w w w. m a g a s y n. h u

w w w. m a g a s y n . h u

2001. NYÁR

GYURÓS TIBOR 1963. január 5-én született Győrben. Nős volt, két gyermeket nevelt. 1986-ban Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának, Híradástechnikai Szakán szerzett diplomát Summa Cum Laude minősítéssel. 1987-ben helyezkedett el a Rolitron Műszaki Fejlesztő KSZben software fejlesztőként. Később a cég utódjánál, a B. Braun Rolitron Rt.-nél lett divízióvezető. Egy további átalakulás révén Rolitron Informatikai Rt.-vé vált cégben már vezérigazgatóként dolgozott. A Rolitron Informatika Rt. és az Optotrans Kommunikációs Rt egyesüléséből 1997-ben létrejött Synergon Informatika Rt. elnöke, majd 2001-től elnök-vezérigazgatója volt, egészen haláláig.

LAKATOS LEVENTE 32 éves volt. 1999 novembere óta dolgozott a Synergonnál. 2001. január 15-e óta volt a Synergon általános vezérigazgató-helyettese. Korábban, befektetési igazgatóként az ő nevéhez fűződik a cég két sikeres külföldi akvizíciójának előkészítése és végrehajtása. Korábban a GE Budapest Bank értékpapírcégének volt a vezérigazgatója, előtte pedig az Ernst & Young, illetve a Daewoo Értékpapír Rt. vállalat finanszírozási részlegeinél dolgozott különböző beosztásokban.

DR. VÖLGYES IVÁN 1936-ban született Budapesten. 1956-ban hagyta el Magyarországot és az Egyesült Államokba ment, ahol a washingtoni American University hallgatójaként szerezte meg diplomáit (BA, MA, PhD). Szakterülete Kelet-Európa és a kommunizmus. 1961 és 95 között politikatudományt tanított a Maryland, és a Nebraska állam egyetemein, majd 1995-ben Professor Emeritus-ként ment nyugdíjba. 1990-től a magyar gazdasági- és közélet aktív résztvevője volt. Alapítója volt az Erasmus Alapítvány a Demokráciáért és a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központ intézményeknek. 1990-ben feladatául kapta a Gallup és a Reader's Digest magyarországi képviseletének felállítását, és ez évtől kezdve a Lockheed Martin valamint a General Electric cégek konzulense, 1995 és 2001 között a General Electric magyarországi főtanácsadója volt. Haláláig a Lockheed Martin magyarországi főtanácsosa, a Harris Corporation képviselője, továbbá a Connect Inc. tanácsadó cég, valamint a KMC International elnöke volt.

FELKAI ANDRÁS 1956. április 16-án született Budapesten. Tanulmányait Németországban kezdte, majd Indiában is élt családjával éveken át. Diplomát Drezdában, a Közlekedéstudományi Egyetem közgazdasági karán szerzett 1980 ban. 1980-1988-ig a CIB Bankban dolgozott, ahonnan a nemzetközi vállalati kapcsolatok divíziójának vezetőjeként távozott az Inter-Európa Bank Rt.-be, ahol 1988-1994 -ig volt igazgató. 1994-től az Európai Kereskedelmi Bank Rt. elnökvezérigazgatója volt, majd miután a Citibank 1998-ban megvásárolta a pénzintézetet, a Citibank Rt.-nél töltött be vezető tisztséget.

2

MAGASYN

2001/NYÁR

www.magasyn.hu

Búcsú Gyurós Tibor nemcsak a Synergon, hanem az egész informatikai szakma meghatározó egyénisége volt. Az a jövőbelátó vezető, aki soha nem elégszik meg azzal, amit elért, nem gondolja azt, hogy az út végére ért. Soha nem hitte, hogy ne lehetne többet, jobbat vagy egyszerűen mást csinálni. 29 évesen már az egyik legnagyobb magyar informatikai céget, a Rolitront vezette. Sokan beérték volna ennyivel. Neki azonban mindez kevés volt. Így találtuk ki, és hoztuk létre a Synergont, amely hamarosan az egyik legjelentősebb magyar rendszerintegrátor lett. Gyurós Tibor azonban már az első magyar informatikai multinacionális vállalatról álmodott. És lassan ez az álom is megvalósul: a Synergon-csoport már Cseh- és Horvátországban is rendelkezik egy - egy jó nevű leányvállalattal, s jó úton haladunk a további nemzetközi akvizíciók felé. Nagyon sokat tett azért, hogy az informatika elismertté váljék Magyarországon. 1993-ban ő alapította az első hazai internetszolgáltatót, de tőle származik az Infopark ötlete is, amely néhány év múlva talán a térség legjelentősebb technológiai és innovációs parkjává válhat. Vezette a szakma két legnagyobb szervezetét, az Informatikai Érdekegyeztető Fórumot és az Informatikai Vállalkozások Szövetségét, melynek haláláig elnöke volt. Az információs társadalom fontosságáról beszélt, már akkor, amikor sokan még nem is hallottak a számítógépről. Ahogy azt annyiszor elmondta: "nem a közeljövőben, nem holnap, tegnap". Gyurós Tibor nem egyedül dolgozott: hitt a csapatmunka, az együttműködés erejében. Kollégái, vezetőtársai, a Synergon-csoport több mint 600 munkatársa mellett nagy segítséget nyújtott a vele együtt távozó Lakatos Levente általános vezérigazgató-helyettes kitartása és tehetsége, valamint a két igazgatósági tag, Felkai András körültekintése és hozzáértése, és dr. Völgyes Iván tapasztalata és bölcsessége. Távozásuk megdöbbentően váratlan és fájdalmas. Munkájuk, erőfeszítésük azonban eredményes volt. A Synergon mára egy regionálisan is jelentős nagyvállalattá vált, az informatika a magyar gazdaság egyik sikerágazata. Nekünk, mindannyiunknak az a feladatunk, hogy a közösen megkezdett úton továbbhaladjunk, hisz emléküknek legjobban újabb sikereken és eredményeken keresztül adózhatunk. Nyugodjanak békében! Czakó Ferenc

www.magasyn.hu

MAGASYN 2001/NYÁR

3

Tartalom :

Stratégia

Felülnézet

A profittól a felelősségvállalásig

Digitális aláírás – nagy munka előtt

5

6

Trend

Trend

Technológia

Az internetes gazdaság Európában

Kis- és középvállalatok támogatása

ASP és rendszerintegráció

7

9 8

Bemutatjuk A kiszámítható megoldás

10

Szolgáltatás

Bemutatjuk

Távoli menedzsment szolgáltatások

NETg

12 11

Oktatás

Esettanulmány

E-learning a bankban

Hatékony videokonferencia

13 14

Esettanulmány

Kitekintő

Informatikai stratégia

Partnereink hírei

15

16

Címlap: Győri utcakép Fotó: Markovics Ferenc

Synergon Magasyn Kiadja a Synergon Informatika Rt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. Telefon: 399-5630, fax: 399-5599 Internet: www.synergon.hu E-mail: [email protected] Felelős kiadó: Keszthelyi András Felelős szerkesztő: Kolossa Tamás Művészeti előkészítés: Wittenberg Kft. Megjelenik 3000 példányban. ISSN 1586-572X Magasynunk ingyenesen megrendelhető a fenti címen. A lap az Interneten is megtekinthető:

w w w . m a g a s y n . h u

Tanfolyamaink

Rendezvények

18

20

Programajánló

Rólunk írták

Abstract

21

22

23

S t r a t é g i a

A profittól a felelősségvállalásig Erőteljes piaci változások, recesszió és lassulás idején a szokottnál is fontosabb, hogy a hosszú távra tervező nagyvállalatok erős stratégiai koncepcióval rendel kezzenek. Stanga Gyula kereskedelmi és marketing vezérigazgató-helyettest kér deztük a Synergon aktuális piaci, vállalati stratégiáiról. – Az informatikai piac világszerte recesszi óban van, sokak szerint az idei év nagyon nehéz lesz. Ebben a helyzetben nyilván nem könnyű, de a vállalkozások vezetői nek mégis világos, hatékony stratégiákat kell kidolgozni. Melyek a Synergon leg főbb, aktuális stratégiai elképzelései és irányvonalai? S.GY. : Egy ideje jól látható a piaci helyzet változása, ezért már több mint egy esztendeje tisztáztuk a legfőbb stratégiai irányvonalainkat. Ennek alapja az, hogy a Synergon a hazai informatikai iparban talán a legnagyobb számú szakember állománnyal rendelkezik – a négyszáz munkatárs közül csaknem háromszázan dolgoznak közvetlenül informatikai szakemberként –, ami azt jelenti, hogy egyedülálló szaktudást halmoztunk fel. Ez az igazi értékünk, tehát elsősorban ezt kell a piacra vinnünk. Más megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy a tevékenységünk fókuszát nem a termékeladásra kell helyezni – persze ezt sem hanyagolhatjuk el –, hanem a hozzáadott érték eladására. Két-három éven belül vezető megoldásszállítóvá kell válnunk, a leányvállalati konvergencia révén földrajzi értelemben elosztott tudásközpontokat kell létrehoznunk. Azt hiszem, ezen stratégia megvalósulásának első lépéseit mindenki jól látja, de természetesen még sok feladat áll előttünk.

– Pontosabban mit jelent a hozzáadott ér ték kínálata, mi az, ami ily módon értéke síthető? S.GY. : Ez egészen pontosan a szakembereink fejében lévő tudást jelenti. Aminek révén olyan előnyöket tudunk kínálni a partner vállalatoknak, amit mások, különösen ilyen koncentrációban nem tudnak nyújtani. Olyan új projektekkel, szolgáltatásokkal, szeretnénk megjelenni, elsősorban az üzemeltetés, a tanácsadás, a konzultáció területén, amelyek abban segítik a vállalatokat, www.magasyn.hu

S.GY. : A mai Synergonban éppen azért nem jelentenek ezek nagyobb belső változásokat, mert a főbb stratégiai elhatározásokat már korábban meghoztuk. Hangsúlyozom, nem stratégiai irányváltásról van szó, nem arról, hogy bármit is kevésbé tartanánk fontosnak, amit eddig csináltunk, hanem inkább a hangsúlyok áthelyezéséről. Jól megvilágítja ezt az a kereskedelmi kép, amelyben egyre nyilvánvalóbb, hogy bár például a hardverforgalmazás nélkül nem mozoghatunk elég hatékonyan a piacon, de ma az értékesítés profittartalma összehasonlíthatatlanul nagyobb a szürkeállomány értékesítése terén, a tanácsadás, a tervezés, az implementálás, az üzemeltetés vagy éppen a távoli menedzsment, illetve a biztonsági tanácsadás terén.

– Kézenfekvő, hogy ez a stratégiai irány az adott piaci helyzethez igazodik. A piac azonban, ha mostanában kissé lassabban is, de változik. Hogyan látja az általános pillanatnyi piaci folyamatokat és milyen várakozással néz a jövőbe? Véleménye szerint meddig tart a világméretű recesszió? Stanga Gyula

hogy hogyan tudják az informatikai beruházásaikat minél inkább valóban az üzleti céljaik szolgálatába állítani, hogyan lehet optimális szinten kihasználni a meglévő rendszereket, mi a célszerű, hosszú távon is kifizetődő továbblépés anélkül, hogy bizonytalan, esetleg eredménytelen beruházásokba vernék magukat.

– A leányvállalatokkal sikerült-e új, itt Új pesten eddig nem lévő tudást vásárolni? S.GY.: Nem ez volt az akvizíció lényege, hanem inkább a piaci bővülés és a piaci hatékonyság növelése. A Synergon portfóliója gyakorlatilag tartalmazza mindazt, ami a horvátországi és a csehországi vállalatnak megvan, sőt azoknál jóval szélesebb. A szándékunk az volt, hogy mi exportáljunk tudást, s erre már több példa is van, ahol mi adjuk a magas szintű tervezést, a gyártói kapcsolatokat, a tanácsadást és a szerviztapasztalatokat, és nekik kell kiépíteni a helyi szolgáltatásokat. A leányvállalatok a helyi piacokon ügyfélkört, kapcsolatokat tudnak kiépíteni, s a mi segítségünkkel sokkal versenyképesebbek lehetnek.

– Ezek a stratégiai elhatározások jelente nek-e a mai Synergonban strukturális vál tozásokat?

S.GY. : Valóban, sajnos a piac lassulását már Magyarországon is lehet érezni. Úgy látom, sok kisebb, sőt közepes méretű informatikai vállalkozás nehéz évnek néz elébe. Nekünk az első negyedévünk a terveknek megfelelően teljesült, sőt a tervezett projektek ismeretében elmondhatom, hogy a továbbiakban is jók a kilátásaink. A kedvezőtlenebb piaci körülmények közepette is jó eredményeket kell elérnünk, hiszen befektetőink is ezt várják, és amennyiben megfelelünk az elvárásaiknak, az részvényeink árfolyamában is feltétlenül tükröződni fog. Azt hiszem lezárult egy korszak, mondhatnánk hőskornak is. Vége a technológiai sznobizmusnak, amikor az egymást gyorsan követő új technológiákat önmagukért lehetett eladni. A beruházók ugyanis ma már sokkal komolyabban megnézik, mibe fektetik a pénzüket, az mikor és hogyan térül meg, hogyan hasznosul. S mi éppen ebben tudunk és akarunk segíteni. A magyarországi piaci helyzeten sokat segít a Széchenyi terv. Amiben nekünk is szerepet kell vállalni, nem csak azért, mert az elektronikus kormányzás, a digitális aláírás terén már vannak komoly eredményeink, hanem azért is, mert a Synergon hitvallásának egyik fontos pontja a társadalmi felelősségvállalás is. MAGASYN 2001/NYÁR

5

F e l ü l n é z e t

Digitális aláírás: nagy munka előtt A dokumentumok elektronikus aláírásáról és hitelesítéséről szóló törvény elfoga dása kétségtelenül a hazai informatika fontos mérföldköve. Sikolya Zsolt főosz tályvezetőt (Informatikai Kormánybiztosság) a törvény érvényesüléséhez szüksé ges további feladatokról kérdeztük. lesítés-szolgáltatás. A központi közigazgatási szervek számára ugyanis várhatóan kormányzaton belül fogunk működtetni hitelesítés-szolgáltató(ka)t. Talán már idén elindulhatnak mintaprojektek is, de a jövőre induló elektronikus közbeszerzés minden bizonnyal használni fog elektronikus aláírást. Az említett kormányhatározat az igazságszolgáltatás területén elsődlegesen a cégeljárásban kívánja megteremteni az elektronikus aláírás használatának feltételét. A jogi feltételek biztosítására talán már idén sor kerülhet. Sikolya Zsolt

– Milyen kormányzati következményekkel jár a digitális aláírásról szóló törvény elfogadása? Hogyan épül ki a kormányzati PKI (Public Key Infrastructure), s milyen projektekre van még szükség ezen a téren? S.Zs. : A törvény elfogadása a kormányzatra azonnal további szabályozási feladatokat ró: nevezetesen rövid időn belül el kell készíteni több végrehajtási rendeletet. Létre kell hozni továbbá a HÍF-ben a hitelesítés-szolgáltatás felügyeletét, amelynek számos, a törvényben megszabott, valamint a végrehajtási rendeletben részletezett feladata van. Ki kell alakítani a tanúsító szervezetek kijelölésének, illetőleg akkreditálásának rendszerét. A 2001/1014. kormányhatározat is számos feladatot jelöl ki a kormányzat számára. A szakemberképzéstől kezdve, a levéltári archiváláson át az elektronikusan aláírt minősített iratok kezeléséig igen széles ez a tevékenységlista. Önző módon hadd emeljem ki ezek közül azokat, amelyekkel magam is foglalkozom: a kormányzati hitelesítés-szolgáltatás koncepciójának kialakítását és az elektronikus aláírásnak a közigazgatásban, illetve államigazgatásban történő fokozatos bevezetésének tervét. Szeptember 30-ig kell kialakítani a kormányzati PKI koncepcióját, és ezután várhatóan 2002 folyamán indulhat el a kormányzati hite-

6

MAGASYN

2001/NYÁR

– A törvény mérföldkő az elektronikus kormányzat kiépítése során. Milyen főbb fel adatok vannak még az elektronikus kor mányzat kiépítése kapcsán, s arra milyen erőforrások vannak? S.Zs.: A törvény valóban fontos mérföldkő, de „csak” jogi fundamentum. Az elektronikus aláírás széles körű elterjedéséhez további kiterjedt szabályozásra, jelentős beruházásokra, szívós ismeretterjesztési, képzési munkára van még szükség. Ami a pénzügyi erőforrásokat illeti, a költségvetési törvényből ismert, hogy a két év során több tízmilliárd forint jut az információs társadalom kialakításának támogatására, ennek számottevő része pedig az elektronikus kormányzás fejlesztésére.

– Létre jött-e tehát minden alapvető jogi feltétel az e-kormányzat széleskörű elterjedéséhez? S.Zs .: Sajnos azt kell mondanom, hogy nem. Több más kulcsfontosságú problémát is meg kell még oldani. Az egyik az, hogy szabályozni kell a nyílt csatornán (interneten) közlekedő személyes adatok, illetve az üzleti, banki stb. titkot képező adatok védelmét. Jelenleg csak a szolgálati és államtitkot képező adatokra létezik ilyen szabályzás, de nyilván senki nem lenne boldog, ha például az adóbevallása

illetéktelen kezekbe kerülne. Egy másik kardinális kérdés is az adatvédelemmel kapcsolatos. Az állampolgár egy jól elektronizált államigazgatástól joggal várja el, hogy egy adatát csak egyszer kelljen megadnia, és akár olyan eljárásokat is lebonyolíthasson egyetlen „elektronikus ablakon” keresztül egyszeri adatmegadással, amelyekben több szervnek is részt kell vennie. Ezt az elvárást azonban igen nehéz összeegyeztetni a jelenlegi szigorú adatvédelmi jogszabályainkkal, amelyek kizárják az adatbázisok összekapcsolását, az egyetlen személyi azonosító használatát stb. Az is feszítő probléma, hogy a rendkívül egyszerűen, elektronikusan elérhető közérdekű adatokba interneten keresztül történő betekintésért, vagy az ugyancsak interneten lebonyolítható egyéb szolgáltatásokért, eljárásokért egyre értelmetlenebbnek tűnik majd szolgáltatási díjat kérni. Meg kell viszont oldani az államigazgatás működésének finanszírozását.

– Tulajdonképpen mi az e-kormányzat ér telmezése – meddig terjed, benne vannak-e az országos hatáskörű szervek, az önkor mányzatok is? S.Zs. : Természetesen az e-kormányzatba a teljes közigazgatás elektronizálását beleértjük, de – remélem más hatalmi ágak képviselői nem sértődnek meg – gyakorlatilag minden államhatalmi szervét is. A már annyiszor hivatkozott kormányhatározat is a cégeljárást célozta meg egyik első mintaprojektnek, amelyben az APEH és a KSH mellett, sőt azt megelőzően a cégbíróságoké a meghatározó szerep.

– Várhatók-e ezzel kapcsolatban tenderek, s ha igen, milyenek, mekkorák? S.Zs .: Véleményem szerint nem nagyon lehet találni olyan információs rendszert, vagy információs rendszerrel még nem támogatott eljárást, ahol a közbeszerzési értékhatár alatt lehetne bevezetni a minősített elektronikus aláírást. Ezért az idén és a következő években egyre több olyan tender várható, amelyben elektronikus aláírással is kell támogatni az elektronikus ügyvitelt. Ezek nagysága a több tízmillióstól a több százmilliósig fog terjedni. Hogy csak a Miniszterelnöki Hivatal projektjei közül említsek kettőt: a kormányzati portálnak és a közigazgatási államtitkárok üléseit, illetve a kormányüléseket támogató információs rendszernek feltétlenül használnia kell az elektronikus aláírást. www.magasyn.hu

T r e n d

Az internetes gazdaság Európában Az internetes gazdaság megérkezése mára befejezett ténnyé vált – immár nem kétsé ges, hogy minden gazdaságban, minden vállalkozás számára hamarosan komoly va lósággá válik a mondás: aki nincs a világhálózaton, az nincs is. „To B2B, or not to be.”. Forradalom után fejlődés – ez a legfőbb tanulsága a Gartner cég tanulmányának, aminek következtetései itt Magyarországon különösen tanulságosak (lásd: Konklúziók). Az internetes forradalom a világ fejlettebb részein kezd megnyugodni, lassan átalakul a folyamatos internetes fejlődésbe. A Gartner megfigyelései szerint Nyugat-Európa országai eltérő ütemben ugyan, de viszszafordíthatatlanul haladnak az internetes gazdaság felé, amely a következő öt éven belül a nemzetgazdaságok működésének jelentős százalékát fogja kitenni (Hollandiában 2004-re több mint 9%-ot). Egy ilyen erővel gondosan kell bánni. A kormányoknak és nagyvállalatoknak figyelniük kell, nehogy lemaradjanak. A kikötőiket, repülőtereiket lassan kiépítő országok kevésbé voltak sikeresek, mint azok, amelyek gyorsan tették ezt. Az internetes infrastruktúra pontosan az, amit a neve mond: egy infrastruktúra, mégpedig olyan, amely ugyanannyi figyelmet érdemel, mint a hagyományos infrastruktúrák, például az útés villamos hálózatok. NAGY LEHETŐSÉGEK A „.com” cégek értékének piacvezérelt kiigazítása – az úgynevezett „fekete kedd” – után intenzív nyilvános és sajtóviták folynak az internetes kereskedelem jövőjéről. Egymásnak ellentmondó vélemények láttak napvilágot az internetes kereskedelem lehetőségeiről, az egyes európai országok internet-erejéről és a ma már elterjedten „internetes gazdaság” néven ismert jelenség kiterjedéséről. A Gartner piackutató cég tanulmánya igyekszik objektíven felmérni Nyugat-Európa mai internetes gazdaságát, összeveti azt Kelet-Európa és a Közel-Kelet helyzetével, és felvázolja, hogy milyen jövőt jósol a földrajzi területeknek a következő néhány évben. Az anyag kimutatta, hogy Európa internetes gazdasága él és virul, és értéke az 1999-es 53 milliárd dollárról 2004-re 1,2 billió dollárra nő. Hamis az internetes gazdaság és a .com összekapcsolása; az igazi internetes gazdawww.magasyn.hu

ság sokoldalú, és keretében a szervezetek a hagyományos vállalatoktól az infrastruktúra-szolgáltatókig a piacra jutás egy további csatornájaként használják az internetet Nyugat-Európa internetes gazdasága kezdi elérni a kritikus tömeget, kezd széles körben elterjedt formává válni, és az érettség felé tart. Azonban… …A nyugat-európai országok az internet kapcsán eltérően vélekednek és viselkednek; ez az eltérés főként régiók, iparszegmensek és – kisebb mértékben – országméret szerinti, és néhány váratlan jellegzetességet mutat Bár Kelet-Európában és a Közel-Keleten az internetes gazdaság lényegesen kevésbé fejlett, e régiók vezető országai – a Cseh Köztársaság és az Egyesült Arab Emirátusok – határozott fejlődést mutatnak. ÉPÍTKEZÉS Európa internetes gazdasága az 1999-es 53 milliárd dollárról 2004-ben várhatóan 1204 milliárd dollárra fog nőni, ami 87%os összesített éves növekedésnek (compound annual growth rate, CAGR) felel meg. A Gartner várakozásai szerint az internetes kereskedelem fog a leggyorsabban – évi 123%-kal – nőni, ahogy az internetes gazdaság a „felépítés” fázisából átlép a „felépítés és használat” fázisába. A FÁK államaiban, Kelet-Európa és a Balkán országaiban, illetve a Közel-Keleten vannak vezető és lemaradt országok attól függően, hogy milyen fejlettek a régiókban a fő piaci hajtóerők: az általános gazdasági helyzet és a telekommunikációs és banki infrastruktúra. A vezető kelet-európai államok a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország, a Balkánon pedig Szlovénia. Ezen felül a regionalizálódás jelei láthatók a FÁK államok nagyvárosaiban, Moszkvában és Kijevben, amelyek gazdaságilag érettebbek. Ezzel szemben hátul vannak a sorban a FÁK államok (Oroszország és Ukrajna), valamint a balkáni köztársaságok (Bulgária és Románia). Összességében a régióban közepes vagy las-

sú ütemű változatos fejlődés zajlik, szemben Nyugat-Európa gyors, forradalmi fejlődésével. Világos különbség van továbbá a viszonylag gyorsabban fejlődő kelet-európai államok és a kevésbé fejlett balkáni és FÁKrégiók között. Egyes esetekben a nyugat-európai államokéhoz hasonló forradalmi bővülés lehetőségei láthatók (pl. a Cseh Köztáraságban), de még jelentős akadályokat kell leküzdeni ahhoz, hogy ez a növekedési jelleg kialakuljon. A vezető régiókban fő akadályt a monopolkörülmények jelentik, amelyek a hatékony telekommunikációs infrastruktúra ellenére magas hívásdíjakkal és a hatékony szabályozás hiányával járnak. KONKLÚZIÓK Mi viszi előre Kelet-Európa internetes gazdaságát? A felmérés alapján a Gartner úgy véli, hogy a járható utat biztosító és gyors növekedésű internetes gazdaság alapjainak biztosításához az országoknak hat fő területet kell támogatniuk és fejleszteniük. Ismeretterjesztés és képzés. A virágzó internetes gazdaság nyilvánvaló előfeltétele az internet iránti folyamatos és nagyfokú érdeklődés. Piacgazdaság. Az internetes kereskedelem a választás lehetőségét támogatja és ígéri, a választás kielégítéséhez pedig általában piac alapú gazdaság szükséges. Törvényi és szabályozási keretrendszer. Kulcsfontosságú, hogy a jogi keretrendszer lehetővé tegye az akadálytalan internethozzáférést, és olyan törvényeket alkosson, amelyek tükrözik az online kereskedelem fontosságát. Telekommunikációs infrastruktúra. Az internet széles körű elérhetőségéhez elfogadható hozzáférési költséget kell elérni. Ehhez piaci alapokra és versenykörnyezetbe kell helyezni a telekommunikációs szektort, és – többek között – biztosítani kell az előfizetői hurok különválasztását és a transzparens csatlakozást. A hozzáférési berendezések elterjedt használata. Az internet eléréséhez most már mindössze olcsó eszközökre, például televíziókra és telefonokra van szükség. Ugyancsak pozitívan hat az internetes kereskedelemre a mobiltelefónia. Megfelelő fizetési rendszerek. Az internetes kereskedelem nem tud készpénzt használni, ezért szükség van hitelkártyákra és terheléses kártyákra, elektronikus pénztárcákra stb., valamint arra, hogy ezekben megbízzanak. Ha a bankok korlátozzák a felhasználók hamisítás esetén fennálló fizetési kötelezettségeit, ezzel sokat tehetnek azért, hogy a potenciális felhasználókat meggyőzzék az internet használatának előnyeiről.

MAGASYN 2001/NYÁR

7

T r e n d

ASP és rendszerintegráció Az ASP betűszó alkalmazásszolgáltatót (Application Service Provider) jelent, amely havi vagy tranzakciós díj ellenében hozzáférést nyújt a saját adatközpontjába tele pített üzleti alkalmazásokhoz, az interneten vagy dedikált WAN kapcsolaton keresztül. A modell sémája voltaképpen régóta használatos a társadalomban is. A Microsoft szerint a szoftveripar is elérkezett erre a szintre. A korábbi modellben a felhasználónak a problémáját át kellett fordítani kész szoftver és hardver beszerzésére, amelyekkel aztán vagy megoldhatta a problémáját, vagy nem. A folyamat nem az informatikai igények megoldását, hanem a megoldások eszközeit állította a középpontba. Ez a rendszerintegráció alapfeladatát is meghatározta: sokszor kész komponenseket kellett nem csupán működő, hanem a problémát megoldó rendszerré összeépíteni. Ez több problémával és bizonyos ellentmondásokkal jár. Az első gond, hogy a nem kimondottan a problémára készült megoldásoknak alkalmasaknak kell lenniük arra, hogy magas általános képességeiket az adott helyzetre szabják, ami jobbára luxusfunkciókat, fölös paraméterezést, tehát minden testre szabás ellenére többlet erőforrásokat igényel, nemcsak a költségekben és adaptálásban, hanem az üzemelés során is. Emellett a specializáció óhatatlanul csökkenti a komponensek és az egész rendszer rugalmasságát, márpedig az általános csomagok éppen annak a piaci igénynek a nyomán jöttek létre, amelyet a gazdasági-technológiai viszonyok folytonos, erőteljes változása támaszt. A CÉLSZERŰ OLCSÓBB A rendszerintegrátor arra törekszik, hogy az adott feladatot költség-hatékonyan oldja meg, de úgy, hogy az hosszabb távon is vállalható legyen, aminek viszont feltétele a rugalmasság. Mármost nagy erőforrásokkal és nagy költséggel nyilván építhető az adott pillanatnyi igényeket meghaladó rendszer, amely még holnap is képes lesz követni a viszonyokat. Ámde a megrendelők nem tűrik sem a pillanatnyilag csak stratégiai szempontokra való hivatkozással indokolható nagy költségeket, sem a nem garantált időállóságot. Effajta ellentmondások kezelése választja ki a sikeres rendszerintegrátorokat. Vajon az ASP modellje segít-e nekik ? Általánosítva úgy fogalmazhatunk, hogy

8

MAGASYN

2001/NYÁR

az ASP modellben nagyobb mértékben jut el a végfelhasználóhoz az, amire szüksége van. Egyszerű példával: a felhasználónak nem a PC-jére telepített Word csomagra van szüksége, hanem ő levelet szeretne írni, az ennek megfelelő funkcionalitás segítségével. Az ASP modell kedvezőbb lehetőséget nyújt a funkcionális igény kielégítésére, mint a helybeli installáció. Az ügyfél távolból veszi igénybe a funkciókat, és csak addig, amíg szükségét látja. Fordítsuk át ezt a rendszerintegrátor pozíciójának megfelelően: a számítástechnikával szemben ő képviseli az ügyfele funkcionális és minőségi igényeit. Abban a helyzetben van, mint a megbízott anyagbeszerző. A funkciók, a minőségek (tartósság, rendelkezésre állás, naprakészség stb.), az árak optimumát kell szolgáltatnia. CSAK FUNKCIÓ KELL Szokás felhívni a figyelmet arra, hogy az ASP modell informatikailag tehermentesíti a közvetlen ügyfelet, így az jobban összpontosíthat az alaptevékenységére. Ám, ha éppen evégből fordult rendszerintegrátorhoz, akkor ez a szempont közvetlenül nem is érinti? Dehogynem. Az adott funkcionalitás végett helyben telepített és gondozandó rendszer minősége alapvetően megváltozik. Ha mondjuk üzleti funkciók gyanánt helyben telepített SAP-modulokat szállít neki a rendszerintegrátor, a vállalat látogatója is megtekinthet egy érzékeny, nagy fontosságú, hatalmas és tekintélyes egységet, amelynek a céghez való viszonya sokszor bizonytalan, de sejteti, hogy a használata intenzív terheket és/vagy jókora költségeket jelent. Az előbbi, word-ös példa szellemében: egy vállalat ügyfelének nem arra van szüksége, hogy a fogadó cég fel tudjon mutatni egy SAP nagyrendszert, hanem ennek a funkcióira. Az igazi az, ha anélkül részesül SAP minőségű üzleti-partneri kiszolgálásban, hogy bárhol is látszana maga az SAP rendszer. Ez még a partner hangulatá-

ra nézve is előnyös: nem számítástechnikai fontoskodást lát, és nem kell azt gondolnia, hogy a fogadó cég nehézsúlyú küzdelme a saját számítástechnikájával növelni fogja az őrá háruló árterheket. Mellesleg a rendszerintegrátor igénybevételének is ez az egyik célja, hiszen a racionális korlátok közt tartott „szükséges rossz” infrastruktúra (és egy számítástechnikai rendszert mondjuk egy húsipari cégnél ide kell sorolnunk) tartalmi célszerűsége a jelenség szintjén is bizalomkeltő. TÁGUL AZ ÜGYFÉLKÖR Még egy szempont: a rendszerintegrátor minden üzletileg korszerű és az adott esetben célszerű eszközt és modellt bekapcsolhat a projektjeibe. Természetes módon illeszkedik ma már az arzenálba az erőforrás-kihelyezések egész rendszere: ő maga is ellát ilyen funkciót, és további partnereket kapcsol be ilyesfajta szerepben. Ennek megszervezése éppen az egyik nagy erejű szolgáltatása lehet. Márpedig az erőforrás-kihelyezés és az ASP egy tőről fakad. Mindkettőt az ügyfelek ama igénye látja el energiával, hogy az alaptevékenységükre koncentrálhassanak. Igaz, van egy nagy különbség. Az erőforrás-kihelyezés önmagában nem teremti meg a méretgazdaságosságot, mert nem eléggé artikulált: tulajdonképpen nagy ügyfelekben gondolkodik. Úgy is mondhatjuk, hogy a rendszerintegrátor akkor tud viszonylag előnyösen bekapcsolni egy erőforrás-kihelyezési lehetőséget a szállított megoldásába, ha az ügyfélnek egy robusztus erőforrás-kihelyezési szolgáltató által nyújtott teljes funkcionalitásra szüksége van. Mi a helyzet azonban a kisebb ügyfelekkel? Jól látható: a rendszerintegrátor kínálata, piaca radikálisan megnőhet a kisebb ügyfelek irányába, hiszen az erőforráskihelyezési partner szerepében az integrációba bekapcsolt alkalmazásszolgáltató (az ASP) gazdaságosan tudja egyetlen központba összpontosítani sok, akár egészen kis cég kiszolgálását is, és ebből költség-hatékonyan szolgáltathatja bárkinek a hozzá kihelyezett részfunkcionalitást. Végül jól érzékelhető: ha az ASP modell minőségi, frissességi, árképzési, támogatottsági stb. hozadékát fölhasználhatja egy rendszerintegrátor, hangsúlyosabbá válik a működésének a szolgáltatás-jellege, és ez igazán megfelel a korszellemnek. A rendszerintegrátor és az ASP fogalma között igen bensőséges a rokonság. Tihanyi László www.magasyn.hu

T r e n d

Kis- és középvállalkozások támogatása

K.I. : Természetesen, hiszen ha a kis- és középvállalkozások felvevőképessége alacsony, az a mi piaci lehetőségeinket is beszűkíti.

Magyarországon – és világszerte – egyre nő a szakadék a cégóriások és a kis vállalkozások között – mind technológiai értelemben, mind a jövedelemtermelő képesség tekintetében. Nem véletlen, hogy a Széchenyi-terv kiemelten kezeli ezt a kérdéskört. Mit tud tenni a Synergon a szakadék áthidalására? Erről kérdeztük Kereki Imre kereskedelmi igazgatót.

K.I. : Áttekinthető módon igyekszünk megmutatni az informatikai alkalmazások és megoldások hatékonyságát, eredményességét. Felvázoljuk az informatikának az üzleti stratégiába illeszthetőségét, illetve

– A legutóbbi adatok szerint a magyar nemzeti jövedelem több mint 70 százalékát adják a nagyvállalatok, amivel szemben a kis- és középvállalkozások csupán a nemzeti jövedelem 3-5 százalékát termelik ki. A probléma világszerte hasonló: bár szám szerint sokkal többen vannak, a kis- és kö zépvállalkozások egyre kevésbé tudják felvenni a versenyt a multikkal és a nagyvál lalkozásokkal. Hogyan kezeli ezt a kérdést a Synergon? K.I. : Nézzük először azt, hogy mit értünk kis- és középvállalkozás alatt. Az 1999. évi XCV törvény határozottan leszögezi a számokat: a mikró vállalkozás maximum 10 fő és a forgalma legfeljebb 700 millió forint. A kisvállalkozás ugyanakkora forgalom mellett maximum 50 embert foglalkoztat. A középméretű vállalkozások árbevétele 4 milliárd forint, és a dolgozók száma legfeljebb 250 fő. Természetesen másféle besorolások is létezhetnek; a különböző vállalkozások érdekeik szerint csoportosítják a partnereik nagyságát. A Microsoft például a PC szám alapján sorolja be a vállalkozásokat, az SAP viszont a kiszolgált dolgozók arányában. Mi elsősorban portfólióban gondolkodunk, ezért az éves forgalom szerint értelmezzük a kérdést.

– Hová sorolja magát a Synergon? K.I. : A nemzetközi nagyvállalatok piacán természetesen a Synergon nem számít óriás vállalatnak, inkább erős középvállalat, de a fentiek számok szerint a Synergon Magyarországon határozottan nagyvállalat, s ez a informatikai ágazatban különösen így van.

– Szám szerint mennyi kis- és közép vállal kozás ügyfele van a Synergonnak? K.I. : Ez nagyon nehezen mérhető szám, mert Magyarországon nincsenek hiteles és alapos adatbázisok. Mi összeállítottunk www.magasyn.hu

magunknak egy adatbázist, ami szerint körülbelül 250 közvetlen kis- és középvállalat méretű vásárlónk van, s körülbelül még egyszer ugyanennyi a potenciális tárgyalópartner. Az adatbázisunk szerint Magyarországon körülbelül 500 olyan cég van, ahol a PC-k száma meghaladja a 150-200 darabot, s természetesen több ezer cég van kisebb PC számmal. Mintegy 2000 cég olyan van, amelynek 1 milliárd forint fölötti az éves forgalma, s közülük körülbelül 500800 tud az informatikában a számunkra megfelelő projektnagyságot tervezni, esetleg rendelni.

– Mi tehát a probléma gyökere, miért ma radnak le a kis- és középvállalkozások? K.I.: Elsősorban az világos, hogy a multinacionális cégek a hatalmas tőkeerőre támaszkodva mind technológiai értelemben, mind piaci és szervezetfejlesztési értelemben nagyon előre szaladtak, amit a gyengébb kis- és középvállalkozások értelemszerűen nem tudnak elég gyorsan követni. Egy kis- és középvállalkozás nem okvetlenül hosszú távú stratégia mentén gondolkodik. Ám egy nagyméretű alkalmazás bevezetése hosszú évekre vagy akár évtized hosszúságban behatárolja a mozgásteret, meghatározza az elvégezhető tevékenységeket. Csakhogy a kis- és középvállalkozásoknak nincs elképzelése arról, hogy mit csinálnak majd tíz év múlva. A tulajdonosok jellemzően közel vannak a működési és piaci folyamatokhoz, többnyire az a problémájuk, hogy ha nem elég gyorsan nő a cég, akkor hogyan lehet gyorsítani, avagy ha túl gyorsan nő, azt hogyan lehet termeléssel követni. Vagyis napi problémákkal vannak elfoglalva. A nagyvállalkozásoknál a tulajdonosok általában csak a menedzsmenten keresztül, nagy vonalakban figyelik a vállalatot, s hosszú távon gondolkodnak.

– Ez a helyzet okoz-e a fejtörést a Syner gonnak is?

– Mit tehet tehát a Synergon ez ellen?

Kereki Imre

a szükségességét, ha azt a vállalkozás tevékenysége megköveteli. Úgy gondoljuk, hogy ha így közelítjük meg a vállalkozást, akkor a menedzsment nem az informatikáról, hanem a vállalat hatékonyságának javításáról, ezen keresztül a piaci követelmények változásának gyors követéséről dönt.

– Hogyan viszonyul a Synergon a közép méretű informatikai vállalkozásokhoz? K.I. : A Synergon tavaly januártól, vagyis az elsők között vezetett be egy olyan stratégiai megoldást, amely partnerséget kínál fel ezen körnek. Az úgynevezett Partnerware rendszer lényege, hogy az általunk kiválasztott megbízható informatikai szakmai háttérrel rendelkező kis- és középvállalkozásnak olyan partneri együttműködést kínálunk, amelynek a lényege egymás kompetenciáinak erősítése. Természetesen kölcsönösen vigyázunk arra, hogy ne egymás üzleti lehetőségeit csökkentsük. Jó példa erre a regionális együttműködés. Van olyan projektünk, ahol egy országos szolgáltató hálózatát kellett kiépítenünk, majd felügyelnünk. Miután gyorsan megoldandó kérdések esetében nem elég hatékony az országot járni, megkerestük az arra alkalmas helyi partnereket, s velük szerződtünk a feladat végrehajtására. Ez a megoldás természetesen a mi nagyvállalati partnereinknek, a megrendelőinknek is kedvező. MAGASYN

2001/NYÁR

9

B e m u t a t j u k

A kiszámítható megoldás Mindeddig jórészt csak a nagyvállalatok engedhették meg maguknak az integrált vállalatirányítási rendszerrel járó előnyöket. A Synergon szakemberei a J.D. Edwards Co. OneWorld rendszerére alapozva olyan ajánlatot – OnePack – dolgoztak ki, amely rendelkezik az integrált vállalatirányítási rendszerek előnyeivel, ugyanakkor egy rövid, költségtakarékos bevezetési módszertannal megoldást nyújt a kis-és középvállalatoknak is. A OnePack megoldásról kérdeztük Neumer Attilát a Synergon J.D. Edwards menedzserét. mint a rendszer „hangolásához” és használatba vételéhez szükséges tanácsadást. Az összegyűlt üzleti tapasztalatok alapján és az általánosítható igények figyelembe vételével a rendszerbeállításokat előre elvégeztük, ezzel is gyorsítva a bevezetést, egyben csökkentve a felhasználó költségeit. Másfelől, lévén hogy a felhasználói licenc a teljes OneWorld pénzügyi és logisztikai/disztribúciós rendszer használatára is jogosít, a későbbiekben lehetővé teszi a korábban, az alapcsomagban még nem használt funkciók, lehetőségek kihasználását is. Így gyártó cégeknek is ajánljuk a gyártásszervezésre, termelésirányításra vonatkozó későbbi kiterjesztés lehetőségével. N.A. : A mai világban, amikor a piaci követelményekre villámgyorsan kell reagálni, illetve a kínálkozó lehetőségeket a lehető leggyorsabban ki kell használni, a fejlődéshez elengedhetetlen a vállalat és tegyük hozzá - gazdasági környezetének pontos működésével kapcsolatos információk ismerete. A J.D. Edwards cég OneWorld rendszere azt a rugalmasságot és alkalmazkodó készséget nyújtja, mely lehetővé teszi, hogy az informatikai rendszer képes legyen gyorsan és aránylag kis ráfordítások árán követni a működésbeli változásokat. A OneWorld különösen azoknál a vállalatoknál alkalmazható sikeresen, amelyek dinamikusan fejlődnek és szervezeti, működési megújulásuk megfelelő eszköz nélkül áttekinthetetlen, követhetetlen volna.

– Hogyan, milyen elemekből épül fel a OnePack megoldás? N.A.: A OnePack egy olyan termék- és szolgáltatáscsomag, amit a szakembereink a OneWorld rendszerre építettek, tartalmazza az előre beállított integrált vállalatirányítási megoldást, az oktatást, vala-

10

MAGASYN

2001/NYÁR

– Milyen más informatikai megoldásokkal tud együttműködni a rendszer? N.A. : A OneWorld rendszer nyitott, vagyis sokrétűen, szabványos felületeken keresztül támogatja a külső rendszerekhez, alkalmazásokhoz való illesztést is. Az illeszthetőség nem rendszerfüggő, a kapcsolódási felület definiálása után tetszőleges adatforrásból tölthetők be, illetve nyerhetők ki adatok, legyen az akár egy bérrendszer, vagy egy banki terminál. A J.D. Edwards stratégiai jelentőségű fejlesztési irányának tartja egy-egy adott terület legjobbnak bizonyult alkalmazásaival való integráció lehetőségének megteremtését. Csak példaként hadd említsem meg a különböző döntéstámogatási rendszerek, mint a Cognos, Microstrategy felé kiépített felületeket, vagy a területén piacvezetőnek számító Siebel ügyfélmenedzsment (CRM) megoldások integrációját, de hasonló példákat lehetne említeni az e-kereskedelem különböző területeiről is. A kínált csatolófelületek, mint például az XML, COM/DCOM, BizTalk, hogy csak néhányat említsek, lehetővé teszik kevésbé

elterjedt, vagy speciális megoldások integrációját is.

– Mennyire képes ez a rendszer követni a vállalatokon belüli átalakulásokat, válto zásokat? N.A.: A rendszer rugalmasságát a következő példával tudnám jellemezni. Képzeljük el, hogy a vállalat üzleti folyamatai építőkockák. A vállalat elvárásaitól függ, hogy az adott folyamat megvalósításához az építőelemekből mennyit használnak fel. Így a rendszerben felépített folyamatot a legésszerűbben összeállított folyamatlépésekből alakíthatjuk ki. Ez a technológia módot ad arra, hogy a jövőbeli átalakulások követhetők és a rendszerben gyorsan leképezhetők legyenek: mindöszsze a hiányzó építőkockákat kell a szerkezetbe, vagyis a folyamatba építeni, illetve az esetleg fölöslegessé váltakat elhagyni. Mindezt a OneWorld szemléletes, egyszerűen használható eszközrendszerrel támogatja oly mértékben, hogy a felhasználó vállalat sok esetben nem, vagy csak elenyésző mértékben szorul külső segítségre a változtatások elvégzése során.

–Visszatérve a OnePack csomaghoz: a rendszer előre beállított moduljai milyen területek lefedésére adnak lehetőséget? N.A. : A OnePack funkcionális gazdagsága vetekedik egy teljes nagyvállalati rendszerrel, maradéktalanul megfelel a korszerű pénzügyi számviteli rendszerrel szemben támasztott követelményeknek. Nemcsak a hivatalos beszámolási kötelezettségeket segíti, de belső döntés előkészítési, elemzési és tervezési információkat is szolgáltat a különböző vezetési szintek számára. A főkönyvi rendszerben feldolgozott gazdasági események jelentős részéről automatikus feladások készülnek, kézi adatrögzítés néhány olyan területen fordul elő, ahol analitikus előzmény nem állhat rendelkezésre. A napi tevékenységek elvégzését számos kényelmi eszköz teszi egyszerűvé, a havi és éves záráshoz minden támogatást megad a rendszer. A partnerkapcsolatokra, a vevők értékelésére különböző elemzések szolgálnak: pl. fizetési szokások, átlagos késedelem stb. A kinnlevőség figyelése aktív szolgáltatás. A tárgyi eszközök nyilvántartására és a velük való gazdálkodásra komplex, teljes körű eszközgazdálkodási alrendszer szolgál. A megoldás a beruházási döntés meghowww.magasyn.hu

S z o l g á l t a t á s zatala során már képes előkészítő, alátámasztó adatokat nyújtani. A pénzügyi előrejelzést a Tervezés és kontrolling modul több tervváltozat egyidejű nyilvántartásával teszi lehetővé. A tervezés többszintű, a tervváltozatok elkészítése során grafikus eszközök is alkalmazhatók. A tervek a tényadatokkal azonos szerkezetben jelennek meg az adatbázisban, egymással és a tényadatokkal több módon összevethetők. A vállalkozás folyamatos műkőképességének egyik alapvető feltétele a likviditás biztosítása. Ennek vizsgálatára teremt lehetőséget a rendszer likviditáselemzési szolgáltatása. Az anyagi folyamatok menedzsmentje minden vállalat vérkeringésének alapja. A OnePack a logisztikai/disztribúciós folyamatok kezelésénél alapvetően a beszerzési, értékesítési és készletgazdálkodási modulok szolgáltatásaira támaszkodik. A logisztikai folyamatok integrált rendszerbe vonásával megvalósítható a vállalati folyamatok jelentős részének folyamatkövetése. Egy integrált rendszer az anyagi folyamatok kezelésén túl, a pénzügyi modulokkal szoros együttműködésben, azok elszámolási vonzatait is kezeli, és teljes körűen kiszolgálja a vállalat igényeit, beszerzési és értékesítési oldalról egyaránt.

– A felhasználók számára könnyedén elsajátítható a rendszer használata? N.A. : A J.D. Edwards OneWorld képernyőkön a Windowst ismerő felhasználó az első pillanattól kezdve otthonosan közlekedik. A Windows felület használatának másik nagy előnye az átjárhatóság, például az irodai alkalmazások felé (Excel,Word) az adatok rendkívül egyszerűen átmásolhatók, beilleszthetők.

– Végül, de nem utolsósorban mit tud hatunk meg a OnePack megoldás költ ségeiről? N.A. : A OnePack megoldás csomagáron kapható, amely a felhasználók számától függ és tartalmazza az oktatás, valamint az alapcsomaghoz szükséges tanácsadás díját. A szolgáltatás csomag díján kívül figyelembe kell venni az üzemeltetéshez szükséges hardvert is, amelynek kiválasztásában, üzembe helyezésében kollegáink készséggel állnak rendelkezésre. www.magasyn.hu

Távoli menedzsment szolgáltatások A teljes körű informatikai feladat-kihelyezés Magyarországon még meglehetősen új szolgáltatás. Ezért fontos, hogy minél többet beszéljünk róla. A Synergon ugyanak kor az ilyen szolgáltatásokat magas színvonalon kínálja. A vállalati informatikai tevékenység jól elkülöníthető – és elkülönítendő! – szakaszokra oszlik. A bevezetés-verzióváltás szakaszát a rendszer-üzemeltetési eljárások kidolgozása, az üzemeltetés, majd az eljárások felülvizsgálata követi. A támogatás minőségét a felhasználókkal kötött szerződésben rögzített szolgáltatási szintekhez mérjük és folyamatosan javítjuk. Amikor a szolgáltatás színvonala a bevezetett eszközökkel már nem javítható tovább, de ez kívánatos volna, illetve ha új igények merülnek fel, újabb verzióváltásra vagy új rendszerek kidolgozására és bevezetésére van szükség. Így a körfolyamat újraindul. A Synergon meglehetősen széles körű kompetenciával rendelkezik az IT infrastruktúra menedzsment (ESM – Enterprise System Management) területén. A hálózat kiépítésétől kezdve a különböző platformú szerverek telepítésén és menedzselésén keresztül a deskside, desktop, call center szolgáltatások nyújtásával teljes körű szolgáltatás csomagot tudunk a megrendelőink számára nyújtani. De ezt nemcsak az egyes szolgáltatás-elemek egymás melletti végzésével, hanem a fent vázolt módszertan alkalmazásával tesszük, ezért magas minőségű szolgáltatások nyújtására nyílik lehetőség. Manapság Magyarországon mégsem gyakori az ilyen átfogó, úgynevezett outsorcing jellegű szerződéskötés, amely átvállalja egy vállalat informatikával kapcsolatos feladatainak széles vagy akár teljes körét. Milyen előnyei és előfeltételei vannak az ilyen szolgáltatásnak? Vizsgáljunk meg egy eredményesen működő projektet, amelyben cégünk egy multinacionális vezető világcég európai IT infrastruktúráját menedzseli. A két érintett cég közös IT csapatot hozott létre. A szolgáltatást igénybe vevő vállalat meghatározta üzleti igényeit. Ezek teljesítéséhez egy közös szakértői csapat dolgozta ki az SLA anyagokat (Service Level Agreement), illetve a szükséges folyamatokat. Ezt követően a teljesítési szakaszban is közös támogató csapat felelős a vállalt feladatok teljesítéséért. A vegyes csapat tech-

nikai vezetője Synergon alkalmazott, őt azonban a vevő cég európai IT vezetője irányítja. Ez a megoldás olyan közös érdekeltségi rendszert teremt meg, amelyben mindkét fél megfelelően motivált a sikeres szolgáltatás megvalósításában. Fontos, hogy a megrendelő vállalat folyamatosan ellenőrzi, azt kapja-e a pénzéért, amit elvárt? Széles körű szolgáltatás halmazt vesz igénybe, közös érdekeltségi rendszert kialakítva, rendszeresen ellenőrizve annak minőségét. Miért lehet elégedett ügyfelünk? Mert megkapja azt a széles körű, magas szakmai színvonalú kompetenciát, amelyre szüksége van, s módja van meggyőződni a szállított minőségről. Néhány gondolat egy ilyen típusú szolgáltatás igénybevételének előfeltételeiről. Az átfogó szolgáltatások kialakításához megfelelően magas szintű gazdasági vezetői támogatás szükséges. Ennek hiányában az ilyen típusú tevékenységben a tapasztalatok szerint nem lehet sikert elérni. Van egy rossz hír: az outsourcing persze nem olcsó. De van egy jó hírünk is: még mindig olcsóbb és magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújt, mint a házon belül végzett barkácsolás. Ha ez elsőre nem is egészen kézenfekvő, érdemes megvizsgálni, figyelembe vettünk-e minden rejtett költséget, mint például a munkatársak „helpdesk” tevékenységével elpazarolt munkaidőt, a kiesett rendszeridők okozta üzleti veszteségeket vagy az IT szakemberek pótlásának és kiképzésének sajnos gyakori és tetemes költségeit. A vállalati IT tevékenység kihelyezése nehéz és felelősségteljes döntés, ami hosszú távon befolyásolja egy vállalat vagy intézmény életét. Mi nem javasoljuk, hogy a divatnak vagy harsány marketingfogásoknak engedve bárki is elhamarkodjon egy ilyen döntést. De szívesen segítünk abban, hogy ezt a döntést reménybeli ügyfeleink tudatosan és megalapozottan hozzák meg. Simon Tibor [email protected] MAGASYN

2001/NYÁR

11

B e m u t a t j u k

E-learning tréning Ahhoz, hogy munkahelyünkön sikeresek legyünk, tisztában kell lennünk a legújabb technológiai vívmányokkal és üzleti tudással. Minél több – leginkább infor matikai ismeretekkel – rendelkezünk, annál sikeresebbek lehetünk. Ebben segít a NETg rendszere. A hagyományos képzés nagyon fontos, de mivel mindnyájan egyre elfoglaltabbak vagyunk, nehéz időt találni a tanfolyamokra. Amikor kiválasztunk egy tanfolyamot, teljesen biztosnak kell lennünk abban, hogy az valóban hatékony lesz, a legjobban hasznosítja a ráfordított értékes időnket és igazi értéket ad számunkra. Ez egy olyan kihívás, amely elérésében a NETg – az egyik vezető e-learning tréningszolgáltató – segítséget nyújthat. A NETg azokat a felhasználói, illetve IT tanfolyamokat kínálja, amelyek bárhol és bármikor lehetővé teszik a szükséges ismeretek elsajátítását. A National Education Training Group (NETg) amerikai központú cég, amely informatikai interaktív multimédiás tréningeket értékesít világszerte. A céget 1968-ban alapították elsődlegesen új oktatási technikák kifejlesztésére. Ma már a világ 60 országában működnek képviseletei, ezek mellett számos viszonteladóval rendelkeznek. Tananyagait olyan jelentős informatikai partnerek által kibocsátott eszközökhöz készíti, mint a Microsoft, Oracle, Novell, Netscape, Cisco, vagy a Lotus. A Synergon 2000 júniusától a NETg hivatalos viszonteladója és lokalizációs partnere.

zárendelni, amelyek hatékony megoldásokat adnak. Ez az a pont, ahol a legtöbb elearning kurzus elégtelennek bizonyul, és ahol a NETg fölénye kitűnik. Az úgynevezett Precision Learning csakis a NETg kurzusokra jellemző. Segítségével a tanulók azonosíthatják az általuk már ismert területeket, így tehát módjukban áll csak azokra koncentrálni, amelyek újdonságot jelentenek, ezzel csökkentve a tanulásra fordított időt. A Szimulációk lehetőséget adnak a gyakorlásra, lekötik a figyelmet, megszilárdítják az ismereteket és viszszajelzést nyújtanak. A szimulációknak köszönhetően a tanuláshoz nem szükséges az eredeti szoftvert futtatni. A NETg hangfelvételekkel látta el kurzusait, ami nagyban elősegíti az anyag megértését. A NETg kurzusok gyakorlatilag bárhol és bármikor tanulhatóak; a munkahelyen, otthon vagy akár a repülőtéren. A tananyagok több formátumban is megrendelhetők LAN-on, Intraneten vagy Interneten keresztül. A kurzus tartalma ugyanaz marad a formátumtól függetlenül.

MAGYARUL IS

MIÉRT NETG? Az e-learning tréning a hatékony képzés bevált módszere. A számítógépen keresztül képek, ábrák, hang, zene és más multimédiás elemek használatával gyorsan és könnyen tanulhat mindenki, a saját ütemében. Ehhez azonban – hasonlóan a tantermi oktatásokhoz, ahol egy jó tanárra – e-learning tréningek esetében magas minőségű oktató anyagokra van szükség. A NETg kínálja azon magas minőségű tréningek legszélesebb választékát, amelyek elvégzésével megszerezhetők a Microsoft, Novell, Oracle és más hasonló képesítések. Minden kurzus körülbelül 7-8 órányi anyagot tartalmaz, ami egy 2-3 napos tantermi képzésnek felel meg. Ha egy e-learning kurzus működik, az önmagában még nem elég. Meg kell tölteni tartalommal, tiszta formába kell önteni és olyan bevált oktatói módszereket kell hoz-

12

MAGASYN

2001/NYÁR

soknak megfelelő arányban történő vegyítését, saját tartalom hozzáadását, illetve a szükségtelen részek törlését. Ez a forradalmian új eszköz testreszabhatóvá teszi a NETg multimédiás anyagokat azzal, hogy percek alatt létre lehet vele hozni releváns, célzott és hatékony oktatóprogramokat. A NETg rendelkezik a legnagyobb nem angol nyelvű tanfolyam portfolióval – ezen tanfolyamok száma több mint 300, és ez a mennyiség folyamatosan növekszik. Számos kurzus kapható tehát például német, francia, spanyol, portugál, holland, kínai, koreai és japán nyelven is. A cég garantálja, hogy ezek a kurzusok ugyanolyan minőségűek, mintha az adott ország anyanyelvén íródtak volna. A NETg 1968 óta vezető szerepet tölt be a képzési iparágban. A vállalat jelenleg egy vezető oktatási kiadó, a 2000-ben 6 milliárd dollár bevételt produkáló Thomson Learning Inc. tulajdonában van, ennélfogva olyan stabil és erős pozícióban, ami lehetővé teszi a legújabb megoldásokba történő beruházást, illetve ezek megvalósítását, és ezen keresztül az oktatási terület piacvezető szerepének fenntartását. A NETg abban különbözik a többi hasonló profilú vállalattól, hogy a vevői igényekre fokozottan figyel, és éveket töltött a különböző egyedi funkciók kifejlesztésével, finomításával annak érdekében, hogy a legjobbat nyújthassa ügyfelei számára.

EREDMÉNYEK A tanulás eredményei a tanulók és az oktatásszervezők által egyaránt egyszerűen mérhetők. Minden egyes kurzus elején és végén található egy-egy értékelő modul, amely nyomon követi és felméri a tudást, illetve előrehaladást és rámutat a hiányosságokra. Ez kiemelt fontosságú a minősítést jelentő vizsgákra való felkészüléskor. A magasabb szintű igényekre a NETg a SkillVantage Manager szoftvert kínálja megoldásul, amely egy kisebb LMS szoftverként szervezeten belül lehetővé teszi a képzések menedzselését, adminisztrálását, valamint az eredmények mérését. Az NLO+ szoftver lehetővé teszi a különböző NETg kurzusok tartalmának az elvárá-

A NETg a felhasználók és a kurzusok számától függően csomagárakat kínál, ami a költségek jelentős csökkenésével jár. Két alapvető konstrukció lehetséges. Az egyik egy könyvtár jellegű megoldás, amelynek lényege, hogy a vevő a kívánt kurzusokat 1-3 évig terjedő időszakra bérli, majd a meghatározott idő lejártával visszaadja. Ebben az esetben az ügyfélnek módjában áll a nála lévő kurzusokat minden évfordulókor újabbakra cserélni. A másik megoldás szerint az ügyfél tartósan bérli – gyakorlatilag megveszi – a kiválasztott kurzusokat. A Synergon Education az angol nyelvű NETg kurzusok forgalmazásán kívül azok lokalizálásával, vagyis magyar nyelvre való átültetésével foglalkozik. Az elsőnek elkészült magyar nyelvű tananyag Windows 2000 Professional Felhasználói Alapok. Ezen kívül Outlook 2000, Word 2000, Excel 2000 témakörökben szerepelnek magyar nyelvű tananyagok, de az igényeknek megfelelően 2001 folyamán továbbiak lokalizálására is sor kerül. www.magasyn.hu

O k t a t á s

E-learning a bankban E-learning alatt olyan multimédiás és interaktív elemekből felépített tananyaggal történő oktatást értünk, mely lehetővé teszi, hogy bárki saját számítógépe előtt ülve, ellenőrzött és támogatott környezetben, rugalmas ütemezésben ismereteket sajátíthasson el. Ez az oktatási forma egyaránt támaszkodik a tananyagfejlesztő pedagógiai érzékére és az informatika legújabb vívmányaira.

Blazsejovszky Zoltán

Az e-learning korszerű, de összetett technológia, amelynek előkészítése, megszervezése alapos körültekintést kíván. A Raiffeisen Bank humánpolitikai vezető munkatársa, Blazsejovszky Zoltán közreműködésével összeállított anyagunkkal mindazokat szeretnénk segíteni, akik vállalatuknál az e-learning bevezetését tervezik. A Raiffeisen Bank stratégiájában a „teljes körű ügyfélközpontúságot” tűzte ki célul, aminek egyik fontos eleme munkatársainak kiemelkedő szakmai felkészültsége. A célnak minden humánpolitikai rendszert alárendelünk, így a munkatársak toborzása során a kiválasztást, az alkalmazottak folyamatos képzését, ismeretfejlesztését, illetve az ösztönzési és teljesítményértékelési rendszert. A bank dinamikus fejlődése, termékeink, szolgáltatásaink bővülése, a változó piaci környezet és az IT infrastruktúra folyamatos fejlődése a képzés-fejlesztést komoly kihívás elé állítja. A képzések összehangolása egyre bonyolultabb logisztikai feladattá vált. Az egyre bővülő fiókhálózatban munkatársaink képzésénél nem csak a teljes körűséget tartottuk szem előtt, hanem a képzés átfutási idejét is. Ezen a téren szűk keresztmetszetnek bizonyult a felkérhető oktatók száma – különösen a speciális szakmai kurzusok esetén. Több alternatív képzési módszer kipróbálása után az e-learning lehetőségeiben látjuk a legreményteljesebb megoldást. www.magasyn.hu

Oktatóink az e-learning fejlődését régóta figyelemmel kísérték, de most érezték a technológiát annyira kiforrottnak, hogy széles körű bevezetését javasolják. Ezért döntöttünk úgy, hogy a Raiffeisen Bank termékismereti és értékesítési képzéseinek súlypontját az e-learning-re helyezzük át. Olyan vegyes módszert képzelünk el, ahol a tantermi képzések, a referensi találkozók, az e-learning kurzusok egymás mellett, egymást erősítve érvényesülnek. Az új belépők orientációs tanfolyamában is fontos szerepet szánunk az elektronikus tananyagoknak. Komoly fantáziát látunk a vizsgáztató modul közvélemény-kutatásra történő felhasználásában is. Reméljük, hogy e vegyes módszer alkalmazásával mind a képzésre fordított költségek, mind a képzési idő jelentősen csökkenthető, a képzés magas színvonalának fenntartása mellett. A munka előkészítéseként felmértük a bank képzési igényeit, meghatároztuk szakmai szempontjainkat, amelyek alapján tendert írtunk ki. A pályázat megfogalmazásában a komplexitásra helyeztük a hangsúlyt; értjük ezalatt a technológiai bázis kiválasztását és csatarendbe állítását, az e-learning, mint módszertan megismertetését, a tananyagvásárlást és fejlesztést, a belső tananyagfejlesztők képzését, az üzemeltetést és a tanácsadást. A kooperáció a tananyagfejlesztés egyik kulcsa, hiszen az e-learning szakértelem a Synergon Education-nél, a bankszakmai ismeretek a Raiffeisen Bank munkatársainál összpontosulnak. A gördülékeny együttműködés záloga a tananyagfejlesztés minőségbiztosítási elemeinek meghatározása és rögzítése. Az e-learning keretrendszer kiválasztásánál a már kifejlesztett tananyagok integrálhatóságát és az AICC szabványnak megfeleltethetőséget tartottuk fontosnak. A pályázati kiírásban külön kitértünk a tananyagfejlesztés árazási módszertanának kidolgozására, hogy belső megrendelőinknek megfelelő előkalkulációt tudjunk nyújtani.

A Raiffeisen Bankban az e-learning bevezetésében még a kezdő lépéseknél tartunk, de eddigi oktatási tapasztalataink, az e-learning által nyújtott lehetőségek és együttműködő partnereink szinergiái bizakodással töltenek el bennünket.

TENDERKÉRDÉSEK Az ajánlattevőknek képesnek kell lenniük a Raiffeisen Bank Rt. igényeinek minél teljesebb körű kiszolgálására – a pályázati kiírás természetesen jól tükrözi a bank igényeit. A pályázat győztesének a távoktatási audit után tanulmány formájában javaslatot kell tennie a távoktatás technikai bázisára. Fel kell mérnie a Bank tananyagszükségletét, javaslatot kell tennie a tananyag fejlesztés alternatíváira. A pályázat győztese a tanulmány utáni döntés függvényében telepítse a kiválasztott szoftvereket, üzemeltetésére és használatára képezze ki munkatársainkat, adjon módszertant a tananyagfejlesztés teljes folyamatára, készítse el a kiválasztott tananyagokat. A javasolt megoldások használják ki a jelenlegi infrastruktúrát. Az ajánlat igazodjon a cég munkatársainak számához, vegye figyelembe a telephelyek számát, s azt, hogy milyen a dolgozók számítógép-ellátottsága, LAN csatlakozási lehetősége, s mekkora az adott helyen a központi szerverekhez való kapcsolódás legkisebb sávszélessége. Az ajánlattevőnek ki kell fejteni, milyen szempontrendszer szerint végezné el a távoktatási auditot. Részletesen le kell írnia, hogy milyen technológiákkal képes a tananyagot fejleszteni, a távoktatási tananyagok mely nemzetközi szabványoknak felelnek meg? Milyen módszertant javasol a tananyagfejlesztés folyamatára? Milyen kooperációt tud ajánlani a tananyagfejlesztés folyamatában? Milyen tananyagfejlesztési kapacitással rendelkezik? A pályázónak árajánlatot kell tenne a különböző multimédiás és interaktív tananyag egységek elkészítésére, így a tananyag-fejlesztés költségei előre tervezhetővé válnak. Ugyanakkor természetesen árajánlatot kell tennie a távoktatási audit elkészítésére, a szoftvertelepítési munkákra, a távoktatási szoftver testre szabási munkára, a tananyag-fejlesztő munkatársaink képzésére, továbbá ki kell térnie az adatvédelemre, az adatbiztonságra, a referenciákra, a távoktatáshoz kapcsolódó egyéb kiegészítő szolgáltatásokra is.

MAGASYN

2001/NYÁR

13

E s e t t a n u l m á n y

Hatékony videokonferencia Egy jól kiépített videokonferencia rendszer nagyon gyorsan megtérül, ha szembeállít juk a megtakarított utazási, kiküldetési költségekkel. A Synergon az elsők között építi és alkalmazza a videokommunikációt. A privatizációt követően a szegedi DÉGÁZ Rt. és a győri ÉGÁZ Rt. egyaránt a Gaz de France tulajdonába került. Ez a tény arra késztette az új tulajdonost, hogy a két, egymástól távol fekvő cégnél közös menedzsmentet alakítson ki. Ugyanakkor felismerték, hogy eredményességük növelése érdekében a kommunikáció hatékonyságát is növelni kell. Ezért úgy döntöttek, hogy a két cég közötti távolságot egy vi-deokonferencia rendszer bevezetésével hidalják át. Pályázatot írtak ki, amelyet a Synergon Informatika Rt. nyert meg. Azonnal elkezdődött a kivitelezés, majd a próbaüzem kedvező tapasztalatai alapján – az ötlet megszületésétől számított három hónapon belül, tavaly július végén – üzembe helyezték a rendszert. A munkatársak ezután két héten belül professzionális módon intézték megbeszéléseiket. A két társaságon belül Szegeden – a DÉGÁZ Rt. központjában – és Győrben – az ÉGÁZ Rt. központjában – működik videokonferencia állomás. Jelenleg mindkét helyen a PolySpan ViewStation 512 típusú berendezését használják. A telefonforgalmat saját informatikai hálózatuk biztosítja, így annak költségei elfogadhatók. Mindkét helyszínen külön terembe került a berendezés, amely elsősorban videokonferencia célokat szolgál, de természetesen hagyományos tárgyalóként is használható. A videokonferencia teremben – mind Győrben, mind Szegeden – fax, számítógép és nyomtató is üzemel, ez hatékonyan támogatja a gyors információáramlást. A megbeszéléskor szükséges írásos dokumentumok átküldését ezekkel biztosítják. A helyiségben üzemelő videoberendezéssel akár a teljes megbeszélés rögzíthető, így később visszanézhető. A rögzítés lehetőséget biztosít az elhangzottak dokumentálására, illetve később olyan személyek is megtekinthetik, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak jelen lenni a megbeszélésen. Videokonferenciával zajlik a harmonizációs folya-

14

MAGASYN

2001/NYÁR

matok megbeszélése, az ISO minőségbiztosítási feladataiból adódó egységesítés, az SAP bevezetésével kapcsolatos információcsere. A vezetői értekezleteket, a beszerzési bizottságok üléseit is így tartják, akárcsak az ügyfélszolgálati vezetők és a különböző munkacsoportok megbeszéléseit.

A legtöbb felhasználónál a videokonferencia rendszereket kapcsolt telefonhálózaton, ISDN felületen használják. A DÉGÁZ és az ÉGÁZ közötti informatikai hálózat állandó bérelt vonalra épül, a közös használatban álló szoftverek (belső levelezőrendszer, SAP stb.) folyamatos működése érdekében. A hálózaton internetes alapú hangátvitellel (VoIP) telefoncsatornák is üzemelnek, csökkentve a távolsági telefonhívások költségét. Logikusnak tűnt, hogy a meglévő hálózaton keresztül működtessék a videokonferencia rendszert is. A készülékek ára – esetünkben az elmaradt utazási és szállásköltségekből kalkulálva – körülbelül egy év alatt térült meg. A készülék használata alig bonyolultabb, mint egy televízióé. A felhasználók a magyar nyelvű leírás segítségével maguk hozzák létre a kapcsolatot. A készülék rendszergazdai felügyelete távolból is biztosítható – web interfészen keresztül –, így az esetleges beavatkozás elvégezhető akár a folyamatban lévő videokonferencia alatt is. A társaság elemzésekkel megállapította, hogy az információátadás során jelentős energiát fordítanak a megszerzett ismere-

teik közlésére és a vélemények beszerzésére. Egy gyors adatátviteli rendszer – amely nem csak alfanumerikus jeleket és hangokat továbbít, hanem képátvitelre is lehetőséget nyújt – jelentősen segíti a döntési mechanizmus felgyorsítását. Egy jól működő cégnél pedig elengedhetetlen a lehető leggyorsabb és optimális döntések meghozatala. A videokonferencia bevezetésével egy időben kezdték meg a DÉGÁZ Rt. és az ÉGÁZ Rt. felkészítését a fúzióra, valamint az SAP R3 rendszer öt moduljának bevezetését. A videokonferencia nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a társaság határidőre teljesítette feladatait. Egy ilyen rendszer bevezetés ahhoz hasonlítható, mint amikor valaki személyi számítógépet vásárol: a használattól önbizalmat kap a kezelő, és hamarosan magától értetődően, napi munkaeszközként alkalmazza. A társaság és a Synergon együttműködését a jó üzleti kapcsolat jellemzi. A rendszer szállítása a megadott időpontban történt, az elvárt szolgáltatást nyújtotta, a követelményeknek maradéktalanul megfelelt. A készülékek beszabályozását a Synergon végezte el. Szegeden és Győrben egy időben, a felhasználók szeme láttára történt meg az üzembe helyezés. A vásárláskor alapvető szempont volt, hogy a rendszert később három résztvevősre bővíthessék. Jelenleg folyik a DÉGÁZ Rt. és az ÉGÁZ Rt. közeljövőben nyíló, közös budapesti irodájának bekapcsolása is. Ezek után a szegedi, a győri és a budapesti helyszínek akár egy időben is videokonferencia-kapcsolatban állhatnak majd egymással. Ehhez a két meglévő berendezésüket egy ViewStation FX készülékkel egészítik ki.

NEMZETKÖZI KONFERENCIA Már működik a hatékony videokonferencia rendszer a Synergon és két külföldi vállalata, az Infinity és a Span között is. A Videokommunikáció csoport munkatársai a bemutatókat szerveztek, ahol a rendszer működésére és kezelésére tanították meg a résztvevőket, első lépésben a leányvállalatokkal leggyakoribb kapcsolatban álló munkatársak számára, a második körben minden érdeklődő részére. A rendszer kezelésére részletes útmutató készült, amely a vállalati intraneten érhető el.

www.magasyn.hu

E s e t t a n u l m á n y

Informatikai stratégia A jól átgondolt informatikai stratégia révén még egy mezőgazdasági vállalkozás is pontosabban határozhatja meg az informatikai beruházásokat, jobban ütemezheti a vég rehajtandó feladatokat és a szükséges anyagi erőforrásokat. A legnagyobb előnyt azonban maga a jól átgondolt, pontosan felépített informatikai rendszer jelenti, amely hoz zásegíti a céget a piaci pozíciók megtartásához.

Magyarország egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalkozása a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Részvénytársaság. A több száz dolgozót foglalkoztató cég telephelyei Bóly város több tíz kilométeres sugarú körzetében helyezkednek el. Jelentős mezőgazdasági, állattenyésztési, takarmány- és vetőmag előállítási tevékenységén túl rendelkezik gépjavító műhellyel, sőt dunai kikötővel is. A PROBLÉMA A részvénytársaság vezetése felismerte a korszerű informatikai megoldások, rendszerek által nyújtott előnyöket és komoly informatikai beruházások végrehajtása mellett döntött, amelyek segítségével lehetővé válik a korszerűbb irányítás, a vezetés informáltságának fokozása, döntéseinek jobb előkészítése és a külső elváráBÓLY A 4 000 lakosú Bóly Baranya megyében, a régióközpont Pécstől 23 kilométerre helyezkedik el. Része a Mohács és Térsége Vállalkozási Övezetnek, ezért az itt letelepülő vállalkozások a helyiadó-mentesség mellett jelentős országos társaságiadó-kedvezményben is részesülnek. A település Budapesttől való távolsága közúton: 200 km. A település legközelebbi autópályától való távolsága: 145 km (M7). A munkanélküliségi ráta: 8 %.

www.magasyn.hu

sokhoz való mind teljesebb igazodás. Ezáltal a döntések meghozatalához szükséges információ az eddigi gyakorlattól eltérően sokkal hamarabb, nagyobb hasznos információtartalommal áll rendelkezésre. Az informatikai beruházások kiindulási pontjaként ügyfelünk fontosnak tartotta, hogy fejlesztéseit az üzleti céljaik szolgálatába állítsa. A projekt célkitűzése az informatikai beruházások és az üzleti elvárások minél tökéletesebb összehangolása volt, annak érdekében, hogy a kiválasztott, bevezetett és alkalmazott rendszerek a lehető legmagasabb szinten segítsék a célok elérését, és minél jobban megfeleljenek a vezetés igényeinek. A létrejövő informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az Európai Uniós csatlakozás után is hatékonyan segítse a Bóly Rt. üzleti céljait. Fontos szempontként érvényesült a költséghatékonyság, az üzleti tevékenységek magas szintű támogatása, és az informatikai rendszer biztonsága. A MEGOLDÁS A probléma megoldására ügyfelünknek először is informatikai stratégia kidolgozását ajánlottuk. Az informatikai stratégia tartalmazza az üzleti és informatikai célokat, az azok eléréséhez vezető lépéseket, illetve a lépések ütemezését. A kidolgozott megvalósítás-mérési rendszer segítségével lehetővé válik a stratégiában meghatározott feladatok teljesülésének követése, a megvalósulás ellenőrzése. Meghatároztuk a stratégia megvalósítását veszélyeztető legfontosabb kockázati tényezőket, amelyek elsősorban a környezet folyamatos változásából vezethetők le. A projekt folyamán első lépésként feltérképeztük a jelenlegi helyzetet: a rendszerek, alkalmazások, egyéb számítástechnikai megoldások helyzetét, elfogadottságát és

a vezetés informatikával szemben támasztott elvárásait. Ezt követően a már rendelkezésre álló adatok alapján kijelöltük a legfontosabb informatikai célokat, amelyeket különböző – akár szorosan egymásra épülő, akár egymással párhuzamosan végrehajtható – lépések sorozatával lehet megvalósítani. Ezek a „lépések” bizonyos rendszerek, illetve informatikai megoldások kiválasztását, bevezetését, illetve fejlesztését jelentették. A megjelölt feladatok között szerepelt egy integrált vállaltirányítási rendszer bevezetése, a kapcsolódó informatikai infrastrukturális elemek kiépítése, a kommunikációs lehetőségek fejlesztése, illetve az informatikai fejlesztésekhez, átalakításokhoz szorosan kapcsolódó szervezeti és szabályozási rendszer kialakítása; a biztonsági szempontok figyelembevételével. A projekt felsorolt feladatainak elvégzése az ügyféllel való kiváló együttműködésnek és a Synergon jól felkészült szakembereinek köszönhetően az ütemtervnek megfelelően körülbelül 8 hét alatt megvalósult. A MÓDSZEREK Az informatikai stratégia kidolgozása a jelenlegi helyzet felmérésével kezdődött, amelynek során – interjúk formájában – összegyűjtöttük az üzleti stratégia eléréséhez szükséges üzleti célokat, és ennek alapján meghatároztuk az informatikával szemben támasztott követelményeket, illetve a vezetés elképzeléseit a megvalósuló informatikai rendszerrel kapcsolatban. A felmérés során vizsgáltuk a jelenlegi informatikai környezettel kapcsolatos legfontosabb tényeket – többek között – üzemeltetési és biztonsági szempontból is. A célok eléréséhez szükséges lépések meghatározásánál nagy segítséget jelentett a Synergon rendszerintegrációs tapasztalata. Az informatikai stratégia megvalósításának mérésére a Bóly Rt. számára adaptált Balance Scorecard rendszert dolgoztunk ki. Az informatikai stratégia kidolgozásával a megrendelőnek lehetősége nyílik az informatikai beruházásainak pontosabb meghatározására, a végrehajtandó feladatainak ütemezésére, a szükséges anyagi erőforrások megfelelő ütemezésére. A legnagyobb előnyt egy jól átgondolt, pontosan felépített, egymásra épülő informatikai rendszer kiépítése jelenti, amely hozzásegíti ügyfelünket az agrár ágazatban elfoglalt vezető szerepének hosszú távú megőrzéséhez.

MAGASYN

2001/NYÁR

15

K i t e k i n t ő mellett a vertikális iparágak más területeinek igényei szerint is továbbfejleszti majd az SAP. Az üzlet pénzügyi vonatkozásairól nem érkezett jelentés. Szövetséget kötött az America Online és a Microsoft, melynek értelmében a világ legnagyobb szoftvergyártó vállalata a várhatóan októberben piacra dobandó új Windows operációs rendszerbe beépíti az AOL Internet access szoftverét. A két vállalat közötti öt éves szerződés januárban járt le, s az új szerződés szerint az AOL cserébe kizárólagos használatot biztosít a Microsoft Internet Explorernek az AOL szolgáltatásaihoz. Az elemzők meglepőnek értékelték a hírt, mivel nem számítottak az együttműködésre annak ismeretében, hogy az AOL 1999-ben megvásárolta az Internet Explorer legnagyobb versenytársát, a Netscape-et gyártó Netscape Communications-t. A legnagyobb kihívást a Microsoftnak a határidők betartása jelenti, október 25-ére ígérte ugyanis a menedzsment a Windows XP piacra dobását.

Portfólió, 2001. 06. 01

Sajtótájékoztatón számolt be a HP Ma gyarország a cég első féléves eredményei ről. Ezek szerint a hazai képviselet eladási dollárban számolva 7 százalékkal növe kedtek az előző év hasonló időszakához képest, és ez meghaladja a cég növekedé si átlagát. Különösen a noteszgépek fogytak jól, itt a hazai piacon a HP az első negyedéves adatok szerint a második helyet foglalja el a gyártók rangsorában. Eredményes időszakot zárt a cég a tintasugaras technológiát használó kombinált irodai eszközök és a digitális fényképezőgépek területén is. A cég ismét meghirdette a HP Office stratégiát, amelynek keretében a hardvert és a szoftvert együtt kedvezményes áron kínálja a vevőinek és euró alapú rugalmas bérleti konstrukciókat is kínálnak. Az első HP Office akcióval szemben most a Microsoft termékei mellett mintegy tucatnyi haza szoftverfejlesztő és megoldásszállító is részt vesz a kedvezményes, HP Szinkron csomagok névre keresztelt konstrukcióban.

Számítástechnika hírlevél, 2001. 05. 31

16

MAGASYN

2001/NYÁR

Megőrizte vezető pozícióját a Sun az Egyesült Államok UNIX-piacán, kétszer annyi gépet eladva, mint legközelebbi versenytársa. A társaság piaci részesedése 45 százalék a leszállított rendszerek számát, illetve 50 százalék a bevételt tekintve. Ami az összes operációs rendszert felölelő, össz-szervereladásokat illeti, hasonló a trend: a Sun leszállított egységeinek száma 10,7 százalékkal nőtt, sokkal erőteljesebben, mint a versenytársak túlnyomó részének. A legfrissebb, az egész világra kiterjedő bevételi adatok szerint a Sun stabilan őrzi második helyét az össz-szerverpiac mintegy egynegyedére kiterjedő részesedéssel. A Sun 2000-ben fordított nagyot a történelem szekerén: bevétel tekintetében a legnagyobb szerverszállítóvá vált az USAban. Korábban csupán egyetlen cég birtokolta ezt a címet, amelyet – egészen tavalyig – soha nem is veszített el. A Sun úgy látja, előnyét a szerverpiacon annak köszönheti, hogy egységes architektúrát alkalmaz, az asztali gépektől egészen az adatközpontokig. Ez a megközelítés eltér a versenytársakétól – elsősorban az IBM-étől –, amely több mint egy tucat operációs rendszert és féltucat processzorarchitektúrát használ; vagyis a vásárlók kénytelenek menet közben architektúrákat váltani, ha a növekedés során meghaladnak bizonyos szinteket, méreteket.

2001. 05. 24.

Az Infinite Data Structurestől vásárolt IMHC (Integrated Managed Health Care) szoftverkészlet és a kapcsolódó jogok ré vén a gyógyszercégek és az orvosi műsze reket gyártó vállaltoknak kínál CRM lehe tőségeket az SAP. Az IMHC tartalmaz szerződéseket előkészítő-, fizetésütemező-, eladásokat és engedményeket kezelő-, valamint piaci elemzéseket és beszámolókat előállító modulokat is. A mySAP-ba illesztendő alkalmazást a későbbiek során az egészségügy

Számítástechnika hírlevél, 2001. 05. 24

A cég továbbra is szűkszavúan nyilatkozik az európai szolgáltatói arénára vonatko zó terveiről, beszámolója szerint az esetle ges komolyabb cégfelvásárlásokat komo lyan fontolóra kell venni. A cég már átte kintette négy lehetséges cég könyvelési adatait, amelyekről csak annyit lehet tud ni, hogy az egyikük egy német vállalat. A Compaq bevételeinek jelenleg 21 százaléka származik a szolgáltatói szférából, de a cég a következő két-három évben szeretné elérni a harminc százalékot. Kapcsolódó hír, hogy veszélybe került a Proxycom Compaq általi, 266 millió dolláros felvásárlása, mivel a Proxycom állítólag kapott egy jobb ajánlatot, de a Compaq vezetői szerint a már aláírt szerződés miatt az akció folyamatosan zajlik tovább.

Számítástechnika hírlevél, 2001. 05. 10

Az internetes gazdaság számára mozgékony, más alkalmazásokkal jól együttműködő megoldások terén vezető J.D. Edwards Co. és a hálózati számítástechnika terén jelenleg piacvezető Sun Microsystems bejelentette, hogy a OneWorld Xe a Sun Enterprise 6500 szerveren óránként 639 000 megrendelési tranzakcióval új teljesítmény-rekordot állított fel. Ez az eredmény is jelzi, milyen hatékony segítséget nyújtanak a J.D. Edwards és a Sun Enterprise megoldásai a nagy e-kereskedelmi megrendelők számára, akár több ezer eteljesítési tranzakció rekordidő alatti feldolgozásában. Az e-teljesítményre vonatkozó legutóbbi teszt adatait, amelyek 32 százalékkal haladják meg a korábbi teszteken elért rekordot, auditálták és beterjesztették a J. D. Edwards teljesítményvizsgáló tanácsa elé. A Sun a megismételhető OneWorld architektúrát két, egyenként 30 CPU-s vállalati szerveren és egy 28 CPU-s adatbázis-szerveren tesztelte. www.magasyn.hu

T a n f o l y a m a i n k

2001. III. negyedév

SYNERGON Cisco tanfolyamok Bevezetés a számítógép hálózatos technikába

2 nap 150 000 Ft

július

2-3.

augusztus 6-7. szeptember 10 -11.

Kezdő Cisco tanfolyam

5 nap 300 000 Ft

július

9-13.

augusztus 6-10. szeptember 10-14.

Haladó Cisco tanfolyam

5 nap 400 000 Ft

július

23-27.

augusztus 27-31. szeptember 24-28.

1570 – Installing and Configuring Microsoft Exchange 2000

1 nap

35 000 Ft

július

24.

augusztus 21.

szeptember 25.

1572 – Implementing and Managing Microsoft Exchange 2000

5 nap 145 000 Ft

július

9-13.

augusztus 6-10.

szeptember10-14.

1573 – Designing Microsoft Exchange 2000 for the Enterprise

3 nap

99 000 Ft

július

16-18.

2150 – Designing a Secure Microsoft Windows 2000 Network

5 nap 129 000 Ft

július

2-6.

2153 – Implementing a Microsoft Windows 2000 Network Infrastructure

5 nap 129 000 Ft

július

16- 20.

augusztus13-17. szeptember 17-21.

2154 – Implementing Microsoft Windows 2000 Directory Services

5 nap 129 000 Ft

július

23-27.

augusztus 27-31. szeptember 24-28.

2010 – Designing Windows 2000 Migration Strategy

2 nap

79 000 Ft

július

16-17.

augusztus 22-23. szeptember 17-18.

1560 – Updating from Microsoft Windows NT 4.0 to Windows 2000

5 nap 139 000 Ft

július

2-6.

augusztus 6-10.

szeptember 10-14.

1561 – Designing Microsoft Windows 2000 Directory Services Infrastucture

3 nap

július

9-11.

augusztus 8-10.

szeptember 10-12.

Microsoft Exchange tanfolyamok

augusztus13-15. szeptember 17-19.

Microsoft Windows 2000 tanfolyamok

99 000 Ft

augusztus 6-10.

szeptember10-14.

Microsoft Office 2000 tanfolyamok 1332 – Deploying and Managing Office 2000

5 nap 100 000 Ft

igény szerint indulnak tanfolyamok

1566 – System Administration for SQL Server 7.0

5 nap 119 000 Ft

július

9-13.

1625 – Implementing Database Design on SQL Server 7.0

5 nap 119 000 Ft

július

16-20.

augusztus 13-17. szeptember 17-21.

1634 – Accelerated Training for Microsoft SQL Server 7.0

5 nap 145 000 Ft

július

23-27.

augusztus 27-31. szeptember 24-28.

5 nap 145 000 Ft

július

9-13.

3 nap 185 000 Ft

igény szerint indulnak tanfolyamok

Microsoft SQL 7.0 tanfolyamok augusztus 6-10.

szeptember 10-14.

Microsoft SMS 2.0 tanfolyam 827-28 – Accelerated Training for Microsoft SMS Server 2.0

augusztus 6-10.

szeptember 10-14.

Microsoft Solution Framework 1516 – Principles of Application Development

Részletes tematika, információ: Synergon Education, 1139 Budapest, Váci út 99. Telefon: 288-7040, fax: 288-7041, e-mail: [email protected], Internet: www.synedu.hu

1 8 MAGASYN

2001/NYÁR

www.magasyn.hu

R e n d e z v é n y e k

Synergon Napok 2001

Idén nyolcadik alkalommal rendezte meg a Synergon hagyományos szakmai fórumát a Synergon Napokat. A rendezvényt Dr. Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter nyitotta meg. A kancellárminiszter kiemelte a kormányzat ösztönző szerepét az e-Magyar-

ország megteremtésére, amely lehetőség nyújt Európa e-gazdaságához történő csatlakozásra. Ezzel összefüggésben beszélt a vezető politikai és gazdasági irányítási programról, vagyis a Széchenyi tervről, amely a magyarországi információs társadalom megteremtését tűzte ki célként.

20

MAGASYN

2001/NYÁR

Mindkét nap plenáris előadásokkal indult, majd a szakemberek délutáni szekcióüléseken ismerkedhettek meg részletesebben az általunk nyújtott megoldásokkal. Ezenkívül a résztvevők interaktív bemutatókon keresztül, „testközelből” is láthatták a Synergon által kínált megoldásokat: az e-learning, a J.D. Edwards rendszerek, az infrastruktúramenedzsment, illetve a döntéstámogatási rendszerek volt terítéken.

zető igazgatója, Czakó Ferenc, a Synergon általános vezérigazgató-helyettese, Major Gábor, a Microsoft nagyvállalati üzletágának igazgatója, valamint Chip Shore, a Peregrine üzletfejlesztési menedzsere.

A szakmai előadások – amelyeket a Synergon vezető munkatársai és jelentősebb partnerei tartottak – a hatékony informatika témakörére fókuszált. Az első napon, a plenáris előadások keretében Gyurós Tibor elnök-vezérigazgató prezentációjában is megjelent rendezvényünk fő üzenete, amely szerint a Synergon felfogásában az informatikai beruházások hatékonyság-növelő, gyorsan megtérülő befektetési lehetőségek, amelyek megvalósításához a Synergon átfogó üzleti megoldásokat kínál, s ehhez átfogó üzleti és biztonsági tanácsadást nyújt ügyfeleinek. Kiemelt partnereink esettanulmányok formájában saját tapasztalataikat is megosztották a hallgatókkal a Synergon által bevezetett rendszerekről. A második nap záró eseménye a Fórum volt, amelyen legnagyobb partnereink vettek részt. Sík Zoltán informatikai kormánybiztos részletesen beszélt a Széchenyi terv informatikai vonatkozásairól, az ezzel kapcsolatos kormányzati feladatokról, valamint – igazodva a konferencia fókusztémájához – a megvalósult pályázatok hatékonyságának méréséről. A Kolossa Tamás által vezetett beszélgetés során az általános informatikai hatékonyság témaköréhez szólt hozzá Budafoki Róbert, a Cisco Magyarország ügyvewww.magasyn.hu

P r o g r a m a j á n l ó

SUN ÚJDONSÁGOK A SUN Microsystems Magyarország május 15-16-án rendezte meg a Budai Várban a SunRise Konferenciát, amelynek a Synergon Informatika Rt. is ezüst fokozatú támogatója volt. A rendezvény apropóját az adta, hogy a SUN nemrégiben jelentette be legújabb generációs szervercsaládját, a Sunfire sorozatot, amely reményeik szerint a legjelentősebb mérföldkő lehet a SUN Microsystems eddigi történelmében. A rendezvényen számos érdeklődő jelent meg a hazai nagy- és közepes vállalatok, valamint az államigazgatási intézmények képviseletében. A konferencia megnyitó előadását dr. Stumpf István kancelláriaminiszter tartotta, amelyben hangsúlyozta az informatika elengedhetetlen fontosságát a jövő Magyarországában, és méltatta a SUN Magyarország erőfeszítéseit ennek a területnek a fejlesztésében. Ezt követően a konferencián számos érdekes előadás hangzott el hazai és külföldi előadóktól az új SUN szervercsalád széleskörű felhasználási lehetőségeiről. Az első napon az érdeklődők saját működési területüknek megfelelően hallgathattak testre szabott előadásokat, így a telekommunikációs, a pénzügyi, illetve az államigazgatási szektorban dolgozók is hasznos információkat hallhattak. A második nap előadásai

olyan aktuális szakmai témakörök köré csoportosultak, mint az internet biztonsági kérdései, az adattárolás és rendszermenedzsment, vagy az internetes korszak stratégiái. A Synergon Informatika Rt., mint a SUN Microsystems egyik legnagyobb hazai partnere, két magas szintű szakmai előadással emelte az esemény színvonalát. Pálfy Zsolt Levente a Synergon SUN alapokon is kivitelezhető IT biztonsági megoldásait mutatta be, míg Szalma László és Cseh Balázs az informatikai infrastruktúra menedzsmentről, illetve a Synergon portfolióba újonnan bekerült Peregrine termékcsaládról beszéltek. Az eseményt a második nap estéjén tartott fogadáson Keresztesi János, a SUN Microsystems Magyarország ügyvezető igazgatója zárta, ahol a SUN nevében megköszönte a résztvevők érdeklődését és figyelmét.

MEGALAKULT AZ EDWARDS' CLUB A J.D. Edwards termékek magyarországi felhasználói a Synergon Informatika Rt. támogatásával májusban létrehozták az Edwards' Clubot, a hazai J.D. Edwards felhasználók csoportját. Az Edwards' Club elindításával a szakemberek célja az, hogy fórumot teremtsenek a hazai J.D. Edwards felhasználók számára. Ezzel egy, a világban már elterjedt hagyományt

szeretnének folytatni, amely a felhasználói közösség, a termék gyártója és képviselője között kötetlen információ- és tapasztalatcserére nyújt lehetőséget. A J.D. Edwards Company 1977-ben alakult meg Denverben, az Egyesült Államokban. Az általa kifejlesztett rendkívül rugalmas, nyílt architektúrájú OneWorld segítségével a vállalatok nagy szabadságot élveznek üzleti folyamataik kialakításában, partnereikkel és megrendelőikkel az ellátási lánc egyes szintjein való együttműködés, valamint a folyamatosan változó gazdasági és üzleti környezet által kínált lehetőségek kihasználása terén. Az első összejövetelt Gyurós Tibor, az Edwards' Club védnöke, a Synergon elnökvezérigazgatója nyitotta meg. Meghívott előadóként Theo Verbruggen, a J.D. Edwards kelet-közép-európai régiójáért felelős menedzsere áttekintést adott a J.D. Edwards jövőképéről, valamint a régióra vonatkozó elképzelésekről. Ezt követően a résztvevők aktív közreműködésével kialakították a Club működési kereteit. A tervek szerint a találkozókat negyedévente rendezik meg, amikor a résztvevők megismerkedhetnek az aktuális újdonságokkal, a legújabb termékfejlesztési irányokkal, illetve megoszthatják egymás között a rendszer bevezetése és üzemeltetése során szerzett tapasztalataikat.

Rendezvénylista Rendezvény

Időpont

Helyszín

Információ

DISCOP 2001 Roadshow Mobile Business: from the mobile Internet to the Supranet The e-Security Conference and Expo Közép-Európai Informatikai Diákolimpia BDN Nemzetközi Szakkiállítások – Budapesti Divatnapok Elektronikus fizetési megoldások E-Finance: managing the shift to a customer-centric culture CRM Summit Fall EURASIP Konferencia-ECMCS 2001: Digitális jelfeldolgozás, multimédia hírközlés és szolgáltatások AD Summit 2001

2001. június 28-30. 2001. június 28-29.

Budapest, Atrium Hyatt Rome

www.gartner.com

TIPIK Klub-Stratégiai átszervezés projekt menedzsment tapasztalatok Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) Projektmenedzsment tréning SAP Konferencia 2001 Tihany Application Integration 2 Stratégia 2002 (szponzor: Synergon)

2001. szeptember 13. 2001. szeptember 14-23. 2001. szeptember 18-21. 2001. szeptember 23-26. 2001. szeptember 24-25. 2001. szeptember 28.

www.magasyn.hu

Anaheim, Canada Zalaegerszeg, Zrínyi Miklós Gimnázium 2001. augusztus 02-04. Budapesti Vásárközpont 2001. szeptember 06. Budapest 2001. szeptember 06-07. London

www.misti.com

2001. szeptember 10-12. Orlando, Florida 2001. szeptember 11-13. Budapest

www.gartner.com/crm/usa

2001. szeptember 12-14. Palm Springs, California Budapest, HTE, PKI

www.gartner.com/app_development/usa Pro-Compass Kft.

Budapesti Vásárközpont Budapest Tihany, Club Tihany Frankfurt Budapest

Hungexpo Szinergia Kft. SAP Hungary Kft. www.gartner.com www.fn.hu

2001. augusztus 06-08. 2001. augusztus 10-17.

www.szamitastechnika.hu

www.gartner.com

MAGASYN

2001/NYÁR

21

R ó l u n k

í r t á k

A Synergon Informatika Rt. együttműködési megállapodást írt alá az amerikai Pereg-rine Systems, Inc.-vel, az infrastruktúra-menedzsment megoldások és elektronikus piacterek vezető szállítójával. A Peregrine termékek integrálásával a Synergon a erősíteni kívánja pozícióit a komplex informatikai rendszerek üzemeltetésének piacán. A Synergon a szerződés révén a Peregrine Master Distributor minősítéssel rendelkezik. A Synergon a Peregrine Systems magyarországi képviselője.

Tőzsdefórum, 2001. március 28.

Immár nyolcadik alkalommal rendezik meg az egyik legnagyobb hazai megoldásszállító, a Synergon kétnapos szakmai szemináriumát. A rendezvényt Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta: a kormányzat kölcsönösen előnyös partneri viszonyra törekszik az informatikai piac szereplőivel, akikkel céljai közösek. Nevezetesen mind a kormányzat, mind pedig a hazai IT-cégek az e- Magyarország megteremtésén fáradoznak. Idén a Synergon Napok szakmai előadásainak, interaktív technikai bemutatóinak középpontjában a hatékony informatika témaköre szerepelt. A rendezvényen nagy hangsúlyt kapott a Synergon Orgware (az informatika teljes területét lefedő módszer), valamint a Synergon PartnerWare (a Synergon partnerhálózati programja). A Synergon Napokon debütáltak – Kelet-Európában elsőként – a Peregrine Systems termékei és szolgáltatásai.

Számítástechnika hírlevél, 2001. április 10.

A Banktech 2001 kiállításon a Synergon bemutatja az általa kínált PKI (nyilvános kulcsú infrastruktúra-rendszert, amely a világ e téren egyik vezető gyártójának, az Entrustnak a termékén alapul. A Synergon teljes lefedettségű projekt keretében kínálja a PKI-rendszert, olyan rendszerintegrátori és tanácsadói szolgáltatásokkal együtt, mint a szabályozás kialakítása, rendszertervezés, szerverkörnyezet kialakítása, hálózati integráció, széles körű biztonsági megoldások, projektmenedzsment. A kiállításon a Giro Elszámolásforgalmi Rt.-vel közösen rendezett folyamatos kvízjátékban a résztvevők a helyszí-

22

MAGASYN

2001/NYÁR

nen kapott kísérleti digitális aláírással jelentkezhetnek be, ezzel nyerhetnek bepillantást a megoldás működésébe.

Napi Gazdaság, 2001. április 25.

A Synergon rendes éves közgyűlése a Synergon Csoport Magyar Számviteli Szabályok szerint auditált, konszolidált 2000. évi mérlegét 10,679 milliárd forint mérlegfő-összeggel és 908 millió forint veszteséggel fogadta el. Ezt követően a közgyűlés elfogadta Risztics Péter igazgatósági tagságról szóló lemondását, és Czakó Ferenc, Felkai András, Gyurós Tibor, Szalay Sándor, Szalóczy Zsolt és Völgyes Iván személyében megválasztotta az igazgatósági tagokat.

Számítástechnika Hírlevél, 2001. április 28.

nálni, először a befektetőknek szeretnék bizonyítani, hogy a magyarországi működést nyereségessé tették és meggyőzni őket arról, hogy az eddigi akvizíciók is eredményesek voltak – mondta Gyurós Tibor. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne tárgyalnának különböző lehetőségekről. Az elnök-vezérigazgató konkrétan Romániát említette.

Portfólió, 2001. május 11.

265,000 db saját részvény vásárlására adott megbízást a Synergon Informatika Rt. a Raiffeisen Értékpapír Rt. részére. A 265,000 db részvény az alaptőke mintegy 2.77 százalékát teszik ki. A vételnek az a célja, hogy a korábban ismertetett motivációs célzatú részvényvásárlást lehetővé tegye az alkalmazottaknak.

Portfólió, 2001. május 15. Synergon Information Technology Rt. has won a contract to built an integrated IT infrastructure for 100 users at the Szekszárd County hospital in southwest Hungary. Synergon won the contract, worth Ft. 100 million, as a result of a public purchase procedure. Synergon will develop, create, maintain and monitor the hospital's IT system.

Hungary A.M., 2001. május 7.

A Synergon Informatikai Rt. idei első negyedéves csoportszintű árbevétele a tervek szerint alakult, és 4949 millió forintot tett ki, az adózott eredmény –296 millió forint volt. A leányvállalatok nélkül számított értékesítésben a távközlési szektor 42%-kal. A Synergon pénzeszközállománya a negyedév végén 1988 millió forint volt, amelyből majdnem 1,5 milliárd forint az anyavállalat könyveiben szerepel. A nettó fedezet a 2000 első negyedévében elért 641 millió forinthoz képest a mostani negyedévben 949 millió forintot mutatott. Prím Online, 2001. május 11.

A Synergon idén várhatóan megjelenik a szlovák piacon, amely esetében a cseh leányvállalat, az Infinity fogja végrehajtani az akvizíciót, illetve a cseh menedzsment alá fog tartozni a szlovák piac. A Synergon rendelkezésére álló 1.8 mrd Ftot idén nem feltétlenül kívánják felhasz-

A Synergon Informatika Rt. sikeresen végezte el a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Rt. J.D. Edwards OneWorld vállalatirányítási rendszerének szerver és operációsrendszer oldali migrációját Windows 2000 cluster-re. A projekt jelentősége, hogy a MAL-nál lévő JDE verziónak a korábbinál jóval nagyobb rendelkezésre állást biztosító Windows 2000 cluster-en való tesztelését maga a gyártó, a J.D. Edwards sem végezte még el.

Tőzsdefórum, 2001. május 17 .

A Synergon kapta meg az Első Pesti Telefontársaság (EPT) megbízását internetes kereskedelmi rendszer megtervezésére, kialakítására és felügyeletére. A projekt értéke nem túl jelentős, hiszen alig valamivel több mint tízmillió forintról van szó, ám a megbízás presztízs szempontból fontos a Synergonnak – mondta el lapunknak Gyurós Tibor, a cég elnöke. Hozzátette: a piacon rengetegen beszélnek az e-businessről, ám nagyon kevés olyan társaság van, mely valóban ezzel foglalkozik. Az EPT új oldalával a Synergon valódi e-business-referenciát tud felmutatni, ezzel pedig egyelőre nem sokan dicsekedhetnek. Az EPT új áruházának célja a távközlési szolgáltatások on-line értékesítése.

Világgazdaság, 2001. május 30. www.magasyn.hu

A b s t r a c t for videoconferencing, but can also be used as a traditional meeting room. Faxes, computers and printers installed at both videoconferencing sites serve the efficient flow of information. These devices are used during meetings to transmit the necessary written documents. The video recording equipment operated in the videoconference room can be used to record parts or all of the discussion for later viewing. This recording serves as a documentation of the meeting, and allows others who could not participate to be informed about what has happened there. FROM PROFIT TO RESPONSIBILITY

EFFICIENT VIDEOCONFERENCING A well-designed videoconferencing system has a very fast return on investment due to travel costs saved. Synergon is among the first to build such systems. As a result of privatization, DÉGÁZ Rt. (based in Szeged) and ÉGÁZ Rt. (based in Győr) have been bought by Gaz de France. The new owner decided to bring the two geographically remote companies under a joint management. The parent company also clearly saw that more efficient communication is vital to the efficient operation of its subsidiaries. The decision was brought to use a videoconferencing system for bridging the distance between the two Hungarian companies. The tender issued in this subject was awarded to Synergon Informatika Rt. Implementation was started immediately, and following the successful pilot operation, the production system was put into operation within three months. It only took employees two weeks to become professionals in the use of the videoconference system. Two videoconferencing stations have been set up: one at the headquarters of DÉGÁZ Rt. in Szeged, and one at the headquarters of ÉGÁZ Rt. in Győr. The equipment currently used at both sites is PolySpans's ViewStation 512. Phone traffic is handled by their own IT network, which keeps the costs down. At both sites, the equipment is operated in a dedicated room serving primarily www.magasyn.hu

At times of major market changes, recession, and slowdown, having a strong strategy concept is increasingly important for enterprises planning for the long term. Gyula Stanga, vice-CEO for sales and marketing replied to our questions about Synergon's current market and enterprise strategies. "We have seen these market changes coming", said Gyula Stanga, "so we have finalized our major strategic directions more than a year ago. Synergon employs perhaps the largest body of IT professionals in the Hungarian IT industry, with approximately 300 of our 400 employees working directly in IT. This unique amount of know-how is our primary value that we want to market. Of course, there are still a number of tasks to be solved. In our cooperation with our subsidiaries, we try to best utilize synergies to support the business activities of all units and ensure an efficient market activity without incurring extra costs. Unfortunately, the recession has reached Hungary as well. I see a number of smaller and even medium-sized IT companies struggling for sheer survival. The Széchényi Plan does a lot to alleviate the market situation in Hungary. We strongly support the government's strategic decision to provide some 40 billion Forint during the next two years for building the information society. We have our role in this process, partly because we already have significant achievements in the areas of digital government and digital signature, and partly because Synergon as a company has a strong sense of responsibility.

DIGITAL SIGNATURE - MUCH TO BE DONE The law passed on the digital signature and certification of documents is undoubtedly a major milestone in Hungary, not only because this is the first completely IT-specific law, but also because many expect this law to result in an upswing of the e-economy. We asked head of department Zsolt Sikolya (IT Government Commission) about further tasks to be solved in conjunction with this law. The government must immediately perform further regulatory tasks now that the law is passed, said Zsolt Sikolya. Specifically, several enforcement decrees will have to be issued in a short time frame. Also, the supervision of authentication services must be set up at HÍF (Telecommunications Directorate). This supervision has a number of tasks prescribed by legal regulations and by the enforcement decree. A system for the assignment and accreditation of Certificate Authorities must be set up. Government decree 2001/1014, modified by government decree 2001/1075, also identifies a number of tasks for the government pertaining to the introduction of digital signatures. Enumerating all these tasks would make up a long list, but they are readily accessible in the published legal provisions. They encompass a broad range of activities from IT education through archiving to the management of electronically signed qualified documents. Let me highlight some of them that I myself am also working on: shaping the concept of government authentication services, and the phased introduction of the electronic signature in public administration and public services. The government's PKI concept must be finalized by September 30, and government authentication service is expected to start during the year 2002. It is expected that public administration organizations will be served by government-operated certification authorities. (Of course, all certificates issued by any CA in accordance with the law will be accepted from clients of the public administration.) Pilot projects may start as soon as this year, and electronic public procurement, to be started next year, will certainly use electronic signatures. MAGASYN

2001/NYÁR

23