WASS ALBERT IRODALMI KÜLDETÉSE ÉS ANNAK FOGADTATÁSA A mindenható akarata kijelöli életutunk pályáját. Gr. Czegei Wass Albert számára kódolva volt a hazai és a nemzetközi siker. Küldetésének kiteljesedését lassította a történelem. A sors kegyelmébıl ez akkor teljesedett ki, amikor erre történelmileg a legnagyobb szükség volt. Wass Albert küldetése, Trianon után a „trianoni - generáció” talpra állítása, lelki megerısítése, napjainkban, pedig a hazaszeretet erısítése, a magyarság öntudatának visszaállítása, mely sajnos kialudni látszik. Óriási ajándék, hogy a nemzet akkor ölelte keblére az elveszettnek hitt, de újból megkerült fiát, amikor erre a legnagyobb szükség mutatkozott. A hazaszeretetre, a nemzet összetartó erejére, vészterhes jelenünkben nagyobb szükség van, mint valaha. 1940-ben írt Csaba címő regénye átütı sikert hozott. A siker magában még nem küldetés! Wass Albert küldetése búvópatakként jelent meg a magyarság számára. Minden korosztályt megszólít, gyermekeknek szól a Tavak könyve címő mesesorozata. Az ifjúsághoz szól a Vérben és viharban címő históriás könyve, és az Egyedül a világ ellen címő remekmőve. Amikor munkáit kézbe vesszük, sok évtizedes hiányérzetünk múlik el. Valaki hozzánk szól, rólunk, fájdalmainkról, történelmünkrıl, nemzetünkrıl, a magyar emberekrıl szól. Érthetıen, magyarul! Nem csak mesterien használja nyelvünket, hanem szívünkkel érez, és szemünkkel látja a világot. Egy eszme, egy gondolat, az emberi lelkekre ható mechanizmusa, emberi elmével nehezen követhetı. Wass Albert sikere, gördülékeny nyelvezetén túl, talán abban rejlik, hogy azt írta meg, amit saját maga átélt. Létünk mélységeit, eltitkolt, elhazudott történelmünk igazságait tárja fel, melyet megmutatni, megbeszélni, több mint fél évszázadig nem lehetett. A különbözı társadalmi osztályok, rétegek sorsát egységesen magyar sorsként ábrázolja, teljes hitelességgel és átütı erıvel. A hazaszeretet nem más, mint a szülıföld, a nép, a magyar táj, a nyelv, a magyar múlt, történelmi hagyományaink szeretete, mondavilágunkkal átívelt történelmi folytonosságunk tisztelete. Wass Albert tisztában volt azzal, hogy a hazaszeretetre épül népünk jövıjének temploma, ezért minden mővével ezt igyekezett szolgálni. Régi otthonának emlékkönyvébe írt sorok tükrözik azt a szeretetet, mely ıt örökre hazájához köti:
1
„Régi emlékek fájó melegével a szívemben búcsúzom a régi otthontól, melyet elsöpör ma a történelem vihara. De hiszek abban – ha van Isten valahol az életek és sorsok fölött – hogy visszatérünk egyszer, s a ház mely fölnevelt, újra otthonná válik, hogy kivirágozzon belıle új évszázadokra a gyızelmes élet. ” Tudta jól, hogy e szeretet magvait gyermekkorban kell elvetni a fiatalok lelkében. Ezért győjtötte össze és rendezte kiadás alá népünk kincseit. Válogatott magyar mondák és népmesék címő győjteménye ilyen elgondolásból született. A magyar mondavilág a mi ószövetségünk. A monda nem más, mint íratlan történelem. A magyarság emlékezetében hordozta, tovább adta ıstörténetét, évezredek történelmi folyását. Wass Albert bölcsen utal rá, hogy ezek hiteles források. Kizárólag a nemzetünk öntudatát megtörni szándékozók minısítik cinikusan, holmi össznépi pletykának. Bebizonyosodott, hogy a földrajzi tájaink köré font mondák geológiailag bizonyítottak. Jó példa erre a Szent – Anna Tó és a Bálványos vár regéi. Kiemeli az Utolsó táltos címő monda szavait: „Csillogni fog Isten kardja megint, és gyızelemre vezeti újra hunok és magyarok ivadékait, amikor a vérszerzıdés parancsa szerint minden magyar egy akarattá, egy céllá, és egy cselekedetté kovácsolódik, mint ahogy ıseink tették dicsıséges régi idıkben.” „Adja Isten, hogy ez az idı mielıbb bekövetkezzék” írja mondavilágunk győjteményének elıszavában. Ez az idézet tökéletesen tükrözi az Wass Albert küldetését, amit más eszköze nem lévén, a mővelıdés és az irodalom révén kívánt elısegíteni. Az 1947 – 48-ban, emigrációban írt versei, az Üzenet haza, Hontalanság hitvallása, Bujdosó imája, kivétel nélkül a hazaszeretet versekbe foglalt gyöngyszemei. Az Erdık könyve címő munkája, a környezet és a táj iránti mély szeretet megvallása. Világgá kiáltja hazaszeretetét, fájó kiáltása eljut minden magyar szívhez, kivéve az 1996 – 97 között a visszahonosítást megtagadó hatalmasokéhoz. Küldetését ilyen módon is teljesíti! Izzó, átütı szellemisége áttörte ezt az akadályt is! Milliókhoz jut el kiáltása: „Adjátok vissza a hegyeimet!” „Ne mondjátok, hogy keressek magamnak máshol helyet a világban, mert nincsen ennek a világnak helye, ami az enyém volna azon az egyen kívül. Ne mondjátok, hogy befogadtok ebbe vagy abba az országba, mert nincsen nekem azokban az országokban semmi keresnivalóm!” A szülıföld szeretetét így fogalmazta meg, az Adjátok vissza a hegyeimet címő remekmővének bevezetıjében.
2
A II. világháború után Kelet – közép – Európára a szovjet – bolsevik államalakulat árnya nehezedett. Nem gyızte ostorozni, ennek a népet elnyomó rendszernek torz embertípusát és elnyomó államgépezetét. Féltette népét és hazáját! Az Elvásik a veres csillag, Átoksori kísértetek, Az Antikrisztus és a pásztorok címő mővei errıl szólnak. A Floridában született mőve, a Magyar számadás, felhív és mozgósít. Azt vallja: „bármilyen népszerőtlen is, de ki kell mondani az írónak az igazságot”. Emigrációban az a feladata, hogy nemzetét képviselje idegen földön. Minden erejét, páratlan tehetségét arra fordította, hogy közvetlen és közvetett módon felélessze népének fiaiban a szunnyadó hazaszeretet lángjait. A Mezıség történetét családja történetén keresztül mutatja be. Kiemelve a honszerzı ısök kardjának erejét, és a mindennapi munka honmegtartó képességét. A regény elıszavában leírja célját: Elıször is az, hogy valamiféle maradandó emlékoszlopot állítson a múltnak, mielıtt a bölények hátrahagyott csapásait a fölismerhetetlenségig szét nem tapossák a birkanyájak. Másodszor, hogy fényt vessen a történelmi sors ezer apró titkára, s ez által, jövendı nemzedékek okulására szolgálhasson. A küldetést megvalósító és üzenetet hordozó mővek fogadtatása, társadalmi reakciók, és a hivatalos hatalom megnyilvánulásai: Szülıföldjén 1946-ban távollétében galád perkomédiában halálra ítélték Romániában. Ezt a koncepciós, bizonyítottan törvénytelen és irányított ítéletet a mai napig nem semmisítették meg. Mielıtt követ dobnánk Romániára (amit teljes joggal érdemel), meg kell jegyezni, hogy a múlt sötét erıi Magyarországon is legalább olyan erısek, mint Romániában. Wass Albert küldetéstudatát hordozó mőveinek fogadtatásában, nagyban lejátszódtak ezek az erık. Ezek a mővek egy nagyszerő indikátorpapírként mőködnek. Akik utálják, megvetik, azok a magyar haza szeretetére, a magyar sorsközösségre dobnak követ. İk nem közénk valók. Vannak, akik csupán az irigység vezette lekicsinylés „módszerét” követik. İk szellemi törpék, akiket csak emelne, ha felnéznének az íróóriásra. Csak tragikus halálát követıen jelenhetett meg Magyarországon a Józan magyar szemmel I – II. publicisztikai munkásságát összegzı kiadás. A „rendszerváltás” után Wass Albertet Nobel – díjra akarták jelöltetni, de a Magyar Tudományos Akadémia, s a már jól ismert, minden egyes magyar ügynek gáncsot vetı idegen erık elszabotálták a kezdeményezést. Az író missziója itt is lakmuszpapírként mőködött. Elvált a hazához való viszony szerint. 3
Egyik tv mősorban Pomogács Béla, rá jellemzıen nem nagy szónoki fordulattal divatnak nevezte Wass Albertet és mőveit. Lehet, hogy divat, de örök divat. Az irodalomtörténelem ezt fogja igazolni. Míg magyarul olvasni tudnak az emberek, örök divat marad! Szintén ebben a mősorban, Domokos Mátyás a szofisztikában kissé jártasabban, olcsó irodalmi megoldásokra való hajlammal vádolta az írót. Nos, ezt a vitát a magyar szívő olvasóközönség eldöntötte. Az eladott könyvek száma, ismertsége példátlan! Sokak azért keltek útra Erdélybe, hogy lássák az İ hegyeit, a Mi hegyeinket! 2005 januárjában felavatták elsı szobrát Bonyhádon. A dunántúli kisvárost megtöltötték tisztelıi és csodálói. A felemelı ünnepség sugározta az összetartozást. A szobor, azóta is számos nemzeti töltető összejövetel helyszíne, ezzel is erısítve küldetésének átütı erejét. 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki, amit Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetségének akkori elnöke adott át az írónak. 1997-ben átvehette a magyar állampolgárságról szóló ideiglenes igazolást. Milyen megalázó! Ideiglenes igazolás az egyik legnagyobb elüldözött magyarnak! Annak, aki a hazaszeretet megszilárdításának céljaira áldozta minden erejét. Ezt a gyalázatot nem mossa le az idı, az 1997 - ben hivatalban lévı kormányról. 1998. február 14-én a Balassi Bálint Emlékkardot adományozták, kortársköltıi munkásságáért, amit halála után már csak fia vehetett át, Posztumusz díjként 1999 szeptemberében. Magyar Örökség díjjal decemberben, Magyar Mővészetért díjjal 2003. május 14én, majd Alternatív Kossuth-díjjal értékelték a magyarság szolgálatában eltöltött életét. Ezt már csak fia Wass Endre tudta átvenni Jankovics Marcelltıl. Országszerte Wass Albert körök alakultak, a nagy író szellemi hagyatékának jobb megismerésére. Csodás dolog, hogy a fiatalság szívéhez is megtalálta az utat. Ma a fiatalok százai lelkesen szavalják az Üzenet haza, a Hontalanság hitvallása, vagy a Bujdosó imája címő verseket. Küldetésének eredménye az is, hogy ahol van foganatja a jónak, tárgyi nyomokat is hagy a nemzetépítı akarat. Ilyen volt 2007 október 23-án Budapesten a Szabadság téren található református templom elıterében felavatott Wass Albert szobor. Együtt áll Szabó Dezsı és Wass Albert, a két nagy írófejedelem szobra, hirdetve a magyar szellem nagyságát! 4
Egyháza nem feledkezett meg róla, mert a reformátusok büszkén vallhatják, hogy az 1930-as évek második felében az Erdélyi Református Egyházkerület fıgondnoka volt. Ez nem formaság volt nála. Az emigráció során a szórványmagyarság körében lelkipásztor hiányában maga látott el ilyen feladatot. Érezzük, hogy az örökül hagyott szellemi hagyaték dolgozik, munkálkodik. Már nincs erı, ami gátat tudna szabni hazaszeretetet építı erejének. Wass Albert teljesítette küldetését. Azzal, hogy ıszintén és nyíltan meséli el a háború, illetve Trianon gyalázatát, majd az azt követı korszakot, magyarok millióiban erısíti az İsök, és a Haza tiszteletét. Azzal, hogy könyveinek, verseinek hatására magyarok ezrei látogatnak az igazságtalanul elcsatolt területekre, ébren tartja, újjáéleszti az ısi föld iránt érzett elkötelezettséget. A fogadtatás pedig – tetszik vagy sem a mindenkori hatalmasoknak - magáért beszél. Az eladási példányszámok azt bizonyítják, igen nagy szükség napjainkban az emlékezésre, a múlt megidézésére, a tisztánlátásra.
5
