„Üzenem a háznak, mely fölnevelt: - ha egyenlővé teszik is a földdel, nemzedékek őrváltásain jönnek majd újra boldog építők és kiássák a fundamentumot s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt, templomot.” (Wass Albert: Üzenet haza)
Őseink nyomában A családfakutatás története:
A genealógia, azaz eredet- vagy származástan (családtörténet) a családfák kutatásának tudománya. Az emberek közötti leszármazáson alapuló rokonsági kapcsolatokkal foglalkozó, az egész társadalmat átfogó klasszikus történelmi segédtudomány. A genealógiai ismeretek felhasználása ősi időkre nyúlik vissza. Ősei mindenkinek vannak. Mindig fontosak voltak a vélt - illetve valós - ősök, a tőlük
való származás felkutatása, bemutatása. A genealógia együtt fejlődött a társadalommal, alkalmazkodott az egyes osztályok, rétegek mozgásához. A genealógia sokszor gyakorlati - "alkalmazott tudomány" - jellegű is volt. Legtöbbször az öröklési jog praktikumában alkalmazták. A családfakutatást sokszor kizárólag a nemesség kutatásával azonosították, és mint olyant öncélúnak minősítették. Nem szabad elfeledkeznünk azonban a polgárság, az értelmiség, sőt a parasztság vagy a munkásság genealógiájának vizsgálatáról sem. Valamint tudnunk kell azt is, hogy a birtoktörténeti-helytörténeti kutatásoknál elengedhetetlen a genealógia alkalmazása. A családfakutatást sokszor és sokféleképpen fogták fel a különböző szakemberek, jelenleg is többféle megközelítése ismeretes. Például a klasszikus felfogás mellett beszélhetünk történeti irányzatról, orvosi irányzatról és néprajzi jellegű vizsgálatról is. Hangsúlyoznunk kell, hogy a genealógia az utóbbi években egyre inkább megújuló, a modern tudományos elvárásoknak megfelelően átalakuló, széles körben felhasznált tudománnyá vált. Az iránta megnyilvánuló érdeklődés a korábbi évtizedek visszaesése után igen elterjedt, széles körűnek mondható.
Az emberek kezdetben az istenek származását kutatták, mivel a vallási mítoszokban az istenségek eredete központi kérdés volt. Később a különböző népek vezetői, uralkodói keresték eredetüket a mitológiában, vallásban. Az ókori görögöknél gyakori volt, hogy az előkelők magukat héroszoktól származtatták, őseiket a trójai háború valamelyik hőséig vezették vissza. Az időről időre előtérbe kerülő új családok, személyiségek igyekeztek a hagyományos uralkodó osztály családi eredetéhez hasonló, méltó származást kreálni. A rómaiak őseik különféle érdemeit átvitték az egész nemzetségre. Síremlékeik feliratain nagy számban maradtak fenn genealógiai adatok. Az ókori római családi viszonyokra rendkívüli módon jellemző volt az örökbefogadás. Az
örökbefogadottak átvették az örökbefogadók őseit. Gyakori volt a valódi és az örökbefogadott személyek közös nyilvántartása. A leszármazási táblák ősének a római scala (stemma) tekintendő, amely kereszt alakú volt, és a vizsgált személyt középen ábrázolták.
A germán népeknél a rómaiakkal szemben vérrokonságra alapuló genealógia volt a középpontban. A genealógia gyakorlati alkalmazása körébe tartozott az ősbizonyítás, illetve őspróba. A nemességet utánzandó a késő középkortól gyakori volt a polgári ősigazolás, melyet a városokban az ipari tanuláshoz, polgárjog elnyeréséhez stb. követeltek meg. A genealógia fejlődése Európa különböző országaiban a reneszánsz idején indult meg, és a XVI. századtól publikálnak különféle nyelveken - kezdetben elsősorban latinul - genealógiai műveket. Legelőször az uralkodóházak, később pedig a főnemesség, nemesség, sőt a polgárság-értelmiség családtörténetéről is. A XVIII - XIX. század fordulóján a genealógia láthatóan háttérbe szorult. Ismételt fellendülése az 1820-as évektől kezdődött. A XIX. század második
felétől kifejezetten felvirágzóban volt, és tulajdonképpen folyamatosan virágkorát éli. A magyarországi családokra és rokoni kapcsolataikra bőven találunk leszármazási adatokat a középkori írásokban, de a magyar főnemesi udvarokra jellemző ősfák, az ún. képes genealógiák csak a XVII. század első felében jelentek meg. Ezek az őskultusz jegyében a honfoglaló vezérekig vagy még messzebbre igyekeztek visszavezetni a származást. Magyarországon az első nyomtatott genealógiai jellegű munka Budai Ézsaiás lexikonja. A XVIII. század utolsó harmadában jelentek meg olyan genealógiai művek, amelyek adatait már a későbbi szerzők is hasznosították. A XIX. század első fele nem bővelkedett családtörténeti munkák megjelenésében. Az első napjainkig is használatos családtörténeti munka szerzője Nagy Iván (1824-1898), aki 12 000 nemesi családot 108 ősnemzetségre vezetett vissza hatalmas művében a Magyarország családi címerekkel és nemzedékrendi táblákkal, I-XIII, 1857-1868 kiadványban. 1883-ban alakult meg Magyarországon a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, amely ugyanettől az évtől kezdődően a történelmi segédtudományai tárgykörben alapvető, egyik fő témájaként genealógiát közlő Turul című folyóiratot. Ettől a dátumtól kezdve Magyarországon is folyamatosan jelentek meg művek a családfakutatás tárgykörében. Bár a megjelent művek döntő része a nemességgel foglakozott, akadtak más társadalmi osztályok családtörténetét bemutató írások is. A második világháború után megindult a családfakutatás erőteljes visszaszorítása. A genealógia merev elutasítása idővel enyhült. Az 1970-es évektől kezdődően már szélesebb körben szerepeltek idetartozó témák különböző konferenciákon. 1983-ban sikerült újra létrehozni a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságot, és napjainkban a családfakutatás ugyanúgy virágkorát éli, mint bárhol másutt a világon. A genealógia forrása lehet minden anyag, amely leszármazási bizonyításra alkalmas adatokat tartalmaz. A következő főbb csoportjai említhetők: I. szájhagyomány II. írott forrásanyag
III. nyomtatott források IV. epigráfiai emlékek.
Felkészülés a kutatásra Aranyszabály: ”Önmagadból indulj, dolgozz visszafelé az ismerttől az ismeretlenbe!" Reméljük, hogy az alábbiakban javasolt tanácsok hasznosnak fognak bizonyulni. A számos tanács közül éljen azzal a tanáccsal, amelyik aktuális az ön esetében! Minden kutatónak tisztában kell lennie azzal, hogy a családtörténeti kutatás igen fáradságos és hosszadalmas folyamat. A levéltárakban és egyéb nyilvántartási helyeken az ott dolgozók szívesen adnak útbaigazítást és segítséget, de magát a kutatást mindenkinek saját magának kell szerveznie és végrehajtania. Ezt a rövid útmutatót ennek szellemében állítottuk össze, a teljesség igénye nélkül. A kutatás megkezdése előtt az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: 1. Javasoljuk, hogy a kutatás megkezdése előtt gyűjtse össze és rendezze az összes családi információt, valamennyi dokumentumot, iratot, anyakönyvi kivonatot, iskolai bizonyítványt, végrendeletet, temetési értesítőt, önéletrajzot, és minden egyebet, melynek jelentősége lehet. Minden kis, esetleg jelentéktelen apró adat is, igen nagy segítségünkre lehet a kutatásban, ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítani különösen az idős rokonokkal folytatott beszélgetésekre, és az általuk elmondottakra. Igen sok felesleges és fáradságos munkától kímélhetjük meg magunkat a későbbiekben. Célszerű átvizsgálni a családi Bibliát, melybe rendszerint a fontos családi eseményeket bevezették, ajánlatos ezt megtenni a régi könyvekkel is, amelyekben lehetnek fontos bejegyzések. Az a tapasztalat, hogy sokkal több irat van, a család egésze birtokában mind gondolnánk, és igen bölcs dolog ezeknek az összeszedése és rendszerezése, még mielőtt valaki - a másképpen gondolkodók közül mint valami felesleges ócskaságot - kidobná. Vizsgáljon meg tüzetesen saját és rokonai tulajdonában lévő iratokat, fényképeket. Ezek tájékoztatást nyújthatnak saját, és korábbi generációkat illetően. Különösen idősebb rokonok birtokában lehetnek ilyen iratok és visszaemlékezésük is hasznos lehet. Ne mulasszuk el azonban ezeket a pontosság érdekében más forrásokkal összevetni ahol csak lehetséges. Az otthonban fellelt tájékoztató adatok elegendő részleteket nyújtanak ahhoz,
hogy a kutató munka a különböző, hiteles iratokat őrző-tároló helyeken is beinduljon. Sok időt és erőfeszítést takaríthat meg azzal, ha megtudja, hogy kutatták-e már a család történetét a családjában. 2. Vizsgálja meg, hogy a www.genealogia.hu/magyar5.htm fórumán a keresett család vagy személy szerepel-e. 3. Kutatás az Interneten - www.arcanum.hu/mol/ címen lehetőség van egy családnévre rákeresni. 4. Kutatás a Magyar Országos Levéltárban (MOL), és a magyarországi levéltárakban. A levéltárak honlapjait az oldalukon található linkek segítségével el lehet érni. 5. Kutatás az Egyházi levéltárakban. A levéltárak honlapjait az oldalunkon található linkek segítségével el lehet érni. 6. Kutatás a Mormon Genealógiai Index -ben. 7. Kutatás a Magyarországi Könyvtárak-ban. A levéltárak honlapjait az oldalunkon található linkek segítségével el lehet érni. 8. Ha a család elköltözött valahonnan, de még ismerjük a címet, eredményes lehet levelet küldeni és a jelenlegi ott lakók segítségét kérni, talán van számunkra információjuk a keresett személyekről, családról, házról. Sok esetben nem kapunk választ, de érdemes próbálkozni. Válaszborítékot és bélyeget feltétlenül küldjünk! 9. A keresett személy nevét és adatait helyezzük fel a fórum alá egy új TÉMA bevitelével. 10.Természetesen időszakonként saját magunk is tallózzunk a fórumon, vajon a keresettek között nincs-e saját kutatásunkkal érintett személy! Ez a szolgáltatás csak akkor működik eredményesen, ha kölcsönös a segítség. 11.A helyi Anyakönyvi Hivatal anyakönyveiben is lehet kutatást végezni, de ehhez a rokonság igazolása szükséges. 12.Ha gyakorlatilag nem lehetséges személyesen a családkutatás, akkor vannak erre vállalkozó szakértő kutatók, akik a feladattal megbízhatók. A magyarországi kutatással foglalkozókat lásd a Magyar professzionális kutatók névsorban. 13.Ha már összegyűlt némi genealógiai információ, akkor elkezdődhet a kutatás a házon kívüli nyilvántartásokban. 14.Nem szabad elfelejteni, hogy bármely nyilvántartás tartalmazhat pontatlanságokat, és éppen ezért számtalanszor kudarccal, tévedéssel járhatnak erőfeszítéseink. 15.Végrendeletek kutatása Igen szerencsés az a kutató, aki végrendeleteket talál kutatása során. A végakaratok ugyanis rendkívül gazdag családtörténeti adatokban. Nem mindenki hagyott végrendeletet, de ha tett, azok igen hasznosak a családtagokat és vagyoni állapotukat illetően. 16.Bírósági peres ügyek iratai - Királyi Táblák okiratainak kutatása
Igen szerencsés az a kutató, akinek felmenői sokat pereskedtek, és az ítélő Táblák peranyagjai között a családra vonatkozó dokumentumo(ka)t talál. A periratok feldolgozásra kerültek, így az iratokban szereplő személyek neve alapján számítógépes katalógus áll rendelkezésre. Latin nyelvtudás szükséges az okiratok olvasásához. 17.Népszámlálások-összeírások kutatása népszámlálásokról és összeírásokról közölt tudnivalókat lásd részletesen a Népszámlálások-összeírások fejezetben. Igen szerencsésnek mondható az a családkutató, aki a Zala megyének Veszprémi Püspökséghez tartozó falvaiban élt családtagjai után kutat, miután egy fantasztikus ötkötetes műben Ördög Ferenc tudós kutató, egyetemi tanár feldolgozta az összes település összeírásait. (Ördög Ferenc: Zala megye népesség összeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1475-1771) I-V. kötet, Budapest-Zalaegerszeg, 1992). Az összeírások közül DVD-n megjelent az 1715-évi országos összeírás (ARCANUM Kiadó, Budapest, 1994). Ez az Interneten elérhető www.arcanum.hu/mol/ címen. 18.Helytörténeti könyvek - kiadványok kutatása igen szerencsésnek mondható az a kutató is, aki olyan helységben kutat, melynek helytörténete szakszerűen és alaposan feldolgozásra került. Ilyen például Simontornya (Kiss István: Simontornya krónikája, Simontornya, 1938). Számos olyan adat is fellelhető ezekben a helytörténeti forrásokban, melyek az anyakönyvben nem szerepelnek, és a családra, keresett személyre vonatkoznak. A Magyar Országos Levéltár kutatási lehetőségei a kezdő családkutatónak feltétlenül javasolható, hogy olvassa el a Berkes József: Tájékoztató családtörténeti kutatásokhoz című összeállítását. Ez ma a legátfogóbb összeállítás a magyar családtörténeti kutatás lehetséges forrásairól! Bárhonnan származzanak is felmenői a munkát Budapesten kell kezdeni. Ha fogalma sincs semmiről, ez gondot okozhat. Állami- Polgári anyakönyvezés Magyarországon. Születések, halálozások és házasságok polgári anyakönyvezése 1895. október elsején kezdődött országszerte. Minden lakóhelynek meg van a maga Anyakönyvi Hivatala és az adatokat itt tartják nyilván. Az Anyakönyvi Hivatal nevű intézményt rendszerint az önkormányzati hivatalban találjuk. Budapesten a Fővárosi Levéltár tárol adatokat, de ezek a nyilvánosság részére nem hozzáférhetők. Figyelmeztetésül azonban annyit, hogy az állami anyakönyvek nehezen használhatók fel a rokonság igazolás nélkül, ugyanis az adatok 100 évre titkosítva vannak. A helyi hivatalok ötéves kutatást felvállalnak, de postai úton nem lehetséges az adatkérés-kutatás Felekezeti anyakönyvek: Ha nem tudja,
hogy felmenői honnan származnak, a felekezetek lehet, hogy segíteni tudnak. Ehhez tudni kell felekezeti hovatartozásunkat, mivel minden helységben, városban van római katolikus, református, evangélikus felekezeti közösség, de a nagyobb városokban van görög katolikus, és ortodox felekezet, s vannak izraelita hitközségek, zsinagógák is. De ha a polgári anyakönyvekkel kezdte el munkáját, a vallás fel van tüntetve az anyakönyvekben és segítenek megoldani a problémát. Mielőtt azonban egyházi anyakönyvi kutatáshoz kezdenénk, az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: 1959-ben a Mormon felekezet engedélyt kapott arra, hogy Magyarország területén lévő egyházi anyakönyveket mikrofilmre vegye, azaz film másolatot készíthettek az anyakönyvekről. A legtöbb születési/keresztelési, halálozási és házassági anyakönyv 1700-1720-ra datálódik, bár van, amelyik az 1630-s évre nyúlik vissza. A mikrofilm másolatok az Országos Levéltárban megtalálhatók, és - a legutolsó 100 év kivételével-kutathatók, olvashatók, korszerű mikrofilmolvasóval. Ezekről a filmekről lista készült, és abc sorrendben rendezett könyvekben található a teremben. A mikrofilmek jegyzéke remélhetőleg hamarosan a Web Archívumból is lehívható lesz. A jelenlegi határokon túli anyakönyvek mikrofilm másolatainak csak egy kis része hozzáférhető a Magyar Országos Levéltárban, az elmúlt években a Felvidéki anyakönyvek is elérhetővé váltak. A ma Ausztriához tartozó burgenlandi anyakönyveknek, a Kalocsai érsekségé (a jugoszláv részek, ma Bosznia-Hercegovina), továbbá a Romániához csatolt Kolozsváré, és a nagyváradi izraelita újabb kori (18281895) anyakönyvek másodlatai is itt találhatók. Magyarország azon részei, amelyek ma Ausztriához tartoznak, saját anyakönyvi nyilvántartásokkal rendelkeznek, a Mormonok ezeket is lefilmezték. Az is gondot okoz a kutatásban, hogy számos régi magyar várost átkereszteltek. Ott egyénileg kutatni nem kis fáradsággal járhat, de nem lehetetlen. Egyes esetekben a nagyobb szlovákiai magyar anyakönyveket lefilmezte a Magyar Levéltári Szolgálat, tehát érdemes a mikrofilm katalógus előzetes átvizsgálása. Pl. Pozsonyi anyakönyvek hozzáférhetők. A történelmi Magyarország helyiségeinek egykori és mai elnevezését hamarosan a Helységnevek névtárában közreadjuk. Az anyakönyvek, mint kutatási források, rendkívül fontosak. Számos egyéb adatot is tartalmazhatnak az anyakönyvek, így például a foglalkozást (pl. malmi
bíró), származási helyet, rangot-osztályt vagy "neme" toldattal állnak a felekezeti anyakönyvben, amíg parasztra a "földműves", "adózó", "colonus", "nemtelen" vagy a "paraszt" szó utal), életkort, családi állapotot házasságkötéskor (pl. "ifjú legény", vagy "virgo nobilis"), halotti anyakönyvben az elhalálozás okát (pl. hideglelés, sínylődés). Visszatérve az 1800-s vagy későbbi felekezeti anyakönyvekre, sok városban, községben az egyes bejegyzések házszámrovatot is tartalmaznak! A megyei levéltárakban fellelhető régi a városi térképen szerencsés esetben még a ház helye is beazonosítható. Népszámlálások, összeírások Hol és hogyan kutassunk? 1233-1332 Pápai összeírás, az egyházak által neki fizetendő adóról. Tíz is van ilyen 1233 és 1332 között, de főleg a magyar püspököket érinti. 1550-1696 Dicalis Coscriptio A mohácsi vész után történt összeírások az országos levéltárban találhatók. A legelső 1550ből való, azután következnek az 1552. és 1553. évi adólajstromok, csupán portákkal. Az 1553. évi a birtokosokat is felsorolja. Az 1555. évi ismét csak a portákat, az 1559. évi ellenben a birtokosokat is. Ezeken kívül még az 1564-1570., 72., 76., 78., 98., 99., 16011603. évekből vannak összeírások, mely utóbbi azonban csupán a házakat sorolja fel, továbbá 1609., 10., 14., 18., 19., 22., 26., 35., 38., 47. és 1696. évből, mely utóbbiról két terjedelmes összeírás maradt fenn. Az adóösszeírásokat és ezek alapján az adókivetést, az adórovók, királyi dicátorok végezték. A működő adórovók részére a vármegyék részletes szabályzatot dolgoztak ki. 1570-1650 Elenchusok A törökök utánozták e rendszert "dephter" listáik 1570-1650 -ig, a hódoltság szakában, éltek.
1690 Az első ilyet az országnak a török uralom alól történt felszabadítása után készítették. Buda lakóiról készült, abból a célból, hogy megállapítsák hány család élte túl a 150 éves török megszállást. 1715. és 1720-iki összeírások A kidolgozott részletes szabályzat szerint az összeírás 1715-ben indult meg és 1720-ban újabb minta szerint megújult. Az összeírás végzésére minden megye bizottságot küldött ki. Ezek a bizottságok azután más-más megyében működtek úgy, hogy egyik megyét sem a saját, hanem egy más megye bizottsága írta össze. Az 1715.-évi országos összeírás a MOL és az Arcanum Kiadó munkájának köszönhetően DVD-is hozzáférhető, a MOL honlapjáról pedig megnyitható. 1747 A következő 1747-ben volt, de egyházi jellegű. Majdnem teljes volt, különösen, ami a nyugati részeket illeti. 1770 Mária Terézia szervezett meg egyet 1770-ben. Célja az volt, hogy megállapítsa azt, hogy hány birtokos nemes szerződött jobbágyokkal Urbárium volt a neve. Főleg nemesekre vonatkozó adatokból állt, de tartalmazta a jobbágyok tartozó szolgálatait, a fizetséget és birtokrész méretét.
1784 II. József rendelt el egyet 1784-re, de a nemesség ellenállt. Nem kívánt személyes adatokkal szolgálni a Habsburg háznak. Részben megsemmisült nyomokban maradtak fönn adatok. 1828/1848/1857 Meglepő, hogy az utolsó régi magyar népszámlálás 1828-ból, mindenkit tartalmaz a nemességen kívül. Van egynehány modern országos népszámlálás. 1848-ban minden zsidóra, 1857-be pedig minden háztartásra terjedt ki. 1868 Sajnálatos módon az 1868 óta végzett modern népszámlálások, eltérően az angolokétól, foglalkozási és kerületi jellegűek voltak, statisztikai, levéltári célúak, ennél fogva értéktelenek családkutatásra, nem adnak meg neveket. Városi levéltárak A levéltárak honlapjait az oldalunkon található linkek segítségével el lehet érni. Fővárosi Levéltár Leghasznosabbak itt az 1890 óta e polgáriasodó városban kiadott iparengedélyek. Két csoportra oszlik az anyag. Egyik a kisipari, másik a nagyipari, gyári helyiségekre, műhelyekre vonatkozik. Ha ismeri felmenői szakmáját, foglalkozását, megvannak itt a városi céhnyilvántartások is. Ezért itt például a tanoncságot is követni lehet, de korlátozott mértékben egyes pl.ács-asztalos mesterek szakmai történetét is megismerhetjük. Korlátozott mértékben fellelhetők itt iskolai adatok, tanulónévsorok is. forrás: www.genealogia.hu/magyar5.htm FamilySearch családfakutató honlap bemutatása A FamilySearch szerint a család hoz örömöt és értelmet az életbe. Ez egy olyan nonprofit oldal, ami az interneten keresztül próbál segíteni a családtagoknak megtalálni egymást. Építhet családfát, keresheti disszidált felmenőit, szerencsés esetben megtalálhatja sok-sok éve eltűnt unokatestvérét.
A FamilySearch.com oldalon összekeverik a modern közösségi média alkotta felhasználó-központú lehetőségeket a szabadon felhasználható hivatalos okiratok hasznosításával. Hogy ez pontosan mit jelent? Magyar vonatkozásban: az oldalon egyszerre találja meg az 1895 és 1980 közt születettek, házasodtak és elhunytak anyakönyvi kivonatait az Országos Levéltárban megtalálható anyakönyvi kivonatok digitalizált formájában, és kereshet rá már regisztrált felhasználókra is. Ha például beüti a vezetéknevet a keresőbe, és rátalál valakire külföldön, ráadásul a megtalált személy már töltött ki családfát, akkor ön is ellenőrizni tudja, hogy van-e egyezés a kettőjük családfája között. A családfakészítés igen drága mulatság, de a FamilySearch oldalon mindössze az idejét kell adnia, hogy rátaláljon családtagjaira. Az oldal három részből áll: családfákból, a felhasználók által feltöltött személyes emlékekből és digitalizált anyakönyvi kivonatok másolatából. Regisztrál, elindítja a családfakészítés funkciót, amit - amennyit tud belőle kitölti. Ezután kereshet jelenlegi felhasználókat, személyes emlékekben megemlített embereket, és ha egyezést talál, beillesztheti őket a családfájába. Ha a jövőben valaki a családfáját készíti majd, az önére keresve is segítségre lelhet.
A második kategóriában minden olyan családi élményt feltölthet, aminek szerzői jogai önt illeti, azaz családi fotók, történetek, stb. Az első és a második kategóriában tehát nem csak böngészhet, kereshet, felfedezhet, hanem alakíthatja a tartalmat, hozzájárulva egy globális genealógiai (azaz leszármazástani) lexikon elkészüléséhez. A harmadik kategóriában ön nem lehet készítő (böngészésével annál több időt tud eltölteni). A Search/Records részben Magyarország különböző területéről összegyűjtött anyakönyvi kivonatok közül válogathat, születettek, házasodtak és halottak kategóriákban böngészve. Először kattintson a területre, amire kíváncsi (megyék, területek korábbi nevével is találkozik majd), utána pedig válassza ki az időt és hogy születési-, házassági- vagy halotti anyakönyvi kivonatot melyet keres.
1909-ben, Budapest XVII. kerületében születettek listája. Persze a honlapon böngészve nagyíthat rajta a jobb láthatóság érdekében. A FamilySearchnek jelenleg több mint 3 milliárd név van a birtokában, azaz 3 milliárd emberről van információjuk - elég nagy esélye van, hogy ön is talál valamit a családjáról. forrás: www.szeretlekmagyarorszag.hu/itt-megtalalhatod-a-reg-elveszett-rokonaid/ Egyéb honlapok családfa kutatásához: Magyar Családtörténet- Kutató Egyesület www.macse.org Őseim Családfa Szerkesztő www.oseim.hu
"Hasznos szolgálatot tesz a hazának ki családja múltját feltárja, hiszen egy-egy család múltja, a haza történelmének egy-egy lapja."
…és végül szerezzünk egy vidám pillanatot a kedves olvasóknak!
