FASHION
WAKEFULL DREAM Axente Vanessa
ÉBER ÁLOM TEXT EDINA LINA FARKAS / PHOTO PHOTOCOUTURE-SHOW.COM
SHE ARRIVES SHARP ON TIME. HER BEAUTY IS EMBARRASSING EVEN IN LIVE, WITHOUT ANY MAKE UP AND SHE WILL TAKE UP THE VIBRATIONS OF THE OTHER PARTY WITHIN SECONDS. IF YOU MEET VANESSA AXENTE PERSONALLY, IT BECOMES EVIDENT WHY SHE IS PRESENTED ON VOGUE‘S COVER FOR THE TENTH TIME AND WHY ANNA WINTOUR AND DESIGNERS OF GREAT HOUSES LIKE PRADA OR CALVIN KLEIN ARE GONE ON HER. VANESSA IS A SOPHISTICATED, DAINTY AND FAIRLY TYPE OF GIRL, SOMEONE YOU ARE JUST WILLING TO MEET AT ANY TIME AGAIN. HAJSZÁLPONTOSAN ÉRKEZIK. ÉLŐBEN, SMINK NÉLKÜL IS ZAVARBA EJTŐEN SZÉP ÉS PILLANATOKON BELÜL FELVESZI A MÁSIK EMBER REZGÉSEIT. HA VALAKI SZEMÉLYESEN TALÁLKOZIK AXENTE VANESSÁVAL, EGYÉRTELMŰVÉ VÁLIK, MIÉRT SZEREPEL TIZEDSZERRE A VOGUE CÍMLAPJÁN, MIÉRT SZERETETT BELE ANNA WINTOUR ÉS AZ OLYAN NAGY DIVATHÁZAK TERVEZŐI, MINT A PRADA VAGY A CALVIN KLEIN. VANESSA SZOFISZTIKÁLT, KECSES ÉS NAGYON KEDVES, AZ A TÍPUSÚ LÁNY, AKIVEL SZÍVESEN TALÁLKOZNA ÚJRA AZ EMBER. 70
2014 / 02
FASHION
At the age of 18, she is one of the ten most wanted models in the world. She is searched by the greatest fashion designers, photographers and casting directors for a campaign or for a shooting. Every single step of her career shows that the professional management behind her want Vanessa Axente to be different from an instant top model.
18 évesen a világ top tíz legkeresettebb modellje közé tartozik, a legnagyobb divattervezők, fotósok, és casting direktorok próbálják megszerezni egy-egy kampányra vagy fotózásra. Karrierjének minden egyes lépése arról árulkodik, hogy a vérprofi menedzsment, ami a háta mögött áll, nem instant topmodellnek szánja Axente Vanessát.
PS – When we talked last time you were 14 working in Asia and were just being shot for the cover page of Harper’s Bazaar. Your biggest dream that time was to get on Vogue’s cover page and to be working with fashion houses like Prada. Did you think all this would be realised? Even if I had dared think of it, I always dismissed it from my thoughts. I have always had and always have goals and I am definite enough, too; but my selfconfidence was never that big to just say: “I will surely get that job”. I would rather tend just to cheer myself on it. I remember being 14 with my booker Orsi Fehér we were shopping in a dress shop when she said: ,,remember it when you are already shopping in New York’s Dolce&Gabbana shop…”, and I was just laughing and said, of course dear….
PS – Amikor legutóbb beszéltünk, 14 éves voltál, Ázsiában dolgoztál és épp a Harper’s Bazaar címlapjára fotóztak. Akkoriban az volt a legnagyobb álmod, hogy Vogue-címlapon szerepelj és olyan divatházaknak dolgozz, mint a Prada. Gondoltad volna, hogy mindez tényleg sikerülni fog? Ha meg is fordult a fejemben, elhessegettem. Mindig voltak és vannak céljaim, elég határozott is vagyok, de az önbizalmam sosem volt akkora, hogy azt mondjam: ,,ezt a munkát biztos megkapom”. Inkább csak szurkolok magamnak. Emlékszem, 14 évesen a bookeremmel, Fehér Orsival nézelődtünk egy ruhaüzletben, amikor azt mondta: ,,Majd amikor New Yorkban a Dolce&Gabbana üzletben fogsz vásárolgatni”, én meg csak nevettem, hogy „na, persze”.
PS – How was the beginning? Did you have a real sense of achievement right away? I did not know what to expect in the beginning so when I only got options for a job I was rather disappointed. I had sad moments those days but it just happens to everyone at an early stage. PS – Do you remember the point when you realised that you can become a top model? I was not aware of what was happening to me for a long time; it is only nowadays when it has started to settle down in me what that lot of success I have achieved lately is. When being 16 first going to Paris I was even disappointed at having only one job (Céline look book, editor.), I did not even suspect that something would burst. I think that the point I started to twig it was when I got the exclusive Prada contract and then a series of fantastic works were further coming: Calvin Klein, Chanel, Vogue- cover pages. I am now at a point I do not dare believe to be one of the ten most wanted top models. PS – You have met Anna Wintour several times. Is she really as strict as rumour has it? At many castings I did not know whom I would meet, which was good for I did not hang on meetings particular persons that much. At that meeting however, I was very much aware who was interested to meet me and of course, I was pretty excited. When I arrived, I was first shown around the editorial office, which let me calm down but knowing that I was meeting Vogue’s chief editor and one of the most influencing person in the world’ fashion was still rather thrilling. Many say that Anna Wintour is a gloomy and strict woman but during those few minutes she was fairly nice indeed. Her office was really wonderful, it even took my attention a bit away from the situation but the fact that she looked me all over put even me to the blush, really.
PS – Milyenek voltak a kezdetek? Egyből sikerélményeid voltak? Az elején nem tudtam mire számítsak, így amikor csak opciókat kaptam egy-egy munkára elég csalódott voltam. Akkoriban voltak szomorú pillanataim, de ez a kezdetekkor megesik mindenkivel. PS – Emlékszel arra a pontra, amikor tudatosult benned, hogy topmodell lehetsz? Sokáig fel sem fogtam, mi történik velem, még csak most kezd leülepedni bennem az a sok siker, amiket az utóbbi időkben elértem. Amikor 16 évesen először kimentem Párizsba, még csalódott is voltam, hogy csak egy munkám volt (Céline lookbook, a szerk.), nem is sejtettem, hogy valami robbanni fog. Szerintem akkor kezdtem kapiskálni, amikor megkaptam az exkluzív Prada szerződést, és utána sorra jöttek a fantasztikus munkák: Calvin Klein, Chanel, Vogue-címlapok. Most tartok ott, hogy el merem hinni, a világ tíz legkeresettebb modellje közé tartozom. PS – Többször is találkoztál Anna Wintourral. Tényleg olyan szigorú, ahogy hírlik? Sok casting esetében nem tudtam, kivel fogok találkozni, ami azért volt jó, mert nem görcsöltem rá a találkozásokra. Ennél a találkozónál viszont nagyon is tudtam, hogy ki kíváncsi rám és rettenetesen izgultam. Amikor megérkeztem, először végigvezettek a szerkesztőségen, így volt időm lenyugodni, de a tudat, hogy a Vogue főszerkesztőjével és a divatvilág egyik legbefolyásosabb figurájával találkozom, elég ijesztő volt. Sokan mondják, hogy Anna Wintour komor, szigorú nő, de velem abban a pár percben nagyon kedves volt. Az irodája tényleg csodálatos, egy kicsit el is vonta a figyelmemet a helyzetről, de amikor tetőtől talpig végigmért, abba azért én is belepirultam.
PS – Is there anyone in particular you have learned a lot in the recent period? Steven Meisel is definitely one who has taught me the most all through instructions but it also happened to have given me some of his old photos taken back in the seventies, eighties. I kept looking at those at home imitating the looks and poses by the models in there.
PS – Volt, akitől sokat tanultál az elmúlt időszakban? Steven Meiseltől mindenképp, ő leginkább az instrukcióival tanított, de volt olyan is, hogy adott a régi, hetvenes-nyolcvanas években készített fotóiból. Azokat nézegettem otthon és utánoztam a modellek arckifejezéseit, pózait.
PS – As an ,,A” Category Model you work together with great names like Karolina Kurkova, Gisele Bündchen, or just the iconic Naomi Campbell. What was it like finding yourself in the supermodels’ world? To be frank, I was pleasantly surprised. I had always been afraid they would not be friendly but I experienced completely the opposite. Each of them all was very nice with me and I think this is just why they reached where they are.
PS – ,,A” kategóriás modellként olyan nagy nevekkel dolgozol együtt, mint Karolina Kurkova, Gisele Bündchen vagy akár az ikonikus Naomi Campbell. Milyen volt belecsöppenni a szupermodellek világába? Megmondom őszintén, kellemes csalódás volt. Mindig attól féltem, hogy nem lesznek barátságosak, de ennek pont az ellenkezőjét tapasztaltam. Egytől-egyig nagyon kedvesek voltak velem, de szerintem emiatt is tartanak ott, ahol most vannak.
PS
71
FASHION
PS – Aren’t you a little biased? Previously, the press was fully loud with the hysterical Naomi Campbell. She did not seem to be just nice… Of course, there are those affectations but these usually have the reasons as well. I just understand that those who have been working in this profession for ten, twenty years sometimes tell off the make-up designer or the hairdresser going like: ,,Ok. You have been combing my hair for long enough, now go and leave me alone”. Otherwise, I think they just behave in an everyday manner, at least which is what I have experienced. For example, Amber Valetta was a real pleasant surprise. I met her at a PRADA shooting for the first time and I was just writing my homework when she came up to me to have a chat. I would never have thought that such a big star could be so unstuffy. Free and easy attitude I believe is just part of professionalism. It will not pay off, if you are gone right in the beginning. Perhaps in the nineties –as you said- Naomi Campbell and the iconic supermodels could afford to belittle and go hysterical but those times are now over. These days’ clients select from several thousands of girls and however beautiful you can be, if you are not nice to others you can disappear in seconds. My personal experience is that if someone is kind he/she appears a lot more beautiful in my eyes. I think the clients share it as well.
PS – Nem vagy kicsit elfogult? Régebben Naomi Campbell hisztijeitől volt hangos a sajtó. Nem tűnt túl kedvesnek… Persze, megvannak az allűrök, de ezeknek általában okai is vannak. Én speciel megértem, hogy azok, akik tíz-húsz éve dolgoznak a szakmában, néha ingerültebben rászólnak a sminkesre vagy a fodrászra, hogy ,,jó, már eleget fésülted a hajamat, hagyjál békén.” Amúgy szerintem teljesen hétköznapi módon viselkednek, legalábbis én ezt tapasztaltam. Például Amber Valetta is igazi meglepetés volt, vele először a Prada fotózásán találkoztunk, épp írtam a házi feladatomat, amikor odajött hozzám, hogy beszélgessünk egy kicsit. Sose gondoltam volna, hogy egy ekkora sztár ilyen közvetlen tud lenni. A profizmushoz, azt hiszem, tényleg hozzátartozik a kedves attitűd. Ha elszállsz már az elején, az nem kifizetődő. Lehet, hogy a kilencvenes években – ahogy te is mondtad – Naomi Campbell és az ikonikus szupermodellek megtehették, hogy flegmáztak, hisztiztek, de ezek az idők elmúltak. Ma már több ezer lány közül válogathatnak a kliensek, és lehetsz te bármilyen szép, ha nem vagy kedves másokkal, eltűnhetsz pillanatokon belül. Az én személyes tapasztalatom az, hogyha valaki kedves, akkor sokkal szebb is lesz a szememben. Ezzel szerintem a kliensek is így vannak.
PS – What about envy? I believe envy is changing at the different levels of being a model. I found envy more often with beginners. Before, you simple got shut out or the girls became aggressive at the models’ hostel simply because I had got more jobs. However, in those circles I am currently I do not feel a track of it any more. At this level, models work for the best clients, I myself have fantastic jobs too; I do not even get the idea to be jealous of Karlie Kloss for having more jobs than me.
PS – És mi a helyzet az irigységgel? Az irigység szerintem a modellkedés különböző szintjein megváltozik. Én úgy tapasztaltam, hogy a kezdő modelleknél ez sokkal gyakoribb. Régebben simán kirekesztettek vagy ellenségessé váltak velem a lányok a modellszállón, csak mert több munkát kaptam, mint ők. Viszont azokban a körökben, ahol jelenleg mozgok, egyáltalán nem érzékelem ezt. Ezen a szinten a modellek a legjobb ügyfeleknek dolgoznak, nekem is fantasztikus munkáim vannak, eszembe se jut azon féltékenykedni, hogy Karlie Klossnak több munkája van, mint nekem.
PS – To reach such success as model, not only luck and beauty is needed but you definitely need a top professional management, too. That is correct. However beautiful, nice and committed you can be if you are with the wrong agency. At a lot of places models do not get attention enough that is how it may happen that some of them have anorexia, bulimia “out of the blue” or simply run to waste. What also contributes to that is that at certain agencies models get simply worn out by giving them to all sorts of works without any pre-selection. In that way, their balloon is blown up very shortly. Another thing that counts a lot is how good your relationship with the bookers /agents – editor/ is. It is a very special relationship for you have to trust each other to the maximum but you also have to be careful not to become friends, either. You also have to keep in mind that your contact is a working relationship, first of all. I think what also adds to my success is that we work in a team: it is not only me or only my agent who decides on things in connection with my career but we work together. These successes have plenty of work and care in the background; I owe a lot to Orsi Fehér who trusted me all the way and of course to my parents who have been supporting me right from the beginning. On top of it all I have been extremely lucky with my foreign agency, too because they are really careful at selecting the works they let me in, they would not let me work to death and I can tell them at any time whenever I have a problem. They often come with me to the important castings, I can ring them if I feel lonely and I can really always count on them.
PS – Ahhoz, hogy ilyen sikereket érjen el egy modell, nemcsak szerencse és szépség kell, hanem egy vérprofi menedzsment is. Ez így van. Lehetsz te bármilyen szép, kedves, eltökélt, ha rossz ügynökségnél vagy. Sok helyen nem figyelnek oda a lányokra, így történhet meg, hogy ,,észrevétlenül” anorexiások, bulimiások lesznek, vagy elkallódnak. Rengeteg olyan lányt láthatunk, akik hirtelen befutnak, aztán azzal a gyorsasággal el is tűnnek. Ebben az is szerepet játszik, hogy sok ügynökségnél egyszerűen elhasználják a modelleket, válogatás nélkül odaadják őket minden munkára, így nagyon gyorsan kipukkad a lufijuk. De az is nagyon sokat számít, hogy a bookerekkel (ügynökök, a szerk.) milyen a kapcsolatod. Ez a viszony nagyon speciális, mivel maximálisan bíznotok kell egymásban, de közben arra is oda kell figyelned, hogy mégse csapjon át barátságba. Szem előtt kell tartani, hogy ez elsősorban egy munkakapcsolat köztetek. Szerintem az én esetemben az is fontos adaléka a sikernek, hogy csapatmunkát végzünk: nemcsak én vagy nemcsak az ügynökök döntenek a karrieremmel kapcsolatos dolgokról, hanem összedolgozunk. Ezekben a sikerekben rengeteg munka és törődés van, sokat köszönhetek Fehér Orsinak, aki végig bízott bennem, és persze a szüleimnek, akik a kezdetektől fogva támogatnak. Ráadásul a külföldi ügynökségeimmel is óriási szerencsém van, ugyanis nagyon odafigyelnek, hogy milyen munkákra adnak oda, nem dolgoztatnak orrvérzésig, és bármikor szólhatok nekik, ha valami problémám van. Gyakran eljönnek velem a fontosabb válogatásokra, felhívhatom őket, ha egyedül érzem magam, azaz tényleg számíthatok rájuk.
PS – It is the agents’ nightmare when a model falls in love and wants to come home for her boyfriend. Did that happen to you? (laughter) I have never returned home for a boy before. However, it happened that I called off a work, of course with the consent of my booker because I felt down, with a low battery or because I had not seen my family for a long time. I love modelling but not at any price.
PS – Az ügynökök rémálma, amikor a modell szerelmes lesz és haza akar jönni a barátja miatt. Előfordult már veled ilyen? (nevet) Fiú miatt még nem jöttem haza soha. De olyan volt már, hogy lemondtam egy munkát, persze egyeztetve a bookeremmel, mert kimerültem vagy mert nagyon rég nem láttam a családomat. Szeretek modellkedni, de nem mindenáron, mindent addig csinálok, amíg jól
72
2014 / 02
FASHION
PS
73
FASHION
74
2014 / 02
FASHION
I do everything only as long as I feel all right in it. For instance, money does not motivate me that much as I would undertake and sacrifice everything for it. Why I started it, is that I liked being a professional model and I would not like if it changed or went over to money-grubbing. I will not become a fool of money, I do not splash but on occasions I like making a surprise for those who are close to me and even for myself sometimes. Instead of dresses, I rather buy speakers, headphones and other electronics and of course nice food. I love going out to good places to eat quality delicate meals.
érzem magam benne. Engem például a pénz nem motivál annyira, hogy mindent elvállaljak és feláldozzak érte. Azért kezdtem el, mert tetszett a modellszakma és nem szeretném, ha ez megváltozna, ha átmenne pénzhajhászásba. Engem nem bolondít meg a pénz, nem szórom két kézzel, viszont alkalmanként szeretem meglepni azokat, akik közel állnak hozzám, és néha magamat is. Ruhák helyett inkább hangfalat, fülhallgatót és más elektronikus tárgyakat veszek, na meg finom ételeket. Imádok jó helyeken, jó minőségű finomságokat enni.
PS – This is read by many with astonishment: a model who eats? (laughter) I have always loved eating. Before and also for a year in parallel with being a model I played basketball. After the trainings, pizza, fried cheese, pudding and everything that is considered as junk was welcome. Then, when I started being a model, my first journey was to Japan, where I was scared at seeing people eating raw fish, mussels and all the same sort of strange food. I suffered for a week and then I decided that I must try those foods. I shortly realised that it was a wonderful cuisine. Ever since then I have had the fancy to taste staffs and delicacies that are new to me.
PS – Ezt most meglepve olvashatják sokan: egy modell, aki eszik? (nevet) Mindig szerettem enni. A modellkedés előtt és vele párhuzamosan még egy évig kosaraztam. Edzés után jöhetett a pizza, a rántott sajt, a puding, minden, ami rossz kajának minősül. Aztán, amikor elkezdtem modellkedni, az első utam Japánba vezetett, ahol megijedtem, amikor azt láttam, hogy az emberek nyers halat, kagylót és hasonló furcsaságokat esznek. Egy hétig szenvedtem, majd úgy döntöttem, muszáj kipróbálnom az ottani ételeket és rájöttem, hogy csodás a konyhájuk. Azóta imádok megkóstolni új ízeket, ínyencségeket.
PS – Do you take it for Carpe Diem what is happening to you, or do you think about your career in a more conscious manner? I have long term plans with being a model that is why it is important to be conscious, to know what I build on what base. For example, I do not like it at all if articles are carried on me stating where I had a party, who I was kissing with and that sort. Instead, I would rather let them say I am boring and still I like it better if the press writes about my professional successes. PS – However, a lot of girls share every moments of their life to collect the possible most likes what is more, even the clients would look at how many followers a model has on Instagram, Twitter or Facebook. To what extent do you care about these platforms? For the first time I started using Instagram because I simply enjoyed the new surface. In the meantime, I had to admit it was really counting how many followers you had. I realise many would share things on internet without thinking. I am a more low-key person, I like keeping a distance. I try and share photos, from which it turns out for others what person I am, facts that I like animals, the nearness of nature, that I like eating fine meals and spending time with my family - that is I am a normal individual. PS – Did you have the chance to live as a real teenager besides being a model? I feel even before starting as a model I had been more mature compared with my age group. Still it is true that I really had to grow up very fast after that. Some like until I was 16, when I could first come out as a private student I could live as an average teen. After that, I quit the teenager things for I continuously worked/and have been working with grown ups. Therefore, after a while I could hardly find common things with my age group any more. I missed the freshers’ initiations, excursions, banquettes, which I both mind and do not mind at the same time. My secondary school class in Zalaegerszeg was very good and I missed all classmates there, this may be the only thing I am sorry for. Still I had remaining relationship with them, we keep meeting, so it compensates. PS – When you come home, do you still find your old friends? Previously, I had a lot more friends but as the first successes came they started to be dropping out, especially the girls. If I wanted to count my very best friends, I would count until five. However, those who remained are all reliable ones. From that aspect it was a good screening because I no longer have fake friends who just want to make use of me. There have been a lot of crying and disappointment, all of which just strengthened me and today I am already happy to have closed these relations relatively quickly.
PS
PS – Carpe diemnek fogod fel azt, ami veled történik, vagy ennél jóval nagyobb tudatossággal állsz a karrieredhez? Hosszútávon tervezek a modellkedéssel, ezért fontos a tudatosság, hogy mit, mire építek. Például egyáltalán nem szeretném, hogy velem kapcsolatban arról cikkezzenek, hol buliztam, kivel csókolóztam. Inkább mondják rám, hogy unalmas vagyok, de jobban szeretem, ha a szakmai sikereimről beszél a sajtó. PS – Pedig sok lány megosztja az életének minden pillanatát, hogy minél több lájkot gyűjtsön, ráadásul a megrendelők is nézik, hány követője van egy modellnek az Instagramon, a Twitteren vagy a Facebookon. Te mennyire foglalkozol ezekkel a platformokkal? Eleinte csak azért kezdtem el használni az Instagramot, mert szimplán élveztem az új felületet, de időközben be kellett látnom, hogy tényleg számít, hány követőd van. Látom, hogy sokan gondolkodás nélkül megosztanak dolgokat az interneten, én ennél jóval visszafogottabb, távolságtartóbb vagyok. Próbálok olyan fotókat megosztani, amiben kiderül mások számára, hogy valójában milyen ember is vagyok, hogy szeretem az állatok és a természet közelségét, szeretek jókat enni, a családommal lenni. Hogy normális ember vagyok. PS – A modellkedés mellett tudtál igazi tizenévesként élni? Úgy érzem, hogy már a modellkedés előtt is érettebb voltam a korosztályomnál, de utána nagyon hamar fel kellett nőni. Olyan 16 éves koromig, amíg nem lettem magántanuló, még nagyjából tudtam élni a tizenévesek életét. Utána nekem kimaradtak a tini dolgok, mivel folyamatosan felnőtt emberekkel dolgoztam és dolgozok, ezért egy idő után nehezen is tudtam közös pontokat találni a velem egykorúakkal. Kimaradtam a gólyaavatókból, kirándulásokból, bankettekből, amit bánok is, meg nem is. A zalaegerszegi középiskolás osztályom nagyon jó volt, hiányoztak is, talán ez az egy, amit sajnálok, de így is megmaradt velük a kapcsolat, a mai napig találkozunk, úgyhogy ez kárpótol. PS – Amikor hazajössz, megvannak még a régi barátok? Régen sokkal több ismerősöm volt, de ahogy jöttek az első sikereim kezdtek lemorzsolódni, főleg a lányok. Ha a legjobb barátaimat kellene összeszámolnom, akkor összesen öten vannak. Akik viszont megmaradtak, azokban megbízhatok. Ilyen szempontból ez egy nagyon jó szűrő volt, ugyanis nincsenek már kamu barátaim, akik csak kihasználnak. Volt sok sírás és csalódás, de ez meg is erősített, és ma már örülök, hogy ezt viszonylag gyorsan le tudtam zárni.
75
FASHION
76
2014 / 02
FASHION
PS – Have popularity and these not very funny experiences made you more mistrustful? Yes and no. To those I work in the fashion business I have become a lot more open. It is also necessary for I have very little time to find common voice during my work. To the opposite, I have become a lot more closed in private life. It has its reason, too that is I am generous with those I like and in older times I gave people a vote of confidence more easily. Some of these then turned out to be of big disappointment so today I rather select who to take in my confidence. PS – Cannot it be that you have changed a lot by the impact of your successes? I would not say so. Also formerly I was unbearable when I my stomach was rumbling. It is the same today (laughs). Of course, the more time you spend in a luxurious world, the more you get used to it. When you are flown in business class, you have a driver and you are invited to elegant dinners, parties then you easily get accustomed to it and start believing that is what is normal. Then you come home, go to school where you see what the everyday issues are and what reality is. These help you stay on ground and this is also the way I was raised: Dad would surely have his remark upon seeing me change in the wrong direction. PS – One of your Vogue materials, when you are posing on a bike with a boy turned out to be pretty sexy. Have your parents never worried about you getting lost while you were away from them? I am lucky to have received good development. Moreover, my parents always did it in an almost unnoticed way: they never forbade, they rather directed me so it was as if I had come to things on my own rather than stating what you may and what you must not do. I never smoked, used drugs and have not even been drunk really and not because my parents would have kept me that strict. I lived alone in Japan for months having all opportunities for the largest party life ever, but I did not take it. Getting back to my parents, the most important thing they taught me was that trust is first. They trust me and I trust them as well. That is why they do not worry about me whenever I leave home. They happened to be with me at a lot of my journeys; Mum keeps travelling with me to shows so they are just aware what is going around me. Even if they are not present, I always tell them the story about my current work or photo shooting. I also told them about the mentioned photo series beforehand saying it was going to be a little more feminine, more sensual material. Since my parents know me and understand arts they do not get dumbfounded and do not go saying: “alas my little girl, what will people think about you after all?” PS – What takes the most of your energy during your work? Fashion weeks tend to be rather tough. There are several performances a day in different parts of the city and there are not only shows but rehearsals as well, hurrying from A to B, delays, shouting, your hair is torn, having your make up at the same time so you practically forget to eat in the craziness. The whole day is spinning high, you are in a constant stress, or when you get home you feel tensed for you did not have the time to calm down all day long. My Mum keeps accompanying me on these weeks to date, so that she can provide some comfort feeling for me. PS – Following the lot of international appearances, can we still hope to see you in domestic magazines, too? I can afford to undertake very few domestic works but I do feel it important that people get to know who I am and what I exactly do at home, too. Unfortunately, here everyone is considered as a model, even those who happens to be in Playboy. That is also why I consider it to be important for people of the widest range to know what a real model is like. I would not like if due to the false beliefs a negative opinion was created about me.
PS
PS – Bizalmatlanabbá tett a népszerűség, és ezek a nem túl vidám tapasztalatok? Igen is, meg nem is. Akikkel a divatszakmában dolgozom, azokkal sokkal nyitottabbá váltam, de ez szükséges, hiszen nagyon rövid idő áll rendelkezésemre, hogy a munka során megtaláljam a közös hangot. Ezzel szemben a privát életemben jóval zárkózottabb lettem. Ennek is megvan az oka, ugyanis nagylelkű vagyok azokkal, akiket szeretek és régebben könnyen a bizalmamba fogadtam embereket. Ezekből lettek aztán a jó nagy koppanások, úgyhogy ma már inkább megválogatom, hogy kit fogadok a bizalmamba. PS – Az nem lehet, hogy te is sokat változtál a sikerek hatására? Nem mondanám. Régebben is akkor voltam elviselhetetlen, amikor korgott a gyomrom. Ma sincs ez másként (nevet). Persze az ember minél több időt tölt el egy luxus világban, annál inkább hozzászokik. Amikor business classon reptetnek, sofőröd van, elegáns vacsorákra, estélyekre hívnak, akkor könnyen beleszoksz és elhiszed, hogy ez a normális. Aztán hazajös�sz, elmész suliba, ahol látod, hogy mik az átlagos gondok, és mi az igazi valóság. Ezek segítenek a földön maradni, meg így is lettem nevelve: apu biztos rám szólna, ha látná, hogy rossz irányba változok. PS – Az egyik olasz Vogue-anyagod, amikor motoron pózolsz egy fiúval, elég szexire sikerült. A szüleid sosem aggódtak, hogy elkallódsz, amikor távol vagy tőlük? Szerencsés vagyok, mert jó neveltetést kaptam, ráadásul a szüleim szinte észrevétlenül tették ezt: sosem tiltottak, inkább csak terelgettek, így olyan volt, mintha magamtól jöttem volna rá, mit szabad és mit nem. Sose cigiztem, drogoztam, még igazán részeg sem voltam, és nem azért, mert a szüleim annyira szigorúan neveltek volna. Hónapokat éltem egyedül Japánban, ahol minden lehetőségem megvolt a hatalmas partizásra, mégsem éltem vele. Visszatérve a szüleimre, a legfontosabb, amire megtanítottak, hogy a bizalom az első. Ők is megbíznak bennem, én is megbízom bennük, ezért nem féltenek, amikor elmegyek otthonról. Sokszor velem voltak az utazásaim alkalmával, anya még a mai napig eljön velem a show-kra, úgyhogy tudják, mi történik körülöttem. Ha pedig nincsenek ott, akkor mindig elmesélem nekik, hogy mi volt az aktuális munkámon, fotózásomon. Előre szóltam az említett sorozatnál is, hogy ez egy nőcisebb, érzékibb anyag lesz. Mivel a szüleim ismernek, ráadásul értik a művészetet, nem hüledeznek, és nem mondják azt, hogy ,,jaj-jaj kislányom, mit gondolnak rólad majd az emberek?”. PS – Mi veszi ki a legtöbb energiádat a munkád során? A divathetek elég húzósak tudnak lenni. Egy nap több bemutató is van a város különböző részein, ráadásul nemcsak show-k vannak, hanem ruhapróbák, rohanás A pontból B-be, késés, üvöltözés, tépik a hajadat, közben sminkelnek, a nagy őrületben még enni is elfelejtesz. Az egész nap hihetetlenül pörgős, folyamatosan stresszhelyzetben vagy, amikor végre hazaérsz, feszültnek érzed magadat, mert egész nap nem volt időd lenyugodni. Ezekre a hetekre a mai napig elkísér az anyukám, hogy egy kis otthonérzetet biztosítson nekem. PS – A sok nemzetközi megjelenés után számíthatunk még arra, hogy hazai magazinokban is lássunk? Nagyon kevés itthoni munkát vállalhatok el, de fontosnak tartom, hogy megismerjenek itthon, tudják, hogy ki vagyok és mit csinálok pontosan. Sajnos itthon mindenki modellnek számít, még az is, aki esetleg a Playboyban szerepel. Ezért is tartom fontosnak, hogy minél szélesebb körben megtudják, milyen egy igazi modell, nem szeretném, ha a tévhitek miatt rólam is negatív vélemény alakulna ki.
77
