. 2011/12: Világtrendek és hazai alkalmazásuk az egészségturizmus menedzsmentjében. Economica: Szolnoki Főiskola tudományos közleményei. 4. 12. pp. 14– 20. Williams, A. 1998: Therapeutic Landscapes in Holistic Medicine. Soc. Sci. Med. 46. 9. pp. 1193-1203. Wilson, K. 2003: Therapeutic landscapes and First Nations peoples: anexploration of culture, health and place. Health & Place. 9. Elsevier. pp. 83-89. http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1353829202000163 Letöltés: 2015.02.12. Egyéb források: 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről. Hatályos Jogszabályok gyűjteménye. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900074.EUM Letöltés: 2015.01.15. Balneológia. http://europeanmedicalservices.com/hu/balneologia/ Letöltés: 2014.12.14. Betegtájékoztató információk http://www.balneologia.hu/betegtajekoztato.aspx Letöltés: 2014.11.14.

74

Egészségturizmus. In: Egészségtudományi fogalomtár. http://fogalomtar.eski.hu/index.php/Eg%C3%A9szs%C3%A9gturizmus Letöltés: 2014.12.14. Egészségturisztikai értelmező szótár http://www.mimnet.hu/9999_partners/termal/hirlevel_2003_2.html Letöltés: 2015.01.14. Globalisierung medizinischer Leistungen: Risiken und Nebenwirkungen des Medizintourismus. http://www.aerzteblatt.de/archiv/54224 Letöltés: 2014.11.20. Gyógyvizeinkről - Mikor alkalmazzuk, mikor ne? http://people.inf.elte.hu/tozrabi/Index.html Letöltés: 2014.11.14. Hasznos tudnivalók fürdők látogatói számára http://www.termalfurdo.net/index.php?p=cikk&id=7 Heilklimatishcher Kurort. http://www.heilklima.de/index.shtml?en_heilklima_was Letöltés: 2015.02.28. Higiéniai alapszabályok strandolóknak http://www.spamagazin.hu/index.php/gyogyulas/30higieniai-alapszabalyok-a-strandoloknak-5-tipp Mellékhatásmentes gyógyulás barlangokban http://egeszsegturizmus.itthon.hu/gyogybarlangok Letöltés: 2014.11.14. Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia http://palyazat.gov.hu/download/15665/OES.pdf Letöltés: 2014.11.14. OES 2007: Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága. Budapest. Sóterápia http://alternativgyogymodok.hu/terapia/soterapia/ Termálvíz, gyógyvíz, hévíz http://www.termalfurdo.net/cikk/158 Letöltés: 2015.01.17. http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:mZqNIFrPOwsJ:www.datekla.eu/d ownload.php%3Fid%3D10%26file%3DGyogyfudo_balneol_wellness.doc+&cd=2&hl=hu&ct= clnk&gl=hu Letöltés: 2015.01.24.

75

V. A wellness kultúra kialakulása, sokszínűségének rövid áttekintése Hézsőné Böröcz Andrea

Napjainkban az egészségturizmus egyre jelentősebb szerepet játszik a világ turizmusában. Az egészségturizmuson belül, bárhol a nagyvilágban-, de hazai viszonylatban is a wellness turizmus fejlődik a legdinamikusabban. Magyarország eddig is és ezután is egyik fontos szereplője kíván maradni az egészségturisztikai piacnak. Definíció: A wellness az egészséges életmód újszerű megközelítése, egy olyan tudatosan választott életforma, ahol a fittség harmonikus fejlesztése mellett a test, a lélek, a szellem egyensúlyának megteremtése a cél. A wellness az élet minősége, az optimális egészség pozitív komponenseinek összessége.(ellentéte az illness) „A wellness személyre szabott egészségmegőrző programok összessége, illetve bizonyos esetben gyógymódok gyógykezelések együttes alkalmazása. A szabadságukat vagy pihenőidejüket általában wellness szállodában töltő vendégek részére, hogy a résztvevők kipihenjék a mindennapi stresszt és fáradtságot, testük és szellemük is megnyugodjon, feltöltődjön. A wellness részei lehetnek (torna, egészséges táplálkozás, úszás, fitnesz, masszázs stb.) beépülhet a hétköznapokba is, de leggyakrabban egy-egy szállodai kúra (4-5 nap vagy egy hét) alkalmával veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat. A wellness-kúrák alapja az úszás, illetve a vízhez kapcsolódó tevékenységek, kezelések (vízi aerobic,vízi fitness, víz alatti masszázs stb.), a számtalan szauna (a hagyományos szaunától az infraszaunáig), a különféle masszázsok a gyógymasszázstól a thai masszázsig, valamint a jóga egyes fajtái” (forrás: wikipédia)

V.1.

A wellness története

Egyidős az emberiséggel, azzal a törekvéssel, hogy az egyén felvegye a harcot saját képességeinek kibővítésével, fejlesztésével, leküzdje önnön magát, és hogy megelőzze a betegségeket. Már az ősember is szívesen beleült, a meleg vizű forrásokba és élvezte azoknak jótékony hatásait. A testi –lelki egészség megteremtésére irányuló törekvések az ókorig nyúlnak vissza, az antik görögöknél pl. kalokagathia (antik nevelési elv, mely összekapcsolta az erkölcsösséget (jó) a szép testi megjelenéssel.) . Maga a kifejezés 1950-ben született Halbert Dunn amerikai orvos által, aki a wellbeing . (jó közérzet ) és a fitness (jó fizikális erőnlét )szóból alkotta meg a wellnesst . Napjainkban a wellness minőségét és gazdasági jelentőségét az egészségturizmus, a vállalati wellness koncepció és lakossági életmód programok biztosítják.

76

A wellness, mint iparág óriási lendülettel fejlődik, gondoljunk csak a szépségipar, a reformtáplálkozás, táplálék kiegészítők, naturmedicina, Spa központok és wellness szállodák kialakulására. Amerikában és Ny.-Európában a wellnessnek vezető szerepe van a gazdaságban, de hazánkban is egyre többen foglalkoznak ezzel a területtel. A wellness, ha az optimális egészség megvalósítását vesszük figyelembe Kenneth H. Cooper ( amerikai sportorvos) nevéhez fűződik, aki megalkotta a tökéletes közérzet programját. (1990-ben adták ki) Ő a wellnesst elsősorban életstílusként határozza meg. Szerinte működési harmóniánkat, egyensúlyunkat 3 területen kell megvalósítani: 1. se túl sokat, se túl keveset elv – kiegyenlített teljesítőképesség, 2. aerob program végzése –heti 3 -4 alkalommal min. 20 perces aerob testedzést ajánl munka pulzussal, ( maximális pulzus 60 -80 % között ) 3. Pozitív Étkezési Terv – fő táplálékaink, és étkezések napi eloszlásának javasolt arányát adja meg. Cooper fontosnak tartja az érzelmi egyensúlyt, a megfelelő pihentető alvást, a rendszeres üdülést, és a stresszoldást. Sebastian Kneipp (1821-1897 német természetgyógyász) szintén az egészséges életmód elveinek kidolgozásán fáradozott. Az Ő filozófiájának alappillérei: dietetika, mozgásterápia, testi-lelki egyensúly, és hidroterápia Donald Ardell (életmóddal, fittséggel foglalkozó szociolőgus 1982) szerint a wellness, törekvés a pozitív megnyilvánulásokra, egyéni felelősség az egészségért, a környezet fejlesztése, kiegyensúlyozott életstílus, öntudatosság, személyes wellness terv véghezvitele. Dunn H. Travis (1896–1975, amerikai, véleménye szerint a wellness összetevői:

egészségstatisztikával foglalkozó szakember)

1. az egyén egészséghez kapcsolódó felelősségtudata, 2. rendszeres testmozgás, 3. egészséges táplálkozás, 4. káros szenvedélyek kerülése, óvatosság a gyógyszerek szedésében 5. rendszeres ellazulás és stressz kezelés 6. környezetbarát szemléletmód ( környezet tudatosság) Csíkszentmihályi Mihály. (pszichológus, pedagógus 1991 ) szerint „A tökéletes élmény olyasvalami, ami nem csak úgy megtörténik velünk, hanem inkább mi hozzuk szándékosan létre „ Gyakran jelentkezik ez a sportban, játékban, művészetben, hobbikban egyaránt.

77

Az életmódváltást elősegítik: - stresszoldó technikák, - kikapcsolódást segítő tevékenységek, - alternatív mozgásterápia, - masszázsterápia, - naturmedicina, - reformtáplálkozás, - szépségápolás elveinek alkalmazása. Feladat:

- személyre szóló edzésterv, - orvosi állapotfelmérés, - táplálkozási és életvezetési tanácsadás, - jó közérzet megteremtése.

A wellness egyik összetevője a fizikai fittség, ezért néhány gondolat erről..

V.2.

Fittnesz definíciója

A fittség fogalma: olyan pszichés – fizikai állapot, mely az egészséget és a minőségi életet célozza meg „A fitnesz (gyakran angolosan: fitness) olyan életforma, amely a jó fizikai erőnlétet, a szív, a tüdő és a vérkeringés tartós teljesítőképességének fejlesztését, az egészséges életmódot és az esztétikus külsőt helyezi előtérbe. A wellnesstől alapvetően az különbözteti meg, hogy nagyobb szerepet kap benne az aktív, sportos időtöltés. Az 1990-es évek közepén fitneszvilágbajnoki címet szerzett Béres Alexandra szerint: „A fitness elsősorban optimális fizikai és pszichikai működési harmóniát, szociális alkalmazkodóképességet, a mindennapok optimális cselekvő- és teljesítőképességét jelenti. Állapot, mozgalom és életforma.” (wikipédia) Célközönsége: fiatal felnőtt korosztály Eszközei: - aerob testedzés – aerobic jellegű tevékenységek - test és alakformálás - külcsínbeli hangsúly –kozmetika, fodrászat, szolárium, öltözködés - egészséges életmód – a táplálkozás fontosságát is felismerve

78

A minőségi élet területei: - környezet, (lakhely, tisztaság, higiénia ) - mentális ( motivációk, akaraterő…) - pszichés (beállítódások, attitüdök ) - szociális (társasági élet, anyagi helyzet ) - testi fitness ( állóképesség, erő-állóképesség, gyorsaság, izomerő, testösszetétel, mozgáskoordináció, egyensúly ) A rendszeres fitnessedzés hatása a szervezetre: - jobb lesz az egyén közérzete, és az erőnléte - javul a testtartása, - előnyösebb lesz a megjelenése, - könnyedebbé válik a mozgása, - gyorsabban regenerálódik megterhelés után, - magabiztosabb lesz az egyén, nő az önbizalma, - minőségibb életvitelt eredményez az egyén számára - csökken a stressz A fittségi edzéstervezés szabályai: - minden esetben figyelembe kell venni az egyéni sajátosságokat, - az aktuális edzettségi állapotot, - a jelenlegi egészségi állapotot, - az egyén céljait, motivációját, és az előző edzéstapasztalatot, A programtervezésnél a következő. alapelveket kell követni: 1. információgyűjtés (kérdőív segítségével kikérdezzük az egyént az általános egészségi állapotáról, és elvégzünk egy állapotfelmérő tesztet az erőnléti állapotáról.) 2. célmeghatározás ( ki milyen céllal kezdi el a programot) 3. állóképességi edzés - nagy jelentőséggel bír, 4. erő-állóképesség fejlesztése minden esetben történjen meg, 5. hajlékonyság fokozása nem elhanyagolható, 6. aktív pihenés – szükségessége vitathatatlan,

79

7. az egészséges kliensek speciális igényei ( terhesség, testsúlykontroll…) 8. siker és kitartás – folyamatos ösztönzésre van szükség, Az állapotfelmérés módjai: 1. Szűrés – célja a rizikófaktorok feltárása, a terheléses vizsgálat megindoklása 2. A szűrés módjai: - kérdőív / anamnézis - kikérdezés - orvosi vizsgálat ( nyugalmi, terheléses ) - fittségi tesztek Rizikófaktorok: - magas vérnyomás, - elhízás, - dohányzás, - tartós stresszhelyzet, - fizikai inaktivitás, - kóros nyugalmi EKG, - családi hajlam koszorúér betegségre

V.3.

A teljesítőképesség meghatározása.

- lépéspróba, (Sloan teszt, Harvard teszt) (Harvard-féle lépésteszt: 5 perc (300 mp) padra fel- és lelépés után pulzusmérés (percenként fél perc pulzusmérés háromszor). Index = (300 másodperc * 100) / (2x(p1 + p2 + p3)). 90 fölött jó, 60 alatt gyenge és rossz)

- kerékpár vagy futószalag ergométeres vizsgálat, (http://apolastan.uw.hu/modull/diagnosztika/eszkozos/terheleses_ekg.htm)

80

(http://interpingpong.atsk.hu/wp-content/uploads/2013/03/Mozg%C3%A1sgy%C3%B3gyszer-Varga-Csaba.pdf)

Tanácsadás: egyénre szabott edzésterv készítése, megbeszélése, hogy biztonságosan segítsük a klienset, vendéget,céljai elérésében.

V.4.

Wellness a szállodában:

Wellness szálloda az, amely megfelel min.3*szállodákra előírt követelményeknek, a szaktevékenységeket ill. a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettséggel rendelkező személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges

81

gasztronómiai, sport, relaxációs ill. wellness szolgáltatásokat nyújt, közösségi programokat biztosít. Feleljenek meg a következő feltételeknek: 1. Minimum kétféle szauna vagy gőzfűrdő áll rendelkezésre, 2. Min. 1 beltéri medencével rendelkezik, 3. Arc –test –kéz –láb és hajápolási szolgáltatások közül legalább 4féle szépségápolási lehetőséget nyújt, 4. Legalább 6féle masszázs, relaxációs és egyéb közérzetjavító szolgáltatást kínál, 5. Gasztronómiai szolgáltatás tekintetében szerepelnek hagyományos ételek, reform és vegetáriánus ételek és italok 6. Felszerelt fitness teremmel, cardió gépekkel és sportedzővel, oktatóval vagy testnevelő tanárral rendelkezik, 7. Min.4féle, szabadidős sportolási vagy keleti mozgásprogramot kínál, 8. (ebből min.1féle aerobic jellegű tréninget is ) 9. Felszerelt fitness-teremmel, cardió gépekkel és sportedzővel, oktatóval vagy testnevelő tanárral rendelkezik, 10. Min. 3féle közösségi, kulturális, zenei, művészeti programlehetőséget nyújt, ajánlja a környék nyújtotta lehetőségeket, 11. A nappali és délutáni műszakban egyaránt rendelkezik legalább 1 fő wellness végzettségű dolgozóval ( vagy azzal egyenértékűvel ) Wellness szálloda építéséhez a helyszín kiválasztása a legfontosabb szempont: - milyen földrajzi adottságokkal rendelkezik az adott hely? - a közelben lévő repülőtér elősegíti a külföldi vendégek fogadását. - jól megközelíthető-e a szálloda autóval, ill. tömegközlekedéssel elérhető-e, - kellemes, jó éghajlati viszonyok jellemzik-e a helyszínt? - egyebek ( fogyasztók igénye, hazai konkurencia.) Wellness szálloda kínálatában szükség van: - termálvízre -ill. lehetőség gyógyfűrdőzésre - pezsgő –gőz –és aroma fűrdőre, - szaunára, (finn, infra, szárazgőz ) - masszázsra ( svéd, gyógy, mauri thai…)

82



Lehetséges új szolgáltatások:



hang és fényterápia,



távol-keleti gyógymódok



speciális kozmetikai kezelések



immunerősítő programok

I. Fürdők világa: ( min. 1féle szolgáltatással rendelkeznie kell) 

uszoda



élményfürdő



pezsgőfürdő



gyermekmedence stb…

II. Szaunák és gőzfűrdő: ( min. 2féle szolgáltatás) 

finn szauna



bio szauna



infraszauna



aroma kabin

III. Szépség –és stílus: (min. 4féle szolgáltatás az alábbiak közül ) 

algás arc-vagy testpakolás



aromaterápia



bőrápolási tanácsadás, termékeladás



manikűr, kézápolás, műköröm



pedikűr, lábápolás



ultrahangos arc ill. testkezelés



infrakezelés, mélymeleg kezelés



fitohormonok, növényi hatóanyagok használata stb..

IV. Terápia és relaxáció:( min. 6féle szolgáltatás ) 

akupunktúra, akupresszúra



léböjt kúra



sóbarlang, sókamra



iriszdiagnosztika



iszappakolás



köpölyözés (http://www.egeszsegkalauz.hu/termeszetes-gyogymodok/kopolyozeservagas-nadalyozas-kiallitas-sostoi-muzeumfaluban-112240.html)

83



kiropraktika (http://www.gerincorvos.hu/Mi-a-kiropraktika.aspx)



gerinctorna



száraz testledörzsölés

Relaxáció: 

Alexander módszer( http://hu.wikipedia.org/wiki/Alexander-technika)



légzésterápia (http://drimmun.com/terapiak/legzesterapia.html)



sport –svéd –talp –nyirok –thai –yumeiho masszázs



kineziológia



hang –fény –fa – aromaterápia

V. Gasztronómia: 

gyümölcsök



frissen préselt gyümölcslevek, biobor, gyógyteák



reform és vegetáriánus kínálat



gourmet kínálat

VI. Sport és aktivitás alapkövetelmény: 

cardió és izomerősítő gépek használatának biztosítása



személyi edzés biztosítása

84

VII. Szabadidős tevékenységek, szabadidősportok. alternatív mozgásprogramok ( min.4féle az alábbiak közül) 

asztalitenisz, tenisz



kerékpárkölcsönzés / túra, gyalogtúra



lovaglás, golf, szörfözés, vitorlázás



jóga, pilates, tai chi Aerobic jellegű tréningek ( min.1féle szolgáltatás)



aerobic, step-aerobic



spinning, stretching, tae-bo, kick-boksz



aquafitness stb…

VIII. Közösségi programok:( min.3féle lehetőség ) 

kulturális programok a helyszínen



tánc



közös játékok,



kreatív alkotóműhely



közös kirándulás biztosítása Bízom benne, hogy segíteni tudtam a wellness iránt érdeklődőknek, hogy a fent ismertetett anyag révén az általános műveltségük, a szabadidő-kultúra e kis szeletével gyarapodjon.

85

VI. Wellness szolgáltatások, relaxációs módszerek, alternatív mozgásterápiák Hézsőné Böröcz Andrea

Néhány fogalom, mely a wellnesshez kapcsolódik. Rehabilitáció: Mindazok a társadalmi intézkedések, amelyek az egészségi állapot helyreállítását, a betegségek gyógyítását szolgálják. Fizióterápia: A rehabilitáció részterülete, a természeti erők felhasználása a „helyreállításban”. Ilyen pl. balneológia ( gyógyvíz tudomány), hidroterápia (vízgyógyászat), gyógymasszázs (mechanoterápia), stb…. Rekreáció: Üdülés, felfrissülés, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló tevékenységek. Kúra: Gyógyhelyen végzett terápiás módszer (pl. tisztító, méregtelenítő, léböjt, stb…..kúrák) A fent említett fogalmi körhöz ( rehabilitáció, fizióterápia, rekreáció, kúra) szervesen kapcsolódnak a gyógyfürdők és az ezekhez fűződő egyéb szolgáltatások, amelyek ebben a fejezetben kerülnek ismertetésre.

Az emberiség örök vágya, hogy az anyaméhhez hasonló környezetbe kerüljön, testmeleg folyadék vegye körül. Talán ezt élte át az az ősember is, aki szívesen ült bele azokba a hőforrásokba, amelyekben felüdülést, regenerálódást talált. A mai kor embere ezt az élményt, - szaunákban és egyéb meleg vizes medencékben – éli meg. A wellness szállodák nyújtotta szolgáltatások egyre több ember számára teszik elérhetővé az aktív kikapcsolódásnak ezt a formáját.

VI.1. Szaunák: „ A szauna olyan helyiség vagy külön kis faház, amelyet felfűtenek, hogy benne emberek izzadhassanak kikapcsolódás céljából. Legtöbbször – de nem feltétlenül – a forró kövekre öntött víz által történő vízgőzképzés, és a mosakodás is hozzátartozik. A szauna története több ezer éves múltra tekint vissza, elsősorban az északi népeknél. Különféle népcsoportoknál különféle fajtái alakultak ki a történelem során. Ezért a szauna fogalmának definíciója nem lehet egyértelmű, és – különösen a szaunázó népeknél – különféle köztes megoldások is kialakultak. Az alábbiakban, amennyiben nincs külön jelezve, a legismertebb formáról, a finn szaunáról (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szauna#.E2.80.9ENorm.C3.A1l.E2.80.9D_finn_szauna) esik szó.” (wikipédia)

86

VI.1.1.

„Normál” finn szauna

(Egy modern, valószínűleg egyben legyártott finn rönkház mökki és szauna behavazva.) A szauna a finn vidéki házakban, nyaralókban általában nyírfafűtéses, a városi lakásokban, fürdőkben általában elektromos üzemű. A városi lakásokban általában fa lambériával kialakított kis helyiség a fürdőszobában. A nyaraló, avagy mökki tartozéka a szauna, általában egy tó partján helyezkedik el, és egy külön kis faházból áll. A szaunázás után többnyire a tó vizét használják lehűlésre, télen ehhez lék vágása szükséges. Lehet ugyanakkor csak a havat is használni, avagy kint állni a -20-30 °C-os hidegben. Szauna után a hideg víz vagy levegő pár percig egyáltalán nem hideg, hanem kellemes. Jelenleg kb. 2 millió szauna van Finnországban ( http://hu.wikipedia.org/wiki/Finnorsz%C3%A1g) ebből 1,2 millió magánlakásokban, a maradék a nyaralókban (mökkikben), szállodákban, uszodákban található. Ez az 5 milliós népességhez képest igen soknak számít. Az utóbbi 50 évben a gyarapodás sem kevés: 1938-ban még csak 1,5 millió szauna volt. Ami az angoloknál az ötórai tea, az a finneknél a szauna: szent és sérthetetlen. Ha máskor nem, legalább egyszer egy héten, általában hétvégén szakítanak rá időt. Ha egy család egy másikat szaunázni hív, az többnapos együttlétet jelent. Szombat délután 5-6 órára felfűtik a szaunahelyiséget, és kezdődik a többórás lazító, pihentető családi program. Mellé állandó kísérő a sör virslivel. Lenkkimakkara – ha ezt egy finn meghallja, összefut a szájában a nyál, mert a szaunázás utáni és közbeni eszem-iszomot jelenti. A finnek mindenhova magukkal viszik a szaunájukat, sokan még a nyaralásukkor is, ezért nem ritka látvány a sátorban, vagy egy hajón felállított szauna sem. A szauna annyira a hétköznapok részévé vált az idők folyamán, hogy a finnek igazán nem is értik miért tulajdonítanak ennek mások olyan különleges jelentőséget. A finn gyerekeket korábban a szaunában való viselkedésről a templomban való viselkedéshez hasonló módon tanították. A szauna az emberek életét végigkísérte, központi, „szent” hely volt számukra. Általában szaunában születtek és halottaikat is ott ravatalozták fel.

87

A hagyomány tovább folytatódik A füstös szauna és a szaunázás régmúlt szokásai szinte változatlanul fennmaradtak napjainkig. Ezt bizonyítják az egykori leírások, eredeti beszámolók és a finn néprajzkutatók kutatási eredményei is. Mind arról számol be, hogy a finnek vizet öntenek a forró kövekre, virgáccsal veregetik egymást közben, úsznak a tóban illetve meghempergőznek a hóban. Mind a mai napig a finn szauna elsősorban a tisztálkodás helyét jelenti, mely egyben a testi és szellemi felfrissülést is biztosítja. Az utóbbi időben az emberek kezdik ismét felismerni a füstös szaunák összehasonlíthatatlan előnyeit és ezért ismét növekszik népszerűségük. forrás: wikipédia.org

VI.1.2.

Hazai szauna kultúra

A szauna-kultúra idehaza még gyerekcipőben jár. A szaunákat alkalmanként látogató vendégek többsége nincs tisztában az alapvető szabályokkal mind a higiénés mind pedig az egészségügyi részét tekintve. Hiába várják már a trendnek is megfelelő wellness- létesítmények, szállodák a hazai és külföldi vendégeket, ha például szauna-kultúra hiányát tapasztalva nem igazán érzi magát kellemesen a külföldi vendég és összecsomagol.

Sajnos sok hazai vendég nem megfelelően veszi igénybe a szaunákat és felháborodik, ha megszólják őket. Sőt konfliktusba keverednek azokkal, akik leveszik a fürdőruhájukat és lepedőt körbetekerve mennek be. Anyagunkkal szeretnénk részünket kivenni a szaunakultúra terjesztésében remélve, hogy ezzel hozzájárulunk a helyes, így egészségesebb, kockázatmentesebb és élvezhetőbb szaunázáshoz. A legtöbben amikor szaunázásról beszélünk a relaxáló szaunázásra gondolnak. Viszont a szaunázás azonban szélesebb skálán mozog. Például élénkíthetjük vele magunkat, rehabilitációs célra is használhatjuk kiegészítő terápiaként. Mentális és testi fittség eléréséhez is alkalmazhatjuk vagy ellenkezőleg „kimeríthetjük” vele magunkat egy stresszes nap vagy hét után.

88

VI.1.3.

A relaxáló szaunázás

A benntartózkodási idő maximum 15 perc/alkalom (minden esetben). A relaxáló szaunázáshoz a legideálisabb 3-4-szer bemenni a szaunába. Fordítsunk figyelmet a lehűlés és pihenés szakaszára is. Érdemes legalább 25 -30 percnek eltelnie a szauna menetek között, lehűtéssel együtt, de ha több pihenést engedünk meg magunknak meg lesz a várva várt eredmény. A szauna menetek közti alvást viszont nem javasoljuk. A legjobb tanácsadónk a testünk, ha nem kívánjuk, vagy úgy érezzük az átlagnál jobban ver a szívünk várjunk még egy kicsit. A szaunázás valóban a "testi-lelki" kikapcsolódásunkat szolgálja, ne akarjunk senkinek megfelelni, ez nem túlélő program. Mindig tartsuk szem előtt, hogy a bent tartózkodási idő egyén és állapot függő. Az ember állóképessége függ az alvás mennyiségétől az őt ért stresszhatásoktól az esetlegesen lappangó betegségektől stb. Egyszóval nem kell mindig arra törekednünk, hogy végigüljük a standardizált 15 percet. A gyakorlott szaunázók akár 4-5 alkalommal is szaunázhatnak. Ennek túllépése viszont számukra is igen megterhelő a szív- és érrendszerüknek és veszélyeztethetik ionháztartásukat is. Így az egészség megőrzéshez, fittséghez már semmi köze. 1 héten 3 x 4 vagy 4 x 3 alkalmat javasolunk a szaunában tölteni. A mindennapos szaunázás túlzás és nem egészséges. Az egyrészes fürdőruhát felejtsük el a szaunázáshoz! A szintetikus anyaggal beborított test nem tud úgy a hő ellen védekezni, azaz nem tudja úgy a hőt leadni, hőpangás léphet fel alatta. Ez nem csak a bőrnek nem tesz jót, hanem jobban megemelheti belső testmaghőmérsékletünket, miközben még az izzadás általi méregtelenítés meg sem indult igazán. Megterheljük vele szívünket, érrendszerünket. Tisztálkodó zuhanyozással kezdjünk. Ne klóros vízzel a testünkön szaunázzunk! A szaunába száraz testtel és lepedővel lépjünk. A szaunában mindig terítsünk magunk alá lepedőt úgy, hogy a talpunk alatt is legyen. Javasoljuk mindenki számára a legkényelmesebb testhelyzet felvételét, amelyet nyugodtan változtatgathatunk is. Erős szívdobogás, nyugtalanság esetleg szédülés esetén érdemes elhagyni a kabint a homokórával mit sem törődve! A szauna elhagyása után először mindig zuhanyozzunk, lemosva magunkról az izzadságot! Ezt követi a lehűlés szakasza. További információk a www.szauna-szeansz.hu honlapon találhatók. Az északi területekkel párhuzamosan, a Mediterrán területeken is magas szintű fürdőkultúra volt. Az itt felsorolt izzasztófürdők története, a Görög, Római és később a Bizánci Birodalom koráig nyúlik vissza, ennek a kultúrának az eltűnését az Ókor bukása és a Középkor megjelenése jelentette. Európában csak a Reneszánsz megjelenésével kerül vissza a

89

köztudatba a fürdőkultúra. Külön érdekesség, hogy Magyarországon a török hódoltság alatt honosodott meg a fürdők használata.

VI.2. A wellness-technikai berendezések, a szervezetre kifejtett hatásuk szerint: VI.2.1.         

Izzasztófürdők:

Finn szauna Infra szauna Kombi szauna Gőzfürdő Törökfürdő (hammam) Tepidarium Caldarium Danarium Lakónium

VI.2.1.1. Finn szauna A szaunázás egyszerre kikapcsolódás és felfrissülés, egészségünk megóvását segítő pihenés, amely egyaránt jótékony hatással van a testre, szellemre és lélekre. Kiválnak a bőrünkben felgyülemlett szennyeződések, serkenti a bőrünk hámsejtjeinek újraképződését. Fokozza a testünk edzettségét a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét, főleg a megfázásos megbetegedéseknél és légúti fertőzésekkel szemben. Edzésben tartja a szívet és stabilizálja a vérnyomást. Fokozza a hormonképződést és serkentően hat a vegetatív idegrendszerre.

VI.2.1.2. Infra szauna Az infrakabin hasonló, de mégis más, mint a napfény. Az infrasugárzás - akár a Napé- szinte veszteség nélkül hatol át a levegőn, de a mikrohullámú sütőkhöz hasonlóan minden útjába kerülő szilárd tárgyat felmelegít, így az emberi testet is. Az infrasugárzó az infrakabin lelke. Ez meghatározott hullámhosszúságú, szemmel nem látható sugarat bocsát ki, amely a levegőn és a bőrön áthatolva egészen a belső szervekig jut. Az emberi test a kibocsátott sugarak 95%-át képes elnyelni, ez váltja ki a melegítő hatást az izomszövetekben és a belső szervekben. Testünk belülről kifelé melegszik az infrasugárzástól. A finn szaunával ez fordítva történik, a levegő először a bőrt melegíti, a meleg kívülről befelé terjed a testben. A hatás mindkét esetben azonos, a fokozott meleghatás a test szabályzó rendszerét működésbe hozza, izzadság párologtatásával a bőrt, a testet hűteni próbálja. Testünkből így salakanyagok távoznak, felfrissülünk, újjáéledünk. Az infrakabin hatékony, mégis kíméletesebb a hagyományos szaunánál. Hőmérséklete csupán 40-60 °C, ezért azok is nyugodtan használhatják, akik nem kedvelik a magas hőmérsékletet. Használhatják szívbeteg és magas vérnyomással rendelkező személyek is. Kitűnően alkalmas gyulladásos megbetegedések orvoslására.

90

Gyógyító hatásai: A mély hő segíti a véredények kitágulását, amely megkönnyebbülést és gyógyulást hoz az izmoknak és az enyhe szöveti sérüléseknek. Európában a hipertermiás terápia széles körben alkalmazott az izületi gyulladástól szenvedő betegek kezelésében. Az infravörös terápiát hatékonyan alkalmazzák Japánban nyáktömlõ gyulladás, reumás izületi gyulladás, hátfájás, isiász, lumbágó, fejfájás, görcsök, rándulások és más izom vagy csontbántalmak esetén. Az infravörös szaunákkal az öregkori merevség és fájdalmak sok fajtája csökkenthető vagy megszüntethető. A megélénkült vérkeringés stimulálja a verejtékmirigyeket, ezáltal megszabadít a testben felhalmozódott mérgektől és salakanyagoktól. A napi verejtékezés segít a méregtelenítésben és a testet megszabadítja a rákkeltő hatású nehézfémek valamint az alkohol, nikotin, és koleszterin lerakódástól. Az Infraszauna lágy melegében eltöltött pár perc felér egy kiadós masszázzsal, amely kellemesen feszültségoldó hatással van a feszült idegekre és izmokra. A kabinból kilépve testileg és szellemileg egyaránt felfrissülve és megerősödve folytathatja mindennapjait. A hipertermiás terápia az egyik dolog, amely jelentõsen megnöveli a növekedési hormon szintjét, mely fontos a test szöveteinek karbantartásában, beleértve a test izmait. A krónikus fáradékonyságban szenvedő betegeknél a hipertermiás terápia segít helyreállítani a vegetatív idegrendszer helyes működését. Mialatt a verejtékezés fokozódik, hogy lehűtse a testet, a szív erősebben dolgozik, mialatt a vérkeringése megélénkül. Ezzel ugyanazt a hatást lehet elérni, mint a folyamatos sporttevékenységgel. A szívdobogás frekvenciája, a kardiológiai ellátás és a metabolikus frekvencia javul, mialatt a diasztolikus vérnyomás csökken. Az Infra-szauna mély stimuláló hatása által emelkedik a test hőmérséklete, mesterséges láz alakul ki. Miközben a test elkezd a láz ellen védekezni, természetes módon erősödik az immunrendszer. A nehézfémek és mérgek eltávolítása a megerősödött verejtékezés kiváltotta salaktalanítás együttes hatása javítja a használók általános egészségi állapotát, csökkenti a betegségre való hajlamát. 35-55 C hőmérséklet között sokkal biztonságosabb és kellemesebb hőmérsékleten dolgozik, mint a hagyományos szaunák. A hosszúhullámú infravörös sugárzás 3,5-4 cm mélyen az izomrostokba hatol. Ennek hatására a normálisnál 3-4-szer erősebb verejtékképződés tapasztalható. A kozmetikusok és a kozmetológusok rutinszerűen alkalmazzák programjukban a napi infraszaunázást, hogy a cellulitot csökkentsék. Mivel a Infraszauna infravörös sugarai mélyen a bõr alá hatolnak, a narancsbõr ily módon történő kezelése sokkal eredményesebb, mint hagyományos módszerekkel. Megélénkült vérkeringés stimulálja a verítékmirigyeket és ez által megszabadít a mérgektől és a salakanyagoktól. Ma már Magyarországon is felismerték az infrakabinok jelentőségét a kozmetikában és a gyógyászatban egyaránt. Az Infra-szaunában egyszerre megy végbe a verejtékképződés és a kalóriaégetés, miközben vérkeringése felélénkül. Egy átlagos kondícióban lévő személy egyetlen szaunázás után csaknem 500 gr verejtéket képes kibocsátani és eközben 300-600 kalóriát elégetni. Ez a hatás az Infraszaunát a hagyományos szaunákkal összehasonlítva akár 300%-kal is

91

hatásosabbá teheti. Ez a sugárterápia segíthet lerövidíteni a megfázásból vagy influenzából való felépülés idejét, és gyorsabb reakcióra készteti az immunrendszert. Tapasztalat mutatja, hogy gerjeszti a test természetes gyógyulási folyamatát.

VI.2.1.3. Gőzfűrdő A múlt homályába vész a gőzfürdők történetének kezdete. Már az ókori görögök is használták, majd a rómaiak is átvették és elterjesztették a meghódított területeken. A rituális mosakodás a muszlim hívők állandó kötelessége. Városaikban már a középkorban, igen fejlett fürdőkultúra alakult ki. Érdekesség, hogy Amerikában az ott élő indiánok is használtak un. izzasztó kamrákat (sátrakat). Már kicsi gyermekkortól kiemelkedő szerepet kapott a tisztálkodás, a testápolás műveleteinek elsajátítása. Azon kevés helyszínek közé tartoznak a nyilvános fürdők, ahová a nők is ellátogathattak, természetesen, ha a férfiak nem voltak jelen. Hatása: Az egészségünkre nagyon kedvező hatást gyakorol. A magas páratartalomnak és a hőmérsékletnek köszönhetően a gőzfürdő a következő betegségek enyhítésében a leghatásosabb: hörghurut, tüdőasztma, felső légúti hurut, rekedtség, köhögés, torokfájás, régóta tartó reumatikus panaszok és izületi fájdalmak. Emellett javítja a bőr vérellátását, kiváló a száraz repedezett bőrre. A gőzfürdő hőmérsékletétől és páratartalmától a fürdőző izzadékonyságától és a gőzfürdőben eltöltött időtől függően a testhőmérséklet 37,6-40 C fokra emelkedhet. 43-46 C fok a legoptimálisabb hőmérséklet a gőzfürdőben. Helyes használata: Az első belépés előtt le kell zuhanyozni. Egy alkalommal 15-20 percnél tovább semmiképpen sem ajánlott a bent tartózkodás. Minden gőzfürdőzés után le kell hűteni a testet hideg vízzel vagy hideg levegővel. 2-3 alkalomnál többször nem ajánlott a gőzfürdőzés megismétlése. Kontraindikáció: Nem ajánlott azoknak, akik vérkeringési vagy légzőszervi zavarokkal küszködnek, illetve magas vérnyomásuk van. Ugyanis a gőzfürdőben rövid idő alatt erős izzadás lép fel, és a magas páratartalom miatt az izzadság nem tud elpárologni, ezért hőtorlódás következik be. Ez nagy megterhelés a szív és a vérkeringés számára.

VI.2.1.4. Törökfűrdő Arra az időre vezethető vissza a fürdő eredete, amikor Anatóliába érkeztek a törökök, ahol a római és a bizánci fürdőkultúrával találkoztak. A saját kultúrájukkal ötvözték, így alakult ki a török fürdő elnevezés, eredeti nevén HAMMAM, melynek „meleget árasztó” a jelentése. Ezek a fürdők nagy vallási komplexum részeként épültek, melyeket általában adományokból hoztak létre. A komplexum részéhez tartoztak a mecsetek, iskolák és kórházak is. De előfordult, hogy külön álló létesítményként épültek. A hammamban a férfiak és a nők is egyaránt beléphettek, vagy egymástól eltérő időpontban, vagy elkülönített helyiségekben. Kortól, nemtől függetlenül bárki használhatta a fürdőt, így a török kultúra szerves részévé vált. A fürdőkhöz szertartások is kapcsolódtak, így volt helyszíne a körülmetélésnek, temetésnek, vagy akár az esküvőnek. Szépségápolást is oktattak itt.

92

A magas hőmérsékletnek és a páratartalomnak köszönhetően izzadással és szellemi pihenéssel hatott a szervezetre. A szappanos masszázstól és a súrolástól a test megszabadul az elhalt bőrsejtektől, a vérkeringés felfrissül és az izmok ellazulnak.

VI.2.1.5. Tepidárium Egy regeneráló helyiség, amit a rómaiak fedeztek fel, és ami kővel volt bevonva. A kőzeten keresztül hatolva jutottak be a kabinba a faszén által termelt speciális gázok. Jellegzetessége a fal, a padló, és a padok fűtése. Langyos, közepes páratartalmú, 37-40 C fokos fürdő, mely immunerősítő hatású, a keringési rendszer megterhelése nélkül. Ez a hőmérséklet optimális arra, hogy a test kiizzadja a káros anyagokat. Stresszoldó és nyugtató hatású, valamint erősíti a szívet és a vérkeringést.

VI.2.1.6. Caldarium Klasszikus római fürdőkben használt berendezés egyike, amely forró vizes izzasztókamrát jelent. Csempével vagy márvánnyal kirakott. Átlagos tartózkodási idő 30-40 perc, alacsony a hőmérséklet (40-50 Cfok), a levegő páratartalma (70-100%). Ennek köszönhetően kevésbé megterhelő a szervezet számára. A vérkeringés javul, az izomfeszültség csökken a légzőszervek és a bőr pórusai kitisztulnak.

VI.2.1.7. Danarium A tepidárium, a caldarium és a lakónium jegyeit képviseli. Enyhén fűtött kerámiaburkolatú helyiség, gyógynövényes gőzzel. Az izmok és izületek mozgékonyságában és enyhe reumás betegségek csillapításában segíthet. Hőmérséklete 0 és 65 C fok közötti, páratartalma pedig 0 és 100 % közötti lehet. Használata előtt tusoljunk le, majd töröljük magunkat szárazra. 15-20 perc után szakítsuk meg a fürdőzést, majd menjünk friss levegőre. A kabint szellőztessük át. Frissítsük magunkat hideg zuhannyal, vagy csobbanóba merüléssel. Lehűlt testünket melegítsük normál hőmérsékletűre, majd folytassuk a gőzfürdőzést. 30-40 perc eltelte után elhagyhatjuk a danariumot. Figyeljünk a folyadékpótlásra! Naponta 1-2 alkalommal javasolt a használata.

VI.2.1.8. Lakónium Régebben márvánnyal burkolt, kerek terem volt, amely közepén egy izzó szénnel teli tartályt helyeztek el. Ezt ülték körbe a fürdőzők, és így melegítették magukat a közel 1400 nm-es körzetben infravörös sugarakat ontó széntől. Jelenleg a szénnel telített tartály helyett infravörös sugárzókat helyeznek el a terem közepén és az oldalfalakon. A sugárzókat mozgásérzékelőkkel szerelik fel, így ha a látogató helyet foglal a helyiségben a rendszer működésbe lép. Burkolata kerámia, a levegő hőmérséklete 60 C fok, a relatív páratartalom mindössze 5-20% között van. Használata során a véráramlás felélénkül, a salakanyagok lebontása felgyorsul, ezáltal az immunrendszer erősödik. A folyamatos izzadás elősegíti a stressz feloldását. Szabályozza a vérnyomást, serkenti a szívműködést, így segíti a testi és lelki ellazulást. 15-20 perc az ajánlott tartózkodási idő.

93

A szauna használata után a szervezet lehűtésére a következő módszereket alkalmazták.

VI.2.2.     

Hűtőfürdők:

Merülőmedence Merülődézsa Hidegvizes zuhany Jégkút Jégbarlang (frigidárium)

VI.2.2.1. Merülőmedence Hidegvizzel telített medence. Az izzasztófürdők közben, illetve után ajánlott a használata. Serkenti a vérkeringést, a pórusokat összehúzza. Burkolata lehet fa, kerámia, illetve üvegmozaik.

VI.2.2.2. Merülődézsa Burkolata fa, de létezik fóliával bélelt változata is. Méretei kissebbek, mint a merülőmedencéé. Alakja általában ovális, vagy kerek. Használata és hatása, azonos a merülőmedencével.

VI.2.2.3. Hidegvizes zuhany Szintén az izzasztófürdők után ajánlott. Frissítő hatású. Érdekesség: Ha valamilyen módon hűtjük a bőrünket, pl. Hidegvizes zuhannyal, hőveszteséget eredményez, melyet a szervezetnek pótolnia kell. Ezt először a szénhidrátok elégetésével teszi. Huzamosabb idő után már csak a zsírpárnák maradnak, amiből pótolhatja a veszteséget. Ennek tudatában, hosszabb távon alkalmazva fogyást eredményez.

VI.2.2.4. Jégkút Ez egy falra szerelt kút, mely jégkását tartalmaz. Szaunázás után felfrissíti a szervezetet. A jég a bőrbe dörzsölve felélénkíti a vérkeringést, és kellemesen hat a testre. Fájdalomcsillapító hatású. A fizikoterápiában is használják rendszeresen.

VI.2.2.5. Jégbarlang A frigidariumot a rómaiak renszerint a fórró helyiségek használata után alkalmazták. A kabint jégkabinnak, illetve jégbarlangnak is nevezzük. A kabin segíti a felhevült test drasztikus lehülését. A hideg hatására az izzadás megszűnik, a bőr pórusai összezáródnak. A lezúduló víz jótékony masszírozó hatását, a következő módokon próbálták meg utánozni.

94

VI.2.3.     

Masszázsfürdők:

Masszázsmedence Masszázskád Tangentor Kneipp medence Élményelemek

VI.2.3.1. Masszázsmedence Masszázsmedencéknek nevezzük azokat a szerkezeteket, melyek önálló szűrőforgató berendezésekkel rendelkeznek.

VI.2.3.2. Masszázskádak Ez egy fémkereten elhelyezett műanyagból készült, merevített kád, mely ergonómiai és helymegfelelési szempontoknak megfelelően kerül kialakításra. Használata előtt 36-40 C fokos hőmérsékletű vízzel kell megtölteni. Amint a vízszintérzékelőt eléri a víz szintje, a hidromasszázs funkció már működtethető is. A kád falában elhelyezett befúvók fixen vannak rögzítve, így helyzetük nem változtatható. A masszázssugár ezeken keresztül irányítható a kezelendő testfelületre. Fontos, hogy a sugár ferde irányból közelítse meg a kezelendő felületet. Van olyan befúvó mely az adott testrészt felületi részét masszírozzák, de van, amely a mély szöveteket és az izmokat masszírozzák. A kád kialakítása biztosítja a helyes és kényelmes testtartást. A befúvók általában a hátra, gerincre, talpra, derékra, és csípőre irányulnak, így ezeket masszírozzák.

VI.2.3.3. Tangentor Hidromasszázs is egyben. Gyógyvízzel történő víz alatti sugár masszázskezelés jelent. Előnye: mértékletes, de folyamatos használata a keringési rendszert serkenti, különösen a nyirokrendszert, mely az immunrendszer részét képezi, így javítva a szervezet méregtelenítését és anyagcseréjét. Használata során a test teljesen ellazul, oldja a stressz okozta fezsültséget, segíti a bőr megújulását, javítja a kötőszövetek rugalmasságát, és ellazítja az izomzatot, és csökkenti a fájdalmakat. Általában gyógyfürdőkben, gyógyászati központokban található meg ez a kezelés. A kezelés ajánlott időtartalma 10 perc, melyet kúraszerűen érdemes igénybevenni. Ajánlott műtétek utáni gyógykezelésekre, mozgásszervi- és idegbetegségekre, sportolóknál, valamint keringési problémákkal küszködöknél.

VI.2.3.4. Kneipp-kúra A kneipp-kúra a 19. század egyik leghatásosabb egészségmegőrző módszere volt, mely a hideg-meleg víz váltakozásán alapul. Az anyagcserét serkenti, a vérkeringést élénkíti. Ez a módszer egész Európában elterjedt, hiszen használata során, sokoldalú módon lehet egészséges életet élni. Számos gyógyfürdőben és szállodában használják. A Kneipp módszer alapjai: A víz (hidroterápia), amely különböző hőfokú víz alkalmazásával változó hőmérsékleti ingereknek teszi ki a testet, így vegetatív reakciót vált ki. A gyógynövények (fitoterápia), bár lassabban hatnak, de kevesebb mellékhatást fejtenek

95

ki. Az egészséges táplálkozás, amely különösen a zöldségféléket, gyümölcsöket és tejtermékek szerepét hangsúlyozza. A mozgás, amely rendszeres és észszerű mozgáson alapul. A test-lélek-szellem harmóniája, mely arra tanít, hogyan élhet az ember összhangban önmagával, miként találhatja meg saját testi-lelki ritmusát. Főbb alkalmazási területei vérkeringési, vérellátási anyagcserezavarok megelőzésében, gyógyításában.

zavaroknál,

stressz,

és

A kneipp-medence alja gömbölyű kavicsággyal borított. Szaunázás közben üdítőleg hat a hidegvizes része, a kavicsokon járva pedig talpmasszázst végezhetünk. Javasolt még a használata a következő betegségek, panaszok során: visszér, fertőzésekre való fokozott hajlam, frontérzékenység, kóros lábizzadás, magas vérnyomásra való hajlam és depresszió esetén is. Nem ajánlott a használata menstruáció esetén, nőgyógyászati fertőzések, vesebetegségek és húgyúti fertőzések, valamint súlyos keringési zavarok esetén.

VI.2.3.5. Élményelemek A masszázsmedencékben, élménymedencékben leggyakrabban alkalmazott élményelemek általánosan inox anyagú, sok esetben egyedi gyártású berendezések: Élményelemek: pl. masszázsbefúvó, talp-, vádli-, derék-, hát-, váll- és nyakmasszázs, buzgár, gejzír, pezsgetés (padló, ülőlap,) vízköpő, stb.. A fürdőzők szempontjából nagyon fontos a víz hőmérséklete, a kellemesen meleg víz segíti az ellazulást és javítja a komfortérzetet.

VI.2.4.   

Hőfürdők:

Termálmedence Gyógyvízmedence Japánfürdő

VI.2.4.1. Termálvízes medence A föld belseje által felmelegített, ásványi anyagokban gazdag termál forrásvíz. Rétegvíz, melynek hőmérséklete meghaladja a 30 C fokot. A geotermikus gradiens határozza meg az adott terület hőfokát.

VI.2.4.2. Gyógyvizes medence Olyan ásványvíz, melynek orvosi kísérletekkel bizonyított gyógyhatása van. Évezredek óta használják a melegvizet mosásra, tisztálkodásra, fájdalmak enyhítésére vagy éppen rituális célokra. A gyógyításban betöltött szerepe a római kortól bizonyított.

96

Fizikai tulajdonságain (áramlás, hőmérséklet, felhajtóerő, stb…) kívül érvényesül a vízben oldott anyagok kémiai hatása is. Ezek az anyagok a bőrön keresztül felszívódnak. A betegek jelentős része a kúra után elhagyhatja a fájdalomcsillapítókat. Használják még gyomor-bélrendszer és a vese megbetegedései, illetve anyagcsere-betegségek esetén ivókúrára, illetve inhaláció formájában légzőszervi megbetegedésekkor.

VI.2.4.3. Japánfűrdő Más néven FURO. A vizet rendszerint 43 C fokra, vagy ennél forróbbra melegítik fel. A fürdőző hosszú ideig pihen a fa- vagy fémkádban. Jótékonyan oldja a feszültséget. A fürdő előtt meg kell mosakodni. Általában a vízszint a fürdőző melléig ér, és 10 vagy több ember fér el egyszerre a kádban.

VI.2.5.   

Légutakra ható berendezések:

Sóbarlang, sókabin, sófürdő Illat-, vagy aromakabin (Odorium) Herbárium

VI.2.5.1. Sóbarlang: Bakteorológiailag rendkívül tiszta mikroklíma uralkodik, magas a nyomelemeket tartalmazó só mikroszemcséinek koncentrációja. Serkenti a légzőszervek aktivitását, a hörgők öntisztulását, így a nyálkahártya gyulladása csökken. A levegő állandó hőmérsékletű (19-21 C°). Páratartalma 70% körüli. A köhögés, köpetürítés, nehézlégzés panaszai rövid idő alatt enyhülnek. Immunerősítő hatású, segít a megfázáson.

VI.2.5.2. Sókabin, sószoba, sóterem: Mesterséges módon kialakított kabin, mely a sóbarlang hangulatát idézi. Fontos követelmény a mesterséges kabinok, termek kialakításánál, hogy álljon rendelkezésre elegendő, kényelmes ülő és fekvőhely a huzamossabb benntartózkodás kényelmessé tételére. Érdemes gondoskodni a hangulatvilágításról, de biztosítani kell lehetőségét az olvasáshoz, hosszabb időtöltéshez szükséges világításnak. Célszerű a tartalmas időtöltést mozgás lehetőségével kiegészíteni, biliárdasztal, pingpongasztal, csocsó segítheti a terápiában résztvevőket a "só fogságának" könnyebb elviselésére. Fontos követelmény, hogy minden berendezés "sóálló" kivitelű legyen, különben a fokozott korróziós hatás hamar tönkre teszi.

VI.2.5.3. Aromaterápia, Aromakabin (Odorium) Különböző páratartalmú helységekben, különféle illóolajokat párologtatnak, belélegezve fejtik ki jótékonyhatásukat. Testi és lelki problémákra is gyógyír.

melyek

Aromaterápia: Már az ókori Egyiptomiak is használtak gumiból, gyantából, fakéregből és virágszirmokból kivont illóolajokat, melyeket részben gyógyszerként, részben vallási célokra alkalmazták. Az illóolajok a bőrön át felszívódnak és így bekerülnek a szervezetbe. Az aromaterápia elemei az inhalálás, az éterikus olajban történő fürdés, illetve a masszázs.

97

VI.2.5.4. Herbárium Nem más, mint egy gyógynövénnyel teli kabin. A herbárium készülhet fából, de lehet az épület valamelyik helyisége is. Legfontosabb tulajdonsága a gyógynövények markáns jelenléte. A kielégítő gyógyhatás fenntartása miatt a gyógynövényeket rendszeres időközönként cserélni, frissíteni szükséges.

VI.2.6.       

Egyéb wellness berendezések:

Kleopátra fürdő Iszapfürdő Mofetta Szolárium Fényterápia Élményzuhany Relaxációs szoba

VI.2.6.1. Kleopátra fűrdő: A történelem egyik leghíresebb és leghiúbb uralkodónőjéről, Kleopátráról nevezték el, aki a legendák szerint minden nap mézes-szamártejes fürdőt vett, hogy fiatalságát és külsejét megőrizhesse. Most is alkalmazhatjuk ezt a módszert, ha a fürdővízhez mézet és tejet juttatunk. A méz aminosavakban, vitaminokban, ásványi anyagokban és nyomelemekben gazdag. Sebek és égési sérülések kezelésére hatásos, mivel gyulladáscsökkentő és baktériumölő tulajdonságai vannak. A tej (szamártej) pH értéke megegyezik a bőr pH értékével, így óvja annak savköpenyét, sőt orvosi vélemények szerint a hüvelygyulladástól is óv. Késlelteti a ráncok kialakulását, élettelivé teszi az arcot és a testet.

VI.2.6.2. Iszapfűrdő A folyók, tavak, források, tengeröblök alján lerakódott, főleg szervetlen, ásványi üledékekből képződött anyag. 39-40 °C hőmérsékleten alkalmazzák a mesterséges iszapfürdőt. Általában 10-30 percet írnak elő rá. Csökkentik a magas vérnyomást, javítja a vérkeringést és ásványi anyagokat juttat be a szervezetünkbe. Fájdalomcsillapító hatása is van.

VI.2.6.3. Mofetta Szén-dioxidot tartalmazó, viszonylag alacsony hőfokú vulkáni kigőzölést nevezik mofettának. Szinte kizárólag természetes képződményhez kötött létesítmény. Kúraszerű alkalmazása esetén fejti ki a hatását. Alkalmazása után jelentkezhet kipirulás, erőteljes szívkontrakció, a légzés mélyülése, kellemes fáradtságérzet és álmosság. A gáz a bőrön át a szervezetbe jut, és olyan értágító hatást fejt gyakorol, ami eljut a bőrbe, a kötőszövetekbe és a belső szervekbe is. Ajánlott kezelés időtartalma 25-30 perc. Vigyázat a gáz belélegzése végzetes lehet!

98

VI.2.6.4. Szolárium A nap sugarait pótolja elsődlegesen a téli időszakban, illetve egész évben. Egyenletes, aranybarna színt eredményez. Gyors barnulás érhető el vele, de ugyanolyan gyorsan veszti el a színét is. Az UV fény fokozza a D-vitamin termelődését, az ekcéma és a pikkelysömör tüneteit enyhíti. Jó hatással van az ízületi problémákra. Javítja a közérzetet. A helytelen és mértéktelen szoláriumozás súlyos bőrproblémákhoz vezethet. A napnál sokkal erősebb sugárzással rendelkezik, így lehet néhány perc alatt barnává varázsolni bőrünket. Rendkívüli mértékben szárítja és károsítja a bőrt a túlzásba vitt használata. Az UV sugarak a bőr öregedését felgyorsítják, illetve elősegítik a bőrrák kialakulását.

VI.2.6.5. Fényterápia A fénynek az emberre gyakorolt hatásán alapul. Különböző színű fényekkel világatják meg a testet. A fényterápiát valamely más wellness berendezéssel kombináltan célszerű alkalmazni, ahol a használat lehetővé teszi a teljes bőrfelület fénnyel való érintkezését. (pl.: szauna, infra) Hat alapszín van, melynek gyógyhatása ismert.

VI.2.6.6. Élményzuhany Az élményzuhanyok tárháza szinte kimeríthetetlen. Használatuk során olyan nem szokványos élményben van része a fürdőzőnek, melyet a hagyományos zuhanyzó nem biztosít. Ezeket az élményzuhanyokat általában tisztálkodási célra nem is használják (tekintélyes részük nem is alkalmas rá).

VI.2.6.7. Relaxációs szoba Olyan szoba, terem, melyben füstölők és mécsesek vannak elhelyezve, kellemes zene szól. Itt lehet feltöltődni energiával. A relaxáció során az anyagcsere sebessége csökken, vérünk tejsavtartalma is csökken. Javul a szerveink vérellátása a kitágult ereknek köszönhetően. Csökken a vér koleszterinszintje is. Növekszik az endorfin szint (boldogsághormon). Kutatók szerint, egy 20 perces relaxáció 3-4 órányi alvással ér fel. Kipihentebbek, egészségesebbek és hatékonyak leszünk tőle. forrás: http://www.aliterrakva.hu/?q=node/1681

99

VI.3. RELAXÁCIÓS eljárások A relaxáció ellazulást, ellazítást, testi-lelki-szellemi egyensúlyteremtést, a harmónia visszaállítását, a belső béke, a lelki nyugalom állapotának elérését jelenti. Ellazítani izomzatunkat, és párhuzamosan elengedni lelki görcseinket, feloldani a lelki feszültségeinket, mozgósítani belső energiáinkat. A relaxációs módszerek olyan eljárások, amelyek az ellazulás, befelé figyelés, belső csend állapotának elérését segítik elő. Szoros kapcsolatban vannak az ősi meditációs módszerekkel, amiknek célja a mély belső elmélkedés, egy gondolat belső vizuális megjelenítése. Lépései pedig a belső csend állapotának megteremtése, a tudatba felvett tartalom tiszta figyelemmel kísérése és a belső válaszok megfigyelése és egyesítése. A relaxációs eljárások a legősibb lelki gyógymódok közé sorolhatók. Mára rengeteg módszerét fejlesztették ki, amik 3 nagy csoportba sorolhatók: aktív, passzív és integrált módszerek.

VI.3.1.

Aktív relaxációs módszerek

Ezen eljárások közé tartozik a Jacobson által az 1930-as években kidolgozott progresszív relaxáció. Célja a testi állapot tudatosítása, a felesleges izomfeszültségek kikapcsolása, szorongásmentesítés, az optimális testi-lelki tónus létrehozása. http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/10214/jacobson-fele-progressziv-izomlazitas

VI.3.2.

Passzív relaxációs módszerek

A passzív, kognitív, mentális relaxációk alaptípusa a J.H. Schultz német pszichiáter által az 1920-as években kidolgozott autogén tréning.

100

Az autogén tréning (AT) módszere a jógán, hipnózison, önszuggesztión alapul. Autogén, vagyis önmagából eredő, önmagától bekövetkező és tréning, mivel gyakorlással előidézhető, tanulható, kondicionálható. Fontos elemei az önmagunkra irányuló figyelem, önmegfigyelés és a passzív, elfogadó belső attitűd. Az AT alapfoka 6 gyakorlatot tartalmaz, melyet 3 hónapos gyakorlással lehet elsajátítani, ami gyakorlatonként 2 hetet jelent, napi háromszori otthoni gyakorlással. Az autogén tréning hat alapgyakorlata: 1. az elnehezedés - nehézségérzet, az izomzat ellazítása (de nem aktív lazítás révén) 2. az átmelegedés - melegségérzet, a vérkeringés szabályozása, a perifériás kapilláris keringés normalizálása 3. a szív gyakorlata - a szív nyugalmi működésének visszaállítása 4. a légzés gyakorlata - nyugalmi légzés 5. a napfonat gyakorlata - a napfonat (plexus solaris), a hasi idegfonat-hálózat tónusának szabályzása 6. a homlok hűvösségének gyakorlata - a tiszta fej élménye. forrás: http://www.pszichologus4you.hu/index.php

101

VI.4. Alternatív mozgásterápiák VI.4.1.

Tai Chi

A Tai Chi (Taiji Quan) az egyik legismertebb mozgásforma azok közül melyet Kína adományozott az emberiségnek. Noha valójában egy belső stílusú kung-fu irányzat, leginkább egészség megőrző, egészség javító hatása miatt épült be a köztudatba. A Tai Chi-t sokan a szép és lassan végrehajtott mozgással azonosítják. A kizárólag lassan végrehajtott gyakorlatok viszont nem minden Tai Chi stílusra igazak. Itthon (és a világ számos pontján) leginkább három iskola vált ismertté. Yang stílusú Taijiquan melyre a az egyenletes "tempóban" végrehajtott mozdulatok, mozdulat sorok jellemzőek, a Taoista Tai Chi melyből száműzték a harci alkalmazásokat és kizárólag az egészség megőrzésre koncentrálnak és a Chen stílusú Taiji (Tai Chi) melyre jellemző, hogy tartalmaz lassú és gyors mozdulatokat is.(Három közül az utóbbi - Chen Taiji - a régebbi irányzat.) Tai Chi élettani hatásai  Javítja a vérkeringést 

Kíméletesen dolgoztatja meg az izmokat



Segít megóvni, helyreállítani az ízületek egészségét



Stressz oldó, nyugtató hatású



Rendszeres gyakorlás növeli az energia szintet



A Tai Chi egyesíti a meditációt és a mozgást. Erősíti a belső életenergiát - a chi-t - és helyreállítja a jin és jang egyensúlyát.



Biztosítja a test és a lélek egyensúlyát

Kinek ajánlott a Tai Chi?  Kortól és nemtől függetlenül bárki elkezdheti a gyakorlást 

Terápiás célra is kitűnően használható



Különösen ajánlott mozgásszegény életet élőknek. Kíméletesen edzi a szervezetet.

forrás: http://www.masszazsterapia.hu/mozgasterapia/mozgasterapia.html

VI.4.2.

A shiatsu

A shiatsu, mint tradicionális japán gyógyító eljárás, valóságos diadalutat járt be Amerikában és Nyugat-Európában az utóbbi évtizedekben. Páciensek milliói vesznek igénybe rendszeresen shiatsu kezeléseket, és a shiatsugyógyászok képzése is egyre magasabb színvonalú. Mi a titka a shiatsu módszernek? Miben rejlik a shiatsu kiemelkedő hatékonysága?

102

A gyógyítók nem mechanikus mozdulatsorokat végeztetnek, hanem a shiatsu rendkívül gazdag repertoárjából, kifinomult érzékeléssel a páciens adott állapotához leginkább illő technikákat választják ki. A hatékonyság szempontjából nagy jelentőségű a gyógyító személyisége. Gyógyítónak lenni folyamatos önismeret és önfejlesztés, amihez a néhány hétvégés gyorstalpaló tanfolyamok kevés segítséget adnak. A gyógyítók a képzésük során a gyógyításhoz szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket is megszerzik. forrás.http://kny.hu/kny/alternativ-mozgas-es-masszazsterapia

VI.4.3.

Feldenkrais módszer:

A Feldenkrais Módszer a testtartás és a testmozgás felfedezésére irányul. A gyakorlatok könnyebbé teszik a testet, mert újra megtanítják az agyat a tudatos és fájdalommentes mozgásra. Csökken a testben az izmok terhelése, és az izomgörcsök. Mindenkinek ajánlott, aki a saját mozgásának minőségét akarja javítani, legyen akár egészséges, akár mozgásproblémával, sérüléssel küszködő személy. A módszer alapítója Moshe Feldenkrais (1904-1984), akinek az aktív sportolás és katonai szolgálat során tönkrementek a térdei és az ízületei. Műtétet nem akart, inkább önmaga gyógyítását választotta szomatikusan, azaz a test felől megközelítve. A technikát és a gyakorlatokat az 50-es évektől fejlesztette ki, s a 70-es évektől kezdte tanítani. Jelenleg 4 ezer hivatásos oktató tanítja a Feldenkrais- gyakorlatokat az egész világon. A Feldenkrais módszer kétféle módón sajátítható el. 1. Tudatosság Mozgás Által Ezek 30-60 perces oktató által vezetett foglalkozások, a gyakorlatokat mindenki a saját értelmezésében és ütemében végzi. Az oktató szóbeli utasításokat ad, a mozdulatokra többféle lehetőséget mutat be, azok közül lehet a számunkra legmegfelelőbbet választani. 600 gyakorlat van, ezeknek 1000 változata lehetséges, így minden Feldenkrais óra tud valami újat nyújtani. 2. Funkcionális Integráció Az oktató egyenként foglalkozik a tanítványokkal. A Feldenkrais gyakorlatokat a tanítvány kezeinek és lábainak mozgatásával állítja be. Ez fekvő, álló és ülő helyzetben is történik. forrás. http://www.edzestervezes.hu/edzes-stilusok-modszerek-feldenkrais-modszer.html

103

VI.4.4.

Alexander technika

Az Alexander technika alkalmazásával jobban érzi magát az egyén, a természet teremtette nyugodt és kényelmes módon. Egy Alexander technika - oktató segít, hogy elhagyd az egész életeden át felépített rossz szokásokat és stresszt, s az Alexander gyakorlatok megtanítanak a könnyed, szabad mozgásra. Mindenkinek ajánlott, aki a saját mozgásának minőségét akarja javítani, legyen akár egészséges, akár mozgásproblémával, sérüléssel küzdő személy. Az Alexander technika elsajátítása általában oktató segítségével, one-on-one tréning (egy oktató - egy tanuló) keretei közt zajlik speciális kéztechnikák és verbális instrukciók által. Az Alexander technika elsősorban egy tanulási folyamat és nem gyógykezelés vagy terápia. Kevés kivétellel nincsenek benne rutin, előírt gyakorlatsorok (kiv. pl. a háton fekvés), leginkább akkor alkalmazandó, amikor egy adott cselekvés és/vagy mozgás minősége adott helyzetben javításra szorul. Az Alexander technikát oktató szakember verbális instrukciókat nyújt, folyamatosan figyeli a tanítványt és kezeivel segíti a helyes mozgás és tartás kialakítását és meggátolja illetve megszakítja a káros vagy nem hasznos beidegződéseken alapuló mozdulatok automatikus végrehajtását. Fejleszti a tanuló saját test érzékelését, testtudatát. forrás: http://www.edzestervezes.hu/alexander-technika.html

104

VI.4.5.

A jóga

A jóga mindennapos gyakorlása – művelői szerint – önmagában is hasznos, javítja az egészséget, jó közérzetet teremt, mentális megtisztulást hoz és az életminőség javulását eredményezi. A jóga szakértője megtapasztalhatja az elmélyült meditációt, amely eksztatikus élménnyel jár. A jóga céljait a különböző tradíciók értelmében többféleképpen magyarázzák. A teista hinduizmusban a jóga az az eszköz, amellyel az ember közelebb kerülhet istenhez és amely hozzásegítheti őt az istennel való egyesüléshez. A buddhizmus, amely nem követi a teremtő istenben való hitet, a jógában látja az utat a bölcsesség, a könyörületesség és a megértés felé. A nyugati kultúrák, amelyek nagyobb hangsúlyt fektetnek az individualizmusra, a jógát az önismeret fejlesztésére és a különböző életszemléletek egyesítésére használják. A hindu jógában az önfelismerést és a megvilágosodást hasonlóan értelmezik, úgy tartják, a jóga gyakorlása által feltárul az én isteni természete. A jóga végső célja a megszabadulás vagy magasabb szinten a megvilágosodás elérése, amely által a lélek kikerül a születés és a halál körforgásából. A jóga által uralható a test, az elme, továbbá az érzelmek és a vágyak. http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3ga

105

VI.4.6.

Callanetics

Ez az egyik leghatékonyabb alakformáló torna, mivel a mélyizmokat mozgatja meg. Azoknak való, akik nem szeretik a dinamikus mozgást, idősek, vagy betegség miatt nem végezhetnek élénk tempójú tevékenységet, inkább a lassú, kontrollált izommunkán alapuló technikát kedvelik. Megelőzi a hátfájást, csontritkulást, meszesedést és jó közérzetet biztosít. Callanetics egy olyan speciális testformáló módszer, mellyel rövid idő alatt javíthatunk alakunkon, testtartásunkon, jelentős hatással van közérzetünkre, kondíciónkra. A Callanetics órákon mindenki egyéni tempóban tornázik. Az egyszerű bemelegítés után következik a speciális, általában kis kiterjedésű mozgással végzett fenék, csípő, láb, és has formálására szolgáló gyakorlatok. A New Callanetics gyakorlatsor a felsőtest izmainak (hát, kar, mellizmok) erősítésére is nagy hangsúlyt fektet. A gerinc mellett kifejlődő, megerősödő izmok biztosítják a szép tartást, csökkentik a rossz tartásból adódó, nyak, deréktáji, hát-fájdalmakat is. A New callanetics módszerben központi szerepet kap a medencefenék izmainak aktivizálása, mellyel a mélyizmok még intenzívebben, hatékonyabban dolgoznak! A Cardio Callanetics óra a callaneticsnek egy dinamikusabb változata, ahol a hagyományos elemek mellett (has és farizom gyakorlatok) egy 25 perces lendületes mozgássorral emeljük a pulzusszámot, és aerob munkavégzéssel tesszük hatékonyabbá a zsírégetést. http://www.callanmodszer.hu/callaneticsrol.htm

106

VI.4.7.

Pilates

A Pilates módszer nevét megalkotója, Joseph Hubertus Pilates után kapta, aki születése óta angolkórban, asztmában és ízületi fájdalmakban szenvedett. Ennek hatására életét már egészen korán a sportolásnak és az egészséges test kialakításának szentelte: gimnasztikázott, testépített, jógázott. Ennek az eltökéltségnek az eredményeképpen már 14 évesen anatómiai rajzokhoz állt modellt. 1912-ben Angliába költözött, bokszolóként, cirkuszi előadóként és önvédelmi sport oktatóként dolgozott. A világháború kirobbanásakor a német állampolgárokat, így Pilatest is, internálták, és ez alatt, a Man-szigeten kezdte el kialakítani módszerét. Honfitársai, akiken "gyakorolt", a testedzésnek köszönhetően megerősödtek fizikailag, és elkerülték azt az irtózatos spanyolnáthát, amely ezreket ölt meg. 1926-ban az USA-ba költözött, az oda tartó hajóúton ismerkedett meg későbbi társával, Clarával, akinek segítségével kialakította a "Contrology"-nak (=kontroll) nevezett módszerét, és megnyitotta fitness termét a New York-i Balett épületében. Kora legnagyobb táncosai és táncoktatói jártak hozzá, hogy a "Contrology" módszer segítségével szép alakra és hihetetlen ruganyosságra tegyenek szert. Ezután 40 év "aranykor" következett Pilates életében és

107

munkásságában. Haláláig fejlesztette módszerét, összeállított több száz ma is használt gyakorlatot. Joseph Pilates 6 alapelvet alkotott meg módszeréhez: 1. koncentráció : A tudatos mozgás kulcsa, hogy odafigyeléssel, a figyelem fókuszával végzik a gyakorlatokat. 2. irányítás : Szellemi és fizikai irányítás. Az izmok irányítása, a mozgás összekoordinálása, a légzés koordinálása. 3. központosítás: A módszert azon alapvetésre épül, hogy minden mozdulat az úgynevezett powerhouse-ból (erőközpont) indul ki, azaz a has-alsó háti szakasz - csípő-fenék központi területből, amely körülveszi a létfontosságú szervek nagy részét, magába foglalja a gerincet, a test középpontját alkotva. 4. légzés: A megfelelő légzéstechnika a kulcs a minél tökéletesebb mozgás kivitelezéséhez. Minden gyakorlat mozdulataihoz adott ki-és belégzés ütem tartozik. 5. áramlás : Minden gyakorlatnak saját üteme van, ezáltal a gyakorlatok "áramló" mozgással állnak össze egésszé. 6. precizitás : A gyakorlatok helyes kivitelezése a legfontosabb, inkább kevesebb ismétlésszámmal, de a lehető legtökéletesebben végrehajtva kell dolgozni. http://hu.wikipedia.org/wiki/Pilates

108

VII. Vízi sportok: Aquafitnesz, vizi gimnasztika Meszlényi-Lenhart Emese, Lehmann-Dobó Andrea

„Mozgás, víz és zene – életünk három alapvető eleme. Testünknek szüksége van a mozgásra, hogy jó legyen a közérzetünk, és megőrizhessük az egészségünket; elengedhetetlen számára a víz, mert csak így tarthatja fenn legfontosabb funkcióit, és a zene….a zene univerzális nyelv, amely örömet és jó érzést kelt, mozgásra sarkall vagy pihenésre csábít. Az aquafitnesz e három nélkülözhetetlen elem kombinációja.” (Mimi Rodriguez Adami) Tananyag célja A tananyag célja, hogy a tanulók és a tanárok megismerkedjenek egy új mozgásformával, amit beépítve a testnevelés óra gyakorlatanyagába, fejlesztő hatású gyakorlatok végrehajtásával, változatossá tegyék a gyermekek számára a mozgást!

VII.1. A vízi torna jótékony hatása              

a tornagyakorlatok kitűnő hatással vannak a gerinc- és az ízületi problémákra a speciális, vízben végzett gyakorlatok révén kitűnő tartásjavító torna is egyben mindenki számára könnyen elsajátítható, mégis hatásos mozgásanyagot tartalmaz, így idősek, középkorúak és fiatalok is végezhetik minden korosztály számára remek erőnlétet biztosít, hiszen life-time jellegű végzéséhez nem szükséges úszástudás kitűnően alkalmazható a legyengült szervezetek megerősítésére, a sérülések utáni rehabilitáció céljára szárazföldi sportok mellé a legelőnyösebb kiegészítő sportág ízületkímélő, hiszen a felhajtó erő védi a testet Frissítő, élénkítő hatású Pozitív hatással van a légzőszerv működésére Fokozza a vérkeringést Erősíti az immunrendszert Fejleszti az izomrendszert Stresszoldó hatású

VII.2. Vízi gimnasztika A vízi gimnasztika vízben végzett gimnasztikai gyakorlatok, mely a gimnasztika mozgásanyagára épül. A gyakorlatok az egész testre vagy csak egy izomcsoportra lokalizálható. A vízi gimnasztika gyakorlatait bármely életkorhoz igazíthatjuk. Végezhető mellkasig érő vízben és speciális deréköv használatával mély vízben is. Gyakran alkalmazott eszköze egy olyan rúd, aminek mindkét végére gumikötelet erősítenek. A gumikötelek másik

109

végén található hurkok segítségével a bokára lehet erősíteni. Az így végzett botgyakorlatok összetett erősítő hatást fejtenek ki a szervezetre, jelentősen erősítve a törzs izmait. Bővebben: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0025_Biro_MelindaUszodai_sportok/ch07s03.html

VII.3. Aquafitnesz VII.3.1.

Eredete

A legtöbb fitness irányzat, az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki. Legelőször a szárazföldi fitness- és aerobik-irányzatok terjedtek el, annak ellenére, hogy már évszázadok óta ismerjük a vízben végzett testmozgás egészségre gyakorolt jótékony hatását. Hosszú ideig ennek egyetlen képviselője az úszás volt, de az utóbbi néhány évtizedben külföldön az aerobik és a fitness térhódítása magával hozta ugyanezen mozgások vízben történő kivitelezését.

Az aquafitness több, mint 25 évvel ezelőtt indult útnak. A képen látható amerikai katona, Glenn McWaters - aki az Amerikai Tengerészgyalogság könnyűatléta-edzője is volt – nevéhez fűződik. Vietnami szolgálata alatt súlyos lábsérülést szerzett. Az orvosok nem láttak esélyt arra, hogy újra pályára lépjen és hogy valaha még futni fog, így egy rehabilitációs

110

programot dolgozott ki magának. Az edzésekhez készített egy segédeszközt, egy szivacsos anyagból készült mellényt, melynek segítségével futóedzést tudott végezni a vízben anélkül, hogy az ízületeit terhelte volna. Ez, a Glenn McWaters által kifejlesztett vízi torna belépett a sérülések utáni rehabilitációs programok csoportjába, s az általa tervezett mellény tekinthető a mai aquafitness öv elődjének. A vizitorna kezdetben kizárólag csak gyógytornászati célokra alkalmazták, hogy ezzel elősegítsék a lesérült élsportolók gyors felépülését. Ez a terv azonban annyira jól sikerült, hogy a sportolók a felkészülési programjukba is beépítették. Évek teltek el, amíg az vízi torna kitört a gyógytornászati keretek közül és elérhetővé vált az utca embere számára is. Amerikában nagy gondot jelentett, hogy sokan beiratkoztak ugyan szárazföldi fitnesztermekbe, de néhány edzés után rájöttek, hogy bizonyos gyakorlatokat nem tudnak elvégezni az ízületi és gerincbántalmakban szenvedők. A fitnesz túl megerőltetőnek bizonyult az idősebb korosztály tagjai számára, a túlsúlyos emberek ízületei pedig nagyon gyakran sérültek meg az edzések során. S mivel ezeknek az embereknek ugyanúgy szükségük van a testmozgásra, mint könnyebben mozgó társaiknak, az vízi gyógytorna gyakorlataiból kidolgozták a medencében végezhető tornagyakorlatokat - most már a nagyközönség számára! Bővebben: http://fittmamiklub.hu/aquafitnesz

A mozgalom másik nagy felfedezője az Olaszországból származó Mimi Rodriguez Adami, aki a ’80-as években színre lépő aerobik mozgalom után 1988-ban megpróbált a vízben zenére gyakorlatokat végezni, majd 1995-ben hivatalos minősítést szerzett a sportág nemzetközi szövetségétől és olaszországban is beindította a vízi sportok iránt érdeklődő edzők részére a képzését. Ő volt e sportág hivatalos névadója! Az aquafitnesz ötvözi az aerobik és gimnasztikai gyakorlatokat valamint a vízben végzett testmozgásnak az egészségre gyakorolt jótékony hatását.

111

VII.3.2.

Az aquafitnesz célcsoportja

Az aquafitnesz life-time jellegű, így ezeken az edzéseken kortól és nemtől függetlenül mindenki részt vehet. Ennek a rekreációs tevékenységnek tág a célcsoportja, hiszen ajánlható olyan gyerekeknek és felnőtteknek is, akik úszástudással nem rendelkeznek, hiszen a gyakorlatok elvégzéséhez nem szükséges az úszás, a mozgás alacsony, mellkasig érő vízszint mellett történik, a mélyvízben pedig egy speciális öv mindenkit fenntart a víz felszínén. Így akik nem tudnak úszni, azok is kihasználhatják a testmozgáshoz a víz jótékony fizikai tulajdonságait. „Előnyös ez a mozgásprogram olyanoknak is, akik ízületi bántalmakban szenvednek, és emiatt a szárazföldön végzett mozgások nagy terhelést jelentenének szervezetük, ízületeik számára. Az aquafitnesz edzések során a víz felhajtóereje érvényesül, így minden ember a testsúlyának csak a 3,6%-át nyomja, tehát sokkal kevesebb súly nehezedik az ízületeire. Így minden olyan mozgásfajtát, amit tradicionálisan a szárazföldön hajtanak végre – mint a futás, járás, sífutás, aerobik, és tánc – a vízben is elvégezhetnek az ízületeik megterhelése nélkül.” Az idősebb korosztály fizikai fittségi szintjének javítására is kiválóan alkalmas, akik az ízületi problémák mellett esetleg más egészségi problémákkal is küszködnek. Az idősebb korban előforduló betegségek - csontritkulás, gerincbántalmak, izomsorvadás, izomgyengülés prevenciójában illetve rehabilitációjában jó eszköz lehet az aquafitnesz. A gyakorlatokat könnyű elsajátítani és könnyű elvégezni, így az idősebb korosztály túlterhelés veszélye nélkül végezheti ezt a sportot. Napjainkban egyre gyakrabban jelentkezik az obesitas (kóros kövérség) és az elhízás, mint népbetegség. Ez mára a társadalom egyre több tagját (fiataltól az idősekig) érinti. A túlsúlyos, nehezen mozgó embereknél, akiknél nagyon lényeges az ízületek kímélése, igen fontos, amit a vízben végzett mozgásokkal biztosíthatunk számukra. A vízi edzések alkalmasak a kardiorespiratorikus állóképesség fejlesztésére, ami prevenciót jelent a szívinfarktus, és a különböző szív- és érrendszeri betegségek esetében, melyek elsősorban a túlsúlyos embereknél fordul elő. Ajánlható a különböző okok miatt izomsorvadásban szenvedőknek is, hiszen az aquafitnesz gyakorlatai nagymértékben elősegítik a sérülések utáni gyors felépülést. A rendszeresen sportolóknak és a táncosoknak kifejezetten ajánlott az aquafitnesz végzése, kiegészítő sportként való alkalmazása. A gyógytestnevelésben is alkalmazzák, itt elsősorban olyanoknak ajánlható, akik gerincferdülésben szenvednek, vagy akiknek rossz, vagy hanyag tartásuk van. Az aquafitnesz edzésterve rengeteg gyakorlatot tartalmaz, amely a törzs izmait erősíti (nagy farizom, egyenes hasizom, gerincfeszítő izom, gerinckörnyéki izomfűző) s ezek az izmok felelősek a helyes testtartásért és a törzs stabilitásáért. A gyakorlatok végzése során a speciális víziöv mindig egyenesen tartja a törzset, így minden gyakorlatban jelen van a törzs izmainak erősítése. Valamint ajánlható még minden egészséges embernek, aki szereti a vízi tornát, a jó hangulatot és nyitott az új dolgokra. Az aquafitnesz fejleszti a kondicionális és a koordinációs képességeket, a legtöbb izomcsoportot egyszerre és alaposan megmozgatja, erőt és rugalmasságot egyaránt biztosít. Az aquafitnesz a legtöbb izomcsoportot megmozgatja a túlterhelés veszélye nélkül, a terhelést adekvátan tudjuk adagolni nemre, korra és edzettségi állapotra való tekintettel. Bővebben: http://tamop412a.ttk.pte.hu/TSI/Muller%20Anetta-Racz%20Ildiko%20-

112

Két változatát különböztethetjük meg: a sekélyvízi és a mélyvízi aquafitneszt. Az aquafitneszre jelentkezők személyre szabott edzésterv keretében a lehetőségek közül kiválaszthatják a nekik legmegfelelőbb edzésformát, ezért alkalmazható minden korosztálynak és a speciális, egyedi esetekben is. Az aquafitnesznek is több fajtája van. Fiatal irányzatként egy-egy elnevezés több elméleti értelmet is kap. Az eddigi irodalmak ismeretében és a fitnesz klubok gyakorlati alkalmazásaiból kiindulva az aquafitnesz elnevezés több vízben történő fitneszmozgást foglal magába. Aquafitneszen belül megkülönböztetünk aqua aerobikot, vagy magyarosabb nevén vizi aerobikot, aqua joggingot, vizi steppet (aqua step), viziboxot (aqua boksz, aquakick), vizi gimnasztikát, vizi pilateszt (aqua pilates), és vizi relaxációt (aqua relax). Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0025_Biro_MelindaUszodai_sportok/ch07s03.html

Nehéz különbséget tenni a vízi gimnasztika és az aquafitnesz között, mozgásanyagában nagyon hasonló. Mindkét mozgásformát lehet mellkasig érő vízben és mélyvízben is végezni, és a szerek és azok használata is nagyon megegyező. Néhány különbséget azért felfedezhetünk. Míg az aquafitnesz gyakorlatai zenére történnek, egy dinamikusabb, ritmusosabb mozgásforma, ellenben a vízi gimnasztikát zene nélkül végzik. Az aquafitnesz órákon alkalmazhatóak az vízi gimnasztika gyakorlatai, míg a vízi gimnasztika csak a hagyományos gimnasztikai gyakorlatokon alapszik.

VII.4. Ellenjavallatok Bár nem sok ellenjavallat van az aquafitnesz gyakorlása ellen, mégsem árt az óvatosság. Fokozottan szükséges kikérni a háziorvos véleményét, ha már volt szív-és érrendszeri probléma, magas vérnyomás, tüdőbetegség, izomrendszeri rendellenesség. Más lehetséges ellenjavallatok közé tartozik a nyílt seb, a klórallergia, a bőrfertőzés, fertőző állapot és a láz. Vannak, akik félnek a víztől, amelyben nem ér le a lábuk. Ebben az esetben azt ajánlom, csak derékig vagy mellkasig érő vízben gyakoroljanak és a medence szélénél

113

tartózkodjanak.Soha ne edzünk üres gyomorral, és ha szédülünk, vagy émelygünk azonnal hagyjuk abba a gyakorlatokat.

VII.5. Tudnivalók az úszómedencéről Mielőtt belépünk az úszómedencébe, ismerkedjünk meg a körülötte lévő területtel. Mérjük fel a balesetveszélyes, csúszós részeket, figyeljük meg a lépcsőket, létrákat és a víz mélységét jelző elemeket. Az aquafitneszhez a 28-30 fokos víz az ideális. Ennél hidegebb vízben csak nagyobb intenzitású aerobik vagy időközönkénti edzés végezhető. A 30 fok fölötti vízben csak alacsony intenzitású mozgás, aerobik, statikus izomkondicionálás vagy –feszítés végezhető. Akárcsak a vízhőmérsékletet, a páratartalmat sem befolyásolhatjuk. Mindazonáltal készítsünk egy üveg vizet a medence szélére. Nem biztos, hogy észrevesszük, hogy miközben a vízben edzünk, izzadunk, pedig így van, ezért feltétlenül pótoljuk az elveszített folyadékot. A medencék a nagyon sekélyektől (90cm és ez alatti vízmélység) a mélyekig (több mint 180 cm) igen változatosak lehetnek, így a mozgásformák széles skálájának adnak lehetőséget. A gyakorlatokat ajánlatos derék- vagy mellmagasságig érő vízben végeznünk, hogy a hát alsó részét védjük.

VII.6. Az óra lebonyolításához szükséges szerek: A földön súlyzókat használunk az izmok edzéséhez. A vízben azonban súlytalan környezetben tornázunk, és így a súlyok alkalmazása célszerűtlen lenne. Helyette magát a vizet, illetve annak sajátos tulajdonságait használjuk fel.

VII.6.1.

A víz felhajtó erejét felhasználó eszközök

Olyan eszközök, melyek lebegnek a vízben. Ezeket függőlegesen, a felhajtóerővel ellentétes irányban használjuk, ellentétes módon, mint ahogyan a súlyzókat a földön. A vízben megmozgatjuk mindazokaz az izmainkat, amelyeket a földön nehéz, mert ott a gravitációs erő hat rájuk. A vízben viszont a felhajtóerő ellenében dolgozunk. Speciális deréköv: Szivacsszerű anyagból készült, funkciója, hogy mindenkit fenntart a vízen, így úszástudás nem szükséges. Egyenesen tartja a törzset, így arra ösztönöz, hogy kihúzzuk magunkat. Úszásra nem alkalmazható, és életmentő szerepet sem tölt be.

Kézi súlyzó:

114

Egyszerű keményített, polifoam szivacsból készített, így a súlyzók a végtagokat felfelé kényszerítik, ezért folyamatosan-ellentétes irányú erő kifejtésével-meg kell próbálni a végtagot a víz alatt tartani. A szárazföldön pihekönnyűek, a vízben viszont ellenkezőleg hatnak, vízben tartani nehéz.

Lábellenállás, lábsúly:

Hatása és szerepe, mint a kézi súlyzónak. Vízi nudli: Polifoam szivacsból készült, hajlítható és nagyon sokféle gyakorlathoz használjuk. Az egyik legnépszerűbb eszköz nemcsak a vízi tornában, hanem az úszásoktatásban is.

Labda:

115

Speciális anyagból készült, puha labdák, egy kézzel is meg lehet fogni. Erősítéshez és nyújtáshoz alkalmazzák.

VII.6.2.

A súrlódást felhasználó eszközök

Ezek az eszközök növelik a vízben mozgó testrész felületének felszínét, így fokozzák az ellenállást. A vízben minden irányban használható, szemben a felhajtó erőt használó eszközökkel, amelyek függőlegesen alkalmazhatók. A súrlódási eszközök csak akkor hatékonyak, amikor valamely testrészünk mozgást végez vele a vízben: ebben is különbözik a felhajtóerő elvén működő eszközöktől, amelyek folyamatosan a víz felszíne felé törekednek, akár mozgunk, akár nem. A súrlódás nemcsak a a felszín területétől függ, hanem befolyásolja az eszköz alakja, a mozgás gyorsasága, a víz fajsúlya és más szempontok. Sokféle módja van annak, hogy a súrlódási eszközöket felhasználjuk a gyakorlatok intenzitásának fokozására, de egyik különleges előnyük az, hogy biztosítják az izmok egyensúlyát azzal, hogy az izompárok mindkét oldalát egyformán dolgoztatják. Mivel a súrlódási ellenállást minden irányban érzékelhetjük, amerre mozgást végzünk, némelyik, a felhajtó erő elvén működő sporteszközt a súrlódás ellenében is felhasználhatjuk, kétszeresen is edzve izmainkat: először is a felhajtó erővel szemben a víz alatt kell tartanunk, másrészt pedig keresztüllökhetjük azt a víz ellenállásával szemben. Fontos, hogy a mozgásban részt vevő könyök-és térd-, valamint más ízületeket nem szabad sem elszorítani, sem túlfeszíteni, csak lazán tartsuk, és enyhén terheljük. Az ellenállás erejét az izmoknak kell érzékelniük, nem pedig az ízületeknek, amiket mindig védeni kell. Úszóhártyás kesztyű

116

Az egyik legnépszerűbb, súrlódás elvén működő eszköz. Az ujjak közötti úszóhártyák kezünket uszonnyá változtatják, és megnövelik a frontális felületet, mellyel fokozzák a mozgás intenzitását. Uszonyok

Ez egy másik hatékony sporteszköz, amely a súrlódási elven alapul, és amelyet viselhetünk a csuklónkon és a bokánkon is. Leginkább a szárnyakhoz hasonlítanak és érzékelhetően fokozzák a súrlódási ellenállást a végtagok mozgásával ellentétes irányban. Ezen felül még sok eszköz áll rendelkezésünkre, ezekből párat felsorolnék: -

Szíjas korong Úszósúlyzó Kickroller Hula-hopp karika Úszódeszka Úszóbólya

117

VII.7. Gimnasztikai gyakorlatok Bemelegítő gyakorlatok: -

futások járások szökdelések Terpeszállás, oldalsó középtartás: tölcsérkörzés (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Terpeszállás, csípőre tartás: csípőkörzés (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Szögállás, kezek a térden: térdkörzés (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Alapállás: szökdelés páros lábon (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Harántterpesz: szökdelés váltott lábbal (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Terpeszállás: terpesz-zár szökdelés (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Szökdelés térdfelhúzással (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Terpeszállás, oldalsó középtartás: szökdelés terpeszfelugrással (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Szögállás, mellső középtartás: láblendítés előre (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Szögállás, oldalsó középtartás, láblendítés oldalra (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Terpeszállás, oldalsó középtartás: törzsfordítás balra, jobbra (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html)

Karerősítő gyakorlatok -

Helyben járás, mélytartás, karemelés oldalsó középtartásba (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html)

Súlyzóval: -

-

-

Terpeszállás, súlyzótartás mélytartásba: karemelés oldalsó középtartásba, és vissza (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Terpeszállás, oldalsó középtartás: karlendítés mellső középtartásba, és vissza (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Terpeszállás, oldalsó középtartás: tölcsérkörzés (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html)

118

-

-

-

-

Vállszéles terpeszállás, mellhez tartás: súlyzótolások lefelé váltott karral (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Vállszéles terpeszállás, mellhez tartás: súlyzótolások lefelé páros karral (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Vállszéles terpeszállás, mellső középtartás: karleengedés mélytartásba, vissza (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Helyben futás, bokszolás a vízben lefelé (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html)

Láberősítő gyakorlatok lábsúllyal: -

Váltott térdemelés folyamatosan (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Térdfelhúzás, térdkörzés (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Térdfelhúzás: fordítás balra-jobbra (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Térdfelhúzás:-térdnyújtás- térdhajlítás folyamatosan (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Lábemelés előre (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Lábemelés oldalra (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Lábemelés hátra (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Kirúgás oldalra (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html)

Lábsúllyal-kézisúllyal: -

Térdfelhúzás, térd alatt súlyzókoccintás (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Helyben futás, bokszolás lefelé (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Alapállás, mélytartás: csípőfordítás (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html)

Törzs-és láberősítő gyakorlatok Vízi nudlival: -

Biciklizés (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html)

119

-

Páros térdfelhúzás és nyújtás előre (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html) Lábemelés vízszintesig: lábnyitás terpeszbe és zár (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/gimnasztikai_gyakorlatok.html)

VII.8. 8. Aquafitnesz gyakorlatai: Bemelegítő gyakorlatok: -

Step lépés /lép-zár/, karlhúzás hátra, előre (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/aquafitnesz_gyakorlatai.html) Dupla step (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/aquafitnesz_gyakorlatai.html) Step lépés előre (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/aquafitnesz_gyakorlatai.html) Térdhúzás előre (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/aquafitnesz_gyakorlatai.html) Step lépés előre saroklendítéssel (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/aquafitnesz_gyakorlatai.html) Térdhúzás és saroklendítés (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/aquafitnesz_gyakorlatai.html) Térdhúzás oldalra (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/aquafitnesz_gyakorlatai.html)

Karerősítő gyakorlatok: Súlyzóval: -

Vállszéles terpeszállás, mellső középtartás: könyökhúzás hátra (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/aquafitnesz_gyakorlatai.html) Vállszéles terpeszállás, mélytartás: könyökhúzás felfelé (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/aquafitnesz_gyakorlatai.html) Terpeszállás, mélytartás: könyökhajlítás /bicepsz/ (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/aquafitnesz_gyakorlatai.html) Hajlított állás, mélytartás: súlyzóforgatás mindkét irányba (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/aquafitnesz_gyakorlatai.html)

Kar- és láberősítő gyakorlat -

Térdhúzás előre-saroklendítés hátra(http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/aquafitnesz_gyakorlatai.html) Helyben futás és bokszolás (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/aquafitnesz_gyakorlatai.html)

120

VII.9. Felhasznált irodalom 1. Bíró Melinda: Uszodai sportok 2011 Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft. 2. Müller Anetta-Rácz Ildikó: Aerobik és fitnesz irányzatok 2011 Dialóg Campus Kiadó 3. http://fittmamiklub.hu/aquafitnesz

121

VIII. Természetes mozgás a vízben Meszlényi-Lenhart Emese

Célok A tananyag célja, hogy a tanulók megismerjék a vízben történő tájékozódást, amit beépítve a testnevelés óra gyakorlatanyagába, a testnevelő tanárok változatossá tegyék a gyermekek számára a mozgást, mely alapot ad az úszás oktatásához. A vízhez szoktatás oktatásával a kisgyermekek vízbiztonsága kialakul, a vizet, mint közeget megszeretik, a vízben való tájékozódás természetes mozgássá alakul. A konkrét úszásmozgást csak abban az esetben tudjuk oktatni, ha a tanítványok otthonosan mozognak a vízben. Ezért az úszásnemek oktatását megelőzi egy nagyon lényeges gyakorlatcsoport, a vízhez szoktatás gyakorlatanyaga. Feladatunk, hogy a gyerekeket megismertessük a víz szokatlan, eddig nem ismert hatásaival, a vízben tartózkodás és a mozgás alapvető törvényszerűségeivel. A vízben az emberi test a szárazfölditől egészen eltérő viszonyoknak van kitéve.

VIII.1. Hatása a kisgyermekre:    

Egészséges életmód megalapozása Fejlődik a mozgáskultúra Közösségre való nevelés hatása nagy: egymásra odafigyelés, egymás segítése, esélyegyenlőség Fejleszti a pozitív akarati-erkölcsi tulajdonságokat

VIII.1.1. Szervezetre gyakorolt egészségmegőrző-és fejlesztő hatása rendkívül nagy:         

Frissítő, élénkítő hatású Pozitív hatással van a légzőszerv működésére Fokozza a vérkeringést Erősíti az immunrendszert Fejleszti az izomrendszert Pozitív hatással van a csontrendszerre Stresszoldó hatású Testtartásjavító Személyiség-és jellemformáló hatása van: Kitartás, önfegyelem, küzdőképesség, monotonitás, alkalmazkodó képesség, kitartó fegyelem, kitartó figyelem, önuralom

A vízhez szoktatás során a gyermekek az új közegben, megtapasztalják a rájuk ható víz törvényszerűségeit.

122

Nem könnyű számukra megszokni:       

a víz hőmérsékletét a könnyedség érzését a ki – és belégzőizmok eltérő játékát (hidrosztatikai nyomás) a közegben végzett mozdulatok sebességét (frontális ellenállás) a szervezet védekező reflexeit (szemhéjzáró reflex) a szárazföldi mozgásokra nem jellemző hason, háton, fekvő helyzetet (nyak – és fejbeállítódási reflex) a szárazfölditől eltérő egyensúlyviszonyokat (labirintbeállítódási reflex) A vízhez szoktatás is nem más, mint az új közeghez való teljes alkalmazkodás, annak, törvényszerűségeinek, jellegzetességeinek megismerése. A szoktatási feladatok, a vízhez szoktatás, az oktatási folyamat leglényegesebb eleme. Tökéletes vízbiztonság kialakítása nélkül nem lehetséges a szakszerű úszásnem oktatás. Tényként kell kezelni, hogy idegen közegben kell mozdulatot, mozgást, helyzet és helyváltoztatást végezni, ezt pedig tanítani kell. A víz, mint a mozgás szempontjából eddig ismeretlen közeg, olyan törvényszerűséggel állítja szembe a tanulót mellyel a hétköznapi élete során, még nem találkozhatott.

VIII.2. A víz törvényszerűségei: 

Hidrosztatikai nyomás A nyugvó folyadékban minden egyes molekula nyomja, súlya következtében az alatta levő folyadékmolekulákat. Ebből következik, hogy nyugvó folyadék belsejében bármely felületre nyomóerő hat. Ezt a nyugvó folyadék belsejében működő, a folyadék súlyából származó nyomást, hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. A hidrosztatikai nyomás nagysága a folyadékoszlop magasságától és fajsúlyától függ.



Felhajtóerő: A folyadékba merülő testekre fölfelé irányuló eredő erő, felhajtó erő hat. Ez az erő a folyadékban uralkodó hidrosztatikai nyomásból származik. „A folyadékban mártott testre, a folyadék akkora felhajtóerőt gyakorol, amekkora a test által kiszorított víz súlya” /Archimedes törvénye/



Hatás – ellenhatás törvénye: Newton III. törvénye Az előrehaladó úszómozgás vonatkozásában, ez a törvény igen lényeges. „A hatás – ellenhatás törvénye megállapítja, hogy két test kölcsönhatásában fellépő erő, az erő és az ellenerő mindig egyenlő nagyságú, ellentétes irányú és egy egyenesbe esik.

123



  

Közegellenállás Nyugvó közegben mozgó testre erő hat. Ez az erő a közegellenállás, mely függ a közeg sűrűségétől, a mozgó test sebességétől, a testnek a haladás irányára merőleges legnagyobb keresztmetszetétől és a test alakjától. Közegmozgást akadályozó ellenállás: A mozgó testnek félre vagy előre kell tolni a közeg részecskéit. A mozgó test és a közeg részecskéi között fellépő súrlódás A fellépő örvénylő mozgás Mindezeket az ellenállásokat, a testet mozgató erőnek kell leküzdenie. Bizonyított tény, hogy a közegellenállás legnagyobb részét a test mögött keletkező örvények okozzák.

VIII.3. Vízhez szoktatás módszertana „A vízhez szoktatásnak kiterjedt szakirodalma, sokak által alkalmazott gyakorlatanyaga, egyénre jellemző módszertana van. Első lépésként a vizet, mint új közeget kell megszerettetnünk a gyerekekkel, el kell érnünk, hogy a vízben ugyanolyan otthonosan mozogjanak, s ugyanolyan jól érezzék magukat, mint a szárazföldön.” A vízhez szoktatás célja, hogy ne jelentsen megoldhatatlan feladatot számukra a vízbe ugrás, a víz alá merülés és tájékozódás. Ahhoz, hogy az egyes úszásnemek technikáját, a konkrét úszásmozgást oktatni tudjuk, mindenképpen meg kell előznie a vízhez szoktatás gyakorlatanyagának az úszásoktatást. „Az úszásoktatás első nagy gyakorlatcsoportja nem a mozgástanítás, hanem a közeghez való szoktatás. Tulajdonképpen egy alkalmazkodási folyamat az eddig nem ismert közeg és a gyermek szervezete között. Ahhoz, hogy később mozgáselemeket, technikát, kar- és lábmunkát taníthassunk, a gyermeknek ismernie kell a közegnek minden tulajdonságát, alkalmazkodnia kell a víz törvényszerűségeihez, s el kell sajátítania az új környezet diktálta (általunk meg nem változtatott) viszonyokat.” (Dr. Hamza I., Fodorné Dr. Földi R., Dr. Tóth Ákos 1995.) A vízhez szoktatás során az a feladatunk, hogy a tanítványainkkal megszerettessük a vizet, a vízben ne legyen félelemérzetük. Megismertessük velük a víz szokatlan hatásait, a vízben tartózkodás alapvető szabályait. A gyerek egy új, szokatlan szituációba kerül, számára ismeretlen, új feladattal áll szemben. Ha megszerettetjük a gyermekkel a vizet, általa megszeretik az uszodai körülményeket, a vízben történő mozgást is. Fontos, hogy mindig sikerélményt kell biztosítanunk a gyermekek számára. A vízben egészen más viszonyoknak vagyunk kitéve, mint a szárazföldön. Ilyenek a testsúly változása a vízben, az ezzel járó könnyedség, az ellenállás érzése, valamint a víz eltérő hőmérséklete. Mivel minden ember más és más, így a vízhez való alkalmazkodása sem egyforma, a különböző ingerekre, különböző módon reagálnak. Míg az egyik gyerek könnyedén hajtja végre a feladatokat, addig a másik alig merészkedik a vízbe és tiltakozik az oktató közeledésére. Ezek az eltérések nem csak a gyermek ügyességén vagy ügyetlenségén múlik, hanem a testi adottságokon, a testi képességek fejlettségén is. Ilyen az erő, gyorsaság, állóképesség, ideg-izomrendszer új ingerekhez való alkalmazkodó képességén. A csecsemőknél és a kisgyermekeknél is bizonyított, hogy a gyermek nem születik eleve félelemmel. Az egyik legfontosabb, hogy biztosítsuk a gondos felügyelet, mert ha a gyermeket rossz élmény éri a vízben - amit az oktató vagy a szülő is eredményezhet - ez úgynevezett víziszonyt válthat ki a gyermekben, amit később sok munkával és gondos odafigyeléssel lehet csak helyreállítani, és egész életében megalapozhatja a gyermek és a víz kapcsolatát.

124

VIII.3.1. Az úszómozgás taníthatósága A mozgások megtanulásának élettani, idegrendszeri sajátosságai a gyermekek 5-6 éves korához kötődnek. Az úszás ciklikus szerkezetű mozgás, nem igényel különösebb mozgástapasztalatot. Az úszás lényegében a kúszás, mászás, a járás és a futás mozgásainak vízi változata. Az 5-6 éves gyermek figyelemkoncentráló képessége elegendő az úszás tanulásához és gyakorlásához egyaránt. Az idegrendszernek igen fontos szerepe van az úszómozgások elsajátításában. A mozgástanulás az ideg-és az izomrendszer összehangolt tevékenysége. Az úszókészség megszerzése során a siker érdekében át kell alakítani a tanítványok néhány reflexét is. A nyaki beállítódási reflex és a labirintus beállítódási reflex akkor lép működésbe, ha a fej a szokásostól eltérő helyzetbe kerül. Az úszásmindenképpen a szokásostól eltérő testhelyzet, mivel a fej vízszintes testhelyzetben van. Vízbe érkezéskor mindig becsukja a szemét, a folyamatos gyakorlás során azonban átalakul ez a reflex is.

VIII.3.2. Módszertani követelmények, melyeket feltétlenül be kell tartanunk:   

  

Fokozatosság elve: az egyszerűbb feladattól a bonyolultabb felé haladás Életkori sajátosságok figyelembe vétele: feladatokat játékos formában ismertessük Az előrehaladásnál figyelembe kell venni a csoport átlagteljesítményét, mivel minden csoportban vannak kimagaslóan teljesítő gyerekek, de olyanok is, akiknek nehézséget jelent egy-egy gyakorlat végrehajtása. A tervszerűség elvét figyelembe kell venni: a gyakorlatok egymásra épülése fontos Biztosítsunk megfelelő időt a gyakorlatok megtanítására, megtanulására A gyakorlatok tökéletes elsajátításához szükséges a többszöri ismétlés és az elegendő gyakorlás

VIII.3.3. Motiváló tényezők A szervezetet sok új mozgásinger éri. A mozgások sikeres elsajátításának egyik fontos tényezője a megfelelő motiváltság. A motiváció maga egy tettre kész állapotot jelent, amely a tanulás folyamatának fontos feltétele. A vízhez szoktatás során könnyen elérhetjük a gyermekek kedvező motivált állapotát. Jól tudjuk, hogy a kellemes temperált uszoda, a víz kék színe, megfelelő hőfoka, a falak színessége mind-mind igen fontos kellék. A motiváltság kialakításában, a tanulás sikerében az oktató szakmai felkészültségén túl jelentős szerepe van a tanár egyéniségének, személyes hatásának. A fiatal gyerekekkel való foglalkozásnál különös jelentősége van az oktató kedvességének, barátságosságának és közvetlenségének. A gátlás kialakulása általában nem természetes módon következik be. A kisgyermek sohasem születik „víziszonnyal”. Általában a csecsemő-és a kisgyermekkor valamely szakaszában szerzett kedvezőtlen élmény hatására alakul ki a víztől való félelem.

VIII.3.4. Az oktatás formái A vízhez szoktatáshoz tartozó gyakorlati ismeretanyag oktatását differenciált foglalkoztatási formák keretében valósíthatjuk meg. A megválasztott oktatási formát néhány tényező azonban befolyásolhatja: - a szervezeti keret - a tanítványok életkora

125

- az úszás mozgásanyagának természete, az egyes úszásnemek technikája - az életkorhoz alkalmazkodó optimális terhelés - a rendelkezésre álló medence műszaki színvonala - az oktató vezető szerepe A legnagyobb mértékben talán a tanítványok életkora befolyásolja a felhasználandó formát. Minél fiatalabb korú gyermekeket tanítunk, annál inkább zártabb, ellenőrizhetőbb formákat kell alkalmaznunk. Az úszásnemek elsajátítása mellett az adott életkorú tanítványok képességfejlesztését is meg kell oldanunk. A felsorolt oktatási formákat befolyásoló tényezők a következők: - Együttes osztály-, illetve úszótanfolyami csoportfoglalkozás alkalmazása célszerű új anyag tanulásánál, vagy ismétlések, gyakorlások esetén, vagy ha az egész osztály egyszerre hajt végre egy bizonyos technikai elemet. A magyarázat, javítás és bemutatás szintén az egész osztálynak egyszerre történjék. - Csoportos osztályfoglalkozást akkor tartsunk, ha a gyakorlás során már ismert anyag csiszolása a cél.

VIII.3.5. A vízhez szoktatás és úszás helye az iskolai testnevelésben Az ember egyedi fejlődésén belül a kisiskolás kortól az ifjúsági korig igen jelentős mértékű a vázszerkezeti növekedés, és szervrendszeri fejlődés. Ennek a biológiai fejlődésnek egyik legjobb elősegítője és eszköze az úszás lehet. A 6-12 éves korú gyermekek egészséges testi fejlődésének egyik sarkalatos kérdése a légzőszervek, a szív- és keringési rendszer szerveinek kellő foglalkoztatása. A légzőszervek és a szív és keringési rendszer szerveinek úszással való fejlesztése az életkornak megfelelő alap-állóképességi szint elérésének legjobb lehetősége. Mielőtt elkezdjük megtanítani a gyermekkel az úszásnemek elsajátítását, meg kell tanulniuk a vízhez szoktatás öt alapvető gyakorlatát, melyet teljes biztonsággal kell végrehajtaniuk a vízben. Ahhoz, hogy a szoktatási feladatokat megkezdhessük, valahogyan be kell jutni a medencébe. A tanmedence lehetőségei határozzák meg, hogy ez hogyan történjen. Amennyiben van lépcső, kézenfekvő annak használata, milyensége azonban meghatározza ennek módját. A biztonság mindennél fontosabb, egy elrontott „vízre szállás „azonnal tönkreteszi az oktatás eredményét. A tanmedence beakasztott, belógatott lépcsőjének használata nagyobb körültekintést igényel, mint a medence részeként kialakított lépcsős lejárat. Mindkettőre vonatkozik azonban az, hogy a korlátba és nem a társakba kell kapaszkodni. A vízhez szoktatás oktatásában az új közeg megismeréséhez a legajánlatosabb a gimnasztikai gyakorlatok és a természetes gyakorlatok: Történhet körbe járással a medencében, vagy egyik oldalról a másikra oldalra történő járással, szempont azonban, hogy önállóan végezzék a feladatot a tanulók. Ne fogják egymás kezét, ne tegyék karjukat egymás vállára, szokják meg az önálló feladat végrehajtást. Így nem fordulhat elő, hogy a társukba kapaszkodó tanulók egymást akaratuk ellenére is a víz alá „segítik”. A járást mindig teljes talpon végeztessük, ne engedjük a lábujjakon való szökdeléssel történő haladást. Legyen stabil a helyváltoztatás. Amennyiben a víz mélysége, illetve a tanulók magassága lehetővé teszi, járás közben végeztessünk feladatokat. A súlypont, utasításra történő változtatásával / süllyesztés és emelkedés / fejlesszük mozgáskészségüket. A súlypont süllyesztésével, / járás közben a lábak hajlítása /nyakig érő vízben történő járással, a karokat víz szintje alatt, mellső középtartásból, oldalsó

126

középtartásba mozgatásával fejlesztjük a vízérzékelést. Járás közben, mindkét kezünkkel kanalat formálva locsolják arcunkra a vizet úgy, hogy szemüket ne csukják be. Ahogyan megmosod az arcod!

VIII.4. A vízhez szoktatás 5 alapvető gyakorlata: VIII.4.1. A merülés A merülés során a tanuló a vízben megtanul: - biztonságosan mozogni - tájékozódni - tudatosan benntartani és kifújni a levegőt, - a szemét nyitva tartani. Néhány gyakorlat a merülés tanulására:             

térdig vagy derékig érő vízben járás, futás. Egyénileg, párokban, sor- és váltóversenyek formájában. Alapállásból ereszkedés guggoló állásba úgy, hogy állig érjen a víz. Csípőre tett kézzel rugózás „Mosakodás” a vízben „Hajmosás” úgy, hogy az arcukra csurogjon a víz. „Esik az eső”. Minden kidobjon fel vizet, és álljon alá. Törzsdöntés előre, kézleengedés a vízbe és boxolás a vízben. Térdig érő vízben fókajárás előre. A tanulók kézfogással álljanak körbe, és térdrugózás után merüljenek a víz alá, majd emelkedjenek fel. Az előző gyakorlat, csak nyissák ki a tanulók a szemüket a vízben. Dobjunk egy kavicsot, vagy pénzdarabot a vízbe, és a tanulók hozzák fel. Párokban az egyik tanuló álljon terpeszállásba és a másik tanuló bújjon át alatta a vízben. Ki tud a víz alatt guggolásban több lépést megtenni.

VIII.4.2. A lebegés A lebegés vízszintes testhelyzetet követel, amelyhez nagyfokú figyelem is szükséges. Ez az első lépcsőfoka a siklás elsajátításához. Itt nagyon fontos a segítségadás. A gyermekek biztonságérzetét fokozhatjuk a csípő vagy a mellkas/hát alátámasztásával. A lebegéssel egy időben kell tanítanunk a felállást. Miután a tanuló biztosan végre tudja hajtani hason fekvésben a lebegést, megkezdhetjük a hanyattfekvésben történő lebegést is. A vízhez szoktatás során az első komolyabb nehézséget a lebegés tanítása jelenti, amely egyúttal az első oktatási lépcső a siklás tanításához. Néhány gyakorlat a lebegés tanításához: 

A gyerekek végezzenek térdrugózást mellig érő vízben és időnként rugaszkodjanak el a medence aljáról és húzzák föl a térdüket. Érezni fogják, hogy lassabban süllyednek zsugorhelyzetben, s a víz alá merülve is lebegnek.

127

  



Térdig érő vízben tanítsuk A tanulók mellső fekvőtámaszban húzzák maguk alá a térdüket zsugorhelyzetbe, majd nyújtsák ki, közben tegyék az arcukat a vízbe. A lebegés tanulásakor kiváló segédeszköz a korlát vagy hullámfogó. Mindkét kézzel fogják meg a korlátot, hajtsák a fejüket a vízbe, majd emeljék fel a lábukat és nyújtsák hátra. A tanulók lehetőleg nyújtott testtel dőljenek előre úgy, hogy érintő távolságban legyen egy segítő, aki elkapja őket.

Az oktató segíthet olyan tanulóknak, akik nehezen barátkoznak e lebegéssel. A csípő vagy a mellkas alátámasztásával fokozhatja a gyerek biztonságérzetét. A gyakorlatokhoz kezdetben a tanulók labdát, deszkát vehetnek a kézbe, s azok segítségével végezhetik a lebegést. A hason fekvéssel párhuzamosan tanítanunk kell a hanyatt fekvésben lebegést. 

  

A tanulók a fallal szemben állva fogják meg a hullámfogót vagy a korlátot, guggoljanak a vízbe nyakig és hajtsák hátra a fejüket úgy, hogy a fülük legyen a vízben. Az előbbi helyzetben lassan lépegessenek előre, a lábukat támasszák a falra. Az előbbi helyzetből térdnyújtással elrugaszkodás, a segítő a csípő és a váll alá támasztásával segít. Már a háton lebegés tanításánál célszerű megkövetelnünk, hogy a tanítványok magastartásban, nyújtva tartsák a kezüket, karjukat szorítsák a fülükhöz.

VIII.4.3. A siklás A siklás a vízhez szoktatás legfontosabb gyakorlata, fontos a pontos elsajátítása. Tapasztalható a siklás során a bizonytalanság, ennek oka a siklás utáni felállás. A hason és háton siklást sok tényező befolyásolja, fontos a kedvező testfelület kialakítása. Karjukat és lábukat nyújtsák, fejüket pedig hajtsák előre a vízben. Néhány gyakorlat a hason történő siklás elsajátításához:     

Párokban: a tanulók álljanak egymással szemben kézfogással. Az egyik tanuló feküdjön rá a vízre, társa pedig húzza őt. Ugyanezt a gyakorlatot végezzék a tanulók, de egyszer-egyszer engedjék el a kézfogást. Fogjanak deszkát a tanulók, és álljanak háttal a falhoz. Levegővétel után hajtsák előre a fejüket a vízbe és rugaszkodjanak el a faltól, 3-4m siklás után álljanak fel. A siklást önállóan, segítség nélkül először kis távolságon végezzék a tanulók. A fallal szemben álljanak fel a faltól 2,5 -3m-re, és a fal felé végezzék a siklást. Végül a siklást a tanítvány egyedül végezze. Álljon háttal a falhoz, mindkét kezét nyújtsa előre mellső középtartásba, egyik lábát emelje fel és támassza a falra. Levegővétel után hajtsa a fejét a vízbe és rugaszkodjon el a faltól. 3-4m siklás után álljon fel.

128

Háton siklás: 

  



Kezdetben szükséges a tanár segítsége. A tanulók guggoló állásból induljanak. Nyakig merüljenek a vízbe, kezüket emeljék magastartásba. Rugaszkodjanak el hátrafelé, de ne fölfelé. Ezután az oktató fogja meg a tanítványa kezét és húzza a víz felszínén. Ugyanezt a gyakorlatot végezzék el a tanulók párokban. Ugyanezt a gyakorlatot végezzék a tanulók, de egyszer-egyszer engedjék el a kézfogást. A tanulók deszkával álljanak a fallal szemben, emeljék a deszkát magastartásba, és feküdjenek rá hanyatt a vízre kisebb elrugaszkodással a talajtól, majd 2-3 méter után álljanak fel. Ekkor a társa vagy az oktató mellette állva javítsa, segítse felvenni a helyes vízfekvést. A siklást önállóan, segítség nélkül végezzék a tanulók

Két lényeges mozzanatra hívjuk fel a figyelmet: a siklás befejezésekor mindkét térdet húzzák maguk alá, a fejet pedig emeljék felfelé. Ekkor könnyedén fel tudnak állni.

VIII.4.4. A vízbe ugrás A vízbe ugrások a különböző magasságból vízbe érkezés, a mélyebb merülés, a víz alatti tartózkodás és a felszínre emelkedés fázisait jelenti. Az ugrásokat a medence lépcsőiről történő ugrásokkal kezdjük oktatni, majd fokozatosan növeljük az ugróhely magasságát. Ezzel a bátorságot is fejlesztjük. Az oktató által adott jelre történik az ugrás. Végeztethetjük:  egyénileg, párosan, csoportosan;  csípőig, illetve nyakig érő vízben;  helyből vagy nekifutásból;  előre, oldalra vagy hátrafelé végrehajtva;  egy vagy mindkét lábbal elugrással;  fél vagy teljes fordulattal;  segédeszközzel A medence széléről végzett ugrásoknál a következő szempontokra figyeljünk:  a vízmélység legalább mellig érő legyen;  először mindig az egyszerű gyakorlatokkal kezdjük, utána nehezítsük a végrehajtási formát  a közölt gyakorlatokat mindig egyszerre, az oktató jelzésére szabad csak végezni, így elkerülhető a balesetveszély. Gyakorlatok:  Ülésből becsúszás a vízbe  Guggolásból elrugaszkodás  Belépés a vízbe előlről, oldalról, háttal  Páros lábbal elrugaszkodás a medence széléről  Pár lépés lendületszerzésből vízbe ugrás  Talpasugrás előre, felhúzott térdekkel.

129

 

Talpasugrás különböző kar-és lábtartásokkal Szabadon választott, egyéni ugrások

VIII.4.5. A tudatos légzés A tudatos ki-és belégzés oktatása is rendkívül fontos a vízhez szoktatás anyagában, hiszen minden gyakorlatát össze kell kötni a tudatos ki-és belégzéssel. A vízben való otthonos viselkedéshez hozzátartozik a levegővétel kialakult ritmusa. A tudatos légzés oktatásánál fel kell hívnunk a tanulók figyelmét arra, hogy a levegő kifújását orron és szájon keresztül végezzék a tanulók, a belégzést csak szájon keresztül. Gyakorlatok:       

Mellig, majd nyakig érő vízben álljanak a tanulók, és vegyenek levegőt, majd fújják ki. Kis műanyag állatot, labdát tegyenek a vízre és fújják maguk előtt. Hajoljanak közel a vízfelszín fölé, és fújjanak „lyukat” a levegőbe. Víz alatt gyakorolják a kifújást. Vízbe ugrás után maradjanak a tanulók a víz alatt és fújják ki a levegőt. A tanulók végezzenek lebegést korlátfogással, 4-5 másodpercig tartsák vissza a levegőt, majd fújják ki. A levegő visszatartás idejét később növelni lehet. A faltól elrugaszkodással végezzenek siklást a tanulók, 4-5mp-ig tartsák vissza a levegőt, majd fújják ki.

VIII.5. A vízhez szoktatás megszervezése             

Legalkalmasabb az olyan uszoda, ahol tanmedence is van A vízmagasság ne haladja meg a 6-7 éveseknél a mellmagasságot A medencében lejárólépcső legyen, ne létra A medence hőfoka 28-30 fok legyen A csoportok létszáma maximum 15 tanuló legyen Csoport életkora közel azonos legyen Alapfeltétel, hogy a gyerek egészséges legyen Gondoskodni kell az uszodába és az uszodából történő kíséretre Öltöző használatának ismertetése az oktató feladata Minden vízbe menetel előtt kötelezővé kell tenni a zuhanyozást Az oktató ismertesse az óra anyagát, az új, elsajátítandó mozgásanyagot, és a gyakorlás anyagát A foglalkozás rövid, egyszerű értékeléssel fejeződjön be Foglalkozás után alapos zuhanyozás egy még alaposabb törölközés kövesse (haj, fül)

130

VIII.5.1. A vízhez szoktatás feltételei: 

Uszoda - tanmedence - víz mélysége - víz hőfoka - víz minősége

 

Oktató szakmai felkészültsége Rendelkezésre álló szerek - Úszódeszka

-

„nudli”

-

Úszóbólya

-

Hula-hopp karika

131

-

Labda

-

Merülő tárgyak

132

VIII.6. A vízhez szoktatás fő feladatainak bemutatása: 1. Vízbemenetel http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/a_vzhez_szoktats_f_feladatainak_bem utatsa.html 2. Víz alá bukás/arc betétele a vízbe http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/a_vzhez_szoktats_f_feladatainak_bem utatsa.html Fokozatai:  Száj  Orr  egész arc/fej http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/a_vzhez_szoktats_f_feladatainak_bem utatsa.html 3. Lebegés falnál hason  fogja a medence szélét  emelgeti a kezét http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/a_vzhez_szoktats_f_feladatainak_ bemutatsa.html  segítség nélkük http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/a_vzhez_szoktats_f_feladatainak_ bemutatsa.html  ezzel egy időben Felállás oktatása: térdet a mellkashoz húzva fej, váll emelkedése függőleges helyzetbe, láb letétele a talajra http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/a_vzhez_szoktats_f_feladatainak_ bemutatsa.html 5. Siklás  kissé ellöki magát a medence szélétől- gombóc, felállás  elrugaszkodás, vissza a falhoz- gombóc, felállás http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/a_vzhez_szoktats_f_feladatainak_ bemutatsa.html  Siklás a fal mellett segítség nélkül http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/a_vzhez_szoktats_f_feladatainak_ bemutatsa.html Lebegés háton:

133

 Oktató vállára támassza a fejét, segítségadással siklás háton http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/a_vzhez_szoktats_f_feladatainak_ bemutatsa.html  Deszkával: a deszka hashoz szorítása, felfekvés a vízre 

Lebegés háton önállóan

4. Vízbe ugrás  Medence széléről http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/a_vzhez_szoktats_f_feladatainak_ bemutatsa.html 5. Merülés  le-föl rugaszkodással http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/a_vzhez_szoktats_f_feladatainak_ bemutatsa.html  merülő tárgyak felhozatala http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/a_vzhez_szoktats_f_feladatainak_ bemutatsa.html A vízhez szoktatás elsajátításához, annak begyakorlásához a Testnevelés gyakorlatanyagát és játékait tartom a legmegfelelőbbnek, ezen korosztály számára. Fontos, hogy a gyerekek játékos formában sajátítsák el a vízhez szoktatás legfőbb gyakorlatait, így észre sem veszik, hogy rövid idő alatt olyan természetes közegükké válik a víz, mint a szárazföld. A víz törvényszerűségeit a gyerekek a természetes mozgásokkal tudják a legkönnyebben megtapasztalni.    

Járások Futások Szökdelések Gimnasztikai gyakorlatok

VIII.7. Testnevelési játékok alkalmazása a vízhez szoktatásban Minden gyermek alapvető tevékenységi formája a játék, így nagyon fontos, hogy a gyakorlatokat játékos formában ismertessük meg a tanulókkal. A játék során nem csak a hangulatuk lesz sokkal jobb, hanem azok a tanulók is aktívan vesznek részt a feladatokban, akik gátlásosabbak és nagyobb a félelemérzetük. A foglalkozásokat változatosabbá is tudjuk tenni.

134

Játékok: 

Vízcsapkodás. A tanítványok a medence szélén ülnek, és lábukkal csapkodják a vizet.  Vízimalom. Térdig érő vízben ülnek, és előre-hátra köröznek a kezükkel.  Gólyajárás. Csípőig érő vízben magasra emelt lábbal, csobogás nélkül járnak.  Fröcskölőcsata. Két csapatot állítunk össze, melyek fröcsköléssel próbálják kiszorítani egymást  Labdacica. Öten - hatan kört alakítanak csípőig érő vízben. Egy-két tanuló a kör közepére áll, s megpróbálja elvenni a társai által adogatott labdát. Ha megérinti vagy elkapja a labdát, helyet cserél azzal, aki dobta.  Vízi birkózás. A párok a derékig érő vízben próbálják egymást a víz alá nyomni.  Egyszerű fogó.  Sapkás fogó. A fogón a sapka, akinek a fejére teszi az lesz a fogó.  Víz alatti fogó. A fogó csak a víz alatt foghatja meg a társát.  Szabadulás a labdától. Két csapat van, mindkét csapatnál azonos számú labda. Sípszóra mindenki igyekezzen a másik csapat térfelére átdobni a labdát. Az a csapat, ahol nincs labda rövid ideig, pontot kap.  Sor-és váltóversenyek különböző feladatokkal.  Halacskázás. 3 tanuló kézfogással kört alakít. Ketten megpróbálják áthúzni 3. tanulót a kezük felett.  Búvárkodás. Kisebb-nagyobb merülő tárgyakat, „kincseket” dobjunk a víz aljára, és a tanulók hozzák föl őket.  Alagút-játék. A tanulók terpeszállásban oszlopban állnak közel egymáshoz. Az utolsó tanuló a víz alatt a lábak között előreúszik, és beáll a sorelejére.  Mond meg hányat láttál.  Labdavezetés fejjel.  Talicskázás térdig érő vízben. Verseny.  Pontszerző. A tanulókat két csapatra osztjuk. Mindkét csapatnak az a célja, hogy a megszerzett labdát minél többször adogassák egymás között. A csapat egy-egy tagja számolja az átadásokat, az a csapat nyer, akinek a leg több átadást sikerült a mért időre végrehajtani.

135

VIII.8. Felhasznált Irodalom 1. Dr. Hamza I., Fodorné Dr. Földi R., Dr. Tóth Ákos 1995: Játék, egyensúlyozás, vízhez szoktatás. Magánkiadás, Budapest 2. www.kossuth-fgyarmat.sukinet.hu/T-o-ficanka.doc 3. http://www.nupi.hu/download/sportiskola/modszertani/modszertan_uszas.pdf

136

IX. A gyógyhelyek jelentősége az egészségturizmusban Magyarországon Dr. Győri Ferenc

IX.1. A gyógyító helyek vonzásában Az egészségturizmus vezető turisztikai termék Magyarországon. Az egészségkultúrában, gyógyításban meglévő hagyományaink természeti adottságainkban, természetes gyógytényezőink bőségében is gyökereznek. Ezek világviszonylatban is kiemelkedő egészségturisztikai potenciált jelentenek számunkra. Gyógyulást kínáló helyeink, intézményeink fizikai és szellemi miliőjükkel, a terápiában, rehabilitációban, egészségmegőrzésben folytatott eredményes tevékenységükkel régóta és tartósan fennálló hírnevet vívtak ki maguknak. Gyógyhelyeink többsége gyógyfürdővel rendelkező település, de vannak összetettebb kínálatot felvonultató (pl. Hévíz, Hajdúszoboszló, Miskolc), illetve egyéb gyógytényezőt kínáló helységek is (pl. Parád, Gyöngyös) (Michalkó G. 2011). A legjelentősebb hazai gyógyturisztikai vonzerők a következők: 1. Gyógy- és termálfürdők 2. Klimatikus gyógyhelyek, 3. Gyógybarlangok 4. Gyógygáz-fürdők A gyógyulást, egészséget kínáló – szerencsére szép számmal előforduló – helyeink közül nem rendelkezik mind a hazánkban komoly presztízst jelentő „gyógyhely” minősítéssel. A cím odaítélése ugyanis szigorú előírásokhoz kötött. A törvényi szabályozás értelmében gyógyhely az a település, vagy településrész, mely természetes gyógytényezővel és annak igénybevételéhez szükséges gyógyintézményi feltételekkel is rendelkezik (pl. gyógyfürdő, gyógyszálló, szanatórium). Elvárás, hogy a kezelések zavartalanságát, illetve a betegek nyugalmát, pihenését biztosító környezeti feltételek egyaránt rendelkezésre álljanak. Bővebben: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900074.EUM). Ez idáig tizenhét hazai település, illetve településrész került fel a hivatalosan elismert gyógyhelyek listájára, melyek a következők:      

Miskolc-Lillafüred Harkány Sopron-Balf Gyöngyös-Kékestető Hévíz Balatonfüred

137

          

Parád Hajdúszoboszló Zalakaros Bük Eger Debrecen Gyula Sárvár: Arborétum és Gyógyvarázs Mezőkövesd: Zsóry fürdő Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő Szigetvár

A hivatalosan gyógyhellyé nyilvánított földrajzi helyeken kívül tehát – nem elhanyagolható számban – találhatók további, jelentős egészségturisztikai kínálattal rendelkező gyógyító helyek is az országban, melyek az egészségturizmus hagyományos és újonnan feltörekvő célterületei közé tartoznak. Azokat a földrajzi tájakat, régiókat, melyek természetes gyógytényezői (pl. gyógyvíz, klíma) orvos-szakmai háttere, egészségügyi és egészségturisztikai szolgáltatásai turisztikai kapacitásai egymást erősítik, koherensen összetartoznak, s ezáltal versenyképes kínálatot képesek nyújtani gyógytérségeknek tekinthetjük. „A gyógytérség tehát egy olyan funkcionális kistérség, amely egy (természetes vagy speciális) gyógytényező jobb kihasználása érdekében összehangoltan fejleszti a hasznosítást elősegítő és ehhez kapcsolható egészségügyi szolgáltatásokat, valamint a specifikus és általános turisztikai szolgáltatásokat és desztináció-menedzsment elemeit (Albel A. 2010, p. 4)”. A formálódó, potenciális gyógytérségek Magyarországon a következők (Kincses Gy. és mtsai 2009 felhasználásával): 1. Budapest és környéke Természeti erőforrás és bázis: gyógyvíz, gyógybarlang, klíma – pl. budapesti gyógyfürdők, Szemlőhegyi barlang, Dobogókő. Szakmai központjai pl. OORI, ORFI, Kardiológiai Intézet, Semmelweis Egyetem, fogászati centrumok, magánklinikák. 2. Hajdúság-Nyírség Természeti erőforrás és bázis: gyógyvíz – pl. Hajdúszoboszló, Debrecen, Nyíregyháza Sóstógyógyfürdő. Szakmai központja: Debreceni Egyetem. 3. Mátra-Bükk Természeti erőforrás és bázis: gyógyvíz, gyógygáz, klíma, gyógybarlang – pl. Egerszalók, Mátraderecske, Mezőkövesd, Miskolc-Tapolca, Parád, Kékestető. Szakmai központja: direkt nincs, de háttér lehet az egri kórház, és felfejleszthető: Parád, Mátrai Gyógyintézet, Eger, a háttér Debreceni Egyetem. 4. Nyugat-Dunántúl Természeti erőforrás és bázis: gyógyvizek, klíma – pl. Sopron-Balf, Bük, Sárvár. Szakmai központja: Sopron, Győr, Szombathely 5-6. Balatoni és Zalai gyógytérség Természeti erőforrás és bázis: gyógyvíz, klíma, gyógybarlang – pl. Balatonfüred, Hévíz, Keszthely, Zalakaros, Tapolca. Szakmai központja: Balatonfüredi szívkórház, Veszprémi Megyei Kórház, Zala Megyei Kórház, hévízi Szent András reumakórház. 7. Pécs és környéke (Dél-Dunántúli)

138

Természeti erőforrás és bázis: gyógyvíz, klíma, gyógybarlang – pl. Szigetvár, Harkány, Abaliget, Magyarhertelend, Sikonda. Szakmai központja: Pécsi Tudományegyetem. 8. Dél-Alföldi Természeti erőforrás és bázis: gyógyvíz – pl. Gyula, Mórahalom, Kiskunmajsa, Szeged, Cserkeszőlő, Orosháza-Gyopárosfürdő. Szakmai központja: Szegedi Tudományegyetem.

IX.2. Gyógy- és termálfürdők, gyógygáz-fürdők Magyarország világviszonylatban is termál- és gyógyvíz nagyhatalomnak tekinthető. A felszín alatt rejtőző vízkészletünk tömege, környezeti és használati értéke egészségturisztikai szempontból hatalmas jelentőséggel bír. Sehol másutt nem fordul elő, ennyi különböző betegség kezelésére, illetve megelőzésére alkalmas kitűnő minőségű termál- és gyógyvíz. Sokféleségükben egyedülálló gyógyvizeink terápiás hatásai régóta ismertek (Borszéki B. 1998). Gyógyvizeink általában – de nem feltétlenül – meleg, azaz termálvizek, 30 °C -nál magasabb hőmérséklettel. Izland, Japán, az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Kína és Új-Zéland mellett itt találhatók a legnagyobb hévízkészletek a Földön. „A termálvízkészletünk nagysága alapján benne vagyunk az öt legnagyobb termálvízkinccsel rendelkező ország körében (Japán, Izland, Olaszország, Franciaország, Magyarország). Az adottságokat a számszerűsíthető adatokon túl boncolva kiderül, hogy ezen 5 ország közül Japánban és Izlandon magas hőmérsékletű, de alacsony ásványi anyagtartalommal bíró vizekkel rendelkeznek, míg Olasz- és Franciaországban ugyan magas a vizek ásványi anyag tartalma, de hőmérsékletük meg sem közelíti a Kárpát-medence vizeit. Így elmondható, hogy adottságunk – vizeink egyszerre magas hőmérsékletűek és magas ásványi anyag tartalmúak – egyedülálló világszinten is (OES 2007, p. 20)”. A gyógyfürdő az a létesítmény, amely gyógyvíz, gyógyiszap, vagy egyéb természetes gyógytényező felhasználásával fürdőkezelést (balneoterápíát) kínál, vagy elismert ásványvíz, hévíz, illetőleg melegített közműhálózati víz felhasználásával végzett hidroterápiás kezelések mellett, egyéb fizikai gyógymódok alkalmazásával együtt, teljes körű fizioterápiás ellátást nyújt. Magyarországon termálfürdőnek nevezünk minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) vizet hasznosító fürdőt, amelyben a kifolyó (felszínen mért) víz hőmérséklete 30C, vagy annál magasabb. (mimnet.hu).

IX.2.1.

Földtani adottságaink

Természetföldrajzi értelemben vett hazánk, a Kárpát-medence hegységkeretét behálózó sűrű törésvonal-rendszer mentén nagyszámú ásványos és hévforrás tör a felszínre. A vulkanikus eredetű hegységekben az utóvulkáni működés eredményeként meleg vizű és ásványvizes források fakadnak. Trianonig (1920) Erdély és a Felvidék rendelkezett Magyarország legtöbb meleg és ásványos fürdőjével, hiszen a medencebelső mélyfúrásokkal feltárható termálkincsének hasznosítására zömmel csak az első világháború után került sor (Beluszky 2006). A mai államterület gyógy-, illetve termálvizekben való, páratlan bősége és vizeinek sokfélesége rendkívüli földtani és vízföldtani adottságainknak köszönhető. Ennek egyik oka, hogy a szomszéd területekhez képest a Kárpát-medencében mintegy 10 km-rel vékonyabb a földkéreg (24-26 km), így a földköpeny izzó anyaga felszínhez közelebb helyezkedik el, a medencét pedig „felülről” jó hőszigetelő üledékek (agyag, homok) bélelik ki.

139

A gazdagság másik oka, hogy a medence változatos földtani felépítése következtében vizeink a forrásoknál más-más vegyi összetételűek, minek folytán a legkülönfélébb betegségek gyógyítására, megelőzésére alkalmasak, akár fürdő-, akár ivókúrára történő felhasználásukban. Éppúgy, mint a hévizek, a Föld belső erőinek működésével hozhatók összefüggésbe a vulkáni utóműködés termékeként létrejövő felszín alóli gőz- és gázszivárgások is. Gyógyászati szempontból elsősorban a száraz, szén-dioxidos gázkiömléseknek, az ú.n. mofettáknak van jelentősége.

IX.2.1.1. Hévíztároló képződményeink és a vizeink vegyi összetétele A Kárpát-medence felszín alatti hévíz (termálvíz) tárolói két nagyobb csoportba sorolhatók: 1. Karbonátos, hasadékos, vagy más néven karsztos hévíztárolók, (főként triász mészkő és dolomit) leginkább hegyvidéki területeinken fordulnak elő. A történelmi időktől használt termálforrásaink, melyeket már a rómaiak is kedveltek, majd a hódoltság korabeli török fürdők is hasznosítottak, mészkőhegységeink peremén törnek a felszínre (pl. Buda, Eger, Hévíz). Legelső mesterséges hévízfeltárásaink ugyancsak e képződményekhez kapcsolódnak (pl. Harkány 1866, Budapest: Margitsziget 1867, Városliget 1868-78). A földtani vizsgálatok szerint ezek az ú.n. termális karsztvizek a mészkőhegységek sokszor távoli, fedetlen vidékein beszivárgó, szén-dioxiddal feldúsult csapadékvízből kapják utánpótlásukat, s több ezer éves mélyben tartózkodás után – a kőzetekből kioldott ásványi anyagokkal dúsulva – törnek a felszínre. Vegyi összetételüket azok a karbonátos kőzettömegek határozzák meg, melyek hézagain, repedésein átáramlottak, vagyis az ilyen vizek kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegűek lesznek. „A repedésekben áramló víz vegyi összetétele az agyagásványokkal való érintkezés révén az alkáli hidrogénkarbonátos jelleg felé is eltolódhat (pl. Hévíz, Harkány). A pirit bomlásából jelentős szulfáttartalmat vehet fel a víz: a kén szulfid formában is megjelenhet, ami jelentős gyógytényező... A nagyobb mélységű, zárt termálkarsztos tárolókban a nátriumklorid koncentráció is megnövekedhet, egyes esetekben az eredeti bezárt tengervíznek megfelelő, többször 10 g/l töménységet is eléri (pl. Rábasömjén) (1)”. 2. A törmelékes, vagy más néven porózus kőzetekből álló mélybeli hévíztárolók (főként pannon és pleisztocén homokos képződmények) az Alföldön, a dunántúli dombvidéken, valamint a mélyebb süllyedékekben fordulnak elő (1. ábra). Ezek agyag- és márgarétegekkel váltakozva 10-12 millió évvel ezelőtt beltengeri, majd később folyóvízi üledékként rakódtak le. A Kisalföldön és az Alföld déli területein az üledékösszlet teljes vastagsága eléri a 2-2,5 km-t (1).

1. ábra: Magyarország hévíztárolói. Forrás: kvvm.hu

140

E medencebeli, törmelékes hévíztárolók vize többnyire alkáli hidrogénkarbonátos. Mélyebb, zártabb zónáik nagy sótartalmú vizeket adnak (kloridosak), s gyakran szénhidrogénekkel együtt fordulnak elő (kvvm.hu). Hidraulikai szempontból mindkét típusú tároló vizei összefüggenek a hideg vizet tároló képződmények vizével (2. ábra).

2. ábra: A hévíztárolók típusai és a felszín alatti vizek áramlási iránya. Forrás: kvvm.hu

IX.2.1.2. Geotermikus adottságaink A Föld felszín alatti belső öveiben a radioaktív izotópok (pl. rádium, uránium, tórium) bomlásából hő termelődik, melynek felszínre irányuló árama a geotermikus (földhő) energia. Az egységnyi felületen, időegység alatt áthaladó hőmennyiséget (W/m2) földi hőáramnak nevezzük. Az átlagos hazai hőáramérték magas (90,4 mW/m2), az európai átlag másfélszerese (2). A hőmérséklet mélység felé történő növekedését leggyakrabban a geotermikus (földhő) gradiens értékével (°C/100 m) fejezzük ki. A geotermikus gradiens magyarországi értéke 5-8 ºC, ami azt jelenti, hogy 100 méterenként ennyit változik a hőmérséklet a Föld középpontja felé haladva, ami 2-2,5-szerese a világátlagnak. A mutató értéke az Alföldön és a DélDunántúlon a legnagyobb, hegyvidékeinken pedig a legkisebb. Természetesen ugyanezt tapasztaljuk, ha egy adott hőmérsékleti érték (pl. 200C) mélységbeli helyét keressük (3. ábra).

3. ábra: A 200 oC-os izotermafelület mélysége és konszolidáltsága. Forrás: Horváth J. 2011.

141

Hévizek (termálvizek) az ország területének 70 %-án tárhatók fel (1). A magas felszín alatti hőmérséklet még nem lenne elegendő a termálvizek kialakulásához, ha nem volnának a mélyben víztároló és azt leadni képes vízadó kőzetek, képződmények. Mindehhez a Kárpátmedence földtörténeti fejlődése rendkívül kedvező helyzetet teremtett: jóformán nincs olyan térsége Magyarországnak, ahol ne fordulnának elő olyan, jó vízadó képességű képződmények a mélyben, melyek vize mélyfúrásokkal a felszínre hozható. A jelenleg ezret is meghaladó, 30 °C-nál melegebb termálvizet és tekintélyes részben gyógyvizet adó kutak háromnegyede az Alföldön található. Az országban közel 200 meleg vizes gyógyfürdő – többek között radioaktív, kénes-savas, sós-brómos-karbonátos, jódos vizet szolgáltató – fürdő található (3). A legismertebbek közülük: a budai termális vonal mentén létrehozott fürdők (pl. Gellért-, Rudas-, Lukács-fürdő), Bükfürdő, Sárvár, Hévíz, Harkány, Zalakaros, Hajdúszoboszló, Gyula. Budapest az egyetlen nagyváros a világon, ahol több mint száz termálforrás és -kút működik, s közel félszáz fürdő fordul elő (4. ábra).

4. ábra: Magyarország termál- és gyógyfürdői. Forrás: OES 2007.

IX.2.2.

Gyógyfürdőink múltja és jelene

IX.2.2.1. Fürdőélet a dualizmus koráig A termál-és gyógyvizek hasznosítása az ország területén több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Egykori fürdőépületek maradványai, mozaikjai bizonyítják, hogy a „thermaépítkezés” a római urbanizáció jellegzetessége volt Pannóniában. A római fürdők nem csak tisztálkodási, egészségügyi célokat szolgáltak, hanem a társasági élet kedvelt találkozóhelyei is voltak (Soós P. é.n.). Budapest jelenlegi területén eddig 19 római korból származó fürdőt tártak fel, de máshonnan is előkerültek köz- és magánfürdők maradványai (pl. Nemesvámos-Balácapuszta, Balatongyörök, Örvényes, Balatonfüred). Bővebben: http://terebess.hu/keletkultinfo/soospeter.html

142

5. ábra: Egy ókori római fürdő számítógépes rekonstrukciója. Forrás: mult-kor.hu (6) A honfoglaló eleink első településeiket a budai meleg vizű források mellett létesítették. Oklevelek tanúsítják, hogy fürdők már az Árpád-korban, majd Zsigmond és Mátyás idejében is több helyen működtek (Pécsvárad, Esztergom, Budai, Balf, Eger). A hódoltság korabeli török fürdők olyan épületegyüttesek részét képezték, melyekben mecsetek, kórházak, iskolák és lakhelyek is kialakításra kerültek. A fürdők az oszmán birodalomban a szépségápolás központjai és „iskolái” is voltak egyben (4). A 16. századi megszállt országrészben sok helyütt épült török fürdő (pl. Pécsett, Szegeden, Esztergomban, Szolnokon és Egerben), de közülük csupán az egri és néhány budapesti maradt használatban. Megjegyzendő, hogy ebben az időben sok, korábban működő fürdő elpusztult, melyek csak a török kiűzését követő „országépítés” során kerültek helyreállításra (pl. Váradszentmárton, Herkulesfürdő) (Beluszky P. 2006). A modern értelemben vett gyógyturisztikai vendégforgalom a 16-17. században a gyógyfürdők látogatásával kezdődött Magyarországon. Ebből az időből származnak a hazai fürdőket bemutató első leírások is, melyekből kiderül, hogy a meleg forrással rendelkező

143

Stubnyafürdő, Pöstyén, Bajmóc, vagy Trencsénteplic a főurak és kíséreteik kedvelt találkozóhelyei voltak (Beluszky P. 2006). A hazai fürdőélet 18-19. század fordulóján kezdett felpezsdülni. Az idilli természeti környezetben kiépített fürdőhelyek nemsokára művészek, politikusok fontos találkozóhelyei lesznek (5). Balatonfüreden már 1743-ban fa fürdőházat emeltek a gyógyforrások mellé (a Balatonban még nem fürödtek!), s a 18. század végére az fürdőorvosi ellátás megjelenésével, a vendégfogadók, gyógy- és sétacsarnokok, vendéglők, báltermek, parkok megépülésével a hely a magyarországi, vagy legalábbis a pest-budai és dunántúli fürdő- és társas élet központjává, a reformkor legismertebb fürdőhelyévé válhatott (Beluszky P. 2006). A Kiegyezést követően meginduló polgárosodás, az urbanizációval együtt járó életmódváltozás, a modern értelemben vett szabadidő kialakulása újabb lendületet adott a fürdők fejlődésének, minek következtében a vendégforgalom a 19. század második felére már-már tömegessé vált. A fürdővendégek derékhadát értelmiségiek, kereskedők és tisztviselők alkotják (Kósa L. 1999). A Monarchia idején számos, termálvizéről ma is méltán híres fürdőhely épül ki és válik divatossá (pl. Herkulesfürdő, Búziásfürdő, Harkány, Félixfürdő). Ekkor bontakozik ki a szabványos szabadidő eltöltés új formája a tömeges fürdőélet is. Vízparti üdülőhelyek, strandok indulnak fejlődésnek, válnak rekreációs színtérré (pl. Balaton-part, a budai Rómaipart, Palicsfürdő, Ruszanda-fürdő). Érdekesség, hogy a Balaton-parti Földvár és Lelle 1913ban, Siófok pedig 1914-ben elnyeri a gyógyfürdő-rangot. Ez időben indul fejlődésnek a gyógyfürdőtan, a balneológia is, mely elsőként a meleg vizes kúrák hatásait vizsgálja és egészíti ki különféle fizioterápiás kezelésekkel. A fürdőkezeléseket egyre több betegségre alkalmazzák sikeresen (pl. mozgásszervi betegségek, felső légúti problémák, az anyagcsere, a keringési és az idegrendszer zavarai). A fürdőorvosok többnyire 20-40 napos kúrákat ajánlanak (5). A fürdők szerepének a gyógyászatban betöltött növekvő szerepére utal az Országos Balneológiai Egyesület megalakulása is (1891).

6. ábra: Trencsénteplic 1908. Forrás: http://postcards.hungaricana.hu/ (7) A felszín alatti vizek mélyfúrásokkal történő kitermelése a Magyarországon a 19. század második felében indul meg. Az artézi kutak fúrásának kialakítója és elterjesztője Zsigmondy

144

Vilmos (1821-1888) volt, aki munkája során számos ma is működő híres gyógyhely forrását tárta fel (pl. Félixfürdő, Széchenyi-fürdő). A Monarchia idején több mint 1500 kutat létesítettek a történelmi Magyarország területén (Lorberer Á. 2010). A századelőn már 139 hivatalosan is fürdőhellyé nyilvánított gyógyfürdő szolgálta a vendégforgalmat, ám az egykori fürdőkalauzok esetenként 300-nál is több fürdőhelyet sorolnak fel. A hazai gyógyfürdők élén – nemzetközi hírnevét, forgalmát és kiépítettségét tekintve – kétségbevonhatatlanul a felvidéki Pöstyén állt 16 ezer főt meghaladó látogatottsággal 1911-ben. A további sorrend: 2. Trencsénteplic, 3. Herkulesfürdő, 4. Félixfürdő, 5. Hévíz, … 8. Harkány, 9. Balatonfüred (Beluszky 2006).

IX.2.2.2. Fürdőélet a trianoni határváltozások után Az első világháború következményeként előállt területi veszteség – egyéb súlyos következményei mellett – érzékenyen érintette a hazai fürdő- és szabadidő-kultúrát is: nemzetközi hírű gyógyfürdőink, üdülőhelyeink kerültek az új államhatáron kívülre. Ásványi nyersanyag-lelőhelyeinek elvesztése fordította a figyelmet a megmaradt országrészen található természeti erőforrások (nyersanyagok, energiahordozók) felkutatása felé. A hévíztároló képződmények intenzívebb feltárása az 1920-as években kezdődött: elsőként Hajdúszoboszlón (1925) találtak hévizet, majd következett Szeged (1927), Berekfürdő és Szolnok (1928), valamint Eger (1932). Ugyanakkor az egészséges ivóvíz beszerzése céljából kialakított fúrások is számos esetben szolgáltattak magas hőmérsékletű vizet, leginkább ott ahol kisebb mélységben nem sikerült jó vízadó réteget találni (főként az Alföldön). Ebben az időben indult el a hazai hévizek hőtartalmának energetikai célú hasznosítása is (Lorberer Á. 2010). Az 1930-as években Pávai Vajna Ferenc (1886-1964) vezetésével több helyen is kezdetét veszi a szénhidrogének utáni kutatás, mely egyúttal hévízfeltárásokat (is) eredményez. Ezek képezik ma többek között Mezőkövesd, Csokonyavisonta, Bükkszék, Cserkeszőlő, Nagyszénás, Tótkomlós, Túrkeve, Kiskőrös, Kecskemét gyógyfürdőinek vízbázisát. Nagy léptekkel halad Budapest korszerű fürdővárossá fejlesztése is. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Fürdőszövetség éppen fővárosunkban, a Gellért Gyógyfürdő és Szállodában alakult meg 1937-ben (OES 2007). A hazai hévízfeltárás fejlődése az 1960-as években vett nagy lendületet, amihez nagyban hozzájárult, hogy az állam támogatta a mezőgazdasági vagy közösségi fűtési célra szolgáló hévízkutak létesítését. Emellett egyes települések strandjaik, fürdőik fejlesztése, gazdaságosabb üzemeltetése, a fürdő-szolgáltatások szélesítése céljából fúrattak hévízkutakat (pl. Gyula, Mórahalom). A hazai gyógyvízkincsre alapozva, 1972-ben kezdte meg működését a termálturizmusra szakosodott szállodavállalat, a Danubius Szálloda- és Gyógyüdülő Vállalat, melynek jogutódjához tartoznak ma is hazánk legismertebb gyógyszállodái (OES 2007). Az utóbbi másfél évtizedben sok település újra a balneológiai, illetve az újonnan jelentkező wellness igények kielégítésére fúratott termálkutakat (7. ábra). „Az ország rendkívüli adottságait és lehetőségeit újra felismerve, az ezredfordulót követő években az egészségturizmus fejlesztése új lendületet vett, melynek motorja a 2000-ben meghirdetett Széchenyi Terv Turizmus Programjának egészségturizmus alprogramja volt (OES 2007, p. 18)”. A program során létrejött fejlesztések hatására mind a szezon átlagos hossza, mind a fürdőmedencék vízfelszíne az addiginak közel másfélszeresére emelkedett.

145

7. ábra: A hévízkutak létesítési éve. Forrás: OES 2007 Jelenleg az ezret is meghaladja a nyilvántartott termálkutak száma. A kutak közel a fele 40oC-nál alacsonyabb hőmérsékletű, a 60o C-nál melegebb vizet adó kutak aránya az összes kútnak közel negyedrésze, de csak 4%-ot tesz ki a 90o C-nál melegebb vizű kút. Bővebben: http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/fav/tvkm/tvkm04.htm

A magyarországi termálkutakról a VITUKI Hidrológiai Intézete egységes nyilvántartást vezet (Országos Hévízkút Kataszter). Bővebben: http://fava.hu/publikaciok/jubileumi_kiadvanyok/tanulmanyok_pdf/lorberer_heviz.pdf

146

Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) nyilvántartásában Magyarországon 220 település rendelkezik minősítési engedéllyel rendelkező gyógyvízzel (Kátay Á. 2010). 2007-ben 187 gyógy- és termálfürdő működött (OES 2007). Gyógyvizeink terápiás célú alkalmazása a víz kémiai kémiai összetételének függvényében változik (1. táblázat).

147

1. táblázat: A gyógyvizek jellemző kémiai összetétele, terápiás hatása és magyarországi lelő-helyei. Forrás: people.inf.elte.hu Kémiai összetétel

Gyógyító hatásuk

Fellelhetőségek

Gyomor-, bélhurut, gyomorsavtúltengés, légúti hurut. Reuma-, nőgyógyászati-, Brómos-jódos bőrbetegségek, ivókúrában a pajzsmirigybetegségekre. Földes-meszes (kalcium- Reumatikus, szívés , magnézium-, gyomorbetegségek. hidrogénkarbonát) Reumás betegségek, egyes Kénes bőrbetegségek.

Bükkszék, Gyopárosfürdő, Gyula, Mezőtúr, Szeged, Szécsény, Szolnok Debrecen, Hajdúszoboszló, Pesterzsébet, Sóshartyán

Reumatológiai és női szervek betegsége, ivókúraként nyálkahártyák hurutos. megbetegedéseiben. Fájdalomcsillapító hatás, befolyásolják a belső elválasztású mirigyek működését és az anyagcserét. Reumás betegségek.

Debrecen, Eger, Hajdúszoboszló, Karcag, Sárvár, Gyopáros, Nyíregyháza-sóstó Budai fürdők (Imre, Gellért, Rudas) Eger, Hévízi-tó, Miskolctapolca Balatonfüred, Bükkszék, Csopak, Kékkút, Répcelak

Alkalikus vizek

Kloridos (konyhasós)

Radonos, kénes

Szénsavas

Budai fürdők (Gellért, Lukács, Rudas), Esztergom, Mohács, Székesfehérvár Balf, Bogács, Harkány, Mezőkövesd

bél-, máj-, Kelenföld, Budaörs ivókúrájára,

Szulfátos (keserűvíz)

Gyomor-, epebetegek hashajtásra.

Vasas

Ivókúraként, több szervre.

Parád, Moha

Bővebben: Fürdők - gyógyfürdők Magyarországon (helység, gyógyvíz összetétele, gyógyhatása, fürdőszolgáltatások, fürdő elérhetősége) http://vizterapia.bioenergetikus.hu/

148

Magyarországon ma termál-és gyógyvizeket nem csak gyógyításra használják, csaknem azonos arányban jelennek meg az egészségmegőrző rekreáció, a wellness eszközeként is. Tekintve, hogy gyógyfürdőnk nagy része egyidejűleg gyógy- és wellness szálloda is, hazai adottságaink kétségkívül jó lehetőségeket kínálnak a napjainkban egyre népszerűbb medical-wellness irányzat fejlődésének. Michalkó G. (2011) szerint, ha egy belföldi turista egy hosszú hétvégén, szép környezetben felfrissülést, regenerálódást keresne, a fürdővárosok közül 18,2%-uk Hévízt, 17,1%-uk pedig Hajdúszoboszlót választaná. Messze mögöttük következnének azok a kedvezőbb piaci pozícióra törő fürdők, melyek iránt – a versenytársak jelentős száma miatt – alacsonyabb érdeklődés tapasztalható. „Miskolctapolca (6,3%), Zalakaros (5,3%), Harkány (3,7%), Gyula (3,5%) és Bük (3,2%) esetében még érdemi érdeklődés tapasztalható, azonban Mezőkövesd (2%), Sárvár (1,7%), Budapest-Gellért-fürdő (1,6%), Budapest-Széchenyi-fürdő (1,5%), Kehidakustány (1,4%), Pápa 1,2%), Kiskunmajsa (1,1%), Orosháza-Gyopárosfürdő (1,0%) esetében a kínálat mennyiségi és minőségi mutatóit figyelembe véve a potenciális belföldi turisták preferenciái méltatlanul alacsony értékűek (Michalkó G. 2011, p. 259)”. Pedig ma már sok gyógyászati célú létesítmény ötletesen kialakított vízi vidámparkkal, élményfürdővel is várja vendégeit, biztosítva a több generációs igénybevételt. Ma Magyarország egész területén találunk ilyen vízi komplexumokat (pl. Kristályfürdő, Ajka; Aquapolis, Szeged; Aquapalace, Hajdúszoboszló; Kecskemét, Élményfürdő és csúszdapark; Aquaworld, Budapest). Minősített gyógyfürdővel 51 településünk rendelkezik. A nemzetközi szempontból is jelentős gyógy- és termálfürdőink száma összesen 17. A Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarország – értelemszerűen a fővárosi gyógyfürdők révén – határozott vonzerővel rendelkezik, míg az Alföldön Hajdúszoboszló, Gyula és Szeged fürdőtelepülések nemzetközi vonzereje számottevő (Albel A. 2012). A fizioterápiás kezelések során használt gyógyiszap hazánkban viszonylag kevés helyen fordul elő. Kitermelése és terápiás célú felhasználása részben közvetlenül a gyógyfürdőkhöz kapcsolódik (pl. Hévíz, Hajdúszoboszló, Harkány), részben azoktól elkülönülten (pl. Makó, Tiszasüly, Alsópáhok iszapja) valósul meg. Az iszap gyógyhatása különböző lehet: a hévizi gyógyiszap például serkenti az anyagcserét és a belső elválasztású mirígyek működését, a

149

hajdúszoboszlói iszapot kismedencei problémákra, sőt, meddőség kezelésére ajánlják, a marosi (makói) iszap fájdalomcsillapító, javítja a mozgásképességet, a kolopi (tiszasülyi) iszapot sportsérülések, köszvény, reuma ízületi és gerincbántalmak kezelésére használják, míg az alsópáhoki Georgikon iszap fertőtlenítő hatású és reumás megbetegedések gyógyítására javallott (9). A természetes gyógygáz-fürdők gyógyító ereje régóta ismert. A vulkáni utóműködés termékeként létrejövő ú.n. mofetták magas CO 2 tartalma, valamint a bennük kellő töménységben jelen lévő egyéb gázok is gyógyító hatást fejthetnek ki. A gázok a bőrön át, illetve a légzéssel a véráramba jutva fejtik ki jótékony hatásukat. Magyarországon orvosi célra használt természetes gázfeláramlás a Mátrában, Mátraderecskén és Parádfürdőn található. (A másutt, például Balatonfüreden és Kapuváron használt gyógyító CO2 gázt mesterségesen állítják elő). A mátraderecskei CO2 gáz különlegessége radontartalma, mely kedvező hatással van a keringési betegségekre és az immunrendszerre. Bővebben: http://www.matrainfo.hu/gyogyturi_mofetta.php

A Parádfürdői mofetta szív-és érrendszeri-, mozgásszervi-, nőgyógyászati-meddőségi panaszok gyógyítására szolgál. Bővebben: http://www.mofetta.com/

150

A gyógygáz-kezelések – hasonlóképpen a gyógyfürdőzéshez – kúraszerűen történnek, lebonyolításukhoz orvosi felügyelet és egészségügyi szakszemélyzet jelenléte szükséges. Ellenjavallatai úgyszólván megegyeznek a gyógyfürdő kezelésekével (pl. gyulladásos megbetegedések, a magas vérnyomás, várandósság, infarktus utáni állapot) (8).

IX.2.3. Termál- és gyógyvizeink védelme, kitermelésük környezeti kockázatai. A termálvíz, illetve gyógyvizek kedvező lehetőségeink bemutatásakor ritkán kerülnek említésre a hévízkitermelés környezetvédelmi kockázatai. A felszín alatti vízbázist számos veszély fenyegeti: a szennyező források, a készletek túltermelése, a szakszerűtlen kútkiépítések és az üzemeltetési hibák miatt károsodhat a vízkincs. (OES 2007). A hévizek túlzott kitermelése az egységes hidraulikai rendszert alkotó vízkészletek mennyiségét nagyban csökkentheti. Sajnos egyértelműen látszik, hogy hévízkészleteink termelése sok helyen meghaladja a fenntartható mértéket (Szűcs P. 2012). Emellett a felszínen elvezetett csurgalék- és használt termálvizek – többnyire magas hőmérsékletük, só- és szervesanyag tartalmuk miatt – növelik a talaj a felszíni, illetve a felszín alatti vizek hőés szennyezőanyag terhelését és veszélyeztetik a természetes ökoszisztémát. A magas sótartalom különösen nagy veszélyt jelent, ha a hévízzel szennyezett vizet öntözésre használják fel. A folyamat a talaj elsósodásához, elszikesedéséhez vezet. A használt hévizek elhelyezésének legjobb megoldását az emberi tevékenységgel bizonyítottan nem szennyeződött, zárt rendszerben használt hévizeknek a hévízadó képződményekbe történő visszatáplálása jelenti. Bővebben: (http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/fav/tvkm/tvkm01.htm)

http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/fav/tvkm/tvkm05.htm

151

Felszín alatti vizeink megóvásának mindenképpen magasabb prioritást kellene kapnia, mint a lokális gazdasági érdekeknek. A fentebb említett vízföldtani okok miatt ugyanis a hazai hévizes rendszerek túltermelése egyfelől kedvezőtlenül befolyásolhatja ásvány- és gyógyvízkészleteink vízminőségét, másfelől az ivóvízellátás céljára szolgáló felsőbb rétegekben nem kívánatos vízszintváltozások következhetnek be (Szűcs P. 2012).

IX.3. Klimatikus gyógyhelyek Magyarországon A gyógyfürdők fejlődéséhez nagyon hasonló módon, ám kisebb megkésettséggel alakultak ki magashegységi klimatikus gyógyhelyeink is. Az elsőként a Magas-Tátrában meginduló idegenforgalomnak eleinte a túrázás és a hegymászás, később a síelés volt a deklarált célja. A hegyvidéki klíma jótékony hatásának felismerése eredményezte, hogy az 1870-es, 1880as években Újtátrafüred és Alsótátrafüred település már magaslati üdülőhely céljából jött létre. (Az 1876-ban épült újtátrafüredi gyógyintézet volt az első magyar tüdőszanatórium, valamint az első télen is működő magaslati gyógyintézet). A tátrai szanatóriumok összefüggő klimatikus üdülőzónát alkotva (Tátrafüred, Lomnic, Széplak, Tarpatakfüred, Csorbató, Matlárháza) jelentős szerepet játszottak a tbc-s megbetegedések gyógyításában (Beluszky P. 2006). A trianoni diktátumot (1920) követően magashegységi klimatikus gyógyhelyeink a magyar államhatáron túlra kerültek, így szerepüket középhegységeink magasabb régióinak kellett átvenniük. Ezek szubalpin jellegű éghajlata, szennyeződésektől mentes levegője, relatíve nagyobb tengerszint feletti magassága és a napsütötte csúcsaik képesek biztosítani a gyógyító klímahatást. Mindamellett kedvező lehetőségeket kínálnak arra, hogy a klíma gyógyhatását mérsékelt fizikai aktivitással (pl. természetjárás) is fokozni lehessen. Klimatikus gyógyterületeink és gyógyhelyeik a következők: Mátra A legismertebb éghajlati gyógyterületünk, mely magáénak tudja az ország legmagasabb pontját és az ország egyetlen valóban magaslati klímájú gyógyhelyét a Kékestetőt (1014 m) is. Kékestető 1963 óta rendelkezik hivatalosan is a klimatikus gyógyhely minősítéssel. Éghajlata elsősorban krónikus légzőszervi megbetegedések, belső elválasztású mirigyek

152

betegségei, szív- és érrendszeri problémák esetén ajánlott. Mátraházán (710 m) nyitották meg a trianoni országterület első tüdőszanatóriumát (1932). A sok napsütéséről ismert Galyatető (965 m) klímája a fizikai és szellemi kimerültség leküzdésében segít. A Mátra déli lábainál elterülő Mátrafüred (370 m) természetes környezete tüdőasztma kezelésére, pihenésre, regenerálódásra ajánlott (ideal.hu). Bükk: A Bükk, hazánk legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban is gazdag hegysége. Legmagasabb régiói nemzeti park védelme alatt állnak, ahol aktív turizmus és az ökoturizmus könnyen összekapcsolható a különféle egészségprogramokkal. Nevezetes gyógyhelye Bükkszentkereszt az ország legmagasabban fekvő települései közé tartozik (600 m). A falu különleges fekvésének köszönhetően hőmérsékleti szélsőségektől mentes. Kristálytiszta levegője többféle betegség leküzdésében is segít (pl. pajzsmirigy kóros működése, Basedow-kór, vérszegénység, légzőszervi betegségek, kimerültség idegesség). A hegység alacsonyabb részein kiépült népszerű üdülőhelyek Lillafüred (300 m), Szilvásvárad (345 m) kímélő éghajlata rekreációra, sportolásra alkalmas (met.hu). Soproni-hegység: A Soproni-hegység – Alpok közelsége miatt kialakult – kiegyenlített szubalpin jellegű éghajlata kellemes, kímélő klíma sok napsütéssel, ózondús levegővel, mely áldásos hatással van a pihenni, regenerálódni vágyó vendégek számára. A soproni Lővérek gyógyintézeteiben a szívpanaszokkal küszködőknek, a vérszegényeknek, a pajzsmirigytúltengésben szenvedőknek, az idült légúti panaszoktól szenvedőknek, magas vérnyomással és emésztőrendszeri problémával rendelkezőknek folyik a kezelése (Németh Á. 2008). Kőszegi-hegység: Az Alpok legkeletibb nyúlványa, egyben az ország egyik legcsapadékosabb, legpárásabb térsége. A magas abszolút légnedvesség, az asztmával, allergiával és egyéb légúti betegségekkel küzdők számára nyújt enyhülést. Klimatikus gyógyhelye Velem (300 m). Dunazug-hegység A Dunántúli-középhegység északkeleti tagja, a Gerecse, a Pilis és a Budai-hegység alkotja. Itt található egész Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja a Pilis (757 m). A hegység legismertebb és legkedveltebb klimatikus gyógyhelye, a télen-nyáron kellemes klímájú üdülőhely, Dobogókő (699 m). Népszerűségét kellemes környezetének, illetve a főváros közelségének köszönheti (Németh Á. 2008). Éghajlata vegetatív labilitás, álmatlanság, magas vérnyomás esetén ajánlott (ideal.hu) Mecsek: Pécs (360 m) és környékének kellemes, mediterrán jellegű éghajlata magas napfénytartammal, mely szív- és érrendszeri panaszok esetén ajánlott.

IX.4. Gyógybarlangjaink A minősített gyógybarlangokban folyó kezelés (speleoterápia) speciális klímaterápiának minősül. A barlangi mikroklíma függ az adott földrajzi hely évi középhőmérsékletétől, a barlang mélységétől, szellőzöttségétől, vizeinek hőmérsékletétől és mennyiségétől. A levegő összetétele a barlang földtani adottságain, a barlangi légáramlás mértékén és a barlang vízellátottságán is múlik: általában nagyfokú tisztaság magas relatív páratartalom, kedvező kémiai összetétel, a benne lévő a párakondenzátum kedvező kémiai összetétele, állandó hőmérséklet, valamint nagy öntisztulási képesség jellemzi. A por-, csíra- és allergénmentesség, a légzőközpont aktivitását fokozó magas CO 2 tartalom, valamint a gyulladáscsökkentő Ca, Mg, I ionok jelenléte miatt a gyógybarlangok levegőjére

153

mindenekelőtt a légúti megbetegedésekben szenvedők tartanak igényt. A barlangi klíma hathatóssága – megfelelő terápiával kiegészítve – messze meghaladja a magashegyi szanatóriumok hatásfokát is (Horváth Zs. 1992). Hazánk karsztos kifejlődésű területein számos barlang található, ám közülük csak öt rendelkezik gyógybarlang minősítéssel. Ezek a következők: Abaligeti-barlang (Mecsek): A barlang évi középhőmérséklete viszonylag magas (12,6°C). Levegőjének relatív páratartalma 97 %-os, áramlásának mértéke csekély. Páradús levegőjének és a benne található gyulladáscsökkentő kalcium-ionoknak köszönhetően főként a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést. Az Abaligeti-barlang levegője enyhén radioaktív hatású, szilikózis és más légúti betegségek kezelésére eredményesen használják. Jósvafői Béke-barlang (Aggteleki-karszt): A Béke-barlang Magyarország második legnagyobb barlangja. Klímájának gyógyhatását korán felismerték, így 1965-ben az országban és a világon is elsőként nyilvánították gyógybarlanggá. A barlang feltárt járatrendszerei közel 9 km-t tesznek ki, terápiás célra kb. 340 m2-nyi részt használnak. Levegője tökéletesen pormentes, pára- és sótartalma nagyon magas, ami kiegészülve a penészgomba spórái által termelt antibiotikumok együttes hatásával az asztmában és bronchitiszes jellegű betegségekben szenvedők gyógyítására teszi alkalmassá (10). Tapolca Városi Kórház gyógybarlangja (Tapolcai-medence): A tapolcai tavas barlang látványosságnak is egyedülálló Közép-Európában. Különleges klímájának gyógyhatása régről ismert. Az állandó, 18°C körüli hőmérséklet, a vízgőzzel telített, rendkívül tiszta levegő az asztmás, allergiás és egyéb légzőszervi megbetegedések gyógyításához nyújt segítséget. Terápiás célra a száraz járatokat, az 1925-ben feltárt ú.n. kórházbarlangot használják. Budapest (II. kerület) Szemlőhegyi barlang, „Óriás folyosó” (Budai-hg.): Budapest egyik legértékesebb természeti kincse a 2,2 km hosszúságban feltárt, fokozottan védett Szemlőhegyi barlang. Tiszta, csíra és pormentes levegője alkalmassá teszi asztmás és légúti betegségben szenvedők kezelésére. Léghőmérséklete egész évben állandó (12°C). A barlang ma már kerekes székkel is látogatható (meteoline.hu). Miskolc-Lillafüredi Szent István-barlang;"Fekete terem" (Bükk): A 340 m hosszú, 55 m mély barlang, állandó hőmérsékletű, hűvös, páratelt levegője rendkívül tiszta, és abszolút pollenmentes. A légúti megbetegedéssel küszködők számára 1988-ban alakítottak ki gyógyászati részt a barlang egy részéből. Bővebben: http://www.meteoline.hu/?m=333

154

A barlangterápiában jelentős egészségturisztikai tartalékaink vannak. A hazai barlangterápia még mindig meglehetősen kis kapacitású, ezért a helyi beutaltakon kívül nemigen tudnak kezelni rászorulókat. A legjelentősebb befogadó képességű Béke-barlang mellett ugyan szanatórium is épült, de a gyógyturizmushoz szükséges alapvető infrastruktúra nagyon hiányzik. Problémaként jelentkezhet még a barlangterápia és az idegenforgalom egymás mellett élése ugyanazon barlangon belül (Horváth Zs. 1992).

IX.5. Gyógyhelyeink társadalmi-gazdasági jelentősége Magyarországon az egészségturizmus gazdasági hatása is igen jelentős. Becslések szerint az egészségturizmus – annak összes ágával – legalább 100 milliárdos nagyságrendű forrást hoz az országba, és viszonylag kevés beruházással, támogatással ez az összeg jelentősen növelhető (Kincses és mtsai 2009). Természetes gyógytényezőink a rájuk épülő és egyéb egészségügyi szolgáltatásainkkal együtt ma is legértékesebb turisztikai vonzerőink közé tartoznak, minek következtében a jövőre vonatkozóan biztatóak lehetnek kilátásaink. Jelenleg körülbelül félszáz gyógyszálloda és kétszer annyi wellness szálloda közel 30 ezer férőhelye várja a vendégeket. A Magyar Turizmus Zrt. adatai szerint 2012-ben a hazai kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 7,8%-át (649 ezer fő), vendégéjszakáinak 10,4%-át (2,2 millió éjszaka) regisztrálták gyógyszállodákban, mindkettő esetében mintegy 10% körüli növekedést tapasztalva az előző évihez képest (11). A vendégkör hozzávetőlegesen egyenlően oszlott meg a hazaiak és a külföldiek között, de a bővülést elsősorban a külföldi látogatók számának gyarapodása okozta. A küldő országok között az élen Németország (28%), Oroszország (16%) és Ausztria (11%) áll. A wellness-szállodák jelentősége ugyancsak megnövekedett, részesedésük a kereskedelmi szálláshelyek vendégeiből 17%-ot (1,4 millió fő), vendégéjszakák számából 16%-ot (3,5 millió éjszaka) ért el. A wellness-szállodákban: a belföldi forgalom volt meghatározó: a vendégek háromnegyede, a vendégéjszakák több mint kétharmada belföldről származott

155

(11). A hazai vendégek számának növekedése (12%) másfélszeresen haladta meg a külföldiekét. A gyógy-, termál- és wellness turizmusunk kínálata – a nemzetközi trendeknek megfelelően (Kincses Gy. 2009) – egyre szorosabban összefonódik. A belföldi turisztikai kereslet növekedésének irányába hat és jelent növekvő felhasználói igényt a béren kívüli juttatásként, a cafeteria-rendszerben kínált üdülési csekk, Erzsébet-utalvány, vagy a Széchenyi Pihenőkártya. A támogatott gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltatásokról és a külföldiek egészségügyi ellátásáról Magyarországon bővebben: http://spaklaster.rs/img/download/PPF%20dr.ALBEL%20VB.ppt

IX.5.1.

A hazai egészségturisztikai kínálat előnyös vonásai:

– Magyarország kitűnő adottságokkal rendelkezik, hiszen a világ gyógy- és termálvizekben egyik leggazdagabb országa vagyunk (Budai Z. é.n.). – A különböző gyógytényezőkre alapozott terápiában és rehabilitációban nemzetközi tekintélyünk, tradícióink és elismert létesítményeink vannak. – A nagy hagyományokkal rendelkező magyar egészségügy, egészségipar és egészségügyi szakemberképzés általánosságban is nagy megbecsültségnek örvend a világon. – Nemzetközi viszonylatban kitűnő ár-érték arányú szolgáltatásaink kínálata versenyképességet biztosít az európai piacon. – Az elmúlt évtizedben jelentős kapacitás- és szolgáltatásbővítő fejlesztések valósultak meg, különösen a wellness-turizmus infrastruktúrája fejlődött rendkívül dinamikusan. – E területen kevéssé érvényesül a szezonalitás negatív hatása, noha a wellness szállodák szobakapacitás-kihasználtsága jellemzően nem haladja meg az átlagot (Kátay Á. 2010). – Az átlagos tartózkodási idő – a turizmus hagyományos átlagainál tapasztalható 3-5 nappal szemben – tíz napnál is hosszabb (Szabóné Iványi E. 2001). 2010-ben a fürdőhelyeken átlagosan 6 nap volt (Budai Z. é.n.). – A fajlagos költés - a gyógyászati szolgáltatások igénybevétele miatt - átlagosan 30-35%kal magasabb, mint a turizmus más területein (Szabóné Iványi E. 2001). – A nemzetgazdaság egészére is jelentős, pozitív hatást fejt ki: a gyógy- és termálturizmusban a vendégek által elköltött minden újabb száz forint után a nemzetgazdasági munkajövedelmek 75 forinttal növekednek (jövedelmi multiplikátorhatás). – A gyógy- és termálturizmusban képződő minden száz új munkahely további 214 új munkahelyet teremt a nemzetgazdaságban (foglalkoztatási multiplikátor) (Szabóné Iványi E. 2001). – Óriási előretörés figyelhető meg az orvosi szolgáltatásokra alapuló turizmusban, mely „csendben” már ma is több külső forrást hoz az országba, mint a hagyományos gyógyvízre, rekreációra alapuló egészségturizmus (Kincses és mtsai 2009).

IX.5.2.

A hazai egészségturisztikai kínálat hiányosságai, hátrányai

– Magyarország egészségturisztikai teljesítménye a fogadóhelyek viszonylag szűk körére koncentrálódik annak ellenére, hogy a természetes gyógytényezőkkel való ellátottság területileg nem koncentrált (Molnár Cs. 2011). – Számos desztináció nehezen közelíthető meg, infra- és szuprastruktúrája elmaradott, hiányzik a települési környezet turisztikai célú összehangolt fejlesztése.

156

– A szolgáltatások színvonala még mindig sok helyütt nem megfelelő, hiányoznak a szabadidő-eltöltést segítő szakemberek (rekreátorok, animátorok). – A fürdők marketingtevékenysége sok esetben nem veszi kellően figyelembe a megszólítani kívánt célcsoportokat. – Sok helyütt késik, vagy lassan halad a komplementer, több generáció fogadását is lehetővé tevő gyógy- és termálturisztikai szolgáltatások bevezetése. – A gyógyfürdői kezelések egészségbiztosítási elszámolásának adódnak nehézségei. – A fejlesztésben és a marketingben egyaránt hiányzik a regionális szemléletmód és a projektszemlélet (Szabóné Iványi E. 2001). – Az élmény- és a wellness-kínálat szolgáltatási színvonala szempontjából Magyarország jelentős lemaradásban van a legnagyobb versenytárs, Ausztria hasonló létesítményei mögött (Albel A. 2012). – Az egy-egy településen megvalósított egészségturisztikai célú fejlesztések csak az adott település társadalmi-gazdasági életében okoznak változást, a közvetlen környezet nem részesül a kedvező hatásokból (Molnár Cs. 2011).

IX.5.3.

Egészségturisztikai fejlesztési feladatok, irányok

A fentiek figyelembe vételével olyan turisztikai termékeket kell kialakítanunk, amelyek megfelelő környezetgazdálkodás mellett közép- és hosszú távon versenyképesek maradnak a nemzetközi turisztikai piacon. Alapvető szempont a nyitottság, a külpiacok befogadása, annak minden finanszírozási és szakmai következményeivel együtt. Ezt segíthetik a következők: – A meglévő gyógyintézetek, illetve a szolgáltatások komplex fejlesztése. – A szolgáltatásokat egy-egy komplexumon belül úgy érdemes kialakítani, hogy az egyes célcsoportokhoz tartozó kínálati elemek (pl. a fitness és a gyógyászat) elkülönüljenek, ne zavarják egymást (Budai Z. é.n.) (2. táblázat). – A gyógyhelyek infrastrukturális mennyiségi és minőségi fejlesztése: alap- és turisztikai infrastruktúra, szuprastruktúra, valamint a települési környezet turisztikai célú fejlesztése. – A feltárt, de még nem hasznosított természeti erőforrások (pl. gyógyvíz, gyógybarlang) egészségturisztikai hasznosításának megtervezése és elősegítése (csak ott engedélyezhető, ahol nem jelentkezhetnek környezeti kockázatok hosszabb időtávlatban sem). – Az emberi erőforrás fejlesztése, jövedelmi viszonyainak rendezése. – Az egészségturizmus-marketing további fejlesztése, különös tekintettel az orvosi szolgáltatásokra alapuló gyógyturizmusra. – A Magyarországra érkező külföldi vendégek, valamint a hazai vendégkör elvárásainak és tapasztalatainak vizsgálata és figyelembe vétele. – Az egészségügy közellátó szolgálatból több lábon álló, modern közszolgáltatási rendszerré történő átalakítása. – A tradicionális egészségturisztikai szolgáltatások és vendéglátás mellett érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani az innovatív turisztikai, valamint a turisztikához kötődő termékek és szolgáltatások létrehozására és értékesítésére. Bővebben: http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/fav/tvkm/tvkm08.htm

157

http://www.eski.hu/new3/politika/zip_doc_2009/egeszsegturizmus.pdf http://rgdi.sze.hu/files/Ertekezesek,%20tezisek/Az%20egeszsegturisztikai%20fejlesztesek%2 0hatasai_Molnar%20Csilla.pdf 2. táblázat: Az egészségturizmus célcsoportjai. Forrás: Budai Z.é.n. itthon.hu

Fontos nemzet-stratégiai szempont, hogy a szolgáltatásokra alapozott ágazatok közül az egészségügy, és az erre épülő, illetve ezt megalapozó egészségipar, valamint ennek keretében az egészségturizmus prioritássá váljék (Kincses és mtsai 2009). A szektor hosszú távú fontosságát jelzi, hogy az egészségturizmus fenntartható fejlesztése nemcsak a 2005ben elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia és Országos Területfejlesztési Koncepció, de az Új Magyarország Program, valamint a 2011. január 15-én meghirdetett Új Széchenyi Terv fő prioritásai között is helyet kapott (Molnár Cs. 2011).

158

Az Új Széchenyi Terv megvalósításának 7 kiemelt programja között szerepel a „Gyógyító Magyarország – Egészség Program”, melynek keretében 23 pályázatot írtak ki 31 milliárd forintot meghaladó keretösszeggel. A program fő célkitűzése, hogy az egészségturizmus termál- és gyógyvízre épülő ágában Magyarország európai vezető hatalommá legyen. A pályázat a turisztikai, valamint egészségügyi rehabilitációs szolgáltatások fejlesztésére, valamint a turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) szervezetek létrehozására és fejlesztésére jött létre (Albel A. 2012). A fejlesztések fő iránya a versenyképesség növelése, mely a nemzetközi betegmobilitást és a határon átnyúló együttműködéseket egyaránt kihasználó, a helyi gyógytényezőket és egészségügyi szolgáltatásokat, kulturális és idegenforgalmi vonzerőket, valamint a kereskedelmi szálláshelyeket egységes szemléletben kezelő és egymásra való tekintettel fejlesztő gyógytérségek létrehozásával valósítható meg (Albel A. 2012).

IX.6. Felhasznált irodalom Albel A. 2010: A gyógy-idegenforgalom működése és fejlesztése Magyarországon. http://spaklaster.rs/img/download/PPF%20dr.ALBEL%20VB.ppt Letöltés: 2015. 02. 24. Albel A. 2012: Térségfejlesztés és turizmus. Kitekintés – Perspective. Magyar-román-szlovák periodika. 16. 18. pp. 14-18. Beluszky P. 2006: Magyarország gyógy- és üdülőhelyei a dualizmus korában. In: Kókai s. (szerk.) Földrajz és turizmus. Tanulmánykötet Dr. Hanusz Árpád 60. születésnapjának tiszteletére. Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Főiskolai Kar Földrajz Tanszéke, Nyíregyháza. pp. 37-47. Borszéki B. 1998: Ásványvizek, gyógyvizek. MÉTE Kiadó, Budapest. 1998 Budai Z. é.n.: Marketing a fürdőfejlesztésben. http://itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/02_01/SZ3.HTM. Letöltés: 2011. 10. 24. Henderson, J. C. 2004: Healthcare tourism in Southeast Asia. Tourism Review International. 7 (3–4). pp. 111–122. Horváth J. 2011: Megújuló energia. Geotermikus energia. Digitális tankönyvtár. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Megujulo_energia/ch04.html Horváth Zs. 1992: A magyarországi kiépített barlangok idegenforgalma. Szakdolgozat. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szak. http://mek.oszk.hu/00100/00148/html/ Kátay Á. 2010: A termálvizek hasznosítási lehetőségei a szállodaiparban. In: Bokor L.Marton G.-Szelesi T.-Tóth J. (szerk.) Földrajzi tanulmányok a Pécsi Doktoriskolából VII. PTE TTK Földrajzi Intézet, pp. 135-146. Kincses Gy. 2009: Az egészségturizmus perspektívái, - magyarországi konzekvenciák. http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2009/gyogyturizmus%20jovoje%20200909 03.pdf Kincses Gy. Borbás I.– Mihalicza P.– Udvardy E.– Varga E. 2009: Az orvosi szolgáltatásokra alapuló egészségturizmus tendenciái. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. http://www.eski.hu/new3/politika/zip_doc_2009/egeszsegturizmus.pdf Korom A.: Gyógyés termálturizmus Magyarországon. http://etf.uw.hu/Idegen/gyogytermal.ppt Kósa L. 1999: Fürdőélet a Monarchiában. Holnap, Budapest. Lorberer Á. 2010: A hazai hévizek történetéhez, 1866-2010: Kutatás és hasznosítás. História, 32. 6-7. pp. 55-58. Michalkó G. 2011: Magyarország modern turizmusföldrajza. Dialóg Campus, Budapest-Pécs.

159

Molnár Cs. 2011: Az egészségturiszikai fejlesztések hatásai, különös tekintettel KeletMagyarországra. PhD értekezés. Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola. Németh Á. 2008: Bioklimatológia. In: Holicska Sz. (szerk.) Emberpróbáló időjárás Orvosmeteorológiáról mindenkinek. Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, pp. 180-200. OES 2007: Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága megbízásából. Aquaprofit Rt. Soós Péter é.n.: Jelenben élő múlt. http://terebess.hu/keletkultinfo/soospeter.html Szűcs P. 2012: Hidrogeológia a Kárpát-medencében - hogyan tovább? Magyar Tudomány 173. 5. pp. 554-565. Smith, M. − Puczkó, L. 2010: Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika. Akadémai Kiadó, Budapest 428 p. Szabóné Iványi E. 2001: Gyopárosfürdő idegenforgalmi fejlesztése. http://arpi.theater.hu/erika/index.html#3 Letöltés: 2011. 10. 24. Egyéb források: (1) Hévíztároló képződmények, a hévizek minősége és eredeti nyomásállapota. http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/fav/tvkm/tvkm03.htm (2) A komplex geotermikus hasznosítási rendszer és a magyar–szerb termálvízbázismonitoring. http://www2.sci.u-szeged.hu/geotermika/dokumentumok/magyar-szerb.pdf (3) Balneológiáról mindenkinek. http://www.kkvhaz.hu/cikk/682--balneologiarol-mindenkinek (4) Török fürdő, vagyis hamam. http://antalya.hu/furdo.html (5) A magyarországi fürdők első virágkora. http://www.termalfurdo.net/cikk/16 http://explorerworld.hu/2013/08/11/megtalaltak-aquincum-120-eve-keresett-keleti-varosfalat/ (6) Ókori wellness Aquincumban http://mult-kor.hu/20090928_okori_wellness_aquincumban (7) Trencsénteplic-fürdő http://postcards.hungaricana.hu/hu/106302/ (8) Mofetta — a széndioxid gyógygázfürdő http://www.matrainfo.hu/gyogyturi_mofetta.php (9) Hazai: Mi mindenre jó a gyógyiszap? http://egeszsegturizmus.itthon.hu/hazai-mimindenre-jo-az-iszap(10) Gyógybarlangok http://www.meteoline.hu/?m=333 (11) Magyarország turizmusának alakulása. http://neta.itthon.hu/download.php?docID=58583

160