vonatkozásai Prof. Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó, Yamaji Bogdán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet

A fukusimai atomerőmű balesetének lefolyása, következményei, tapasztalatai és európai vonatkozásai Prof. Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó, Yamaji Bogdán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Óbudai Egyetem Jánossy Ferenc Szakkollégium Budapest, 2011. október 3. Az előadás a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0002 támogatásával jött létre

Tartalom • • • • • •

A 2011. márciusi Tohoku földrengés és cunami BWR-ek fő jellemzői A Fukushima Daiichi balesete Kibocsátások, következmények, helyreállítás Csernobil-e Fukushima? Az atomenergia jövője

Forrás: Kyodo News Budapest, 2011. október 3.

Prof. Dr. Aszódi Attila, BME NTI

2

Földrengés • • • •

Vízszintes gyorsulás F=m*a 1 gal = 1 cm/s2 1 g = 9,81 m/s2 = 981 cm/s2

Budapest, 2011. október 3.


Forrás: www.emsc-csem.org

3

Földrengés 9-es földrengés március 11. 14:46-kor Honshutól keletre

Forrás: emsc-csem.org

Max 2.7g recorded at station MYGO4.



Forrás: http://www.japanquakemap.com/

4

A legnagyobb magnitúdójú mért földrengések és cunamik

1 2

3

4

A 2011 márciusi japán esemény a negyedik legnagyobb a mért földrengések és cunamik között! Budapest, 2011. október 3.


5

A földrengés és a cunami pusztítása

Iwaki, Fukushima prefektúra

Rikuzentakata, Iwate prefektúra

Kesennuma, Miyagi prefektúra

Higashi-Matsushima, Miyagi prefektúra

The Atlantic (theatlantic.com) / Reuters/Kyodo/Kim Kyung-Hoon/Toru Hanai/Files

Áldozatok: 15 811 Eltűntek: 4035 Sérültek: 5932 Elpusztított/sérült épületek: >177 192 Sérült utak: 3559 Sérült hidak: 77 (japán rendőrség) Budapest, 2011. október 3.


6

A földrengés és a cunami pusztítása

Iwaki, Fukushima prefektúra

Rikuzentakata, Iwate prefektúra

Kesennuma, Miyagi prefektúra

Higashi-Matsushima, Miyagi prefektúra

The Atlantic (theatlantic.com) / Reuters/Kyodo/Kim Kyung-Hoon/Toru Hanai/Files

Áldozatok: 15 811 Eltűntek: 4035 Sérültek: 5932 Elpusztított/sérült épületek: >177 192 Sérült utak: 3559 Sérült hidak: 77 (japán rendőrség) Budapest, 2011. október 3.


7

A földrengés által érintett atomerőművek • Onagawa – 3 BWR blokk (524 MW, 825 MW, 825 MW) – Automatikusan leállt a földrengés után – Tűz a turbinacsarnokban

• Fukushima Daini – 4 BWR5 blokk (4*1100 MW) – Automatikusan leállt a földrengés után – Nukleáris veszélyhelyzet az 1., 2., 4. blokkokon a „nyomáscsökkentő medence funkcióvesztése miatt” – Március 15-re minden blokk hideg leállított állapotban Budapest, 2011. október 3.


8

A földrengés által érintett Fukushima I. atomerőmű • Fukushima Daiichi • 6 blokkos, forralóvizes

1. blokk

2. blokk

3. blokk

4. blokk

5. blokk

6. blokk

Típus / Konténment

GE BWR3 Mark I

GE BWR4 Mark I

GE BWR4 Mark I

GE BWR4 Mark I

GE BWR4 Mark I

GE BWR5 Mark II

Teljesítmény

460 MW

784 MW

784 MW

784 MW

784 MW

1100 MW

Üzemanyag

UO2

UO2

MOX

UO2

UO2

UO2

Állapot a földrengéskor

Normál üzem

Normál üzem

Normál üzem

Leállítva

Leállítva


Leállítva, teljes zóna kirakva! Prof. Dr. Aszódi Attila, BME NTI

9

Forralóvizes reaktor (BWR)



10

Forrás: Tepco Budapest, 2011. október 3.


11

Földrengés-védelem • Maximális talajgyorsulás értékek a földrengés során a Fukushima Daiichi atomerőműnél: – 0,517 g a 3. blokknál, – 0,44 g a 6. blokknál.

Méretezési gyorsulás 0,45 g ill. 0,46 g ezekre a blokkokra!

• A blokkok a földrengést követően rendben leálltak • Az országos villamosenergia-hálózat kiesése miatt a biztonsági hűtővízrendszereket dízelgenerátorok látják el, ezek el is indultak. Budapest, 2011. október 3.


12

A földrengés hatása • Fukushima Daiichi:

• Fukushima Daini: A reaktorokban – az eddigi adatok szerint – nem okozott jelentősebb kárt, de az infrastruktúra károsodása jelentősen nehezíti az elhárítást Budapest, 2011. október 3.


13

Cunami-védelem a Fukushima I-en • Fukushima atomerőmű: történelmi cunamik alapján (+ modellezéssel): – Az üzemi szint fölött 5,7 m-es tervezési cunami – Épületek földszintje 10-13 m magasan 2011. október 3.: Egy 2008-as kutatási jelentés új elképzelhető méretezési cunami magasságot jelzett: az 1896-es nagy földrengéshez hasonló rengés esetén 8,4 – 10,2 m hullámok is elérhetik az erőművet. A TEPCO az ellenőrizendő kutatási eredményről csak pár nappal 2011.03.11. előtt tájékoztatta a kormányt. Forrás: NHK, http://www3.nhk.or.jp/daily/english/03_21.html

Forrás: M. Takao, TEPCO http://www.jnes.go.jp/seismic-symposium10/index.html



14

A Fukushima atomerőmű földrengés- és cunamiállósága • A Daiichi (I) és a Daini (II) kiépítéseknél eltérő a dízelgenerátorok elhelyezése! • A cunami minden turbinacsarnokot elárasztott, reaktorépületet csak egyet. • A tervezési cunamimagasság 5,7 m volt (ez már módosított, növelt érték)

Daiichi

Daini

Forrás: Tatsuhiro Yamazaki, Japan Nuclear Technology Institute, 2011.4.13, IAEA ISSC EBP WA3



15

A cunami hatása a Daiichi telephelyen

A cunami által elárasztott terület a Fukushima Daiichi telephelyen (Tepco) Budapest, 2011. október 3.


16

Fukushima Daiichi



17

Fukushima Daini, üzemzavari dízelgenerátorok levegőhűtőjének beszívó nyílásai (Tepco)



18

A fő kiinduló ok Hálózat

-A földrengéskor az összes üzemelő blokk automatikusan leállt -Az üzemzavari dízelgenerátorok az elvártnak megfelelően működtek a cunamiig

Földrengés miatt leszakadás a villamos hálózatról

Szökőár (becsült magasság > 10m)

Reaktor épület

Turbinacsarnok Dízelgenerátor

Magasság: kb. 10m

Teljes feszültségvesztés „Station Black Out”

Tengerszint

Vízkivételi szivattyú


Az üzemzavari dízelek elromlanak a cunami miatt

Egyik aktív rendszer (beleértve az üzemzavari zónahűtést – ECCS) sem üzemeltethető


Forrás: NISA, 2011. április 4.

19

Fukushima Daiichi - villamos betáplálás a cunami után

A villamos betáplálás a cunamit követően – Fukushima Daiichi (Tepco) Budapest, 2011. október 3.


20

Fukushima Daini - villamos betáplálás a cunami után

A villamos betáplálás a cunamit követően – Fukushima Daini (Tepco) Budapest, 2011. október 3.


21

A Fukushima Daiichi erőmű felépítése • Épület szerkezet

• Konténment

– Beton épület – Acélszerkezetes üzemi terület

en.wikipedia.org/wiki/Browns_Ferry_Nuclear_Power_Plant

– Körte alakú dry-well – Tórusz alakú wet-well

nucleartourist.com Budapest, 2011. október 3.


22

A fukushimai atomerőmű felépítése Reaktorcsarnok üzemi terület (acélszerkezet) Beton reaktorépület (szekunder konténment)

Pihentető medence

Frissgőz-vezeték Tápvíz-vezeték

Aktív zóna Reaktortartály Konténment (dry-well) Konténment (wet-well) / kondenzációs kamra Budapest, 2011. október 3.


Forrás: Dr. Matthias Braun, Areva

23

Maradékhő-felszabadulás a besugárzott üzemanyagban 10

Remanens hő hőteljesítmény [%]

9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 0

2

4

6

8

10

12

Leállítás óta eltelt idő [óra] Atomreaktorok maradék hőteljesítményének változása a leállítás után eltelt idő függvényében Budapest, 2011. október 3.


24

Az esemény lefolyása •

•

Japán északi részén a villamos hálózat összeomlik A reaktorok sértetlenül vészelik át A hasadási hőtermelés leáll Időben csökkenő remanens hőtermelés a radioaktív hasadási termékek bomlása miatt • • •

~6% ~1% ~0,5%

Üzemzavari zónahűtést látja el

Az erőmű stabil biztonságos állapotban Március 11. 15:41 A cunami eléri az erőművet – – –

•

Leállás után 1 nap múlva 5 nap múlva

Tápvízvezeték

Konténment izoláció Dízelgenerátorok indulása –

• •

Üzemzavari nyomáscsökkentés

SCRAM - vészleállás – –

• •

1. blokk

2011. március 11. 14:46 - Földrengés – –

Izolációs kondenzátor

Méretezés max. 6,5 méteres magasságra A mostani cunami >15m Elárasztotta a dízelgenerátorokat és / vagy a generátorok hűtését biztosító épületeket

Station Blackout – teljes feszültségvesztés – – –

Az energiaellátás közös okú meghibásodása Csak az akkumulátorok elérhetők Az üzemzavari hűtőrendszerek (IC, RCIC, nagynyomású és kisnyomású ÜH) működésbe lépnek, külső hőelvonás hiánya miatt azonban előbb-utóbb leállnak

Zóna spray Zóna spray

Nagynyomású ÜH Dízelgenerátorok Külső vill. en. forrás Forrás: Prof. Yoshiaki Oka



25


– –

•

Japán északi részén a villamos hálózat összeomlik A reaktorok sértetlenül vészelik át A hasadási hőtermelés leáll Időben csökkenő remanens hőtermelés a radioaktív hasadási termékek bomlása miatt • • •

~6% ~1% ~0,5%

Üzemzavari zónahűtést látja el

Az erőmű stabil biztonságos állapotban Március 11. 15:41 A cunami eléri az erőművet – – –

•

Leállás után 1 nap múlva 5 nap múlva

Tápvízvezeték

Konténment izoláció Dízelgenerátorok indulása –

• •

Üzemzavari nyomáscsökkentés

SCRAM - vészleállás – –

• •

2., 3. blokk

2011. március 11. 14:46 - Földrengés

Méretezés max. 6,5 méteres magasságra A mostani cunami >15m Elárasztotta a dízelgenerátorokat és / vagy a generátorok hűtését biztosító épületeket

Station Blackout – teljes feszültségvesztés – – –

Az energiaellátás közös okú meghibásodása Csak az akkumulátorok elérhetők Az üzemzavari hűtőrendszerek (IC, RCIC, nagynyomású és kisnyomású ÜH) működésbe lépnek, külső hőelvonás hiánya miatt azonban előbb-utóbb leállnak

Zóna spray Zóna spray

Nagynyomású ÜH

Kisnyomású ÜH szivattyú

Dízelgenerátorok Izolációs hűtés

Külső vill. en. forrás Forrás: Prof. Yoshiaki Oka



26


Nincs hőelvonás az épületből, így az izolációs hűtés (IC/RCIC) előbb-utóbb leáll – – –

•

– – – –

Hidrogén jut a csarnokba

Gőz kieresztése a nedvesaknába Zóna fokozatos kiszáradása Fűtőelem-sérülés: burkolat hőmérséklet meghaladja az 1200 °C-ot A burkolat Zr-tartalma gőz atmoszférában oxidálódik Zr + 2H20 →ZrO2 + 2H2 Exoterm reakció, tovább fűti a zónát Hidrogén termelődik • •

–

1. blokk: 300-600kg 2-3. blokk: 300-1000kg

Hidrogén a gőzzel a nedvesaknába, majd a szárazaknába jut

Konténment tartály nyomása 8 bar-ig nőtt (tervezési érték ~ kétszerese) – – –

•

Vízszint csökken, zónasérülés

1. blokk: március 11. 16:36 (akkumulátor lemerült) 2. blokk: március 14. 13:25 (szivattyú meghibásodott) 3. blokk: március 13. 2:44 (akkumulátor lemerült)

Csökkenő folyadékszint a reaktortartályokban – –

•

Lefúvatás, reaktor vízszint csökken

Reaktorok lefúvatása –

•

Izolációs hűtés

Inert töltőgáz (nitrogén) Hidrogén a zóna oxidációból Forrás a kondenzációs kamrában

Konténment tartály nyomáscsökkentés – – –

1. blokk: március 12. 04:00 2. blokk: március 13. 00:00 3. blokk: március 13. 08:41



Forrás: Dr. Matthias Braun, Areva

27


Konténment nyomáscsökkentés előnyei és hátrányai – – – –

• •

A gáz a reaktorcsarnokba kerül 1. és 3. blokk – –

•

A hidrogén a reaktorcsarnokban berobban Blokkonként változó mértékű épületsérülések

2. blokk

2. blokk – – –

–

•

1., 3. blokk

Energiaelvitel a reaktorépületből (már csak így lehetett) Nyomás 4 bar-ra csökken Kis mennyiségű légnemű kibocsátás (jód, cézium, nemesgázok teljesen) Hidrogén-kibocsátás

A hidrogén a reaktorépületen belül robban be A nedvesakna (szennyezett vízzel tele) megsérül Nem ellenőrzött gázkibocsátás, hasadási termékek kibocsátása (erőmű ideiglenes evakuálása magas telephelyi dózisteljesítmények Még nem világos, miért viselkedett másként a 2. blokk 4. blokk

Kiégett üzemanyagot a pihentető medencékben – –

4. blokk: karbantartás miatt az egész zóna kirakva A medencék becsült kiszáradási ideje: • •

–

– –

4. blokk: 10 nap alatt 1, 2, 3, 5, 6 blokk: néhány hét alatt

Jelenlegi adatok alapján a pihentető medencék nem száradtak le, de a beeső szerkezeti elemek károsodásokat okozhattak (legsúlyosabb a 3. blokkon). Üzemanyag a „szabadban” Hasadási termékek útjában nincs mérnöki gát, épületfal



4. blokki pihentető medence (Tepco)

28

Teljes feszültségkiesés (TFK) feltételezések – és a tények • A teljes feszültségkiesés kezelésének feltételezései – AC visszaállítható néhány órán belül (külső betáplálás vagy dízelek) – Hosszú idejű DC vesztést nem tételeztek fel – Súlyosbaleset-kezelési utasításoknak megfelelő beavatkozások – Vezénylő TFK esetében is használható marad, fő paraméterek monitorozhatóak

• Ez a valóságban: – Külső betáplálás napokig nem áll vissza, dízelek nem állíthatók helyre, a cunami teljesen tönkretette a tengervizes hűtőrendszert – DC ellátás nem volt elegendő – A cunami miatti károk következtében késleltetett beavatkozások (nem lehet hozzáférni a rendszerekhez) – Vezénylőből nem lehet irányítani, csak néhány paraméter monitorozható

A cunami következménye a korábban feltételezettnél jóval hosszabb idejű, nem ellenőrzött TFK lett Forrás: K. Sato (Hitachi-GE) Budapest, 2011. október 3.


29

F.1.: súlyos baleseti intézkedések, eljárások

Forrás: K. Sato (Hitachi-GE)

A Fukushimában alkalmazott súlyosbaleset-kezelési eljárások (Omoto, ICAPP) Budapest, 2011. október 3.


30

Forrás: Digital Globe Budapest, 2011. október 3.


31

Determinisztikus üzemzavar elemzések Események és állapotok besorolása Teljesítményüzem, karbantartás, fűtőelem-átrakás, terhelésváltoztatás

Pl.: Egy FKSZ kiesése, tápszivattyú kiesése, szándékolatlan szelepnyitás, turbina kiesés

Pl.: Összes FKSZ kiesése, tápvízvezeték törése, szabályozórúd-kilökődés, LOCA

Üzemi állapotok Normál üzem (NO)

Pl.: ATWS, teljes feszültségkiesés + dízelgenerátorok hiánya, LOCA + ZÜHR hiánya

Üzemzavari helyzetek Várható üzemi események (AOO)

Tervezési üzemzavarok (DBA)

Tervezési alapon túli balesetek (BDBA) Nem jár zónasérüléssel

Súlyos baleset

Az esemény súlyossága

10º

~10-2

~10-4 to 10-5

~10-6

Becsült gyakoriság, 1/év

Operátorok és a szabályozó rendszer

Operátorok; Biztonsági rendszerek Konténment rendszer;

Balesetkezelési utasítás; Konténment rendszer; Balesetelhárítási felkészülés

Biztonsági intézkedések Budapest, 2011. október 3.


32

Megbuktak-e a nukleáris biztonsági alapelvek? Nem!


Prof. Dr. Aszódi33Attila, BME NTI

33

Jól vizsgázott-e az erőmű? • Jócskán a tervezési alapon túli szökőár (a telephelyen 15 m) – Dilemma: a cunami elleni méretezés csak pénzkérdés? (civil példák)

• A konténment-filozófia igazolása (TMI után másodszorra) – Az acél belső konténmentek kibírták: földrengés + cunami + hősugárzás + hideg vizes befecskendezés + robbanások – Az üzemanyag-leltár nagy része bent maradt – Korlátozott kibocsátás

• Teljes feszültségvesztéses baleset – a „nagy mumus” Budapest, 2011. október 3.


34

Jól vizsgázott-e az erőmű? • A védelemi rendszerek további megerősítése – Dízelgenerátorok meghibásodása függött a típustól, még inkább az elhelyezéstől – Vízkivételi mű súlyos sérülése – Pihentető medencék hűtésének és fizikai védelmének átgondolása szükséges – Hidrogénkezelés nem volt megfelelő

• Kommunikáció – Nem világos, hogy tudták-e a TEPCO-nál az első 2-3 napban, hogyan is kommunikáljanak – Komoly nehézségek a tokiói TEPCO központ és az erőmű közötti komminikációban (infrastrukturális és emberi tényezők) – Sokáig csak minimális információ, szakmai tájékoztatás hiányos volt – Ma már bőséges és lelkiismeretes kommunikáció Budapest, 2011. október 3.


35

Radioaktív kibocsátások • Telephelyen igen jelentős dózisteljesítmények, elhárítási munkák akadályozása – Robbanás miatt kikerülő ún. forrópontok (azóta is mértek 1 Sv/óra dózisteljesítményt!) – Dolgozók rendkívüli éves dóziskorlátját 250 mSv-re emelték, eddig hatan lépték túl

• Különböző kibocsátási útvonalak – Légnemű kibocsátás: nemesgázok, illékony hasadási termékek (főleg jód) pihentető medencékből – Folyékony kibocsátás: szivárgások a sérült szerkezeteken keresztül közvetlenül a tengerbe Budapest, 2011. október 3.


36

Környezeti hatások • Kitelepítések már március 11-én megkezdődtek (3 km-es körben), március 12-én már 20 km-es körzetben – Később dózisviszonyok alapján további településekből – Egyes területeken hamarosan visszaköltözhetnek – Több területen is korlátozásokat kellett elrendelni: • Tokióban néhány napra meghaladta a gyermekekre vonatkozó határértéket a csapvíz I-131 tartalma • Sugárszennyezett friss zöldségek Fukushima és Ibaraki prefektúrában • Tengervíz – I-131 határérték fölött

• A kibocsátás szintje mostanra nagyságrendekkel csökkent, de az elszennyezett területeket meg kell tisztítani a korlátozások feloldása előtt Budapest, 2011. október 3.


Jelen ismereteink alapján nem várható a lakosság egészségügyi károsodása! 37



38

Csernobil-e Fukushima? Csernobil • Mi történt?

Fukushima • Mi történt?

– Reaktorfizikai, megszaladásos baleset

– Extrém külső hatás miatt hűtés megszűnése

• A reaktor egy kísérlet végrehajtása során • A földrengést a reaktorok átvészelték (alacsony teljesítményen) instabil (leálltak), a külső villamos ellátás azonban üzemállapotba került megszűnt • A pozitív visszacsatolások miatt a • A cunami miatt a veszélyhelyzeti dízelek reaktivitás gyorsan nőni kezdett leálltak, teljes feszültségkiesés lépett fel • A hirtelen felszabaduló teljesítmény miatt • Hűtés nélkül az üzemanyag-kazetták magas hőmérsékletek, robbanások túlhevültek (megolvadtak), a keletkező (gőz, H), grafittűz hidrogén gáz berobbant



39

Csernobil-e Fukushima? Csernobil • Tervezési hiba – hiányos a biztonsági funkciók megvalósítása (reaktivitás-szabályozás) • Tervezési alap rosszul megválasztva – nagy LOCA-ra nincs méretezve • Nincs hermetikus védőépület és érdemi ZÜHR – igen jelentős kibocsátás hosszú időn keresztül • Súlyosbaleset-kezelési eszközök nincsenek • Üzemeltetési problémák (kísérlet, eltérések tervtől) • Nincs előkészített balesetelhárítási terv


Fukushima • Tervezési alap megválasztása kérdéses – jelen tudásunk szerint a földrengés és cunami extrém méretű volt • Súlyosbaleset-kezelés hiányosságai (hidrogén-robbanás megelőzése reaktorcsarnokban) • Nem üzemeltetési probléma • Sokat segített a következmények enyhítésén a kidolgozott és jól alkalmazott balesetelhárítási terv


40

INES-7: Csernobil = Fukushima? NEM! • Csernobili áldozatok

• Fukushimai hatások

– 800 000 likvidátor legterheltebb csoportjában: • 237 sugárbetegség, ebből 50 halott • Kb. 2 200 többlet rákos eset (200 leukémia)

– Lakosság:

– A dolgozókat eddig viszonylag jól védték. • 6 fő lépte túl eddig a 250 mSv emelt korlátot. • Sugárbetegség nem volt!

Sugársérült kezelési gyakorlat Chiba-ban (Kyodo News)

– Lakosság:

• 6 000 gyermeknél pajzsmirigyrák (15 halott) • 116 000 legszennyezettebb területről kitelepített lakos között 1 800 többlet rákos megbetegedés várható, de egyénenként nem kimutatható

• Kitelepítés nagyon korai fázisban, elhanyagolható lakossági dózisok. • Tej és egyéb élelmiszerek folyamatos mérése, a hatóságok időben avatkoztak be, jó a lakossági kommunikáció. • Ha így marad, nem lesz lakossági áldozat a sugárzás miatt.

• Nagyon sok alfa- és béta sugárzó • Mérsékelt alfa- és béta sugárzó került ki az erőmű környezetébe kibocsátás. Budapest, 2011. október 3.


41

INES-7 • Április 12-én a japán hatóságok 7-esre emelték az esemény INES-besorolását – Korábban: 3 db 5-ös besorolás az 1-3 blokkoknak, 3-as besorolás a 4. blokki pihentető medencének – Most: 1-3 blokkok összevonva (1 db 7-es besorolás), a 4. blokki pihentető medence továbbra is 3-as besorolású – Indoklás: összesített környezeti aktivitás-kibocsátás I-131 ekvivalensben eléri a több tízezer TBq-t (INES manual)

Izotóp

Fukushima kibocsátás (NISA)

Csernobil kibocsátás

Fukushima / Csernobil arány (%)

I-131

1,3*1017 Bq

1,8*1018 Bq

7,22%

Cs-137

6,1*1015 Bq

8,5*1016 Bq

7,18%

Üzemanyag törmelék

? (eddigi adatok

Üa. ~1,5%-a ~ 7*1017 Bq

?

Összesen

3,7*1017 Bq

5,2*1018 Bq

3-7%

∑28 gramm

∑1900 gramm

szerint elhanyagolható)



42

Elhárítási lépések • Az elhárítási-helyreállítási munkálatokat három fázisra osztották 1.: 3 hónap (április közepétől) / 2. : 3-6 hónap az 1. fázist követően / 3.: 3 év

• Végcél: kitelepítettek mihamarabb visszaköltözhessenek (dózisviszonyok) – Fő célok: reaktorok stabil hideg leállított állapotba hozása (ehhez hűtés stabilizálása), kibocsátások csökkentése/megszűntetése, felgyűlt szennyezett víz mennyiségének csökkentése, hulladékok kezelése és tárolása

(Tepco) Budapest, 2011. október 3.


43

Elhárítási lépések (szeptember 20.) •

Eddig (szeptember 20.) megvalósult: – Bejutás a reaktorépületekbe, dózisviszonyok feltérképezése (folyamatos) – Pihentető medencék független hűtőköre (hőcserélővel) – Reaktorok független hűtőköre

Törmelék felszámolás, inhibitor

• Zóna spray: 2. és 3. blokk

– Reaktorok hűtővizének tisztítórendszere, a blokkokban összegyűlt szennyezett víz tisztítórendszere, sótalanító-rendszer – Nitrogénatmoszféra fenntartása az 1-3. blokk konténmentben – Kevésbé szennyezett radioaktív víz átemelése (Megafloat) – Épül az 1. blokk fölé az ideiglenes védőépület – Kibocsátás jelentős csökkenése – Folyamatos: telephelyi kihullás megkötése, összegyűjtése, törmelék, károk felszámolása

•

1. blokk védőépület

Sótalanító-rendszer tartályai

Legközelebbi fő cél: – 1-3. blokk hideg leállított állapot (2011. december) Budapest, 2011. október 3.


3. blokk mintavételezés

(Tepco)

44

Az atomenergia jelene • Jelenleg 432 atomerőművi blokk üzemel a világon • 65 atomerőmű blokk áll építés alatt • Az atomerőmű-építési láz Csernobil után megtorpant, atomerőművek részesedése csökkent • 2000 után „nukleáris reneszánsz”: új lendület az építésekben (főleg Kína és Oroszország hajtja) • Európai építések jelenleg: Finnország, Franciaország, Szlovákia • További európai tervek: Litvánia, Csehország, Lengyelország, Románia, Magyarország Budapest, 2011. október 3.


45

Fukushima politikai hatásai • Németország: 2011 elején 17 atomerőművi blokk üzemelt 20 300 MW kapacitással

2011-ben leállítva 2022-ig áll le

– Hagyományosan antinukleáris ország – Korábbi terv: teljes leállás 2022-ig, ezt Merkel módosította – 2011. március: 3 hónapos azonnal leállítás a legrégebbi 7 blokknak – 2011. május 30.: a 7 blokk (+Krümmel) végleg leáll, a többi 2022-ig fokozatosan – Eddig Németország volt Európa egyik legnagyobb áramexportőre Budapest, 2011. október 3.


46

Fukushima hatásai az atomenergiára • Olaszország: – Népszavazás: 92% döntött az atomenergia ellen (korábban is antinukleáris ország)

• Kína és Oroszország bejelentették, tovább folytatják az atomprogramot

Róma

– Oroszország: biztonsági felülvizsgálat minden atomerőműben, EU stressztesztekhez is csatlakoznak

• A jelenleg zajló építési, engedélyezési munkákat lelassíthatja az újonnan felmerült biztonsági szempontok figyelembe vétele (biztonsági elemzések, konstrukciós módosítások, engedélyezés) Budapest, 2011. október 3.


Quinshan, Kína 47

Fukushima hatásai – stressz tesztek • EU: üzemelő atomerőművekre (143) célzott biztonsági felülvizsgálatot (CBF) kell elvégezni, ez a stressz teszt • Csatlakozott Svájc, Oroszország, Ukrajna, Örményország is • Rendelkezésre álló adatok alapján kell elemezni: – az atomerőmű reakcióját bizonyos külső eseményekre – a megelőző és javító intézkedések vizsgálata a kezdőesemények, a biztonsági funkciók elvesztése és a súlyos baleseti folyamatok során

• Hasonló felülvizsgálatokat végeznek a világ többi atomerőművére is Budapest, 2011. október 3.


48

Van-e jövője az atomenergiának? • Igen, ha – tanulunk a fukushimai tapasztalatokból... – továbbra is a biztonság folyamatos növelése a cél… – az értelem dönt a politikai érdekek és az érzelmek helyett…

• Hiszen az atomenergia – CO2 mentesen termel áramot, – kis normál üzemi kibocsátás mellett, – kis mennyiségű és jól készletezhető primerenergiahordozóból, – versenyképes áron. A finn Olkiluoto-3 reaktor (EPR) beemelése Budapest, 2011. október 3.


49

Köszönöm a figyelmet! Budapest, 2011. október 3.


50

vonatkozásai Prof. Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó, Yamaji Bogdán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet

Recommend Documents