Vörösné dr. Keszler Erzsébet* LEMORZSOLÓDÁSOK OKAI A KVIFK FSZ KÉPZÉSÉBEN
Fıiskolánkon 1998 óta folyik kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi szakon szakmenedzser képzés. A jelentkezık száma évrıl-évre nıtt. A képzés létezésérıl a felmérés alapján elsısorban a felvételi tájékoztatóból értesültek. Az információ terjed még az osztálytársak, szülık és az osztályfınökök által egyaránt. A felvett hallgatók létszáma a negyedik félév végére fokozatosan csökken, ez a nem kredit rendszerben tanulókra jellemzı fıként. Az induló létszámhoz viszonyítva kevesen tesznek sikeres záróvizsgát. 202 és 2004 közötti adatok alapján (amióta a Neptun rendszer bevezetésre került ) 2188 hallgató jelentkezett FSZ képzésre, ebbıl 2005 tavaszáig 1010 hallgató tett sikeres záróvizsgát. Ezek a tények keltették fel érdeklıdésemet, hogy feltárjam a lemorzsolódások okát. A tények feltárásához kérdıíves felmérést alkalmaztam. A vizsgálatban azokat a hallgatókat vontam be, akiknek az adatait a Neptun rendszer tárolta. Az elmúlt két év folyamán lemorzsolódott hallgatókból választottam ki 500 budapesti és vidéki hallgatót. Postán, faxon, ill. interneten visszaküldött kérdıívekbıl 56 darab volt értékelhetı. A kérdıív 17 kérdést tartalmazott. A kitöltést név nélkül kértem. Mint általában a felmérések az elsı kérdések a nemre és a korra irányultak. A felmérésben résztvevık nemek szerinti megosztása érzékelteti, hogy a nık itt is többségben vannak. Ezt támasztja alá az elküldött és a vissza érkezett kérdıívek, 199 férfi kapott, ebbıl 18 fı küldte vissza, nı 301 kapott és 38 fı küldte vissza (1.ábra). Az életkort tekintve 19 és 26 év közötti fiatalok jelentkeztek ill. vettek részt az FSz képzésben. A 22 évesek képviseltették magukat legtöbben, ıket követték a 23, 20, 21, majd a 24, 25, 19, 26 évesek. A felmérés ideje nem esik egybe a képzés elkezdésével. A most 22 évesek a képzés megkezdésekor 1-2 évvel fiatalabbak voltak. Ebbıl arra következtethetünk, hogy szakmenedzseri képzésben általában a 20 év körüli fiatalok vesznek részt. Érettségi vagy technikusi képesítés megszerzése után (2.ábra). Figyelemre méltó a legfiatalabb 19 és a legidısebb 26 évesek miért gondolták úgy, hogy ezt a szakmát választják és egy vagy két félév elvégzése után miért hagyták abba. A 19 évesek között két fı volt, az egyik két félévet végzett el, majd pályát módosított. A másik egy félévet sem teljesített, passzív félévvel kezdte, majd családi okok miatt nem is kezdte el tanulmányait. A 26 évesek szintén ketten voltak. Az egyik közülük már több képesítést megszerzett idegenforgalmi és vendéglátó szakmában mielıtt a Fıiskolánkra jelentkezett. Célja a felsıoktatásba való bejutás volt. A harmadik félév után nehéznek bizonyultak számára a vizsgák és abbahagyta tanulmányait. A másik hallgató elvégzett két félévet, majd évet hagyott ki, a kihagyás után elvégzett még egy félévet, majd végleg abbahagyta. Egyrészt nehezek voltak a vizsgák másrészt a nyelvvizsgával sem tudott megbirkózni. Mint minden felsıfokú képzésben az FSz képzésben is megtalálható az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés (3. ábra). *
BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fıiskolai Kar, Pedagógiai Intézet, fıiskolai docens.
89
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 7 .
1. ábra Az elküldött kérdıívek nemek szerinti megoszlása
2. ábra A visszaküldött kérdıívek nemek szerinti megoszlása Az elıképzettség némi elınyt jelent a szaktárgyaknál és a gyakorlaton az idegenforgalmi és a vendéglátó szakon. A vizsgálatban résztvevık közül 36 fı gimnáziumot végzett. Csak hárman szereztek technikusi képesítést érettségi után. A szakközépiskolából érkezık (20 fı) közül 13-an vannak akik érettségi és technikusi képesítés megszerzése után jelentkeztek a felsıfokú szakmenedzser szakra. Ez az iskola specialitásából is adódik, mivel csak akkor kapnak szakképesítést , ha elvégzik a technikusi osztályt. A fiatalok között a népszerő szakmákhoz tartozik az idegenforgalom. Közép és felsıfokon egyaránt sokan választják. A felmérés is ezt igazolja. Fıiskolánkon az idegenforgalmi szakra
90
VÖRÖSNÉ DR. KESZLER E.: LEMORZSOLÓDÁSOK OKAI... jelentkeznek a legtöbben, bár nem természetes, de az adatok arra utalnak, hogy a lemaradás is ezen a szakon a legmagasabb arányban történik, ezt követi a kereskedelmi, majd a vendéglátóipari szak (4. ábra).
3. ábra A képzés finanszírozása szerinti megoszlás
4. ábra A képzésbıl kimaradt hallgatók szakonkénti megoszlása a felmérésben résztvevık között Információt kértem arról is, hogy mi motiválta a hallgatókat az FSz képzésre való jelentkezésre. Egy-egy hallgató több választ is megjelölhetett (5.ábra). A leggyakoribb motiváció a felsıfokú szakképzés megszerzése, a fıiskolai továbbtanulási lehetıség, általában a szakmaszerzés, elhelyezkedés. Van akit a képzés jó híre inspirált, szép számban említik, hogy a nyelvtanulás lehetısége csábította ıket. Nem nagy számban, de egyesek megalkusznak, mivel felsıoktatási intézménybe nem sikerült felvételt nyerniük, és úgy gondolták, hogy még mindig jobb iskolapadban ülni, mint munkanélkülinek lenni. A felmérésben résztvevıknek még felvételi vizsgát kellett tenni.
91
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 7 . A fıiskolai felvételi elkerülésének egy lehetısége volt a szakmenedzseri képzés elvégzése. A négy félév sikeres elvégzése után nagyobb esélye volt a rövidített képzésre való bejutásra.
5. ábra Motiváció az FSZ képzésre való jelentkezésre Felmerül az a kérdés, hogy aki sikeresen befejezett két, három esetleg négy félévet és még fizetett is azért, hogy tanuljon, miért nem fejezi be, miért hagyja abba az iskolát? (6.ábra)
6. ábra A válaszadók kimaradásának okai A lemorzsolódások okát vizsgálva a válaszokból a következı okokat lehetett kiolvasni. Van aki a felvételét követıen meg sem kezdi tanulmányait, passzív félévet kér és közben jön rá, hogy İ nem ezt a szakmát akarja megismerni, elsajátítani. Van, aki a passzív féléve alatt jelentkezik a
92
VÖRÖSNÉ DR. KESZLER E.: LEMORZSOLÓDÁSOK OKAI... fıiskola valamelyik szakára, sikeres felvételi esetén nem kezdi meg a szakmenedzserei tanulmányait. Akiket nem vettek fel fıiskolára vagy egyetemre, de felvételt nyertek szakmenedzseri képzésre, nem adják fel eredeti elképzelésüket és próbálkoznak a fıiskolára bejutni. Amennyiben sikerül felvételt nyerni, abbahagyják a szakmenedzseri tanulmányaikat. A képzés elhagyását azzal is indokolták, hogy számukra nehéznek bizonyult, nem tudják teljesíteni a tanulmányi követelményeket. Az elvégzett 1–3 félév alatt szembesülnek avval, hogy mégsem az érdeklıdésüknek megfelelı a választott szakma, pályát módosítanak, abbahagyják tanulmányaikat. Kis számban indokolták munkába állással a képzésbıl való kilépést. Szomorú események is közrejátszottak egyes hallgatók lemorzsolódásában, mint például családi tragédia, betegség. A passzív féléven lévı 21 hallgatóból 20 jelezte, hogy be kívánja fejezni a tanulmányait, amint megszerezte a nyelvvizsgát. Két hallgató az adatok levétele óta már sikeres záróvizsgát tett. A hallgatók egy részének komoly megpróbáltatást jelent a nyelvvizsga letétele. A negyedik félévet sikeresen lezárják, de már a diplomamunka megvédése elmarad. Több sikertelen nyelvvizsga után már nem is próbálkoznak, feladják és nem védik meg a diplomamunkájukat. A 6. ábra csak a legsőrőbben elıforduló szempontokat mutatja. Azokban akik részt vettek, vesznek egy oktatási intézmény mindennapi életében 1, 2, 3 vagy 4 félévig, kialakul valamilyen benyomás. Negatív vagy pozitív vélemény. A vizsgálatban részt vevık is kifejtették véleményüket. Elıször a hallgatók pozitív véleményét közlöm a teljesség igénye nélkül. • Lehetıséget nyújtott a továbbtanulásra • Magasabb szinten lehet a szakmát elsajátítani • Sok idegen nyelvi óra • KVIF ismertsége a munkaerıpiacon a késıbbiekben • Érdekes elıadások • Viszonylag megfelelı összegő ösztöndíj • A képzés gyakorlati hangsúlya, hasznos összeállítása • Sokszor gyakorlatias órák, kreatív jellegő órák • Szakmai kirándulások (ISZM) • Tanárok képzettsége, felkészültsége • Számítógépes ismeretek elsajátításának lehetısége • Könnyebben lehet bekerülni a fıiskolára, mint az alapképzés nappalira • Élvezhetık voltak az elıadások, normálisak a tanárok • Az idegenvezetés gyakorlati órái nagyon érdekesek és izgalmasak voltak • Az oktató tanárok rugalmassága, az órák idıpontjai és a vizsgára történı egyéb felkészítés • Kipróbálhatom saját magam tudását, kitartó képességemet • Érdekes tantárgyak A hallgatók pozitív véleményét olvasva jólesı érzés fogott el, bár elhagyták a fıiskolát mégsem távoztak üres kézzel. A felsorolt pozitívumok mutatják, hogy a kollegák által közvetített tudást, emberséget a hallgatók értékelik, megszívlelik. A negatív vélemények már nem voltak annyira szimpatikusak. Nehezebb szembesülni a hibákkal, de tudomásul kell venni, el kell fogadni. Érthetı, hogy azok a hallgatók, akik nem tudták teljesíteni a követelményeket, a többszöri próbálkozások ellenére sem sikerültek a vizsgáik nem magukban keresik a hibát, hanem áthárítják másra, ebben az esetben a fıiskolára. Hallgatói vélemények: • nyelvórákon nem egy szinten lévık kerültek egy csoportba; • jó lett volna több gyakorlati tárgy; • Kıbányára kellett kijárni; • rövidített képzésre való átkerülés szabályainak megváltoztatása; • nem mindig tudtam akkor menni vizsgázni amikor szerettem volna; • nem láttam át tisztán a képzés célját; • nyelvvizsga nélkül nem mehettem OKJ vizsgára (1 év után tette le); 93
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 7 . • • • • • • • •
nincs meg a kellı felhasználhatósága a képzésnek; diákhoz való alkalmazkodás hiánya; nehezek a vizsgák; túl sok idı marad ki az órák között; az órák idıpontja teljesen szétszabdalta a napomat; Az FSZ képzés elszeparálása a fıiskolától; vizsgára jelentkezésnél a Neptun rendszer túlterheltsége; nagyon költséges a tanulás, ha messzi városban kell tanulni.
A képzésbıl kimaradt hallgatók adatai 2005 tavaszán kerültek levételre a Neptun rendszerbıl. Azok közül, akik passzív féléven, ill. mint évhalasztók voltak nyilvántartva, a visszajelzés alapján két fı azóta már megszerezte a nyelvvizsgát és sikeres záróvizsgát tett. A kérdıívek értékelésénél felmerült bennem az a kérdés, hogy – bár név nélkül kértem a válaszokat – mennyire a valóságnak megfelelı válaszokat adtak a hallgatók. Nyilvánvaló, hogy akinek a fıiskolán eltöltött idı alatt kevés sikerélménye volt, akár az órákon, akár a vizsgákon erısebben fogalmazott a negatív észrevételeknél. A lemorzsolódások fı oka elsısorban az idegen nyelv tanulása, a nyelvvizsga nehézsége. Aki a középiskolában nem tudott elsajátítani egy nyelvet több éves tanulás után, az nyílván két év alatt, sem fog tudni eredményes, szakmával bıvített vizsgát produkálni. A második okként jelölték, hogy tanulmányaikat a KVIFK három szakának egyikén folytatják. Más felsıoktatási intézménybe, más jellegő szakma (ELTE BTK német szak, ELTE Jogi Kar, VE-GMK ) tanulása, pályamódosítás arra ad következtetni, hogy a 19, 20 éves fiatalok nem tudják eldönteni, milyen pályát válasszanak. A környezet befolyására elkezdik tanulmányaikat a szakmenedzser szakon, és közben szembesülnek azzal a ténnyel, hogy ez nem felel meg az elképzelésüknek. A felmérésben részt vettek között van aki a régi rendszerben, van aki már kredit rendszerben tanult. A régi rendszerben a sikertelen vizsgák ismétlésére, javítására kevesebb lehetıség adódott, ez is oka a kimaradásnak. A kredit rendszer több lehetıséget biztosít a vizsgák javítására, a kibukás elkerülésére. A felmérés sok tapasztalatot és információt adott. Az ilyen jellegő felmérés idınkénti megismétlése visszajelzést ad a képzés eredményességérıl, feltárja hiányosságait. Segítséget jelent egy új, módosított képzési forma elkészítéséhez. Folyamatos segítséget jelenthet a kari minıségbiztosítási rendszer részeként.
94
